Magyarország Alaptörvénye
Fundamenta Leĝo de Hungario
(2011. április 25.)
(La 25-an de aprilo, 2011.)
(Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés
(La Fundamentan Leĝon de Hungario akceptis la
2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)
Parlamento dum sia kunsido-tago la 18-an de aprilo 2011.)
Isten, áldd meg a magyart!
Dio, benu la hungaron!
NEMZETI HITVALLÁS
NACIA KREDKONFESO
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új
NI, MEMBROJ DE LA HUNGARA NACIO,
évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,
komence de la nova jarmilo, kun respondeco por
kinyilvánítjuk az alábbiakat:
ĉiuj hungaroj, deklaras la sekvajn:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István
Ni fieras, ke nia reĝo Sankta Stefano antaŭ mil
királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra
jaroj lokis la hungaran ŝtaton sur firmajn
helyezte a magyar államot, és hazánkat a
fundamentojn kaj faris nian patrujon parto de la
keresztény Európa részévé tette.
kristana Eŭropo.
Büszkék
vagyunk
az
országunk
meg-
Ni estas fieraj pri niaj prauloj luktantaj por
maradásáért, szabadságáért és függetlenségéért
konserviĝo, libereco kaj sendependeco de nia
küzdő őseinkre.
lando.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék
Ni estas fieraj pri grandiozaj spiritaj kreaĵoj de la hungaraj homoj.
vagyunk
arra,
hogy
népünk
Ni estas fieraj pri tio, ke nia popolo defendis
évszázadokon át harcokban védte Európát, s
Eŭropon en bataloj dum jarcentoj, kaj per sia
tehetségével, szorgalmával gyarapította közös
talento, diligento riĉigis ĝiajn komunajn valorojn.
értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó
Ni rekonas la naciokonservan rolon de la
szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási
kristanismo. Ni alte taksas diversajn religiajn
hagyományait.
tradiciojn de nia lando.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad
Ni promesas, ke ni konservos spiritan kaj animan
viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és
unuecon de nia nacio disŝiriĝinta en la tempestoj
lelki egységét.
de la pasinta jarcento.
A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
La kun ni vivantaj naciaj minoritatoj estas partoj de la hungara politika komunumo kaj ŝtatokreaj faktoroj.
Vállaljuk,
hogy
örökségünket,
egyedülálló
Ni surprenas, ke nian heredaĵon, nian unikan
nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi
lingvon, la hungaran kulturon, la lingvojn kaj
nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-
kulturojn de hungariaj naciaj minoritatoj, la
medence természet adta és ember alkotta értékeit
naturajn kaj homkreitajn valorojn de Karpat-
ápoljuk
viselünk
baseno ni flegos kaj protektos. Ni portas
utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti
respondecon por nia idaro, tial per zorgema uzado
erőforrásaink gondos használatával védelmezzük
de niaj materiaj, spiritaj kaj naturaj energifontoj ni
az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
protektas la vivkondiĉojn de la sekvaj generacioj.
és
Hisszük,
megóvjuk.
hogy
Felelősséget
nemzeti
kultúránk
gazdag
Ni kredas, ke nia nacia kulturo estas riĉa
hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
kontribuo al multkoloreco de la eŭropa unueco.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját,
Ni respektas liberecon kaj kulturon de aliaj
együttműködésre törekszünk a világ minden
popoloj, ni klopodas kunlabori kun ĉiuj nacioj de
nemzetével.
la mondo.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi
Ni deklaras, ke la bazo de homa ekzisto estas la
méltóság. Valljuk,
homa digno. hogy
az
egyéni
szabadság
csak
Ni deklaras, ke la individua libereco povas
másokkal együttműködve bontakozhat ki.
disvolviĝi nur kunlabore kun aliaj.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei
Ni deklaras, ke la plej gravaj kadroj de nia
a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető
kunvivado estas la familio kaj nacio, bazaj valoroj
értékei a hűség, a hit és a szeretet.
de nia kunaparteno estas la fideleco, la kredo kaj la amo.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden
Ni deklaras, ke la bazo de forto de komunumo
ember becsületének alapja a munka, az emberi
kaj tiu de la honoro de ĉiu homo estas la laboro, la
szellem teljesítménye.
plenumaĵo de homa spirito.
Valljuk
az
elesettek
és
a
szegények
Ni deklaras, ke estas devo helpi la malfortulojn
megsegítésének kötelességét.
kaj malriĉulojn.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös
Ni deklaras, ke komuna celo de la civitano kaj
célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a
ŝtato estas kompletigo de bona vivo, sekureco,
szabadság kiteljesítése.
ordo, justo kaj libereco.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az
Ni deklaras, ke popola regado estas nur tie, kie la
állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan,
ŝtato servas siajn civitanojn, aranĝas iliajn aferojn
visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
laŭmerite, sen aŭtoritatmisuzo kaj malobjektiveco.
Tiszteletben
tartjuk
történeti
alkotmányunk
Ni
respektas
atingaĵojn
de
nia
historia
vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti
konstitucio kaj la Sanktan Kronon, kiu enkorpigas
Magyarország alkotmányos állami folytonosságát
konstitucian ŝtatan kontinuecon de Hungario kaj
és a nemzet egységét.
unuecon de la nacio.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen
Ni ne agnoskas suspendon de nia historia
megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.
konstitucio pro fremdaj okupacioj.
2
Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista uralma
alatt
és
kommunista
elkövetett
Ni neas senvalidiĝon de malhumanaj krimoj
diktatúrák
embertelen
kulpitaj kontraŭ la hungara nacio kaj ĝiaj civitanoj
bűnök
dum la regado de nacisocialista kaj komunista
elévülését.
diktaturoj.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista
Ni ne agnoskas la komunistan konstitucion
alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt,
faritan en la jaro 1949., ĉar ĝi estis bazo de despota
ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
regado, tial ni deklaras ĝian senvalidecon.
Egyetértünk
az
Országgyűlés
Ni konsentas kun deputitoj de la unua libera
képviselőivel, akik első határozatukban kimondták,
Parlamento, kiuj en sia unua rezolucio deklaris, ke
hogy
nia nuna libereco ĝermis el nia revolucio de la jaro
mai
első
szabad
szabadságunk
az
1956-os
forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk
1944.
március
1956. tizenkilencedikén
La restituiĝon de ŝtata memdecido de nia
elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát
patrujo, perdita la 19-an de marto 1944., ni
1990. május másodikától, az első szabadon
kalkulas de la 2-a de majo 1990., de la establiĝo de
választott
megalakulásától
la unua, libere elektita nacia reprezentado. Tiun
számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új
tagon ni konsideras komenco de nova demokratio
demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
kaj konstitucia ordo de nia patrujo.
népképviselet
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez
vezető
évtizedei
Ni deklaras, ke post jardekoj de la dudeka
után
jarcento, kondukantaj al morala ŝanceliĝo ni
múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi
absolute bezonas animan kaj spiritan renoviĝon.
megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal
Ni fidas je kune formita estonto, je alvokiĝo de
nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy
la junaj generacioj. Ni kredas, ke niaj infanoj kaj
gyermekeink
nepoj per siaj talento, persisto kaj animforto
és
unokáink
tehetségükkel,
kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik
denove faros Hungarion granda.
Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a
Nia Fundamenta Leĝo estas bazo de nia jura
múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret,
ordo: kontrakto inter hungaroj de pasinteco,
amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát,
nuntempo kaj estonto. Viva kadro, kiu esprimas la
amelyben élni szeretnénk.
volon de la nacio, tiun formon, en kiu ni dezirus vivi.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy
országunk
rendjét
a
Ni, civitanoj de Hungario estas pretaj fundamenti
nemzet
la ordon de nia lando al kunlaboro de la nacio.
együttműködésére alapítsuk.
3
ALAPVETÉS
FUNDAMENTO
A) cikk
Artikolo A)
HAZÁNK neve Magyarország.
La nomo de nia PATRUJO estas Magyarország (Hungario).
B) cikk (1)
Artikolo B)
Magyarország
független,
demokratikus
(1) Hungario estas sendependa, demokratia,
jogállam.
konstitucia ŝtato.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(2) La ŝtatformo de Hungario estas respubliko.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(3) La publika potenco fontas el la popolo.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján,
(4) La popolo praktikas sian potencon per siaj
kivételesen közvetlenül gyakorolja.
elektitaj reprezentantoj, escept-kaze senpere.
C) cikk
Artikolo C)
(1) A magyar állam működése a hatalom
(1) La funkciado de la hungara ŝtato estas bazita
megosztásának elvén alapszik.
sur la principo de potenc-divido.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom
erőszakos
megszerzésére
(2) Nenies agado povas esti direktata al la
vagy
perfortaj
akiro
aŭ
praktikado,
respektive
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az
ekskluziva posedo de la potenco. Kontraŭ tiaj
ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
streboj ĉiu rajtas kaj devas ekagi per leĝaj rimedoj.
mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre
(3) Nur la ŝtato estas rajtigita apliki premon por
juttatása érdekében kényszer alkalmazására az
validigi la Fundamentan Leĝon kaj la jurnormojn.
állam jogosult. D) cikk
Artikolo D)
Magyarország az egységes magyar nemzet
Hungario, konsiderante la kunapartenon de la
összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel
unueca hungara nacio, prenas sur sin respondecon
a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti
pro la sorto de la hungaroj vivantaj ekster ĝiaj
közösségeik
fejlődését,
landlimoj, helpas la survivon kaj disvolviĝon de
támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló
iliaj komunumoj, subtenas iliajn klopodojn por
törekvéseiket,
jogaik
gardi sian hungarecon, la validigon de iliaj
önkormányzataik
individuaj kaj kolektivaj rajtoj, la estigon de iliaj
létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat,
komunumaj sinadministracioj, ilian prosperadon
fennmaradását egyéni
érvényesítését, valamint
és
közösségi
előmozdítja
és
közösségi
együttműködésüket
en
egymással és Magyarországgal.
sia
naskiĝlando,
kaj
antaŭenigas
kunlaboron unu kun la aliaj kaj kun Hungario.
4
ilian
E) cikk (1)
Artikolo E)
Magyarország
szabadságának,
az
jólétének
európai és
népek
(1) Hungario por kompletigi la liberecon,
biztonságának
prosperadon kaj sekurecon de la eŭropaj popoloj
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai
kontribuas al kreado de la eŭropa unueco.
egység megteremtésében. (2)
Magyarország
az
Európai
Unióban
(2) Hungario por partopreni la Eŭropan Union
tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi
kiel membroŝtato, surbaze de internacia traktato –
szerződés alapján – az alapító szerződésekből
ĝis la mezuro necesa por praktiki la rajtojn kaj
fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
plenumi la
teljesítéséhez
az
traktatoj – povas praktiki kelkajn siajn agosferojn
Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi
derivantajn el la Fundamenta Leĝo kune kun la
tagállammal
ceteraj
szükséges közösen,
mértékig az
–
Európai
Unió
intézményei útján gyakorolhatja.
devojn fontantajn el la fondigaj
membroŝtatoj, pere de institucioj de la
Eŭropa Unio.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés
(3) La juro de la Eŭropa Unio – kadre de alineo
keretei között – megállapíthat általánosan kötelező
(2) – rajtas difini ĝenerale devigan regulon de
magatartási szabályt.
konduto.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező
hatályának
elismerésére
(4) Por la mandato agnoski la devigan validon de
adott
la internacia traktato laŭ alineo (2) estas bezonataj
felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők
la voĉoj de du trionoj de la parlamentaj deputitoj.
kétharmadának szavazata szükséges. F) cikk
Artikolo F)
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(1) La ĉefurbo de Hungario estas Budapeŝto.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra
(2) La teritorio de Hungario dividiĝas je
és községekre tagozódik. A városokban kerületek
departementoj, urboj kaj vilaĝoj. En urboj oni
alakíthatók.
povas formi distriktojn.
G) cikk
Artikolo G)
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke
(1) Per sia naskiĝo, ido de hungara ŝtatano estas
magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar
hungara civitano. Kardinala leĝo povas difini
állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésé-
ankaŭ aliajn kazojn de estiĝo aŭ akiro de hungara
nek más eseteit is meghatározhatja.
civitaneco.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(2) Hungario protektas siajn civitanojn.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy
(3) Neniun eblas senigi je lia/ŝia denaske aŭ
jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától
legitime akirita hungara civitaneco.
megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes
(4) La detalajn regulojn pri la ŝtataneco difinas
5
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
kardinala leĝo.
H) cikk
Artikolo H)
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(1) En Hungario la oficiala lingvo estas la
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
hungara.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint
(2) Hungario protektas la hungaran lingvon.
a magyar kultúra részét.
(3) Hungario protektas la hungaran signolingvon kiel parton de la hungara kulturo.
I) cikk
Artikolo I)
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított
(1) La blazono de Hungario estas pintplanda
pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer
fendita ŝildo. Ĝia unua kampo estas ruĝe kaj
vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas
arĝente sepfoje tranĉita. En ĝia dua, ruĝa kampo
halomnak arany koronás kiemelkedő középső
sur meza, orkrona, elstara parto de verda triopa
részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar
monteto estas arĝenta, duobla kruco. Sur la ŝildo
Szent Korona nyugszik.
kuŝas la hungara Sankta Krono.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő
(2) Flago de Hungario konsistas el tri egalvastaj,
szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld
horizontalaj strioj, de supre laŭvice ruĝa, blanka
színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín
kaj verdkolora, el kiuj la ruĝa koloro simbolas la
az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény
forton, la blanka la fidelecon, la verda la esperon.
jelképe.
6
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc
(3) Himno de Hungario estas la poemo Himno
Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
de Ferenc Kölcsey kun muziko de Ferenc Erkel.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult
(4) La blazono kaj la flago estas uzeblaj ankaŭ
más formák szerint is használható. A címer és a
laŭ aliaj manieroj formiĝintaj historie. La detalajn
zászló használatának részletes szabályait, valamint
regulojn de uzado de blazono kaj flago, tiel same
az
la ŝtatajn distingojn difinas kardinala leĝo.
állami
kitüntetéseket
sarkalatos
törvény
határozza meg. J) cikk
Artikolo J)
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
(1) La naciaj festotagoj de Hungario estas:
a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom
a) la 15-a tago de marto, memore al la revolucio
és szabadságharc emlékére;
kaj liberecbatalo en la jaroj 1848-49;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az
b) la 20-a tago de aŭgusto, memore al la
államalapító Szent István király emlékére;
ŝtatfondo kaj al la ŝtatfondinta reĝo Sankta Stefano;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és
c) la 23-a tago de oktobro, memore al revolucio
szabadságharc emlékére.
kaj liberecbatalo en la jaro 1956.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
(2) La oficiala ŝtata festo estas la 20-a de aŭgusto.
K) cikk
Artikolo K)
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Oficiala monspeco de Hungario estas la forinto.
L) cikk
Artikolo L)
(1) Magyarország védi a házasság intézményét
(1) Hungario protektas la institucion de geedzeco
mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás
kiel vivkomunumon estiĝintan inter viro kaj virino
alapján létrejött életközösséget, valamint a családot
surbaze de memvola decido, tiel same la familion,
mint a nemzet fennmaradásának alapját.
kiel fundamenton de konserviĝo de la nacio.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(2) Hungario subtenas la akcepton de idoj.
7
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény
(3) La protekton de familioj regulas kardinala
szabályozza.
leĝo.
M) cikk
Artikolo M)
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő
(1) La ekonomio de Hungario baziĝas sur la
munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2)
Magyarország
biztosítja
a
valorprodukta laboro kaj libereco de entreprenado.
tisztességes
(2) Hungario certigas kondiĉojn de honesta
gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép
ekonomia konkurado. Hungario faras paŝojn
az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi
kontraŭ la misuzo per fortosupereco, kaj protektas
a fogyasztók jogait.
la rajtojn de la konsumantoj.
N) cikk
Artikolo N)
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható
(1)
Hungario
validigas
la
principon
de
és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét
ekvilibrigita, travidebla kaj daŭrigebla buĝeta
érvényesíti.
mastrumado.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért
(2) Pro la validigo de la principo laŭ alineo (1)
elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány
respondecas
felelős.
Registaro.
primare
la
Parlamento
kaj
la
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi
(3) La Konstitucia Kortumo, la tribunaloj, la
önkormányzatok és más állami szervek feladatuk
lokaj sinadministracioj kaj aliaj ŝtataj organoj dum
ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet
la plenumo de siaj devoj devas respekti la
kötelesek tiszteletben tartani.
principon laŭ alineo (1).
O) cikk
Artikolo O)
Mindenki felelős önmagáért, képességei és
Ĉiu respondecas pri si mem, ĉiu devas laŭ siaj
lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi
kapabloj kaj eblecoj kontribui al plenumo de la
feladatok ellátásához hozzájárulni.
ŝtataj kaj komunumaj taskoj.
P) cikk
Artikolo P)
A természeti erőforrások, különösen a termőföld,
La naturaj resursoj, precipe la kultivebla tero, la
az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség,
arbaroj kaj la akvoprovizoj, la biologia diverseco,
különösen a honos növény- és állatfajok, valamint
precipe la hejmaj specioj de plantoj kaj bestoj, tiel
a kulturális értékek a nemzet közös örökségét
same la kulturaj valoroj konstituas komunan
képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő
heredaĵon de la nacio, kies protekto, prizorgado kaj
nemzedékek számára való megőrzése az állam és
gardado por la estontaj generacioj estas devo de la
mindenki kötelessége.
ŝtato kaj de ĉiu.
8
Q) cikk
Artikolo Q)
(1) Magyarország a béke és a biztonság
(1) Hungario por la kreado kaj konservado de
megteremtése emberiség
és
megőrzése,
fenntartható
valamint
fejlődése
az
paco kaj sekureco, tiel same por la daŭrigebla
érdekében
disvolvo de la homaro, strebas kunlabori kun ĉiuj
együttműködésre törekszik a világ valamennyi
popoloj kaj landoj de la mondo.
népével és országával. (2)
Magyarország
nemzetközi
jogi
(2) Hungario por plenumi siajn internaciajn
kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a
jurajn devojn certigas la harmonion de la
nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
internacia juro kaj la hungara juro.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog
(3) Hungario akceptas la ĝenerale agnoskitajn
általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog
regulojn de la internacia juro. Aliaj fontoj de la
más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel
internacia juro iĝas parto de hungara jura sistemo
válnak a magyar jogrendszer részévé.
per promulgo en jura normo.
R) cikk (1)
Artikolo R) Az
Alaptörvény
Magyarország
(1) La Fundamenta Leĝo estas bazo de la jura
jogrendszerének alapja. (2)
Az
sistemo de Hungario.
Alaptörvény
és
a
jogszabályok
(2) La Fundamenta Leĝo kaj la juraj normoj
mindenkire kötelezőek.
estas devigaj por ĉiu.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával,
(3) La dispozicioj de la Fundamenta Leĝo devas
a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti
esti interpretataj en harmonio kun siaj celoj, kun la
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell
entenata Nacia Kredkonfeso kaj kun la atingaĵoj
értelmezni.
de nia historia konstitucio.
S) cikk (1)
Artikolo S)
Alaptörvény
elfogadására
vagy
az
(1) Prezenti proponon por akcepti aŭ amendi
Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
Fundamentan Leĝon rajtas la prezidanto de la
köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési
respubliko, la Registaro, parlamenta komisiono aŭ
bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet
parlamenta deputito.
elő. (2)
Alaptörvény
Alaptörvény
elfogadásához
módosításához
az
vagy
az
(2) Por akcepti aŭ amendi Fundamentan Leĝon,
országgyűlési
estas bezonataj la voĉoj de du trionoj de la
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
parlamentaj deputitoj.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
(3) La Fundamentan Leĝon aŭ amendon de la
módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és
Fundamenta Leĝo subskribas la prezidanto de la
megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági
Parlamento kaj sendas ĝin al la prezidanto de la
elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
respubliko. La prezidanto de la respubliko
módosítását a kézhezvételétől számított öt napon
subskribas la Fundamentan Leĝon aŭ la amendon
belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való
de Fundamenta Leĝo ene de kvin tagoj post ĝia
9
kihirdetését.
alveno en liajn/ŝiajn manojn, kaj li/ŝi ordonas ĝian promulgon en oficiala bulteno.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés
(4) La noto de amendo de la Fundamenta Leĝo
során történő megjelölése a címet, a módosítás
dum la promulgo entenas la titolon, vicmontran
sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
numeron de la amendo kaj tagon de la promulgo.
T) cikk
Artikolo T)
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az
(1) Jurnormo – farita de organo posedanta
Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel
leĝodonan agosferon fiksitan en la Fundamenta
rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos
Leĝo kaj promulgita en oficiala bulteno – povas
lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
determini ĝenerale devigan regulon de konduto.
Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az
Kardinala leĝo povas ankaŭ malsame fiksi la
önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben
regulojn de promulgo de la sinadministracia
alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
dekreto
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a
kaj
de
la
jurnormoj
kreitaj
en
eksterordinara jura ordo.
miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a
(2) Jurnormoj estas la leĝo, la registara dekreto,
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az
la ĉefministra dekreto, la ministra dekreto, la
önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és
dekreto de prezidanto de la Hungara Nacia Banko,
az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a
dekreto de gvidanto de memstara reguliga organo
Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a
kaj la sinadministracia dekreto. Krome jurnormo
köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott
estas la dekreto de Patrujdefenda Konsilio eldonita
rendelete.
dum milita stato kaj la dekreto de prezidanto de la
(3)
Jogszabály
nem
lehet
ellentétes
az
respubliko eldonita dum krizostato.
Alaptörvénnyel. (4)
A
sarkalatos
(3) Jurnormo ne rajtas esti kontraŭa al la törvény
olyan
törvény,
Fundamenta Leĝo.
amelynek elfogadásához és módosításához a jelen
(4) La kardinala leĝo estas tia leĝo, por kies
lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
akcepto kaj amendo estas bezonataj la voĉoj de du
szavazata szükséges.
trionoj de la ĉeestantaj parlamentaj deputitoj.
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
LIBERECO KAJ RESPONDECO
I. cikk
Artikolo I.
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen
(1) La netuŝeblaj kaj neforigeblaj fundamentaj
alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük
rajtoj de LA HOMO devas esti respektataj.
az állam elsőrendű kötelezettsége.
Protekti ilin estas unuaranga devo de la ŝtato.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető
(2)
10
Hungario
agnoskas
la
fundamentajn
egyéni és közösségi jogait.
individuajn kaj kolektivajn rajtojn de la homo.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre
(3) La regulojn pri la fundamentaj rajtoj kaj
vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
devoj difinas leĝo. Iu fundamenta rajto povas esti
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy
restriktata cele de validiĝo de iu alia fundamenta
valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a
rajto, aŭ por protekti iun konstitucian valoron, laŭ
feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt
la nepre necesa mezuro, proporcie al la atingenda
céllal
celo, respektante la esencan enhavon de la
arányosan,
az
alapvető jog lényeges
tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
fundamenta rajto.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok
(4) Ankaŭ por la jursubjektoj estigitaj surbaze de
számára is biztosítottak azok az alapvető jogok,
la leĝo estas certigataj tiuj fundamentaj rajtoj, kaj
valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek,
ankaŭ ilin ŝarĝas tiuj devoj, kiuj laŭ sia naturo
amelyek természetüknél fogva nem csak az
koncernas ne nur la homon.
emberre vonatkoznak. II. cikk Az
Artikolo II.
emberi
méltóság
sérthetetlen.
Minden
La homa digno estas netuŝebla. Ĉiu homo havas
embernek joga van az élethez és az emberi
rajton pri la vivo kaj homa digno, la vivo de la
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól
embrio havas rajton pri protekto ekde la koncipiĝo.
kezdve védelem illeti meg. III. cikk
Artikolo III.
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen,
(1) Neniu povas esti submetata al torturo,
megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,
malhumana, humiliga traktado aŭ puno, aŭ esti
valamint
tenata en servisteco. La homkomerco estas
szolgaságban
tartani.
Tilos
az
emberkereskedelem. (2)
Tilos
önkéntes
malpermesata.
emberen
hozzájárulása
tájékoztatáson nélkül
alapuló,
orvosi
vagy
tudományos kísérletet végezni.
(2) Estas malpermesite fari medicinan aŭ sciencan eksperimenton sur homo, sen lia/ŝia memvola konsento bazita sur informo.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat,
(3) Estas malpermesitaj la praktiko cele de
az emberi test és testrészek haszonszerzési célú
eŭgeniko, la profitcela utiligo de la homa korpo
felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
kaj korpopartoj, kaj la klonado de homa individuo.
IV. cikk
Artikolo IV.
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a
(1) Ĉiu havas rajton pri libereco kaj persona
személyi biztonsághoz.
sekureco.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint
törvényben
meghatározott
okokból
és
(2) Neniu povas esti senigata je sia libereco alimaniere, ol pro kaŭzoj difinitaj per leĝo kaj
11
törvényben megfosztani.
meghatározott
eljárás
Tényleges
életfogytig
szabadságvesztés
csak
szándékos,
alapján
surbaze de proceduro difinita per leĝo. Efektiva
tartó
ĝismorta perdo de libereco povas esti surmetita
erőszakos
nur pro dola, perforta krimago.
bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított
(3) La persono suspektata je faro de krimago kaj
és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn
detenita, devas esti liberigita ene de kiel eble plej
belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell
mallonga tempo, aŭ starigita antaŭ tribunalon. La
állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt
tribunalo devas aŭskulti la personon, antaŭ ĝin
meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott
starigitan kaj senprokraste decidi pri lia/ŝia
határozatban
liberigo aŭ aresto, per decido provizita per skriba
szabadlábra
helyezéséről
vagy
letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4)
Akinek
szabadságát
motivado.
alaptalanul
vagy
törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére
(4) Kies libereco estas senbaze aŭ kontraŭleĝe restriktita, rajtas je kompenso de sia damaĝo.
jogosult. V. cikk
Artikolo V. törvényben
Ĉiu havas rajton laŭ difinitoj en leĝo rebati
meghatározottak szerint a személye, illetve a
kontraŭjuran atakon kiu estas farata kontraŭ lia/ŝia
tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül
persono aŭ proprietaĵo, aŭ kiu senpere minacas
fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
tiujn.
Mindenkinek
van
joga
VI. cikk
Artikolo VI.
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán-
(1) Ĉiu havas la rajton, ke siaj privata kaj familia
és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó
vivo, hejmo, interkomunikado kaj bona renomo
hírnevét tiszteletben tartsák.
estu respektataj.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez,
valamint
a
közérdekű
adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.
(2) Ĉiu havas la rajton, ke siaj personaj donitaĵoj estu protektataj, kaj ke li/ŝi povu ekkoni kaj disvastigi la publikinteresajn donitaĵojn.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű
adatok
megismeréséhez
való
(3) La validiĝo de la rajtoj pri protekto de la
jog
personaj donitaĵoj kaj pri la ekkono de donitaĵoj
érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott,
publikinteresaj estas kontrolata de sendependa
független hatóság ellenőrzi.
instanco estigita per kardinala leĝo.
VII. cikk
Artikolo VII.
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a
(1) Ĉiu havas rajton pri libereco de penso,
lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog
konscienco kaj religio. Tiu rajto inkluzivas la
magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés
liberan elekton aŭ ŝanĝon de religio aŭ de alia
szabad megválasztását vagy megváltoztatását és
konvinko, kaj tiun liberecon, ke ĉiu deklaru aŭ ne
azt a szabadságot, hogy vallását vagy más
deklaru, praktiku aŭ instruu sian religion aŭ alian
12
meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
konvinkon
szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár
ceremonioj aŭ alimaniere, ĉu individue, ĉu kune
egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan
kun aliuloj, publike aŭ en la privata vivo.
vagy
a
magánéletben
kinyilvánítsa
pere de farado de religiaj agoj,
vagy
kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan
(2) La ŝtato kaj la eklezioj funkcias aparte. La
működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a
eklezioj estas memstaraj. La ŝtato por komunumaj
közösségi célok érdekében együttműködik az
celoj kunlaboras kun la eklezioj.
egyházakkal. (3)
Az
egyházakra
vonatkozó
részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
(3) Kardinala leĝo difinas la detalajn regulojn koncernantajn la ekleziojn.
VIII. cikk (1)
Artikolo VIII. joga
Mindenkinek
van
a
békés
(1) Ĉiu havas rajton pri paca kunvenado.
gyülekezéshez. (2)
(2) Ĉiu havas rajton estigi organizaĵojn, kaj
Mindenkinek
joga
van
szervezeteket
havas rajton aliĝi al organizaĵoj.
létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Partioj surbaze de la juro de asociiĝo povas
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon
libere fondiĝi kaj agadi. La partioj kontribuas al la
alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok
elformigo kaj manifestigo de volo de la popolo. La
közreműködnek a nép akaratának kialakításában és
partioj
kinyilvánításában.
potencon.
A
pártok
közhatalmat
ne
rajtas
senpere
praktiki
publikan
közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza
(4) Kardinala leĝo difinas la detalajn regulojn de funkciado kaj mastrumado de la partioj.
meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti
(5) Profesiaj sindikatoj kaj aliaj organizaĵoj de
szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon
intereso-reprezentado povas surbaze de la rajto pri
alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
asociiĝo libere formiĝi kaj agadi.
IX. cikk (1)
Artikolo IX.
Mindenkinek
joga
van
a
vélemény-
nyilvánítás szabadságához.
(1)
demokratikus
és
sokszínűségét, közvélemény
biztosítja
A
sajtószabadságra,
médiaszolgáltatások,
a
rajton
pri
libereco
de
(2) Hungario rekonas kaj protektas la liberecon
a
kaj multkolorecon de la preso, certigas la
kialakulásához
kondiĉojn de libera informado necesa por la
szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3)
havas
opiniesprimo.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát
Ĉiu
formiĝo de la demokrata publika opinio.
valamint
sajtótermékek
és
a
(3) La detalajn regulojn koncernantajn la
a
presliberecon kaj la organon plenumantan la
13
hírközlési
piac
felügyeletét
ellátó
szervre
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
inspektadon de la medioservoj, presproduktaĵoj kaj de la komunikada merkato difinas kardinala leĝo.
határozza meg. X. cikk
Artikolo X.
(1) Magyarország biztosítja a tudományos
(1) Hungario certigas liberecon de la scienca
kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá
esploro kaj arta kreado, krome – por akiri kiel eble
– a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése
la plej altnivelan scion – la liberecon de la lernado,
érdekében – a tanulás, valamint törvényben
kaj inter kadroj difinitaj per leĝo la liberecon de la
meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
instruado.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam
(2) Pri demando de scienca vero la ŝtato ne rajtas
nem jogosult dönteni, tudományos kutatások
decidi,
értékelésére
ekskluzive la kulturantoj de la scienco.
kizárólag
a
tudomány
művelői
pritaksi
sciencajn
esplorojn
rajtas
jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos
(3) Hungario protektas la sciencan kaj artan
Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia
liberecon de la Hungara Akademio de Sciencoj kaj
tudományos
A
Hungara Akademio de Artoj. La institucioj de
felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás
superagrada instruado koncerne la enhavon kaj
tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti
metodojn
rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
aŭtonomaj,
és
művészeti
szabadságát.
de
esplorado kaj iliajn
organizan
instruado
estas
ordon
kaj
mastrumadon regulas leĝo. XI. cikk
Artikolo XI.
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a
(1) Ĉiu hungara civitano havas rajton pri kleriĝo.
művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével
és
az
plivastigo kaj ĝeneraligo de la publika kleriĝo,
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és
pere de la senpaga kaj deviga bazgrada-, la
mindenki
középfokú,
senpaga kaj por ĉiu atingebla mezgrada instruado,
valamint a képességei alapján mindenki számára
tiel same per la superagrada instruado alirebla por
hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az
ĉiu surbaze de siaj kapabloj, krome
oktatásban részesülők törvényben meghatározottak
financa subteno de la instruatoj laŭ maniero
szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
difinita en leĝo.
számára
általánossá
tételével,
(2) Hungario certigas tiun ĉi rajton pere de la
hozzáférhető
pere de
XII. cikk
Artikolo XII.
(1) Mindenkinek joga van a munka és a
(1) Ĉiu havas rajton pri libera elekto de laboro
foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a
kaj okupiĝo, tiel same pri entreprenado. Ĉiu devas
14
vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő
munkavégzéssel
mindenki
köteles
hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
kontribui al la prosperado de la komunumo per plenumado de laboro konvena al siaj kapabloj kaj eblecoj.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki
(2) Hungario strebas krei ties kondiĉojn, ke ĉiu laborkapabla homo, kiu volas labori, povu labori.
dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk
Artikolo XIII.
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az
(1) Ĉiu havas rajton pri proprietaĵo kaj heredo.
örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
La proprietaĵo ligiĝas kun socia respondeco.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és
(2) Eksposedigi proprietaĵon eblas nur escepte
közérdekből, törvényben meghatározott esetekben
kaj pro publika intereso, en okazoj kaj laŭ maniero
és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás
difinitaj en leĝo, akompanate per kompleta,
mellett lehet.
senkondiĉa kaj tuja sendamaĝigo.
XIV. cikk (1)
Artikolo XIV.
Magyar
területéről bármikor
állampolgár
Magyarország
nem utasítható ki, és hazatérhet.
(1) Hungara ŝtatano ne estas relegaciebla el
külföldről
teritorio de Hungario, kaj li/ŝi kiam ajn povas
területén
reveni al sia patrujo el eksterlando. Eksterlandano
Magyarország
tartózkodó külföldit csak törvényes határozat
restadanta
alapján
relegaciebla nur surbaze de leĝa decido. La grupa
lehet
kiutasítani. Tilos
a
csoportos
kiutasítás.
sur
teritorio
de
Hungario
estas
relegacio estas malpermesita.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély
(2) Neniu povas esti relegaciita aŭ ekstradiciita
fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más
en tian ŝtaton, kie minacas lin/ŝin danĝero esti
embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
kondamnita al morto, torturita aŭ submetita al alia,
(3) Magyarország – ha sem származási országuk,
malhumana traktado aŭ puno.
sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre
(3) Hungario – se nek ilia devenlando, nek alia
menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar
lando donas protekton – laŭ ilia peto certigas
állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a
azilrajton al tiuj ne-hungaraj ŝtatanoj, kiuj en ilia
szokásos tartózkodási helyük szerinti országban
patrujo aŭ en lando laŭ ilia kutima restadloko pro
faji,
meghatározott
ilia aparteno al raso, nacio, difinita socia grupo,
társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve
pro ilia religia aŭ politika konvinko estas
politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az
persekutataj, aŭ ilia timo je la persekutiĝo estas
üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
bazita.
nemzeti
hovatartozásuk,
XV. cikk
Artikolo XV.
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden
(1) Antaŭ la leĝo ĉiuj estas egalaj. Ĉiu homo
15
ember jogképes. (2)
estas rajtkapabla.
Magyarország
mindenkinek
az
alapvető
bármely
jogokat
megkülönböztetés,
(2) Hungario certigas la fundamentajn rajtojn al ĉiu,
sen
ajna
diskriminacio,
diskriminacio
vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
handikapo, lingvo, religio, politika aŭ alia opinio,
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
nacia aŭ socia deveno, havaĵo, naskiĝa aŭ alia
egyéb
stato.
szerinti
különbségtétel
nélkül
raso,
haŭtkoloro,
sen
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv,
helyzet
laŭ
nome
sekso,
biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(3) La virinoj kaj viroj estas egalrajtaj.
(4)
(4) Hungario helpas realigon de ŝancoegaleco
Magyarország
az
esélyegyenlőség
megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
per apartaj disponoj.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal
(5) Hungario protektas la infanojn, la virinojn, la aĝulojn kaj la handikapulojn per apartaj disponoj.
élőket. XVI. cikk
Artikolo XVI.
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő
(1) Ĉiu infano havas rajton pri protekto kaj
testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
prizorgado bezonata por la konvena korpa, spirita
védelemhez és gondoskodáshoz.
kaj morala disvolviĝo.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(2) La gepatroj havas rajton elekti la edukon donendan por siaj infanoj.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről
(3) La gepatroj devas zorgi pri sia neplenaĝa
gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
infano. Tiu ĉi devo inkluzivas lernigon de ilia
gyermekük taníttatását.
infano.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
(4) La plenaĝaj infanoj devas zorgi pri siaj subtenbezonaj gepatroj.
XVII. cikk
Artikolo XVII.
(1) A munkavállalók és a munkaadók – a
(1) La laborprenantoj kaj labordonantoj –
munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság
atentante al certigo de laborlokoj, al konservebleco
fenntarthatóságára és más közösségi célokra is
de la ŝtatekonomio kaj ankaŭ al aliaj komunumaj
figyelemmel – együttműködnek egymással.
celoj – kunlaboras unu kun la alia.
(2)
Törvényben
a
(2) Laŭ difinitoj en leĝo la laborprenantoj,
munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint
labordonantoj, respektive iliaj organizoj havas
szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással
rajton daŭrigi traktadon unu kun la aliaj, kaj
tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív
surbaze de tio ili ligu kolektivan kontrakton, por
szerződést
meghatározottak
kössenek,
érdekeik
szerint
védelmében
együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést
protekti siajn interesojn ili elpaŝu kune, aŭ faru laborĉesigon.
16
tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az
(3)
Ĉiu
laborprenanto
egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben
laborkondiĉoj
tartó munkafeltételekhez.
sekurecon kaj dignon.
havas
respektantaj
rajton
lian/ŝian
pri
sanon,
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és
(4) Ĉiu laborprenanto havas rajton pri taga kaj
heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett
semajna ripoztempoj, tiel same pri la jara pagata
szabadsághoz.
libertempo.
XVIII. cikk
Artikolo XVIII.
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi
(1) Dungado de infanoj – escepte de okazoj
és
erkölcsi
veszélyeztető,
difinitaj en leĝo kaj ne endanĝerigantaj ilian
törvényben meghatározott esetek kivételével –
korpan, spiritan kaj moralan disvolviĝon – estas
tilos.
malpermesita.
(2)
fejlődésüket
Magyarország
nem
külön
intézkedésekkel
biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi
(2) Hungario per apartaj disponoj certigas la laborlokan protekton de gejunuloj kaj gepatroj.
védelmét. XIX. cikk
Artikolo XIX.
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden
(1) Hungario strebas doni socialan sekurecon al
állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
ĉiu sia ŝtatano. En okazo de patrineco, malsano,
Anyaság,
handikapo,
árvaság
betegség, és
rokkantság,
önhibáján
munkanélküliség
esetén
kívül
özvegység, bekövetkezett
minden
magyar
vidveco,
orfeco
kaj
senlaboreco
efektiviĝinta ekster sia kulpo ĉiu hungara civitano rajtas je subteno difinita en leĝo.
állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1)
(2) Hungario realigas la socialan sekurecon
bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a
okaze de la personoj laŭ la alineo (1) kaj okaze de
szociális intézmények és intézkedések rendszerével
aliaj bezonuloj per sistemo de socialaj institucioj
valósítja meg.
kaj disponoj.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és
(3) Leĝo povas difini la karakteron kaj mezuron
mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő
de la socialaj disponoj adaptante ilin al la aktiveco
személynek
utila por la komunumo de tiuj personoj, kiuj uzas
a
közösség
számára
hasznos
tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4)
Magyarország
az
időskori
la socialajn disponojn.
megélhetés
(4) Hungario helpas la certigon de maljunaĝa
biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló
vivteno per funkciigo de unueca, ŝtata pensio-
egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és
sistemo baziĝanta sur socia solidareco kaj per
önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények
ebligo de funkciado de memvole estigitaj sociaj
17
működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény
institucioj. Leĝo povas difini la kondiĉojn de
az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a
rajtigiteco pri ŝtata pensio ankaŭ konsidere de la
fokozott
nők
védelmének
követelményére
postulo de pliigita protekto de virinoj.
tekintettel is megállapíthatja. XX. cikk
Artikolo XX.
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki
(1) Ĉiu havas rajton pri korpa kaj anima sano.
egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését
(2) La validiĝon de rajto laŭ alineo (1) Hungario
Magyarország genetikailag módosított élőlényektől
helpas per agrokulturo libera de genetike modifitaj
egészséges
vivuloj, per certigo de aliro al sanaj nutraĵoj kaj
élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés
trinkakvo, per la organizado de laborprotektado kaj
biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi
sanitara prizorgado, per subteno de sportado kaj
ellátás
sistema korpedukado, krome per certigo de la
mentes
az
mezőgazdasággal,
megszervezésével,
a
sportolás
és
a
rendszeres testedzés támogatásával, valamint a
medioprotektado.
környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1)
Artikolo XXI.
Magyarország
elismeri
és
érvényesíti
mindenki jogát az egészséges környezethez.
(1) Hungario agnoskas kaj validigas ĉies rajton pri la sana medio.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt –
(2) Kiu damaĝas la medion, estas devigata ĝin –
törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani
laŭ difinitoj en leĝo – restarigi aŭ kovri la kostojn
vagy a helyreállítás költségét viselni.
de restarigo.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
(3) Estas malpermesate enporti al teritorio de Hungario poluantan rubaĵon kun celo deponi.
XXII. cikk
Artikolo XXII.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez
Hungario strebas certigi por ĉiu la kondiĉojn de
méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz
loĝebleco inda je homo kaj aliron al publikaj
való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
servoj.
XXIII. cikk
Artikolo XXIII.
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak
(1) Ĉiu plenaĝa hungara civitano havas rajton
joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők,
esti elektanto kaj elektebla en elektado de
a
és
parlamentaj deputitoj, de lokaj sinadministraciaj
polgármesterek, valamint az európai parlamenti
deputitoj kaj urbestroj, tiel same de membroj de la
képviselők választásán választó és választható
Eŭropa Parlamento.
helyi
önkormányzati
képviselők
legyen.
18
(2)
Az
tagállamának
(2) Ĉiu plenaĝa civitano de alia membroŝtato de
magyarországi lakóhellyel rendelkező minden
la Eŭropa Unio, havanta hungarian loĝlokon havas
nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a
rajton esti elektanto kaj elektebla en elektado de
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,
lokaj sinadministraciaj deputitoj kaj urbestroj, tiel
valamint
Európai
az
Unió
európai
más
parlamenti
képviselők
same de membroj de la Eŭropa Parlamento.
választásán választó és választható legyen. (3)
Magyarországon
menekültként,
(3) Ĉiu plenaĝa persono vivanta en Hungario kaj
bevándoroltként vagy letelepedettként elismert
agnoskita kiel rifuĝinto, enmigrinto aŭ enloĝiĝinto
minden nagykorú személynek joga van ahhoz,
havas rajton esti elektanto en elektado de lokaj
hogy a
sinadministraciaj deputitoj kaj urbestroj.
helyi
önkormányzati
képviselők és
polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy
(4) Kardinala leĝo povas ligi la elektorajton aŭ
annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a
ĝian
választhatóságot további feltételekhez kötheti.
elekteblecon al pluaj kondiĉoj.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán
a
kompletecon
al
hungaria
loĝloko,
la
(5) En elektado de lokaj sinadministraciaj
választópolgár
deputitoj kaj urbestroj la elektanta civitano povas
lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén
elekti en sia loĝloko aŭ en sia registrita restadloko.
választhat. A választópolgár a szavazás jogát
La
lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén
elektorajton en sia loĝloko aŭ en sia registrita
gyakorolhatja.
restadloko.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit
povas
praktiki
sian
(6) Ne havas elektorajton tiu, kiun la tribunalo ekskludis el la elektorajto pro efektivigo de
képességének korlátozottsága miatt a bíróság a
krimago aŭ pro lia/ŝia limigita komprenkapablo.
választójogból kizárt. Nem választható az Európai
Civitano de alia membroŝtato de la Eŭropa Unio,
Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel
posedanta hungarian loĝlokon, ne estas elektebla,
rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága
se surbaze de jurnormo, tribunala aŭ instanca
szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági
decido de la ŝtato laŭ lia/ŝia civitaneco oni
döntése
ekskludis lin/ŝin en lia/ŝia patrujo el praktikado de
alapján
vagy
civitano
belátási
bűncselekmény
elkövetése
elektanta
hazájában
kizárták
e
jog
gyakorlásából. (7)
tiu ĉi rajto.
Mindenkinek
joga
országos
(7) Ĉiu rajtas partopreni en landa referendumo,
népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési
kiu estas elektanto en elektado de parlamentaj
képviselők választásán választó. Mindenkinek joga
deputitoj.
van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi
popolvoĉdonado, kiu estas elektanto en elektado
önkormányzati
de lokaj sinadministraciaj deputitoj kaj urbestroj.
képviselők
van
és
polgármesterek
Ĉiu
rajtas
partopreni
en
loka
választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van
(8) Ĉiu hungara ŝtatano havas rajton plenumi
ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és
publikan oficon konvene al sia taŭgeco, edukiteco
szakmai
kaj faka scio. Leĝo difinas tiujn publikajn oficojn,
tudásának
megfelelően
közhivatalt
19
viseljen.
Törvény
közhivatalokat,
határozza
amelyeket
meg párt
azokat tagja
a
vagy
kiujn membro aŭ funkciulo de partio ne rajtas plenumi.
tisztségviselője nem tölthet be. XXIV. cikk
Artikolo XXIV.
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a
(1) Ĉiu havas la rajton, ke la instancoj aranĝu
hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon
liajn/ŝiajn aferojn sen influiteco, honeste kaj ene
és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok
de racia templimo. La instancoj devas motivi siajn
törvényben
decidojn laŭ difinitoj en leĝo.
meghatározottak szerint
kötelesek
döntéseiket indokolni. (2)
Mindenkinek
joga
van
törvényben
(2) Laŭ difinitoj en leĝo ĉiu havas rajton pri
meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk
kompenso de lia/ŝia damaĝo kaŭzita kontraŭjure
teljesítése során neki jogellenesen okozott kár
fare de la instancoj dum plenumo de ilia tasko.
megtérítésére. XXV. cikk
Artikolo XXV.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy
Ĉiu havas rajton, ke sola aŭ kun aliaj, skribe
másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal
turnu sin per peticio, plendo aŭ propono al iu ajn
vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat
organo plenumanta publikan potencon.
gyakorló szervhez. XXVI. cikk
Artikolo XXVI.
Az állam – a működésének hatékonysága, a
La ŝtato strebas – en intereso de efikeco de sia
közszolgáltatások
színvonalának
emelése,
a
funkciado, de plialtigo de nivelo de la publikaj
közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség
servoj, de pli bona travidebleco de la publikaj
előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki
aferoj, kaj de antaŭenigo de la ŝancoegaleco – al
megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az
aplikado de novaj teknikaj solvoj kaj de rezultoj de
alkalmazására.
la scienco.
XXVII. cikk
Artikolo XXVII.
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik
(1) Ĉiu, kiu restadas legitime en teritorio de
Magyarország területén, joga van a szabad
Hungario, havas rajton pri libera moviĝo kaj libera
mozgáshoz
elekto de sia restadloko.
és
tartózkodási
helye
szabad
megválasztásához. (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt
(2) Ĉiu hungara ŝtatano havas rajton, ke dum sia eksterlanda restado ĝuu protekton de Hungario.
Magyarország védelmét élvezze.
20
XXVIII. cikk
Artikolo XXVIII.
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene
(1) Ĉiu havas rajton, ke ajnan akuzon prezentitan
emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait
kontraŭ li/ŝi, aŭ liajn/ŝiajn rajtojn kaj devojn en
és
felállított,
ajna proceso, sendependa kaj senpartia tribunalo
független és pártatlan bíróság tisztességes és
starigita de leĝo prijuĝu kadre de honesta kaj
nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül
publika debato, ene de racia templimo.
kötelezettségeit
törvény
által
bírálja el. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig,
(2) Neniu estas konsiderebla kulpa, ĝis kiam
amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős
valida decido de tribunalo ne konstatis lian/ŝian
határozata nem állapította meg.
krimjuran respondecon.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás
minden
szakaszában
joga
van
(3) La persono submetita al punproceduro havas
a
rajton pri jura protektado en ĉiu etapo de la
védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a
proceduro. La defendanto-advokato ne estas
védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
prirespondigebla pro sia opinio prezentita dum plenumado de la defendo.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem
(4) Neniu estas deklarebla kulpa kaj ne estas
sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely
punebla pro tia ago, kiu dum la krimfaro ne estis
az elkövetés idején a magyar jog vagy –
krimago laŭ la hungara juro, aŭ – en rondo difinita
nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi
fare de internacia traktato, respektive jura akto de
aktusa által meghatározott körben – más állam joga
la Eŭropa Unio – laŭ juro de alia ŝtato.
szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely
(5) La alineo (4) ne ekskludas submeton al
személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését
punproceduro kaj kondamnadon de iu persono pro
olyan cselekményért, amely elkövetése idején a
tia ago, kiu dum la krimfaro estis krimago laŭ la
nemzetközi jog általánosan elismert szabályai
ĝenerale agnoskataj reguloj de la internacia juro.
szerint bűncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott
(6) Escepte de eksterordinaraj okazoj de
rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható
jurisdikcia riparo difinitaj en leĝo, neniu estas
büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan
procedurigebla kaj kondamnebla pro tia krimago,
bűncselekményért, amely miatt Magyarországon
pro kiu en Hungario, aŭ – en rondo difinita fare de
vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai
internacia traktato, respektive jura akto de la
Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más
Eŭropa Unio – en alia ŝtato li jam estis valide
államban törvénynek megfelelően már jogerősen
absolvita aŭ kondamnita.
felmentették vagy elítélték. (7)
Mindenkinek
joga
van
ahhoz,
(7) Ĉiu havas rajton apliki jurisdikcian riparon
hogy
jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és
kontraŭ
más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy
administracia decido, kiu malobservas lian/ŝian
jogos érdekét sérti.
rajton aŭ rajtan intereson.
21
tia
tribunala,
instanca
kaj
alia
XXIX. cikk (1)
A
Artikolo XXIX.
Magyarországon
élő
tényezők.
Minden,
államalkotó
nemzetiségek
(1) La naciaj minoritatoj vivantaj en Hungario
valamely
estas ŝtatkonsistigaj faktoroj. Ĉiu hungara civitano
nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga
apartenanta al iu nacia minoritato rajtas libere
van
és
agnoski kaj konservi sian identecon. La naciaj
élő
minoritatoj vivantaj en Hungario rajtas uzi sian
az
gepatran lingvon, uzi siajn nomojn individue kaj
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni
kolektive en sia propra lingvo, flegi sian propran
és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk
kulturon kaj havi instruadon en sia gepatra lingvo.
önazonossága
szabad
A
megőrzéséhez.
vállalásához
Magyarországon
nemzetiségeknek
joguk
van
ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(2) La naciaj minoritatoj vivantaj en Hungario rajtas estigi lokajn kaj landajn sinadministraciojn.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira
(3) La detalaj reguloj koncernantaj la rajtojn de
vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi
naciaj minoritatoj vivantaj en Hungario, tiel same
és országos önkormányzataik megválasztásának
la reguloj de elekto de iliaj lokaj kaj landaj
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
sinadministracioj estas difinitaj de kardinala leĝo.
XXX. cikk (1)
Artikolo XXX.
Teherbíró
gazdaságban mindenki
képességének,
való
részvételének
hozzájárul
a
közös
illetve
a
(1) Konvene al sia ŝarĝokapablo aŭ partopreno
megfelelően
en la ekonomio, ĉiu kontribuas al kovro de
szükségletek
komunaj bezonoj.
fedezéséhez.
(2) Oni devas determini la mezuron de kontribuo
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás esetében
mértékét a
a
gyermeket
gyermeknevelés
nevelők
kiadásainak
al kovro de komunaj bezonoj okaze de edukantoj de infanoj konsiderante la elspezojn de la infanedukado.
figyelembevételével kell megállapítani. XXXI. cikk
Artikolo XXXI.
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza
(1) Ĉiu hungara civitano estas devigata defendi
védelmére. (2)
la patrujon.
Magyarország
önkéntes
honvédelmi
tartalékos rendszert tart fenn.
(2)
Hungario
funkciigas
memvolan
patrujdefendan rezervistan sistemon.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról
(3) Dum eksterordinara stato aŭ se pri tio en
megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés
preventa defenda situacio decidas la Parlamento, la
határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező,
plenaĝaj
nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai
loĝlokon kaj hungaran ŝtatanecon, plenumas
szolgálatot
soldatan servon. Se la armila servo estas
teljesítenek.
Ha
a
hadkötelezett
22
hungaraj
viroj,
havantaj
hungarian
fegyveres
nekonformigebla kun konscienca konvinko de la
szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver
devigito militservi, li plenumas senarmilan servon.
nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat
La formojn kaj detalajn regulojn de plenumo de la
teljesítésének formáit és
soldata servo difinas kardinala leĝo.
lelkiismereti
meggyőződésével
a
részletes
szabályait
sarkalatos törvény határozza meg. (4)
Magyarországi
rendelkező,
(4) Por plenaĝaj hungaraj ŝtatanoj havantaj
számára
hungarian loĝlokon, dum tempo de eksterordinara
rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben
stato – laŭ difinitoj en kardinala leĝo –
meghatározottak
patrujdefenda labordevontigo estas preskribebla.
nagykorú
lakóhellyel
magyar
állampolgárok szerint
–
honvédelmi
munkakötelezettség írható elő. (5)
Magyarországi
nagykorú
rendelkező,
(5) Por plenaĝaj hungaraj ŝtatanoj havantaj
állampolgárok
számára
hungarian loĝlokon, por plenumi patrujdefendajn
katasztrófavédelmi
feladatok
kaj kontraŭkatastrofajn, defendajn taskojn – laŭ
törvényben
difinitoj en kardinala leĝo – civila, defenda
magyar
honvédelmi ellátása
lakóhellyel
és
érdekében
meghatározottak
–
sarkalatos
szerint
–
polgári
védelmi
devontigo estas preskribebla.
kötelezettség írható elő. (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása
érdekében
–
sarkalatos
(6)
Por
plenumi
patrujdefendajn
kaj
törvényben
kontraŭkatastrofajn, defendajn taskojn – laŭ
meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és
difinitoj en kardinala leĝo – ĉiu estas devigebla al
anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
plenumo de ekonomia kaj financa kontribuo.
AZ ÁLLAM
LA ŜTATO
Az Országgyűlés
La Parlamento
1. cikk
Artikolo 1.
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti
(1) La plejsupra popolreprezenta organo de
szerve az Országgyűlés.
HUNGARIO estas la Parlamento.
(2) Az Országgyűlés a)
megalkotja
és
(2) La Parlamento módosítja
Magyarország
Alaptörvényét;
a) kreas kaj amendas la Fundamentan Leĝon de Hungario;
b) törvényeket alkot; c)
elfogadja
a
központi
b) kreas leĝojn; költségvetést,
és
jóváhagyja annak végrehajtását;
c) akceptas la centran buĝeton kaj aprobas ĝian plenumon;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe
d) donas rajtigon agnoski la devigan validon de
tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának
internacia traktato, apartenanta al ĝia tasko- kaj
elismerésére;
agosfero;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az
e) elektas la prezidanton de la respubliko, la
23
Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria
membrojn
elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok
Kortumo, la prezidanton de la Kurio (Plejsupra
biztosát és helyetteseit, valamint az Állami
Kortumo), la plejsupran prokuroron, la komisiiton
Számvevőszék elnökét;
de fundamentaj rajtoj kaj liajn anstataŭantojn, tiel
kaj
prezidanton
de
Konstitucia
same ankaŭ la prezidanton de la Ŝtata Revizora Kortumo. f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
f) elektas la ĉefministron, decidas pri la demando de konfido konekse kun la Registaro;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
g) dissolvas deputitan korporacion funkciantan kontraŭ la fundamenta leĝo;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
h) decidas pri deklaro de milita stato kaj pri la packontrakto;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai való
műveletekben
részvétellel
kapcsolatos
döntéseket hoz;
i) faras decidojn tuŝantajn la eksterordinaran juran ordon, tiel same decidojn konekse kun partopreno en soldataj operacioj;
j) közkegyelmet gyakorol; k)
az
j) praktikas ĝeneralan amnestion;
Alaptörvényben
és
törvényben
meghatározott további feladat- és hatásköröket
k) praktikas pluajn tasko- kaj agosferojn difinitajn en la Fundamenta Leĝo kaj alia leĝo.
gyakorol. 2. cikk (1)
Artikolo 2. Az
országgyűlési
képviselőket
a
(1) La elektantoj elektas la parlamentajn
választópolgárok általános és egyenlő választójog
deputitojn
alapján,
a
elektorajto, per rekta kaj sekreta voĉdono, kadre de
választók akaratának szabad kifejezését biztosító
elektado certiganta liberan esprimon de volo de la
választáson, sarkalatos törvényben meghatározott
elektantoj, laŭ maniero difinita en kardinala leĝo.
közvetlen
és
titkos
szavazással,
surbaze
de
ĝenerala
kaj
egala
módon választják. (2)
A
Magyarországon
élő
nemzetiségek
(2) La partoprenon de naciaj minoritatoj vivantaj
részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos
en
törvény szabályozza.
reglamentas kardinala leĝo.
(3)
Az
országgyűlési
képviselők
Hungario
en
laboro
de
la
Parlamento
általános
(3) La ĝeneralan elektadon de parlamentaj
választását – az Országgyűlés feloszlása vagy
deputitoj – escepte de elektado pro memdissolvo
feloszlatása miatti választás kivételével – az előző
aŭ dissolvo de la Parlamento – oni devas aranĝi en
Országgyűlés megválasztását követő negyedik év
aprilo aŭ majo de la kvara jaro sekvanta la
április vagy május hónapjában kell megtartani.
elektadon de la antaŭa Parlamento.
3. cikk
Artikolo 3.
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló
(1) La mandato de la Parlamento komenciĝas per
24
ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés
sia formiĝa kunsido, kaj daŭras ĝis la formiĝa
alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást
kunsido de la sekva Parlamento. La formiĝan
követő harminc napon belüli időpontra – a
kunsidon – al dato ene de tridek tagoj post la
köztársasági elnök hívja össze.
elektado
–
kunvokas
la
prezidanto
de
la
respubliko. (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(2)
La
Parlamento
rajtas
deklari
sian
memdissolvon. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
(3) La prezidanto de la respubliko rajtas dissolvi la Parlamenton kun samtempa difino de la elektadoj, se
a) a Kormány megbízatásának megszűnése
a) okaze de ĉeso de mandato de la Registaro, la
esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek
Parlamento ne elektas la personon proponitan fare
javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi
de la prezidanto de la respubliko kiel ĉefministro,
javaslat megtételének napjától számított negyven
ene de kvardek tagoj post formulado de la unua
napon belül nem választja meg, vagy
persona propono, aŭ
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó
b) la Parlamento ne akceptas la centran buĝeton
központi költségvetést március 31-ig nem fogadja
koncernantan la donitan jaron ĝis la 31-a de marto.
el. (4)
Az
Országgyűlés
köztársasági
elnök
feloszlatása köteles
előtt
kikérni
a
(4) Antaŭ dissolvo de la Parlamento la
a
prezidanto de la respubliko estas devigata peti la
miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és
opiniojn de la ĉefministro,
az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek
Parlamento kaj gvidantoj de la parlamentaj
véleményét.
deputitaj grupoj.
prezidanto de la
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja
(5) La prezidanto de la respubliko povas praktiki
szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az
sian rajton laŭ punkto a) de la alineo (3) ĝis kiam
Országgyűlés
a
la Parlamento ne elektas la ĉefministron. La
miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3)
prezidanto de la respubliko povas praktiki sian
bekezdés
rajton laŭ punkto b) de la alineo (3) ĝis kiam la
meg
b)
pontja
nem szerinti
választja jogát
addig
gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi
Parlamento ne akceptas la centran buĝeton.
költségvetést nem fogadja el. (6)
Az
Országgyűlés
feloszlásától
vagy
(6) Oni devas elekti novan Parlamenton ene de
feloszlatásától számított kilencven napon belül új
naŭdek tagoj kalkulitaj ekde la memdissolvo aŭ
Országgyűlést kell választani.
dissolvo de la Parlamento.
4. cikk
Artikolo 4.
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és
(1) La rajtoj kaj devontigoj de la parlamentaj
kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz
deputitoj estas egalaj, sian agadon ili faras por la
érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
intereso de la komunumo, ĉi-rilate ili ne estas
25
instrukcieblaj. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és
(2) La parlamenta deputito meritas imunecrajton
a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
kaj
Sarkalatos
a
sendependecon. Kardinala leĝo difinas tiujn
közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő
publikajn oficojn, kiujn parlamenta deputito ne
nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi
rajtas plenumi, tiel same ĝi povas difini ankaŭ
eseteket is megállapíthat.
aliajn, neakordigeblecajn okazojn.
törvény
meghatározza
azokat
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása
salajropagon
certigantan
lian/ŝian
(3) La mandato de parlamenta deputito ĉesas
megszűnik a)
az
Országgyűlés
megbízatásának
a) per ĉeso de mandato de la Parlamento;
megszűnésével; b) halálával;
b) per lia/ŝia morto;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
c) per deklaro de neakordigebleco;
d) lemondásával;
d) per lia/ŝia demisio;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek
e) se la kondiĉoj necesaj por lia/ŝia elekto jam ne
már nem állnak fenn;
ekzistas;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. (4)
Az
f) se dum unu jaro li/ŝi ne partoprenas en laboro de la Parlamento.
országgyűlési
képviselő
(4) Pri konstato de manko de kondiĉoj por elekto
megválasztásához szükséges feltételek hiányának
de la deputito, pri deklaro de la neakordigebleco,
megállapításáról,
összeférhetetlenség
tiel same pri konstato de tio, ke la parlamenta
kimondásáról, valamint annak megállapításáról,
deputito dum unu jaro ne partoprenis en laboro de
hogy az
országgyűlési
la Parlamento, decidas la Parlamento per du trionoj
keresztül
nem
az
vett
képviselő
részt
az
munkájában,
az Országgyűlés
országgyűlési
képviselők
egy éven
Országgyűlés a jelen
da voĉoj de la ĉeestantaj parlamentaj deputitoj.
lévő
kétharmadának
szavazatával határoz. (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és
(5) Kardinala leĝo difinas la detalajn regulojn pri
javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat
la jura statuso kaj salajropago de la parlamentaj
sarkalatos törvény határozza meg.
deputitoj.
5. cikk
Artikolo 5.
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A
(1) La kunsidoj de la Parlamento estas publikaj.
Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő
Je peto de la Registaro aŭ de iu ajn parlamenta
kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési
deputito, la Parlamento povas decidi per voĉoj de
képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés
du trionoj de la parlamentaj deputitoj pri okazigo
26
tartásáról határozhat.
de fermita kunsido.
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. (3)
Az
(2) La Parlamento elektas el inter siaj membroj prezidanton, vicprezidantojn kaj notariojn.
Országgyűlés
országgyűlési
képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(3)
La
Parlamento
fondas
konstantajn
komisionojn konsistantajn el parlamentaj deputitoj.
(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük
(4) Por kunordigi sian laboron, la parlamentaj
összehangolására a Házszabályban meghatározott
deputitoj laŭ kondiĉoj fiksitaj en la Domregularo
feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot
povas fondi parlamentan deputitan grupon.
alakíthatnak. (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az
(5) La Parlamento estas decidokapabla, se la
ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a
kunsidon ĉeestas pli ol duono de la parlamentaj
fele jelen van.
deputitoj.
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az
Országgyűlés
határozatait
lévő
alimaniere, la Parlamento faras siajn decidojn per
országgyűlési képviselők több mint a felének
pli ol duono da voĉoj de la ĉeestantaj parlamentaj
szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes
deputitoj. La faradon de kelkaj decidoj la
döntések
Domregularo povas ligi al kvalifikita plimulto.
meghozatalát
a
jelen
(6) Se la Fundamenta Leĝo ne dispozicias
minősített
többséghez
kötheti. (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési
(7) La Parlamento fiksas la regulojn de sia
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott
funkciado kaj la ordon de siaj traktadoj en la
Házszabályban
Domregularo akceptita per voĉoj de du trionoj de
állapítja
meg
működésének
szabályait és tárgyalási rendjét.
la ĉeestantaj deputitoj.
(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító
rendelkezéseket
sarkalatos
törvény
(8) Kardinala leĝo difinas la dispoziciojn certigantajn la regulajn sesiojn de la Parlamento.
határozza meg. 6. cikk
Artikolo 6.
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány,
(1) La prezidanto de la respubliko, la Registaro,
országgyűlési
bizottság
vagy
országgyűlési
képviselő kezdeményezhet. (2)
Az
Országgyűlés
kezdeményezője,
rajtas iniciati leĝon. –
törvény
Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett
Registaro aŭ la prezidanto de la Parlamento –povas
indítványára
az
sendi la akceptitan leĝon al la Konstitucia
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
Kortumo por ekzameni ĝian akordon kun la
megküldheti
Az
Fundamenta Leĝo. La Parlamento decidas pri la
Országgyűlés az indítványról a zárószavazást
propono post la ferma voĉdono. Okaze de akcepto
követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén
de la propono la prezidanto de la Parlamento
az
elfogadott
illetve
(2) La Parlamento – post kiam antaŭ la ferma voĉdono tion proponis la iniciatinto de la leĝo, la
az
Kormány,
a
az
–
a
parlamenta komisiono aŭ parlamenta deputito
törvényt
Alkotmánybíróságnak.
27
az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az
senprokraste sendas la akceptitan leĝon al la
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
Konstitucia Kortumo por ekzameni ĝian akordon
haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
kun la Fundamenta Leĝo.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés
(3) La akceptitan leĝon la prezidanto de la
elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a
Parlamento subskribas ene de kvin tagoj kaj sendas
köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a
ĝin al la prezidanto de la respubliko. La prezidanto
megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
de la respubliko subskribas la senditan leĝon ene
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a
de kvin tagoj, kaj ordonas ĝian promulgon. Se la
(2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel
Parlamento laŭ la alineo (2) sendis la leĝon al la
való
az
Konstitucia Kortumo por ekzameni ĝian akordon
Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke
kun la Fundamenta Leĝo, la prezidanto de la
csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a
Parlamento nur tiam rajtas subskribi kaj sendi ĝin
köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság
al la prezidanto de la respubliko, se la Konstitucia
nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
Kortumo
összhangja
vizsgálatára
megküldte
ne
konstatis
kontraŭecon
al
la
Fundamenta Leĝo. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy
(4) Se la prezidanto de la respubliko la leĝon aŭ
annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel
iun el ĝiaj dispozicioj opinias kontraŭa al la
ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti
Fundamenta Leĝo – kaj ne okazis ekzameno laŭ
vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az
alineo (2) – li/ŝi sendas la leĝon al la Konstitucia
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az
Kortumo por ekzameni ĝian akordon kun la
Alkotmánybíróságnak megküldi.
Fundamenta Leĝo.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy
(5) Se la
prezidanto de la respubliko ne
annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és
konsentas kun la leĝo aŭ kun iu el ĝiaj dispozicioj
a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt
kaj ne uzis sian rajton laŭ la alineo (4), antaŭ la
az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy
subskribo kun sciigo de siaj rimarkoj li povas
alkalommal
az
unufoje resendi la leĝon al la Parlamento por
Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra
konsideri ĝin. La Parlamento denove diskutas la
megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A
leĝon, kaj denove decidas pri ties akcepto. La
köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az
prezidanto de la respubliko povas uzi tiun sian
Országgyűlés
lefolytatott
rajton eĉ tiam, se dum la ekzameno finfarita
vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított
surbaze de la decido de la Parlamento la
meg alaptörvény-ellenességet.
Konstitucia Kortumo ne konstatis kontraŭecon al
megfontolásra
határozata
visszaküldheti
alapján
la Fundamenta Leĝo. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés
(6) La Konstitucia Kortumo decidas pri la
szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb
propono laŭ la alineoj (2) kaj (4) ekstervice, sed
harminc
az
plej malfrue ene de tridek tagoj. Se la Konstitucia
Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít
Kortumo konstatas kontraŭecon al la Fundamenta
meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-
Leĝo, la Parlamento rediskutas la leĝon por ĉesigi
napon
belül
határoz.
Ha
28
ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
ĝian kontraŭecon al la Fundamenta Leĝo.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök
(7) Se la Konstitucia Kortumo dum ekzameno
kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem
finfarita laŭ iniciato de prezidanto de la respubliko
állapít
a
ne konstatas kontraŭecon al la Fundamenta Leĝo,
köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul
la prezidanto de la respubliko senprokraste
aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
subskribas la leĝon kaj ordonas ĝian promulgon.
meg
alaptörvény-ellenességet,
(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint
(8) Oni povas ripetite peti la Konstitucian
megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel
Kortumon laŭ la alineoj (2) kaj (4), ke ĝi
való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4)
ekzamenu la akordon de leĝo – diskutita kaj
bekezdés
az
akceptita fare de la Parlamento laŭ alineo (6) – kun
Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az
la Fundamenta Leĝo. Pri la ripetita propono la
ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz
Konstitucia Kortumo decidas ekstervice, sed plej
napon belül határoz.
malfrue ene de dek tagoj.
szerint
ismételten
kérhető
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése
(9) Se la leĝon resenditan pro malkonsento de
folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés
prezidanto
módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang
amendas, la ekzameno pri akordo kun la
vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint
Fundamenta Leĝo laŭ alineoj (2) kaj (4) estas
kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében
petebla
vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény
dispoziciojn, aŭ reference al tio, ke ne plenumiĝis
megalkotására
Alaptörvényben
la proceduraj postuloj fiksitaj en la Fundamenta
foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha
Leĝo kaj koncernantaj la faradon de la leĝo. Se la
a köztársasági elnök egyet nem értése folytán
Parlamento kun senŝanĝa teksto akceptas la leĝon
visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan
resenditan pro la malkonsento de prezidanto de la
szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a
respubliko, la prezidanto de la respubliko rajtas
törvény
az
peti ekzamenon de akordo kun la Fundamenta
Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények
Leĝo konsidere de tio, ke ne plenumiĝis la
nem
proceduraj postuloj fiksitaj en Fundamenta Leĝo
vonatkozó,
megalkotására teljesülésére
az
vonatkozó,
tekintettel
kérheti
az
Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet
(1)
koncerne
la
la
Parlamento
amenditajn
La parlamenta
deputito rajtas
direkti
Állami
demandon al komisiito pri fundamentaj rajtoj, al
Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és
prezidanto de la Ŝtata Revizora Kortumo, al la
a
plejsupra prokuroro kaj al la prezidanto de la
az
alapvető Magyar
Nemzeti
Bank
az
respubliko
kaj koncernantaj la faradon de la leĝo. Artikolo 7.
biztosához,
la
ekskluzive
7. cikk jogok
de
elnökéhez
a
feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Hungara Nacia Banko en kiu ajn afero apartenanta al ilia taskosfero.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány
(2)
La parlamenta
deputito rajtas
direkti
interpelacion kaj demandon al la Registaro kaj al
29
tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
membro de la Registaro en kiu ajn afero apartenanta al ilia taskosfero.
(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati
(3) Kardinala leĝo reglamentas la ekzamenajn
tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés
agadojn de la parlamentaj komisionoj, kaj la
kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
devontigon aperi antaŭ la komisionoj.
Országos népszavazás
Tutlanda referendumo
8. cikk (1)
Artikolo 8.
Legalább
kétszázezer
kezdeményezésére
az
választópolgár
Országgyűlés
országos
(1) Pro iniciato de minimume ducent mil elektantaj
civitanoj
la
Parlamento
ordonas
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a
tutlandan referendumon. Pro iniciato de la
Kormány
prezidanto de la respubliko, de la Registaro aŭ de
vagy
százezer
kezdeményezésére népszavazást
az
Országgyűlés Az
érvényes
cent mil elektantaj civitanoj la Parlamento rajtas ordoni tutlandan referendumon. La decido farita en
eredményes népszavazáson hozott döntés az
valida kaj rezulta referendumo estas deviga por la
Országgyűlésre kötelező.
Parlamento.
Országos
el.
országos és
(2)
rendelhet
választópolgár
népszavazás
tárgya
az
(2) La temo de tutlanda referendumo povas esti
Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó
demando apartenanta al tasko- kaj agosfero de la
kérdés lehet.
Parlamento.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
(3) Ne eblas aranĝi tutlandan referendumon
a)
a) pri demando direktiĝanta al amendo de la
az
Alaptörvény
módosítására
irányuló
kérdésről;
Fundamenta Leĝo;
b) a központi költségvetésről, a központi
b) pri la centra buĝeto, pri plenumado de la
költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről,
centra buĝeto, pri centra impostospeco, pri takso,
illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók
pri kromkostoj, pri dogano, tiel same pri enhavo de
központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
la leĝo tekstanta pri centraj kondiĉoj de la lokaj
c)
az
országgyűlési
önkormányzati valamint
az
képviselők,
képviselők és európai
a
helyi
polgármesterek,
parlamenti
képviselők
választásáról szóló törvények tartalmáról; d)
nemzetközi
impostoj;
szerződésből
c) pri la enhavo de leĝoj tekstantaj pri elekto de la parlamentaj deputitoj, de la sinadministraciaj deputitoj kaj urbestroj, tiel same de la eŭropaj
eredő
parlamentaj deputitoj;
kötelezettségről;
d) pri devontigo devenanta el internacia traktato;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
e) pri persona kaj organizaĵo-transformanta demando apartenanta al agosfero de la Parlamento;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
f) pri memdissolvo de la Parlamento;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
g) pri dissolvo de deputita korporacio;
h)
hadiállapot
kinyilvánításáról,
rendkívüli
h) pri deklaro de milita stato, de eksterordinara
30
állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint védelmi
megelőző
helyzet
kihirdetéséről
és
stato kaj de kriza stato, tiel same pri deklaro kaj plilongigo de preventa defenda situacio,
meghosszabbításáról; i)
katonai
való
műveletekben
részvétellel
kapcsolatos kérdésről;
i) pri demando konekse kun partopreno en soldataj operacioj;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
j) pri aplikado de ĝenerala amnestio.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az
(4) La tutlanda referendumo estas valida, se pli
összes választópolgár több mint fele érvényesen
ol duono de ĉiuj elektantaj civitanoj voĉdonis
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen
valide, kaj ĝi estas rezulta, se pli ol duono de la
szavazó
választópolgárok több
mint
fele
a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
valide voĉdonantaj elektantaj civitanoj donis identan respondon al la formulita demando.
A köztársasági elnök
La prezidanto de la respubliko
9. cikk
Artikolo 9.
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök,
(1) La ŝtatestro de Hungario estas la prezidanto
aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az
de la respubliko, kiu esprimas la unuecon de la
államszervezet demokratikus működése felett.
nacio kaj gardas la demokratan funkciadon de la ŝtatorganizo.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség
(2) La prezidanto de la respubliko estas la ĉefkomandanto de la Hungara Patrujdefenda
főparancsnoka.
Armeo. (3) A köztársasági elnök
(3) La prezidanto de la respubliko
a) képviseli Magyarországot;
a) reprezentas Hungarion;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés
b) rajtas partopreni en kaj alparoli dum la
ülésein;
kunsidoj de la Parlamento;
c) törvényt kezdeményezhet;
c) rajtas iniciati leĝon;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
d) rajtas iniciati tutlandan referendumon;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi
e) difinas la daton de la ĝeneralaj elektoj de
önkormányzati általános
képviselők
választását,
és
valamint
polgármesterek az
parlamentaj
deputitoj,
de
sinadministraciaj
európai
deputitoj kaj urbestroj, tiel same la datojn de la
parlamenti választás és az országos népszavazás
eŭropa parlamenta elekto kaj de la tutlanda
időpontját;
referendumo;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
f) faras decidojn tuŝantajn la eksterordinaran juran ordon;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
g) kunvokas la formiĝantan kunsidon de la Parlamento;
31
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
h) rajtas dissolvi la Parlamenton;
i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való
i) rajtas sendi la akceptitan leĝon al la
összhangjának
vizsgálatára
Alkotmánybíróságnak,
megküldheti
vagy
az
Konstitucia Kortumo por ekzameni ĝian akordon
megfontolásra
kun la Fundamenta Leĝo, aŭ rajtas resendi ĝin al la
visszaküldheti az Országgyűlésnek;
Parlamento por pripensi;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria
j) faras proponon pri la personoj de ĉefministro,
elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok
prezidanto de la Kurio, plejsupra prokuroro kaj
biztosa személyére;
komisiito de fundamentaj rajtoj;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
k) nomumas la profesiajn juĝistojn kaj la prezidanton de la Buĝeta Konsilio;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
l) konfirmas en lia ofico la prezidanton de la Hungara Scienca Akademio;
m) kialakítja hivatala szervezetét.
m) elformas la organizaĵon de sia oficejo.
(4) A köztársasági elnök
(4) La prezidanto de la respubliko
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján
a) surbaze de mandato ricevita de la Parlamento
elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
agnoskas devigan validon de la internacia traktato;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
b) akreditas kaj akceptas ambasadorojn kaj delegitojn;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti
c) nomumas la ministrojn, la prezidanton kaj
Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó
vicprezidantojn de la Hungara Nacia Banko, estron
szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
de aŭtonoma reglamentanta organo kaj profesorojn de la universitatoj;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
d) komisias la rektorojn de la universitatoj;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
e) nomumas kaj promocias la generalojn;
f)
f) donacas distingojn, premiojn kaj titolojn
törvényben
díjakat
és
meghatározott
címeket
kitüntetéseket,
adományoz,
valamint
engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
difinitajn en leĝo kaj permesas portadon de eksterlandaj ŝtataj distingoj;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
g) praktikas rajton de individua amnestio;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó
h)
területszervezési kérdésekben; megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
areo-organizadaj
demandoj
i) decidas pri aferoj konekse kun akiro kaj ĉeso de ŝtataneco;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
j) decidas pri ĉiuj aferoj, kiujn la leĝo asignas al lia/ŝia agosfero.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben minden
pri
apartenantaj al lia/ŝia tasko- kaj agosfero;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és
meghatározott
decidas
intézkedéséhez
(5) Al ĉiuj disponoj kaj decidoj de prezidanto de
és
la respubliko difinitaj en alineo (4) estas bezonata
döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése
kunsubskribo de membro de la Registaro. Leĝo
szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a
povas dispozicii tiel, ke al decido asignita al
32
törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt
agosfero de prezidanto de la respubliko per leĝo,
döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
ne estas bezonata kunsubskribo.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e)
(6) La prezidanto de la respubliko rajtas rifuzi
pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a
plenumon de taskoj menciitaj en punktoj b) – e) de
jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos
alineo (4), se mankas la jurnormaj kondiĉoj, aŭ li
okkal arra következtet, hogy az az államszervezet
kun fundamentita kaŭzo konkludas, ke ili rezultus
demokratikus
működésének
súlyos
zavarát
eredményezné.
gravan perturbon de demokrata funkciado de la ŝtatorganizo.
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f)
(7) La prezidanto de la respubliko rifuzas
pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az
plenumon de taskoj menciitaj en punkto
az Alaptörvény értékrendjét sértené.
alineo (4), se ili malobservus valorhierarkion de la
f) de
Fundamenta Leĝo. 10. cikk
Artikolo 10.
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt
(1) La Parlamento elektas la prezidanton de la
évre választja. (2)
Köztársasági
respubliko por kvin jaroj. elnökké
megválasztható
(2) Oni povas elekti prezidanto de la respubliko
bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik
kiun ajn hungaran ŝtatanon, kiu transpaŝis sian
életévét betöltötte.
tridek kvinan vivojaron.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
(3) La prezidanto de la respubliko estas reelektebla en tiun ĉi oficon maksimume unufoje.
11. cikk
Artikolo 11.
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági
(1) Oni devas elekti la prezidanton de la
elnök
megbízatásának
lejárta
előtt
legalább
respubliko antaŭ la ĉeso de mandato de la pli frua
harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a
prezidanto de la respubliko almenaŭ tridek tagojn
megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől
kaj maksimume sesdek tagojn, kaj se la mandato
számított harminc napon belül kell megválasztani.
ĉesis antaŭtempe, oni devas elekti lin/ŝin ene de
A köztársasági elnök választását az Országgyűlés
tridek tagoj kalkulitaj post ĉeso de la mandato. La
elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági
elekton de prezidanto de la respubliko difinas la
elnököt titkos szavazással választja.
prezidanto de la Parlamento. La Parlamento elektas la prezidanton de la respubliko per sekreta voĉdono.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi
(2) La elekton de prezidanto de la respubliko
meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési
antaŭas kandidatigo. Por valideco de la kanditatigo
képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása
estas bezonata skriba rekomendo de minimume
szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a
unu kvinono de la parlamentaj deputitoj. La
33
szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden
kandidatigon oni devas prezenti al la prezidanto de
országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat.
Parlamento antaŭ ordono de la voĉdonado. Ĉiu
Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása
parlamenta deputito rajtas proponi unu kandidaton.
érvénytelen.
Kiu proponas pli ol unu kandidaton, ties ĉiu rekomendo estas senvalida.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott
(3) Surbaze de la unua voĉdonado elektita
köztársasági elnök az, aki az országgyűlési
prezidanto de la respubliko estas tiu, kiu ricevis la
képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
voĉojn de du trionoj de la parlamentaj deputitoj.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt,
(4) Se la unua voĉdonado estis senrezulta, oni
második szavazást kell tartani. A második szavazás
devas aranĝi duan voĉdonadon. Dum la dua
során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet
voĉdonado oni povas voĉdoni por du kandidatoj
szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen
ricevintaj la plej multajn voĉojn. Se dum la unua
szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre
voĉdonado estiĝas egaleco de voĉoj sur la unua
lehet
számú
loko, oni povas voĉdoni por tiuj kandidatoj, kiuj
szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a
ricevis la plej altnombran voĉon. Se dum la unua
második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra
voĉdono estiĝas voĉegaleco nur sur la dua loko,
a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb
oni povas voĉdoni por tiuj kandidatoj, kiuj ricevis
számú szavazatot kapták. A második szavazás
la du plej altnombrajn voĉojn. Surbaze de la dua
alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki –
voĉdonado elektita prezidanto de la respubliko
tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára
estas tiu, kiu – senkonsidere al nombro de
– a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a
partoprenantoj en la voĉdonado – ricevis la plej
második szavazás is eredménytelen, ismételt
multajn, validajn voĉojn. Se ankaŭ la dua
jelölés alapján új választást kell tartani.
voĉdonado estas senrezulta, oni devas aranĝi
szavazni, akik a
legmagasabb
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást
novan elekton surbaze de ripetita kandidatigo.
követő nap alatt be kell fejezni.
(5) La voĉdonan proceduron oni devas fini dum
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi
ne pli ol du sinsekvaj tagoj.
köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás
esetén a
enoficiĝas je ĉeso de mandato de la antaŭa
követő
prezidanto de la respubliko, okaze de antaŭtempa
nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését
ĉeso de la mandato li/ŝi enoficiĝas la okan tagon
megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
post anonco de rezulto de la elekto, antaŭ sia
választás
idő
(6) La elektita prezidanto de la respubliko
előtti megszűnése
eredményének
kihirdetését
enoficiĝo li/ŝi ĵuras antaŭ la Parlamento. 12. cikk
Artikolo 12.
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(1) La persono de prezidanto de la respubliko
(2)
A
köztársasági
összeegyeztethetetlen
minden
elnöki más
tisztség
estas neofendebla.
állami,
társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy
(2) La ofico de prezidanto de la respubliko estas nekonformigebla
34
kun
ĉiu
alia
ŝtata,
socia,
más
ekonomia kaj politika ofico aŭ komisio. La
egyéb
prezidanto de la respubliko ne rajtas praktiki alian
tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső
salajratan okupiĝon, kaj por siaj ceteraj agadoj –
tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
escepte de agado estanta sub aŭtorrajta protekto –
megbízatással.
A
keresőfoglalkozást
köztársasági nem
elnök
folytathat,
és
ne rajtas akcepti honorarion. (3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a) megbízatási idejének lejártával;
(3) La mandato de prezidanto de la respubliko ĉesas a) per ĉeso de lia/ŝia mandato;
b) halálával;
b) per lia/ŝia morto;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át
c) se dum pli ol naŭdek tagoj li/ŝi ne kapablas
képtelen feladatköreinek ellátására;
plenumi siajn taskosferojn;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
d) se la kondiĉoj necesaj por lia/ŝia elekto jam ne ekzistas;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
e) per deklaro de neakordigebleco;
f) lemondásával;
f) per lia/ŝia demisio;
g)
a
köztársasági
elnöki
tisztségtől
való
megfosztással.
g) per senigo de ofico de prezidanto de la respubliko.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását
(4) Pri konstato de stato malebliganta por la
kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának
prezidanto de la respubliko plenumi liajn/ŝiajn
és
taskosferojn dum pli ol naŭdek tagoj, kaj pri
a
megválasztásához
hiányának
szükséges
megállapításáról,
feltételek
valamint
az
konstato de manko de la kondiĉoj necesaj por
összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés
lia/ŝia
a
neakordigebleco decidas la Parlamento per la
jelen
lévő
országgyűlési
képviselők
kétharmadának szavazatával határoz.
elekto,
tiel
same
pri
deklaro
de
voĉoj de du trionoj de la ĉeestantaj parlamentaj deputitoj.
(5) A köztársasági elnök jogállásának részletes
(5) La detalajn regulojn de jura statuso de
szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény
prezidanto
határozza meg.
salajropagon difinas kardinala leĝo.
de
la
respubliko
kaj
lian/ŝian
13. cikk
Artikolo 13.
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást
(1) Punproceduron kontraŭ la prezidanto de la
csak megbízatásának megszűnése után lehet
respubliko oni povas iniciati nur post ĉeso de
indítani.
lia/ŝia mandato.
(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával
(2) Kontraŭ la prezidanto de la respubliko, kiu
összefüggésben valamely törvényt szándékosan
intence malobeas la Fundamentan Leĝon aŭ alian
megsértő,
leĝon interrilate kun praktikado de sia ofico, aŭ kiu
elkövető
illetve
szándékos
köztársasági
országgyűlési
elnökkel
képviselők
bűncselekményt szemben
az
faras dolan krimagon, unu kvinono de la
egyötöde
parlamentaj deputitoj rajtas iniciati senigon de la
35
indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
ofico.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az
(3) Por komenci proceduron de senoficigo estas
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
bezonataj la voĉoj de du trionoj de la parlamentaj
szükséges. A szavazás titkos.
deputitoj. La voĉdonado estas sekreta.
(4)
Az
Országgyűlés
határozatának
(4) Ekde deklaro de decido de la Parlamento ĝis
meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás
fino de la senoficiga proceduro la prezidanto de la
a
befejezéséig
köztársasági
elnök
nem
respubliko ne rajtas praktiki siajn agosferojn.
gyakorolhatja hatásköreit. (5)
A
megfosztási
eljárás
lefolytatása
az
Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6)
Ha
az
Alkotmánybíróság
az
(5) La finfaro de la senoficiga proceduro apartenas al agosfero de la Konstitucia Kortumo.
eljárás
(6) Se rezulte de la proceduro la Konstitucia
eredményeként a köztársasági elnök közjogi
Kortumo konstatas publikjuran respondecon de
felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt
prezidanto de la respubliko, ĝi rajtas senigi la
tisztségétől megfoszthatja.
prezidanton de la respubliko de lia/ŝia ofico.
14. cikk (1)
A
Artikolo 14. köztársasági
elnök
esetén
akadályoztatása
vagy
megszűnéséig megbízatásának
a
az
átmeneti
(1) Okaze de provizora obstaklado de prezidanto
akadályoztatás
de la respubliko ĝis ĉeso de lia/ŝia obstaklado, aŭ
köztársasági
új
respubliko ĝis enoficiĝo de nova prezidanto de la
lépéséig
a
respubliko la tasko- kaj agosferojn de prezidanto
köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az
de la respubliko praktikas la prezidanto de la
Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Parlamento.
(2)
A
elnök
esetén
okaze de ĉeso de la mandato de prezidanto de la
az
köztársasági
megszűnése
elnök
hivatalba
köztársasági
elnök
átmeneti
(2) La fakton de provizora obstaklado de
akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a
prezidanto
Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő
Parlamento je iniciato de prezidanto de la
kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
respubliko, de la Registaro aŭ de kiu ajn
de
la
respubliko
konstatas
la
parlamenta deputito. (3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az
(3) Dum anstataŭigo de prezidanto de la
Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői
respubliko la prezidanto de la Parlamento ne rajtas
az
praktiki siajn parlamentajn deputitajn rajtojn, kaj
Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés
anstataŭ li/ŝi la taskojn de prezidanto de la
által kijelölt alelnök látja el.
Parlamento plenumas la vicprezidanto designita de
jogait
nem
gyakorolhatja,
és
helyette
la Parlamento.
36
A Kormány
La Registaro
15. cikk
Artikolo 15.
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános
(1) La Registaro estas ĝenerala organo de la
szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed
ekzekutivo, kies tasko- kaj agosfero ampleksas
mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály
ĉion, kiun la Fundamenta Leĝo aŭ jurnormo ne
kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
asignas eksplicite al tasko- kaj agosfero de alia
hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek
organo.
felelős.
Parlamento.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben
meghatározottak
szerint
államigazgatási szerveket hozhat létre. (3)
Feladatkörében
eljárva
a
La
Registaro
respondecas
al
la
(2) La Registaro estas la plejsupra organo de la administracio, ĝi rajtas establi ŝtatadministraciajn organojn laŭ difinitoj en leĝo.
Kormány
(3) La Registaro agante en sia taskosfero kreas
törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
dekreton en temo ne reglamentita en leĝo, tiel
törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet
same surbaze de rajtigo ricevita en leĝo.
alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
(4) La dekreto de la Registaro ne povas esti kontraŭa al leĝo.
16. cikk
Artikolo 16.
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a
(1) La membroj de la Registaro estas la ĉefministro kaj la ministroj.
miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl
(2) La ĉefministro en dekreto designas unu aŭ plurajn vicĉefministrojn el inter la ministroj.
ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(3) La ĉefministron elektas la Parlamento je propono de prezidanto de la respubliko.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az
(4) Por elekto de la ĉefministro estas bezonataj la
országgyűlési képviselők több mint a felének
voĉoj de pli ol duono de la parlamentaj deputitoj.
szavazata
La ĉefministro enoficiĝas tuj post sia elektiĝo.
szükséges.
A
miniszterelnök
a
megválasztásával hivatalba lép.
(5) La prezidanto de la respubliko prezentas sian
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti
proponon laŭ alineo (3)
javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan
a) se la mandato de la ĉefministro ĉesis per
megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt
establiĝo de la nove elektita Parlamento, dum la
meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
formiĝa kunsido de la nova Parlamento;
b)
ha
lemondásával,
a
miniszterelnök halálával,
megbízatása
b) se la mandato de la ĉefministro ĉesis pro
összeférhetetlenség
lia/ŝia demisio, pro lia/ŝia morto, pro deklaro de
37
kimondásával,
szükséges
neakordigebleco, pro manko de kondiĉoj necesaj al
feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert
lia/ŝia elekto, aŭ pro tio, ĉar la Parlamento dum la
az
a
voĉdono de konfido esprimis sian malkonfidon
bizalmatlanságát
kontraŭ la ĉefministro, ene de dek kvin tagoj post
a
Országgyűlés
miniszterelnökkel fejezte
ki,
a
megválasztásához a
bizalmi
szemben
szavazáson
miniszterelnök
megbízatása
la ĉeso de mandato de la ĉefministro.
megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek
(6) Se la personon proponitan kiel ĉefministro
javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta
laŭ la alineo (5) la Parlamento ne elektis, la
meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt
prezidanto de la respubliko prezentas sian novan
napon belül teszi meg.
proponon ene de dek kvin tagoj.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a
(7) La ministron nomumas la prezidanto de la
köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a
respubliko je propono de la ĉefministro. La
kinevezésében
ministro enoficiĝas en tempopunkto notita en sia
megjelölt
időpontban,
ennek
hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
nomuma dokumento, manke de tio tuj post sia nomumiĝo.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(8) La Registaro formiĝas per nomumo de la ministroj.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
(9) La membro de la Registaro ĵuras antaŭ la Parlamento.
17. cikk
Artikolo 17.
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény
(1) Pri denombrado de la ministerioj dispozicias
rendelkezik.
leĝo.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(2) Senfaka ministro estas nomumebla por plenumi taskosferon difinitan fare de la Registaro.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi
(3)
Regiona
ŝtatadministra
organo
de
la
államigazgatási szerve a fővárosi és megyei
Registaro kun ĝenerala agosfero estas la ĉefurba
kormányhivatal.
kaj la departementa registaroficejo.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter
(4) Leĝo rajtas amendi la dispozicion de
vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó
kardinala leĝo koncernantan la signadon de
rendelkezését törvény módosíthatja.
ministerio, ministro aŭ administracia organo.
(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
(5) La juran statuson de registaraj oficistoj reglamentas leĝo.
18. cikk
Artikolo 18.
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány
(1) La ĉefministro difinas la ĝeneralan politikon
általános politikáját.
de la Registaro.
38
(2)
A
miniszter
általános
(2) La ministro inter kadroj de ĝenerala politiko
politikájának keretei között önállóan irányítja az
de la Registaro memstare direktas la branĉojn de
államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait
ŝtatadministrado
és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a
taskosferon kaj la subordigitajn organojn, tiel same
Kormány
li/ŝi plenumas la taskojn difinitajn fare de la
vagy
a
a
Kormány
miniszterelnök
által
meghatározott feladatokat. (3)
A
Kormány
apartenantajn
en
lian/ŝian
Registaro aŭ de la ĉefministro.
tagja
vagy
(3) La membro de la Registaro surbaze de
kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
mandato ricevita en leĝo aŭ registara dekreto,
feladatkörében
más
agante en sia taskosfero, memstare aŭ kun
miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely
konsento de alia ministro kreas dekreton, kiu ne
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar
povas esti kontraŭa al leĝo, al registara dekreto kaj
Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
al dekreto de prezidanto de la Hungara Nacia
ellentétes.
Banko.
eljárva,
törvényben
önállóan
vagy
(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek,
a
respondecas al la Parlamento, tiel same la ministro
miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és
al la ĉefministro. La membro de la Registaro rajtas
felszólalhat
Az
partopreni kaj alparoli dum kunsidoj de la
Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az
Parlamento. La Parlamento kaj la parlamenta
ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány
komisiono rajtas devigi membron de Registaro
tagját.
partopreni la kunsidon.
az
valamint
a
miniszter
(4) La membro de la Registaro pro sia agado
Országgyűlés
ülésein.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes
(5) Leĝo difinas la detalajn regulojn de la jura
szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek
statuso de membro de la Registaro, lian/ŝian
helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
salajropagon, tiel same la ordon de anstataŭigo de la ministroj.
19. cikk Az
Artikolo 19.
Országgyűlés
Kormánytól részvétellel döntéshozatali
az
tájékoztatást
Európai működő
eljárásában
kormányálláspontról,
és
a
La Parlamento rajtas peti informon de la
kormányzati
Registaro pri la registara starpunkto reprezentenda
intézményeinek
en decidofara proceduro de institucioj de la Eŭropa
képviselendő
Unio funkciantaj kun registara partopreno, kaj
Unió
állást
kérhet
foglalhat
az
rajtas esprimi sin pri projekto estanta en tagordo de
eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A
la proceduro. La Registaro proceduras dum la
Kormány az európai uniós döntéshozatal során az
eŭropunia decidofaro surbaze de starpunkto-
Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár
deklaro de la Parlamento.
el. 20. cikk (1)
A
Artikolo 20. miniszterelnök
megbízatásának
(1) Per ĉeso de mandato de la ĉefministro ĉesas
39
a
megszűnésével
Kormány
megbízatása
la mandato de la Registaro.
megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
(2) La mandato de la ĉefministro ĉesas
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés
a) per establiĝo de la nove elektita Parlamento;
megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben
bizalmatlanságát
fejezi
ki,
és
új
miniszterelnököt választ;
b) se la Parlamento esprimas sian malkonfidon kontraŭ
ĉefministro,
kaj
elektas
novan
ĉefministron;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett
la
bizalmi
szavazáson
a
miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi
c) se la Parlamento esprimas sian malkonfidon kontraŭ la ĉefministro dum voĉdono de konfido iniciatita fare de la ĉefministro;
ki; d) lemondásával;
d) per lia/ŝia demisio;
e) halálával;
e) per lia/ŝia morto;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
f) per deklaro de neakordigebleco;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek
g) se la kondiĉoj necesaj por lia/ŝia elekto jam ne
már nem állnak fenn.
ekzistas.
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
(3) La mandato de la ministro ĉesas
a)
a) per ĉeso de mandato de la ĉefministro;
a
miniszterelnök
megbízatásának
megszűnésével; b) a miniszter lemondásával;
b) per demisio de la ministro;
c) felmentésével;
c) per lia/ŝia eksigo;
d) halálával.
d) per lia/ŝia morto.
(4)
A
miniszterelnök
megválasztásához
(4) Pri konstato de manko de kondiĉoj necesaj
szükséges feltételek hiányának megállapításáról és
por elekto de la ĉefministro kaj pri deklaro de la
az
az
neakordigebleco decidas la Parlamento per la
országgyűlési
voĉoj de du trionoj de la ĉeestantaj parlamentaj
összeférhetetlenség
Országgyűlés
a
jelen
kimondásáról lévő
képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
deputitoj.
21. cikk
Artikolo 21.
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a
(1) Kvinono de la parlamentaj deputitoj rajtas
miniszterelnökkel miniszterelnöki megjelölésével
szemben tisztségre –
írásban javasolt
bizalmatlansági
–
a
skribe prezenti kontraŭ la ĉefministro – kun indiko
személy
de persono proponita al la ofico de ĉefministro –
indítványt
malkonfidan proponon.
nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági
(2) Se la Parlamento subtenas la malkonfidan
indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi
proponon, per tio ĝi esprimas sian malkonfidon
ki
kontraŭ la ĉefministro, kaj samtempe elektas kiel
a
miniszterelnökkel
szemben,
egyben
40
miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági
ĉefministron la personon proponitan al la ofico de
indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt
ĉefministro en la malkonfida propono. Por decido
személyt.
de la Parlamento estas bezonataj la voĉoj de pli ol
Az
Országgyűlés
döntéséhez
az
országgyűlési képviselők több mint a felének
duono de la parlamentaj deputitoj.
szavazata szükséges. (3)
A
miniszterelnök
indítványozhat.
bizalmi
Az
szavazást
Országgyűlés
a
(3) La ĉefministro rajtas iniciati voĉdonon de konfido. La Parlamento esprimas sian malkonfidon
miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi
kontraŭ
la ĉefministro, se dum la voĉdono de
ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi
konfido aranĝita je propono de la ĉefministro pli ol
szavazáson az országgyűlési képviselők több mint
duono de la parlamentaj deputitoj ne subtenas la
a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
ĉefministron.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a
(4) La ĉefministro rajtas proponi, ke la voĉdono
Kormány által benyújtott előterjesztés feletti
pri la propono prezentita fare de la Registaro estu
szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az
samtempe voĉdono de konfido. La Parlamento
Országgyűlés
szemben
esprimas sian malkonfidon kontraŭ la ĉefministro,
bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által
se ĝi ne subtenas la proponon prezentitan fare de la
benyújtott előterjesztést nem támogatja.
Registaro.
a
miniszterelnökkel
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való
(5) La Parlamento faras sian decidon pri konfida
döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a
demando post tri tagoj, sed plej malfrue ene de ok
miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti
tagoj kalkulitaj ekde la prezentado de propono de
indítványa beterjesztésétől számított három nap
malkonfido, aŭ ekde la prezentado de propono de
után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc
la ĉefministro laŭ alineoj (3) kaj (4).
napon belül hozza meg. 22. cikk
Artikolo 22.
(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az
(1) La Registaro ekde ĉeso de sia mandato ĝis la
új
Kormány
ügyvezető
establiĝo de la nova Registaro praktikas sian
kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi
agosferon kiel afergvida registaro, sed ĝi ne rajtas
szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti
agnoski devigan validon de internacia traktato, ĝi
el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján,
rajtas fari dekreton nur surbaze de rajtigo de leĝo,
halaszthatatlan esetben alkothat.
en neprokrastebla okazo.
(2)
Ha
a
megalakulásáig
megbízatása
(2) Se la mandato de la ĉefministro ĉesas per
lemondásával vagy az újonnan megválasztott
lia/ŝia demisio aŭ per establiĝo de la nove elektita
Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a
Parlamento,
miniszterelnök
miniszterelnök
agosferon kiel afergvida ĉefministro ĝis elekto de
miniszterelnökként
la nova ĉefministro, sed li/ŝi ne rajtas proponi
gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy
eksigon aŭ nomumon de ministro, li/ŝi rajtas fari
új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem
dekreton nur surbaze de rajtigo de leĝo, en
megválasztásáig
miniszterelnök
az
új
ügyvezető
41
la
ĉefministro
praktikas
sian
tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása
neprokrastebla okazo.
alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség
kimondásával,
megválasztásához szükséges
(3) Se la mandato de la ĉefministro ĉesas pro
a
lia/ŝia morto, pro deklaro de neakordigebleco, pro
feltételek hiánya
manko de kondiĉoj necesaj por lia/ŝia elekto aŭ
miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés
pro
bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben
malkonfidon dum voĉdono de konfido kontraŭ la
bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök
ĉefministro, ĝis elekto de la nova ĉefministro la
megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2)
agosferon de ĉefministro kun limigoj difinitaj en la
bekezdésben
a
alineo (2) praktikas la vicĉefministro aŭ – okaze
több
de pluraj vicĉefministroj – la vicĉefministro
meghatározott
miniszterelnök-helyettes
korlátozásokkal vagy
–
miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen
tio,
ĉar
la
Parlamento
esprimis
sian
designita sur la unua loko.
kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának
(4) La ministro praktikas sian agosferon kiel
megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy
afergvida ministro ekde ĉeso de mandato de la
az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok
ĉefministro ĝis nomumo de la nova ministro, aŭ
ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető
ĝis komisio de alia membro de la nova Registaro
miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet
per provizora plenumado de la ministraj taskoj, sed
azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
li/ŝi rajtas fari dekreton nur en neprokrastebla okazo.
Önálló szabályozó szervek
Memstaraj reglamentantaj organoj
23. cikk
Artikolo 23.
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a
(1) La Parlamento en kardinala leĝo rajtas establi
végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és
memstarajn reglamentantajn organojn por plenumi
hatáskörök ellátására
kaj praktiki certajn tasko- kaj agosferojn, kiuj
és gyakorlására
önálló
szabályozó szerveket hozhat létre.
apartenas al agosfero de la ekzekutivo.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a
2) La gvidanton de memstara reglamentanta
miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára
organo nomumas la ĉefministro, aŭ – je propono
– a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos
de la ĉefministro – la prezidanto de la respubliko
törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló
por tempodaŭro difinita en kardinala leĝo. La
szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét
gvidanto de memstara reglamentanta organo
vagy helyetteseit.
nomumas siajn anstataŭanton aŭ anstataŭantojn.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az
(3) La gvidanto de memstara reglamentanta
önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente
organo raportas ĉiujare al la Parlamento pri agado
beszámol az Országgyűlésnek.
de la memstara reglamentanta organo.
(4)
Az
önálló
szabályozó
szerv
vezetője
(4) La gvidanto de la memstara reglamentanta
42
törvényben
kapott
alapján,
organo surbaze de rajtigo ricevita en leĝo, en sia
meghatározott
taskosfero difinita en kardinala leĝo eligas
feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
dekreton, kiu ne povas esti kontraŭa al leĝo, al
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel,
registara dekreto, al ĉefministra dekreto, al
miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank
ministra dekreto kaj al dekreto de prezidanto de la
elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az
Hungara Nacia Banko. La gvidanton de memstara
önálló
rendelet
reguliga organo rajtas anstataŭi en eligo de
kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese
dekreto lia/ŝia anstataŭanto nomumita fare de li/ŝi
helyettesítheti.
en dekreto.
sarkalatos
felhatalmazás
törvényben
szabályozó
szerv
vezetőjét
Az Alkotmánybíróság
La Konstitucia Kortumo
24. cikk (1)
Az
Artikolo 24. Alkotmánybíróság
az
Alaptörvény
védelmének legfőbb szerve.
(1) La Konstitucia Kortumo estas la plejsupra organo de protekto de la Fundamenta Leĝo.
(2) Az Alkotmánybíróság a)
az
(2) La Konstitucia Kortumo
Alaptörvénnyel
való
összhang
a) ekzamenas la akceptitajn, sed ne promulgitajn
szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki
leĝojn el vidpunkto de akordo kun la Fundamenta
nem hirdetett törvényeket;
Leĝo;
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az
b) je iniciato de juĝisto revizias akordon de
egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az
jurnormo aplikenda en individua afero kun la
Alaptörvénnyel való összhangját;
Fundamenta Leĝo;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az
c) surbaze de konstituci-jura plendo revizias la
egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az
akordon de jurnormo aplikata en individua afero
Alaptörvénnyel való összhangját;
kun la Fundamenta Leĝo;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói
döntésnek
az
Alaptörvénnyel
való
összhangját;
d) surbaze de konstituci-jura plendo revizias la akordon de juĝista decido kun la Fundamenta Leĝo;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők
e) je iniciato de la Registaro, de kvarono de la
egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa
parlamentaj deputitoj aŭ de la komisiito de
kezdeményezésére
fundamentaj rajtoj revizias akordon de jurnormoj
felülvizsgálja
jogszabályoknak
az
a
Alaptörvénnyel
való
kun la Fundamenta Leĝo;
összhangját; f)
f) ekzamenas kolizion de
vizsgálja
a
jogszabályok
nemzetközi
az
Alaptörvényben,
kun
internaciaj traktatoj;
szerződésbe ütközését; g)
jurnormoj
g) praktikas pluajn tasko- kaj agosferojn illetve
sarkalatos
törvényben meghatározott további feladat- és
difinitajn en la Fundamenta Leĝo, respektive en kardinala leĝo.
hatásköröket gyakorol.
43
(3) Az Alkotmánybíróság
(3) La Konstitucia Kortumo
a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt
a) en sia agosfero entenata en punktoj b), c) kaj
hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel
e) de alineo (2) neniigas jurnormon aŭ leĝan
ellentétes
dispozicion kontraŭan al la Fundamenta Leĝo;
jogszabályt
vagy
jogszabályi
rendelkezést; b)
a
(2)
b) en sia agosfero entenata en punkto d) de bekezdés
d)
pontjában
foglalt
hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel
alineo (2) neniigas juĝistan decidon kontraŭan al la Fundamenta Leĝo;
ellentétes bírói döntést; c)
a
(2)
hatáskörében
c) en sia agosfero entenata en punkto f) de alineo
bekezdés
f)
pontjában
megsemmisítheti
a
foglalt
nemzetközi
(2) rajtas neniigi jurnormon aŭ leĝan dispozicion koliziantan kun internacia traktato;
szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve
respektive
konstatas
juran
konsekvencon
difinitan en kardinala leĝo.
sarkalatos
törvényben
meghatározott
jogkövetkezményt állapít meg. (4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló
(4) La Konstitucia Kortumo estas korporacio
testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az
konsistanta el dek kvin membroj, kies membrojn
országgyűlési
kétharmadának
elektas la Parlamento per voĉoj de du trionoj de la
választja.
Az
parlamentaj deputitoj por dek du jaroj. La
képviselők
Parlamento per voĉoj de du trionoj de la
kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság
parlamentaj deputitoj elektas prezidanton el inter
tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása
membroj de la Konstitucia Kortumo, la mandato
az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az
de la prezidanto daŭras ĝis limdato de lia
Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai
konstitucijuĝista ofica tempo. La membroj de
pártnak,
Konstitucia Kortumo ne rajtas esti membroj de
szavazatával Országgyűlés
és
képviselők tizenkét az
évre
országgyűlési
nem
folytathatnak
politikai
tevékenységet. (5)
Az
partio, kaj ili ne rajtas fari politikan agadon. Alkotmánybíróság
hatáskörének,
(5) Kardinala leĝo difinas la detalajn regulojn de
szervezetének, működésének részletes szabályait
agosfero, organizo kaj funkciado de la Konstitucia
sarkalatos törvény határozza meg.
Kortumo.
A bíróság
La tribunalo
25. cikk (1)
A
Artikolo 25. bíróságok
igazságszolgáltatási
(1) La tribunaloj plenumas jurisdikcian agadon.
tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a
La plejsupra tribunala organo estas la Kurio
Kúria.
(rimarko de la tradukintoj: Supera/Plejsupra Kortumo).
(2) A bíróság dönt
(2) La tribunalo decidas
44
a)
büntetőügyben,
magánjogi
jogvitában,
törvényben meghatározott egyéb ügyben;
a) en pun-afero, en civiljura diskuto, en cetera afero difinita en leĝo;
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;
b) pri leĝeco de administraciaj decidoj;
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba
c) pri kolizio de la sinadministracia dekreto kun
ütközéséről és megsemmisítéséről;
alia jurnormo kaj pri ĝia senvalidigo;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége
elmulasztásának
d) pri konstato de neglekto de sur leĝo baziĝanta leĝodona devontigo de la loka sinadministracio.
megállapításáról. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak
(3) La Kurio apud la difinitoj en alineo (2)
mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának
certigas unuecon de juraplikado de la tribunaloj,
egységét, a bíróságokra
kaj faras jur-unuecan decidon devigan por la
kötelező jogegységi
határozatot hoz.
tribunaloj.
(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott
a
difinitaj grupoj de aferoj – precipe por la
közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön
administraciaj kaj laboraferaj diskutoj pri rajtoj –
bíróságok létesíthetők.
apartaj tribunaloj estas estigeblaj.
(5)
A
csoportjaira
bírói
–
különösen
(4) La tribunala organizo estas plurnivela. Por
önkormányzati
szervek
közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(5)
La
juĝistaj
sinadministraciaj
organoj
kunlaboras en administrado de la tribunaloj.
(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
(6) Leĝo povas ebligi proceduron de aliaj organoj en certaj diskutoj pri rajtoj.
(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának,
(7) Kardinala leĝo difinas la detalajn regulojn de
a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint
organizaĵo kaj administrado de la tribunaloj, de
a
jura statuso de juĝistoj, tiel same la salajropagon
bírák
javadalmazását
sarkalatos
törvény
határozza meg.
de juĝistoj.
26. cikk
Artikolo 26.
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek
(1) La juĝistoj estas sendependaj, kaj ili estas
vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben
subordigitaj nur al la leĝo, en ilia juĝada aktiveco
nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak
ili ne estas instrukcieblaj. Oni povas forigi la
sarkalatos törvényben meghatározott okból és
juĝistojn el iliaj oficoj nur pro kaŭzo kaj kadre de
eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem
proceduro difinitaj en kardinala leĝo. La juĝistoj
lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak
ne rajtas esti membroj de partio, kaj ne rajtas
politikai tevékenységet.
praktiki politikan agadon.
(2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben
(2) La profesiajn juĝistojn – laŭ difinitoj en
meghatározottak szerint – a köztársasági elnök
kardinala leĝo – nomumas la prezidanto de la
nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a
respubliko. Oni povas nomumi juĝisto tiun, kiu
harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke
transpasis sian tridekan vivojaron.
kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az
prezidanto de la Kurio la ofica jurrilato de la
45
Escepte de
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
juĝisto povas ekzisti ĝis transpaso de la ĝenerala
állhat fenn.
maljuneca aĝo de pensiiĝo.
(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a
(3) La prezidanton de la Kurio je propono de
köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
prezidanto de la respubliko elektas la Parlamento
választja. A Kúria elnökének megválasztásához az
el inter la juĝistoj por naŭ jaroj. Por elekto de
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
prezidanto de la Kurio estas bezonataj la voĉoj de
szükséges.
du trionoj de la parlamentaj deputitoj.
27. cikk
Artikolo 27.
(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem
(1) La tribunalo – se leĝo ne dispozicias
rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
alimaniere – juĝas en konsilio.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és
(2) En aferoj kaj laŭ maniero difinitaj per leĝo
módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az
ankaŭ ne-profesiaj juĝistoj partoprenas la juĝadon.
ítélkezésben.
(3) Kiel soljuĝisto kaj kiel prezidanto de konsilio
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos
bíró
járhat
el.
Törvény
povas procedi nur profesia juĝisto. En aferoj
által
difinitaj per leĝo, en agosfero de soljuĝisto povas
meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében
procedi ankaŭ tribunala sekretario, por kiu dum tiu
bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége
ĉi agado lia oni devas apliki alineon (1) de artikolo
során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.
26.
28. cikk A
Artikolo 28.
bíróságok
a
La tribunaloj dum la juraplikado interpretas la
jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és
tekston de jurnormoj unuavice laŭ ilia celo kaj en
az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az
akordo kun la Fudamenta Leĝo. Dum interpretado
Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt
de la Fundamenta Leĝo kaj de la jurnormoj oni
kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak
devas supozi, ke ili servas moralan kaj ekonomian
megfelelő,
a
erkölcsös
jogalkalmazás
és
során
gazdaságos
célt
celon konvenan al racio kaj publika bono.
szolgálnak.
Az ügyészség
La prokurorejo
29. cikk
Artikolo 29.
(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az
(1) La plejsupra prokuroro kaj la prokurorejo
igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam
kiel kunagantoj de jurisdikcio efektivigas la
büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a
punpretendon
más
la
ŝtato.
La
prokurorejo
jogsértő
persekutas la krimagojn, elpaŝas kontraŭ aliaj
cselekményekkel és mulasztásokkal szemben,
jurrompaj agoj kaj neglektoj, tiel same helpas
valamint elősegíti a jogellenes cselekmények
preventon de kontraŭjuraj agoj.
bűncselekményeket,
fellép
de
46
(2) La plejsupra prokuroro kaj la prokurorejo laŭ
megelőzését. (2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben
difinitoj en leĝo
meghatározottak szerint a)
jogokat
gyakorol
a
nyomozással
a) praktikas rajtojn interrilate kun la enketo;
összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
b) reprezentas la publikan akuzon en la tribunala proceduro;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
c) praktikas inspektadon de leĝeco de la punefektivigo;
d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
d) praktikas pluajn tasko- kaj agosferojn difinitajn en leĝo.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész
(3) La plejsupra prokuroro gvidas kaj direktas la
vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A
prokuroran
legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati
prokurorojn. Escepte de la plejsupra prokuroro la
jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár
ofica jurrilato de prokuroro povas ekzisti ĝis
betöltéséig állhat fenn.
transpaso de la ĝenerala maljuneca aĝo de
organizaĵon,
li/ŝi
nomumas
la
pensiiĝo. (4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a
(4)
La
plejsupran
prokuroron
elektas
la
köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
Parlamento laŭ propono de prezidanto de la
választja
ügyész
respubliko el inter la prokuroroj por naŭ jaroj. Por
megválasztásához az országgyűlési képviselők
elekto de la plejsupra prokuroro estas bezonataj la
kétharmadának szavazata szükséges.
voĉoj de du trionoj de la parlamentaj deputitoj.
(5)
kilenc
A
évre.
legfőbb
A
ügyész
legfőbb
évente
beszámol
tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) La plejsupra prokuroro donas raporton pri sia agado ĉiujare por la Parlamento.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (7)
Az
ügyészség
(6) La prokuroroj ne rajtas esti membroj de partio, kaj ne rajtas praktiki politikan agadon.
és
(7) La detalajn regulojn de organizaĵo kaj
működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek
funkciado de la prokurorejo, de jura statuso de la
jogállásának
plejsupra prokuroro kaj prokuroroj, tiel same ilian
részletes
szervezetének szabályait,
valamint
javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza
salajropagon difinas kardinala leĝo.
meg.
Az alapvető jogok biztosa
La komisiito de fundamentaj rajtoj
30. cikk
Artikolo 30.
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi
(1) La komisiito de fundamentaj rajtoj plenumas
tevékenységet kezdeményezheti.
lát
el,
eljárását
bárki
agadon de fundamentjura defendo, lian proceduron povas iniciati iu ajn.
47
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető kapcsolatban
jutott
aŭ esplorigas la malkorektaĵojn eksciitajn fare de
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja,
li/ŝi konekse kun la fundamentaj rajtoj, kaj por
orvoslásuk érdekében általános
korekti ilin li/ŝi iniciatas ĝeneralajn aŭ individuajn
jogokkal
tudomására
(2) La komisiito de fundamentaj rajtoj esploras
vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez.
disponojn.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés
az
képviselők
liajn/ŝiajn anstataŭantojn la Parlamento elektas per
kétharmadának szavazatával hat évre választja. A
la voĉoj de du trionoj de la parlamentaj deputitoj
helyettesek
érdekeinek,
por ses jaroj. La anstataŭantoj plenumas la
valamint a Magyarországon élő nemzetiségek
defendon de interesoj de la estontaj generacioj, tiel
jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok
same la defendon de rajtoj de la naciaj minoritatoj
biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak,
vivantaj en Hungario. La komisiito de fundamentaj
és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
rajtoj kaj liaj/ŝiaj anstataŭantoj ne rajtas esti
a
országgyűlési
(3) La komisiiton de fundamentaj rajtoj kaj
jövő
nemzedékek
membroj de partio kaj ne rajtas praktiki politikan agadon. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(4) La komisiito de fundamentaj rajtoj ĉiujare raportas al la Parlamento pri sia agado.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire
(5)
Leĝo
difinas
la
detalajn
regulojn
vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza
koncernantajn la komisiiton de fundamentaj rajtoj
meg.
kaj liajn/ŝiajn anstataŭantojn.
A helyi önkormányzatok
La lokaj sinadministracioj
31. cikk
Artikolo 31.
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és
(1) Por administrado de lokaj publikaj aferoj kaj
a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi
praktikado de loka publika potenco en Hungario
önkormányzatok működnek.
funkcias lokaj sinadministracioj.
(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. (3)
A
helyi
önkormányzatokra
(2) Pri afero apartenanta al tasko- kaj agosfero de la loka sinadministracio oni povas fari lokan
vonatkozó
referendumon laŭ difinitoj en leĝo.
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
(3)
La
regulojn
koncernantajn
la
lokajn
sinadministraciojn difinas kardinala leĝo. 32. cikk
Artikolo 32.
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek
(1) La loka sinadministracio dum aranĝado de
intézése körében törvény keretei között
lokaj publikaj aferoj inter kadroj de leĝo
a) rendeletet alkot;
a) kreas dekreton;
48
b) határozatot hoz;
b) faras decidon;
c) önállóan igazgat;
c) memstare administras;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
d) difinas sian organizan kaj ofican ordon;
e)
e) praktikas la rajtojn devatajn al la proprietulo
gyakorolja
az
önkormányzati
tulajdon
tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
koncerne la sinadministracian proprietaĵon;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g)
e
célra
bevételeivel
surbaze de ĝi;
felhasználható kötelező
f) difinas sian buĝeton kaj memstare mastrumas
vagyonával
feladatai
és
ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
g) per sia havaĵo tiucele utiligebla kaj per siaj enspezoj
rajtas
havi
entreprenadon
sen
endanĝerigo de plenumado de siaj devigaj taskoj;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
h) decidas pri speco kaj mezuro de la lokaj impostoj;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
i) rajtas krei sinadministraciajn emblemojn kaj fondi lokajn distingojn kaj rekonajn titolojn;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást
kérhet,
döntést
kezdeményezhet,
véleményt nyilváníthat;
j) rajtas peti informojn de organo disponanta tasko- kaj agosferon, rajtas iniciati decidon kaj esprimi opinion;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal,
k)
rajtas
libere
asociiĝi
al
alia
loka
érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat-
sinadministracio, rajtas krei interesreprezentan
és hatáskörében együttműködhet más országok
asocion, en sia tasko- kaj agosfero rajtas kunlabori
helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi
kun lokaj sinadministracioj de aliaj landoj, kaj
önkormányzati szervezetnek;
rajtas esti membro de internacia sinadministracia organizaĵo;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
l)
praktikas
pluajn
tasko-
kaj
agosferojn
difinitajn en leĝo.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat
(2) La loka sinadministracio agante en sia
törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
taskosfero rajtas fari sinadministracian dekreton
viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott
por aranĝo de lokaj sociaj rilatoj ne reglamentitaj
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet
fare de leĝo, respektive surbaze de rajtigo ricevita
alkot.
en leĝo.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(3) La sinadministracia dekreto ne rajtas
esti
kontraŭa al alia jurnormo.
(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati
(4)
La
loka
sinadministracio
sendas
la
rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul
sinadministracian dekreton senprokraste post ĝia
megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
publikigo al la ĉefurba kaj departementa registara
Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az
oficejo. Se la ĉefurba kaj departementa registara
önkormányzati rendeletet vagy annak valamely
oficejo trovas la sinadministracian dekreton aŭ iun
rendelkezését
el inter ĝiaj dispozicioj kontraŭa al jurnormo, ili
jogszabálysértőnek
találja,
49
kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati
rajtas iniciati la revizion de la sinadministracia
rendelet felülvizsgálatát.
dekreto ĉe la tribunalo.
(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti önkormányzat
a
bíróságnál
törvényen
a
alapuló
(5) La ĉefurba kaj departementa registara oficejo
helyi
povas iniciati ĉe la tribunalo la konstaton de
jogalkotási
neglekto de sur leĝo baziĝanta leĝodona devontigo
kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha
de
a
jogalkotási
sinadministracio ne plenumas sian leĝodonan
kötelezettségének a bíróság által a mulasztást
devontigon ĝis limdato difinita en la tribunala
megállapító döntésben meghatározott időpontig
decido konstatanta la neglekton, la tribunalo
nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei
ordonas je iniciato de la ĉefurba kaj departementa
kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy
registara oficejo, ke la gvidanto de la ĉefurba kaj la
a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati
departementa registara oficejo faru en la nomo de
rendeletet a helyi önkormányzat nevében a
la loka sinadministracio la sinadministracian
fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője
dekreton bezonatan por aranĝi la neglekton.
helyi
önkormányzat
a
alkossa meg. (6)
A
la
loka
sinadministracio.
Se
la
loka
6) La proprietaĵo de la lokaj sinadministracioj helyi
önkormányzatok
tulajdona
köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
estas publika posedaĵo, kiu servas la plenumadon de iliaj taskoj.
33. cikk
Artikolo 33.
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit
(1) La tasko- kaj agosferojn de la loka
a képviselő-testület gyakorolja.
sinadministracio praktikas la deputitaro.
(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester
(2) La lokan deputitaron gvidas la urbestro. La
vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a
departementa deputitaro elektas el inter siaj
megyei
propraj membroj la prezidanton de la departementa
képviselő-testület
saját
tagjai
közül
választja megbízatásának időtartamára.
deputitaro por tempodaŭro de sia mandato.
(3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és
(3) La deputitaro rajtas elekti komisionon kaj krei oficejon laŭ difinitoj en kardinala leĝo.
hivatalt hozhat létre. 34. cikk
Artikolo 34.
(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a
(1) La loka sinadministracio kaj la ŝtataj organoj
közösségi
célok
elérése
érdekében
kunlaboras por atingi komunumajn celojn. Leĝo
együttműködnek. A helyi önkormányzat részére
povas determini devigan tasko- kaj agosferon por
kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat
la loka sinadministracio. La loka sinadministracio
meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat és
por plenumi siajn devigajn tasko- kaj agosferojn
hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló
estas rajtigita ricevi proporcian kun tiuj buĝetan,
költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra
respektive alian proprietan subvencion. (2) Leĝo povas ordoni la plenumadon de la
jogosult.
50
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat
deviga tasko de loka sinadministracio en asociiĝo.
kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
(3) La urbestro kaj la prezidanto de la
(3) A polgármester és a megyei képviselő-
departementa
deputitaro
testület elnöke önkormányzati feladatain kívül
sinadministraciaj
taskoj rajtas escepte plenumi
törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló
ankaŭ ŝtatadminstran tasko- kaj agosferon surbaze
kormányrendelet
de leĝo aŭ registara dekreto baziĝanta sur leĝa
alapján
kivételesen
államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat. (4)
A
Kormány
kormányhivatal
a
fővárosi
útján
biztosítja
és
krom
siaj
rajtigo.
megyei
(4) La Registaro pere de la ĉefurba kaj
helyi
departementa registaraj oficejoj certigas leĝecan
a
önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
inspekton de la lokaj sinadministracioj.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése
(5) Por gardi la buĝetan ekvilibron leĝo povas
érdekében a helyi önkormányzat törvényben
dependigi al kondiĉo, aŭ al konsento de la
meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más
Registaro la prenon de prunto en mezuro difinita
kötelezettségvállalását
per leĝo, aŭ alian sindevontigon de la loka
feltételhez,
illetve
a
Kormány hozzájárulásához kötheti.
sinadministracio.
35. cikk
Artikolo 35.
(1) A helyi önkormányzati képviselőket és
(1) La lokajn sinadministraciajn deputitojn kaj
polgármestereket a választópolgárok általános és
urbestrojn elektas la balotantoj surbaze de ĝenerala
egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
kaj egala elektorajto, per rekta kaj sekreta
szavazással,
szabad
voĉdono, dum elekto garantianta liberan esprimon
sarkalatos
de volo de la balotantoj, laŭ maniero difinita en
kifejezését
a
választók
biztosító
akaratának
választáson,
törvényben meghatározott módon választják.
kardinala leĝo.
(2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket
sarkalatos
törvényben
meghatározottak szerint öt évre választják.
(2) La lokajn sinadministraciajn deputitojn kaj urbestrojn oni elektas por kvin jaroj laŭ difinitoj en kardinala leĝo.
(3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati
képviselők
és
(3) La mandato de deputitaro daŭras ĝis la tago
polgármesterek
de ĝenerala elekto de lokaj sinadministraciaj
általános választásának napjáig tart. Jelöltek
deputitoj kaj urbestroj. Okaze de pro manko de
hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-
kandidatoj ne okazinta elekto la mandato de la
testület megbízatása meghosszabbodik az időközi
deputitaro plilongiĝas ĝis la tago de intertempa
választás napjáig. A polgármester megbízatása az
elekto. La mandato de urbestro daŭras ĝis elekto
új polgármester megválasztásáig tart.
de la nova urbestro.
(4) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását. (5)
Az
Országgyűlés
Kormány
(5) La Parlamento laŭ propono de la Registaro –
kikérését
prezentita sekve de elpeto de opinio de la
követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az
Konstitucia Kortumo – dissolvas la deputitaron
véleményének
–
– rajtas deklari sian dissolviĝon.
az
Alkotmánybíróság
a
(4) La deputitaro – laŭ difinitoj en kardinala leĝo
51
alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
funkciantan kontraŭe al la Fundamenta Leĝo.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
(6) La dissolviĝo kaj dissolvo ĉesigas ankaŭ la mandaton de la urbestro.
A közpénzek
La publikaj monoj
36. cikk
Artikolo 36.
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan
(1) La Parlamento faras leĝon koncerne al ĉiu
törvényt alkot a központi költségvetésről és a
jaro pri la centra buĝeto kaj pri plenumo de la
központi költségvetés végrehajtásáról. A központi
centra buĝeto. La leĝoprojektojn pri la centra
költségvetésről
és
buĝeto kaj pri la plenumo de centra buĝeto la
végrehajtásáról
szóló
Kormány
a
központi
költségvetés
törvényjavaslatokat
törvényben
előírt
határidőben
a az
Registaro prezentas al la Parlamento en limdato preskribita en leĝo.
Országgyűlés elé terjeszti. (2) A központi költségvetésről és az annak
(2) La leĝoprojektoj pri la centra buĝeto kaj pri
végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos
ties plenumo devas enhavi la ŝtatajn elspezojn kaj
szerkezetben,
enspezojn en identa strukturo, travideblamaniere
átlátható
módon
és
ésszerű
részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami
kaj kun racia detaliteco.
kiadásokat és bevételeket. (3) A központi költségvetésről szóló törvény
(3) Per aprobo de leĝo pri la centra buĝeto la
elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a
Parlamento rajtigas la Registaron por enkasigi la
Kormányt az abban meghatározott bevételek
enspezojn kaj plenumi la elspezojn difinitajn en ĝi.
beszedésére és kiadások teljesítésére. (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan
(4) La Parlamento ne rajtas akcepti tian leĝon pri
központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek
la centra buĝeto, laŭ kies rezulto la ŝtata ŝuldo
eredményeképpen az államadósság meghaladná a
superus duonon de la malneta nacia produkto.
teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai
össztermék
az
superas duonon de la malneta nacia produkto, la
Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről
Parlamento rajtas aprobi leĝon nur pri tia centra
szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság
buĝeto, kiu enhavas restrikton de proporcio de la
a
ŝtata ŝuldo en rilato al la malneta nacia produkto.
teljes
hazai
felét
meghaladja,
(5) Dum tiu tempo, ĝis kiam la ŝtata ŝuldo
össztermékhez
viszonyított
arányának csökkentését tartalmazza. (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges körülmények enyhítéséhez
jogrend
idején,
okozta szükséges
az
azt
(6) De la enhavo de alineoj (4) kaj (5) eblas
kiváltó
deflankiĝi nur dum eksterordinara jura ordo, en
következmények
mezuro bezonata por mildigi la sekvojn de la tion
mértékben,
vagy
a
kaŭzantaj cirkonstancoj, aŭ okaze de daŭra kaj
52
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése
signifa refalo de la nacia ekonomio, en mezuro
esetén,
necesa por restarigi la naciekonomian ekvilibron.
a
nemzetgazdasági
helyreállításához
szükséges
egyensúly
mértékben
lehet
eltérni. (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt
(7) Se la Parlamento ne aprobis la leĝon pri
az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem
centra buĝeto ĝis komenco de la kalendara jaro, la
fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok
Registaro rajtas enkasigi la
szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári
jurnormoj
évre a központi költségvetésről szóló törvényben
elspezojn inter kadroj de la elspezaj antaŭplanoj
meghatározott kiadási előirányzatok keretei között
difinitaj en la leĝo pri la centra buĝeto por la
a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
antaŭa jaro.
37. cikk (1)
eredményes
tempoproporcie
laŭ la
plenumi
la
Artikolo 37.
A Kormány a
törvényesen
kaj
enspezojn
és
központi
célszerűen,
kezelésével
és
költségvetést a
közpénzek
az
átláthatóság
biztosításával köteles végrehajtani.
(1) La Registaro devas plenumi la centran buĝeton laŭleĝe kaj laŭcele,
kun bonrezulta
administrado de la publikaj monoj kaj kun garantiado de la travidebleco.
(2) A központi költségvetés végrehajtása során –
(2) Dum plenumo de la centra buĝeto – kun
a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott
esceptoj difinitaj en alineo (6) de artikolo 36. – oni
kivételekkel – nem vehető fel olyan kölcsön, és
ne rajtas preni tian prunton kaj oni ne rajtas
nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség,
surpreni tian financan devontigon, kiuj rezultus, ke
amely azt eredményezné, hogy az államadósság
la ŝtata ŝuldo superos duonon de la malneta nacia
meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
produkto.
(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes
(3) Ĝis kiam la ŝtata ŝuldo superas duonon de la
hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6)
malneta nacia produkto – kun esceptoj difinitaj en
bekezdésében meghatározott kivételekkel – a
alineo (6) de artikolo 36. – dum plenumo de centra
központi költségvetés végrehajtása során nem
buĝeto oni ne rajtas preni tian prunton kaj oni ne
vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan
rajtas surpreni tian financan devontigon, sekve de
pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében
kiu la proporcio de ŝtata ŝuldo en rilato al la
az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez
malneta nacia produkto pligrandiĝus kompare al
viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz
tiu de la antaŭa jaro.
képest növekedne. (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai
össztermék
az
malneta nacia produkto, la Konstitucia Kortumo –
Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e)
en sia agosfero enhavata en punktoj b) – e) de
pontjában
központi
alineo (2) de la artikolo 24. la akordon de leĝoj pri
költségvetés
la centra buĝeto, pri la plenumo de centra buĝeto,
végrehajtásáról, a központi adónemekről, az
pri centraj impostospecoj, pri la taksoj kaj
foglalt
költségvetésről,
felét
meghaladja,
(4) Ĝis kiam la ŝtata ŝuldo superas duonon de la
hatáskörében a
központi
a
53
illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a
kromkostoj, pri la doganoj, tiel same pri centraj
helyi adók központi feltételeiről szóló törvények
kondiĉoj de la lokaj impostoj kun la Fundamenta
Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az
Leĝo – rajtas revizii ekskluzive interrilate kun la
élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a
rajto pri vivo kaj homa digno, kun la rajto pri
személyes adatok védelméhez való joggal, a
protekto de la personaj indikoj, kun la rajto pri
gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához
libereco de penso, konscienco kaj religio, aŭ kun la
való joggal vagy a magyar állampolgársághoz
rajtoj ligiĝantaj al hungara ŝtataneco, kaj rajtas
kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja
neniigi ilin pro maljustaĵo de tiuj. La Konstitucia
felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az
Kortumo rajtas sen restrikto neniigi ankaŭ la
Alkotmánybíróság
tartozó
leĝojn apartenantajn en tiun ĉi temon, se ne
jogosult
plenumiĝis la proceduraj postuloj enhavataj en la
megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és
Fundamenta Leĝo koncerne al faro kaj promulgo
kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt
de la leĝo.
törvényeket
is
az
e
tárgykörbe
korlátozás
nélkül
eljárási követelmények nem teljesültek. (5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék
(5) La kalkulmanieron de la ŝtata ŝuldo kaj
számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–
malneta nacia produkto, tiel same la regulojn
(3)
koncerne al plenumo de aferoj entenataj en la
bekezdésben
foglaltak
végrehajtására
vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
artikolo 36. kaj en alineoj (1) – (3) difinas leĝo.
38. cikk
Artikolo 38.
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok
(1) La proprietaĵo de la ŝtato kaj de la lokaj
tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon
sinadministracioj estas nacia havaĵo. La celoj de
kezelésének és védelmének célja a közérdek
administrado kaj defendo de la nacia havaĵo estas
szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a
servado de la publika intereso, kontentigo de la
természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő
komunaj bezonoj kaj protektado de la naturaj
nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A
resursoj, tiel same konsidero de bezonoj de la
nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a
estontaj generacioj. La postulojn de konservado
nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a
kaj defendo de la nacia havaĵo kaj tiujn de la
követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
respondeca mastrumado per la nacia havaĵo difinas kardinala leĝo.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és
(2) La rondon de ekskluziva proprietaĵo kaj
kizárólagos gazdasági tevékenységének körét,
ekskluziva ekonomia aktiveco de la ŝtato, tiel same
valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
la limigojn kaj kondiĉojn de transproprietigo de
elidegenítésének
nacia havaĵo elstare signifa el ŝtatekonomia
korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti
vidpunkto difinas kardinala leĝo konsidere de la
célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza
celoj laŭ alineo (1).
jelentőségű
nemzeti
vagyon
meg. (3)
Nemzeti
vagyont
csak
törvényben
(3) Nacian havaĵon oni povas transproprietigi
54
meghatározott célból lehet átruházni, törvényben
nur por celo difinita en leĝo, kun esceptoj difinitaj
meghatározott kivételekkel az értékarányosság
en
követelményének figyelembevétele mellett.
valorproporcieco.
(4)
Nemzeti
vagyon
ĉe
konsidero
al
postulo
de
la
vagy
(4) Oni rajtas kontrakti pri transproprietigo kaj
hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan
utiligo de nacia havaĵo nur kun tia organizaĵo, kies
köthető,
átruházására
leĝo
tulajdonosi
proprietula strukturo, konstruo, tiel same ĝia
szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy
aktiveco rilate al la transproprietigita aŭ por utiligo
hasznosításra
transdonita nacia havaĵo estas travidebla.
szervezettel
amelynek
átengedett
nemzeti
vagyon
kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. (5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában
álló
gazdálkodó
(5) La mastrumantaj organizaĵoj posedataj de la
szervezetek
ŝtato kaj lokaj sinadministracioj mastrumas laŭ
törvényben meghatározott módon, önállóan és
maniero difinita en leĝo, memstare kaj respondece,
gazdálkodnak
felelősen
a
törvényesség,
a
laŭ postuloj de leĝeco, celeco kaj rezulteco.
célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. 39. cikk
Artikolo 39.
(1) A központi költségvetésből csak olyan
(1) El la centra buĝeto oni rajtas doni subvencion
szervezet
részére
nyújtható támogatás,
vagy
aŭ plenumi elpagon surbaze de kontrakto nur al tia
teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek
organizaĵo, kies proprietula strukturo, konstruo,
tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a
tiel same ĝia aktiveco direktiĝanta al utiligo de la
támogatás felhasználására irányuló tevékenysége
subvencio estas travideblaj.
átlátható. (2)
A
közpénzekkel
minden
(2) Ĉiuj organizaĵoj mastrumantaj per publikaj
szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a
monoj devas antaŭ publiko prezenti kalkulon pri
közpénzekre
A
sia mastrumado koncerne al la publikaj monoj. Oni
közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság
devas administri la publikajn monojn kaj la nacian
és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.
havaĵon laŭ la principoj de travidebleco kaj de la
A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó
pureco de publika vivo. La indikoj koncernantaj la
adatok közérdekű adatok.
publikajn monojn kaj la nacian havaĵon estas
vonatkozó
gazdálkodó
gazdálkodásával.
publikinteresaj donitaĵoj. 40. cikk
Artikolo 40.
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető
Kardinala leĝo difinas la bazajn regulojn de
szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való
kovrado de la komunaj ŝarĝoj kaj de la
kiszámítható
hozzájárulás
létbiztonság
érdekében
határozza meg.
és
az
időskori
pensiosistemo en intereso de la elkalkulebla
sarkalatos
törvény
kontribuo al kontentigo de la komunaj bezonoj kaj en intereso de la maljunaĝa ekzistosekureco.
55
41. cikk
Artikolo 41.
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország
(1) La centra banko de Hungario estas la
központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank
Hungara Nacia Banko. La Hungara Nacia Banko
sarkalatos
estas respondeca por mona politiko laŭ maniero
törvényben
meghatározott
módon
felelős a monetáris politikáért.
difinita en kardinala leĝo.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(2) La prezidanton kaj vicprezidantojn de la Hungara Nacia Banko nomumas la prezidanto de la respubliko por ses jaroj.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar
(3) La prezidanto de la Hungara Nacia Banko
Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az
ĉiujare donas raporton por la Parlamento pri la
Országgyűlésnek.
aktiveco de la Hungara Nacia Banko.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott
felhatalmazás
sarkalatos
surbaze de rajtigo ricevita en leĝo, en sia
feladatkörében
taskosfero difinita en kardinala leĝo eldonas
rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet
dekreton, kiu ne povas esti kontraŭa al leĝo. En
ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét
eldono de dekreto la prezidanton de la Hungara
rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt
Nacia Banko rajtas anstataŭi la fare de li en
alelnök helyettesítheti.
dekreto designita vicprezidanto.
törvényben
alapján,
(4) La prezidanto de la Hungara Nacia Banko
meghatározott
(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének
részletes
szabályait
sarkalatos
törvény határozza meg.
(5) La detalajn regulojn de organizaĵo kaj funkciado de la Hungara Nacia Banko difinas kardinala leĝo.
42. cikk
Artikolo 42.
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó
La
regulojn
koncernantajn
la
organon
szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény
plenumantan la inspekton de la financa peranta
határozza meg.
sistemo difinas kardinala leĝo.
43. cikk
Artikolo 43.
(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés
(1) La financa kaj ekonomia revizianta organo de
pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami
la Parlamento estas la Ŝtata Revizora Kortumo. La
Számvevőszék
meghatározott
Ŝtata Revizora Kortumo en sia taskosfero difinita
feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés
en leĝo revizias plenumon de la centra buĝeto,
végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az
mastrumadon de la ŝtatekonomio, forkonsumon de
államháztartásból származó források felhasználását
fontoj
és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami
administradon de la nacia havaĵo. La Ŝtata
Számvevőszék
Revizora Kortumo faras siajn reviziojn laŭ leĝecaj,
törvényben
ellenőrzéseit
törvényességi,
célszerűségi és eredményességi szempontok szerint
devenantaj
el
la
ŝtatekonomio
celecaj kaj rezultecaj vidpunktoj.
56
kaj
végzi. (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés
az
országgyűlési
képviselők
kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja
(2) La prezidanton de Ŝtata Revizora Kortumo elektas la Parlamento kun voĉoj de du trionoj de la parlamentaj deputitoj por dek du jaroj.
meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami
(3) La prezidanto de Ŝtata Revizora Kortumo
Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol
ĉiujare donas raporton al la Parlamento pri agado
az Országgyűlésnek.
de la Ŝtata Revizora Kortumo.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének
részletes
szabályait
sarkalatos
törvény határozza meg.
(4) La detalajn regulojn de organizaĵo kaj funkciado de la Ŝtata Revizora Kortumo difinas kardinala leĝo.
44. cikk
Artikolo 44.
(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés
(1) La organo subtenanta la leĝodonan agadon de
törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely
la Parlamento estas la Buĝeta Konsilio, kiu
a
ekzamenas la fundamentitecon de la centra buĝeto.
központi
költségvetés
megalapozottságát
vizsgálja. (2)
A
Költségvetési
Tanács
törvényben
(2) La Buĝeta Konsilio laŭ maniero difinita en
meghatározott módon közreműködik a központi
leĝo kunlaboras en preparado de leĝo pri la centra
költségvetésről szóló törvény előkészítésében.
buĝeto.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény
(3) Por aprobi la leĝon pri la centra buĝeto – en
elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében
intereso de respekto de la enhavo de alineoj (4) kaj
foglaltak betartása érdekében a Költségvetési
(5) de la artikolo 36. – estas bezonata anticipa
Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
konsento de la Buĝeta Konsilio.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési
(4) La membroj de Buĝeta Konsilio estas la
Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és
prezidanto de Buĝeta Konsilio, la prezidanto de
az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési
Hungara Nacia Banko kaj la prezidanto de Ŝtata
Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat
Revizora Kortumo. La prezidanton de Buĝeta
évre.
Konsilio nomumas la prezidanto de la respubliko por ses jaroj.
(5)
A
Költségvetési
Tanács
működésének
részletes szabályait sarkalatos törvény határozza
(5) La detalajn regulojn de funkciado de la Buĝeta Konsilio difinas kardinala leĝo.
meg.
A Magyar Honvédség
La Hungara Patrujdefenda Armeo
45. cikk
Artikolo 45.
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar
(1) Armila forto de Hungario estas la Hungara
57
Honvédség.
A
Magyar
Honvédség
alapvető
Patrujdefenda Armeo. Fundamentaj taskoj de la
feladata Magyarország függetlenségének, területi
Hungara Patrujdefenda Armeo estas
épségének
védelme,
defendo de sendependeco, teritoria integreco kaj
nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és
limoj de Hungario, plenumado de komunaj
békefenntartó
a
defendaj kaj packonservaj taskoj devenantaj el
összhangban
internaciaj traktatoj, tiel same farado de humaneca
és
határainak feladatok
nemzetközi
jog
katonai
ellátása,
szabályaival
valamint
humanitárius tevékenység végzése.
soldata
agado en akordo kun reguloj de la internacia juro.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha
(2) Por direktado de Hungara Patrujdefenda
nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik –
Armeo – se internacia traktato ne dispozicias
az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben
alimaniere – rajtas inter kadroj difinitaj en la
meghatározott keretek között az Országgyűlés, a
Fundamenta Leĝo kaj en kardinala leĝo la
köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a
Parlamento, la prezidanto de la respubliko, la
Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel
Patrujdefenda Konsilio, la Registaro, tiel same la
rendelkező
ministro disponanta pri tasko- kaj agosfero. La
miniszter
jogosult.
A
Magyar
Honvédség működését a Kormány irányítja.
funkciadon de la Hungara Patrujdefenda Armeo direktas la Registaro.
(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák
megelőzésében,
következményeik
elhárításában és felszámolásában.
(3) La Hungara Patrujdefenda Armeo kunlaboras en prevento de katastrofoj, en forigo kaj likvido de iliaj sekvoj.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú
(4) Membroj de profesia personaro de la
tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
Hungara Patrujdefenda Armeo ne rajtas esti
folytathatnak politikai tevékenységet.
membroj de partio, kaj ne rajtas praktiki politikan agadon.
(5)
A
Magyar
Honvédség
szervezetére,
(5) Detalajn regulojn koncerne al organizaĵo,
feladataira, irányítására és vezetésére, működésére
taskoj, direktado, gvidado kaj funkciado de la
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
Hungara Patrujdefenda Armeo difinas kardinala
határozza meg.
leĝo.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
La polico kaj nacisekurecaj servoj
46. cikk (1)
A
Artikolo 46. rendőrség
alapvető
feladata
a
(1) Fundamentaj taskoj de la polico estas la
bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a
malhelpo de krimagoj, ilia malkovro, la defendo de
közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének
publika sekureco, publika ordo kaj ordo de la
védelme.
ŝtatlimo.
(2) A rendőrség működését a Kormány irányítja.
(2) La funkciadon de la polico direktas la Registaro.
58
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata
Magyarország
függetlenségének
(3) Fundamentaj taskoj de nacisekurecaj servoj
és
estas la defendo de sendependeco kaj leĝa ordo de
törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági
Hungario, la validigo de ĝiaj nacisekurecaj
érdekeinek érvényesítése.
interesoj.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5)
A
direktas la Registaro. és
rendőrség
szolgálatok
(4) La funkciadon de la nacisekurecaj servoj
hivatásos
a
nemzetbiztonsági
állományú
tagjai
nem
lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak
(5) Membroj de profesia personaro de la polico kaj nacisekurecaj servoj ne rajtas esti membroj de partio kaj ne rajtas praktiki politikan agadon.
politikai tevékenységet. nemzetbiztonsági
(6) Detalajn regulojn koncerne al organizaĵo kaj
szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó
funkciado de la polico kaj nacisekurecaj servoj, la
részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök
regulojn de aplikado de sekretservaj iloj kaj
és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint
metodoj, tiel same la regulojn interrilate kun la
a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő
nacisekurecaj agadoj difinas kardinala leĝo.
(6)
A
rendőrség
és
a
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai műveletekben való részvételről
Decido pri partopeno en soldataj operacioj
47. cikk
Artikolo 47.
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a
(1) La Registaro decidas pri trupmovoj ligitaj
külföldi
fegyveres
erők
határátlépéssel
járó
csapatmozgásairól.
kun limtranspaŝo de la Hungara Patrujdefenda Armeo kaj eksterlandaj armitaj fortoj.
(2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési
(2) La Parlamento decidas per la voĉoj de du
képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a
trionoj de la ĉeestantaj parlamentaj deputitoj – kun
(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével
escepto de okazoj difinitaj en la alineo (3) – pri
–
vagy
eksterlanda aŭ hungaria aplikado, pri eksterlanda
külföldi
kantonmento de la Hungara Patrujdefenda Armeo,
állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres
tiel same pri hungaria aŭ el Hungario ekiranta
erők magyarországi vagy Magyarország területéről
aplikado de eksterlandaj armitaj fortoj, pri ilia
kiinduló
hungarlanda kantonmento.
a
Magyar
Honvédség
külföldi
alkalmazásáról,
magyarországi
alkalmazásáról,
magyarországi
állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a
(3) La Registaro decidas pri aplikado, tiel same
külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az
pri alia trupmovo de la Hungara Patrujdefenda
Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés
Armeo kaj de eksterlandaj armitaj fortoj laŭ alineo
Szervezete
(2), kiam la aplikado baziĝas sur decido de la
döntésén
alapuló
valamint más csapatmozgásáról.
alkalmazásáról,
Eŭropa Unio aŭ de la Organizaĵo de Nordatlantika
59
Traktato. (4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű
(4) La Registaro – kun samtempa informado por
tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az
la prezidanto de la respubliko – senprokraste donas
Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint
raporton al la Parlamento pri decido farita surbaze
a Magyar Honvédség békefenntartásban való
de alineo (3), tiel same pri decido en temo de
részvételének vagy külföldi hadműveleti területen
permeso por la Hungara Patrujdefenda Armeo
végzett
partopreni en packonservado aŭ en humaneca
humanitárius
tevékenységének
engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.
agado farota sur eksterlanda milita teritorio.
A KÜLÖNLEGES JOGREND
LA EKSTERORDINARA JURA ORDO
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
Komunaj reguloj koncernantaj la eksterordinaran staton kaj krizostaton
48. cikk
Artikolo 48.
(1) Az Országgyűlés
(1) La Parlamento
a)
hadiállapot
kinyilvánítása
vagy
idegen
a) okaze de deklaro de milita stato aŭ de senpera
hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye
danĝero de armita atako de fremda potenco (milita
(háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli
danĝero) anoncas eksterordinaran staton kaj kreas
állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
Patrujdefendan Konsilion;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom
kizárólagos
megszerzésére
b) anoncas krizostaton okaze de armilaj agoj por
irányuló
renversi la leĝan ordon aŭ por akiri la ekskluzivan
fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és
potencon, krome okaze de armite aŭ sin armite
vagyonbiztonságot
efektivigitaj,
tömeges
méretekben
gravaj,
violentaj
agoj
veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve
endanĝerigantaj en amasa mezuro la vivo- kaj
elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén
havaĵosekurecon.
szükségállapotot hirdet ki. (2)
A
hadiállapot
kinyilvánításához,
a
(2) Por deklari militan staton, ligi packontrakton
békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti
aŭ promulgi eksterordinaran juran ordon laŭ alineo
különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési
(1) estas bezonataj la voĉoj de du trionoj de la
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
parlamentaj deputitoj.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot
(3) La prezidanto de la respubliko rajtas deklari
kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére
militan staton, promulgi eksterordinaran staton kaj
és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a
krei la Patrujdefendan Konsilion, tiel same
szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e
promulgi krizostaton, se en eldiro de tiuj ĉi decidoj
60
döntések meghozatalában akadályoztatva van.
la Parlamento estas malhelpata.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában
(4) La Parlamento estas malhelpata en faro de
akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és
tiuj ĉi decidoj, se ĝi ne kunsidas, kaj ĝia kunvoko
összehívása
a
pro mallongeco de la tempo, krome pro la eventoj
hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a
okazigantaj la militan, eksterordinaran aŭ krizan
szükségállapotot
staton renkontas neforigeblajn obstaklojn.
az
idő
rövidsége,
kiváltó
továbbá
események
miatt
elháríthatatlan akadályba ütközik. (5)
Az
akadályoztatás
tényét,
továbbá
a
(5) La fakton de obstaklado, la motivitecon de la
hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot
deklaro de milita stato, tiun de promulgo de la
vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát
eksterordinara aŭ kriza stato konstatas akorde la
az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
prezidanto de la Parlamento, la prezidanto de la
elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja
Konstitucia Kortumo kaj la ĉefministro.
meg. (6)
Az
Országgyűlés
a
hadiállapot
(6) La Parlamento revizias la motivitecon de la
kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
deklaro de milita stato, tiun de promulgo de la
szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az
eksterordinara aŭ kriza stato dum sia unua kunsido
akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén
post ĉeso de sia obstaklado, kaj decidas pri
felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések
laŭleĝeco de la aplikitaj disponoj. Por tiu ĉi decido
jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési
estas bezonataj la voĉoj de du trionoj de la
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
parlamentaj deputitoj.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején
az
Országgyűlés
ki
krizostato la Parlamento ne rajtas deklari sian
feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési
dissolviĝon, kaj ne estas dissolvebla. Ĝeneralan
képviselők általános választását rendkívüli állapot
elekton de la parlamentaj deputitoj oni ne rajtas
és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem
difini kaj aranĝi dum daŭro de eksterordinara stato
lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot
kaj krizostato, en tiu okazo oni devas elekti novan
vagy a szükségállapot megszűnésétől számított
Parlamenton ene de naŭdek tagoj post ĉeso de la
kilencven napon belül új Országgyűlést kell
eksterordinara stato aŭ krizostato. Se oni jam
választani.
képviselők
okazigis la ĝeneralan elekton de la parlamentaj
általános választását már megtartották, de az új
deputitoj, sed la nova Parlamento ankoraŭ ne
Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági
establiĝis, la prezidanto de la respubliko kunvokas
elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a
la formiĝan kunsidon por tempopunkto ene de
szükségállapot megszűnésétől számított harminc
tridek tagoj post ĉeso de la eksterordinara stato aŭ
napon belüli időpontra hívja össze.
krizostato.
Ha
az
nem
mondhatja
(7) Dum tempo de eksterordinara stato aŭ
országgyűlési
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést
(8) Dum eksterordinara stato la dissolviĝintan aŭ
rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács,
dissolvitan
szükségállapot idején a köztársasági elnök is
Patrujdefenda Konsilio, dum krizostato ankaŭ la
61
Parlamenton
rajtas
kunvoki
la
összehívhatja.
prezidanto de la respubliko.
A rendkívüli állapot
La eksterordinara stato
49. cikk
Artikolo 49.
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági
(1) La prezidanto de Patrujdefenda Konsilio
elnök,
tagjai
elnöke,
az
estas la prezidanto de la respubliko, ĝiaj membroj
vezetői,
a
estas la prezidanto de la Parlamento, la gvidantoj
miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási
de la parlamentaj deputitaj grupoj, la ĉefministro,
joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.
la ministroj kaj – kun interkonsiliĝa rajto – la ĉefo
országgyűlési
az
Országgyűlés
képviselőcsoportok
de Patrujdefenda Generala Stabo. (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
(2) La Patrujdefenda Konsilio praktikas
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
a) la rajtojn transdonitajn al ĝi fare de la Parlamento;
b) a köztársasági elnök jogait;
b) la rajtojn de prezidanto de la respubliko;
c) a Kormány jogait.
c) la rajtojn de la Registaro.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
(3) La Patrujdefenda Konsilio decidas
a)
a
Magyar
Honvédség
külföldi
vagy
a) pri eksterlanda aŭ hungaria aplikoj, pri
magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban
patropreno en pacokonservado, pri humaneca
való részvételéről, külföldi hadműveleti területen
agado farata en eksterlanda milita teritorio, tiel
végzett humanitárius tevékenységéről, valamint
same pri eksterlanda kantonmento de la Hungara
külföldi állomásozásáról;
Patrujdefenda Armeo;
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy
b) pri
hungaria aŭ el teritorio de Hungario
Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról,
ekiranta apliko de eksterlandaj armitaj fortoj, tiel
valamint magyarországi állomásozásáról;
same pri ilia hungaria kantonmento;
c)
sarkalatos
törvényben
meghatározott
rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
c) pri enkonduko de eksterordinaraj disponoj difinitaj en kardinala leĝo.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat,
(4) La Patrujdefenda Konsilio rajtas fari
amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak
dekreton, per kiu – laŭ difinitoj en kardinala leĝo –
alkalmazását
ĝi povas suspendi aplikon de certaj leĝoj,
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet,
deflankiĝi de leĝaj dispozicioj, tiel same ĝi povas
valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
krei ceterajn eksterordinarajn disponojn.
szerint
–
egyes
törvények
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli
5) La dekreto de la Patrujdefenda Konsilio
állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha
perdas sian validon per ĉeso de la eksterordinara
az
stato, escepte se la validon de la dekreto la
Országgyűlés
meghosszabbítja.
a
rendelet
hatályát
Parlamento plilongigas.
62
A szükségállapot
La krizostato
50. cikk
Artikolo 50.
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején
(1) Oni rajtas uzi la Hungaran Patrujdefendan
akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a
Armeon dum krizostato, se aplikoj de la polico kaj
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem
nacisekurecaj servoj ne estas sufiĉaj.
elegendő. (2) A szükségállapot idején az Országgyűlés
(2) Dum krizostato okaze de obstaklado de la
akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a
Parlamento la prezidanto de la respubliko decidas
Magyar
pri apliko de la Hungara Partujdefenda Armeo laŭ
Honvédség
(1)
bekezdés
szerinti
felhasználásáról. (3)
alineo (1).
Szükségállapot
törvényben
idején
a
meghatározott
sarkalatos rendkívüli
(3) Dum krizostato la prezidanto de la respubliko per
dekreto
enkondukas
la
eksterordinarajn
intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök
disponojn
vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével –
prezidanto de la respubliko per sia dekreto – laŭ
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
difinitoj en kardinala leĝo – rajtas suspendi aplikon
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
de certaj leĝoj, li/ŝi rajtas deflankiĝi de leĝaj
törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb
dispozicioj,
rendkívüli intézkedéseket hozhat.
eksterordinarajn disponojn.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről
haladéktalanul
tiel
en
same
leĝo.
kardinala
rajtas
krei
La
ceterajn
(4) Pri la enkondukitaj eksterordinaraj disponoj
az
la prezidanto de la respubliko senprokraste
Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az
informas la prezidanton de Parlamento. Dum
Országgyűlés
az
krizostato la Parlamento – okaze de ĝia obstaklado
Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
la komisiono de la Parlamento okupiĝanta pri
bizottsága
Az
patrujdefendaj aferoj – konstante kunsidas. La
az
Parlamento – okaze de ĝia obstaklado la
Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
komisiono de la Parlamento okupiĝanta pri
bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett
patrujdefendaj aferoj – rajtas suspendi aplikojn de
rendkívüli
eksterordinaraj disponoj enkondukitaj fare de la
– –
tájékoztatja
difinitajn
akadályoztatása folyamatosan
Országgyűlés
–
esetén
ülésezik.
akadályoztatása
intézkedések
esetén
alkalmazását
felfüggesztheti.
prezidanto de la respubliko.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli
(5) La eksterordinaraj disponoj enkondukitaj per
intézkedések harminc napig maradnak hatályban,
dekreto restas validaj ĝis tridek tagoj, escepte se
kivéve,
ilian validon la Parlamento – okaze de ĝia
ha
hatályukat
akadályoztatása
esetén
az
Országgyűlés az
–
Országgyűlés
honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága –
obstaklado la
komisiono
de
la
Parlamento
okupiĝanta pri patrujdefendaj aferoj – plilongigas.
meghosszabbítja. (6)
A
köztársasági
elnök
rendelete
szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
a
(6) La dekreto de prezidanto de la respubliko eksvalidiĝas per ĉeso de la krizostato.
63
A megelőző védelmi helyzet
La preventa defenda situacio
51. cikk
Artikolo 51.
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás
(1) La Parlamento okaze de danĝero de ekstera
veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség
armita atako aŭ en intereso de plenumo de alianca
teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti
devontigo por difinita tempo anoncas preventan
a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg
defendan situacion, samtempe ĝi rajtigas la
felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben
Registaron
meghatározott
disponojn
rendkívüli
bevezetésére.
A
megelőző
intézkedések védelmi
helyzet
időtartama meghosszabbítható.
por
enkonduki
difinitajn
en
eksterordinarajn
kardinala
leĝo.
La
tempodaŭro de preventa defenda situacio estas plilongigebla.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend
(2) Por anonci kaj plilongigi la eksterordinaran
kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő
juran ordon laŭ alineo (1) estas bezonataj la voĉoj
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
de du trionoj de la ĉeestantaj parlamentaj deputitoj.
szükséges.
(3) La Registaro post iniciato de anonco de la
(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi
preventa defenda situacio rajtas en dekreto
helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően
enkonduki disponojn diferencajn de la leĝoj
a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a
tuŝantaj funkciadon de la administracio, de la
rendvédelmi
Hungara Patrujdefenda Armeo kaj ordodefendaj
szervek
működését
érintő
törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be,
la
prezidanton de la respubliko kaj la konstantajn
feladat-
és
komisionojn de la Parlamento havantajn laŭ temo
bizottságait
tasko- kaj agosferojn. La valido de la ĉi tiel
folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett
enkondukitaj disponoj daŭras ĝis decido de la
intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző
Parlamento pri anonco de preventa defenda
védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig,
situacio, sed maksimume ĝis sesdek tagoj.
hatáskörrel
tárgykör
elnököt
kontinue informas
az
Országgyűlés
köztársasági
ĝi
és
amelyekről
a
organoj, pri kiuj
szerint
rendelkező
állandó
de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet
(4) Dum preventa defenda situacio la Registaro
idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos
rajtas krei dekreton, per kiu – laŭ difinitoj en
törvényben
egyes
kardinala leĝo – ĝi rajtas suspendi aplikon de
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
certaj leĝoj, deflankiĝi de leĝaj dispozicioj, tiel
rendelkezésektől
same krei ceterajn eksterordinarajn disponojn.
meghatározottak szerint eltérhet,
valamint
–
egyéb
rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
(5) La dekreto de la Registaro eksvalidiĝas per ĉeso de la preventa defenda situacio.
64
A váratlan támadás
La neatendita atako
52. cikk
Artikolo 52.
(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak
(1) La Registaro okaze de neatendita invado de
Magyarország területére történő váratlan betörése
eksteraj, armitaj trupoj al teritorio de Hungario
esetén a támadás elhárítására, Magyarország
estas tuj devigata fari disponojn por rebati la
területének a honi és szövetséges légvédelmi és
atakon, por ŝirmi la teritorion de Hungario per
repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a
hejmlandaj kaj aliancaj aerdefendaj kaj aviadaj
törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a
batalpretecaj fortoj, en intereso de la defendo de
közrend és a közbiztonság védelme érdekében –
leĝa ordo, vivo- kaj havaĵosekureco, publika ordo
szükség
által
kaj publika sekureco – okaze de bezono laŭ armita
jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a
defenda plano aprobita fare de prezidanto de la
szükségállapot
állapot
respubliko – ĝis la decido pri anonco de la
kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással
krizostato aŭ eksterordinara stato per fortoj
arányos és arra felkészített erőkkel azonnal
proporciaj al kaj preparitaj kontraŭ la atako.
esetén
a
köztársasági
vagy
a
elnök
rendkívüli
intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről
haladéktalanul
tájékoztatja
az
Országgyűlést és a köztársasági elnököt. (3)
A
váratlan
Parlamenton kaj la prezidanton de la respubliko pri sia dispono farita laŭ alineo (1).
esetén
(3) La Registaro okaze de neatendita atako rajtas
sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
enkonduki eksterordinarajn disponojn difinitajn en
intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet
kardinala leĝo, tiel same ĝi rajtas krei dekreton,
alkothat,
Kormány
(2) La Registaro senprokraste informas la
–
amellyel
meghatározottak
támadás
sarkalatos
szerint
–
egyes
alkalmazását
felfüggesztheti,
rendelkezésektől
eltérhet,
törvényben
per kiu – laŭ difinitoj en kardinala leĝo – ĝi rajtas
törvények
suspendi aplikon de certaj leĝoj, rajtas deflankiĝi
törvényi
de leĝaj dispozicioj, tiel same ĝi rajtas fari
valamint
egyéb
ceterajn, eksterordinarajn disponojn.
rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
(4) La dekreto de la Registaro eksvalidiĝas per ĉeso de la neatendita atako.
A veszélyhelyzet
La danĝersituacio
53. cikk
Artikolo 53.
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot
(1)
veszélyeztető
elemi
szerencsétlenség következményeinek
csapás
esetén, az
vagy
de
vivo-
ezek
katastrofo, tiel same en intereso de forigo de iliaj
érdekében
sekvoj la Registaro anoncas danĝersituacion kaj rajtas
65
enkonduki
plago
havaĵosekurecon
endanĝeriganta
veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben
natura
kaj
ipari
valamint elhárítása
Okaze
aŭ
eksterordinarajn
industria
disponojn
meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet
difinitajn en kardinala leĝo.
be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat,
–
amellyel
meghatározottak
sarkalatos
szerint
–
egyes
alkalmazását
felfüggesztheti,
rendelkezésektől
eltérhet,
(2) La Registaro en danĝersituacio rajtas krei
törvényben
dekreton, per kiu – laŭ difinitoj en kardinala leĝo –
törvények
ĝi rajtas suspendi aplikon de certaj leĝoj, rajtas
törvényi
deflankiĝi de leĝaj dispozicioj, tiel same ĝi rajtas
valamint
egyéb
fari ceterajn, eksterordinarajn disponojn.
rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete
(3) La dekreto de la Registaro laŭ alineo (2)
tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a
restas valida dum dekkvin tagoj, escepte se la
Kormány
Registaro – surbaze de rajtigo de la Parlamento –
–
az
Országgyűlés
felhatalmazása
alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
plilongigas la validecon de la dekreto.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
(4) La dekreto de la Registaro eksvalidiĝas per ĉeso de la danĝersituacio.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
Komunaj reguloj koncernantaj la eksterordinaran juran ordon
54. cikk
Artikolo 54.
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok
(1) En eksterordinara jura ordo la praktikado de
gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a
fundamentaj rajtoj – escepte de la fundamentaj
XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított
rajtoj fiksitaj en la artikoloj II. kaj III., tiel same en
alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy
alineoj (2)-(6) de la artikolo XXVIII. – estas
az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl
suspendebla aŭ limigebla trans la mezuro laŭ
korlátozható.
alineo (3) de la artikolo I.
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása
nem
függeszthető
fel,
az
Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
(2) En eksterordinara jura ordo la apliko de la Fundamenta Leĝo ne estas suspendebla, la funkciado de Konstitucia Kortumo ne estas limigebla.
(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére
jogosult
szerv
megszünteti,
ha
kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(3) La eksterordinaran juran ordon ĉesigas la organo rajtigita por enkonduki la eksterordinaran juran ordon, se la kondiĉoj de ĝia anonco jam ne ekzistas.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza
(4)
La
detalajn
regulojn
aplikendajn
eksterordinara jura ordo difinas kardinala leĝo.
meg.
66
en
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
FERMAJ DISPOZICIOJ
1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-
1. La Fundamenta Leĝo de Hungario validiĝos la
jén lép hatályba.
1-an de januaro 2012.
2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949.
2. Tiun ĉi Fundamentan Leĝon akceptas la
évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24.
Parlamento surbaze de la punkto a) de alineo (3)
§ (3) bekezdése alapján fogadja el.
de § 19. kaj surbaze de alineo (3) de § 24. de la 1949-jara leĝo XX.
3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti
3. La provizorajn dispoziciojn ligiĝantajn al tiu
rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti
ĉi Fundamenta Leĝo la Parlamento akceptos
eljárásban, külön fogadja el.
aparte, en proceduro laŭ punkto 2.
4.
A
Kormány
köteles
az
Alaptörvény
4. La Registaro estas devigata prezenti al la
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az
Parlamento la leĝoprojektojn necesajn por plenumi
Országgyűlés elé terjeszteni.
la Fundamentan Leĝon.
* Mi,
a
2010.
megválasztott
Ni, deputitoj de Parlamento elektita la 25-an de
Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti
aprilo 2010., en la konscio de nia respondeco antaŭ
felelősségünk hatalmunkkal,
április
*
tudatában,
25-én élve
Magyarország
alkotmányozó első
egységes
Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.
Dio kaj
potencon, la unuan unuecan Fundamentan Leĝon de Hungario difinas laŭ la supraj.
Legyen béke, szabadság és egyetértés. Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök
homo, uzante nian konstitucifaran
Estu paco, libereco kaj interkonsento.
Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke
67
D-ro Pál Schmitt
László Kövér
propramane
propramane
prezidanto de la
prezidanto de la
Respubliko
Parlamento
A fordítók utószava
Postparolo de la tradukintoj
Magyarország új Alaptörvényének eszperantó fordítását és két-nyelvű változatát azért készítettük el, hogy – ezzel is megünnepeljük a legsikeresebb tervezett nyelv, az eszperantó megjelenésének 125. évfordulóját, – lehetővé tegyük a világ eszperantóul beszélő polgárai számára Magyarország
Ni pretigis la esperantan tradukon kaj dulingvan version de la nova Fundamenta Leĝo de Hungario, por ke – ni ankaŭ per tio memorfestu la 125-an datrevenon de apero de la plej sukcesa planita lingvo Esperanto, – ni ebligu por la esperanto-parolantaj civitanoj de la mondo la studadon de la
Alaptörvényének tanulmányozását, – bemutassuk mindenkinek, akik az eszperantó nyelvet még nem ismerik, hogy
Fundamenta Leĝo de Hungario, – ni prezentu por ĉiuj, kiuj ankoraŭ ne konas la lingvon Esperanto, ke en tiu ĉi lingvo ĉiu
ezen a nyelven minden emberi gondolat kifejezhető. Köszönetet mondunk Prof. Dr. Dudich Endrének, aki 2011. tavaszán számos részletet már eszperantóra fordított, valamint Mészáros Istvánnak, aki csaknem egyidejűleg a teljes szöveget lefordította és http://www.egalite.hu c., soknyelvű honlapján megjelentette. Értékes
homa penso estas esprimebla.
munkájuk nagy segítséget jelentett e kétnyelvű változat elkészítéséhez. Külön köszönjük lektoraink, Leo De Cooman, Molnár László és Dr. Seán Ó Riain segítségét. A számítógépes munka nem készülhetett volna el Bartek Anna, Hevesi Róbert és Hevesiné Molnár Anikó támogatása nélkül.
valora laboro signifis grandan helpon al pretigo de tiu ĉi du-lingva versio. Ni aparte dankas la helpon de niaj provlegantoj: S-ro Leo De Cooman, S-ro László Molnár kaj D-ro Seán Ó Riain. La komputila laboro ne povintus pretiĝi sen apogo de Anna Bartek, Róbert Hevesi kaj Hevesiné Anikó Molnár.
Ni dankas Profesoron D-ron Endre Dudich, kiu jam printempe de 2011. tradukis esperanten plurajn detalojn, tiel same S-ron István Mészáros, kiu preskaŭ samtempe tradukis kaj aperigis la tutan tekston en sia plurlingva retejo http://www.egalite.hu . Ilia
Budapest, 2012. Dr. Molnár Lajos
Budapeŝto, 2012. D-ro Lajos Molnár
Dr. Farkas Julianna
68
D-rino Julianna Farkas
69
