Mit einem neuen Beitrag von Oswald Wiener 1.-50. Tausend Juli 1979 51.-80. Tausend Januar 1980 Veröffentlicht im Rowohlt Taschenbuch Verlag GmbH, Reinbek bei Hamburg,Juli 1979 Copyright c 1970 by Rogner @ Bernhard GmbH
Forditotta : Németh Árpád
E LŐ S Z Ó OSWALD
W I E N E R
JOSEPHINE MUTZENBACHER AZ ÉN 365 SZERETŐM. A punci átlagosan 80 centiméterrel a föld felett lebeg. Keretét a lábak adják, amik a mozgatására is szolgálnak. A szállítóeszköz legszebb részei a combok, amik a punci gyönyörű foglalatát is adják. Mindehez a háttér a fenék, aminek többféle speciális felhasználási lehetősége is van. Mindezek fölött van a test , a baszás szobra. Az előzetes kéjt a kezek adják. Legfölül található a fej, a szájjal és a fülekkel. A férfi a fülek segítségével érheti el a legrövídebb úton a puncit. Igen ! Ezek egy női test felépítésének titkai. Ezek vezették Josephine Mutzenbacher tetteit is. Naplója az élettörténetének a folytatása. Nemcsak érdekes olvasmány, hanem döbbenetes korrajz is a Monarchiáról. A szexuáltudomány kutatásai alapján elmondhatjuk,hogy a középkor után, néhány évszázadon keresztül, csak az erotikus irodalomról beszélhettünk. A hosszú idő során kialakult egyfajta értékrend. Ebben jól meghatározott tabuk, korlátok voltak. Sőt léteztek az úgynevezett tiltott szavak is. Ami ezeken túl megjelent az szigorúan a bibliofil művek sorába tartozott. Ezek korlátozott példányban jelentek meg, gyüjtőknek, ínyenceknek.Ennek során kialakult, főként a német nyelvterületen, a memoár irodalom is. Ezekben a nyílt pornográfia mellett, már alapos korrajzot is találhatunk. Ennek az egyik legjobb példája, az 1906-ban, Bécsben megjelent, Josefin Mutzenbacher című könyv volt. Ebben a Monarchia alapos erkölcsrajzát találjuk, a jellegzetes bécsi embertípusok segítségével. Ennek a folytatása ezen könyv, Az én 365 szeretőm. Ezekkel alakult ki a német pornográfia osztrák ága, ami az 193o-as évek közepéig virágzott. Később, a huszadik század második felében, sorra jelentek meg ezen könyvek új kiadásai. Néhányat csak ezek közül: Elise Schubitz,avagy egy német szerető élményei./Berlin 1796./ A leg-ismertebb berlini kuplerájos életéról szól. Egy angol szeret ő /Párizs 1864/ Egy énekesnő emlékiratai./Altona 1863-75/ Az új Phryné emlékei./Madrid 1892/ Emilie Berg, egy barátnő naplója./Leipzig,1804/ Vally Fischer,avagy egy bécsi háziúr lányának az élményei./Bécs1906/ Egy bécsi énekesnő emlékiratai./Budapest 1914/ Josefine Mutzenbacher, egy bécsi kurva emlékiratai./Bécs,1906/ Az én 365 szeretőm / Bécs 1910/ A Pepi lányom./Pozsony,Bécs 1913/
TARTALOMJEGYZÉK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Az új barát A vendéglői este A Szöcske, a Manó és a gimnazista A Práterban A kávéház és a szeparé A figyelőlyukak A magyarországi kaland Igi és a Művészparadicsom A szép idők Az én Gusztim
1.RÉSZ AZ ÚJ BARÁT.
Egy napló írása sokféle örömet tud okozni. Később átlapozva, jóérzéssel gondolunk az emlékeinkre és a régi barátokra. Idősebb korban megnevettet az a sok bolondság és tréfa, amibe az ember fiatal korában belekeveredett. Én soha nem rendszeresen vezettem a naplómat, hanem időnként nekiültem és az elmult időszak történéseit papírra vetettem. Mostanában, mint idős asszony, közel a halálhoz, naplómat olvasva, újra meg újra átélem az ifjúságomat. A természetemből adódóan, nagyon különös dolgokba, eseményekbe sodródtam, de mindig az vezérelt, hogy másoknak ne okozzak kellemetlenséget, fájdalmat. Viszont a választott hivatásomnak, a kurválkodásnak, nagyon sok veszekedés, kiabálás és pletyka volt a velejárója. Ezek fölött általában hamar napirendre tudtam térni és ezek ellenére is igyekeztem magamat jól érezni. A férfiak, akik meg voltak velem elégedve, mindig jól meg is fizettek, azonban én sokszor szívesen csináltam ingyen is, mert mindig imádtam kefélni! Mindezek kiderülnek majd a naplómból. A baszás soha nem okozott nekem lelki konfliktust! Hagytam magam megbaszni és nagyon jól csináltam! Ez nálam olyan volt, mint másnál a jó ételek szeretete! A naplóm első részének a végén, elmeséltem az albérlőnkkel és a szeretőjével történt dolgaimat. Ők vezettek be engem a kurválkodásba.Ez a barátnőm nagyon jól kitanított és közben sok mindent át is éltünk együtt. Minden nap ezernyi új élményben volt részünk, amit aztán alaposan átbeszéltünk és a tapasztalatokat, minden esetben, le is vontuk. A hibákat megpróbáltuk a későbbiekben elkerülni. Rájöttem, hogy én már rég kurva szerettem volna lenni! Nagyon szívesen csináltam. Ahogy elkezdtem sok pénzt keresni, azt mind magamra fordítottam. A barátnőm tanácsai szerint vásároltam a sok szép ruhát, cipőt. A legjobb szappanokat, parfümöket is beszereztem. Amikor apám rákérdezett arra, hogy miből vettem azokat, nyiltan megmondtam neki, hogy a kurválkodásból! Meglepődött, de aztán egyre több pénzt akart tőlem elszedni, a rezsire hivatkozva. Az ismerősök egyre több megjegyzést tettek. Azzal ingerelték, hogy a lánya kitartottjaként él. Egyszer egy vendéglőben azt mondták neki, hogy a saját lánya stricije, ettől úgy feldühödött, hogy egy söröskriglit vágott hozzám. Ekkor elhatároztam, hogy be is fejezem a vele való életemet. Kivettem egy kis szobát és odaköltöztem. Teljesen a magam ura lettem. A keresett pénzből nagyon jól éltem. Apám ezután többször is keresett, üzengetett. Határozottan elutasítottam azt, hogy visszaköltözzek hozzá. Viszont pénzt nagyon sokszor küldtem neki! Nagyon jó társaságba kerültem. Hat fiatal, szebbnél szebb kurva. Úgy hancúroztunk, mint az igazi bakfisok. Esténként vendéglőkben, kis kávéházakban üldögéltünk, beszélgettünk, iszogattunk, és a férfiakkal szemeztünk, élcelődtünk. Fiatalok, frissek és olcsók voltunk. Már egy-két guldenért is hajlandók voltunk szobára menni, ha egy férfi valamiért megtetszett valamelyikünknek. A közelben több, olcsó szálloda is volt. Nyáron egy kertvendéglőben, oleanderbokrok hűvösében üldögéltünk, ahonnan mindig a pikoló fiú hívott elő minket, ha kuncsaft érkezett. Egy kis asztal körül ültünk és pár üveg sört, vagy kevéske bort iszogattunk. A férfiak amikor a bokrok túloldalán elmentek, mindig átnyulkáltak és csiklandoztak minket. Ebből mindig hangos tréfálkozás kerekedett. Például, egyszer egy fickó átdugta a fejét a bokrokon és azt kérdezte : -- Kisasszonykák! Mondják már meg, jófelé megyek erre a Szent Cecilia Zárdához? Felugrottam és hangosan kacagva válaszoltam: -- Gyere fiú! Gyere szobára velem! Én ott, zárda nélkül is szentté avatlak!
Néha már kora délután az utcán sétáltunk és a férfiakat szólítgattuk. Ha valamelyikünk keresett pár guldent, azt a cukrászdában elnassoltuk. Együtt uzsonnáztunk. Ha valamelyikünknek dolga akadt, utána rohant vissza közénk. Nyáron egy vékonyka ruhát viseltünk, ami alatt csak a teljesen csupasz testünk volt. A férfiak ajándékokkal is kedveskedtek nekünk. Virágot, édességet, cigarettát küldtek. A cigaretta soha nem ízlett, de néhány slukkot azért elszívtam én is. Azt is tudtam hogy az én szakmámban a dohányzás, a sok piálás, az állandó éjszakázás miatt, sokkal többet árt, mint a rengeteg baszás! Az egyik lány, a Stefi, rendkívül jó színésznő volt. Mindenkit utánozni tudott. Rengeteget kacangtunk rajta, amikor a szobaasszonyokat, vagy a piaci kofákat utánozta. Legnagyobb sikereit viszont akkor aratta, amikor a kuncsaftjait és azok szokásait mutatta be. Rendkívüli emberismerettel rendelkezett. Ha ránézett egy férfira, már meg is tudta mondani annak ágybeli szokásait. Észrevettük azt is, hogy volt egy fiatal, magas, feketehajú fickó ,akivel nagyon gyakran eltünt. Ha ránk jött a bolondóra, nekiálltunk a férfiakkal szórakozni, amikor leszólítottak minket. -- Mit gondol fiatalúr? Mi nem olyan lányok vagyunk! Most is az operába megyünk! A balettkarban kell gyakorolnunk! Amikor sötétedni kezdett, a közelünkbe érő férfiaknak a szép melleinket mutogattuk. Ha nem láttunk a közelben rendőrt, még tovább is mentünk a cukkolásban. Amikor észrevettük azt, hogy a férfiak kigúvadt szemmel nézik a mellünket, felemeltük a szoknyánkat és a puncinkat mutogattuk. Az egyikünknek barna, másiknak fekete, a Micinek vörös, a Fininek pedig aranyszőke szőr borította a pináját. Magunk után csalogattuk a felizgatott férfiakat egy kapualjba és amikor a férfi már a nadrágja elejét bontogatta, Stefi felkiálltott: -- Jézusom! Már ilyen késő van? Gyerünk haza lányok, mert kikapunk a mamától! Vagy így : -- Akkor kézcsókom doktor úr! Muszáj a tánciskolába sietnünk! Kézenfogtuk egymást és nagy viháncolás közben elszaladtunk, miközben a dühös férfi, álló farokkal a markában, csak nézett utánunk. A legtöbb azonban szitkozódva ordított felénk. Mi meg vissza kiabáltuk azt, hogy nyalják ki a seggünket, sőt szoknyánk alját felkapva meg is mutattuk a fehér fenekünket. Volt viszont olyan férfi is, aki nem hagyta magát és utánunk rohant, mert nem akarta azt, hogy az álló farka megpuhuljon. Valamelyikünket elkapta és húzta vissza a legközelebbi kapualjba. Ilyenkor Stefi lépett közbe. Odaállt a férfi elé és így szólt : -- Megengedi, doktor úr! Azzal markába kapta a fickó farkát és pár gyors húzással el is élveztette. Ebben rettentő nagy mester volt. Utána odafordult hozzánk és flegmán megjegyezte : -- No lányok, ezt lerendeztem! Minden fáradtság nélkül sikerült! Habár ezt a marhája saját maga, ingyen is megtehette volna! Nagyot nevettünk rajta. Szóval, nagyon szép idők voltak. Fiatalok, szépek és üdék voltunk. Sok pénzt kerestünk, amiből szórakozhattunk. Egyik lány,a Poldie, verseket írt, mégpedig úgy, hogy valamelyikünk nevét is belefoglalta abba. Például: „ Én vagyok a csinos lány, a Mici. Nálam nyalhatsz, ha nem vagy strici! „ Vagy : „ Én vagyok a barna ,vidám Stefi, Nálam nem baszik jobban senki! „ Az én nevemre is írt egyet : „ Itt látható a szép Josefin, Aki sűrűn lovagol valakin!” A verseket gyakran ismételgettük és Poldie egyre újabbakat írt. Ezek a férfiaknak is tetszettek. Azt mondták hogy tényleg jellemző arra a lányra, akiről szólt. Sőt volt olyan lány is, aki ezzel a verssel mutatkozott be a kuncsaftoknak. Egyszóval, ilyen formán töltöttük az időnket! Egyik este különös kalandban volt részem. Vasárnap, késő délután történt, szép nyári idő volt. Egyedül sétálgattam az egyik utcában, amikor egy fickó a nyomomba szegődött. Sietős léptekkel utolért és rám nézett. Egészen fiatal, csinos fiú volt, furcsa, hideg kék szemekkel. Először ott akartam hagyni, mert vasárnap soha nem dolgoztam. Aztán mégis meggondoltam magam és vártam hogy megszólítson. Nagy zavarban volt és mindenféle sületlenséget összehordott. Nem jöttem rá, mit is akar tulajdonképpen. Azt javasoltam neki, hogy vacsorázzunk meg a kerthelyíségben. Utána azt mondta , hogy menjünk el sétálni. Amikor egy kissé eltávolodtunk az emberjárta helyektől, átölelt és így szólt: -- Ne menjünk tovább, itt jó lesz! Akarsz a szűzem lenni? -- Ezzel egy kicsit elkéstél, ugyanis én már sokat keféltem! Későn jöttél !
