160
10. SZÁM. 1 9 6 1 49.
VASÁBNAPÍ ÜJSÁÖ.
Miként
lehet szép női kebelt
szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo lás nélkül megmarad. 9233 R a t i é - f é l e P i l u l e s o r i e n t a l e s elevenítő hatása állal azonfelül üdébb lesz az arezbőr, szépítve az arezvonésok és megifjilva a nő egész l*nye. E pilulákat mindenki beveheti ; a fejIBBéshen levő fiatal leánv ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az egészségre ártalmasak. (Törvényesen vedre.) A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot könnyű betartani, a megszokott.életmód, legcse kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak használati utasítással együtt K (S-45, utánvéttel K &lö. (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege nincs és melyeken nem áll a következő lakásezim: J. R A T I E , Pharmacien, 5. Passage Yerdau, Par/s.Raktár Auszlria-Magyarorsz. részére: Budapest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u.lá. A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek adományozásában a természet nem mutatja magát pazarló nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul venni, hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a természet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer. mely a linóm párisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e P I X U L É S Ó R X E N T A I J E S használaiából áll, mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír nak, liogv a női kebelt fejlesztik és ujra helyrehozzák, a szöveteket erősitik, a vállak csontifudorodásait elsi mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét testességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy
férfidivat raktára Kossuth Lajos-u. 1 8 , és K e r e p e s i - n t 9 . Ajánl angol cylinder, diva toskemény ós puha kalapo kat, jó szabású férfi-ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Á r j e g y z é k . A világ l e g j o b b S á m f á j á n a k p á r j a 1.50 k r .
M/É S|fhf4AtM~S/-:>-)VÍ7'
a liört f i nioam r a simiria és zarc?&éji
tte kinezeset | Teljesen hajettesiti a szappant és u ara kenőcsöt | KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI^
GYÁRI
'BUDAPEST,
^tdüoischéseiJm\ BECS,LLÜGECK3.SZ.
ipar csodája a z volt,
gyártmány,
Budapest,
MIGNOT-BOUCHER, 19, R n e Vivienné, PARIS.
Kapható minden gyógyszertárban.
téli és nyári gyógyhely.
Kapható TSrUk Jóxsef pyósytzertáráhaa
Elsőrangu.E kénesviző gyógy fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.
n a g y o b b férfi-öltonyreelegendő szövetet
szürke,
drapp,
finom
cheviot-
barna, zöld
színben
csak 3 írt 5 0 krért szétküld; vagy
finom
finom
fekete v a g y sötétkék
fekete kamgarn-szövetet 5
Kwi^Ki
tudta
FOLDES-féle MARGITCRÉME g y o r s a n é s biztosan ható szer szeplő, m á j - és b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű börbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.
Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész A r a d o n .
írtért
Főraktár : T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.
Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer t á r a , Király-utcza 12 és Andrássy-ut 26.
megteremteni,
h ° g y e g y posztógyárosnak pénzre volt szüksége,
SEIDELésKADIASJrféle golyó-csapágyas
m a j d m i n d e n készletét adta el n e k i o l y a n olcsón, h o g y a vételár alig séget. N e m
fedezte az előállítási költ
félrevezetés,
h o g y i l y olcsó árban
szétküld 3 m é t e r -20 c z e n t i m é t e r vetet, m e l y n e k m i n d e n
egyes
IDEÁL Írógép
férfi-ruhaszö
darabja váloga
decimai tabulátorral.
tott m i n ő s é g ű , d i v a t o s m i n t á j ú , a m i t bizonyít, h o g y rövid 5 n a p alatt pár száz és körülbelül
száz
utánrendelést
elismerő-levelet
kapott az
ország m i n d e n részéből. Ajánljuk tehát a n a g y közönségnek, h o g y m i n é l
sürgősebben
rendel
j e n m e g ezen posztóból n é b á o y ö l t ö n y r e valót, m e r t i l y e n olcsó árban csak rövid ideig szállít egy
férfi-öltönyt
m é t e r szövetet.
kiadó
3 méter
Megrendelésieket
tetlen, hogy készlete a közeli n a p o k b a n el f o g Megrendeléseket
e s z k ö z ö l . — Postadoboz krajezár
fizetetdő.
és a n a g y
számban
utánvétel
é s szállítólevélért 15
érkező
HCH. SGHOTT és DONNATH W i e n , H I / 3 . H e u m a r k t Budapesti képviselőlég:
O.
megrendelésekre küldhet.
SZÉNÁSY BÉLA papiráruháza IV., Ferencziek-tere
9.
9309
mellett
Mintákat az i d ő r ö v i d s é g e
való tekintettel n e m
Feltűnést keltő I
Vezérképviselőség AusztriaMagyarország r é s z é r e :
-20 czenti szíveskedjék
m i n é l sürgősebben eszközölni, m e r t n e m l e h e fogyni.
Cs és szab. mosoviz lovak részére. 1 flveg ára 2 korona 80 filter. - 40 év óta az udvari istállók ban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban használatban van nagyobb munkánál elő-és utóerősitőül, Hozamoknál, inak merevségénél stb., az idomiL ktásnál kiváló munkára képesiti a lovakat. Csak a lenti védjegygyel valódi. Kapható Austr. — Ma gyarország valamennyi gyógyszertárában és, hazaazazzata. gyógylükeréske- A a a ^ J elesében. Főraktár. Kwizda Ferencz János kerületi gyógyszerész, Korneuburg, Bécs mellett. Cs és kir. osztr. magyar, román királyi és bolgár lejedeimi udvari szállító.
Ara 1 korona.
posztót,
szállít a z ország b á r m e l y részébe. E z t a szinte h i h e t e t l e n olcsó árt u g y
Budapesten.
^S/% fc 3t
Budapest. Eottenbiller-utcza 12B.
Politechnikai Intézet
nb,n Friedberg ^"" , Frankfurt mellett.
Programmok bérment, Szigorl.-biwtU. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ {•ranfciip-'lutiiiai
I. I p a r a k a d é m i a gépész-, elektro-, épit. mérnökök és épilőmest. szám. li akad. tanfolyam. II. T e c h n i k a (közén .szakiskola) gépész*" eleklro-technik. szá mára 4 tanfolyam.
nyomu&ia, itsnaapesten. IV., .Kgyetem-atcz* 4.)
rr
rr
SZ0L00LTVANY0K szokváiiyminóségben. A legkiválóbb 4 2 bor- és csemegéiaj okban fajr tisztán, teljes jótállással.
Előkerités. Oleditsehia csemeték és magvak.
U r a d a l m a k n a k , k ö z s é g e k n e k h á r o m évi törlesztésre is adatik. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkivül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak át. M i n d e n r e n d e l é s h e z r a j z o k kal ellátott ültetési és kezelési utasítás mellé k e l t e t i k . Ezer csemete elég 200 méterre.— Ara ö frt. A.VXLVCAJL. IW.IT CSC Óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva ennek tenyésztése számos gazdaságban az utóbbi időben rendkivül elterjedt. Szines fénnyomalu f ő á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e n t v e kaldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. A z á r j e g y z é s e n sivül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimére ingyen és bér mentve küldetni kéri, nincsen az a ház, vagy család, a hol annak 'ártalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazda; •agy szegény családnál egyaránt. így még azoknak is igen érdeké ben áll k i k r e n d e l n i s e m m i t n e m a k a r n a k , mert benn. számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot lesznek.Cim: • i . r m e l l é k i e l s ő s z ö l ő o j t v a n y telepi Nagy Kágya, n. p . Székelyhíd.
Diócsemeték.'
>l«Jw^
Arena-űt 7 b.
Franczia szabadalom. A szépség titka. Ideális Illattal feltétlenül tartós.egeszséges es diszkrét. A O e r m a n d r é e az arezbörnek egészséges e s üde szint ad. • 1900 evi párisi Világkiállitá* : ARANYÉREM
BUDAPESTEN
^MAPT
mindenütt.
PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN és TABLETTÁKBAN
tett. E g y i l y e n csodát t e r e m t e t t m e g m o s t
azzal, h o g y 3 m é t e r 2 0 c m . , v a g y i s a leg
kapható
GERMANDi.EE
Császárfürdő
:-^t>—
" szájdesinfic. Ára: 1 kor.
a- p h y s . - m e c h a n . g y ó g y m ó d jával egészen eltávolítja a testnek k ü l ö n b ö z ő elesufitásait é s hátgerincz, kezek és lábak elgörbülését stb. m i n den fájdalom, g é p é s fűző nélkül, testi elhízást, é h e zési kúra n é l k ü l . T o v á b b á a svéd g y ó g y g y m n a s z t i k a és a m a s s a g e - t e c h n i k a e l s í j á t i t á s á r i : Hartelins é s E s m a r c h tanárok módszere alnpján. G y ó g v ü l é s m k é n t 1 forinttól feljebb. Intézeten k í v ü l levélbeli m e g h í v á s r a . B é n a s á g , g y e r m e k b é n a ság, ischias, k ö s z v é n y , i z o m ideg, stb. fájdal m a k egy g> ó g y ü l é s alatt m e g s z ü n t e t n e k . Köszönőlevelek i n t é z e t e m b e n m e g t e k i n t h e t ő k . — Fogad 1—3-ig. — .Részletes DrosDektus i n g y e n .
h a az ipartermék o l y olcsó
posztó-kiviteli üzlete,
illiU
•m>sW f í
Sro/AATiN OYiR, ZÖMBÖRBAI BEREGHY JÓZSEF intézete
árban k e r ü l t forgalomba, h o g y az feltűnést kel
Lichtmann Sándor
"6
(£ sim_
Előre beküldőt 1 3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a
FŐRAKTÁRi
8993
mindig
Honi
ynfíorrEmiiLEit-D. 29?sr
Drogéria és egyéb jobb ui/etekben mindenütt /rapható. fólticjomayo* (2S űri.) Jtor StLfcrL ttrmintrr utinrit mllett
kilii
A fogak pár nap alatt tiszta fehérek lesznek.
C f f r U J M M ' ^ " - ' ' 7 ' ( t ' a c , , o u ) szájdesinficiáló, száiszaO n J s i A i i n gosiló, elegáns, kis zsebuvegcsében ára : 70 fillér.
SZABAD.
teljesen ár(a/mat/an, . IEŰESIEGJOBBMOSOSIEB£ VtLAÚON. 1. drb. (20n/l) e/ép JO.ltter oizhez. Bővebbet a mel/écsomagolt hasin, utjs/tás.
'MANDOLA KORPA
i%lí$$
Fogpor lüvegdoF o g p a s z t a f bozban ára : 1—1 korona. [ - F o g k r é m tubusban. Ara : 70 fillér.
mmmt9kmmm
1
&' &
A l e g j o b b s z á j - é s Fogápoló-sr.erek.
CSAK EGYSZER KELL MOSNIr Óriási metríakarilűS
.jBOLYAJLLATOs,
•
FÖLDVÁRT IMRE, Budapest,
elérni.
IHAGY. K1R
hrtottüt.
11. SZÁM. 1902.
o
BUDAPEST, MÁRCZIUS 10.
évre 2 4 korona Előfizetési fellélelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egéaz egra POLITIKAI U mONSHOOK fa Viláakrónikivul) egvntt I félé ta .
SHRUBSOLE VILMOS. z A TALÁLKOZÁS, mely m ú l t őszszel a 31 tagból álló angol utazó-társaságot vendéglálóik. kai, a magyar unitáriusokkal és az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel hozta érintkezésbe, n e m volt híjával olyan jelenségeknek sem, melyek ből azt gondolhattuk volna, hogy h a majd min dennek vége lesz, h a az együtt énekelt magyar és angol h y m n u s utoljára hangzik el, kialszik a hiitelén t á m a d t barátság is, mint a görögtűz. De n e m így történt. Sőt olyan nak bizonyult ez a barátság, m i n t az ó-kori mesék megszentelt tüze, melyből elválás kor kiki vitt magával egy zsarátnokot; messze földön is szította, élesztgette, hogy fentartsa az összetartozás melegségét. Ezeknek bizonysága jóformán egy névhez van kötve, a n n a k nevéhez, ki az angol tár saság vezetője volt s a kit szeretnék bemu t a t n i a magyar közönségnek, még pedig úgy, hogy ez a bemutatás n e i s ittjártának befejezése, epilogja legyen, h a n e m , úgy lehet, inkább prologja még jövendő dol goknak.
A
Visszaemlékezem az angolok megérke zésére. Tudtam, hogy vezetőjük Shrubsole Hobbs Vilmos, a londoni geológiai társa ság tagja s mikor a kis jelző rózsaszín szalagcsokorral ellátott angolok kiszálltak a vonatból, mindnyájunk szeme önkéntele nül odairányúlt arra a hatalmas, Darwinfejű ősz emberre, a ki hosszú, nyújtott, de gyors, visszapattanó léptekkel sietett a ma gyarokhoz. (Ez az az angol j á r á s , a m i meg mozgatja az egész vérkeringést és a mitől a britnek hajlós az alakja, élénk, üde az arezszine m é g öregkorában is.) Sietett, pedig egyik kezében nagy bőröndöt tartott, a másikban a fényképező gép öles állvá n y á t ; h á t á r a csatolva az elmaradhatatlan fény képező g é p . Felelt mindegyik szónoknak s aztán megint így, teljes fegyverzetben ugrott föl a kocsiba. Otthon a szállóban m á r önkén telenül is figyeltem, n e m m i n t a társaság veze tőjét, h a n e m azt, a mi máris érdekesen kezdett k i b o n t a k o z n i : az egyéniségét, a minek erős voltát maga az is m u t a t t a , hogy az idegen földre lépés zűrzavaros óráiban is feltünedezett már. Shrubsole azok közül való, kiknél a szív és az elme csodálatosan erős egyensúlyban van. Mindnyájan tudjuk, mekkora tűzpróbája a ba
1 Hi
Csupán a I eií -MZ évre 1 0 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG I íé évre _ 8 t
49. EVFOLYAAI.
A POLITIKAI UJD0.N8ÁG0K I e g u l évre Í O korona (a Viláakrónikávall | f/'lóvre _. 5 «
rátságnak, de még csak az összeférósnek is az együtt való utazás. És ime, az egész erdélyi ú t csak arra vitt bennünket, hogy egyre jobban ragaszkodjunk társaságunk «grand old man»jéhez, (a hogy egyik kedvencze nevezte el az angol urak közül) két olyan érzéssel, melyek nem is gyakran járnak együtt. A bizalmas rokonszenvet s a kiválósága iránt való tisztele tet egyenlő mértékben éreztük iránta. Mivel,— megint csak azt mondhatom, — h o g y egész ma-
Kiklf .lili elönz ta^ekhei a posuilag meffhatárnKOtt viteldíj is caatolandA.
ember az, ki Shrubsole" figyelmét e dologra irányozta. És csakugyan, Dickens maga is ráta lált arra a furcsa emberre. Sheernessben, a h o l Shrubsole lakott, volt e g y együgyű irlandi paraszt, jóformán amolyan falu bolondja: P a d d y H a y e s . Dickens is ismerte még s egyik vázlatában emlegeti is, hogy a ki Sheernesshe megy, el ne;, mulaszsza a meg ismerkedést ezzel a furcsa ficzkóval. Tudjuk, hogy Anglia partjai nagyon gazdagok őskori palarétegekben, melyek ős állatok csodás kövületeit rejtik. A paraszt látta, hogy h a ilyeneket ás ki, jól megfizetik; kieszelt hát valami okosat. Egy elhullott szamarat ásott el azzal a szép reménynyel, hogy abból legfölebb egy év múlva érdekes kövület l e s z ! Szegény Paddy ! A géniéről mondják, hogy évszázadok munkáját végzi el n é h a napok alatt, hát ő meg évezredek mérhetetlen sorá nak munkáját akarta elvégezni egy évben. De mint a hogy a mesében Bahalul, a bolond, nem egy gondolatot ébresztett föl a bölcs H a r u n al Rasid elméjében, úgy itt Paddy vitte r á Shrubsole Vilmost arra, hogy elmélyedjen azon csodás könyv olva sásába, melynek lapjait évmilliók rakták egymásra földrétegek alakjában. E z a könyv a maga anyagtörvényeivel a köze pes embert arra a rövidlátó gondolatra viszi, hogy ime anyag minden, de hol van hát az Isten ? A kiválóságra hivatott em bernek azonban a földrétegek minden lapja azt s ú g j a : «Itt és m i n d e n ü t t az Isten van, mert az özönvíz előtti idők Leviathan mé retű szörnyállata és a szemvesztő p a r á n y i ságú diatom mind az ő alkotása.* — S csakugyan Shrubsole felfogásában tisz tán látni azt, hogy egy k i s tudás elvezet SHRUBSOLE VILMOS. talán az Istentől, de sok tudás ismét visszavezet hozzá. Shrubsole, a geológus lepte meg a világot gataTtása a szív és elme jóleső harmóniáját azzal a merész állítással, hogy az, a m i a árulta el. homokkő és agyagrétegekben a r a n y gyanánt S hogy egész élete is ilyen volt, arra nézve fénylik, gyakran csak apró diatomok, pl. Anglia hadd mondjak el egyetmást partjain apró tengeri növények — részei; ezeK Shrubsole egészen 14 éves koráig nagyon teljesen impregnálva vannak pyrittel, úgy hogy keveset tanúit, m e r t nagybátyja a maga üzle aranynak l á t s z a n a k — Az ősvilági ú. n. m a m tét szánta örökségül két öcscsének s hogy a fiú muth-galamb óriási fejét (egy 18 hüvely átmé gyakorlatilag megtanulja, a mire szüksége lesz, rőjű fejet) is ő ásta ki, hogy a British Múzeum üzletbe adták. Az pedig, hogy figyelme hogyan nak adja. E fölfedezés értékét csak részben terelődött a geológiára, oly sajátságos történet tünteti fel az, hogy egy ily fejet 10,000 font a maga naiv, humoros voltában, hogy szinte sterlingért (240,000 korona) lehet megvenni azt hiszszük, a Dickens alakjai közül való
162 Az édesvízi kagylók kövületeit is Shrubsole szedte rendszerbe, valamint ő állapította meg s vetette térképre, hogy az őskorban milyen medencze húzódhatott Anglia déli részén, hol annyi a nevezetes kövület. Óriási növénytani ismeretei az ősvilág első, kezdetleges moháitól kezdve a mai kor minden növény csodájáig ter jedő fajt felölelnek. Hogy milyen felfedezéseket tett s miket írt, annak méltatása geológiai szaklapban nyer hetne csak teret. Azt mondtam, hogy Shrubsole élete a szív és elme nagy harmóniája. Igen, mert az, a ki a tudásban ily magasra emelkedett, onnan a magasból sohasem mérte kicsinek a többi em bert; csak épen, hogy nagyobb szemhatárt tekintett be és megtett mindent, hogy másokat egy lépéssel közelebb juttasson oda, a hol maga áll. Hosszas lenne elmondani azt, a mit szülő városáért tett. A rendszeres befásítást, park tervezeteket ő kezdte ott s egy sétány máig is az ő nevét viseli. A tömegek zeneoktatásában valósággal új korszak kezdődött Sheerness városára nézve; Shrubsole csupa lelkesedésből egész zeneiskolát szervezett, a hol maga ve zette be a zenébe a teljesen járatlan tömegeket nagy eredménynyel a Curwen-féle népszerű Tonic Sol-fa nevű rendszer segélyével, a mely nek révén mindenki megtanul kótát olvasni. De bennünket itt kivált az érdekel, miből derűi ki, hogy Shrubsole mily hű barátja ma radt a magyaroknak a távolban is. Már itt feltűnt nekem, hogy nem volt az ő érdeklődésében semmi abból a vállveregetésből, a mi csaknem egy az arczulütéssel. Elismerése, de még bírálata is az egyenrangú társ iránt való érdeklődés volt; az iránt, a ki már meg érett és megizmosodott a komoly elbírálásra s a kit nem kell az atyáskodó dicséret langy melegével a leereszkedő tanács gyámkodásá val erősíteni. S azóta hogy otthon van, főtevékenysége az, hogy érdeklődést támaszszon Magyarország iránt. Tudnunk kell azt, hogy Shrubsole az egyik legnépszerűbb «lecturer», vagyis előadó Lon donban. Egész nyárig tele van már a naptára elvállalt fölolvasások jegyzékével és ezek leg nagyobb részének tárgya — Magyarország. Mindnyájan tudjuk, mily kedves, vonzó s egyben mily tartalmas és tanulságos az angol essay, vagyis rövidebb tanulmány. A nagy essay-író,Carlyle,Dickenstől tanúit elmesélni; ezért hozzáférhető és élvezhető az ő mély, komoly bölcsesége a laikusoknak is. Shrubsole előadása is ilyen. Elég bizonyság erre az, hogy mióta otthon van, a londoni tudományos társulatoktól kezdve az Uppingham Scool-beli iskolásfiúkig, — a fejedelmi Victoria Hall úri közönségétől a mun kás-kaszinó demokratikus hallgatóságáig min denütt tudott Magyarországról szóló szavaival érdeklődést kelteni. Az Uppingham Scoolban csupa vagyonos családok fiai járnak; igazgató juk kiváló ember s íme, ez már elhatározta, hogy jövőre szervez egy Magyarországba jövő társaságot s nem lehetetlen, hogy növendékei, kiknek helyzete ezt megengedi, szintén csatla koznak. Shrubsole mindenütt arról beszél, a mi legjobban érdekelheti a közönséget. Halsteadben (Essex grófság) pl. istentisztelettel egybe kötött vallásos estély volt, a hol világi ember nek is szabad az istentiszteletet vezetnie. Shrubsole a magyarországi vallási viszonyok ról beszélt, dicsérve a kölcsönös liberalizmust. A nagy csarnokban hatalmas vonós zenekar játszott s ekkor, mint Shrubsole nekem a mi nap irta, egy galambősz patriárkha közeledett felé s így szólította meg: «Nézze uram, a zene kar vezetője az én fiam. Keresztnév gyanánt a Bem nevet adtuk neki a nagy magyar tábornok tiszteletére.* Boldog vagyok, hogy az a nemzet, melyért már a szabadságharcz idején is úgy lelkesedtem, ily szépen halad és ily méltó ön magához. Isten áldása legyen Magyarországon.» Shrubsole legelső felolvasásakor történt, most októberben, hogy a legkiválóbb londoni tudósok egyhangúlag azt óhajtották, tudassa Shrubsole Magyarországgal Anglia nagyrabecsülését és * Az angoloknál szokásban van az, hogy nagy emberek vezetéknevét felveszik keresztnév gyanánt. Vannak többen t ily keresztnevekkel: Washington, Garibaldi stb. Állítólag a hires humorista, Jerome K. J e r o m e ezt a nevet viseli: Klapka. — Gy. I.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. rokonszenvét. Ezt annak idején közölte is a napi sajtó ; — nem rég pedig a pompás Victoria Hall 3000 főnyi hallgatósága még impozánsabban nyilvánított ugyanily szándé kot. Ezt a határozatot egyenesen a miniszter elnökhöz juttatták. S hogy Shrubsoletól mindezen tevékenységé ben mily messze áll az, hogy saját magát kenje föl egyedüli prófétának ós Magyarország föl fedezőjének, annak elég nyomós bizonysága a következő. A Victoria Hallban tartott felolvasását vetített képekkel illusztrálta,bemutatva e sorok írójának arczképét is s vele azon üzenet vagy üdvözlet kéziratának vetítését is, melyet Shrubsole kért, hogy küldjek a közönségnek. S a meleg fogad tatást látva, azt tette hozzá a saját felelős ségére : «És az, a ki önöknek ezt az üzenetet küldte, nemsokára idejön, Londonba. Utólagos jóváhagyás reményében azt Ígérem Önöknek, hogy ő maga is fog még itt állni ezen a pódiumon, hogy Magyarországról beszéljen.* Viszont Northamptonban tartott felolvasásá ról azt irja: készakarva nem mondta el ő maga, hogy készülök Angliába, mert várt valamire, a mi be is következett. A közönség köréből álltak ugyanis föl azon kérdéssel, nem jövök-e el hoz zájuk hazámról beszélni? Októberben egy londoni folyóirat gonosz irányú czikket közölt Magyarországról s a «nemzetiségi konfliktusról)), elmondva, mily zsarnok chauvinizmussal, terrorizmussal dol gozik Magyarország «a szabadság és liberaliz mus állítólagos hazája* a szegény eltiprott más nemzetiségű lakosok ellenében ! A szerző nem tartotta jónak, hogy magát megnevezze, csak az van odajegyezve, hogy «a czikk irója osztrák". A mi magyar fülünk úgyis tisztán kihallja különben mindjn sorból a haladá sunkért tehetetlen haraggal lázongó irigységet. Shrubsole nem várta meg. míg a kérdés idejét múlja, felelt r á ; és felelt a védelemért síkra szálló lovag meleg lelkesedésével, lefegyverző bátorságával. A helyzet ismerete is segítette persze ebben, de ugyanez az ismeret birta arra is, hogy oly térre lépjen, a hol nálunk bizony sok a tenni való. Magyarország gyáriparáért, nyers ter ményeink itthon való feldolgozásáért, közvetve tehát vagyonosodásunk egyik legbiztosabb esz közéért akar tenni valamit. A gazdag Anglia milliókat kész belefektetni nálunk felállítandó gyáripari vállalatokba. A részletekről nem szó lok ; de én, reánk való fontosságát e dolognak nem is a részletekben látom, hanem magában az ujjmutatásban arra nézve, hogy Magyar országon mennyi kiaknázatlan kincs van még parlagon hagyva. Kincsről szólok, de nemcsak aranyunkat, vasérezünket, vagy más olyant értek, mire az angol hamar reátalálna, hanem arra, a mi bizony szintén sok helyen parlagon van még hagyva: számtalan magyarnak munka erejét, istenáldotta rátermettsége, egészséges elméje, tettreképes volta. Ez az, ennek kihasználása, a mit el kell tanúinunk az angoltól. Ha csakugyan ide találnak kerülni közénk az angol gyárosok, ne millióikat nézzük a leg nagyobb kincsnek, hanem azt, hogy alkalmunk lesz látni, hogy a jelennek minden egyes, mun kában töltött órája egy követ hord a nemzeti nagy jövő épületéhez. Győry Ilona.
MÁRCZIUS 15-IKÉN. Oh e napon, — más illenék-e hozzád ? — Légy egy nagy zászlós tábor, Magyarország I A honvédeknek minden unokája Öltözzön ékes ünneplő ruhába, S a magyar ember úgy is sírva vigad, Daloljunk nótát, szomorúat, vigat. Kedv és köny váltogassák lelkedet, Üljünk hazám, ma kettős ünnepet. Az egyik ünnep a múlté legyen, Üljük vidáman, büszkén, lelkesen ! Szemünkben méltó önérzet ragyoghat Hogy minket hív a világ magyaroknak ! Oh, nagy idő ! mi vagy te minekünk ! Napunk, világunk, lelkünk, mindenünk. Csak visszanézünk, és fény hull reánk, Csak visszanézünk, s van szabad hazánk.
11. 8ZAM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.
11. SZAM. 1 9 0 2 . 4 9 . 6VTOI.YAM.
Csak visszanézünk, s tört hitünk megépül Bűbájos voltod egy lehelletétül I Ott harmatos, fénylő mezők felett Nemzeti színű zászlók lengenek, Alájuk hősök gyűlnek, gyülekeznek, Meghalni egyig, de rabok nem lesznek 1 Ki volt, mi volt, mi őket megihlette ? Tán Eákóczynak hazajáró lelke ? Nagy bús haragja rajtuk átnyilalt, Szemükbe irván : «Ne bántsd a magyart !• Vagy tán a lángot Petőfi dalába, Örök igéit Kossuth ajakára, — Én nemzetem, hogy megváltson vele, — Ugy küldte a szabadság istene ! ? — Akárhogy volt, de ezt az ünnepet Jókedvéből adta az ég neked. Gondolva rájuk, üld büszkén, vidáman, S fördetve lelked e múlt sugarában: Oh, csak hitegesd magadat vele, Hogy él még a magyarok Istene 1 Hanem ha e mámornak vége lett, Vess a jelenre egy tekintetet. Nézz a jövődbe, e sivár homályba, És a lelkedet öltöztesd gyászruhába ! S az ünnepi lengő zászlók alatt: Szegény hazám — zokogd ki magadat! Szabolcska Mihály.
TÉL. Merengek künn a téli kerten, S szomorúságba vész a lelkem : Mindenütt, merre csak a szem lát, Kietlen hó és meztelen fák I És ez iszonyú pó'reségben Zúgnak, sírnak a fák a szélben, Fáradt karokkal integetve Jajgatnak fel a nagy egekre: t Irgalmas Isten, nézz bajunkra, Ne hagyj elveszni itt magunkra 1 Kötve vagyunk mozdulni innét, Dermeszt a fagy, megöl az inség I Dolgoztunk, míg ideje tárta: Agunk lombot, virágot hajta, S ízes gyümölcsünk annyi termett, Hogy alig bírtuk el a terhet I De jött a gazda s mind leszedte Magának ínyencz élvezetre, Hogy felterítsék lakomája Dúsan görnyedő asztalára. S még lombunk is, mely eddig óvott, Koldus testünkről lerongyollott ( Ruhátlanul didergünk itten ! Könyörülj meg, irgalmas Isten ! • Szegény, jámbor fák, minek zúgtok ? Minek lázong keserves bútok ? Sorsotok nincs mód elkerülni, Nektek csak tűrni kell, csak tűrni! Csak várni 1. . . Jön még szebb nap rátok, Lesz lombotok, lesz új ruhátok, Gyümölcsöt ismét bőven adtok, S aztán — megint csak így maradtok I Rátok dühét új tél havazza, Míg vígan dőzsöl bent a gazda, S nyíltáig újabb kikeletnek Ti majd ismét csak dideregtek ! Jakab Ödön.
KÉT MESE. Irta M a r k T w a i n . Angolból fordította S. A .
Első mese arról az emberről, a kinek dolga volt a főigazgatóval. Nem régiben, a múlt óv februárjában meg látogatott egy barátom Londonban, a hol akkor voltam. Abban a korban vagyunk mind a ket-
A császár az orvosokat elkergette maga elől.
VARÁRNAPI ÜJSÁG. tasd, ha már ki akarod magadat magyarázni. Én nagyon öreg — —Hogyne, hogyne. Tehát leültem és udvarias levelet irtam a csizmaügyi osztály főigazgató jának, megmagya — — Ismered személyesen? — Nem ón. — Ez bizonyíték én mellettem. Esztelenül kezdted. Folytasd. — Levelemben megmagyaráztam világosan a találmány nagy értékét és olcsóságát s fel ajánlottam, hogy — — Meglátogatod, ugy-e bár ? Ez megint egy bizonyíték mellettem. En nagyon — — Nem válaszolt három napig. — Természetesen. Tovább. — Aztán küldött három rideg sort, a melyek ben megköszönte fáradozásomat és ajánlott — — Semmit. — Igazad van, semmit sem ajánlott. Erre behatóbban irtam neki és — — Harmadik bizonyíték. — És nem kaptam választ. Egy hét múlva újra irtam neki és némi élességgel kértem választ a levelemre. — Negyedik. Tovább. — Azt a választ kaptam, hogy előbbi levele met nem kapták meg s kérnek, küldj em el a másolatát. Utána néztem a levelemnek a posta hivatalban s kiderült, hogy a levelemet meg kapták. Mégis elküldtem a másolatot és nem szóltam semmit. Két hét elmúlt és rám se hede rítettek. Ez alatt az idő alatt fokról-fokra lehű töttem magamat egy udvarias levél hőmérsék letéig. Ekkor irtam megint és felajánlottam látogatásomat másnapra. Azt irtam, hogy ha időközben nem kapok választ, hallgatását bele egyezésnek fogom tekinteni. — Ötödik bizonyíték — Odamentem pontosan tizenkét órakor. Széket adtak alám az előszobában és megkér tek, hogy várjak. Vártam félkettőig, akkor aztán ott hngytam őket, megszégyenülve és dühösen. Vártam még egy hétig, hogy lehűtsem mérge met. Akkor megint levelet irtam és másnap délre tűztem ki a megbeszélést. — Hatodik bizonyíték. •— Válaszolt: beleegyezett. Pontosan megje lentem s ott melegítettem a széket fél háromig. Akkor aztán odább álltam s leráztam czipőmről ennek a helynek a porát egyszer s minden korra. Mert a hadügyi hivatal csizmaügyi osz tályának főigazgatója olyan tehetetlen, tudat lan, közömbös a hadsereg érdekei iránt, hogy — — Ugyan hallgass. Én nagyon öreg vagyok és nagyon bölcs és láttam nem egy látszólag értelmes embert, a kiben nem volt annyi józan ész, hogy az ilyen egyszerű és könnyű dologba észszerűen tudott volna belefogni. Te se vagy valami rendkívüliség a szememben; magam is személyesen ismertem millió és millió olyan embert, mint te. Elvesztettél három hónapot egészen hasztalanul; a feltaláló is elvesztett három hónapot, a katonák is elvesztettek három hónapot. Ez összesen kilencz hónap. Felolvasok most neked egy kis mesét, melyet tegnap este irtam. Alikor aztán holnap délben beszólsz a főigazgatóhoz és elintézed vele az ügyedet. — Nagj szerű! Talán ismered őt ? — Nem. De hallgasd meg csak a mesét.
ten, a mikor az emberek, ha összeülnek pipázva eldiskurálni az időt, inkább keserveiről beszél nek az életnek, mint kellemességeiről. A bará tom lassankint belemelegedett a hadügyi hiva tal szidalmazásába. Kiderült, hogy van neki egy barátja, a ki feltalált valamit, a minek igen jó hasznát vehetnék a katonák odalenn DélAfrikában. Valami könnyű, nagyon olcsó és tartós csizma volt, a mely száraz marad nedves időben és megtartja formáját. A feltaláló sze rette volna ráfordítani a kormány figyelmét, csakhogy ismeretlen ember volt s tudta, hogy a magas rendű tisztviselők nem sok ügyet vet nének az olyan ajánlatra, a mely ő tőle jön. — Ez arra mutat, hogy az illető szamár, mint mi többiek — szóltam közbe én. — Foly tasd. — De mért mondod te ezt ? Az az ember igazat mondott. — Az az ember hazudott. Folytasd. — Be fogom bizonyítani, hogy . . . — Nem fogsz te bebizonyítani semmit. Én nagyon öreg vagyok és nagyon bölcs. Ne vitázz velem ; ez tiszteletlenség és sértés. Folytasd. — No jó. De majd meglátod. Én nem vagyok ismeretlen ember, de még én se tudtam eljut tatni annak az embernek az ajánlatát a csizma ügyi osztály főigazgatójához. — Ez is hazugság. Folytasd. — De becsületszavamra mondom, hogy nem sikerűit. — Persze hogy nem. Ezt tudtam. Nem is volt szükséges mondani. — Hol akkor a hazugság ? — Abban az állításodban, hogy nem voltál képes ráfordítani a főigazgató figyelmét annak az embernek az ügyére. Ez hazugság, mert igenis ráfordíthattad volna. — Mondom, hogy nem birtam. Három hóna Második mese a kéményseprő inasról, a ki eljutott a császár füléig. pig vesződtem vele és mégsem mentem sem mire. L Persze hogy nem. Ezt tudtam a nélkül is, Megjött a nyár. Az erőseket mind meggörhogy mondtad volna. Azonban rá lehetett volna fordítani a főigazgató figyelmét, ha észszerűen nyesztette a hőség terhe s a gyöngék közül hal dokolva hevert nem egy. Hetek óta vérhas tize fogtok hozzá, te meg az az ember. delte a hadsereget, a katonáknak ez a réme, és — Én észszerűen fogtam hozzá. segítségre alig volt remény." Az orvosok két — Az nem igaz. — Hogy tudhatod te azt ? Mit tudsz te a ségbe voltak esve. A mi hatása kotyvadókaiknak és tudományuknak azelőtt volt — pedig körülményekről ? — Egyáltalán semmit. De te nem fogtál nem volt valami nagy, — most oda lett s úgy hozzá észszerűen. Ezt az egyet bizonyosan látszott, örökre. A császár maga elé parancsolta tanácsko tudom. — Hogy tudhatnád, mikor nem tudod, mikép zásra az ország leghíresebb orvosait, mert na gyon meg volt zavarodva. Igen szigorúan be fogtam hozzá? — Tudom az eredményből. Az eredmény szélt velük és számon kérte tőlük, hogy mért mutatja. Esztelenül fogtál hozzá. Én nagyon hagyják katonáit meghalni. Megkérdezte tőlük, értik-e mesterségüket, vagy nem? Tisztessé öreg vagyok és nagyon b . . . — No igen, tudom. De megengeded, hogy ges gyógyítók-e, vagy gyilkosok? Erre aztán elmondjam, mikép jártam el ? Ebből azt hiszem, az egyik, a ki egyúttal a legvénebb doktor volt az országban, s legtiszteletreméltóbb külseje is kiviláglik, esztelenül jártam-e el, vagy sem. — Nem; ez már el van döntve. De csak foly- volt, így felelt:
163 —Megtettük, amit megtehettünk,felség. Hogy nem sokat ért, annak is megvan a maga oka. Ezt a betegséget se gyógyszer, sem orvos nem tudja meggyógyítani, csak maga a természet és az erős szervezet. Öreg vagyok, tehát tudom, sem orvos, sem gyógyszer nem képes meggyó gyítani, ismétlem és hangsúlyozom. Néha úgy látszik, mintha segítenének egy kicsit a termé szetnek, — -nagyon keveset — de többnyire inkább kárt tesznek. A császár heves ós szenvedélyes ember volt és a doktorokat goromba és furcsa nevekkel illette, azután pedig elkergette maga elől. Egy nap múlva ugyanaz a betegség fogta el őt is. A hir szájról-szájra szállt s rémületet keltett mindenütt az országban. Egyébről sem beszél tek, mint erről a szörnyű csapásról s általános volt a szomorúság. Maga a császár nagyon bánatos lőtt és így szólt: — Legyen meg az Isten akarata, küldjetek megint azokért a doktorokért, hadd lássuk, mi lesz? A doktorok odajöttek, megtapogatták a pul zusát, megnézték a nyelvét, kifosztották a kotyvadékos szekrényeiket és mind belotöltögették, aztán türelmesen leültek várni, mert nem láto gatás szerint fizették őket, hanem évszámra. (Folytatása következik.)
AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI. I I I . közlemény.* Szabadelvű-pártiak. A n d r ó G y u l a . Veszprémmegye zirczi kerületének képviselője. 1852-ben született a veszprémmegyei Oszlopon. A győri jogakadémia végeztével Pápán tör vényszéki aljegyző lett. 1874 óta Zirczen ügyvédkedett. Csakhamar a zirczi cziszterczita-rend jogtanácsosa és a zirczi I. takarékpénztár elnöke lett. A n g y a l József, Liptómegye rózsahegyi kerületé nek képviselője. 1842-ben született Rózsahegyen. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezve, állami szolgálatba lépett. Pénzügyminiszteri fogalmazóvá, majd titkárrá és osztálytanácsossá, 1892 ben minisz teri tanácsossá s kincstári jogügyi igazgatóvá nevez tetett ki. Kerületét az 1898. évi időközi választás óta képviseli. A v r a m e s c u P a c h o m i u s , Krassó-Szörénymegye román-bogsáni kerületének képviselője. lS58-ban szü letett Bikisen, Krassó-Szörénymegyében. A jogot Budapesten végezte, a hol ügyvédi oklevelet nyert. Hosszabb ideig működött szülő megyéjénél mint fő jegyző. Első izben az 1898-iki időközi választáson lett a képviselőház tagja. Lúgoson ügyvéd. B a g h y B é l a , Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye kun szent mártoni kerületének képviselője. 1871-ben szü letett a Csanád-vármegyei Puszta Kaporszegen. Tanul mányait Bécsben és Budapesten végezte és 1893 ban az államtudományok doktorává avatták. Utazott Franczia-, Német- és Olaszországban, 1895 óta pedig pusztakengyeli birtokán gazdálkodik. 1895-ben Csong rádmegye tiszteletbeli főszolgabirája lett. Tartalékos huszárhadnagy. B e l i t s k a B é n i , Torontálmegye nagy-komlósi kerü letének képviselője. 1842-ben született Lajosfalván, Torontálmegyében. Kecskeméten a jogakadémiát elvé gezvén, mint esküdt, majd mint aljárásbiró műkö dött Zsombolyán. Nemsokára szolgabíró, majd főszol gabíró lett. 1890-ben torontálmegyei árvaszéki elnökké választották. 1896 óta képviseli mostani kerületét. B o n c z a M i k l ó s , Torda Aranyosmegye toroczkói kerületének képviselője. 1850-ben született. Budapes ten végezte jogi tanulmányait és ügyvédi oklevelet szerzett. «Közigazgatási Közlönyt czímmel szaklapot indított és annak két évtized óta szerkesztője. •Köz igazgatási határozatok* czímmel 1892-ben három kö tetes munkát bocsátott közre. 1887-ben Maros-Vásár hely városát képviselte s az 1892-ben megnyílt ország gyűlésen is képviselő volt. B ó n i s I s i v á n , Kolozsmegye kolozsi kerületének képviselője. 1847-ben született Septéren. Tanulmányai végeztével az 1867-iki első alkotmányos tisztújítás kor Kolozsmegye tiszteletbeli aljegyzője lett, pár év * Az országgyűlési képviselők arezképsorozatát, me lyet lapunk múlt évi 48. és 49-ik számaiban kezdtünk közölni, mai számunkban ismét lio képviselő arczképének bemutatásával folytatjuk. Korábbi közle ményeinkben összesen 120 képviselő arczképét és életrajzát közöltük; 60 szabadelvűpártiét, 60 ellen zékiét. Tekintve az országgyűlési pártok számarányát, természetes, hogy ezutáni közleményeinkben az ellen zéki képviselők száma fokozatosan csökkenni fog. Az életrajzokban a közlemény természetéből íolyólag, csakis a legszükségesebb adatokra szorítkozhatunk s az egyes képviselők pályájának részletesebb ismerte tését, ha arra alkalom nyílik, máskorra tartjuk fenn. Most már gyors egymásutánban fogjuk folytatni a sorozatot, hogy e közleményünket lehető rövid idő alatt teljessé tehessük.
Perczel Dezső.
Gróf Tisza István.
Örley Kálmán.
Telegdy József.
Neumann Ármin.
Szerb György.
Erreth János.
Fassie Tódor.
Mayer Károly.'
Krosmárik János.
Szöts Pál.
Avramescu Pachomius.
JJadzsv .Tnrtns.
Gróf Esterházy Kálmán.
Enyedi Lukács.
Hámory László.
Angyal József.
Frey Ferencz.
Scitovszky János.
Kecskeiuemy Ferencz
Veres József.
Lovászy Márton.
Csávolszky Lajos.
Sturmán György.
Dobieczki Sándor.
Regen Gusztáv.
Boda Vilmos.
Baghy Béla.
Drakuiics Pál.
Pap Elek.
Kállay Lipót.
Botka Béla.
André Gyula.
Rónay János.
Veszter Imre.
Boncza Miklós.
Bujanovies Gyula.
Bigó Ferencz.
Balogh László.
Farkas Balázs.
Endre) Gyula.
Bónii István.
Horváth Gyula.
Haláfz ZHigmund.
UJ
KÉPVISELŐHÁZ
TAGJAI,
Lukáts (íyubi.
Jékcy Zsigmond.
Kiipotsffy Jenő.
Belitska Béni.
Snn.asFfi János.
Benedek János.
Koller Tivadar.
I attyanszky hles. TAGJAI.
Eruszt Saudor.
Szabó István.
Molnári Ákos.
Malatinczky György.
AZ ÚJ K É P V I S E L Ő H Á Z AZ
Rátkay László.
Nessi Pá!.
Bizny Áko»,
I6ö múlva főjegyző, majdnem 30 évi megyei szolgá lat után 1896-ban a mostani kerülete megválasz totta képviselőjének. "Védtörvény. czlmű m u n k á t irt és a (Közgazdasági H í r a d ó • czímű szaklapot ala pította. B o t k a B é l a , Torontálmegye ozorai kerületének képviselője. lSül-ben született Nagy-Becskereken. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Torontálmegyének előbb főszolgabírója, utóbb pedig főjegyzője lett. Az 1901. évi általános választások alkalmával választatott meg mint a szabadelvű párt híve. B ö s z ö r m é n y i S á n d o r , S z a t i n á r u i e g y e krassóikerü letének képviselője. 185li-ban született Aranyos-Medgyesen, Szatmármegyében. A jogot Kassán hallgatta. 1878 óta petyéni birtokán gazdálkodott s megyéje közéletében tevékeny részt vett. B u j a n o v i c s G y u l a , Sárosmegye bártfai kerületé nek képviselője. 1862-ben született Izséfen, Sáros megyében. A jogot Budapesten végezte. Tanulmányai nak befejezése után Uszfaluban gazdálkodott. Bészt vett a vármegyei életben ; sokáig elnöke volt a sáros megyei gazdasági egyesületnek, s ő alapította meg a vármegyei fogyasztási szövetkezetet, a melynek elnöke. D e g e n G u s z t á v , Sopronmegye k i s m a r t o n i kerü letének képviselője. 1834 ben született Pesten. Pesten és Bécsben elvégezvén jogi tanulmányait, előbb a kassai jogakadémia helyettes, majd a pozsonyi jog akadémia rendes tanára lett. Ib7si ben m a g y a r ne mességet kapott, 18* 1 ben pedig cs. és kir. asztalnok lett. Több váltójogi mű szerzője s a társadalmi és jótékonysági téren is működik. 1884-től 1895 ig jelen legi kerületét képviselte, 1S:I6 ban kisebbségben ma radt, de IbOl-ben időközi választáson újra megvá lasztották. D u b i e c z k i S á n d o r , Debreczen város I I I . kerületé nek képviselője. 1848-ban született. Középiskolai tanul mányait a kolozsvári ref. kollégiumban végezvén, 1806-tól 1871-ig a bécsi műegyetemen tanúit. Ónkéntesi éve után a tüzérségnél tartalékos tiszti rangot kapott. 1871 óta vasutak építésénél volt alkalmazva, késői'b az erdélyi részekben előfordult talajcsúszások ellen folytatott védő munkálatokat vezette, mely mun kálatokról h á r o m kötetes művet is irt. lS8i>-ban a közlekedési minisztériumban szervezett műszaki ta nácsba hívták meg, 1*89 ben pedig vasúti és hajó zási felügyelővé nevezték ki. 1893-ban helyettes üzlet vezető lett Zágrábban, 1891-ben a debreczeni üzlet vezetőség vezetésével bízták meg. Debreezenben a város közügyeinek intézésében is tevékenységet fej tett ki. Mint mérnök, tanulmányainak bővítésére Európa nagy_ részét beutazta. 18Ö9 ben a "Magyar Mérnök _ és Építész Egylet» közlönyét szerkesztette. "Helyi-Érdekű Vasutaink. czimű nagyobb munkája a mérnök-egylet nagy diját, az aranyérmet nyerte el. A magyar tudományos akadémiánál is kitüntetést kapott. D r a k u l i c s P á l , Zombor város képviselője. 1856-ban született. Jogtudor és ügyvéd. 1S82 ben Bács-Bodrogmegye árvaszéki ügyészévé választották. 1S87 ben ez állásáról leköszönt és azóta ügyvédi gyakorlatot foly tatott. 1892-ben nemzeti párti programmal megválasz tatott, a reá következő cziklubban n e m volt tagja a háznak. E n y e d i L u k á c s , Csongrádmegye tápéi kerületéneK képviselője. 1845-ben született Szabadkán. Tanul mányait Budapesten és Bécsben végezte. Nemzet gazdasági tanulmányokra adta magát. 1878 ban ala pította Szegeden a "Szegedi Napló" czímű ellenzéki napilapot, melyet 1888-ig szerkesztett s ez idő alatt szerepet vitt Szeged közéletében. 1884-ben a tápéi kerület megválasztotta országgyűlés képviselőjének. A 48-as függetlenségi p á i t n a k közgazdasági kérdé sekben vezérszónoka volt. Több évig volt az "Egyet értés* vezérczikk-irója s több t a n u l m á n y t tett közzé a "Nemzetgazdasági S z e m l é d b e n és m á s folyóiratok ban. 18UU ben Wekerle pénzügyminiszter meghívására m i n t osztálytanácsos a pénzügyminisztériumba lépett, a mely minőségben részt vett a valutarendezési m u n kálatokban. 1892 ben miniszteri tanácsos lett. 1895 ben meghivatván a Magyar Agrár- és Járadékbank veze tésére, kilépett a pénzügyminisztériumból. Az utolsó országgyűlés t a r t a m a alatt az Agrárbankból kilépett és azóta közgazdasági tanulmányoknak él. lS:/6 óta a tápéi kerületet képviseli szabadelvű programmal. E r r e t h J á n o s , Pécs város képviselője. 1811-ben Pécsett született. 1866-ban a budapesti egyetemen jogtudor, majd ügyvéd lett s Pécsett telepedett le. Elnöke a pécsi ügyvédi kamarának. Kerületét egy ízben, 1892—9ö-ig m á r képviselte. Gróf E s t e r h á z y K á l m á n , Kolozsmegye gyalui kerületének képviselője. 18ü0-ban Nagy-lklódon szü letett ; az Esterházy-család cseszneki ágából szárma zik, melynek egy része a múlt században telepedett meg Erdélyben. Tanulmányait Kolozsvárott végezte s a szabadságharcz kiütésekor beállott közhonvéd nek Bem seregébe, ki csakhamar tisztté nevezte ki. Kitűnt vitézsége által a harezokban s a szebeni csa tában egy ágyúgolyó elsodorta jobb karját, melyet amputálni kellett. A szabadságharcz u t á n a gazda ságnak és tudományoknak élt. Több természettudo mányi czikket irt, s ujabban az erdélyi múzeum-egylet elnökévé választatott. 1865-ben m i n t fogarasi kép viselő részt vett az utolsó kolozsvári országgyűlésen; majd m i n t Kolozsvár képviselője jött fel a buda pesti országgyűlésre és a Deák-párthoz csatlakozott. 1867-ben Koiozsmegye és Kolozsvár főispánja lett, majd a kolozsvári nemzeti színház intendánsa. 1887 óta a gyalui kerület képviselője. A Ház egyik jegyzője. F a s o i e T c d o r , Liharmegye magyar-csékei kerü letének képviselője. Iö40 ben született Nagy-Váradon. Jogi tanulmányokat végzett és 1867-ben belényesi 6zolgabiró lett. 18/2-ben lemondott hivataláról és egy évi ügyvédkedés után tiszteletbeli alugyészszé, l«75-ben pedig főügyészszé nevezték ki. A belényesi
VASÁRNAPI ÚJSÁG. görög-keleti egyházközségnek több évig elnöke volt. Kerületét 1899 óta képviseli. F r e y F e r e n c z , Esztergom város képviselője. 1851-ben született Esztergomban. Kereskedelmi isko lát végzett Budapesten, ezután átvette Esztergomban apja régi vaskereskedését, egyúttal bankirodát is nyitván. Bészt vett a megyebizottsági üléseken. Szülő városát 1892 óta képviseli, előbb nemzeti-párti, a fúzió óta szabadelvű programmal. H a d z s y J á n o s , Bács - Bodrogruegye új - verbászi kerületének képviselője, 1851-ben született. A buda pesti egyetemen orvostudori oklevelet szerzett. Mint gyakorló orvos Bács Topolyán telepedett le, s az egész Bácskában népszerűségnek örvend. Nemzeti párti programmal két választás alkalmával fellépett, de kisebbségben maradt, míg most szabadelvű program mal képviselővé választották. H a l á s z Z s i g m o n d , Pestmegye alsódabasi kerü letének képviselője. 1853-ban született Dabason, Pest megyében. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a jogot Bécsben végezte. Közpályáját mint megyei bizottsági tag kezdte. 1883ban a megüresedett alsó dabasi kerületben képviselő lett a függetlenségi párt soraiban. 18S4-ben ismét ugyanazon kerület válasz totta meg. 1888-ban főszolgabíróvá választatott és a mellett Alsó - Dabason gazdaságának élt. l89ti-ban szabadelvű-párti programmal választatott meg. H á n i o r y L á s z l ó , Szebenmegye vízaknai kerüle tének képviselője. 1868-ban született Aradon. A jogot a budapesti egyetemen végezte, azután egy évig Pa risban volt joggyakorlaton. Nyugat Európát több izben beutazta, majd a m a g y a r kereskedelmi minisztérium támogatásával több évet töltött Éjszak- és KözépAmerikában a közgazdasági viszonyok és ipartelepek tanulmányozása czéljából. I&ii7-ben haza jött és azóta aradmegyei birtokán gazdálkodott. Tartalékos honvéd huszárhadnagy. K r c s m á r i k J á n o s , Szarvas város képviselője. 1857-ben született Szarvason. A budapesti egyetemen, — hol főleg a keleti nyelvek tanulmányozásával fog lalkozott, — bölcselettudori oklevelet szerezett, majd jogot végzett. Egy ideig a szarvasi járásbíróságnál volt joggyakornok, 1886-ban pedig a szerajevói or szágos kormányhoz a mohamedán ügyek előadójává nevezték ki. Több izben tanulmányutakat tett Ke leten és Nyugat-Európában. 1890-ben visszatért a hazába s szarvasi főszolgabíróvá választották meg. 1899-ben a mohamedán vallási intézményekből a budapesti egyetem bölcsészeti karán m a g á n t a n á r r á habilitálták. Több tanulmánya jelent meg a keleti ügyekről. M a y e r K á r o l y , Temesmegye csákovai kerületé nek képviselője. 1855-ben született Billéden, Torontálvármtgyében. Jogi tanulmányait Budapesten vég«zte. 1877-ben Temesvármegye aljegyzője, majd tisztelet beli főjegyzője lett, mely minőségben 1896-ban kép viselővé történt megválasztásáig szolgált. N e u m a n n Á r m i n , Háromszékmegye bereczki ke rületének képviselője 1845-ben született Nagy-Vára don. A bécsi egyetemen tanult, majd Budapestre jött és itt 1868-ban jogtudorrá avatták. Egy év múlva ügyvédi irodát nyitott Székesfehérvárott. A nyolczvanas évek elején jelent meg «A m a g y a r kereske delmi törvény m a g y a r á z a t á t czimű nagy munkája, melynek alapján a budapesti egyetemen 1882-ben a kereskedelem és váltójog magántanárává habilitálta tott. Időközben ügyvédi irodáját Budapestre helyezte át és lőleg tőzsdeügyekben a főváros egyik legkere settebb ügyvédje lett. 1889-ben egyetemi nyilvá nos rendkívüli tanári czímet nyert. 1895-ben fentebb említett nagy munkáját második kiadásban adta ki. Kerületét 1887 óta képviseli. 1897-ben a kedifikáczionális bizottság tagjává nevezték ki, 1900-ban pedig udvari tanácsosi czímet nyert. O r l e y K á l m á n , Biharmegye margittai kerületének képviselője. 1847-ben született Nagy-Váradon. Tanul mányait ugyanitt végezte s az ügyvédi oklevél meg szerzése után 1871-ben Biharmegye szolgálatába lépett. 1872-ben első aljegyzővé választatott meg. Midőn több évi működés után a szolgálatról lemon dott, a megye határozatilag fejezte ki távozása felett sajnálkozását. Ezután gazdálkodásra adta m a g á t ; a megyei közéletben azután is részt vett. Kerületét 189:2 óta képviseli. P a t t y á n s z k y E l e k , Krassó Szörénymegye lugosi kerületének képviselője. 1836-ban született Besiczán s a katonai pályára lépett, a melyet 1860-ban mint dragonyos főhadnagy elhagyott. Megyei aljegyző lett. 1867 óta Krassó Szörényvármegyében főjegyző, majd vármegyei árvaszéki elnök, azután alispán lett, 1883-ban pedig főispánná neveztetett ki, 1884-től kezdve másfél évtizeden keresztül mint a délvidéki nemzeti p á r t elnöke fejtett ki tevékenységet. P e r c z e l D e z s ő , Tolnamegye bonyhádi kerületének képviselője. 1848-ban született Szegzárdon. Atyja, Per czel Béla, Tolnamegye alispánja, a későbbi igazság ügyminiszter volt. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezvén, ügyvédi oklevelet nyert. 1868-ban B a i a n y a m e g j e aljegyzője l e t t ; 1871-ben a völgységi j á r á s szolgabirájává, 1877-ben Tolnamegye alispán jává választatott, úgyszintén az 18<8. és 1884. évi általános tisztújitások alkalmával is, 1887-ben, tíz évi alispánkodás után a bonyhádi kerület választotta meg képviselőjévé s azóta folyvást e kerületet képviseli. A házban 1892—96-ban a közigazgatási bizottság jegyzője, majd elnöke volt, s több bizottságban is működött. Lgyanezen országgyűlés második ülés szakában a haz alelnökévé választatott. 1895-ben bel ügyminiszter lett. 1896-ban Ö Felsége a belső titkos tanácsosi czímmel, 1897 ben pedig a vaskorona-rend első osztályával tüntette ki. A Bánffy-kormány vissza lépése u t á n 1899-ben a képviselőház elnökévé válasz tatott s m i n t ilyen vezette a ház tanácskozásait a cziklus végéig.
11. SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.
R ó n a y J á n o s , Torontálmegye lovrini kerületének képviselője. 1837-ben született Kis-Zomborban. Jogi tanulmányait Prágában ós Bécsben végezte. 1860-ban tért haza s az alkotmányos élet megnyíltával megyei szolgálatba lépett. 1871 ig ó-besnyői szolgabíró volt, mikor ugyanott képviselővé választották. 1881-ben és 1881 ben a nagy-szent miklósi, 1887—1896-ig a török kanizsai kerületet képviselte. Mostani kerülete má sodszor küldi a parlamentbe. S a m a s s a J á n o s , Hevesmegye kápolnai kerületé nek képviselője. 1867-ben született Verebélyen, Barsmegyében. A jogot Budapesten, Gráczban és Pozsony ban végezte. A kolozsvári egyetemen államtudományi tudorságot nyert. 1887— 1896 ig mint tényleges huszár tiszt szolgált s mint főhadnagy lépett a tartalékba. 1896-ban Hevesmegye egri járásának szolgabirája, 1900-ban pedig az egri érseki joglyceum rendkívüli t a n á r a lett, a közigazgatási jogból és statisztikából. S c i t o v s z k y J á n o s , Nógrádmegye nógrádi kerüle tének képviselője. 1850-ben született Pécsett. Buda pesten végezte jogi t a n u l m á n y a i t . 1872—1875-ig a nógrádi j á r á s szolgabirája volt, azután gazdálkodott, 1876-ban a közigazgatási bizottság tagja, l S 7 8 b a n pedig a nógrádi járás mérsékelt ellenzéki képviselője lett. I 8 s 4 i g képviselte kerületét, a mikor Nógrád vármegye alispánná választotta. 1899-ben mostani kerületében újra megválasztatván, alispáni állásá ról lemondott. A közgazdasági élet terén mindenkor élénk tevókenvsé^et fejtett ki. Elnöke a nógrádmegyei gazdasági egyletnek, alelnöke a gazdák biztosító szö vetkezetének és a Magyar gazdák szövetségének igaz gatósági tagja. Az országos magyar gazdasági egye sület közgazdasági szakosztályának egyik alelnöke. S z e r b G y ö r g y , Krassó-Szörénymegye nagy-zorlenczi kerületének képviselője. 1850-ben született Belé nyesem Budapesten végezte jogi tanulmányait és 1874-ben ügyvéd lett. 1871—76-ig a földmivelésügyi minisztériumban fogalmazó volt, mikor mostani kerü lete képviselővé választotta. Első megválasztása óta tagja a véderő bizottságnak és 1877 óta a delegácziónak. Közéleti szereplése mellett részt vesz a görög keleti egyház ügyei intézésében és tagja a nagy szebeni r o m á n egyházi kongresszusnak. Kerületét nyolezadszor képviseli. S z ő t s P á l , Alsó-Fehérmegye alvinczi kerületének képviselője. 1863-ban született Alvinczen. A budapesti polytechnikumban tanult, de 1884-ben belépett a • Nemzet" szerkesztőségébe, s a budapesti egyetem jogi fakultására ment át. 1884 óta állandóan a "Nem zet" belmunkatársa és országgyűlési tudósítója s ezen kívül vezérczikkeket és tárczákat is írt. A képviselő ház jegyzője. T e l e g d y József, Biharmegye élesdi kerületének képviselője. 1854-ben született. Középiskolai tanul mányai végeztével a hohenheimi gazdasági akadé m i á t látogatta, h o n n a n haza térve, atyja mező telegdi birtokán gazdálkodott. Részt vett a megyei közélet ben s a biharmegyei gazdasági egyesület alelnöke. Kerületét 1893 óta képviseli. Gróf T i s z a I s t v á n , Biharmegye ugrai kerületé nek képviselője. 1861-ben született Budapesten. Egye temi tanulmányait a berlini, heidelbergi és budapesti egyetemen végezte; Budapesten államtudományi dok torátust tett. Mint huszárönkéntes szolgált s tartalé kos tiszti rangot nyert. Miután rövid ideig a belügy minisztériumban szolgált, Biharmegye politikai és gazdasági életében, valamint a ref. egyházi életben szerepelt. Több nagyobb agrárpolitikai, pénzügyi és közgazdasági tanulmányt írt a "Budapesti Szemle"-be és más folyóiratokba. 1884-től 1892-ig h á r o m czikluson át a vízaknai, 1892—96-ig a bars-újbányai kerü letet képviselte. 1896 óta jelenlegi kerületét képviseli. Több ipari vállalat és pénzintézet vezetésében vett részt, ez állásairól azonban az összeférhetetlenségi törvény tárgyalásakor lemondott. "Veszter I m r e , Szepesmegye késmárki kerületé nek képviselője. 1839-ben született Késmárkon. A jogot Budapesten hallgatta, majd Nagy-Kanizsán telepedett le mint ügyvéd, hol 17 évig működött. 1878-ban Zala megye alsó-lendvai kerületében képviselővé válasz tatott s 1887-ig mérsékelt ellenzéki p r o g r a m m a l e kerületet képviselte. 188i-ben a magyar-óvári kerület választotta meg, 1892 óta pedig szülővárosa. Az egy házpolitikai küzdelmek alatt kilépett a nemzeti p á r t - . ból és a szabadelvű párthoz csatlakozott. A kisbir tokosok földhitelintézetének jogi osztályfőnöke. Több zeneszerzeménye jelent meg. Kossuth-pártiak. B a l o g h . L á s z l ó , Biharmegye nagy-szalontai kerü letének képviselője. 1848-ban született Nagy-Szalontán. Miután a jogakadémiát elvégezte, 1870-ben Bihar vármegye szolgálatába lépett és 1881-ben a szalontai járás tőszolgabirójává választották. Mint ilyen közel 10 évig működött, azután gazdálkodott. Elnöke volt a gazdakörnek s a gazdasági takarékpénztárnak. B e n e d e k J á n o s , Hajdumegye hajdu-böszörményi kerületének képviselője. 1863-ban született Nyir-Balkányban. Debreezenben végezte jogi tanulmányait és 1885-benBudapesten ügyvédi oklevelet nyert. Költe ményeket és elbeszéléseket is irt és tett közzé. P á r év óta Debreezenben ügyvédeskedik és a «Debreczen» czimű politikai napilap szerkesztője. B i z o n y Á k o s , Miskolcz város éjszaki kerületének képviselője. 1846-ban született Budapesten. A jogot Kassán és Eperjesen hallgatta. 1869-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. Mint honvéd önkéntes tett eloget katonai kötelezettségének és tartalékos hadnagygyá nevezték ki. 1876-ban Miskolczon ügyvédi irodát nyi tott. A tiszáninneni ref. egyházkerület ügyésze. Mis kolcz város közéletében is szerepelt s több ipari és pénzintézet vezetésében vett részt.
11. SZAM. 1902. 49. KVFOLYAM.
16/
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
B o d a "Vilmos, Tolnamegye szegszárdi kerületé nek képviselője. 1838-ban született Veszprémben. Budapesten jogot végzett, azután megyei tisztviselő lett. 1861-ben Veszprémmegye aljegyzője volt. 1876-ban törvényszéki biró lett Szegzárdon. 1886-ban ismét megyei szolgálatba lépett, mint szolgabíró. Irodalmi tevékenységet is fejtett ki s szerkesztette a "Tolna megyei Közlöny"-t. 1884 óta képviseli kerületét. C s á v o l s z k y L a j o s , Pestmegye fülöpszállási ke rületének képviselője. 1811-ben született a nógrád megyei Bujákon. Korán lépett az írói pályára, ele inte szépirodalmi téren, majd politikai hírlapíró lett. A «Hon»-nak, majd az oEIlenőr.-nek lett munkatársa. A fúzió alkalmával a szélsőbal soraiba lépett s szer kesztette a párt közlönyét, a «Baloldal.-t majd nemso kára megalapította az «Egyetértés«-t, melyet a múlt országgyűlés végéig szerkesztett. 1887 óta folyvást képviselő, mostani kerületét 1896 óta képviseli. E n d r e y G y u l a , Hódmező-Vásárhely város kép viselője. 1856 ban született Egerben. A jogi tanfolya mot ott végezte. Budapesten avatták jogtudorrá s ugyanott tette le az ügyvédi vizsgát. 1878—1880 ig Hevesmegyében mint tiszteletbeli megyei aljegyző működött s Egerben lapot is szerkesztett. 1882-ben H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n ügyvédi irodát nyitott és "Vá sárhely és Vidéke" czímű lapot indított, melyet m a is szerkeszt. A hódmezővásárhelyi függetlenségi párt elnöke volt. 1892 óta Hódmező-Vásárhely képviselője. F a r k a B B a l á z s , Szabolcsmegye kisvárdai kerüle tének képviselője. 1839-ben született Kis-Várdán. A bécsi egyetemen végezte orvosi tanulmányait ; 1867-ben megválasztották Szabolcsmegye főorvosává. 1872-ben szülővárosában telepedett le, melynek 1881 óta képviselője. H o r v á t h . G y u l a , Fejérmegye csákvári kerületé nek képviselője. 1867-ben született Sárbogárdon. 1892-ben szerzett ügyvédi oklevelet, miután előbb Németországban volt hosszabb ideig tanulmányúton. Fejérmegye törvényhatósági bizottságának tagja, fővá rosi ügyvéd. 1897-ben alapította a "Magyar Jogászi czímű szaklapot, mely később a "Törvényszéki és Rendőri Ujság»-ba olvadt. E lapnak jelenleg is társ szerkesztője. J é k e y Z s i g m o n d , Szatmármegye mátészalkai ke rületének képviselője. 1852-ben született Géberjén, Szatmármegyében. Tanulmányait Budapesten, Po zsonyban, Szatmáron és Kassán végezte s azoknak befejezése után birtokán gazdálkodott. Részt vett me gyéje közéletében s a szatmármegyei függetlenségi p á r t n a k alelnöke. K a p o l s f f y J e n ő , Somogymegye lengyeltóti kerü letének képviselője. 1853-ban született Kaposvárott. 1874-ben lett ügyvéd és azóta szülővárosában van irodája. 1889-től "l896-ig a kaposvári kerületet kép viselte. K a l l a y L i p ó t , Szabolcsmegye nyir-bogdányi kerü letének képviselője. Is55 ben született a szabolcs megyei Napkorban. Egyetemi tanulmányait Buda pesten végezte, közben azonban Londonban és Ox fordban is hallgatott tanfolyamokat. Ezek után rövid ideig megyei aljegyző volt, de állásáról csakhamar leköszönt és szabolcsmegyei birtokán gazdálkodott. Kerületét 1892 óta képviseli. K e c s k e m é t b y F e r e n c z , Békés város képviselője. 1855-ben született Makón. Budapesten theologiát és filozófiai tanfolyamot végezvén, három évet töltött külföldön, Éjszak-Amerikában, Angliában és Skócziában. Békés városának 1885 óta ref. lelkésze. Több egyházi m u n k á t irt, fiatal korában a költészettel is foglalkozott. K o l i e r T i v a d a r , Fejérmegye rácz-almási kerüle tének képviselője. 1849-ben született Alsó-Alapon, Fejérmegyében. Budapesten végezte a jogot; azóta fejérmegyei birtokán gazdálkodik. Részt vett a me gyei életben, különösen gazdasági ügyekben. L u k á t s G y u l a , Pestmegye monori kerületének kép viselője. 1851-ben született Székesfej érvárott, 1866-tól 1868-ig a fiumei tengerészeti akadémiát látogatta. 1868—74-ig elébb mint hadapród, majd mint had nagy nagyobb tengeri utakat tett s útjairól külön böző lapokba czikkeket irt. Visszatérve 1875-ben hazá jába, a budapesti egyetemen jogot hallgatott s azóta mint hirlapiró működött. Egyik vezetője volt annak az ifjúsági küldöttségnek, mely Abdul Kerimnek diszkardot vitt. Az 1878-iki orosz-török hadjáratban az . E g y e t é r t é s , haditudósítója volt. 1879-ben * nagy váradi .Szabadság, czimű lapot szerkesztette, 1880-ban ugyanitt városi aljegyzővé lett. A nagy-szalontai ke rület 1884-ben képviselővé választotta. 1887-ben a rácz-almási, 1892-ben újra a szalontai, 1896-ban pedig a monori kerületet képviselte. M a l a t i n s z k y G y ö r g y , Hevesmegye poroszlói ke rületének képviselője. 1842-ben született Gyöngyoson. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Birto kán gazdálkodott s részt vett a megyei közéletben. M o l n á r Á k o s , Biharmegye székelyhídi kerületének képviselője. 1868-ban született Székelyhidon. A jogot Nagy-Váradon, Budapesten és Gráczban végezte. Az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le s itt nyitott iro dát. Irodalmilag is működött; novellagyűjteményt adott ki s főmunkatársa volt a "Csíki Lapok»-nak. A függetlenségi (Kossuth-) párt jegyzője. NeBsi P á l , Somogymegye tabi kerületének képvi selője. 1866-ban született Budapesten. A budapesti egyetemen tanult s jogtudori, államtudori és ügyvédi oklevelet szerzett. 1889 óta fővárosi ügyvéd. Részt vett a balatonföldvári fürdőtelep megalapításában s a fürdőtelepesek egyesületének igazgatója. Tartalékos honvédtiszt. P a p E l e k , Hajdumegye nádudvari kerületének kép viselője. 1837-ben született Karczagon. Tanulmányait a debreczeni kollégiumban kezdte meg és a buda pesti József-műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet.
A Nemzeti Szalon képkiállításából. HONVÉD-ROHAM A SZ0LN0KI CSATÁBAN. — Greguss Imre festménye.
Hosszabb ideig működött mint mérnök a Tisza-szabá lyozási munkálatoknál. 1873-ban szülővárosa polgár mesterévé választotta, 1884-ben pedig mostani kerü lete képviselővé, melyet azóta állandóan képvisel. R á t k a y L á 6 z l ó , Tolnamegye pinczehelyi kerüle tének képviselője. 1853 ban született Gönyőn, _Győrmegyében. Jogi tanulmányait elvégezvén, 1877-ben ügyvédi vizsgát tett és azóta Dunaföldvárott ügyvéd kedik. A paksi kerület függetlenségi pártjának elnöke. 1896 óta képviselő. Több népszínművet irt, köztük a • Felhő Klári»-t, mely a Népszínházban sikert aratott; számos elterjedt népdal szövegének is ő a szerzője. B i g ó F e r e n c z , Biharmegye bihari kerületének képviselője. 1849-ben született Gesztelyen, Zemplén megyében. Jogi tanulmányait Debreezenben végezte s bírói vizsgát tett. 1863-ban részt vett a lengyel fölkelésben. 1875-ben már Biharmegyében működött a függetlenségi párt szervezésén. 1881-ben képviselő jelölt volt, de esak 1884-ben sikerült bejutnia a tör vényhozó-testületbe. Az 1896-iki választások alkalmá val újra őt választották meg a bihari kerületben. S t u r m á n G y ö r g y , Borsodmegye mező-keresztesi kerületének képviselője. 1855-ben született Ózdon, Borsodmegyében. A sárospataki főiskolán tanult, majd a müncheni és aacheni műegyetemeken mérnöki ok levelet szerzett. Ismeretei kibővítése czéljából pár évet külföldön töltött. Hazatérve, néhány évig mint mérnök működött s utóbb gazdálkodott. 1892 óta kép viseli a mező-keresztesi választókerületet. V e r e s József, Békésmegye orosházai kerületének képviselője. 1851-ben szüleiett Orosházán. Sopronban és Halléban végezvén theologiai tanulmányait, a soproni evang. lyceum tanára lett, majd az ottani ev egyház lelkészévé választatott. Szülővárosának 1879 óta lelkésze. Mostani kerületét 1884—96-ig há rom cykluson át már képviselte. Az egyházi iroda lomban tevékeny működést fejtett k i ; több könyvet irt és 1896 óta szerkeszti az .Evangélikus Egyház és Iskola, czímű hetilapot. A békési egyházmegye esperese és az egyetemes evang. lelkészi értekezlet elnöke. Ujrron-pártiak. L o v á s z y M á r t o n , Bács-Bodrogmegye ó-kanizsai kerületének képviselője. 1864-ben született Zentan. A iogot Budapesten végezte s aliamtudori oklevelet nvert Önkéntesi éve után tartalékos tüzér-hadnagygya, majd honvédhuszár-hadnagygyá neveztetett ki. A.köz szolgálatot Bács-Bodrogmegyenél kezdte 1886-ban mint tiszteletbeli aljegyző, majd árvaszéki ulnok. 1896-ban Ada mezőváros főjegyzője lett. Később hír lapírói pályára lépett és a .Magyarország, czimu napilapnak három év óta felelős szerkesztője.
Néppártiak: E r n s z t S á n d o r , Nyitramegye privigyei kerületé nek képviselője. 1870-ben született Galgóczon. Eszter gomban végezte theologiai tanulmányait és 1882-ben szentelték pappá. 1897-ben a budapesti egyetemen kánonjogi tudori oklevelet nyert. Előbb Pozsonyban volt káplán. Nyugat-Európában és Kis-Ázsiában lett hosszabb külföldi útjáról hazatérve, 1897-ben az orszá gos néppárti iroda titkára lett. Több napilap és poli tikai folyóirat munkatársa volt és egy ideig szerkesz tője volt a néppárt politikai hetilapjának. 1890-ben a pápa számfeletti titkos kamarásává nevezte ki. 1901 júliusában időközi választásnál jelenlegi kerületében képviselővé választatott. S z a b ó I s t v á n , Győrmegye győrszigeti kerületének képviselője. 1862-ben született Piszka-Miskén, Vas megyében. Középiskolai tanulmányai végeztével a morva-fehértemplomi lovastiszti tanfolyamot végezte. 12 évig szolgált mint huszártiszt és tanára volt a bécs-újhelyi vívó- és tornatanári képző intézetnek. Jelenleg tartalékos huszárfőhadnagy. Mint Győrváros törvényhatóságának választott tagja vett részt a város közügyeiben. Kiváló suortsman a sport minden ágá ban s éveken át Szilágyi Dezsőnek kedvelt vívó társa volt. Egy izben életmentésért a koronás arany-érdem keresztet kapta. A zene-irodalmat is míveli. Kerüle tét másodszor képviseli.
HONVÉD-ROHAM A SZOLNOKI CSATÁBAN. G r e g u s s Imre festménye.
A, magyar szabadságharcz egyik legnevezete sebb eseménye az 1849 márczius 5-ikén lefolyt győzelmes szolnoki csata, melynek döntő moz zanatát : a 3-ik honvédzászlóalj rohamát tün teti elénk Greguss Imre képe erőteljes cso portosításban, lelkesítő harczi hangulatban. Eltérőleg arégi mesterek csataképeitől,melye ken tömérdek apró alakocskák küzdenek, átgá zolva az előtérben fekvő hullákat és ágyúron csokat, Greguss képe csak néhány alakra szorítkozik, melyek azonban teljes erővel, hí ven adják vissza a helyzetet: a hősi küzdelem kimagasló mozzanatát. A művész nem az eleset tek tömegével akar hatni, sem pedig a menekülő
168
11.
VASÁTWAPI TT.TSÁft
ellenség ábrázolásával, hanem bensőbb eszkö zökhöz nyúl, hogy a szuronyroham vérengző küzdelmét és utolsó erőfeszítését érvényre jut tassa. Egy perez még s diadalmas ifjú honvé dőink öldöklő harcz után visszaszorítják az osztrák tüzérséget s elfoglalják ágyúikat s ez zel eldöntik a esata sorsát. Még nagyobb jelen tőséget nyer e jelenet az ágyúk védelmére fel állított sánczkosár mögött feltűnő Damjanich alakja által, ki mellett a 65-ik honvédzászlóalj fejlődik ki, melynek más fegyver hiányában egyenesre vert kasza szolgált öldöklő eszkö zül ; ezek is derekasan megállották helyüket ós a harczedzett osztrák vadászok nagy részét a Zagyvába szorították. Az ütközetben mint előhad résztvett a lengyel légió is. melynek egyen ruhájában egy, a sánczkosár mellett térdeplő lövészt láthatunk.
TEMETKEZéS A LEVEGŐBEN Némely embereket nem hagy nyugodni a temetkezés mai módja. Azzal érvelnek, hogy az egészségre veszedelmes, ha a holttesteket a föld
SZÁM. 1 9 0 2 . 4 9 . ÉVFOLYAM.
ii. SZÁM. iim.'ití.
KVFOlTA*.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Ml
* Khinában igen ritkán lehet nyomorék férfiút ték és a Nahovi felfúvódott, a belső gömbbe beleteszik a koporsóba helyezett holttestet álló nőt vagy gyermeket látni. Ez onnan van, mivel á testi lábával született gyermeket a khinai szokások helyzetben. A koporsó egy robbanó gázzal telt szerint rögtön el kell pusztítani. felfújható vánkosba van fektetve, belseje pedig * Mesterséges fogak. Amerikában évenként 30 vastag viaszburkolattal van ellátva ós annyi millió mesterséges fogat gyártanak Európa száraára. maró sav van bele töltve, hogy a holttest elme Megjegyzendő, hogy az Olasz- és Spanyolországba rül benne. A mint a sav érintkezésbe jut a holt szállított fogaknak hófehéreknek kell lenni, míg testtel, ez utóbbi gyors feloszlásnak indul benne Angliában és Németországban csakis a világos sárga s gáz fejlődik, a mely a külső gömbön alkalma színű hamis fogakat használják. zott szelepen kitódul. A mint ez megtörténik, a •f Báró Hirsch végrendelete végrehajtóinak, Bloch koporsó terhe megkönnyebbedik. így a vánkos, és Lanterstein becsi ügyvédeknek a legfelsőbb tör a melyen fekszik, kitágul s egy ebben alkalma vényszék egyenként 780 ezer korona díjat itélt meg zott tű behatol a robbanó anyagba, miáltal a a több száz milliós hagyaték ügyében végzett mun Navolii alsó részében tűz keletkezik. A levegő kájukért. ekkor behatol ide s a gömb iszonyú erővel fel * Úszó kórház. Boston város kikötőjében van emelkedik s mint tűzgömb, magasan a légben egy kórliázszerüleg berendezett hajó, mely naponta beteg asszouyokat és gyermekeket visz ki a nvilt elég. tengerre. A legtöbben visszatérnek este otthonukba. Tettek is e furcsa találmánynyal kísérleteket. Sokan maradnak azonban a hajón is mindaddig, Persze, emberi holttestet nem kaptak e czélra, míg meg nem gyógyulnak. tehát egy kutya hulláját használták. A mint a * Történeti nevezetességű esernyőt árvereztek NctVohi felemelkedett, a szelepén fehér felhő el nemrég Parisban. Ez az esernyő volt az. melyet szállt ki, a mely folyton felhőzve áradt belőle XVI. Lajos viselt, midőn Varennesben 17!M-ben egész mintegy . 3000 láb . magasságig. Kétszáz elfogták s melyet aztán az ottani községházánál lábbal magasabban a kiömlő füst már fekete sokkig őriztek. Az esernyő igen nagy és erős, SZÓ
ORSZÁGGYŰLÉSI KARCZOLATOK. A bihariak.
A VÁG HÍDJA PÖSTYÉN MELLETT. — F5gerl A. Gusztáv fölvétele.
A «PHOTO-CLUB» KIÁLLÍTÁSA.
R É S Z L E T E K AZ ÚJ ORSZÁGHÁZBÓL — Birchbauer H. amateur fényképe a Photo-Club kiállításán.
alá ássák, hogy ott lassú elenyészésnek legye nek kitéve, mert ezáltal megfertőztetik minden féle betegségek csiráival nemcsak a földet, ha nem kigőzölgések útján a levegőt is. Ezenkívül az illetők szerint, a kegyeletnek sem felel meg, a mai szokás, mert az a gondolat, hogy szeret teink holtteste mindenféle férgek és élősdi álla tok tápláléka lesz, nem valami vigasztaló. Az ilyen érvek sok embert rábírnak, hogy hive legyen a halottégetésnek, bár ez a szokás sok nehézséggel jár, mivel egyelőre, a míg általá nosan el nem terjedt, nagyon költséges és sok helyűt* a hatóságok és különösen az egyházi körök „Jlenzik. Ez birt rá egy furfangos angol feltalálót, hogy a temetkezésnek egy egészen új és szokat lan módját eszelje ki, a mely alig számíthat ugyan általános elterjedésre, de mint kuriózum érdekes a megemlítésre. Szerkesztett egy tojásdad alakú léggömböt, mely selyemből készült. Nevet is adott neki : Navohi. A gömb belsejében egy másik, belül üres gömb van. melynek hurokja úgy van csi nálva, hogy a levegő nem hat rajta át. A külső és belső gömb közötti tér világító gázzal van megtöltve, a mely 900 font súlyt bír a levegőbe fölemelni. Mikor most már a gázát beeresztet-
volt, aztán a gömb alsó része kigyúlt, majd az egész gömb is, és néhány pillanat múlva egé szen eltűnt. Aligha valószínű, hogy a feltalálónak sok híve akadjon, bár sietett eszméjére szabadalmat szerezni Minden jel arra mutat, hogy az em beriség még jó sokáig megmarad a temetkezés hagyományos módjánál. S ha már valaki min den áron el akarja égettetni a holttestét, a crematorium még mindig egyszerűbb dolog, mint a Navohi.
EGYVELEG. * Angolország- szegényeinek ellátása a kormány nak havonként 24 millió koronába kerül. * Szerencsés hajós. Mekay Horácz, a Cunard hajózási társulat egyik hajóskapitánya 850 utazást tett Európából Amerikába a nélkül, hogy az általa vezényelt «Lucania» nevű hajót vagy ennek utasait a legcsekélyebb baj érte volna. * Házigazdák és lakók. Néhány év óta a berlini háztulajdonosok szövetkezete a rendetlenül vagy épen nem fizető bérlők névjegyzékét közölte. Most azonban vagy kétszáz bérlő szövetkezett, kik viszont a fukar, szeszélyes és durva háztulajdonosok pontos névsorát közük.
vete kék selyemből van khinai piros szegélylyel. A halhéjtartók bronzból vannak dugóhúzó alakú díszítésekkel. Különben az egész ízléstelen, de rend kívül erős. * Az ásításről azt állítja egy franczia orvos, hogy némely esetben nagyon egészséges, különösen nyak fájdalmaknál mesterségesen is elő kellene idézni. * 110 ezer tehén tejét fogyasztja el London, s ezért— a tej literét 30 fillérjével számítva — éven ként 42 millió koronát fizet. * Mexikóban az lílOO-dik évben 376 millió cso mag czigarettát és 119 millió szivart gyártottak és adtak el. * Az elefántcsontot franczia gyárosok újabban birka-, őz- és kecskecsontokkal utánozzák, melyeket kellően preparálnak. * Khinában a nők kilenczven százaléka sem írni, sem olvasni nem tud, míg férfiút alig lehet olyat találni, a ki legalább olvasni ne tudna. * Francziaországban a jégeső által évenként okozott kárt átlag 65 millió koronára becsülik. A kár legnagyobb része a szőlőültetvényeken esik. * A posta intézménye Khinában eddigelé isme retlen lévén, a levelek vagy csomagok továbbítá sát magánvállalkozók teljesítik, kik minden egyes esetben a felekkel a viteldíj iránt alkudoznak. A viteldíj két harmadát a felaüó, a többit a czímzett fizeti meg.
E hó 3-án bezárultak a Photo-Club kiállítá sának termei. A kiállítás iránt kezdettől fogva igen elénk érdeklődést tanúsítottak úgy az amateurök, mint a nagyközönség is, a meny nyiben állandóan szép számmal látogatták a kiállítást. És ha tekintetbe veszszük, hogy e kiállítás első lépés volt a fotográfiai tárlatok nak a külföld mintájára nálunk való meghono sítására, úgy ebben csakis elismerését és jutal mát láthatjuk ezen új művészeti ág megismer tetésén és terjesztésén fáradozó rendezőség buzgalmának és áldozatkészségének, melylyel a kezdet nehézségeit immár sikerűit legyőznie. S reméljük, hogy nemsokára eljutunk mi is addig, hogy mint a külföld némely nagy váro saiban, a szépművészeti kiállításokkal párhuza mosan időszaki művészeti fotográfiai kiállítá sokban gyönyörködhetik majd a magyar közön ség is. Ez a czél lebegett a «Photo-Club* előtt, mikor ezen első kiállításának erkölcsi sikerén felbuzdulva, elhatározta, hogy ezentúl éven ként egy-két országos kiállítást, a jövő év tava szán pedig nemzetközi kiállítást rendez. Addig is részt vesz a turini és gráczi nemzetközi kiál lításokon; Az előbbire a jury 42 képet itélt kiküldendőnek, melyek az e czélra rendelke zésre bocsátott 60 négyzetméter területet csak nem teljesen elfoglalandják. Utóbbira nézve nem alkotott juryt, hanem minél nagyobb szám ban való részvételre hívja fel a magyar amateuröket. E czélból szívesen ad felvilágosítást a «Photo-Club», melynek tanácskozó termében a gráczi kiállításon való részvétel meghívója ós feltótelei ki vannak függesztve. Lapunk kilenczedik számában megkezdtük a ((Photo-Club» kiállításának ismertetését és néhány igen szép kiállított kép bemutatását. Most folytatjuk a sorozatot. így bemutatjuk Vőgerl Ágoston Gusztávnak «Vág hidja Pöstyén mellett» czímű fényképét, melynek eredetije a legfinomabb kivitelű aczélmetszetekkel is ki állja a versenyt. Továbbá dr. Kőnig Tivadarnak ((Vitorlás hajó a keleti tengeren» czímű képét, melyben oly érdekes tükröződést és hullám törést örökít meg, milyent a folyton változó szeszélyes oczeánokon is csak igen ritkán lát hatunk. A vonalak fantasztikusak, mondhatnók stilizáltak. Találóan jegyezte meg e képre dr. Wartha Vincze, hogy ime: «a természet. szeczessziója». Nem csak művészi kivitelüknél, hanem tár gyuknál fogvais érdekesek: Goídmar/cKárolynak a «Sába királynője» és «Merlin» szerzőjének, a magyar származású, világhírű zeneszerzőnek (született Keszthelyen 1832-ben) arczképe, me lyet Gerő Tibor vett fel s melyet az agg mester sajátkezű névaláírásával is ellátott; továbbá: a világosi Bohus-kastély azon szobája, melyben
az 1849-iki fegyverletételt aláírták. A szoba most is azon állapotban van, mint ama szomorú napon volt. A kitűnően sikerűit képet Bohus László báró főrendiházi tag, a kitűnő amateurfónykópész, készítette. Két képet az új országházról is bemutatunk. Birchbauer mérnök felvétele után. Az egyik a tetőzet egy részét tünteti fel, a másik pedig az egyik díszes kaput. Jövő számainkban folytatjuk a sorozatot. Kohlman Arthúr.
Bihariak ? Vájjon ? Hát vannak még bihariak? Vagy ha vannak, hát bihariak-e még? Hiszen e külön elnevezés alatt főleg Tisza Kálmán és hívei értetődtek, Tisza Kálmán pedig jelenleg erdélyi képviselő. A «Vasárnapi Újság» együvé csoportosítva kívánta közölni «Biharország» követeit. Talán egy kis maliczia is volt e terv bon. Hogy az olvasónak rögtön szemébe tűnjék: ki hiányzik, — mint hogyha Milano látképét kö zölnék madártávlatból ós a dóm nem volna rajta. No de semmi. Dóm ide, dóm oda. Áll még Bihar, a hogy úgy. Hiszen megmaradt még a másik nevezetessége, hogy ő találta fel az alsóst. Innen indult világhódító útjára a maga «Van nak »-jaival ós «U hu»-jávai. És szinte termé szetesnek is látszik, hogy az alsósnak itt kellett születnie, mert hisz az alsós se egyéb, mint a kalabriasz-beli felsőnek a detronizálása. Le a zsarnokkal! Legyen az alsó a legnagyobb és üsse el a felsőt. De míg ily rangra emelkedett ott a hires Kuoni pásztor ós három társa, addig Bihar két ségtelenül vesztett a prestige-éből. Nem mutat jó ízlésre, hogy két legnagyobb fia: Tisza Kál mán és Szilágyi Dezső nem otthonról kapta a mandátumát, — alsókat játszott ki a nemes vármegye. Bár iszen egy-két talentum még most is akad a bihari képviselők közt. Gróf Tisza István a fiatalabb generácziók közt első ember. Nem roszabb az apjánál — csak az idők roszabbak. A Tiszák szerencsecsillaga kisebb, bágyadtan pislákol, de a Tiszák magok nem kisebbek Derék ember őrleti Kálmán is. Innen onnan
VITORLÁS HAJÓ A KELETI TENGEREN. — Kőnig Tivadar főlvétele
A PHOTO-CLUB
FÉNYKÉP-KIÁLLÍTÁSÁBÓL,
m
VASÁRNAPI ÜJSÁG. nyilasakor halommal szokta hozni a Házba a rózsá kat barátainak, pomázi kertjéből; odább Plósz mi niszter halad, bizonyosan nem most kapott nagy rendjeléről, hanem valamely új törvénykönyvről gondolkozva. A másik képen Szivük Imre tűnik föl vejével, az ifjú Baross Jánossal (csak a képen látszik nagyobb nak apósánál, mert közelebb esett a fotograf gép hez). Az ifjú Baross ép szűzbeszéde után, melyet a magyar gazdasági politikáról tartott, igyekszik haza felé ebédre. X.
LOSONCZY GYORGY. 1849—1902.
A tisztviselői kar egyik tevékeny munkása, Losonczy György honvédelmi miniszteri osz tálytanácsos, rokonai, barátai és kartársai bána tára önkezével vetett véget életének. Baja volt; azt hitte, gyógyíthatlan s annak nyomasztó hatása alatt vesztette el lelki erejét. LOSONCZY GYÖRGY. Számolt magával és döntött. Jóval előzőleg rendelkezett irásilag a dolgai felől és az elha tározást aztán nem sokára követte a tett. Csa ötven éves, de még mindég «kedves fiú». A leg ládot nem hagyott hátra; de a kik ismerték, szebb dragonyos, — a hogy ő szereti magát ne szeretettel és rokonszenvvel övezték. Derék veztetni. Sok természetes esze az öreg Beöthy ember volt. Helyén dobogott a szive és a köte lességteljesítés terén is megtette az erejétől Andorra, a híres bihari viczispánra emlékeztet. telhetőt. Egyike a legnépszerűbb képviselőknek; van Kolozsvárott született 1844-ben és közép kedélye, charmja és vele született érzéke a iskolai tanulmányait az ottani ref. kollégium politikai praktikákhoz. Nem irt szép verseket, ban, a jogot pedig a budapesti egyetemen mint Illyés Bálint, összes irodalmi működése végezte. Tisztviselői pályáját 1870-ben, mint egyetlen levele, a mit a választások alatt irt, gyakornok az erdélyi királyi biztosságnál kezdte, a honnét, a kir. biztosság feloszlatása mely azonban veri hírben Pál apostolnak leve után, 1872-ben a honvédelmi minisztériumba lét az Efezusbeliekhez. Fassie Tódor a legszelí került, a hol most bekövetkezett elhunytáig 30 debb román. Rigó Ferencz a legtypikusabb pél éven át teljesített szakadatlan szolgálatot. Be dánya a szép gömbölyű magyar embernek, csülettel állta meg helyét. Tevékenysége, szor tetőtől talpig szittya ruhában, kanászkalappal, galma és megbízhatósága, legutóbb a vaskorona renddel, királyi elismerést is szerzett neki. é hatalmasan kifent bajuszával, csak úgy ropog Mint magánember jellemes volt, nem kereste a föld a csikorgós kordován csizmái alatt. Telegdy József egyike a legeslegnépszerűbb képviselőknek a parlamentben. Tisztelettel ós szeretettel veszik körűi a barátjai. mert hótiszta jellem, nyugodt, férfias temperamentum. Két ritka tulajdonsága van ezenfelül. Nem tart beszédeket és nem akar semmit. Még rendjelet sem. Kitűnő gazdának tartják és nagy vadász nak mondják. De ez az utóbbi hihetetlen. Hogy ő neki lelke volna egy vadállatnak a vérét on tani, azt csak az hiheti el, a ki látja. Egy kevély sége volt, hogy ő is bihari. De most már talán abból is kigyógyult. A többi bihari képviselő többnyire új ember, mind Kossuth-párti, tehát mind igen jó hazafi, mind derék, tekintélyes ember odahaza, most már mind nagyságos úr is, Bihar tehát a meny nyire annyira, még mindig Bihar. Bihari.
Ü. SzAít. 1902. 49. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.
az összetűzést; de nem is tűrte el, ha becsüle tében igazgatalanul érintették. Helyt állt ma gáért. Ragaszkodott a társaihoz ós segített, a hol lehetett. Átalában vidám kedélyű volt. Ez a derűit hangulat pár év óta el-elhagyta őt. Egyetlen fivérének halála s egyetlen nőtestvé rének súlyos idegbajjal küzködóse hatott rá. Aztán a maga baja tette torlódottá a lelke küz déseit. Ezen a nyomon költözött el idő előtt. Nyugodjék békével. —ü—
SZADA YAKKO ARCZKÉPE. A kitűnő japáni művésznő legutóbbi szá munkban leirt látogatásunkkor megígérte, hogy mihelyt megkapja arczkópeit, melyeket Berlin ből a hol utoljára fotografáltatta magát, — vár, küld belőlük lapunk számára is. S néhány nappal Budapestről való elutazása után Buka restből csakugyan meg is küldte azt a képet, melyet mai számunkban bemutatunk. Jantyik Mátyásnak legutóbbi számunkban közölt képe a művésznőt a színpadon, a «Gésa ós a lovag» czimű darab meghalási jelenetében ábrázolja, mig a most közölt fénykép a színpadon kívül, a magánéletben mutatjuk be. Szada Yakko az ülő hölgy a képen, mellette balról a hót éves kis Rai, Szada Yakko és férje, Kavakami kis fogadott fia áll, európai ruhában. A kis Bai nagyon helyes, bátor gyerek, látoga tásunkkor ott volt a szobában s a gyermekek szokott bizalmas modorával szaladt elénk és fogott velünk kezet. Az álló hölgy a képen Zuru kisasszony, a színtársulat egyik ifjú tagja. Nagyon érdekes a két japáni hölgy ruhája; selyem mind a kettőé, az a finom, drága, japáni selyem, melyet európai hölgyek is oly nagyra be csülnek. Szada Yakko ruhája selymébe cseresz nye-virágok vannak szőve, Zuru kisasszonyéba pedig pompás nagy chrysanthemumok. Ezek a
A képviselőház előtt. Némelyek azt mondják, hogy az országgyűlési képközlemények kissé egyhangúvá teszik a "Vasár napi Ujsági illető számait. Két oldalon nincs egyéb, mint egy csomó fej, némelyik dús hajfürtökkel, másik kopasz koponyával. Hogy e panaszon is segítsünk némileg, s kissé változatosabbá tegyük e közleményeket: egy-két amateur-fotografus szíves ajánlatát vettük igénybe, kik egyelőre az utczáról a d . u. 3 óra felé éhesen haza felé szállingózó kép viselőkre sütik el fegyverüket: meghúzván pokol gépüknek, a Kodaknak ravaszát, néha bizony ép olyankor, mikor az előttük gyanútlanul haladó nem épen a legszabályosabb lépést teszi, mert a mai államférfiak nem vesznek tánczmestertől leczkéket a méltóságos magatartásból, mint régi kró nikák szerint a franczia trónon ülő fejedelmek (még a nagy Napóleon is) és udvaronczaik tették. De az is lehet, hogy lépteik elég szabályosak, csak az emberiség átalában nem tudja, mikép kell szépen járnia. A mint hogy egyik jeles művészünk a pillanatnyi fényképezés elterjedésekor, ily képek nyomán hónapokig tanulmányozván a lovak járá sát, arra az eredményre jutott, hogy a lovak volta kép nem tudják: mikép kell járniok, s a képző művészektől kellene a járás mesterségében leczkét venniök. Most közlött pillanatnyi fényképeink egyikén szokott magyar ruhájában az öreg Luppa Péter, a magyar tGül Baba», • rózsák atyjai látható, ki tavasz
japániak kedvencz virágai; a japáni chrysanthemum hires az egész világon, sehol oly pom pásan nevelni nem tudják; a cseresznyevirágot pedig a tavasz jelképeként szeretik; s a cse resznye nyílásakor tartott tavaszi ünnep a nép egyik legfőbb ünnepe. Szada Yakko és társulata jelenleg már SzentPétervárott játszik. A tavasz vége felé indulnak vissza hazájukba. Londonból akarnak hajóra szállni s ősz elején fognak Japánba érni, a hon nan aztán — a mint tervezik — két évig nem is indulnak újabb körútra. E G Y MAGYAE K E R E S K E D Ő H Á Z ÖTVENÉVES JUBILEUMA. Szép ünnepet ül most a budapesti Mössmcrczég: fennállásának félszázados évfordulóját. És ez nem csak magát a czéget s közelebbi ügy feleit érdekli, hanem a nagyközönség érdeklő désével és rokonszenvével is találkozik. Mert nemcsak a főváros lakossága előtt jól ismert a Mössmer-czég, hanem úgyszólva az egész országban; hiszen ötven év lefolyása alatt a haza minden részéből számtalanon átlépték már annak az üzletnek a küszöbét, melynek menyasszonyt ábrázoló czégtábláját még régi magyar művészünk, Barabás Miklós festette. De nem csak az egykori és mostani vevő közönség fordulhat rokonszenvével az ünnep lők felé, hanem mindenki, a ki méltányolni tudja a becsületességgel egyesített üzleti szor galmat, mely e derék czéget hosszú ötven év alatt állandóan vezette, fentartotta s virágzásra juttatta. Az 1852-ik évben nyitotta meg néhai iV/ós.smer József az akkor Uri-utczának nevezett, most Koronaherczeg - utcza 12. szám alatti Orczy-fóle házban vászonkereskedését. A mi ma már szinte lehetetlennek tetszik, akkor ebben az egész utczában, ezen az új üzleten kívül, még csak egy másik kereskedés volt, az azóta megszűnt Steinbach-féle fűszeres bolt. S nem is csoda, ha mindenki azt jósolta a vál lalkozó Mössmer Józsefnek, hogy arról a nép telen tájról mentől hamarabb el kell költöznie, mert ott ugyan meg nem élhet. Azonban a közönség csakhamar észre vette, hogy az új kereskedésben jó árú s megbízható becsületesség van és már a megnyitás után egy héttel oly tömegesen látogatták a távoli város részekből is, hogy néha még az utczán is vár tak, a kik be nem fértek. Különben az akkori helyiség a mostaninak csak egyharmada volt s nem sokára bővíteni kellett. De a közönség fokozódó érdeklődése és az üzletnek gyors felvirágozása következtében ez a bővítés is csakhamar elégtelennek bizo nyult, minél fogva a helyiségeket megint na gyobbítani volt szükség, mig nem a mai terje delmet elérték. Az 1867-ik évig csupán vászonkereskedéssel foglalkozott az üzlet, de számolván a változott viszonyokkal, ez idő óta a fehérneműek min den ágazatát is körébe vonta, megelőzvén ezzel a legtöbb bécsi czéget is, mert Bécsben csak most kezdik a vászonkereskedést kibővíteni fehérnemű-kereskedéssel. Éhez járul még, hogy a czég a fehérnemű árúk egy részét saját gyá rában készítteti, hozzá járulván így egyszer smind a hazai ipar előmozdításához is. Nagy dicséretére válik a czégnek, hogy a hazán kívül nemcsak az osztrák tartományok ban és Boszniában, hanem Németországban is szerzett vevőket s azokat mostanig meg tudta tartani. A kalotaszegi varrottast is sikerűit a czégnek a világkereskedelembe rendszeresen bevezetni s most már tetemes mennyiségű enemű iparterméket ad el különösen Amerikába és Németországba. A derék magyar czéget — mely különben ez idő szerint négy nagy üzlettel bir a főváros ban, — az immár elhunyt alapító fia, a szak májában kiváló tekintélynek örvendő Mössmer József vezeti, szigorúan ragaszkodva a czég régi jelszavához: megbízhatóság és méltányosság. ,
GRÓF SZÉCHENYI HANNA MENYEGZŐJE. SZADA YAKKO FOGADOTT FIÁVAL ÉS ZUEU KISASSZONYNYAL,
VASÁBNAPI ÜJSÁG.
Fényes főúri esküvő ment végbe folyó hó 4-én a budai királyi vár Szent Zsigmond-kápolnájában, hol gróf Károlyi Lajos, volt londoni nagykövetünk fia
MÖSSMER JÓZSEF, A MÖSSMER-CZÉG ALAPÍTÓJA.
171 — * Hulló csillagok', — a három Si/mi-kép, — az 'Autodafé*, — *A bor*, — *A kisértetek órája* — az 'Enyelgő faunok* — és a mester egyik ifjabb kori festménye: «A mentő csónak*. A kormány a vételárat részletekben törleszti, hogy a költségve tést kevósbbé terhelje meg. Úgy hallatszik, hogy a család megbízottjával még folynak az alkudozások, de alig lehet kétség, hogy a becses gyűjtemény Makngyaa a nemzet tulajdona lesz. Wla8sics közoktatásügyi miniszter ezzel ismét közóhajtást teljesített és régi mulasztást hozott helyre, mikor megragadta az alkalmat, hogy egy nagy művészünk nevezetes alkotásainak me zését biztosítsa. Zichy festményei és rajzai elter jesztették hirét a művészvilágban, de művei legna gyobb része külföldön van a c/ári udvar, részben Edvárd a mostani angol király birtokában. Nyil vános képtárakban aUg akad néhány műve. Leg nagyobb festményei, heves és csapongó képze letének és ironikus filozófiájának e nevezetes és sajátos nyilvánulása i, melyek művészi egyéniségét a legérdekesebben ismertetik, most itt Budapesten voltak láthatók, a Nemzeti Szalon kiállításán, s a nagy művésznek e festményeit most a magyar állam közkincsül szerzi meg. Nagy érdeme marad YVlassicsnak, hogy ezt az alkalmat megragadta e pó tolhatatlan gyűjtemény megszerzésére. A Magyar Tud. Akadémia könyvkiadó-vállalatának Legutóbbi sorozatában két nagyszabású munka nyer befejezést. Az egyik eredeti: Jánosi Béla 'Az aesthetika története* ezímíi müve, mely ből most a harmadik befejező kötet jelent meg. Jánosi művének első két kötetét az Akadémia pálya díjjal, a tudományos bilálaf pedig nagy elismerés sel jutalmazta s ez utolsó kötet méltán sorakozik :i többihez. Az aesthetika történetének legfontosabb részét, a XIX. század aesthetikai rendszerei! ismer teti benne a szerző, köztük Lessinp, kant, llerdcr, Goethe, Fichte, Hegel, Schopenhauer, a Intiuzia spiritualisták és pozitivisták nézeteit, egyúttal kiter jeszkedve a magyar aesthetikusok méltatására is, a mit eddigelé senki sem foglalt így össze nálunk. A szerző az eredeti
MÖSSMER JÓZSEF, A MÖSSMER-CZÉG MOSTANI TULAJDONOSA.
kelt egybe a bájos Széchenyi Hanna grófnövel, a nagy Széchenyi unokájával. Nemcsak fényes volt pedig ez esküvő, hanem igazi magyaros jellegű is. A kápolnát megtöltő násznép és közönség min den férfitagja magyar díszben jelent meg s a höl gyek közül is sokan magyar ruhát öltöttek. A menyasszony is magyar ruhában lépett az oltár elé. Szövete nehéz fehér satin de Lyon volt. Az aljat köröskörül magyaros ízlésű hímzés-sáv díszítette. A gyönyörű bas-relief kézzel hímzett virágraintája elől 20, hátrafelé emelkedve a három méter hosszú uszályon 50 centiméter széles volt, éhez valódi, az ősanyák idejéből megőrzött pointe d'aigerille csipke kötény járult, mely épen a hímzésig ért le. . A derék prüszlikot mutatott. Elől, a fűzés alatt fehér selyemmuszlin volt apró ránezokba betéve, míg afölötte czikázó selyem fűzőzsinór közé narancs virágok fonódtak. Hátul kis, dupla lebbeny s az újjakon kettős dudorok, melyek alól, valamint az ujjak végén valódi csipkefodrok libegtek. A pruszlik kivágását egy plasztron töltötte ki selyemlapra fek tetett, valódi csipkéből. A derék minden varrásán az alj mintájának mása keskeny kivitelben. E pazar öltözékhez, mely a Monaszterly és Kustnik utódainak kitűnő Ízléséről hires műterméből került ki, egy félhosszú gallér tartozott, fehér satin de Lyonból. Alsó szegélyén szintén 20 centiméternyi virághimzés, mely minden varráson keskeny sávban futott fel a nyakhoz. Elől két 10 centiméter széles hajtóka valódi hermelinből, a miből a Stuart- és a nagy vállgallér is készült. A hosszú fátvolt ideális redőkbe szedve tartotta a narancsvirág fejék, míg az antik csipkehullám a a hosszú uszályt is eltakarva omlott alá. S. Bella.
IRODALOM É S MŰVÉSZET. Zichy festményeinek megvásárlása. A Nemzeti Szalonban rendezett Zichy-kiállítás legkiválóbb tíz darabját a kormány 120 ezer koronáért megvásárolta a szépművészeti múzeum számára. A megvásárolt festmények ezek:'A pusztítás démonának diadala*,
források
alapján
dolgozta
fel
műve rendkívül bő anyagát s az elvon! rendszere ket, filozófiai gondolatokat is világos, áttekinthető formában tudja tárgyalni. Ilyen nagy terjedelmű s eredeti kutatások alapján készült filozófiai munka rég nem jelent már meg irodalmunkban s kiadásá val az Akadémia nagy szolgálatot tett tudományos ságunknak. A másik mű osztrák szerző müve ; Ihtlicr Alfonz tAusztria története», melyből a második és a be fejező harmadik kötet jelent meg. Annál a szoros összeköttetésnél fogva, melyben Ausztriával állunk, nagyon szükséges dolog a monarkhia másik álla mának történetét ismerni s e tekintetben Huber műve nagy szolgálatot tehet. A három kötetes nagymunka a mohácsi vész utáni idők rajzával, a Habs burg-háznak a magyar trónra jutásával végződik. fíaróti Lajos fordította jó magyarsággal s a fordí tást Pauler Gyula nézte át. A természettudományi társulat könyvkiadó vállalata kiadásában két újabb kötet jelent meg, az egyiknek czíme 'Anatómia és Diioat.', a másiké pedig tNépsterü csillagászat*. Amaz dr. Thanhoffer Lajos egyetemi tanár három népszerű felolvasá sát tartalmazza, melyek során érdekesen fejtegeti sok divatezikknek. különösen pedig a fűzőnek az egészségre nézve ártalmas voltát. A kötetben 114 drb. ábra és négy képtábla is van. A «Népszerű esillagászat»-ot dr. Darvai Móricz fordította a D. P. Todd eredeti művéből. A szöveget 323 rajz és hat képes tábla teszi még érdekesebbé. Margit férje. Regény két kötetben. Irta Kövér Ilma. Olyan asszony történetét mondja el a könyv, a ki hozzá méltatlan férjhez került, de miután sokat szenvedett, második férjével boldog lett. Kövér Ilma úgy története megoldásában, mint egész felfogásá ban távol áll a realizmustól, de azért a való életet festi, enyhített árnyalattal,kellemes, lágyabb színek kel. A milyen nemes a szerző felfogása, olyan finom az előadása is; nyelve egyszerű, de könnyen folyó, helyenkint meleg, lendületes. A regény az Athenaeum Olvasótára czímű sorozatban jelent meg, ára a két kötetnek kemény kötésben két korona. Katonák és asszonyok. Ilyen czím alatt bocsájtotta közre könyvalakban Kormos Sándor a lapok ban elszórva megjelent tárcza-közleményei egy ré szét. A novellák tárgya nagyobbára a katonaság életéből van merítve. A kötet Aradon jelent meg, ára két korona. Egy görbe nap, énekes bohózat három felvonás ban, irták Csicseri Bors és társa. E név alatt tudva-
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
172
Plósz Sándor miniszter és tőle balra Luppa Péter.
Szivák Imre és Baross János.
PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT.
kára kitör mindkettejükből. Gábor azonban nem bírja elhatározni magát a gazdag Berta és a sze relmes Anna közt. Egv készülő regény alakjában mondja el helyzetét beteges öreg anyja s a család tagjai előtt. Szeret egy férfi egy szegény leányt és jegyese egy gazdagnak. A gazdaghoz vonják a csa ládja iránt való kötelességek, s adott szava. Pogány édes anyja azt mondja, hogy a szegény lánynak félre kellene állni az útból, ez volna a regény teljes megfejtése. Ezt a szegény Anna magára veszi s a vizbe öli magát. A dráma így nem egészen igazsá gos, de fordulataiban, érzéseiben és a fejlődéseiben érdekli a nézőt. A szerző maga is érezvén, hogy még valamit kellene mondani Pogány sorsáról is, a ki miatt történik mindez ; még egy függeléket csatol hozzá. Pogány vagyonát elárverezték, anyja is meg halt s most útnak indul egy angol barátjához, ki tehetségét akarja igénybe venni egy vállalkozásnál. A szózat hangjainál el is távozik, megigérvén, hogy majd visszatér. Ez a befejezés sehogysem tudott Két új tudományos folyóirat indult meg e hó tetszeni, s koránt sincs annyi erő benne, mint a folyamán, a kir. magyar Természettudományi-Tár darab többi részében. A szerző drámaírói tehetsé sulat támogatásával: az *. Állattani közlemények* get azonban a közönség zajos tapsokban ismerte el. és «Növénytani, közlemények*, amazt Méhely Lajos Az előadás is jó volt minden szereplőjével. Császár szerkeszti, emezt pedig Srhilberszkti Károly. Mind játékában egészen érvényesfiit Pogány jelleme. Török Irma (Anna) kis szomorú szerepét gyöngé két füzetben több tartalmas és érdekes czikk fog laltatik. A kik egyik vagy másik folyóiratra előfi den és a bánat mély érzésével játszotta. Maróthy zetni szándékoznak, forduljanak levelező-lapon a Margit (Berta), Bákosi Szidi (az öreg báróné), Hel Kir. Magy. Természettudományi-társulat titkárságá vét/ Laura, Mihályfi, Gál előkelő összhangban tar hoz (Budapest VIII., Eszterhiázy-utcza 16. sz.). A tották az előadást. következő füzeteket már csak a jelentkező előfizetők Vígszínház. Három kis igényű eredeti darab számának megfelelő mennyiségében fogják nyo került szinre márczius 11-ikén a Vígszínházban. matni. Mind a háromnak a szerzője fővárosi szinházak Az állatok világa czímű vállalat 48-ik füzete tagja és jó ismerősök a közönség előtt. A három megjelent. Ebben a lófélékről szóló rész a zebrák darab: tSzalmoláng*, dramolett egy felvonásban ismertetésével véget ér s a disznófélék ismertetése irta Tapolczainé-Vizvári Mariska, a Nemzeti Szín kezdődik meg. A sikerűit szövegrajzokon kívül e ház tagja. *Az crösrbb', parasztdráma egy felvonás füzetben egy külön képmelléklet is van, mély vad ban, irta Gérzy István, a Népszínház tisztviselője, disznó-csoportot ábrázol. Az «Allatok világai a ki mint népszínműíró ismeretes. *A háziorvost, Légrády-testvérek kiadásában jelenik meg s ára színmű két felvonásban, irta Hegedűs Gyula. *A egy-egy füzetnek 80 fillér. szalmaláng* egyszerű kis darab. Egy varróleány a hősnője, a ki egy fiatal festőt szeret, s várja, hogy bol Nemzeti Színház. A közönség nem kis érdeklő dogok lesznek. De a festőnek vagyonos lány kell. dése mellett, hatással játszották a Nemzeti Szín A varróleány azután összeköti holmiját s világgá megy. Maga a szerzőnő, Vízvári Mariska szere házban márczius 12-ikén először Ferenczy Ferencz tetreméltón játszotta a grizettet. Biharinak és Nikó négy felvonásos drámáját, melynek czíme Pogány Linának jutott a többi szerep. Géczy István *Az Gábor. A szerző, mint ismeretlen iró, alig egy év erősebb* czímű kis népszínműve jóval erősebb. A tanulsága és a filozófiája azonban nem falusi. előtt tette első szinpadi kísérletét tRablélek» czímű Borcsa a szép menyecske, jobb módot szeretne az színművével, melyet kisérletképen a budai várszín ura szegénységénél. Egy módos legény meg is adná házban mutattak be. A darab ott kiállta a próbát s neki. Hanem Borcsa meggyőződik, hogy különb a Nemzeti Színházban is többször előadták. Ferenczy ember az ura, eró'sebb amannál, mert mikor miatta új színműve, a «Pogány Gábort, sok haladás és birkóztak, az ura a patak örvényébe taszította a legényt. Az asszony tehát az erősebb mellett marad. eró'södés tanúsága. A darab második felvonása tet Hegedűs Gyula, Haraszthy Hermin és Góth Sándor szett legjobban s ez a színműnek legértékesebb játéka mellett a kis népszínműnek hatása is volt. része. A befejezésfii nyújtott utójáték azonban • A háziorvos*, melynek a Vígszínház kedvelt mű vésze, Hegedűs Gyula a szerzője, a franczia szín gyönge és bátran el is maradhatott volna. művek stilje szerint egy társadalmi kérdést vet föl A dráma hősével abban a válságos pillanatban a házasságtörésről. Egy férj gyönge pillanatában ismerkedünk meg, mikor az anyagi bukás szélén megfeledkezik a hűségről. Az elcsábított asszony áll és el kell döntenie saját sorsát. Pogány Gábor férje a csábítót megsebesíti párbajban s a míg a báró művelt ember, művészi és irói hajlamokkal. sebesült a délvidéken gyógyul, a háziorvos kérleli a A súlyos anyagi helyzet atyjáról jutott rá, s most sértett asszonyt és ki akarja békéltetni a férjével. csak házassággal segíthet magán. A dúsgazdag és A nő nem akar megbocsátani. Az orvos egyszer szép Lindner Berta szerelmes is Pogányba, de Po lázasan megöleli a nőt, megcsókolja, szerelmet vall, gány haboz, mert nem szereti. Végre is azonban s az asszony majdnem eltántorodik. Az orvos ekkor megkéri kezét. Házánál él egy távoli rokona, az azt mondja, hogy meggyőző példának rögtönözte árva Pogány Anna, kit egy jómódú földbirtokos kér azt az ostromot, s láthatja az asszony, hogy a szív meg. A lány rokonától, "Gábortól kér tanácsot s nek akárhányszor köze sincs az eltántorodáshoz. Gábor és Anna akkor érzik, hogy szeretik egymást, Az asszony tehát megbocsát. Lenkey Hedvig, Fenyérzelmöket azonban nem árulják el. De az nem so-
levó'leg Ágai Adolt és A Imássy Tihamér rejtőzik, kik a •Borsszem Jankó» élczlap alakjairól irták ezt a bohózatot. A népszínházban sok derültség mel lett került szinre a bohózat. Most pedig az Athenaeum kiadásában szép kiállításban is megjelent. Ara két korona. Évkönyv. Kiadta az 1902 évre az izr. magyar irodalmi társulat, szerkesztette BánAczi József. A Franklin-társulat nyomdájában szépen kiállított terjedelmes könyv a társulati közleményeken kívül sok érdekes irodalmi munkálatot tartalmaz, többek közt dr. Acsády Ignácz a zsidók szerepéről érteke zik a magyarság múltjában, Ágai Adolf régi napló ból közöl részeket, dr. Kunos Ignácz a «Velenczei kalmár» keleti eredetéhez szól, Lőrinrz Béla a zsidó műemlékekről, dr. Krausz Sámuel pedig a pannon zsidók római emlékéről közöl tanulmányt. A könyvhöz izr. naptár is van csatolva.
11. SZAM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.
11. SZÁM. 1902.49. ÉVFOLYAM.
173
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
vési Emil és Szerémi Gizella hatásosan játszható részeket találtak a sok elmélkedésből és eleven pár beszédekből álló darabban. Főrangú műkedvelői előadás a budai várszín házban. A főrangú körök márczius 18-án és 19-én jótékony czélra műkedvelői előadást tartanak a budai várszínházban. Színre kerül Kisfaludy Károly «A vígjáték* czímű kis darabja. A szerepeket Eötvös Baby bárónő, Wenckheim Mariska grófnő, Pallavicini Stefánia őrgrófnő, Hadik Miksa gróf, Zichy László gróf és Mocsonyi Antal vállalták el, s Nádai Ferencz, a Nemzeti Színház művészének vezetésé vel készülnek az előadásra. A vígjáték után élőképe ket fognak bemutatni, s befejezésül egy élő sakk partiét fognak a színpadon eljátszani, a melyre Mazzantini, az Operaház volt balletmesterének vezetésével folyik a készülődés. Az élőképekben és a sakkjátékban részt vesz a budapesti főúri társa ság számos tagja. Magához az élő sakkjátékhoz 32 résztvevőre van szükség, a kik középkori sakkfigu rákról mintázott stílszerű jelmezekben két táborra oszolva, egy sakkjátszmát fognak végigjátszani a 64 mezőre osztott színpadon. Az egyes bábokat személyesítő jelmezes alakok lejtve teszik meg a szabályos lépéseket s a mint a játszma lebonyoló dik, a legkülönbözőbb ballet-változatok és csoport mozgások váltják fel egymást, míg végül az egyik király mattot kap. Feszty «Krisztus temetésének* kiállítása e hó 11-ikén zárult be a műcsarnokban. Hat hét alatt sok ezerén nézték meg a nagy festményt. A képet Drezdába viszik és még a húsvéti ünnepek előtt kiállítják. A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata e hó 16-ikán nyílik meg Wlassics miniszter jelenlétében. A kiál lításra majdnem 600 képet, szobrot küldtek be. Elfogadtak 250-et. KÖZINTÉZETEK
ÉS
EGYLETEK.
A Magyar Tudományos Akadémia márczius 10-iki ülését báró Nrjáry Jenő elnöklete mellett tartotta. Fináezy Ernő felolvasta művelődéstörténeti tanul mányát a Ratio Educationis keletkezésének körül ményeiről és szerzőiről. A Ratio Educationis volt nálunk az első kísérlet, hogy az oktatás és nevelés ügye állami úton, egységes formában rendeztessék. Ezt a tervet a helytartó tanács, akkor nálunk a leg főbb kormányzati orgánum, készen kapta Bécsből, előzetesen meg sem kérdezték, akarja-e, van-e va lami véleménye az ügyről. A helytartó tanács na gyon megörült a kész munkának : nem kellett törnie a maga fejét. A Ratio Educationis készítésére Mária Terézia 1774-ben adott parancsot Ürményi Józsefnek. Ürményi a javaslatot két részben ter jesztette a királyné elé. Az első rész minden bizony nyal egészen Ürményi munkája; a második részben segítségére voltak Terstyánszky Dániel, az udvari kamara levéltárnoka és Makó Pál volt jezsuita, a Teréziánum professzora. A terven meglátszik a XVIII. század mindenik szellemi áramlata, van benne jezsuita hagyomány és megvannak benne az akkor divatos hasznossági eszmék. Tehát a földol gozás független és eredeti. A mint Fináezy alapos egybevetések útján megállapította, az egész négy száz nyomtatott oldalnál vaskosabb munkában csak néhány sornyi a fordítás és átdolgozás. A gondola tokban annál több, a dolog természete szerint, a kölcsönzés. Ürményi munkatársai közül a stilizá lásban valószinűen Makó Pálnak volt a legnagyobb érdeme, ki klasszikus latin nyelven irt. Az akadé mikusok Fináezy derék tanulmányát lelkesen meg éljenezték. A Történelmi Társulat legutóbbi ülésén ifj. Reiszig Ede olvasta föl «Róbert Károly és a Szent János-lovagrend* czímű dolgozatát. A hazánk terü letén letelepedett lovagrendek közül első hely illeti a II. Géza király által betelepített Szent János-lova gokat. E lovagrend már r v . Béla király idejében nagy szolgálatokat tett a trónnak és a hazának. A tatárjárás utáni korszakban számos új rendház létesült, birtokai egyre gyarapodtak. A tizennegye dik században harminczkét rendház fennállásáról tudunk. A felolvasó a rendnek az Anjoukhoz, külö nösen Róbert Károlyhoz való viszonyát fejtegette bővebben. Midőn III. Endre halála után Róbert Károly lépett fel trónkövetelő gyanánt, a legoda adóbb támogatásra talált a lovagok részéről. Csák Máté hatalmának megtöréséhez is jelentékenyen hozzájárultak a János-lovagok. Róbert király nem is maradt hálátlan s gyarapította birtokaikat. A Közgazdasági Társaságban márczius 10-ikén Hegedűs Lóránt képviselő tartott érdekes felolva sást a székely kivándorlásról, «A magyarok hely zete Romániában* czím alatt.
Goldmark Károly. Gerő Tibor fölvétele.
ligo.lszoba, «ob»,melyben melyben » f.gJTerl.Ut.!t 1849-b.n aUirtik.-BM B.,hu„ U...A IMTeUle. Avilágosi afegyverletételt 1849-ben aláírták. -BáróBohus László fölvétele PHOTO-CLUB FÉNYKÉP-KIÁLLITÁSÁBÓl..
A székelység —úgymond — >zerte van szórva egész Romániában. Legnagyobb góczpontjai a kivándorlott magyarságnak: Plojesti, Bukarest, Braila, Galacz és Konstancza. Sorra ismertette az itt levő magyarok helyzetét. Bukarestben magában 20,000 katholikus és 6000 református magyart talált. A kivándorlottak nagyobbára szegénysorsú cselédek, de akadnak köztük nagy számmal jobbmódn iparosok is, a kik úgyszólván megteremtői a román iparnak. A székely kivándorlás vérző sebe nemzetünknek. Az a sok ezer székely, a ki hazáját elhagyta, fel szívódik lassanként a románságba, mert nincs, a mi erőt és támasztékot adjon arra, hogy nemzetiségét megóvhassa. Sem az egyházi, sem a konzuláris szer vezet nem elég erős arra, hogy megadhassa a kellő védelmet a magyarságnak. Odáig jutottunk, hogy az amerikai spekuláczió is egy hajójáratot szervez Kostanczából Amerikába a Romániából kivándorló zsidók s a Románián áthúzódó székelyek számára. A műbarátok köre e hó 7-ikén tartotta évi köz gyűlését Batthyány Lajosné grófné elnöklete alatt. Dr. Szendrei János titkár jelentése szerint a kör a múlt évben 12 ülést, hat művészeti összejövetelt és felolvasást tartott és két kiállítást rendezett. Mű vészi ösztöndíjakra adott 3820 koronát. A kör pénz tárában jelenleg 25,663 korona van. Ez évben fe jezte be a kör a «Magyar műkincsek • czímű nagy kiadványát a I I I . kötettel. Elnök lett Batthyány Lajosné grófné. Alelnökök : Andrássy Tivadar gróf és Apponyi Albert gróf. Végűi a választmányt ala kították meg. A társulat titkárává Palmer Kálmánt választották meg.
MI ÚJSÁG? A király Budapesten. Ő Felsége a legközelebbi napokban visszatér Bécsbe, s ott tölti a húsvéti nagyhetet. A budai királyi lakot ő Felsége egész itt időzése alatt csak ritkán hagyta el. Hetenként egy szer, vagy kétszer Gödöllőre rándult vadászatra, de hosszabban ott sem időzött. A budai palotában csaknem minden nap udvari ebédeket tartanak, melyekre a közélet emberei, a törvényhozás tagjai, a hadsereg főtisztjei hivatalosak. Az ebédek végén a király hosszabban beszélget vendégeivel. Hétfőn és csütörtökön délelőtt kikallgatást ad, mely a jelentkezők nagyszámánál fogva eltart három óra hosszat is. A Felség mindenkit állva fogad. A dél előtt rendesen az állami ügyek elintézésével telik el. O Felsége többször fogadta Széli miniszterelnö köt és báró Fejérváry honvédelmi minisztert, a kiről az a hír terjedt el, hogy beadta lemondását. Márczius 13-ikán Lukács László pénzügyminiszter és báró Krieghammer közös hadügyminiszter jelen tek meg a király előtt. Ferencz Ferdinánd és neje Nápolyban. Ferencz Ferdinánd főherczeg trónörökös nejével együtt már tíz napja üdül Nápolyban, hol a Grand Hotel
ban lakik, inkognitóban. AartUuttcn gróf néven. Lakása a harmadik emeleten van, ablakaiból g\o nyörű kilátás nyílik a tengerre 8 a környékre. A föherczegi pár a reggelit, ebédet és vacsorát a nagy ebédlő-teremben költi el egy hárorateritékü asztal nál. Napközben sokat sétál a fölierezeg a kornyéken és Nápolyban, a hol sok régi képet vásárolt. Igen jól érzi magát Nápolyban ós üdüléséi bizonytalan időre meghosszabbította. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter egészsége helyreállítása véget! hosszabb utazást tesz, mint képviselő a Háztól öt heti szabadságidőt kért, s ez idő alatt Korfuban és Szieziliáhan fog üdülni. E hó 15-ikén készült elutazni. Vámbéry 70-ik születésnapja. Márczius 19-ikén tölti be Vápibéry Ármin egyetemi tanár, a hírneves orientalista tudós, 70-ik évét. Tisztelői nagy soka ságának üdvözlete friss erőben és folytonos munká ban találja a kitűnő tudóst. Eljegyzés. (ír. Dftteveffy Emil országgyűlési kép viselő, gróf Dessewffy Aurél fia, eljegyezte gróf Batt hyány Lajos volt fiumei kormányzó és neje And rássy Ilona grófnő leányát: Eüa grófnőt, néhai gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnök és külügymi niszter unokáját. Esküvő. Várbogyai Bogyay Lajos cs. és kir. huszárfőhadnagy a múlt napokban oltárhoz vezette a budai kapuezinusok templomában Ihuler Kata lint Panler Gyula orsz. főlevéltárnok leányát. A szegedi árvíz emléke. Márczius 12-ikén volt 23-dik évfordulója annak a szomorú napnak, a melyen a Tisza féktelen hullámai hosszú időre vég zetes szerencsétlenségbe döntötték Stéged viruló városát, törekvő lakosait. Éjjel, abban az órában, a melyben a vész kitört, most is, úgy mint minden évben, megkondították a városház öreg harangját. Délelőtt az összes templomokban istentisztelet volt. A középületek fel vannak lobogózva. Délelőtt 11 órakor Vágó Pál bemutatta a közönségnek teljesen elkészült árvízképét. Lovagjáték jótékony czélra. A főváros főrangú körei május közepén, a Klotild-szeretetház egyesü let javára, lovagjátékot rendeznek. A lovagjátékot, melyben Mátyás király korát akarják néhány órára feleleveníteni, a Tattereallban fogják tartani. Az arisztokrata fiatalság korhű díszruhákban vesz részt a lovagjátékban s már megkezdte a játékpró bákat a nemzeti lovarda helyiségében. A fényes játékot gróf Andrássy Tivadarné. gróf Ainirássy Sándor, gróf Andrást*/ Tivadar és gróf Batthyány Lajos rendezik. Az orvosi egyetem új rendje. Az orvostudomá nyi új szigorlati rend csak annak ad doktori diplo mát, a ki valamely köz- vagy nyilvános jelleggel bíró kórházban egy évi gyakorlatot tölt ki. A hivatalos
lap pár nap el.itt közölte ii közoktatásügyi minisz ternek erre vonatkozó rendeletét. A kórházakat, a melyekben a gyakoriul kitöltendő) a belügyminisz ter 3—3 évre jelöli ki. A belgyógyászati osztályon 4, a sebészetin 2 és szülészetiu 2 hónapot kell töl teni, a hátralevő 4 hónapot ki-ki ott töltheti, a hol akarja. Egyetemi klinikákon csak U lehet gyakor nok, a ki az egy évi gyakorlatot megszerezte. A gyakorlat alatt minden orvosra huszonöt betegnek kell jutnia l minden kórházban csak annyi orvos teljesíthet gyakorlatot, a hányszor huszonöt betegje van a kórháznak. A kórházi gyakorlatra külön lecz-
kekönyvet ad ai orvoskari dékán • • leeikekőnyvbe a kórház vezetője minden hónapban bejegyzi észre vételeit. Könnyítés az érettségi vizsgálatokon. Az érett ségi bizonyítvány a fö a tisztviselői alkalmazás elnyeréséhez és a községi jegyzőséghez. A közokta tásügyi minisztere vizsgálat megkönnyítésére adott ki most rendeletet. Az érettségi vizsgálatokon eddig B latin nyelvnél a magyarról latinra fordítás volt gyakorlatban. A miniszter ezt akként változtatta1 meg, hogy az ifjúság az érettségin ezentúl latinról magyarra fog fordítani. Átmenetileg azonban ak ként intézkedett a miniszter, hogy az idei vizsgála tokon minden érettségit tevő ifjú két feladatot kap és M ifjúra hitték, hogy magyarról latinra, vagy latinról magyarra akar-e fordítani. S a n t o s D u m o n t kormányozható léghajója. San tos-Dumont Londonban folytatja ezentúl kísérle teit kormányozható léghajójával. Pearson Arthur, többszörös milliomos, hírlapkiadó, 4000 font ster ling jutalmat ígért Santos-Dumpntnak, ha saját találmányú léghajójával eljuttat egy levelet a • Daily Express* londoni szerkesztőségéből a • Birmingham Depesh» szerkesztőségébe, a mely két lap a millio mos tulajdona. Kantos-Dumont vállalkozott a fel adatra és Londonban külön csarnokot építenek a Kristály palota parkjában, s onnan indul SantosDamont Birminghamba. A monte-carlói sakktorna nyertese. MonteCarlóban már hat hét óta a legelső sakkmesterek közt folyt a verseny s az első díjat megnyerte egy fiatal magyar mester, Maróczy Géza, ki az egész mérkőzésben mindig előljárt. Az első rangú meste rek közül csak La*krr hiányzott, kit a legjobb sakkozónak tartanak. Maróczy legveszedelmesebb ellenfele a fiatal amerikai Pillsbunj volt. a ki 1895-ben Hastingsban az első díjat Maróczy ellen nyerte meg. A magyar Ctutrousek korán történt halála óta, a ki még Laskert is leverte, Maróczy mutatkozik Lasker mellett a világ legerősebb sakk játékosának. Maróczy diadalának hirére a budapesti sakkörök táviratban üdvözölték őt és levélben fel szólították, hogy hívja meg Budapestre Pillsburyt. A sakkörök Maróczy tiszteletére ünnepi lakomát fognak rendezni. Maróczy Géza szeged' születésű, most 32 éves, a budapesti egyetemen tanúit, s 1895-ig a fővárosi
174 m é r n ö k i h i v a t a l tisztviselője volt. Mostani győzelme j e l e n t é k e n y e b b az eddigieknél, m e r t a legjobb erők m é r k ő z t e k M o n t e - C a r l ó b a n . Maróczy a tizenkette dik fordulóig veretlen m a r a d t ; akkor vesztett egy j á t s z m á t a bécsi S c h l e c h t e r ellen, a z t á n egy m á s i k a t az a m e r i k a i G u n s b e r g ellen. A húsz j á t s z m a közül csak k e t t ő t vesztett, tizenkettőt m e g n y e r t , ötben r e m i s t csinált, a m i m i n d a k é t fél j a v á r a felet számít. Az utolsó n a p o n m á r c z i u s 12-ikén, m i n d e n j á t s z m a remis-vei végződött, s Maróczy n y e r t játé k a i n a k s z á m a egynegyeddel növekedett, s épen ezzel n y e r t e el az 5000 frankos első dijat ( 1 4 % egy séggel), a második díj (3000 frank) PUlsbury H a r r y N e l s o n n a k j u t o t t 14l/> egység u t á n ; a h a r m a d i k díj (2000 frank) Janovszky Dávid P a r i s b a n élő lengyel m e s t e r é 14 egységgel; a negyedik díj (1500 frank) Teichmann P J k á r d n a k j u t o t t 13V* egység u t á n ; az ötödik és h a t o d i k díjat (összesen 1500 frank) Tarrasch Siegbert dr., Schlechter Károly és Wolf Siegfrid között osztják fel. F e l t ű n é s t kelt az a körül m é n y , hogy Csigorin, Marschall, Mason és Marco n i n c s e n e k a nyertesek között. * A világ legnagyobb vértezett hadihajóját j e l e n l e g Angliában J a p á n s z á m á r a építik. A . N i kasa» 15 ezer lóerejű gépével ó r á n k é n t 4V» föld rajzi mértföldet halad, 14 ezer mázsa kőszenet visz és ezen fűtőanyaggal 14,500 kilométernyi utat tehet meg. * A c s e c s e m ő k e t egy éves koruk előtt n e m sza b a d F r a n c z i a o r s z á g b a n orvosi rendelet nélkül szilárd eledellel táplálni, sem gummicsővel i t a t n i . A ki ezek ellen vét, törvény szerint üldözendő.
HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k b a n : MORÁZ FERBNCZ prépost-kanonok,
ZECHMEISTEK
GÁSPÁR
kanonok,
m i n d k e t t ő a s o p r o n i t á r s a s k á p t a l a n tagja. — W I D DER E D E t a t a i n y ű g . iskolaigazgató 82 éves k o r á b a n . Ötvenéves t a n i t ó i j u b i l e u m á t ü n n e p e l t e ezelőtt 12 évvel. U g y a n e k k o r , szeméinek meggyengülése m i a t t , n y u g a l o m b a v o n u l t s röviddel e z u t á n m i n d k é t sze m é r e megvakult. — SZEDENICS JÁNOS d r . fővárosi ügyvéd é s váltójegyző, a pesti h a z a i első takarék p é n z t á r n y ű g . jogügyi igazgatója, 69 éves k o r á b a n . Tizenkét évig a budapesti ügyvédi k a m a r a élén állt m i n t a n n a k m á s o d e l n ö k e ; a b u d a p e s t i ügyvédi kör n e k elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. — I d . KOLLÁR JÁNOS ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Szarvason 7 9 éves k o r á b a n . — LÁSZLÓ ANTAL 48-as h o n v é d , röjtöki p l é b á n o s , ki m i n t ö n k é n t e s n e m zetőr E s t e r h á z y P á l p a r a n c s n o k s á g a alatt a svecháti c s a t á b a n harczolt, r é s z t vett t ö b b csatában, B u d a v á r o s t r o m á n á l i s . — SZEPESST GUSZTÁV 48-as honvéd, az I s t v á n g ő z m a l o m n y ű g . tisztviselője 7 2 éves D e b r e c z e n b e n . — Galgói EÁCZ MIKLÓS 1848—49-iki h o n v é d h u s z á r - f ő h a d n a g y , Szolnok-Doboka megye volt főszolgabírója, 7 2 éves k o r á b a n N a g y - R á r o h b a n . — TÓTH KÁROLT r é g i h o n v é d h a d n a g y , nyűg. számvevő 74 éves k o r á b a n Csurgón. — GYÓRI JÓZSEF régi h o n v é d , 82 éves k o r á b a n Szelevényben. — C s a l m a i JANKOVICH NÁNDOR 48-as h o n v é d 87 éves k o r á b a n Moóron. — MAC CARTHTE GERALD, k a p i t á n y az angol h a d s e r e g b e n , T r a n s z v á l b a n egy angol t á b o r i k ó r h á z b a n . H a l á l á t neje, szül. gróf Zichy Mária, gróf Zichy E r n ő l e á n y a gyászolja, B u d a p e s t e n . — KOSA BARNA, a debreczeni ref. egyház szám vevője, a «Debreczen»-nek hosszú időn á t volt szer kesztője, 4 2 éves k o r á b a n . Hazafias k ö l t e m é n y e i szélesebb k ö r b e n is elterjedtek. — SVAICZER SÁNDOR, n y ű g . b á n y a t a n á c s o s N a g y b á n y á n , 71 éves k o r á b a n . — Ifj. MARTINT ISTVÁN, kiváló zenei tehetségű ifjú, ki m á r több é n e k e t szerzett, 2 0 éves k o r á b a n Selmeczb á n y á n . — Trebosztói KÉVAY NÁNDOR, özv. Bévay N á n d o r n ó , szül. L e h ó c z k y B e r t a b i r t o k o s n ő egyet len fia, 28 éves k o r á b a n , Trebosztón. — SZABÓ JÓZSEF r. k a t h . n é p t a n í t ó , 4 2 éves k o r á b a n G y u l á n . — L É PES P É T E R 60-dik évében K a r á n s e b e s e n . — KONTRATOVICS MIHÁLY 4 6 éves k o r á b a n U n g v á r o t t . — T E RETSKEY P Á L 5 4 éves k o r á b a n K e c s k e m é t e n . — D r . FRANK MIKSA borsod v á r m e g y e i j á r á s o r v o s B u d a p e s ten,
11. SZÁM. 1902. 48. Í.VFOLYAM.
V A S Á K N A P I (JJSÁCK
Cs. A. A magyar nyelvben nagyon sok idegen eredetű szó van. Legtöbb a szláv és török, van német is, valamint kevés olasz és oláh, de vannak sza vaink szép számmal a mongol, persa és kaukázusi nyelvekből is, a mi e népekkel való ősrégi érint kezésre vall. Mongol eredetű szó pl. az érdem, ildom, terem, egyéb; perzsából származott a kalap, papucs, vezér, kaukázusi osszetből a méreg, stb. Különben egyetlen nyelv sincs olyan, a melynek szókincse keverve ne volna idegen eredetű szavakkal. Még a klasszikus latin és görög sem egészen tiszta, ezek is vettek át szavakat más nyelvekből.
Okolicsnai
OKOLICSÁNTI
SÁNDORNÉ,
szül. R o s -
tovszky-Lobanov Olga herczegnő, a h o l l a n d i oszt r á k - m a g y a r követ neje, 4 5 éves, N i z z á b a n . A z e l h u n y t a t ő r m e z ő n a családi sírboltba t e m e t i k . — Ozv. borsodi LATINOVICS MÓBNÉ, szül. Geőcz Valé r i a , 8 3 éves k o r á b a n Baján. — ÁLDOR IMRÉNÉ, szül. füleld Dely Mária, Aldor I m r é n e k , a j e l e s Írónak neje, 47 éves korában Szegeden. — Özv. URSZINTI PÁLNÉ, szül. T ó t h Auguszta 84-ik évében B é k é s C s a b á n . — Özv. POMPÉ JÁNOSNÉ, szül. Oltay Auguszta 67 éves k o r ó b a n Forray-N.-Iratos-Pusztán. —• Á B KOSST VILMOSNÉ, szül. Zoltán Olga, a z a r a d i szín t á r s u l a t fiatal tagja, k i a színpadon m e g h ű l t s betegsége a l a t t vérmérgezést kapott. — BABDACH
Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.
MAGY. KIR. S Z A B A D .
mmmw-siíjmm,
teljesen árta/mat/an. , tEGESlEGJOBB MOSOSlE/t E MAGON.
/ . drb. (20fíff.) e/ép JO liter vízhez. Bővebbet a meliécsomago/t teszn utás/táa, GYÁRI FŐRAKTÁR. TfUD/lPEST, VII RormmiLLER-D. 29?sr Drogéria és egyébjobb űz/etekben mindenütt /opfetó. £ésticjom3foA ÍÍS. űféj Stor óO/irt teran/rr Mint miltrt.
POLGÁR SÁNDOR orvosi m ű - és kötszerésznél
Budapest, VII., Erzsébet-körűt 50
Világot.
Sötét.
1. Bb5—b4 . . . Kd5-c5 (a) 2. He5—d3f-_- Kc5—d5 3. et—e4 mat. Világot.
Világot,
a.
Sötét.
1 . . . Kd5-e5 : (b) i. Hc5—d3f... Ke5—f5—«5 3. BM—f4 mat. h.
1. . . . — — i. e2—e4 \ t. sz. 3. H mat.
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: E. J. és F. H. — Andort! S. — Kovács J. — Csomonyán: Németh Péter. — Lipótrártt: Hoffbaner A. — Bakony-Szentlá&zlón: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — A pesti sakk-kör.
egészséges leveshez, mely e s n p á n v i s hozzá t é t e l é v e l néhány perci alall elöálliilistó 19 k ü l ö n f é l e f a j t á b a n .
Néhány csöpp elegendő. Üvegecskékben 5 0fillértőlkezdve. .
1
Egy kísérlet meggyőzőbb,mint
Veszprémi Samu utóda
PEJTSIK KÁROLY
A szájnak és fogaknak
legjutányosabban beszerezhetők saját gyártmányú m . kir. szab. sérvkötők, betegápolásic z i k k e k , k ö t s z e r e k , összes g u n i m i á r u k , valódi franczia különlegességek (óvsze r e k ) stb. 9123
A
szokványminőségben. l e g k i v á l ó b b 4 2 b o r - é s c s e m e g e faj o k b a n fajf _ tisztán, teljes jótállással.
Élőkerités,
O l e d i t s c b i a c s e m e t é k és m a g v a k . Uradalmaknak, községeknek h á r o m évi törlesztésre is adatik. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle illat, még az apró nyulak sem hatolhatnak ál. M i n d e n r e n d e l é s h e z r a j z o k k a l e l l á t o t t ü l t e t é s i és k e z e l é s i n t a s i t á s m e l l é k e l t e t i k . Ezer csemete elég 200 méterre.— Ara 6 frt. f l í Á n n r i m n ^ A L Óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva I Í I I I R R I T I R T K K . ennek tenyésztése számos gazdaságban W l U U U U M I U I U n i a 7 1Uobbi i d 6 b e n „ndkival elterjedt. Színes fénnyninatu f ő á r j e g y z é k i n g y e n és b é r m e n t v e küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. A z á r j e g y z é s e n xivül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimére ingyen és bér mentve küldetni kéri, nincsen az a ház, vagy család, a hol annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdaf vagy szegény családnál egyaránt. így még azoknak is igen érdeké ben áll k i k r e n d e l n i s e m m i t n e m a k a r n a k , mert benn. számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot lesznek.Cim: t f e r m e l l é k i első s z ő l ő o j t v a n y telepi Nagy Kágya, n . p . Székelykid.
S0T K é p e s á r j e g y z é k i n g y e n
Előfizetési á r a : ^ ^ ^9 kor, ^ B O fill. Egésí^ ^évre ,80 . 4 « t F é l évre 40 • Negyed évre 2 • Mutatvdnyszdmokat
ROZSATEJ (Or cntol-Rogaamilch) Pritsch
Vándor
küld a
. tntiMptlln)., konzerváló Ára flvegenkint 1 kor. 76 fillér. O B A K - f o g i > o r d o b o n 88 Ali. O S A H f o g - k e f . 8 0 fillér.
OSAN
legjobb a i e r * CZEENY-féle Keleti
• leeiohb • leRecé«™<5ce«ebb szépltőszer üvegje 3 kor. B s L l z s a m i n s z a p p a n hozzá 6 0 fill.
Napraforgó-olajszappanja
darabja 7 0 Ü l i . én 1 k .
(SonnenHumen-öl-S<;ife) Pőszétkoldési hely: C i « r n y J . A n t a l , Bera.XVnT., Car) Ludwig Strasse 6. — Magyarország főraktára: T o r o k J ó i s e f gyógyStr ^L^ Hze Kzertira, Budapest, VI. ker., Király-ntcza 12. — Azonkívül min den nagyobb gyógyszertárban é s illatscertárban is kapható. Prospektus lngy«& i s bérmentve.
reklám.
/
Császárfürdő BUDAPESTEN
téli és nyári gyógyhely.
Klsörangu.E kénesvizö gyógy fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.
Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy a M u ( | > . K i r .
Szabadalmazott Osztálysorsjáték (IX. s o r s j á t é k ) fi. osztályának húzásai f. é v i m á r C Z l u s h ó 2 t i - t ó l á p r i l i s 2 2 - i g tartatnak m e g , m é g pedig a következő n a p o k o n :
Márczius 26, 27, 29. Április 1, 2, 3,4, 5, 7, 8, 10, 11, 12, lé, 15, 17, IS, 22. A húzások m i n d i g d. e. 9 órakor kezdődnek, és
a magyar kir.állami ellenőrző hatóság é s k i r . k ö z j e g y z ő jelenlétében nyilvánosan történnek a M. kir. szab. Osztálysorsjáték huzási teremben (IV., Eskütér, bejárat a Duna-utczáról). A sorsjegyeknek a 6 . osztályra való megújítása a j á tékterv szerint m i n d e n igény különbeni elvesztésé nek t e r h e alatt 1902 márczius hó 19-ig eszközlendő. Budapest, 1902 márczius h ó 9-én.
Magyar Királyi Szabad.Osztálysorsjáték Igazgatósága. Lónyay.
Hanay.
ANGOL-OSZTRÁK Az Angol-osztrák bank
BANK.
részvényeseinek
XXXVIII. RENDES KÖZGYŰLÉSE H » o a á p r i l i s 4 - é n e s t e Cí'/i ó r a k o r tartatik meg az osztrák mérnök- és építész-egyesület termében (Bécs, I., Escbenbacbgasse 9).
A közgyűlés t á r g y a : 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. A számvizsgálók jelentése az 1901. évi zárszámadás ról s az e fölötti batározatbozatal. 3. Határozathozatal az 1901. évi mérleg szerint elért tiszta nyereség hováforditási tárgyában. 4. Hat igazgató tanácsosnak megválasztása a megbíza tás lejárta következtében. VtT Az alapszabályok 30-ik szakasza értelmében 25 rész vény egy szavazatra jogosít. A szavazatra jogosult részvénye sek kéretnek, hogy részvényeiket, a még nem esedékes szel vényekkel együtt, folyó évi m&rcziu* 2 7 - i g b e z á r ó l a g Bécsben az Angol-osztrák Bank leszámítoló osztályánál. L o n d o n b a n az Angol-Austrian Banknál, Aussig, B r i i n n , B u d a p e s t P r á g a . Xeplita, T r a u t e n a n és T r i e s z t b e n a bankok fiókj.iinál letétbe helyezzék. Az alapszabályok 27-ik szakasza értelmében meghatalmazás csak szavazatra jogosult részvényeseknek adható. Bécsben. 1902 márczius lí-én. Aa igazgató-tanács. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
A Franklin-Táreolatnil megjelent:
DARÁNYI KiWIZ m. kir. földmivelésügyi minister AUCZKÉPE. Nasry í v r é t 2
alakban
korona.
G a a l M ó z e s , a magyar diákok legkedvel tebb írója, szerkeszti. Az egyetlen magvai• lan, mely a diákoknak nemes szórakoztatója es oktatója. Megjelenik minden héten 16 oldal terjedelemben* Közöl áUandóan két hosszabb elbeszélést, számos ismeretterjesztő cn^ket. Elő fizetési ára egész évre » k o r . 6 0 fill. Kiadója a F r a n k l i n - T á r s n l a t (Budapest, IV. Ker., Eiryetem-ntcza 4). bárAz októberben kezdődött évfolyamra mikor elő lehet fizetni tzivesm
bármely
W f M i n d e n fűszer-, c s e m e g e k e r e s k e d é s b e n é s d r o t r u e r i á b a i i k a p h a t ó . " • »
Fényképészeti czikkek
SZÖLÖOLTVÁNYOK
á r a 2 0 fillér. ít_ t i»k elég 2 adag legflao^ B tnahl) erölevesliez. m e l y ^ e s n p á n forró viszel **"" l e ö n t v e , minden további liozzálélel nélkül, azonnal előállítható.
^ 0 i
Akácia-
Sötét. g7-f6:
és elég 2 adag erös,könnyen emészthető,
Akáciii
A « V a s á r n a p i Ujságn 6. s z á m á b a n m e g j e l e n t k é p t a l á n y megfejtése: Temetőben láttalak meg leg előbb.
CSAK EGYSZER KELL MOSNIrÓriasi megfakarilósl
A 2248. BZ. feladvány megfejtése Magner 8.-tól.
1 t á b l a á r a 1 5 fillér
m i n d e n leves-, bonillon-, m á r t á s - s főzeléknek s t b . m e g l e p ő e n j é i s t kölcsönön.
Akácia-
2265. Bzánra feladvány. Traxler K.-tól.
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
Jfyféy&%> ízesítésre FRANCZIA LEVESEK EROLEVES-TORÖR
L e g t ö k é l e t e s e b b a r o z t i s z t i t é - és s z é p i t ő - s z e r e k : vt lt,y 4604/1902. I/d. *°"cv A lr <• a\ « c r é m e * Pályázati hirdetmény. 2 k o r . (Tűzifa szállításának biztosítása iránt.) créme A magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége az 1902. évben még szükséges 6000 (hatezer) köbméter 1 kor. egy méter hosszúságú kemény, usztatlan bükk hasábfa szállítását biztosítani óhajtván, arra ezennel nyilvános créme pályázatot hirdet. A szállítás a magy. kir. államvasutak ^ ^ ^ ^ ^ 1 kor. nál érvényben levő anyagok és leltári tárgyak szállítá Törvényesen védve. sára vonatkozó 122291/96. számú általános és a tűzifa szállí Kapható a gyógyszertárakban. tására vonatkozó 65465/92. számú különleges szállítási Főraktár Budapesten : 1 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ feltételek alapján eszközlendő. Ezen általános és különleges UUEMER GYÖRGY«Roronagyógytára. ,¥m., Rálvin-tér. szállítási feltételek a pályázati határidőig a magy. kir. államvasutak összes üzletvezetőségeinél a hivatalos órák alatt naponként megtekinthetők, vagy a magy. kir. ál lamvasutak Budapesten levő nyomtatványtáránál a meg állapított 50 (általános feltételek) illetőleg 30 (különleges feltételek) fillér egységár előzetes lefizetése mellett meg k é s z ü l é k e k , K o d a k o k , o b j e c t i v e k és minden e is szerezhetők. H a a fenti szállítási feltételek a nyom tatványtártól posta utján kéretnek, ugy a kivánt feltéte szakmába vágó kellékek legolcsóbban szerezhetők be lek ügyszáma és tárgya pontosan megjelölendő, mely esetben a fenn említett eladási áron felül azok bérmen tes elküldéséhez szükséges 20 fillér postadíj is beküldendő a nyomtatványtárnak és pedig vagy készpénzben, vagy pedig magyar postai értékjegyekben. Mindegyik ajánlat tevőről feltételeztetik, hogy a fentebbi feltételeket jól fényképészeti csikkek szak ismeri és hogy azokat, — a mennyiben a jelen hirdet üzletében, mény folytán változást nem szenvednek — egész terje delmükben elfogadja. A szállításra vonatkozó s a rész Budapest, lV.,Viirosli;iz-ii.l.. letes pályázati felhívásban foglalt egyébb határozmányok a (Standard-palota, KoaHuth Lajos- ;; pályázati határidőig alulírott üzletvezetőségnél valamint az utcza 4. sz. épületében). összes kereskedelmi és iparkamaránál a hivatalos órák alatt megtekinthatők vagy posta utján megszerezhetők. Az egy Legújabb nagy árjegyzékem, mely részletes útmutatásokat koronás magyar bélyeggel ellátott, keltezett és a lakás pontos megjelölése mellett aláirt és lepecsételt ajánla tartalmaz, kívánatra bérmentve megküldöm. tok — jelen szintén aláírandó és ívenként 30 filléres bélyeggel ellátandó pályázati felhívással együtt — melyek boritékán a rendes czimzésen kívül még világosan meg jegyzendő : fAjánlat 4604/902. számhoz" folyó évi már czius hó 20-ik napjának déli 12 órájáig a kolozsvári üz letvezetőség I. (általános) osztályához személyesen be nyújtandók vagy posta utján beküldendők. Bánatpénz képen az ajánlott mennyiség értékének 5»/o-a azaz öt százaléka készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban folyó évi márczius hó 19-ik napjának déli 12 órájáig a kolozsvári üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál leteendő. Az ajánlatban a megtörtént letétel meg ixxu említendő, de arról kapott elismervény az ajánlathoz a legjobb h a j f e s t A s z e r nem csatolandó. Az ajánlatot az egész kiirt mennyiségre iötétsioke, barna és fekete szín vagy annak bármely tetszés szerinti részletére lehet ben. I n 6 k o r o n a . Orvosilag tenni. Kolozsvártt, 1902. évi február hóban. ajánlva. — Törvényesen vídve. — Telj énen ártalmatlan. Magy. kir. államv. Üzletvezetőség Kolozsvártt.
SAKKJÁTÉK.
4 9 éves k o r á b a n . — BLAHUNKA GTULA m . k i r .
pénzügyminiszteri számtanácsos Budapesten 53 éves k o r á b a n . — I d . WIRTZFELD M Ó R kun-hegyesi gyógyszerész, 67 éves k o r ó b a n . — FARKAS ANDRÁS, Szák község b í r á j a , . 8 5 éves k o r á b a n . — FÉNTESSI DEZSŐ, Micsei F . György s z í n t á r s u l a t á n a k tagja, 2 6 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n .
9236
Minden család számára legnagyobb értékkel bírnak.
Magyar királyi állam vasutak.
H
SÖTÉT.
175
VASÁRNAPI ÜJSÁ6.
élelmiszerek.
A n i ' l 111 (TV í i f i i L ' miként kell az életet meghoszü i l l d U d i n J U U l n , szabitani, abban áll, hogy azt meg n e rövidítsük. Nagy bölcseség rejlik ebben a mon dásban és senki se kisértse m e g ezt megczáfolni. Az ember életéből és szokásaiból m i n d e n t száműzni kell, a m i alkalmas arra, hogy egészségét megtámadja, saj nos azonban, hogy a viszonyokhoz kell alkalmazkod n u n k és n e m mindig élhetünk a sablon szerint. Még az orvos is, a ki a laikusnál könnyebben kikerülhetné Az Eminescu - fordítás jönni fog, talán m á r nem mind azt a kártékony dolgot, a mivel élete uiján az ember találkozik, m é g ő is kénytelen eltérni a nor sokára. Más hasonlót is, időnkint, szívesen fogadnánk. mális útról. Egyet azonban megtehet m i n d e n k i : gon Vasúton. Versek. Az első kissé el van nyújtva, dosan ügyelni az egészségre. Sok ember ugy bánik az rövidebbre kellene fogni; különben jó. A «versek» egészségével, m i n t h a az egy érték nélkül való dolog, nem sokat érnek. nem pedig legbecsesebb vagyonunk volna és különösen könnyen veszik sokan a légzőszervek betegségeit. Ezek Többeknek. A február 1-én végbement jurista-bálon ből — elég itt felemlítenünk a köhögést és rekedtsénői tánczrend gyanánt Szilágyi Dezső domborművű get, légcső- és gégekatarrhust, tüdőcsúcsaffectiókat, arczképét kapták a hölgyek emlékűi. Ezen dombor aszthmát, vérköhögést, tüdőkatarrhust, lélekzetvételi művet Morzsányi díszműárús készítette, a kinél még szorongást stb. — igen gyakran nagyon komoly álla néhány példány kapható. potok fejlődnek ki, rendszerint a tüdővész is. Bizony, Nekem az mindegy. Repülj, s t b . Az elég folyékony ha az itt felsorolt betegségek ellen gyógyszer nem volna, verselésen kívül nem sok dicséreteset m o n d h a t u n k ; rosszul állanánk, igy azonban könnyű dolog megküz versei azt a hatást keltik, m i n t h a inkább irodalmi deni vele. A kereskedelmi forgalomban lévő «Pectorá»reminiscentiák szüleményei volnának, mint a szerző ban pompás szövetségtársra akadtunk. Eddigelé ennek saját érzéseinek kifejezői. eredménye, még a legmakacsabb esetekben is, bámu Nem közölhetők: Szól a harang. Bizony igaza van : latra méltó volt. A ki igazi «Pectorá»-t akar rendelni, forduljon egye Pegazusa nagyon alant szárnyal. — Rege a közép nesen a IMana-gyógyszertárhoz Budapesten, Károlykorból. A verselése szörnyűséges, különösen az ele kbrut 5. sz., mely azt csomagonként 2 koronáért meg j é n ; elbeszélni se tud. — Múlik az idő. Az est. Mes küldi. terkélten verselt köznapi dolgok. — Vágy. Egy-két sora meleg szívre vall, az egész versben azonban nincs semmi olyan, a mit a költői tehetség nyilváa izzad, h a viszket a teste, h a sönionúlásának lehetne mondani. — Majd azt hütem. Mind rös, h a b ő r k i ü t é s e i v a n n a k , n e csi a három Heine-fordítás gyönge, az eredeti hangulata, náljon semmit, csak e g y tégely Erényi finomságai egészen elvesznek bennük. féle I C H T I O L - S A L I C Y L T v e g y e n . S z a g talan. Á r a 3 korona, utasítással. Szétkttldi: E r é n y i gyógyszerész Szabadszállás. Főraktár: Török J . Király-utcza 12 és E g g e r gyógytár, Váczi-körut 1 7 .
(I. dijat nyert feladvány.)
tmnxk*.
MAG6I
Szerkesztői üzenetek.
Márczius tizenötödikére való számos oly alkalmi költeményt kaptunk, a melyeket nem használhatunk. Legtöbbet ér még ezek közt az «A szabadság napján czfmű, a melyben egy-két j ó gondolat is akad, de egészben véve inkább a szavak páthosza nyilvánul benne, mint az eszméké ; meglehetősen hidegen hagyja az embert. A «Márczius 15-iként czímű (kez dete: «Alom vagy talán, te régi korszakx) ügyesen van verselve, némi melegség is van benne, de nagyon is taposott úton j á r . «A múzeum előtt» czímű egy két jó sorával érdemli m e g az említést, csakhogy a nyelve nagyon lapos, prózai.
1902. i9.
Legjobbak saját nemükben a
KÉPTALÁNY.
KÁROLTNÉ, szül. W a c h t e l Bóza, a k i h u s z o n h é t évig elnöke volt a yágujhelyi izraelita nőegyesületnek, 59 éves k o r á b a n .
Kaszinó. A római légiók legénysége koránt sem csupa rómaiakból állott, sőt a császárság idejében egyáltalában nem is soroztak m á r Itáliából, hanem csupán a meghódított tartományok lakosai közül, a kiket aztán a nagy birodalom minden részén szét szórtak. A Budapest környékén talált római kato nák síremlékeinek feliratai is bizonyítják, hogy p l . a mai Ó-Buda táján feküdt Aquincum helyőrségében spanyolok, gallok, syriaiak és egyéb nemzetiségű katonák voltak.
11. stLu.
kiadóhivatal.
Dr. GÖLISféle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi
czikk.)
Étrendi szer, kitűnő hatása van a különösen nehezen emészthető ételek föloldására, valamint az általános emésztésre és igy a test táplálására és erősí tésére is. Naponta kétszer használva, evés után egy kávéskanálnyit téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve, kedvező befolyást gyakorol a hiányos emésztés következtében fellépő jelenségeknél, minők: gyomorégés, nyálkaképződés, szék r e k e d é s , a r a n y e r e s bántalmak, a l t e s t i pangás stb.
Á s v á n y v í z - g y ó g y m ó d n á l m i n t elő- v a g y n t ó k n r a v a g y egyidejűleg a g y ó g y m ó d d a l k i t ű n ő h a t á s t fejt k i . Minden doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegyzett védjegygyei kell lezárva lenni s mindenkor határozottan d r . G ö l i s - f é l e e m é s z t ő - p o r kérendő a vétel alkalmával.
Egy nagy doboz ára 2 kor. 52 fill., kis doboz 1 kor. 68 fill. D r . Gölis-féle egyetemes emésztő-por központi szétküldése
Bécs, L, Stefansplatz 6. (Swettlhof.) F ő r a k t á r : Török J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a Bndapest, Király-ntcza 12 é s A n d r á s s y - n t 28. szám. •
HM
—
I
ti. szítt KXté. 4$. fawtnH
rASABNAflt tJJSAG.
176
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK Irodái: VI. ker., Andrássy-ut
5 . (saját h a s á b a n ) .
férfidivat raktára
Szép telt testidomok a ml keleti eröporanktól,1900. évi párisi arany éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodásért ke zesség. Orvosi rend. szerint. SaigorQanbecsüietes.Nem szédelgés. Szá mos kÖHztf nölevél. ára kartononként 1 kor. 60 Ul. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati ntasitással. Hysrlen. Insrtitnt 9166
Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részv.-társ, 8963
Befizetett r é s z v é n y t ő k e 10 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti k ö n y vecskék és pénztári jegyek ellenében 4 - / - O S k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó s z á m l á b a n ( c h e o k - s z á m l á n ) . A 1 0 7 . - o s b e t é t k a m a t - a d ó t az i n t é z e t fizeti, i j e V A L j u számitol váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. Ü Z L E T E megbízásból teljesiti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és e l a a í " f l a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóttzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt V . 9 - V . 1 - i g , d é l u t á n 3 - /»5-ig. M a g y a r kir. osztálysorsjegyek főelárusitó helye IV.. Ferencziekt e r e 2 . s z á m . Kézi z á l o g ü z l e t e i : I V . , Károly-körut 18., I V . , / e r e n o z i k - t e r e és I r á n y i - u . sarkán, V n . , Király-n. 57.. V I I I . . József-körut 2., ü l l ő i - u t b ^
FÖLDVÁRT IMRE, Budapest
+Soványság+
K o s s u t h Lnjos-u. 1 8 , és K e r e p e s i - ú t 9 . Ajánl angol cyliuder, diva tos kemény és puha kalapo kat, jó szabású férfi-ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Á r j e g y z é k . A világ l e g j o b b S á m f á j á n a k p á r j a 1.50 k r .
D. Pranz Steiner A Co„ Berlin, 18. Kö-űggratseistrasse69 Főraktár Magyarorsiág részére Törők József, gyógyít. Király-n.12
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.
Budapest,
V. ker., Ferencz
József-tér
8. sz.
Kristályüveg készletek, remek virágvázák és alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk n e m a Lánczhiddal s z e m b e n , h a n e m az A k a d é m i a a Béla-utcza sarkán létezik.
N Ö T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Budapesten, Kálvin-tér 9. sz. alatt szerezhetők be a legkitűnőbb és legmegbízhatóbb
gazdasági,
kerti-, v e t e m é n y - é s v i r á g m a g v a k .
Árjegyzék
kívánatra
ingyen
és
ErÖsilés és erőmeguji/ás céljából eredmé w nynyel használják az összes turisták.kerék 'Jé párvzók és Jovaglók nagyobb tourok után.
mellett
bérmentve.
KOTSCHY ERICH
9169
ÜVEG ÁRA 2 KORONA.Vm ÚVEC ÁRA 1 KORONA 20 FILLÉR g£Va/c
Kormánybiztos.
Tecbníkum-AItenburg S.-A.
» KKEISAPOTHEKE KORNEC13ÜRC BECS mellel. Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer t á r a , Király-utoza 12 és Andrássy-ut 26.
Gépészet, elektro t e c h n i k a és vegyészet számára. goog
Franczia szabadalom. A szépség titka. Ideális Illattal feltetlenül tartós.egesxséges é s diszkrét. A O e r m a n d r é e az arczbörnek e g é s z s é g e s e s üde szint ad. 1900 evi PArisi VUágkiillitáa : ARANYÉREM
gőzerővel.
MIQNOT-BOUCHER, 19, Rue Vifienne, PARIS.
B U D A P E S T , H u i i f f á r i a - í i t 0 4 . — T e l e f o n t*a. S O O .
Kanh:>i6 Török Jöaae! pvóüTsiertarábao Bodapestsn.
WACHTL ÉS TÁRSA fényképészeti czikkek raktára B U D A P E S T , IV., Kskii-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Acetylen- zseblámpa,
QAV1D KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab.fémkapocsgyára Budapest, L, Mészáros-utcza 38. G/árt nagybani eláruaitasra k ö v e t k e l ő Aj c s i k k e k e t V lefrhnomaDD családi dobozokat ét d i a a b o r i t é k o k & t (levélpapírokkal és borilékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y - á a a l e v é l p a p i r t zyisznévjegyeket. Saját gvárlmányu femaarkokkoJ elUtott r a j i t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapírokat, továbbá papirtányérokat, plakálcsöveket és különféle összehajt ható dobozokat
lllandó
kiállitás
mun
a fenti
:
Tflefoo 91—48.
a zsebben kényelmesen bordozbató nagy, vakitófénynyel ég és sötét helyeket, lépcsőket, pinczéket slb. nappali világítással lát el. Prakti kus, szolid és olcsó. Egy drb ára a pénz előleges beküldése esetén K 1 . 2 0 franco utánvéttel íO ül— lérrcl drágább.3 drb 3 k o r . 6 drb ára 5 k o r . Portó külön. Kapható Kann Ignácznál, W i e n , II. L i l i e n b r u n n g a s s e 1 7 .
KSZMftNYI K E B E L érhető el a P i l n l e s o r i e n t a l e s által, Ratié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer. mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, Király-utcza 12. sz.
A legjobb száj- és fogápoló-szerek. l-Fogpor I üvegdoA fogak - F o g p a s z t a f bozban 1 pár nap ) alatt tiszta ára : 1—1 korona. fehérek • F o g k r é m tubusban. lesznek. Ára: 70 fillér. V f n d U M | | | - S z á j v í z kitűnő illatú szájdesinlic. Ára : 1 kor. « h j 4 / M W " S z : l - Í ' z ( C a c l l O U ) szájdesinficiáló, szájszaO H J r V l u n gosiló, elegáns, kis zsebuvegcsében ára : 70 fillér. ti..ni g y á r t m á n y , k a p h a t ó m i n d e n ü t t .
MÁÍ
3
~ S* B
Előre beküldőt
otikkekböl a Vxj,rosLiqeti megtekinthető.
FEREMZ
KÉZÁKU-GYÁBA,
Budapost •ILdgányi-ntm 9. a.
i/ju,rosarnokban 9307
Készít gőz-, viz, és léRszeszvezetékliez s, ükséges rézárukat, bor- és sörszivattyukat, Bor kimérő készülékftt légnyomással, szénkéut-t/tzőket, peronospora fecskén lőkliüz TSJÓ minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézaulvokat. felirati táblákat hfvnrftnv v. févrtr'A' « k l .
SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnt helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l a b b a d o i ó k számára. Ajánlva és használva or vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél M T KitüiKÍ iz. ~ N Kitűntetve több arany és ezfisl éremmel. Á r a k I Va l i t e r e , ttveg K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e , ttveg K 4 . 4 0 . Kapható minden gyogyaaertárban
S e r r a v a l l o J. gyógyszer.
aSfOMATitf GYÁR, ZÖMBORBAN. FÖLDES-féle MARGI1CRÉME
Szeplő! májfolt, bőrhámlás, b ő r a t k á k (Mittesser), p a t t a n á s eltűnnek a Raditz-féle M i r t u s c r é n i e által,azon nal tinomitó szé pítő k é s i - és arozoréme kis tégely 1 K . nagy t.2kor.
Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN
3
Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.
g y o r s a n é s b i z t o s a n h a t ó s z e r s z e p l ő , m á j - éa b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt. Á r a 1 korona.
kiállítási
kitüntetés.
Zsírtalan és ártalmatlan hozzá a Pulcheradin -szap pan 80 fül., poudre 1 kor.
Hölgyeknek
BEREGHY JÓZSEF intézete
l
Ilona-créme.
B u d a p e s t , A r e n a - ú t 7 b.
Készíti, szétknldí az
Legnj abb és orvosi aaaktekinte l y e k által is e l i s m e r t , b i z t o s hatásn k e * éa a r o s s z é p i t ő szer, eltávolít — i " ^ " bőrtisztátlanságot és r ö v i d használat után v / a k i t o fehérré,üdév^ teszi az arezbört. L F i g y e l m e z t e t é s ! ""»• Kéazitmé ^ ' n y e m nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i . mely a d o b o s a l j á n aláirásommal elvan látva. 1 t é g e l y H ó n a - e r e m é 1 k o r . 1 d r k I l o n a - . a a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s s e r t á r b a n . Szétknld»si rak t á r : A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . Bn dapesti főraktárak: T ö r ö k - f e l e gyógyszertárban Eirálynteza t i éa Andrássy-ut 29., K e r p e l - f e l e gyógyszertár Lipót-körut 18. szám éa T k a l m a y e r 4a B e t t i
3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a
gyógyszerész A r a d o n .
Triesztben.
.Apostol- gyógyszertár.
Í
Budapest, J ó z s e f - k ö r o t 6 4 c. sz. Baross-utcza közelében. Kapható minden könyvke reskedésben, vagy a pénz beküldése küldi
esetén
bérmentve
meg a
Sze
gedi Napló kiadóhivatala.
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalbuü. IV„ Egyetem-nleza 4. Budapest
F E L E K Y MIKLÓS.
P C D M A LtlslOCC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN u c n i Y i A l i U n t t » TABLETTÁKBAN
U.JDONSÁGÜ
a phys.-mechan.gyógymódjával egészen eltávolítja a testnek különböző elcsufitásait és hátgerincz. kezek és lábak elgörbülését stb. m i n don fájdalom, g é p és fűző nélkül, testi elhízást, éhe zést kúra nélkül. Továbbá a svéd g y ó g y g y m n a s z t i k a és a m a s s a g e - t e c h n i k a el sajátítására: Hartelius és E s m a r c h tanárok m ó d s z e r e al
FiMklin-Tirstdat nyomdája, (Budapesten, IV., E g y e t « i í ü t i a r i ö
BUDAPEST, MÁECZIUS 23
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VUágkrónlkaTal) együtt i félévre _ 1 2 t
Tanműhely. — Műsor bérmentve.
első magy.mech. szőnyeg-kiporlá8Í,sz6rmemegóvási ós moly-irtási intézet.
Nagy mérvben
12. SZÁM. 1902.
1818—1902.
LIG hantolták be Szigeti József sírját, színé szetünknek ismét kidőlt egy régi, erős .oszlopa, a legrégiebbek egyike: Feleky Miklós. Márczius 16-ikán halt meg családja körében, a melynek gyászát a maga gyászá nak tekinti az egész társadalom s első sor b a n a szinészet. Feleky Miklós p á r a t l a n u l hosszú ideig, h a t v a n h á r o m évig működött mint szí nész. Mikor m i n t alig tizenhét éves fiú először lépett a színpadra, még éltek s j a v a erejükben voltak színészetünk első, n a g y korszakának nagy művészei, a m a gyar színpadi művészet megteremtői és felvirágoztatói. Az ő szellemüktől, az ő példájuktól lelkesítve lépett be a sziné szet csarnokaiba s az ő szellemük lelke sítette később, a mikor ő lett példa képpé, a m ú l t emlékeinek tanújelévé az előre törő ifjú nemzedék szemében. Hosszú pályáján ezernél több szerepet alakított klasszikái darabokban és olya n o k b a n is, melyeknek m a m á r a neve is feledékenységbe ment. Pályája kezde t é n az érzékeny romantikus dráma még népszerűsége virágában volt, a nyugat európai, különösen a franczia dráma térfoglalása, majd csaknem egyedüli u r a l m a m á r az ország első színpadán találta. A m a g y a r drámairodalom, mely n e k Feleky ifjúkorában még mindig Kis faludy Károly volt uralkodó csillaga, lassan bár, de mégis nekilendült s az irók mindig számítottak Feleky művé szetére. Mind e különféle irodalmi és művészi irányokban, az izlés minden változása közepett Feleky megállotta he lyét emberül. Kiváló művészi tulajdon ságaival mindig meg t u d t a t a r t a n i a közönség tiszteletét és szeretetét. Eégente a r o m a n t i k u s d r á m a intrikus szerepeiben volt legkedveltebb, de az ő sokoldalúsága n e m szo r u l t egy szerepkörre. A m o d e r n d r á m á b a n külö nösen a rideg, gúnyos modorú, makacs és ke m é n y , férfias és rendíthetetlen n y u g a l m ú szere peket adta nagy sikerrel. A vígjátékban különö sen akkor ért el nagy h a t á s t , h a ezeket a tulaj donságokat kellett t o r z í t a n i Nagyon kedvelték a roszkedvű, mogorva, ideges emberek komikai szerepeiben is, melyekben kitűnően érvényesült
A
Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG
egész évre 1 0 korona félévre _ 8 •
49. ÉVFOLYAM.
A POLITIKAI ÜJDONSAObS-fégíSi írre Í O korona (a Világkrónikával) 1 félévre _ B «
száraz humora. Shaksperei alakításai közül kü lönösen Antoniusát emlegetik m a is, mint igen jeles alakítást. J ó ízlés, a túlzástól való tartóz kodás, hatása eszközeiben egyszerűség jelle mezte művészetét. Mikor n é h á n y évvel ezelőtt öregkora miatt visszavonult a színpadról, a Nemzeti Színház leghasznosabb és legbuzgóbb tagjai egyikét vesztette el benne. A mi tisztelet és kegyelet megilleti őt, m i n t művészt, ahhoz hozzá kell még fűzni egyet,
Goszleth fényképe FELEKY MIKLÓS.
nem kevésbbé becseset: a magánember jelleme iránti tiszteletet. Tartózkodó természete mel lett jó lelkű, ritka feddhetetlen életű ember volt, magánélet* a legtisztábbak egyike. Álta lános tisztelet vette körűi mindazok részéről, a kik ismerték s emlékét sokáig meg fogják őrizni. Feleky Miklós székely származású volt. 1818-ban született az udvarhelyszéki NagyGalambfalván. Szülei papnak szánták s a szé kely-udvarhelyi kollégiumba adták be. I t t lá tott először színházi előadást s ez hatással volt
Külföldi elöttz"tasekheí a postailag moghnUroaott viteldíj is CBatoland6.
egész életére. Minden vágya a színpad felé for dult s szülei ellenzése daczára, 1837-ben szí nész lett Szigetvári László társulatában. Első szerepe Alexis, görög ifjú volt Kisfa ludy Károly «Ilka, vagy Nándorfejórvár bevé tele" czímü hazafias pathoszú darabjában s fel lépésének sikert jósoltak m á r akkor. Ezzel meg kezdődött hosszú, mozgalmas és változatos szí nészi pályája, melynek különösen első része volt eseményekben gazdag. Eleinte sok nélkü lözést kellett szenvednie : közös sorsa volt ez minden akkori színésznek. Lel kesedése azonban táplálta akaraterejét s keresztűlsegítette minden nélkülözé sen. Játszott mindenféle szerepet, még női szerepeket is, h a a társulat két n ő tagja közül egyik vagy másik megbete gedett. 1841-ben /V/7/// Elek társulatának tagja volt, mely Erdélyből Bukarestbe is átment, a hol négy nyelven j á t s z o t t : magyarul, németül, oláhúl és egy fran czia társulat ott m a r a d t töredékeivel francziául. H á r o m év múlva ő maga vette át a társulat vezetését, majd 1846-ban fellépett mint vendég a pesti Nemzeti Színházban, többek közt az «Egy pohár víz» czímű darabban. Ez után mintegy két hónapig a budai mű kedvelő társulat előadásait igazgatta gróf Ráday Gedeon megbízásából. Pest ről az Alföld nagy városaiba ment tár sulatával, mely az akkori viszonyokhoz képest igen jól volt felszerelve. Rend tartó igazgató volt, a ki sokat tett a vidéki szinészet tekintélyének emelésére. Mint színigazgatót érte a szabadsagharcz. Beállott közhonvédnek Bem tábo rába ; a nagy hadvezér nemsokára hadnagygyá nevezte ki. Bem apó p a r a n után. csára, mikor javában folyt a háború összegyűjtötte színtársulatát s vagy hat hétig játszott Kolozsvárott, hogy a közönség nyugtalanságát csillapítsa. Csupa lelkes, hazafias hangú darabokat adtak, nagy hatással, pedig — valamennyien honvédek voltak a színtársulat tagjai — jobb szerettek volna m i n d a harczmezőn lenni társaikkal. Később Csányi László erdélyi kormánybiztos Udvarhelyszékbe küldte Felekyt zászlóaljak ala kítása végett. Feladatának jelesül megfelelt itt i s : négy hét alatt két zászlóaljat alakított kz egyikbe bevette két öcscsót is, sőt ősz atyja is