Friss diplomások a versenyszektorban

Friss diplomások a versenyszektorban Kutatási jelentés a friss diplomások iránti kereslet tendenciáiról

Budapest, 2010, október

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI

Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az adatfelvételt a GVI OM/00002/2008 szerződésszámú NKFP-07-A2-TEXTREND projekt valamint az Educatio Nonprofit Kft. támogatta. Az elemzést az Educatio Nonprofit Kft támogatta.

Az elemzést készítette: Várhalmi Zoltán (elemző, GVI)

Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] internet: http://econ.core.hu/~tothij/

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, A kézirat lezárva: 2010. november 3. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-05-84 Fax: 235-07-13 e-mail: [email protected] Internet: http://www.gvi.hu/ 2 / 17

Tartalom Bevezető .................................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 5 1.

A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása ................................. 6

2.

A gazdasági válság és friss diplomások iránti kereslet ................................. 9

3.

A diplomás pályakezdők iránti kereslet differenciáltsága ........................... 14

4.

BA diplomások iránti kereslet ........................................................................ 17

3 / 17

Bevezető A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2005-ben kezdte el a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők – legfeljebb két éves munkaviszonnyal rendelkezők - jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és „jó hírnevét”. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, amikor a személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőket vagy - kisebb cégek esetében - az általános vállalati vezetőket kérdezik meg – kiválasztásuk a KSH-tól kapott hivatalos statisztikák alapján összeállított kvóta alapján történik. Az adatok gazdasági ágazat és vállalati létszám együttes megoszlása szerint súlyozásra kerülnek, így ezen ismérvek tekintetében reprezentatívnak tekinthetőek. Az alábbi elemzések a legutóbbi három adatfelvétel eredményein, összesen 6246 vállalati képviselő válaszain (n2008 = 3508, n2009 = 1306, n2010 =1432), valamint a HR tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértői interjúkon alapulnak. Jelen tanulmányban a diplomás pályakezdők iránti keresletet kerül bemutatásra. Az első fejezet a gazdasági válság és annak munkaerőpiacra gyakorolt hatását ismertetjük, mindegy általános kontextust teremtve a diplomás pályakezdők iránti kereslet értelmezéshez. Ezt követően a második fejezetben már a gazdasági válság friss diplomás keresletére gyakorolt hatását mutatjuk be, hangsúlyt fektetve az egyes végzettségekhez köthető foglalkozások iránti kereslet változásában megmutatkozó különbségekre. Ebben a fejezetben kerül ismertetésre a GVI keresletmérő módszertana is. A harmadik fejezetben a friss diplomások iránti kereslet differenciáltságáról beszélünk, majd az utolsó, negyedik fejezetben a BA diplomások iránti kereslet néhány aspektusáról lehet olvasni.

4 / 17

Vezetői összefoglaló 

A gazdasági válság tovagyűrűző hatása igen erőteljes negatív hatást gyakorolt a munkaerőpiacra: 2009 elején a drámai mértékben romló GDP-t a foglalkoztatottság zuhanása követte.



2010-ben már ismét kedvezővé vált az üzleti klíma – mind a jelenlegi, mind a jövőbeli üzleti helyzet megítélésekor többségbe kerültek a pozitívan értékelő vállalatok. Bár a jelenlegi helyzet értékelése jelentősen elmarad a 2007-estől, de a várakozások tekintetében már megközelíti azt.



2011-re vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 15 pont, azaz közel 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítés, mint amennyi létszámcsökkentést. Az optimizmus ezen foka a 2006-es évre volt jellemző.



A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta.



A gazdasági válság persze eltérő mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci keresletet. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthető keresleti változást állapíthatunk meg.



Már korábban is érezhető volt, de 2008-ra egyértelműen kikristályosodott az a jelenség, hogy a mérnöki végzettség iránti piaci kereslet markánsan különbözik a puhább, inkább gazdasági végzettségek iránti kereslettől. Eszerint nem lehet általánosságban megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelő szakmában kell elhelyezkednie. A felsőfokú végzettség, amennyiben megfelelő kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerő-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit.



Egyenlőre úgy tűnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentősen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra MA diplomást, addig a következő egy évben 12 százalék szándékozik felvenni BA diplomást.

5 / 17

1.

A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása

Hogyan észlelték a versenyszféra szereplői a gazdasági válságot? Milyen mértékben változott az üzleti bizalom a válság alatt? Látszanak-e a kilábalás jelei? A 2006-ban és 2007-ben a vállalatok többsége mind jelenlegi, mind jövőbeli üzleti helyzetét jónak ítélte meg – elmondható, hogy a magyar vállalatok kedvező üzleti klímában tevékenykedtek. A 2008 őszi adatok az üzleti klíma jelentős romlását mutatják – a vállalatok mind a jelenlegi, mind a jövőbeli helyzetüket jelentősen negatívabban látták. Borúlátó várakozásaik be is teljesültek, 2009-ben érte el a mélypontot az üzleti helyzet megítélése. Ezzel együtt az egyes gazdasági ágakban eltérő mértékben ugyan, de a 2008-ban megfogalmazottakhoz képest optimistábbá váltak a várakozások. 2010-ben már ismét kedvezővé vált az üzleti klíma – mind a jelenlegi, mind a jövőbeli üzleti helyzet megítélésekor többségbe kerültek a pozitívan értékelő vállalatok. Bár a jelenlegi helyzet értékelése jelentősen elmarad a 2007estől, de a várakozások tekintetében már megközelíti azt. 1.1. ábra: A jelenlegi és jövőbeli általános üzleti helyzet szubjektív megítélése A jelenlegi és jövőbeli általános üzleti helyzet szubjektív megítélése 50 Romló üzleti várakozások

40

Kedvező üzleti klima

2006 IX-X Tárgyév Vállalati egyenlegmutató alapján

30 2007 IX-X

20 2008 IX-X

10 2010 IX-X

0 2009 IX-X

-10 Recessziós üzleti klima

-20

Javuló üzleti várakozások

-30 -30

-20

-10

Tárgyév Várakozások

n

2006 pont

10

20

30

40

Következő év Vállalati egyenlegmutató alapján

forras: NGM, FSZH, GVI

Egyenlegmutató

0

n

2007 pont

5981 25,1 7076 5546 15,3 6108 Forrás: Munkaerő-piaciprognózis FSZH, GVI

27,0 21,7

n

2008 pont

7080 5984

9,9 -0,7

n

2009 pont

7143 7067

-5,6 3,0

n

2010 pont

7000 5982

7,2 18,3

Ábraértelmezés: Az ábra két tengelye az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutatót jeleníti meg. A függőleges tengelyen a tárgyévre, a vízszintes tengelyen a következő évre vonatkozó egyenlegmutató értékei kaptak helyet. Eszerint a jobb felső szegmens a „Kedvező üzleti klíma”, amikor többségben vannak, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli helyzetüket pozitívan értékelő vállalatok. Ennek ellentéte a bal, alsó szegmens, amikor mind a jelenlegi tárgyévi helyzet, mind a jövőbeli várakozások negatívak. Az origó jeleníti meg a semleges állapotot: ebben a pozícióban a jelen és a jövő értékelésekor a pozitívan és negatívan nyilatkozó vállalatok kiegyenlítik egymást. Eszerint az origótól való távolság is értelmezhető, minél messzebbi egy megjelenített pozíció, annál inkább többségben vannak akár a pozitív, akár a negatív értékelések. Az eddigiek alapján tehát, az origótól vett vízszintes pozitív elmozdulás mértéke a jövőbeli optimizmus mértékét fejezi ki. 6 / 17

Milyen összefüggés tapasztalható a GDP és a foglalkoztatás között? Mit mutatnak az elmúlt évek folyamatai? Az utóbbi negyedévek makrogazdasági folyamatait tekintve megfigyelhetjük, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 2007-ben végbement erőteljes zuhanását 2008 elején követte a munkahelyek számának nagymértékű visszaesése. A 2008 első felében tapasztalt javulást szintén gyors foglalkoztatottság-növekedés kísérte. 2008 harmadik negyedévében a gazdasági válság hatására újfent visszaesett a növekedés, a foglalkoztatottak száma pedig egy ideig még tovább nőtt, a negyedik negyedévben azonban jelentősen csökkent. A negyedik negyedévben a GDP 2 százalékpontos gyengülést mutatott, mellyel egyidejűleg a foglalkoztatottság is visszaesett. A gazdasági válság tovagyűrűző hatása igen erőteljes negatív hatást gyakorolt a munkaerőpiacra: 2009 elején a drámai mértékben romló GDP-t a foglalkoztatottság zuhanása követte. A második negyedévben viszont – a recesszió ellenére – enyhe foglalkoztatottság-növekedést figyelhettünk meg. A GDP csökkenése a 2009 közepén elért mélypont után lassulni kezdett, 2010 második negyedévében érve el a stagnáló szintet. A foglalkoztatottak száma mindeközben tovább csökkent és az adatok csak 2010 második negyedévében mutatnak igen kismértékű emelkedést. A válság kitörése (2008 harmadik negyedéve) óta eltelt közel két év alatt 140 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon.

1.2. ábra: A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe (előző év azonos időszaka:100%) és a foglalkoztatottak száma a 15-64 éves népességben (ezer fő), 2003 – 2010. II. negyedév A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe* (előző év azonos időszaka=100%) és foglalkoztatottak száma a 15-64 éves népességben (ezer fő)

ezer f ő

százalék

3 950

106

3 900

104

3 850 102 3 800 100 3 750 98 3 700 96 3 650

* Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok

3 600

94

Foglalkoztatottak száma a 15–64 évesek körében (bal tengely) GDP volumenindex (jobb tengely)

3 550

92 I.

II.

III. IV.

2003

I.

II.

III. IV.

2004

I.

II.

III. IV.

2005

I.

II.

III. IV.

2006

Forrás: KSH

7 / 17

I.

II.

III. IV.

2007

I.

II.

III. IV.

2008

I.

II.

III. IV.

2009

I.

II.

2010

Hogyan változik a pályakezdők alkalmazása? Mit mutat a foglalkoztatási egyenlegmutató? Milyenek a versenyszféra következő évi várakozásai? 2008 őszén a következő évre vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 13 pont volt, azaz 13 százalékponttal több vállalat tervezett létszámnövekedést, mint létszámcsökkenést. A gazdasági válság hatásai miatt, ezen várakozások rendkívül túlzottnak bizonyultak: hiszen 2009-ben közel 20 százalékpontos többségbe kerültek a létszámbővítő vállalatokkal szemben a létszámukat csökkentők. A következő évre megfogalmazott várakozások 2009-ben némileg visszafogottabbak voltak, mint a 2010-ben ténylegesen lejátszódó folyamatok: hiszen a tavalyi várakozások szerint csak 5 százalékpontos, ténylegesen viszont 14 százalékpontos többségbe kerültek a létszámukat növelő vállalatok. 2011-re vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 15 pont, azaz közel 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítés, mint amennyi létszámcsökkentést. Az optimizmus ezen foka a 2006-es évre volt jellemző. A pályakezdőket alkalmazó vállalatok aránya 2008-ban kezdett csökkenni először csak enyhe mértékben, majd 2009-re már jelentősen, és 2010-ben lényegében stagnál ez az arány. Bár enyhe növekedés megfigyelhető a pályakezdőket foglalkoztató vállalatok arányában, nem tudhatjuk, hogy ez a tendencia jövőre kitart-e. Megfigyelhető ezen kívül, hogy a vállalatoknak pályakezdők alkalmazására vonatkozó terveit bemutató arány minden évben alacsonyabb volt, mint a tárgyévben ténylegesen pályakezdőket foglalkoztatók aránya.

40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

Foglalkoztatási egyenlegmutató

Pályakezdők alkalmazása

Tárgyévi és következői évi tervek

Tárgyévi és következői évi tervek 70

22,1 14,2

60

14,5

12,9 4,6

15,6

15,9

52,9

56,3

54,1

13,3

10,0

45,4

44,9

50

%

Egyenlegmutató

1.3. ábra: A foglalkoztatás változása és a pályakezdők alkalmazása

40 30 20

37,1

44,4 36,7

35,6

36,2

2008

2009

10

-19,6

0 2006

2007 Tárgyév

2008

2009

2010

2006

Terv

2007 Tárgyév

2010 Terv

Az egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenleg-mutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +100-at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=1000), 2008 (n=3267), 2009(n=1306), 2010(n=1432) és Munkerő-piaci prognózis 2006(n=6046), 2007(n=7247), 2008(n=7245), 2009(n=7151), 2010(n=7113)

8 / 17

A gazdasági válság és friss diplomások iránti kereslet Hogyan változik a friss diplomás pályakezdők versenyszféra következő évi várakozásai?

alkalmazása?

Milyenek

a

A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. A gazdasági válságra, a romló konjunkturális várakozásokra, a versenyszféra szereplőinek egy lehetséges válasza lehetett a kiadások csökkentése és a beruházások elhalasztása – értelemszerűen mindez a munkaerő iránti kereslet mérséklődését is eredményezte, ami természetes módon kihatott a diplomás pályakezdők iránti keresletre is. Míg 2008 első félévében a vállalatok közel 20 százaléka számolt friss diplomás egy éven belüli alkalmazásával, addig 2009 első félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta. A külföldi tulajdonban lévő, a 100 főnél nagyobb, a döntően exportra termelő vagy szolgáltató, illetve Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében, különböző kutatások (FSZH-GVI: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis, GVI: Konjunktúra kutatások) egybehangzó eredményei szerint, jelentős mértékben csökkent a termelés volumene és a rendelésállomány, illetve elhalasztódtak a korszerűsítő és kapacitásbővítő beruházások, továbbá, nem meglepő módon a jövőre vonatkozó üzleti várakozások is borús képet festettek. Ezért 2009-ben a külföldi tulajdonban lévő, 100 főnél nagyobb, Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében 10 százalékponttal, a döntően exportra termelő piaci szereplők között pedig 13 százalékponttal csökkentek a friss diplomások felvételére irányuló szándékok. 2010-ben, azonban a vállalatok 24 százaléka számolt be friss diplomás felvételéről szóló terveiről.

40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

Foglalkoztatási egyenlegmutató

Pályakezdő diplomások alkalmazása

Tárgyévi és következői évi tervek

Tervek 30

22,1 14,2

14,5

12,9 4,6

15,6

15,9

20

13,3

10,0

%

Egyenlegmutató

1.3. ábra: A foglalkoztatás változása és a pályakezdők alkalmazása

24,1 19,6

17,4 10

11,0 -19,6 0 2006

2007 Tárgyév

2008

2009

2007

2010

2008 Sorozatok1

Terv

2009

2010 Sorozatok2

Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=1000), 2008 (n=3267), 2009(n=1306), 2010(n=1432) és Munkerő-piaci prognózis 2006(n=6046), 2007(n=7247), 2008(n=7245), 2009(n=7151), 2010(n=7113) 9 / 17

Hogyan mérjük a diplomás pályakezdők iránti keresletet? Milyen megfontolásokon alapulnak a becslések? Mit fejeznek ki az egyenlegmutatók?

elvi

A pályakezdő diplomások rövidtávú foglalkoztatási prognózisának értelmezéséhez fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a szervezeteknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdőnek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkező munkavállalók számítanak, és ennek megfelelően tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdő a munkahelyén hozzávetőlegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetőséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a szervezet hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő betöltheti három, vagy akár öt évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felével csökkenne le. A bemutatott eredmények ezen megfontolást is magukba foglalva születtek. A keresletet két mutatóval jelenítjük meg, ezek együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató cégekéhez. Mindkét mutató tehát azt hivatott megragadni, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdők iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Modellünk alapján a két mutató szerint négy típusa különíthető el a kereslet mértékének. Ha mindkét mutató pozitív értéket vesz fel, akkor Stabilan növekvő keresletről, ha mindkettő negatív, akkor pedig Stabilan csökkenő keresletről beszélhetünk. A növekedés és csökkenés mértéke a mutatók nullától való távolsága alapján értelmezhető. A harmadik keresleti állapotot Kapacitásnövekedésnek nevezzük. Itt a vállalati mutató értéke negatív, a pályakezdőké pedig pozitív értékeket vehet fel. Ez az állapot, akkor fordul elő, ha kevesebb vállalat, több friss diplomás felvételét valószínűsíti. A negyedik típus, az Új pozíciók pedig az előző tükörképe, azaz több vállalat, kevesebb friss diplomás alkalmazását tervezi, mint a korábbi évben. Egy példával: logisztikusok iránti kereslet legfrissebb vállalati mutatója -14 pont, a pályakezdők szerinti mutatója -9 pont. A számok azt jelentik, hogy 2010-ben 14 százalékponttal kevesebb vállalatnál találunk friss diplomás logisztikust, illetve számuk 9 százalékponttal lesz kevesebb, mint tavaly. A friss diplomás logisztikusok tehát Stabilan csökkenő kereslettel jellemezhetőek.

10 / 17

Hogyan érintette a különböző végzettségekhez kötött friss diplomások iránti keresletet a gazdasági válság? Mit mutatnak az elmúlt években lejátszódó folyamatok? A gazdasági válság persze eltérő mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci keresletet. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthető keresleti változást állapíthatunk meg. Az első típusban tartoznak a pénzügyesek és könyvelők. Az elmúlt három évben egyaránt Stabilan csökkenő kereslettel voltak jellemezhetőek, de a gazdasági válság nem okozott „törést” a keresletükben. Sőt a mutatók némi elmozdulást jeleznek, helyzetük évről évre, ha nem is jelentős mértékben, de javuló tendenciát mutat.

2.2. ábra: Pénzügyesek és könyvelők iránti kereslet Munkaerőkereslet - Pénzügyes

Munkaerőkereslet - Könyvelő 50

Átmenet: Kapacitásnövekedés

30 10

Stabilan növekvő kereslet

Pállyakzedők száma szerint


50

2010

-10

2009

-30

Stabilan csökkenő kereslet

Átmenet: Új pozíciók jönnek létre

2008

-50


30


10 2010

-10 -30

2009 Stabilan csökkenő kereslet


2008

-50

-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

-100

-80

-60

Vállalatok száma szerint

-40

-20

0

20

40

60


Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2008, 2009, 2010 (n = 6246) Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások keresletében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a keresletben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a kereslet változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni.

Egyenlegmutató Pénzügyes Könyvelő

Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint

Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban

11 / 17

2010

2009

2008

-25,2 -4,2 -9,4 -5,0

-13,4 -13,4 -22,8 -17,0

-13,9 -27,3 -22,7 -24,3

80

A második típusba tartoznak például a logisztikusok, gépészmérnökök, építőmérnökök és az értékesítők. A gazdasági válság jelentős törést okozott az irántuk való keresletben, a diagramokon, a kereslet változása „V” formát vesz fel. Közös bennük továbbá, hogy a gazdasági válság után kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel jellemezhetőek, mint előtte. 2.3. ábra: Logisztikusok, gépészmérnökök, építőmérnökök és értékesítők iránti kereslet Munkaerőkereslet - Gépészmérnök

Munkaerőkereslet - Logisztikus 50 Átmenet: Kapacitásnövekedés

30




50

10 2010

-10 Stabilan csökkenő kereslet

-30


2008 2009

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

30

2010

10 -10 -30

2008

2009



-100

80

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80



Munkaerőkereslet - Értékesítő

Munkaerőkereslet - Építőmérnök 50

50 Átmenet: Kapacitásnövekedés

30





-50

-50 -100


2010

10 2008

-10 Stabilan csökkenő kereslet

-30


2009

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60



10 2010

-10 -30


2008 2009


-50

-50 -100

30

80

-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60




Egyenlegmutató Logisztikus Gépészmérnök Építőmérnök Értékesítő

Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint


12 / 17

2010

2009

2008

-14,3 -9,3 27,8 21,8 26,9 9,9 10,1 -13,6

-36,8 -29,9 0,6 -14,7 -10,7 -28,5 -21,3 -33,7

-11,0 -25,6 22,7 -3,7 -2,9 -8,0 2,0 -38,3

80

A harmadik típusba olyan foglalkozások tartoznak, mint például az informatikusok vagy a HR munkatársak. Itt is megfigyelhető a gazdasági válság eredményezte „V” alakzat, annyiban térnek el a második típustól, hogy a 2009-es mélypontot követően megfigyelhető ugyan a javulás, de annak mértéke kevésbé jelentős, 2010-es keresleti helyzetük még rosszabb, mint a válság előtt, 2008 tavaszán. 2.4. ábra: Informatikusok és HR munkatársak iránti kereslet Munkaerőkereslet - Informatikus

Munkaerőkereslet - HR munkatárs 50


30




50

10 2008

-10 -30


2010 2009


-50 -100


30


10 2008

-10 2010

-30


2009

-50 -80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

-100

-80


-60


-40

-20

0

20

40



Egyenlegmutató Informatikus HR munkatárs

Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint


13 / 17

2010

2009

2008

-3,1 -21,0 -23,4 -17,4

-15,1 -29,6 -43,8 -46,0

4,7 -7,8 -21,8 -4,0

60

80

2. A diplomás pályakezdők iránti kereslet differenciáltsága Mennyire beszélhetünk általános értelemben friss diplomások iránti keresletről? Milyen végzettségekhez között foglalkozások esetében jobbak, illetve hol rosszabbak az elhelyezkedési esélyek? Már korábban is érezhető volt, de 2008-ra egyértelműen kikristályosodott az a jelenség, hogy a mérnöki végzettség iránti piaci kereslet markánsan különbözik a puhább, inkább gazdasági végzettségek iránti kereslettől. Az olyan mérnöki munkakörök esetében, mint például a villamos-, és gépészmérnök, a rövidtávú kereslet jelentős növekedésére lehetett számítani, de a vegyész-, és gyártástechnológiai mérnökök, illetve az informatikusok is kedvező lehetőségekkel találkozhattak. A mérnöki végzettséggel szemben az olyan divatos területeken elhelyezkedni vágyók, mint a marketing, humán erőforrás vagy turisztika nehezebb feltételek között találhatták magukat a munkaerőpiacon. A differenciálódás mögött feltételezhetően az húzódik meg, hogy a legnagyobb keresletet a multinacionális vállalatok generálják, és nekik elsősorban műszaki végzettséggel rendelkezőkre van szükségük. A multinacionális nagyvállalatok által támasztott kereslet azonban nem vonatkozik mindegyik mérnöki területre: agrármérnökként vagy környezetmérnökként például nem könnyű a szakmában elhelyezkedni. Az eddigieket jól szemlélteti az alábbi ábra, amely a 2010 első felében megfogalmazott, következő egy évre vonatkozó keresleti indikátorok szerint jeleníti meg a különböző végzettségek piaci keresletét. Eszerint a gyártástechnológiai-, gépész-, építő-, és villamosmérnökök körében prognosztizálható a kereslet növekedése. A másik végletet a marketing és humán erőforrás területe jeleníti meg – itt a kereslet mérséklődésére lehet számítani. Az origóhoz közel eső általános asszisztens, könyvelő vagy logisztikus keresletében szolid csökkenésre lehet számítani. A vegyészmérnökök kereslete némileg ellentmondásosnak mutatkozik, hiszen az ábra szerint a tavalyinál több vállalat keres ilyen pozícióra pályakezdő jelölteket, a kiöregedés miatt azonban csökkenni látszik munkaerő-piaci jelenlétük. Mindezek miatt nem lehet általánosságban megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelő szakmában kell elhelyezkednie. A felsőfokú végzettség, amennyiben megfelelő kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerő-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit.

14 / 17

3.1. ábra: Friss diplomások iránti munkaerő-kereslet 2010 Friss diplomások iránti munkaerőkereslet 50,0 Átmenet: Kapacitás növekedés


gyártástechnológiai mérnök

30,0

gépészmérnök


villamosmérnök 10,0

építőmérnök

általános asszisztens pénzügyes

könyvelő

-10,0

értékesítő logisztikus HR munkatárs informatikus

-30,0 ügyfélkapcsolati munkatárs

marketinges

vegyészmérnök



-50,0 -50,0

-30,0

-10,0

10,0

30,0

50,0

70,0


Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2010 (n = 1432)

Könyvelő

Logisztikus

Pénzügyes

Marketinges

Építőmérnök

Vegyészmérnök

Informatikus

Gépészmérnök

Villamosmérnök

-23,4

10,1

-9,4

-14,3

25,2

30,2

-3,9

26,9

7,7

-3,1

27,8

25,7

64,6

-10,4

-17,4

-13,6

-5,0

-9,3

-4,2

32,8

-28,9

9,9

-42,7

-21,0

21,8

12,3

42,0

-6,2

15 / 17

Ált. Asszisztens

Értékesítő

Gyártástechnológiai mérnök

HR munkatárs

Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint

Ügyfélkapcsolati munkatárs

Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások keresletében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a keresletben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a kereslet változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni.

Beszélhetünk-e diplomás túlkínálatról a versenyszektorban? Károsnak tekinthető-e bizony végzettségek iránti enyhébb kereslet? A nem mérnöki végzettséggel bíró friss diplomások munkaerőpiacán az utóbbi években tehát kiélesedett a verseny. Ez, a karrierjüket tudatosabban építő, idegen nyelveket beszélő, külföldi vagy munkaerő-piaci tapasztalatokkal rendelkező, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Ezen a helyen fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy önmagában egy keresett mérnöki diploma sem nyitja meg a munkaerőpiac kapuit. A szaktudás mellett fontos – és egyre fontosabbá válik -, hogy a diploma mellé az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák és megfelelő szintű nyelvtudás is párosuljon. A kutatási programban megkérdezett HR tanácsadók és fejvadászok közül többen elmondták, hogy manapság a felvételizők nem a munkaerő-piaci realitások, nem is feltétlenül az érdeklődés, hanem inkább a „kisebb ellenállás” vagy „a divatos trendek” alapján választanak felsőoktatási intézményt. Olyan intézményekbe és szakokra jelentkeznek, ahová könnyű bekerülni, és könnyű azt elvégezni – a műszaki egyetemek pedig nem ezekkel a jellemzőkkel bírnak. Az eddigiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy bizonyos végzettségek esetében beszélhetünk-e túlkínálatról, túlképzésről. A kutatási program keretében megszólaltatott szakértők véleménye megoszlik ebben a kérdésben, három véleménycsoportot sikerült azonosítani. Az első véleménycsoportba tartozó szakértők kifejtették, hogy a túlkínálat egy létező káros jelenség. Káros a nemzetgazdaság szempontjából, mert feleslegesen képeznek számos diplomást, és káros az egyén szempontjából is, mert sokan már pályájuk elején kudarcokkal szembesülnek. A szakértők például elmondták, hogy az utóbbi időben a versenyszférában a műszaki végzettségűek iránt nőtt meg az igény, ennek ellenére a felsőoktatás „humán irányba” terjeszkedik, és nem vagy nagyon lassan reagál a piaci igényekre. A túlkínálat okát egyfelől az állami szintű koordináció hiányában, másfelől pedig a profitorientált, de alacsony színvonalú felsőoktatási intézmények megjelenésében látják, amelyek hangzatos elnevezésű, trendi képzéseket kínálnak. A második véleménycsoportba tartozók szerint lehet ugyan túlkínálatról beszélni bizonyos végzettségek esetében, de nem ez a lényeg. Szerintük több képzőintézmény alacsony színvonala vagy a végzősök elégtelen tudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A harmadik csoportba tartozók elmondták, hogy a túlkínálat kérdése értelmezési kérdés. Véleményük szerint nem feltétlenül probléma, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik – ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezők munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetlegesen persze az is elfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten. A pályaelhagyás nem feltétlenül jelent visszalépést, amire példa lehet a nyelvszakos bölcsészek esete. Ők a nyelvtudás miatt még relatív előnyt is élvezhetnek, és akár nemzetközi karrierlehetőségek is várhatnak rájuk.

16 / 17

3. BA diplomások iránti kereslet Milyenek a BA diplomások elhelyezkedési esélyei? Hol dolgoznak a BA diplomások? Különbséget tennének-e a munkaadók a BA és hagyományos képzésben oklevelet szerzett diplomások között? 2009 nyarán jelent meg az első BA diplomával rendelkező évfolyam a munkaerőpiacon. A három éves felsőoktatási képzésben végzettek munkaerő-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában. 2010-ben a megkérdezett vállalati vezetők 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerő-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyenlőre úgy tűnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentősen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos, addig a következő egy évben 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben résztvett diplomást. A BA diplomásokat ugyanaz a vállalati szegmensek foglalkoztatnák, amik nagyobb eséllyel alkalmaznak már most is hagyományos képzést végzett friss diplomásokat. A külföldi tulajdonban lévő (16%), exportra termelő, szolgáltató (19%), 250 főnél több főt alkalmazó (23%), Közép-magyarországi vállalatok (18%) az átlagosnál nagyobb arányban terveztek 2010 elején BA diplomások felvételét. A magyarországi vállaltok 66 százaléka nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdő. 19 százalék azonban alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylő, kisebb felelőséggel járó munkakörbe látná szívesen a BA diplomásokat. 4.1. ábra: Különbségtétel a hagyományos és BA friss diplomások között Különbségtétel a hagyományos és BA friss diplomások között munkakör

15,5

pozíció

14,3

próbaidő hosszában

3,4

bérezés, juttatások

18,9

Nem tenne különbséget

66,0 0

10

20

30

40

50

60

70

%

Forrás: GVI – Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=1000), 2008 (n=3267), 2009(n=1306), 2010(n=1432) 17 / 17

Friss diplomások a versenyszektorban

Recommend Documents