Fogyasztói érdekvédelem
Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Intézményrendszer • A fogyasztók érdekvédelmében Magyarországon a következő intézményrendszer működik: 1. Állami fogyasztóvédelem - Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) - Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek 2. Önkormányzati fogyasztóvédelem 3. Civil fogyasztóvédelem - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
A fogyasztói érdekvédelem feladata • hogy megvédje a fogyasztók érdekeit a gyártók és kereskedők erőfölényével szemben. • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatai: - Rendelkezések betartásának ellenőrzése, - A termékek és szolgáltatások biztonságosságának vizsgálata - Új jogszabályok alkalmazásának elősegítése - Szolgáltatások ellenőrzése - Fogyasztói panaszok vizsgálata - Fogyasztók tájékoztatása - Reklám-felügyelet
A fogyasztókat megillető jogok • Minden állampolgárnak törvény adta jogot, hogy pénzéért kifogástalan minőségű árut/szolgáltatást kapjon. • A fogyasztóvédelmi törvény deklarálja az öt fogyasztói alapjogot, amelyek a fogyasztóvédelmi szabályozás alapján képezik.
Ennek során biztosítani kell: 1. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelmét 2. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét 3. A fogyasztóknak az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való jogát 4. A jogorvoslat és a kárigény érvényesítés jogát 5. A fogyasztói érdekek képviseletét
• A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelméről. • A törvény értelmében forgalomba csak biztonságos áru hozható, mely tartalmában a következőket köti ki: - A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról, - a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, melyről tudja, hogy az áru nem biztonságos, - a forgalmazó köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, - az áru egyéb tulajdonságairól a forgalmazó köteles pontosan tájékoztatni a fogyasztót.
Termékfelelősség
A termék biztonságára vonatkozó előírások
Minőségi bizonyítvány
Megfelelőség tanúsítása
CE jelzés
TERMÉKFELELŐSSÉG • Egy gyártói vétkesség hiányában is fennálló jogi felelősség, amely a termék hibája által okozott személyi sérülésből eredő vagyoni kár megtérítésére terjed ki. • Az a termék tekinthető hibásnak, amely nem nyújtja a terméktől ésszerűen elvárható biztonságot. • A hazai törvény az EU irányelveknek megfelelően került kidolgozásra.
MINŐSÉGI BIZONYÍTVÁNY A termék lényeges tulajdonságait műszaki adatokkal, mérési eredményekkel kell tanúsítani. A mérési módszert, a termék azonosításához szükséges adatokat is közölni kell.
A MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSA Egy termék illetve szolgáltatás esetén előírt követelmények teljesülését megfelelőségnek nevezzük.
CE jelzés • Az Európai Unió szabályozza, hogy a forgalmazóknak milyen követelményeket kell teljesítenie. • A követelmények úgynevezett direktívákban kerültek meghatározásra. • Minden gyártónak lehetősége van arra, hogy a direktívák (jogszabályok) követelményeinek való megfelelőséget saját maga igazolja, vagy kijelölt intézménnyel igazoltassa.
• A CE jelölés megmutatja, hogy a forgalmazott termék az EU országaiban a vonatkozó piaci forgalomba hozatali jogszabályokban (direktívákban) bekövetelt alapvető biztonsági követelményeknek megfelel. • Biztonságot jelent a felhasználóknak, vásárlóknak.
A fogyasztók tájékoztatásának célja • A fogyasztó rendelkezzen - kellő információval - Az áru használatához, fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel, az áru tulajdonságairól, minőségéről, áráról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről - A jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel
1. Termékcímke
A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások
2. Használati- és kezelési útmutató
3. Fogyasztói ár feltüntetése
4. Megkülönböztető min.jelek
1. Termékcímke • Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához, valamint a hatósági ellenőrzéshez szükséges meghatározott adatokat.
• A termékről a fogyasztó számára készített tájékoztatást, amely minden lényeges információt tartalmaz, címkének nevezzük. • A címkének a terméken történő elhelyezése, illetve a termékhez csatolása a címkézés. Az árucímke elkészítése a gyártó kötelessége. • Ha a gyártó az árut nem látja el a meghatározott tájékoztatással és csomagolással, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni.
• Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru: – Pontos megnevezését – Gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét – Származási helyét Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően - méreteit, nettó mennyiségét - Összetevőit - Rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát - Műszaki jellemzőit - Minőségi osztályba sorolását - Energiafelhasználásának ismérveit - Környezetkímélő jellegét - Engedélyszámát
• A kötelező információk feltüntetésének ellenőrzésekor figyelni kell arra is, hogy a termékcímke megfelel-e az alábbi követelményeknek: • A csomagolás, illetve termékcímke megtévesztő vagy valótlan adatokat, információkat nem tartalmazhat! • A termékcímke lehet szöveges, ellátható képpel, ábrával, egyéb jelöléssel, de minden esetben egyértelmű és közérthető információkat kell tartalmaznia! • Az áru lényeges jellemzőire utaló jelöléseket feltűnő helyen kell elhelyezni, azoknak – – – – –
jól láthatónak, könnyen érthetőnek, tisztán olvashatónak, félreérthetetlennek és eltávolíthatatlannak kell lenniük!
• A jelöléseket nem szabad elrejteni, elfedni, vagy más írásos vagy képi anyaggal megszakítani! • Amennyiben a terméken az információk csak idegen nyelven vannak feltüntetve, akkor ahhoz - tartalmában az eredetivel teljesesen megegyező - magyar fordítást kell biztosítani a fogyasztó számára.
AZ ÉLELMISZEREK CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK • Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, jól olvashatóan tartalmazza az információkat. Az élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérődokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó alapvető szabályok: • 1. A címkén fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését. • A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt), amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. • A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését. • Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minőségmegőrzési idejük növelésére a levegőtől eltérő összetételű gázatmoszférában csomagoltak, a „védőgázas csomagolásban” jelöléssel is el kell látni.
2. A fogyasztókat a címkén tájékoztatni kell az élelmiszer összetevőiről Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében: - friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát, - szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását írták, - erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,
- sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel, - egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.
• Kötelező feltüntetni az allergén összetevőket. (2005. novembertől az Európai Unió országaiban a 12 leggyakoribb allergén anyagot fel kell tüntetni az élelmiszerek címkéjén, ha ezek valamelyikét tartalmazza az adott termék.) • 3. Szerepeltetni kell a címkén meghatározott összetevők (például adalékanyagok) mennyiségét. • 4. Előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező a nettó mennyiség feltüntetése (a nettó mennyiség a csomagolóeszköz tömege nélküli tömeg). • 5. A csomagoláson egyértelműen jelölni kell a minőségmegőrzési időtartamnak a lejárati dátumát, vagy a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejáratát.
• 6. Meg kell nevezni a minőség megőrzéséhez szükséges speciális tárolási vagy felhasználási feltételeket. • 7. Fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét, azonosításra alkalmas módon.
• 8. Meghatározott termékeknél fel kell tüntetni a származás vagy eredet helyének adatait. • A származás vagy eredet helyének feltüntetése abban az esetben szükséges, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében. (A feldolgozatlan marha- és baromfihús, a gyümölcs- és zöldségfélék, a tojás, a méz, a bor és az olívaolaj esetében kötelező.)
• 9. Felhasználási útmutatóval kell ellátni a terméket, amennyiben az ilyen útmutató hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert. • 10. Az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében meg kell adni a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban.
• 11. Fő látómezőbe helyezve fel kell tüntetni a tápértéket. A „tápérték jelölés” a csomagoláson feltüntetett olyan információkat jelenti, amelyek az energiatartalomra és a következő tápanyagokra vonatkoznak: – – – – – – –
fehérje, szénhidrát, zsír, élelmi rost, nátrium, koleszterin, ásványi anyagok és vitaminok, amelyek jelentős mennyiségben vannak jelen.
• Az élelmiszerre vonatkozó információk feltüntethetők a csomagoláson, az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön, illetve az élelmiszert kísérő dokumentumban. Az információ lehet szöveg vagy ábra.
A KOZMETIKAI TERMÉKEK CSOMAGOLÁSÁN, CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK
• A kozmetikai termékek csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén letörölhetetlenül kell szerepelniük az információknak. Ha a termék mérete olyan kicsi, hogy az információk nem helyezhetők el közvetlenül rajta, akkor a termékinformációkat a termékhez külön kell csatolni, pl. egy mellékelt cédulán, címkén, szalagon, kártyán
A kozmetikai termékek csomagolásán, címkéjén szerepelnie kell: • a gyártó vagy a forgalmazó nevének és címének, illetve bejegyzett székhelyének, az Európai Unión kívüli országból származó kozmetikai termék esetén a származási országnak; • a csomagolás idején fennálló névleges tartalomnak súlyban vagy térfogatban kifejezve; • a minőségmegőrzés időpontjának azon termékeknél, amelyeknél az 30 hónapnál rövidebb; • azon időszak hosszának, amely alatt a fogyasztó a terméket felbontás után • veszélytelenül használhatja; • a különleges óvintézkedéseknek, amelyeket a használat során be kell tartani; • a gyártási tételszámnak vagy az áru azonosítószámának; • a termék funkciójának; • az összetevőknek.
A TEXTILTERMÉKEK ÉS LÁBBELIK CSOMAGOLÁSÁN, CÍMKÉJÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK • A címkét a textiltermék csomagolására, a termékre ráerősítve vagy beleszőve kell elhelyezni. • Az összetételt, a használati-kezelési útmutatót és a méretet maradandó (bevarrt) formában kell ismertetni! Ennek a sok mosást is ki kell bírnia. • A nyersanyag-összetételt a textilterméken címkézés vagy egyéb megfelelő jelölés útján kell megadni, a termékre ráerősítve vagy beleszőve.
• Lábbelik esetén a címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. • A rendelet szerint a gyártó köteles a forgalmazásra szánt lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat feltüntetni. A lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez − a felsőrészhez, a béléshez és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz −felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. A lábbeli fő alkotórészeit és a felhasznált anyagokat meghatározott jelképekkel vagy szöveges megnevezéssel kell megjelölni. • A forgalmazó felel azért, hogy az általa forgalmazott lábbelin a rendeletben foglaltaknak megfelelő tájékoztatás szerepeljen.
2. Használati- és kezelési útmutató • A fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. • Import áru esetén: magyar nyelvű használati és kezelési útmutató
Wii használati útmutató bolondoknak • A japán emberek méltán híresek arról, hogy némileg agyamentebbnek tűnnek nyugati embertársaiktól. A videomegosztó szájtokon időről-időre feltűnik egy újabb őrült japán, mint anno a Back Street Boys dalt tátogó két tini, akik egy új divathullámot indítottak el vagy akár a négy aranyhalat szinkronmutatványokra idomító unatkozó ember. A Nintendo Wii önmagában is felfordulást keltett a konzolvilágban, de a japánok ezt megfejelték egy viccesen előadott használati útmutatóval is. Alternatív kommentárjaink természetesen nem feltétlenül a valós üzenetet hordozzák.
3. Fogyasztói ár feltüntetése • A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, vagy a szolgáltatás díjáról. • A kirakatban is szerepelnie kell a termék árának. • Az áru árát forintban kell megadni. • Az ár feltüntetésének tartalmaznia kell az általános forgalmi adót (ÁFA). • Az ár mellett fel kell tüntetni a termék egységárát (mértékegységre vagy darabra)
4. Megkülönböztető minőségi jelek • • • •
Kermi tanúsító címke Kiváló magyar élelmiszer Környezetbarát termék Magyar Termék Nagydíj
Kiváló Magyar Élelmiszer • Azzal a céllal jött létre, hogy segítsék eligazodni a fogyasztót az élelmiszerek vásárlása során. • A minősítés célja, hogy megkülönböztesse a magyar és tanúsítottan kiváló élelmiszereket a piaci termékkínálatban.
A gyártókat nemcsak védi, de ösztönzi a további minőségfejlesztésre. A hazai vevők szempontjából elsősorban azért előnyös, mert hozzájárul az általános élelmiszer-vásárlási és –fogyasztási kultúra fejlesztéséhez, a külföldi piacokon pedig az országimázs erősítésének fontos eszköze.
http://elelmis zerlanc.korma ny.hu/downlo ad/b/a1/7000 0/KM%C3%89 _v%C3%A9dje gy_VM_2013. pdf
Környezetbarát termék Az Európai Unió környezetbarát termék jele. Az így jelölt termékek szigorú környezetvédelmi feltételrendszernek felelnek meg, azaz a hasonló célra készült termékek sorában a legjobbak közé tartozik. Környezetterhelő hatása a lehető legalacsonyabb, fejlesztése példaértékű. Nem sok ilyen termék van a piacon, mindig a környezetvédelmi fejlesztések élvonalát jelentő termékek viselik e jelet.
Környezetbarát?
A zöld pont dilemmája • „Bizonyára nem vagyok/voltam egyedül azzal az érzéssel, mikor megláttam egy általam - kevésbé tudatosan (!) - vásárolt terméken a Der Grüne Punkt emblémáját, hogy kicsit megnyugodtam, hogy mégiscsak sikerült környezetbarát árut vennem... Pedig hohó! Micsoda tévedés! Ez mindössze annyit jelent, hogy a cég megfizette a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségét, de semmilyen kapcsolatban nincs magával a termékkel, illetve annak a természethez fűződő barátságával.”
Környezetbarát Termék • Maga a termék, a termék felhasználása és csomagolása, valamint a termék megsemmisítése nem károsítja a környezetet.
Magyar Minőség Háza díj
Magyar Minőség Háza • A Magyar Minőség Háza árujelzés azokat a hazai termékeket kívánja népszerűsíteni, amelyek minőségi jellemzői kiemelkedők, minőségük egyenletes és előállításuk tanúsított minőségirányítási rendszerben történik.
TÜV SÜD KERMI által kiadott megkülönböztető jelzések • TÜV SÜD KERMI Minőségjel a TÜV SÜD KERMI Kft. védjegyoltalma alatt álló megkülönböztető minőségjele.
• Termékvizsgálattal lehet elnyerni, melynek során elemzik a gyártást, és a minőség megfelelőségét.
• A jel használati jogának köre: – A jel használata önkéntes – A jel használatának joga át nem ruházható – A jel terméken, annak csomagolásán történő elhelyezése előtt a megbízó köteles a terveket a tanúsító szervezetnek bemutatni.
Magyar Termék Nagydíj • A Magyar Termék Nagydíj esetében a pályázat célja az idén is az volt, hogy elismerje és díjazza a kiváló minőségű, Magyarországon gyártott és forgalmazott termékeket, szolgáltatásokat, elősegítse a minőségtudatos szemléletet, valamint emelje a fogyasztóvédelem színvonalát.
A Magyar Termék Nagydíj pályázat célja • A Magyarországon gyártott, vagy forgalmazott termékek és szolgáltatások magas minőségi színvonalának elismerése, • a hazai és nemzetközi piacokon e termékek és szolgáltatások versenyképességének elősegítése, • a fogyasztók minőségtudatos választásának elősegítése
TÜV SÜD KERMI Különdíj • A meghirdetés célja: olyan termék nyerje el a TÜV SÜD KERMI Kft. Különdíját, amely mind a biztonsági, mind a minőségi követelményeknek magas szinten tesz eleget. • A termékek e tulajdonságai a fogyasztó számára többletértéket hoznak létre. • A Különdíjban az a Magyar Termék Nagydíj pályázaton résztvevő fogyasztási termék részesülhet, amelyik kimagaslóan eleget tesz a fenti követelményeknek.
• Feltétel: – TÜVSÜD KERMI Kft. vizsgálja, minősíti – 5 tagú zsűri bírálja el
• Jogosultság: – Tanúsító oklevél – 1 éven át díjmentesen használhatja, feltüntetheti – reklámozásnál jogosult erre hivatkozni
http://www.haszon.hu/agrar/penzes-oetletek/429-mivan-a-vedjegy-moegoett.html
Az áruk forgalomba hozatalának kötelező előírásai • Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha a csomagoláson a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatok fel vannak tüntetve. Az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat.
• A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy az alkalmas legyen az áru és szolgáltatás választásához.
• Az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő kárt, vagy jelentős nagyságú hátrány okoz, per indítható. • A Fogyasztóvédelmi Hatóság elrendelheti: – Az áru forgalomból való kivonását – Az áru megsemmisítését – Az üzlet ideiglenes bezárását
A szavatosság • Kereskedelemben csak jó minőségű, hibátlan áru forgalmazható. A kereskedő köteles szavatolni, hogy az áru az eladáskor hibátlan. Ezt nevezzük szavatosságnak. • A szavatossági jogok érvényesítési ideje 2 év. • A kötelezett (gyártó, forgalmazó) a minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik.
Fogyasztói szerződések speciális szabályai 1. Vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is meg volt. A vásárlást követő ható hónapon belül a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. 2. A fogyasztó kétéves elévülési idő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. 3. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, ha a hiba két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének jogvesztő határideje három év.
Fogyasztói panaszok intézése • A forgalmazó köteles a szerződés megkötését bizonyítottnak tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta). • A kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelynek tartalmaznia kell: – – – – – – –
A fogyasztó nevét és címét A hibás termék megnevezését és vételárát A vásárlás időpontját A hiba bejelentésének időpontját A hiba leírását A fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt A kifogás rendezésének módját.
• A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
• Az árut elismervény ellenében kell javításra átvenni, amelyben fel kell tüntetni: – A fogyasztó nevét, címét – Az áru azonosításához szükséges adatokat – Az áru átvételének idejét – És azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
• A kijavításnál törekedni kell arra, hogy a kijavítás 15 napon belül megtörténjék.
Fogyasztói igények a törvény által meghatározott sorrendben • A fogyasztó választhat, hogy hibás teljesítés miatt – Kijavítást vagy cserét, illetve – árleszállítást vagy vételár visszatérítést igényel. Nem köteles elfogadni a javítást, ha az értékcsökkenést okoz. Ha a hiba nem javítható ki, a fogyasztó elállhat a szerződéstől (felbontja a szerződést). A szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz a fogyasztó visszaadja a hibás árut, a kötelezett pedig visszafizeti a vételárat.
Kártérítési igény • A fogyasztó kártérítési igényt is előterjeszthet, ekkor bizonyítania kell, hogy – a hibás teljesítés következtében egyéb kára is keletkezett, – igazolnia kell kárának összegszerűségét, – a kár bekövetkezése összefüggésben állt a hibás teljesítéssel.
• Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt annak megvásárlásától számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni. • Nem vonatkozik a szavatosság a nem rendeltetésszerű használatból vagy szakszerűtlen üzembe helyezésből eredő minőségi kifogásokra.!
A jótállás (garancia) • 151/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet egy éves kötelező jótállás vállalását írja elő. • A termék értékétől függetlenül jótállás jár a következő termékekre – Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép – Porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgép – Varrógép, kötőgép – Személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár – Babakocsi – Lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi
• Kizárólag 10.000 Ft bruttó vételár felett van kötelező jótállás az alábbi termékek esetében: – Villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja; vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló berendezés – Motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk; az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek; biztonsági riasztó- és jelzőberendezések
• A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. • A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. • A jótállási jegyet a forgalmazó legkésőbb a termék átadásakor köteles átadni. • A jótállási jegy kötelező tartalmát jogszabályok határozzák meg.
Jótállási jegy érvényesítése • A kereskedőnek – bélyegzőlenyomattal, aláírásával kell hitelesítenie – meg kell neveznie a terméket és pontos típusát, gyártási vagy azonosító számát – dátummal kell ellátni – mellékelnie kell a gép nyugtát vagy számlát, ennek hiányában a garanciális igény nem érvényesíthető.
Fogyasztói panaszok intézése jótállás esetén • Ha a fogyasztónak az elvégzett szolgáltatással szemben minőségi kifogása van, jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek tartalmaznia kell: – a fogyasztó nevét, címét – a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt – az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját – a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját – a hiba bejelentésének időpontját – a hiba leírását – a kifogás rendezésének módját
• A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
• Jótállás alapján a fogyasztó ugyanazon jogokat érvényesítheti, mint a szavatosság körében, szolgáltatás esetén a munka újbóli elvégzése kérhető. • A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész építhető be. • A fogyasztó választhat, hogy hibás teljesítés miatt – Kijavítást vagy cserét, illetve – árleszállítást vagy vételár visszatérítést igényel.
• A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog adatait (gyártási szám), az átvétel idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. • http://www.akontroll.hu/fogalomtar.php?ssz= 2
• A fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltető Testülethez, mely ajánlást tesz a vita rendezésére. • Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt annak megvásárlásától számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni. • Nem vonatkozik a jótállás a nem rendeltetésszerű használatból vagy szakszerűtlen üzembe helyezésből eredő minőségi kifogásokra!
Hatósági ellenőrzés a kereskedelemben • A hatósági ellenőrzés célja a kereskedelmi egység kontrollja arról, hogy az üzemeltető betartja-e a törvényi előírásokat • Az ellenőrzést az alábbi hivatalos szervek végezhetik: – – – – – –
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illetékhivatal Területileg illetékes jegyző
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság • a kis- és nagykereskedelmi tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok és előírások betartását végzi a fogyasztók védelmére. • Általános ellenőrzési szempontok: o o o o o
Az üzlet rendelkezzen érvényes működési engedéllyel Az üzlet csak azzal a tevékenységgel foglalkozzon, amire az engedélye szól Az alkalmazottak szakképzettsége feleljen meg a rendeletben előírt követelményeknek Az áru eredete hitelt érdemlően bizonyított A termékek rendelkezzenek a jogszabályokban előírt vásárlási tájékoztatóval
o
o o
o o o o o o
A nyitvatartásról szóló táblát és a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló jogszabály kivonatát az üzletben feltűnő helyen ki kell függeszteni A vásárlók könyvét olyan helyen kell tartani, hogy ahhoz a vevő kérés nélkül hozzáférhessen A panaszfórumokról szóló tájékoztatót is ki kell függeszteni A fogyasztói ár feltüntetésének ellenőrzése Az áruk és szolgáltatások biztonságosságának vizsgálata A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése Próbavásárlás Nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése A termékre vonatkozó vásárlási tájékoztató megléte
Gazdasági Versenyhivatal • A tisztességtelen piaci magatartást és az árakról szóló törvény teljesítését vizsgálja.
ÁNTSZ • Élelmiszerek szakszerű tárolását, a kereskedelmi egységek és a munkavállalók higiéniáját ellenőrzik. • Főbb ellenőrzési szempontjai: – – – – – –
Takarítás-fertőtlenítés Higiénés és közegészségügyi feltételek Termékek nyomonkövethetősége, eredete Élelmiszerhigiéniai feltételek betartása Különös kockázatot jelenti termékek minősége Forgalmazási feltételek megléte, laboratóriumi mintavétel – Ételek hőntartása, hűtve tárolása
Illetékhivatal • Az illetékek kiszabásával, befizetésével kapcsolatban jár el.
Jegyző feladata • Ipari és kereskedelmi ügyek, üzletek működési engedélyével, telepengedéllyel kapcsolatos feladatok • Hatósági bizonyítványok kiadásával kapcsolatos feladatok • Közterület használatával, felügyeletével kapcsolatos ügyek intézése, illetve döntésre való előkészítése
NAV • A hatósági vizsgálat szempontjai: – törvény által előírt bizonylatok meglétének ellenőrzése – pénztárgép meglétének, működésének megfigyelése – nyugtaadási kötelezettség – próbavásárlás – szállítói számlák ellenőrzése – Importtal kapcsolatos ÁFA befizetése – Jövedéki tevékenységek engedélyezése és vizsgálata – Áruk származása, márkajelzések, védjegyek kontrollja – Vámeljárás lefolytatása
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen kiadványával a kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari szektorban tevékenykedőkre vonatkozó legfontosabb szabályokat gyűjtötte csokorba, segítve ezzel a vállalkozók mindennapi tevékenységét érintő adózási szabályok megtartását.
