É 0003-06/1/14
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:
51 213 01 0010 51 01
Eseményrögzítő
51 213 01 0010 51 02
Filmlaboráns
52 341 05 1000 00 00 52 341 05 0100 52 01 52 341 05 0100 52 02
Kereskedő Bútor- és lakástextil-kereskedő Élelmiszer- és vegyiárukereskedő Ruházati kereskedő Kereskedő, boltvezető Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Látszerész és fotócikk-kereskedő
52 341 05 0100 52 03 33 341 01 0000 00 00 52 341 07 0000 00 00 52 341 07 0000 00 00 52 341 07 0000 00 00 52 341 07 0000 00 00 52 341 07 0000 00 00 52 725 01 0000 00 00 33 341 03 0010 33 01 33 341 03 0010 33 01 33 341 03 0010 33 02 33 341 03 0010 33 02 33 341 03 0010 33 02 33 341 03 0010 33 03 33 341 03 0010 33 03 33 341 03 0010 33 04 33 341 03 0010 33 04 33 341 03 0010 33 04 51 341 01 0000 00 00 51 341 01 0000 00 00 31 341 04 0000 00 00 31 341 04 0100 31 01 31 341 04 0100 31 02 31 341 04 0100 31 03
Fényképész és fotótermékkereskedő Fényképész és fotótermékkereskedő Kereskedő Kereskedő Kereskedő
Kereskedő Kereskedő, boltvezető Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő Építőanyag-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Építőanyag-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Épületgépészeti anyag- és Műszaki anyag- és alkatrész-kereskedő alkatrészkereskedő Épületgépészeti anyag- és Műszaki anyag- és alkatrész-kereskedő alkatrészkereskedő Épületgépészeti anyag- és Műszaki anyag- és alkatrész-kereskedő alkatrészkereskedő Járműalkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Járműalkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Villamossági anyag- és alkatrész- Műszaki anyag- és kereskedő alkatrészkereskedő Villamossági anyag- és alkatrész- Műszaki anyag- és kereskedő alkatrészkereskedő Villamossági anyag- és alkatrész- Műszaki anyag- és kereskedő alkatrészkereskedő Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Agrokémiai és növényvédelmi Vegyesiparcikk-kereskedő kereskedő Gyógynövénykereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Piaci, vásári kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő
É 1/10
É 0003-06/1/14
33 215 02 0100 33 02
Sportszer- és játékkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkereskedő
52 341 06 0001 52 01
Antikváriumi kereskedő
31 341 04 0100 31 04 33 215 02 0000 00 00 33 215 02 0000 00 00 33 215 02 0000 00 00 33 215 02 0000 00 00
É 2/10
Vegyesiparcikk-kereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Könyvesbolti eladó
É 0003-06/1/14
I.1. Igaz - hamis állítások Összesen: 30 pont Döntse el az állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! A döntésének megfelelő betűjelet írja a kipontozott részre! Állításait minden esetben példákkal alátámasztva indokolja meg! Helyes döntés 1 pont, helyes indoklás 2 pont. 1.1. A nyereségtömeg nőhet akkor is, ha az árbevétel csökken.
…I…
Igaz. Abban az esetben, ha nő a nyereségszínvonal (pl. a költségek nagyobb mértékben csökkennek, mint az árbevétel, vagy a változatlan forgalmazási költségszint mellett az árrésszint emelkedik), akkor megtörténhet, hogy csökkenő árbevétel emelkedő nyereséggel jár együtt.
1.2. Az optimális létszámgazdálkodás azt jelenti, hogy kevés alkalmazottat kell foglalkoztatni. …H… Hamis. Az optimális létszámgazdálkodás azt jelenti, hogy a forgalom lebonyolításához elegendő alkalmazottat foglalkoztatunk, megfelelő összetételben és munkaszervezés mellett, a lehető legalacsonyabb költséggel.
1.3. Ha jutalékos bérezést alkalmaznak a kereskedelemben, az ösztönzően hat az alkalmazottakra. …I… Igaz. A jutalék ugyanis az árbevétel (ritkább esetekben az árrés) megadott hányada. Így az árbevétel (árrés) növekedése a dolgozók bérének növekedését is jelenti.
1.4. Az átlagkészlet csökkenése mindig gyorsítja a forgási sebességet.
…H…
Hamis. Ha az árbevétel jobban csökken, mint az átlagkészlet, akkor a forgási sebesség lassulni fog.
1.5. Azonos termékek ajánlatait összehasonlítva mindig az alacsonyabb listaárú terméket kell választani. …H… Hamis. A listaár csak az egyik összetevője az ajánlatok értékelésének. Ezen kívül még figyelembe kell venni az esetleges engedményeket, fizetési módot és határidőt, legkisebb rendelési mennyiséget, szállítási határidőt, nyújtott szolgáltatásokat, kapcsolódó költségeket (szállítás, átcsomagolás stb.).
É 3/10
É 0003-06/1/14
1.6. A szakképzetlen munkaerő olcsó, ezért arra kell törekedni, hogy a szakképzetlen dolgozók aránya emelkedjen. …H… Hamis. Igaz ugyan, hogy a szakképzetlen munkaerő olcsóbb, mint a szakképzett, de kevés munkakörtől eltekintve (takarító, segédmunkás stb.) betanítási idejük, a korlátozott alkalmazhatóságuk, a végzett munka színvonala miatt a vállalkozóknak nem éri meg a szakképzetlen munkaerő arányát a szakképzettek rovására növelni.
1.7. Ha gyorsul a forgási sebesség, akkor változatlan árbevétel mellett csökken az árukészletben lekötött tőke összege. …I… Igaz. Ha a forgási sebesség gyorsul, akkor egységnyi árbevétel eléréséhez kisebb átlagkészletre van szükség, ami csökkenti a készletben lekötött tőke összegét.
1.8. Ha a rendkívüli eredmény negatív, akkor az adózás előtti eredmény kisebb, mint a szokásos vállalkozói eredmény. …I… Igaz. Mivel az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozói eredmény és a rendkívüli eredmény összege, így ha a rendkívüli eredmény negatív, az csökkenti a szokásos vállalkozói eredményt, így az adózás előtti eredmény kisebb lesz annál.
1.9. A minőségi mutató a kereskedelemben foglalkoztatottak munkájának színvonalát tükrözi. …H… Hamis. A minőségi mutató kifejezi, hogy adott időszakban mekkora volt egy vásárlás értéke átlagosan.
1.10. Az önkiszolgáló értékesítési módnál kisebb raktár szükséges, mint a hagyományos értékesítési mód esetén. …I… Igaz. Önkiszolgáló értékesítés esetén az elárusítótérben nagyobb tömegű árut lehet elhelyezni, mint hagyományos értékesítés esetén, így az üzlet működéséhez arányaiban kisebb raktárra van szükség, mint hagyományos értékesítési mód mellett.
É 4/10
É 0003-06/1/14
I.2. Feleletválasztó feladatok Válassza ki a helyes válasz betűjelét és húzza alá!
Összesen: 10 pont
2.1. A nyereség felhasználásáról dönthet a.) az ügyvezető, b.) az alkalmazottak, c.) a tulajdonosok testülete.
2.2. A jutalékos bérezésnél a.) az alkalmazottak érdekeltek az árbevétel növelésében, b.) az alkalmazottak ún. mozgó bérrészt kapnak, amelynek nagysága az árbevétel alakulásától függ, c.) mindkét előző állítás igaz. 2.3. Ha az adott évben veszteséges a vállalkozás, akkor a.) meg kell szűntetni a tevékenységet, b.) célszerű a veszteség okainak feltárása, és megfelelő tőketartalékok mellett a tevékenységet folytathatja, c.) ügyvezetőt kell váltani. 2.4. Az adott időszak áfa-rendezése során a felszámított áfa összege a.) mindig kisebb, mint az előzetesen felszámított áfa összege, b.) mindig nagyobb, mint az előzetesen felszámított áfa összege, c.) lehet kisebb és nagyobb is, mint az előzetesen felszámított áfa összege. 2.5. A fizetett osztalék a.) pénzügyi ráfordítás, b.) üzemi-üzleti ráfordítás, c.) egyik sem a fentiek közül.
É 5/10
É 0003-06/1/14
II. Esettanulmányok Figyelem! Az esettanulmányban feltett kérdésekre adott válaszokhoz szükséges, valamint a kért számításokat minden esetben jelölje ki! A számítások kijelölése nélkül az eredmény nem értékelhető! II.1. Esettanulmány – Szállítói ajánlat értékelése, áfa rendezése
Összesen: 20 pont
Egy számítógép szaküzlet vezetője nemrég megrendelést kapott egy iroda informatikai berendezésére. Ehhez többek között 30 db számítógépre is szüksége lesz. Most két szállító azonos márkájú számítógépekre tett ajánlatát mérlegeli. Az alábbi táblázatban összefoglalta a legfontosabb szempontokat: Szempont Nettó listaár Rabat Szállítási határidő Fizetési határidő Fizetési mód Egyéb kapcsolódó költség, pl. szállítás Egyéb nyújtott szolgáltatás
Kaliber Bt. 86 000 Ft/db 35 db után 5% 1 hét 10 nap Átutalás
PC Kft. 93 000 Ft/db 25 db után 5% 3 nap 30 nap Átutalás
Darabonként 2 500 Ft
Nincs
1 év garancia
2 év garancia ingyenes üzembe helyezés
Feladat: (Kerekítési pontosság: Ft!) a) Számítsa ki mindkét esetben a vállalkozó nettó beszerzési árait!
4 pont
Kaliber Bt. esetében: 86 000 + 2 500 = 88 500 Ft PC Kft. esetében: 93 000 · 0,95 = 88 350 Ft Számításonként 2 pont adható. b) A fenti szempontokat mérlegelve döntse el, hogy melyik szállító ajánlatát érdemes elfogadnia! Válaszát indokolja! 4 pont A PC Kft. ajánlatát érdemes elfogadniuk, mert azon túl, hogy alacsonyabb a beszerzési ár, kedvezőbb fizetési és szállítási határidőt is alkalmaznak és a nyújtott szolgáltatások is kedvezőbbek. Ajánlat elfogadása 2 pont, indoklás 2 pont. c) Számítsa ki, hogy a kiválasztott szállító esetében mennyi lesz a termék fogyasztói ára, ha a vállalkozó a nettó eladási ár 25%-nak megfelelő árrést kíván elérni! (áfa: 20%) 6 pont Nettó eladási ár = 88 350 : 0,75 = 117 800 Ft Felszámított áfa = 117 800 · 0,2 = 23 560 Ft Fogyasztói ár = 117 800 + 23 560 = 141 360 Ft (Vagy fogyasztói ár = 117 800 · 1,2 = 141 360 Ft) Számításonként 2 pont adható.
É 6/10
É 0003-06/1/14
d) Feltételezve, hogy a 30 számítógépet a beszerzés hónapjában értékesítik, határozza meg a cég fenti tranzakciójához kapcsolódó áfa fizetési kötelezettséget! 6 pont (Kerekítési pontosság: ezer Ft) Felszámított áfa = 30 · 23 560 = 706 800 Ft Előzetesen felszámított áfa = 30 · (88 350 · 0,2) = 530 100 Ft Befizetendő áfa = 707 E Ft − 530 E Ft = 177 E Ft Számításonként 2 pont adható. II.2. Esettanulmány – Készletgazdálkodás (Kerekítési pontosság: egy tizedes)
Összesen: 29 pont
Egy vállalkozó a 2006. év adatai alapján elkészíti a 2007. évi terveit. 2006. év adatai (a készletadatok nettó eladási áron) nyitókészlet: 22,0 M Ft átlagkészlet: 25,0 M Ft A nettó árbevétel: 450,0 M Ft 2007-re szeretné az árbevételt 10%-kal növelni az átlagkészlet változatlansága mellett. Feladat: a) Számítsa ki a 2006. évi forgási sebességet napokban és fordulatokban!
4 pont
Fsn = (25 · 360) : 450 = 20 nap Fsf = 450 : 25= 18 fordulat (vagy Fsf = 360 : 20 = 18 fordulat) Számításonként 2 pont adható. b) Írja le egy-egy mondatban, hogy mit jelentenek a kiszámított mutatók!
4 pont
Az átlagkészlet 20 nap forgalmának lebonyolítására elegendő, azaz átlagosan 20 naponként cserélődik ki. Az átlagkészlet egy évben 18-szor cserélődik ki. c) Írja fel a 2006. évi áruforgalmi mérlegsort! Zk = (2 · 25) − 22 = 28 M Ft Besz = 450 + 28 – 22 = 456 M Ft Áruforgalmi mérlegsor: 22 + 456 = 450 + 28 Számításonként 2 pont adható.
É 7/10
6 pont
É 0003-06/1/14
d) Számítsa ki a 2007. évi tervezett árbevételt és tervezett forgási sebességet napokban és fordulatokban! 6 pont Tervezett árbevétel = 450 · 1,1 = 495 M Ft Tervezett Fsn = (25 · 360) : 495 = 18,2 nap Tervezett Fsf = 495 : 25= 19,8 fordulat Számításonként 2 pont adható. e) Számítsa ki a 2007. évi tervezett beszerzés összegét nettó eladási és nettó beszerzési áron, ha a tervezett árrésszint a nettó eladási ár 30%-a! 6 pont Tervezett Zk = (2 · 25) − 28 = 22 M Ft Tervezett beszerzés nettó eladási áron = 495 + 22 − 28 = 489 M Ft Tervezett beszerzés nettó beszerzési áron: 489 · 0,7 = 342,3 M Ft Számításonként 2 pont adható. f) Foglalja össze, értékelje néhány mondatban a vállalkozó készletgazdálkodásának terveit! 3 pont A vállalkozó javítani akar a készletgazdálkodásán. Nem kíván magasabb összeget lekötni az árukészletben, de az árbevételt 10%-kal tervezi növelni. Ez csak úgy lehetséges, ha a forgási sebességet napokban 1,2 nappal, illetve 1,8 fordulattal gyorsítja. A javuló készletgazdálkodás eredményeként a tervidőszakban a zárókészlet összege kisebb, mint a nyitókészleté.
É 8/10
É 0003-06/1/14
II.3. Esettanulmány – Létszámgazdálkodás
Összesen: 11 pont
Egy vállalkozó az alábbi adatok segítségével vizsgálja az élőmunka hatékonyságát 2007 augusztusában (25 napot tartott nyitva) az üzleteiben. Megnevezés „A” üzlet „B” üzlet Nettó árbevétel (M Ft) 20,0 21,0 Létszám (fő) 4,0 5,0 Vevőszám (fő) 8 000,0 7 500,0 Termelékenység (M Ft/fő/hó) 5,0 4,2 Leterheltség (fő/nap) 80,0 60,0 Minőségi mutató (Ft/fő) 2 500,0 2 800,0 Feladat: a) Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! (Számítási pontosság: 1 tizedes!)
6 pont
„A” üzlet
termelékenység: 20 : 4 = 5 M Ft/fő/hó leterheltség: 8000 : 4 : 25= 80 vevő/nap minőségi mutató: 20 000ezer : 8000 = 2,5 ezer Ft/fő = 2500 Ft/fő
„B” üzlet
termelékenység: 21 : 5 = 4,2 M Ft/fő/hó leterheltség: 7500 : 5 : 25 = 60 vevő/nap minőségi mutató: 21 000 : 7500 = 2,8 ezer Ft/fő= 2800 Ft/fő
Számításonként 2 pont adható. b) Egészítse ki a következő mondatokat!
5 pont
A(z) ……B…..… üzletben magasabb az árbevétel, a termelékenység pedig itt…kisebb… A leterheltség a(z) …………A…….. üzletben magasabb. A leterheltség csökkenthető, pl. − gépesítéssel, − jobb munkaszervezéssel, − korszerű értékesítési móddal. A minőségi mutató a(z) ……B…….. üzletben magasabb. Ennek oka lehet, pl. − a termékek árai magasabbak, − az eltérő célcsoport és a vevőkör eltérő kereslete, − az alacsonyabb vevőszám mellett lebonyolított magasabb forgalom. Minden helyes válaszra 0,5 pont adható.
É 9/10
É 0003-06/1/14
A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen:
100 pont
100% =
100 pont
EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%.
É 10/10
