Finnországban volt a SZAKTÁRNET küldöttsége
2014. október 5-9. között Helsinkiben járt Dr. Csorba Péter programmenedzser, Revákné Dr. Markóczi Ibolya, V. Dr. Gönczi Ibolya, Fekete Adrienn (egyetemi oktatók), Demeter Józsefné, Vargáné Csatáry Tünde, Denichné Hajdu Tímea (a gyakorlóiskolák képviselői), Gál Attila (a finn program technikai szervezője), valamint a projekt konzorciumi partnerének, a Nyíregyházi Főiskolának két oktatója Dr. Szabó Antal és Dr. Vallner Judit.
A TÁMOP 4.1.2.b pályázat célkitűzésének megfelelően a tanulmányút célja a világszerte magasra értékelt finnországi oktatási rendszer, ezen belül a pedagógusképzés megismerése volt. A Helsinkiben tartózkodásunk 3 napja alatt 6 találkozón, szakmai megbeszélésen vettünk részt. Voltunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumban; partner Armi Mikkola, a Helsinki Egyetem Tanárképzési Intézetében; Dr. Jari Levonen, a Tanárok Szakmai (Érdekvédelmi) Szervezeténél (OAJ); Ritva Semi főtanácsadó, az Akadémiai Dolgozók Szakszervezeténél; Tapani Kaakuriniemi igazgató úr vendégeként. A szakszervezeti látogatásokat az indokolta, hogy a finn oktatási dolgozók 95%-a tagja az adott szakszervezetnek, amely igen aktív, hatékony képviselője a dolgozók munkahelyi körülményeit (pl. óraterhelését), karrierkilátásait (pl. tudományos fejlődését), ill. bérhelyzetét érintő tárgyalásokon. A fenti helyszíneken hallott információkat finomította az egyetem magyar lektoraival; Kovács Magdolnával és Vecsernyés Ildikóval történt beszélgetés, valamint voltunk a Richly Gábor által vezetett Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Balassi Intézet) is. A finn fogadópartnerekkel minden beszélgetés egy általános, angol nyelvű áttekintéssel kezdődött, de az idő nagyobb részét a felvetődött kérdésekre történt válaszok töltötték ki. Kaptunk hivatalos kiadványokat, vagy megkaptuk az elhangzott prezentáció anyagát (PPT) is. Az elért eredmények, pozitívumok hangsúlyozása mellett – elsősorban kritikusabb kérdéseinkkel kapcsolatban - nem tapasztaltunk elzárkózó magatartást, mindegyik beszélgetőpartner megadta elektronikus elérhetőségét, ha utólag volna felmerülő kérdésünk.
A 3 nap alatt szerzett tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a finn sikerekben jelentős szerepe van annak, hogy az oktatáspolitika ma is tartja magát a 40 éve kialakított keretekhez (nincsenek sűrű irányváltások), magas a tanári pálya tárasadalmi elismertsége és ezzel szoros összefüggésben az anyagi megbecsültsége (a tanárok a közalkalmazotti bér átlagának másfélszeresét kapják). Ilyen karrierkilátásokkal érthető, ha igen nagy, 8-10-szeres(!) a tanárképzésre történő túljelentkezés.
A tanárképzés 5 éves, s az egyetemi felvételi egy szakmai irásbeli és egy szóbeli alkalmassági vizsgából áll. A képző intézmények nagyfokú tartalmi önállóságot élveznek. A 8 tanárképző egyetem mindíg több elsőst szeretne felvenni, ezt azonban a minisztérium szigorúan korlátozza. Nincs hiány, bár tény hogy a túljelentkezés kisebb a természettudományos szakokra. A lemorzsolódás minimális, sőt aki valamilyen ok miatt kimarad, azt külön megkeresik, hogy nem volna-e lehetőség tanulmányainak folytatására! A hallgatók többségének elhivatottsága, szakmai érdeklődése igen magas szintű . Az egyetemeknek itt is vannak gyakorló iskolái, de a gyakorlatok nem csak ezekben folynak, törekszenek arra, hogy ne csak egy típusú iskolát lássanak. Nincs korlátozva az államilag támogatott félévek száma – elvileg 6-8-10 év elteltével is lehet folytatni a tanulmányokat az állami költség terhére! A féléves kreditszám 60, a teljes képzés 300 kredites, elég jelentős különbség van a főszak és a minor szak kreditszámai között. A képzés alap és mesterszakra történő szétválasztása inkább csak technikai jellegű, jelképes lépés volt (3 éves képzettséggel ott sem lehet katedrára állni). A jelentős támogatottság ellenére nem jellemző, hogy az alsó- vagy középiskolákban tanítók tudományos munkát is folytatnának, de a tanári továbbképzéseket az állam/önkormányzat finanszírozza. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei megkérdőjelezik ennek a rendszernek a fenntarthatóságát; pl. a alacsony osztálylétszámokat, a tanárképzésben résztvevők számára a korlátlan számú államilag finanszírozott félévet és pl. az egyetemek 63%-os mértékig történő állami finanszírozása sem biztos, hogy tartható lesz. Ugyanakkor igen jól működik az a pályakorrekciós rendszer, amely a 16-20. életéve között rosszul választott fiatalokat segíti visszatalálni a társadalmilag hasznos pályára. A finn szülők általában igen elégedettek a tanárok és a szakszervezet munkájával, mivel ebben is az együttműködés érvényesül: a szülők tisztában vannak vele, hogy a tanárok jó életkörülménye a gyerekek magasabb szintű oktatását szolgálja.
Sajnos a finn oktatási rendszer iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés, a látogatók nagy száma miatt az egyetemi órákon való részvételt, tájékoztató konzultációkat, iskolalátogatásokat minisztériumi utasítással igyekeznek fékezni. A mi 10 fős csoportunk számára pl. egy ilyen oktatási intézménybe történő látogatás ára 750 EU lett volna! Ennek kifizetését a pályázat pénzügyi feltételei nyilvánvalóan nem tették lehetővé.
Debrecen, 2014. október 11. Dr. Csorba Péter programmenedzser
Fényképek az erősen őszies Helsinkiben töltött napokból