FIATALKORÚAK KÖRÉBEN ELKÖVETETT NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK A MAI ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN
Készítette: Vucskó Bernadett Budapest, 1999.
2
„Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd Újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd inkább szeresd és érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok.” (Keresztury Dezső)
3 TARTALOM
I. BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................4 II. GYERMEKBÁNTALMAZÁS, SZEXUÁLIS ABÚZUS ...................................................................7 III. NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK...................................................................12 1. ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS ............................................................................................................14 2. SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK ....................................................................................................17 3. TERMÉSZET ELLENI FAJTALANSÁG .........................................................................................19 4. TERMÉSZET ELLENI ERŐSZAKOS FAJTALANSÁG.................................................................20 5. VÉRFERTŐZÉS ................................................................................................................................21 6. SZEMÉREMSÉRTÉS........................................................................................................................22 7. EGYÉB BŰNCSELEKMÉNYEK .....................................................................................................23 IV. FIATALKORÚ SÉRTETTEK..........................................................................................................25 1. A FIATALKOR PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI ............................................................................25 2. A SZEXUÁLIS ERŐSZAK TÜNETEI, HATÁSAI A FIATAL FEJLŐDÉSÉRE ............................27 V. MÁSODLAGOS VIKTIMIZÁCIÓ ...................................................................................................32 VI. MEGELŐZÉS, SÉRTETTEK TÁMOGATÁSA ............................................................................38 VII. BÍRÓI GYAKORLAT KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSÉNEK ELEMZÉSE...................................45 VIII. BEFEJEZÉS ....................................................................................................................................49 IX. MELLÉKLETEK...............................................................................................................................51 1. JOGESETEK .....................................................................................................................................51 2. A SÉRTETT TANÚKIHALLGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS MODELLJE.....................................58 3. ÁLDOZATSEGÍTŐ- ÉS VÉDŐ SZERVEZETEK TÁRA ................................................................59 4. KÉRDŐÍV..........................................................................................................................................63 X. TÁBLÁZATOK ...................................................................................................................................66 XI. FOGALOMTÁR ................................................................................................................................67 XII. IRODALOM .....................................................................................................................................69
4
I. BEVEZETÉS Hazánkban egyre több szó esik a nők, gyermekek bántalmazásáról. A bántalmazottak kiszolgáltatott helyzetben vannak/lehetnek mind a cselekmény előtt, mind bekövetkeztekor és utána. Dolgozatomban erről szeretnék bővebb információt nyújtani, mely főleg az áldozatok szempontjából mutatja be a jogi szabályozást, a büntetőjogi eljárás szakaszait. A tömegkommunikációban hallottak/látottak nem tárják fel a valóságot, inkább a „szenzációéhség” miatt foglalkoznak emberek megrázkódtató sorsaival. Én a valóságot próbálom bemutatni, mert úgy gondolom, ezzel a témával mélyebben kell foglalkozni, amit eddig nem, vagy csak kismértékben tettek meg a 90-es években. Témám a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket foglalja magába, különösen az erőszakos közösülést, a szemérem elleni erőszakot, a természet elleni fajtalanságot, a természet elleni erőszakos fajtalanságot, a vérfertőzést és a szeméremsértést. Ezek a bűncselekménytípusok érinthetik többek között a fiatalkorúakat. Választ keresek arra, hogy a törvényi szabályozásban, az eljárás alatt van-e valamilyen segítségük a fiatal sértetteknek, hogy ne szenvedjenek újabb traumát. A serdülő korosztály talán a legsérülékenyebb, egy szexuális bűncselekmény az egész életre kihathat. Viszont az is meghatározó, hogyha az eset világosságra kerül, újabb támadások, meghurcoltatások érhetik a sértetteket. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények azon sértettjeinek jellegzetességeivel foglalkozom, akik betöltötték a 14. életévüket, de még 18 év alattiak. Röviden bemutatom e korosztály pszichológiai jellemzőit. A fiatalkorú elkövetők helyzete külön elemzést igényelne, ezért ezzel a csoporttal nem foglalkozom. Külön fejezetben kívánom ismertetni az erőszak lehetséges hatásait, a másodlagos viktimizáció jelenségét. Ebből következően kérdőíves felmérés alapján tanulmányozom a bírói gyakorlatot ezen esetek ügyében. A téma feldolgozása során feltételezéseim a következőképp összegezhetők: − a bírák a tárgyalás során figyelembe veszik a sértett fiatal korát, nemi és szellemi fejlettségi fokát, − körültekintőbbek az eljárás során, ha a sértett fiatalkorú,
5 − az áldozatvédelmet szabályozni kell, mert a sértettek védelme nincs megfelelően ellátva már a nyomozati szakaszban sem, − az áldozatok mentális segítségében és az ügyhöz kapcsolódó információk hozzájutásához megoldást jelentene segítő szakember jelenléte az eljárás kezdetétől, − a sértett életkora nem befolyásolja a szavahihetőséget és a tényállás megállapítását. Az áldozatvédelem véleményem szerint és szociális munkás szemmel nézve is nagyon fontos, így feltérképeztem, hogy mely civil szervezetek foglalkoznak az erőszakos bűncselekmények sértettjeivel és milyen segítséget tudnak nyújtani adott esetekben. Az említett áldozatsegítő- és védő szervezetek tára megtalálható a mellékletben, mely tartalmazza a szervezet nevét, címét, elérhetőségi lehetőségét, tevékenységét és, hogy konkrétan miben tud segíteni a szexuális erőszakot elszenvedett fiatalkorú sértetteknek. A jobb áttekinthetőség érdekében mellékletként csatolok egy fogalomtárat, mely a többször használt, a témát érintő fogalmakat fejti ki részletesen, hogy értelmezésük könnyebb és pontosabb legyen. A gondolatsor folyamatosságát célozza a Jogesetek című esettár, mely különféle esetek rövid leírását tartalmazza figyelembe véve a bűncselekmény típusát, a sértett életkorát, nemét, az elkövető életkorát, életkörülményeit, a sértett és a vádlott közötti ismeretségi viszonyt, a bűncselekmény elkövetésének helyszínét, a cselekmény pontos leírását. Az esetekben található személyes adatokat megváltoztattam az adatvédelmi törvény értelmében. Az esettárban található ügyekre külön hivatkozok a szövegben. A téma feldolgozása során kutatómunkám lépései: 1. Irodalmak, jogszabályok, statisztikai adatok összegyűjtése, melyeket saját tapasztalataimmal igyekeztem összevetni, kiegészíteni. Ebben a témában irodalom csak a 90-es évek előtt jelent meg, az utóbbi kilenc évben kisebb tanulmányok, cikkek lelhetők fel szakmai folyóiratokban. 2. A büntetőeljárás rendőrségi és bírósági szakaszát vizsgálva két intézménybe látogattam el:
6 − BRFK Bűnüldözési Főosztály Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály Utóellenőrzési Alosztály, (továbbiakban: BRFK) ahol megtekinthettem a "Gyermekszobát" és felvilágosítást kaptam a rendőrségi eljárásról. − Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban: PKKB), ahol betekintést nyerhettem iratokba. 17 aktát tanulmányoztam, melyekből szelektálva esettáramba 14 ügyet írtam le. 3. Büntetőbírák között kérdeztem le 14 db kérdőívet (a kérdőív a 4. számú mellékletben megtalálható), melyekből 10 db a PKKB-ról, 4 db vidéki nagyvárosokból (melyek az ország különböző régióiban fekszenek) származik. Itt jegyezném meg, hogy a felmérés csak figyelemfelhívásként készült (hipotézisem igazolásaként), nem országos, általános érvényű. 4. Az szakirodalom feldolgozása során és az esetek ismeretében folyóiratokban, tájékoztató jellegű füzetekben kerestem meg különböző segítő és áldozatvédő szervezetek telefonszámát, címét. 11 intézményt látogattam meg, melyek közül 8 konkrét segítséget tud nyújtani a szexuális erőszak fiatal áldozatainak. 5. A sértett-segítés és kártalanítás ügyében létrejött Áldozatvédelmi Irodát megtekintettem a Belügyminisztérium épületében. Informálódtam a készülőben lévő „Áldozatvédelmi törvény”-ről és az Iroda segítségnyújtási koncepciójáról. Témaválasztásom aktualitását a jogszabályi változások adják, melyek lehetővé teszik az elemzett bűncselekményeknél szociális munkás segítő tevékenységét. A segítő szakember információt nyújthat az eljárás menetéről, történéseiről, ezenkívül segítséget adhat az ügy kapcsán felmerülő szociális és mentális problémákban, tanácsot adhat abban is, hogy hova, milyen intézményekhez lehet fordulni további segítségekért. Igyekeztem szociális munkás szemével megnézni a bűncselekmények sajátosságait, a sértett jogi és mentális helyzetét a büntetőeljárásban. Dolgozatomban összegző képet, komplex bemutatást próbálok adni azokról a körülményekről, melyek hozzájárulnak az áldozattá váláshoz, illetve az eljárás nehézségeiről, melyekről a közvélemény nem, vagy csak keveset tudhat.
7
II. GYERMEKBÁNTALMAZÁS, SZEXUÁLIS ABÚZUS „Aki különbséget tud tenni arcul-legyintés és ökölcsapás között, az már tudja, mi a gyermekek elleni erőszak.” (Henry Kempe)
A gyermek- és fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekmények végigkísérik az emberiség történetét, s az erőszak, a brutalitás nem kerüli el a gyermekeket. A bántalmazott gyermek fogalmát sokáig tabuként kezelték, az érintettek nem mertek beszélni róla, nem hozták nyilvánosságra. Magyarországon a gyermekközpontú szemlélet a II. világháború után alakult ki, s a gyermekbántalmazás kifejezést is innentől használják. CURS szerint az együttélési rendszerben bántalmazásnak minősül minden olyan erőszakos interakció, mely során egy gyermeket elnyomnak, vagy korlátoznak testi, kognitív vagy érzelmi eszközökkel.1 Ezen kívül gyermekbántalmazásnak minősül minden olyan felnőtt beavatkozás, mely megakadályozza a gyerek normális fejlődését. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a gyermekbántalmazás olyan ártalom, veszélyeztetés, melyet a gyerek sérelmére követnek el, amikor elmulasztják megvédeni, testi, lelki és szellemi szükségleteit biztosítani. P. Maegnet az alábbiakat fogalmazta meg: "Bármely gyermek, aki fizikai, pszichikai, érzelmi, vagy morális bántalmazás tárgya, legyen az aktív, vagy passzív (elhanyagolás, nélkülözés) és ami komolyan befolyásolja egészségi állapotát, bántalmazottnak tekintendő."2 A hétköznapi értelemben legtöbbször a gyermek megverésére gondolnak, a gyermekbántalmazásnak azonban több formája lehetséges, melyeket neves kutatók próbálnak kategorizálni. Megjegyezném, hogy kultúrától, történelmi kortól is függ, hogy egy adott társadalom vagy egyes emberek mit tartanak bántalmazásnak, vagy mit nem tartanak annak. Magyarországon és általában Európában a következő kategóriákba sorolták a különböző bántalmazás-típusokat, melyek gyermekek sérelmére elkövethetők:
1 2
Dr. Gyenge Eszter előadása a Gyermekbántalmazásról. Barkó Éva dr. 1995. 51.
8 a) Fizikai erőszak (visszaélés): Talán ez a legjellemzőbb kategória. Bizonyos sérülések okozása, vagy a sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, amennyiben bizonyítható, hogy azokat akarattal idézték elő és tudatosan nem jelezték előre. Ide tartoznak különböző ütések, a rendszeres verés, ki- vagy bezárás, kínzás, éheztetés, lökdösés, csonkítás és még sorolható bármi más, mely a gyermeket fizikailag negatívan érinti. Kiszolgáltatott helyzetét kihasználva teszi meg cselekményét a hatalmat gyakorló. Lányoknál gyakoribb annak ellenére, hogy nagyobb számban a fiúknál jelzik. b) Érzelmi erőszak (visszaélés): Nagyon gyakori, többnyire csak a hatásait látjuk. A gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltatja. Érzelmi bántalmazás lehet a gyerek érdekeinek, igényeinek elutasítása, erőszakos elkülönítése, elzárása a normális szociális tapasztalatoktól (izoláció), mások előtti becsmérlése, megszégyenítése, állandó büntetés, érzelmi zsarolás, bátorítás antiszociális viselkedésre, vagy egyszerűen nem veszik figyelembe a gyermek fejlődését, elzárják azoktól a stimulusoktól, melyek korának megfelelőek. c) Elhanyagolás: A gondoskodás mindenféle hiánya, kisebbeknél gyakran kerül felismerésre a védőnő által. Fizikai elhanyagolás, hogy nem ismerik fel a gyermek élelmezési-, lakás-, öltözködési-, védelmi- és egészségügyi szükségleteit. Érzelmi elhanyagolás következik be akkor, ha nem ismerik fel a gyermek érzelmi szükségleteit, elfogadottság iránti vágyát. Az eltartó, gondviselő nem biztosítja a gyerek fejlődéséhez feltétlenül szükséges dolgokat. d) Szexuális abúzus: Az egyént olyan kellemetlen szexuális élmény éri - fizikai, szóbeli vagy lelki - akarata ellenére, melyet erőszakkal kényszerítenek rá. Inkább az erőszak a jellemző nem a szexualitás. Nem a szexről, nem a nemi öröm eléréséről "szól" elsősorban, hanem a terrornak, az uralkodásnak, a kínzásnak az egyik eszköze. Az áldozatok kiemelkedő reakciója a félelem. Virág György szerint a szexuális erőszak a védtelenség és kiszolgáltatottság "par excellence traumatizáló stress" helyzete. Az áldozat súlyos traumát él át azzal, hogy az erőszak éppen az intim szférába támad.3 A pszichés sérülést
3
Virág György dr. 1993. 181.
9 mindig az érzelmek jelzik. E sérüléseket, tüneteket itt csak megemlítem, a IV. fejezetben olvasható bővebb kifejtésük. Érvek és ellenérvek sorakoznak fel, mikor egy felnőtt és gyermek közötti szexuális kapcsolatról van szó. Szakemberek (pszichológusok, orvosok, pedagógusok, szociális munkások) és általános erkölcsi felfogású egyének véleménye szerint az ilyen kapcsolat természetellenes, mind biológiai, mind pszichológiai szempontból, valamint idő előtti szexuális érést eredményez a gyermeknél, túl korán ébreszti fel benne a szexuális érdeklődést. David Finkelhor ezeket az érveket elutasítja, szerinte erkölcsi okokra kell támaszkodni. "Mindenfajta szexuális cselekmény megengedett, ha szándékegyezés van a két személy között, s a cselekménybe mindketten informált és szabad beleegyezésüket adják."4 A meghatározó ebben a véleményben, hogy a gyermek nem mondhat szabadon igent vagy nemet, mert a felnőtt felügyelete alatt áll, akitől anyagi és létbiztonsága függ. Ez idegen elkövetővel szemben is igaz, mivel a hierarchia, hatalom akkor is megjelenik, a gyerek engedelmeskedik a felnőttnek. Ez az alárendelt szerep a pszichológiai akadálya a felnőtt és gyermek közti szexuális kapcsolatnak. "A gyermek nem tudhatja, hogy mibe egyezik bele, nem képes megítélni a szexualitás interperszonális és társadalmi vonatkozásait, nem képes szabadon dönteni az elfogadás és a visszautasítás vonatkozásában."5 A gyermekkel szemben szexuális erőszakot elkövető felnőttek kognitív torzításokat alkalmaznak, mint pl.: "A gyerekkel való szexuális érintkezés csupán a szeretet kimutatása, vagy csak szexuális felvilágosító célokat szolgál."6 Összefoglalóan elmondható, hogy a gyermekekkel szembeni erőszak jellemzői a következők: beleegyezés hiánya, ambivalencia (lehetnek pozitív hatásai is az erőszaknak, pl. jutalom, megkülönböztetett figyelem), kihasználás, kényszer, szándékosság és titkosság. A gyermekek elleni szexuális abúzus nemcsak a közösülés, hanem egyéb más szexuális töltetű tevékenységet is jelenthet, mint pl.: 4 5
Kerezsi K. 1995/b 71. Kerezsi K. 1995/b 71.
10 •
Exhibicionizmus: egy felnőtt felfedi nemi szervét egy gyermek előtt. Családon belül más és más lehet a normarendszer, ezért akkor tekintik erőszakos cselekedetnek, mikor a felnőtt és a gyermek nem állnak rokonságban egymással.
•
Voyerizmus: egy felnőtt megfigyeli a gyermeket vetkőzés, fürdés vagy vécézés közben. A helyzet szexuálisan erőszakosnak minősül, mikor a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégítése.
•
Csókolózás: a felnőtt hosszú vagy intim csókokat ad a gyermek szájára, esetleg úgy, hogy nyelvét annak szájába dugja. A családi normák itt is különbözhetnek, ezért különösen meg kell vizsgálni az erőszakosság eldöntésénél, hogy mennyi ideig tartott a csók, és mit érzett közben a gyermek.
•
Simogatás: az elkövető megérinti, simogatja vagy dörzsöli a gyermek nemi szervét, vagy melleit, illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja a saját testén. Más testrész simogatása is erőszakosnak minősülhet, ha annak célja, hogy olyan helyzetbe hozza a gyereket, mely tényleges szexuális tevékenységhez vezet.
•
Fellatio vagy cunnilingus: a felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket.
•
Vaginális vagy anális aktus: a felnőtt ujjal, péniszével, vagy valamilyen tárggyal behatol a gyermek hüvelyébe vagy végbélnyílásába.
•
Pornográfia: képek, film, vagy videofilm segítségével szexuális aktusokat jelenítenek meg, azokat gyermeknek mutatják be, vagy magukról a gyermekekről készül a pornográf anyag.7
A cselekmény típusa nem befolyásolja a gyermekre gyakorolt hatás mértékét. Egy-egy gyereket traumatizálhat az ártalom egy kevésbé súlyos formája is. A trauma befolyásolja az egész személyiség működését. A gyermekbántalmazás előfordulása gyakoribb családon belül, ahol közvetlen családtag vagy rokon a bántalmazó. A funkcióit jól teljesítő család védőközegként működik, ellenkező esetben pedig éppen az erőszak okozója lehet. A családban a gyermek ellen elkövetett erőszakos cselekmények, s ezek sorában a szexuális visszaélés következmé-
6 7
Conte, John R. 1997. 153. Conte, John R. 1997. 141.
11 nyei akkor válnak különösen fenyegetővé és kezelhetetlenné, ha halmozott előfordulás mellett sem épül ki idejében a megfelelő módon beavatkozó ellátás (védelem, terápia, büntetés, stb.). A gyerekek egy része a családban vagy gondozóintézetben sokszor úgy válik bántalmazottá, hogy arról nem értesül senki. Gyermekbántalmazás valósul meg abban az esetben is, ha az elkövető egy ujjal sem nyúl a gyerekhez, közvetlenül szavakkal sem bántja, de a gyermek szemtanúja az édesanya (vagy más hozzátartozó) rendszeres bántalmazásának. Bármely bántalmazástól és annak következményeitől az egész család szenved, legnagyobb vesztes minden esetben a gyermek.
12
III. NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK „... minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani ...” (Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. § (1))
A nemi erkölcs az általános erkölcs egyik fontos része, mely történelmileg változó, ezért nem tekinthető öröktörvényűnek. A nemi vágy alapvető biológiai ösztön, így korlátok közé szorítása, megváltoztatása nehezen megoldható. Merényi Kálmán véleménye szerint a nemi erkölcs olyan magatartási szabályok összessége, melyeket egy adott társadalom, meghatározott időszakban, bizonyos körülmények között, a férfi és a nő nemi kapcsolatának alapjául elfogad.8 E meghatározás alapján is érthetővé válik, hogy a nemi erkölcs ellen többféleképpen lehet vétkezni, azt az adott társadalom és kor határozza meg, illetve annak jogszabályai, melyek szintén kapcsolódnak az erkölcsi normákhoz. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények okait konkrétan nem lehet meghatározni, bizonyosan vannak öröklött, genetikailag meghatározott, mikrokörnyezeti, gazdasági, kulturális és társadalmi okai. Befolyásoló az iskolai végzettség, szakképzettség, az elkövető családi állapota és családi, illetve vagyoni helyzete, lakáskörülménye, valamint az alkoholfogyasztás mértéke. Az erőszakosan elkövetett bűncselekmények alapvető jellemzője az agresszió. Az agressziós (támadó jellegű) cselekmények tetteseinek többsége amorális és szexuálpszichopata (nincs bűntudata, vágyait követi), gyengeelméjű, potenciazavarban szenvedő. Előfordulhat, hogy a sértett viselkedésével, magtartásával olyan szituációt hoz létre, mely bíztatóan hat az elkövetőre és megteremti a lehetőséget a cselekmény megvalósítására. Azonban az áldozat kiválasztásakor a külsőnek, a megjelenésnek kevés jelentősége van. Az elkövető olyan valakit keres, aki sérülékeny, legyőzhető és elérhető.
8
Merényi Kálmán, 1987. 27.
13 A nemi bűncselekmények gyakoriságát befolyásolhatja a szexuális kultúra, szexuális műveltség is. Magyarországon a szexualitás évszázadokon keresztül tabu volt, szégyenletes dolognak számított, ezért így nem alakulhatott ki kellő mértékben kultúrája. Feszültség forrása lehet, ha a szexuális kultúra hiányában az ember szexuális viselkedése nem felel meg az egyéni és társadalmi érdekeknek. Ferdíthetik a szexuális műveltséget a tömegkommunikációban megjelenő pornográf tartalmú művek (irodalom, film), mivel a média hozzájárul az erkölcsi normák kialakításához, befolyásolja a személyiségfejlődést. Utaltam már az erkölcs és a jogi szabályozás összefüggésére és, hogy mennyire nehéz behatárolni a nemi erkölcs elleni vétségeket. A keleti népek (Babilónia, Asszíria, Héber jog) törvényei már szabályozták. Jelentős változást az Egyházjog hozott, mivel minden nemi erkölcstelenséget bűnnek minősített. Enyhülés és felfogásbeli változás csak a XVII. századtól figyelhető meg, az 1800-as években a nemi élet szabadságát, s az erkölcsi érzést durván sértő támadásokat büntették. A XX. század fejlődő országaiban nincs nagy eltérés a nemi erkölcs elleni bűntettek jogi szabályozásában. A magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) szabályozza mindazon bűncselekményeket, melyek megsértik a társadalom által meghatározott nemi jellegű normákat, a nemi szabadságot. A Btk. jelenlegi meghatározása alapján a nemi erkölcs elleni bűncselekmények a következők: a) erőszakos közösülés (197. §), b) szemérem elleni erőszak (198. §), c) természet elleni fajtalanság (109. §), d) természet elleni erőszakos fajtalanság (200. §), e) megrontás (201. §), f) vérfertőzés (203. §), g) üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), h) kitartottság (206. §), i) kerítés (207. §), j) szeméremsértés (208. §), melyek három csoportba oszthatók: - nemi szabadságot támadók (a, b, d, i),
14 - ifjúság egészséges nemi fejlődését veszélyeztetők, sértők (c, e, f, i), - a nemi kapcsolatok társadalmi rendje elleniek (f, g, h, i, j). E bűncselekmény-típusoknál szerte a világon nagy a látencia (az esetek nagy száma rejtve marad), a statisztikai adatok (lásd Táblázatok) eltérnek a valóságban elkövetett bűntettek számától. Az abszolút számok nem adnak felvilágosítást a jelenség tényleges alakulásáról. Ennek vélhető oka a sértett félelme az elkövetőtől, vagy lakókörnyezete, kortársai megbélyegzésétől, illetve a családtagok félnek a család titkainak nyilvánosságra kerülésétől, és attól, hogy az együttélés feltételei visszavonhatatlanul megváltoznak. A feljelentés és bejelentés körülményei is jelenleg hátráltató tényezőként hatnak. A személyi bizonyítékok beszerzése problematikus, mivel gyakran a szűkebb környezet „asszisztál” a bűncselekményhez. Dolgozatom témája olyan bűncselekményekre terjed ki, melyek fiatalkorúak sérelmére elkövethetők. Így különösen azok történelmi kialakulásával, leírásával, jellemzőivel foglalkozom bővebben. Azonban nem tartanám teljesnek a téma kifejtését, ha a többi nemi erkölcs elleni bűncselekményről elfelejtkeznék, ezért röviden ismertetem azok tartalmát is. Hazánkban jelentősen a felszabadulás után változtak a büntetőjogi szabályok. Rózsa János szerint „a szexuális bűncselekmény a bűnözésen mint tömegjelenségen belül a különös kategóriájával jelölhető.”9 Ez azt jelenti, hogy különbözik az általános bűnözéstől, de nem választható el a társadalmi élet egyéb jelenségeitől, a szociális, a kulturális, a gazdasági és a politikai viszonyoktól sem.
1. ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS A nyilvánosság számára a legismertebb nemi bűntett, melyet a hétköznapokban „megerőszakolásnak” neveznek.
9
Rózsa János dr. 1977. 31.
15 Az első megmaradt emlékek Szent István király korából származnak. II. dekrétuma rendelkezik a paráznaságról, nemi erőszakról. Az utóbbit csupán a házasság kikényszerítésére szolgáló „eszköznek” tekintették. II. Lajos 1522. (budai) dekrétuma az egyház elleni, és a nőkön elkövetett erőszak büntetéséről szól. Az 1700-as évektől az erőszakos nemi közösülés csak 14 éven felüli sértettnél lehetett, tekintet nélkül annak erkölcsiségére, az elkövető rangjára, valamint a kettőjük közötti társadalmi különbségekre. A büntetés halál volt. 1712-ben önálló büntetőjogi javaslatot tárgyalt meg az országgyűlés, a magyar Praxis Criminalis-t. „Ha valaki leányt, szüzet, özvegyet vagy férjes nőt közösülésre kényszerít, az erőszakos meggyalázás cselekményét követi el és kard általi halállal büntetendő.”10 II. József büntető törvénykönyve, a Sanctio Criminalis Josehpina (1787) az erőszakos nemi közösülés elkövetőjét szigorított börtönnel és kényszermunkával büntette, ezenkívül a sértett kártérítési igényét is előterjeszthette. Az első magyar büntetőtörvénykönyv-tervezet 1795-ben jelent meg. A szemérem elleni bűncselekményeket részben a polgárok javait, vagyonát és szabadságát veszélyeztető, részben pedig az erkölcsök megrontására irányuló bűntettek között szabályozta. Új vonásként jelent meg, hogy a nemi erőszak passzív alanya lehet nem tisztességes nő, szajha, valamint férfi is. Az 1843. évi büntetőtörvénykönyv-javaslat a reformkor eszméit foglalja magába, a legsúlyosabb bűncselekménynek tekintette az erőszakos nemi „közösködést”. Az első magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex (1878. évi V. törvény) a szemérem elleni bűntetteket és vétségeket részletesen szabályozta. Az erőszakos nemi közösülés passzív alanya csak nő lehetett, tekintet nélkül korára, családi állapotára, erkölcsi magatartására. A bűncselekmény büntetése 10 évig terjedhető fegyház volt. A jelenleg is hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) apróbb módosításokon ment keresztül, melyek csak kis részben érintik a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket. Az 1993. évi XVII. törvény a szigorítás felé mozdult el, új minősített eseteket konstruált, a kiszabható büntetéseket megemelte. Az 1997. évi LXXIII. törvény már a házasságon belüli szexuális erőszakot is bünteti, utólagos házasságkötés esetén megszűnt a büntetés korlátlan enyhítése.
10
Merényi Kálmán 1987. 118.
16 Az erőszakos közösülést a Btk. a 197. §-ában szabályozza. „Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”11 Súlyosbító körülmény, ha a sértett 12 év alatti, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. Orsi12 esetében az ítélkezési gyakorlat szerint az azonos alkalommal, ugyanazon sértett sérelmére megvalósított szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés megvalósulásakor csak az erőszakos közösülés állapítható meg, mivel a szemérem elleni erőszakot az magában foglalja. A bíróság súlyosbító körülmény figyelembevételével hozta meg ítéletét. A bűntett jogi tárgya a nő nemi szabadsága, az ifjúság egészséges nemi fejlődése. Paszszív alanya lehet az elkövetőtől eltérő nemű élő férfi és nő, életkortól függetlenül. A közösülés büntetőjogi szempontból akkor befejezett, ha a férfi nemi szervét közösülési szándékkal a nő nemi szervéhez érinti és fordítva. Az elkövető a közösülés érdekében gyakran alkalmaz agresszív, erőszakos jellegű cselekményeket. Ágnes példáját említve nemcsak az agresszió, hanem az alkoholos befolyásoltság is jelen volt. A lányt erőszakkal fogták le, kitartó védekezése nem ért el eredményeket. Az agresszió mellett a fenyegetettségnek is nagy hatása van. A bírói gyakorlat nagy hangsúlyt fektet a fenyegetett helyzet pontos leírására, kellő körültekintéssel jár el ez ügyben. Anitára géppisztolyt szegeztek, mely a lánynak egyértelműen azt fejezte ki, hogy élete veszélyben van, ha nem egyezik bele a közösülésbe. Anita esetében azonban enyhítő körülmények is jelen voltak. A sértett olyan helyzet kialakulásához járult hozzá, melyben a vádlott akadálytalanul érvényesíthette akaratát vele szemben és így nemi szabadságát sértő cselekményt követhetett el. Anita könnyelmű, meggondolatlan magatartásával „segített” a bűntett kialakulásában. A környéket nem ismerte, előtte nem járt ott soha, tudhatta, hogy laktanyába este, engedély nélkül nem lehet bemenni.
11 12
Btk. 197. § (1) A továbbiakban előforduló nevekhez tartozó esetleírások a „jogesetek” mellékletben találhatók meg.
17 A tényállás felderítésében kellő körültekintéssel kell lenni, mivel a szexuális bűncselekménynél a szubjektív elemek nagyobb szerepet játszanak, mint általában. Előfordulhat, hogy „vagy a terhelt, vagy a sértett állításait tartják inkább hitelérdemlőnek, s az indokoltnál több vagy kevesebb bizalmat előlegeznek az eljárásban résztvevők egyikének-másikának.”13 Ezért a bírák próbálnak kimondottan a bizonyított tényekre és bizonyítékokra támaszkodni. A feljelentések között előfordul, hogy a vád valójában megalapozatlan vagy hamis. Kati édesanyja feljelentést tett, de később (időben) kiderült, hogy nem történt erőszak. A hamis vád megfigyelhető válásoknál is, mikor a férjet gyanúsítják erőszakos közösülés bűntettével, amit vagy a feleség, vagy (ha van) gyermek sérelmére követett el. Főleg az anyagi haszonszerzés az ilyen bejelentések célja, vagy a gyermek-elhelyezési vita „megkönnyebbítése” a cél. Van, hogy a gyereket betanítják, mit kell mondania, de szerencsére kiderülnek ezek az esetek az ellentmondások, vagy a szakértői vélemények révén. Nehéz ítéletet hozni, ha nincs, vagy nem elegendő a bizonyíték, vagy mint Ildikó esetében, a vádlott meg sem szólalt az eljárás során. A bizonyítási eljárásban nagy szerepe van a technikának, mivel így Ildikó hajszálát tudták azonosítani a vádlott autójában talált hajszállal. Végül kiemelném, hogy az erőszakos közösülés jellemzője az erőszak, a nemi szabadság megsértése, ami nem maradhat következmény nélkül.
2. SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK A Csemegi-kódex használja először a szemérem elleni erőszak kifejezést. Az elkövető szándéka nem a közösülésre, hanem valamely fajtalan cselekmény elkövetésére irányul, büntetése öt évig terjedhető fegyház volt. A hatályos Btk. módosításaként az 1993. évi XVII. törvény bevezette a többek általi elkövetést, és szigorította a büntetéseket. A szemérem elleni erőszakot a Btk. 198. §-a szabályozza. „Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek 13
Rózsa János dr. 1977. 263.
18 eltűrésére kényszerít, vagy másnál a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”14 Súlyosbító körülmény a sértett 12 év alatti kora, vagy ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll, vagy ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak. A cselekvés tárgya a nemi életnek a férfit és a nőt egyaránt megillető szabadsága és az ifjúság egészséges nemi fejlődése is, ha a bűncselekmény sértettje fiatalkorú. A bűntettet csak ellenkező nemű sérelmére lehet elkövetni. Az elkövető szándéka a fajtalanságra és nem a közösülésre irányul. Fajtalanság szexuális indíték és szemérmet sértő jelleg esetén állapítható meg. „Büntetőjogi értelemben a fajtalanság nem korlátozódik sem a közösülést utánzó cselekményekre, sem pedig általánosságban a szexuális ösztön rendellenes (perverz) megnyilvánulásaira, hanem a közösülés kivételével minden olyan szeméremsértő cselekményt felölel, amely a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére szolgál.”15 Az alany erkölcsisége és életkora közömbös a bűncselekmény megállapításánál. Befejezett a bűntett, ha fajtalanság, vagy annak eltűrése valósul meg, illetve a passzív alany testének közvetlen, fizikai érintésével is befejezettnek minősülhet. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szemérem elleni erőszak megnyilvánulási formái dr. Rózsa János írása alapján a következők: a.) a sértett külső nemi szerveinek fogdosása, simogatása, b.) a belső nemi szervek, a vulva, a vagina, a clitoris ujjal dörzsölése, hüvelybe felnyúlás, c.) a nemi szervek csókolgatása (cunnilingus), d.) a férfi hímtagnak a sértettel fogdosása, simogatása, e.) a hímtagnak a sértett szájába vezetése (fellatio), f.) a hímtagnak a sértett combjai közé vagy külső nemi szerveihez nyomogatása, dörzsölése.16 Ez utóbbi a leggyakoribb elkövetési forma.
14
Btk. 198. § (1) Merényi Kálmán 1987. 37. 16 Rózsa János dr. 1977. 325. 15
19 Renáta esetében édesapja megfogta ugyan a mellét, de ez önmagában nem szemérem elleni erőszak, mivel közvetlen fenyegetés nem történt, és az erőszak mértéke nem volt elháríthatatlan. A szemérem elleni erőszak elkövetői, a fajtalankodásban kielégülést keresők zöme leginkább a prepubertás korúak ellen támadnak.
3. TERMÉSZET ELLENI FAJTALANSÁG A természet elleni fajtalanságot (szodómia, bestialitás) először az 1712-es büntetőjogi javaslat tartalmazza, a Praxis Criminalis 15. §-a szerint: „Szodómia embernek emberrel való természetellenes fajtalansága, a testi bűnök legborzasztóbbika, amikor férfi férfival, vagy nő nővel közösül, büntetése kard általi halál. Bestialitás embernek állattal való közösülése, az elkövető ember és az állat máglyán haljanak meg, hamvaikat szórják a szelekbe vagy a vízbe.”17 Az 1843. évi javaslat három évig terjedő rabsággal „sújtotta” a „természet elleni közösködés” elkövetőjét. Szokolay István 1848-ból származó írása szerint ezen bűntett a testi kéjnek természet-elleni kielégítésében áll. A bűntett eredménye: „az elmebeli tehetséget eltompítja, az emléket elgyengíti, butaságot idéz elő, a testi erőt elfogyasztja ... az erkölcsi érzelmek elfojtatnak, az emberi nem terjesztése feltartatik, a tenyésző erő hasztalan elpazaroltatik ...”18 Az 1961. évi V. törvény mellőzte az embernek állattal véghezvitt fajtalanságának megállapítását. A cselekmények erőszakos változatát büntette csupán, valamint azt, amikor az elkövető 20. életévét már betöltötte, a sértett életkora viszont 14 és 20 év között volt. Az 1997. évi LXXIII. törvény az elkövető életkorát 18 évre leszállította, a bűncselekmény passzív alanya csak azonos nemű 18 év alatti lehet. A hatályos Btk. 199. § szerint „Az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
17 18
Merényi Kálmán 1987. 118. Nánási László dr. 1994. 73.
20 A bűncselekmény jogi tárgya a nemi élet szabadsága, az ifjúság egészséges irányú szexuális fejlődése. Passzív alanya lehet férfi és nő, a tettessel azonos nemű 14 és 18 év közötti élő személy. Ezek megvalósulásakor bűntett akkor is, ha a sértett homoszexuális hajlamú. A cselekmény csak szándékosan követhető el. A sértett akkor sem büntethető, ha ő volt a kezdeményező. A serdülő- és ifjúkor a nemi ösztönök kialakulásának, rögzülésének időszaka. Az ilyen korban lévő személyeket érő szexuális atrocitások a nemi ösztönök elferdülésének, a homoszexualitás kialakulásának veszélyével jár. (Lásd IV. fejezet.) Ezért is látták fontosnak a jogalkotók a szabályozást. Minősített esetként értékelik és magasabb büntetési tétellel szankcionálják azt, ha az elkövető olyan sértett sérelmére követi el a bűncselekményt, aki a nevelése, gondozása, felügyelete alatt áll.
4. TERMÉSZET ELLENI ERŐSZAKOS FAJTALANSÁG A Csemegi-kódexben külön utaltak rá és bűntettnek minősült, ha a homoszexuális cselekményt erőszakkal vagy fenyegetéssel követték el, büntetése öt évig terjedhető börtön volt. Az 1997. évi LXIII. törvény szigorította a büntetéseket. A Btk. a 200. §-ban szabályozza a természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettét. „Aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet, vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”19 A súlyosbító körülmények megegyeznek a szemérem elleni erőszaknál leírtakkal. A cselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, fiatalkorú sértettek ellen irányuló támadás esetén az ifjúság egészséges fejlődése. A cselekmény passzív alanya a fajtalanságot kifejtővel azonos nemű személy, életkorára tekintet nélkül. A bűncselekmény szintén csak szándékosan valósítható meg.
19
Btk. 200 § (1)
21 Az elkövetést az erőszakosság jellemzi. Attila esetében is jelen volt a brutalitás, a fenyegetés. Az elkövetőknek nem a kielégülés volt a céljuk, hanem hatalmukat akarták ilyen módon fitogtatni. A hangsúly a sértett megszégyenítésén, megalázásán volt, a másik rettegésben tartása volt a cél. E bűncselekménynél nagyobb számban fordul elő olyan eset, mikor az elkövető és a sértett is fiatalkorú.
5. VÉRFERTŐZÉS Mátyás király 1462. évi I. dekrétumában már megtalálható a vérfertőzés (incestus), mint a hűtlenség egyik esete. A büntetés teljes vagyonelkobzás volt. Az 1843. évi büntetőtörvénykönyv-javaslat vérfertőzésnek tekintette a szülők és gyerekek, szülők és unokák, mostohaszülők és mostohagyermekek, édes- és féltestvérek, első fokozatú sógorok, valamint a nagyszülők, vők vagy menyek közötti nemi közösülést. A Csemegi-kódex több esetet különböztet meg: − nemi közösülés fel- és lemenő ági rokonok között, − másnemű fajtalanságok fel- és lemenő ágbeli rokonok között, − testvérek közötti nemi közösülés, − testvérek közötti természet elleni fajtalanság.20 A Btk. a 203. §-ban szabályozza a vérfertőzést. „Aki egyenes ági rokonával közösül, vagy fajtalankodik, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”21 Nem büntethető a leszármazó, ha nem töltötte be 18. életévét. „Aki testvérével közösül, vagy természet elleni fajtalanságot követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”22 A cselekmény jogi tárgya a nemi kapcsolat kialakult társadalmi rendje, az egészséges nemzedék fejlődéséhez és a rokoni kapcsolatok tisztaságához fűződő érdek. Nincs passzív alanya, mert a vérfertőzésben részt vevő rokonok egyaránt elkövetőként felelnek magatartásukért, kivéve ha erőszakos úton történik a cselekmény. Csak szán20 21
Angyal Pál dr. 1937. 86. Btk. 203. § (1)
22 dékosan követhető el, ha nem tudott valamely fél a rokoni kapcsolatról, ténybeli tévedés folytán nem büntethető. A látencia nagyon magas. A vérfertőzés olyan bűntett, mely nyomozásánál a tárgyi bizonyítékok a legtöbb esetben hiányosak vagy egyáltalán nincsenek, mindössze a sértett vallomására lehet támaszkodni, mert a cselekményt a fiatal közvetlen környezetében lévő tanúkkal is nagyon nehezen lehet bizonyítani. Klára és Anett több éven keresztül tűrte a kapcsolatot, részben szégyenérzetük, részben apjuk fenyegetése miatt nem mertek szólni senkinek. Sokszor nem is hisznek a fiataloknak, vagy nem akarnak hinni, mert a tett bebizonyosodása a család széthullásához vezethet, a család elveszít egy tagot, így anyagi létük is veszélybe kerülhet. Az édesanya gyakran lánya ellen fordulhat féltékenységből, mint ahogy Anettel is történt. Mindez jobban nehezíti a fiatalkorú helyzetét. Probléma még, hogy a büntetés letöltése után az apa vagy elkövető újra visszakerül a családba.
6. SZEMÉREMSÉRTÉS A Csemegi-kódex szemérem elleni vétségként nevezi meg azt a cselekményt, mikor azt közbotrány okozásával követték el. A kialakult bírói gyakorlat ide sorolta az exhibicionista cselekményeket. A Btk. 208. §-a határozza meg a szeméremsértést a következőképpen: „Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” A szeméremsértés jogi tárgya a közszemérem, illetve a társadalom nemi erkölcse. A magamutogatás az exhibicionista cselekmény lényegi kifejeződése, mely úgy valósul meg, ha valaki a lemeztelenített nemi szervét más előtt szándékosan mutatja és feltűnően látni engedi. A cselekménynek „más előtt” kell történnie. Tettese elvileg bárki lehet, de gyakorlatilag férfiak követik el a cselekményt. Fontos a célzat, a nemi vágy kielégítésére utaló magatartás. Magdi esete rávilágít arra, hogy nem lehet kategorizálni a tetteseket, hivatalos személy is elkövetheti foglalkozásával visszaélve. 22
Btk. 203. § (3)
23
7. EGYÉB BŰNCSELEKMÉNYEK Megrontás Az 1843. évi törvényjavaslat említette először a 14 év alatti kiskorú fiú- vagy lánygyermekkel elkövetett bármilyen „bujasági” cselekvést. A Csemegi-kódexben megfertőztetés néven jelent meg, mely „a fiatalkorú egyének nemi tisztaságának és különösen a tisztességes nőszemélyek nemi becsületének s érintetlenségének védelme.”23 A Btk. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, ha valaki 14 éven aluli személlyel közösül, valamint ha 18 év feletti személy 14 év alatti gyermekkel fajtalankodik.24 A tett passzív alanya 14 év alatti fiú és lány lehet. Súlyosbító körülmény, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, vagy felügyelete alatt áll az elkövetőnek. A bűncselekmény jogi tárgya az ifjúsági egészséges nemi és erkölcsi fejlődése, mivel meghatározott szellemi és nemi érettséget el nem ért személyben a szexuális ösztön felkeltése és kielégítése hátrányos lehet a további fejlődés szempontjából. Üzletszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság, kerítés Az üzletszerű kéjelgést az 1993. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezte, így nem tartozik jelenleg a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé. A prostitúciót már I. Mátyás korában szabályozták, de csak akkor büntették, ha a „megkülönböztető jelzést viselők kötelezettségüknek nem tettek eleget.”25 II. József büntető törvénykönyve (1787) tiltotta a prostitúciós cselekményeket, a felszabadulás utáni törvénykezés üzletszerű kéjelgés elnevezésként bűntette úgy, mint annak elősegítését is. Az 1961. évi V. törvényben a jogalkotó a büntetendőség körébe vonta az üzletszerű kéjelgésen kívül annak járulékos cselekményeit is, az üzletszerű kéjelgésre való rábírást, az üzletszerű kéjelgés elősegítését, a kitartottságot (az 1913. évi XXI. törvény köz-
23
Angyal Pál dr. 1937. 61. Btk. 201. § 25 Merényi K. 1987. 116. 24
24 veszélyes munkakerülés vétségének elkövetése miatt bűntette) és a kerítést (már Mátyás király idejében a kerítőnőket zsákba varrva a Dunába dobták). A hatályos Btk. e bűncselekményeket a 205. §, 206. §, 207. §-ban szabályozza. Mindhárom bűncselekmény jogi tárgya a nemi erkölcs, a nemi kapcsolatok társadalmi rendje. A kitartottság sérti az erkölcsöt, a tettes a prostitúciót űző személyt élősdi módon kihasználja és így szerez munka nélküli jövedelmet magának. A kitartó és kitartott között elsősorban vagyoni kapcsolat van. Tiltott pornográf felvételek készítése Elkövetése a házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények közé tartozik (Btk. 195/A §), de szabályozása a múltban is megtalálható. II. József törvénykönyve szemérem elleni bűncselekmények elnevezés alatt különféle magatartásokat szabályozott. Ide tartozott a „tiltott” könyvekkel, képekkel vagy parázna rajzokkal való kereskedés is. A Csemegi-kódex az úgynevezett „pornográf irodalom” készítését, sokszorosítását, nyomtatását, áruba bocsátását, vagy terjesztését büntette. A büntetés rövid tartalmú fogház- és pénzbüntetés volt. A hatályos jog a következőképp szabályozza: „Aki kiskorú személyről videó-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf felvételeket készít, ilyen felvételeket forgalomba hoz, ezzel kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”26 Ezenkívül büntetik azt is, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet.
26
Btk. 195/A § (1)
25
IV. FIATALKORÚ SÉRTETTEK „... a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális, vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez ...” (Gyvt. 6. § (5))
1. A FIATALKOR PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI A 14 és 18 év közötti fiatalok még a serdülés folyamatában vannak. A serdülőkor egy átmeneti időszak, a fiatal már nem tartozik a klasszikus értelembe vett gyerekkorhoz, de még nem is él teljes felnőtt életet. A felnőtt személyiség szociális helyzetébe való beilleszkedés a serdülő számára nehéz pszichikai feladat. Ez a kor tele van viharokkal, vívódásokkal, küzdéssel. Nemcsak lélektani változások mennek végbe, hanem a "második alakváltozás" is. A végtagok erőteljesen megnőnek, melyekkel a serdülő nem tud mit kezdeni. A testi fejlődés gyors és radikális változásokkal jelentkezik. Az egész szervezet labilis egyensúlyi állapotba kerül. Dr. Geréb György szerint "serdülő és ifjúkorban különböző feladatokat kell megoldaniuk a fiataloknak, hogy a társadalom lényeges folyamataiba be tudjanak kapcsolódni. Ilyen feladat pl.: − a szülő-gyermek, felnőtt-gyerek közti függő viszony átalakítása az egyenrangúság elve alapján, − az affektív és intellektuális érettség kialakítása, − a felnőttes nemi szerep elsajátítása, a párválasztási érettség kialakítása, − a pályaválasztási érettség kialakítása, − önálló világnézet és életterv kialakítása."27 Jellemző, hogy a fiatal keresi önmagát, saját értékét, ami szintén bizonytalanságot okozhat, így gyakoriak az önbizalom-problémák. Emellett ez az időszak a barátság és párválasztás, a hivatás és a pályaválasztás döntő szakasza. Új sajátosságként jelenik meg,
27
Geréb György dr. 1994. 256.
26 hogy a serdülő törekszik az emberek és a saját maga belső tulajdonságainak megismerésére, az egymás közötti kapcsolatok megfigyelésére. A serdülő tanulására jellemző, hogy azt tanulja meg, amit szeret, a számára érdektelent elhanyagolja. Ez függ a korábbi sikerélményektől is. Új késztetések jelennek meg, melyek alakítják a fiatalok magatartását, új viselkedési célokat, új érdeklődési területeket hoznak létre. A fiatal személyiség a testi érés befejeződéséig szexuálisan is éretté válik, családjától független egyénként határozza meg magát. A szexuális érés kb. 3-4 év alatt megy végbe, a szaporítószervek, valamint a másodlagos nemi jellegek kifejlődésével jár együtt. A nemi érés fiúknál és lányoknál különbözik, általában két évvel később fejeződik be a serdülő fiúknál. A személyiségben kifejlődik a felnőtt (genitális) szexualitás, így a másik nem felé irányuló érzelmi odafordulás, kapcsolatvágy és intellektuális kíváncsiság. A nemi hormonok hirtelen mennyiségi növekedése nem jár feltétlenül a szexuális vágy hasonló növekedésével, csupán annak fiziológiai feltételeit teremti meg. A heteroszexuális orientáció kialakulását és fejlődését sok tényező befolyásolhatja. Lehetnek előnyösek, fejlesztők, de ugyanakkor hátrányosak, károsító tényezők is. Meghatározó jelentőségűek a szociális tényezők, amik nemcsak a nemi tudat kialakulásánál játszanak nagy szerepet, hanem a fiatalok züllését és bűnelkövetővé válását is elősegíthetik. Olyan helyzetekről van itt szó, mikor a családi élet kötelékei erősen meglazulnak, elhanyagolják a megfelelő nevelést, felügyeletet, a fiatalok rá vannak utalva a kereső munkára, vagy a lakásviszonyok rendkívül kedvezőtlenek, illetve deviáns magatartású a szülő vagy családtag. Nagy hatással lehetnek a családon kívüli tényezők is (iskola, kortárscsoportok, tömegkommunikáció). A serdülés kezdeti szakaszában az átélt, első szexuális élmények mélyen bevésődnek, erősen és tartósan rögzülnek az idegrendszerben. Ezért rendkívül meghatározó, hogy az ember kivel, mikor és hogyan érintkezik szexuálisan fiatal korában.
27
2. A SZEXUÁLIS ERŐSZAK TÜNETEI, HATÁSAI A FIATAL FEJLŐDÉSÉRE Az erőszak súlyosan traumatizálhatja a fiatal személyiségét. Testileg és lelkileg éretlen lehet a szexuális kapcsolatra, melyet rákényszerítenek. Az előzőekben említettem, hogy az ilyen történések mélyen bevésődnek az idegrendszerbe, nehezen tudják meg nem történtté tenni az erőszakot. Helga esetében a pszichológiai szakértő is alátámasztotta, hogy érzelmi élete a cselekmény (erőszakos közösülés, fajtalankodás, megaláztatás, személyi szabadság megsértése) miatt maradandó károsodásokat szenvedett. A személyiségfejlődés egészét traumatizálja a szexuális bűncselekmény, így a fejlődés ütemére, jellegére egészében kihat a károsodás. "Az ifjúkorban az életkornak, illetve a fejlettségi szintnek nem megfelelő, a környezet felöl ható szexuális jellegű ingerek, izgalmak a személyiségfejlődésre kedvezőtlen hatást fejtenek ki... Zavar keletkezik a speciális nemiségi fejlődés egészséges folyamatában, zavar keletkezik a személyiség általános fejlődésében."28 Ilyen kedvezőtlen hatások nemkívánatos eredményei többféleképpen megnyilvánulhatnak, a támadást követő állapotot jellegzetes testi, lelki és magatartásbeli tünetek, változások jellemzik. a) Fiziológiai hatás, testi tünetek: Általában „hamar” megoldható, nem specifikus tünetek, nem csak szexuális erőszak következtében jelentkezhetnek: - gyomor és bélrendszer rendellenességei (étvágytalanság, nyelési nehézségek, hányinger ...), - menstruációs zavarok, - álmatlanság, rémálmok (élénk és ijesztő képek), - általános jellegű panaszok (gyengeség, szédülés, bágyadtság, vizelési nehézségek, súlyvesztés, rossz közérzet). b) Pszichés változások, pszichológiai hatás: - nyomott hangulat, lehangoltság, visszatérő sírás (a sírás sokszor a szomorúság szubjektív érzete nélkül is megjelenik), depresszió, 28
Gegesi Kiss Pál dr. - P. Liebermann, Lucy 1963. 541.
28 - kiterjedt és általános szorongás, állandó nyugtalanság, - fóbiák (többnyire az erőszakkal kapcsolatosak), bizonyos személyek, helyzetek kerülése, - visszaemlékezések, újraélések főleg az erőszakot követő első hetekben, a váratlan emlékbetörések nyugtalanítóak, riasztóak lehetnek, - félelem bizonyos személyektől, helyektől, vagy ha egyedül hagyják ismeretlen helyen, - csökkent szexuális örömképesség, szexuális zavarok, már a párkapcsolat kialakulása is zavart szenvedhet (háríthatja a serdülő), a testi kapcsolat elutasítást válthat ki. c) Viselkedéses változások: Olyan változások a fiatal viselkedésében, amik eddig nem voltak jellemzőek és a megjelenésük után tartósan fennállnak. Ezek a jelzések szintén nemcsak szexuális erőszakot jelenthetnek. − Hirtelen, szélsőséges és indokolatlan viselkedésváltozás, − regresszió, megjelennek korábbi, már "kinőtt" magatartások, szokások, − tanulási eredmény romlása, csavargás, iskolakerülés, − hirtelen, szokatlan szexuális érdeklődés vagy ismeret, − erőszakkal kapcsolatos ingerek kerülése, visszahúzódás, − képtelenség intim kapcsolatok kialakítására, megváltozott szexuális aktivitás, − agresszivitás, düh, a gyermek indulatossá válik, − romboló és önromboló magatartás, − deviáns magatartás (alkohol, drog, bűnözés, prostitúció...). A fiatal korban tapasztalt erőszak összefüggésben van az erőszakos bűncselekmény elkövetésével. A gyermekbántalmazás áldozatai nagyobb mértékben vonódnak be a bűnelkövetésbe, mint kortársaik. A kamaszkorúnak nagyon nehéz beszélni a történtekről, mert szégyelli, fél az ítélettől, a megtorlástól, mert megfenyegették, vagy őket hibáztatják az esemény bekövetkeztéért. „A depresszió, alvási zavarok, általános félelemérzés, koncentrációs problémák és egy mélyen átélt bizalmatlanság a környezettel szemben maradandó szimptómák.”29A áldozat számára nagyon fontos, hogy a tettes beismerje cselekményeit és bocsánatot kérjen.
29 Ez nem teszi indokolttá a bűntudatot, nem hibáztatja magát továbbra is. Ebben a közvetlen hozzátartozók is segíthetnek, mégpedig úgy, hogy támogatják a gyereket, nem faggatják, nem reagálnak az elmondottakra szélsőségesen, hisznek neki, nem vádolják még akkor sem, ha az erőszakot egy családtag követi el és így fenyegetve van a család egysége. Fontos, hogy a szülők, vagy gondozók biztosítsák, hogy védve legyen a gyermek a további támadásoktól és ha egyértelmű az erőszak ténye, tegyenek feljelentést és forduljanak szakemberhez. Ha mindezt a segítséget azonnal megkapja az erőszakot elszenvedő fiatal, a tünetek enyhíthetők. Minél később történik a beavatkozás, annál kisebb a valóban hatékony segítség, a valódi siker valószínűsége. Fontos, hogy a környezet megértse az áldozat érzéseit, mivel alapvető élmény, hogy nem személy többé, csupán tárgya volt az elkövető ellenséges uralomvágyának. Fiatalkorban mélyebb traumát jelenthet a bűncselekmény, mivel adott esetben felnőttől éri az erőszak, akit tisztelnie kell, akinek szót kell fogadnia, vagy akit szeret és fordulnia kellene hozzá problémáival. Könnyebb a fiatalt megijeszteni, megfélemlíteni és hallgatásra kényszeríteni. A sérülés súlyosabb lehet, ha közvetlen családtag követi el az erőszakot. Renátánál a történtek után családi problémából adódó depresszív, neurotikus tünetek léptek fel. Nem hanyagolható el a sértett és az elkövető közötti kapcsolat tisztázása. Ritkább az az előfordulás, mikor nincs előzetes ismeretség, vagy csak alkalmi. A kapcsolat lehet sértett és elkövető között: • személyes jellegű: - rokoni: vérrokonságon vagy jogi természetű rokonságon alapuló, - baráti, - erotikus: hetero-, illetve homoszexuális, • személytelen jellegű: - szituációs: ismeretség, szomszédság, együttlakás, - professzionális: iskolai kapcsolat, esetleg munkahelyi kapcsolat, tanári viszony.
29
Schutgens Keller, Kati 1997. 201.
30 Összefüggés tapasztalható a kapcsolat szorossága és az elkövetés gyakorisága között. Minél szorosabb, annál gyakoribb. A tettes legnagyobb arányban a fiatalkorú sértett saját ismerőse, vagy közvetlen hozzátartozója. John R. Conte30 az alábbi tényezőket határozta meg, melyek összefüggésbe hozhatók a súlyosabb reakciókkal: • Életkor: − minél idősebb az áldozat, annál súlyosabbak lehetnek az utóhatások, − ugyanez az idősebb elkövetők esetében is valószínűbb, inkább az elkövetés módja meghatározó. Fiatal elkövetőnél is lehet súlyos utóhatás. • Elkövető neme: a férfi elkövető meghatározóbb a negatív élmény kialakulásában. • Fizikai kényszer alkalmazása: súlyosbító körülmény lehet. • Az erőszak gyakorisága: minél gyakoribb, annál súlyosabb a következménye. • Az elkövetők száma: súlyosabban traumatizálhatja a fiatalt, ha egynél több személy követi el a szexuális erőszakot. • Az áldozat családjában jelenlévő problémák túlzott mennyisége is közrejátszhat az utóhatások súlyosbodásához. Fiatal fiú áldozatok esetében speciális (identifikációs) problémák léphetnek fel. A férfiasság eszménye kevésbé engedi meg, hogy a férfiak nyíltan kifejezzék félelmüket, sérülékenységüket. A társas környezet általában nem bátorítja a férfiakat, fiúkat, hogy panaszt tegyenek, ha sérelem érte őket. A férfi cselekvési lehetősége a hallgatás, vagy a bosszú. Zavart kelthet a fiatal fiúkban, hogy a szexuális visszaélést követően felügyeletük szorosabbá válik, megszigorodik, mint ahogy a lányok esetében természetes dolog az óvás. Ha a tettes férfi, akkor a fiúgyermek szexuális identitása érzelmileg is veszélybe kerül. A fiú a történteket úgy értékelheti, hogy homoszexuális, vagy attól tarthat, hogy mások gondolják ugyanezt róla. Összegzésként elmondható, hogy a szexuális erőszaknak súlyos hatása van az áldozat életére. Lényeges megemlíteni azt az orvosi és rendőri tapasztalatot, mely szerint az áldozattá vált gyermekek meglepő arányban tudatlanok alapvető biológiai, fiziológiai
31 ismeretek tekintetében. Rózsa János szerint az erőszakos közösülés fiatalkorú sértettjeinél a felvilágosítatlanság, a tudatlanság, a szexuális élet iránti érdeklődés, a feltűnési, a tetszeni vágyás, a befolyásolhatóság, a felnőtt tisztelete, a vágy, hogy felnőttnek tartsák, mind olyan pszichés tényezők, amelyek jobban kiszolgáltatják őket a nemi bűnözésre hajlamos személyek cselekményeinek.31 Akik a fentebb említett segítségeket megkapják a környezettől, fel tudják dolgozni a támadás negatív élményét és vissza tudnak térni a normális életvitelükhöz, lehetőségük van a felépülésre.
30 31
Conte, John R. 1997. Rózsa János dr. - Münnich Iván dr. 1972. 75.
32
V. MÁSODLAGOS VIKTIMIZÁCIÓ „... a Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető, vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait ...” (Rendőrségről szóló törvény 2. § (1))
A bűncselekmény bekövetkeztekor súlyos traumát él át a sértett, ami erősödhet, fokozódhat a büntetőeljárás során. Újabb és újabb megrázkódtatások érhetik, ha nem megfelelő szakemberek végzik a kihallgatásokat, ha a törvénykezés nem biztosít bizonyos jogokat a sértettek védelmében. Ez utóbbi komoly probléma a magyar jogrendszerben. A sértettnek nem az a fő vágya, hogy a hatóságok igazságot szolgáltassanak, hanem próbálja minél előbb elfelejteni a történteket. A hatósági procedúra viszont több évig is elhúzódhat és egyáltalán nem a felejtést célozza, hanem az emlékezést. Sokan ezért nem teszik meg az első lépést sem, a feljelentést. Mária négy éven keresztül vett részt tárgyalásokon, többször kihallgatták a rendőrségen, ügyészségen és a bíróságon. Mire az ügy végére értek, 20 éves, felnőtt nő lett, tartós párkapcsolata nem volt. Az eljárás a sértett számára nem az igazságtételt, a megnyugvást, az elkövető megbüntetését jelenti, hanem az eljárás ridegsége és a nem megfelelő szakértelem hiányában a megaláztatást, félelmet, kiszolgáltatottságot. Mindez a másodlagos viktimizáció jelensége. A fiatalok nemcsak a bűncselekmény sértettjeivé, hanem a büntető eljárás alanyaivá is válnak, annak az eljárásnak az elszenvedőivé, ami még a felnőtt korú sértettek érdekeit, jogait sem veszi kellőképpen figyelembe. Az Európa Tanács ide vonatkozó ajánlása kimondja, hogy a rendőrséghez forduló áldozattal úgy kell bánni, hogy ne szenvedjen újabb lelki sérüléseket, azaz ne alázzák meg, ne várassák órákon át a folyósón, ne ötenhatan hallgassák ki többször is feltéve a kényes kérdéseket.
33 A fiatalkorúak különleges helyzetben vannak, mely pszichés és fizikai fejletlenségükből, illetve ezek fejlődési folyamataiból fakad. Fokozott védelemre szorulnak az eljárás során, mivel kevésbé képesek önmaguk megóvására, biztosítani kell számukra a védelmet olyan hatások ellen, melyek káros és maradandó befolyással lehetnek fejlődésükre. Kerezsi Klára véleménye szerint32 az eljárásokban komoly ellentét feszül a tényállás tisztázásának szükségessége és a fiatal sértett védelem iránti igénye között. Különösen problematikus az a helyzet, mikor a fiatal saját szüleivel kerül szembe az eljárás során. Súlyos konfliktust és hosszasan tartó bűntudatot jelent, ha saját szerettére nézve kell terhelő vallomást tennie. Ez a konfliktus csak a személyes segítségnyújtásban járatos szakemberek által nyújtott szakmai támogatással oldható fel. A továbbiakban szeretném bemutatni a magyar helyzetet egészen a feljelentéstől a bírósági tárgyalásig, ítélethozatalig. Mint már említettem, a feljelentés megtételének számos gátló, hátráltató tényezője van. A sértett vallomástételét még szégyen- és szeméremérzete is gátolja, illetve a környezet megítélése (kétségbe vonják, tagadják a cselekmény megtörténtét, hibáztatják, vádolják a sértettet a történtekért). A jog lehetőséget ad, hogy a kihallgatásnál jelen legyen a törvényes képviselő, szülő, vagy gondozó.33 Az eljárásjogi törvény nem határoz meg a tanúskodás feltételeként életkort, így gyermekkorú és aggastyán is kihallgatható. A gyermek életkori sajátosságaiból adódóan kihallgatásakor súlyos pszichés megterhelésen, traumán eshet át, mely nagyobb kárt okozhat, mint a vallomásának mellőzése, vagy pótlása. A bíróság dönti el, hogy mellőzi-e a gyermek tanúkénti kihallgatását. A rendőrségen jegyzőkönyvet vesznek fel és kihallgatják a fiatalkorút, illetve begyűjtik a bizonyítékokat. Itt legfőbb probléma a kihallgatás módja, körülménye. Rózsa János szerint „a bűncselekményfajtákon belül a nyomozói gondolkodás egész menetének igazodnia kell a vizsgált tárgyhoz, amit az elkövetők és a sértettek személyisége, környezetük, viselkedési módjuk és azok a konkrét szituációk testesítenek meg, melyekben a
32 33
Kerezsi Klára 1995/b. Be. 63. § (3)
34 cselekmény megvalósult.”34 A hatóság azonban nem tesz különbséget a sértettek életkora és neme között. Ugyan az a nyomozó kihallgathat gyermeket, felnőttet, férfit, nőt. Az országban csak a BRFK-n van külön helység a gyermekek kihallgatására. A BRFK épületén belül egy emeleti folyosón található az úgynevezett „gyermekszoba”. Látványosan be lehet vinni ide a gyermeket, így az ottlévők tudhatják, hogy hova mennek és miért. Ez eleve frusztrálhatja a fiatalt. Maga a szoba kicsi, éppen elég két embernek. A falba videokamera van beépítve, mellyel felveszik a kihallgatást. A szoba berendezése megfelel egy 5-10 éves gyermek szobájának. Sok színes játék, tábla, íróasztal van. A kérdés csak az, hogy egy ilyen környezetben hogyan érezheti magát egy serdülő a felnőttkor küszöbén. A nyomozók a fiatalokat nem is viszik ebbe a szobába, hanem - az előírásoknak ellentmondva - saját „füstös” irodájukban végzik a kihallgatást. Ennek technikai kérdései is vannak (számítógépes adatrögzítés lehetősége). A gyermekszoba viszont már egy lépés a gyermeksértettek figyelembevételéhez, sajátos helyzetük kezeléséhez. Sajnálatos dolog, hogy a haladás útját nem követik a hatósági vezetők, mivel az átszervezések miatt megszüntetik a gyermekszobát. Hogy milyen megfontolásból, azt nem lehet megtudni. A következő nagy kérdés a kihallgatást végző nyomozó személye. A Rendőrtiszti Főiskolán megtanulják a kihallgatás technikai és taktikai módját, a tanúkihallgatás modelljét (lásd. 2. számú melléklet), de pszichológiai képzést erre vonatkozóan nem kapnak. A nyomozótisztek közül viszont nem is végzett mindenki szakiskolát. Súlyos traumát okozhat a sértett számára a nem hozzáértő kérdezés, hangnem, szóhasználat. Tanúk vallomásából kiderül, hogy nem ritka a hatósági személy felsőbbségérzete, kételkedése a sértett vallomástételében. Egy így kialakult kellemetlen helyzetben kell a sértettnek elmondania a cselekmény minden apró kis részletét, van, hogy többször is. A szexuális bűncselekményeknél fontos a szóhasználat, a fogalmak pontos ismerete. Egy angliai vizsgálat35 pontosan rámutat a hiányosságokra. Szexuális bűncselekmények fiatal áldozatait kérdezték meg az eljárásokon szerzett tapasztalataikról. A fiataloknak vegyes érzelmeik voltak a bántalmazóval szemben, nehéznek találták, hogy megfogal-
34 35
Rózsa János dr. 1975. 203. Westcott, Helen L. - Davies, Grahan M. 1997.
35 mazzák, ami történt velük. Problémát jelentett számukra a kérdések megfogalmazása, a cselekménnyel kapcsolatos kérdések a legfélelmetesebbek, mivel olyan eseményeket kell elmondaniuk, melyről tudják, hogy társadalmi tabu. Hiányolták a fiatalok a felkészítést a kihallgatásra, nem tudták, mi fog velük történni, „egyszer csak megtörtént” a kihallgatás. A kihallgatás alatti kellemetlen érzést el lehet kerülni a fiatalok szerint, ha nincs jelen szülő vagy testvér, ha tudják előre, hogy ki fogják hallgatni őket, ha nincs jelen egyenruhás rendőr, és ha hagynak egy kis időt arra, hogy „megismerjék” a kihallgatókat. A megvalósult nemi erkölcs elleni bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.36 A feljelentés felvétele általában a helyi rendőri szerv ügyeletes tisztjénél történik, aminek tartalmaznia kell a tényállást, a tanúk megnevezését, a sértetten, illetve az elkövetőn keletkezett sérülések leírását, a sértett által viselt ruházat leírását, stb. Már ekkor célszerű a feljelentő, illetve a sértett személyi adatainak zárt kezelését elrendelni.37 A feljelentés nem pótolja a sértett későbbiekben történő részletes, mindenre kiterjedő, de tapintatos tanúkénti kihallgatását. Arra kellene törekedni, hogy a jegyzőkönyv valamennyi tényt, adatot, körülményt tartalmazzon, így elkerülhető lenne, hogy a fiatalkorút többször kelljen kihallgatni a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A fiatalkorú kihallgatását tapasztalt, a gyermek- és fejlődéslélektanban járatos nyomozónak, vizsgálónak kellene végeznie, akár pszichológus vagy más segítő szakember jelenlétében. A kihallgatásnál figyelembe kell venni a sértett szellemi színvonalát és nemi téren meglévő tapasztalatait. Sajnos nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy elég egyszer részletesen kihallgatni a sértettet, így az eljárás több szakaszában újra és újra kell vallomást tennie, szembesülni az emlékekkel és az elkövetővel. A szexuális bűncselekmények áldozatainak nyomasztó élmény szembesülniük támadóikkal, lelki egyensúlyukat újra felbolygatja minden kihallgatás, szeméremérzetüket sérti, hogy intim részletekről idegen emberek előtt kell beszámolniuk. A videofelvételt a magyar igazságszolgáltatásban nem fogadják el. Az Egyesült Államokban zárt láncú televízió-hálózatot használnak vallomástételnél, tárgya-
36 37
Btk. 209. §, 31. § Be. 63. § (5)
36 lási meghallgatásnál az érzelmi megterhelés enyhítésére, ha a bíróság úgy véli, hogy a fiatalkorú fejlődése szempontjából káros lenne a tárgyaláson való részvétel, különösen a sértett lelki fejlődése, vagy egészségi állapota miatt. Magyarországon a tárgyalástól való távolmaradás csak abban az esetben engedélyezhető a bíróság által, ha az igazságügyi szakértői vélemény azt indokolja. Megoldást jelentene a problémára Miszlayné Dr. Lányi Éva szerint,38 ha a fiatalkorú sértettet tanúként már a nyomozás során szükség esetén a bíró hallgatná ki esetleg gyermekpszichológiai szakértő jelenlétében, és így a nyomozás során történt kihallgatásról készült jegyzőkönyv kerülne felolvasásra a tárgyaláson. Ezzel elkerülhető lenne a fiatalkorú sértettek bíróság előtti kihallgatása, illetve a terhelttel történő szembesítés okozta pszichológiai stresszhelyzet kialakulása. A nyomozó és az igazságszolgáltatás munkáját jelentősen segítik a szakértői vélemények.39 E bűncselekmények szempontjából az igazságügyi orvos- és pszichológiai szakértő véleménye döntő jelentőségű. A pszichológiai szakértő véleményt formál az egyén személyiségéről, annak fejlettségi fokáról. Sértett esetében: szavahihetőség mértékének megítélése (őszinteség, ráhatás észlelhetősége), milyen károsodás érhette a bűncselekmény kapcsán, a károsodás hogyan vagy mennyiben befolyásolja a sértett további fejlődését, életútját. Véleményem szerint a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények során biztosítani kell a fiatal sértett kötelező jogi- és mentális védelmét is, valamint szociális szakember bevonódását a bűntető eljárásba. E szakember védené a sértett mentális, szociális és egyéb érdekeit, megakadályozná a másodlagos viktimizáció jelenségét, ennek körében az illetékes szervek felé javaslatot tehetne. Az Egyesült Államokban törvény írja elő, hogy a hatóság nevezzen ki eseti gondozót, akivel meg kell tanácskozni a fiatalkorúval kapcsolatos intézkedéseket. Angliában is hasonlóképpen működik a rendszer. A rendőrségen külön képzésben részesül az áldozat mellé rendelt „kísérő rendőr”. Külön pszichológiai felkészítést kapnak. A bejelentéstől kezdődően felveszik a kapcsolatot a sértettel és családjával, illetve végigkísérik az eljárást mindvégig a sértett érdekét védve. Folyamatosan felvilágosítást adnak „védencüknek”. Magyarországon is voltak szor38 39
Miszlayné Dr. Lányi Éva 1998. 83. Be. 68. § (1) „Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.” Be. 70 § (1) „A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
37 galmazói ennek a koncepciónak, de a vezetés nemet mondott rá, mivel a rendőrség már így is „leterhelt”. Ezenkívül még azzal érveltek, hogy a rendőrségen belüli különbségek feszültséghez vezethetnek. A külön képzést én azért is tartom fontosnak, mivel a nem megfelelő bánásmód a nagyfokú látencia forrása lehet. A megfelelő képzés és bánásmód növelheti a feljelentési hajlandóságot, melynek feltétele a rendőri attitűd és az eljárás egyes jellemzőinek megváltoztatása. Az említett angliai rendszer a sértettek helyzetének és érdekeinek képviseletét hangsúlyozza. Többek között: -
a sértett eljárásjogi helyzetének megerősítése, jogainak bővítése,
-
kártérítési igények kielégítésének előmozdítása,
-
sértettek érzelmi, emberi, gyakorlati támogatásának, segítésének gyakorlata és jól szervezett rendszere a fő cél.40
Angliában erre országos hálózat is létrejött: Sértetteket Támogató Szervezet (Victim Support Schemes). A támogatás nélküli sértetteket felkeresik, hiszen azért a nehéz lelkiállapot miatt van szükségük a segítségre, mely gátolja őket, hogy aktívak legyenek és felkeressék a szervezetet. Magyarországon nincs jól kiépített rendszer az áldozatok segítésére, védelmére, mely a következő fejezetből is kiderül.
igazságügyi szakértőt, ha pedig ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként.” 40 Morvai Krisztina dr. 1991.
38
VI. MEGELŐZÉS, SÉRTETTEK TÁMOGATÁSA „... minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ...” (Magyar Köztársaság Alkotmánya 67. § (1))
Napjainkban a megelőző tevékenység és a sértettek támogatása nem korlátozódhat a bűnüldöző és egészségügyi szervek hivatalos tevékenységére, hanem ebben részt kell vállalnia a társadalmi szerveknek és az egyéneknek is. A megelőzésnek főleg a tájékoztatásra, ismeretszerzésre kell kihatnia. Sok a tájékozatlan fiatal, akiknek a szexualitásról kevés az ismeretük. Fel kell hívni figyelmüket azokra a helyzetekre, tényezőkre, melyek a szexuális bűncselekményekre jellemzőek, és elkerülési módot, megoldási lehetőséget kell kínálni a bűncselekmények elhárítására. Ennek érdekében igyekeztem számba venni a megelőzési munka lehetőségeit, konkrét programokat, magatartásokat, cselekvési terveket a szakirodalom, szociális munkás tanulmányaim és eddigi tapasztalataim alapján, melyek a következők: -
a fiatalok szexuális kihasználásával kapcsolatos dokumentumok elérhetősége szülőknek és az érintetteknek,
-
iskolai oktatás keretein belül tájékoztatás a szexuális bántalmazás veszélyeiről, hogyan lehet kivédeni és hogyan védhetik meg magukat, illetve alapvető erkölcsi ismeretek, értékek elsajátítása,
-
programok szakembereknek (óvónő, pedagógus, védőnő, szociális munkás, orvos, rendőr, bíró, ...), hogy azonosítani tudják a szexuális kihasználás eseteit, ha kell, intézkedéseket hozzanak,
-
médián keresztül tudatosítani a témát, megfelelő magatartásformák kialakítása,
-
közvetlen információátadás, célzott, különböző korosztályokhoz, társadalmi rétegekhez, csoportokhoz szóló előadások, beszélgetések, melyek bemutatják a kriminalitás jellemzőit és az azt előidéző okokat,
-
bűnmegelőzési jellegű kiadványok, videofilmek, melyek bemutatják az aktuális veszélyhelyzeteket, bűncselekménytípusokat,
39 -
tanácsok, figyelemfelhívás fiatalok részére: mire kell odafigyelni, mit kell kerülni, milyen veszélyforrások lehetnek, hogyan kell idegenekkel viselkedni.
Két külföldi megelőzési programot ismertetnék, melyek igen hasznosak lehetnek szerte a világon. 1. Mexikóból indult, Franciaországban is működő program: általános iskolások részére készítettek egy bábfilmet ”Chicoca fája” címmel. A film a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélés esetén előforduló elemeket dolgoz fel a dzsungelben játszódó állattörténetben. Kb. 30 perc időtartamú, utána a gyerekek beszélgetnek a látottakról, illetve lerajzolják élményeiket. Súlyos traumák derülhetnek ki így. A trauma feldolgozását szakemberek segítik. E szakemberek képzését Magyarországon is tervezik, illetve meghirdették. 2. 1989-ben alakult Belgiumban a CIPREA Szervezet (Területi Megelőző és Információs Központ a Gyermek- és Serdülők Védelmében). Alapelvét John R. Conte fogalmazta meg: „A szexuális erőszakkal szembeni prevenció lényege, hogy olyan fogalmakat és képességeket adjunk át a gyermekeknek, melyek hozzásegítik ahhoz, hogy elkerülje saját szexuális viktimizációját.”41 A szervezet dolgozói szociális munkások, akik főleg iskolában tevékenykednek. Cél, hogy a gyermekek felismerjék a szexuális abúzust és védekezni tudjanak, ha ilyen szituációba kerülnek. Egy háromrészes filmet vetítenek le „Calinou” címmel. Mielőtt az iskolai osztályokban bemutatnák, összehívnak egy tanári és egy szülői értekezletet külön-külön. Az értekezleteken levetítik a filmet, felkészítik a felnőtteket, hogy tudjanak a filmről és annak témájáról beszélni a fiatalokkal. A három részt egyenként vetítik le az osztályokban más-más időpontban. A vetítést beszélgetés követi. Az első rész a testi kontaktusokat mutatja be, melyek fájdalmat okoznak. A 2. rész az ismeretlen személy által elkövetett abúzusra hívja fel a figyelmet, végül a 3. rész az ismert személy által elkövetett visszaélést mutatja be. Fontos, hogy megértsék és tudatosítsák a fiatalok, hogy akkor is nekik van igazuk és helyesen cselekszenek, mikor nem engedelmeskednek bizonyos helyzetekben a felnőttnek.
41
Puskás Gyöngyi 1998.
40 A megelőzési munkát szolgálják az iskolai és ifjúsági programok, mentálhigiénés intézmények, új törvények, rendeletek, stb. Legfőképpen politikai szinten kellene lehetőséget teremteni. Fontosnak tartom a médián keresztüli tömegtájékoztatást, a társadalmi tudat kifejlesztését, és hogy a fiataloknak joguk van a szexuális zaklatásoktól mentes élethez. Szükségesek bizonyos társadalmi, gazdasági feltételek és megfelelő egészségügyi, társadalmi, jóléti szolgáltatások megteremtése is. Hangsúlyozni kell minden fiatalnak azt a jogát, hogy bántalmazástól mentesen élhessen és minimálisra kell csökkenteni a társadalmon belüli erőszak szintjét. „A prevenciós programok csak akkor hatásosak, ha nemcsak az esetleges jövőbeli áldozatoknak és tetteseknek nyújt segítséget, hanem megszünteti a társadalmi szexualitással szembeni előítéleteket, elismeri és biztosítja a szexuális partnerek egyenjogúságát.”42 Magyarországon kevés kezdeményezés van a megelőzésre, de a sértettek támogatási rendszere is jelentős hiányokkal bír. Ha a jogrendszer szempontjából vizsgáljuk a sértettek védelmét, nem találunk erre utaló paragrafusokat. A büntetőeljárási törvényben szó van ugyan a tanúvédelemről, de annak kiszélesítése szükséges. Az új büntetőeljárási törvény 2000. január 1-én lép hatályba (1998. évi XIX. törvény a büntető eljárásról). Főbb változás, hogy a vádlott távollétében lehet a sértettet kihallgatni, így elkerülhetők a további lelki sérülések.43 De ez még a jövő, a hatályos jog nem ilyen megengedő. A Btk. nem nyújt kellő jogvédelmet az erőszakos támadások áldozatainak, diszkriminálja az azonos nemű személyek szerelmét, nem nyújt egységes jogvédelmet a fiatalkorúakkal való szexuális visszaélésekkel és a gyermekprostitúcióval szemben. Olyan büntető törvény kellene, mely hatásos védelmet biztosít a polgároknak a szeméremérzetük és szexuális önrendelkezésük elleni merényletekkel szemben, valamint különösen védi a gyermekeket és serdülőket a szexuális kihasználástól, összhangban a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. Az eljárási szabályozásban is van némi tennivaló. Mint már említettem a másodlagos viktimizáció kapcsán, nem kielégítő a sértettekkel való bánásmód a hatóságoknál, ezenkívül nem kapnak megfelelő információt jogaikról és lehetőségeikről.
42 43
Schutgens Keller, Kati 1997. 202. 1998. évi XIX. törvény 295. § (2)
41
Előrelépés, hogy elkészült a rendőrség részére egy miniszteri utasítás44, mely áldozatvédelmi feladatok meghatározásáról és végrehajtásáról szól. A Belügyminisztériumban 1998. október 15-én megkezdte működését az Áldozatvédelmi Iroda, mely végrehajtja és koordinálja az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatokat és együttműködésre törekszik az e témával foglalkozó társadalmi szervezetekkel. Az utasítás előírja, hogy a sértettel úgy kell a rendőrségen bánni, hogy ne szenvedjen újabb pszichikai sérüléseket. Ezért a bűncselekmény áldozatát tájékoztatni kell, hogy milyen egyéb segítségeket kaphat köz- és magánintézményektől, kártérítési igényét hogyan nyújthatja be, milyen jogai45 és kötelességei vannak. Különös figyelemmel kell lenni a gyermekkorú sértettekre és a szexuális és életellenes bűncselekmények áldozataira, hozzátartozóira. A traumát átélt és félő sértettet fel kell készíteni, hogy a bűncselekmény további folyamatában helyt tudjon állni. Az elképzelt koncepció alapján a központi Áldozatvédelmi Iroda koordinátori tevékenységet látna el a megyeszékhelyeken létrehozandó, a rendőrség által kezdeményezett áldozatvédelmi irodák referensei között. A megyei irodák az önkormányzatok, egyházak és társadalmi szervezetek bevonásával és segítségével működnének. Tapasztalataim szerint áldozatvédelmi iroda a megyeszékhelyeken még nem alakult, Cegléden viszont már működik a helyi rendőrség új szolgáltatásaként. A fent említett segítségeket megadja, ha a bűncselekmény és közlekedési baleset áldozata feljelentést tett az esetről. Nyitva tartása időponthoz kötött, egy héten két alkalommal 2-2 órát tart ügyfélszolgálatot, mely véleményem szerint nagyon kevés. A Belügyminisztériumban lévő Iroda munkájának nagy részét az adminisztráció teszi ki. Jelenleg három fő dolgozik (rendőrök és honvéd), szerintük fontos „a bűnüldözői vagy ügyészi, pedagógiai” gyakorlat. Véleményem szerint új, szerteágazóbb szemléletmódra lenne szükség, mely nem ragaszkodik mereven a hivatali eljáráshoz. Ha az irodákban rendőrök mellett, vagy helyett a büntető eljárásban is járatos szociális munkás dolgozna, nem lenne szükség külön társadalmi munkásokra (pap, pszichológus), csak ha az eset megkívánja. Így gördülékenyebben és hasznosabban mehetne a segítési folya-
44 45
4/1999. BM utasítása Az Európai Áldozatvédő Fórum kiadványa alapján az áldozatok jogai: tisztelet és elismerés, információ-szerzés, információnyújtás, jogi tanácsadás, védelem, kárpótlás.
42 mat. Az Áldozatvédelmi Iroda működéséről még nem lehet véleményt, ítéletet alkotni, mivel elég „képlékeny” állapotban van. Az áldozatvédelem törvényi előkészítése két szálon fut és két külön tervezet is készül. Mind az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi Osztálya az ombudsman (állampolgári jogok országgyűlési biztosa) Gönczöl Katalinnal és a különböző tanszékekkel együttműködve, mind a Belügyminisztérium külön koncepciót dolgoz ki. Az Igazságügyi Minisztérium elképzelése szerint az „áldozatvédelmi” törvény „az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek kárának állam általi enyhítéséről” szólna, mely meghatározza a kárenyhítés formáját (vissza nem térítendő, visszatérítendő, egyes költséghez való hozzájárulás), a kárenyhítésre jogot adó bűncselekményi kört, a teherviselést és a kárenyhítést kizáró okokat. A bűncselekményi kör nem tartalmazza a nemi erkölcs elleni bűntetteket, ezen bűncselekmények sértettjeinek kárát nem lehet összegszerűen kifejezni. A törvénytervezet csak azokat az áldozatokat „védi”, akik valamilyen testi, egészségi, illetve anyagi károsodást szenvedtek erőszakos bűncselekmény által, illetve kárenyhítést lehet kérni élet elvesztése, vagy közlekedési balesetből származó sérülés miatt. A kárenyhítés céljára Állami Áldozatvédelmi Alap létrehozását szorgalmazza a tervezet. Védelmet nem nyújt a lelki sérülésekkel szemben, nem enyhíti a másodlagos sérüléseket, nem ad megoldási javaslatokat a nem anyagi sérülések enyhítésére és nem tesz javaslatot a képviseleti védelemre, informálási segítségre. A Belügyminisztérium koncepciója „az erőszakos bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelmének, káruk megtérítésének szabályozásáról” jelentősen eltér az előzőtől, önálló törvényként szeretné bevezetni, mely egy komplett rezsim lenne, egy törvénybe foglalná a büntetőeljárást, tanú- és áldozatvédelmet, mely szakértők szerint nem illeszkedik jogrendszerünkhöz. Első lépésként Kormányhatározatban kívánják meghatározni a jogalkotás területén, illetve a joggyakorlatot hatékonyabbá tevő, az érintett tárcák, főhatóságok feladatkörébe tartozó teendőket. Megfontolandónak tartom viszont a bűncselekmény káros hatásának csökkentése és a másodlagos viktimizáció megelőzése érdekében a fiatalkorú sértettek helyzetét figyelembe vevő, személyüket és jogaikat védő elemek beépítését a büntető eljárásba. A prevencióval és a jogi szabályozással párhuzamban szükséges a segítségnyújtás is. 1972-ben a kaliforniai Berkley-ben és Washington DC-ben kezdte meg működését az
43 első krízisközpont önkéntes segítőkkel. 24 órás telefonos krízistanácsadást tartottak fenn, ezenkívül a segítő-támogató személyek feladata volt, hogy a rendőrségre vagy a kórházba kísérjék az áldozatot. A Központ önsegélyező csoportokat, önvédelmi tanfolyamokat szervezett és folyamatos kapcsolatot tartott más szervezetekkel, programokkal. Tevékenységével alapvető jogi és szemléletbeli változásokat sikerült elérnie. Magyarországon a segítés lehetőségei szűkek, nehézség, hogy a társadalomban nem él az egymásra való odafigyelés, nincs meg az önzetlen segítségnyújtás kultúrája, hagyománya. A segítő, non-profit szervezeteknek kevés lehetőségük van anyagi juttatásokra, egyéb támogatásokra, önkéntes segítők is egyre nehezebben állnak munkába a mindennapi megélhetési gondok miatt. Szervezetek alakulhatnak információnyújtási, tanácsadási céllal, illetve terápiás segítség adására. Több intézményt megkerestem, volt olyan is, melyet nem lehetett utolérni, vagy lelki telefonszolgálat száma magánlakásra változott. Több mint 10 intézmény közül áldozatsegítést és védelmet - kutatásom alapján - 8 lát el budapesti székhellyel. Ezek a szervezetek nem egységesek, komplett, átfogó segítséget csak a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület ad, de konkrét pszichológiai problémával átirányítja más intézményhez a sértettet. Lelki segítségnyújtást fiatalkorú sértettek számára az Eszter Ambulancia ad, mely sajnos anyagi támogatás hiányában kénytelen felfüggeszteni működését. Állami támogatást nem kap. Tapasztalatom szerint az egyesületek, szervezetek között nincs meg a megfelelő kapcsolat, nem ismerik egymás működését. A pontos kommunikáció segítené a komplett segítségadást, az áldozatok pontosan tudnák, hova kell fordulniuk. A Fehér Gyűrű szinte „begyűrűzte” jelenleg a mai áldozatvédelem ügyét, mivel az egyesület elnöke az Áldozatvédelmi Iroda vezetője. Saját koncepcióját tartja iránymutatónak háttérbe szorítva a kisebb szervezetek célkitűzéseit. Mindezek ellenére egy széles palettával találkozhattam, megtalálhatók ingyenes jogsegélyszolgálatok, jogi tanácsadás (pl.: Nő- és Gyermekjogi Jogvédő Program Irodája, Fehér Gyűrű), az anonimitást lehetővé tevő segélyvonalak (Kék Vonal, NANE), pszichológusi segítségnyújtás (Eszter Ambulancia, pszichoterápiás szakrendelők), prostitúciós tevékenységet folytató fiatalok „megmentése” (Kiút Veled Egyesület).
44 Fontosnak tartom az egyéni foglalkozás lehetőségét, a szexuálisan bántalmazott fiataloknál. E foglalkozás tehetővé teszi az érzelmek kifejezését, a trauma feldolgozását, új szerepek megtanulására ad képességet, megtanítja a fiatalt, hogy joga van a bántalmazás nélküli élethez. Az általam tett felmérés nem teljes, mivel a meglátogatott szervezetek közül csak azokat foglaltam bele dolgozatomba, melyek valamely szexuális bűncselekmény fiatalkorú sértettjeinek nyújt támogatást. (Lásd. 3. számú melléklet, Áldozatsegítő- és védő szervezetek tára.) Természetesen vannak olyan szervezetek még, melyek megadják ezeket a támogatásokat felnőtt korúaknak is. Az összhang, az együttműködés hiánya azonban érzékelhető, valamint a nem megfelelő hirdetés, tájékoztatás, elérhetőségi lehetőség is jellemző. Szükség lenne az intézmények közötti információs kapcsolatok kialakítására (óvodák, iskolák, kórházak, családsegítő központok, civil szervezetek, rendőrség ...). Hasznossá válhatnak a szakembereknek szervezett esetmegbeszélő teamek. A gyakorlatban általában a fiatalkorú sértettet emelik ki a családi környezetből, ha a szexuális abúzust egy családtag követi el. Helyesebb lenne annak szorgalmazása, hogy ez éppen fordítva működjön, a cselekményt elkövetőt távolítsák el a családtól és megfelelő jogi képviseletet kell állítani a gyermek mellé.
45
VII. BÍRÓI GYAKORLAT KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSÉNEK ELEMZÉSE „Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik!” (Ancsel Éva)
Kutatásom során a PKKB-n tettem látogatásokat, gyűjtöttem tapasztalatokat a bírói gyakorlatról, illetve betekintést nyerhettem ügyiratokba. Hipotézisem (lásd. Bevezetés) megerősítése érdekében 20 db kérdőívet osztottam ki a Bíróságon azon bíráknak, akik ítéletet hoztak vagy hoznak olyan nemi erkölcs elleni bűncselekményekben, ahol a sértett fiatalkorú. 14 db kérdőívet kaptam vissza, melyek megfelelnek a kiértékelési szempontoknak. 4 városi bírósághoz is juttattam el egy-egy kérdőívet: Budaörs, Mohács, Sopron, Debrecen, melyek az ország különböző régióiban fekszenek. Ezenkívül 2 lekérdezett kérdőív a Fővárosi Bíróságról származik. A 14 db kérdőív közül 7 férfi és 7 nő válaszát kaptam meg. Átlagéletkoruk 45 év, 10-15 éve, illetve 15 évnél régebben ítélkeznek a „vizsgált bűntettekben”. A válaszadók közül 9-en (64%) nem találták megfelelőnek a fiatalkorú sértettek védelmét az eljárás során. Legtöbbjük azzal indokolta válaszát, hogy a törvényi szabályozás nem tesz különbséget fiatalkorú és felnőtt sértett között, illetve nincs megfelelő védelem a befolyásolhatóságtól és a fenyegetéstől, mivel előfordul olyan eset is, hogy az adatokat nem kezelik titkosan a nyomozás során, így a vádlott betekintést nyerhet azokba. Probléma, ha a sértett és a vádlott ismerik egymást, azonos környezetben élnek, így legtöbbször állandó a fenyegetés, a sértettnek el kell költöznie, vagy ki kell emelni a családból. Probléma még, ha a kihallgatást nem speciális ismerettel rendelkező szakember, hanem vizsgáló végzi, így a meghallgatási feszültség sincs olykor megfelelően oldva, és többször kell kihallgatni a sértettet, mely pszichikai megterhelést jelent (éppúgy, mint a szembesítés). Vannak azonban, akik kielégítőnek tartják a sértett védelmének érdekében, hogy a kihallgatások során jelen lehet a törvényes és jogi képviselő, illetve eseti gondnok vagy pszichológus. A törvény rendelkezik az adatok zárt kezeléséről, a tanú-
46 védelemről, illetve lehetőséget ad külön kihallgatásra a tárgyalás előtt, vagy hogy a vádlottat (hallgatóságot) kiküldik a sértett meghallgatása előtt. Összegezve azonban elmondható, hogy a törvényi lehetőségek nem elegendők. A bíróság csak annak épületében tudja „megvédeni” a sértettet. Jó lenne, ha egy alkalommal történne részletes kihallgatás pszichológiai szakértő jelenlétében, így az felolvasással a bizonyítási eljárás anyagává tehető. Ezzel elkerülhető lenne a történtek felidézése, újraélése, mely újabb traumához vezethet. A törvény már eleve súlyosbító körülményként határozza meg a sértett fiatal korát, azonban ehhez igazodva a gyakorlatban van, hogy más tényezőket is figyelembe vesznek, melyek az elkövetőre nézve „szigorúbb” büntetést jelentenek. 6 esetben ilyen tényezőként az alábbiakat vették figyelembe: a sértett és a vádlott közötti hozzátartozói viszony, a közöttük lévő korkülönbség, a sértett maradandó pszichés károsodása, lelki trauma elszenvedése, első szexuális élmény. 4 esetben mindig szigorúbb a bíró az elkövetővel szemben. A vélemények többségében (71%) ritkán játszanak szerepet a fiatalkorú sértettek a bűncselekmény bekövetkeztében. Akik szerint mindig közrejátszik a sértett (29%), véleményükben kifejtik, hogy általában jellemző a fiatal tapasztalatlansága, magára hagyottsága, kíváncsisága, illetve az alkohol, vagy drog befolyása. Azon sértettek, akik valamilyen módon „előidézték” a bűncselekményt, vallomásukban törekszenek az őszinteségre, de saját szerepük „szépítésére, kisebbítésére” is. A szavahihetőség kérdésében szinte megegyeztek a válaszok. A fiatalkorúak élményszerűen adják elő a történteket, röviden, egyszerű szavakkal. A fantáziálás, „betanítás” nem jellemző és hamar felismerhető (pszichológus szakértő), mivel a legtöbb ügyben az eset előtt nem volt szexuális tapasztalatuk. Általában a sértett által előadott tényállás megalapozója az ítéletben megállapított tényállásnak, persze figyelembe veszik a tanúvallomásokat, okirati bizonyítékokat. Az első meghallgatás nagyon fontos, hiszen az ügy menete közben a hozzátartozó, vagy elkövető befolyásolni próbálhatja vallomástételében a sértettet. A megkérdezett bírák 79%-a nagyobb körültekintéssel jár el a sértett fiatal kora miatt az ügyben. A kihallgatást másképp, fokozott tapintattal, az életkorhoz mérten kell lefolytatni, a vallomás értékelésénél figyelembe kell venni a sértett korát és fejlettségi szint-
47 jét, valamint normális pszichés és szexuális fejlődésének veszélybe kerülését. Sajnos sokszor így találkoznak a szexualitással a fiatalkorú sértettek. A bírák a fokozott tapintat és körültekintés érdekében ügyelnek a kihallgatás körülményeire, ha lehet, nem idézik be, vagy nem hallgatják meg a vádlott(ak) jelenlétében (ez azonban sérti a vádlotti garanciális jogokat, csak vádlotti beismerés és további tanúk megléte esetén lehetséges). Ha elkerülhetetlen a kihallgatás, fontos a „barátságos” hangulat, tapintat, a lehető legkevesebb megidézés és szembesítés, megfelelő kérdezési mód, minél kevesebb ideig tartózkodjon a bíróságon a sértett (ne várakozzon a folyosón, a kihallgatás után elmehessen), ha szükséges a nyilvánosság kizárása. Mindezek adják a fiatalkorú sértettek bírósági tárgyalásának specialitását. A megkérdezetteknek 64%-a már a nyomozás kezdeti szakaszától indokoltnak látja segítő szakemberek, illetve szervezetek jelenlétét a bűntető eljárás folyamatába, illetve az azon kívüli jogi és lelki segítségnyújtást. Legfontosabb abban az esetben a segítség, mikor nem megfelelő a családi háttér, a fiatalkorú kiszolgáltatott és egyedül van. 5 válaszadó elegendőnek tartja a sértett védelmében a bírói „hozzáértést”, az eljárás során felkért igazságügyi pszichológus szakértő munkáját, a szülő (törvényes képviselő) jelenlétét. Véleményük szerint célszerű, ha minél kevesebb hivatalos (vagy annak tűnő) emberrel találkozik a sértett, külön segítség nem az eljárásban, hanem a szociális viszonyok megváltoztatásában szükséges, illetve az átélt események feldolgozásában. A válaszadók szintén 64%-a fontosnak tartaná az eljárás kezdetétől társadalmi szervezet, vagy szakember (pszichológus, szociális munkás, jogi képviselő) jelenlétét, aki a sértett jogaival, életkori jellemzőivel és a büntető eljárás rendjével tisztában van. Védelmet nyújtana az előzőekben már említett befolyásoktól, segítséget adna a sérelem feldolgozásában. Nem kielégítő a kihallgató nyomozó speciális képzettsége, pártatlan segítőre van szükség, aki megfelelően el tudja látni a fiatalkorú sértett érdekvédelmét. A fizikai védelem a hatóság feladata lenne, a rendőrségnek azonban erre nincs pénzeszköze, embere. Az eljárásban segítséget nyújtana, ha a nyomozati meghallgatást pszichológus végezné, a vallomást technikai eszközökkel rögzítenék és így mellőzni lehetne a tárgyalási meghallgatást. (Az új Büntetőeljárási Törvény bevezetése sem hoz érdemi változást ez ügyben a „technikai” feltételek - pl. zárt láncú TV - és pénzügyi keretek hiánya miatt.)
48 Az észrevételek 35%-ában nagyobb hangsúlyt fektetnének a bírák a megelőzésre, felvilágosításra, mely segítséget adna a biztos védekezésben, és hogy hova lehet fordulni a bűncselekmény elkövetése után. A megfelelő nevelés és felvilágosítás megakadályozhatná vagy csökkenthetné, hogy bűncselekmények áldozatai legyenek a fiatalkorúak. A „sértetté” válást a hatóság jogi eszközökkel nem tudja meggátolni, ez a feladat a társadalmi szervezetekre marad. Az említett segítségeket indokolttá teszi, hogy a megkérdezettek 86%-a megbizonyosodott a fiatalkorú sértettek által elszenvedett pszichés sérülésekről mind a cselekmény, mind az eljárás során. Az elszenvedett sérülések mértéke és rögzülése függ az életkortól és a személyiségtől. Összegzésként elmondható, hogy az eljárás folyamán hiányzik a sértetteknek nyújtott megfelelő védelem és segítség, valamint fiatalkorú sértettek esetében nagyobb körültekintéssel kell lenni a büntető eljárás szakaszaiban pszichikai sérülésük és tájékozatlanságuk miatt. Áttekinthetetlen számukra az eljárás, nem ismerik jogaikat és ritkán kapnak segítséget az elszenvedett hátrány feldolgozásához. Mindenféleképpen segítségre szorulnak. Az igazi védelem és kímélet azonban akkor valósulna csak meg, ha nem lenne szükség a bírósági meghallgatásra, mert pl. a nyomozás során tett kihallgatás jegyzőkönyve vagy felvett videokazetta tárgyalási megtekintése elegendő bizonyítékul szolgálna (azonban az esetek egy részében a vádlottat nem lehet megfosztani attól a jogától, hogy az őt terhelő tanúhoz kérdéseket intézzen). Mindezek megvalósításához pontosabb szabályozás szükséges, mely a sértettek jogait is megfelelően védi.
49
VIII. BEFEJEZÉS Hazánkban egyre több szó esik a szexuális visszaélésekről, bűncselekményekről. Az áldozatvédelem érdekében készülő törvénytervezet is nagy előrelépés. Azonban a hétköznapi emberhez a médián keresztül jutnak el a hírek, mely veszélyt jelenthet. A média egyrészt hiteles tájékoztatást próbál nyújtani, mely a társadalom érdekét szolgálja, másrészt vezérli a „média-érdek” is, mely jelentősen befolyásoló a versenyhelyzetben. Az „érdek” megkívánja, hogy a hír minél érdekesebb, „fogyaszthatóbb” legyen, sokszor elfogultak valamelyik féllel szemben. Mindez abból is adódhat, hogy nem szakemberek fogalmazzák meg az eseményeket, hanem kívülálló, civil emberként értelmezik a híreket. Az áldozat méltóságát figyelemben kell tartani a híradásokban, illetve megoldás lehetne, hogy csak a sértett beleegyezésével hozhatnák nyilvánosságra az ügyet. Véleményem szerint tartózkodni kellene az erőszak dramatizálásától, de ugyanakkor fontosnak tartom, hogy felvilágosítási céllal a megelőzést szolgálva foglalkozzanak e témával a tömegtájékoztatásban. A gyermekbántalmazással, szexuális bűncselekményekkel való megfelelő foglalkozás csökkentheti az egyébként is magas látenciát. Tapasztalatom szerint hátráltató tényező az ügy nyilvánosságra hozatalában, hogy nincsenek megfelelően képzett szakemberek a rendőrségen, akik először találkoznak a sérelmet elszenvedővel. Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon kevés helyen esik szó a bűncselekmények áldozatairól, még statisztikai nyilvántartás is nehezen állítható össze, mivel az adatok az elkövetők szerint vannak regisztrálva (1993-ban jelent meg először a sértettekről is hivatalos jegyzék). Az erőszakos cselekmények jelentős károkat okoznak a fiatalkorú személyiségfejlődésében, mely sérelmeket a büntetőeljárás folyamán átélt élmények súlyosbíthatják. Az áldozatot ért károkat, mentális és fizikai sérelmeket az érintett - megfelelő támasz nélkül - magára hagyatottan, feldolgozatlanul kénytelen továbbhurcolni életében, s közben az érzelemmentes, a sérelmeket alig-alig orvosló büntető eljárás alanyaként a másodlagos viktimizáció jelenségét is végigszenvedi. Véleményem szerint mindez nem is fog változni addig, míg a felsőbb vezetők elutasítóak a segítő szakemberekkel szemben,
50 hozzáértésüket kétségbe vonják és a segítségnyújtás lehetőségétől elzárkóznak. Nem ismerik el a szociális munkások tevékenységét, mert nem is merik, vagy mert saját pozíciójukat féltik. Úgy gondolom, hogy lehetőséget kéne teremteni az együttdolgozásra, mivel olyan helyzetekben is tudna segíteni a szociális munkás a hatóságoknak és a sértetteknek, melyekben nekik már nincsenek megoldási eszközeik. Tapasztalatom szerint a hatékony áldozatvédelmi országos rendszer kiépítésére van lehetőség, ha az Áldozatvédelmi Iroda a civil segítő szervezetekkel együttműködve, vagy véleményüket kikérve alakítaná ki koncepcióját. A gyakorlatban azonban nem ez tapasztalható. Magyarországon nem fektetnek elég hangsúlyt a megelőzésre, a sértettek támogatására kevés társadalmi szervezet van, mely jogi, egészségügyi, pszichológiai, szociális és anyagi támogatást tudna nyújtani. A jelenlegi szabályozás lehetőséget nyújt civil szervezetek bekapcsolódására a megelőző- és segítő munkába, azonban anyagi támogatásuk, a működésükhöz szükséges pénzbeli segítség nem megoldott. Probléma a szervezetek közötti együttműködés is. Kellő odafigyeléssel kell lenni a szexuális bűncselekményt elszenvedő fiatalkorú sértettekkel, minden esetben indokolt, hogy az eljárás kezdetétől szakemberek (szociális munkások, pszichológusok, jogászok) segítségében részesüljenek. Ezzel megoldódhatna a sértettek megfelelő tájékoztatása jogaikról, lehetőségeikről, az eljárás lépéseiről és emellett lelki vigaszra is találhatnának, mérséklődhetne a másodlagos viktimizáció jelensége és az átélt trauma hatása is, illetve az eset kapcsán létrejött szociális problémák megoldásában is kaphatnak segítséget. Dolgozatomban igyekeztem minderre felhívni a figyelmet, melynek megoldásában a segítő szakemberek mellett a társadalom minden tagja tudna valamilyen segítséget adni kellő odafigyeléssel.. Befejezésül Merényi Kálmán szavait idézném: „A nemi erkölcs elleni erőszakos támadások a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartoznak. A társadalom tagjainak e bűncselekményi csoport elkövetőiről alkotott erkölcsi értékítélete egységesen elítélő, és ez a negatív megítélés a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is kifejezésre jut.”46
46
Merényi Kálmán 1987. 68.
51
IX. MELLÉKLETEK
1. JOGESETEK
ERŐSZAKOS KÖZÜSÜLÉS ÁGNES 18 ÉVES A II. rendű terhelt, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan gépkocsivezető, büntetlen előéletű. Barátja az I. rendű terhelt felkereste, hogy próbáljanak ki egy személygépkocsit. Ágnest egy autóbuszmegállóban látták meg, felajánlották neki, hogy beviszik a városba. Az autót az országútról letérve egy gáthoz vezették, mivel az I. r. terhelt tudatta szándékát, hogy közösülni akar a sértettel. Ágnes kiugrott a gépkocsiból, futásnak eredt, de az I. r. terhelt utolérte, lefogta és egy szénaboglyához húzta. A sértett védekezett, könyörgött, hogy ne bántsák. A II. r. terhelt a gépkocsi mellett állt, majd kérésre segített lefogni és földhöz nyomni a lányt. Az I. r. terhelt ittas állapotban közösült a sértettel. Ezután beszálltak az autóba és a város felé indultak. A II. r. terheltet társtettesként elkövetett erőszakos közösülés bűntette miatt a bíróság 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyek gyakorlásától 2 évre eltiltotta. ORSI 14 ÉVES Orsi a terheltekkel egy kultúrházban szórakozott. A két férfi megbeszélte, hogy közösülni fognak a sértettel. Orsi, hogy szabadulni tudjon, egy külön helyiségbe küldte a terhelteket, és ő kifutott az utcára. Az I. rendű terhelt nyomban utána eredt, felpofozta, majd a földre esett és segítségért kiabáló sértett száját befogva bevitte a helyiségbe. A II. rendű terhelt az ajtót belülről bezárta, vetkőzésre szólította fel a lányt, és pofonokkal fenyegette. A sértett a fenyegetés hatására levetkőzött, az I. r. terhelt közösült vele úgy, hogy a sértett összeszorított combjait szétfeszítette és közben a II. r. terhelt kezeit lefogva tartotta. A közösülés befejezése után a II. r. terhelt vette ölébe a sértettet és közösült szintén vele, majd az I. r. terhelt felszólította, hogy a II. r. terhelttel fajtalanságot kövessen el. A sértett tiltakozott, de az abbamaradt, mikor szíjjal való megveréssel fe-
52 nyegették. Az I. és II. r. terhelteket többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte a bíróság. ILDIKÓ 17 ÉVES Ildikó vidékről jár Budapestre tanulni, kollégista. Este a kollégium utcájában elkapta egy férfi, autójába húzta és összekötözte. Az autóban közösült vele, majd a lányt magára hagyva elhajtott. 1 hónap múlva ugyanez megismétlődött több lánnyal is. Egy szemtanú segítségével tudták az autót azonosítani, de a bizonyítékot csak a DNS-vizsgálat adta, mert a vádlott semmit sem mondott, meg se szólalt. 8 évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. HELGA 16 ÉVES Helga látásból ismerte az I. rendű terheltet, aki barátaival elhívta őt discoba. Indulás előtt felcsalták a lakásba azzal, hogy át kell még öltöznie a fiúnak. (A négy vádlott mindezt előre eltervezte.) Az ajtó bezárása után Helgát megütötték, iratait elvették. II. rendű sértett nemi szervét szájába kényszeríttette, ott elélvezett, majd az I. r. terhelt szintén. A sértett rosszul lett, kivitték WC-re, de visszatérve újra kényszeríttették. II. r. terhelt közösült vele, majd a IV. rendű terhelt nemi szervét szájába tette, majd utána ő is közösült a sértettel. Ekkor már a lány erősen vérzett. A III. r. terhelt szintén fajtalankodott és közösült a sértettel, végül a II. r. terhelt még egyszer közösült. Helgát ki akarták raknia Rákóczi térre üzletelni, ezért bezárták a lakásba, míg elmentek. (Személyi szabadság megsértése aljas célból és a sértett sanyargatásával.) A lány kimászott az ablakon, becsöngetett a szomszédba, de közben visszaérkeztek a vádlottak, akik megverték. A pszichológiai szakértő szerint súlyos neurotikus állapotba került Helga a bűncselekmény elkövetése után. A vádlottak közös jellemzője, hogy egyiknek sincs szakképzettsége és alkalmi munkákból élnek. Közülük ketten végezték csak el az általános iskolát, egynek volt élettársa, a többieknek nem volt tartós kapcsolatuk. Ketten már előzőleg voltak büntetve rablásért, könnyű testi sértésért. Életkoruk 16-26 év között van. Többek által elkövetett erőszakos közösülés büntette miatt 5, 6, 7 évi fiatalkorúak börtönében, fogházban, illetve fegyházban letöltendő szabadságvesztést ítélt meg a bíróság és mellékbüntetésként közügyektől való eltiltást. Súlyosbító körülményként hatott a sértett fiatal kora és hogy a cselekmény neurotizálta.
53
MÁRIA 16 ÉVES A 16 éves vádlott régi osztálytársa volt Máriának. Este egy vendéglő előtt találkoztak, sétálni indultak, jelen volt a vádlott egyik idősebb barátja is. Egy bozótos felé indultak, ahová az elkövetők behúzták a lányt. Mária kiabált, védekezett, de sikertelenül. Többször megütötték, majd közösültek vele hátulról úgy, hogy közben a másik elkövető nemi szervég a sértett szájába tette. Ezt a cselekményt fordítva is kipróbálták. A cselekedet befejezte után otthagyták a sértettet, aki hazaszaladt és elmondta édesanyjának. Azonnal a rendőrségre mentek. Az elkövetők beismerték a közösülést, de az erőszakot, fenyegetést tagadták. Az ügy 4 évig húzódott, a másodfokú bíróság ítélete: 1 év 8 hónap fiatalkorúak fogházbüntetése, illetve 2 év 4 hónap börtönbüntetés. Az elkövetők végzettsége 8 általános iskola, alkalmi munkából élnek. KATI 14 ÉVES Édesanyja azért tett feljelentést a terhelt ellen, mert az lányát elcsalta, leitatta és ilyen állapotban közösült vele. Később a feljelentő kijelentette, hogy nem kívánja az elkövető megbüntetését, mert közben lánya beismerte, hogy a coitusba beleegyezett. ANITA 17 ÉVES Barátnőjével este ismeretlen helyen járt, egy laktanya előtt haladtak el. Két honvéd a zárt területre hívta őket, így a lányok bemásztak a katonák hálókörletébe. Anita barátnője elment beszélgetni a vádlott barátjával. Ő és a vádlott maradtak. A fiú megszólította, hogy menjen a zuhanyzóba és vetkőzzön le. Anita bement, de nem vetkőzött le, csak akkor, amikor a vádlott (kiürített) géppisztollyal fenyegette. A fenyegetés valós volt, Anita sírt. Mindezek után a vádlott közösült a sértettel. A katonai tanács a honvéd vádlottat 3 évi börtönbüntetésre és mellékbüntetésként 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
54
SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK RENÁTA 15 ÉVES Édesapja ittas állapotban volt otthon és lányát arra kérte, hogy csókolja meg születésnapja alkalmából. Ezután nemi vágyának a felkeltése érdekében lányát magához szorította, szájon csókolta és megfogta mellét. Renátának sikerült kiszabadulnia és a történteket elmondta otthon levő testvéreinek. Ők visszaküldték, hogy megbizonyosodjanak az elmondottakról. A terhelt megismételte cselekményét, lánya pulóvere alá is próbált benyúlni. Tettét gyermekei megjelenése miatt hagyta abba. A terhelt magatartásában nem állapítható meg szemérem elleni erőszak, mivel az erőkifejtés nem volt alkalmas a sértett ellenállásának leküzdésére és fenyegető kijelentéseket nem tett. Viszont szülői kötelességét súlyosan megszegte, cselekményével lánya erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, így kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét valósította meg. A bíróság 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, szülői felügyeleti jogát megszüntette. EMESE 16 ÉVES Az elkövető (épületburkoló, nőtlen, büntetlen előéletű) hazafelé tartott este, így vette észre az utcán Emesét, aki szintén hazafelé igyekezett. A környék sötét és elhagyott volt. A sértett észlelte mögötte a terheltet, aki meggyorsította lépteit. Ezért Emesének rossz érzése támadt, hátrafordult, majd segítségért kiáltott és ő is szaladni kezdett. A férfi utolérte, befogta a lány száját, felszólította, hogy ne kiabáljon és a földre ültette, kezét hátrahúzta. Dzsekije alá nyúlva melleit fogdosta, de a lány sírva ellenállt, szabadulni próbált. Alkarját hátracsavarva hasra fordította a terhelt és többször kijelentette: "Jó lesz." A sértett nadrágjáról letépte az övet, hogy azzal kezeit hátrakötözi. Ez nem sikerült, ezért hanyatt fordította, nadrágját kigombolta, lerántotta, kezeire térdelt és letépte róla bugyiját. Ismét hasára fordította és szabad kezével a lány nemi szervét kezdte simogatni, ujját többször a sértett hüvelyébe nyomta. Rövid idő elteltével talpra állította a sértettet, hogy melegebb helyre mennek. A lány tiltakozott, dulakodtak, végül észrevette, hogy szomszédjuk jön az utcán. Sikoltozva szólítgatta, mire az elkövető a lányt elengedve elfutott. Körülbelül negyedóráig tartott a cselekmény. A fellebbezések során a másodfokú bíróság enyhítette a büntetést, de a Legfelsőbb Bíróság azt hatályon kívül
55 helyezte és megállapította a kerületi bíróság ítéletét, mely 1 év 6 hónap börtönbüntetés és 1 év közügyektől való eltiltás.
TERMÉSZET ELLENI ERŐSZAKOS FAJTALANSÁG ATTILA 16 ÉVES A sértett és a három elkövető egy fiú nevelőotthon növendékei. Attila a betegszobában volt, mikor három másik fiú bement hozzá és felszólították, hogy nemi szervüket a szájába véve elégítse ki őket. A sértett tiltakozott, ezért ököllel elkezdték ütni. Az erőszak hatására Attila beleegyezett és áthívták a hálóterembe. A III. rendű vádlott elé kellett térdelnie és orálisan ki kellett elégítenie. Majd az I. rendű vádlott lefektette az utolsó ágy mögé hanyatt, szemét törölközővel letakarta és ő fölé térdelt, így elégítette ki magát. Utána a II. rendű vádlottal kellett ugyanezt megtennie és újra az I. r. vádlottat kellett szájjal kielégítenie. A sértett közben tiltakozott, rosszul is lett, öklendezett, de félt a további bántalmazástól, ezért teljesítette a vádlottak kívánságát. Másnap ugyanez ismét megtörtént a betegszobában, Attilát felszólították, hogy húzza le a nadrágját és támaszkodjon az ágyra. A sértett nem mert ellenkezni. A III. r. vádlott mögé állt és nemi szervét a sértet végbelébe dugta, mozgatta, noha a sértett fájdalmában sírt. Ezután a II. r. és I. r. vádlottat ismét ki kellett orálisan elégítenie. Végül Attilát otthagyták, megfenyegették, hogy agyonverik, ha valakinek szól a történtekről. A sértett csak akkor merte elmondani, mikor a nevelők arról már a növendékek közötti szóbeszédből értesültek. A GYIVI orvosa kérte Attila felvételét egy kórház szakambulanciájára a krízishelyzetet követő magatartási nehézségek miatt. A sértettet gyógyszerrel kezelték. A fiatalkorú elkövetők ellen ugyan ebben az időben könnyű testi sértés büntette miatt is eljárás indult, mivel Attila egy szobatársát is megalázták, megfenyegették és megverték. A három elkövetőt fiatalkorúak fogházába, illetve börtönébe ítélték, melyet próbaidőre felfüggesztettek. A próbaidőben pártfogói felügyelet alatt álltak és a bűnügyi költségeket is ki kellett fizetniük.
56
VÉRFERTŐZÉS KLÁRA 15 ÉVES Kezdetben az édesapa lányát csókolgatta, nemi szervét fogdosta. Fél év elmúltával közösült vele, melyet többször megismételt. Az eset akkor derült ki, mikor Klára teherbe esett és a kórházban terhesség-megszakítást végeztek. Az apát 3 évre eltiltották a szülői felügyeleti jog gyakorlásától és 2 évi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. ANETT, 15 ÉVES Anett nevelőapja gyári dolgozó. A közöttük lévő rossz viszony a nevelőapa szerint jóra fordulhat, ha a lány kívánságára tesz (ekkor 12 éves volt). Három éven keresztül így „legalább nem verte meg”. Az apa megfenyegette, ha elmondja, kiírtja a családot. Anett terhes lett, de azt mondta, hogy egy fiútól. A terhességet megszakították, melyet a nevelőapa fizetett ki. Két hónap múlva újra a lánynak támadt, aki anyjának sem mert szólni. Öngyilkossági kísérletet tett, majd nem bírta már magában tartani és egy ismerős rendőrhöz fordult. Az apát letartóztatták. Attól kezdve édesanyja kegyetlenül bánt a lánnyal (féltékenység). Az apa tagadott, de végül beismerte tettét úgy, hogy a lány csábította el. A bíróság 3 és fél év szabadságvesztésre ítélte.
SZEMÉREMSÉRTÉS GIMNAZISTA LÁNYOK A vádlott egy gimnázium épületével szemben lévő ligetben, ahol a fiatalok az iskolába igyekeztek reggel, figyelte a lányokat. A bokros részen nadrágját kigombolta, majd amikor a lányok a közelébe értek, nemi szervét nekik mutogatta. 2 hónap alatt 7 lány előtt nemi vágyának kielégítése végett mutogatta magát. A bíróság 6 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. MAGDI 17 ÉVES A szakközépiskolai sportorvossal egyedül tartózkodott a rendelőben Magdi. A vizsgálat befejezése után a vádlott a tanuló mellét megfogta, aki ellökte magától. Ezt követően az
57 orvos arra kérte, nézze végig, míg ő a mosdóban önkielégítést végez. A vádlott a mosdónál elővette nemi szervét és azt nemi vágyának kielégítése végett húzogatni kezdte. A lány el akart menni, mire a vádlott abbahagyta cselekedetét és rá akarta beszélni a sértettet, hogy ne menjen el. Magdi mindent elmesélt osztálytársainak, a történtekről a vádlott felettesei is tudomást szereztek, így ellene eljárást indítottak. A vádlott orvosi foglalkozásával visszaélve szándékosan követte el a cselekményt. Büntetése: 4 hónapi szabadságvesztés, melynek végrehajtását a bíróság 2 évi próbaidőre felfüggesztette és mellékbüntetésként 2 évre az orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte.
58
2. A SÉRTETT TANÚKIHALLGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS MODELLJE47
1. A sértett és a terhelt közötti kapcsolatok tartalma: Megismerkedés, találkozások gyakorisága, szándékos vagy véletlen jelleg ..., volt-e köztük szexuális kapcsolat, milyen embernek ismerte a terheltet, hogyan viselkedett vele. 2. A bűntett közvetlen előzményei: Szakaszai: a.) a terhelt és a sértett találkozása, b.) a sértett helyszínre kerülésének körülményei, c.) azok a részletek, melyekből a terhelt szándéka nyilvánvalóvá válik. A találkozás előtt hol volt, kikkel találkozott, hova igyekezett... 3. A konkrét cselekményről szóló beszámoló: Részletesen kell kérni, milyen volt a sértett magatartása, védekező cselekmények formái, komolynak vélhette-e a terhelt a védekezést, a cselekmény milyen elváltozásokat eredményezett a sértett testén és ruházatán. 4. Az utócselekményekre vonatkozó sértetti nyilatkozatok: Helyszínről való eltávozás, esetleges beszélgetés a sértett és terhelt között, hogyan váltak el, békésen vagy veszekedve, jelezte-e a sértett, hogy feljelentést fog tenni, fenyegette-e a terhelt, ha szól valakinek, a cselekményt követően hova ment, kikkel találkozott, kinek mondta el először, miért, magától vagy kényszer miatt mondta el.
47
Rózsa János dr. 1975. 217.
59
3. ÁLDOZATSEGÍTŐ- ÉS VÉDŐ SZERVEZETEK TÁRA
ESZTER AMBULANCIA Postacím:1525 Bp., Pf. 41. Tel.: 166-9872 Pszichoterápiás szakrendelés a szexuális erőszak áldozatai számára. E célra az ESZTER Alapítvány hozta létre 1994-ben. Segítséget ad az áldozatoknak önmaguk, életük, kapcsolataik újraszervezéséhez, a vele történtek feldolgozásához, hogy terheitől szabadulva ismét élhesse a saját életét. Ellátást nyújt nőknek, gyerekeknek, férfiaknak és az áldozatok hozzátartozóinak akár a cselekmény bekövetkeztét követően, akár ha a cselekmény már évekkel ezelőtt történt, de maradandó következményei befolyásolják az egyén életét. A cselekményről tett bejelentés, feljelentés nem feltétele a lélektani segítségnek. Működési elve: bizalom és titkosság Ellátási formák: egyéni beszélgetés, tanácsadás, egyéni, illetve csoportos pszichoterápia, orvosi vizsgálat és tanácsadás (pszichológiai és pszichiáter szakemberekkel). A szolgáltatások ingyenesek, jelentkezni telefonon vagy levélben lehet. A segítségnyújtás külön bérelt lakásban történik, melynek címét az intimitás biztosítása érdekében nem hoznak nyilvánosságra. NANE Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen 1462 Bp., Pf. 660. Segélyvonal: 267-4900, 18 és 22 óra között 1994 januárjában kezdte el működését, hogy fellépjenek a nők és gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szemben. Fő célkitűzések: tudatosítani az erőszak súlyos következményeit, szemléletmód-váltás, megelőzés, szociális intézetek létrehozásának szorgalmazása a bántalmazott nőknek, gyerekeknek, reformok kezdeményezése a törvényhozásban,
60 hatósági eljárásokban. A segélyvonalnál önkéntesek segítenek, akik külön képzésben részesültek. Felvilágosító anyagokat készítenek, terjesztenek, tananyagot készítenek középiskolásoknak az előítélet és erőszakmentességről. A NANE segít a fizikai, lelki vagy szexuális erőszakot elszenvedett nőknek és gyerekeknek (illetve férfiaknak is). KÉK VONAL Kék Vonal Gyermek- és Ifjúsági Telefonszolgálat 1364 Bp., Pf. 125. 06-80-505-000 (ingyenes) 1993 márciusa óta működik, a problémákkal küszködő, veszélyben lévő gyerekek, tinédzserek, fiatalok számára szervezett információ-szolgáltatás, tanácsadás, életvezetési problémák megoldását segítő tevékenység formájában. Önkéntes segítőkkel dolgoznak, akik 1 éves képzésben vesznek részt a segítői munka megkezdése előtt. Levélben is lehet segítségnyújtásért fordulni, illetve személyes találkozásra is van lehetőség. Szervezés alatt van fiatalok részére egy krízisotthon kialakítása. FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1055 Bp., Szt. István krt. 1. (munkanapokon 9-13 óráig) Tel./fax: 312-2287 1989. december 21-én alakult a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére. 1992 óta az Európai Áldozatvédő Fórum (nemzetközi áldozatvédő szervezet) tagja. Konkrét és közvetlen támogatást ad, segítséget nyújt a bűncselekmények áldozatainak (hozzátartozóinak) főleg jogi, anyagi és egyéb formában. Díjtalan ügyfélszolgálatot tart. Célja a bűnmegelőzés, a bűnözést elősegítő tényezők nyilvánosság elé tárása.
61 NŐ- ÉS GYERMEKJOGI JOGVÉDŐ PROGRAM IRODÁJA 1134 Bp., Tüzér u. 33-35. Tel./fax: 320-9044 1997 júliusában alakult, célja az emberi jogok nőket és gyereket érintő területén tapasztalatgyűjtés a mai magyar joggyakorlatról, jogi képviselőként eljárva felmérje a nők és a gyerekek jogainak érvényesíthetőségét. Főbb területei közé tartozik a családon belüli erőszak vagy szexuális bántalmazás áldozataivá váló nők és gyerekek jogi képviselete, nők és gyerekek elleni erőszakos cselekmények esetében a sértettek képviselete, prostitúcióra kényszerítés, nőkereskedelem. Az Iroda heti 3 alkalommal fogadja 15-19 óráig ügyfeleit előzetesen egyeztetett időpontban. A jogi képviselet és tanácsadás ingyenes. KIÚT VELED EGYESÜLET 1032 Bp., Zápor u. 50. Tel.: 356-39-75 Kimondottan prostitúcióval foglalkozik, programja lehetővé teszi a bajban lévőknek, hogy kiutat találjanak helyzetükből. Három területen fejti ki tevékenységét: jelenlét a prostitúciót űző személyek számára, társadalomba való beilleszkedésük segítése (utcai szociális munkások segítségével); tájékoztatás (negyedéves folyóirat, konferenciák, tömegtájékoztatási eszközök); a prostitúció okaira és következményeire ható akciók. A prostitúciót űző személyeket támogatják, hogy új életet kezdhessenek.
NŐK HÁZA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1119 Bp., Fehérvári út 44. Tel: 382-4523, 382-4524 Nők és gyerekek számára szociális és érdekvédő tevékenységet végez, valamint a foglalkoztatási gondok megoldását segíti elő. Célja többek között a tartósan vagy időszakosan hátrányos vagy krízishelyzetbe került (pl.: erőszakot elszenvedő) nők és gyermekek, családok rehabilitása és reintegrálása, valamint a nőkkel és gyerekekkel szembeni
62 diszkrimináció megszüntetésére irányuló tevékenység. Részt vesz törvény előkészítésekben is, illetve kiadványokat szerkeszt. MADARÁSZ UTCAI GYERMEKKÓRHÁZ RENDELŐINTÉZETE GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PSZICHOTERÁPIÁS SZAKRENDELŐ Bp., XII. ker. Faludy u. 5. Tel.: 349-1514, 329-1836 Pszichológusok nyújtanak segítséget lelki problémákra, más szakrendelők is ellátják e funkciót, illetve ingyenes pszichológiai ellátásban részesülhetnek a városi, kerületi családsegítő központban is a rászorultak.
63
4. KÉRDŐÍV Nemi erkölcs elleni bűncselekmények fiatalkorú sértetteinek helyzetéről a büntető eljárás bírósági szakaszában Általános szociális munkás hallgató vagyok. Szakdolgozatom megírásához kérem a segítségét, melyben fiatalkorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekményeket (továbbiakban „vizsgált bűntettek”) vizsgálom a bírósági eljárás során, és a bírói gyakorlatot. Kérem, válaszoljon a következő kérdésekre, a kérdőív nem tartalmaz személyazonosító adatokat, névtelen válaszaiból levonható következtetéseket szakdolgozatomban kívánom felhasználni. Segítségét köszönöm: Nem: férfi / nő
Vucskó Bernadett
Életkor: ________
1. Hány éve ítélkezik a „vizsgált bűntettek”-nél? a) b) c) d)
5 évnél kevesebb 5-10 éve 10-15 éve 15 évnél régebben
2. Ön szerint megfelelő a fiatalkorú sértettek védelme az eljárás során? Kérem indokolja válaszát néhány mondatban.
3. Ha az előző kérdésre nemmel válaszolt, milyen további védelmi mechanizmusokat építene be az eljárás rendjébe (pl.: jogvédő szervezet, szakember, képviselő)?
64 4. Fiatalkorú sértettek esetében szigorúbb az elkövetővel szemben? a) igen, minden esetben b) igen, de csak indokolt esetben, pl.:________________________________ c) nem 5. Véleménye szerint van-e szerepe a fiatalkorú sértetteknek a bűncselekmény bekövetkeztében? a) igen, mindig b) ritkán c) nincs 6. Tapasztalata szerint a sértett által bemutatott tényállás és az ítéletben megállapított tényállás milyen %-ban fedi egymást? Kérem röviden indokolja válaszát.
7. a, Milyen specialitások jellemzik a „vizsgált bűntettek”-ben lefolytatott büntetőeljárás bírósági szakaszát? b, Az új Büntetőeljárási törvény hatályba lépése milyen változásokat hoz ebben az esetben?
8. Nagyobb körültekintést igényel-e a bírótól megítélése szerint az a tény, hogy a „vizsgált bűntettek”-ben a sértett fiatalkorú? a) igen, mert ____________________________________________________ b) nem c) változó, mert __________________________________________________
65 9. Véleménye szerint a „vizsgált bűntettek” sértettei által elszenvedett pszichés sérülés különbözik-e a felnőtt korúakétól? - A cselekmény során: a) igen b) nem c) nincs különbség - Az eljárás során: a) igen b) nem c) nincs különbség 10. A bíró mit tud tenni további pszichés sérülések kiküszöbölése, ill. csökkentése érdekében?
11. Segítő szakemberek (pl.: szociális munkások) bekapcsolódását a büntető eljárás folyamatába a sértett oldalán indokoltnak, jogilag megvalósíthatónak tartja-e? Ha igen, az eljárás mely szakaszától?
12. Kérem írja le megjegyzéseit, észrevételeit a téma szempontjából, amit fontosnak tart, de a kérdésekben nem szerepel!
66
X. TÁBLÁZATOK48
Ismertté vált összes
Nemi erkölcs elleni
bűncselekmények száma
bűncselekmények száma
1994.
389.451
1.847
1995.
502.036
1.543
1996.
466.050
2.199
1997.
514.403
1.554
A bűncselekmények száma az általam vizsgált bűncselekménycsoportok szerint Erőszakos
Szemérem
Természet
Természet
Vérfer-
Szemérem-
közösülés
elleni
elleni
elleni erőszakos
tőzés
sértés
erőszak
fajtalanság
fajtalanság
1994.
436
282
44
110
27
444
1995.
417
228
42
101
14
279
1996.
423
263
19
65
12
248
1997.
392
248
34
105
15
267
Nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjeinek korcsoportonkénti megoszlása
48
Gyermekkorú
Fiatalkorú
Felnőttkorú
Összes sértett
1994.
17%
28,3%
54,7%
100%
1995.
11,4%
27,6%
61%
100%
1996.
14,3%
23,6%
62,1%
100%
1997.
15%
30,3%
54,7%
100%
Magyar Statisztikai Évkönyv, Tájékoztató a bűnözésről 1997., Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről... 1993-1997. években
67
XI. FOGALOMTÁR Abúzus
visszaélés, jogtalanság.
Áldozat
akit valamely kellemetlenség, baj, szerencsétlenség sújt, vagy elpusztít.
Bűncselekmény
szándékosan, vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra és amelyre törvény büntetés kiszabását rendeli. Ismertté vált bűntett és vétség az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika értelmezésének.
Fajtalanság
a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő, az általános erkölcsi felfogást szexuális vonatkozásban durván sértő cselekmény, mely a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére szolgál.
Fiatalkorú
a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem.
Kiskorú
18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. 14. életévének betöltése után korlátozottan cselekvőképes személy.
Közösülés (coitus)
elsődlegesen élettani-biológiai cselekmény, két különnemű személy közötti nemileg véghezvitt olyan egyesülés, szeretkezés, kapcsolat, mely utód nemzésére is alkalmas. A közösülés élettani, köznapi és büntetőjogi fogalma nem azonos, nem fedik egymást.
68 Közügyektől eltiltás
akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélnek, méltatlan arra, hogy közügyekben vegyen részt, ezért azok gyakorlásától eltiltják.
Másodlagos viktimizáció a büntető eljárás okozta lelki sérelem, másodlagos sértetté válás. Nemi erkölcs
a társadalomnak a nemi vágyak keletkezéséről és kielégítéséről vallott felfogása. Az általános erkölcs része. Szűkebb értelemben véve a férfi és a nő közötti nemi kapcsolatot szabályozza, tágabb értelemben nem választható el a fajfenntartás céljait szolgáló szexuális ösztöntől.
Nemi szabadság
nemi partner megválasztásának szabadsága, a nemi vágy kielégítése módjának a szabad megválasztása.
Sértett
az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette.
Társadalomra veszélyes
az a tevékenység vagy mulasztás, mely a Magyar Köztársa-
cselekmény
ság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti.
Üzletszerű kéjelgés
valaki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik
Veszélyeztetettség
olyan - magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult - állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
69
XII. IRODALOM
A Büntető Törvénykönyv magyarázata - Különös rész 1996. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Angyal Pál dr. 1937 A szemérem elleni bűntettek és vétségek. Attila-nyomda Rt., Budapest Atkinson, Rita L. és Richard C. - Smith, Edward E. - Bem, Daryl J. 1995 Pszichológia. OSIRIS-SZÁZADVÉG, Budapest Barkó Éva dr. (szerk.) 1995 A gyermekbántalmazás Magyarországon. Népjóléti Minisztérium, Budapest Berkes György dr. - Szabó Győző dr. (szerk.) 1997 Büntető elvi határozatok 1973-1996, I-II. kötet. hvgorac Lap- és Könyvkiadó, Budapest Conte, John R. 1997 Gyerekekkel szembeni szexuális erőszak In: Gyermekbántalmazás I. (szerk.: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos). Kalendart Kiadó, 139163. Cseres Judit dr. 1994 Erőszak a családban. Rendészeti Szemle XXXII./6. június, 11-20. Dobszay János 1995 Gyermekek elleni erőszak - Ifjú szívekben félnek. HVG XVII./49. december 9. 87-88. Gegesi Kiss Pál dr. - P. Liebermann, Lucy 1963 A nemiség egészséges fejlődése erőszakos megzavarásának hatása a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok kialakulásában. Magyar Pszichológiai Szemle XX./4. 513-550. Geréb György dr. (szerk.) 1994 Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 8. Kiadás Gyarmati Tamás dr. (szerk.) 1996 Hallgatag falak. Adolesz Könyvkiadó, Miskolc
70 Harmath Luca 1993 A gyermekek mindenek felett álló védelme a büntetőeljárásban és az anyagi jog eszközeivel. In: Jelentés a gyermekek helyzetéről Magyarországon 1992. Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, Budapest, 37-57. Havas Ottóné (szerk.) 1970 Serdülőkről. Tankönyvkiadó, Budapest IM-Munkacsoport 1997 Növekvő szám (A gyermek- és fiatalkorúak által, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekményekről). Börtönügyi Szemle, I. szám, március, 7-17. Jakab Elemérné 1970 Megrontás sértettjeinek pszichológiai vizsgálatáról. Belügyi Szemle VIII./10. október, 99-101. Kerezsi Klára dr. 1987 Bevezetés a gyermek és fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények viktimológiai értelmezésébe. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXV. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Kerezsi Klára dr. 1995/a A gyermek és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon. In. Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 1995. IKVA, Budapest Kerezsi Klára 1995/b A védtelen gyermek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Kertész Imre 1965 A kihallgatási taktika lélektani alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Kertész Imre dr. 1993 A tanú védelemre szorul. Magyar Jog 40./4. április 193-199. Kovács József 1970 Fiatalkorúak ellen elkövetett nemi erőszak hatásáról. Belügyi Szemle VIII./12. december, 56-57. Kránitz Mariann dr. 1988 A prostitúció mai, nemzetközi arculata. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXV. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
71 Kránitz Mariann dr. 1989 A prostitúció jellegzetes megjelenési formái. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXVI. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Lassó Károly - Hoffman Lajos dr. 1968 A gyermekkorúak életkori sajátosságainak jelentősége a kihallgatás taktikájában In: Pszichológiai Tanulmányok XI. Akadémia Kiadó, Budapest, 607-621. Lukács Tibor dr. - Traytler Endre dr. 1963 A nemi erkölcs elleni bűntettek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Magyar Statisztikai Évkönyv 1994. Központi Statisztikai Hivatal, 1995 Magyar Statisztikai Évkönyv 1996. Központi Statisztikai Hivatal, 1997. Magyar Statisztikai Évkönyv 1997. Központi Statisztikai Hivatal, 1998. Mahl, Eckhardt Ne bánts! HUNGA-PRINT Nyomda és Kiadó, Budapest Majláth György 1968 A sértett gyermekkorúak szavahihetőségéről és a megítélés általános lehetőségeiről az igazságügyi pszichológiai szakértői tevékenységben a megrontás és vérfertőzés bűntettében. In: Pszichológiai Tanulmányok XI. Akadémia Kiadó, Budapest, 623-640. Merényi Kálmán 1985 A nemi erkölcs elleni bűncselekmények pönalizálásának fejlődése a Csemegikódextől a felszabadulásig. Jogtudományi Közlöny XL. évf. Budapest, július, 391-395. Merényi Kálmán 1987 A szexuális erőszak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Merényi Kálmán 1998 Gondolatok a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közelmúltbeli törvényi változásairól. In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest 172-179. Miszlayné Dr. Lányi Éva 1998 A sértett jogi helyzete, a törvényben biztosított jogainak érvényesülése a büntető eljárásban az ítélkező bíró tapasztalatai alapján. In: Kriminológiai Közlemények Különkiadás 1998. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest
72 Morvai Krisztina dr. 1991 A sértettek támogatása a büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, XXIX./II. február, 108-115. Morvai Krisztina 1998 Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Kossuth Kiadó, Budapest Nánási László dr. 1994 Elődeink írták, mondták ... a nemi erkölcs elleni bűnökről. Ügyészek lapja II./5. 72-74. Puskás Gyöngyi 1998 Gyermekek elleni abúzus prevenciója. Belgiumi tapasztalatok. Család, Gyermek, Ifjúság 1998/1. Rózsa János dr. 1971 Az erőszakos nemi közösülések egyes kriminalisztikai és viktimológiai tapasztalatai. Belügyi Szemle IX./3. március, 88-90. Rózsa János dr. - Münnich Iván dr. 1972 Az erőszakos nemi közösülés kriminológiája. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok IX. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 51-104. Rózsa János dr. 1975 A sértett (tanú) és a terhelt kihallgatása az erőszakos nemi közösülés bűntette miatt indult büntető eljárásokban. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Rózsa János dr. 1977 Szexuális bűnözés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Schultheisz Emil dr. 1966 A nemi erkölcs elleni büntettek de lege lata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Schutgens Keller, Kati 1997 Intézményi és egyéni segítségnyújtás a szexuálisan bántalmazott gyermekeknek és családjaiknak. In: Gyermekbántalmazás I. (szerk.: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos). Kalendart Kiadó, 193-202. Szekeres Károly 1972 Az ösztönök támadása. Medicina Könyvkiadó, Budapest
73 Tarján Iza (szerk.) Nemekkel az igenért. Az erőszakmentes kapcsolatokért. Felelős kiadó: Nők Háza Egyesület Tájékoztató a bűnözésről 1997 Kiadja: a BM Adatfeldolgozó Hivatal és a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai - Alkalmazási és Információs Főosztálya, Budapest Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények kapcsolatairól az 1992-1996. években Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai - Alkalmazási és Információs Főosztálya, Budapest, 1997. Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetőik kapcsolatairól 1993-1997. években Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai - Alkalmazási és Információs Főosztálya, Budapest, 1998. Teleki Béla dr. 1995 Gyermekeken elkövetett erőszak a családban In: Az agresszió problémái korunkban (szerk.: Dr. Kappéter István). Budapest, 1996. Velkey László dr. 1997 A „bántalmazott, megvert, megkínzott gyermek” szindróma hazai előfordulása és megelőzésének szempontjai. In: Gyermekbántalmazás I. (szerk.: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos). Kalendart Kiadó, 34-52. Vígh József dr. 1991 Segítségnyújtás a bűncselekmény áldozatainak Rendészeti Szemle XXIX./9. szeptember, 35-40. Virág György dr. 1993 A szexuális erőszak áldozatairól. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 1993. IKVA, Budapest,175-189. Virág György 1995 Áldozatok testközelben. Kriminológiai Közlemények 51. szám. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 119-129. Virág György dr. 1998 A szexuális erőszak áldozatai a társadalomban és a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle 3.szám, 39-50.
74 Westcott, Helen L. - Davies, Grahan M. 1997 Szexuálisan bántalmazott gyermekek és fiatalok véleménye a tanúként való kihallgatásról. In: Gyermekbántalmazás I. (szerk.: Lakner Zoltán, Tordainé Vida Katalin, Tordai Vilmos). Kalendart Kiadó, 164-192.
JOGSZABÁLYOK 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1973. évi I. törvény a Büntetőeljárásról (Be.) 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) A belügyminiszter 4/1999. BM utasítása a minisztérium szervezetei és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek áldozatvédelmi feladataira Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az áldozatoknak nyújtandó segítségről és az áldozattá válás megelőzéséről szóló R(87) 21. számú ajánlása (Elfogadta a Miniszteri Bizottság 1987. szeptember 17-én, az Ajánlás elveit, célszerű irányadónak tekinteni.)
KONFERENCIÁK Prostitúció és leánykereskedelem nélküli Európáért - Prevenció és beilleszkedés Magyarországon című nemzetközi konferencia 1997. november 29. M.Sz.O.Sz. székház, Budapest Tabuk, mítoszok, csapdák - Konferencia a családon belüli szexuális devianciák kezeléséről
1998.október 15. Újpesti Polgár Centrum
Dr. Gyenge Eszter: Gyermekbántalmazás című előadása 1999. április 21. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd