TARTALOM. DRÄGER SAFETY HUNGÁRIA KFT Budapest, Szent László u. 95. Tel: Fax: FÓKUSZBAN TANULMÁNY TECHNIKA VISSZHANG

2003/2

TARTALOM FÓKUSZBAN Budapest Sportcsarnok anno ....................................................................................... 5 2003. 10. évf. 2. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983

Leégett a legnagyobb sportcsarnokunk ....................................................................... 7 A Budapest Aréna Rendezvénycsarnok tûzvédelme .................................................. 9

KUTATÁS Szellõzõrendszerek tûzállósági vizsgálata ................................................................ 15

MEGELÕZÉS Tûzvédelmi csappantyúk ........................................................................................... 19 Az erdõtüzekrõl – EU csatlakozás elõtt .................................................................... 23 Egy szénmonoxid-mérgezés utóélete ........................................................................ 26

TANULMÁNY Szénhidrogének migrációja talajokban II. ................................................................ 28

TECHNIKA

Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly

Gyújtószikra mentes optikai hõérzékelõk ................................................................. 30

Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1903 Budapest Pf. 314. Tel.:1/318-0508 Fax: 1/266-1740 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000

Az osztrákok gépe ...................................................................................................... 33

Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 1800 Ft (áfával)

Új AT felépítésû Rosenbauerek ................................................................................. 32 Vízköd oltó villamos terekbe ..................................................................................... 35

FÓRUM A veszélyes áru közúti fuvarozási statisztika, és ami mögötte van .......................... 36

TÉNYKÉP Megelõzési statisztika 2002-ben ............................................................................... 40

TÛZ- ÉS KÁRESETEK Menekülés egy fõvárosi kollégiumból ...................................................................... 41 Magasháztörténet ....................................................................................................... 43

SZABÁLYOZÁS Miért nem jó az éghetõ folyadéktárolók osztálybasorolása? .................................... 47 Hogyan lehet veszélytelenebb osztályba sorolni? .................................................... 48

VISSZHANG Egy lépés elõre, kettõ hátra ....................................................................................... 49

E L K Ö LT Ö Z T Ü N K ! Új címünk:

D R Ä G E R S A F E T Y H U N G Á R I A K F T. 1135 Budapest, Szent László u. 95. Tel: 452-2020 Fax: 452-2030 VÉDELEM 2003/2

3

FÓKUSZBAN CSEPREGI CSABA

Budapest Sportcsarnok anno Felépült a Budapest Sportaréna! Az új épület tûzvédelmi jellemzõi azonban - megítélésünk szerint - jobban értelmezhetõk, ha összevetjük leégett elõdjének paramétereivel, ezért elõbb egy kis idõutazásra invitáljuk olvasóinkat.

Az ötlettõl a tervig: 60 év Elõször az 1920-as években vetõdött fel, az akkorra már világvárosnak számító Budapest vezetõiben egy nagyszámú nézõközönséget befogadni képes csarnok építésének gondolata. 1940ben fel is épült a Kis-Sportcsarnok, melynek telepítésekor már figyelembe vették a majdan építendõ Nagy-Sportcsarnok tervezett elhelyezkedését. A II. világháború vihara azonban lehetetlenné tette a terv megvalósítását. A háború befejezését követõ évtizedek, az ország és vele együtt a fõváros újjáépítését hozták. A súlyponti kérdés azonban a lakások és az ipari termelõ épületek helyreállítása volt. A terv csak terv maradt. 1964-ben országos tervpályázatot írtak ki egy 10-12000 fõs sportcsarnokra. A mûszaki megvalósíthatóság és a gazdasági akadályok azonban közbeszóltak. A mûszaki kialakítás egyik legproblémásabb része a nagy fesztávú tetõszerkezet tervezése és kivitelezése volt. A realitás talaján maradva - a sikertelen pályázatot követõen - döntés született arról, hogy a legcélszerûbbnek egy meglévõ csarnoképület szerkezeti kialakításának átvétele, adaptálása tûnik. 1974-ben a Fõvárosi tanács felkérésére tanulmány készült a megvalósíthatóságról. A tanulmány összeállítása során megvizsgálták a bécsi Radhalle, az oregoni Memorial Colosseum, valamint a leningrádi Jubileum Sportpalota épületét. A mûszaki és anyagi lehetõségek (és talán a politikai orientáció) miatt a tervezett létesítmény mintájául a minszki (Szovjetunió) sportcsarnok szolgált.

A tervtõl az átadásig: 5 év A beruházási javaslatot 1977-ben hagyták jóvá, 1,8 milliárd forint beruházási költséggel. A terveket Kis István a Középülettervezõ Vállalat Ybl díjas építésze és munkatársai készítették, igazodva a Szovjetunióban gyártott tartószerkezetek adta geometriához és méretekhez. A fölmunkák - melyek nagyságát jellemzi a megmozgatott több mint 70 ezer köbméter föld - 1977ben kezdõdtek meg. A tényleges építés megkezdésére 1978 március 1-én került sor. Az épület méretein túl, az alkalmazott korszerû építési módok és technológiák is egyedülállóak voltak akkoriban. A tetõszerkezet 1978-ban készült el. Ezt követõen „rendezték be” és „díszítették fel” az épületet. Az átadás az elvárt formaságok között 1982-ben volt.

Az épület Az épület alaprajza szabályos kör, melyhez nyaktaggal kapcsolódott a félig földbesüllyesztett, téglalap alakú gyakorlóVÉDELEM 2003/2

csarnok, ami a gyakorló- jégpályának és játékcsarnoknak adott helyet. A csarnok-épület külsõ körgyûrûjében: a földszinten irodák, öltözõk, edzõtermek, szociális helyiségek (WC, fürdõ), közlekedõk, 1. és 2. második emelet volt a közönségforgalmi terület itt voltak a körbefutó kerengõfolyosók, a pénztárak, ruhatárak, büfék, szociális blokkok (WC). A kerengõ folyosóról nyíló 24 bejáraton keresztül lehetett a lelátókra bejutni. A külsõ gyûrû 3. emeletén voltak a tudósító állások, a technikai helyiségek, televíziós helyiségek, az interjúszobák, díszpáholyok, és tanácstermek. A 4. emeleten az épületgépészeti helyiségek kaptak helyet. Az épület központja az aréna-tér (nézõtér és küzdõtér) volt melynek méretét ugyan megszabták a tartószerkezetek adottságai, azonban így is alkalmas volt a nemzetközi igényeknek is megfelelõ sport- és kulturális rendezvények megtartására.

Épületszerkezetek Az épületet II. tûzállósági fokozatúra tervezték, amely az egyik legszigorúbb követelmény rendszer hazánkban. (Lsd. táblázat.) Az épületszerkezetek jelentõs része megfelelt a tûzvédelmi elõírásoknak, azonban a födém szilárdságát adó feszítõ huzalok tûz elleni védelmérõl nem gondoskodtak. Ezek elburkolása a gépészeti vezetékek miatt nem volt megoldható, a védelmet tökéletesen megoldani képes bevonat feszítõhuzalokra történõ felhordására pedig nem került sor.

Tûzszakaszok A tûzszakaszok kialakítása, fõként a tények ismeretében túlságosan nagyvonalúnak tûnik. Az épületet három tûzszakaszra bontották: gyakorlócsarnok 3863 m2; a küzdõtér alatti pinceraktár 2600 m2; és a csarnok fennmaradó területe 27.233 m2. Összehasonlításképp, egy adat: a létesítés idején érvényes szabályozás 8000 m2-ben limitálta a sportlétesítmények tûzszakaszainak megengedett méretét. A hatalmas tûzszakasz terület elfogadásának indokai közt szerepelt, az épület rendkívül alacsony tûzterhelése, a tûz keletkezési lehetõségek csekély volta, illetõleg annak figyelembevétele, hogy a nézõtér kijáratainál elhelyezett ajtók gátolnák a gyors kiürítést.

Tûzoltóvíz ellátás Arra az esetre, ha mégis tûz ütne ki a sportcsarnokban alaposan felkészültek a tervezés és létesítés során. A belõ tüzivíz ellátására 51 fali tûzcsapot létesítettek. A belsõ 100 m3-es tartalék víztartály valamint a nyomásfokozó szivattyúk segítségével még a 3. emeleten is tudták a 3 bár kifolyási nyomást biztosítani. A külsõ tüzivíz ellátás biztosítását részben a városi vezetékhálózaton, részben a saját, független hálózaton elhelyezett 16 5

FÓKUSZBAN

FÜGGÕLEGES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

15 cm vastag vasbetonfal Acél pillérek 5 cm vastag betonköpennyel Acél pillérek 4 cm vastag gipszkarton borítással Vasbeton pillér Vasbeton keretszerkezet

Nem éghetõ, 2,5 óra tûzállósági határérték Nem éghetõ, 2,0 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ, 2,0 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ, 3,0 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ, 4,0 óra tûzállósági határértékû

VÍZSZINTES TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

Vasbeton födém tûzgátló burkolattal Acél tetõszerkezet, gipszkarton burkolattal illetve tûzvédõ festéssel

Nem éghetõ, 0,75 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ, 0,5 óra tûzállósági határértékû,

KÜLSÕ NEM TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

Ragasztott-üveg kötényfal

BELSÕ NEM TEHERHORDÓ SZERK.- EK ( VÁLASZFALAK)

Vasbeton szendvics-panelek 6 cm vastag tégla-falazat 10 cm vastag téglafalazat

Tûzállósági vizsgálatot nem végeztek. (A követelmény: 0,5 óra tûzállósági határért.) Nem éghetõ, 3,0 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ 0,85 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ 1,8 óra tûzállósági határértékû

TÛZGÁTLÓ SZERKEZETEK

8 cm vastag vasbeton tûzgátló fal Vasbeton tûzgátló födém tûzgátló burkolattal

Nem éghetõ, 1,5 óra tûzállósági határértékû Nem éghetõ, 0,75 óra tûzállósági határértékû

LÉPCSÕHÁZAK

Elõregyártott vasbeton körítõ, és teherhordófalak, lépcsõ-pihenõk és karok

Nem éghetõ 1,0 óra tûzállósági határértékû

PADLÓBURKOLATOK

Menekülési útvonalon: kõburkolat Tömegtartózkodásra (300 fõ) szolgáló helyiségben: Szõnyegpadló, mûanyagpadló, parketta

FALBURKOLATOK

Menekülési útvonalon: Cementerõsítésû azbesztlap, gipszkarton Tömegtartózkodásra (300 fõ) szolgáló helyiségben: Habalátétes mûbõr, bútorlap, textil tapéta

Nem éghetõ

HÕ- ÉS HANGSZIGETELÉS

Ásványgyapot

Nem éghetõ

NYÍLÁSZÁRÓK

Általános ajtók Lépcsõházi ajtók Tûzgátló ajtók

Közepesen éghetõ Nem éghetõ, L4 légzárású Nem éghetõ, 1,0 óra tûzállósági határértékû

darab földalatti és földfeletti tûzcsapokkal oldották meg. A városi hálózattól független tûzcsapok ellátására 1000 m3-es földalatti víztartályt és szivattyúkat létesítettek. Az épület kedvezõ elhelyezkedése révén a legkedvezõtlenebb helyen lévõ tûzcsapok is 6 bár kifolyási nyomással mûködtek. A létesítési elõírások szerinti 6000 l/min vízintenzitást teljesítve megfelelõ mennyiségû oltóvíz állt rendelkezésre 3 órán keresztül.

Kiürítés A nagy tömegek befogadására szánt épületek tûzvédelmi kérdései között fontos szerepet tölt be a kiürítés biztonságos megoldása. Ennek megfelelõen az igen szigorú hazai elõírásokat maradéktalanul megkövetelte a tûzvédelmi szakhatóság. Az útvonalhosszak és a kijáratok átbocsátóképességét tekintve a küzdõtér 1,5 perc az épület 6,0 perc alatt elhagyható volt. A kalkulációk alapján minden 400 nézõre 4 darab szabadba vezetõ kétszárnyú ajtó jutott. A nézõtérrõl a kerengõ-folyosókra vezetõ útvonalakon nem voltak ajtók, a lépcsõházakba illetve a szabadba vezetõ ajtók a kiürítés irányába nyíltak. A szabadba vezetõ ajtók egy mozdulattal nyitható kivitelûek voltak, és nyitott állapotban önmûködõen rögzültek. Valamennyi közönségforgalmi területen lévõ, kiürítést szolgáló ajtó küszöb nélkül került beépítésre. A kiürítési útvonalakon a közönségforgalmi területeken csak nem éghetõ burkolatokat használtak. A kiürítést szolgáló lépcsõházak füstmentesítését befúvó-ventillátorokkal biztosított túlnyomással oldották meg. Az ajtók automatikus csukódását biztosító szerkezetek azonban nem szerepeltek az üzemeltetés során elõirányzott mûszaki kialakításokban.

Hõ- és füstelvezetés, füstmentesítés A kiürítés és beavatkozás biztonságát valamint az épületszerkezetek hõhatással szembeni védelmét szolgáló aktív tûzvédelmi megoldások egyike a hõ- és füstelvezetés. Ennek tervezését a szerkezet-tervezéssel egy ütemben a Szovjetunióban végez6

Nem éghetõ Közepesen éghetõ

Közepesen éghetõ

ték. A létesítés idõszakában a csarnok-jellegû épületekre, helyiségekre vonatkozó korszerû szabvány, elõírás nem volt. A hõés füstelvezetés céljára, a higiéniai-szellõzést biztosító 12 darab, a küzdõtér feletti területen a tetõszerkezeten lévõ nyílást gondolták alkalmazni. A mesterséges szellõztetést tûz esetére leállíthatóan alakították ki. A lépcsõházak füstmentesítését túlnyomással oldották meg, azonban az ajtók csukva tartása, a tömítettség fenntartása valamint a befúvó ventillátorok karbantartása nagy gondot jelentett késõbb az üzemeltetés során.

Beépített tûzvédelmi berendezések A beépített tûzvédelmi berendezések széleskörû elterjedése csak 1990-es évektõl indult meg Magyarországon. Ezért nemigen lehet csodálkozni azon, hogy a Budapest Sportcsarnok — az átadásakor és az azt követõ évtizedben — ezen a téren komoly lemaradást mutatott. Az épületben nem létesítettek sprinkler berendezést. Beépített tûzjelzõ rendszerrel el volt ugyan látva az épület, azonban a védelem nem volt teljes körû. Az épületben 1 hagyományos tûzjelzõ központot helyeztek el, amelyhez 78 darab kézi jelzésadó, 55 darab füstérzékelõ és 96 darab hõérzékelõ csatlakozott. Tekintetbe véve az épület alapterületét és helyiségszámát még jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy a védelem megütötte volna a mai követelmények minimális szintjét.

Tûzjelzés A létesítmény kiemelt jellegére való tekintettel közvetlen tûzjelzõ telefont létesítettek, melyen tárcsázás nélkül lehetett hívni a közelben lévõ kerületi Tûzoltó-parancsnokságot. Az épületen belüli riasztásra az épület hangosítása lett betervezve, melyen keresztül lehetett értesíteni az épületben tartózkodókat. A riasztás személyi döntést igényelt, nem volt automatizálva Csepregi Csaba tû. alez., osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest VÉDELEM 2003/2

FÓKUSZBAN

CSEPREGI CSABA

Leégett a legnagyobb sportcsarnokunk Az eredetileg kis tûzterhelésû sportrendezvényeket kiállítások, majd – mondjuk ki – az eredetileg tervezett tûzterhelés sokszorosát kitevõ vásárok követték, végül még a széksorok helyét is elfoglalva.

Változó felhasználás 1982-es átadását követõen Magyarország legnagyobb – mintegy 15.000 fõ befogadására alkalmas – csarnokában a rendezvények megoszlása a 90-es évekre jelentõsen átalakult. Háttérbe szorultak a sport rendezvények és egyre több szórakoztató program, szakkiállítás, szakmai vásár kapott helyet a BS falai között. 1990-tõl kezdtek elterjedni a Karácsonyi-vásárok. A vásárokon kiskereskedõk ajánlották portékáikat – a ruházati és cipõtermékektõl, a könyvön át a mûszaki cikkekig – kis alapterületû ideiglenes installációként összeállított elárusító helyeken. A nagy sikerre való tekintettel minden évben benépesült – elõször csak – a csarnok küzdõtere, majd késõbb galériás kialakítással elárusító helyek jelentek meg a széksorok helyén is. A megváltozott rendeltetésnek megfelelõen a 90-es évek közepétõl megkezdõdött a tûzjelzõ rendszer teljes cseréje, melynek eredményeként mind több helyiségben jelentek meg füstérzékelõk, és az aréna-tér is automatikus védelmet kapott. A jobbítási folyamatot azonban megtörte az a bizonyos decemberi nap mely során elpusztult Magyarország egyik legnagyobb közösségi épülete.

Ez a látvány fogadta a kiérkezõket

A tûz 1999. december 15-én hajnali 5 óra 4 perckor érkezett az elsõ jelzés: ég a Budapest Sportcsarnok. A tûzoltóság ügyeletese ismerve a helyszínt és a körülményeket - azokban a napokban karácsonyi vásárt tartottak - azonnal kiemelt riasztást rendelt el. A kiérkezõ elsõ tûzoltó egység 5:13-kor azonnal felemelte a riasztási fokozatot. Ez 6 tûzoltógépjármû és 23 tûzoltó vonulását jelentette. 5:17-kor a riasztási fokozatot a legmagasabbra – 5-kiemelt – emelték. Az elsõ hullámban érkezett egységek valóságos infernóval találták magukat szemben. A küzdõtér egésze és a lelátók jelentõs része, valamint a 3. szinten lévõ helyiségek lángokban álltak. Az elsõ felderítés során megállapították, hogy az épületben már nem tartózkodik senki. 5:30 után vízsugarak bevetésével megkezdõdött a tûz oltása. Ekkorra már a jelentések a küzdõtér és a lelátók teljes lángba borulásáról szóltak. 5:54-kor 15 tûzoltó vízsugár mûködött. Ezt követõen további 4 vízsugarat helyeztek üzembe és 3 magasból mentõ gépjármûrõl szerelt sugár kezdte meg munkáját. Az oltást kezdettõl fogva nehezítette az intenzív hõfejlõdés, amely a beavatkozókra és az épületszerkezetekre egyaránt igen nagy veszélyt jelentett. 6 óra után a csarnokot lefedõ tetõszerkezet térelhatároló lemezei több helyen megnyíltak, elõrevetítve a késõbbi tragédia rémképét. A mennyezet folytonossági hiánya elõsegítette ugyan a keletkezett hõ és füst eltávozását ezzel csökkentve a hõterhelést, azonban a lezuhanó szerkezeti elemek VÉDELEM 2003/2

Sugár fedezékben

Beomlott a csarnok tetõszerkezete nem hagytak kétséget afelõl, hogy a tartószerkezet percei meg vannak számlálva. 6:17-kor ugyan körülhatárolták a tüzet, azonban várható volt, hogy a sugarakat az omlásveszély miatt ki kell vonni az épület7

FÓKUSZBAN

bõl. Ez 6:34-kor meg is történt. 6:44-kor az üzemeltetõi adatok és a felderítés FREON gázpalackok jelenlétét állapította meg az alagsori hûtõgépházban. A gyors beavatkozás biztosította a veszélyes anyag tároló védelmét, így anyag nem szabadult ki és nem okozott mérgezést. 7:10-kor a csarnok küzdõtér és nézõtér feletti 102 méter fesztávú tetõszerkezete beomlott, beborítva a csarnokot. 7:34-re a pinceszinten és a felsõ szinteken a tûz teljes körülhatárolása megtörtént. Ekkor 32 darab vízsugár mûködött. 8:04kor három órás megfeszített munkával a tüzet lefeketítették, az összefüggõ lángokat leverték. A lefeketítést hosszú és fáradságos utómunkálatok követték. Az oltásban 33 gépjármûfecskendõ és több mint 100 tûzoltó vett részt. Hiába sikerült megmenteni a tûzoltóknak a jégpályát, illetve a labdajátékokra szolgáló termet, az épület többi része teljesen kiégett. A tûz során súlyos sérülés, haláleset nem történt.

A tûzvizsgálat Már az elsõ híradásokban különbözõ találgatások kaptak szárnyra a tûz keletkezését illetõen. A média „híréhsége” kielégíthetetlen volt. A tûzvizsgálat hasonlatossá vált a focihoz, amihez, mint közismert, „mindenki ért”. Már a tûzoltás folyamata alatt felállt a 10 fõs tûzvizsgálati bizottság. Tûzvizsgálat feladata volt, hogy meghatározza a tûz keletkezési helyét, a keletkezés idejét, a gyújtóforrást, és tisztázza személyi felelõsség kérdését. A tûz eloltását követõen azonnal megkezdõdött a helyszín „faggatása” elõször csak közvetett módszerekkel, vagyis a tûzjelzõ berendezések eseménytárolóiban lévõ adatok kimentése és feldolgozása. A történtek rekonstruálása érdekében több mint 100 személy meghallgatására került sor, elõkerültek a karácsonyi vásár megtartására vonatkozó hivatalos iratok, valamint számos a vásárral kapcsolatban készült tévé-felvétel és fénykép, továbbá a tûzoltás során készített videó-anyagok. Különösen nehezítette a helyszíni vizsgálat, szemle, nyom beazonosítást és rögzítést, hogy a kárhelyszín hosszú ideig megközelíthetetlen volt, hiszen az egykori aréna padlózatát befedték a tetõszerkezet romjai. A romeltakarítást akadályozta, hogy az alkalmazott daruk a szeles idõ miatt nem tudtak dolgozni. Hosszú idõnek kellett eltelni, amíg a teljes helyszíni feltárásra sor kerülhetett. A feltárt helyszínen több tanút ismét meghallgattak, akik értékes információt szolgáltattak arról mikor, hol és mit tapasztaltak a tûz keletkezését megelõzõen illetve a lángok felfedezése után. A tanú meghallgatásokon elhangzottak, helyszínen tapasztaltak és a tûzjelzõ rendszer adatai szerint a tûz a hajnali órákban 5:30 és 5:45 közötti idõszakban a 15 számú bejárathoz közel esõ elárusító pavilonban keletkezett. A tûz észlelését késleltette a csarnoktér intenzív természetes szellõzése, amely a keletkezõ füstöt közvetlenül a szabadba vezette, ezáltal az „láthatatlanná” vált az érzékelõk számára. A keletkezési ok vizsgálata több szálon futva szûkítette a kört, a vizsgálatot végzõk számára egyértelmûen megállapítható okra. Az elektromos szakértõ jelentésében kizárta az elektromos eredetû keletkezés lehetõségét, ezzel alátámasztva a teljes áramtalanítás elvégzésrõl szóló vallomásokat. A dohányzás, mint keletkezési okot ki lehetett zárni, hiszen 20 óra után a helyszínt már senki sem közelítette meg. Az írott és elektronikus média 8

által idõrõl idõre elõragadott szándékos tûzokozás (gyújtogatás) sem állta meg a helyét. A Bûnügyi labor éghetõ folyadékot nem, de parafin származékokat jócskán talált a feltételezett helyszínen. A közvetett bizonyítékok alapján a vizsgálat egy égve felejtett, nagy méretû díszgyertya leégését követõ tûz kialakulását állapította meg. A tûz gyors terjedését segítette, hogy kezdeti szakaszában a hõtermelése rejtve maradt, továbbá a küzdõtéren és lelátókon berendezett pavilonok között a tûzterjedést sem passzív sem aktív módon nem akadályozták meg. A tûz kiterjedtsége az egységek kiérkezésekor olyan nagy volt, hogy az lehetetlenné tette az épület megmentését, habár a beavatkozók mindent megtettek a tûz megfékezése érdekében. Csepregi Csaba tû. alez., osztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Felhasznált irodalom: 1 Balázs József: Tûz a Budapest Sportcsarnokban; Védelem 2000/1 2 Csütörtöki Gábor: Mitõl keletkezett a BS tüze? Védelem 2000/3 3 Dr. Erdõs Antal: Vizsgálatszervezés Védelem 2000/3 4 Csepregi Csaba: A tûzjelzõ rendszerek vallatása Védelem 2000/3 5 Csütörtöki Gábor: A tûzvizsgáló megállapításai Védelem 2000/3

FELHÍVÁS! 1999. április 23-án ellopták a RENAULT TRAFIC típusú ELT-591 frsz-ú tehergépjármûvünket Budapest, XIV. ker. Kerékgyártó u. 29. szám alatti szálló elõl. A gépkocsin 30 db új, sorszámozott 2 kg-os VIKTÓRIA CO2vel oltó készülék is volt. Ezek sorszámai: 938235, 938237, 938241, 938247, 938248, 938251, 938260, 938262, 938263, 938277, 938278, 938283, 938284, 938311, 938322, 938333, 938344, 938354, 938355, 938356, 938365, 938376, 938382, 938385, 938388, 938392, 938403, 938408, 938425. Ezért kérem valamennyi Tûzoltókészülék Javító és fõleg azok ellenõrei segítségét, vagy ha valakinek ilyet kínálnak megvételre. Ha bárki akár egyet is megtalál és arról bennünket (csak bennünket) megbizható módon informál 5.000,- Ft/db nettó jutalomban részesítjük. A gépkocsi színe fehér, 4X4 meghajtású, rajta: TEMPO-LOKI KFT. NYÍREGYHÁZA embléma és felirat, valamint VÍZITÚRÁK WER-GA KFT. Nyíregyháza Bodrogi u. 57. felirat található elõl, hátul és oldalt. Segítségüket köszönjük, értesítéseket az alábbi elérhetõségekre kérünk: Tel.: 06-24/501-070 Fax: 06-42/501-071 Mobil: 06-30/9552-389, 06-30/9552-391 E-mail cím: [email protected] VÉDELEM 2003/2

FÓKUSZBAN

CZEBA JÁNOS

A Budapest Aréna Rendezvénycsarnok tûzvédelme 1999. december 15-én hajnalban véget ért a Budapest Sportcsarnok közel húszéves története. Az épület teljes egészében leégett. A tûzesetet követõen 2000. májusában az országgyûlés elfogadta a BS törvényt, mely döntött az épület újjáépítésérõl. Az új csarnok tûzvédelmét mutatjuk be.

Döntés – építés: 3 év Hosszú hónapokat vitatkoztak a szakemberek azon, hogy a régi csarnok vasbeton szerkezetét megtartva kezdõdik meg az újjáépítés vagy teljesen az alapoknál kezdenek. Még 2000. év novemberében eldõlt, hogy a régi épület maradványai bontásra kerülnek, a munkálatokat pedig a francia Bouygues konzorcium nyerte meg. A Sportcsarnok bontási munkái 2001. február 27-tõl július 8-ig tartottak. Még ez év augusztus 21-én megkezdõdött az újjáépítés. 2002. március 18-ra elkészült az épület legmagasabb pontja is, így a szokásokhoz híven bokrétaünnepet tartottak. Az új épület átadása 2002. december 15ére volt kitûzve, de ezt a határidõt 2003. január 31-ére módosították, amikor is megtörtént a használatbavétel. A BUDAPEST ARÉNÁRÓL SZÁMOKBAN - Az építmény hosszúsága 182 méter. - Szélessége 121 méter - Magassága 32 méter - A legmélyebben lévõ padlóvonal szintje (pince) –3,20 méter - A legmagasabb használati szint +14,9 méter - Összes nettó alapterület kb. 42.700 m2. - Ebbõl az aréna a lelátókkal kb. 12.000 m2. - Befogadó képessége: max. 12.500 fõ - Mobil lelátón: 5.612 fõ - Fix lelátón 4.611 fõ - 262 db tûzgátló ajtó VÉDELEM 2003/2

A hatalmas csarnokszerkezet uralja a környéket

Tûzvédelem az Arénában A tûzvédelmi elõírások alkalmazása szempontjából az Aréna olyan közösségi

épület, amelynek egy része csarnokként, egy része pedig középmagas épületként funkcionál. A küzdõteret ugyanis patkó KÖVETELMÉNY

TÉNYLEGES

„nem éghetõ” 2,5 óra

nem éghetõ TH > 4 óra

vastagfalú acéloszlopok méretezett tûzvédelmi lapburkolattal vagy körül falazással


„nem éghetõ” TH = 2,5 óra

Tûzgátló falak: min 20 cm vastag, beton vagy pórusbeton falazó elemekkel


„nem éghetõ” TH > 1,5 óra



15 és 20 cm vastag beton vagy pórusbeton falazó elemek



Nyílás nélküli, nem teherhordó külsõ térelhatároló falak

„nem éghetõ” TH=0,5 óra

„nem éghetõ” TH > 0,5 óra minõsített szerkezet

Tûzgátló födémek: vasbeton szerkezet



Tetõfödémek tartószerkezetei: acéltartók védelemmel



Tetõfödémek térelhatároló szerkezetei: egyedi kialakítású minõsített szendvics szerkezetek



Teherhordó falak, pillérek, oszlopok: vasbeton oszlopok 40x80 cm 60x60 cm

Válaszfalak: szerelt gipszkarton

9

FÓKUSZBAN

A látványterv jól mutatja, hogy az aréna mellett a környék is megváltozik

alakban fogja körül a négyszintes vasbeton szerkezetû építmény, amely magába foglalja a kiszolgáló és a közlekedési területeket és a lelátókat is. E kettõsségbõl adódóan a tûzvédelmi követelményeket egyedileg határozta meg a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság. Tûzvédelmi elõírásoktól való eltérésre egy esetben az épület tûzszakaszolásának esetében került sor. A galéria kialakítása és az így kialakult összefüggõ légtér miatt néhány helyen tûzgátló szerkezetek helyett sûrített spriklersort alkalmaztak a tûzszakaszok elválasztására. Az épület az Országos Tûzvédelmi Szabályzat 3. § (3) bekezdés c./ pontja értelmében „C” tûzveszélyességi osztályba tartozik. „A” és „B” tûzveszélyességi osztályú helyiség nem lett benne kialakítva.

Az épületszerkezetek tûzállósága Az épület vasbeton szerkezetei kielégítik az I. tûzállósági fokozat követelményeit, de a szerelt válaszfalas térelhatárolások acél anyagú tartószerkezetek alkalmazása miatt II. fokozatba tervezték. Az épületben alkalmazott és korábban tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvánnyal nem rendelkezõ beépítésre került anyagokat, szerkezeteket az Építésügyi Minõségellen10

õrzõ Innovációs Kht. a kivitelezés idõszakában bevizsgálta, a tûzvédõ festés rétegvastagságának ellenõrzését elvégezte. (Lsd. táblázatot)

Tûzszakaszok kialakítása Az épület rendeltetésébõl adódóan a tûzszakasz méretek a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság szakhatósági állásfoglalása alapján az építési engedélyben egyedileg kerültek meghatározásra. Az épület IX fõ tûzszakaszból áll. Ebbõl legnagyobb a küzdõtér a lelátókkal és a VIP páholyokkal kb. 12.000 m2. A pinceszint egy tûzszakasz (gépjármûtároló) 4.900 m2 alapterülettel. A patkó alakú épületrész függõlegesen 5 tûzszakaszra lett felosztva. E tûzszakaszok 2.900 és 5.900 m2 között változnak. A legfelsõ szinten kialakításra került gépészeti terület (1.532 m2), és a szerviz szinten (talajszint) a nagyraktár (920m2) önálló tûzszakaszként funkcionálnak. Ezen túlmenõen a gépészeti (elektromos kapcsoló, transzformátor-, légtechnikai helyiségek stb.) és a talajszint alatti üzemi területek a tûzszakaszokon belül ún. másodlagos tûzszakaszként lettek kialakítva. A tûzszakaszok egymástól tûzgátló falakkal, ajtókkal 3 helyen pedig sûrített sprinklersorral vannak elválasztva. Érdekességként említem, hogy az épületbe 142

db 0,5 óra és 120 db 1,0 óra tûzállósági határértékû ajtó került beépítésre.

Tûzoltási-, felvonulási terület Az épület mellett, annak funkciójához kapcsolódva vasbeton szerkezetbõl emelt szintû gyalogos tér került kiépítésre, amely a fõbejárat felõl közvetlenül, az északi és déli részen pedig hidakkal kapcsolódik az épülethez. Az építmény kétszintes parkolót, a VOLÁN buszpályaudvart, postát és kereskedelmi egységeket foglal magába. Az építményen pedig két nagyobb épület jelenik meg, amelyekben jegypénztárak, vendéglátó egységek és múzeum fog mûködni. A tûzoltási felvonulási területet ezen az emelt szinten, - amely egyben a fõbejárati szint is – kellett kialakítani. A felvonulási terület az épület északi, déli és keleti homlokzata elõtt helyezkedik el. A nyugati homlokzat elõtti terület felvonulási útként funkcionál. Az épület tûzoltógépjármûvekkel az ún. szerviz szinten (talajszint) is körbe járható. A területre gépjármûvekkel történõ felhajtás a Hungária krt. és a Kerepesi út felõl, a keresztezõdésen át a metróállomás elõtti területen és az erre a célra kiépített rámpán keresztül biztosított. VÉDELEM 2003/2

FÓKUSZBAN

Oltóvíz ellátás Az épületre elõírt oltóvíz intenzitás a mértékadó tûzszakasz alapján 6.000 l/perc. Ezt a vízmennyiséget a tûzoltási felvonulási területen (fõbejárati szint) és a szervízszinten kiépített 6-6 db föld feletti tûzcsapból, valamint a környezõ utcákban (100 m-en belül) lévõ föld feletti és föld alatti tûzcsapokból lehet kivenni. A kivitelezés idõszakában a tûzoltási-, felvonulási területen lévõ tûzcsapok vízhozam mérésére is sor került. Az eredmény közel 6.000 l/ perc oltóvíz intenzitást igazolt. A belsõ tüzivíz ellátás biztosítására fali tûzcsap hálózatot építettek ki. A küzdõtér védelmét, a nagy méreteket figyelembe véve, 2x20 m-es lapos tömlõkkel, az épület többi részét a lelátókkal együtt 30 mes merev tömlõkkel felszerelt fali tûzcsapokról biztosítják. A fali tûzcsapok a sprinkler rendszerrõl vannak táplálva. A küzdõtér és a lelátók védelmére 3 db egyenként 2.900 l/perc teljesítményû vízágyút telepítettek. Egyet a +14,00 m szinten az épület tengelyvonalában, kettõt pedig két oldalon a lelátósorok nyugati végében a fõbejárati szint magasságában (6,09 m). Lövõtávolságuk 7 bar kifolyási nyomás mellett 67 méter. A vízigényük méretezésekor kettõ darab egyidejûségével és 30 perces mûködési idõvel számoltak. A táplálásukat víztartályból egy 350 m 3 /h teljesítményû nyomásfokozatú szivattyúval biztosítják. Üzemzavar esetére a rendszer külsõ megtáplálási lehetõsége is megoldott. A szervízszinten 3 különbözõ helyen tûzoltó tömlõ csatlakozással is rendelkezik, amelyeken keresztül gépjármûfecskendõrõl is meg lehet táplálni. A monitorok távirányítással mûködtethetõk, 12 V-os szünetmentes áramforrásról. A távirányítás egy központi helyiségbõl és a helyszínrõl lehetséges. Szükség esetén kézi irányítással is mûködtethetõek. A sugárcsõ forgásszöge vízszintesen 335o, függõlegesen –45o, illetve +90o. A szóráskép beállítása szintén távirányítású. A központi irányító helyiségbõl a küzdõtér teljes területe belátható és attól tûzgátló szerkezetekkel van elválasztva.

Kiürítés A közel 12.500 fõ befogadóképességû épület tûzvédelmi kérdései között fontos szerepet töltött be a kiürítés biztonságos, elõírások szerinti megoldása. 12

A csarnok belső tere

A nézőtér felülről

Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság engedélyezte, hogy a nagylégterû küzdõtér kiürítésének tervezésénél a csarnoképületekre vonatkozó kiürítési normákat alkalmazzák (5 perc). Ettõl eltérve a kiürítés úgy lett tervezve, hogy az elméleti számítások szerint 3 percen belül a küzdõtér és a lelátók is elhagyhatók. A lelátókról távozó személyek az irányfényekkel, irányjelzõ táblákkal úgy vannak irányítva az épületben, hogy a lépcsõházaknál, kijáratoknál torlódás ne következzen be, de a kiürítés az elõírt idõre megtörténjen. A küzdõtér és a lelátók egy

tûzszakaszt alkotnak és e területet elhagyva másik tûzszakaszba jutunk. Így csak az elsõ szakasz számításai voltak irányadóak. A küzdõtérrõl, a lelátókról a szerviz szinten, valamint a fõbejárati szinten tûzgátló szerkezetekkel határolt közlekedõkön keresztül rövid távolságok megtétele után közvetlenül a szabadba lehet távozni.

Hõ- és füstelvezetés A kiürítés, a tûz esetén történõ beavatkozás, valamint az épületszerkezetek hõhatással szembeni védelmére a hõ- és füstVÉDELEM 2003/2

FÓKUSZBAN

elvezetés az alábbi követelmények szerint lett kialakítva: ● Terepszint alatti padlószintû „C” tûzveszélyességi osztályú helyiségekben az alapterület 0,5%ának, a „D” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben az alapterület 0,25%ának megfelelõ felület minden m2-re 2 m3/sec intenzitású elszívással. ● A zártterû, illetve középfolyosókon folyosó-szakaszonként (A zártterû, illetve középfolyosók egybefüggõ hossza az 50 métert nem haladja meg) az alapterület 0,5 %-ának megfelelõ felületen (legalább 1,5 m2 felületen), illetve a számított felület minden m2-e helyett 2 m3/sec. intenzitású elszívással. ● Valamennyi 150 m2-nél nagyobb alapterületû „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben az alapterület 0,5 %-ának megfelelõ felületen, vagy a számított felület minden m2-e helyett 2 m3/sec. intenzitású elszívással. ● A nézõtéren és a küzdõtéren számítógépes modellkísérlettel igazolva 100 m3/sec elszívással, biztosítják, hogy a lelátó legfelsõ sorában álló személy felett 2 m magasságig 9 percen keresztül füstmentes levegõréteg állítható elõ. A kivitelezési idõszakban a füstelvezetés hatékonysága a gyakorlatban, füstáramlási mérésekkel is modellezve lett. A hatékonyságát az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. igazolta. ● Az épületben lévõ 8 db lépcsõház elõtér nélkül kialakított túlnyomásos szellõzésû füstmentes lépcsõház.

Beépített tûzvédelmi berendezések Az épület teljes területe automatikus, címezhetõ, intelligens tûzjelzõ berendezéssel védett. ● A felügyeletet 1 db CC 1142 típusú. tûzjelzõ központ végzi, amely az épület diszpécserközpontjában van elhelyezve. A védelmet közel 1.100 pontszerû optikai füst, hõ kombinált érzékelõ és kézi jelzésadó biztosítja. ● A küzdõtér védelmére speciális ún. aspirációs érzékelõ rendszert telepítettek, amely mintavételezõ készülékekbõl és a bennük elhelyezett nagyérzékenységû optikai füstérzékelõkbõl, valamint a mintavételezõ csõrendszerbõl áll. ● A mintavételezõ csövek két síkban kb. 22 m-en (az acél tartószerkezet alsó síkjába) és a födém alatt attól kb. 1 m-re annak hajlását követve kerültek elhelyezésre. VÉDELEM 2003/2

Az aréna vázszerkezete

● A légkezelõ gépek nyomóágaiba 11 légcsatorna érzékelõ került telepítésre. ● A hangjelzõ készülékek úgy lettek elhelyezve, hogy hallhatóságuk minden helyiségben az elfogadható szinten legyen (65dB). ● A patkó alakú négyszintes épületrész teljes területe beépített, zártszórófejes (sprinkler) oltóberendezéssel védett. Az egyes funkcionális egységek kockázati besorolása a következõ: Raktár helyiségek K 4.2 Tömegforgalmi helyiségek K 2.3 Gépkocsitároló K2.2 ● Méretezés a K 4.2 kockázati osztályra vonatkozó követelmények szerint történt (260 m2 védõfelület, 7,5 mm/min fajlagos víztérfogatáram, 1,5 h üzemidõ). ● A vízkészlet tárolására 280 m3-es vasbeton szerkezetû tároló medence készült a pinceszinten. A rendszer vízellátására két elektromos meghajtású szivattyú-berendezést telepítettek, amelyek egymás tartalékai. Teljesítményük egyenként 230 m3/h.

- hõ- és füstelvezetõ rendszerek - túlnyomásos szellõzések - tûzjelzõ, biztonsági berendezések - biztonsági- és irányfény világítás Az igényes fogyasztók energiaellátására és vezérlésére tûzálló kábeleket alkalmaztak a következõk szerint: evakuációs hangosítás 30 perc tûzjelzõ rendszer 30 perc biztonsági és irányfény világítás 30 perc hõ- és füstelvezetõ rendszerek 90 perc túlnyomásos szellõzés 90 perc vízzeloltó rend., nyomásfokozók 90 perc Az épületben biztonsági- és irányfény világítás lett kiépítve. Az üzemi világítás 50%-a biztonsági világításként funkcionál. Az irányfények pedig úgy kerültek elhelyezésre, hogy a – kiürítési fejezetben már említett – tervezett kiürítés feltételeinek megfeleljenek. Az energia ellátásukat kétoldali betáplálás, diesel generátor, illetve akkumulátor is biztosítja tûzálló kábeleken keresztül.

Villamos berendezések Az épület villamos energia ellátására kétoldali (egymástól független) 10 kV-os betáplálást építettek ki. A 10 kV-os kábelek két transzformátorállomás kapcsolóberendezésébe csatlakoznak. Mindkét állomásban 2-2 db 1.600 kVA-es transzformátor van telepítve. A tartalék energia ellátást 2 db 1.250 kVA-es diesel agregát gépcsoport biztosítja. A diesel gépcsoportról táplált fogyasztók: - sprinkler gépház - hírközlõ berendezések - küzdõtér csökkentett világítás épület-felügyeleti rendszer - hangosítás

Büszkén elmondhatjuk és a leírtakból is látható, hogy a tûzvédelem területén, a nézõközönség biztonsága, és az épület védelme érdekében a tûzoltóság igyekezett a maximumot megkövetelni és ehhez a beruházóban, valamint a kivitelezõben is partnerre talált. Jó együttmûködési kapcsolat alakult ki közöttük. Ezúton szeretném megköszönni a tervezõknek, a kivitelezõ képviselõinek e cikk megírásához és a használatbavétel lebonyolításához nyújtott segítségüket. Czeba János tû. õrgy., mb. fõosztályvezetõ h. Fõv. Tûzoltóparancsnokság, Tûzmegelõzési Fõosztály 13

KUTATÁS DR. BÁNKY TAMÁS

Szellõzõrendszerek tûzállósági vizsgálata Az EU-ba való belépésünk hatalmas kihívás a hatóságok és a gazdasági szereplõk számára. Különösen igaz ez a szellõzéssel kapcsolatos kissé elavult szabályrendszerre. Az idõ rövid, ezért mutatjuk be a szellõzõrendszerek elemeinek tûzállósági minõsítõ vizsgálataival összefüggõ hazai és európai szabványalkotási munkát.

Egységes szabványkövetelmények Az építési tûzvédelem területén funkcionáló vizsgálati szabványokat érintõ európai jogharmonizációs tevékenység mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ismert tény, hogy a tûzvédelmi célú létesítési költségek egyre nagyobb hányadát teszik ki az összberuházási költségeknek, továbbá elsõsorban az értékkoncentráció következtében a tûzkárok összege folyamatosan nõ, elemi érdekévé vált az egyes Idő t, min

A hőmérséklet emelkedése a kemence égésterében Tt – To, K

országok számára - különösen az Európai Unió megalakulásával - az, hogy az áruk szabad kereskedelme érdekében egységesítésre törekedjenek. Az európai szabványhelyzet szerint, még a 90-es években is, az épületszerkezetek és építési célú anyagok tûzállósági, illetve tûzveszélyességi paramétereinek meghatározására szolgáló vizsgálatok között országonként igen nagy eltérés mutatkozott. Némi túlzással állítható, hogy a nemzetgazdasági megfontolásokból kiindulva egy-egy témakört érintõen egészen a közelmúltig nem volt azonos vizsgálati módszer két különbözõ európai országban. Ezért az a tény, hogy a minõsítõ vizsgálatok egy-

Megengedett eltérés N, %

5 10

556 659

+15

15 30

718 821

+10

45 60 90 120 150 180 240 360

875 925 986 1029 1060 1090 1133 1193

+5

ségessé válhatnak, már önmagában nagy elõrelépést jelentett. Ez elsõsorban a gyártók és forgalmazók számára volt kívánatos, miután számíthattak arra, hogy a jövõben nem lesz szükséges minden országban minõsíttetni termékeiket, ha oda szállítani kívánják termékeiket.

Szakértelem kell! Ami a szellõzõ berendezéseket illeti, régi tûzoltói tapasztalat, hogy az épületek ezen elemei potenciális veszélyforrások épülettûz esetén. Egyes szakmai vélemények szerint ezek a rendszerek az épületek tûzbiztonsága szempontjából a legérzékenyebb pontok közé sorolhatók, tervezésük és létesítésük igen nagy szakértelmet igényel. A tûznek, a magas hõmérsékletû égéstermékeknek, a láthatóságot zavaró füstnek és az élõ szervezetekre legnagyobb veszélyt jelentõ toxikus gázoknak a terjedését egyik helységbõl a másikba, egyik tûzszakaszból a másikba megakadályozhatják, de szakszerûtlen tervezés következtében elõ is segíthetik. E berendezések vezetékei (szellõzõcsatornák), továbbá az ezekbe szerelt zárószerelvények (csappantyúk, szelepek), illetve a ventilátorok az esetek döntõ többségében komplex egységet képeznek, és az épületszerkezetekkel (falakkal, födémekkel stb.) összhangban szakszerû létesítésük kulcseleme egy építmény tûzbiztonsági helyzetének.

Koncepcionális változás

1. ábra VÉDELEM 2003/2

2. ábra. Vizsgálati modell a magyar elõírások szerint

A csappantyúk, pl. az épületben létesülõ tûzvédelmi rendszereknek hagyományos elemei. A mintegy 15-20 évvel ezelõtti idõszakig elsõsorban a tûzgátló falés födémszerkezetek vonalában tûzszakaszoló funkciójuk volt. Ezek a szerelvények igen nagy tûzállósági teljesítménnyel rendelkeztek jelentõs tûzhatásnak is ellenállva. Az operatíve beavatkozó tûzoltók tapasztalatai szerint, számos tûzeset bizonyította azonban: a gépészeti záróelemek olyan konfigurációban is lehetnek jelen az épületben, hogy tûz hatásának közvetlenül nem lehetnek kitéve, hõszigetelõ képességük15

KUTATÁS

3. ábra. Födémbe épített csappantyú vizsgálati elrendezése. 1. Nyomásérzékelõ a vezetékben, 2. Nyomásér-zékelõ a laborban, 3. Nyomáskülönbség-érzékelõ 4. Kiegyenlítõ csappantyú, 5. Ventillátor, 6. Hõelemek, 7. Venturi-csõ, 8. Csatlakozó csõidom, 9. Áramlásterelõ lemezek, 10. Vizsgálati modell 11. Kemence (tûztér) re nincs különösebb szükség. Ezek fõ funkciója ily módon a légzáróképesség megõrzése. A tûzvédelmi minõsítésükre szolgáló vizsgálatok során ezt a tényt az említett idõszakban nem vették figyelembe. Miután az un. „nem szigetelt” csappantyúk jelentõsen olcsóbbak voltak, mint tûzgátló változataik, nemcsak célszerû, de gazdaságos is volt utat nyitni széleskörû alkalmazásuknak. A megfelelõ biztonsági garanciák érdekében ez lendületet adott a szellõzõrendszerek tervezési alapelvei korszerûsítésének, és hamarosan szükség volt egy mûszakilag megfelelõ, új minõsítõ vizsgálati módszer kidolgozására a füstgátló csappantyúk vonatkozásában is. A 90-es években megindult európai tûzállósági vizsgálati módszer-egységesítési munka a szellõzõberendezések szakterületét mélyrehatóan, koncepcionálisan érintette. Ez a munka mûszaki szempontból egységes alapról kiindulva jól elhatárolhatóan és megkülönböztethetõen önálló módszerek kidolgozásában jelentkezett valamennyi rendszerkomponens: a gépi, valamint a természetes (gravitációs) hõ- és füstelvezetõ rendszerek ventilátorai, a szellõzõrendszerek vezetékei, illetve a csappantyúk vonatkozásában egyaránt. Az európai szabványosítási munka az új évezred kezdetére meghozta eredményeit, s ma már szinte valamennyi elõbb említett rendszerkomponens vonatkozásában egységesített vizsgálati módszer áll a laboratóriumok rendelkezésére. Természetesen ennek eredményeképpen kidolgozhatók lettek a berendezések osztályozási, világos kategorizálási szabványai is (ezek végleges elfogadása az uniós országokban 16

4. ábra. Falszerkezetbe épített vizsgálati csappantyú jelenleg zajlik, és minden bizonnyal a csatlakozási kilátásainkat ismerve, a jövõ évben Magyarországon befejezõdik).

20 év lemaradás A jelenlegi magyarországi helyzet összességében úgy jellemezhetõ, hogy a szellõzõberendezésekre vonatkozó vizsgálati és létesítési elõírások – a hatóságok által is elismert tûzvédelmi fontosságuk ellenére - a 80-as évek mûszaki színvonalán megrekedtek. A szabványelõírások, követelményszintek 15-20 évvel ezelõtt megfogalmazott miniszteri rendeletekben, szabályzatokban találhatók. Ezek az elõírások már koruknál fogva is természetszerûleg korszerûtlenek, nem szolgálják sem a megfelelõ biztonságot és gazdaságtalanok is. Sajnos e megállapítás igaz az idõköz-

ben megjelent jogszabályok a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tûzvédelmi Szabályzat, illetve a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet vonatkozásában is. Ezen a helyzetképen valóban enyhít az a gyakorlat, hogy számos esetben, elsõsorban a nagyobb beruházásoknál az eljáró tûzvédelmi szakhatóság már korszerû ismeretekkel rendelkezõ, felkészült képviselõi elfogadják a modern elveket bemutató terveket, de ezek mégis csak eseti eljárások, és egy-egy szakmai mûhelyhez kapcsolódnak. Meg kell említeni, hogy a hõ-és füstelvezetésre vonatkozó, létesítési követelményeket tartalmazó szabványt (MSZ 5958:1994) a 90-es években átdolgozták, az elõírások mögött például a ventilátorok tekintetében nem volt elfogadott hazai vizsgálati módszer háttér. Különösen szegé-

5. a-d ábra. Csappantyúvizsgálati elrendezési változatok VÉDELEM 2003/2

KUTATÁS

nyesnek minõsíthetõ a tûzgátló csappantyúk egyedüli jelenléte a zárószerelvények tekintetében, miután a jogszabályrendszer explicit módon nem tesz említést sem a szellõzõvezetékek, sem a füstgátló csappantyúk tûzállóságáról. Szabványos vizsgálati módszer kizárólag a tûzgátló csappantyúk minõsítéséhez áll rendelkezésre (MSZ 14800-15:1990). Ez az eredetileg osztrák metodika hazai adaptációja elvi alapjaiban kizárólag a szerkezet integritásával, hõszigetelõ képességének megõrzésével, valamint a záróelem mûködtetõ mechanizmusának megbízhatóságával kapcsolatban tartalmaz kritériumokat. A módszer klasszikus tûzállósági vizsgálat, azonosnak tekinthetõ a határoló szerkezetek minõsítésével. Az alkalmazott tûzhatás egyébként a nemzetközileg elfogadott, az un. standard „hõmérséklet-idõ” görbe szerinti. (lásd 1. ábra) Ismert az a legfõbb hiányossága ennek a módszernek, hogy csak halvány kapcsolat fedezhetõ fel a fogadó szerkezetekre jellemzõ légtechnikai szem-

pontokkal. (a vizsgálati modell vázlatos rajzát a 2. ábra mutatja be)

EN 1366 – Európai Norma Ami a közeljövõben nálunk is bevezetésre váró európai vizsgálati módszereket illeti, az EN 1366 szabványsorozat elsõ két része Európában már hatályba lépett, és 2 éven belül a 8 részbõl álló teljes sorozat véglegesítése várható. Miután ezek az európai szabványokban megjelenõ vizsgálati módszerek elvi alapjai eltérnek a Magyarországon alkalmazott minõsítõ vizsgálatétól, bevezetésük által nemcsak a minõsítõ módszer fog megváltozni, hanem a létesítési követelmények is. Miben különbözik a kidolgozott európai szabványsorozat a jelenleg érvényben levõ hazai módszertõl? Mind a szellõzõvezetékek, mind a szerviz-aknák és a csappantyúk esetében a vizsgálat lényegében a szellõzõrendszer egy komplett - a csappantyú, a ventilátor és a

Új hõ-és füstelvezetõ kategóriák A szellõzõ berendezések (hõ- és füstelvezetõ rendszerek egyes részeinek) tûzvédelmi szempontból való kategorizálására kidolgozott – jelenleg legújabbnak tekinthetõ – elõírások a következõk: A több tûzszakaszon belül alkalmazható „tûzgátló” szellõzõvezetékek: 1., Tûzhatás szerint (kitét): • belsõ tûzhatás a standard hõmérséklet-idõ görbe szerint; • külsõ tûzhatás a standard hõmérséklet-idõ görbe szerint, • nyomáskülönbség belülrõl kifelé (elszívási üzemmód), • függõleges és/vagy vízszintes beépítési pozíció. 2., Osztályok a teljesítmény szerint: • EI (integritás és hõszigetelés) 30, 60, 90, 120 perc • E (integritás) 30, 60, 90, 120 perc, • a keresztmetszet megtartása, mechanikai stabilitás és • S (légveszteség) ha szükséges. Pl.: EI30multi(ve ho) jelzi mindkét beépítési pozíció esetén a 30 perces tûzállósági határértéket (meghatározott hõmérséklet és nyomás mellett megadható a légveszteség megengedett mértéke is). Az egy tûzszakaszon belül alkalmazható „füstgátló” szellõzõvezetékek: 1., A tûzhatás szerint (kitét): • külsõ és belsõ tûzhatás konstans 300 °C-on vagy 600 °C-on • nyomásdifferencia belülrõl kifelé • vízszintes és függõleges beépítési helyzet 2., Osztályok a teljesítmény szerint: • E (integritás) E300 30 60 90 120, E600 30 60 90 120, • keresztmetszet megtartása, mechanikai stabilitás, • S légveszteség. Pl.: E60030single(ve ho) jelenti, hogy 30 perces tûzállósági határértékû az integritás szempontjából a szerkezet, s vizsgálat közben a keresztmetszetének változása nem érte el a 10 %-ot, továbbá nem hullott egyetlen darabja sem le. A csappantyúk osztályozási rendje szinte teljesen azonos a vezetékekével. (A 300 °Con minõsített berendezések csak füstelvezetõ rendszereknél alkalmazhatók.) Az elõkészületben lévõ európai normarendben a perceket jelzõ határérték mérõszámok elõtti betûjelzetek: - a füstszakasz-határoló szerkezeteknél (pl. füstgátló függönyöknél) D (pl.: D30) - a gépi ventilátoroknál F - a természetes hõ- és füstelvezetõknél B. VÉDELEM 2003/2

szellõzõvezeték kapcsolatát is tartalmazó - részletét tekinti vizsgálati modellnek (lásd 3. és 4. ábra). A vizsgálati modellnek képviselnie kell természetesen a funkció szempontjából rendkívül fontos beépítési pozíciót és a fogadószerkezettel való csomóponti kapcsolatot. (lásd 5. a-d. ábra) Új elem a vizsgálatokban, hogy a szellõzõvezetékek és aknák esetében külsõ és belsõ tûzhatást is alkalmaznak a minõsítés során miközben a rendszer szívás, azaz a légkörinél alacsonyabb nyomás alatt van tartva. A tûzmentett oldalon levõ berendezés részek felmelegedési kritériumai a hagyományos tûzállósági vizsgálati körülmények elõírásait követik, ugyanakkor a rendszerek integritási jellemzõinek tönkremenetelét, illetve az ilyen irányú tulajdonságainak elvesztését légveszteség méréssel kell detektálni. A módszer jellegében a csappantyúk vonatkozásában is ezen az alapon nyugszik. A tûzgátló és a füstgátló minõsítés megkülönböztetése pedig az alkalmazott tûzhatás, helyesebben: a magas hõmérsékleti kitét által történik. A tûzgátló minõsítések, illetve a több tûzszakaszon átvezetésre kerülõ hõ- és füstelvezetõ szellõzõvezetékek és az ezekbe beépítésre kerülõ csappantyúk esetében a „szabványos hõmérséklet-idõ görbe” által képviselt, az elõzõekben bemutatott emelkedõ hõmérsékletû, a ∆T = 345 log (8t+1) képlettel leírható kitétet alkalmazzák, míg a füstgátló minõsítések, illetve az egy tûzszakaszon belül alkalmazható vezetékek és csappantyúk esetében alacsonyabb állandó (stabil) hõmérsékletek: 300 °C, illetve 600 °C jelentik a hõigénybevételt. (A „hõszigetelési”, vagy a magyar nómenklatúra szerint a „felmelegedési” kritérium teljesülését a „tûzmentett oldalon” történõ szerkezeti felmelegedés mérésével kell meghatározni.

Virtuális csappantyúk Speciális szerkezeteknek tekinthetõk az újabban egyre nagyobb teret hódító „grill”záróelemek (virtuális csappantyúk), amelyek nem tartalmaznak könnyen meghibásodható mechanikus mozgó záróelemeket, illetve az automatikus záródáshoz szükséges speciális indítószerkezeteket. Ezeknél a szerkezeteknél az áramlási keresztmetszet lezárását hõ hatására duzzadó, ún. intumescent anyagok (betételemek) „végzik”. 17

KUTATÁS

A szerkezetek egyszerûsége, olcsó elõállítása, könnyû ki- és beszerelhetõsége, cserélhetõsége és – a korlátozott alkalmazási területükön elismert - megbízható mûködése igen versenyképessé teszi ezeket. Az alkalmazási lehetõségeknél említett korlát elsõsorban az jelenti, hogy „mûködésükhöz” magas hõmérsékletre van szükség, azaz „hideg” füstelvezetõ rendszerekbe való önálló beépítésük/alkalmazhatóságuk megfontolásokat igényel. (A tervezési alapelvek jelenleg kidolgozási fázisban vannak.)

Összefoglalva

6. ábra. Függõleges szellõzõvezeték vizsgálati elrendezése

A szellõzõ berendezések és egységeik tûzállósági teljesítménye, mint adottság elõsegíti egy épület tûzvédelmi szempontból való „biztonságos”-nak minõsülését. A biztonság oldaláról legalább ilyen fontos a helyes tervezés. A szakterület termékskáláját jól ismerõ tervezõk pedig – az érvényben lévõ tûzvédelmi elõírások kielégítése mellett – nemcsak a biztonságos használatot készíthetik elõ szakszerûen, hanem annak megvalósítását gazdaságosan tudják megoldani. A tárgyalt témakört érintõ vizsgálatok végrehajtásának vonatkozásában a hazai minõsítõ (vizsgáló, tanúsító és engedélyezõ) bázisnak tekinthetõ Laboratórium (Az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Kht. Szentendrei Tûzvédelmi Laboratóriuma.) jelenleg készül fel az európai vizsgálati módszerek berendezés-hátterének kiépítésére és azok mûködtetésére. Az erre való felkészülés egyrészt szolgálja a hazai termékek, gyártmányok megbízható minõsítését, esetenként a fejlesztési irányok orientálását, továbbá a külföldi termékek, gyártmányok minõségi kontrollját. Dr. Bánky Tamás tudományos igazgató ÉMI Kht., Budapest

Szerzõi megjegyzés 7. ábra. Vízszintes szellõzõvezeték vizsgálati elrendezése

A hatóság dolga A hõ- és füstelvezetéssel kapcsolatban meg kell említeni a tûzvédelmi követelményeket alkotó hazai szervezetek (fõhatóságok) elõtt álló feladatok mielõbbi megoldásának igényét. Ugyanis a modern berendezések alkalmazásával a biztonság olcsóbban és hatékonyabban garantálható. Ha az elõírások, illetve a követelmények nem követik kellõ gyorsasággal a mûszaki fejlõdést, akkor egyrészt túlköltést eredményezhetnek, másrészt nehezíthetik a termékek szabad áramlását, amely az egyik legfontosabb elv az Európai Unióban. 18

Azzal bocsátom e cikket a hazai szakmai közvélemény rendelkezésére, hogy „naprakész” információkat tartalmazó publikációt írni ebben a témakörben lehet és fontos mind a tervezõk, mind a termékfejlesztõk, illetve a hatóságok szakemberei részére, de rögzíteni kell: a véglegesen elfogadott szabványok az utolsó pillanatig mélyreható változásokat szenvedhetnek. Erre kitûnõ példa, hogy a minden tagország által támogatott, az osztályozási elveket rögzítõ európai bizottsági határozatot egy „erõs” nemzet felszólamlására, különösebb publicitás nélkül, megváltoztatták. VÉDELEM 2003/2

MEGELÕZÉS ILLÉS ZOLTÁN

Tûzvédelmi csappantyúk Az egységesülõ Európai követelmények gyorsvonati sebességgel közelednek. A DIN 4102, illetve EN 1366 vizsgálati elõírásának megfelelõ tûzvédelmi csappantyúk kialakítását, kiegészítõ és mûködtetõ berendezéseit mutatjuk be.

Teljesítmény kritériumok A tûzvédelmi csappantyú rendszer tömítettségére vonatkozó méréseket 300 Pa nyomáskülönbség állandó értéken tartása mellett, zárt tûzvédelmi csappantyúnál kell elvégezni. A helyiség lezárása szempontjából a tûzvizsgálat megkezdése után 5 perccel a tûzvédelmi csappantyún keresztül a résveszteség nem lehet nagyobb, mint 360 m3/h/m2 és 20 °C-ra vonatkoztatva. A helyiség lezárása a tûzvédelmi csappantyú külsõ kerülete mentén EN 1363-1-ben megadott elõírások alapján kell, hogy történjen. A hõszigetelés érdekében a hõmérséklet kritériumoknak az EN 1363-1 szerintieknek kell lenniük. A maximális hõmérsékletérték meghatározásánál a T1, T2 és Ts pontban mért hõmérsékletek átlagát kell venni. T1 termoelem 25 mm-re a beépítés síkjától, minden oldalon 1-1 db T2 termoelem 325 mm-re a beépítés síkjától, minden oldalon 1-1 db Ts termoelem a falazat hõmérséklete A tömítettség megfelelõ, ha a résveszteség a tûzvédelmi csappantyún 200 m3/h-nál (m2-re és 20 °C-ra vonatkoztatva) nem nagyobb. A környezeti hõmérsékletû tömítettség vizsgálat alatt a résveszteség elõírt értékét 5 perces tûzvizsgálat után nem kell teljesítenie. A tûzvizsgálat a lánggyújtástól addig az idõpontig tart, ami a tûzvédelmi csappantyú a helyiség lezárás, hõszigetelés, vagy tömítettség kritériumát teljesíti, vagy percre kerekítve a láng eloltásáig, ahol is a rövidebb érték a mértékadó.

A BK 188 tûzvédelmi csappantyú A BK 188-as egy modul tûzvédelmi csappantyú, amely minden szituációban beépíthetõ, ezért ezen keresztül szeretnénk a csappantyúk kialakítását bemutatni. (K90 tûzállósági osztály teljesítéssel lásd 1 sz. táblázat.) Itt kívánom megjegyezni, hogy a csappantyúkat mindegyik beépítésben külön-külön vizsgálják a tûzállósági osztály szerint. A követelményrendszer sokkal szigorúbb, mint a ma érvényben lévõ magyarországi elõírások.

MEGENGEDETT BEÉPÍTÉSEK - perem - perem beépítés - nehezen megközelíthetõ beépítési nyílás esetén egy-két oldalt ásványgyapot - beépítési kerettel - tetszõleges légszállítási irány - fekvõ, illetve álló tengely VÉDELEM 2003/2

A BK 188 típusú tûzvédelmi csappantyú anyaga 1,5 mm vastag horganyzott acéllemez. A légcsatorna hálózathoz történõ csatlakozáshoz 35 mm széles csatlakozási kerettel van ellátva. Amennyiben savaknak, lúgoknak ellenálló kivitel a követelmény, úgy csappantyúinkat úgynevezett DD-kemény lakkal tudjuk bevonni. (két komponensû lakk, poliuretán bázisú) A csappantyúnyelvet, egyedülállóan, lemezburkolattal látjuk el, mely burkolat meggátolja a csappantyúnyelvrõl a részecskék leválását, és ez által ezen részecskék a szállított levegõvel a tartózkodási zónába kerülését, illetve a higiéniás követelményeket jobban ki tudjuk elégíteni. (tisztántarthatóság). Átmenõ csappantyúnyelv tengely, mely a becsapódáskor ébredõ nyomatékok miatt szükséges, így nem fordulhat elõ a csappantyúnyelv esetleges kiszakadása. Az átmenõ tengely növeli a csappantyú stabilitását. A tengely egy speciális csapágyazásban ül, mely karbantartást nem igényel. A DIN 4102 T6 rész szerinti tömítettséget a csappantyúnyelven, illetve a felfekvési peremen elhelyezett 140°C-nál felhabosodó tömítés biztosítja. Szintén az elõírásnak megfelelõen a tengellyel párhuzamos, két egymással szemben lévõ oldalon, a tûzszakasztól mindig kilógó, 210 mm hosszú tûzvédelmi csappantyú darabon egy-egy ellenõrzõ, szerelõ nyílás helyezkedik el. A tûzszakaszból kilógó 210 mm hosszú szakaszba kerül beépítésre az a panel is, melyen a kioldó-mechanizmus található, mely szintén karbantartás lehetõség is egyben.

„Kézi” mûködtetés Mûködtetés szempontjából a legegyszerûbb a mechanikus, azaz „kézi” mûködtetés. Tûzvédelmi csappantyúink alapkivitelben 72 °C-os olvadóbetéttel vannak ellátva, az olvadóbetét 72 °C-nál magasabb hõmérséklet esetén kiold és ezáltal a csappantyú zár. Meleglevegõs rendszereknél lehetõség van 98 °C-os olvadóbetétek beépítésére is. Az IA típusú hõkioldó mechanizmusnak a tûzvédelmi csappantyúnak mind a belsõ, mind a külsõ oldalán van olvadóbetétje, tehát nem csak a légcsatornába áramló 72 °C-nál magasabb hõmérséklet hatásásra képes bezárni, hanem a helyiségben érzékelt hõ hatására is. Általában már a „kézi” mûködtetés is a tûzoltóság, illetve az üzemeltetõ kérésére mechanikus ES jelû végállás kapcsolóval is kiegészül. Tulajdonképpen ebben az esetben a csappantyúnyelv karja az érzékelõket elérve, azokban potenciál szabad kontaktus jelet hoz létre, mely által a tûzvédelmi csappantyúk állapota pl. a központi megjelenítõ táblán megmutatható, illetve a jeleket tovább lehet vinni az épület-felügyeleti rendszer számára is a megfelelõ beavatkozások eszközlésére. Ma már a mechanikus végállás kapcsolók helyettesítésére egy úgynevezett Hall-elven mûködõ végállás kapcsolót is beépíthetünk, mely által a tûzvédelmi csappantyúk állapotáról, a szintén általunk kifejlesztett KOMES rendszeren keresztül kaphatunk képet. 19

MEGELÕZÉS

(A KOMES tulajdonképpen egy bus-rendszerû intelligens kapcsoló és visszajelzõ rendszer.) A „kézi” mûködtetésnek két nagy hátránya van: ● Az emberek minimum 75%-a nem közvetlenül a tûzben sérül meg, illetve veszti életét, hanem annak füstjében. A füst viszont lehet úgynevezett hidegfüst, azaz a füst hõmérséklete nem éri el a 72°C-ot. Ebben az esetben a légcsatorna lezárása nem történik meg, tehát a mérgezõ füst a légcsatornában tovább tud terjedni. ● A másik hátrány abból ered, hogy az elõírásoknak megfelelõen a tûzvédelmi csappantyúk mûködõképességét rendszeresen ellenõrizni kell. Tapasztalatunk szerint a csappantyúk kb. 20%-át olyan helyre építik be, hogy ellenõrzése lehetetlen.

Félautomatikus mûködtetés A füstre történõ zárás hiányát a mágneses kioldókkal lehet megoldani. Ebben az esetben a tûzvédelmi csappantyú kioldó mechanizmusa az olvadóbetéten kívül úgynevezett kioldó mágnest is tartalmaz, mely lehetõvé teszi már egy központi jel (füst és tûzjelzõ rendszer) hatására a becsukást. A tûzvédelmi csappantyú kinyitása kézzel történik, zárása pedig központi jelrõl, ezért nevezem „félautomatikus” mûködtetésnek. A kioldó mágnesek lehetnek: munka áram, nyugalmi áram elven mûködõk. A munka áram elven mûködõ mágnes a csappantyúnyelvet nyitva tartja mindaddig, míg a központi tûzjelzõ rendszertõl egy áramimpulzust nem kap. Elõnye: az elektromos mûködtetõ hálózat nincs folyamatosan feszültség alatt, nincs áram fogyasztás. Hátránya: a mûködtetõ kábel tûzvédelmérõl gondoskodni kell. A munkahenger tápláló feszültsége: 220 VAC, 50Hz, 200 V DC, 24 V DC lehet. A nyugalmi áram elven mûködõ kioldó-mechanizmusa egy tartó mágnest tartalmaz, mely folyamatosan feszültség alatt van és a feszültség elvételére a mágnes elenged. Elõnye: a mûködtetõ kábelnek nem kell tûzvédettnek lennie, hisz ha elég a kábel, akkor is bezár. EX kivitel is szállítható. Hátránya: állandó feszültség felvétel. A rendszerbe mindenképpen szünetmentes áramforrást kell beépíteni, hogy az esetlegesen nem tûz miatti áramszünet esetén a csappantyúk ne csukjanak be, mert azokat mint már említettük csak kézzel lehet ismét kinyitni. A tartómágnes tápláló feszültsége: 24V DC. A „félautomatikus” üzem megvalósítható úgynevezett nyomottlevegõs mûködtetõ hengerrel is. Ebben az esetben a tûzvédelmi csappantyú zárása egy levegõ,- vagy gáz impulzus hatására történik. A mûködtetéshez 6 bar-os nyomás szükséges. A visszaállítás itt is kézzel történik. Mindhárom kioldó mechanizmusra igaz, hogy a hõkioldó kiolvadása esetén a tûzvédelmi csappantyúk bezárnak, központi jel nélkül is. A tûzvédelmi csappantyú az új kioldó behelyezése után lesz ismét mûködõképes.

után a motor már nem kap feszültséget, így a rugóhatására visszatér alapállapotába. A kinyitott csappantyút egy mágnes tartja nyitva. Ez egyben azt is jelenti, hogy esetleges feszültség kimaradás esetén a csappantyú nyitva marad és csak a mágnesnek adott elektromos impulzus hatására záródik. A saját hõkioldó hatására a csappantyú zár, ezzel párhuzamosan az áramkörbe található reteszelést is bontja. A nyugalmi áram elven mûködõ csappantyú esetében szintén lehetõség van a központi nyitás, zárásra. A motor feszültség hatására kinyitja a csappantyút és mindaddig nyitott állásban tartja, míg a feszültséget el nem vesszük. A feszültség elvétele esetén a csappantyút a motor rugója zárja. A saját hõkioldókapcsoló az áramkört nyitja, azaz feszültség elvétel történik és ezáltal a motor rugója zárja a csappantyút. Természetesen az automatikus üzemet pneumatikus munkahengerekkel is meg lehet oldani. A csappantyú nyitott állásban, a pneumatikus munkahenger folyamatosan nyomás, nyugalmi áram elv, illetve feszültség alatt van. Kioldás történhet termikus – elektromos módon, azaz a hõkioldó egy végálláskapcsoló segítségével a tartó feszültséget elveszi a mágnesszeleptõl. A termikus – pneumatikus kioldás esetén, a kioldóbetét lezárja a sûrített levegõ szelepét, így a munkahengerben megszûnik a nyomás és zár. Amennyiben a zárás termikus módon történt, úgy az olvadóbetétet ki kell cserélni, mert nyitás csak ezután lehetséges. Természetesen mind az elektromos, mind a pneumatikus körnek központi parancsot is adhatunk a zárásra. A munka áram elv alapján mûködõ mechanizmus típus jele PN. Ebben az esetben is a nyitva tartás mechanikusan, a zárás egy húzómágnesen keresztül történik. A saját hõkioldó hatására a csappantyú zár. Emellett párhuzamosan az áramkörben található mágnesszelepet és reteszelést is oldja. A mágnesszelepet központi jel segítségével is zárni tudjuk, s ezáltal a pneumatikus hengertõl a levegõt elvesszük, így a csappantyú zár. Általános tulajdonságok: • A rugó-visszahúzási motorok mindig végálláskapcsolóval szereltek. • Karbantarthatósági, ellenõrizhetõségi szempontokból cégünk csak olyan csappantyút épít, ahol az összes kioldó mechanizmus a tûzszakaszhatáron kívülre kerül. Egyedülállóan alkalmazzuk ezért a 1800C-os elmozdulású motorokat. • Az összes tûzvédelmi csappantyúra igaz, hogy, a hõkioldó oldása esetén elõször a hõkioldót kell kicserélni, hogy az üzemszerû mûködtetést vissza tudjuk állítani. (Folytatjuk)

Automatikus mûködtetés Az „automatikus” mûködtetetés esetén a csappantyúk újbóli kinyitása központilag is lehetséges, amennyiben a saját kioldója lehetõvé teszi. Erre a célra úgynevezett rugóvisszahúzású motorokat alkalmazunk, melyekbõl szintén megkülönböztetünk munka áram és nyugalmi áram elven mûködõket. A munka áram elv azt jelenti, hogy a csappantyút egy elektromos rugó-visszahúzású motor feszültség hatására nyitja. A nyitás 20

Illés Zoltán Ügyvezetõ igazgató, SCHAKO KFT 1113 Budapest Hollókõ u. 7. Telefon: 385-3511, Fax: 385-3522, E-mail: [email protected] VÉDELEM 2003/2

MEGELÕZÉS

DR. GELETA FERENC

Az erdõtüzekrõl – EU csatlakozás elõtt Az erdõtüzek száma, arra enged következtetni, hogy az erdõ tulajdonosok, az erdõkezelõk megelõzõ erdõtûzvédelmi tevékenysége nem kielégítõ. Az EU csatlakozás elõtt még e téren is sok a tennivaló.

300 ezer ha rendezetlen Magyarország a mérsékelt lombos erdõk övezetében helyezkedik el. Területének nagyobb hányada Alföldi térség kevés csapadékkal és szélsõséges hõmérsékleti viszonyokkal, kisebb része alacsony dombos vidék, csak alig egy tizede a 400 métert meghaladó tengerszint feletti magasságú területek aránya. Utóbbiak évi csapadék-mennyisége meghaladja az erdõk eltartásához szükséges min. évi 600 mm-t. Ezek a természetesen erdõsült tájak. A rendszerváltás után a kárpótlási és vagyon-nevesítési folyamatok hatására, közel 730 ezer ha erdõ, - a teljes hazai erdõterület csaknem 40%-a magántulajdonba került. A folyamat még most is tart. Tulajdoni szempontból ma is rendezetlen több mint 300 ezer ha erdõ sorsa.

Az erdõ számokban Az erdõterület: 1,712 ezer ha Erdõsültség: 18,5 % Pusztavágás és folyamatban lévõ erdõsítés: 113-115 ezer ha Az élõfa készlet: 310 millió m3 Az évi folyónövedék: 15 millió m 3 Rendkívül jelentõs, nem nélkülözhetõ közkincs, - értékét kifejezni lehetetlen. Mindenki által kötelezõen védendõ!! (1. 2.) Az erdõtüzek aránya: 1991-2001 = években 11 év alatt: az összes tüzeset = 265,432 = 3,3%-a = 8 971 erdõtûz 1 év alatt: az összes tüzeset = 24,130 = 3,3%-a = 816 erdõtûz 1 nap alatt: az összes tûzeset = 66 = 3,0%-a = 2 erdõtûz

Az erdõtûz keletkezés okai Az erdõtüzek okait és következményeit befolyásoló tényezõket az 1950-1992 közötti 43 év adatai alapján már vizsgáltam, s az alábbi fõbb tényezõket állapítottam meg: • esetenként jelentkezõ abiotikus, • periodikusan jelentkezõ biotikus, valamint az • éghajlati elemek csoportjait. A korábbi módszerek és az ismert adatok felhasználásával, (1991-2001) = 11 év vonatkozásában végzett vizsgálataim szerinti megállapításaim a következõk: Abiotikus tényezõk Az esetenként jelentkezõ abiotikus tényezõk sorában legjelentõsebb a gondatlanság és gyújtogatás. A korábban vizsgált 43 évben, - az ország összes erdõterületének több mint 10%-án bekövetkezett erdõtüzek 65%-át emberi gondatlanság és gyújtogatás okozta. • Veszélyesen emelkedik az erdõket látogató dohányzó emberek száma, • bõvül az autós-turizmus, • az erdõkön áthaladó közforgalomban a dohányzás, tûzrakás elõírásai, szankcionálása nem kielégítõ, VÉDELEM 2003/2

• az erdõk közelében végzett mezõgazdasági gyom- és tarlóégetések szabályozását szigorítani kell. Biotikus tényezõk A periodikusan jelentkezõ biotikus tényezõk között elsõ helyen van a fafaj, amely az erdõtüzek eseteit és nagyságát befolyásolja. Fõbb fafajaink országos területi megoszlása és az erdõtüzek területi megoszlása, viszonya: • lombos fafajok területe = 85 %, - erdõtûz területe = 63,3 • fenyõ fafajok területe = 15 %, - erdõtûz területe = 36,7 A különbözõ fafajok akkor adnak egészséges, jó erdõket, ha a nekik megfelelõ termõhelyen vannak. Ha ezt elhanyagoljuk, akkor sokféle károsítás jelenik meg rajtuk, vagy legyengült állapotba jutva, a környezet-szennyezés, vagy az erdõtüzek hatásával szemben nem tudnak megfelelõ ellenállást kifejteni. A lombos fafajok élõ sejtjei részlegesen 50-60 °C-körüli hõmérsékleten halnak el, de ennek mértékétõl függetlenül a lombozat egy ideig még él. Ha a kritikus erdõtûz/hõmérséklet nem hatolt 2-4 cm-nél mélyebbre, a nagyobb fák, de még az erõsebb lombos csemeték mélyebb gyökfõi részbõl, esetenként a rejtett rügyekbõl is – szerencsés esetben még kihajthatnak. Éghajlati elemek Az éghajlati elemek közül a mérhetõ csapadéknak és a hõmérsékletnek lényeges szerepe van az erdõtûz keletkezésében. A csapadék havi/idõszakonkénti mennyisége az erdõtüzek keletkezésében és továbbfejlõdésében különösen jelentõs összefüggéseket tartalmaz. Hazánk erdeinek területi és fafaji elterjedését is elsõsorban a klíma-viszonyok, az évi csapadék/átlaga és a vele kapcsolatban lévõ légnedvesség határozzák meg. Ebben viszont szerepe van a pótlólagos föld-felszíni és föld-alatti vízforrások jelenlétének is. A fák fatermõ/képességének mértékét a talajok minõsége is lényegesen befolyásolja. A csapadék-mennyiség függvényében (43 év/a 400-700 mm) évi csapadék átlag zónában keletkezett az összes erdõtûznek 63%-a. Amikor a hõmérséklet évi átlaga 18,4 °C -, a kritikusan erdõtûzveszélyes II., III., IV. hónapokban a hõmérsékleti átlag 21 °C volt – a 400-700 mm-ig terjedõ csapadék-zónában, - akkor következett be az évi összes erdõtûzesetnek 68%-a. Az erdõtüzek keletkezésében – többek között – szerepe volt még: • a napi fénytartam mennyiségének, • a légköri viszonyoknak, • a max. szélsebességnek, • az uralkodó széliránynak, - mint éghajlati elemeknek.

Erdõvédelmi monitoring Magyarországon az erdõvédelem komplex/programja keretén belül mûködik az erdõk egészségi állapotát megfigyelõ 4 x 4 km2-es hálózati rendszer. Ez egyúttal része az egész Európára kiterjedõ; ICP-Forests erdõvédelmi monitoringnak is. A magyar erdõk egészségi állapota az utóbbi két évtizedben romlást mutat. 23

MEGELÕZÉS

Az egészséges fák aránya az 1988. évi 79%-ról, 1994-ben 42%-ra csökkent. A károsítás leggyakrabban a tölgyfélék korona/részét támadja, /39,7%/ de jelentõs a törzskárosítás részaránya is. (33.7%) A különbözõ típusú erdõkben jelentkezõ fapusztulást nem egy meghatározott kórokozó váltja ki, hanem leromlás jellegû betegségként azonosítják. Az ilyen betegséget a biotikus /abiotikus/ klimatikus tényezõk valamint a közel két évtizede tartó aszály rendkívül kedvezõtlen együtthatása váltja ki. A csökkent ellenálló képességû erdõket, fákat számos károkozás mellett, az erdõtûz is nagy eséllyel fenyegeti. Egy erdõtûz sem véletlen jelenség. Valamennyi összefügg az abiotikus, biotikus és éghajlati periodikusan vagy közvetett módon jelentkezõ leromlásos természeti tényezõkkel. A 11-év (1991-2001)-bõl legtöbb erdõtûz 1992-1993-évben keletkezett: - az összes erdõtûzbõl = 3640 eset = 41%-a - a leégett ha-ból… = 2427 ha = 41%-a - összes erdõtûz-kárból = 287,893 m Ft = 35%-a

Az erdõk feladatai Az erdõk feladatait a VII. Erdészeti Világkongresszus Buenos Airesben - 1972-ben, - éppen a magyar küldöttség javaslatára, a termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési funkcióban határozta meg. A jóléti erdõgazdálkodás célja az, hogy az erdõ korábban döntõ jelentõségû anyagi értékei (fahozam) mellett eszmei, immateriális értékeit is az elõtérbe helyezze. (pld. védelmi, pihenési, üdülési és még sok egyéb értékét.)

Az erdõ minden különösebb fejlesztés nélkül, önmagában is sok üdülési és közjóléti értékét hordoz. Ezeket tudatos emberi beavatkozással szükséges fejleszteni azért, hogy a közcélú igényeknek megfeleljenek. Az erdõvagyon értékeléskor - ma már nemcsak a fatömeget kell figyelembe venni, - hanem az erdõt, mint élõ rendszert! Az emberi környezet megõrzése és javítása céljából létfontosságú, mással nem helyettesíthetõ környezeti tényezõként kell értékelni az erdõt. Ha nem léteznének az erdõk, nem élne a Földön az állatvilág harmada sem! Az Ember sem!

Új erdõk telepítése Kormányzatunk 1991-ben fogadta el a 10 éves erdõtelepítési programot, amely szerint 150.000 ha új erdõtelepítést irányoz elõ. Ez évi 15.000 ha új erdõ telepítését jelenti. A Magyar Tudományos Akadémiának Magyarország agroökológiai potenciáljáról készített felmérése ennél jóval nagyobb erdõtelepítési lehetõségeket tár fel; 2050-ig 700 ezer ha új erdõ telepítését látja indokoltnak. Ennek megvalósítása esetén 2050ben hazánk elérhetné a 26,2%-os, az optimálishoz közel lévõ erdõsültséget.

Megelõzési feladatok Somogyban 1950-1992 közötti 43 évben végeztem erdõtûzkutató, elemzõ munkát. Munkám eredményeképpen… „az erdõtüzek okai, hatásai és a tûzmegelõzés lehetõségei…” c. doktori disszertációmban az erdõtûz megelõzés lehetõségének fõbb pontjait határoztam meg:

Az erdõtüzek – fafajok, - korcsoportonként, az erdõtûzkár idõ /ha/mFt bontásban; 1991-2001 - = 11 év és 1 év alatt

i dő év

eset db

er dőt űzkár

Faf aj / ha

k á r ( mF t )

terület (ha ha)

l o mb

f enyő

1/ 5 ha

6/ 10 ha

11/20 ha

20− t ól

1991

646

10,656

154

120

34

65

34

42

1

1992

2,452

168,855

1,480

822

658

265

157

347

71

1993

1,188

119,038

947

432

515

130

112

230

47

1994

555

103,341

597

352

240

105

122

215

15

1995

542

39,334

399

323

76

113

181

72

3

1996

514

25,132

408

373

34

47

117

56

18

1997

770

48,440

403

316

87

115

61

68

15

1998

854

107,119

726

515

211

260

112

167

18

1999

289

23,338

138

130

8

50

54

25

2000

799

111,135

511

259

252

89

171

99

15

2001

419

80,172

194

124

70

75

55

26

3

11−év

8, 971

836, 560

5, 957

3, 767

2, 190

1, 314

1, 174

1, 347

2, 12

63, 3

36, 7

22, 0

19, 7

22, 6

35 35

343

199

120

107

122

193

% 1 év át l ag 24

Ko r c s o p o r t o k / h a / é v

816

76, 051

542

VÉDELEM 2003/2

MEGELÕZÉS

4

Békés

A megyék edõsültsége növekvõ sorrendben

5,3

J.-N.-Szolnok

7,1

Csongrád

9,5

Hajdú-Bihar

12

Fejér

14,1

Szabolcs-Sz.B.

17 17 17,3

Tolna Bács-Kiskun Gyõr-M.-Sopron

22,4 22,7 23

Pest+Bp. Heves Baranya

25,9 26,2 26,5 26,9 27,9 29,3

Komárom-Eszt. Borsod-A.-Z. Somogy Vas Veszprém Zala

36,7

Nógrád

18,5

Országos átlag 0

5

10

15

20

25

30

35

Az erdõk tulajdonosok-közötti megoszlása 0,9% 59,4%

9,1%

Magyar erdõk az EU-ba

16,5% rendezetlen erdõ magántulajdon közösségi erdõ társult erdõ állami erdõ

Erdõ tervezve 90,0 %

14,1%

Erdõtüzek aránya és gazdasági hatása - az ország összes/évi/tûzesetei között /%/eset/mFt-ban; 11 év és 1- év alatt:

i dő

Az ö s s z e s bekövet kezet t t űz/ eset − ből

Er d ő t ű z %− a

Er d ő t ű z − k á r mF t eset

1991

17,450

3,7

649

10,656

1992

29,636

8,3

2,452

168,855

1993

22,139

5,4

1,188

119,038

1994

21,691

2,6

555

103,341

1995

22,254

2,4

542

39,334

1996

19,912

2,6

514

25,132

1997

26,728

2,9

770

48,440

1998

30,411

2,8

854

107,119

1999

18,268

1,5

229

23,338

2000

33,194

2,4

799

111,135

2001

24,749

1,7

419

80,172

11 év

265,432

3,3

8,971

836,560

1 év

átl./24,130

3,3

816

76,051

VÉDELEM 2003/2

40

- az erdõtûzfigyelõ szolgálat, - meterológiai mérések rendszeressége, - tûzvédõ-sávok hatékonyabb módon, - kritikusan erdõtûzveszélyes idõszakok számítása, - az erdõ/avartûz terjedésének megállítási lehetõsége - értékelõ, elemzõ, eligazító felvilágosítás. (Védelem 1995/3.) A 2002-ben az ország valamennyi erdõgazdaságának 1991-2001 közötti adatait értékeltem. A kritikusan erdõtûzveszélyes idõszakok jól számíthatók a csapadék, hõmérséklet, a napfénytartam és a szárazsági index alapján. Ehhez azonban szükség van egy-egy erdõgazdaság területén a helyi éghajlati tényezõk folyamatos mérésére. Ezt 1970-ig egy-egy erdõgazdaság területén fontos/éghajlati ponton végezték. (Napi csapadék, hõmérséklet, max. szélsebesség és uralkodó szélirány.)

Az EU-közösségi koncepciója szerint: hozzá kell járulni az egyes tagállamok erdõtûzvédelmét javító erõfeszítésekhez; • az erdõtüzesetek okát megszüntetni, • a tûzesetek megelõzõsét, õrzését szervezni, • elsõsorban azokon a területeken, ahol nagy az erdõtûzveszély. Az EU-közössége pénzügyi támogatást biztosít bizonyos erdõtûzvédelmi intézkedések megvalósításához: - információs cserék rendszeresítéséhez, - erdõtûzvédelmi intézkedések hatásának folyamatos elemzéséhez, értékeléséhez, - az erdõtûzveszélyes idõszakoknak, a veszélyeztetettség mértékének és okának kutatásához, - erdõtûzvédelmi stratégiák kidolgozására, - különös tekintettel a tûzkeletkezési okok megszüntetésére. A 7/2001/IV. 27./ sz. rendelet megjelenésével – az EU-hoz való csatlakozás elõkészítése érdekében, - a korábbi hazai rendelkezések jelentõsen módosultak: - az erdõk tûzveszélyességi besorolásában más a tartalmi/eljárás rendje, - megnevezi a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot és területi szerveit a végrehajtást illetõen, - meghatározza az erdõgazdálkodónak, hogy melyek a tûz megelõzésével kapcsolatos kötelességei, - elrendeli az erdõtüzek elleni védelem információs rendszerének felállítását és mûködtetését. 25

MEGELÕZÉS

3000

Az erdõtüzek számának alakulása - az egész ország területén, - 1991-2001 = 11 év alatt

2500

2400

eset/db

2000 1500 1100

1000

750

700

850

850

650

500

350 600

500

100

0 1991

200

1992

1993

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Az erdõtüzek miatt keletkezett károk, - az egész ország területén 1991-2001 = 11 év alatt

190

180

1994

160 140

135

mFt

120

105

110

100

100

80 80

60

20 0

45

30

40

1991

15

20

10 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Ezzel megteremtõdhet az EU – közösségi – Magyar megfelelõ erdõtûzvédelmi kapcsolódás és utána bizonyos differenciált mértékû finanszírozási lehetõség. A finanszírozási lehetõséget igényelni lehet az alábbiakra: a./ Az erdõk életet jelentõ szerepének megismertetése minden polgárral. b./ Az erdõ és tûzveszélyességének ismertei tömeg/szórólapon rádióban, televízióban. c./ Az erdõk korábbi és új tulajdonosaival – részletes szakmai kiadványban – összefoglaltan kell ismertetni az erdõkben végzendõ tûzfigyelési, erdõtûz-megelõzési, tûzoltási- szakmai feladatokat. d./ A helyi/erdõközeli, napi-folyamatos meteorológiai mérések megszervezése: - szárazsági index számításához, - az erdõtûzveszélyes idõszakok jellemzéséhez, - az erdõtüzek elõrejelzésének számításához szükséges éghajlati elemek megszerzése. e./ Az erdõk létfontossága miatt lehetõvé kell tenni az erdõtûz elleni biztosítást. Mindezek elérésében reménykeltõ, az a jelentés tartalmú megállapodás, amelyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója és az Állami Erdészeti Szolgálat fõigazgatója írtak alá. Dr. Geleta Ferenc okl. erdõmérnök, országos igazságügyi szakértõ

FARKAS JÓZSEF

Egy szénmonoxid-mérgezés utóélete Egy kettõs haláleset körülményei is sürgetik az új vagy utólag hõszigetelt lakóházak szellõztetésének és a tüzelõberendezések légellátásának felülvizsgálatát.

A halál oka Egy nagyméretû egybenyitott terekkel rendelkezõ lakóházhoz riasztották a mentõket és a tûzoltókat. A házban lakó két felnõttet holtan találták, a gyermeket súlyos mérgezési tünetekkel kórházba szállították. A lakást átvizsgálva a helyszínen tûzre utaló nyomokat nem találtak. A nappaliban lévõ kandallóban még izzott a parázs, a fürdõszobában elhelyezett gázkazán üzemelt.

Mi történt? A kérdésre a helyszíni szemlén keresték a választ. Elsõ megközelítésben minden tökéletes. 26

A halál oka szénmonoxid-mérgezés! A gázkazán a fürdõszobában üzemelt, a bélelt kéménybõl erõteljes gõzkiáramlás volt látható. A zárt kandallóajtó mögött a hamu alatt még parázs izzott. A tüzeléstechnikai mérõmûszer szerint a gázkazán üzeme tökéletes, az égéstermék CO-mentes, a huzat megfelelõ. Ezután a helyszínelõk a kazánt letakarják (ahogy találták) a zöld törölközõvel. Újabb mérés. Az égéstermékben majdnem 500 ppm a CO, de a huzat még jó. Újabb mérés, de most zárt fürdõszobaajtónál. Eredménye, hogy kb. 30 másodperc alatt a mérõmûszer CO szenzorra kiakad, erõteljes égéstermék visszaáramlás jelentkezik. Gyorsan kinyitják a fürdõszobaajtót, mert nincs levegõ-utánpótlás. A szobaajtó fölött kb. 8 cm átmérõjû lyuk a levegõztetõ. Utolsó kísérlet: a füstcsõ leszerelése után a füstcsonkot lefogva teljes égéstermék visszaáramlást idézünk elõ. A kazán vissza-

áramlás biztosítója 5 perc alatt sem állította le a kazánt! Minden építéssel, épületgépészettel, gázkészülék szereléssel foglalkozó szakembernek le kell vonni a tanulságot. A tüzelõberendezések légellátását ma már nem szabad a nyílászárókra bízni, mert a modern gumírozott tömítésû ajtók, ablakok nem engedik be az égéshez szükséges levegõt. Égéstermék pedig csak addig és annyi távozik a kéményen, amennyi friss levegõ az épületbe jut. Tehát a tüzelõberendezések – fõként a gázkészülékek – légellátásáról külsõ térbõl gondoskodni kell, hogy többé ne fogyjon el éjszaka az éltetõ levegõ!

Farkas József épületgépész üzemmérnök, igazgató Somogy Kéményseprõ- mester Kft., Kaposvár VÉDELEM 2003/2

TANULMÁNY LAUER JÁNOS

Szénhidrogének migrációja talajokban II. A baleseti beavatkozásokat végzõk és az üzemi szakemberek számára is egyre fontosabb a környezetvédelem elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazása. Ebben kívánunk segítséget nyújtani.

olaj fázisként van jelen a talajvíz tartományban és állandóan érintkezik az áramló talajvízzel (7. sz. ábra)

Kõolajszármazékok a felszín alatt Az olajtest alakja változó talajvízszint esetén Az 5. sz. ábrán három helyzet látható. A középsõ (B) helyzet megegyezik a 4. sz. ábrával. A bal oldali (A) ábrán a talajvízszint süllyedés látható egynemû talaj esetén. Ebben az esetben az összegyûlt olaj a talajvízszint és a kapilláris zóna süllyedésével együtt süllyed le. A jobb oldali (C) ábrán pedig amikor a talajvízszint emelkedik, a koncentrált olajtestet felnyomja a talajvíztükör és csak az adszorbeálódott olajnyomok maradnak az alsóbb rétegekben.

7. ábra. Oldott olaj mozgása a talajvíz áramlás irányába Ha az olajtest – azaz az olaj mint fázis – a talajvíz felszíne felett helyezkedik el, akkor a szivárgó víz oldhat ki olajrészeket és a talajvíz felszínére vezeti azokat. Itt kezdõdik a horizontális irányú szétterülés a talajvíz áramlási irányába. Ha viszont az olajtest egészen a talajvíz tartományáig ér el, akkor az áramló talajvíz old ki olajkomponenseket és azokat magával ragadja. A kioldott olajmennyiség függ az érintkezõ felületektõl a víz áramlási sebességétõl, a víz telítettségi fokától és az olajfajta milyenségétõl.

Az olajtestbõl kioldódó olaj útja A valóságos helyzet azonban bonyolultabb, mivel az olajkomponensek egy igen tekintélyes – az anyagspecifikus oldékonysági hányadossal leírható egyensúlynak megfelelõ mennyiségû – része képes oldódni a vízben. Ha a kõolaj összefüggõ fázisként hatol be a talajba és ott esõvízzel érintkezik, akkor egyes alkatrészei oldatba mennek át és a vízzel együtt vándorolnak tovább. Ez a folyamat valósul meg, ha az olaj fázisként van jelen a szivárgási tartományban és a szivárgó vízzel lép érintkezésbe, (6. sz. ábra), vagy ha az

Az olajpárna hatása Nézzük át még azt az esetet, amikor az olajtestbõl a kis forráspontú, könnyen illó üzemanyagok a talajban is viszonylag könnyen párolognak. A felszín alatti párolgás függ az olajtermék minõségétõl, a nyomástól, a hõmérséklet gradienstõl és a talaj áteresztõ képességétõl. A szivárgási tartományban elhelyezkedõ olajtest körül tehát szénhidrogén – gõzökbõl álló olajpárna fog képzõdni. Hasonlóképpen a talajvízen elfekvõ olajlencse felett is kialakul ez a gázburok. Minthogy a gázosodó üzemanyag-gõzök a levegõnél nehezebbek, ezek zömmel a kapilláris sáv feletti rétegben helyezkednek el, mint ahogy a 8. számú ábrán látható.

6. ábra. Olajtestbõl kioldódott olaj útja

8. ábra. Az olajpárna hatása

5. ábra. Olajtest elhelyezkedése változó talajvízszint esetén

28

VÉDELEM 2003/2

TANULMÁNY

Mindebbõl következik, hogy ezek a gázok a szivárgó tartományban vándorló vízben oldódnak és növelik a talaj ill. talajvíz szennyezõdését.

A fontosabb környezeti paraméterek A talajokra kiömlõ és beszivárgó kõolajszármazékok további sorsát alapvetõen befolyásolják – a folyadékok és a talajok (fizikai és kémiai tulajdonságain túl) azok az éghajlati és domborzati paraméterek, amelyek az estleges szennyezõdés helyszínére jellemzõek. Az éghajlati tényezõk közül elsõ helyen említendõ a hõmérséklet (levegõ hõmérséklet, illetve talaj hõmérséklet) hiszen a szerves folyadékok összes fizikai paramétere erõsen hõmérsékletfüggõ. A kõolaj származékok degradációs folyamataival sebességét is meghatározza a környezet hõmérséklete. A területre hulló csapadék mennyisége a szennyezett területre jellemzõ evapotranspiráció mértéke elsõsorban a talaj vízháztartása szempontjából fontos paraméter. A talaj nedvességtartalma, illetve a beszivárgó nedvesség mennyisége ugyanakkor döntõen befolyásolja a szerves folyadékfázist jellemzõ megkötõdési vándorlási és elbomlási folyamatokat. Az elszennyezett területek domborzati viszonyai (tengerszint feletti magasság, lejtõ meredeksége, kitettsége) elsõsorban a talajok és vízgazdálkodásának befolyásolásán keresztül szabják meg a szénhidrogén szennyezések további sorsát a felszín alatti talajrétegekben. A domborzati viszonyok befolyásolják továbbá a szennyezõdések horizontális kiterjedésének mértékét (felszíni elfolyás, eróziós vándorlás). A kõolajszármazékok mozgásainak komplex folyamata A talajfelszínre ömlõ illetve a földbe süllyesztett csõvezetékekbõl, tartályokból a talajokba jutó szénhidrogén szennyezõdések beszivárgása, megkötõdése, felszíni és felszín alatti mozgása, ill. átalakulása komplex folyamat, mely vázlatosan az alábbi ábrán látható.

A különféle szénhidrogén származékokra, ill. az azokat alkotó vegyületekre az alábbi folyamatok hathatnak: • felszíni elfolyás önálló folyadékfázisban oldott vagy a szilárd részecskék felületén adszorbeált formában (eróziós talajszennyezések) •

deflációs vándorlás adszorbeált állapotban

•

a talajfelszínre jutó, még be nem szivárgott, ill. a felszín alatti talajrétegekbe beszivárgott, de a talajfelszínnel a pórusokon keresztül kapcsolatot tartó szennyezõdések párolgása a környezõ légtérbe

•

szorpció és deszorpciós folyamatok az agyagásványok, egyéb ásványi felületek (oxididoxidok), ill. a talaj élõ- és holt anyagai közremûködésével.

•

a gázfázis a vizes fázis és a szénhidrogénfázis között az egyes vegyületekre külön-külön kialakuló egyensúlyi megoszlások.

•

gõzfázisú diffúziós áramlások a vízzel telítetlen talajrétegek pórusrendszerében.

•

a vízfázisba beoldódó komponensek szállítódása a hidrodinamikai transzport folyamatok révén (beleértve az oldott anyag diffúziós és konvektív – diszperzív áramlását)

•

nem vizes fázisú folyadék áramlások

•

felszívás, kiválasztás, ill. visszatartása termésekben és növény maradványokban

•

különféle degradációs folyamatok, beleértve az alkotó vegyületek mikrobiológiai lebontását, kémiai bomlását és a felszín közeli talajrétegekben esetlegesen lejátszódó fotókémiai reakciókat.

A szennyezõ szénhidrogén vegyületek fizikai és kémiai sajátságai, a velük érintkezõ talaj- és talajoldat tulajdonságai, ill. a környezet éghajlati és domborzati viszonyai (a korábbiakban említett tényezõk) határozzák meg, hogy adott helyen és idõpontban a szennyezõdések további sorsa szempontjából mely folyamatok a jelentõsek és melyek az elhanyagolhatók. Lauer János tû.alez., doktorandusz hallgató Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Felhasznált irodalom 1.

2. 3.

4. 5. 6.

9. ábra. A kõolajszármazékok sorsa a talajban VÉDELEM 2003/2

Crubb, D.G.; Sitar N.: Evamation of technologies for in-situ Manup of DNAPL contaminated sites. (DNAPL-lel szennyezett területek in-situ tisztitási technológiáinak értékelése) USEPA. EPA/600/k-94/120. Ada. Oklahoma 1994. 35 p. Makó, A: A talaj szilárd fázisa és a szerves folyadékok kölcsönhatásai. Kandidátusi értekezés. Keszthely, 1995. 103 p. Weber, J.B.: Miller, CT.; Organic chemical inovement over and through roil. (Szerves vegyületek mozgása a talajon és a talajban) = Reaitions and Movement of Organic Chemicals in Soils. SSSA Special Publication. 1989. 22. sz. p. 25-56. Makó A.; Szénhidrogén szennyezõdések vándorlásának modellezése erõsen aggregálódott talajokban. 1997. veszprémi Környezetvédelmi Konferencia. Barótfi István: Környezettechnika (Mezõgazdasági kiadó 2000) Dr. Halász László – Toldi László: Környezetvédelem – Környezetbiztonság, Egyetemi jegyzet 2001. 29

TECHNIKA MOHAI ÁGOTA

Gyújtószikra mentes optikai hõérzékelõk A robbanásveszélyes zónákban különleges fekadat a hatékony tûzérzékelés biztosítása. Az elõzõ számban bemutatott Fittich különleges füstérzékelõ után a hasonló célra kifejlesztett WDM 215 Ex-i és WMM 216 Ex-i gyújtószikra mentes hõérzékelõket mutatjuk be.

MÛSZAKI ADATOK Üzemi feszültség

15-28VDC

Áramfelvétel konstans 30VDC mellett

- nyugalmi 150mA - riasztási 22mA

Hõ maximum + hõ sebesség

Szabvány

EN 54-7

A robbanás veszélyes terekben különösen fontos a rendellenességek korai stádiumban való észlelése. Erre esetenként szélsõséges üzemi körülmények között is megbízhatóan kell reagálni. A WDM 215 Ex-i és a WMM 216 Ex-i gyújtószikra mentes hõérzékelõk a nyílt tüzet korai stádiumban mérik és egyidejûleg a hõmérséklet változás sebességét is érzékelik.

Rb-zóna

I. és II.

Védettség EN

EEx ia IIC T6 Ta

50014, EN 50020

70°C

Védettség DIN 0470

IP 22 CW

Üzemi hõmérséklet

-20 és +70°C között

Tömeg (aljzat nélkül)

70g

PTB engedély

95.1. 11016

BM TOP engedély

188/75-6/1998

BKI engedély

Nr. Ex-97.C.478

Jellemzõik: ● gyújtószikra mentes kivitel, ● hõmérsékletmaximum mérés, ● hõmérsékletváltozási sebesség érzékelése, ● egyszerû telepítés és szerelés

Hol alkalmazhatók? Az „EEx ia IIC T6 Ta 70°C” védettségû, gyújtószikra mentes WDM 215 Ex-i hõérzékelõt és a WMM 216 Ex-i hõsebesség érzékelõt I. és II. Rb-zónákban alkalmazhatjuk. Alkalmazásukat az teszi lehetõvé, hogy az érzékelõk elektronikája gyújtószikra mentes kialakítású. Az érzékelõ mechanikai felépítése és az elektronika méretezése folytán az érzékelõben meghibásodás esetén (melegedés, elektrosztatikus feltöltõdés, szikraképzõdés) felhalmozódó energia nem lobbanthat lángra IIC gyúlékonysági osztályba tartozó gázokat. Az érzékelõk a környezeti hõmérsékletet mérik. Ha a mért érték, ill. az érték változási sebessége a beállított küszöbértéket túllépi, az érzékelõ riasztást jelez. Ennek a tulajdonságnak és a speciális kialakításnak köszönhetõen a WDM 215 Ex-i és WMM 216 Ex-i érzékelõ a füstképzõdéssel járó és a füstképzõdéssel nem járó nyílt tüzeket is korai stádiumban észleli.

Telepítés / Szerelés A WDM 215 Ex-i és a WMM 216 Ex-i érzékelõt kollektív címzésû tûzjelzõ hurkokba köthetjük be. Az RKM 150 csatoló modul segítségével egyedi címzésû gyûrûkbe is csatlakoztathatóak. A gyújtószikra mentesség betartása végett az Ex-i érzékelõk GTW 01/02 elválasztó transzformátor útján kapcsolódnak az érzékelõ hurokba. Az elválasztó transzformátort úgy kell telepíteni, hogy az Rb-zónán kívül helyezkedjen el. 30

MÉRETEK

* Az ORM 130 Ex-i füstérzékelõ és annak gyártási technológiája megfelel a 2003. Június 30-tól Európában és így hazánkban is bevezetésre kerülõ 94/9/EC ATEX 100a elõírásoknak is. Termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban az alábbi címen és telefonszámon állunk rendelkezésükre: Fittich Rendszertechnika Kft. 1143 Budapest, Stefánia út 55. Tel.: 251-8866 fax: 422-0690, e-mail: [email protected] Balázs Gábor ügyv. igazgató: 20/935-1161 Mohai Ágota tûzvédelmi mérnök 30/979-1444 VÉDELEM 2003/2

TECHNIKA

WALTER DOLEZAL

Új AT felépítésû Rosenbauerek A hazánkban futó AT (alumínium technológia) felépítésû gépjármûfecskendõk új generációját fejlesztették ki, amelynek elsõ széria darabjai Berlinbe ill. az Észak-Ausztriai Tullnba kerültek. Az újítások a komfortot és a használhatóságot javítják.

AT technológia A Rosenbauer nagy újítása volt a csavarozott és ragasztott önhordó alumínium konstrukció alumínium szendvics lemezekkel. A fejlesztés nem állt meg. 2002 áprilisában mutatták be a ROSENBAUER új AT felépítményes fecskendõjének elsõ prototípusát, az év végére pedig elkészült az új AT elsõ szériája. A Berlini hivatásos tûzoltóknak leszállított elsõ szériás AT egyben egy különleges autó, speciálisan alagutakra kifejlesztett változat mivel Berlinben számtalan nagy forgalmú aluljáró van. Ezt az AT újdonságot az eddigi alagút tüzek és balesetek tapasztalatai, valamint az ide vonatkozó DIN elõírások figyelembe vételével fejlesztették ki. Éppen ellenkezõleg a berlini különleges fecskendõvel szemben az Észak-Ausztriai AT újdonság egy teljesen szabványos osztrák fecskendõ, amely a tartományi elõírásoknak felel meg. A különbségek a választott opciókból adódnak.

Alagút káresetekhez kifejlesztett speciális gépjármûfecskendõ

Új AT megoldások 1. Legénységi tér - Önmûködõ lenyíló lépcsõ a biztonságos be és kiszálláshoz. - Tükrözésmentes fülke belsõvilágítás a kapaszkodó rudakban. - Kiegészítõként egyénileg kapcsolható hangos beszélõ. - COMFORT- légzõkészülék tartó, amely alkalmas minden ismert légzõkészülék típus rögzítésére. - LEDES padlóvilágítás a biztonságosabb kiszálláshoz az éjszakai bevetéseknél. - Kabinburkolat mélyhúzott anyagokból az egyszerûbb tisztítás érdekében. 2. Felépítmény és málhaterek - Sima felületû málhatér a jobb pakolhatóság érdekében. - A mûanyag és alumínium szerkezetek biztosítják a könnyûszerkezetes építési módot. - Személygépkocsiszerû vezetési komfort, kiemelkedõ terepjáró képesség a tudatos felépítmény elhelyezés és szerkezet merevség miatt. - Legmodernebb világítástechnika (Fénycsövek , ledek, katódcsöves lámpák) különösen ésszerû teljesítményt nyújt a rendelkezésre álló generátoron keresztül. 3. Szivattyútér: - Monitoros vezérlés a szivattyú részeinek és az egyéb különleges technikának a CAN-bus technológia segítségével. Minden szükséges információ (fordulatszám, oltóanyag szint, víznyomás) az adatkábelen átvitelre kerül és ellenõrzõ modulon keresztül kiértékelhetõ. 32

Nyitott málhatér túlnyomásos szellõzéssel

Az osztrák alap gépjármûfecskendõ - Egy második monitor van a gépkocsivezetõ fülkében, ami egy egyszerûbb verzió a szivattyú kezelési állapotairól. Walter Dolezal, termék információs osztály

Rosenbauer International AG. VÉDELEM 2003/2

TECHNIKA

Az osztrákok gépe Az új AT felépítésû gépjármûfecskendõt az Észak Ausztriai Tûzoltószövetség Tulln-i tûzoltóiskolája kapta. Ebbõl a szempontból számunkra érdekes lehet az osztrák követelmények szerint kialakított mûszaki mentési eszközökkel ellátott gépjármûfecskendõ.

RLFA 2.000 4x4 – FIX MIX JÁRMÛ: Típusa: Steyr 18S28 4x4 Motor teljesítmény: 206 kW 2400/min fordulatnál Menetkésztömeg: 13600 kg. FÜLKE: A sofõr felõli rész billenthetõ Építésmód: ROSENBAUER AT- legénységi fülke fix beépítésû, automatikusan lenyíló lépcsõvel szerelve. Férõhely: 1+8 fõ COMFORT- légzõkészülék tartó: 3 db menetiránnyal szemben OLTÓANYAG: Víztartály térfogat/anyaga: 2000 l/polietilén SZIVATTYÚ: Típusa: kombinált ROSENBAUER NH 30 normál/magasnyomású Hajtási mód: mellékmeghajtás Szivattyú teljesítmény normál/magas nyomáson : 3000l/min 10 bar-nál/ 400l/min 40 bar-nál Habbekeverõ rendszer: automatikus ROSENBAUER ND-elõkeverõ FIX MIX rendszer Bekeverési arány: 3 és 6% VÍZÁGYÚ: Típusa/kezelése: ROSENBAUER RM 24M hab-víz ágyú, kézi kezelésû Teljesítménye: 2400 l/min 10 bar-nál Lövõ távolság: 70 m Felszereltség: Hab sugárcsõ GYORSBEAVATKOZÓ: Típusa: 1 db.ROSENBAUER nagynyomású tömlõdob a szivattyú térben., 1 db. az 5. málhatérben. Tömlõ: alaktartó gumitömlõ Tömlõ hossz/átmérõ: 60 m/ DN 25, 30 m/ DN 32 Felszereltség: Tömlõablak, elektromos visszacsévélés, lábpedál Sugárcsõ fajtája: Nepiro, ill. RB 101 KÜLÖNLEGESSÉGEK: - pneumatikus fényárboc 4x1000 W - Rotzler kötélcsörlõ Treibmatic TR030/5 kétfokozatú kivitelben - Hab-gyorsbeavatkozó a 6. málhatérben fixen beépített Z4 habbekeverõvel. - 30 m C-tömlõ tömlõ-kapoccsal, M4 középhab sugárcsõ VÉDELEM 2003/2

- pneumatikus emelõkészlet (4 db. emelõpárna, 1 db. levegõpalack 10 l, 200 bar, tartozékok) - mentesítõ készlet személymentesítéshez a kárhelyen - Aggregátor 13,2 kVA - Alumínium láda a tetõn - Irányítható fényszóró - Figyelmeztetõ villogók a lehajtható fellépõkön és a lenyíló legénységi lépcsõn - Villogó a hûtõrácson. - Füstelvezetõ ventilátor - Biztonsági megvilágítás a legénységi fülke fellépõjénél. ROSENBAUER újítások: - Automatikusan lenyíló legénységi fellépõ - Legénységi és málhatér megvilágítás a kapaszkodó rudakba építve. - COMFORT légzõkészülék tartó hevederekkel - LED megvilágítás a legénységi tér padlójának szélein - Központi biztonsági dobozok - Megnövelt málhatér (2. generációs AT felépítmény) - Ledes hátsótér- körvonal, féklámpa világítás. - Ledes közlekedés irányító berendezés (levehetõ, továbbá álványra helyezhetõ) - Ledes tetõmegvilágítás - Gyorsan zárható szivattyútér - A hátsó kezelõ tér lehetõvé teszi: - motoradatok, jármû és oltóanyag adatok megjelenítését, távindítást - szivattyú üzemet nyomásszabályozással - generátor távindítását, távfelügyeletét - környezõ munkatér megvilágítását. - Gépkocsivezetõ kezelõfelület kijelzõ 33

TECHNIKA

NÁDOR ANDRÁS

Vízköd oltó villamos terekbe Elsõ olvasásra talán meglepõ a címben jelzett megoldás, mégis a HI-FOG nagynyomású vízködös oltórendszer, villamos terekben is, az oltógázok kiváltójaként potenciális elõnyökkel szolgál.

Mindezek alapján érthetõ, hogy az elmúlt tíz év jelentõs változása volt a nagynyomású vízködös technológia megjelenése a Halon kiváltójaként a villamos kapcsoló- és vezérlõterekben, digitális szerverterekben és telefonközpontokban is.

Halon kiváltás

A villamos terek tüzei és oltásuk

A Halont a 70-es évektõl, mint a kor legjobb gázos oltóanyagát használták, amely kis koncentrációban is hatékony oltást tett lehetõvé. Ózon károsító hatására késõbb figyeltek fel. 1986-ban, az ózonréteg rohamos vékonyodásának hatására, megszületett az un. Montreáli jegyzõkönyv, melyben a világ legtöbb országa kötelezi magát az ózonkárosító anyagok fokozatos kivonására. A 90-es évek közepétõl az Európai Unió már kötelezõ elõírásokat vezetett be az egyes környezetet károsító gázok kivonására. Az okok között már nem csak az ózonkárosítás, de pl. az üvegház-hatás is szerepel. Ezek az elõírások érintették a tûzvédelemben használt anyagokat is. A kiváltásnak az Unió által javasolt módja elsõsorban a korai riasztás, ahol a fõ cél az életmentés. Az anyagi javak védelmére lehetõvé vált a Halont kiváltó gázok használata, de nyilvánvalóvá téve, hogy azok belátható idõn belül a tiltólistára kerülhetnek. A vegyipar által rohammunkában fejlesztett és piacra dobott újabb és újabb gázok és gázelegyek egyike sem veszi fel a versenyt a Halon 1301 hatékonyságával, de több, ma már ismert bizonytalansági tényezõt tartalmaznak (az oltáshoz szükséges koncentráció életveszélyes, erõsen korrozív hatás, hõsokk veszélye a védett tárgyaknál, lassú lebomlás, magas ár). TEREM OLTÁS mennyezeti szórófejek

A villamos kapcsoló - és vezérlõterekben az igazi problémát a tûz mellett a füst jelenti. Az elektronikus berendezések, illetve a korszerû szabványok szerint épített, illetve átépített kapcsoló- és gépterek hagyományos értelemben vett tûzkockázata alacsony. Ha egy villamos kapcsolótérben ma tûz pusztít, az vagy kívülrõl jön és elsõsorban a befogadó épület pusztításán keresztül veszélyezteti a tereket, vagy a biztonsági elõírások megsértése okozza azokat. Mindkét esetet el kell határolni a tereket sújtó leggyakoribb tényleges veszély-forrástól a füsttõl. Kábelek, kapcsolók, áramköri egységek túlmelegedésének, elfáradásának hatására gyakori a minimális lánggal, de jelentõs füsttel járó folyamat. Ekkor azonban az eddig használt gázos rendszerek többet árthatnak, mint használhatnak. Miért? A mûanyagok égésébõl keletkezõ füst rendkívül korrozív és már aránylag kis koncentrációban is egészségkárosító. Ha ezt a veszélyt oltógázzal támadjuk, akkor az esetleg addig kis helyen károsító - lokális – füstkárt a gyorsan és nagynyomással beáramló gáz szétteríti a teljes térben és a kárt nagyságrendekkel növeli. Ehhez járulnak a gázoknak önmagukban is káros tulajdonságaik, mint pl. forrasztások és mûanyag szigetelések gyenTEREM FÜSTCSAPDA gítése, a nagy koncentrácifüstgyűjtő csövek a falakon ójú gázok nyomásnövekedésébõl eredõ roncsolások, az esetleges hõsokk, az emberre, környezetre ismeretlen, vagy ismert káros hatások, stb. A fentiekbõl kiindulva a HI-FOG védelem nem a tüzet tartja a fõ ellenfélnek.

ÁLPADLÓ füstgyűjtő csövek a padló alatt VÉDELEM 2003/2

HIFOG nagynyomású vízködös oltórendszer, mint az oltógázok kiváltója villamos terekben

Bár a tûzkísérletek bizonyítják, hogy a Halont kiváltó gázoknál hatékonyabban oltja a tüzet és gátolja az újralobbanást, de a legfontosabb és ez idáig egyedülálló tulajdonsága a vízköd füstelnyelõ képességére kifejlesztett technológia. Az oltórendszer mellett, vagy nélküle alkalmazható modulok képesek már a korszerû abszorpciós füstérzékelõk által érzékelt legkisebb füstmennyiséget is begyûjteni. A védett berendezések egy pillanatra sem állnak le, sem a füst, sem az oltógázok okozta késõbbi károkkal nem kell számolni. Pedig ezek, illetve a kényszerû leállások okozta károk nagyságrendekkel haladhatják meg bármilyen védelem költségeit.

Tûzvédelem HI-FOG-gal A HI-FOG nagynyomású vízködös oltórendszer megjelenése a villamos kapcsolóés vezérlõterek oltórendszereként teljesen új filozófiát hozott az oltórendszerek tervezésébe. A hatásos, gazdaságos és veszélytelen technológia a tûzoltáson kívül elõször nyújt teljes megoldást a füst elnyeletésre is. A teremelárasztás egységéhez szervesen illeszkednek az álpadló alatti, illetve a terem füst elnyeletõ moduljai. A berendezés beépítése nem igényel több helyet, mint egy Halonos oltórendszer. A védett térnek nem kell légzárónak lennie, nem kell törõdni a túlnyomás és a füstelvezetés problémájával, pedig azok megvalósítása igen költséges lehet. A rendszer könnyen illeszthetõ bármelyik érzékelõ rendszerhez, de természetesen az ideális eredmény a leggyorsabb aspirációs érzékelõkkel együtt érhetõ el. Ennél a megoldásnál sem kell tartani az esetleges téves riasztásból eredõ leürítéstõl, mert a felhasznált desztillált vízbõl fejlesztett finom pára a légáramlás hatására szinte azonnal felszárad és a rendszer újratöltési költsége sem több néhány tízezer forintnál. A védett rendszereket nem kell leállítani sem az oltás alatt, sem azt követõen, mivel tisztításra nincs szükség. Mivel az oltóanyagként alkalmazott tiszta víz és nitrogén hajtógáz nem kerülhet tiltólistákra, a vízködös oltórendszer, mint beruházás is biztonságos és hosszú idõre szól. Nádor András ügyvezetõ igazgató VENTOR Tûzvédelmi Kft., Szentendre http://www.ventor.hu e-mail: [email protected] 35

FÓRUM LÁZÁR GÁBOR

A veszélyes áru közúti fuvarozási statisztika, és ami mögötte van Rendszeresen lehet olvasni -legutóbb a VÉDELEM 2002/2. számában - statisztikai összesítést a tûzoltóság veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozásairól. Ennek kapcsán szeretném az alábbiakban egy kissé bõvebb megvilágításba helyezni az ott szereplõ rövid információt, mely szerint az adott évben 31%-t tett ki a közúton történt balesetek aránya.

A közúti közlekedés fejlõdési tendenciái Nyugat-Európában 1970 és 1995 között a közúti teherfuvarozás volumene megháromszorozódott, vagyis jóval gyorsabb ütemben nõtt, mint a vasúti vagy a vízi fuvarozás. A Világbank becslése szerint a legtöbb fejlõdõ és átalakulóban lévõ országban a teherfuvarozás iránti kereslet másfél-kétszer gyorsabban nõ, mint a bruttó hazai termék. A termelõ szférában a „just in time” (éppen idõben) szállítás bevezetése megnövelte a közúti áruszállítás jelentõségét az árufuvarozásban. Ez a gyakorlat, amelyet a japán autóipar tett népszerûvé az 1980-as években, lehetõvé teszi a vállalatok számára, hogy csökkentsék tárolási költségeiket azáltal, hogy a nyersanyagokat és félkész termékeket meghatározott helyre és idõre szállítják le, ahol azok pontosan beilleszkednek a gyártási folyamatba. A vállalatok jelentõs raktározási költségeket takarítanak meg azzal, hogy teherautókkal mozgásban tartják az árut, guruló raktárként használva azokat. A relatív magas energiaigényû fuvarozási mód, a közúti gépjármûvek gyakoribb használata miatt nõ az üzemanyag-felhasználás, és ennek következtében emelkedik e veszélyes anyag disztribúciós igénye is.

Az adatgyûjtés és -kezelés anomáliái A magyar tûzoltósági statisztikák szerint 1991-1998 között végrehajtott, veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások 52 %-a fuvarozási vagy azzal összefüggõ baleset volt, amelyek 77%-a közúton történt. Az elõfordulás gyakoriságára vonatkozóan azonban, bármilyen adat említésekor figyelembe kell venni, hogy ezek elkülönített nyilvántartására hazánkban egyetlen szervezetet sem kötelezett, sem jogszabály, sem más elõírás által. Nincs pontosan rögzített definíciója, ezért a fogalom értelmezési különbségeibõl adódódó pontatlanságokat az értékelés során feltétlenül figyelembe kell venni. E jellemzõket a tûzoltóságoknál elérhetõ adatok is hordozzák. Megállapítható tehát, hogy még az utólagos értékelésen alapuló un. reaktív veszély-elhárítási stratégia - amelynek lényege, hogy a baleset bekövetkezése után foganatosít intézkedéseket - alapjainak megteremtéséhez 36

is a már meglévõ baleseti adatok egyenkénti pontosítására van szükség. A fenti okokból tényként kezelhetõ, hogy hazánkban „Nincs teljes körû veszélyes áruszállítási statisztika, ami nélkül nem lehet megnyugtatóan meghatározni az ellenõrzések szükséges számát.” 1 Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak az ellenõrzések – mint az adatgyûjtés egyik formája – nem határozhatók meg pontosan, hanem a potenciális kockázat csökkentésére irányuló ellensúlyozó intézkedések, mint végcél sem. A biztonságtechnika egyik alapelve szerint ugyanis a kockázatkezelés elõfeltétele a teljes folyamat, tevékenység tanulmányozása, illetve adatok gyûjtése, rögzítése, elemzése. A valós kockázat megítélése tehát, csak a reálfolyamatok pontos, naprakész ismeretében lehetséges. VÉDELEM 2003/2

FÓRUM

A veszélyhelyzet elõfordulása, érintettjei A veszélyes anyagok közúti fuvarozása által keltett potenciális veszélyhelyzet egyik jellemzõje, hogy szinte bárki érintettje, elszenvedõje lehet, akár a környezetben lakóként, akár közelben tartózkodó közlekedõként. Alapvetõ probléma azonban, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem tájékozott az ilyen veszélyeket illetõen. Ugyanakkor bármilyen veszélytõl csak úgy lehet megvédeni valakit, ha információval rendelkezik a következõkrõl: ● Hol fenyegeti veszély? ● Milyen veszély fenyegeti? ● Milyen lehetõsége van a veszély elleni védekezésre? ● Hogyan értesül a veszélyrõl? ● Mi a tennivalója veszély esetén? A konkrét veszély azonosítása összetettebb feladatot jelent ezen a területen. Nagyon sok veszélyes anyagot/árut életciklusa során számos alkalommal mozgatnak, fuvaroznak. Ez azt is jelenti, hogy a veszélyes anyagok elõfordulásának nagyobb valószínûségével kell számolni, mint egy helyhez kötött veszélyforrás esetében. Nem ritkán olyan helyszínen, környezetben is számolni kell jelenlétükkel, ahol a baleset, illetve ennek nyomán szabadba kerülõ veszélyes anyag hatása komoly következményekkel járhat úgy az élõ és élettelen környezetre, mint az emberi egészségre.

A leggyakrabban fuvarozott anyagok A veszélyes árut fuvarozó közúti jármûvek az ország szinte valamennyi útját igénybe veszik, és esetleges baleseteik potenciálisan veszélyeztetik környezetüket. Például: ● az üzemanyag-kutak tartályainak benzinnel, gázolajjal való utántöltése során; ● a háztartási gázpalack csere-telepek, illetve telepített kisfogyasztói tartályok propán-butánnal történõ ellátása során; ● a disszugáz- és oxigénpalackok terítése során, amelyeket a lakóövezetekben is engedélyezett tevékenységekhez (pl.: autójavító) használnak, ezért széles körben megtalálhatók a különbözõ kis- és mikro vállalkozások mûhelyeiben. A Közlekedéstudományi Intézet becslésnek tekinthetõ felmérése, valamint a német kimutatások2 szerint is ezen anyagféleségek alkotják a fuvarozott áruk kb.:76-85%-át. Ezen anyagok tulajdonságaik alapján nem tartoznak az útvonalengedély köteles, ún.: “katasztrófaveszélyes áruk” körébe, bármekkora is legyen a rakomány tömege, kivéve a 6000 kg–ot meghaladó propán-bután szállítást (kispalackos kiszerelés esetén azonban ezek a fuvarok is mentesülnek az engedélykötelezettség alól). A balesetet szenvedett jármûvek rakományaként is hasonló megoszlásban szerepelnek a fenti anyagok. Az általuk keltett veszélyek azonban egyáltalán nem lebecsülendõk. Például 1987-ben egy 34.000 l üzemanyagot szállító tartányos nyerges szerelvény egy német kisváros, Herborn központjában felborult egy kanyarban, majd a tartány tartalma kifolyt és lángra lobbant, aminek következtében 5 ember meghalt, 41 fõ súlyosan megsérült és 12 ház rombadõlt.3 A svédországi baleset,- amely ez év februárjában történt- képei pedig kommentár nélkül is elég szemléletesen érzékeltetik a kialakult helyzetet. VÉDELEM 2003/2

Sugaras úthálózatunk, mint adottság, a településeket elkerülõ szakaszok hiánya és a fõvárosi körgyûrû befejezetlensége miatt külön hangsúlyozni kell Budapest és azon vidéki települések magas potenciális veszélyeztetettségét, amelyeken keresztül nemzetközi fõútvonalak haladnak. A fõvároson belül ilyennek tekinthetõk például a Könyves Kálmán krt. - Hungária krt. - Róbert Károly krt. - Árpád-híd forgalmas keresztezõdései. Ezek a helyek nagy gyalogosforgalmat bonyolítanak le, metró- és tömegközlekedési csomópontok is egyben, amelyeket igénybe vesznek az útvonalengedélyhez kötött ún. „katasztrófa veszélyes” rakományú jármûvek is. Hasonlóan veszélyesek a lakott területen belüli vasúti keresztezõdések is. A vázolt közúti fuvarozási trend alapján várhatóan nem fog csökkenni a környezetbiztonságot veszélyeztetõ események száma, amelyek kezelésébe az érintett közösségeket is be kell vonni.

A probléma rendszerelvû megközelítése Egy olyan komplex tevékenységrõl van tehát szó, amelynél nélkülözhetetlen a kockázatelemzés, az értékelés, a potenciális veszély kezelése és ezek tudatosítása az elosztási lánc résztvevõiben és potenciális érintettjeiben, amelyek: ● a gyártó / megbízó, ● a szállítmányozó, ● a fuvarozó, ● a csomagolást, tárolást végzõ, ● az ellenõrzõ hatóságok, az elsõdleges beavatkozó szervek, ● a szabályozást elõkészítõ kormányzati szervek A rendszerelmélet törvényszerûségeit alkalmazva a folyamat, az összefüggések, a mûködés viszonylag objektíven feltárható, a zavarok, hiányosságok bizonyíthatók. A rendszerekben való gondolkodás az általános rendszerelmélet modern ága, amely a szervezetek, irányított rendszerek egyetemes elméletével foglalkozik. Egyre szélesebb körû alkalmazásának magyarázata lehet, hogy segít a folyamatok megismerésében és a mesterséges, ember alkotta rendszerek funkcionális zavarainak feltárásában. Ezen kívül a rendszerként való mûködés egy olyan kapcsolati rendet és rendezõ erõt jelent, amely jobb minõséget, nagyobb hatékonyságot eredményez. Rendszeren tehát az egymással kölcsönhatásban álló elemek komplexumát értjük. A veszélyhelyzet kezelés maga is egy rendszer, amely ugyanakkor része más rendszereknek, mint ahogy alkotóelemeinek rendszerként való megfigyelése, elemzése is lehetséges, 37

FÓRUM

ban a körzetek központjában elhelyezkedõ, BM által kijelölt városok önkormányzati tûzoltóságainak bõvítésével alakították ki. A milliárdos nagyságrendû forrásokat igénylõ fejlesztés indokoltsága nem volt kétséges sem a pályázatot elbíráló EU-s szakértõk, sem pedig a hazai kormányzati döntéshozók elõtt. Azonban a nyugati – veszélyes árúk közúti fuvarozását érintõ – balesetelhárítási tapasztalatok is bizonyítják, hogy életmentést, valamint a szabadba jutott anyag környezetet veszélyeztetõ hatását csupán a fent említett technikai egységek vonultatásával nem lehet megoldani. A CTIF szakmai ajánlásai szerint az elsõdleges beavatkozást ebben az esetben is 8-10 percen belül meg kell kezdeni, amit az említett egységek legfeljebb a bázisukként szolgáló város területén tudnának teljesíteni. amelynek során az egyes rendszer-szintek elhatárolása a vizsgálat célkitûzéseitõl, szempontjaitól is függ. A vizsgálati célszint alacsonyabbra helyezésével a vizsgált elem már maga is rendszerként fog szerepelni, mely további alrendszerekre, elemekre bontható. „A rendszerszemlélet egy szintetizált nézõpont, egyúttal módszer (megközelítési mód), amely a valóságban meglévõ rendszereket egységes egészként értelmezi, mûködésüket, környezettel való kapcsolataikat teljes komplexitásukban törekszik feltárni.”4 Egy bonyolult összefüggéseket tartalmazó tevékenység egészének és részeinek megismerése adja azt az alapot, amelyre a hatékony szervezés, a célt megvalósító aktív emberi beavatkozás épülhet. Ennek hiányában hatékony szabályozás, irányítás tartósan nem létezhet. Az így lehatárolt rendszer illetve folyamat – vagyis a veszélyes árukat érintõ hazai közúti fuvarozási balesetek megelõzésének, valamint kezelésének tanulmányozása – számos részterület szakértõinek bevonásával, elemzéseik szintetizálása útján jöhet létre. A beavatkozás/elhárítás, taktikájával és annak hatékonnyá válásához nélkülözhetetlen felkészülés metodikai folyamatával számosan foglalkoztak az utóbbi idõben, talán nem véletlenül, mivel már évekkel ezelõtt érzékelni lehetett a rendszerszemlélet hiányából fakadó problémákat, amelyek a veszélyelhárítás szintjén jelentkeztek a leglátványosabban. Íme néhány ezek közül: ● a hatékony ellenõrzés hiánya a közutakon és a határátkelõknél; ● a veszélyes anyagok szállítását jellemzõ megbízható adatok hiánya; ● az elhárításban résztvevõk által használható egységes és naprakész adat- és információ-bázis hiánya; ● a hazai szabályozás elõkészítését célzó - vertikális és horizontális információáramlást biztosító – munkamûhelyek illetve koordinációs tevékenység kialakulatlansága, esetleges volta.

A probléma kezelésére vonatkozó átfogó, naprakész szabályozással az BM OKF tudomásom szerint nem rendelkezik. Ezért indokolt a veszélyes anyag balesetek felszámolására az országban meglevõ tûzoltósági, ipari, katasztrófavédelmi (korábbi polgári védelmi) eszközök, beavatkozási kapacitások hatékony felhasználása, valamint a célirányos, további fejlesztések érdekében egy olyan új, rendszerelvû, a mûszaki mentõbázisokat is magába integráló beavatkozási stratégia és taktika kialakítása, amelynek elvi alapjait széleskörû, nemzetközi tapasztalatok és a hazai sajátosságok összegzése adja. 1 EU Közösségi Vívmányai Átvételének Nemzeti Programja (I. kötet, 1.3. a)

Budapest, 1999.) 2 Gefährliche Ladung 2000/2 3 B. Breuer- W. Seibert - H. G. Engel: Der Tankzugunfall Herborn - Rekonstruktion,

Folgerungen und Vorschläge; Fortschritte-Berichte VDI; VDI Verlag Nr.152 4 Kótay J.- Seebaur I.- Szabó A.: Az általános rendszerelmélet (rendszertan)

alapjai és fejlõdésének szakaszai, Egyetemi jegyzet, Bp. 2000. ZNME.

Beavatkozás 10 percen belül Ismeretes, hogy a tûzoltóság, mint e területen is elsõdleges beavatkozó, nehézségei enyhítésére PHARE-forrásokat is felhasználva fejleszteni kezdte a mûszaki mentéshez alkalmazható eszközeit. A környezetvédelmi PHARE projekt keretében megvalósuló mûszaki mentõbázisok „vegyi konténereket” is tartalmaznak. Az ország területét a meglévõ kilenc mûszaki mentõ bázis mintegy nyolcvan-száztíz kilométeres sugarú beavatkozási körzetekkel tudják lefedni. A beavatkozó egységeket általá38

Lázár Gábor tû. õrgy. RTF Katasztrófavédelmi Tanszék VÉDELEM 2003/2

TÉNYKÉP Megelõzési statisztika 2002-ben BÍRSÁG ÁTLAGOK

Bár a statisztikai adatok néha elfedik a részleteket, mégis számos következtetés levonható az adatok elemzésébõl. Így van ez az elmúlt év adataival is. Szabálysértés Helyszíni bírság

Ellenõrzések Az összes ellenõrzés szám lényegében az elmúlt évek átlagának megfelelõen alakulva 18194 vizsgálatot eredményezett. Ezzel szemben a létesítési és használatbavételi ügyek száma évek óta dinamikusan emelkedik. Ez évben 89108 ügyet intéztek a tûzoltóságokon, s 11648 – at pedig az igazgatóságokon, amelyhez 8283 szakvélemény és 1306 rendezési tervegyeztetés társult. 30000

2001 6074 4490

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt évben 254 szabálysértési eljárást figyelmeztetéssel zártak, 74-et pedig megszüntettek, jól láthatóvá válik a szabályozásra visszavezethetõ anomália. Azon már nem is csodálkozhatunk, hogy a helyszíni bírságokkal kiszabott összeg (10.248 ezer forint) meghaladja a szabálysértéseket követõen kiszabott 6.010 ezer forintot. Az intézkedések számát tekintve az egyes megyék között is jelentõs szóródások tapasztalhatók.

27848

A LEGGYAKORIBB ELJÁRÁSOK

25000

A KEZDEMÉNYEZETT SZANKCIÓK TERÜLETI ELOSZLÁSA

20000 14873

15000

13973 8923

10000

Bács-Kiskun

2

Csongrád Építés

Használatbavétel

Telepengedély

Üzlet mûködési engedély

A különbözõ eljárásokat követõ intézkedések az elmúlt években ugyancsak jelentõsen átrendezõdtek. Soha nem látott mértékben megnõtt a hatósági felhívások és a helyszíni bírságok száma, a szabálysértési eljárások és a tûzvédelmi bírságok száma ezzel szemben csökkent.

Fejér Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád

6000

4018

22 21 23 15 24

71 17 39 29 11 59 90 15 16 24 31 10 2 5 29

Pest

5031

5000

KEZDEMÉNYEZETT SZANKCIÓK

31

Somogy

2000

3835

1099 1116

1000

2001

2002

Veszprém 276 245 233

0 Hatósági felhívás (szignalizáció)

Helyszíni bírság

Szabálysértés

8

Vas

1134 1046 803

293

Tolna

Tûzvédelmi bírság

Ha a részleteket jobban szemügyre vesszük láthatóvá válik a változások oka. A kiszabott szabálysértési bírságok összege szinte alig haladja meg a helyszíni bírságok átlagát pedig ez utóbbiak enyhébb súlyú szabályszegéseket jelentenek.

Zala

66 62

20 21

7 18 16

232

54

40

Szabolcs-Szatmár

2000

40

2

Borsod-Abaúj-Zemplén

0

3000

Baranya

Békés

5000

4000

2002 7303 4877

53

42

Budapest

114 135

szabálysértés helyszíni bírság 190

279

HATÁROZATBAN KIADOTT INTÉZKEDÉSEK Tûzvédelmi kötelezettség Munkavégzéstõl való eltiltás Közvetlen tûzveszély Eltérési engedély

329 54 34 794 VÉDELEM 2003/2

TÛZ- ÉS KÁRESETEK JAMBRIK RUDOLF

Menekülés egy fõvárosi kollégiumból Nem mindennapi együttmûködés eredményeként sikerült áldozatok nélkül, rendkívül gyorsan kimenekíteni egy 9 emeletes, 500 szobás kollégium lakóit.

38 tûzoltó- és 10 mentõjármû 2003. február 25-én 18.32 órakor – több kétségbeesett jelzés vételét követõen – az Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Hírközpontja a legmagasabb riasztási fokozatot rendelte el a Budapest, XI. kerület, Irinyi József u. 9-11. szám alatti Kollégium épületéhez. Az elsõ lépcsõben 12 db gépjármûfecskendõ, 20 db különleges szer, majd további 6 raj riasztása történt meg. A tûzeset helyszínére elsõnek az állomáshelyérõl a Tûzoltási Csoport-2 és a XI. kerület szerei érkeztek meg. A tûzoltásvezetõ ennek megfelelõen a fenti csoport vezetõje lett. A külsõ felderítés megállapításai szerint a közel 500 szobás kollégium fõbejárata elõtt egy nagyobb, míg a melléklépcsõház kijáratánál egy kisebb tömeg volt látható. Az ablakok némelyike nyitva, mögöttük több szobában, a felsõbb emeleteken még látható volt egy-egy az épületben rekedt személy, a tetõn is többen integettek. A kilenc emeletes épületbõl több nyílászárón keresztül sûrû füst áramlott a szabadba. A lánggal égés helyszínét ekkor még nem lehetett látni. Az irányítási pont és a háttérparancsnok eligazítása után a tûzoltásvezetõ a XI/24-es és a XI/1-es elsõ részlegével a nyugati lépcsõházon keresztül indult el felderítésre. A légzõkészülékben, hõkamerával végzett folyamatos felderítés eredményeképpen bizonyossá vált az elsõ tény; a tûz a szemétledobó helyiséget is érinti és az ott lakó kollégisták ekkorra már ezen a lépcsõházon keresztül nem voltak képesek segítség nélkül elhagyni az épületet. Az elsõ alapvezeték és 1 db „C” sugár szerelése megtörtént, a szeméttároló helyiség oltását a XI/2-es raja megkezdte. A természetes feljárón felfelé haladva a füsttel telt lépcsõház és a folyosók átvizsgálása során sikerült 5 fiatal személyt felkutatni, õket a két szint közötti udvar felöli erkélyekre ideiglenesen biztonságba helyezni.

Mentés revitox álarccal A folyamatosan érkezõ rajokat az irányítási pont megosztotta a keleti és a nyugati lépcsõház között. Számukra a revitox állarccal történõ mentés volt a legfontosabb és elsõdleges feladat. A magasból mentõ gépjármûvek közül az elsõnek érkezõ XI/Emelõ telepítése ugyancsak a nyugati oldalon történt meg. A szemétledobó beöntõ nyílásai a földszinten, a II. és az V. emeleten félig nyitott állapotban voltak. Ezeken a pontokon lánggal égés volt tapasztalható. VÉDELEM 2003/2

A középmagas-magas épületektõl eltérõen a ledobó csõ nem képezett külön tûzszakaszt, hanem a lépcsõház orsóterébe lett – valószínûleg – utólag kiépítve. 41

TÛZ- ÉS KÁRESETEK

Az emelõ kosarával egyidõben ért fel a legfelsõ emeletre a felderítést végzõ raj. Ekkor a személymentést, a szobákra kiterjesztve is sikerült megkezdeni. Megállapítást nyert, hogy az épületben tartózkodó, több száz fõ sikeresen kimenekült, a bent rekedtek száma kb. 20-30 személyre csökkent. A tûz oltását összesen 4 db „C” sugárral végezték a rajok, a már említett földszinti alapvezetékrõl szerelt „C” sugár mellé a II., V. és a IX. emeleten egy-egy szakaszosan mûködtetett fali tûzcsapsugarat szereltek az épület nyomás alatti hálózatáról, párhuzamosan az életmentéssel. Az épület sajátosságait figyelembe véve a keleti oldalon lévõ légcsõház kevésbé volt füsttel telt, így azon keresztül – egy-két fõ kivételével – hajtották végre a személyek biztonságos kimenekítését.

Leltár • A számadatok összesítésekor megállapíthatóvá vált, hogy az épületben kb. 6-800 fõ tartózkodott. Ebbõl mintegy 31 fõ várta a füst fogságában a segítséget. Õk a tetõn, a folyosókon és a szobákban rekedtek. Mentésüket 6 raj, 30 fõvel – túlnyomórészt revitox mentõ-állarcokkal – végezte. • További 2 raj a turbó ventillátorokat telepítette és üzemeltette, 2 raj a tûz oltását, 1 raj a teljes felderítést végezte, 1 raj a hátteret biztosította, 2 raj folyamatosan tartalékként állt készenlétben. • A tûzeset helyszínére riasztott három magasból mentõ gépjármû közül kettõ telepítését hajtották végre, bevetésükre nem került sor. • A kollégiumból mind a 31 fõt biztonságban kimenekítették a rajok. 17 fõ revitox mentõ-állarccal 14 fõ tûzoltó segítségével kísérve hagyta el azt. • A helyszínen 27 fõ szenvedett valamilyen fokú sérülést, az OMSZ 10 gépjármûvel vonult az eseményhez, orvosai és ápolói 12 fõt elsõsegélyben részesítettek, további 15 fõt az Erzsébet Kórházba szállítottak – ebbõl 4 fõ sebészeti beavatkozást is igényelt az elszenvedett zúzódásos és vágásos sérülések miatt.

a BMSZ, a BKV Rt., az ELMÛ és a Gázmûvek dolgozói eddig nem látott apparátussal összehangoltan és magas színvonalon végezte munkáját. Az életmentésben és a tûzoltásban résztvevõ állomány közül a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság 10 fõt részesített kiemelkedõ munkája elismeréséül soronkívüli elõléptetésben vagy jutalomban. Jambrik Rudolf tû. alez. Tûzoltási csoportvezetõ

Tûzoltás 10 perc alatt A háttérben dolgozó rajok az összes vízforrást felderítették, illetve a táplálásokat meg is szerelték. A felderítés alapján további alapvezetékek szerelésére utasítást nem kaptak. A tûzoltást, illetve az életmentést csoportirányítással hajtották végre, miszerint az épületet két oldalról kellett megközelíteni és a tûz több szinten történõ oltását megkezdeni. Az intézkedések alapján a tüzet a kiérkezéstõl számított 10. percre sikerült véglegesen eloltani. A tûzoltásban és a mentésben résztvevõ állomány, feladatát teljes védõöltözetben – Bristol – és sûrített levegõs légzõkészülékben hajtotta végre. A kárhelyrádiók használata a forgalmazásban kisebb-nagyobb zavart okozott, a hírösszeköttetés esetenként nem volt zavartalan. A felderítéshez igénybevett hõkamerának köszönhetõen sikerült minden bent rekedt személy tartózkodási helyét korrektül behatárolni. A káreset felszámolásában a társszervek közül minden résztvevõje a rá háruló feladatot a lehetõ legmagasabb színvonalon teljesítette; a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a BRFK, 42

VÉDELEM 2003/2


SZABÓ JÁNOS

Magasháztörténet Ez év január 25 –e emlékezetes marad a salgótarjáni magasépület II. sz. toronyrészében lakó mintegy 250 – 300 lakó számára. Az eddigi évi két - három riasztásnál: „tûzhelyen ételmaradék égett”. A kevés füst és ijedelem hamar elszállt. Ezen a szombaton azonban nagy füst és tûz keletkezett.

1965 A történet 1965–ben kezdõdött. Ebben az évben jelent meg a BM. TOP. 5-65. sz. ágazati szabvány, amely az akkoriban gombamód épülõ magas és középmagas épületek létesítési és – bizonyos mértékû – használati szabályait írta elõ. A szabvány a kor tûzoltói tudását – tapasztalatait foglalta össze. Hogy milyen módon a január 25 – i tûz eldöntötte.

Az épület Salgótarjánban a hegyvölgyek és lankák szorításába épített város központjában épült az egyetlen magas épületegyüttes, valamint a középmagas épületek zöme. A domborzat determinálta az építészet és bizonyos mértékig a tûzvédelem lehetõségeit. A magasépület két - egy XV és XVIII. szintes – toronyból és összekötõ épületek együttesébõl áll. A két toronyépület lépcsõházai közös aulában futnak össze, mely a szabadba vezet. A tûz által érintett torony XV. szintes, középfolyosóval kialakított, végein osztott táblás ablakfelületekkel. A D-i ablakfelületek nyitható táblájának nyithatóságát megakadályozták, azért, hogy a vészlépcsõház ajtajai nyithatókká váljanak. A szinti folyosók végein kettõ lépcsõházat létesítettek, melybõl egyik a fõlépcsõház., amely kétszárnyú lengõajtóval kapcsolódik a szintekhez. A másik egy ún. füstmentes lépcsõház, amelyet egyszárnyú, nem éghetõ anyagú, csukó szerkezet nélküli ajtók kötnek össze a szintekkel. A fõ – és füstmentes lépcsõház legfelsõ szintjein füstelvezetõ ajtó / nyílás található. A két torony és az aula egyetlen tûzszakasz. Az tûz által érintett II. sz. torony - csak a lakótereket számítva – 3200 m2 . Az épületegyüttes a város fõ útvonaláról közelíthetõ meg. A II. sz. tornyot gépezetes létra gyakorlatilag csak a fõútról éri el. Az épület többi területét – így az I. sz. tornyot is – járda, sétáló terület öleli körbe. E területek a megközelítési úttól szintben eltérnek és az azt szegélyezõ járdákhoz lépcsõkkel csatlakoznak. Nedves fali tûzcsaprendszer és kézi jelzésadó kiépített.

A lehetõségek „ A Minisztertanács – az épületek tûzvédelmi kérdései rendezésérõl szóló – határozata intézkedett a középmagas és magas épületek használatbavételére vonatkozóan. Ennek megfelelõen a folyamatban lévõ és 1975 január 31–ig átadásra kerülõ középmagas és magas épületek zavartalan használatbavétele érdekében felmentést kell adni – az élet és testi épség fokozott védelmét szem elõtt tartva – a BM. TOP. 5-65 ágazati szabvány VÉDELEM 2003/2

olyan elõírásai alól, melyek az épületek megfelelõ idõben történõ használatbavételét akadályozzák. „ A BM. TOP. 261./5/1971 elvi állásfoglalásának visszavonása: „Az utóbbi idõkben bekövetkezett tûzesetek – pl. Szeged Tarjáni telepi lakóház - tapasztalatai indokolttá teszik., hogy az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében a BM: TOP. 5 – ös ágazati szabvány 23.4 pontját a (a lépcsõházak füstelvetését szabályozta a szerk.) szabvány hatálya alá tartozó épületek esetében minden alkalommal betartsák.„ 1973.04.28.

A tervezés, létesítés A salgótarjáni magasépület tervezési idõpontja 1967. A beruházó fiatal házasok ún. átmenti otthonának szánta az épületet, a kialakított közel 30 m2 alapterületû garzonlakásokkal. A létesítést több tervmódosítás elõzte meg, amíg a használatbavételi eljárásra sor kerülhetett, mely – mint fellelt jegyzõkönyvekbõl kitûnt – nem volt zökkenõmentes. A volt járási és városi parancsnokság alapvetõ kifogásokat tett az épülettel kapcsolatban. Így például az ún. vészlépcsõház legfelsõ ablakai – a füstelvezetést szolgálók – nem nyithatók, a fõlépcsõház szellõztetõ nyílásának fölszinti mûködtetése nem megoldott. Végül is az épület 1973 –ban átadásra került a szabványtól történõ több lényegi eltéréssel.

Az eltérések, a szabvány gyengéi A volt ágazati szabvány által megengedett tûzszakasz alapterület 650 m2. Létesült 3200 m2 + a másik torony és aula együttes terület. A füstmentes lépcsõház csak a nevében az. A legfelsõ szinten füstelvezetõ nyílást képeztek ki. A lépcsõház ajtajait azonban a szabvány elõírása ellenére még önmûködõ csukószerkezetekkel sem látták el. A szinti folyosók szellõztetése részben volt megoldott. Az Éi oldal üvegfelületébõl egy tábla minimális mélységgel nyitható, azonban ez nem valósította meg a „megfelelõ szellõztetés” igényét. A közlekedõterek füstmentesítésének kötelezettségét a szabvány ennyiben „ intézte el „.

Füstelvezetés szabályozása 1965: „A közhasználatú elõterek, ……… folyosók szellõztetését biztosítani kell. „ 2003: „A füstelvezetés lehetõségét a kiürítésre számításba vett …. közép – és zártfolyosó esetében gondoskodni kell . „ „Minden zártterû illetve középfolyosón legalább 1 -1 m2 felületû …… ablakot kell létesíteni. „ A menekülõ lépcsõház szabadba nyíló ajtaja a torony homlokzatához csatlakozó épület födémterületére nyílik. Az ajtó elõtt a födémet – a tûz után - ablaküveg törmelék borította. Ugyanis 43


a középfolyosó ablakait füstelvezetés okából kiverték –– az összes üvegtörmelék az ajtó elé zuhant le. Nem létesült szintenkénti jelzõberendezés, mely a tûzjelzõ telefon – portaszolgálat – helyén ad jelzést. Kézi jelzésadó rendszer a késõbbiekben épült ki. Nem alakult ki elegendõ számú megközelítési út, amely a mentési mélységen belül az épület minden részének megközelítését lehetõvé tette volna.

A robbanás Az épületben lakók mindennapjaik megszokott életét élték. Az elmúlt negyven évben a „lakóállomány„ kicserélõdött. A fiatalok kirepültek, és helyükre beköltöztek az egyedülálló idõsek. Cca. 19 óra 40 perckor az épület biztonsági õre üvegcsörömpölésre lett figyelmes. Szinte ezzel egy idõben az egyik negyedik emeleti lakó tüzet jelez számára. Közvetlenül utána egy másik lakó jelzi, hogy egy férfi a II. sz. toronyból kiesett. Próbálja a tûzoltóságot értesíteni, majd a mentõket hívja. Idõközben – a tûzoltóság kiérkezésével egy idõben ( 2002 ) - észleli, hogy a portán jelez a tûzjelzõ berendezés. Az épület III. szintjének 8. sz. lakása ekkor már teljes intenzitással égett. A tûz ekkora szinte feltöltötte a XV. szintet, sûrû, fekete fojtó füsttel. A lakók menekültek, ahová tudtak. Az ügyesebbek már a tûz kezdetekor lépcsõházon, liften keresztül elhagyták az épületet. Mintegy 100 – 120 fõ a lakásokban, az erkélyeken rekedt. Az út bezárult elõttük és mögöttük. A füst nem tudott az épületbõl eltávozni. Hogy milyen sûrû volt a füst? Az elmondások alapján a VIII. emeleten a folyosóra sem lehetet már kilépni.

A felszámolás A salgótarjáni tûzoltóság kettõ és fél rajjal érkezett a helyszínre. Kiterjedt tûz oltása és tömeges életmentés várt az egységre. Alapvezeték felhúzás az égõ szintre, támadó sugár szerelés, és ezzel egyidõben szintfeletti és alatti védõsugár szerelése végrehajtva. A homlokzati tûzterjedés megakadályozására támadóvédõ sugarat szereltek. Két fõt életmentésre jelöltek ki. Füstelszívót telepítettek és megkezdték az elvezetését. A társszervek – mentõszolgálat, városi rendõrség - kimagasló támogatást adtak az életmentés végrehatásában. A város polgármesteri hivatala intézkedett 10 – 12 fõ átmeneti elhelyezésére, mivel orvosi vélemény alapján az épület 12 – 24 órás szellõztetése indokolt volt. A tûzoltási tevékenység értékelése, tanulmány készítése jelenleg folyik. Végsõ megállapítások az után tehetõk. Egyet azonban meg lehet állapítani: a kivonult állomány beavatkozása eredményes volt, megakadályozta a tûz egy szinttel feljebb történõ „ugrását”. Képes volt egy helyben tartani a tüzet, és eredményesen végrehajtotta az életmentést. A végeredmény 1 fõ halott, 6 fõ könnyû füstmérgezett. Statikai vélemény alapján födém-megerõsítés szükséges.

gondjain petróleumlámpákkal segített. A fõzést egy pb. gázpalack átalakításával oldotta meg, melybõl túlnyomás elérésével petróleumot porlasztott egy kétlapos fõzõberendezésbe. A tûz a fõzõfülke környékén keletkezett, a fõzõberendezés és petróleumlámpák környezetében. A férfi az erkélyen át próbált menekülni, megcsúszott, kapaszkodott egy ideig az erkélyben, majd az akaratot legyõzte a legyengült fizikum és a gravitáció.

Összegezve Amint az elõzõkben is elhangzott a tûzesettel kapcsolatos tanulmány készítése még – a cikk írásának idõpontjában – nem zárult le. Azonban néhány következtetést már ebben a stádiumban is le lehet vonni. Néhány általános - remélem nem frázis szinten - és konkrét tanulság: ● A múlt létesítési csapdái a legjobb tudással megtett intézkedések ellenére is egyszer bezárulnak. Ez történt itt is. ● Magas - és középmagas épületek tûzesetinél – köztudomású – a keletkezõ füst jelenti a problémát. Célszerû lenne a hatályos magas – középmagas épületek létesítési elõírásait teljes vertikumában áttekinteni, különös tekintettel a füstelvezetés kérdéskörére. ● Meg kell – e nyugodnunk akkor, amikor egy 25 m hosszú középfolyosóval rendelkezõ magas épületben füstmentes lépcsõház létesül, csak éppen füsttel telt folyosón kell oda eljutni, mert a folyosó füstmentesítése megoldatlan? ● Tûzszakaszok alapterülete. A 650 m2 tûzszakasz alapterület betartása mellett a tûz és következményei másképpen alakultak volna. Ma a megengedett egy tûzszakasz alapterülete 5200 – 3600 m2. A létesítési alapelvek rendkívül hasonlóak, mint 1965– ben. Véleményem szerint az 1965–ös méret elõnyösebb, mint a jelenlegi szabályozás. ● Jelen cikk nem érintette mélységében - helyhiány következtében - a tûzoltási tevékenységet. A készülõ tanulmány részletesen tartalmaz következtetéseket. ● Az elmúlt évben és azóta is pályázhatnak szervezetek panelfelújításra. Kérdés, hogy csak a hõszigetelés, a gazdaságosabb üzemeletetés vagy a 60-as 70-es évek biztonságtechnikájának felújítása vagy még inkább újratervezése lehet – e pályázati cél.

A tûz oka A tûz a III. szint 8 sz. lakásában keletkezett. Az egyedülálló, nem túl jó egzisztenciális körülmények között élõ férfi gépész végzettséggel rendelkezett, egyfajta feltaláló volt. Körülményeibõl adódóan áramszolgáltatás nem volt bérleményében, világítási 44

Szabó János tûzoltó alezredes megelõzési osztályvezetõ Nógrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság VÉDELEM 2003/2

SZABÁLYOZÁS BÓNUSZ JÁNOS

Miért nem jó az éghetõ folyadéktárolók osztálybasorolása? Az éghetõ folyadéktároló, festéktároló osztálybasololási gyakorlatát vitatja szerzõnk. A kérdés, hogy a raktár milyen tûzveszélyességi osztályba tartozik azért fontos, mert ez dönti el, hogy a tûzvédelme mennyiért alakítható ki.

● Éghetõ folyadékok helyiségben való tárolásakor a zónák méreteit a 4. sz. melléklet IX/1 fejezete szerint alakítják ki.

Robbanásveszélyes zóna? Gyári csomagolás Az MSZ 13910: 1973 Gyári csomagolású festékanyagok tárolása címû szabvány elõírja, hogy a tárolással kapcsolatban az MSZ 15633 alkalmazandó. A ma érvényes 2/2002 (I.23.) BM számú rendelet IX. fejezete lényegében ezt a szabványt vette át. A besoroláshoz figyelembe kell vennünk az érvényes elõírásokat és azt, hogy azok hogyan kezelik a zóna –övezet besorolásokat. Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat 2.§ 3. bekezdésének p / pontja szerint a veszélyességi övezet a helyiségben lévõ anyagnak tûzvédelmi szempontból önállóan értékelendõ környezete, térrésze. A mélységi övezetek kiterjedését éghetõ gõz-gáz esetén az MSZ-EN 60079-10: 98 a robbanásveszélyes térségek besorolása alapján kell megállapítani. A szabvány 2. 8 pontja tartalmazza a normál üzem fogalmát, amely szerint az olyan állapot, amikor a berendezés a tervezési jellemzõinek határértékein belül üzemel. Kisebb éghetõ anyag kibocsátások a normál üzem részei lehetnek. (Egy festékes doboz leesése esetleges felnyílása kis kibocsátást eredményez.) A baleseti és vészhelyzetek nem tekinthetõk normál üzemnek.

Kiindulási adatok ● A raktárban kizárólag bontatlan gyári csomagolású árut kívánnak tartani. ● Az évente forgalmazott mennyiség nem haladja meg az engedélyezettet. (A 2/ 2002 BM. r. IX/2. fejezet 3.1.2.6. elõírásai szerint egy tárolótér részben megengedhetõ legnagyobb mennyiség összesen 150 m3 I-II-III-IV tûzveszélyességi fokozatú folyadék, melybõl 100 m3 I.-II. tûzveszélyességi fokozatú folyadék lehet.) ● A festékek és hígítóik jórészt az ,,A ” és ,,B ” tûzveszélyességi osztályba tartoznak. ● A tárolót az elõírásoknak megfelelõen alakítják ki. (A rendeletben nincs hasadó felület követelmény, a padozat a tárolt folyadékokra –folyadékzáró és nem éghetõ legyen.) A fejezet 4.1.4. pontja szerint az I. és II. tûzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó szállítóedények felfogó tere körüli 5 m-es távolság, a szállítóedények fölötti 0.8 m magasságig 2-es zónába tartozik. VÉDELEM 2003/2

Az MSZ-EN 60079-10:98 szabvány 2.4.3. pontja szerint a 2es zóna olyan térség amelyben normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elõ, vagy csak ritkán és rövid ideig marad fenn. A rendelet 2.6.3. pontja szerint minõsíthetõ a tárolóedénybõl való gõz kijutása, ezért a tárolóban az elszennyezõdés másodrendû fokozatú kibocsátás. Zárt edénybõl csak kis mennyiségû kibocsátás lehetséges. A kiáramlás sebessége pedig csak hõmérsékletemelkedés hatására emelkedhet csekély mértékben. A helyiségben a robbanásveszélyes gõzök okozta elszennyezõdés töménysége az alsó robbanási határérték 20 % -a alatt marad, ami ugyan nem veszélytelen de robbanni nem tud csak deflagráció lehetséges. A szabvány B.6. melléklete összegzi a szellõzés hatását a zóna típusára. E szerint, ha a kibocsátás fokozata másodrendû, és a szellõzés fokozata erõs, üzembiztonsága jó vagy megfelelõ, akkor a helyiségben lévõ zóna 2-es EH (elhanyagolható) zónát jelent, amely nem robbanásveszélyes. A leírtak alapján tehát a raktárban a zárt rendszerû festék és hígító tárolás során nem alakulhat ki robbanásveszélyes zóna vagy övezet, következésképpen az sem „A” sem „B” tûzveszélyességi osztályú nem lehet, legfeljebb a ,,C” tûzveszélyességi osztályba sorolható. A probléma: az egyik tûzoltóság szó nélkül elfogadja a ,,C” –be sorolást, a másik nem.

A szállítóedények tárolásáról A folyadékok tárolása szállítóedényben lehet: - passzív tárolás: a folyadékok megõrzése szorosan zárt edényben, amelyeket a töltõhelyen megtöltenek és nyitás után közvetlen, teljesen leürítenek. A raktározás során csak passzív tárolást feltételezünk. - aktív tárolás: a folyadékok megõrzése szállítóedényben, amelyet a tárolás helyén szakaszosan ürítenek vagy szakaszosan töltenek. A raktározásnál nincs töltés és ürítés, ezért mivel (OTSZ 3.§ (8) bek.) a raktárban a festékeket zárt rendszerben kívánjuk tartani, megítélésünk szerint ésszerû a „C” tûzveszélyességi osztályba sorolás. 45

SZABÁLYOZÁS

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Robbanásveszélyes tér Robbanásveszélyesnek minõsül az olyan idõleges vagy tartós robbanásveszélyes tér, ahol a helyi és üzemi adottságok miatt veszélyes mennyiségû, robbanásra képes gõz-levegõ elegy keletkezhet, illetve ilyen környezet alakulhat ki. Passzív raktározás esetén ez normál üzemben nem fordulhat elõ. Rövid ideig tartó kibocsátás Rövid ideig tartónak minõsül az a kibocsátás, amely csak a kezelõ személyzet jelenlétében vagy az üzemvitelhez tartozó tevékenységének (pl. Mintavétel, üzemszerûen oldható kötés oldása) eredményeként következik be, és ez a kibocsátás vagy önmagától megszûnik, vagy a kezelõ személyzet - kezelési utasításban is meghatározott azonnali beavatkozásával megszüntethet.

ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK BESOROLÁSA Robbanásveszélyes tér keletkezhet: - az I-II. tûzveszélyességi fokozatú folyadékok aktív tárolásakor, - a III. tûzveszélyességi fokozatú folyadékok lobbanáspontjukra vagy lobbanáspontjuk fölé melegítésekor, - a 21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek 15 °C-n vízben oldódnak, vagy amelyeknek éghetõ folyadék alkotórészei 15 °Cn vízben oldhatók. A biztonsági intézkedések mértékének megállapítására a robbanásveszélyes tereket 0-s, 1-es és 2-es zónába kell sorolni. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a zónabesorolást csak néhol követelik meg a tûzoltóságaink. ● A 0-s zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély állandóan vagy hosszabb ideig fennáll. Pl: A tartályok belsõ tere, a készülékek, csõvezetékek belsõ tere. (A festékes és hígítós dobozok belsõ tere.) ● Az 1-es zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély csak esetenként alakul ki. Pl: A 0-s zónát körülvevõ tér, (festékek és hígítók áttöltése alkalmával). ● A 2-es zónába azok a terek tartoznak, ahol robbanásveszély csak ritkán és akkor is rövid ideig fordul elõ. Pl: A 0-s vagy az 1-es zóna környezete, ( festékes és hígítós dobozok passzív tárolásakor).

A robbanásveszélyt csökkenteni lehet, és ezt mindig elemezni kell! –mûszaki intézkedésekkel (pl. mesterséges szellõzéssel), –építészeti megoldásokkal, vagy a terepviszonyok kihasználásával, amelyek a gyúlékony vagy robbanásveszélyes gõzlevegõ elegy kiterjedését befolyásolják. Egészség- és tûzvédelmi szempontból, illetve a légszellõzés tervezésekor igen fontos annak ismerete, hogy az elõbbi állapothatárok között melyek nehezítik meg a légcserét, illetve melyek hatnak elõnyösen. Elõnyösen hatnak, illetve az oldószergõzök robbanásveszélyes koncentrációját csökkentik: - a légáramlás sebessége az ajtók, ablakok nyitva tartása, - a csökkenõ hõmérséklet, - a légköri nyomás növekedése, - az oldószerek kisebb gõznyomása, ill. minél nagyobb forráspontja, párolgási száma, - minél nagyobb a tárolótér térfogata, - zárt edényzetben történõ tárolás. Ugyanakkor hátrányosak, illetve az oldószergõzök töménységét és a robbanásveszélyt is növelik: - a hõmérsékletemelkedés, - csökkenõ légköri nyomás, - az oldószerek gõznyomása, illetve minél kisebb forráspontja és párolgási száma, - az oldószergõzök diffúziós állandója, amely a levegõvel való elegyedési hajlamot fejezi ki, - a munkatér kis térfogata, ajtók, ablakok bezártsága, - a párolgási felület, illetve fajlagos felület nagysága, - zárt edényzet rendszeres nyitogatása és zárása.

Biztonsági intézkedések raktárban Azokat az energiaforrásokat, berendezéseket és berendezésrészeket, amelyekben gyújtóforrások jelentkezhetnek, robbanásvédelemmel kell ellátni. Ezt a védelmet alkalmazzuk a villamos és egyéb energiaforrásokra is. A 2-es zónában csak olyan energiaforrásokat alkalmazunk, és olyan berendezéseket építünk be, amelyek üzemszerûen gyújtóforrást (gyújtószikrát) nem képezhetnek, és üzemüknél nem lép fel olyan hõmérséklet, amely az alkalmazott folyadék gyulladási hõmérsékletét eléri. A 2-es zónában jármû csak akkor közlekedhet, ha a létesítmény területén raktárt szolgál ki.

Szellõzés Az A és B tûzveszélyességi osztályba sorolt gázokkal vagy gõzökkel szennyezett levegõt szállító ventilátor Ex, vagy Eex kivitelû és e célra engedélyezett típusú. Ha nagyobb vagy kisebb személyi veszélyeztetéssel is kell számolni, akkor a tereket, a helyzetnek megfelelõen kell zónákba sorolni. (lásd: a IX/2 fejezet 4.1.4. pontja szerint az I. és II. tûzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó szállítóedények felfogó tere körüli 5 m-es távolságig, az edények fölötti 0.8 m magasságig 2-es zónába tartozik.) –Nagyobb személyi veszélyeztetés áll fenn, ha a robbanás közvetlenül emberéletet veszélyeztet. A passzív raktározás során nem alakulhat ki közvetlen veszélyhelyzet. 46

Ellenmondások a gyakorlatban Minden háztartási boltban van festék, a nagy áruházakban akár 90 m3 festékféleség található zárt rendszerben. Egyik helyen sincs gõzérzékelõ, ill. hasadó felület sem. (Lsd. táblázat) ● A festékgõz érzékelõk szelektívek, tehát ha egy helyiségben csak egy-egy érzékelõt kell elhelyezni, akkor is 40 db szükséges. Ezzel a tér még nincs védve csak egy ponton. ● A hasadó, illetve nyíló felület kialakítására ötletszerûen van elõírás. A lejjebbsorolás egy jogi lehetõség, ami nem követel ellensúlyozó intézkedést, de lehetõvé teszi a C- hez fûzõdõ elõírások alkalmazását. Mindössze azt kell bizonyítanunk, hogy a tárolás zárt, és a jegyzõ ezt tudomásul veszi, és azt határozatban közli velünk. Nincs is szükség ellensúlyozó lépésre, mert a zárt rendszer a garancia arra, hogy nem lesz veszélyes szétáramlás. A kereskedelmi létesítményeknél nincs szükség a lejjebbsorolásra, mert az OTSZ 16. § (6) bekezdése ezt a kérdést másként rendezi.

A helyiség védelme A gõz feldúsulás és a robbanásveszélyes koncentráció kialakulása ellen kell védelmet biztosítani. A raktárban ritkán fordulhat elõ anyagkiömlés, hibás, sérült edényben festéket vagy hígítót nem tartanak. A festékféleségek oldószerei és hígítói különbözõ gõzsûrûségûek, de valamennyi nehezebb a levegõnél. VÉDELEM 2003/2

SZABÁLYOZÁS

Vessük össze a raktárak, a boltok és a nagy áruházak tárolótereinek helyzetét: RAKTÁR KISBOLT NAGY ÁRUHÁZ Szakképzett árubeszerzõ van van van Szakképzett eladó van van nincs jelen az eladáskor Tûzvédelmi ismeret van van a vevõnek nincs az eladónak van Szakvizsga van van a vevõnek nincs az eladónak van Szellõzés van * van * nagy a légtér Oldószergõz érzékelõ nincs ** nincs nincs Hasadó ill.nyíló felület van/nincs nincs nincs Áruszállítás kézi targonca kézi elektromos targonca *természetes szellõzés mindig van , néha mesterséges is ** raktáraknál Budapesten lejjebbsorolás kapcsán elõírták

Mértékadónak tekintünk három anyagfajtát és a veszélyhelyzet megítélését az etilalkohol, a metil-etil-keton és a sztirolnál vizsgáltuk. Kiinduló adatok: A raktár alapterülete 25 m2, belmagassága 4 m. A kubatúra V = 100 m3 a) Alkoholszármazék gõze okozta elszennyezõdés esetén megengedett ARH 20 % -os töménység számítása 5 szörös szellõzéssel. A helyiségben legalább 5 szörös légcsere van, és az alapterület 1 m magasságáig lehetséges a feldúsulás, utána szétfolyik a gõz, például a szabadba. 25m2 x 1 m x 5 x 378 g/m3 = 47250 g alkoholgõz folyhat ki veszélyes feldúsulás nélkül. Ha a teljes mennyiség pigment tartalom nélküli festék, oldószergõz, akkor ez a mennyiség helyileg átmenetileg veszélyes feldúsulást okozhat. Így van ez a másik két anyagnál is.

Összegzés A szélsõséges esetben elõforduló szétáramlás ritkán fordul elõ. A számított eltûrt mennyiség óránkénti elõfordulása gyakorlatilag kizárt, így a helyiség természetes szellõzése kellõ biztosítékot nyújt a veszélyes 40 %-os feldúsulás ellen. A mesterséges légcsere csak javít a helyzeten. A vész szellõztetést mindig betervezzük. Az elõbbiekbõl az is következik, hogy zárt munkatereknél a mesterséges (vagy természetes) légcserénél az elszívó- vagy kivezetõ nyílást minden esetben a padlószint közelében (15 - 30 cm magasságban) tanácsos kialakítani. A tûzoltóságok gyakran ragaszkodnak az alsó- felsõ szellõzéshez, és a festékgõz érzékelõhöz. Egységes állásfoglalást! Egy következõ gond, amelyben egységes állásfoglalás szükséges, az OTSZ 1. számú mellékletének 16. § ( 6) bekezdésében foglaltak értelmezése. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ahol éghetõ folyadék (festék és hígító, valamint pb hajtógázas piperecikk) ideiglenes tárolásáról van szó. Itt a beszállított árut azért teszik raktárba, hogy azt kisebb tételekben eladják. Ez kereskedelmi tevékenység, és így az ,,A”,,B” anyag mennyiségét a Tûzvédelmi Szabályzatban kell írásban meghatározni. Van olyan tûzoltóság, ahol ezt az elõírást csak akkor alkalmazzák, ha a forgalmazó magát kereskedelmi létesítménynek nevezi. Az ilyen tûzoltóságonként eltérõ követelményeket nem tartjuk korrektnek. Szükségtelennek ítéljük a festékgõz érzékelõket, a hasadó nyíló felület követelményt. Nem tudunk arról, hogy a passzív tárolás zárt rendszerben veszélyes töménységet okozott volna. Az esetleges emberi mulasztás vagy hanyagság ellen pedig nincs védelem. Bónusz János ny. tû. alez. szakértõ VÉDELEM 2003/2

47

SZABÁLYOZÁS

VASS GYULA

Hogyan lehet veszélytelenebb osztályba sorolni? Bónusz János éghetõ folyadékok tárolásával kapcsolatos cikkét olvasva megállapítható, hogy az írás nagyon jól összefoglalja az éghetû folyadékok tárolásával kapcsolatos problémakört, azonban a kiindulási alapja téves. Lássuk a tényeket!

Együtt kell értelmezni Az anyagok tûzveszélyességi osztályba sorolását a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel közzétett Országos Tûzvédelmi Szabályzat 3. §-a tartalmazza. Az anyagok besorolásával kapcsolatban a cikk helyesen állapítja meg sok „A-B” osztályba tartozását, azonban a veszélyességi övezet, a helyiség osztályba sorolásának megítélésében tévesen értelmezi a tárolás esetében az „A-B” anyagok robbanásveszélyes állapotban való elõfordulását. Az OTSZ 3. § (8) bekezdése kimondja, hogy a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot. zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, vagy szállítják - illetékes jegyzõ (körjegyzõ), fõvárosban a fõjegyzõ engedélye esetén veszélytelenebb osztályba sorolható. A két rendelkezés együttesen történõ értelmezésébõl világosan megállapítható, hogy az „A-B” anyagok zárt rendszerben történõ tárolása, feldolgozása, illetve szállítása automatikusan nem eredményezheti a veszélytelenebb osztályba sorolást, azt minden esetben a tûzvédelmi hatóságtól kell kémi. Ezt támasztja alá a jogalkotó értelmezése, azaz, hogy a tárolási tevékenység közben a zárt csomagolású „A-B” anyagok a robbanásveszélyes állapotban fordulnak elõ.

Téves jogértelmezés A tûz és robbanásveszély, ezáltal a helyiség tûzveszélyességi besorolásának megítélése során a szerzõ a villamos szabvány értelmezésébõl indult ki, amikor a 0-s, 1-es és 2-es zónákhoz tartozó elõírásokat taglalja. Véleményem szerint ez az a körülmény, mely a téves jogértelmezés alapja, mivel a helyiség besorolását nem a rá vonathozó használati és létesítési elõírások alapján kell megállapítani, hanem az OTSZ 3. §-a alapján. Ugyanis ha a használati és létesítési elõírásokból indulunk ki, akkor a 140 KW egységteljesítmény és 1400 KW összteljesítmény feletti kazánházak „A-B” tûzveszélyességi osztályba sorolása lenne indokolt, mivel ezen esetekben hasadó, vagy hasadó- nyíló felületek létesítése kötelezõ a GOMBSZ szerint. Ugyanakkor az OTSZ 3. § (4) b) pontja a kazánházakat egyértelmûen „Mérsékelten Tûveszélyes” „D” tûzveszélyességi osztályba sorolja. A szerzõ gondolatmenetét figyelembe véve az elõírások megtartása mellett nem kell számolni tûz-, vagy robbanás kialakulásával és extrém esetekre - emberi mulasztás, hanyagság - véleménye szerint nem szabad tervezni. Ezen érvelésnek ellentmond az 1990-es évek közepe tájékán bekövetkezett CAOLA tûz, ahol az „A-B” raktárban keletkezett a tûz és a szerzõ által kifogásolt, 48

1994: 150 ezer dezodor égett a Caola raktárában a veszélyesebb tûzveszélyességi osztályhoz tartozó létesítési elõírások megvalósulásának volt tulajdonítható, hogy csak a raktárépület égett le és a környezõ épületek nem.

Veszélytelenebb osztályba sorolás Az elõzõeket összegezve kijelenthetõ, hogy a zárt csomagolásban tárolt „A-B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, veszélyességi övezete minden esetben, a helyiség és a szabadtér - az alapterület függvényében – „A-B” osztályba tartozik. A veszélytelenebb osztályba sorolás során az alábbi gyakorlatnak megfelelõen lehet csak eljárni. A kereskedelmi tevékenység végzéséhez mûködési engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt. Az ilyen jellegû tevékenységek végzéséhez a tûzoltóságok szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni. Az eljárás során meg kell vizsgálni a helyszint és az ott tapasztaltak alapján fel kell hívni az ügyfél figyelmét a helyiség veszélytelenebb osztályba sorolásának engedélyeztetésére. Annak beszerzéséig a mûködési engedély kiadásához nem lehet hozzá járulni. Az engedélyezési eljárás során mind a kisebb üzletek, mind a bevásárlóközpontok üzletei, barkácsáruházak eladóterei esetében a helyszint meg kell vizsgálni és az ott szerzett ismeretek birtokában szükséges szabályozni a tárolható mennyiség maximumát, illetve a hatékony szellõzés mértékét. Ha szükséges, akkor többlet tûzoltó készülék készenlétben tartása és kármentõedény, valamint felitató anyag elhelyezése is meghatározásra kerülhet a tárolás helyszínén.

Vass Gyula tû. ezds., fõosztályvezetõ BM OKF, Megelõzési Hatósági Fõosztály VÉDELEM 2003/2

VISSZHANG KOVÁCS GYULA

Egy lépés elõre, kettõ hátra A Tûzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége a különbözõ tevékenységi körök szabályos mûködésének elõsegítése érdekében emel szót a tûzoltó készülék ellenõrzésben ismét tapasztalható anomáliák ellen.

„...az a szervezet, amelynek nincs javítómûhely háttere vagy nem tartozik szervesen javítómûhelyhez, az nem felel meg a feltételeknek, így még az alapellenõrzés javítást sem végezheti el a tûzoltó készüléken.” A fentiek egyértelmûen meghatározzák, hogy csak ellenõrizni a jelenlegi rendelkezések értelmében törvénytelen és üldözendõ.

Ki ellenõrizhet tûzoltó készüléket? Az új szabványok bevezetésével komoly viták voltak arról, hogy kik végezhetnek tûzoltó készülék ellenõrzést, javítást. Egy 1999-ben készült jelentés szerint ugyanis Magyarországon az engedélyezett javítómûhelyek száma 125, míg az érvényes javító és ellenõr bizonyítványok száma 2891. Országos átlagban 23,1 ellenõr jut egy mûhelyre. (Védelem 2000/5. szám – 20. old.) A tûzoltó készülékeket csak ellenõrzõk nagy száma súlyos szakmai, etikai és gazdasági problémákat vetett fel. Nehéz helyzetbe hozta azokat a vállalkozásokat, melyek az akkor érvényben lévõ rendeleteknek megfelelõen végezték tevékenységüket. Országos vita bontakozott ki, ami azt igyekezett bizonyítani, hogy a készülék ellenõrzés egyenlõ a javítási tevékenységgel, így csak a szakvizsga nem elegendõ az ellenõri tevékenység végzésére. „A tûzoltókészülék ellenõrzés javító szakvizsgával rendelkezõk száma jelentõsen meghaladja a javító mûhelyek számát. Ez lehetõséget adott arra, hogy kialakuljanak az ügynevezett „táskás ragasztó ellenõrök”. Tevékenységük károsan hat a készülékek mûszaki állapotára, a becsületes tevékenységet végzõ javító mûhelyekre, és a készenlétben tartókra is.” (Védelem 1999/2. szám – 26. old.) Az 1999/3. számú Védelemben írott cikkemben leírtam: „Egyedüli megoldás csak az lehet, ha a hatóság ragaszkodik az MSZ 1040/4.86 szabvány 1, 1.1 valamint 1.3 pontjában leírtakhoz. Ezen pontok egyértelmûsítik, hogy az ellenõrzés – mint a javítás része – BM TOP engedélyhez és mûhelyhez kötött tevékenység.” Ugyanebben a cikkemben tovább mentem: „Abból kiindulva. hogy a forgalomból kivonandó készülékek mennyisége egyre csökken, adódik a hatóság egyik fontos feladata, éspedig az, hogy csak az új EN-3 által gyártott, forgalmazott készülékekre adjon új, javítási engedélyt.” Ennek a lehetõségnek két nagyon kedvezõ eredménye lehet: • A meglévõ MSZ 1040/4-86 szerinti javító kapacitás már most is túlfedi a meglévõ lehetõségeket. • Gátat lehet vetni az újabb hamisítási kísérleteknek, amelyet az egyre nehezedõ eredeti alkatrész beszerzés még tovább gerjesztene. A Védelem 1999/5.számának 20. oldalán Kalászi György is ezt támasztja alá: „A javításjellege: ellenõrzés, részleges és teljes javítás”, az 1.3.1.1 pontja szerint pedig ,.Az ellenõrzés mûhely jellegû tevékenység”. Tehát könnyen belátható, hogy az egy aktatáskával közlekedõ „ellenõr úr” mûködése nem kívánatos.” VÉDELEM 2003/2

Hivatalos állásfoglalások BM OKF MBEF 615/30/2001. számú tájékoztatója: „A javítást igazoló címkén, illetve garanciajegyen szerepelnie kell az ellenõrzést-javítást végzõ nevének. Ez kizárólag olyan szervezet lehet, melynek tûzoltó készülék javítására hatósági engedélye van.” A BM OKF MBEF körlevele 200l. október 17-én: „A javításról szóló szabványokban a tûzoltó készülék ellenõrzés a javítás részének tekintendõ” mégis a hazai szakmai életben ez a két folyamat egymástól elvált, és kialakult egy olyan szolgáltatói kör, amely a tûzoltó készülékek ,javításával kizárólag ezt a részfolyamatot végzi.” Másképpen fogalmazva, ugyanebbõl a körlevélbõl: „Az ellenõrzés a leggyakoribb ciklus idejû javítás”. A javítási engedély mindig meghatározott típusú tûzoltó készülékekre szól, tehát ha valakinek az adott típusra nincs engedélye, akkor az nem jogosult ellenõrizni.

Egy lépés elõre A 2 évig tartó szakmai vita gyakorlatilag meghozta gyümölcsét. 2002. április 1-jétõl kezdõdõen az OKF által jóváhagyott azonosító jelet kell a tûzoltó készülékekre felragasztani minden egyes alapellenõrzés, középellenõrzés, teljeskörû ellenõrzés javítás alkalmával. A rendelkezés hatásait még nem vizsgáltuk, mivel még nem telt el 1 év a bevezetése óta. A tûzoltó készülékek, javítása kapcsán mindenképpen mérföldkõnek számít ennek a rendelkezésnek a bevezetése (2/2002. (I. 23.) BM rendelet I. fejezet 3.1.4 pontja, ll.fejezet 1.3.4 pontja) Az eddig leírt anomáliákkal kapcsolatosan hozott rendelkezés a „zárjegy” használatáról számít nálam egy lépést elõre.

Két lépés hátra A hatóság ezzel kapcsolatos állásfoglalásához képest megütközve tapasztaltam, hogy ugyan ez a hatóság engedélyeket ad ki tûzoltó készülékek alapellenõrzés-javítására, nem követelve a kérelmezõtõl a mûszaki háttér rendeletben rögzített meglétét. Legális engedéllyel végezhet csak „ellenõri” tevékenységet azzal a kikötéssel, hogy a középellenõrzést, teljeskörû ellenõrzést majd a szakszerviznél elvégezteti. Tudom, hogy a gyártó, vagy forgalmazó hozzájárulása feltétel az alapellenõrzés-javítási engedély megadásához, de éppen ez teszi lehetõvé a kérelmezõ számára, hogy ráfordítás nélkül végezzen ellenõrizhetetlen javítási tevékenységet olyan készüléken, aminek mûhely hátterét nem kellett megteremtenie. 49

VISSZHANG

Két ciklus idõ között (5 év) bármennyiszer javíthatja a készüléket a „lebukás” veszélye nélkül, mivel ezen idõszakban a hatóság által legalizált ellenõrzési jegyet és hatósági azonosító jelet kell felragasztania. 5 év múlva esetleg szakszervizbe viszi a készüléket, a középellenõrzés-, javítás elvégzése céljából, utána ismét övé a készülék javításának lehetõsége. Mi ez, ha nem a „táskás ragasztó ellenõrzés” reprodukciója?

Alkatrész keringõ Tudomásom van arról is, hogy a kérelmezõ - mûszaki háttér biztosítása esetén - a hagyományos – 1998-ban gyártásból kivont – tûzoltó készülékek javítási engedélyeit bármikor megkaphatja. A feltétel az, hogy eredeti gyári alkatrészt kell a javítás során felhasználnia. A hazai gyártók a BM OKF felé hivatalos felsorolást küldtek azokról a vállalkozókról. melyek hosszú évek során 1 forint értékû alkatrészt sem vásároltak, engedélyezett hagyományos (MSZ 1040-4/86) típusú tûzoltó készülékeik javításához. Semmilyen retorziótól nem kell tartaniuk, mivel a Hatóság csak gyengéd kérdést tehet fel az alkatrészek származási helyét illetõen. Ha véletlenül mégis kiderül a turpisság, 1-2 százezer forintos büntetéssel meg lehet úszni a használt, követhetetlen helyrõl származó, bontott alkatrészek beépítését. Vajon az ilyen módon bontott alkatrészekbõl javított tûzoltó készülékek mennyivel kisebb veszélyt jelentenek környezetünkre, mint egy rossz mûszaki állapotú gépkocsi? Hatóságilag miért nem lehet betiltani az ily módon végzett szolgáltatást? Ezzel az OKF azonosító jel funkciója leértékelõdik, mivel az egyfajta készülék javítási engedély alapján megadott OKF azonosító olyan készülékekre is felragaszthatóvá válik, amire a vállalkozónak nincs javítási engedélye.

Gáz van a töltés körül! A 14/1998. (XI.27) GM rendelet a Gázpalackok Biztonsági Szabályzatának módosításáról szól. I. fejezet 2.27 pontja: „Töltõ gazdálkodó szervezet : az a … szervezet, amely rendelkezik minõségbiztosítási rendszerrel, illetõleg a II.fejezet 1.5 pontja szerint engedéllyel a gáznak a palackba történõ töltésére és forgalmazására, és gondoskodik a szabályzatban elõírt idõközönkénti biztonságtechnikai felülvizsgálatról és a rendeltetésszerû használat során meghibásodott palackok javításáról.” II. fejezet 1.5 pont: „Palackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik mûködõ és tanúsított, az érvényben lévõ szabványok szerinti vagy ennek megfelelõ minõségbiztosítási rendszerrel, és a Felügyelettõl a töltési tevékenységre engedélyt kapott.” A fenti rendelkezés többszöri halasztás után, 2001. február 4-én életbe lépett. Az említett rendelet értelmében az a tûzoltó készülékjavító vállalkozó, aki a feltételeket nem teljesíti, nem végezheti a CO2 készülékek javítását, sõt még a 0,4 liternél nagyobb hajtóanyagpalackok töltését sem. A feltételek biztosítása esetén a Területi Mûszaki Biztonsági Felügyelet ad ki engedélyt, aminek visszaellenõrzése a mai napig nem történt meg. 50

Bizalmi ügy Ehhez képest bárki kérhet CO2 készülék ellenõrzéséhez engedélyt, ha igazolni tudja, hogy javításra olyan vállalkozáshoz viszi a CO2 oltót, amelynek javítási engedélye van több éve, de esetleg nincs is a TMBF-tõl töltési tevékenységre engedélye.

Felelõskeresõben! Egy szakmai vitán felmerült az is, hogy alapellenõrzés-javítás során a készülék megbontásával nem járó javításokat is el lehet végezni. Pl.: széndioxid esetében hószórójavítás, tömlõcsere, esetleg a fejszelep fogantyújának cseréje, matrica csere stb. ugyanez a porral oltóknál is. Az a kérdésem, hogy a csak alapellenõrzés-javítás elvégzésére engedélyt kapott vállalkozás mi alapján dönti el, hogy meddig és mit cserélhet le a készüléken. Ki tudja azt ellenõrizni, hogy ha nem eredeti alkatrészt szerelt vissza, és az mûködésképtelenséget idéz elõ, vajon ki cserélt szabálytalanul alkatrészt a csak ellenõr, vagy az engedélyezett javító? Mi írja elõ azt, hogy mikor és milyen alkatrészt cserélhet a csak ellenõr, vagy ez csak az õ szubjektív megítélésére van bízva? Mi ez, ha nem visszalépés! Naponta olvasunk híreket, hogy az EUROPAI UNIÓ-hoz való csatlakozásunk milyen új rendelkezések bevezetését vonja maga után. Mélyebben belegondolva ezek az új rendelkezések valahol a mi érdekeinket, a fogyasztók érdekeit védik. Az európai elveket is figyelembe véve – ha nem akarjuk az anarchiát tovább növelni – nagyon fontosnak tartanám az eddigi rendelkezések, de leginkább az eddigi gyakorlat sürgõs felülvizsgálatát! Az összes résztvevõnek a legnagyobb együttmûködési készséget kell kinyilvánítani • a javítóknak önmérsékeltebb jogkövetés, • a hatóságnak a jogkövetelés következetesebb betartatását, az ehhez szükséges törvények megfogalmazását. Ha ennek csak egy része valósul meg, változhat a trend: két lépés elõre, egy lépés hátra. Kovács Gyula, igazgató TÜVI Kft. Mosonmagyaróvár VÉDELEM 2003/2

TARTALOM. DRÄGER SAFETY HUNGÁRIA KFT Budapest, Szent László u. 95. Tel: Fax: FÓKUSZBAN TANULMÁNY TECHNIKA VISSZHANG

Recommend Documents