GÁTAK A DUNÁBAN
1. Bevezetés A DUNA 2860 km hosszan, kedvező nyugat-keleti irányban húzódik. Távoli vidékek közt teremt élő kapcsolatot. Idézzük útját történelmi városaival: A Fekete Erdőben eredve Ulm-tól hajózható, Regensburgnál már nagy hajókkal, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Komárom, Budapest, Újvidék, Belgrád, Rusze, Galac, Izmail, és a deltával ér a Fekete tengerbe. Hazánkra 417 km jut belőle. 1948-ban a nemzetközi DUNA-BIZOTTSÁG - melynek ma már minden partmenti ország tagja - a BELGRÁDI KONVENCIÓ-ban előírta, hogy a Dunán a korszerű hajózás érdekében 47 vízlépcsőt kell építeni lehetőleg 3,5 m vízmélység biztosítására. Ez a szándék beilleszkedést jelent abba az évtizedek óta tartó folyamatba, amely világszerte a folyóvizek komplex hasznosítására irányul. És melynek hatása jól felismerhető még egy földrajzi atlasz tanulmányozásakor is: a nagy csatornákon, mesterséges tavakon. A nagyvilágban ma mintegy 45 ezer nagygát gondoskodik éltető vízről és tiszta energiáról. Völgyzáró gátak hatalmas víztározókkal, folyók lépcsői biztonságos hajózó úttal. Gátakat kapott a Missisippi, Tennessee, Colorado, Nilus, Volga, Rhone, Mosel, Rajna, Majna stb. Folyik a Visztula kiépítése. Alig akad a földön jelentős folyó lépcsők nélkül. Szomszédunkban található a Mura 13, a Vág 21, a Dráva 22 áramtermelő gátja. Az elektromos erőművek jellemzésére két nagyobb mérték szolgál.
F F
TELJESÍTMÉNY: a mp-ként adódó energia MW-ban (megawatt = millió watt). 1 MW az kereken 50 Trabant együttes teljesítménye. ENERGIA-termelés mennyisége GWh-ban (gigawattóra = millió kilowattóra). 1 GWh az kb 500 háztartás egész évi villamos fogyasztása. Ez gőzerőműben 250 tonna fűtőolajból állítható elő.
Hazánkban a villamos energiaszolgáltatás legfőbb jellemzői - nagyjából:
F F
A beépített teljesítmény: 7 000 MW (Ebből a paksi atomerőmű: 1840 MW). Egyévi összes villamos fogyasztásunk: 36 000 GWh (Paks ad: 14 000 GWh-t).
2. Mi is készülődünk MAGYARORSZÁG a könnyen hasznosítható vízerő-potenciáljának 95 %-át a Trianon tragédia következtében elvesztette. E bénító sokkból lassan éledve a figyelem a korábban kiaknázhatatlannak vélt, lomha folyóink felé fordult, melyeken az esés ugyan csekély, ám a vízmennyiség tekintélyes. MOSONYI EMIL mérnök (később prof., akadémikus és világhírű szakértő) 1941-ben először vetette fel a Nagymaros-hoz telepítendő hidrocentrálé ötletét. További műveket nem ajánlott, akkor még nem látta biztosíthatónak sík vidéken a folyó nagymértékű duzzasztását. Ám a technikai lehetőségek ezidőtájt gyorsan fejlődtek. Az egész világon megnőtt az érdeklődés a nagy alföldi folyamok iránt. Sikerült is elfogadható megoldásokat találni a hasznosíthatóság jelentős növelésére kis esésű vizeken is. Mosonyi mérnök javasolta, hogy a Dunán BŐS-nél és NAGYMAROS-nál épüljön a szlovákokkal közös vízlépcső. Kezdetektől éles polémia folyik arról, vajon azonos elbírálás alá eshet-e a sokoldalúan hasznos
ide a te neved kerüljön vízerőmű egy a Föld mélyének kincseit könnyelműen eltüzelő hőerőművel. Hiszen a rövidtávú költséghaszon összehasonlításban alul marad.
3. Végre hozzáfogtunk Ezek tudatában a magyar szakértőknek is elegendő volt a sok kedvező külhoni tapasztalat. De az energetikai szektor sokallta az elhúzódó beruházás hatalmas költségeit. Hőerőművekkel gyorsabban, olcsóbban jut a villanyhoz, és a bányászat érdekei sem sérülnek. Megoldáshoz az vezetett, hogy sikerült elismertetni a folyó komplex hasznosításának igényét. A költségviselésbe így bevonhatták a hajózást, az idegenforgalmat, némiképp a mezőgazdaságot is. A terhekből csupán 60 %-nak vállalásával már a vízlépcsős áramtermelés is megbirkózhatott - versenyképesen. Környezetvédelmi kifogások - mint mindenütt a világon - csak a 80-as évek elején merültek fel. Az ökológiai front hamarosan a politikai ellenzék harcias csoportosulása lett. Viszont el kell ismerni, hogy a jószándékú zöldek aktivitása igen előnyös szemléletváltást erőszakolt ki a vízépítők körében. A vízépítés korábbi aspektusai - műszaki, gazdasági és jogi - kibővültek a környezetvédelmi és szociális szempontokkal. Ennek köszönhetően az újabb építésű vízlépcsőknek a járulékos tájalakító programok révén határozottan jótékony hatásuk van a környezetük élővilágára! Végülis megszületett az állami döntés. Az 1977-ben kötött magyar-csehszlovák államközi szerződés szerint a közös Duna-szakasz hasznosítására Gabcikovo (Bős)-nél egy 720 MW-os vízerőművet kell építeni baloldali üzemvízcsatornás megoldásban évi 2650 GWh csúcsidei energiatermeléssel. Nagymarosnál pedig egy 160 MW-os mederbeli kiegyenlítő erőművet 1000 GWh évi termeléssel. GABCIKOVO DUNAI VÍZLÉPCSŐ terve DUNAKILITI ELTERELŐ GÁT: 7 db 24 m hidraulikus emelésű szegmensgát. Segéd-hajózsilip. Víztározó 60 km2, 200 mió m3. ÜZEMVÍZCSATORNA: baloldalt. Felvíz 17 km; Kétoldalt szivárgócsatornák. Kerékpárút a töltéskoronákon. Alvíz 8,2 km VÍZERŐMŰ: Esés: 21 m; víznyelés: 5040 m3/s; telj.: 8 Kaplan vert. turbina = 720 MW; napi 5 óra csúcsüzem = 2650 GWh/a (folyamatos üzemben akár 3000 GWh/a) HAJÓZSILIP: 2 db 34 x 275 m. Kétsávos közúti átkelő a gáton. NAGYMAROS DUNAI VÍZÉPCSŐ terve DUZZASZTÓ: 7 db 24 m széles szegmensgát a mederben; HAJÓZSILIPEK: 2 db 34 x 275 m. Kétsávos közúti átjáró VÍZERŐMŰ: 6,8 m; 2800 m3/s; 6 csőturbina; 160 MW; 1000 GWh/a; folyamatos üzem Ez egy összefüggő rendszer összesen 880 MW teljesítménnyel, folyamatos üzemben akár évi 4000 GWh energiával, melynek fele hazánkat illetné a költségek felének viselésével. Messze fölülmúlja a régi becsléseket a Duna érintett szakaszának hasznosítható potenciáljáról. Másrészt viszont a 440 MW részesedésünk a hazánkban beépített 7000-nek, és a 2000 GWh nekünk járó energia a 36 000 évi fogyasztásunknak csupán 6 %-a. Ez nem oldja meg jövőbeni villamos energia problémáinkat. Igenám, de ez tiszta, megújuló, természetbarát, lényegében hazai forrás ! Évente félmillió tonna drága, szennyező olajtüzelést képes kiváltani! E jótékony célra jelenleg két közepes tiszai erőművünk van (Tiszalök 10,5 MW, Kisköre 28), néhány további kisebb is. Össztermelésük évi 210 GWh (0,6 %...).
Schmidth József
2
ide a te neved kerüljön A Belgrádi Konvenció értelmében ránk vár még egy ADONY-i 150 MW-os és egy FAJSZ-i 100 MW-os dunai erőmű megépítése is, amit halasztani lehet, de elkerülni nem. Az Európa Unió szorgalmazza a megújulók fokozott használatát, míg az 1992. évi Rio de Janeiro-i és az 1997. évi Kyoto-i Föld Konferenciák figyelmeztetnek a fosszilis tüzelőanyagok kerülésére, a környezetünk megmentésére,. Részesedésünk értékét növeli az, hogy a zöme csúcsfogyasztási időben adódna, amikor többszörösét éri az alaptarifának. A bősi erőmű tiszta csúcsüzeme eredetileg 19 órai vízgyűjtést és 5 órai teljes terhelést irányozott elő. Ez bizony vitatható. Ma már azonban kevésbé szélsőséges a fogyasztás, inkább éjszakai szünet és egész nappali termelés a csúcserőművek kivánatos, enyhébb lüktetésű üzeme. Persze, a duzzasztás idején sem apadhat el a gát alatt az alvíz. Ezért lenne fontos a nagymarosi puffer lépcső, amely visszaduzzasztásával tartaná a Bős alatti vízszintet, folyamatos üzemével meg a Nagymaros alatti vízjárást. A nagy fogyasztás óráiban sem süllyedhet jelentősen a Bős feletti víz szintje a bősi tenger hatalmas, szétterülő víztömege révén. A két mű együtt a leghatékonyabb. Az azonban sajnálatosan téves, hogy a Nagymaros vízlépcsőt kizárólag a bősi erőmű csúcsra járatása indokolná. A vízerőművek vitathatatlan előnyei mindenképpen sürgetik a megvalósítását német és osztrák testvérei után.
4. Meghiúsul a magyar részvétel A vízlépcső-rendszer ellenzői elérték, hogy a nemzetközi szerződést a magyar fél jogellenesen felbontotta, a nagymarosi munkálatokat visszacsinálta. A szlovák fél befejezte a bősi művet és Dunacsún-nál egy saját gáttal jogtalanul ráterelte a Duna vizének zömét. Azóta is sikeresen működteti vízpótló rendszerével együtt. Kaptunk egy az eredeti szerződést megerősítő, ám félreértelmezhető hágai ítéletet, és így a ellenzők tovább akadályozzák nálunk a racionális megoldást. Az ellenérdekelt politikai és gazdasági erők által kikényszerített szerződésszegés következtében jelenleg az évi 2000 GWh tiszta eredetű villamos energiára nem tarthatunk igényt. A nagymarosi mű elhagyása miatt ebből 1000-et elvesztettünk. Helyette szenet, olajat, földgázt kell eltüzelnünk évi negyedmillió tonna olaj-egyenértékben. Így az a követelés is, hogy a Duna teljes vízhozamának felét mi magunk csurgathassuk el haszontalanul a mélyre süllyedt régi mederben, csak látszólag természetbarát, mert az ásványi tüzelőket preferálja. Szlovákia összes villanyának 20 %-át adja a vízerő, ennek felét Gabcikovo. Azonban itt nem csupán nagy tételeket hasznosít. Kis művek jutnak a Csún-i elterelő gátba, a Mosoni Duna kiágazásába, és a két Csallóköz víztápláló művébe: összesen 30 MW. Valaha nálunk is jobban preferálták az alternatív energiát. A Soroksár - Ráckeve Duna-ágban (mely negyedik nagy üdülőtavunk) Budapesten a Kvassay-zsilipnél és a Tass-i végén is vízszint-tartó erőművel hasznosították a vízmozgást. Mai szemléletünkre jellemző, hogy az 1956. évi árvízben megsérült tassi erőművet le is bontották. Tiszalöknél a talajvíz-kormányzásra nem jutott pénz, Kiskörén a tározótó feltöltése maradt részleges. A dunakiliti duzzasztó árván vádolja a rossz döntést. Eközben a német kormány szüntelen felvilágosító, támogató kampányt folytat törpe vízerőművek építésére, régi malmok áramtermelő rekonstrukciójára a nálunk már rég elfeledett Bánki turbiná-val. Ott kell a tiszta, olcsó vízenergia, ám mivelhogy vízerejének zömét már kiépítette, így az aprólék hasznosítása az időszerű.
Schmidth József
3
ide a te neved kerüljön
5. Konklúzió A racionális érvek és számos jó példa alapján kézenfekvő, hogy Magyarországnak meg kell egyeznie Szlovákiával az 1977. évi vízlépcsőszerződés maradéktalan végrehajtásában jószomszédi alapon. Tisztességes megoldás lehetett volna a hágai ítélet után megtárgyalt újabb szerződéstervezet. Fel kell építenünk a Nagymaros vízlépcsőt, de mihamarább az Adony-nál, Fajsz-nál, esetleg Mohácsnál kijelölteket is. Jogilag, társadalmilag legyen elfogadott a projekt, megoldott a szennyvízkezelés. Ki kell vonni a politikai csatamezőről. Ha már nincs veszélye a befagyasztásnak, akkor akár koncessziós vállalkozó is akad a drága építésre - ámde olcsó, sokhasznú üzemeltetésre. Továbbá meg kell valósítanunk a Duna-Tisza csatornát a hajózás és a homokhátság javára. Mária Terézia óta sürgető már, de eddig mindig megbuktatták. Az elhanyagolt Sió-csatornánk is jobb sorsra érdemes. Közben más népek ástak hasznos csatornát a Dunához:
F F F
A csodálatos német Duna-Majna viziútat, A szerb Duna-Tisza-Duna csatornát (a magyar építésű Ferenc-csatornát folytatva), A román Csernavoda-Konstanca hajóútat.
A racionalitás felülkerekedésére várnak a horvát-magyar közös Dráva-erőművek Gyurgyevac (esetleg Novo Virje), Barcs, Drávaszabolcs, Eszék térségében. Valamint a még hiányzó tiszai vízlépcsőink is Csongrád, Vásárosnamény, Záhony körül. A sokezer elpusztított magyar vizimalom nyomai arra intenek, hogy nekünk is számos lehetőségünk van kis és törpe vízerőművek létesítésére. a, Hernád, Sajó stb mentén). A polgárok támogatásának elnyerésére elérhetővé kell tenni nékik a bölcs állásfoglaláshoz szükséges ismereteket. Az iskolai FÖLDRAJZ bővítése, hézagpótló ISMERETTERJESZTÉS révén. Magyar népünknek is látnia kell azokat az óriási erőfeszítéseket, melyekkel mások törekszenek szerte a világban az éltető, termékenyítő vizek felfogására, kormányzására. Eme tiszta, megújuló, honi energiaforrások hasznosítására. Meg kell építenünk az energiastruktúránkat javító dunai, tiszai és drávai vízlépcsőinket. Hiszen mialatt nálunk a huza-vona folyt, Ausztriában 1976-tól 1998-ig négy dunai vízlépcső épült meg. A Dráván pedig öt! Hainburg-nál vesztett, ám a LAMBACH Traun-erőmű ügyében évtizedes ádáz harcot nyert meg a vízerőhasznosítás. Graz mellett 1999-ben adtak át egy új vízerőművet a Mura folyón. Ráadásul az osztrák vízerőmű-technológia jelentős exportcikk... Ó boldog Ausztria! A számunkra példamutató dunai vízlépcsők élményszerűen ismerhetők meg egy Budapest - Passau hajóúton. Felismerhetjük a Dunaszaurusznak bélyegzett művek démonizálásának tarthatatlanságát. Varázslatosan szép a nagy folyam és a környezete. Még a zsilipelések is érdekesek. Sok a kerékpáros túrázó, üdülő, horgász a partok, erőművek mentén. Közvetlen élményeink alapján tudjuk leginkább megszeretni nagy nemzeti kincsünket: a DUNÁT!
Schmidth József
4
ide a te neved kerüljön
MAGYARORSZÁG VÍZERŐMŰVEI
Vízierőművek a Gyöngyös folyón Vízierőmű helye
Műszaki paraméterek Indult
Esés (m)
Víznyelés (m3/s)
Teljesítm. (kW)
Termelés (kWh/a)
Lukácsháza
1952
3,2
1,5
26
134
Gencs felső
1952
2,4
1,6
25
142
Gencs alsó
1954
2,4
1,5
18
38
Gyöngyöshermán
1952
1,9
1,9
13
41
Bogát
1952
1,6
1,8
13
47
Tanakajd
1950
2,2
0,9
13
53
Vasszécseny
1959
3,0
1,6
25
81
Sárvár – újmajor
1960
1,8
1,9
18
44
1998. május 20. Schmidt József elektrotechnika tanár (nyugdíjas)
Schmidth József
5