FERCOM Kft Budapest, Bécsi út 85. Tel.: fax: TARTALOM FÓKUSZBAN NÉVJEGY TANULMÁNY FÓRUM TÛZMEGELÕZÉS TAKTIKA MÓDSZER

TARTALOM FÓKUSZBAN

1996. 3. évf. 6. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Tarnavári Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 410-333 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01451038 Felelõs kiadó: BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok

Ammon isten gáza ............................................................................................ 5 Katasztrófa elhárítási gyakorlat ....................................................................... 6 Ammónia és üzemi-baleset megelõzés ............................................................. 7 Kárelhárítás ammónia baleseteknél .................................................................. 8 Védelem az ammónia ellen ............................................................................. 11 Technika az életért .......................................................................................... 13

NÉVJEGY Hol? Mi? ......................................................................................................... 15

TANULMÁNY Felügyelet és ellenõrzés .................................................................................. 16

FÓRUM Az önkormányzati tûzoltóparancsnokságok rádiórekonstrukciója ................. 19 Mi legyen a halonnal? .................................................................................... 23

TÛZMEGELÕZÉS Tûzzel játszó kórház? ..................................................................................... 24 A téves riasztások lehetséges okai és kiküszöbölésük módjai ........................ 29 Bitumenes zsindely a tetõn ............................................................................. 31 Épületek füstmentesítése ................................................................................. 32

TAKTIKA Tûz a kastélyban ............................................................................................. 33 Bevatkozás veszélyes környezetben ................................................................ 36 64 ezer liter benzin ......................................................................................... 37

MÓDSZER A behatolás módszerei .................................................................................... 38

Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665)

Címlapon:

MUNKABIZTONSÁG Séta a „pokolban” ........................................................................................... 41

TECHNIKA DORMA TS 93 – ajtócsukó, amely „szívvel” végzi munkáját...................... 43 Munkába fogott mikroorganizmusok ............................................................. 45

Kiállítás Kiállítók a BS-ben .......................................................................................... 46

FERCOM Kft. 1036 Budapest, Bécsi út 85. Tel.: 250-4910 fax: 250-49-09

VÉDELEM 1996/6

3

FÓKUSZBAN Ammon isten gáza Az elmúlt évek veszélyes anyag balesetei közül gyakoriságban a 2. helyen áll az ammónia. E tény, valamint sokoldalú felhasználása miatt is megkülönböztetett figyelmet érdemel.

Felhasználása Ammon isten temploma mellett tevetrágya elégetésekor a füstbõl ammóniumklorid rakódott le. Az egyiptomi istenrõl elnevezett ammónia az elmúlt 2000 évben, de különösen a XX. században, példátlan karriert futott be. A vegyiparban mûtrágyagyártáshoz, mûanyagok, mûszálak, festékek elõállításához, füstgázok kénmentesítésére használják. A fémiparban is széles a felhasználási lehetõsége. A legnagyobb elterjedtséget mégis a nagy párolgás hõjének köszönheti. A hûtéstechnikában – élelmiszeripar, nagyáruházak, gyümölcsfeldolgozók, hûtõházak – hûtõanyagként szolgál. A veszély a széleskörû elterjedtséggel arányosan nõ, hiszen a szállításnál és a végfelhasználásnál a fizikai és az emberi veszélytényezõk fokozottabban jelentkeznek. Ezt bizonyítják a bekövetkezett balesetek is, ugyanis az ammónia kiszabadulások többsége (11 eset) hûtõházakban következett be. Az okok emberi mulasztásokra, valamint a berendezések, csõrendszerek meghibásodására vezethetõk vissza. Az 1991-óta bekövetkezett 17 balesetbõl 16-nál ammónia került a légtérbe 5 fõ sérülését s egy fõ halálát okozva.

Tulajdonságai A fizikai, kémiai tulajdonságait vizsgálva néhány látszólagos ellentmondásra figyelhetünk fel.
Az ammónia ugyanis olyan szúrós szagú színtelen gáz, amellyel többnyire folyadékként találkozunk. Ez annak köszönhetõ, hogy az ammónia nyomás alatt könnyen cseppfolyósítható. 20 C foknál már 8,6 bar nyomáson elvégezhetõ a cseppfolyósítás.
Az ammóniagáz könnyebb a levegõnél (pl.: egy m3 ammóniagáz 0 C foknál 0,771 kg súlyú, s így kb. 1,7-szer könnyebb a levegõnél), mégis a folyadékfázisban szabadba jutó ammóniából, a gáz VÉDELEM 1996/6

expanziója során keletkezõ hideg köd nehezebb a levegõnél, ezért a talajszinten marad. Amennyiben a nyomás alatt tárolt ammónia atmoszférikus nyomáson azonnal kiterjed, a gázfázis kiáramlása után a megmaradó folyadék mennyiség kb. 15 %-a elgõzölög. A maradék folyékony ammónia eközben lehûl –33,4 C fokig.
Az ammónia éghetõ gáz, amelynek 630 C fok a gyulladási hõmérséklete. A gáz elemeire (hidrogén, nitrogén) bomlása már 450 C fokon megkezdõdik, ennek ellenére szabadban nehéz hosszabb ideig égési állapotban tartani, ehhez a szakirodalom szerint folyamatos hõközlésre van szükség. (Egyébként a gyújtóforrás eltávolítása után a láng elalszik.)
Mindezek ellenére a levegõvel 15-28 tf % között robbanóképes elegyet alkot.
A kárelhárítás szempontjából legfontosabb tulajdonsága, hogy vízben rendkívül jól oldódik, s a hideg víz jobb oldási hatékonyságot mutat, mint a meleg. 1 térfogat vízben 0 C fokon 1200; 20 C fokon 700 térfogat ammónia oldódik fel miközben 2100 kJ/kg hõ szabadul fel.

Biológiai hatása Az ammónia erõsen izgató hatású, a nyálkahártyára és a légutakra hat mérgezõen s a szemet ingerli. Nagy koncentrációjú gõz, vagy gáz belégzése – a légzõközpont bénulása miatt – azonnali halált okozhat. A folyadék bõrre jutva fagyást, a gázok súlyos felmaródást okozhatnak. Koncentrációk: – MAK értéke 28 ppm, de 100 ppm-ig nem kell káros hatással számolni; – 200 ppm-nél szemek légutak ingerlése; – 400 ppm-nél fulladásérzés, gyomorgörcsök; – 1700-5000 ppm görcsös köhögés, 30 perces hatás halálos lehet; – 5000 ppm felett a légzõrendszer bénulása, halál lép fel. Elõnye, hogy szúrós szaga már 5 ppmes koncentrációban érzékelhetõ.

Üzemi gyakorlat veszélyes gázokkal

AMMÓNIA 268 1005 képlete: Móltömege:

NH3 17,03

forráspont: olvadáspont:

– 33 °C – 78 °C

relatív gázsûrûség: sûrûség:

0,6 0,7718 g/l

gõznyomás:

20 C foknál: 8,5 bar 30 C foknál: 11,7 bar

50 C foknál: 20,3 bar gyulladási hõmérséklet: 630 C fok robbanásképes elegye: 15-28 tf % Tûzveszélyes osztálya: „B” átszámítása 20 °C légköri nyomáson (1013 mbar): 1 ml/m3 = (mg/m3) 0,708 1 mg/m3 = (ml/m3) 1,41 Forrás: G.Hommel Veszélyes anyagok AUER Technikum 5

FÓKUSZBAN

Katasztrófa elhárítási gyakorlat A várpalotai vasútállomáson szabálytalan tolatás következtében megsérült egy cseppfolyós ammóniát szállító tartálykocsi - ebbõl a feltételezésbõl indult ki ez év május 8-án a Nitrogénmûvek Rt. antihavária gyakorlata.

Helyzet és feladat Egy 40 tonnás cseppfolyós ammóniát szállító tartálykocsi leürítõ csonkja megsérült. Az erõsen szivárgó ammónia veszélyezteti az állomást és környékét. A riasztott rendõrség, tûzoltóság, polgári védelem és a Nitrogénmûvek Havária Elhárító Csoportja a helyszínen gyors döntést hoz. – A rendõrség lezárja a kárhely környékét. – A tûzoltóság porlasztott sugárral vízfüggönyt von a kiömlõ anyag köré. – Elrendelik a sérült vagon bevontatását a gyári lefejtõhelyre. – A MÁV szakemberei összeállítják a vontató szerelvényt, ellenõrzik a váltókat, kiállítják a vontatást fedezõ õröket. – A polgári védelem feladata a vasútállomás környékének – szükség szerinti – kiürítése lenne.

Német gyakorlat: kármentõ fólia szivattyúval

Meteorológiai viszonyok – szélirány: 235 – szélsebesség: 2-3 m/s – levegõ hõmérséklet: + 18 C fok – a levegõ függõleges stabilitása: inverzió – csapadék: nincs

Vontatás A mozdony és a sérült kocsi közé 4-5 db üres vagont iktatva 5 km/órás sebességgel indul a menet, amelyet védõfelszerelésben rádióval ellátva egy fõ végig követ. A lefejtõhelyre érkezve a sérült vagont alátétekkel rögzítik, a legtávolabbi kocsi rögzítõfékjét pedig behúzzák. Ezt követõen a mozdony és a személyzet védett helyre távozik. Az ide is áttelepült tûzoltók tovább végzik a gáz elnyeletését.

szerelvényeket. Kinyitják és rögzítik a gyorszárat, s elindítják a 2 db lefejtõszivattyút.

Lefejtés

Utómunkálatok

A mentésvezetõ elõkészíti az ammóniumnitrát üzemet a lefejtéskor keletkezõ kb. 1-4 tonna ammóniagáz fogadására. A nehézgázvédõ ruhában dolgozó mentõcsoport elõkészíti a felszereléseket. Felszerelik a védõföldelést. A csöpögõ elzárószelep vakperemét óvatosan megbontják, s közben ügyelnek arra, hogy a kiáramló ammóniamennyiség még kezelhetõ legyen. Csatlakoztatják a gázoldali lefejtõtömlõt, kinyitják a vagonon és a töltõhídon lévõ

A tartály sikeres lefejtése után a szakemberek feladata: – a lefejtõgáz és a tömlõhíd szerelvényeinek elzárása, – a vagon nyomásának lefuvatása (O-baron), – a gyorszár és a szakaszoló szelepek lezárása, – a tömlõk le- és a vakperemek felszerelése, – a vagon elszállítása és kiszellõztetése. (A szellõztetést 20 ppm-ig kell végezni!)

6

Teljes egyéni védelem. Beavatkozás habtakaróval és szórtsugárral

Mindenki idõben a szükséges felszerelésekkel és szakképzett személyzettel érkezett a helyszínre és avatkozott be. A jól elõkészített gyakorlat megfelelõ tréninget biztosított a Nitrogénmûvek Rt. és az együttmûködõk számára. Ez az együttmûködés a gyakorlatok szintjén, valamint a jól felkészült vegyi üzemekben jól funkcionál. A valóságos esetek azonban azt mutatják, hogy egy havária katasztrófává történõ kiszélesedésének megakadályozása érdekében az elsõként kiérkezõ tûzoltóságnak kell – az elsõ lépcsõben – a feladat szervezési oldalát is ellátni. Ehhez adhat segítséget a Nitrogénmûvek Rt. speciális felszerelésekkel ellátott Havária Elhárító Csoportja.

Nitrogénmûvek Rt 8105 Várpalota, Pf. 450 Telex: 032-237 Telefon: 88/371-111, Telefax: 88/371-150

VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

Ammónia és üzemi-baleset megelõzés A tûz- és robbanásveszélyes ammóniáról a széleskörû alkalmazás ellenére sincs jól körülírt szabályrendszert tartalmazó szakirodalom széles körben elterjedve.

Tárolás Az ammóniát kétféle módon, nyomás alatti tárolótartályokban, vagy atmoszférikus tárolókban mélyhûtve tárolják. – Kis- és közepes mennyiségben (1500 tonnáig) általában környezeti hõmérsékleten nyomástartó edényekben. – Nagy mennyiségben (5000 tonnáig) – 33,4 C fokon mélyhûtött állapotban, 40 bar túlnyomáson, szigetelt tartályokban. pl: Nitrogénmûvek Rt-nél – 400 m3-es gömbtárolóban 20 t 12 bar nyomáson. – 30 m3-es fekvõhengeres tartályban 75 tonna, 14 bar nyomáson. – 19300 m3-es tartályban 10000 tonna, 1,03 bar nyomáson. – 49 m3-es földfeletti állóhengeres tartályban, 88,2 tonna 1 bar nyomáson. A szabályokat a tárolás fajtája, helye és a tárolt mennyiség is befolyásolja.

Ammónia tartály kal (kézi vagy távirányítással) avatkozhatunk be.
Lefejtõhelyeknél a lefejtõhely körül kialakított perforált csõrendszer akadályozhatja meg a kiszabadult ammóniagáz továbbterjedését. A tartályok, technológiai rendszerek, valamint a lefejtõhelyek területén és környezetében különösen nagy figyelmet kell fordítani a csatornaszemekre. Baleseteknél a lecsapatásból származó szennyezett víz csatornarendszerbe jutását meg kell akadályozni. Tartályoknál történõ beavatkozás során errõl a tûzoltóságnak kell gondoskodnia vagy a saját vagy az üzem készenléti eszközeivel. Lefejtési és feltöltési munkák során célszerû az úgynevezett rögzített vagy félig rögzített zárórendszerek használata.

Zárt térben Ha a tárolás zárt térben történik, akkor tûzvédelmi szempontból néhány fontos szempontot figyelembe kell venni.  Az ammóniakoncentrációt beépített ammóniaszenzorral kell mérni, s a mért értékeket egy állandóan felügyelt helyre kell továbbítani.  A tárolóhelyen felfogóteret kell kiképezni. Ez olyan méretû legyen, amely az esetleg kifolyó ammóniát és a lecsapatására felhasznált vizet is képes befogadni.  A gáz lecsapatásához szóróberendezést kell felszerelni.  A fennmaradó gázok elszivatására elszivó-nyílást kell létesíteni.  A dolgozókat védõruhával és levegõtõl független légzõkészülékkel kell ellátni.

Szabadban Mindezek a megelõzõ intézkedések a szabadban történõ tárolásnál, valamint az ammónia töltõ- és lefejtõhelyein is figyelembe vehetõk. Itt azonban a legfontosabb az esetVÉDELEM 1996/6

40 tonna ammónia a rendszerben

leges kifolyás terjedésének megakadályozása. (pl. betonperemmel, anyagtárolással). Az ammóniagõzök lecsapatása érdekében:
Kisebb helyeken megfelelõ tûzcsap létesítésének és sugárcsõ készenlétben tartásának elõírásával védekezhetünk.
Nagy, szabadban elhelyezett tárolótartályoknál stabilan elhelyezett vízágyúk-

Tervezés Az esetleges baleset tervszerû elhárítása érdekében üzemi riadótervet kell készíteni, felsorolva a beavatkozó személyek feladatait, a beavatkozás folyamatát, a kárelhárításhoz szükséges védõeszközök és felszerelések (rozsdamentes csövek, átfejtõ szivattyúk, szerszámok stb.) helyét. Az így kidolgozott feladatelemeket célszerû a tûzoltósággal közösen gyakorolni, kipróbálva az eszközök használhatóságát, valamint a szervezési intézkedések életszerûségét. 7

FÓKUSZBAN

Kárelhárítás ammónia baleseteknél A megelõzõ intézkedések ellenére elõfordulnak ammónia balesetek, amelyek felszámolása speciális bevetéstaktikai intézkedéseket és eszközöket igényel.

Tûzeset A nyomás alatt cseppfolyósított ammónia „B” tûzveszélyességi osztályú éghetõ gáz, amelynek gyulladási hõmérséklete 630 C fok. A szabadba jutó folyadék rendkívül gyorsan gázosodik, különösen ha hõhatás éri. Ugyanakkor a gáz alakú ammónia csak nagy koncentrációban, magas hõmérsékleten, erõs energiaforrás hatására ég. Ilyen energiaforrás lehet egy nem lezárt vezetéken, csatlakozóperemen végzett hegesztés vagy a berendezések környezetében kelekezett tûz. A tûzjelzés vételekor legalább II-es kiemelt riasztást elrendelve, a szakirodalom ajánlásai alapján három oltóanyagtípussal való oltásra célszerû felkészülni. Kisebb tûz esetén az oltás porral, CO2 vel vagy habbal végezhetõ, de a kifolyt és eloltott anyagot habbal takarjuk le. Vizet a folyékony ammóniába vagy a tartályba bejuttatni tilos! Nagyobb tûz esetén porlasztott sugárral vagy habbal végezhetõ az oltás. Az ammónia tartályt a hõsugárzástól védeni kell: vagy eltávolítani a veszélyzónából, vagy porlasztott sugárral hûteni. Minden esetben abból kell kiindulni, hogy az ammónia 1528 tf% között robbanásképes gáz-levegõ elegyet alkot.

Csurgás, szivárgás A tartályok és vezetékek kisebb-nagyobb meghibásodásakor az ammónia folyékony halmazállapotban lép ki a szabadba, de a kifolyt ammónia - 33,4 C fokra hûl le, miközben a gáz expanziója során nagyon gyorsan nagy mennyiségû hideg köd és maró, robbanóképes elegy keletkezik. Ez a köd nehezebb a levegõnél, ezért a talajszinten terjed. Ebbõl eredõen a taktikai feladat kétirányú – meg kell akadályozni a kifolyt ammónia további gázosodását, – meg kell akadályozni az ammóniafelhõ továbbterjedését További járulékos feladat a veszélyterület körülhatárolása és a veszélyeztetett személyek eltávolítása.

Területlezárás, kitelepítés kisméretű lékszivárgás

nagyméretű lékszivárgás, hasadás

teljes lezárás teljes lezárás (m) (m) 50 8

100

kitelepítés a széliránynak megfelelően szélesség (m)

hosszúság (m)

700

1400

A veszélyterületen vegyvédõruhában melegen aláöltözve dolgozhatunk

Letakarás fóliával A fõ célt a kifolyt ammónia további gázosodását úgy érhetjük el, hogy a folyékony ammóniát elszigeteljük a hõsugárzástól. A külföldi szakirodalom erre a legegyszerûbb módszerként a kifolyt anyag polietilén fóliával való letakarását ajánlja. Ennek érdekében a szabadba jutott anyagot gáttal körül kell zárni. A szabad ammónia felület letakarása után gyakorlatilag nem tudnak ammóniagázok képzõdni. Ez a módszer azonban a fóliák mérete és kezelhetõsége miatt csak kisebb felületû kifolyásoknál alkalmazható, éppen ezért az üzemeknél célszerû rendszeresíteni. A maradék anyagot õrölt mészkõvel, száraz homokkal vagy speciális felszivató anyaggal, ill. szükség esetén földdel le kell fedni. A felitatott anyagot zárt tartályba kell helyezni és az üzemeltetõnek gondoskodni kell a biztonságos lerakóhelyre szállításáról.

Habtakaró A nagyobb felületen kifolyt ammónia gázosodását szintetikus középhabbal akadályozhatjuk meg eredményesen. Erre a VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

3 2 5

Ammónia lecsapatása vízfüggönnyel és nagyteljesítményû ventillátorral 3 5

Terjedés megakadályozása és lecsapatás vízfüggönnyel

2

Ammónia eltávolítása helyiségbõl ventilátorral és lecsapatása vízfüggönnyel

3

Lecsapatás porlasztott sugárral gépjármûfecsekendõkön málházott habfejlesztõ berendezések, valamint az EVAM, a Tiniflam Allround F 15, a Solvenseal K és a Light Water FC 600 habképzõanyagok kiválóan alkalmasak. Az alacsony víztartalmú középhabot a kifolyt ammónia felületére juttatva több órán keresztül stabilan záródó habtakarót kapunk, amelyet szükség esetén kis anyagfelhasználással ismét felújíthatunk. A hab elszigeteli a folyadékfelszínt a környezetétõl, vagyis teljes gõzzáró réteget képez, így gyakorlatilag nem tudnak ammónia gázok képzõdni. Ezzel a módszerrel a szükséges szállítótartályok és speciális szivattyúk kiérkezéséig biztosítható a helyszín. A kárelhárítás vezetõje elsõsorban a gyártó, ill. nagyobb felhasználó cégek felé intézkedhet, a mélyhûtött és folyékony ammónia felszivatásához és felfogatásához szükséges speciális eszközök kirendelésére.

Folyékony ammónia átszivattyúzása A csõvezetékek, tömítések meghibásodásából eredõ szivárgások, folyások a vezetékrész kiszakaszolásával – a megfelelõ szelepek elzárásával – többnyire megszüntethetõk. Ehhez minden esetben megfelelõ védõfelszerelésekkel és szerszámokkal ellátott beavatkozó csoportot kell kijelölni célszerûen az üzemi szakemberek támogatásával és tevékeny részvételével. VÉDELEM 1996/6

1 2

5

Ammónia eltávolítása spirál légcsõvel és ventilátorral, lecsapatása a) vízfüggönnyel b) szórt sugárral 1= spirál légcsõ, 2= ventillátor, 3=vízfüggöny, 4=szórt sugár, 5= ammónia gáz

Amennyiben a felderítés során bebizonyosodik, hogy a probléma nem a fentiekbõl ered, hanem a nyomás alatt oldott ammónia tartálya folyik, úgy a kifolyás intenzitásának csökkentésére kell intézkedni. (tömítõpárna, anyag, bandázskötés, stb.) Ezzel egyidejûleg intézkedni kell a tartály átszivattyúzására, amelyhez folyékony gázszivattyúra, valamint speciális tartályra van szükség. Mindezek végrehajtása csak képzett és gyakorlott – üzemi – személyzettel valósítható meg.

Ammóniagázok lecsapatása A nyomás alatt tárolt ammónia atmoszférikus nyomáson azonnal kiterjed, a gázfázis kiáramlása után a megmaradó folyadékmennyi9

FÓKUSZBAN

Spirál légcsõ Különösen a zárt tartályok, aknák kiszellõztetésénél a robbanásveszélyes koncentráció miatt csak olyan megoldás alkalmazható, amellyel nem viszünk gyujtóforrást a légtérbe. Az AUER spirál légcsõ tulajdonképpen a Venturi-hatás elvén alapulva fejti ki hatását. A légcsõbe 1,4 -5,5 bar nyomású sûrített levegõt vezetve, az igy felgyorsult levegõ a szívott térben lévõ gáz-levegõ elegyet (a sûrített levegõnyomás mintegy 10-szeresét) magával rántja. Az elektrosztatikus feltöltõdés elkerülése érdekében a spirál légcsövet a rajta elhelyezett kis csavarral rögzítve földelhetjük. A mûszaki leírása szerint földelésként az is elfogadható, ha a sûrített levegõ vezetékének elektromos ellenállása kisebb mint 108 Ohm/m. Ha egy normál levegõvezetékünk van akkor a készüléket egy csõvezetékhez vagy egyéb fémépítményhez földelhetjük. típus

teljesítmény a nyomás függvényében

Letakarás fóliával

nyomó oldalon (m3/min) szívó oldalon (m3/min) súly (kg)

3"-os

6"-os

10"-os

7,7-20,9 7,2-18,8

25,5-89,2 24,1-80,9

82,1-157,5 77,9-146,2

2,9

14,1

21,3

A készülékek (3 típus van) nagyon gyors szellõztetést tesznek lehetõvé, egyébként nehezen megközelíthetõ helyeken is. Egyetlen hátrányuk, hogy a sûrített levegõ elõállításához kompresszorra és vezetékre van szükség. (Megjegyzendõ, hogy mindennemû egyéb poros, füstös, gázos levegõjû terek, tartályok légterének megtisztítására alkalmazható különösen karbantartási munkálatokat megelõzõen.)

Letakarás középhabbal

A csatornaszemeket védeni kell (alul)

ség kb. 15 %-a elgõzölög. A maradék folyékony ammónia eközben – 33 C fokig lehûl. Ennek a robbanásveszélyes ammónia felhõnek a kialakulását, ill. továbbterjedését kell megakadályozni. Mivel az ammónia vízben rendkívül jól oldódik, vízfüggönnyel, szórtsugárral az ammóniagõzök nagy része leköthetõ, s ezáltal a veszélyes anyag koncentráció radikálisan lecsökken. A továbbterjedés megakadályozására talpsugárcsõvel alkothatunk hatékony vízfüggönyt. A képzõdött ammóniafelhõ elterelése nagyteljesítményû ventillátorokkal oldható meg a leggyorsabban, amellyel a köd a célszerûen elhelyezett talpsugárcsõ által kialakított vízfüggönyhöz vezetve lecsapatható. (Erre azonban a robbanásveszélyes környezet miatt csak a vízturbina meghajtású típusok alkalmazhatók! – lásd: Védelem 1996/1. Mobil szellõztetõk.) Arra kell azonban számítanunk, hogy az így lecsapatott ammónia erõs higításban is maró elegyet alkot, így a csatornarendszerbe, élõvizekbe jutását meg kell akadályozni. 10

A légsugárcsõ

Ammónia zárt térben Ha egy zárt térben magas ammónia koncentráció alakul ki a tér jellegébõl kiindulva két megoldás közül választhatunk: kinyomhatjuk vagy kiszívhatjuk a veszélyes koncentrációjú ammónia-levegõ elegyet. Minden olyan helyiségbõl, térbõl, amely legalább két megfelelõ nyílással rendelkezik, a túlnyomásos szellõztetés taktikai megoldásait alkalmazva (lásd: Védelem 96/1. 11-13. old.), ventillátorral eltávolítható az ammónia gáz. Olyan térbõl amely ezeknek a feltételeknek nem felel meg (pl. aknák, mélyedések, csak egy nyílással rendelkezõ terek, tartályok, kábelcsatornák, sb.) bevált megoldás a gázformájú ammóniát az un. spirál légcsõvel kiszivatni és a kiszivatott gázt egy vízfüggönyhöz vezetve lecsapatni. VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

Védelem az ammónia ellen A szállítás, termelés, feldolgozás, átfejtés, töltés során számos veszélynek vagyunk kitéve. E veszélyek tudatosítása és a veszélyekkel, ill. azok megelõzésével, elhárításával kapcsolatos igény felkeltés az egyik legfontosabb feladat.

A koncentrációmérés A balesetek megelõzése és biztonságos elhárítása szempontjából is a legfontosabb feladat a veszélyes terület behatárolása. Az ammónia veszélyességét tekintve mérgezõ és robbanásveszélyes anyag. Mérgezõ hatására vonatkozóan két jellemzõ értéket kell ismerni. ÁK (átlagos koncentráció) 18 mg/m3 illetve 25 ppm (ml/m3) CK (csúcskoncentráció) 27 mg/m3 illetve 38 ppm (ml/m3) A robbanásveszély elkerülése érdekében pedig az alsó- és felsõ robbanási határértékeit kell ismerni. ARH (alsó robbanási hatás) 15 térf. % FRH (felsõ robbanási határ) 30,2 térf. % Mivel a mérgezési és a robbanási határértékek nagyságrendekkel eltérnek egymástól, ezért olyan mûszer amely ezeket az értékeket egyszerre tudja mérni nagyon költséges lenne és a legtöbbször nem is szükséges. Az érzékelõk mérései elvét tekintve a kis koncentrációk (ÁK és CK tartománya), mérésére az elektrokémiai mérõcellák a legalkalmasabbak, de elterjedten használják az ammónia kis koncentrációinak kimutatására, elsõsorban telepített rendszereknél, a félvezetõs érzékelõket is. Egyszerû és könnyen kezelhetõ mérési módszer még a kis koncentrációk kimutatására az úgynevezett vizsgálócsövecskés vagy kimuta-tócsövecskés módszer is. A magasabb koncentrációk (ARH tartománya) mérésére a gázok katalitikus égetése illetve a hõhatás elvén mûködõ érzékelõk használhatók a legjobban.

Telepített érzékelõk Nagyobb mennyiségû ammónia tárolása illetve hûrõrendszerben cirkuláltatása esetén szükséges, hogy a légtér ammóniakoncentrációjának folyamatos mérése illetve felügyelete telepített gázkoncentráció-mérõkkel legyen megoldva. Az érzékelõrendszerek közül azokat célszerû választani, ameVÉDELEM 1996/6

EX-TOX ALARM telepített érzékelõ rendszer lyek alacsony koncentráció mellett – az ÁK érték tartományában – is megbízhatóan mûködnek. Ilyen pl. az AUER EX-TOX ALARM rendszer. Egy munkahelyen egyszerre többféle, robbanásveszélyes vagy toxikus gáz koncentrációjának mérésére és felügyeletére alkalmas. Az érzékelõk folyamatosan jelzik a pillanatnyi koncentrációt. A beállított riasztási értékek elérése vagy üzemzavar esetén vészjelzést ad a rendszer. A mért értékek számítógépen vagy pontszintírón rögzíthetõk és a vészjelekkel egyidõben a szükséges beavatkozások – szellõztetõk bekapcsolása, hangjelzés, áramtalanítás stb. – is elvégezhetõk. Ammónia jelzésére a rendszerhez kétféle érzékelõ – félvezetõs és elektrokémiai cellás – csatlakoztatható. Méréstartományok: Félvezetõs: 0 ... 1000 ppm Elektrokémiai cellás: 0 ... 100 ppm

Kézi mûszerek Karbantartások során vagy haváriáknál könnyen kezelhetõ kézi mûszerekre van szükség.

Vizsgálócsövecskék és mitavevõ pumpák Több mint 110 féle gáz és gõz érzéke-

lésére, koncentrációjának mérésére alkalmasak az AUER gyártmányú vizsgálócsövecskék. Ilyen a szívásszámlálóval ellátott, robusztus kivitelû Gastester II H típusú kézipumpa, vagy az akkumulátoros mûködésû Toximeter. Ammónia mérésére a következõ méréstartományban vannak csövecskék. NH3-2 2...2500 ppm NH3-20 20...1000 ppm NH3-0,1% 0,1...10 tf.% A gázvizsgáló csövecskés mérés kis gyakoriságú mérések esetében a gyakorlatban még ma is a legjobban használható és a legolcsóbb módszer.

Elektronikus mûszerek Az elektronikus kézimûszerekre akkor lehet szükség, amikor folyamatos felügyeletre is szükség van. Ez kárelhárítási munkálatoknál fordulhat elõ. Ilyenkor azonban az ammónia jelenlétének kimutatására a kimutató csövecskék is megfelelnek. Ammóniás környezetben kárelhárítást csak teljes védõfelszerelésben, vagyis gáztömör és ammóniának ellenálló anyagból készült védõruházatban, továbbá környezeti légtértõl független (izolációs) légzésvédõ készülékben szabad végezni. Ilyen felszerelésben a beavatkozó személyek egészségét az ammónia nem károsíthatja. A robbanásveszély jelzésére a katalítikus érzékelõvel rendelkezõ mûszerek megfelelnek. 11

FÓKUSZBAN

Csak a teljes arcot takaró álarc alkalmazható Az AUER EX-METER II készülék két érzékelõvel rendelkezik, melyek közül az egyik mûködése a gázok hõvezetõ-képességének elvén, a másik pedig a katalítikus égetés elvén alapul. A 100 tf%-ig terjedõ mérés-tartományban a gázok hõvezetõ-képességének elvén alapul a mérés, és az érzékelõt a tartósan magas koncentráció sem károsítja. A szivárgáskeresés esetén egy újonnan kifejlesztett, nagyérzékenységû katalítikus érzékelõt alkalmaznak. Az ARH alatti és feletti tartományok között a készülék automatikus átkapcsolást végez, amely a kijelzõn jól követhetõ. A szivárgáskeresõ üzemmód gombnyomásra indítható. Ilyenkor az LCD kijelzõn vonaldiagram jelenik meg, és a készülék szaggatott sípoló hangot ad, melynek hangmagassága a koncentráció növekedésével emelkedik. A szivárgáskeresõ üzemmódban a mûszer méréstartománya 0-10% ARH. Ez ammónia esetében megfelel 0-1,5 térf%nak, illetve 0-15.000 ppm-nek.

Légzésvédõk Környezeti levegõtõl függõ készülékek A környezeti levegõtõl függõ, szûrõs légzésvédõket zárt terekben, a káresemény közvetlen közelében és 17 %-nál alacsonyabb oxigéntartalom esetén használni tilos. Alacsony, 0,5 tf.%-nál kisebb ammóniakoncentráció jelenlétében engedélyezett a szûrõbetétes gázálarc használata, de ez csak a teljes arcot takaró, és a szemet is védõ álarc lehet. 12

AuerBD/3S védõruha

AUER 3 SL védõruha A megfelelõ védelmet nyújtó szûrõbetét a K2 típusú, zöld színjelölésû betét, amely 5000 ppm-es gázkoncentrációig hatékonyan védi a légutakat és a légzõszerveket. Az AUER álarcok közül az AUER 3S alaptípust, illetve annak egyszerûbb és olcsóbb, de megfelelõ védelmet nyújtó változatát, az AUER 3S Basis álarcot ajánljuk, a teljes fejet takaró védõkámzsával együtt. A szûrõbetétek közül a 2730K és a 89K/St jelzésû K2 ill. K2-P3 fokozatú szûrõket javasoljuk, amelyek gyárilag lezárt állapotban öt évig is tárolhatók.

Környezeti levegõtõl független készülékek Kárelhárításra, mentésre és 0,5 tf.%-nál szennyezettebb térbõl való menekülésre csak a környezettõl független légzésvédõket szabad használni. Ezek az un. sûrítettlevegõs készülékek. pl: AUER BD 96-N típus (az álarc alatt normál nyomású, vagy depressziós készülékek). AUER BD 96-AS és BD 96-AE típusok (az álarc alatt folyamatos túlnyomást (3-4 mbar) biztosító készülékek)

junk az ebben a munkában résztvevõ személyekre. A PVC védõruhaanyagként nem ajánlott, mivel a mélyhûtött ammóniával kapcsolatba kerülve kemény és törékeny lesz. Az ammónia elleni védekezésre alkalmas AUER védõruhák közül meg kell említeni a HATEX, a VAUTEX és a CHEMPION fantázianevekkel jelölteket. Ezek mindegyike alkalmas az ammónia elleni védekezésre. A Vautex anyag azonban lényegesen drágább mint a Hatex vagy a Chempion. Ezért nagyobb vegyipari üzemeknek és katasztrófaelhárító egységeknek (pl. tûzoltóság) a többrétû felhasználhatóság miatt a Vautex-bõl készült ruhákat, míg hûtõgépházaknak a Hatex ruhákat ajánljuk. A Chempion ruhák kis bevetési gyakoriságnál ajánlhatók, mivel anyaguk szakadás esetén nem javítható.

Oktatás, gyakorlás A leggondosabban kiválasztott, a célnak leginkább megfelelõ eszközök sem érnek semmit, ha azok használatát és a bennük való menekülés, mentés és munkavégzés szabályait nem ismerik, ezért nagyon fontos az eszközök használatának oktatása és a fogások begyakoroltatása.

Védõruhák Mivel az ammónia a bõrrel érintkezve, elsõsorban a testhajlatokban súlyos égési sérüléseket okozhat, ezért különösen kárelhárításnál nagyon fontos, hogy a légzésvédõ eszközök mellett megfelelõ védelmet biztosító, légtömören záró védõruházatot is ad-

Feicht Ferenc cégvezetõ MSA-AUER Hungaria Biztonságtechnika Kft. 1108. Budapest, Gyömrõi u. 140. Tel./Fax: 06-1-264-9557 VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

Technika az életért A címet a Dräger cég mottójából kölcsönöztük, hisz az általános munkabiztonság szempontjából is különösen fontos a szivárgó, folyó ammónia elleni védekezésben a megelõzés és a mentés feltételeinek megteremtése.

Megelõzés Az ammónia balesetek megelõzéséhez célszerû valamilyen formában az ammónia koncentrációját mérni, hiszen normál üzemmenetû nagy hûtõkapacitással rendelkezõ üzemeknél nem ritka az évi több tonnányi ammónia szökés sem. Ezt felügyelni kell amelyre a Drägernél a következõ lehetõségek adódnak: 1.) Ma is jól alkalmazhatók a klasszikus Dräger vizsgálócsövek. A rendelkezésre álló ötféle csõvel 0,25 ppm-tõl 10 %-ig mérhetõ a koncentráció. Ez különösen akkor figyelemreméltó, ha tudjuk, hogy az ammónia szagküszöbértéke 5 ppm körüli. 2.) Hordozható gáz mérõkészülékkel PAC III-mal - 0-300 ppm-ig mérhetünk, úgy hogy lehetõségünk van szinte minden lehetséges helyre hozzáférni, ahol ammónia elõfordulhat. A mûszer segítségével az aktuális koncentrációt folyamatosan nyomon követhetjük, a két tetszõlegesen beállítható vészküszöbérték átlépésekor fényés hangjelzés riasztja a kezelõt. 3.) Zárt terek felügyeletekor pl. hûtõházakban célszerûen telepített rendszert alkalmazhatunk. Ez a mérésen és a riasztáson túl kiértékelési és beavatkozási lehetõséget ad a felhasználónak. Az alkalmazható mérési tartományok: 0-100/300/1000 ppm. Ezen túl minden érzékelõfejen az aktuális érték külön leolvasható, s ha szükséges robbanásbiztos (Ex) kivitel is választható.

Mentés Ammónia baleset, szivárgás, folyás esetén elsõként a légutak, illetve a bõr védelmérõl kell gondoskodnunk. Ha a környezeti levegõ oxigéntartalma 17 térf. %-nál magasabb, ill. az ammónia koncentrációja kisebb mint 0,5 térf. % akkor teljes álarcot „K2”-es szûrõvel tudunk az ammónia káros hatásai ellen védekezni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor Dräger VÉDELEM 1996/6

Gyors beavatkozás légzõkészülékben

A HIMEX és a szabvány Tulajdonság

pr EN 943 elõírása

Szakadási szilárdság >1000 kPa Továbbszakadási szilárdság > 20 N Dörzsállóság >2000 ciklus Keresztülhatolási ellenállás > 150 N Rugalmasság szobahõmérsékleten > 40.000 ciklus Rugalmasság alacsony – 20 °C, > 200 ciklus hõmérsékleten Varrási szilárdság ≥ 300 N

PA 94 típusú autonóm sûrített levegõs légzõkészülék használata javasolt. Nagyobb ammónia koncentráció esetén a sûrített levegõs légzõkészülékre gáztömör vegyvédelmi ruhát kell felvenni.

HIMEX A vegyvédelmi ruhákkal kapcsolatban egyre nagyobbak a követelmények. A Dräger kifejlesztett egy új ruhaanyagot, amely az ismert és kiváló viton-bytil anyagkombináció mechanikai és vegyszerállósági paramétereit is túlteljesíti. Mindezt úgy, hogy a HIMEX anyagának fajlagos tömege kisebb, falvastagsága vékonyabb a viton-bytilénál.

HIMEX 2687 N/mm 75 N >2500 ciklus után kidörzsölés nem mérhetõ 170 N 50.000 ciklus után a felületen szakadás nem mérhetõ – 20 °C, 200 ciklus után a felületen szakadás nem mérhetõ 2500 N

A nemzetközi statisztikák szerint a védõruhák károsodásának 80 %-át mechanikai hatások okozzák. A fejlesztõ mérnökök ezért a mechanikai tulajdonságok javítását és az idevonatkozó EN 943 elõírásainak túlteljesítését tûzték ki célul. A vizsgálati megállapítások szerint az új anyaggal mindez sikerült. A HIMEX anyagon az ammónia áthatolási ideje >480 perc. A ruha két fõ kivitelben készül: Team Master – légzõkészülék a ruha alatt Work Master – légzõkészülék a ruha felett

Adorján Attila mérnök Dräger Hungária Kft. Budapest 13

NÉVJEGY Hol? Mi? A megfelelõ védõeszközök kiválasztásához próbálunk segítséget nyújtani az ammónia elleni védelemre alkalmas hazai választék összegyûjtésével. NÉV/CÍM

GÁZÉRZÉKELÕK

TELJES ÁLARC

SZÛRÕBETÉT

TELJES

VÉDÕRUHA

LÉGZÕKÉSZÜLÉK Isotemp ipari és tûzoltói kivitelek

Biosec Kft. Veszprém, Kinizsi út 36. T:88/406-899 F:88/406310

Comasec Respirator Rt 1097 Bp., Illatos út 9. T:280-5793, 2801831. F:280-5794, 2806428

Beltex Kft 1117 Bp. Budafoki u. 111-113 T:250-5280 Cometron Kft 1113 Bp., Bocskai út 31.
1113 Bp. Edömér u. 4. T:267-1130, T/F: 209-4718 Dräger Hungária Kft. 1108 Bp., Gyömrõi u. 140. T:264-8909, T/F: 265-2164 LUX Kft. 1027 Bp., Horváth u. 9. T: 214-7790, 30/422-674 (Kemira Saferty) PHILOTHERM Kft. 1032 Bp., Gyenes u. 5. VIII/4 T:250-5252, 1889450, 20/342-196 F:250-4814

CSIZMA

KESZTYÛ

AUBRAC pvc csizma JALIGNIS SAS bõrcsizma

Comatril Butil plus Flexitril Flexinett Dynatril Petroplus Multiplus

KESZTYÛ

Sari teljes álarc

VÉDELEM 1996/6

Spiromatic 90 sûrített levegõs

K. 2 tip. ABEK kombinált

Neotex 350, 360 Stanzoil

TYVEK PE-TYVEK SARANEX Trellchem Super Trellchem Butil Trellchem Light

Kleenguard IPP overal (vegyszerálló)

Sieger gyártmányú ipari telepített- és hordozható gázveszélyjelzõk, berendezések éghetõ és mérgezõ gázokhoz. Egy- és többcsatornás telepített ammóniamérõ rendszerek: 0-50, 0-100, 0-1000 ppm mérési tartományban. Szenzorok: senzor 811, 601, series 2000; Központok: Bias4, System 57. (Zellweger Analitics Mo-i képviselete)

PAC EX PAC III. Multivarn II.

Oldham MX 21 OX 11/TX11 TX 12 Survayor 5 MX 42 VIGIPARK

EX-TOX Alarm Gastester II. H Toximeter EX-METER II.

K2 tip.

teljes álarc

Kemira teljes álarc civic csuklya Silner félálarc

Prodata Kft. 1029 Bp., Kinizsi Pál u. 16. T:176-5107, F.: 275-7075 MSA-AUER Hungária Kft. 1108 Bp., Gyömrõi u. 140. T/F: 264-9557

K2 tip.

Biomaszk

PA 94 sûrített levegõs

Team Master Work Master

K. tip., kombinált típ.

multi gáz monitor hordozható gázkoncentráció mérõ hordozható gázkoncentráció mérõ telepített gázkoncentráció mérõ telepített gázkoncentráció mérõ szivattyús mintavevõ rendszer több változat RACAL teljes álarc

K. típ. KP 3 típ ABEK P3 ABEK

RACAL 4000 sûrített levegõs kompozit palackokkal

Cimberly-Clark IPP (vegyszerálló)

.AUER 3 S

K 2. típ. 2730 K 89K/St. K2-P3

BD96 sûrített levegõs, AUER air-elite

VAUTEX SL CHEMPION Hatex SL

15

TANULMÁNY DR. JÁDI TAMÁS

Felügyelet és ellenõrzés A szakmai közvélemény nem egyöntetûen ítéli meg a tûzvédelmi törvényt. Ez nem meglepõ. Már a jogalkotás elõkészítési stádiumában felszínre kerültek az eltérõ vélemények. Az egyik ilyen kérdéskör a szakmai felügyeletet és ellenõrzést érinti.

A szakmai felügyelet Új helyzet A szakmai felügyelet értelmezése megkezdõdött a szakmán belül. Az irányítás és felügyelet kérdéseinek elhatárolása az, ami kiindulási pontként szolgálhat, de a felügyelet formai és tartalmi kérdéseinek kialakítása a szakmára és a gyakorlatra hárul. A felügyelet formai és tartalmi kérdéseinek kimunkálásához négy alapkörülményt kell - a formai – jogi megközelítés szempontjából – figyelembe venni. - Szervezés-, és igazgatás-elméleti alapok. - A jogalkotásról szóló törvény. - Az önkormányzati törvény. - A tûzvédelmi törvény hatásköri és feladati elemei.

A felügyelet fajtái Mind az irányítás részeként, mind irányításon kívüli viszonyok alapján megkülönbözteti a szakirodalom a felügyeletet. A felügyeletet az irányítás részeként, hierarchikus szervezetben a szigorú közvetlen alá-fölé rendelségbõl adódó tevékenységnek tekintjük. Ez a felettes szerv felügyeleti tevékenységét folyamatos rendelkezési joggal párosuló ráhatásnak határozza meg a közvetlenül irányított szervek irányába. Ehhez kapcsolódik egy - a hatásköri szabályok betartása mellett megvalósuló - közvetlen utasítási jog, valamint az úgynevezett kasztrációs jog, ami az alárendelt szerv döntéseinek, határozatainak megsemmisítésében, megváltoztatásának jogában jelenik meg. E közvetlen szakmai irányítás részeleme a felelõsségre vonás joga is. 16

Az egymásnak közvetlenül nem alá-fölérendeltségben mûködõ szervek között a felügyelet irányításon kívüli fajtája érvényesül. Ennek legfõbb célja a törvényes, a jogszabályszerû mûködés figyelemmel kísérése. Az irányításon kívüli felügyelet tartalmát tekintve eltér a korábban emlí-

tett hierarchikus felügyelet tartalmától. A felügyeleti szervnek van ellenõrzési joga de nincs kasztrációs joga, rendelkezési és utánszabályozási hatásköre. A felelõsségre vonás sem saját hatáskör, hanem a jogszabályokban (tûzoltóság esetén a Szolgálati Törvény) meghatározott szerv felé VÉDELEM 1996/6

TANULMÁNY

szerint „a miniszter (ágazati) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények mûködésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési elõírásait, ellenõrzi az elõírások érvényesülését.” Az állami irányítás egyéb jogi eszközei között a miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje (esetünkben BM és BM TOP) irányelvet és tájékoztatót adhat ki. A szabályozás szerint “az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére” természetesen új jogot, kötelezettséget, feladatot, stb. nem állapíthat meg. “A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelõs szervnek a feladata végrehajtásához ismernie kell.” Az állami irányítás egyéb jogi eszközei tehát nem direkt módon kötelezõek, viszont kiadásuk, elõkészítésük a jogszabályok elõkészítésével azonos, ezért erejükben hatni tudásukban megközelítik a jogszabályok erejét. Egy irányelvnek, javaslatnak attól kell hatnia a jogalkalmazó szervekre, hogy szakmai szempontból megalapozott, nem ütközik a jogszabályokkal és segíti a jogszabály végrehajtásáért felelõs szerv munkáját. A tûzvédelmi és a szolgálati törvényben, ill. végrehajtási rendeleteikben szereplõ hatásköri és feladati szabályozást most nem említem.

Az ellenõrzés BM TOP

felelõsségrevonás kezdeményezésének joga és kötelezettsége áll fenn.

Közvetlen-közvetett Az elõbbiekbõl is látszik, hogy a közvetlen hierarchikus irányítási rendszer az 1973. évi 13. tvr. szabályozását tükrözi, míg az irányításon kívüli felügyelet az új 1996. évi XXXI. törvény elveire és szabályozására épül. A tûzeseti és mûszaki mentési feladatokkal kapcsolatos közvetlen utasítási jogot itt nem említem. Úgy vélem ez a tûzvédelmi törvény 2627. §-ából egyértelmû, nem szorul külön értelmezésre. VÉDELEM 1996/6

Az irányítás eszközei A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény tételesen megállapítja azokat a normákat, amelyek jogszabálynak minõsülnek, és külön felsorolja az “állami irányítás egyéb jogi eszközeit”. Egyértelmû a szabályozás abban, hogy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés, valamint az önkormányzat rendelete tekinthetõ jogszabálynak. Ezek tehát azok a jogi norma típusok, amelyek egy önkormányzati intézmény mûködésére nézve kötelezõ direktívákat állapíthatnak meg. E szabályozáshoz kapcsolódik az 1990. évi LXV. törvény - az önkormányzatokról - 97. §-a megfogalmazásával mi-

A felügyelet alapvetõ eszköze - álláspontom szerint - az ellenõrzés. Az országos parancsnokság által végzett ellenõrzések rendjét szabályozó intézkedés a közeljövõben kiadásra kerül. Ez állapítja meg az egyes ellenõrzés típusokat, azok mibenlétét, célját, tartalmát és végrehajtásukra vonatkozó részletes szabályokat. Újrégi elemként kerülnek be - az átfogó-, utó-, célellenõrzések és témavizsgálatok mellé - a parancsnoki beszámoltatás és a parancsnoki szemle. A parancsnoki beszámoltatás az átfogó ellenõrzéseknél rugalmasabb, idõszakában kevésbé kötött módszert takar. A parancsnoki szemle az országos parancsnok tûzvédelmi felügyeleti jogkörének közvetlen megvalósulása, a tûzoltóságok – beleértve az önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságokat is – irányába. Az országos parancsnoki 17

TANULMÁNY

sülését és indokolt esetben javasolni kell a szabályozás módosítását.

1. sz. összehasonlító tábla

Felügyelet: I. Az irányítás részeként - hierarchikus szervezetben - a közvetlen alá-fölérendeltségbõl adódó felügyeleti tevékenység - rendelkezési joggal párosul, mely - a hatásköri szabályok betartása mellett közvetlen utasítási jogot biztosít A jogszabályoknak, és belsõ szabályozóknak megfelelõ mûködés biztosítása. Tartalma 1. Ellenõrzési jog (általános, egyedi) 2. Kasztrációs jog (megsemmisít, megváltoztat) 3. A szabálytalan mûködés okainak feltárása, azok megszüntetésére való intézkedés. 4. Utánszabályozási jog, utasítási jog. 5. Felelõsségre vonás joga. Eszközei - jogszabályok - belsõ szabályozók (utasítás, intézkedés, parancs) - ellenõrzés - egyedi utasítások - felelõsségre vonás

intézkedés egyértelmû utasítást ad a megyei parancsnokságok felügyeleti ellenõrzési tevékenységét szabályozó megyei szintû intézkedés kiadására. A tûzvédelmi törvény hatásköri és feladati szabályai alapján a megyei tûzoltóparancsnokságok az országos parancsnok hivatásos tûzoltóságokra vonatkozó felügyeleti tevékenységének területi megvalósítását végzõ szervek. Nem önálló jogkörben, hanem a törvény által adott felhatalmazás alapján gyakorolják az országos parancsnok ezirányú jogkörét, ezért elveiben, módszereiben ahhoz kell igazodniuk.

Megye A fentiek alapján a megyei parancsnoknak saját szervezete számára intézkedést kell kiadnia a felügyeleti ellenõrzések végzésérõl. Az éves ellenõrzési terv kivonatát - tájékoztatásul - meg kell küldeni az érintett tûzoltóságot fenntartó önkormány18

II. Irányításon kívüli - nem hierarchikus viszonyból fakadóan - az irányítási hierarchián kívüli szerv folyamatos tevékenysége az önálló szerv tevékenységére nézve. Jogszabályszerû mûködés figyelemmel kísérése. Tartalma 1. Ellenõrzési jog (általános) 2. Nincs kasztrációs jog. 3. A szabálytalan mûködés okainak feltárását követõen közvetlen felhívás, vagy intézkedés kezdeményezése az erre hatáskörrel rendelkezõ szerv felé. 4. Utánszabályozási jog nincsen. 5. Felelõsségre vonásra javaslattétel. Eszközei: - jogszabály alkotás kezdeményezése - ellenõrzése - irányelv kiadás (BM) - javaslatok, útmutatók, tájékoztatók, ajánlások készítése, a módszertani segítségnyújtás érdekében (Nem kötelezõ közvetlenül. Ha a szerv tevékenysége jogszerû, de nem felel meg e módszertani segédleteknek nem kifogásolható.) - intézkedés kezdeményezése a jogszerûtlen gyakorlat megszüntetése érdekében a fenntartó, vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv felé - felelõsségrevonás kezdeményezése (Szolgálati Törvény és vhr.-i)

zatnak, létesítménynek, köztestületnek, valamint a tûzoltóságnak. E tájékoztatásban szerepeljen, hogy hol, mikor, milyen típusú ellenõrzésre kerül sor. A szúrópróbaszerû - pl. készenlét szolgálat - ellenõrzésénél elegendõ az alkalmak számát megadni. Az ellenõrzések számának és típusának megválasztásánál a tartalmi, cészerûségi és indokoltsági szempontok domináljanak. A célját tekintve az a fontos, hogy a szükséges általánosításra, minõsítésre alkalmas mennyiségû információt eredményezze. Ezek az információk szolgáljanak alapul egy adott tûzoltóság tárgyidõszakban folytatott tevékenységének pozitív és negatív tendenciáinak feltárására, a munka minõsítésére. Alapozzák meg az ellenõrzött tûzoltóság tevékenységének formálását, a jövõbeni felügyeleti tevékenység súlypontjainak meghatározását. Az ellenõrzések során vizsgálni kell az egyes jogi szabályozók érvénye-

Az ellenõrzés eszközei A felügyeleti ellenõrzés végsõ célja a felügyelt tûzoltó szervek munkájának jogszerû, szakszerû irányba formálása. Ennek érdekében elsõ eszközként az adott tûzoltóság vezetõje felé jelezni kell a hibákat. Az ellenõrzés folyamán ill. a végén, összességében. A javaslattétel, a jó példák, gyakorlat bemutatása része ennek az eszköznek. Amennyiben az ellenõrzés negatív megállapításai súlyukban indokolják, jelezni kell a fenntartó, valamint az országos parancsnokság felé azokat, és az azokhoz vezetõ feltárt okokat. Súlyos jogellenes, egyéb eszközzel nem orvosolható eljárásrend észlelése esetén a törvényességi felügyeletet ellátó (államigazgatási, ügyészi) szervek felé kell jelzéssel élni. Bár az önkormányzati intézmény gazdálkodásának ellenõrzése (számvitel, könyvelés, pénztárkezelés, stb.) nem lehet tárgya a tûzoltó szakmai felügyeleti jogkörben végzett ellenõrzésnek, de a pénzügyi, gazdálkodási szabálytalanságok közvetett észlelése esetén is jelezni kell. Ilyenkor a pénzügyi felügyeletet gyakorló fenntartó önkormányzati és állami szervek illetékesek. Fegyelmi eljárást megalapozó tevékenység, illetve bûncselekmény gyanúja esetén a felügyeleti szerv jogosult és köteles az illetékes és hatáskörrel rendelkezõ szerveket megkeresni, eljárásukat kezdeményezni. Fegyelmi vizsgálat ügyében a hatásköri szabályokat a szolgálati törvény és végrehajtási rendeletei állapítják meg. Az esetleges hivatali bûncselekmények ügyében pedig a Rendészeti Szervek Védelmi Szolgálata segítségét lehet és kell igénybevenni. (Ennek érdekében kezdeményeztük a jogszabályváltozást.)

Be kell látni, hogy a tûzvédelmi törvény alapján nem lehet az eddig gyakorolt módszereket fenntartani. Csak a szakemberek együttes munkája képes a tûzoltóságok mûködését és belsõ viszonyait az új pályára állítani.

Dr. Jádi Tamás tû. õrgy. osztályvezetõ BM TOP VÉDELEM 1996/6

FÓRUM TATÁRKA ISTVÁN

Az önkormányzati tûzoltóparancsnokságok rádiórekonstrukciója A hírközlés alap pályázatán 140 millió forinttal támogatták a tûzoltóság rádiórekonstrukcióját.

Igények A tûzoltóság híradó-informatikai és ügyeleti rendszerének fejlesztési igényei az 1990-es évektõl egyre sürgetõbben vetették fel a kérdést: milyen módon, milyen irányban és fõként milyen forrásból lássunk hozzá a rekonstrukcióhoz. Az erkölcsileg, mûszakilag elavult hírközlési eszközpark nem felelt meg a tûzvédelem, tûzoltás, mûszaki mentés szervezésének, irányításának, paramétereik leromlottak, szolgáltatásuk igen korlátozott. Ezek ismeretében 1994-1995-ben egy bizottság kidolgozta a fejlesztés koncepcióját, amely tartalmazza az ezredfordulóig feltétlenül végrehajtandó lépéseket, melyek egy, a kor színvonalán álló tûzoltósági hírrendszer gerincét képezhetik.

Pályázati lehetõség 1995. õszén a Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) kiadta a 16/1995. (X. 18.) KHVM rendeletet. Ebben rendelkezett a minisztérium a Hírközlési Alap pályázati úton történõ felhasználására, amelyre a rövid határidõ ellenére azonnal reagáltunk. Mivel a munkabizottság által kidolgozott koncepció-tervezet számszerûen és összegszerûen tartalmazott minden, a fejlesztésre vonatkozó adatot, így nem volt nehéz - mint késõbb kiderült - sikeres pályázati anyagot összeállítani.

A pályázat tartalma Az idõ szorításában – mérlegelve az összes körülményeket és a várható eredményeket – a BM Tûzoltóság Országos VÉDELEM 1996/6

Híradásfejlesztési koncepció A bizottság kidolgozta a tûzoltóság híradásfejlesztési koncepciójának tervezetét, amely meghatározza a fõ irányokat. 1.) A tûzoltóságok ügyeleti és informatikai rendszere. 2.) Vezetékes központok, telex, telefax rendszerek. 3.) Tûzjelzõ berendezések. 4.) Stabil rádiók. 5.) Mobil rádiók. 6.) Kézi rádiók. 7.) Költségelemzés.

Parancsnokság szakcsoportja a rádiórekonstrukció mellett döntött. A pályázatot 1995. november 8-án “Az önkormányzati hivatásos tûzoltóságok rádióhírközlésének rekonstrukciója” címen terjesztettük be, 140 Mft-os támogatást igényelve. A pályázatban 126 db stabil, 610 db mobil és 674 db kézirádió beszerzését terveztük - az akkor rendelkezésre álló áradatok alapján. A MOTOROLA termékcsalád beszerzését céloztuk meg a pályázatban, kiemelve a jó kereskedelmi és szervíz szolgáltatást, a páratlan ár/teljesítmény tényezõt, a szolgáltatásokat és mûszaki paramétereket, valamint az együttmûködésre való alkalmasságot (a rendõrség és a mentõszolgálat is erre a termékcsaládra alapozva fejleszt.) A pályázat bíráló bizottsága elfogadta az általunk felsorakoztatott tényeket és 1995. december 10-én nyilvánosságra hozott döntésében 120 Mft vissza nem térítendõ, valamint 20 Mft visszatérítendõ támogatást ítélt meg. Az 1996. februárjában megkötött szerzõdésben a KHVM a – kamatmentes – visszatérítendõ támogatásra 1997. január 1-i esedékességgel 3 évet jelölt meg, évi egyenlõ részletekben 1999. január 31ig. A támogatás ezen részére a KHVM a lejáratig tulajdonjoggal, a BM TOP pedig kötelezõ biztosítással rendelkezik.

A szállítási szerzõdés A KHVM-mel kötött szerzõdés a BM TOP-ot - mint kedvezményezettet - közbeszerzési eljárás eretében lefolytatandó versenytárgyalásra kötelezte. A rendelkezésre álló igen rövid idõ (a megvalósítás pénzügyi ütemterve 1996. december 31-ig érvényes!) tárgyalásos, gyorsított eljárás lefolytatását tette szükségessé. A közbeszerzési eljárást a BM TOP parancsnoka által létrehozott bizottság folytatta le, amelyre három – a Belügyminisztériummal keretszerzõdésben álló – hivatalos beszállítót hívtuk meg. (BRG Rt, DND Telecom Kft. Fercom Kft.) Az eljárás alapján a rendkívüli ár- és garanciafeltételekkel pályázó FERCOM Kft. lett kiválasztva. Az ajánlatban foglalt rendkívül kedvezõ ár alapján érdemes összehasonlítani a KHVM-nek beadott támogatási pályázat és a FERCOM Kft-vel megkötött szállítási szerzõdés számadatait.

stabil mobil kézi

Pályázat (db; ÁFA nélkül)

Szerzõdés (db; ÁFA-val)

126 610 674

130 690 640

A számadatok mellett néhány fontos adat a szerzõdésbõl: 3 év teljeskörû garancia, a nyertes cég által történõ helyszíni átadás, 1996. november 10-i teljesítési határidõ!

Az elosztás elvei A kedvezõ szállítási szerzõdés tette lehetõvé, hogy a készülékek elosztásánál a mindennemû vitát és szubjektív elosztást kizárva - egyetlen rendezõ elvet lehessen figyelembe venni. (Az 59/1995. (V.30.) Korm.rendelet mellékletét) Igen nehéz lett volna igazságos, mindenki által elfogadható, az érdekeket, körülményeket, gazdasági-pénzügyi helyzetet figyelembe vevõ döntést hozni. A szállító ajánlatának birtokában a parancsnoksá19

FÓRUM

gokon rendszeresített létszám és szerállomány függvényében az említett Kormányrendelet mellékletének számoszlopai szinte 100 %-ig megegyeztek az ajánlat irányszámaival! A szállítási szerzõdésben kikötött mennyiségek biztosítják a parancsnokságok (kirendeltségek is) stabil állományainak, a rendszeresített fecskendõk és különleges szerek mobil állomásainak és az állomány kárhelyrádióinak rekonstrukcióját. 20

További feladatok A parancsnokságoknak saját forrásból ez év végéig meg kell oldani a telepítéseket, beépítéseket. A rendszerbõl kikerülõ eszközökbõl láthatják el további (tartalék, kisegítõ stb.) gépjármûveiket rádióállomásokkal és segíthetik a rádióengedéllyel rendelkezõ önkéntes egyesületeket. Az új berendezésekbe szelektív hívókód lista lett beprogramozva, mellyel az un. szelektív hívócsatornán keresés és irányforgalom valósítható meg. Ennek érdekében

az átadáskor minden készülékhez hívólista, ez év végéig pedig az ily módon kiegészített Rádióforgalmi Adatok Könyve is kiadásra kerül. Fejlesztési feladat - a pénzügyi lehetõségek függvényében - a fecskendõk hátsó kezelõinek beszerzése, amelyet célszerû a KJÜ rádiós mûhelyével elvégeztetni. Ajánlott helyi szinten együttmûködési megállapodásokat kötni a társszervekkel az együttmûködési csatornák kölcsönös használatáról, hiszen erre - akár szelektív hívókódokkal is - 4 programhely áll rendelkezésre. A költségvetésben célszerû tervezni a továbbiakban tartozékok beszerzését is. Elsõsorban a sugárvezetõk részére hordtokot, külsõ (sisak) kezelõt, tartalék akkumulátorokat. Az utóbbi idõszak tapasztalatai alapján a tûzoltóság által használt sávban egyre növekszik a rádiózavar. E probléma kiküszöbölésének igen hatékony módja az un. CTCSS (beszédsáv alatti) jellel történõ vevõnyitás. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a rádiórendszer valamennyi eleme és szereplõje a rekonstrukcióban beszerzett eszközök szolgáltatásaival rendelkezik. A jelenlegi rekonstrukció csak kis szelete a szükséges mûszaki fejlesztésnek, de reményeink szerint nagyban hozzájárul a kommunikáció biztonságához és a jobb együttmûködéshez. Tatárka István tûzoltó alezredes Híradás-Technikai osztályvezetõ BM TOP. Budapest VÉDELEM 1996/6

FÓRUM

Mi legyen a halonnal? Immár jó ideje foglalkoztatja a tûzvédelmi szakembereket ez a kérdés, hisz egy kiváló oltógázról van szó, amely az üzemeket gazdasági dilemma elé is állítja. Ma már alternatív megoldásokról számolhatunk be.

Halonstop Az ózonkárosító anyagok használatát – a montreáli egyezményt követve – a 22/1993. (VII.2O.) KTM rendelet szabályozta. Ennek értelmében 1994. január 1-tõl tilos halongázt behozni az országba, 1996. január 1-tõl pedig a halont tartalmazó berendezések javítása és karbantartása csak zárt rendszerû lefejtõ technológia alkalmazásával történhet. Mi legyen az oltógázzal, hiszen a puszta tiltás nem oldja meg a problémát. Erre a kérdésre a válasz ismert volt, mégis 1996. július 3-ig kellett várni a megoldásra. Hosszú elõkészítõ folyamat eredményeként, a Világbank és a Globális Környezetvédelmi Segélyalap támogatásával, a Fajró Kft-nél ekkor helyezték üzembe a korszerû halonregeneráló berendezést.

Regenerálás-gazdaságosság Mindez azt is jelenti, hogy – a számos helyen hallható véleményekkel ellentétben – a halon regenerált állapotban újra felhasználható. A regenerált halon visszanyeri eredeti oltóképességét, miután az eljárás során (szûrés, szárítás, hûtés – 70 C fokra, szétválasztás) a gázból eltávolítják a tartály korrózióból belekerült rozsdát, a felgyülemlett vízpárát és a nitrogént. A berendezésnek köszönhetõen a halonnal oltó tûzoltókészülékeket és beépített oltóberendezéseket üzembentartók a halonnal vagy anélkül kérdésében döntési helyzetbe kerültek. A berendezések további üzembentartása ily módon már nem ütközik a környezetvédelmi elõírásokba. A költségtényezõket vizsgálva a regenerálást az 5 évente esedékes tartály nyomáspróbához célszerû idõzíteni, hisz akkor a lefejtést és a tartály karbantartását mindenképpen el kell végezni, s így az nem jelent plusz költséget. Miután a regenerálás többször elvégezhetõ, a palack pedig élettartama alatt négyszer nyomáspróbázható, elméletileg a halon-gázzal VÉDELEM 1996/6

töltött palackok – koruktól függõen – még 15-20 évig üzembentarthatók. Információink szerint a Fajró Kft – a világbanki tender elõírásai értelmében – a regenerálást nonprofit alapon végzi.

Beépített berendezések A készenlétben tartónak legkésõbb a tartály nyomáspróba lejáratakor dönteni kell, hogy a halon regenerálását vagy alternatív oltógáz beszerzését választja. Alternatív oltógáz beszerzésekor is köteles a halon zárt rendszerû lefejtését erre jogosult szolgáltatóval elvégeztetni. (Az ilyen oltógázt a Fajró Kft. a létrehozandó halonbank részére megvásárolja). Ha a halon további felhasználása mellett döntenek, akkor a tartályt le kell szerelni (végezheti a tulajdonos, szakszolgáltató vagy a Fajró) és halonregenerálásra be kell szállítani. A Fajrónál elvégzik a halonregenerálást, miközben a tartály karbantartásáról és nyomáspróbázásáról is gondoskodnak. A tartályban lévõ halont az ISO 9002 minõségbiztosítási rendszer szerint szigorúan ellenõrzik. A folyamat végén a tisztított gáz összetételét és megfelelõségét gázkromatográffal ellenõrzik és a mûveletekrõl teljes dokumentációt kap a készenlétben tartó. Közismert, hogy a tartály karbantartása, nyomáspróbázása hosszabb idõt vesz igénybe, így addig a beépített oltóberendezéssel védett üzemrész védelem nélkül maradna. Ezt a problémát oldja meg a karbantartás idejére rendszeresített cseretartály.

Tûzoltó készülékek A kézi tûzoltókészülékeknél hasonló a helyzet. Csak azok a szolgáltatók foglalkozhatnak a halon készülékek javításával akiknél a zárt rendszerû lefejtés biztosított. (s errõl igazolással is rendelkeznek!) A javított készülékekrõl lefejtett halongázt célszerû nagyobb tartályban összegyûjtve regenerálásra elõkészíteni. Visszatölteni csak regenerált gázt lehet. A regenerálásról a Fajró Kft. minõségi bizonylatot un. cromatogramot ad. Ennek megléte igazolja a felhasználó számára a környezetvédelmi elõírások betartását. A Fajrótól kapott tájékoztatás szerint szükség esetén a tûzoltókészülékek javítását is vállalják, így a felhasználó a közvetlen kapcsolatteremtés mellett is dönthet. Ezt gazdasági oldalról nyilván a távolság és a darabszám befolyásolja. A készenlétben tartásnál mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a 300 kg/óra kapacitású halonregeneráló berendezés mellett is, a munkavégzés teljes idõtartama mintegy 23 hétre tehetõ. A karbantartások ütemezésénél és a forgóalap képzésénél ezt a tûzvédelmi vezetõnek figyelembe kell venni.

A halonregeneráló berendezés segítségével egy újabb területen sikerült a környezetvédelem, a tûzvédelem és gazdaságosság követelményei között összhangot teremteni. 23

TÛZMEGELÕZÉS Tûzzel játszó kórház? A sajtóban nagy teret kapott a közelmúltban „átadott” székesfehérvári kórház tûzvédelme. A közel 20 éve épülõ hotelszárny fõbb tûzvédelmi kérdéseit próbáljuk nyomon követni.

Tûzszakaszok A 10 szintes hotelépületet eredetileg 1983-87 között tervezték és a szerkezetet fel is építették, majd 10 évi pihenõ után nyílott lehetõség a befejezésére. A tûzvédelmi mûleírás már 1993-ban, majd módosítása 1995-ben készült. A 459 fekvõbeteg ellátására tervezett épületet 5 tûzszakaszra osztották. A tetõtéri gépház az alatta következõ 8 szinttel együtt, a két dilatációnál lévõ vb. falnál szakaszolva 3 tûzszakaszt alkot. Mindhárom tûzszakaszhoz kialakították az elõírt (MSZ. 595/4-86 4.1.1.) füstmentes lépcsõházat, azonban a kórházak esetén tûzszakaszonként szükséges (MSZ. 595/4-86.5.7.2.) biztonsági személyfelvonók közül csak a középsõ tûzszakaszban alakítottak ki 2 darabot. (Okaira a kiürítésnél visszatérünk.) Az I. szint önálló tûzszakaszt alkot. A mértékadó tûzszakasz alapterülete 3740 m2. A mûleírás szerint az épületszerkezetek éghetõsége és tûzállósága mindenütt megfelelõ.

Épületgépészet Az épületbiztonság fontos elemeit képezik az épületgépészeti rendszerek úgy mint a biztonsági felvonók tartalékenergia ellátása, a tûzszakasz átvezetéseknél a légtechnikai rendszerben alkalmazott tûzvédelmi csappantyúk, megfelelõ tömí-

24

tések, az oltóvíz ellátás. Külön említést érdemel a kivitelezett intelligens tûzjelzõ rendszer. (AUTRONIKA)

Problémák Mindezek után jogos a kérdés:Milyen tûzvédelmi problémák miatt késik az épület végleges használatbavételi engedélye?

A felmerült problémák: – a kiürítési útvonalak falszerkezeteinek tûzállósága, – a szerelõakna falának és a rajtuk lévõ ajtók tûzállósága, – az alkalmazott ajtók éghetõsége és tûzállósága, – a födémpanelek biztonsága

Kiürítés Egy 460 ágyas kórházépületben egy tûz esetén a menekítés a legfõbb problémává lép elõ, ezért a biztonsági filozófia legfontosabb eleme az emberek védelme. Adott esetben a szintenkénti 3 tûzszakasz kialakításával a legkedvezõbb vízszintes mentés feltételei adottak. Ennek pontos idõtartama azonban kiürítés számítás hiányában nem bizonyított. A tervezõ véleménye szerint a tervezés idején (1983., 1993., 1995.) a mozgáskorlátozottak eltávolítására nem volt szabványelõírás. Ez igaz! Az MSZ. 595/6-80 szabványnak nem tárgya a mozgásukban korlátozottak eltávolítása, ilyen esetekben az I. fokú tûzvédelmi hatóság állásfoglalását kellett volna beszerezni. Erre viszont nem került sor.

VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

A vízszintes menekítés lehetõsége, valamint az intelligens tûzjelzõ rendszer által biztosított gyors tûzészlelés biztosította lehetõség alapján kaptak eltérési engedélyt a szélsõ tûzszakaszokban a biztonsági felvonók létesítése alól.

Swedor ajtók A beépített ajtók megfelelõségét ÉMI vizsgálattal kell bizonyítani. A kérdéses ajtókról több vizsgálat készült. 1.) A-719/94. /július 14./ ÉAB. szerint (érvényes: 94. december 31ig) a Swedor típusú T 30-as egyszárnyú tûzgátló belsõ ajtó tûzállósági határértéke 0,5 óra, közepesen éghetõ. 2.) A-719/94/b. /1995.01.09./ ÉMI vizsgálati jegyzõkönyv a T-30 jelû Swedor egyszárnyú tömör ajtó tûzállósági vizsgálatáról. Értékelés: Th= 0,5 óra, közepesen éghetõ. 3.) A-719/94/a/1995.01.10./ ÉMI vizsgálati jegyzõkönyv a Swedor típusú nyílászáró szerkezetek tûzállósági vizsgálatáról. T 30 jelû kétszárnyú és T 60 jelû egyszárnyú 3 különbözõ szerkezeti kialakításban. Értékelés: A Th 0,5 óra ill. a Th. 1.0 óra tûzállósági határérték nem igazolható, mivel az elõírt idõn belül lángáttörés következett be. 4.) A-719/94/C /1995. 05.24./ ÉMI alkalmassági részvizsgálati jegyzõkönyv a Swedor típusú nyilászáró szerkezetek tûzállósági vizsgálatáról: T 60 jelû egyszárnyú. A vizsgálat 60. percéig az ajtószerkezetek tûzmentett oldalán káros elváltozás nem mutatkozott. A 63. percben a bal oldali ajtó felsõ harmada befelé deformálódott, a felsõ illesztés vonalában füst, majd a 65. percben láng tört ki. T 60 jelû kétszárnyú „A 40. percben a bal oldali szárny bal felsõ sarkában, a tok és a szárny vízszintes illesztési vonalában átégés, szenesedés kezdõdött meg. E ponton a 62. percben következett be lángáttörés.” Értékelés: Th= 1,0 óra, közepesen éghetõ. 5./ A-719/1994. szám ÉAB. /1996. 02.28./ Swedor típusú T 30-as és T 60-as tûzgátló belsõ ajtók építõipari felhasználására. Alkalmazási területe: lakó, közösségi, ipari épületek beltéri ajtói. Alkalmazási feltételek: Az ajtószerkezetek csak olyan területeken építhetõk be, ahol azokra a tûzvédelmi követelmények maximum 30 és 60 perces határértéket és közepesen éghetõséget írnak elõ. Tehát: – III-IV. tûzállósági fokozatú épületek falszerkezeteibe építve, – közép zártfolyosós, vagy zárt oldalfolyosós kiürítési útvonalakra nyíló önálló rendeltetési egységek bejárati ajtajaként.

Azért idõztünk ilyen hosszan az ajtók vizsgálatainál, mert a székesfehérvári tûzoltóparancsokság az ÉAB fenti kitétele (vagyis, hogy csak III-IV. tûzállósági fokzatú épületbe építhetõ) és az MSZ. 595/3-86 1.5.5.3. pontja alapján tûzgátló falba csak nem éghetõ 1,0 óra th. értékû ajtó beépítését tartja megfelelõnek. Ez az általános szabály. A szabvány következõ (1.5.5.4.) pontja azonban I-II. tf-u legfeljebb középmagas lakó- és közösségi épületben engedményt tesz, így a közepesen éghetõ 1 óra th. értékû ajtók is megfelelnek. Kétségkívül zavaró lehet, hogy ezt a nézõpontot az ÉAB sem tartalmazza.

Tehát a lehetõségek: Tûzgátló falba: (I-II tf-ben) – nem éghetõ 1,0 óra th. max.középmagas lakó- közösségi ép. – közepesen éghetõ 1,0 óra th. Zárt folyosós kiürítési útvonalra nyíló ajtó középmagas épületben: – nehezen éghetõ 0,25 óra th. vagy – közepesen éghetõ 0,5 óra th. VÉDELEM 1996/6

A kiürítési útvonal vitatott falszerkezete Vagyis a vizsgált szerkezetek megfelelnek. Némi zavart pusztán az okozhat, hogy a szerkzeteket jóval az 1996. 02.28-án kelt ÉAB kiadása elõtt szerezték és építették be. Az 1995. januári ÉMI vizsgálat még nem igazolta a kérdéses ajtók tûzállóságát.

Altor fürdõszoba Mi baj lehet tûzvédelmi szempontból egy fürdõszobával, adódik önkéntelenül a kérdés. Az összefüggéseket azonban itt sem árt jól szemügyre venni. A fürdõszobaként alkalmazott térelem üvegszál erõsítésû poliészterbõl készült. Ezeket a vizesblokk térelemeket csak úgy szabad beépíteni, hogy azok a nyílászáró szerkezeteket nem tartalmazó oldalaik felõl az adott építményre elõírt tûzállósági határértékû válaszfalszerkezettel legyenek határolva. Esetünkben a térelem fala mögött a menekülési útvonalként funkcionáló zárt középfolyosó húzódik: ennek TH érték követelménye: 0,65 óra (MSZ. 595/4-86. 3.1.4.) Itt egy egyedi válaszfalszerkezetet alkalmaztak, amelynél a rétegrend: 25

TÛZMEGELÕZÉS

Födémpanel Polémia tárgya volt az épület tetõfödémének éghetõsége. Ide a mintegy 1000 m2-es felületre eltérési engedéllyel Sicoroof födémpanelt építettek be, amely egy olyan szendvicsszerkezet, ahol két acéllap között poliuretán hab van. A tûzoltóparancsnokság aggodalma abból a feltételezésbõl indult ki, hogy egy villámcsapásnál a fémszerkezet megolvadása után a poliuretán hab meggyulladva erõs füstfejlõdéssel ég, s mivel az épület levegõellátása a tetõrõl történik, mérgezõ füst öntheti el az épületet. A Tûzmegelõzési Fõosztály álláspontja szerint a villámcsapásból eredõ szerkezeti károsodást az épület szabványos villámvédelmi rendszere kizárja, miközben az ilyen fémfegyverzetû szendvicspanelt 600-700 m2-enként be kell kötni a villámvédelmi rendszerbe. Az 1 óra tûzállóságú panelekben alkalmazott poliuretán hab önkioltó típusú, így ez garantálja egy esetleges tûznél a tûzterjedés minimalizálását, amit a gyors jelzéssel az intelligens tûzjelzõ rendszer is támogat.

– acél tartóelem – Therwolin hõszigetelés (50 mm vtg) – Rigips gipszkarton lemez (12,5 mm, 9 mm vtg.) Ez a szerkezet az ÉMI minõsítésen alapuló RIGIPS katalógusban foglalt 0,65 óra Th. értékkel rendelkezõ szerkezetnek nem felel meg, mivel csak a fémváz egyik oldalán van gipszkarton burkolat, s a beépített hõszigetelés 40 kg/m3-es tömege sem igazolt. A BM. TOP. utólagos vizsgálata szerint a problémát súlyosbítja, hogy a fürdõszobához csatlakozó szerelvényaknák fala sem képes az elõírt ideig a tûzterjedés megakadályozására, s az aknák szintenkénti lezárásaként alkalmazott Swedor „közepesen éghetõ” ajtók sem elégítik ki az MSZ. 595-4: 1986. számú szabvány 5.6.2.2. szerinti „nem éghetõ” követelményt.

Megoldás? A vázolt probléma megoldására elméletileg két út lehetséges: a./ a fürdõszobai térelemeket kiszedik és megépítik a RIGIPS alkalmazási útmutatóban szereplõ helyes rétegrend szerint a falszerkezetet. Az aknaajtókat pedig nem éghetõ anyagura cserélik. b./ A másik lehetõség – a BM.TOP. Tûzmegelõzési Fõosztály álláspontja szerint – a szerkezetek megfelelõ megerõsítése érdekében az ÉMI szakértõkénti bevonása. c./ A tervezõ az ÉMI Tûzvédelmi Tudományos Osztályához fordult, azonban a TOP. által javasolttól merõben eltérõ kérdéssel. Az MSZ. 595/7/94. alapján számított tûzterheléssel határozta meg a mértékadó tûzállósági követelményt, s e számítás megfelelõségének tanúsítására kérte fel az ÉMI-t. Erre lehetõség van hiszen a számított értékek akkor is alkalmazhatók, ha azok az MSZ. 595-3 követelményeitõl eltérnek, ha biztosított, hogy az éghetõ anyag mennyisége a számításba vett értéknél kisebb.

Szakvélemény A Középülettervezõ Rt. a mértékadó tûzállósági határérték követelmény számítására szakértõt kért fel, amelyet az ÉMIhez benyújtott dokumentációhoz csatoltak. Az ÉMI (Dr. Bánky Tamás) megállapításai szerint: – a megvalósított szerkezetek tûzállósági határértéke jelenleg nem ismert, – az Altor térelemek az ÉAB szerint csak az adott hely rendeltetésének megfelelõ tûzállósági határértékû falszerkezettel telepíthetõk. 26

A RIGIPS szerkezetek ismertek. A válaszfalak tûzállósági határértéke 0,5-1,5 óra intervallumon belül volt, de itt az asszimetrikus felépítés miatt az egyes oldalak felõl a tûz esetén várható hõkitét eltérõ értékû lehet. A térelemek belsõ terében az ÉMI-nek leadott adatok alapján a tûzterhelés alacsony p<125 MJ/m2. Ebbõl kövekezõen csak igen rövid ideig tartó tüzek bekövetkezésére lehet számítani. Így a szakvélemény szerint a megépített szerkezetre a TH 0,31 óra igazolható. A szakvélemény megállapítása szerint azonban ez csak akkor igazolható, ha – a használat során a számításhoz figyelembe vett éghetõ anyagmennyiség nem nõ, illetve – az acél tartóknak tûzállósági szempontból függetlennek kell lenniük a mûanyag térelemfaltól.

Mi mennyi? A székesfehérvári tûzoltóparancsnokság nem a szakvélemény megállapításait, hanem a kiinduló alapadatokat vitatja. Ugyanis az Altor térelemek tervezõ álal számított tûzterhelése: 266-397 MJ/m2. A szakvélemény alapjául szolgáló számítás tûzterhelési értéke: P<125 MJ/m2. Az eltérés több mint 100 %.

Melyik a helyes érték? Sõt az is vitakérdés, hogy a falszerkezet egyik oldalán egy vagy kétrétegû gipszkarton lap van-e? Ez az elsõ olvasásra talán meglepõ megállapítás a 3. ábra segítségével tisztázható, hiszen az álmennyezeti részen a fal valóban csak egyrétegû. Ha pedig elfogadjuk 0,31 óra th. szerkezetként a falat, hogyan lesz ebbõl 0,65 óra th. hiszen az MSZ. 595/4/86. számú szabvány 3.1.4. pontja alapján az épület kiürítési útvonalaira ilyen szerkezetet kell beépíteni. Ugyanis a mértékadó tûzállósági követelmények számítással való meghatározására csak az MSZ. 595/3. követelményértékeinél van lehetõség, középmagas épület (MSZ. 595/4) esetén nem. Itt ismét az általános és a különös szabály analógiát alkalmazhatjuk. További probléma a gépészeti terek elválasztása a fürdõszoba térelemtõl. Ugyanis ez a tervekbõl eltérõen nem készült el, annak ellenére, hogy az MSZ. 595/4 5.6. pontja alapján ezt nem éghetõ 0,25 óra th. értékû szerkezettel kell lehatárolni. (pl. szerelvényakna) Vagyis az ÉMI szakvélemény nem oszlatta el a kételyeket, s így a székesfehérvári tûzoltóparancsnokság 1996. szeptember 4-i szakhatósági állásfoglalásában megállapítja, hogy a kiürítési útvonalak és a szerelõaknák falszerkezetei nem felelnek meg az MSZ. 595/4-86. SZ. 3.1.4. pontjának. A székesfehérvári jegyzõ mindezek alapján csak kikötéssel járult hozzá az épület használatba vételéhez. Szeptember 19-én a kórház igazgatója fellebbezett a határozat ellen. A II. fokon eljáró Fejér megyei Közigazgatási Hivatal az ügyben szakvéleményt kért a Fejér megyei Tûzoltóparancsnokságtól. (A helyzet lapzártánkig!) Heizler György tû. alez. VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

SZÛTS JENÕ

A téves riasztások lehetséges okai és kiküszöbölésük módjai Bosszantó és költséges is a téves tûzjelzés! Melyek a leggyakoribb okok és hogyan szüntethetõk meg? A rövid válaszok évek szakmai tapasztalatát tükrözik, segítve az üzemeltetõt, a karbantartót és az ellenõrt is.

Gyakoriság Sajnos, egy jelzõrendszer sem mentes a téves riasztásoktól. A rendszer méretének és az érzékelõk számának növekedésével a téves riasztások bekövetkezési valószínûsége egyenes arányban nõ, s ez még akkor is igaz, ha mindenhol a megfelelõ érzékelõt használjuk, a megfelelõ módon telepítve, rendszeres karbantartás mellett. Kis és közepes rendszerek esetén például irodai, kórházi alkalmazásokban az évi 1-2 téves riasztásnál több már szokatlan. Laboratóriumokban, gyártócsarnokokban, az érzékelõk szempontjából esetleg ‘ellenséges’ ipari környezetben néha még a havi 1 téves riasztás is elõfordulhat. Érdemes tehát megvizsgálni , hogy mik okozhatják általában a téves riasztásokat, és hogyan lehet csökkenteni, illetve megszüntetni a bekövetkezésüket.

Optikai füstérzékelõ

Optikai füstérzékelõ: bonyolult rendszer

ÉRZÉKELÕ TÍPUSOKTÓL FÜGGETLENÜL LÉTREJÖVÕ TÉVES RIASZTÁSOK: Ok

A megszüntetés módja

Nagy teljesítményû villamos berendezések, neoncsöves világítótestek ki-, bekapcsolásakor keletkezõ elektromos zavarok. Kézi rádiók, mobil telefonok, mikrohullámú antennák okozta rádiofrekvenciás zavarok.

Vezeték áthelyezés, zavarvédett vezetéktípus használata. További zavarvédelem a jelzõvezeték bemeneteken vagy a tápegységnél a hálózati oldalon. Nagy elektromágneses zavarvédettségû érzékelõk használata. Hardver és szoftver zavarvédelem a központban, jelzés-verifikálás.

Rázkódástól, ütéstõl származó mechanikai vagy elektromos problémák

Stabil vagy éppen a rázkódás csillapítását szolgáló felszerelés.

Korrózióból adódó mechanikai vagy elektromos zavarok

A korrózió megakadályozása vagy más típusú érzékelõ használata.

Villámlás okozta túlfeszültség, túláram

Villámvédelem a jelzõvezetékek bemenetén és/vagy a tápegység hálózati oldalán. Nagyfeszültségû tranziensvédelemmel rendelkezõ érzékelõ használata.

Véletlen vagy szándékos rongálás .

Az érzékelõk vagy a rendszer egyéb elemeinek pótlólagos védelme.

Elmaradó vagy nem megfelelõ karbantartás

Megfelelõ idõnként, gondosan elvégzett mûszeres érzékenység ellenõrzés és tisztítás.

VÉDELEM 1996/6

29

TÛZMEGELÕZÉS

A karbantartás során bekövetkezõ véletlen átjelzés a felügyeleti központ felé

A távjelzés letiltása a karbantartás idejére és a felügyeleti központ értesítése a karbantartás megkezdésérõl és befejezésérõl.

A helyiség funkciójának vagy a területen folytatott technológiának a megváltozása

Az érzékelõk áthelyezése vagy más típusú érzékelõk használata.

A területen folytatott átépítési, karbantartási munkák során véletlenül mûködésbe hozott érzékelõk (pl. mágneses csavarhúzóval, stb.)

Az átépítést, karbantartást végzõ személyek kioktatása.

A TÉVES RIASZTÁSOK LEGGYAKORIBB OKAI A HÕÉRZÉKELÕKNÉL Ok

A megszüntetés módja

Helyi fûtés, közvetlen vagy közvetett napsugárzás, ipari folyamat miatt bekövetkezõ nem várt hõmérséklet növekedés

Magasabb bejelzési hõmérsékletû érzékelõ használata; árnyékolás a besütõ vagy tükrözõdõ napfénytõl.

Hirtelen hõmérséklet növekedés (pl. nagy ajtókkal rendelkezõ rakodó területeken télen, a berakodás végeztével, az ajtók becsukása után)

Hõsebesség érzékelõk helyett, fix bejelzési hõmérsékletû érzékelõk használata.

A TÉVES RIASZTÁSOK LEGGYAKORIBB OKAI A FÜSTÉRZÉKELÕKNÉL A megszüntetés módja

Ok Pontszerû füstérzékelõk, vonali füstérzékelõ: A helyiség vagy terület átépítési, takarítási munkái során keletkezõ por, piszok, vakolatpor

Idõszakos hatások (pl. egy hosszabb téli leállás, karbantartás után visszakapcsolva a terület fûtését, a fûtõtesteken lerakódott por leégése füstöt okozhat)

Az érzékelõk letakarása és az adott terület védelmének ideiglenes kikapcsolása. Ha a szennyezõdést nem lehet megakadályozni (a pontszerû érzékelõk letakarhatók a mellékelt védõ kupakkal), akkor az átépítési munkák után azonnal az összes érzékelõt ellenõrizni és tisztítani kell. Az adott terület védelmének ideiglenes lekapcsolása.

Pontszerû füstérzékelõk: Apró rovarok (fõleg nyár végén)

Por- és rovarvédõ hálót tartalmazó érzékelõ használata.

Ionizációs füstérzékelõ: Idõleges páralecsapódás, gõzképzõdés

Más típusú érzékelõ használata.

Dízeltargoncák bejárása a területre

Optikai füstérzékelõ használata.

Az épület karbantartási munkái során történõ hegesztés, köszörülés, darabolás (flex)

Az adott terület védelmének ideiglenes kikapcsolása; ha az ilyen jellegû munkákra folyamatosan számítani lehet, akkor optikai füstérzékelõk használata.

Nem várt, erõs légáramlás

Optikai füstérzékelõ használata.

Vonali füstérzékelõk: Magasraktárakban a villástargoncák, magas csarnokokban madarak idõlegesen blokkolhatják a sugarat

Érzékelõ áthelyezés.

A téves riasztások okainak feltárásában sok segítséget adhat a tûzjelzõ rendszerek korrektül vezetett üzemeltetési naplójának és a központok eseménytárának összehasonlítása és elemzése.

Szûts Jenõ mérnök Promatt Elektronika Budapest

30

VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

Bitumenes zsindely a tetõn A bitumennel kapcsolatban a tûzvédelmi szakemberek álalában fenntartásaikat hangoztatják. Mivel a bitumenes tetõzsindelyeket hazánkban leggyakrabban Tegola-ként emlegetik, vizsgáljuk meg ezt a gyártmányt.

Tegola A Tegola Canadere néven forgalmazott zsindelylemezt közelebbrõl megvizsgálva láthatjuk, hogy egy ötrétegû termékrõl van szó. Legfontosabb alkotórésze a nagyszilárdságú üvegszövet, amelyet két vízzáró bitumen réteggel telítenek, alsó részén egy tapadásmentességet biztosító homokszórás, felül pedig az UV sugárzás ellen védõ keramizált bazaltkõ van. Ezt egészítik ki a napsütés hatására aktivizálódó öntapadó csíkok, amelyek segítségével a zsindelylemezek egymáshoz vulkanizálódnak.

Tervezési szempontok Ezek a jó tulajdonságok az egyre változatosabb tetõ formájú (kúp, kupola, donga) épületeknél különösen fontosak. További speciális követelményeket támaszt a tetõhéjazattal szemben a tagolt tetõk megjelenése, ahol többféle tetõhajlás is megtalálható és esetleg csak anyagváltással oldható meg a fedés. Hasonló a helyzet a tetõtérbeépítéseknél is. A rendkívüli hajlé-

konyságának és az öntapadó csíkoknak köszönhetõen a Tegola Canadere zsindelyekkel a legkülönfélébb tetõfélék lefedése megoldható kúp és egyéb speciális elem nélkül. A mai építészetben a különleges esztétikai követelmények kielégítése mellett, további elõnyeként említik, hogy a bitumenes tetõzsindelyek a legszélesebb tetõhajlási intervallumok között alkalmazhatók. (Az ÉMI minõsítése szerint a Tegola 10-87 fok között olyan „nagy vízzárású”, hogy 15 fok fölött alátétlemez sem szükséges.) Ennek tulajdonítható egyre szélesebb körû felhasználása. A tûzvédelmi szakemberek számára az esztétikai és mûszaki szempontoknál azonban nagyobb súllyal esnek latba a tûzvédelmi szabványkövetelmények és a tûzterjedés mértéke.

A tûzterjedés Az Építésügyi Minõségellenõrzõ Intézetben két vizsgálatot is végeztek a kanadai cseréppel. Az egyiknél 37 mm-es deszka, a másiknál 19 mm-es faforgács aljzatra rögzítették a Tegola bitumenes zsindelyt. A tetõre falécekbõl máglyát raktak, amit gázlánggal intenzíven begyújtottak. A hõmérsékletet az MSz 14800/11 szabvány elõírásai szerint mérték, s az elsõ vonalon a megengedett 350 °C helyett csak 94 °C-ot regisztráltak. A kutatók megállapítása szerint a vizsgálati modell felületén a famáglyá-

tól 15 cm-es távolságig a fedéllemez megolvadt, szenesedett, de a lemezen önálló égést, a tûz terjedését nem regisztrálták. Ami még ennél is meglepõbb volt az a zsindely levétele után vált láthatóvá: a deszka még a gyujtóforrás alatt sem károsodott! Vagyis a zsindelyek olvadása – a bitumen alaptulajdonságait is módosító adalékanyagoknak köszönhetõen - csak közvetlen lángforrásra következett be, de az égés nem terjedt. Mindezek alapján az ÉMI a Tegola Canadere tetõzsindelyt (MSz 14800/11) „tûzterjedés nélküli”-nek minõsítette.

Oltástaktikai szempontok Tûzoltási szempontból azt kell vizsgálnunk, hogyan viselkedik külsõ vagy belsõ tûzhatás esetén a bitumenes zsindely. Külsõ tûz esetén a nulla lángterjedés mellett különlegesen fontos, hogy a megolvadó zsindely tökéletes zárást biztosítva elzárja az égést tápláló oxigén útját, s így az filtráció hiányában nem jut a fa tartószerkezethez. Ennek tulajdonítható, hogy a kísérletnél a deszka aljzat sértetlen maradt. A nulla lángterjedés miatt toxikus gázfejlõdés sincs, sõt az ilyen fedésû épületeknél a hõterhelés hatására hirtelen kitáguló és lerepülõ darabokkal sem számolhatunk. (mint például a palánál.) Belsõ tûznél elõnyként említhetõ, hogy nincs filtrációs levegõutánpótlás és a kötelezõen elõírt szellõzõlégrés mintegy „kihúzza” a lángot. Nem éghetõ hõszigetelés esetén pedig lokalizálódik a belsõ szerkezetet érõ hõhatás. Intenzív belsõ tûz és szabálytalanul alkalmazott éghetõ hõszigetelõ anyag esetén leesõ, csepegõ zsindelydarabkákkal kell számolni. Ez azonban az 1,3 kg/m2 bitumenmennyiségnek tulajdoníthatóan nem számottevõ veszély. A Tegola zsindelynél is bebizonyosodott, hogy a modern technológia egy ilyen õsi anyagnál is – mint a bitumen – harmonizálni képes az eredeti tulajdonságokat a mai esztétikai, építészeti és biztonsági követelményekkel.

A zsindely csak megolvadt VÉDELEM 1996/6

Irodalom: Tegola Ungarese: mûszaki leírások ÉMI: vizsgálati jegyzõkönyv. ÉAB. Építõipari körkép Magyar Építõipar 1992/5-6 MSz 595/3, MSz 14800/11 31

TÛZMEGELÕZÉS

KESZTHELYI ISTVÁN

Épületek füstmentesítése A nagyobb objektumok esetében az épületek illetve az emberi életek védelmében világszerte kötelezõ szabványok vonatkoznak a füstmentesítés szellõzéstechnikai megoldásaira.

A füstmentesítés célja Az irodaházak, szállodák, emberi tartózkodásra szánt házak, csarnokok esetleges tüzeinek következményeként keletkezõ füst miatt a menekülési útvonalakat (lépcsõházak, folyosók) intenzíven szellõztetni kell. A szellõztetés alapcéljai: – A menekülõk és mentõk látási viszonyainak javítása. – A füstmérgezések elkerülése. – A környezet hûtése, a „flash over” elkerülése. Mivel a szállítandó mennyiség ilyenkor az adott méretben a lehetõ legnagyobb, a nyomásigény pedig viszonylag kicsi, természetszerûen axiális vagy félaxiális ventillátort kell alkalmazni. Szabályozásra, állítható lapátokra, zajcsökkentésre nincs szükség. E vészventillátorok épületmérettõl függõen 90-120 perc maximális üzemidõre méretezettek (amíg a mentés folyik), 200650 Celsiusos közeghõmérsékletek esetén (B2, B30, B40, B60 osztályok).

Helios ventillátorok

Flas over A kifejezés azt a heves felületi tûzterjedést jelzi, amely 500 Celsiust meghaladó hõmérsékletek esetén lép fel. Ekkor a hõsugárzás miatt nem csak a lángoktól érintett, hanem a lángoktól bevilágított tárgyak is belobbannak és ugrásszerûen felgyorsul a tûzterjedés. E hõfokszinten az épületszerkezeti anyagok (beton) szilárdságukat is elvesztik, a mentés lehetetlenné válik.

Konstrukciós megoldások Mivel olyan berendezésrõl van szó, amelynek egy remélhetõleg soha be nem következõ katasztrófa helyzetben kell mûködnie, a konstrukciós megoldásnak a maximális biztonságot kell szavatolnia. Statisztikai adatok alapján sajnos fel kell készülni arra is, hogy egy tûz nem véletlenül alakul ki, hanem emberi szándékosság áll mögötte, amelynek kapcsán egy biztonsági berendezés szabotázsnak, rongálási kísérletnek is ki lehet téve. Ezért két fõ konstrukciós jellemzõt kell kiemelnünk: a./ A hajtó motornak ki kell bírnia az elõírt üzemidõt akkor is, ha magát a motort illetve annak burkolatát is éri a hõhatás. Sajnos ugyanis tûz bárhol keletkezhet, illetve bármilyen úton terjedhet. Igy nem 32

jelölhetõ ki olyan biztonságos hely a motor elhelyezésére, amely szavatolja a normál hõmérsékletû üzemet. Ezért a tervezett forró közegáramon kívül elhelyezett motort is hõvédõ burkolattal kell ellátni. Ebbõl a szempontból, a legbiztonságosabb, ha a motor már a tervezési állapotban a forró közegáramban helyezkedik el. b./ Mivel egy ilyen vészventillátor „száz évenként egy bevetésre” tervezett, „gondozásmentesnek”, sõt rongálásállónak kell lennie. Ritka üzemû gépeknél ugyanis kimaradhat egy-egy karbantartás, vagy próbaindítás, amelynek nem szabad, hogy következménye legyen. Optimálisnak nevezhetõ e szempontból a közvetlen hajtás (amely az axiális jellegû gépigény miatt

szintén a közegáramba helyezett motor esetére vezet). Ezzel szemben például az ékszíjak alkalmazása kimondottan veszélyes a külsõ elhelyezésû motoroknál, mert az az évtizedek alatt megnyúlik, elöregszik, utánfeszítésre, cserére szorul. Ékszíjak helyett ilyen esetben így inkább a lánchajtás javasolható.

Tervezõi felelõsség E téma kapcsán tehát kiemeljük a legmagasabb technikai túlbiztosítottság, a legkülönlegesebb, legdrágább motorok, anyagok, technológiák alkalmazásának jogosságát, mert akár egy haláleset elkerülésével sokszoros nyereségre tehetünk szert. Ezt megfordítva nyugodt lelkiismerettel akár bíróság elé is állíthatnánk azt, aki bizonytalan konstrukciót épít vagy épít be bármilyen megfontolásból ilyen feladatra, és ezzel közvetve halálesetet okoz, vagy ennek veszélyét teremti meg.

Keszthelyi István Kamleithner Budapest Légtechnikai Kft. VÉDELEM 1996/6

TAKTIKA HOLECZ JÓZSEF

Tûz a kastélyban 1996. július 06-án a Budapest, XVII. kerületi PodmaniczkyVigyázó Kastély padlásterében tûz keletkezett, melynek következtében a fõépület tetõszerkezete 90 %-ban leégett. Szerzõnk a bonyolult és „izgalmas” tûzvizsgálatról számol be.

Helyszín és helyzetkép A Pesti u. 117. sz. elõtt elhaladó jármûvek utasai alig látnak valamit a magas kõfal mögött megbúvó kastélyból, mégis július 07-én 6 óra 52 perckor gépjármûvel közlekedve észlelték és jelezték, hogy a kastély teteje ég. A tûz kívülrõl történõ észlelését nehezítette, hogy a padlásteret jól záródó tetõhéjazat borította, a szellõzõ nyílásokat és a beázási helyeket fóliával lezárták. A tûz gyors terjedése a speciális térbeli építészeti kialakításból és nagymennyiségû száraz faanyagból adódóan szinte törvényszerû volt. Az 1761-64-ig épült kastélyban néhol 280x280 mm keresztmetszetû gerendák és túlméretezett szarufák a több mint 200 év során jól kiszáradtak. A szarufákra szegelt deszkaborításon bitumenes fedéllemez, azon pedig síkpala fedés volt. A padlástér 3000 m3 térfogata sokáig biztosította a tûz kifejlõdését, annak észlelése nélkül.

Riasztás A jelzés vételét követõen a XVII. Kerületi parancsnokság szolgálatparancsnoka I-es kiemelt riasztást hajtott végre, mely során a XVII/1-es gépjármûfecskendõ 6 fõvel, a XVII/2-es gépjármûfecskendõ 6 fõvel és a XVII/Létra 1 fõvel kezdte meg a vonulást. A helyszíntõl kb. 300 m-re távolsági felderítés alapján az FTP Hírközpontja felé III-as riasztás elrendelését jelezte vissza, majd a helyszínre érkezõ TCS/I V-re emelte a riasztási fokozatot. A jelzett helyen 50x20 m-es mûemlék épület tetõszerkezete 90 %-ban égett, melyhez 30 db gépjármû 116 fõvel érkezett a helyszínre. A tûz oltásához 18 db „C” sugár, 3 db vízágyú és 7 db légzõkészülék lett bevetve. A tûzeset jelzését követõen a 2. percben a XVII/1-es, XVII/2-es gépjármûfecskendõ és a XVII/Létra a helyszínen volt 6 óra 54 perckor. A körülhatárolás 7 óra 20 perckor a lefeketítés 7 óra 36 perckor megtörtént. A tûz teljes eloltása 13 óra 18 perckor befejezõdött.

Adatgyûjtés A tûzoltással egyidejûleg megkezdett adatgyûjtésnek tulajdoníthatóan viszonylag gyorsan körülhatárolható volt a keletkezés valószínû helye. Ez a legintenzívebb égésnyomokat mutató padlástér D-Ny-i sarka volt, mellyel kapcsolatban faanyagvédelmi és tûzvédelmi mûszaki szakértõ kirendelésére került sor. A kirendelt szakértõ kérésére az általa vett faanyagmintákat és a 2 dl-es Hubertus feliratú üres üveget a BRFK Bûnügyi SzakVÉDELEM 1996/6

Beroskadt a tetõ értõi és Kutatóintézet gázkromatográfiás, valamint gázkromatográffal kombinált tömegspektrometáriás (GC/MS) módszerekkel megvizsgálta. Megállapításuk szerint a vizsgálati tárgyak tûz keltésére és a tûz terjedésének meggyorsítására alkalmas idegen anyagot nem tartalmaztak. Észlelõ személy hiányában a tûz keletkezésének vélt helyén elõforduló gyújtóforrások elemzésével próbáltam a tûz keletkezési okát meghatározni.

Az égés rekonstruciója A tûz gyors terjedése a speciális térbeli építészeti kialakításból és nagymennyiségû faanyagból adódóan szinte törvényszerû volt. A faanyag átlagos elemi összetételébõl adódóan a faanyag égésekor felszabaduló égéstermékek vizsgálatakor a szén égésekor keletkezõ égéstermékre koncentrálhatunk, különösképpen azért, mivel a szén égésekor szénmonoxid felszabadulásával mindig kell számolnunk, amely égéstermék mind élettani, mind tûzvédelmi szempontból veszélyt hordoz. (A szénmonoxid alsó robba33

TAKTIKA

szott felfelé mindaddig, amíg a légtér CO tartalma az alsó robbanási határt el nem érte. Közvetlenül a tetõhéjalás közelében vagy kimondottan a sarokban feltételezett induló tûz esetén a tetõhéjalás igen rövid idõ alatt átégett volna (egyben lehetõséget adva a tûz korai észlelésére). A tûzgóc felsõbb rétegekbe való áthelyezõdése viszont elõsegítette a gerincvonal közelében a CO tartalom feldúsulását, és akár az elõzõekben számítottnál rövidebb idõn belüli robbanását. A vázoltak alapján igen durva közelítéssel a tûz kezdete július 06-án du. 16 óra 30 perc és 20,00 óra közötti intervallumra tehetõ. Robbanásszerû égés kialakulásáról lévén szó, az elsõ lángnyelvek értelemszerûen a tetõ leggyengébb részén törtek ki, azaz a tûz általánossá válása gyakorlatilag egybeesik a tetõhéjalás kívülrõl észlelt felszakadásával. A zárt térben felmelegedett szerkezeti elemek a szabad utat nyert oxigénáram következtében teljes felületükön égtek, kb. fél órán keresztül.

A beszakadás okai

A távolabbi helyeken azonos beégési mélység nási határértéke: 145X10 kg/m3). Elegendõ oxigént feltételezve a szén és az oxigén reakciója a következõ egyenlet szerint megy végbe: C+O2 = CO2 2C+O2 = 2 CO C+0,5 O2 = CO 1 kg+1,33 kg = 2,33 kg Oxigénhiányos égés esetén fõleg CO képzõdésével kell számolni. A padlástér térfogata( megközelítõ számítással): V= 20x0,5 Mx40 = 3x103 m3. Ha a szénmonoxidból az alsó robbanási határhoz tartozó fajlagos mennyiséget vesszük alapul, akkor a padlástérben minimálisan 3x103 m3 x 145 x 103 kg/m3 =435 kg CO-nak kellett felgyûlni, hogy a robbanás bekövetkezzék. Ilyen mennyiségû CO képzõdéséhez 435:2,33 =187 kg szén, azaz 374 kg faanyag elégetésére van szükség (a szivárgási veszteségek figyelmen kívül hagyásával). Sok tûzeset átlagából származott kiégetési sebességet alapul véve, ehhez megközelítõen 374 (kg)/8,33 x 10-3 (kg/sec) = 12 óra idõtartamú lappangó égésre volt szükség.

A túlméretezett egészséges szerkezeti elemek az ilyen idõtartamú tûzben még nem veszítik el teherhordó képességüket, a farontó gombák által korhasztott elemek keresztmetszete viszont jóval rövidebb idõ alatt csökken a kritikus határ alá. E tény alapján törvényszerû, hogy a tûz által érintett terület gyenge pontjait a faanyagvédelmi szakértõi vizsgálatok alapján cserére javasolt tetõszerkezeti elemek, csomópontok képezték. A tetõszerkezet roskadása a faanyagvédelmi szakértõi utasítás „A” jelet halmozottan tartalmazó részein indult el. Az utcai tetõsík V. csomópontja környékén a szerkezeti elemek károsodási mértékére a tetõtér DNY-i sarkába befutókéval megegyezõ volt. A tetõszerkezet roskadása még a tûztõl megmentett, ugyancsak súlyos mértékben gomba-, rovarfertõzött DKi sarokban is elindult az oltást követõ száradás után. A keletkezés és az észlelés közötti idõ rendkívül hosszú volt, mivel a padlástér térfogata kb. 3000 köbm., ez a tûz kifejlõdését észlelés nélkül sokáig biztosította. Ezalatt nagyfelületû izzás alakult ki az oxigénhiány miatt bekövetkezett tökéletlen égés következtében.

Mitõl keletkezhetett? A tûzeset keletkezési helyén használt berendezések és az itt dolgozók feladatait figyelembevéve gyújtóforrásként a vegyi és fizikai energiát, hõtermelõ berendezést, az elektromos energiát és a nyílt lángot vizsgáltam. Az épületben és a padlástérben hõtermelõ berendezés nem volt, az elektromos rendszer - acélpáncél csõben vezetve - használaton kívül, feszültségmentesítve volt. Az épületben a faszerkezetek gombamentesítését végezték, így részletesen vizsgáltam annak technológiáját.

A tûzterjedés lehetõségei

Vegyi energia

A tetõhéjalás rétegrendje (pala, bitumenlemez, deszka) ismeretében arra is lehet következtetni, hogy a tûz a tetõhéjalással nem érintkezõ faszerkezeten vagy ez utóbbi közelében indult el és egy vagy több, a gerinc felé tartó tetõszerkezeti elemen kú-

A gombafertõzött épületszerkezetek hõkezelésére vonatkozó technológiai utasítás, valamint a helyszíni faanyagvédelmi munkálatokat irányító szakértõ jegyzõkönyvben foglalt nyilatkozata értelmében a falazatba is behúzódó gombafertõzés megszüntetésére a DIFFUSIT S és DIFFUSIT M márkanevû engedélyezett faanyag-

34

VÉDELEM 1996/6

TAKTIKA

védõszereket használták, továbbá ésszerû megfontolások alapján víz helyett DIFFUSIT-os oldattal kezelték a hõkezelés közelében elõforduló faszerkezeti elemeket. A DIFFUSIT S és DIFFUSIT M márkanevû faanyagvédõszerek bórvegyület bázisú paszta állagú készítmények, melyek elõírás szerinti vízmennyiség hozzáadásával készített vizes oldatban kerülnek felhasználásra. Ezek nem tûzveszélyesek. A DIFFUSIT márkanevû faanyagvédõszerek és velük kezelt anyagok éghetõségét még az oldat víztartalmának eltávozása (száradás) után is mérséklik,, mivel a védõszerben oldott bórvegyületek égéskésleltetõ hatásúak. A különbözõ bórvegyületek megfelelõ mennyiségben alkalmazva épületszerkezetek égéskésleltetésére is használatosak és engedélyezettek. A bórvegyületek égéskésleltetõ hatása a faanyag fõbomlását megelõzõ endoterm hõszinezetû bomlásnak köszönhetõ. Ezért vegyi energia kizárt.

Nyílt láng A tûz keletkezésének helyén egy Kft. dolgozói 1996. július 6-án 7 óra 30 perctõl 16.00 óráig tevékenykedtek. Kb. 10.00 órától 13.00 óráig a falszerkezet gombátlanítása érdekében hõkezelést végeztek egy 11,5 kg-os PB gázpalackra szerelt nyílt lángú un. disznópörzsölõvel. A hõkezelés olyan alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység, amelyhez elõzetes írásbeli engedélyre és tûzvédelmi szakvizsgára lett volna szükség. A vizsgálat szerint a sarokkal szemben állva a falsaroktól balra 2,5 m-re jobbra 3-4 m hosszan, a födémsíktól pedig 40 cm magasan függõlegesen és 15-30 cm vízszintesen végeztek a padláson lévõ téglafalon hõkezelést. A bal oldali részen a vízszintes térdfalon 6 db alátámasztás volt 15x15 cm-es keresztmetszetû gerendadarabokkal és alul-felül 60 cm hosszú kb. 1/2 colos deszkával. Ezektõl 90 cm távolságra egymástól 15x20 cm keresztmetszetû kötõgerenda és ugyanilyen keresztmetszetû fiókgerendák voltak. A saroktól bal oldalra 48 cm távolságra egy 9x9 cm keresztmetszetû és 8 cm mélységû, 347 cm távolságra 20x19 cm keresztmetszetû és 20 cm mélységû falazott nyílás van kialakítva, amelyek alján a falba beépített 15x15 cm keresztmetszetû fenyõgerenda oldallapja látható beégési nyomokkal. Ezt a befalazott, de a két nyíláson jól látható gerendát senki nem észlelte, holott faanyagvédelmi szakvélemény és technológiai utasítás szerint meg kellett volna gyõzõdni arról, hogy a kezelt rész gyúlékony anyagot tartalmaz-e. A hõkezelést hiányos és laza fugázatú téglafalon végezték úgy, hogy a disznúpörzsölõ szúró

VÉDELEM 1996/6

lángja közvetlenül érintkezett a befalazott gerendával, mivel a téglafalat 60-70 C fokra kellett melegíteni.

A befalazott gerenda A befalazott gerendáról a dolgozók nem tudtak, így annak meggyulladását nem vették észre és mivel viszonylag zárt helyen gyulladt meg a kb. 3 órás felügyelet során sem észlelték. Az õrzõ-védõ Kft. dolgozóinak nem adták feladatul a munkaterület további felügyeletét. Közben július 08-án a helyszíni szemle során észleltük, hogy egy másik helyen a falban lévõ 15x15 cm keresztmetszetû gerenda kb. 70 cm hosszaban füstöl és izzik. Ennek tûztõl való meggyulladását kizárja, hogy a sarokban lévõ teljesen elégett gerendamaradványok alatt el nem égett gerenda maradványok voltak 1 cm-es vakolat alatt. A disznópörzsölõ intenzív szúró lángjától sem tudott mindenhol a gerenda meggyulladni és a nem hõkezelt részeken nem is találtunk a beépített gerendából égett részeket. Augusztus 29-én kísérletképpen egy kb. 0,5 m3-es gerendadarabot öngyujtóval meggyújtottunk, amelybõl önfenntartó égés alakult ki. Izzó, parázsló égéssel elégett. A hõkezelt falszakaszon több helyen egymástól függetlenül voltak égési nyomok a gerendán, de a legintenzívebb égés a bal oldalon a saroktól 112 cm távolságra 110 cm hosszban alakult ki. Ez volt a tûzfészek helye. E szakaszon és a közelében lévõ alátámasztások és gerendavégek teljesen elégtek, míg innen távolodva még álló helyzetben is maradt alátámasztás. A beépített gerenda felsõ lapja és az alátámasztás alatt lévõ deszka, valamint a gerendamaradványok között kb. 25 cm távolság volt, így hosszú ideig izzó beépített gerenda a leglazábban lévõ téglák között kitérõ lángjával az alátámasztást meggyújtotta, ahonnan a tûz továbbterjedt.

A tûz keletkezési oka A körültekintés és a szükséges engedélyek nélkül alkalmazott nyílt láng, hosszú lappangási ideje figyelmeztet: az ilyen munkáknál tûzvédelmi szakember jelenléte indokolt.

Holecz József tü. õrgy. Tûzmegelõzési Osztályvezetõ FTP. XVII. Ker. Parancsnoksága Szakértõ: Szitányiné Siklósi Magdolna BM TOP

35

TAKTIKA

OLASZ LAJOS

Bevatkozás veszélyes környezetben A közelmúlt veszélyhelyzet elhárításai kapcsán felmerül a kérdés: mennyire vannak biztonságban a tûzoltók? Rendelkezésre áll-e minden olyan eszköz, amelyekkel a szükséges információkat meg tudják szerezni a felelõsségteljes döntésekhez?

Védelem Tûzoltás, kárelhárítás Olyan káreseteknél, ahol veszélyes anyag van, különösen fontosak a mechanikai, vegyi, mérgezõ, hõ- és lánghatásoktól védõ egyéni védõeszközök. A technikai fejlõdés eredményeként kiváló minõségû, hivatalosan minõsített védõeszközök közül lehet választani. A sisak a zuhanó tárgyak ütõhatása, hõés lánghatás ellen védi a viselõjét. A tûzoltóságnál alkalmazott tûzoltóruha a kontakt hõ, víz, olaj bizonyos mértékig savak és szerves oldószerek ellen biztosít védelmet. (A NOMEX alapanyagú ennél valamivel többet tud, sugárzó hõ, lánghatás, sav, lúg ellen is védelmet nyújt bizonyos fokig). A csizma acélkaplis, a talpban átszúrás elleni acéllemez van, olajálló. A sûrített levegõs légzésvédõ teljes álarccal biztosítja a légzést oxigénhiányos, ill. mérgezõ környezetben is. Komolyabb vegyi balesetek, káresetek esetén vegyvédelmi ruhában végzik a munkát a tûzoltók, amely ilyen esetben is megfelelõ védelmet nyújt. Elmondhatjuk tehát, hogy egyéni védõeszközökkel megfelelõ szinten el vannak látva a vonulós tûzoltók. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a rendszeresített védõruha és a csizma antisztatikus tulajdonságáról nincs bevizsgált adat. Ez pedig lényeges szempont lehet, amikor a kárelhárítás során tûz-, és robbanásveszélyes eleggyel kell számolni. A tûzoltócsizma talpába bele van fröccsöntve, hogy antisztatikus, de hivatalos magyar minõsítésrõl nem tudok. Igaz, hogy nincs is olyan munkavédelmi elõírás, amely szerint a védõlábbelinek, védõruhának antisztatikusnak kell lennie.

Tûzmegelõzés A tûzmegelõzési szakterületen dolgozók ruházata viszont nem minden eset36

A különbözõ veszélyes anyag kombinációk miatt teljes védelemre van szükség ben megfelelõ. Hatósági ellenõrzés során a tûz- és robbanásveszélyes üzemek, helyiségek, technológiák ellenõrzésekor az ellenõrzõt kínos meglepetés érheti, amikor nem engedik be az “A-B” tûzveszélyességi osztályba sorolt helyiségbe, szabadtérre és ebben igazuk is van. Bizony a fekete félcipõ, a fésûs, a jeszter, a télikabát, a surranó nem nevezhetõk “szikrát nem okozó ruházatnak, lábbelinek”

Információ A beavatkozó tûzoltónak minél több információt kell begyûjteni, minél rövidebb idõ alatt a helyes döntések meghozatalához. Ezekbe az információkba beletartozik a környezet állapota is. Az albertfalvai benzinömlés esete is megmutatta, hogy szükséges a környezet bizonyos fizikai és kémiai jellemzõinek mérése a beavatkozás során. VÉDELEM 1996/6

TAKTIKA

Gázkoncentráció

Hõmérséklet (távmérés)

A robbanási koncentráció fontos információ a döntéshozó parancsnoknak, akár helyiségben, akár szabadtéren. Szabadtéren a robbanóképes gáz-, gõz- vagy ködkoncentráció a széljárás miatt gyorsan megváltozhat. Ezt idõben észlelni kell. Tudni kell az elegy kiterjedését a lezárandó környezet nagysága miatt is. Robbanási koncentráció fölött dolgozni életveszélyes, és ez nagy felelõsséget ró a parancsnokra, fõleg életmentés során. Neki tudnia kell, hogy hová megy be a beosztottjaival! A gázkoncentráció mértékének ismerete ahhoz is támpontot nyújt, hogy mikor lehet a helyszínt elhagyni a káreset felszámolásakor. Az oxigénkoncentráció látszólag kevésbé fontosnak tûnik, mert ott a légzõkészülék, de nem mindegy, hogy mélybõl vagy zárt helyrõl, tartályból mentés során az esetleges szûk helyen légzõkészülékkel együtt kell-e mozogni, vagy biztonsággal lehet menteni légzõ nélkül.

Gázpalackok jelenlétekor, hõre károsodó, stabilitását elvesztõ épületszerkezetek esetén fontos információ az adott felület hõmérséklete. A közelmúltban is akadt példa a hõkamera bevetésére melegedõ gázpalack esetén. De távmérést más módon is el lehet végezni a körülményektõl és a rendelkezésre álló technikától függõen.

Kémhatás A káresetnél jelenlévõ veszélyes anyag - fõleg ha ismeretlen - kémhatása (pH-ja) egy elsõdleges durva információ. Ha savas vagy lúgos kémhatást tapasztalnak a helyszínen, ez komoly figyelmeztetés az ott lévõ tûzoltóknak. Az anyag pH-jának ismeretében el lehet dönteni, hogy a tûzoltó védõruha, csizma elegendõ védelmet nyújt-e, vagy komolyabb vegyvédelmi felszerelést kell használni. A kifolyt anyag felhigításakor ellenõrizni lehet a higulás mértékét, habár az a környezeti károsodás veszélyével jár.

Mérgezõ anyag koncentrációja Ennek mérése bonyolult, nehézkes, sok indikátorcsõ kell hozzá, vagy más elven mérõ mûszer esetén rendkívül drága. Ezért is ennek a mérésnek a felvetése elméleti jelentõségû, mert a mérgezõ anyag jelenlétének gyanúja esetén légzõkészüléket kell használni, sõt az eset súlyosságától függõen teljes vegyvédelmi ruhát.

A megvalósítás kérdései Természetesen a felsoroltak mérésére szolgáló mûszerek költségesek. Telepítésük esetén mûszaki-gazdaságossági elemzést kell végezni, amely a veszélyhelyzetek gyakoriságát is figyelembe veszi. Az elemzés eredményeképpen lehet megha-

tározni a telepítendõ mûszerek jellegét, az országon belüli eloszlását egy mûszaki-gazdasági optimumra törekedve. A költségeket lehet csökkeneni azáltal, hogy a veszélyes vegyi anyagokat feldolgozó, tároló, szállító cégeket az illetékes jegyzõ kötelezi a szükséges védõeszközök, mérõmûszerek készenlétben tartására. Így ezek költsége nem a tûzoltóságot terheli. A koncentrációmérõ-mûszert a tûzmegelõzési területen is lehet használni. Tûzvédelmi ellenõrzés során a közvetlen tûz- és robbanásveszélyes állapot egyértelmûen kimérhetõ. Azonnali intézkedés során, egy méréssel alátámasztott jegyzõkönyv a késõbbi jogvitáknak is elejét veheti.

Oktatás A mérõmûszereket kezelni is tudni kell. Ennek megtanítása pár ember esetén nem okoz különösebb gondot a szállító cégnek, de a cél az, hogy minél több tûzoltó készségszinten ismerje meg a rendszeresített mûszert. Ez a szolgálatszervezés rugalmassága miatt is fontos. Az oktatást, ha megfelelõ technikai háttér a rendelkezésükre áll, a BM TPVI szaktanár gárdája el tudja látni, a tananyagba beépítve mûszaki, tûzoltás-kárelhárítás taktikai és tûzmegelõzési vonalon. Olasz Lajos tû.szds. fõelõadó Pest Megyei Tûzoltóparancsnokság Budapest

64 ezer liter benzin 1996. augusztus 13-án hajnali három órakor érkezett a jelzés, a MÁV Budafok-Albertfalva vasútállomáson egy vasúti tartálykocsiból folyik a benzin. A bejelentõ szerint mintegy 64000 liter motorbenzin folyt szét. Az elrendelt II-es kiemelt riasztási fokozatra 12 szerrel 37 tûzoltó vonult ki. A felderítés megállapította, hogy kb. 200 m hosszúságban három sínpár szélességében a vágányok közé üzemanyag folyt. A helyszínen a VI-1 és XI-Hab2 sugárvédelem mellett felügyeletet tartott, a többi egység bevonul. 04 óra 06 perckor: a MÁV szakemberei a helyszínre érkeztek, kb. 600 kg. Perlit felhasználásával megkezdték a szétfolyt benzin felitatását. 05 óra 10 perckor: Érd-Kelenföld között a vasúti pályát lezárták, a MÁV szakVÉDELEM 1996/6

embereit és a “Zöldeket” várják a helyszínre, akik talajminta vétele után döntik el a bezárás várható idejét. 09 óra 00 perckor: A MÁV Vezérigazgatóságáról a biztonságért felelõs vezetõ a helyszínre érkezett. Érdeklõdött, hogy mikor lehet megindítani a forgalmat, mert igen nagy zavart okozott a közlekedésben a lezárás. Közöltem vele: pontos válaszhoz koncentrációt kell mérni és talajmintát kell venni, amit mi eszköz hiányában nem tudunk elvégezni. Konzultáltunk és a kárhelyre kértük a Polgári Védelmet és a MÁV Vegyi-elhárító Brigádját. 09 óra 40 perckor: A MÁV Vezérigazgatóság utasítására a tûzoltó vonat megérkezett a káresethez. 10 óra 05 perckor: A MÁV Vegyielhárító Brigádja megérkezett a helyszínre, és azonnal megkezdték a koncentráció mérést. 10 óra 44 perckor: A koncentráció mérést elvégezték. Eredménye: a tûzoltá-

si felügyelet továbbra is szükséges, mivel a benzingõz veszélyes koncentrációban van jelen. 11 óra 23 perckor: A Vegyielhárító Brigád újabb mérést végzett! Eszerint már nincs veszélyes koncentráció a levegõben. A visszaszerelés után a kárhelyet a Vegyielhárító Brigád Vezetõjének átadtam és elindultunk állomáshelyünkre. Éppen beszálltam a fecskendõbe, amikor megérkezett a Polgári Védelem területileg illetékes parancsnoka. A káreset felszámolása közben felszínre kerültek azok a hiányosságok, amelyeknek elsõsorban anyagi okai vannak: - nincs gázkoncentráció mérõ, – nincs megfelelõ felitatóanyag, – egyedül a MÁV Vegyielhárító Brigádja mozgósítható ilyen jellegû balesetnél. Oláh László tû.hdgy. Fõv.XI.ker.TP. és Kárelhárítási Osztályvezetõ 37

MÓDSZER BOKOR MIKLÓS – ZEMPLÉN ISTVÁN

A behatolás módszerei A megerõsített ajtókon történõ behatolás komoly felkészültséget igényel. Az ajtótípusok ismeretében kidolgozott módszertani javaslatainkat adjuk közre.

Hagyományos ajtók Fa ajtószerkezetek esetében, ahol pótzár alkalmazásán kívül más megerõsítés nincsen, a behatolás egyszerû mechanikus eszközökkel végrehajtható.

Megerõsített vagy biztonsági ajtó Abban az esetben, ha a zár megfelelõ védelemmel van ellátva, és maga a zár sem hagyományos kialakítású, esetleg fém tokozattal szerelték, akkor megerõsített (több ponton záródó) vagy biztonsági ajtó. A záródási pontok számára utalhat a kapupántcsavarok, a hevederzárak pántjainak elhelyezkedése. A fa burkolat által eltakart pántok fémdetektorral könnyedén felderíthetõk. (A fõvárosban a Tûzoltási Csoport gépjármûvein rendszeresítve vannak a fémdetektorok.) Ha az ajtó biztonsági kivitelû, kézi mechanikus eszközt ne használjunk. Tapasztalat

1. ábra A támadási pontok 1. Az ajtótok kifeszítése a zár oldalán 2. Az ajtótok kifeszítése a zsanér oldalán 3-4-5. A forgópántok lefeszítése 6. A kitekintõ ablak betörése, kifeszítése 7-8-9. Zárak megfúrása, kitörése 10. Az ajtószárny kivágása 11. Zárszerkezet kivágása 12. Az ajtó leemelése a zsanérról

A behatolásra alkalmas felületeket szúró, vágó, feszítõ eszközökkel támadva a faszerkezet könnyen enged. Az ajtók nyitásakor a nyitási irány, a zárak típusa, elhelyezkedése egyértelmûen meghatározza a behatoláshoz legmegfelelõbb eszközt. Gondolni kell arra, hogy a tompa eszközökkel történõ dinamikus hatásokat a zárnyelv rugózása miatt jól tûrik az ajtók. 38

2. ábra VÉDELEM 1996/6

MÓDSZER

elzáró rácsszerkezet. Ezek a rácsok könnyen elárulják támadható pontjaikat, tehát ezek a pontok is erõsek. A rácsok mögött lévõ ajtókra általában semmilyen megerõsítést nem alkalmaznak, így azon túljutva az ajtó könnyedén betörhetõ. Ha sûrû a rácsozat, akkor a felfogatási pontokon vagy a zárszerkezet kivágásával lehet átjutni rajta. Laza rácsozás esetén, vagy ha kis rés is elegendõ, a pálcák szétfeszítésével, gyenge pálcák esetén azok elvágásával lehet behatolni. (5., 6. ábra)

szerint két vagy több zárral ellátott, keresztben megerõsített bejárati ajtó kézi mechanikus eszközzel egyátalán nem nyitható, legfeljebb részben roncsolható, esetleg kisebb-nagyobb nyílást lehet vágni rajta. Ha az ajtó hevederzárral, pántokkal megerõsített, akkor nagyteljesítményû hidraulikus vagy pneumatikus eszközzel nyitható, esetleg motoros vágókorong segítségével az ajtószárnyon keresztül a hevederek elvághatók, ezután kézi szerszámokkal az ajtó könnyedén nyitható. (2., 3., 4., 5. ábra) Ha az ajtó rése biztosítva van a feszítõ eszközök betámaszthatósága ellen, akkor a hidraulikus feszítõ nem alkalmazható. Ebben az esetben a motoros vágókoronggal a hevedert át kell vágni, és az ajtó kézi eszközök segítségével betörhetõ. A biztonsági ajtók szárnyait fémlemezzel, a fémlemezt fával borítják, így azt csak a toknál érdemes támadni. Ezek kivétel nélkül el vannak látva betámasztás elleni védelemmel. A behatolásra csak az ajtószárny befeszítése alkalmas.

Rácsok az ajtó elõtt A lakótelepeken a lakásajtóra, de bármely ajtóra alkalmazható a közvetlenül elé felszerelt vagy az ajtóhoz vezetõ folyosót VÉDELEM 1996/6

39

MÓDSZER

Robbantással történõ behatolás Robbantásos módszert csak olyan helyen érdemes alkalmazni, ahol az ajtó legalább a megerõsített kivitelûek közé sorolható. Az eddigi behatolási módszereket végignézve kiderül, hogy egyik sem igazán alkalmas az ilyen típusú ajtókon történõ gyors behatolásra. Az eszközök lassan, fokozatosan nyitják ki a nyílászáró szerkezeteket. Ennek az a hátránya, hogy a helyiség tökéletlen égés esetén fokozatosan kap friss, oxigéndús levegõt, tehát mire az oltás vagy a mentés elkezdõdne, a tûz teljes kiteljesedésével lehet számolni (flash over). A robbantásos módszer ezzel szemben gyors, és olyan nagyságú nyílást lehet kialakítani, ami a további munkálatokhoz elõreláthatóan szükséges lesz. Mindezek ellenére ezt a módszert kerülni kell, ugyanis a behatolási módszerek közül ez a legkritikusabb. Amennyiben más módszerrel be lehet hatolni, feltétlenül azt kell alkalmazni. A robbantásos módszer még nincs teljesen kifejlesztve, szûk azon speciális robbanóanyagoknak a skálája, amelyek kis robbanás esetén elég koncentráltan képesek rombolni a nyílászáró szerkezeteket. További gondot okoz, hogy nem lehet tudni, a nyílászáró szerkezet mögött ki, kik tartózkodnak (pl: eszméletlenül). A nyílászáró szerkezetek nagy erejû kivágódása, repeszdarabok csapódása súlyos, életveszélyes sérülést okozhat. A robbantás során a következõ követelményeknek kell eleget tenni: - a robbantással történõ behatolást csak robbantási szakember hajthatja végre, - minimális szilánk, repesz keletkezzen, - a robbantási energia ne legyen káros hatással a behatolókra, és a bent tartózkodókra, - a robbantási energia és a robbantást követõ lökéshullám ne tegyen kárt az épületszerkezetben. 6. ábra

Behatolás az ablakon Nem célszerû az ablakon történõ behatolást alkalmazni, mivel menekülés esetén nincs kellõen biztosítva a menekülési útvonal. Ha az ablakok magasan vagy nehezen megközelíthetõ helyen vannak, általában nem alkalmaznak különösebb védelmet. Az ablaktáblák betörésével behatolhatunk. A könnyen megközelíthetõ helyen lévõ ablakok elé különbözõ rácsot vagy egyéb eszközt szerelnek fel. Ezek befeszítése, levágása nem okoz problémát.

Bontás Az egyéb épületszerkezetek között elsõsorban a falak megbontásáról kell beszélni. A falszerkezetek behatolási szempontból mint fogadó szerkezetek lényegesek, ajtó, ablak és egyéb nyílászáró szerkezetek beépítését teszik lehetõvé, így kapcsolatuk is támadási pontként szolgál. A külsõ falak támadása a vastagságuk és elsõdleges tartószerepük miatt nem ajánlatos. A helységeket elválasztó falak szükség esetén megfelelõen kidolgozott és kipróbált módszer alkalmazásával behatolási helyként felhasználhatóak. Fontos megvizsgálni, hogy a bontandó fal milyen anyagból készült. A téglafal gyorsan bontható, a betonfal bontása viszont nagyon sok idõt vesz igénybe. 40

A robbantásos módszerek a következõk lehetnek: - zár robbantása - pánt robbantása - ajtószárny kettérobbantása (hosszanti- illetve keresztirányban) - üvegfelületek robbantása.

A vázolt megoldások csak kezdeti lépéseknek tekinthetõk. Meg kell kezdeni a megerõsítésre vonatkozó információk begyûjtését és azok rendszerezését. A behatolási technikák kidolgozása után az ismereteket tanfolyam keretében kellene oktatni. Szabvány kidolgozása után célszerû lenne elérni az új Mûszaki megoldások paramétereinek kötelezõ jellegû átadását a tûzoltók számára.

Bokor Miklós tû. hdgy FTP Roham I. roham pk. helyettes Zemlén István tû. õrgy. tanár BM TPVI Mûszaki Tanszék Budapest VÉDELEM 1996/6

MUNKABIZTONSÁG SZEMLER JÓZSEF

Séta a „pokolban” Az USA haditengerészete megrendelésére 4 évi munkával kifejlesztett új textilszál a Zetex Plus forradalmasította a tûzvédelmi ipart.

Ember a lángokban Egy New York állambeli tûzoltó vállalta elsõként a textilszálból készült tûzbelépõ ruha kipróbálását. Két 2,3 m magas és 3,65 m hosszú rakás közötti úton kellett végighaladnia, amelyet 120 liter kerozinnal itattak át, majd 20 liter benzinnel begyújtottak. A lángolás tetõpontján lépett a tûzbe és négyszer sétált oda és vissza. A lángok között a hõmérséklet elérte az 1288 C 1371 C fokot, a tûzoltó ruháján belül elhelyezett hõmérsékletjelzõk 43 C fokot mutattak, a bal karján és az állán 49 C fok volt a legmelegebb. A kísérlet végén a tûzoltó - aki 5 percig a pokolban volt - sértetlenül lépett ki a kívülrõl befeketedett ruhából.

Textilszálból hõgát A Zetex Plus egy azbesztmentes, sûrû textúrájú, sziliciumdioxidalapú fonal szabadalmazott bevonattal, mely több órán keresztül, átégés nélkül képes ellenállni az 1100 C fokos láng hatásának. Egyedülálló hõgátló hatásának kulcsa, hogy a hõ nem az anyagon keresztül, hanem annak felületén sugárirányban terjed. Hõgátló hatását laboratóriumi kísérlettel vizsgálhatjuk. Egy darabka, néhány mm vastag Zetex Plus szövetdarabot propángáz égõ lángjába kell tenni, és több mint 4 óra múlva a Zetex Plus átkristályosodás, vagy minõségromlás nélkül képes ellenállni a hõ hatásának. A kutatók persze sokkal többet akarnak tudni találmányukról. A szövetdarab mindkét oldalán különbözõ hõmérséklet méréseket végeztek. A láng belsejében a hõmérséklet 1027 C fokot ért el. A szövetdarab másik, lánggal ellentétes oldalán, amikor a szondát kb. 8 cm-re tartották a cseresznyevörös folt fölött, a hõmérséklet mindössze 35 C fok volt. 5 cm-rel a forró folt fölött a hõmérséklet még mindig csak 43 C fok volt, míg a vörös folttól 2,5 cm-re 82 C fokra emelkedett. 1 cm-re még mindig csak 212 C fokot mutatott a hõmérõ. Ez a méréssorozat is bizonyítja, hogy a Zetex Plus hõgátként mûködik.

Tûzbelépõ ruha Ezek a kutatások vezettek egy különlges öltözék kialakításához. Az öltözék ugyanis 8 rétegû szigetelésbõl áll. 2 réteg Zetex Plus szigetelés után üvegszálas szigetelés, Zetex alumíniumoxidos szövet, egy további Zetex Plus réteg, újabb üvegszál szigetelés, újabb alumínium-oxidos szövet, majd lángálló pamutréteg következik. Ez a konstrukció 1370 C fok hõmérsékletig (ami megfelel a repülõgépekben használatos kerozin üzemanyag VÉDELEM 1996/6

égési hõmérsékletének) tökéletes védelmet nyújt a tûz ellen, mivel az anyag az intenzív láng ellenére sem olvad meg. Az ilyen bevetéseknél a tartósság is fontos szempont. A Zetex Plus szál különleges húzószilárdságának köszönhetõen, a ruha kopás-láng-szikra és fröccsenõ olvadék hatásának ellenáll. A fejlesztést és a kiváló minõséget a NEWTEX Industries az ISO 9001-nél is szigorúbb amerikai minõségbiztosítási programja garantálja. A ZETEX 2000 tûzbelépõ ruha elsõsorban a különösen veszélyes ipari üzemeknél hatékony eszköz a tûz megfékezésére, mivel 1371 C fokig teljes védelmet biztosít kontakt láng- és hõhatásokkal szemben. (Jelenleg több helyen - MOL Rt., a Borsodchem Rt., és a DE Rt. stb. alkalmazzák)

Tûzmegközelítõ ruha Ilyen különleges 8 rétegû ruhára nem mindenütt van szükség, de a tûz megközelítése a hatékony oltáshoz szélesebb körben kívánatos. A Zetex anyag aluminizált változata - ZETEX 550 né41

MUNKABIZTONSÁG

Ruhapróba A hõvédõruhák esetén a ruhapróba szigorú, szabványos vizsgálatok sorozatát jelenti, s ebben is jelentõs változások történtek. A láng- és hõsugárzás elleni védelemre eddig fõleg a német DIN szabványokat vették figyelembe. Ezek a következõk voltak: „Láng elleni védõöltözék a bányászat részére”, „Védõöltözék lánggal való rövid ideig tartó érintkezéshez” (DIN 32761), „Védõöltözék hõsugárzás ellen” (nagy igénybevétel: DIN 32764 T1, kis igénybevétel: DIN 32764 T11), „Hegesztõ védõöltözékek” (DIN 32771). „Védõkesztyûk” (DIN 4841 T4). A harmonizált európai szabványosításban, az EN szabványok sokkal differenciáltabbak. A hõbehatások területén a védõruházatokat a következõképpen különböztetik meg: - Védõruházat, amelynél az anyagok viselkedési elõírásait vizsgálják olvadt fémnek kis mértékû ráfröccsenése esetén. - Védõruházat hõ és tûz elleni védelemmel, ahol az anyagvizsgálat során a hõsugárzásnak kitett anyagokat és anyagkombinációkat minõsítik. - Védõruházat hõ és láng elleni védelemmel, amikor a vizsgálatnál a lángbehatásra történõ hõ áteresztést minõsítik. - Védõruházat, amelynél az anyagellenállást minõsítik folyékony fém ráfröccsenése esetén. - Védõruházat a tûzoltóság számára. - Védõruházat hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz 1. rész normál igénybevétel. - Védõruházat hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz 2. rész fokozott igénybevétel. - Védõruházat hõnek kitett ipari munkások részére (kivéve a tûzoltókat és a hegesztõket). - Védõruházat hõ és láng ellen, ahol figyelembe veszik az anyagok korlátozott lángkiterjedésének teljesítményigényét is. - Védõruházat hõ és láng ellen, amikor csak a korlátozott lángterjedést vizsgálják. - Védõruházat hõ- és lángvédelemmel, ahol a védõruházaton az anyagok érintkezéses hõáteresztését határozzák meg. Magyarországon megjelent az MSZ EN 367: 1995. Védõruházat. Hõ és lángok elleni védelem. (vizsgálati módszer a láng általi hõátadás meghatározására.) Ez a DuPont- féle termikus védelmi indexen (TPI) alapuló - amerikai ASTM- módszer továbbfejlesztése, amely a korábbi változataihoz képest az ISO/TC 94/SC 13/WG 2 által végzett kiterjedt laboratóriumközi vizsgálatokat követõen jelentõsen módosult. A védõruházatra vonatkozó alapkövetelményekre együttesen érvényes az EN 340-es szabvány. A hõhatások területén látszólag csak kevés EN szabvány létezik. Ilyen szabvány az EN 407 (védõkesztyûk, termikus kockázatok, mint hõ és/vagy tûz ellen), valamint a pr EN 659 (tûzoltó védõkesztyûk). A hegesztõ védõkesztyûkre vonatkozó szabvány elõkészítés alatt áll. A védõkesztyûk alapkövetelményeire az EN 420 az irányadó. Mindezek a gyártó és a forgalmazó, de a felhasználó számára is követelményeket támasztanak, a nagyobb munkabiztonság érdekében. 42

ven - ennek megfelelõen, teljes testvédelmet biztosít 93 C fok környezeti hõmérsékleten kontakt láng- és sugárzó hõhatásokkal szemben. Rövid ideig pedig 1093 C fokos sugárzó hõhatásnak is ellenáll. A Zetex 550-es szélesebb körben alkalmazható hivatásos önkormányzati, létesítményi és üzemi tûzoltóságoknál, katasztrófavédelmi szervezeteknél.

Vizsgálatok Az amerikai és német vizsgálatokat követõen cégünk elvégeztette az engedélyezéshez szükséges hazai vizsgálatokat. 1. Munkavédelmi Kutatási Közalapítány szakvéleménye, vizsgálatai. 2. BM Tûzvédelmi Kutató Intézet vizsgálatok sugárzó hõ hatásáról (MSZ 202-104/1970.) 3. BM TOP Szakvélemény 4. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Foglalkozásélettani Osztály élettani vizsgálatai. 5. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Egyéni védõeszköz egészségügyi szakvéleményei. A szakvélemények szerint a ZETEX hõvédõ ruhák megfelelnek az MSZ EN 367, az prEN 533, továbbá a pr EN 702 elõírásainak.

Szemler József igazgató Hesztia Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. Üröm VÉDELEM 1996/6

TECHNIKA KISS NÓRA

DORMA TS 93 - ajtócsukó, amely „szívvel” végzi munkáját. A megfelelõ ajtócsukás a tûzbiztonság fontos eleme, ezért törekszünk a modern megoldások bemutatására.

A múlt... Az elsõ ajtócsukót 1894-ben egy amerikai mérnök Blount tervezte meg. Egy spirálrugós szerkezetet fejlesztett ki, amely még ma is számos ajtócsukógyártás alapkoncepciója. Ez a konstrukció csak 50 %-os nyitási szögtõl ellenõrzi, szabályozza a csukási folyamatot. A 70-es években fejlesztették ki elõször a fogasléces ajtócsukót. Ennél a szerkezetnél már 180 foktól, teljes nyitástól végig kontrollált a csukás, sõt egyes típusoknál a nyitás is.

Fogasléces ajtócsukók mûködési sémája

Az elsõ ajtócsukó 1894-bõl

Az ilyen fogasléces ajtócsukók az ajtó síkjából kiálló karral érik el a maximális hatásfokot. A csúszósín használata mindenképp egy másfajta belsõ felépítést igényel. Egy fogasléces ajtócsukó és a csúszósín kombinációja a nyitáskor egyre növekvõ nyitóerõ szükségletet, egy kisebb csukóerõt eredményez.

... és a jelen A DORMA csúszósínes ajtócsukó mechanikája teljesen eltér a hagyományos felsõ ajtócsukók szerkezetétõl. A mozgatószerkezet lineáris mûködésú, legfontosabb alkatrésze egy szív alakú tárcsa. A garantált csukási nyomaték mellett ezzel biztosítják a nyitási erõszükséglet rendkívül gyors lecsökkenését. VÉDELEM 1996/6

DORMA TS 93 típusú 2-5 csukóértékû csúszósines ajtócsukó nyomatékváltozása, 4-es értékre állítva 43

TECHNIKA

Műszaki adatok és egyéb jellemzők Csukóerő

fokozatmentesen

állítható Érték

Általános használatú ajtók

TS 93 B/G 2-5

5-6

EN

EN

3-6

6-7

1250 mm



—

1400 mm



— 

1400 mm

Mindez annyit jelent, hogy az ajtó csukásával és nyitásával járó ellenállás késlekedés nélkül lecsökken. Ezzel a megoldással elsõízben sikerült egyesíteni a hagyományos ajtócsukóknál megszokott kényelmes átjárást és a csúszósínes rudazat feltûnés nélküli eleganciáját. A DORMA csúszósínes ajtócsukók átvitt értelemben is szívvel mûködnek: még a gyerekeknek, mozgáskorlátozottaknak és idõs embereknek sem fárasztó az ajtók nyitogatása.

Az optimális megoldás A DORMA TS 93-as ajtócsukó olyan modulrendszerbe illik bele, mely lehetõvé teszi, hogy csak kevés ajtócsukó típussal és csúszósínnel a gyakorlatban minden elképzelhetõ funkcionális követelménynek eleget tegyen. Az ajtócsukón magán beállíthatók csavarral, szeleppel a csukási és nyitási folyamat jellemzõi. (Lásd táblázatban).Attól függõen, hogy milyen funkciót kell ellátnia az ajtónak, más és más csúszósínt kell használni ugyanazon csukóval összekötve. A normál sín az ajtó biztos csukását adja (TS 93 N). Az ajtó mechanikus rögzítését egy a csúszósínbe tolt rögzítõpöcök teszi lehetõvé, ezt azonban tûz-, illetve füstgátló ajtóknál szigorúan tilos használni. (TS 93 RF). A tûzszakasz határon álló ajtók nyitvatartását a csúszósínbe épített mechanikus elektromágneses rögzítéssel lehet megoldani. Ezt a mágnest a sínben megfelelõ nyitási szögnél rögzítik. Beállítható az az erõ, amellyel kézzel kiakasztható a rögzítés, vagyis a mágnest, a csukót az ajtó kézzel történõ becsukása nem károsítja. A TS 93 EMF kivitel mágnesét a központi füstérzékelõ rendszerbe kell bekötni, hogy tûz esetén a rögzítés elengedjen. Ha nem áll a rendelkezésre egy ilyen füstérzékelõ központ, egy szép, kompakt megoldást nyújt a csúszósínbe beépített füstérzékelõ és elektromágnes, melynek áramellátását a szintén összeépített transzformátor adja (TS 93 EMR). A kétszárnyú tûzgátló ajtóknál foglalkozni kell a helyes csukássor-

Kb. 130° aktív szárny

Kb. 00° inaktív szárny

Kifelé nyíló kültéri ajtók

1400 mm

Ugyanaz a kivitel a DIN-L balra és a DIN-R jobbra nyíló ajtóknál Rudazat



— 

1400 mm





standard

—

—

csúszósíne





A csukóerő állítócsavarral fokozatmentesen állítható





Az ajtócsukás sebessége szeleppel fokozatmentesen állítható





— 

—

Nyitáscsillapítás (BC/ÖD) szeleppel állítható





Csukáskésleltetés (DC/SV) szeleppel fokozatmentesen állítható





A becsukódás végső szakasza fokozatmantesen állítható

 igen — nem

rudazattal szeleppel



 opció

rend biztosításával. A csukót az ajtólapra szerelve, az ajtó felett átmenõ csúszósín a beépített mechanikus csukássorrendszabályozóval köti össze a két ajtólapot. Amíg az állószárny csukott pozícióba nem kerül, addig a nyílószárny csukását tolópöcök akadályozza meg (TS 93 GSR). Ha ezt a kétszárnyú tûzgátló ajtót elektromágnesekkel szeretném nyitvatartani, az állószárnyba elegendõ egy mágnest beépíteni: az állószárny nyitvatartását a rögzítés biztosítja, míg a nyílószárnyat a csukássorrend-szabályzó tartja. Ha valaki a nyílószárnyat akarná elõbb becsukni, egy mikrokapcsoló megszakítja a rögzítõmágnes áramkörét, hogy az állószárny becsukódjon. A kétszárnyú TS 93 GSR EMF 1 szerkezet akár a késõbbiek során is kiegészíthetõ egy második elektromágnessel: pl. a nap egyes szakaszain csak a nyílószárnyat szeretnék nyitvatartani, máskor mindkét szárnyat. Ekkor van szükség a második mágnesre. A TS 93-as ajtócsukó szív alakú tengelye lehetõvé teszi mind a pántoldalon, mind a pánt elleni oldalon a csukó ajtólapra történõ szerelését. (A hagyományos karos ajtócsukók a test ajtólapra történõ szerelését csak a pántoldalra engedik, a pánt elleni oldalra szerelés esetén a test az ajtótokra kerül.) Ezért lehetséges az összes elektromos szerkezet felszerelése, beépítése a pánt elleni oldalon is. A TS 93-as ajtócsukó teljes családja rendelkezik az ÉMI bizonyítványával. Kiss Nóra ügyvezetõ igazgató DORMA Magyarország Kft. Budapest

44

VÉDELEM 1996/6

TECHNIKA

Munkába fogott mikroorganizmusok Az olajbaleseteknél, vízvédelemnél, tûzés katasztrófa elhárításnál, de az iparban általánosan is fontos a szennyezõdések környezetbarát módon való gyors és hatékony elhárítása.

BIOVERSAL Egy olyan szert amely képes a talaj, a folyó-, vagy állóvíz, a betonfelületek, közlekedési utak, technológiai berendezések, gépek, alkatrészek olajszennyezõdéseit szinte pillanatok alatt ártalmatlanítani, sõt ezen túl még szénhidrogén begyulladása esetén annak égését is hatékonyan megakadályozni, – valljuk meg – kétkedéssel fogadunk. Így lehettek a fõvárosi I-II-XII. kerületi tûzoltóparancsnokságon megrendezett bemutató résztvevõi is. A legfontosabb kérdés, hogyan mûködik ez a szer?

Biofizikai hatása A BIOVERSAL a szénhidrogén anyagokat mikropartikuláris részekre bontja, s rendkívül stabil burkot képez köréjük. Igy eltérõen az olaj-víz emulziótól, ahol a víz belül és az olaj kívül helyezkedik el, itt a szer tenzidje veszi körbe az olaj, illetve a szénhidrogén részeket, s ezért szakad meg a szénhidrogén kapcsolata - pl. a tapadása szilárd felülettel, illetve ennél fogva fejt ki tûzoltó hatást is hiszen az oxigéntõl is elzárja a szénhidrogént. Ez a stabil burok a fenti már eddig is kedvezõ hatásokon túl

Fõ tulajdonságai Színtelen, enyhe citrus szagú folyadék, s alkalmas arra, hogy a környezetet terhelõ zsírtalanító szereket kiváltsa, tekintve, hogy semleges, vízzel korlátlanul elegyedik, s a szénhidrogén szennyezõdést nemcsak eltávolítja, de lebonthatóvá is teszi, ami természetes úton, különösebb beavatkozás nélkül végbe is megy. Nem éghetõ (általában 1 %-os vizes oldatában kerül alkalmazásra), s alkalmazása során mérgezõ gázokat, gõzöket nem fejleszt, s fémekkel, festékekkel, textíliával, mûanyagokkal szemben indiferens. Biztonságtechnikai szempontból veszélytelen (reakciókészség, toxicitás, ökológiai hatás, szállíthatóság, hulladékelhelyezés). Vízveszélyességi osztálya 1, nagy koncentrátum esetén, és O 1:25-ög higítástól kisebb koncentrációban. VÉDELEM 1996/6

lehetõvé teszi, hogy a környezetben természetes módon jelenlevõ mikroorganizmusok, amelyek a szer akti-vátorai hatására rendkívüli szaporodásnak indulnak, mintegy táplálékul használják a burkokban számunkra fogyasztható méretekre szabdalt szén-hidrogén részecskéket. Ez a folyamat a biológiai lebontás, melynek végterméke víz és széndioxid. A német higiéniás intézet bevizsgálása szerint a szénhidrogénnek pusztán BIOVERSAL oldattal történõ kezelése révén a biológiai lebontás 12-14 nap alatt mintegy 99,9 %-ban végbemegy. (Kivételt képeznek az aromás és a poliklórozott szénhidrogének)

Alkalmazása Mûtárgyak esetén Kézi permetezõvel, vagy nagynyomású mosó berendezéssel az anyagot a felületre felhordva az olajszármazékokat eltávolítja a felületrõl, a pórusokból, és a kapillárisokból is. Beton esetében kimutatható, hogy 6-8 cm mélységben is megszünteti a beton kapillárisaiban lévõ olajszennyezõdést, amiáltal a beton felületén 100 %-os tisztítás érhetõ el.

Talaj esetén Amennyiben a szert pusztán a talajra permetezzük, úgy kb. 50-70 cm mélységig várható a talajba történõ beszívódás és ennek következtében a szennyezõ olajszármazékok mikrocellákra történõ felosztása, illetve felszabadítása, majd a talajban lévõ mikroorganizmusok révén ezek lebontása.

Víz esetében A víz felületén nagy mennyiségben jelenlévõ olajszennyezõdést célszerû elõször mechanikus módon eltávolítani, majd az olaj visszamaradó részét BIOVERSAL oldattal kezelni. Igy pillanatok alatt helyreállítható a vízfelület „légzése”. Ez igen nagy jelentõségû, hiszen 1 liter olaj mintegy 3000 m2 vízfelületen képes elterülni, ugyanakkor 1 liter olaj megsemmisítéséhez (biolõgiai lebontásának bizto-

sításához) mindössze 2 liter BIOVERSAL törzsoldat elegendõ.

Olajtûz esetén Betonfelületeken, úttesten vagy talajon, netán vízfelületen keletkezett benzin, gázolaj vagy egyéb szénhidrogéntüzek hatásosan olthatók 1 %-os vizes BIOVERSAL oldattal nagynyomású fecskendõt használva, mivel a már ismertetett mechanizmus révén a BIOVERSAL hatóanyaga a létrehozott stabil burokkal nemcsak a környezõ szilárd felülettõl zárja el a szénhidrogént, hanem szükségképpen a levegõ oxigénjétõl is. Igy a tûzoltó hatás pillanatok alatt érvényesül, míg a már eloltott de BIOVERSAL-lal már kapcsolatba került szénhidrogének biológiai lebontása is azonnal megindul és különösebb utókezelés szüksége nélkül néhány nap alatt teljes mértékben végbe is megy. A szeptember 20-án megtartott bemutatón látottak-hallottak alapján az Országos Tûzoltóparancsnokság illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy készek kísérleti jelleggel megvizsgálni a szer alkalmazhatóságát. Ennek elõsegítése érdekében a forgalmazó cég felajánlott 60 liter oldatot, amivel már konkrét tûzesetek és mentesítések esetén is bevethetõ a szer.

Forgalmazó: GÉNIUS Kereskedelmi és Mérnökiroda Kft. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 64. Pf: 22. T/F: 48/310-368, 310-381 Rostás Zoltán ügyv. ig. 45

KIÁLLÍTÁS Kiállítók a BS-ben Minden eddiginél nagyobb érdeklõdés kísérte a 7. alkalommal megrendezett SECURITY – SAFETY kiállítást, így az elõzõ számunkból a késõbb jelentkezettek valamint – technikai okokból – a névsor végén szereplõk kimaradtak. Ez utóbbiaktól elnézést kérve folytatólag közöljük a kiállítók névsorát. Aritech Magyarország Kft. 1106 Bp. Jászberényi ut 24-36. tel: 260-8922. fax: 263-0569 Auro Science Kft. 1031. Budapest, Városfal köz 5. tel: 180-3850,fax: 173-0166 Betatron Magyarország 1075.Bp., Károly körút 9. tel: 322-9437 fax. ua.

C és K System Europe 1173. Bp., Bujákhida u. 26. tel: 20 418 039

Multi Alarm Kft. 1092. Bp., Bakáts tér 2. tel: 215-6006, fax: 215-6017

Sprinkler 2000 Kft. 1119. Bp., Etele u. 59-6l. tel: 203-4351, fax:203-4427

Colonia Biztositó Rt. 1134. Bp., Róbert Károly krt. 76-78. tel: 269-8700

MW 93 Kft. 1107. Bp., Fertõ u. 14. tel: 263-0278, fax: 263-2278

Svoboda és Partnere Kft. 1137. Bp., Radnóti M. u. 38. tel: 302-5188, fax. ua.

G.P.Import-Export Kft. 1061. Bp., Paulay Ede u. 10. tel: 268-9177 fax: 268-9209 Halász Biztonságtechnika 1143. Bp., Gizella út 42-44. tel: 163-3023, fax: 183-2933 IBS Vagyonvédelmi Szaktanácsadó és Telepitõ Kft. 1163. Bp., Kerepesi út 170. Telefon: 187-0891, fax: 1870891 In-Kal Hungary Security és Joint Venture Co. Ltd. 1073. Bp., Erzsébet krt. 24. telefon: 267-8631.

BM.TOP. Bp. Izabella u.

Itálmarket Kft. 2040. Budaõrs, Kamaraerdei u. 9/b. tel: 23 430489, fax: 23 430-655

Central Top. Kft. 3508. Miskolc, Csaba vezér u. 98. tel: 46/360-429 fax. ua.

MITAX Kft. 1098. Bp., Dési Huber u. 6. tel/fax: 261-0265

Õrmester Kft. 1033. Bp., Folyamõr u. 9-11. tel: 168-2002 fax: 188-9504 PAC International Ltd. /GB/ l Park Gate Close Bredbury Stockport SK6 2 SZ telefon: 44 161 494 1331 fax: 44 161 430 8658 Prodata Kft. 1029. Bp., Kinizsi Pál u. 16. tel: 176-5107, fax: 275-7075 Salgglas Üvegipari Rt. 3104. Salgótarján, Budapesti út 29. tel: 32/440-655, fax:32/440-160 Servintern 1406. Bp., Pf.: 18. /Hernád u. 40./ tel: 342-4153, fax: 322-8404 Spectrum-Security Kft. 1101. Bp., Korponai u. 4. tel: 260-1908, fax: 262-2005

Szinva Holding Kft. 3530. Miskolc, Munkácsy u. 4. tel: 46/412-021, fax: 46/412-316 Trióda Kft. 1063.Bp., Sziv u. 44. tel: 269-4648, fax: 269-4648 Tüvati Vagyonvédelmi Rt. 1119. Bp., Major u. 61. tel: 203-1070, fax: 203-1070 Unisto GMBH D-78467 Konstanz, MaxStrohmeyer str. 35. Tel: 00-49-7531 81070. Fax: 00-49 7531-50474 VEGYIPROP 1068. Bp., Benczur u. 45. tel: 3421-778, fax: 3429-975 VPOP 1095. Bp., Mester u. 7. tel: 218-0017

MEGRENDELÕ Elõfizetéssel megrendelem a Védelem c. lapot .... példányban. Elõfizetési díj 1 évre 594.- Ft + ÁFA. Név: ............................................................................................. Cím: ............................................................................................. ..................................................................................................... csekket kérek

számlát kérek

A megrendelõlapot az alábbi címre kérjük küldeni: BM Kiadó 1063 Budapest, Pf. 19.

46

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog, békés új évet kíván olvasóinak a Védelem szerkesztõsége! VÉDELEM 1996/6