A HÁZASSÁG, A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS JOGKÖVETKEZM ÉNYEIK VAVRÓ ISTV Á N
A rend ezett családi élet társadalm i érték ei k ö zism ertek , e z ért az állam a családot m int a társadalom alap in tézm én y ét szám os eszközzel védi. A negatív társadalm i je le n ség ek re vonatkozó vizsgálatokból az is k ö zism ert, hogy a d ev ián s m agatartások gy ak o riság a és a népesség családi h ely zete, így családi állap o ta k özött m ilyen összefüggés áll fenn. A z állam ez é rt a család v édelm ét e g y részt a pozitív k észtetés jo g i és gazdasági eszközeivel igyekszik tám o g atn i, m ásrészt a v éd elm ére szolgáló eszközök k özött szerepel a büntetőjog eszk ö ztára is. A szakirodalom és a k özvélem ény a h ázasság g al, a család d al, az ifjúsággal és a nem i erkölccsel kapcsolatos p ro b lém ák at eg y részt a b o n tó p erek alak u lása alap ján , m ásrészt az egyes kiem elkedő veszélyességű b ű ncselekm ények előfordulásának g y ak o riság a alapján ítéli m eg. Így a házasságok stabilitását a válások g y ak o riság a, a nem i erkölcs elleni tám ad áso k at az erő szak o s kö zö sü lések g y ak o riság a, m íg a nemi erk ö lcs általános hely zetét elsősorban az üzletszerű k éjelg ésre, valam in t a p o rn o g rá fiára vonatkozó hírad áso k alap ján ítélik m eg. E zek az in fo rm áció k azonban — különösen a szakm ai h íradásnak nem tekinthető töm egkom m unikációs h íranyagokban — nem alkalm asak a rra , hogy a tényleges a rá n y o k ró l, azok előfordulásának gyak o riság áró l tájék o ztatást ad jan ak . A jo g i szak iro d alom b an p edig inkább a proli lém ák jo g d o g m atik ai vonatkozásaival foglalkozó elem zések olvashatók. Ez teljesen érthető, ha a cselekm ények nagyfokú társad alo m ra v eszély esség ére g o n d o lu n k , de a statisztikai elem zéssel foglalkozót nem m entesíti az alól a kötelezettség aló l, hogy a tém át tényleges arány aib an vizsgálva tekintse át. A krim inológiai és krim inálstatisztikai vizsgálatok alapvetően k ét oldalról közelíthetik m eg a bűnözést, m int töm egjelenséget. Az egyik a b ű ncselekm ényi (tárgyi) a m ásik az elkövetői (alanyi) oldal v olum enének v izsgálata. A két oldal adatai közötti m ennyiségi különbségek részben a felderítési a rán y b ó l, részben az ún. halm azati bűnelkövetésből adódik. A m ásik lehetséges m egközelítési mód a je le n sé g büntetőel já rá s szakaszai (ren d ő rség i, üg y észség i, b író ság i, b ü n tetésv ég rehajtási) szerinti vizsgálat. Á lláspontunk szerin t a társadalom szem pontjából leg könnyebben érte lm e z hető inform ációkat a jo g erő sen b efejezett bírósági eljáráso k adatai szo lgáltatják. A z elem zéssel kapcsolatban m eg kell em líten i, hogy az idősorok ad ata it az ún. form ális jo g i tényezők (jogszab ály v álto záso k , közkegyelm i ren d elk ezések ) lényegesen befolyásolják. A z idősorok elem zésénél e z é rt e hatások nem hag y h ató k figyelm en kívül. H osszabb időszak ad ata it áttekintve azonban m eg állap íth ató , hogy e jelen ség g y ak o riság a, valam int az elkövetők legfontosabb d em o g ráfiai-társad alm i jellem zői stabilitást m utatnak. A továbbiakban a B üntető T ö rv én y k ö n y v n ek a h ázasság , a család , az ifjúság és a nem i erk ö lcs elleni bűncselekm ényekkel foglalkozó fejezetében m eghatározott bűncselekm ények elkövetése m iatt jo g erő sen elítéltek ad atait elem ezzü k . Az elem zés az 1992. évi adato k o n alap u l, m ert ez az év m entes volt az előzőekben m ár em lített form ális jog i tényezők torzító hatásától. A z elítéltek et elsősorban d em o g ráfiai társadalm i jellem ző ik és a cselekm ények m orfológiai m egoszlása, illetőleg e tényezők és a m ár em lített ism érvek közötti összefüggések szem pontjából vizsgáljuk. A jo g k ö v etk ezm én y ek et csak a tájékoztatás é rd ek éb en tekintjük át.
KÖZLEMÉNYEK
419
A fiatalk o rú ak ra és a feln ő ttk o rú ak ra v o natkozó büntetőjogi szabályok különbözősége folytán a krim in o ló g iai és a k rim in álstatisztik ai, de a büntetőjogi szak iro dalom ban is a fiatalk o rú ak és a felnőttkornak ad ata it általáb an elkülö n ítv e vizsgálják. E bben a tanulm án y b an ettől az általános és eg y éb k én t jo g i szem pontból h elyes gyakorlattól eseten k én t eltérü n k . E nnek az az o k a, hogy a d em o g ráfiai társadalm i jellem ző k jo b b a n összehasonlíthatók a népesség hasonló ism érv ek szerinti m egoszlásával m int ahogy az büntetőjogi szem pontok alap ján esetleg feltételezhető. A zokban az esetekben a zo n b an , am ik o r ez az an y ag jo b b m eg értése vagy m ás elem zésekkel tö rtén ő összeh aso n lítása szem pontjából indokolt, a hagy o m án y o s felosztást követjük.
A z elítéltek száma és aránya A z 1992-ben közvádas eljárásb an elítélt 6898 fiatalkorúból 73 főt (1 ,1 százalék), a 69 314 felnőttkorúból 2002 főt (2,9 százalék) ítéltek el a Btk. e fejezetébe tartozó bűncselekm ény m iatt. A fiatalkorúaknái a 73 elítéltből 70 fiú és 3 leány, m íg a 2002 felnőttkorúból 1816 férfi és 186 nő volt. A bűnözés szerk ezetét v izsgálva m egállapítható, hogy az a fiatalkorúak és a felnőttkorúak között alapvetően eltér. A 2 0 0 2 feinőttkorúból ugyanis 1405 főt tartás elm u lasztása, 191 főt erőszakos közö sü lés, 64 főt szem érem elleni erő szak m iatt ítéltek el. A z egyéb ilyen jelleg ű b ű ncselekm ények m iatt elítéltek szám a csupán néhány fő volt. (E m lítést érdem el talán m ég a m egrontás m iatt elítélt 44 felnőttkorú.) A 73 fiatal k orú b ó l 45 főt erőszakos közö sü lés, 15 főt szem érem elleni erő szak , 6 főt term észet elleni erőszakos fajtalanság, 4 főt m eg ro n tás, m íg a fennm aradó 3 főt eg y éb , e fejezetbe tarto zó bűncselekm ény elk ö v etése m iatt ítélték el. A fiúk és a leányo k , illetőleg a férfiak és a nők elítéltek közötti arán y áb an m egm u tatkozó rendkívül nagy külö n b ség , valam int a férfiak és a nők bűnözésének szerk ezetéb en m utatkozó eltérések indokolttá teszik , hogy az esetleg es torzító hatások k izárása érd ek éb en a különböző nem ű elítéltek ad ata it elkülö n ítv e v izsgáljuk. Ezzel k apcso latban m eg kell m ég je g y e z n i, hogy a csekély esetszám m iatt a fiatalkorúak adatai statisztikai m ódszerek k el csak k o rláto zo ttan elem ezh ető k , a leányok és a nők adatainál pedig csupán a leíró je lle g ű ism ertetés látszik m egfelelőnek.
Demográfiai-társadalmi jellem zők (fiúk és féifia k ) A fiúk és a férfiak elk ö vetett bű n cselek m én y ek szerinti m eg o szlását vizsgálva azonnal szem betűnő bűnözésük szerk ezetén ek különbözősége. A fiatalkorúaknál a m eg h atáro zó bűncselekm ény az erőszakos k özösülés, m elynek ará n y a 6 4 ,3 százalék , m íg a felnőtteknél az e bűncselekm ény m iatt elítéltek arán y a 10,4 százalék . A legg y ak rab b an előforduló bűncselekm ény a felnőttkorúaknál a tartá s elm ulasztása (1289 fő, 7 1 ,0 százalék). N em k ívánva m ost foglalkozni a tartás el m ulasztása m eg n ev ezési b űncselekm ény jo g i m egítélésének részleteiv el, an n y it je g y e z n é n k m eg, hogy az elítéltek életk o r szerinti m egoszlása lényegesen k ü lönbözik a B üntető T ö rv én y k ö n y v e fejezetében foglalt egyéb bűncselekm ények elkö v etése m iatt elítéltekétől, és term észetesen a bűnözés m ás fo rm áit m egvalósítók életk o r szerinti m egoszlásától is. A z eltérés term észetesen érth ető , hiszen e m agatartás büntetőjogilag érték elh ető m egvalósításához több feltétel eg yüttes fen nfo rg ása szükséges. így ta rtá sra jo g o su lt léte, a tartás
420
KÖZLEMÉNYEK
k öv etk ezetes és ren d szeres elm u lasztása, valam int a tartá sra jo g o su ltn a k , illetőleg tö rv én y es képviselőjének b ejelentése alap ján a cselek m én y h atóságok tu d o m ására ju tá sa . Б feltételek együttes fen n fo rg ása eleve bizonyos életk o rt feltételez. E z az elkövetők éle tk o r szerin ti m egoszlásában és 100 000, azonos korú és nem ű lakosra ju tó g yak o riság áb an eg y a rá n t m egm utatkozik. A tartás elm u lasztása m iatt elítélt férfiak szám a 100 000 azonos korú lak o sra szám ítva a k övetkezőképpen alakult: 18— 19 évesek 3 , 2 0 —24 év esek 13, 2 5 —29 évesek 48, 3 0 —34 év esek 84, 3 5 —39 évesek 96, 4 0 —44 évesek 6 6 , 4 5 —49 évesek 3 2 , 50 éves és idősebbek 7. A g y ak o riság erőteljes em elk ed ése, m ajd a m axim um ot k övető u g yan csak g y o rs, végül zu h an ásszerű csökkenése (összevetve e g y éb k én t az előélet szerin ti, később m ég tárg y alan d ó m egoszlással) egyértelm űen b izo n y ítja a büntetőjogi jo g k ö v etk ezm én y ek hatástalan ság át. Az adatokból ugyanis a rra lehet köv etk eztetn i, hogy az elítéltek szám ának és gyako riság án ak csökkenése nem az ítéletek visszatartó ere jé n e k , hanem a ta rtá sra jo g o su ltság elv esztésének k ö v etk ez m énye. A z erő teljes visszaesés ugyanis az elítélteknek abban az életk o ráb an következik b e, am ik o r a ta rtá sra jo g o su lt m ár feltételezhetően eléri nag y k o rú ság át, és ezzel elveszíti ta rtá sra jo g o su ltság át. A z erő szak o s k özösülés m iatt elítéltek életk o r szerinti m egoszlása és ennek m egfelelően a gy ak o riság i m utatók alakulása ettől lényegesen eltér. A z ilyen bűn cselekm ény m iatt elítéltek relatíve alacsony szám a (összesen 234 fő) kevésbé alkalm as ugyan a g y ak o riság i m utatók a lk alm azására, de az eloszlás (különös tekintettel a rra , hogy azt m ás évek adatai is m egerősítik) m indenképpen figyelem re m éltó. Az erő szak o s közö sü lés m iatt elítélt fiúk és férfiak g y ak o riság a 100 000 azonos korú és nem ű lak o sra szám ítva a következőképpen alakult: 14— 17 évesek 12, 18— 19 évesek 14, 2 0 —24 évesek 14, 2 5 —29 évesek 13, 3 0 —34 évesek 8, 3 5 —39 évesek 5, 4 0 —44 évesek évesek 2 , 50 éves és idősebbek 1. A k o rstru k tú ra szerep ét a közölt adatokon túl jó l érzék elteth etjü k m ég, ha a rra h iv atk o zu n k , hogy a 14—30 éves k o ro sztály a rán y a az erő szak o s k özösülés m iatt elítélteknél 6 8 ,4 százalék , a tartás m iatt elítélteknél 15,4 százalék , az e g y éb , a Btk. e fejezetébe tarto zó bűncselekm ények m iatt elítélteknél 4 4 ,9 százalék volt. M ég szem betűnőbb k ülönbség, ha a rra utalunk, hogy az erőszako s közö sü lés m iatt elítéltek , 19,2 százalék a, az egyéb ilyen jelleg ű bűncselekm én y m iatt elítéltek (nem szám ítva a tartás m iatt elítélteket) 6 ,9 százalék a volt fiatalk o rú , m íg a tartás elm u lasztása m iatt elítéltek k özött fiatalkorú term észetesen nem fordult elő. A z erő szak o s közösülés m iatt elítéltekkel kapcsolatban m eg kell j e g y ezn i, hogy a je lle g é b e n viszonylag hasonló szem érem elleni erő szak , illetőleg term észet elleni erő szak o s fajtalanság m iatt elítéltek k o rm eg o szlása ném iképp eltérő, de ez a csekély esetszám m iatt statisztikai m ó d szerekkel történ ő elem zésre nem alkalm as. A családi állap o t, illetőleg a fiatalkorúaknál a családi k ö rn y e z e t és a deviáns m ag atartáso k , így a b ű nö zés közötti kapcsolat a krim in o ló g ia és szociológiai szakirodalom gy ak o ri tém ája. A fiatalkorúaknál a családi k ö rn y ezet szerinti m egoszlást h árom k ateg ó riáb a so ro lv a vizsgáltuk. A 70 elítéltből 42 fő m indkét szülő h á z ta rtásá b an , 10 fő csak az egyik szülő h á zta rtásáb an , m íg 18 fő szülői h áztartáson kívüli k ö rnyezetben élt. (A z erő szak o s k özösülés m iatt elítélt 45 fiatalkorúból 30 élt m indkét szülő közös h ázta rtásáb an , 7 fő az egyik szülővel és 8 fő szülői h áztartáson k ív ü l.) A felnőttkorúaknál a tartás elm u lasztása m iatt elítéltek m egoszlásánál érthetően az elváltak képezték a legnagyobb a rán y t (954 fő, 7 4 ,0 százalék). M eglepően m agas, 15,1 százalék volt a jo g ila g h ázas családi állap o tú ak arán y a . E z elsősorban az elítéltek egyébként is g y ak ran ren d ezetlen családi v iszo n y aira , illetőleg éle tk ö rü lm é n y e ire utal. E zt m egerősíteni látszik az az ad at, m ely szerin t a tartás elm u lasztása m iatt elítélt
KÖZLEMÉNYEK
421
férfiak 3 ,7 sz á zalék a jo g ila g házas volt u g y an , de tény leg esen h ázastársátó l külön élt, vagyis a jo g ila g h ázas családi állap o tú ak arán y a 18,8 százalék volt. A z elítéltek 6 ,5 százaléka nőtlen volt, am i n yilvánvalóan a házasságon kívüli, eseten k én t az élettársi kapcsolatokból szárm azó gy erm ek ek tartásá n ak elm ulasztásával m ag y arázh ató . A z erőszakos közösülés m iatt elítélt felnőttkorúak családi állapot szerinti m egoszlásánál a nőtlenek 57,1 százalékos a rán y a n yilvánvalóan e lső so rb an a k o r összetétel függvénye. H ázas volt az elítéltek 2 2 ,8 százalék a, elvált 15,3 százalék a, m íg jo g ila g h ázasnak m inősülő, de h ázastársátó l ténylegesen külön élő — a tartás elm ulasztása m iatt elítéltek éh ez hasonlóan — 3 ,7 százaléka. A 100 000 azonos nem ű és családi állapotú lak o sra viszonyított gyakorisági m utató é rték e a nőtleneknél a tartás elm ulasztása m iatt elítéltek esetében 11, az e rő szakos közösülés m iatt elítélteknél 14. A házasoknál u gyanezek a m utatók 8 és 2 , az elváltaknál 364 és 11. A jo g ila g házaso k at, tehát a ténylegesen házasság b an élőket és a kiilönváltan élőket együtt szám ítva a gyakorisági m utató értéke a tartás elm u lasztá sánál 10-re em elkedik. Az elv áltak at és a különélőket szám ítva eg y ü tt (tehát nem a jo g i, hanem a tényleges helyzetből kiindulva) a gyakorisági m utató é rték e a tartásnál 3 8 2 , az erőszakos közösülésnél 14 lesz. Az adatokból az is látható, hogy a B tk. e fejezetében foglalt m agatartások gyakorisági m utatóit döntő m ódon a tartás m iatt elítéltek szám a h atáro zza m eg. A z iskolai végzettség és a bűnözési gy ak o riság közötti összefüggés ugyancsak kö zism ert. A házasság , a család, az ifjúság és a nemi e rk ö lcs elleni bűncselekm ények m iatt elítéltek adatai az ezzel kapcsolatos korábbi ad ato k a t, illetőleg feltételezéseket m egerősítik. A fiatalkorúaknái elegendő csupán a rra h iv atk o zn i, hogy az erőszakos közösülés m iatt elítélt 45 főből csupán 23 fő (51,1 százalék) végezte el az általános iskola nyolc osztályát, ami lényegesen elm arad k o rtársaik iskolai végzettség szerinti m egoszlásától. A felnőttkorúaknál a 189 erőszakos közösülés m iatt elítéltből 11 fő írástudatlan volt, 164 fő általános iskolai végzettséggel ren d elk ezett, középfokú végzettsége volt 14 főnek, m íg felsőfokú végzettséggel senki nem ren d elk ezett. A ta r tás elm ulasztása m iatt elítélt 1289 főből 7 volt írástu d atlan , 998 (7 7 ,4 százalék) pedig csupán általános iskolai végzettséggel ren d elk ezett. K özépfokú végzettsége volt 275 főnek (21,3 százalék), felsőfokú végzettsége 9 főnek. Az iskolai v égzettség szerinti m egoszlás, összehasonlítva m ás b ű n cselek m én y k ateg ó riák elítéltjein ek ad ataiv al, az átlagosnál is kedvezőtlenebb képet m utat. Ez u gyancsak alátám asztani látszik azt a feltételezést, hogy az e b ű n cselekm ények m iatt elítéltek az átlagosnál is nagyobb arán y b an k erü ln ek ki a népesség iskolai v égzettség (és ezzel összefüggésben társadalm i helyzet) szem pontjából leginkább hátrán y o s helyzetű nép esség cso p o rtjaib ó l. Ism erve e népességcsoportok jo gérv én y esítési k észségének k o rlátait, teljesen bizonyosnak látszik, hogy e m agatartásfo rm a g y ak o riság a lényegesen m agasabb, m int ahogy azt az elítéltek szám a és m egoszlása m utatja. M ás k érd és, hogy e m ag atartásfo rm a g y ak o riság a a m agasabb végzettségű cso p o rto k b an is m agasabb lehet m int ahogy azt az adato k m utatják. A jo g érv én y esítés és ezzel kapcsolatban a b üntető eljárás elm arad ása itt feltehetően inkább p resztizs-okokkal m ag y arázh ató . (M egjegyzendő, hogy a tartás elm ulasztása m iatt elítéltek szám a az évi m integy 30 000 tartási perh ez viszonyítva korántsem tűnik m agasnak, am i a rra utal, hogy a kötelezettek jelen tő s része — önként vagy letiltás h atására — k ö telezettség én ek eleget tesz.) A z elítéltek előélet szerinti m egoszlása a bűnözés társadalm i veszélyességének egyik fokm érője. A Btk. e fejezetébe tarto zó b ű n cselekm ények m iatt elítéltek m egoszlása az átlagosnál kedvezőtlenebb. A fiúk adatai a csekély esetszám m iatt különösebb következtetések lev o n ására nem alk alm asak , e z é rt csupán annyit je g y ez n én k m eg, hogy a 70 főből 16 fő büntetett előéletű. A z 1816 felnőttkorúból 877
422
KÖZLEMÉNYEK
fő b ü ntetett előéletű volt, vagyis lényegesen m agasabb az átlagosnál. (A z 1992-ben jo g e rő se n elítélt felnőttkorű férfiak 3 5 ,7 százalék a volt b ü n tetett előéletű.) A büntetett előéletűek m agas arán y a elsősorban az e b ű ncselekm ények k ö réb en m eg h atáro zó jelen tő ség ű tartás elm u lasztása m iatt elítélteknél m ért 4 7 ,8 százalékos büntetettségi a rán n y al m ag y arázh ató . A különös és főképpen a tö b b szö rö s visszaesők a rá n y a azonban valam ivel alacsonyabb volt, m in t a hagy o m án y o s bűnözői k ateg ó riák ban. F eltételezhetően ez is azzal a k ö rü lm én n y el függ össze, hogy a ta rtásra jo g o su lt nagykorúság án ak elérésév el további b üntető eljá ráso k ra és így ism ételt elítélésre m ár nem kerül so r. F eltűnően m agas volt a büntetett előéletűek szám a és arán y a (189 főből 110 fő, 5 8 ,2 százalék) az erőszakos közösülés m iatt elítélt férfiaknál. E z a rra utal, h ogy a m agatartás tanúsítói az átlagosnál nagyobb arán y b an k ép telen ek a büntetőjogi norm ák tiszteletben tartá sá ra .
Egyéb tényezők A bűnelkövetés és az alkoholfogyasztás k ap cso lata a krim in o ló g iáb an és a szociológiáb an eg y a rá n t g y ak ran vizsgált tém a. A társadalm i b eilleszkedés és az alkoholfogyasztás közötti összefüggésnek az egyedi je le n sé g szintjén g y ak ran fennálló és kim utatható összefü g g ése a töm egjelenségek k örében kissé m ásképpen alakul, m int ahogy azt a k özvélem ény á ltaláb an feltételezi. A bírósági statisztika adatai alapján az állapítható m eg, hogy az elítéltek k ö zö tt m ek k o ra azoknak az ará n y a , akiknél a b űncselekm ény elkö v etése alkoholfogyasztással összefüggött. A krim in o ló g iai és a viktim ológiai vizsgálatok azo n b an azt bizonyítják, hogy az összefüggés elsősorban a konfliktus-bűncselekm ényeknél sértetti oldalon legalább olyan g y ak ran fordul elő, a rá n y a eseten k én t m agasabb, m int az elkövetői oldalon. U gy an ak k o r tagadhatatlan összefüggés figyelhető m eg az alkohol fogyasztás és a bűnözés k özvetett kap cso latren d szeréb en . E nnek lén y eg e, hogy az italozó vagy alkoholista szem élyek körny ezetéb en élők, elsősorban a fiatalkorúak beilleszkedési nehézségei az átlagosnál lényegesen súly o sab b ak , e z é rt az ilyen családokban nevelkedők között a deviáns m agatartások g y ak o riság a az átlagosnál nagyobb. A z 1992-ben a vizsgált b ű n cselekm ények m iatt jo g erő sen elítélt fiatalkorú fiúk k ö réb en 70 főből 19 esetében volt m egállapítható a b író ság szerin t a cselekm ény összefüggése alk o h o lfo g y asztással. A z erőszakos k özösülés m iatt elítélt 45 fiúból 18nál volt m egállapítható ez az ö sszefü g g és, egyet p edig erőszakos te rm ész et elleni fajtalanság m iatt ítéltek el. A z elítélt fiatalk o rú ak k ö zö tt e g y ék én t külföldi nem volt. A közv ád as eljárásb an elítélt felnőttkornak k ö zött az alkoholfogyasztással összefüggő b űncselekm ény m iatt elítéltek átlagos a rá n y a 1992-ben az összes elítélthez viszonyítva 44,1 százalék volt. E zt azo n b an alapvetően az a kö rü lm én y h atáro zta m eg, hogy a férfiak 2 9 ,5 százalék át (63 436-ból 18 742 fő) ittas járm ű v ez e tés alapesete m iatt ítélték el. E zek szám át az elítéltek szám ából levonva átlagosan csak m inden negyedik elítéltnél állap íth ató m eg a kapcsolat az alkoholfogyasztással. A h ázasság , a család, az ifjúság és a nem i erk ö lcs elleni bűncselekm ény elkövetése m iatt elítélt férfiaknál ez az a rán y 12,3 százalék volt. Ettől az átlag értéktől azonban az egyes cselekm ények n él m ért é rték ek lényegesen e ltértek . így az erő szak o s közösülésnél m ért arán y 5 1 ,9 százalék , a szem érem elleni erőszaknál 4 8 ,4 százalék volt. E zekkel a cselekm ények k el kapcso latb an m eg kell azonban je g y e z n i: szám os k utatás eredm ényei azt bizonyítják , hogy az alkoholfogyasztás ará n y a a sértetti oldalon is szám ottevő.
KÖZLEMÉNYEK
423
N agy valószínűséggel az életvitellel áll összefü g g ésb en , hogy a k iskorú veszélyeztetése m iatt elítéltek 3 9 ,0 százalékánál állapították m eg a kapcsolatot az alkoholfogyasztással. (M int ism eretes, k iskorú v eszély eztetését az a k iskorú n ev elé sére, felü g y eletére, vagy g o n d o zására k öteles szem ély követi el, aki az e feladatából adódó kötelesség ét súlyosan m egszegi, és ezzel a kisk o rú testi, értelm i vagy erkölcsi fejlődését v eszély ezteti.) A cselek m én y súlyosabban m inősül, h a a k isk o rú t bűncselek m ény e lk ö v etésére, vagy zü llött életm ód fo ly tatására ráb írja vagy rá b írn i törekszik. A tartás elm ulasztása m iatt elítélteknél az alkoholfogyasztással összefüggő cselekm ény elkövetése m iatt m arasztaltak a rá n y a csu p án 2 ,5 százalék volt. E z — az elkövetői k ö rt is figyelem be véve — v alószínűtlenül alacsony érték n ek tűnik. F eltételezhetően az eljárás során elsősorban a tény m eg állap ítására, s ezzel a bűnösség b izo n y íth ató ság ára fordítottak elsősorban figyelm et az eljáró ható ság o k , m íg egyéb k ö rü lm én y ek re csak ak k o r, ha ez valam ilyen oknál fogva, így a jo g k ö v e tkezm ények m érleg eléséh ez szükséges volt. A B tk. e fejezetébe tarto zó elítéltek közül eg y éb k én t 12 fő volt külfö ld i, közülük ötöt erőszakos közösülés, k ettőt szem érem elleni erő szak m iatt ítéltek el.
Jogkövetkezmények A z 1992-ben jo g erő se n elítélt fiúk átlagosan 13,3 százalék át ítélték vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre, m íg 6 2 ,6 százaléknál önálló an alk alm aztak m ellék b ü n tetést, intézkedést, am i g yakorlatilag p ró b á ra bo csátást je le n t. A Btk. vizsgált fejezetébe tarto zó bűncselekm ények elkö v etése m iatt elítélteknél a jo g k ö v etk e z m é n y ek ennél lényegesen súlyosabbak voltak. A vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítéltek a rá n y a ugyanis 5 8 ,6 százalék volt, m íg azo k é, ak ik et p ró b ára bo csáto ttak csupán 8,6 százalék. A z arán y o k b an nyilvánvalóan m eg h atáro zó szerep e volt annak a k ö rü lm én y n ek , hogy az erőszakos közösülés m iatt elítélteknél a vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítéltek a rá n y a 71,1 százalék volt. A fiatalkorú fiúk közül az előzetes letartó ztatásb an volt szem élyek a rán y a átlagosan 14,4 százalék, a vizsgált cselek m én y ek k örében azonban 57,1 százalék , am it alapvetően befolyásol az a k ö rü lm én y , hogy az erőszakos közösülés m iatt elítélt 45 főből 73,3 százalék volt előzetes letartó ztatásb an . A közvádas eljárásb an elítélt felnőttkorú férfiaknál a vég reh ajtan d ó szabadságvesztésre.ítéltek átlagos ará n y a 18,1 százalék , a felfüggesztett b ü n tetésre ítélteké 15,1 százalék , a pénzbüntetésre ítélteké 4 9 ,5 százalék , m íg az önálló an alk alm azo tt m ellékbüntetések, intézkedések ará n y a 17,2 százalék. A házasság, a család , az ifjúság és a nem i erkölcs büntetőjogi v édelm ét szolgáló szabályok m egszegőinél az arán y o k ettől lényegesen eltérn ek . A vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítéltek a rán y a 2 4 ,8 százalék , a felfüggesztett szab ad sá g v e szté se k é 24,3 százalék , a p énzbüntetések a rán y a 4 ,0 százalék, m íg az önállóan alk alm azo tt m ellék b ü n tetések é, intézk ed ések é 4 6 ,0 százalék. A bűnözésről alko to tt k épünk teljesség éh ez azonban h o zzátarto zik , hogy a közvádas eljárásban elítélt felnőttkorúak közel 1/3-át ittas já rm ű v ezetés m iatt m arasztalták. E zekben az ü gyekben az esetek több m int 4 /5 -éb en főbüntetésként
pénzbüntetést szabtak ki. Az ittas járművezetés alapesete miatt elítéltek számát az elítéltek teljes szám ából levonva az arán y o k — így a jo g k ö v etk ezm én y ek arány ai is — alapvetően m egváltoznak , a vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítéltek a rá n y a 20 százalék fölé em elkedik . A tartás elm ulasztása m iatt elítélteknél e g y éb k én t a
424
KÖZLEMÉNYEK
v ég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítéltek arán y a 11,3 százalék , a felfüggesztett b ü n tetésre ítélteké 2 5 ,3 százalék , m íg az önállóan alk alm azo tt m ellékbüntetések, in tézkedések a rá n y a 5 9 ,8 százalék volt. A fel függesztett szabadságvesztés és a p ró b á r a bocsátás m agas a rá n y a azt b izo n y ítja, hogy a bíró ság o k elsősorban figyelm eztető je lle g ű jo g k ö v etk ezm én y ek k el ig y e k ez n e k — m inden je l szerin t e g y éb k én t ere d m é n y te lenül — jo b b b elátásra b írn i az elkövetőket. A v ég reh ajtan d ó szabadságvesztés m agas a rá n y a első so rb an az erő szak o s nem i bű n c selek m én y ek n él a lk a lm a zo ttjo g következm ények ered m én y e. A z erőszakos közösülés m iatt elítéltek 88,9 százalék át, a szem érem elleni erőszak m iatt e líté lte k '7 5 ,0 százalék át, m íg a term észet elleni erőszakos fajtalanság m iatt elítéltek 83,3 százalék át (30 főből 25) ítélték a bíró ság o k v ég re h a jtan dó szabadság v esztésre. E zek az arán y o k az em lített m indenképpen indokoltnak tűnnek. A közvádas eljárásb an elítélt férfiak közül átlagosan m inden tizedik (10,3 százalék) volt előzetes letartó ztatásb an . A vizsgált cselekm ények k ö réb en az arán y ennél m agasabb, 15,6 százalék volt. E z elsősorban az erő szak o s nem i b ű n cselek m é nyeknél m ért arán y o k k al m ag y arázh ató . Az erőszakos közösülés m iatt elítéltek 7 6 ,7 százalék a, a szem érem elleni erőszak m iatt elítéltek 6 2 ,5 százalék a, és a term észet elleni erőszak o s fajtalanság m iatt elítéltek 43,3 százalék a volt előzetes letartó ztatásb an .
Az elítélt leányok és nők adatai A B tk. v izsgált fejezetébe tarto zó cselek m én y ek m iatt 1992-ben összesen báróin fiatalkorú leányt ítéltek el. K özülük k ettőt k iskorú v eszélyeztetése, egyet pedig — talán m eglepő m ódon — te rm ész et elleni erőszakos fajtalanság m iatt. A h árom leány közül egyik sem élt a szülők h á ztartásáb an . K özülük egy írástudatlan volt, egy az általános iskola hat o sztály át v égezte (őket ítélték el kiskorú veszélyeztetése m iatt) egy pedig nyolc általán o st végzett (term é szet elleni erő szak o s fajtalanság m iatt m arasztalták). M in d h áro m elítélt büntetlen előéletű m ag y ar á llam p o lg ár volt, a b íróságok m egítélése szerin t egyik esetben sem volt m egállapítható a cselek m én y ö sszefüggése a lk o h o lfo gyasztással. A te rm ész et elleni erő szak o s fajtalanság m iatt elítélt előzetes leta rtó z ta tásban volt, a m ásik kettő szabadlábon v édekezett. Jo g k ö v e tk e z m é n y k é n t az erőszakos nem i bűncselek m én y t elkövetőt a b íróság vég reh ajtan d ó szab ad ság v esztésre ítélte, a m ásik két szem ély t p ró b á ra b ocsátotta. A v izsgált bű n cselek m én y ek m iatt jo g erő se n elítélt 186 felnőttkorű nőből 116 főt (6 2 ,4 százalék ) tartás elm u lasztása, 42 főt (2 2 ,6 százalék) kiskorú v eszélyeztetése m iatt ítéltek el. C sak é rd ek esség k én t je g y e z zü k m eg, hogy 16 (őt az azó ta a bű n cselek m é nyek köréből tö rö lt ü zletszerű kéjelgés m iatt m arasztaltak . A z elítéltek életk o r szerinti m egoszlását alapvetően a tartás elm u lasztása m iatt elítéltek k o rm eg o szlása határo zza m eg. A z elítéltek 1/3-a tartás elm u lasztása m iatt m arasztalt 3 0 —39 éves korú nő volt. C saládi állap o t szerin t a legnagyobb a rán y t (3 6 ,6 százalék) az elváltak k ép viselték, ezt k övették a házaso k 3 0 ,7 százalék k al. A h ajadonok 2 0 ,4 százalékos a rá n y a elsőso rb an az elítéltek k o rm egoszlásával m ag y arázh ató . Jo g ilag házas volt, de h ázastársától külön élt 16 fő (8,6 százalék ), m íg az elítéltek közül özv eg y volt 7 fő. A z elítéltek iskolai v égzettség szerinti m egoszlása kedvezőtlenebb volt m int a férfiaké. A z írástu d atlan o k a rá n y a 6 ,5 százalék , az általános iskolát végzetteké 82,3 százalék , a középiskolai végzettségűek a rán y a nem é rte el a 10 százalék o t, a felsőfokú végzettségűeké p edig a 2 százalék o t (3 fő). A z elítéltek 7 2 ,0 százalék a b üntetlen előéletű volt. A bűnism étlők képviselték a b üntetett előéletűek közül a legm agasabb hán y ad o t. (A 36 főből eg y éb k én t 29-et tartás elm ulasztása m iatt m arasztaltak .)
KÖZLEMÉNYEK
425
A z elítéltek m indegyike m agyar állam p o lg ár volt; 12 főnél (6,5 százalék) állapították m eg, hogy a cselekm ény alkoholfogyasztással összefüggött. V alam ennyit kiskorú v eszélyeztetése m iatt m arasztalták. A közvádas eljárásb an elítélt nők k ö zött a v ég reh ajtan d ó szab adság v esztésre elítéltek átlago s a rán y a 10,7 százalék , a vizsgált cselek m én y ek m iatt m arasztaltak k ö réb en ennél alacso n y ab b , 8,6 százalék volt. A felfüggesztett szabadságvesztés átlagos alkalm azási a rá n y a 2 0 ,7 százalék , ezen belül a vizsgált szem élyeké viszont 2 9 ,6 százalék volt. A z önálló an alkalm azo tt m ellék bü n tetés, intézkedés átlag o s ará n y a 3 6 ,4 százalék, m íg a vizsgált cselek m én y ek k ö réb en 109 főnél alk alm azták ezt a jo g k ö v etk ezm én y t (5 8 ,6 százalék). A 109 főből 77 esetben tartás elm u lasztása m iatt folyt az eljárás, am i a felfüggesztett b üntetések m ár je lz e tt a rá n y á t figyelem be véve a rr a utal, hogy a férfiakh o z hasonlóan a nőknél is elsősorban figyelm eztető jelleg ű jo g k ö v etk ezm én y ek alkalm azásával k ívánják a bíróságok a vádlottakat jo b b belátásra b írn i. A z elítélt nők közül eg y éb k én t csupán 8 fő volt elő zetes letartó ztatásb an , a többiek szabadlábon védekeztek.
Összefoglalás, kő vetkeztet esek A család , az ifjúság és a nem i erk ö lcs v édelm ét szolgáló büntetőjogi szab ály o k at m egszegők főbb ad ata it áttekint ve elsőként a bűnözés szerk ezeti k ü lö n b ség ein ek életk o r szerinti ará n y a ira kell a figyelm et felhívnunk. A z erőszakos b ű ncselekm ények elkövetői elsősorban a fiatalabb év járatb a tartozók közül k erü ln ek ki. A bűnözés szerkezetéb en a tartás elm u lasztása m egnevezésű bű n cselek m én y és elkövetői m ind a B tk. fejezetében foglalt többi cselek m én y elkövetőjétől, m ind a bűncselekm ények egyéb form áinak elkövetőitől külö n b ö zn ek . E z értelem szerű en és szükségszerűen következik a szan k cio n ált m ag atartás m egvalósíthatóságának körülm ényeiből. E z is m egerősti azo k at a v élem én y ek et, m elyek szerin t a bűnözés általános jellem ző in ek vizsgálata m ellett szükséges az egyes b ű ncselekm ények vagy b ű n cselekm ény-kategóriák elkülönített v izsgálata is, m ert az ism érv ek az egyes m a g a ta rtá sfo n n á k elkövetői között lényeges eltérések et m utatnak. A z elítéltek adatai azt m utatják, hogy e m ag atartáso k elkövetői is első so rb an a rendezetlen k ö rülm ények k ö zött élő, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű, nagy arán y b an b ü n tetett előéletű kateg ó riák b ó l k erü ln ek ki. A kedvezőtlen iskolai v égzettség szerinti m egoszlás m ind az erőszakos b ű ncselekm ények elk ö v ető ire, mind a tartás elm ulasztása m iatt e líté lte k re jellem ző . A z ism ert és a tényleges cselek m én y ek m ennyisége közötti különb ség és az egyes társadalm i réteg ek k ö rén belüli g y ak o riság különbsége azonban a látencia m iatt pontosan nem m érhető. F ig y elem re m éltó a b üntetett előéletűek m agas a rá n y a , m elynek o k a az erőszakos nem i b ű n cselek m é nyeknél feltételezhetően elsősorban a b eilleszkedési készség vagy az e rre irányuló szándék h iánya, a tartás elm u lasztásánál vélhetően a büntetőjogi eszközök a lk a lm a z á sának alacsony h atékonyság a. E g y etértv e m indazokkal az elk ép z elések k el, m elyek a családi élet v éd elm ét fontosnak tekintik, és az ifjúság, valam int a nem i erk ö lcs v éd el m ét büntetőjogi eszközök k el is b iztosítandónak tartják , m eg kell je g y e z n i, hogy a tartás elm ulasztásának büntetőjogi szan k cio n álása m ind az általános jo g e lv e k , m ind a büntetőjog szem pontjából aggályos. A bírósági adato k e b ű n cselekm ényfajták és az alk o h o lfo g y asztás közötti elsődleges kap cso lat arány ain ál c se le k m én y e n k é n t— azok jelleg étő l függően — re n d kívül nagy szóródást m utatnak. A z erőszakos cselek m én y ek egy részénél azo n b an m ás
426
KÖZLEMÉNYEK
vizsgálatok a sértetti o ldalon is gy ak o ri összefü g g ésre utalnak. A z alko h o lizáló életm ód n egatív hatásai áttételesen is é rv én y esü ln ek , am it k ö zv ete tt m ódon a k iskorúak v eszélyeztetése m iatt elítélteknél m ért arán y is b izo n y ít. A z alk o h o lfo g y asztás és a bűnözés e form ái közötti k ap cso lat teh át m inden valószínűség sz e rin t nagyobb arán y ú és ö sszetetteb b , m in t ahogy a z t az elítéltek re v o natkozó elsődleges adato k m utatják.
T árg y szó : D eviancia Jo gszociológ ia
CRIMES AGAINST THE INSTITUTION OF M ARRIAGE AND FAMILY, AGAINST JUVENILES AND AGAINST SEXUAL MORALS, AND THEIR LEGAL CONSEQUENCES
