Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Üzlet  A kereskedelemről szóló törvény meghatározza az

üzlet fogalmát:

 Szilárd térelemekkel körülhatárolt,

talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó értékesítő hely.

 Ideértendő  a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el

nem különíthető, fogyasztási cikk javítószolgáltató tevékenység céljára kialakított hely,  a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató hely, valamint  a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyek és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálat céljából működtetett helyisége is.

Jellege szerint az értékesítő hely lehet  kis- és nagykereskedelmi,  jármű- és üzemanyag-kereskedelmi,  vendéglátó,  szálláshely-szolgáltató,  idegenforgalmi, továbbá  lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató tevékenység helye

A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységek http://www.ujpest.hu/dokumentumok/445_ bejelentes_a_bejelentes_koteles.pdf  Kereskedő hatóságnál történő bejelentést követően

megkezdheti a tevékenység végzését, melynek nyilvántartásba vételéről igazolás kerül kiállításra a bejelentést követő 15 napon belül.  A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az érintett szakhatóságok felé.  A szakhatóságok a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül hatósági ellenőrzést folytatnak le, melynek eredményéről 8 napon belül tájékoztatják a jegyzőt.

Az üzlet nyitásához szükséges hatósági engedélyek  Az üzletek működtetésének általános

szabálya, hogy működési engedély köteles tevékenységet a kereskedő csak működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.  Az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől, írásban kell kérni.

 A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni,

illetve mellékelni kell       

  

A kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét, Cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát Adószámát, statisztikai számjelét Az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), Az üzlet tulajdonosát, Az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet) Az üzletkör(ök) megnevezését, számát, első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő üzletkört, Az üzlet elnevezését (cégfeliratát) Az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, A munka-, tűz-, környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásainak megfelelő dokumentumokat, igazolásokat

3. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Kormány rendelethez A kizárólag üzletben forgalmazható termékek  1. dohánytermékek;  2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;  3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer ártalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;  4. állatgyógyászati készítményekés hatóanyagaik;  5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel;  6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;  7. nem veszélyes hulladék;  8. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj,

Cégjegyzékszám A cégjegyzékszám a cég egyedi azonosítója 

A BS-CF-NNNNNN formátumú cégjegyzékszám három jól elkülöníthető részből áll:   

BS a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszáma, CF a cégformájára utaló két számjegyű jelzőszám, NNNNNN pedig a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám.

Cégjegyzékszám (a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszáma) Sorszám

Elnevezés

01

Főváros

02

Baranya megye

03

Bács-Kiskun megye

04

Békés megye

05

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

06

Csongrád megye

07

Fejér megye

08

Győr-Moson-Sopron megye

09

Hajdú-Bihar megye

10

Heves megye

11

Komárom-Esztergom megye

12

Nógrád megye

13

Pest megye

14

Somogy megye

15

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

16

Jász-Nagykun-Szolnok megye

17

Tolna megye

18

Vas megye

19

Veszprém megye

20

Zala megye

Cégjegyzékszám (a cégformájára utaló két számjegyű jelzőszám) Jelzőszám

Cégforma elnevezése

01

Vállalat

02

Szövetkezet

03

Közkereseti társaság

04

Gazdasági munkaközösség *

05

Jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség *

06

Betéti társaság

07

Egyesülés

08

Közös vállalat

09

Korlátolt felelősségű társaság

10

Részvénytársaság

11

Egyéni cég

12

Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete

13

Oktatói munkaközösség

14

Közhasznú társaság

15

Erdőbirtokossági társulat

16

Vízgazdálkodási társulat

17

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

18

Végrehajtói iroda

19

Európai gazdasági egyesülés

20

Európai részvénytársaság

21

Közjegyzői iroda

22

Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye

23

Európai szövetkezet

Statisztikai számjel  A társas vállalkozásokat egységes statisztikai számjel segítségével sorolják be.  A számjel alapján megállapíthatjuk a vállalkozás fő tevékenységi körét, gazdálkodási formáját, a székhelynek választott megyét.

Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

Élelmiszer Jellegű bolti vegyes kiskereskedelem TEÁOR Kódja: 4711

A gazdálkodási formák kódjai:  1, 2 Vállalkozás  1 Jogi személyiségű vállalkozás  11 Jogi személyiségű gazdasági társaság  113 Korlátolt felelősségű társaság  114 Részvénytársaság  115 Európai részvénytársaság (SE)  12 Szövetkezet  121 Szociális szövetkezet  122 Takarék- és hitelszövetkezet  123 Iskola szövetkezet  124 Mezőgazdasági szövetkezet  125 Európai szövetkezet (SCE)  126 Biztosító szövetkezet  128 Foglalkoztatási szövetkezet  129 Egyéb szövetkezet  13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás  131 Ügyvédi iroda  133 Vízitársulat  134 Víziközmű-társulat  135 Erdőbirtokossági társulat  136 Végrehajtó iroda  137 Közjegyzői iroda



138 Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés  139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás  2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás  21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság  211 Közkereseti társaság  212 Betéti társaság  213 Egyéni cég  22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe  227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye  229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás  23 Önálló vállalkozó  231 Egyéni vállalkozó  232 Egyéb önálló vállalkozó  233 Adószámmal rendelkező magánszemély

Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok 1.  Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

városi, fővárosi kerületi intézete, ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamit élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén  Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek.

Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok 2.  A tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben „A” és „B”

tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó üzlet esetén,  A környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek,

Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok 3.  Az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési vagy

rendeltetés-módosítási engedély-köteles,  A növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik,  A területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbanószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek,  A külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.

 A jegyző a fenti okiratok, hatósági,

szakhatósági hozzájárulások, engedélyek megléte esetén, ha az más jogszabály előírásaiba nem ütközik, köteles a működési engedélyt kiadni.  A működési engedélyt mindig az üzletben kell tartani, és azt ellenőrzés során be kell mutatni.

 Az üzlet működését és a kereskedelmi tevékenység

folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, együttműködési megállapodás alapján a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.  Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.

 A működési engedély visszavonására kerülhet sor, ha  a kereskedő az üzlet ideiglenes bezárása esetén

az észlelt hiányosságokat határidőben nem szünteti meg, vagy  a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,  az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a jegyző külön intézkedése ellenére továbbra is fennáll.

Az üzlet elnevezése, feliratai 1.  Az üzlet elnevezését (cégfeliratát) a

kereskedő határozza meg, figyelembe véve az erre érvényes rendelkezéseket.  Az elnevezésnek utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fő tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra.  A feliratokon az üzlet elnevezését magyar nyelven kell feltüntetni.

Cégfelirat - Üzlet neve, ábra, logó, más kiegészítés

Az üzlet elnevezése, feliratai 2.  Kivétel:  a vállalkozás neve,

 vezérszó,  az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző

 Ez a követelmény úgy is teljesíthető, hogy ugyanazon a

feliraton az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően és legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget. (A meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek.)  A nyelvi követelmények érvényesülését a jegyző ellenőrzi, jogsértés esetén intézkedik annak megszüntetéséről.

A nyitva tartásra vonatkozó szabályok 1.  Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, az

alkalmazottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.  Köteles  az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti

kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni,  az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

A nyitva tartásra vonatkozó szabályok 2.  A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat

képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.  Veszélyes mértékű zaj esetén a jegyző megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az jelentős mértékben zavarja az emberek nyugalmát.

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 1.  A közterület korlátozott mértékben rendelkezésre álló közjószág, használatát és rendjét rendeletek szabályozzák.  Közterület az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet, valamint a belterületi földrészleteknek és az építményeknek

közhasználatra átadott része (például: út, park, építmény árkád alatti része)

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 2.  A közterületet rendeltetésének megfelelő

célra bárki szabadon használhatja, de ez a használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.  A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (közterület-használati hozzájárulás) szükséges.

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 3.  Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni az

alábbi, kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységekhez:  a hirdető berendezés és reklámhordozó közterületen történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,  közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához  reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 4.  árusító és árusítással kapcsolatos pavilon, épület,

üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek működéséhez,  alkalmi és mozgóárusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez,  kiállítás, vásár, piac működtetéséhez és az ezekhez kapcsolódó építmények, berendezések létesítéséhez, elhelyezéséhez,  a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert).

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 4.  Közterület-használati hozzájárulást a

területileg illetékes önkormányzat adhat ki, csak ideiglenes jelleggel (meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.  A hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 5.  A kérelemnek tartalmaznia kell:  a kérelmező adatait,  a közterület-használat célját és időtartamát,  a használni kívánt közterület pontos helyét, nagyságát,  a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat másolatát,  a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, bejelentett családtagok, alkalmazottak vagy megbízottak nevét és lakcímét.

A területfoglalással kapcsolatos szabályok 6.  A kereskedő a hozzájárulás birtokában is csak a

működési engedélyében meghatározott termékkört forgalmazhatja.  A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a helyszínen kell tartani, és ellenőrzéskor fel kell mutatni.  A közterület használatáért közterülethasználati díjat kell fizetni, annak nagyságát a tulajdonos önkormányzat állapítja meg.

A bolti környezet 1.  Az üzlet környezete összetett kategória, számos külső és belső elem

tartozik ide.  Főbb részei:

 az épület külső és belső képe,  portál (a be- és kijáratot, valamint a kirakatot magába foglaló építészeti

          

elem) cégér, cégtábla, parkoló, az értékesítési mód az alkalmazott színek, a világítás, a hőmérséklet, a szellőzés, az árusítótér berendezése, az árusításhoz használt kézi és gépi eszközök száma, korszerűsége az áruk elrendezése, a dolgozók viselkedése, beszédstílusa, az eladók külső megjelenése, a formaruha, az általános légkör, a vevőszolgálat színvonala stb.

Az épület külső-belső képe

Az üzlet külső képe – portál

Cégfelirat Legyen messziről is jól olvasható

Nagy tér - nagyszámú parkoló

Értékesítési mód 1. Hagyományos értékesítés  Az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatba kerülnek

egymással, a vásárló az árut az eladó segítségével ismeri meg.

Értékesítési mód 2. Önkiszolgáló értékesítés  Az önkiszolgáló értékesítési módban az eladó és a

vevő általában nem kerül közvetlen kapcsolatban, a vásárló rendszerint csak a pénztárnál találkozik az üzlet dolgozójával.

Értékesítési mód 3. Önkiválasztó értékesítés  Ez az értékesítési forma lehetővé teszi, hogy a vevők az

eladó segítsége nélkül, közvetlenül ismerkedhessenek meg az árukkal. A terméket megnézhetik, kipróbálhatják. Miután a vevő kiválasztotta a megvásárolni kívánt árucikket, az eladótól kell kérnie azt.

Külső kép, színvilág

Világítás

Hőmérséklet

Szellőzés

Az árusítótér berendezése

Az árusításhoz használt kézi és gépi eszközök száma, korszerűsége

Az áruk elrendezése

A dolgozók viselkedése, beszédstílusa

Az eladók külső megjelenése, a formaruha

A bolti környezet 2.  Nem lényegtelen, hogy milyen az üzlet külső

környezete, hiszen ez meghatározó lehet abban, hogy az utcán járó emberek kedvet kapnak-e a betéréshez.  Gondolni kell a mozgáskorlátozottakra és a babakocsival érkezőkre, akadálymentes bejáratot kell biztosítani számukra.  A bolt környezetét mindig tisztán kell tartani, megfelelő számú szemétgyűjtőről kell gondoskodni.  Zöld növényekkel fokozni lehet a barátságos hangulatot.

akadálymentesítés

tisztaság

Zöld növények

A bolti környezet 3. Kirakat  A kirakat az üzlet része, ugyanakkor fontos részét alkotja a városképnek is.  Legfontosabb funkciója az, hogy állítsa meg és késztesse megtekintésre a járókelőket.  Egyértelműen kimutatható a forgalomra gyakorolt hatása.

Kirakat

A bolti környezet 4. Be- és kijárat  Amennyiben megoldható, célszerű a be- és

kijáratot egymástól elkülönítve kialakítani.  Ez részben kényelmi, részben pedig vagyonvédelmi szempontból indokolt.

Be- és kijárat

A bolti környezet 5. Szolgáltatások  Az üzlet vonzereje növelhető olyan szolgáltatásokkal, amelyek nyújtása nem kötelező, de fokozzák a vásárlók komfortérzetét.  Ilyenek lehetnek:  csomagmegőrző,  kerékpártároló  bankautomata  italautomata  pelenkázó  gyermekmegőrző  szelektív hulladékgyűjtő  árleolvasó berendezés stb.

A bolti környezet 6. Az árusítótér kialakítása  Az üzlet belsejét, azon belül az árusítóteret úgy kell kialakítani, hogy segítse elő az áruk áttekinthető elhelyezését, minőségük megóvását, és emellett kényelmes vásárlást tegyen lehetővé.  A falak burkolata, az alkalmazott színek és járófelület (padozat) alkalmazkodjon az árusított cikkek jellegéhez.  Télen gondoskodni kell a fűtésről, meleg időben pedig a hűtésről, szellőzésről.

Rácsszerkezetű eladótér

Rácsszerkezetű eladótér

Versenypálya-alakú és szabad elrendezésű eladótér: Hurkokból álló eladótér-típus, amelyeket folyosók kötnek össze és körbevezetik a vásárlót az eladótérben.

Az árubemutató polcok és folyosók aszimmetrikusak. A szaküzletek, illetve kisebb méretű egységek eladótér típusa

A bolti környezet 7. Fények  A természetes fény kiegészíthető, illetve pótolható mesterséges fényforrásokkal.  Az árusítótér legnagyobb részén megfelelő az általános megvilágítás, bizonyos helyeket azonban érdemes helyi világítással kiemelni.

A bolti környezet 8.  Nagyobb méretű, önkiszolgáló üzletben

praktikus megoldás néhány árleolvasó berendezés elhelyezése az árusítótérben.

A bolti környezet 9.  A vásárlók véleményét befolyásolhatja még a

bolti munkafolyamatokhoz használt eszközök színvonala, a higiéniai szabályok betartása, valamint az árusítótér általános légköre is.