j&l.
B É K É S I
'
Á ( j ( ) S T . I i r r v . K V . E ( í V I I Á Z M K I T V K ' I T )K f j ■f FENTARTOTT S IGAZGATOTT
&BABTA8I S'ÖIEEOLA *
Évi Ér t e s í t ő j e : $
187“ , - r ö L
KÖZZÉTESZI 'I' A rB’ A 1 '
I * '8' V .4 \ .
i7, i. hss. ignzíratőliiiiái'.
S za rv a sén , N Y O M A T O T T S Z IT A G É Z A K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B A N .
1877 .
Igazítások. A 23-ik oldal
15-ik sorában e l ő l e g e z t e helyett e l ő l e
g é z ié t ék. A 23-ik oldal 18-ik sorában l!i helyett 19 olvasandó. görög alpha „ ő-ik „ a) A 36-ik „ béta b) ., alul 3-ik ,, A 99 , 1-s" „ b) A 37-ik ., W B) IV. V. A 38-ik jj yt JJ » V. IV. » A 41-ik r n » IX. IV. Az 59-ik :> •» :5 Béla U -ik „ Béla » A 6U-ik ,, fegy. 20-ik ,, ?» A (12-1k ., fig.TA népességi átnézet, legalsó sorában a 13-ik rovatban 171 helyibe 194 olvasandó.
B ÉK ÉSI
ÁGOST. HITY. EY. EGYHÁZMEGYÉTŐL FENTARTOTT S IGAZGATOTT
SZABTAK FŐXSBOLA
ÉVI ÉRTESÍTŐJE 1 8 7 ',-rő l.
KÖZZÉTESZI T A T A V
I
mT
V
i
A ,
tíz i. ws. igazgat.'.tanár.
S zarvason , NYOMATOTT SZÍTA GÉZA
1877.
KÖNYVNYOM DÁJÁBAN.
A)
Értekezés. Ax é le tk o r o k r ó l.
(Anthropologiai tanulmány Rosenkranz nyomán.)
Az emberi ólét gyors kifcjlése nem igen enged kényel mes alkalmat arra. hogy időbeli tartalmiról sazon alig észre vehető fokozatokról s átmenetekről tudatot vegyünk és el mélkedjünk, melyeken alapulnak az életkorok. Pedig napon kint megujoló tapasztalataink önmagukra fordul! figyelem mel lett erős érdeket keltenek bennünk, hogy megismerjük. — s miután másithatlan kényszerűséggel állunk szemközt, kibé küljünk — szűkre szabott életünk időtartamával s azon még az ükebi) körű fokozatokkal, melyekben az életkorok lényege keresendő. Szomorú körülmény, az hogy az emberek nagyrésze, az ifjú kort ábrándos álmodozásban élve át, legtöbb ször akkor esik búskomor merengésbe az élet gyors lefolyá sa felett, midőn fájdalmas tapasztalatok kényszerítik, hogy magát többé gyermeknek, ifjúnak ne tekintse. Ezen kínos állapot ellenében abban is keresendő a tudomány egyik elő nye, hogy tájékoztató vezérlete mellett jókorább fordul a vele foglalkozó figyelme a valóságra, megszokja becsülni s ebből folyólag józanul felhasználni mind azon előnyöket, melyek életfejlődésünk egész tartamához s annak egyes időszakaihoz, az életkorokhoz fűződnek s bizonyosan kevesebb ábránddal, de kárpótlásul kevesebb csalódással is nézi másithatlan jö vőjét. melynek kéjelmességc s boldogsága nagyrészt attól függ, hogy használjuk fel okosan s tervszerűen a jelent. Igaz, hogy a tudomány voltakép önmagáért növelendő; de ezen önjavunkra ezélzó oknál fogva is megérdemli teljes íigvelmíinket az »nthropologia s ennek azon részlete, mely 1*
4 :tz emberi élet természetes fejlődéséről s ennek időszakokhoz kötött fokozatairól, vagyis az életkorokról szól. A messze múltba s a kétes jövőbe tekintve aggasztó ho mály borul a gondolkodóra, midőn az emberi élet alapokát s végczélját. megállapítani s e tárgyra vonatkozólag sorsával kibékítő életnézetet alkotni kíván. Hogy honnan vette erede tét az első ember vagy emberpár e földön, hogy a teremtő erő minő módot s minő időrendet követett, midőn a teremtés remekét, az embert, életre hívta; vagy hogy földi életűnk bezárultaval mi leend sejthető, talán ésszerűen következtet hető sorsunk: ezek mind oly magasztos kérdései az önma gával foglalkozó gondolkodásnak, melyekre tapasztalataink elégtelensége mellett csalhatatlan bizonyosságot magába záró feleletet nem adhatni. Nem is mondható szánalmas szeren csétlenségnek, hogy midőn önmagunk tanulmányozására for dul tekintetünk, az alapos megismerés elől elzárul a múlt. el rejtőzik a jövő, s az ismeretek után sovárgó lélek ésszerű föltevések s vigasztaló hitre van utalva. Különben is elég al kalom kínálkozik arra, hogy kutatásainkat oda irányozzuk, hol tapasztalati tények végtelen halmaza kecsektet s biztosit értékes eredményről. Es épen ilyen közvetlen tapasztalatokon nyugvó egyik érdekes tárgya kutatásainknak azon bevilágított részlet, mely a homályos mult s a kétes jövő közé ékelve, emberi életnek neveztetik. Fajaiban s egyéneiben áll főn a nem. így az ember éle téről hű képet csak úgy alkothatni, ha magunkat s ember társainkat alaposan megfigyeljük s tapasztalati adataink öszszegezéséből s feldolgozásából emelkedünk az emberi élet fo galmához. Az emberi élet időhez kötött, mely időnek vég pontjai az ártatlan s annyi reményekkel koszoruzoti rengő bölcső, s a zordon s annyi lemondás és csalódás alatt ros kadozó sír. Es még eme mindnyájunk által ismeri s élvezett élet is fejlődésében mily rejtélyes, mennyi ellenmondást ma gában foglaló s azért reá vonatkozó alapos tanulmány mel lett is mily nehéz azt tervszerűen úgy intéznünk, hogy ma gunknak s másoknak javára élvén, öntudatos működéseink kel. jellemünkből fejlő erényeinkkel s ezeken alapuló érté künkkel és méltóságunkkal megközelítsük az ember eszméjét. Hogy többet ne is említsünk, mily fájdalmasan hat a gon-
5 rlolkodóra azon másifhatlan kényszerűség, mikép azért szüle tünk, hogy előbb-utóbb meghaljunk: azért vagyunk gyerme kek, ifjak, hogy alig élvezvén az ifjúság ártatlan örömeit, komoly küzdelmekben emésszük föl erőnket, tehetségünket sokszor oly csekély eredményekért; azért erősödünk meg közérdekű küzdelemben, hogy midőn épen munkaképessé günk teljességét és ügyességünk délpontját elértük, ha nyatlásnak induljunk, elöregedjünk s remegve vagy meg nyugvással nézzünk a kérlolhetlen halál felé. mely értékes eredményeit tekintve oly rövidre szabott életünknek véget vessen. Bizonyosan ezen fájdalmas ellenietek összhangzó meg oldására eléggé tanulságos azon tanulmány, mely bennünket az életkorok fogalmához s ezzel lényegének ismeretéhez vezet. Az életkorok osztályozásánál különböző szempontokból indulhatni ki. Némelyek földtani s meteorológiai tapasztala tokra építik az osztályozást s igy az emberi élet lefolyásá ban négy életkort különböztetnek meg. Nevezetesen azon nem épen kifogás felett álló észleletből indulva ki, hogy a föld körében úgy az időjárást, mint az ez által szabályzóit összes életiéjlöiiést tekintve középszámitással 18 évi időközök mu tatkoznak olyanokul, mint a melyekben a kifejlés és átalaku lás más és más irányt s jelleget ölt magára, az emberi élet időtartamát is 18 évi időközökre osztották be s négy életkort külömböztettek meg. Így az első életkor a t á g a t ) b é r t e l e m b e n v e t t g y e r m e k k o r , mely tehát a születés perezétől a 18-ik életévig terjed. Ez a gyors kifejlés kora, melyben általában az egész testszervezet, kivált az idegzet s ezzel kapcsolatban a lélek sokoldalú és gyors növekvése, erőre, uralomra emelkedése a szembeötlő. Ezen szenvedőfoges jellegű kort a képződés, az előkészület s a kifejlés jel lemzik. A második életkor az i f j ú k o r , mely tehát ötí-ik életévig tart s melyben túlnyomókig a csontrendszer a ver és izomrendszer gyors kifejlése szerepel s ezzel kapcsolatban az öntevőbb, tervszerűbb s tehát már többé nem szenvedő leges jellemű benső képződés lép előtérbe s a mely időszak ban egyéni s erkölcsi jellemünk öntudatos kifejlesztése fogJalkodtat bennünket, magunkat adott életkörülményeink kö zött határozott egyénekké s jellemekké alkotván. A harma-
G dik életkor a k öz é p- kor , mely a 36-ik életévtől az 54-ikig terjed s mely a szabad teremtés, vagy tán helyesebben a kiható önálló oktatás időszaka, úgy testileg, mint lelkileg. Végre a negyedik életkor az ö r e g - k o r mely a 72-dik s ki vételesen szerencsés fejlődés eseten a 80—90-ik életévig tart s melyet a magába visszatérő nyugalmas és békés élvezés jellemez. Mások ismét a 18 évi időközök gazdag és sokoldalú át alakulását tekintve, belátták annak nehézségét, hogy mennél nagyobb időközökre terjedő észleléseinket foglaljuk egybe, annál kevésbé találhatni oly egységes alapgondolatot, mely ben az életkor egyes fajai hiven jellemezve legyenek, s ezért apróbb, nevezetesen hét-hét évi időközökre osztották az em beri életet, annyi életkort különböztetvén s jellemezvén, a mennyiszer osztható héttel az emberi élet éveinek összege. De a Valóságban egyes emberek életfejlődését tekintve, ezen aprózó felosztás folytán nyert életkorok alig észrevehető át menetekben következvén egymásra, mindenesetre sokkal több a rendkívüli s eltérő eset, mint mennyi az igy megállapít ható keretekbe teljesen beilleszthető. Ezért bizonyosan felfoghatóbb és megtarthatóbb az életkoroknak azon osztályzása, melynél fogva a kifejlést, a bevégzott fejlettséget s a lassú hanyatlást vevén szemügyre, ezen alapgondolatokhoz képest három életkort különböztetünk meg, nevezetesen: az i fj ú-k o r t, mely szenvedőleges befogadó jellemű s a gyors kifejtés ko rának mondható; a k ö z é p - k o r t , mely cselekvőleges kiható jellemű s a határozott czélra irányult munkásság korának tekintendő; végre az ö r e g - k o r t , mely a hanyatlás s fo konkénti enyészet, de egyszersmind a benható nyugalmas élvezés korának nevezhető. Megfigyelve igy az emberi élet fejlődésének alapijellemét, látni való, mikép hármas feladat vár reánk rövid földi életünkben, u. m : erőink s tehetsé geink lehető gazdag kifejlesztése, aztán ezek határozott czélra irányzott munkásitása s értékesítése s végre ezek által a nyugalmas és sorsunkkal kibékítő élvezés biztosítása. Bizo nyosan mind e feladat külön magában is méltó arra, hogy érte s miatta éljünk s zúgolódás nélkül viseljük az emberi életet még akkor is, ha tán egyéni fejlődésünk utain inkább a fájdalom és szenvedés töviseit, mint az öröm és kényelem
7 rózsáit találnék elhintve. Hogy az emberi élet magában véve mennyi nemes örömet s boldogságot nyújt, azt az életkorok Fogalmából leolvashatni. Vizsgáljuk csak e tárgyat részlete sebben. Az i f j ú - k o r tehát a gyors kifejlés időszaka s habár ennek terjedelmét év számokban kifejezni igen nehéz s te kintve az egyes ember életfejlődésének rendellenességeit nem mindenkor találó; mégis mondhatni, hogy kezdődik az a szü letés perezével s tart a 20—24-dik életévig. Csakhogy ez életkor meghatározásánál irányadónak tekinthető azon önle ges mérték is, melynél fogva tulajdonkép addig vagyunk fia talok. míg öregebbekké lenni vágyódunk s akkor kezdődik az öregség, midőn már szomorodva felismerjük magunkban az okokat, melyek arra hangolnak, hogy az ifjú-korba ke gyes vágykodással visszasovárogjunk. Az ifju-kor abban is jellemzi önmagát, hogy itt leggyorsabbak az átmenetek s legszembetűnőbb a kifejlés mind testileg, mind szellemileg. A s z ü l e t é s az emberi élet voltaképi kezdete, mivel ez az anyaméhbeli magzatot az anyaorganismustól független életre hozza. Az újszülött alig tüntet elő önmagán őt egyé nileg megkülömböztető jelleget. Úgy sir, mozog, rugdalódzik, nevet mint vele egyidobén született gyermektársai s a malaj, ind, sőt néger gyermek is test- és koponya-alkatát s bőrszí nét nézve kezdetben egymáshoz teljesen hasonló, mert a né gernél a jellemző szinkülönbség csak 2—3 hét múlva kezd előtűnni. Annyira érzéki lény az újszülött gyermek, hogy nála a lelki élet nyomára alig találunk. Es mégis az arczkifejezés sokatjelentó s gyakori változása gazdag belvilágra enged kö vetkeztetnünk, melynek fejlődése már a bölcsőben megindult s jelekben is elárulja azt, hogy az ember mindjárt az élet küszöbén mennyire felette áll érzelmekben, szükségekben, vágyakban az állatnál, mely oly soká marad társaihoz s egy álombéli testvéreihez hasonló, holott a csecsemő jókor kivá lik társai közül s előtünteti önmagán a családi hasonlatot, sőt azon néptörzsnek s nemzetnek is egyes sajátságait, me lyekhez ő születésénél lógva tartozik. Még nevezetesebb átmeneti fokozat a fo g z á s és j á r á s időszaka, mely a csecsemőt gyermekké érleli. A fog zás habár rendesen veszélyes átmenet, mégis lényegénél
8 fogva örvendetes előlépés emberi életünkben, mert egyrészt ez időben lesz a gyermek képessé önállóbb táplálkozásra, másrészt eredményesebb önvédelemre s ezek mellett egy szersmind és ez különösen szellemi fejlődésünk tekintetében a legfontosabb körülmény, — az értelmes beszédre is. így válik le az érett gyümölcs a fa ágáról, mely neki előbb életet, később táplálékot nyújtott. így lesz a csecsemő mindinkább függetlenné anyjától, igy válik rá nélkülözhetővé az anyatej s épen a fogzás által lesz egyúttal képes arra, hogy az ed dig hallatott önhangzókhoz mással-hangzókat is fűzhessen, szótagokat, szavakat képezzen s általában fokozottabb s a környezett beszédjére irányult figyelem mellett beszélni meg tanuljon. S mennyi öröm vár a figyelőre, kivált a legköze lebbről érdeklett szülőre, midőn fejlődő gyermekén látja, mint nyomulnak elő nála e korban a lélek képességei, mint gaz dagszik a gyermek lépten nyomon tapasztalatokban, érzel mekben amint a nagykornak értelmes beszédjét játszva elta nulja azoktól, kiknek gondoskodó szeretető őt ápolólag kö rülveszi. Figyeljük meg csak egysz ;r, hogy a legkisebb gyer mek beszédjében mennyi visszaemlékezés, mennyi értelmi erő s általában minő lelki tehetségek, találnak kifejezést! Kez detben leginkább egyes szótagok utánzó hangoztatására, ké sőbb ezeknek ismétlés általi átalakítására érzi magát utasítva, mert ilyen egymásutánban tanulja meg a beszéd elemeit. S a szavak alkotásánál s alkalmazásánál mily leleményesség s mennyi éleselvüség vehető észre már a legkisebb gyermek szédjében ! Ritkán jő zavarba a szavak alkalmazásakor,ismeretes dolgok köréből indul ki, midőn félig ismert tárgyakat és sze mélyeket kezd megnevezni. Azért kezdetben neki tán min den kutya Bodri, mert házi kutyájokat igy hallja neveztetni, minden folyó- és nem folyó-viz Körös, mert tán a Köröst ismerte meg legelőször s e nevet általánosítja, s minden em ber bácsi vagy néni. mert első ismerőseit, rokonait ebként nevezni tanulá. És mily eredetileg alkot szavakat, ha erre ta pasztalatai s gondolatainak fejlődése kényszerítik! Ha már ismeri a vedret: akkor vederrel meríteni helyett mondja vederiteni, lovon ülni helyett mondja lovazni s igy tovább. És mennyire érdekesen jár el a szavak képzésénél a gyermek ! Mily hamar válik érzékennyé a nyelvben rejlő szabályok
9 iránt, azt mutatja egyes sejtett szabályok általánosítása. Pél dául mert a legtöbb szónál a többest igv képezte: ásó — ásók, erdő — erdők, mező — mezők, azért a kivételesek nél is igy fog eljárni: kő—kők, ló—lók, fü—fűk s igy to vább s az igeragozásnál is becsúsznak beszédjébe a fázok, iszok, eszek s egyéb hibás ragozások, mert valóban a kivé telek mint rendkívüli ségek, nem a közvetlen szükségérzetnek, de az értelem és jó hangzás iránt fogékony nyá vált jó ízlésnek követelményei, melyekről a gyermek fejlődésének első foko zatán mitsem tud. Es mennyire teszi aztán szabadabbá s ön állóbbá a gyermeket a mo z g á s , a j á r á s - k e l é s , azt csak azok tudják, kik többrendbeli tapasztalatot tettek arra nézve, hogy válik naponkint kedvesebbé a gyermek, amint beszélni és járni tanul s mindebben fokozatosan ügyesedik. Így min dig gazdagabb tapasztalatokon nyugodván a gyermek fejlő dése, sőt önálló járása által már egyéni érdekeit, személyes vonzalmait, szeszélyes ötleteit, kedvteléseit is mind szabadab ban kielégíthetvén, fokonkint mindinkább öntudatosabbá s önállóbbá lesz. És tulajdonkép a t u d a t r a é b r e d é s idő szaka az, mely az embert valódi emberré avatja. A tudatra ébredés azon nevezetes pillanat, midőn a gyermek először ismeri föl magát maradandó egységnek, önmagától függőnek s ennek kifejezést adva, először mondja magát „én“-nek s nem többé Józsinak, Palinak, apáénak vagy mamáénak, mint előbb, magát tárgylagositni szokván, tette. Ezen [»ereztél 'fogva lesz a gyermek búvá s leánnyá s habár még a legtöbb életszükségekben, érdekekben, vágyban, kívánságban találkoznak is; mégis lassacskán kifejtik az ellentét a két neműek kö zött, mely más irányt ad a fiú s mást a. leány fejlődésének. Még ugyan együtt játszanak, a fitt ostorával, lovával, a leány bútoraival, babáival s olykor mindketten a közös laptával, hintával s egyéb játékszerekkel: de már újításra, többször csak rombolásra irányult ötleteiben, szilaj vállalataiban, melléktekintetekot figyelembe nem vevő követelő modorában kozd a fiú érthetetlenné lenni a leányra nézve, és ismét a leány nyugalmas mulatságaiban, kedélyes engedékenységében s al kalmazkodásaiban, aprólékosra irányult gyöngéd íigvelméhen és gondoskodásaiban s élvezeteiben érthetetlenné válni a fiúra nézve. — talán csak azért, hogy később ellentétes fejlődésük
10 végpontjain annál ellenállhatlanabbul vonzódjanak egymás felé. A tudatra ébredés eme időszaka, minthogy még ekkor elfo gulatlanul s gyermeki bizalommal engedi át magát az em ber a reá ható képző és mivelő benyomásoknak egyszers mind a tanításra s fegyelmezésre legalkalmasabb időszak, melyben a fejlődő gyermek a nála értelmesebbek és jobbak irányzó befolyásához szívesen alkalmazkodik. Hogy mily bá mulatos következményű eme alkalmazkodás, mutatja azon kö rülmény, mikép játékaiban s komoly foglalkozásaiban a íiu s a lány legtöbbször környezetének képmása. Ezért úgy mo zog, úgy ir, úgy beszól s úgy gondolkodik, mint környezői, nevelői szülői testvérei, tanítói, sőt játékában is előlegezi azon faglalkozásokat s élvezeteket, melyek előtte a nagyko rúakat tiszteletre, bámulatra s tán irigylésre méltókká teszik. Ezért fest magának bajuszt, ezért köt sarkantyút, ezért ül vessző-paripára a fiú; ezért veszi magára az anya köteles ségeit olykor a játszó leány, babákat öltöztet, süt, főz, varr, int, pirongat, csendesít s igy bár félig ö n t u d a t l a n u l , de mégis azon foglalkozási körben mozog, melyben idővel meg erősödnie s ügyessé válnia hivatása. A fiuság s leányság idejének befejezői a k a m a s z évek, (Tölpeljahre) melyekben az erőteljesebb serdülés, az éleseb ben kifejeződő nemi ellentétek s az ezeken alapuló vágyak és hiányérzetek egész kifejtésében különössé, sokszor magára nézve is érthetetlenné, néha ldficzamodottá, különössé s különczködővé teszik az embert. Látjuk, hogy azok, kik eddig bizalmasan: együtt játszottak, most külön válnak; kik egy mást szerették, most idegenkednek s kerülik egymást. A fiuk inkább a szilajabb fiuk társaságát keresik föl. a lánykák hallgatagabbakká, szerényebbekké válnak, szóval a két neműek fejlődése mindinkább eltérő jelleget ölt magára. Ez időszakban gyorsan megváltozik a hang, átalakul az arczkifejezés s va lami humoros ellenmondás van a. fiatal ember egész személyi ségén kifejezve. Félig gyermek, félig ifjú, félig érett és józan, félig idétlen és határozatlan, — majd komoly ott, hol min dernd derült s mindez mutatja, hogy alig van pillanat, melyben annyira rászorulnánk a józan apai s a kedélyes anyai vezetésre s általában az emberséges józan nevelésre, mint épen e válságos átmenet időszakában. Kiválóan a fiuk ezen
kamasz-években fejlődésükre tekintve messze elmaradnak más nemű kortársaiktól s gyakran különczködő ötletek által ra gadtatnak s kivált lánykákkal szemben magaviseletük jobbára esetlen, nehézkes, szögletes, s könnyebbült kebellel távoznak oly környezetből, hol rajok figyelem, gond s ellenőrzés fordittatik. A serdülés befejeztével előáll a szorosabb értelemben vett ifjú- és hajadoji-kor, mely a boldog, de gyakran annyi csalódásra utat egyengető költészet időszaka s melyben a pillanat zavartalan élvezete nyugalommal s derültséggel tölti el a kebelt s a képzelem a jövendőt nagyszerű s legtöbbször túlzott színekben állitván elénk, tettre, munkásságra serkent s egész kifej lésünknek eszmei irányt ad. Ezért önfeláldozó barátságra, szoretetre s oly fokú lelkesedésre senki sem ké pes, mint az ifjúság; — csakhogy mind azon alapos szá mítás nélküli tervezgetésekben, vállalatokban, mikro az ifjat a pillanat érdeke ragadja, sok az ábrándos, kivihetetlen túl zott és rajongásba kiszögellő, s mindez e korban sokszoros csalódásra s ebből-folyó fájdalmas elmerongésro hangolja az embert. Az ifjú-korban aztán még szembetűnőbb a kétnemüek közötti ellentét. A hajadon őt boldogító nemes sejtelmeiben, melyekben lehető jövője felett elmereng, zárkózottá, szemér messé. félénké lesz; szives készséggel simái a meglevő tár sas viszonyokhoz, megelégszik a divatos irodalom köznapi termékeivel, figyelmesen ismergeti a társas élet általa meg közelíthető körülményeit s háttérijén mindig azon gondolat intézi és kormányozza öt képződésében s tanulmányaiban, hogy maholnap ő is kiragadtatik eddigi megszokott életkö rülményeiből s egy férj s egy család boldogságának meg alapítását s fokozását bizza a gondviselés az ő ügyességére, tapintatosságára s szeretetteljes jószívűségére. Az ifjú ellenben oda veti magát a reá ható tapasztalatok s ezekből levont gondolatok s éléttervok habzó áradatába, tanulja az újabb s régibb kor népeinek, nemzeteinek, kitűnőségeinek szokásait, erényeit megismerve tisztelni, korszakot alkotó irányelvekig, eszmékig emelkedik, s belátja, hogy eme általa becsült esz mékhez hasonlítva ez a világ, ez a társadalom rósz, mert messze elmarad az eszmében adott tökéletességnek mértékén alól. Ezért az ifjú a meglevőt újra alakítani, tervei szerint átváltoztatni kívánná, s ezért merész rajongás, gyakran vak
merő vállalkozás jellemzi őt föllépéseiben s törekvéseiben, L)e az iíju- és hajadon-korban egyszersmind előtérbe lépnek az érzéki vágyak s ezeken alapuló indulatok s szenvedélyek, küzdelemre lép a kifejlett érzékiség az erkölcsi tudattal, az állati ösztönök vad kielégítést sürgetnek ugyan, de az ész annál komolyabb önmegtagadást követel. Beállott ezzel az iíju életében a meghasonlás és keserves küzdelem időszaka, 8 ezer szerencse, ha műveltsége, illemérzete, szemérmessége és fejlett erkölcsi tudata folytán arra van már akkor képe sítve az ifjú, hogy eme harczban emberhez illőleg megálljon, állattá ne sülyedjen, de józanul felfogva az emberi élet ko moly érdekeit, megértve szentebb feladatait, magát a jobb jövő számára megmenti az által, hogy lemond a pillanat ve szélyes csábitásairól, s józan önuralomra emelkedik. Ha már az ifju-kor ezen felsorolt fokozatain át emberi életűnk folyama zavartalanéi lefolyt s mi úgy testileg mint lelkileg, belátásban és akarásban ossz hangzatosán kifejlettünk s igy valódi emberré alakultunk: akkor észrevétlenül átlé pünk a k ö z é p - k o r b a . Ha az ifju-kort általában a befo gadó képződés, vagy a szenvedőleges alakulás korának mon dottuk: akkor a középkor az önálló képzettség s cselekvőle ges alakulás korának mondható. Képiesen mondhatjuk, ha az ifju-kor az élet tavasza: akkor a közép-kor az élet nyara és ősze; ha az ifju-kor a virágzás ideje: akkor a közép-kor a termés és gyümölcsözés időszaka. De épen azért szerfelett válságos az átmenet az ifju-korból a középkorba, mert itt kell az eddigi ígéreteknek teljesittetniök, itt kell a személy ünkhöz kötött reményeknek valósulniok, s itt fog kitűnni, váljon egész képződésünk nem volt-e czéltalan ábránd, Idá inkon nem vezetett-e bennünket állelkesedés s valóban helye sen fogtuk-e föl az élet nemesebb feladatait s komolyan akarunk és birunk-e azoknak tervszerű képzettségünk s te hetségeink szerint megfelelni. E korban kell az embernek határozott munkássági kört választania; az élet sokféle lehető és megengedett feladatai közül egyéniségének leginkább meg felelő nehány kiváló feladat megoldását magára vállalnia. Ezért a középkor a legkomolyabb kötelességeket hárítja válIáinkra s azok mikénti teljesítésétől függ aztán értékünk s méltóságunk, valamint ezekkel összefüggő megelégedésünk s
1& boldogságunk is. E korban választ a férfi élethivatást, pá lyát, szerez vagyont, alapit családot, ront. alkot és teremt magában és maga körűi mindent s folytonosan czélratörö munkásságában keresi feladatát, s találja megnyugvását és örömeit. Kell is. hogy ez igv legyen; mert a mint testileg' kifejlett a 24—26 éves ember, a mint a test e korban éri el teljes erejét s ügyességét: úgy a lelki tehetségek is © korban legtöbb erélvre s ügyességre képesitvék, s épen a középkort jellemzi a kitartás, a komoly elhatározás, hűség és állhatatosság jóban és roszban a szerint, a mint az ifjú korban helyes vagy helytelen életirányt vettünk fejlődésünk nél. A nő is rendesén e korban válik családfővé, tán anyává s gyakran a legváratlanabb átalakulást tünteti föl önmagán, a szerint a mint női s anyai feladatát helyesen fogja föl és érzi át. vagy nem. Miután épen a közép-korban az ember figyelme s tö rekvése a lehetőről a valóságra irányul: azért minden tette inél a- férfit s a nőt józan meggondolásnak s ebből folyó ön uralomnak kell szabályoznia s vezérelnie. Innen érthető, hogy a férfi és a nő többé feltétlenül nem oszthatják az ifjú és hajadon gondolkodását, s hogy azon érdekek és költői áb rándok. miknek ifjú korunkban szép holdvilágos estén ibolya illat és zophir tanúskodása mellett örök hűséget esküdtünk, e korban tán hidegen hagynak bennünket, sőt gúnyos mo solyt idéznek ajkainkra. — Hiába! a férfinak, a nőnek ha tározott életczéljai vannak, s inig az ifjú és hajadon sok szor tán tekintet nélkül feláldozhatta pénzét, vagyonát jólé tét. vérét sőt életét valamely tán csak pillanatig lelkesítő czélnak : addig a férfi és nő tudják, hogy náluk az álmodo zás, a lehetőség körében szárnyaló szép költészet kora lejárt, s a vagyon, az erő, a fáradság, az ügyesség, a lelkesedés s önáldozat mindenre egyaránt számítás nélkül elhalmozva semmi határozott s kielégítő eredményhez nem vezethet s legjobb terveinket s legszentebb igyekezeteinket megsemmi sítheti azon meggondolatlanság, melynél fogva többet akarunk s nagyobbra vállalkozunk, mint a mennyit és mit létesiteni képesek vagyunk. Ebből érthető aztán, hogy a közép-korba jutva oly meglepő változásokon megy át minden ember: igv lesz az ábrándos költőből szorgalmas és takarékos gazda, a
14 rajongó szabadság-hősből békés, engedelmes polgár, igv lesz a tetszelgő kaezér nőből igénytelen áldozatkész gyöngéd anya. ki nem is annyira magának, mint inkább kizárólag övéi nek él. Mindamellett hogy tehát látszólag megcsökken a közép kort élők fogékonysága költői eszmék iránt, hogy látszólag kialszik belőlük a lelkesedés; azért a heives irányban fejlett ember nem lehet közönyös az életszabályzó magasabb esz mékkel szemben, csakhogy magát életkörülményeikhez mér ten határozott korlátok közé szorítva halad előre, tudva azt, hogy az egész világ érdekeit keblére nem ölelheti, s tudva azt is, hogy csekély emberi erővel mindent úgy sem vihetni ki s nagyon is komolyan meg van győződve annak igazsá gáról, mit Gőtlie a művészetre vonatkozólag mond, hogy különben is „bi der Beschränkung zeigt sich der Meister.“ És mint a férfi e korban állást foglal, hivatalt vállal, va gyont szerez, családot alapit s munkásságát határozott s ál tala megközelíthető czélokra összpontosítani tartozik: ép ngy tartozik a nő is magát a sok képzelhető férjek közül egynek áldozni s mint annak állhatatos hűséges neje, egy szűk csa ládi körre szorítkozva másokat boldogítani, bogy ennek tu datában s élvezetében maga is boldoggá válhassók. És íme csak is ezen egy határozott ezélra irányzott munkásság s ezen önkényt választott, de egyéniségünknek leginkább meg felelő foglalkozási kör lelkes művelése s az ezzel járó köte lességek lelkiisméretes s áldozatkész teljesítése mellett és ál tal, készíthetjük s érdemelhetjük meg részünkre a nyugalmas élvezés korát, vagy is az ö r e g - k o r t . Az ö r e g - k o r az 50—55-ik életévvel kezdődik s a 70—72-dik évtől a g g k o r n a k mondatik. Ezen életkor tulnyomólag a benső, vagyis szellemi élet időszaka s inig az itju-korban á külbenvomások visznek és ragadnak bennünket s adnak legtöbbször irányt úgy egyes cselekedeteinknek, mint általán egész fejlődésünknek; míg továbbá a középkor ban szerzett tapasztalatok s ezekből levont életelvek alapján magunk határozzuk meg önmagunkat összes cselekvőségünk ben, vállalatainkban s küzdelmeinkben: addig az öregkort élő előtt az élet nemesebb feladatait kifejező eszmék minden ábrándtól menten tisztán állanak s igv szent bizalommal és
1
megnyugvással halad és működik oly irányban, mely az előbbi életkorok erőfeszítéseihez s izgalmaihoz mérten leskevesebb csalódást foglal magában, mert átélt, átérzett életta pasztalatokon alapul. Ebből következik aztán, hogy az öreg ember nem lesz oly könnyen megindítható, uj és múló ér dekű vállalatok részére nem lesz oly könnyen megnyerhető, mint az ifjú: nem is érzi magát minden eset által tcttlegességekre, visszahatásra ragadtatni, mint a középkort élő férfi, ki ép az örökös harczban, küzdelemben, rombolásban s alkotásban érzi magat boldognak: sőt ezekkel ellenkezőleg az öreg határozataiban késedelmes, de óvatos, épen a lénye ges és szökségképeni dolgok iránt annál több biztosságot, annál helyesebb belátást s annál finomabb tapintatot tüntet elő, s neki megfelelő vállalatok keresztül vitelénél ép azért még következetesebb s még kitartóbb, mint a középkort élő ember. Ezért bölcseség, lelki béke s a kedélynek gyermokdedsége és nyugalma azon nemes jellemvonások, melyek a természetes életirányt követő öregnek koronát tesznek fejére s őt az ifjak és férfiak feletti tekintélyes uralomra és bölcs vezérkedésre képesítik. Es épen ezen kiváló jellemvonások azok, mik az öreg-korban élők számára köztiszteletet, feltét len bizalmat, tekintélyt és elsőséget biztosítanak. S valóban jól is esik kegyelettel tekintenünk az őszre, ki átélve az élet komoly küzdelmeit, kiismerve a dolgokban és életviszonyok ban a lényegest, igénytelensége, nyugodt lemondása, nemes nélkülözése s e mellett mély belátása és öntudatos ártatlan sága által önmagán oly kitűnő erényeket tüntet elő, melyek az em beri élet valódi díszei s ,oly érdemek, melyek az embert, valódi emberré avatják. Bizonyosan tehát nagy előítélet az, melynél fogva a mindennapi életben sokan az öreg-korról fájdalmas, szánakozással szófiának s szónoki hatásvadászattal leírják azon szenvedéseket, azt az elerőtlenedést, kimerültséget, mely az öreggel az életet megutál tatja S' őt a ránk nézve oly iszo nyatos halál gondolatával eleve kibékíti. Rendes fejlődés mel lett épen az öreg-kor az, mely az ember számára a legtisz tább s legönzetlenebb örömöket megérleli s legtöbbször az ember önmaga oka annak, ha reá nézve az öreg-kor csupa „nem szeretem“ napokból áll. melyektől megszabadulni va lóban isteni jótétemény.
Áttekintve eddigi fejtegetéseinken, még egy hatalmas előítélettel kell megküzdentink s ez abban áll, hogy sokan haj landók az életkorok közül egyet kiemelve, • a többieket, ezek rovására ócsárolni. Úgy látszik ezek felületesen fogják fel az emberi élet fejlődésének természetes rendjét, s hamis mértékkel mérnek, midőn tán az ifju-kornak csak előnyeit sorolják fel s a közép- és öreg-kornak csak fogyatkozásairól emlékeznek meg. Minden életkornak úgy előnye, mint hát ránya szembetűnő; csakhogy ezek egymást ellensúlyozzák s egymás nélkül nem is képzelhetők. így előnye az ifju-kornak testileg a gyors kifejtés, az ezzel adott nagy erő készlet, egészség, melynek testgyakorlatok, józan nevelés s a szüksé gekhez mért okszerű orvoslás által munkaképességét, ügyes ségét bámulatosan fokozhatjuk ; előnye az ifju-kornak lelkileg a tehetségek gyors kifejtése s mesés fogékonysága, melyek nek tanulmányok általi képzése mellett biztosíthatni számunkra tisztességes, tán dicsteljes jövőt a szerint, a mint a kínálkozó alkalmat okosan megragadva, magunk sokoldalú kiképzését annak idején el nem hanyagoljuk. Igen, csakhogy eme gyors testi és lelki fejlődés fonákja aztán azon szánalmas lehetőség is, hogy soha nem követhetünk el oly pótolhatlan mulasztást, vétséget s bűnt önmagunk ellen, mint épen az ifjú korban, hol e mellett még a fejlődő ember legkevesebb élettapaszta lattal s leggyarlóbb önuralommal hir s leginkább van mások kegyelmére s tán alapjában hibás vezetésére utalva. Ha tehát az ifjú-kori az élet tavaszának nevezzük: akkor nem szabad na felednünk, hogy a tavasz is csak azért szép, meri ez a természet ébredése, mely a hosszas halál után annyira ked vesen meglep; ha a ifjú kort a virágzás korának nevezzük: akkor nem szabadna felednünk, hogy épen a fa virágai kö zül ezer és ezer hűl alá a földre a nélkül, hogy gyü mölcsösé érhetnék. Ismét mások tán a közép-kori hajlandók dicséreteikkel elhalmozni s az előzményt, melyen ez, alapúi, s a következ ményt, melyben feloldást talál, kevés jelentőségűnek mondják. Tagad hat,lan. hogy a munkaképesség, az akarati erély, az egy ezélra törekvő küzdelem — kivált ha eredményes az, — az önmérsékletre vezető meggondolás oly méltósággal ruház zák fel a közép kort élő embert, minőt az ifjúnál még nem
17 s ag üregnél már többé nem igen találhatni. Csakhogy nem szabadna felednünk e mellett, hogy épen a közép-kort élők hajlandók leginkább — hibás nézetekből indulva ki — zsarnokoskodásra, mások feletti erőszakoskodásra, igazságtalan ságra, türelmetlenségre, élethalálharczra, engesztelhetlen gyű löletre’ és vak szeretetre, melyekhez se ész tanácsával, se ta pasztalat tanulságaival javitólag hozzá nem férhetnek. És mennyi az a család, mely épen a családfők méltatlan ma kacssága, felvilágosítást kerülő elfogultsága, türelmetlensége és sokszor szeszélyes erőszakoskodása folytán válik örökre szerencsétlenné. Valóban ha a közép-kort az emberi éiet termő nyarának és gyümölcsökben gazdag őszének nevezzük: akkor nem szabadna felednünk, hogy a nyár és ősz legvi harosabb évszakok, melyekben gyakran összes reményeinket egy fergeteg, egy villámcsapás, egy jégverés rögtön és vá ratlanul örökre megsemmisítheti. Es igy végre az öreg-kornak is meg van fény- és árny-oldala. Ha bölcseség, nyugalom, teljes önuralom s az érzéki befolyásoktól ment erkölcsi szabadság tüntetik ki s teszik legtöbb esetben tiszteletreméltóvá az öreget: úgy nem szabad egyszersmind megfeledkeznünk azon korcs alakokról sem, kik mert érzik a testi erők hanyatlását, babonához, szé pítő. erősitő, élethosszitó szerekhez, kuruzslásokhoz folyamod nak s végre is nyegle szemfényvesztők s ámitó álszenteskedők befolyása alá kerülve bűnök rabszolgaságában rettegik a halált. E mellett mert épen nein oszthatja már az öreg az ifjabb nemzedék örömeit s élvezeteit, könnyen gvanakodóvá, irigygyé, alattomossá, cselszövővé válhatik. Továbbá, hogy a vagyon szerzésére való képtelenség mily könnyen fösvénnyé, kapzsivá, vagy piszkos cynikussá tehetik az öreget, arról is elég szánalmas tapasztalatot nyújt a közélet. Sót legroszabb esetben a megszokott, bűnök az öreg-korban is felütvén irtóztató fejeiket, könnyen csábítják az állhatatlant vén napjaiban is aljas zsarnokságra szemérmetlen kicsapongásra, hitvány csalfaságra s oly czégéres gonoszságokra, melyek az emberi életet örökre beszennyezik. És itt is tehát, ha az öreg-kort az étet nyugalmas és békés telének tekinthetjük: akkor nem szabadna felednünk, bogy gyakran a tél ép azért irtóztató, mert minden nemesebb életnek lehetőségét elpusztítja s megsemmisít vadságával. 2
•
Utoljára is tehát minden életkornak meg lévén eredeti jelleme, bizonyos előnyei úgy, mint hátrányai, nem egy bi zonyos életkortól föltételezettnek kell képzelnünk életboldogsá gunkat s be kell látnunk azt, hogy mindezen felsorolt s jel lemzett életkorok nem magukban értékesek, de általunk érté kesíthetők s értékesítendők s nem is különválva és egyenkint, de egymást kiegészítő összhangzatos lefejlésükben együtt véve érnek sokat s valódi irigylésre méltó ember nem az, ki tán ifjú-, közép- vagy öreg-kort él, de az, ki mind ezen életkorokban tud, akar és bir minden körülmények között valódi ember lenni s maradni. És épen ez azon magasztos feladat, a melyért méltó élni s egy hosszú, tán küzdelmes életen át, szent hittel s törhetlen akarattal fáradni oly köz érdekű czólokért, melyek valósítása, vagy csak lehető meg közelítése is, az embert éltében s halálában örökre megdicsőiti. Kár, hogy eme lélekemelő alapigazságot nem karoljuk föl elég lelkesedéssel s legtöbb esetben úgy élünk s ugv te szünk, mintha önéletürik becséről nem bírnánk teljes és vi lágos tudattal s azt meg épen nem hinnék, hogy életünk idő tartama, értéke s boldogsága is főleg önmagunktól függ. E meggyőződés emelésére fejtegetéseim záradékául még egy pár figyelmeztetéssel szolgálni megkísértem. Azt mindenki tudja, ki önmagára ügyel, hogy az ember testszervezete — képiesen szólva — bámulatra méltó gépe zet, mely külön feladatokkal bíró apróbb gépecskék kölcsön hatásán s összmüködésén áll főn. s maga a szervezet egé szében egy magasztos gondolatnak szolgál, mert alapot nyújt a lelki élet kifejlődésének s végtelen gazdag tevékenységé nek. Jól mondja tehát a szent-irás, hogy „a test, a bennünk lakozó szentlélek temploma,“ és mégis mi ezen templomot ugylátszik legtöbb esetben meg nem becsüljük. Keresett táp lálék. fűszeres ételek, hevítő italok s természetellenes élveze tek, sok éjjelezós, szerfeletti erőkifejtés, szenvedélyes életmód, sót egyéb vétkek által is siettetjük eme gépezet romlását, mint a pajkos gyermek, ki erőszakkal feszit! a fali óra sú lyát, hogy azt gyorsabb járásra kényszerítse. Ily kényszer nyomása alatt az óra csakugyan gyorsabban jár, életidőnk hamar lefoly s aztán mégis nem restelünk panaszkodni az
élet rövidsége miatt. Pedig nemcsak életünk értékesítése, de sok tekintetben életidőnk hosszítása is tőlünk függ s ha hí ven ragaszkodnánk a természet útmutatásaihoz s életmódunk keresett igényeink s élvezeteink körében józanul és jókor korlátoznék magunkat, ha úgy az egyes ember, mint maga a társadalom az emberi élet kímélésére s gondos ápolására több komoly igyekezetei fordítana: akkor tán ha nem élhet nénk is mindnyájan mathusálemi életet, — mert hisz öröklött gyengeségeink, kórhajlamaink s betegségeink vihara igy is elég hamar kioltaná éltünk tüzét, — mégis bizonyosan sok kal több évvel szaporíthatnék meg életidőnk tartamát s leg alább munkaképességünket, testi jólétünket s ezzel élvezeteink tartósságát s érdekét mindenesetre sokszorosan fokozhatnék. Azonban végre is időben korlátolt lények vagyunk, s a természet alaptörvényét nem fogjuk soha megmásíthatni, melynélfogva mindaz, a mi anyag, elporlik, mind az, a mi él, egykor meg is hal. És épen az öreg-korban s még in kább az agg-korban szembetűnő azon hanyatlás és erőfogyaték, mély folytonosan növekszik s megérleli az embert a sir szá mára. Azon pillanat, midőn a magasabb röptű lélek ózdi jaira lassacskán alkalmatlanná levő test végkép felmondja a szolgálatot, midőn a test szerveinek életmüves működése meg szűnik, s midőn összeomlik azon alap. melyen a lelki élet keletkezett, tovább fejlett s létezett, ezen pillanat halálnak mondatik. S mi az emberi életet csak azon pillanatig kisér hetjük figyelemmel, aztán legördül előttünk a függöny s el fedi szemeink elől a jövőt s mi ott állunk a sírnál vagy félelemmel a legroszabbra készen, vagy kegyes hittel itt is a legjobbat remélve. Pillantsunk csak vissza a lenyugvó nap után, nézzük csak végkifejlésében az emberi lelket s tán épen eme figyel mes vizsgálódás fog kibékíteni sorsunkkal s a halál inkább kegyes hitet, mint kétségbeejtő félelmet fog ébreszteni keb leinkben. A bölcsőtől a sírig hova fejlett az emberi lélek ? Lassacskán kibontakozott az érzékiség bűvös hatalma alól, fokozatosan mindinkább tudatossá lelt s ezzel kapcsolatban mindinkább fölszabadult mindattól, mi lényegével s ennek megismeréséből levont magasabb rendeltetésével ellentétben áll. A bölcsőtől a sírig mindinkább emelkedett a fejlődő lé-
20 lek, mindinkább tökélyesbült, s ezzel annál teljesebben belátta, mily rövid az nt, melyet befutott s mily sok azon feladat, melynek megoldására ő képesítve s igy hivatva is volna. Es most azon pillanatban, midőn a tisztult öntudat kijelöli előt tünk az emberhez legillőbb eszmei czélokat, melyek életbe léptetése ránk nézve hivatásunkból folyó kötelesség; most midőn a legszentebb lelkesedés vezet az igaznak, a szépnek, a jónak utain, most midőn a gyakorlatilag is ügyessé vált akarat leginkább képes a lehetőt csalódásoktól menten való sítani, a gondolatot tetté érlelni: most kellene az emberi életnek egyszerre és örökre megsemmisülnie ? Nem ? Ilyen keserves játék, ilyen keserves csalódásban szétfoszló semmi ség az emberi élet nem lehet!! Epen óletfejiódésünk nyomo zása, az életkorok értékének fölismerése s méltatása s ama tragikus fordulat, mely mindennek véget vet, vagyis a halál rejtélyes tüneménye érlelik meg bennünk a lélekhalhatatlanság hitét. És ha jelenleg nem vagyunk is képesek a jövő élet lehetőségét kimagyarázni, de a lelki élet fejlődésének természete utal s jogosít annak hivésáre, hogy eme végtelen czélu fejlődés, mit emberi életnek nevezünk, nem maradhat betetőzetleri épület. Különben e hitnek ápolása nem a tudo mánynak, de az ember nevelésének feladata. Nem lehet azt senkire ráerőszakolni, mert annak magától, vagy inkább isten ihletésére kell keletkeznie. Kiben azonban ezen hit ed dig teljessé s erőssé nem válhatott, használja föl csak oko san az életet, oldja meg lelkiismeretes hűséggel mind ama feladatokat, miket helyesen felfogott életkora kötelességévé tesz, iparkodjék zúgolódás nélkül betölteni egyéni hivatását s minden irányban kifejteni szellemének és jellemének értékét. s akkor az tán reá nézve sem válik rómletessé a halál,mert vagy bölcs meg nyugvással fog tekinteni a másíthatlan kényszerűség elé, vagy azon lélekemelő hittel fogadja végzetét,melyről a költő ekém zeng: „B izton tekintem m ély sirom é jje lé t! Z ordon, de óh nem, nem leh et az g o n o sz: M e rt a T e m unkád ; o tt is elszórt C sontjaim at kezeid ta k a r já k .“
Szarvas, május 23. 1877. B e n k a G y u la , tanár.
21
BJ Közlemények és kimutatások az ig a z g a tó sá g tó l.
I Adatok a tanoda történetéhez. A személyi változás, melynek tanári testületünkben esetleg leendő bekövetkezését tavalyi programmunk „adatai“ közt eleve jeleztük, az 1S7"/r-diki tanév nyiltával tényleg bekövetkezék. A körünkben 24 '/, évig jeleskedett természeti a r.áruak S á r l a y J á n o s nak ez állásról leköszönését a patronátus-egyházmegye elfogadá, s ennek következtében uj tanerőül megválasztaték M o r a v c s i k G é z a ur, a budapesti tanárképző egyik jobb nevű végzett növendéke, tekintélyektől ajánltatva, különösen széptani és modern-nyelvészeti szakképzettségéért. 0, a tanév első 6 hetén át helybeli tudós segéd-lelkész Gajdács Pál ur által helyet tesítve, múlt októberhó derekán lépe sorunkba, hozva együtt az ifjú kor ral és tűzzel valódi hivatást, mely előtt dús tapasztalatokkal áll nyitva az ars longa alkalmazási tere, — hozva továbbá szakszerű képzettségével férfierőt, férfiakaratot a tudományos és erkölcsös hatáshoz. E személy vál tozás kapcsában önként kinálkozék a tárgyak czélszerübb elosztása tan erőink közt, minek folytán névszerint a Sarlay által képviselt természettudományt az ugyanebben szakférfinak ismert C h o v á n K á r o l y veheté kezeibe, bizonyára nem csekély megnyugvásával a távozott lelkes elődnek, ki távoztában sem szűnt meg együtt érdeklődni tárgy és ifjúság iránt. — Különben a tanári kar keblebéli változásokról szólva, évi bal eseményül kell feljegyeznem az érzékeny csorbát, melyet egyrészt L á n y i G u s z t á v vallás- és nyelvészet-tanárnak gyakori gyöugélkedése, másrészt M i h á l f i J ó z s e f történet-tanárnak közel két hónapon át izületi csúzban való súlyos szenvedése, testületi hatásunkon ütött, haszinte mind a két kedves férfiút telhetőleg igyekeztünk pótlani.
T o r n á i z a t u n k r a , az ezt 2 év előtt közelismerés melleit megindított Gotesha Lajos elvonultával, múlt szeptemberhó végén beállitók O l á h M i k l ó s úrat, egy derék ifjú erőt, úgy saját kitűnő okle velének, mint báró Podtnauiczky Frigyes urnák — intézetünk eme válto zatlan érzelmű nagy pártfogójának — határozott ajáulata alapján. Tornászatunkat, megfelelőleg az eszmének, mely már tavalyi programmunkban penditve volt, kiegészítők egy főgymnasiumi u s z ó - i s k o 1 a felállításával, melynek intézése szinte a tornatanitói teendők közé soroztatott. Kísérlet, mely a helyi viszonyokban bírja indokoltságát A mi a felgvinnasiummal kapcsolt n é p t a n í t ó - k é p z é s t B e n ka G y u l a k é p e z d e i i g a z g a t ó v e z e t é s e al a t t illeti, erre nézve fájdalmasan tapasztaltatván, hogy tudományos belértékével, és gyakorlatban igazolt életrevalóságával koránt sincs illő arány ban, sőt rivó ellentétben áll a növendékek 10—14 közt lebegő száma, — iskotanácsilag elhatároztaték, hogy jövőre a seminaristák, s közülök ok vetlen azok, kiket llenka igazgató ajánland, t á p d a i i n g y e n e s s é g b e n , t a n d í j m e n t e s s é g b e n és e s e t l e g e g y é b a n y a g i k e d v e z m é n y e k b e n r é s z e s í t e n d ő k. Ez elő nyökhöz, melyek a szegénység akadályaival küzdő ifjakra kell hogy némi vonzerővel hassanak, járuljon rugóul ezeknek tudatában még az a gondolat, hogy a terjedelmes békési esperesség, melynek keblében tény leg 80-nál több rendszeritett tanítói állomás áll fenn, és a szükséghez képest még számos újnak létesítése van folyamatban vagy tervben, oly ifjaknak, kik itt nyerendnek képesítést, az alkalmazásnál egyebek fölött elsőséget ád. A felvételnél szabályszerű szigort alkalmazánk. Míndazáltal jelen évre b e k e b l e z e t t i f j ú s á g u n k s z á m a szintén tekinté lyesnek mondható, rúgván az 17 magántanulóval, 457-re. Különösen a II-ik osztály aránytalan népessége párhuzamos osztályt is igényelt volna, ha körülményeinktől telik. Az ifjúság komoly cselekvőségét, s erkölcsös szerény viseletét, egészben véve, haladásban levőnek s az irányában tő lünk támasztott emeltebb kötelménnyel, sziute osztályok szerinti lépcsőzetben, együtt emelkedőnek kell jellemeznünk. Tekintve ugyan az egész ségi viszonyokat, hagymáz és makacs váltóláz által több ifjú lön hátrál tatva tanulásában, sőt bárom (VIII.- VI. és II-ben egy-egy) ki is betegült. Az ö n k é n t e s t e v é k e n y s é g n e k is nem egy dicsé retes jelét mutatá ifjúságunk. Feltűnt az először is az ö n k é p z ő t ö r n é 1még pedig ennek mind emelkedett népességében (összes tagszám
in I 23) mind versenyző munkásságában, mely utóbbi nehezebb dolgozások tól sem riadt vissza, s az elnöktől inkább igóuylett mérséklő mint buz dító szót. Lelkesen látogattaték a t a n u l ó i d a 1 k a r is, folyvást a közkedvességü Benka Páltól vezetve, ki az évzárti hangverseny alkal mával 84 ifjút léptete fel, nyújtva a közönségnek élvezetes estélyt. Z o n g o r á l n i is szép számmal tanultak zenész tanároktól. E sorba tartozik az Oláh Miklós úrtól vezetett d i s z t o r n á s z - s z á z a d is a maga ügyes gyakorlataival, és három nyilvános előadásával, melyek közül kiváltkép az évzárti részesült szép számmal egybesereglett közönség han gos tetszés nyilvánításában és jutalmaiban. A részletesb s z i g o r l a t o k m e g t a r t a t á n a k a köz vizsgálat előtti 8 napon, szinte minden osztálylyal naponként egy-egy tárgyból. Mely tetemes feladatnak hogy megoldása aránylag rövid idő alatt sikerüljön, a vallástanból különféle felekezet szerint még juu. elején a vizsgálat előlegezte, a 2 legalsó osztályban pedig ismetlet czimén hasonlót tevénk a természetrajzzal, számtannal és német-nyelvtani ele mekkel. A n y i l v á n o s v i z s g á l a t o n (tanítóképzői jun. 18-áu d. u., főgymnasiumi juu. 18-án) szülék és patronatus előtt az évi főbb credvényeknck m. e.csúcspontok szerinti átnézetőnyujtaték. A z é r e t t s é g i írásbeli vizsgálat még május derekán végeztetők, a szóbeli vizs gálat idejéül pedig kitűzőiének junius 20-ik és következő napjai, le z á r tával a VJII-ik osztályban jelen lévén 31 nyilváuos, 2 magánnövendék, összesen 33, ezek közül érettségire bocsátiaték 29 nyilv. és 2 magánnöv., tauitóképesitőre 2. Es igy nagyobb ifjúságunknak egyöntetűbb jó szelleme és szorgalma következtében, habár 1 kétesebbnek találtatott, általán senki sem gyöngelteték annyira, hogy ne lenne vizsgálatra bocsátható. Az érett ségi vizsgálat eredményét lásd alant a zárközleményben. Ö s z t ö n d i j és j u t a l o m osztatok*) még pedig, egy pár külső alapitványbeli ösztöndíjnak kivételével, mind évzártával, összesen 64, jelesül „ösztöndíj“ 28, „jutalom“ 36; ez utóbbiak közűi pénzjutalom 20, könyvjutalom 16. A könyvjutalmak közül 4 a magyar kir. természeti, társaságtól, 2 Chován Károly tanártól, 10 a főgymnasiumi könyvtárőrtől eszközölteték. Taneszközi gyűjteményeinket illetve, k ö n y v t á r u n k össze sen 281 kötettel, m ú z e u m u n k 12 physikai készülékkel gyarapodék, elébbi Mihálfi könyvtárör, utóbbi Chován muzeumór lelkes, avatott gondozása mellett. (A részletek alább az illető czim alatt.) *) Nem mind saját tanodái hatóságunktól.
24 A pénztári állás kitüntetésére feljegyezzük, hogy az 1875 76-iki tanévben j ö v e d e l e m volt 2655 i fit, k i a d á s 21290 frt, nem számítva utóbbi összegnél az építkezési adósság törlesztésére fordított több mint 2000 frtnyi kiadást. Az 1876—77-iki mérlegről annyit elólegézhetni, hogy mig a kiadás nagyban egyenlő az előbbivel, addig a bevétel a kisebb gazdasági jövedelemnél fogva némi csökkenést mutat. K e g y e s a d o m á n y o k címén — nem számítva itt a supplikácziót — befolyt ez idén 369 frt. [lásd az illető cim alatti kimutatványt.] Megtisztelő s buzdító l á t o g a t á s szerencséjében részesitók tanárkarunkat és ifjúságunkat: aprilhó derekán méltóságos 13 e 1 i c z e y I s t v á n ur Békésmegye közszeretetü főispánja; jun. 2-án főtisztelendő dr. S z e b e r é n y i G u s z t á v bányakerületi püspök úr, kisértetve ntü S á r k á n y J á n o s esperes, tek. K e m é n y M i h á l y fel ügyelő s orsz. gyűl. képv., és nt. K o r e n P á l lelkész és egyházul, fő jegyző uraktól; végre jun. 6-án ngos O s z t r o l u c z k y G e y z a ur, intézetünk eme felvidéki szintoly magas miveltségü mint nemes, hazafias barátja. Főtiszt, püspök ur igen nyájas, ifjúságunkat atyai figyelmével kitüntetőleg megajándékozó látogatásásáról megjegyezzük, hogy ez pi hentető kitérésül is szolgált szellemének a kánonszerü vizsgálat fáradal maiból, melyet főpásztor ur ép ama napokban a szarvasi egyháznál vég rehajtani kegyes vala.
II. Tiszti személyzet. A) Patronatus. Gyakorolja ezt a b é k é s i á g o s t a i h i t v . e v a n g. e g y h á z m e g y e , ez idő szerint tek. K e m é n y M ih á 1 y felügyelő és ntü. S á r k á n y J á n o s esperes úrral az elén támogatva egy tanácscsal, mely számos tekintélyes papi, világi és tano dai férfiakból van alakítva. B) Igazgató jelen s köv. 2 évre Tatay István. A tanítóképzőre nézve igazgató Benka Gyula. C) Pénz- és gazdaságügy vezetők. A számvizsgáló bizottság elnöke Koller Gábor; pénztárnok és ephorus Dlhányi Zsigmond; gazdasági gondnok Mikolay János. Mindezekre nézve az utalványozói tisztet ntü esperes ur viszi. D) Tanerők és gyüjteményőrök. a) R e n d e s g y m n á s i u m i t a n á r o k :
•
2a
1) Be n k a G y u l a , a praeparandia igazgatója a a Vll-ik osztály vezetője, előadta VII. ős VlII-ban a bölcs, clötant, VII-beu a magyart, a praeparandiábau a nevelés-taiiitástaut, zene-elméletet s gyakorlatot, éneket, stb. 2) Dl h á n y i Z s i g m o n d , az I. osztály vezetője, - tanított I-ben latint s magyart, I. és II-bau mennyiségtant, földrajzot és tör ténelmet. 3) C h o v á n K á r o l y , a VIII. oszt. vezetője, tanított VlII-ban physikát és magyar irodalmat s irályt, IV-ben természet- és mennyi ségtant, pár más helyütt természetrajzot. 4) I vi cs ka D á n i e l t a n í t o t t VlII-ban vallástant s németet, Vl-ban vallástant, latint, praeparandiábau kátét, szlávot, zenét. 5) K o r é n I s t v á n a III. oszt. vezetője, tanított Ill-ban ma gyart, latint, németet, szlávot, ásványtant; YI-ban növénytant. 6) L á n y i G u s z t á v tanított V. VI. VII-ben hellént, V. és VIIben vallástant, V-beu rajzot. VII-ben németet. 7) Mi h á l fi J ó z s e f a VI. oszt. vezetője, tanított a felgvmnásiumban végig történelmet, — a Yl-ban magyart és németet is, II. és IV-ben rajzot. 8) Mo r a v e s i k Gé z a , a IV-ik oszt. vezetője, tanitott IV-ben magyart, németet, földrajzot s történelmet, II. és Y-ben magyart. 9) S z e m i á n D á n i e l a II. os^t. vezetője, — tanitott a II-bau latint, I. és II-ban vallástant, németet és természetrajzot. 10) S z e m i án D é n e s az V. oszt. vezetője, — tanitott az Vben latint, és németet; a IV-ben vallástant és latint. 11) S z e n d y G y ö r g y tanított mathesist a 4 felső osztályban, természéttani föjdrajzt VII-ben, történelmet és mennyiségtant Ill-ban. 12) T a t a y I s t v á n igazgató, — tanitott VII. és VlII-ban latint, utóbbiban görögöt is. b) S z a k t a n á r o k : 1) V a l l á s t a n r a : t. G u b i c z a István róni. kath., és Schilf Adolf izr. katecheta. 2) A r e n d s z e r e s í t e t t t o r n á s z a t r a : 0 1á h Mik lós okleveles tornatanitó. 3) M ü é n e k r e és z e n é r e B e n k a Bál műének- és OhoVá n Z s i g in oud zene-tanár. 4) S z é p í r á s r a : lAng Gusztáv tanítójelölt. A működött tanerők összege: 18. c) T a n e s z k ö z i t á r a k őrei a tanárkarból:
I
26 a a a a a
múzeumé Ohován Károly, könyv- és régiségtáré Mibál fi Józnaf. zeneiskoláé Benka Gvula, tornai eszközöké Oláh Miklós, rajzgyüjteményé Lányi Gusztáv.
ÜL Az 187r,i7-iki tanévbon végzett tanítás. A) M ö t c l c z ö t á i * g ' y a 2 i . a.) " V a - l l á t s t a / n . I. oszt. hctenk. 2 óra: ó-szöv. biblia tört., P á l f y J ó z s e f nyo-' mán elbeszélve kér. erkölcstan alapjául, — L. káté előrésze emlézve, szintúgy megfelelő szentirási helyek s egyházi dalok egy szemelvénye. Gyakorlás az egyh. éneklésben. Tánár: Szemián Dániel. II. oszt. hetenk. 2 óra: Ujszöv. bibliai történetek P á l f y J ó z s e f szerint elbeszélve, hit- és erkölcstan alapjául; kiegészítve a kis káté folytatásával és bevégzésével. Ének. Tanár: Szemián Dani. III. oszt. hetenk. 2 óra: a kér. egyház történelme jelentékenyebb mozzanataiban és alakjaiban vázolva H a a n L. egyháztört. könyvecs kéje nyomán. Az éneklés folytatva. Tanár: Koren. IV. oszt., hetenk. 2 óra: kér. löt- és erkölcstan, S z é k á c s k á t é j a nyomán. Az egyházi éneklés gyakorolva. Tanár: Szemián Dénes. V. oszt. hetenk. 2 óra: ó-szövets. bevezetés, Z s a r n a i nyomán. Ének gyakori. Tanár: Lányi. VI. oszt. bet. 2 óra: újszövetség bevezetés, Z s a r n a y nyomán Egyh.ének.Tanár: Kicska. VII. oszt. hetenk. 2 óra: egyetemes és hazai prot. egyháztört. a P á 1 f y-féle tanf. szerint. Egyh. ének. Tanár: Lányi. VIII. oszt. hetenk. 1 óra: kér. hit- és erkölcstan, Z s i l i n s z k y M. tanfonala szerint. Egyházi énekek. Tanár: Kicska. Jegyzet: Más vallásiunk illető hittanáraiktól tanitattak magában a tanodában, a nekik felsőbbjeiktől eléírt vezérfonalak szerint.
b)
n;yelrsr, lrá,l;y, irodalom.
1. oszt. hét. 3 óra: T o r k o s L á s z l ó m a g y a r n y e l v t a n a nyomán: beszédrészek ismerete, szóképzés, szóragozás; heten kénti két Írásbeli feladvány; D l h á n y i o l v a s ó k ö n y v é b ő l 31 olvasmány fejtegetve és emlézve, 22 olvasva. Tanár: Dlhányi.
Ii. oszt. hét. 3 óra : t. k. I o r k o s L á s z l ó nyelvtana ás D 1h á n y i Z s i g m o n d o l v a s ó k ö n y v e . Elővétetett a mondattan leginkább gyakorlati alapon, a mondatrészek és mondatok alkalmazásának és szabályainak az olvasmányokból való elvonása s az igy nyert ismeretek rendszerbe való foglalása a tankönyv nyomán. Stilgyakorlatokul a mondattan gyakorlására otthoni és iskolai dolgo zatok, leírások a közvetlen tapasztalatból s elbeszélések a történelem tárgyalt részéből Szakaszok „Toldidból emlézve és fejtegetve. Tanár: Moravcsik. III. oszt. hét. 3 ó ra: Elmélet T o r k o s L á s z l ó n y e l vt a n a nyomán gyakorlatilag. Irályi do'gozatok: a mondatkötés külön féle nemei a tanórában a főgondolatnak bővebb fejtegetése után rögtö nözve, otthon gondosabban átdolgozva; hosszabb irályi munkák: 5 le vél, 6 leirás és 7 elbeszélés elkészítve a feladott terv szerint többnyire az olvasókönyvi czikkek utánzásául. Élőszóbeli előadások: In d a l i III-ik o l v a s ó k ö n y v é b ő l 13 prózai és 13 költői czikk. Tanár: Koren. IV. oszt. hét. 3 óra: k. k. T o r k o s L. o l v a s ó k ö n y v e A stiltan átalában; a stíl nyelvtani, logikai és aesthetikai kellékei, a stil élénkítő idomai: trópusok, figurák; a stil kellékeinek és idomainak szemléltetése a fejtegetett olvasmányokban. Stilgyakorlatul körmondatok, leirások, elbeszélések, értekezések. Olvastattak s részletekben emlóztettek Arany „Toldi“-ja, s kisebb költemények, különös tekintettel a kü lönböző költői fajok jellemére, a stil formáira, mindenütt verstani kiegé szítéssel. T anár: Moravcsik. V. oszt. betelik. 3 óra : k. k. T o r k o s L á s z l ó k ö l t tís z e t t a n a és o l v a s ó k ö n y v e . A költői fonna: compositio és technika; a költői fajok osztályozása, az epikai költészet különösen. A megfelelő olvasmányok fejtegetve és összehasonlítva s ebből az egyes műfajok különbsége szemléltetve, lényege elvonva. Az epos j alleine fel tüntetésére tárgyaltatott Arany : „Buda halála“ és Vörösmarty : „Eger-“ je A stilgyakorlatok az elmélet gondolatköréből indultak ki, számuk: 18. Tanár Moravcsik. VI. oszt., hét. 3 óra: Z s i 1 i n s z k y k é z i k ö n y v e nyo mán előadva a l y r a i k ö l t é s z e t , úgyszintén a t ö r t é n e t i os bölcsészeti próza főbb fajai kapcsolatban megfelelő mintamüvek olva sásával s otthoni és tanodái dolgozásokkal, melyeknek száma: 22. Ta nár. Mihálfi. VII. oszt. heti 3 óra: az első félévben a drámai költészet elmé lete Z s i l i n s z k y M. k ö l t é s z e t és s z ó n o k l a t t a n í
28 kézi könyve szerint vétetett elő, a mennyiben pedig a tankönyv ide vágő részei — régibb tanítási terv szolgálatában állván e mii —- minden ben kielégítőt nem nyújtottak, pótlö jegyzetek készítettek Névy László nak és Szigligeti Edének a „drámai költészet“-et tárgyaló müveiből. A tanidőhez mértten a hazai s világirodalmi remekebb müvek szebb ré szei az iskolában olvastattak s magyaráztattak, sőt egyes müvek önálló tanulmányozása irálvmü alakjában mindeniktől megkivántatott. A máso dik félévl)en a szónoklattan vétetvén elő a fentemlitett kézi könyv sze rint az elmélettel párhuzamosban mintamüvek olvastattak, kivonatoztattak s a kitünőbbek nehánya egészben vagy töredékesen emlékeltetett, hogy igy az előadásban is gyakoroltassák a tanulóság. Az elmélettel lépést tartva választattak meg az irálygyakorlatok tárgyai s kidolgozási alakjai, mint azt azok részletes jegyzéke igazolja. Tanár: Benka. VIII. oszt. bet. 3 óra: a magyar nemzeti irodalom története, heten ként. 2 órában a N é v y L á s z 1 ó-féle tankönyv szerint; egy-egy heti órában zárdolgozatok; az otthoniak bírálva, az alaki és tartalmi hiá nyokra való figyelmeztetéssel. A dolgozatok nem szerint: értekezések, elmélkedések, beszédék; az iskolai zárdolgozatok feladványai a gymnásiumi tanitás folyama alatt tüzetesebben tárgyalt anyag felelevenítését ezélzók; az otthoniak, önállóbb alakítást igénylők. Tanár: Chován.
c) HL,Sitin. I. oszt. hét. 6 óra: S c h a 1 1 z K. szerint első félévben a névszók ragozása, szavak emlézése s mondatokká fűzése; Il-ik félévben a rendes cselekvő-, szenvedő és álszeuvedő igék ragozása, szavak emlé zése, 30 fordítási gyakorlat S c h u l t z - K i s L a j o s g y a k o r l ó k ö n y v é b ő l . Tanár: Dlhányi. II. oszt. liet. 6 óra: rendhagyó igék és nevek ragozása megfe lelő fordítási gyakorlatokkal magyarból latinra számszerint |56, fej tegetve s emlézve 16 latin szövegű mese és természetrajzi leirás. Tanf. mint az első osztályban. Tanár: Szemián Dániel. III. oszt. hét. 6 óra. S c h u 1 t z-K i s m o n d a t t a n a ele jétől végig a 38-ik fejezet kivételével, a betanult szabályok a gyakorló könyvi példák forditgatása által tökéletesben elsajátítva; S z a r v a s G. tir. p r o s a i c u m á n a k I-ső könyve és a II-iknak 20 fejezete elemezésük s magyarra fordításuk után emlézve. Tanár: Koren. IV. oszt. hét. 6 óra: a latin alak- és mondattan ismétlése, az csak gyakorlatilag, ez elméletileg is, támaszkodva a S c h u l t z-K i s
L a j o s-féle t a n- és g y a k o r i ó-k ö n y v r e. Ezenkívül előadat tak a prosodia elemei szintén S c h u 1 t z-K i s szerint. A mondattani ösmeret alkalmazásául S z a r v a s G á b o r tir. prosaicumából, az I. és II. kény; prosodiai elenizés teréül Horváth Zs. tirocipium poeticumábél az I-ső k. egészen, II-ikból 40 iambsoron kivül 14 összefüg gőbb mese iambokban, a III ikból egy distichonos szakasz olvastatott, és részben emlékeltetett.. Tanár: Szemiáu Dénes. V. oszt. hét. 0 ő rá : C. Jul. Caesar, beli. gall. II és III k. s abból 36 fejezet emlézve is. A Veres-féle Ovidból, 10 hosszabb darab össze sen 917 verssor: Keserveiből, Pontusi leveleiből, Naptárából és Átválto zásaiból fordítva s, egy szakasz méllőztével, (emlézve is. A S c h u l t z Ko l má r - S v á b y - f é l e fordítási gyakorlatokból (I rész) 40 otthon, egypár a tanodában fordittatott. Tanár: Szemián Dénes. VI. oszt. hét. 6 óra : Cicero Catiliua elleni első beszédét magyarra fordították, emlékelték. Virgil Aeneisének első könyvéből nem egészen 500 verset fordítottak, emlékeitek, csaknem mindennap nyelv- és mon dattani gyakorlatok mellett. A K o lm ár-S v á b y-féle fordítási gyakor latokból fordítottak több mint hatvanat a tánár folytonos jelenléte és útbaigazítása mellett. T anár: Kieska. VII. oszt. hét. 6 óra: Olvastuk, fejtegettük Sallust Jugurthfáját, Cicero beszédét pro Archia, s Virgil Aeneisének V-ik könyvét bevezeté sekkel, — a tanulók részéről folytonos praeparatiókkal, és néhány sze melt darabnak emlékelésével. Minden héten egy otthoni dolgozat tanodái együttös kijavítással, minden 2 hétben egy iskolai zárdolgozat: Ta nár : Tatay. VIII. oszt. bet. 6 ó ra : prózai olvasmány: Tacitus Argicolája; költői olvasmány: Horatiusból 28 szemeltebb óda, 1 epódos, 1 satira, 1 levél, és a tanlevél a költészetről. Mindezek fejtegetésének alapjául a tanulók ré széről otthoni öntevékeny előkészülés igényeltetett. Irodalomtörténeti általánosb, s egyes Írókhoz bevezetések. Önkéntes otthoni olvasmányul Cic. Laeliusa szolgált magyarázatos kiadásban. — Hétenkint felváltva 1 otthoni és 1 tanodái dolgozat: amaz tanodailag javítva; emez hol latinból magyarra, hol forditvást. — Horatiusból 4 mü emlézve. Tanár: Tatay. dj G b ö rö g -. ,. d.szt. bet. 4 óra: a C u r t i u s-H a b e r e r n- féle nyelvtant végezve a ui végzett! igék második osztályáig, olvasási gyakorlatokkal a S c h e n k 1-K i s-féle elemi olv. k, szerint. Tanár: Lányi.
30 VI. oszt hét. 4 óra : C u r t i u s H a b e r e r n nyomán végezve a végzetll és rendhagyó igék, nz e szakaszoknak megfelelő gyakorla tokkal. C u r t i u s-H a b c r e r n nyomán a hellen mondattan kapcso latban megfelelő példák keresésével, készítésével. Olvasmányok a H o r v á t h Z s.-féle Xenophon Anabasisából, névszerint: előkészületek a háborúhoz, felvonulás s a kunaxai csata fordítva és elemezve nyelv- és niondattauilag. Tanár: Lányi. VII. oszt. hét. 4 óra: a H o r v á t h Z s.-féle Xenophon nyomán a Kvropaedeiából Kyrosz származása, az ifjúság neveltetése a perzsáknál, az első vadászat, az első csata; Szokrates nevezetességeiből Szókratész vé delme, az istenek lényege és azoknak a világ rendére való befolyása, Heraclesz a válaszúton, a testvérszeretet fordítva és niondattauilag elemezve. A hellen hősi versmérték ismertetése után Homér Iliásából a II. V. és IV. ének fordítva, elemezve, magyarázva, a Hochegger kiadás szerint. Ta nár : Lányi. VIII. oszt. hét. 4 óra: fejtegetve Demosthenes I és III olynthusi be széde; Homér Iliásából a XVIII és XXI ének, alkalmilag tört. beveze tések. Pár szebb hely emlézve. A praeperatio folyvást igényeltetett. Otthoni olvasmányul szolgált a tanulóknak Plató Kritója, magyarázatos kiadásban. Párszor zárdolgozás a tanodában. Tanár: Tatay.
e) K r é m e t . I. oszt. hét. 2 óra : B a 1 1 a g i K. g y a k o r i , n. n y e l v t a n szerint gyakorlás, olvasás, Írás és névragozásban, szavak és mon datok emlézése. Tanár: Szennán Dániel. II. oszt. hét. 3 óra: B a 11 a g i K. nyomán az alaktan ehez foly tatva az olvasás és mondatok készletének gyűjtése, —- könnyebb szárnszetint 33 gyakorlat magyarból németre fordítva s 4 fejtegetett leáirás emlézve. Tanár Szemián Dániel. III. oszt. hét. 3 óra: B a l l a g i K. n y e l v t a n a a határozók, köt- és indulatszók kivételével, kisérve fordítási gyakorlatokkal magyar ból németre; olvasókönyve 32 czíkkének magyarra fordítása és emlé zése. Tanár: Koren. IV. oszt hét. 3 óra: k. k. B a 1 1 a g i n y e l v t a n a és olvasó könyve. A mondat- és szóvonzat tana gyakorlatilag. A stilgyakorlatok ké szítéséhez vezérkönyvül szolgált S c h w i c k e r : „Deutsches Stielhuch“ ja. Dolgoztattak példák a mondatrészek és mondatok begyakorlására és megkülönböztetésére, egyszerű elbeszélések egyszerű Ítéletek szemléleti
31 tárgyakról, tárgyak összehasonlítása s megkülönböztetése, levelek. Költői müvek einléztettek, fejtegetettek, verstanilag kiegészíttettek s prózá ban elbeszéltettek. Tanár: Moravcsik. V. oszt. bet. 3 ó ra : P o n o r i T h e w r e w k Á r p á d n é m o t t a n - és o l v a s ó k ö n y v e I. szerint 27 darab olvasva, fordítva s nagyrészt emlézve, időről-időre szabad előadási kísérletek; a S c h u l t z-K o l m á r-S v á b y-féle g y a k o r l ó k ö n y v I részé ből 37 gyakorlat magyarból németre ford, s két zárdolgozati kísérlet. Tanár: Szemián Dénes. VI. oszt. hét. 3 ó ra: P o n o r i T h e w r e w k Á r p á d n e m e t t a n - é s o l v a s ó k ö n v e - I . szerint 19 darab és W i e 1 a n d Oberonjából az I-ső ének elemezve, fordítva s részben emlézve; viszont a S c h u l z-K o l m á r-S v á b y-féle gyakorlatokból 24 visszafordítva magyarból németre. Havonkint egy önálló dolgozat. Tanár: Mihálfi. VII. oszt. hét. 3 óra: az osztály két órában a P o n o r y T li-féle német kézikönyv Il-ik kötetéből fordított magyarra, egy órában pedig a tanulók kezén lévő könyvekből ( S v á b v-K o l m á r, S z i l á g y i J. és l o g i k a ) magyarból németre. Havonkint két otthoni dolgozat. Ta nár: Lányi. VIII. oszt. hét. 3 óra: P. T h e w r e w k IÍ-ik részéből egy-egy költeményt emlékeitek, Iphigeniát végig olvasták é i a kisebb költemé nyeket nagyobbrészt; az életrajzokat magyarból németre fordították; írás beli gyakorlat hetenkint egyszer követeltetett. H e y s e szerint tanul ták a német irodalom történet vázlatát. Végre, az olvasott szakaszok alapján képeztek a közéletben előforduló mondatokat. Tanár: Kicska. f) IF’ö l d . r a j i s é s t ö r t é n e l e m . I. oszt. bet. 3 óra: B a t i z f a 1 v i földrajzi könyve nyomán : a csillagászati és természettani földrajz alapvonalai; az öt óceánok és vi lágrészek topikai földrajza. Tanár Dlhányi. II. oszt. bet. 4 óra: első félévben Európa, Ázsia, Amerika földrajzn B a t i z f a 1 v i szerint; második félévben életrajzok az ókor történel méből Z s i l i n s z k y M i h á l y tankönyve szerint. Tanár: Dlhányi. III. oszt. bet. 3 óra: egyetemes történelem a piinháborntól kezdve jelen századig, Z s i l i n s z k y é 1 e t i r a t i v á z l a t a i szerint Tanár: Szendv. IV. oszt. hét. óra: Az év első felében Magyarország földrajza főtekintettel a természeti viszonyokra M i h á l f i k. k. szét at, földkép
32 rajzolásokkal; a 2-ik félévben Magyarország története k. k. D i e r n e r7j s i 1 i u s z k y. Tanár: Moravcsik. Y. oszt. hot. 3 ó ra: a keleti népek, görögök és rómaiak történelme Augustusig, főtekintettel a népek vallási, álladalmi, művészeti és iro dalmi fejlődésére. Tankönyv: S z i l á g y i S á n d o r Egyetemes történetének 1-só főzete; Ó-kor. Segédeszközül használtattak: Rheinhard Album des das. Altéi th., Brockhaus-féle Bilder-Atlas és Hollének Palaus, ina, Hellas és Itália fali földképei. O-Hellas és Italia földképét leraj zolták. Tanár: Mihálfi. \'I oszt. hét. 3 ó ra: Ó-kor történelmének befejezése s a római régiségtan, majd középkor történelme a IV-ik századig. Tankönyv : S z i l á g y i ó- és k ö z é p k o r a s kiegészítésül az előadó tanár füzetei. T anár: Mihálfi. VII. oszt. hét. 3 óra : újkor történelme a júliusi forradalomig bezá rólag tekintettel a miveltségre s irodalomra. Tankönyv: S z i l á g y i u j - k o r a. Tanár: Mihálfi. Vili. oszt. hét. S óra: Magyarország történelme főtekintettel az alkotmányosság fejlődésére, H o r v á t h M. középtanodai k. könyve szerint s a magyar-osztrák birodalom vázlatos statistikája az előadó tanár füzetei szerint. Tanár: Mihálfi. g) M o n n y i s é g t a n . I. oszt. hét. 3 ó ra: a négy főmüvelet közönséges és tizedes törtek kel, métermérték ismertetése; vonal, szög, egyközüek, háromszög, Ta nár: Dlliányi. II. oszt. hét. 3 óra: Viszonyok, arányok, hármas szabály, olasz szabály, métermérték, pénzisme ; egyközények térszámitása, ábrák átala kítása és részekre osztása, arányos vonalak. Tanár: Dlhányi. III. oszt. hét. 3 óra: M o c s n i k-S z á s z a 1 g y m n. s z á m t a n a (II. rész) szerint ismétlése a tizedes törteknek, — gyakorlás ezekkel való rövidített szorzás- s osztásban; összetett viszonyok s ará nyok, vegyitési szabály, láneszabály, sösszetett kamatszámolás. — M ocsn i k-S z a b ó k y m é r t a n i n é z e t t a n a (II rész) szerint a vonalak arányossága, a háromszögek hasonlósága; — a körvonal s an nak területki-zámitása. Tanár: Szendy. IV. oszt. hét. 3 óra: számtan ugyanazon tanf. szerint, egyenletek, az összetett arányok, ezeknek alkalmazása, kamatszámítás, társas szabály, határidő számítás, vegyítés- láneszabály, kamatos kamat; tömör mértan,
felület térfogat kiszámítása a szabályos és szabálytalan testeknél. A vég zettek otthoni begyakorlásául példák megfejtése. Tanár: Chován. V. oszt. hét. 4 óra: M a u r i c z R e z s ő általános számtana sz. alsó műveletek, a számok elmélete, az arányok és arányiatok - . A r á n y i B é l a m é r t a n a nyomán sikmértan. Tanár: Szendy. VI. oszt. hét. 3 óra : az elébbi tanfolyamban végzettek kapcsolólag ismételtettek; — folytatvást elővétettek: algebrából hatványok, gyökök tekintettel a tizedes rendszerre, logaritkmusok, végszerütlen s képzetes számok, — I fokú egyenletek 1, 2, 3 ösmeretlennel; — mértanitól három szögtan a síkban, — tömörmértan a testszögletekig. Vezérfonalak mint V-ben. Tanár: Szendy. VII. oszt. hét. 3 óra : u. a. tanfoualak sz. az egyenletek ismétlése, aztán II. fokú egyenletek 1, s a könnyebb esetek 2 ismeretlennel, olv fel sőbb fokú egyenletek,- melyek II. fokú egyenletre vihetők vissza, számtani mértani haladváuyok s ezeknek alkalmazása a kamat kamatjának és jára dékának kiszámítására, egybevetéstan es Newton kéttagű tantétele; sikháromszögtans ennek alkalmazása, szabályos sogszögek kiszámítására, elem zési mértan a síkon. Tanár: Szendy. VIII. oszt. hét. 2 ó ra : ismétlések. h)
T e rm é s z e tta n
u l. oszt. II. félévben bet. 1 óra: G r e g n s s G y u 1 a tanköny ve szerint. A festek általános tulajdonai s a hőtan. Tanár: Chován. IV. oszt. bet. 3 óra: természettan G r e g u s s G y u l a tan könyve szerint kísérletekkel. A tényekből az általános elvonása. Tanár: Chován. V. oszt. I. félévben bet. 2 óra: vegytan F e h é r I p n 1 y felgymu. tani. sz. kísérletekkel. Tanár: Sarlay. VII. oszt. bet. 2 óra: mennyiség-és természettani földrajz, L i n k é s s és S a l a m o n vezérfonala szerint. Tanár: Szendy. Vili. oszt. hét. ti óra: természettan mennyiségtani alapon, J)r. A b t A n t a 1 pótfüzete szerint, A természettani törvények ismétlése és gya korlati alkalmazása céljából a feladványok mind megfejtettek. A meny nyire a physikai, különben évről évre bővülő, tár engedé, kísérletekkel. A tankönyv vezérlő gondolatának szigorú szemmel tartásával. Tanár: Chován. 3
i) T e r m é s z e t r a j z . I. oszt. hot. 2 ó ra: D o r n e r szerint állattan (emlősök és rovarok) T anár: Szemián Dániel. II. oszt. bet. 3 ó ra: D o r n e r szerint az állattan befejezése, az tán növénytan. Tanár: Szemián Dániel. III. oszt. I. félévben, hét. 3 óra: D o r n e r á s v á n y t a n a szerint. Tanár: Koren. V. oszt. II. félévb. hét. 2 óra: ásványtan K r i e s c h J á n o s tankönyve szerint. A vidék kedvezőtlen geológiai viszonyaihoz képest csak a gyűjteményre utalva. Tanár: Chován. VI oszt. I. félévi), hét. 3 óra: állattan P a p J á n o s tankönyve szerint. Az általános részben czél, az embernek mint állati szervezetnek megismerése, és annyi boneztani és élettani előismeret megszerzése, a mennyi a részletes állattanban a nagy lánczolat felismerésére szükséges. Tanár: Chován. II. félévb. hét. 3 óra: M i h á 1 k a n ö v é n y t a n a szerint a növénytan. Tanár: Koren. j) B ö l c s é s z e t i e l ó t a / n . . VII. oszt. hét. 2 óra: gondolkodástan B e e k-G r e g u s s kézi könyve szerint, a fejtegetéseknél tekintetbe véve újabb kútfőket. Az elmé lettel párhuzamban logikai példák önálló szerkesztése s ezek kölcsönös birálata a tanulóktól megköveteltetett, sőt irálymüvek kidolgozásánál is többször a logika utasításai (felosztások, meghatárzások, különböztetések, bizonyítások) szolgáltak alapul. Tanár: Beuka. VIII. oszt. hét. 2 ó ra : tapasztalati lélektan, szintén B e e k-G r eg u s s vezérfonala szerint, fejtegetéseinél Rosenkranz, Lotze, Esser és részben Erdmann müveire támaszkodva. Tanár: Benka. k) m é r t a n i s z . Í r . r a j z . I. oszt. hét. 2 ó ra: a szabadkézi rajzolás itt a népiskolai rajztanitásnak, mint előzmények teljes hiányában, az elemi tanítás körében ma radt. Alapfogalmak magyarázatánál S c h r o e d e r Ká r o l y vezérfonala szolgált zsinórmértékül. Az egyszerű idomok kivitelénél pusztán kéz ügyességre és szemmértékre fektettetett a súly s azért fokhálózat nélküli
tiszta papírra kellvén a tanítványoknak rajzolniok, arra lettek utasítva, hogy a szerkesztésben' teljesen a pontos megfigyelésre s önálló és tudatos szerkesztésre szokjanak. Tanár: Benka. II. oszt. bet. 2 ó ra: szabadkézi rajz mértani alapon. Egyszerű dí szítmények M e i c h e l t mintái nyomán, Tanár: Mihálfi. III. oszt. hot. 2 ó ra: előbb Z i e h r e r és S c h r o e d e r, utóbb M e i c h e l t és B i 1 o r d e a u vezérfonalai s mintái nyomán. Mig az első félévben a rajzminták rftértani alapokon való pontos szerkeszté sére, a második félévben főleg azok ízléses kidolgozására, tollal, ecsettel való díszes kivitelére volt a súly fektetve. Tanár: Benka. IV. oszt. hét. 2 óra: Távlati rajz elemei, éspedig: egyeneseknek és síkoknak rajza térben. Egyenes vonal, öt részre osztott vonal, derékszög 45 foknyi szög, egyenoldalu háromszög magasságával, párhuzamos vonalok, négyzet átlóival,szabályos hatszög,ötszög,nvolczszög, hatcsücsu csillagidőm, félkör, kör, félkerülék, kerülők s egypár összetett vonal rajzolása sodrony minták után négy (illetőleg nyolez) főhelyzetben a képsikhoz, folytonosan a szabályozó vonalak kijelölésével. A lavirozás elemei. Díszítmények H. M e i c h e l t és A. B i l o r d e a u x rajzmintái alapján. Tanár: Mihálfi* V. oszt. hét, 2 ó ra: diszitményi alakok rajzolása irónnal és tus sal,továbbá egyes mértani testek s különféle combinatiók egy-, két-, há rom-, s több szinneli kifestése S c h r o e d e r, B i 1 o r d e a u x és S a n ri m a n n után. Tanár: Lányi. 1) S z é p í r á s . I. oszt. bet. 2 ó ia : Tanári útmutatás nyomán tanította egy tanító ságra készülő nagyobb ifjú. II. oszt, bet. 1 óra: Mint az elsőben. m) T o r n á s z a t . Megállapított szakszerű tanterv alapján a torn ászaira az öszves ifjúságot, még pedig, két népes otsztálynak ketté osztása mellett, össze sen 10 csapatban, csapatonkint két-két heti órában, mi a tanárra nézve busz heti órát eredvényez, kötelezően tanította Oláh Miklós tornatanár. Május közepe óta a tornatanitás helyibe az usznitanitás lépett. Ezenkívül egv felgymnasiumi s egy algymnásiumi szemeltebb csapat két-két heti órában a disztornászásban nyert ingyen tanítást, melynek eredvényeit a tanár 3 ízben, s főkint a közvizsga kapcsolatában mutatá fel, a közönség 3*
elismerő méltatásával. A tornatanár Ugyelete alatt áll mint a főgvmnásiumnak e szakot illető tulajdona egy tornacsarnok s egy úszóiskola, mind kettő megfelelően felszerelve. n)
a)
K é s z b e n k w ielezoS t. s l c k é s z i t é s ts tn itó s á - g r a .,
Benka Gyula k é p e z d e i g a z g a t ó vezetése alatt. Maga Benka a) a s e m i n a r i s t á k r é s z i r e előadd a neveléstant, tanitástant és módszertant heti 4 órában S c h w a r z - C u r t in a n n es V a r g a J á n o s müvei után rövidre szabott Írott vezérfonal nyo mán. Az elmélettel kapcsolatban az ügyesebb növendékek részint a gymn. alsó osztályokban alkalmaztattak mellék-tantárgyakban segédekül, ré szint a helyi népiskolákat utasítás szerint látogatták, és,.leleteikről is kolai-naplók alakjában számolni tartozván; továbbá b) b e v e z e t t e a s e m i n a r i s t á k zenetanitását zon gorán s a tanév végén orgonán játszatván őket heti 4 órában. Az elméleti magyarázatokkal kapcsolatban főleg az összhangzattan (Hannonie-Lchre) dolgoztatott fel, a növendékek egyházi énekek egyszerű összhangzatositásáhan gyakoroltatván. A gyakorlati ('gyesités fokozására B e r t i n i z o n g o r a - i s k o l á j á u a k és S c h ü t z e o r g o n a i s k oI á j á n a k megfelelő részei használtattak. Gyakorlati előképzésül egyházi énekek előadása zongorán s orgonán — a helybeli egyház szives engedélyével a templomban gyakoroltattak. (j a z ö s s z e s t a n i t ó - k é p e z d e i o s z t á l y o k k a l együtt heti 2 órában elővette az éneklésben való ügyesitést T h i l l N á nd o r vezérfonala és W i d m a n n B e n e d e k énektana nyomán. Utóbb egyházi melódiák egy- ős többhangu éneklése és az előhaladottahhakkal azok énekelhető összhang isitás i. vétetett elő. K i c s k a D á n i e l tanár pedig előadta a kezdőknek a kátét és szláv nyelvet 2 órában; egyházi zenét 5 órában. b) T ó t n y e l v t a n . Az illető 111. és I\'-beli növendékeknek bet. 2 órában a V /. o rk á k-féle vezérfonal szerint, előadta Korén István.
b) l i ö t d e z c ü c n
tárgyak
1. T e c h n i k a i r a j z , melyben az e szakra készülő na gyobb ifjakat, szám szerint 8-at, fejenkint 6 frtnyi magántaudij szedése mellett, vezette Lányi tanár. 2. Z o n g o r a - i s k o 1 a. Ennek 8 zongorája mellett gyakorol tatnak a képezdebeli ifjak. Azonkívül 16 ifjút, a főiskolai pénztárba fizetetett busz-busz frtnyi díjért heti 4 órában gyakoroltak Ilonka és Dlhányi tanárok. Közreműködött még Cliovan Zs. egyh. karigazgató. A zongora iskolai tanítás jellemzéséül ezennel ide igtatom az eljárás vázlatát, mellyel a kezdő csapatot heti 4 órában Benka tanár beve zette, a mint következik: a gymnasialis kisebb tanulókból alakult k e z d ő k z e n e c s a patjának tanításánál főleg a zene elemeinek pontos ismertetésére van a súly fektetve. A kezdők zenecsapata — tömeges vezetés a gyors előhaladást szerfelett megnehezítvén — főleg az ötujjas gyakorlatokban, hang lépcsők játékában, hangzatok képzésében, játszásában s hangjegyek olva sásában nyert tanítást. Vezérfonalul B e r t i n i é s H u m m e l z o ng o r a - i s k o l á i s B a r t a 1 u s és C z e r n y g y a k o r l a t a i szolgáltak. Ez eljárásnak fokozatos, ámbár inkább csak gyakorlati foly tatása tűnt fel a h a l a d ó c s a p a t vezetésében, melyet Dlhányi eszközölt. 3. É n e k-i s k o 1 a. A tanulói dalkart, melynek tagszáma a tanév vegén 84-re rúgott, a 4 hangú éneklésben, egy fúhangora hasz nálata mellett, hetenkinti 3—4 órában gyakorolta Benka Pál müénektanár. A dalár ifjak e cimen dijt neon fizetnek. — Tulajdona 1 fuhangora s 1 szárnyzongora. 4. A f r a n c z i a nyelvet két vegyes (csapatnak, fejenkint 20 frtnyi magán-tandij szedése mellett, Szendy tanár tanította. 5. Ö n k é p z ő - k ö r. Ez, alakulva a 2 felsőbb osztály tagjai ból, T a t a y ig. tanár elnöklete alatt szokott Illéseit és gyakorlatait ez idén is folytatta. Tisztviselők: F e j é r L a j o s titkár, M a s zn y i k M á r t o n jegyző, R ó z e r t h a l G y u l a „Zsenge“ szer kesztő, T o n e s G u s z t á v könyvtárnok, P u k á n s z k y B é l a pénz tárnok H á v i á r G y u l a levéltárnok, B a l o g I s t v á n ellenőr. Évzár tával rendes tagok száma (VII. és VIII. oszt.) 68, hallgató tagoké (V. és VI. oszt.) 55, s igy az összes létszám 12ö. Nyilvános ülést két Íz ben tartott, iskolapártoló vegyes közönség élőnk szives részvétele mellett.
38
V. Magyar dolgozati feladványok. IV. oszt. irályvezetö Moravcsik tanár. 1. A tanév kezdetén. — 2. Levél egy bará tömhöz. — 3. Szar vas város képe nyűgöt felől. — 4. Nyári vihar az alföldiül. — 5. Bu dai harczjáték költemény prózában. — G. A ló (leírás). — 7. Szent László költemény prózában. —• 8. Mért fekszik oly sok város a folyók partjain? (Értekezésa földrajzi tananyag gondolata köréből).— 9. Mért szükséges utazáskor naplót vezetni ? (Értekezés levélalakban).—10. Árpád megválasztása. (A történeti tananyag gondolata köréből). — 11. Imre és Endre (hexameteri kísérlet). —- 12. A pogányság felkelései Magyarországon (Értekezés.) 13. Toldi ifjúkora (Arany költeménye után.— 14. II. Rákóczy Ferencz ifjúsága. (Elbeszélés). — 15. Toldi aggkora. (Arany költeménye után). — 16. Mikép élvezzük a szünidőket leghasznosab ban? (Értekezés). Szorgalmasabban dolgoztak : Kemény Árpád, Sírba János, Reik Márk, Dedinszky Sándor, Petrovics Sebők, Wolf Wilmos, Frankó Béla.
V. Oszt. irályvezetö Moravcsik tanár. 1. „A harmiucz pénz“ ballada prózábau. — 2. Csak a lelki kincsek, ben gazdag, lehet boldog. Értekezés. — 3. „Molnár Albert éneke“ alapgondolatának fejtegetése. — 4. A Róka- Leírás. — 5. Az emberiség ve zérlő eszméi. Értekezés (kiegészítésül a költészettani ismeretek alapve téséhez).— 6. Szigetvár eleste (a hexameter gyakorlására). — 7. „Re gea csodaszarvasról“ (Buda halála egy episodja fejtegetve s egybe vetve Kézai előadásával). —• 8. A középkori istenítéletekről. Értekezés — 9 . „Buda halála“ tartalma prózában. —- 10. Etele és Buda. Jellem rajz Buda halálából. — 11. A Hildebrand monda (az alexandrin gya korlására). — 12. Detre jelleme. (Arany Detréje összehasonlítva a Niebelungéval). — 13. A tavasz (a jambus gyakorlására) — 14. Coriolanus. Elbeszélés Shakspere nyomán. — 15. „A fehér ló regéje“ (az alliteratió gyakorlására). 16. Arany „Bor vitéziének fejtegetése. — 17. Vörösmarty „Eger“ jenek compositiója. — 18. Non seholae séd vitae discendum. Értekezés. Szorgalmasabban dolgoztak: Vitéz Géza, Kvaesala János, Mocskónyi József, Varga Pál, Wassmer Antal, Bikády Antal, Dedinszky Béla, Mikus János.
39 VI. osztály. Irályvezetö íflihálfi tanár. 1. Ráma nem egy nap al att épült, értekezés. 2 .Sajó. (vagy: Vár na, Mohács.) Elégia. 3. Trójai háború. Elbeszélés. 4 Miért jó, hogy a jövőt fátyol fedi ? Értekezés. 5. Római jellem. Jellemrajz. ti. Az egyptomiaknál szokásos halottak feletti Ítéleteknek árny- és fényoldalai. Értekezés. 7. A tomplom az öregek iskolája, s az iskola az ifjúság temploma. Értekezés8. Festina lente. Értekezés. 9. Nem mind arany ami fénylik. Értekezés. 10. Micsoda körülmények mozdították elő a phoeniciaiak hajózását és kereskedelmét? Értekezés. 11. Mik voltak okai a római köztársaság bu kásának. Értekezés. 12. Mit és hogyan olvasson a tanuló ifjú? Értekezés. 13. Belizár. Életrajz. 14. Arany Toldija és Toldi estéje alapján Toldi jel leme. Jelloinrajz. 15. Mik voltak okai Karthago bukásának? Értekezés. 10. A föld mint égi test. Leírás. 17. Temesvár, (vagy: Eger, Drégely.) Költői elbeszélés alexaudrin versalakban. 18. A lovagi játékok a közép korban. Leírás. 19. Réla párbaja, (vagy: Kard és korona.) Verskisérlet aloxandria alakban. 20. A történelem előadásának fajai. Értekezés. 21. Gelimer fájdalma. Elégia. 22. A szerzetesek élete a középkorban. Leírás.
Vil. oszt. Irályvezetö Benka tanár. 1.) Zárdolgozatul e tanévben a Vll-ben elővétettek: a.) Minő előítéletektől tartózkodjunk, midőn a logika műveléséhez fogunk ? (Bevezető logikai magyarázatra alapítva.) b.) Vörösmarty „Cser halom“ czimü eposának ismertetése. (Előzőleg e mtt az iskolában olvasta tott s magyaráztatott az epikai költészet elméletére vonatkozással.) c.) Miért tornázunk ? d.) Minő okokból ered a hiúság ? Fejtegetés, e.) Minő előnyökhöz vezet a rendszeretet ? f.) Minő káros következményei vannak a tanórák mulasztásainak? g.) Alapos gondolkodású embernek vagyon vagy tudomány gyűjtésére kell-e inkább törekednie? h.) Minő előnyökkel kell bírnia annak, ki szónokká lenni óhajt? (Szónoklattanhoz bevezetésül szolgáló magyarázatra alapítva.) i.) Minő előnyökhöz vezet az élőnyelvek tudása ? Értekezés, k.) Megkülönböztetendők eme rokon fogalmak: gaz dálkodó, bérlő, gazdatiszt, földesül-, gazda, béres, földmives, munkás, nap számos. (Alkalmazásul a logikai s szónoki külöuböztetésre.) 1.) Megkülön böztetendők a következő fogalmak: sebész, műtő, orvos, javas, kuruzsló, gyógyszerész és ápoló, m.) Alföldi parasztház. (Logikai részezés alapján adott leírás.) n.) A háború átkos csapás. (Logikai és szónoki bizonyításra kísérletül.)
40 2.) Otthon : dolgozatul elővétettek : a ) Miért tartozik minden tanuló ifjú az irályozással lelkesen fog lalkozni ? (Iskolai fejtegetésekre épített elmélkedés.) b.) Az ősz. Költői leírás, c.) Az éhség. Tárgylagos leírás, állattani magyarázatokra építve, d.) Hogyan tehetjük utazásainkat élvezetesekké ? e.) A vásár, f.) M t kö szön az emberi nem a könyvnyomtatásnak? g.) Mivel jutalmaz az önmér séklet ? h .) Tanulmány Bánk-bán felett A drámai költészet elméletére alapítva, i.) Téli utazás az alföldön. (Szabadon választott alakban.) k.) Mi vel tartozik mi veit tanuló ifjú társainak? Intő beszéd. 1.) Alkossunk ol vasó egyletet! Szónoklási kísérletül, m.) Semmit félig! Zárbeszéd a tanév végeztével, n.) A tétlenség az ördög párnája. (Újabb szabású chria min tájára.) o.) A türelem rózsát terem. Chria.
Vili. oszt. irályvezetö Chován tanár. I. Az írásbeli müvek szerkezetének általános kellékei. 2. Mit kí ván tőlünk a haza. (Buzdító beszéd a tauulótársakhoz). 3. Mik a színmű szerkezetének kellékei. 4. Kisfaluéi Károly „pártütők“ czimü vigjátátókának széptani méltatása. 5. Mi az értekezés? 6. Minden vallás hölcseség utáni törekvés. 7. Csak a nemes lélek kész a vett sebet felej teni. 8. Ki a valódi ember? 9. A 16-iki század élénk irodalmi mun kássága hazánkban miről győz meg bennünket? 10. Miért kell az egyedül üdvözítőknek hirdetett tanokat óvatosan és megfontolással fo gadnunk? 11. Minden botnak kettő a vége (a nép költ és bölcselkedik.) 12. A bölcsekkel igen, de a balgákkal ne bocsátkozzál vi tába. 13. A magyar költemények verses alakjai tekintettel Berzsenyi Pe tőfi és Arany müveire. 14. Mily lelki fogyatkozás az ha valaki nem bírja a sophismákat felismerni ? 15. De én nem mondom senkinek, ki nem kiáltom, hogy legkedvesebbem te vagy a nagy világon, (tekintettel a nem idő és helyszerü tüntetésekre). 16. A természettudományok befo lyása az emberi nem művelődésére. S z o r g a l m a s a n dolgoztak: Fehér Lajos, Jakuzs Sándor, Koch Károly, Masznyik Márton, Rosenthal Gyula, Simon József, Tones Gusztáv.
Í1
IV. Kőtelező heti órák táblázatai
E lő a d ó T anár
1
o£á r/j •oj 5s
Id " ki Cl *2 :© er» P
' 2:o 0S5 © © 'j? oS3 rt a cc P* ! U * £ o H •1
Magyar
Osztály, hol főnök
1) Tanárokra nézve.
& n
S3. ! Uj ;g 1 dt! ' ez
•2 :
___ l _ 10 21 ! 4 _ 4 Vll. _ 8 _ __ Benka Gyula — — — 18 Csóván Károly V ili. 3 — --- í --- 3 12 — — 22 Dlhányl /.siginond 1. — 3 6 — — ■ 7 6 — — — _ — 7 19 — ti — 3 1- — — — — Kicska Dániel 3 — 2 19 Koron István 111 2 3 ti — 3 i— — 3 — — _ — — 2 — — 2Í — — Lányi Gusztáv 4 — — 12 8 | 3 i 12 — — — — 4 — — 22 Mihalfi József VI. — 3 — 9 — Moravcsik Géza IV. — 3; 4 — — — — — — — 16 5 — — — — — 20 | 8 Szemián Dániel 11. 4 — 5 — — Szennán Dénes V. 2 — 12 — 3 — — — — — — _ — 17 ! — — 20 — — — — — — 1 3 15 2 Szendv Gvorgv _ — — — 16 — — — 12 4 Tatay István 24 j í Oláh .Miklós |_ — 1 — — kisegítők*) — — — — — 3 — 41 Oszveson — IS 24 48 16 23 | 26 24 23 4 24| 10 3 19 259 *) Kisegített chemiában Sarlay János ur, szépírásban egy tanitójelelt.
2. G ym násium i tanulókra nézve. I
!
O sz tá ly
1 s— . 1 go c5 I >* : _a
■ = tx i C j ec I. 11. 111. IV. V. VI. VII VIII. Összesen
!
U i JO m
ií t
‘VC S 1 i :o C i a2 '-O , * 0 5 |
~ ~c ö O
i > j H } kJ : C5 z;
Ph
.... 2 2 3 6 2 3 6 — 3 2 3 6 — 3 3 2 3 6 — 2 3 ti 4 3 2 3 6 4 3 2 3 6 4 3 1 a 6 4 3 15 24 48 16 23
' 3 4 3 4 3 3 3 3
i rzs. a -*■» te i S3 ' "d : -a i 1*t0J5O !: 0c53 « , .b s !2
£1 > |I oi - i
t o
' *N©1 A' S
Az osztály heti óra üszvege
53 j H ; ft. | H I00 | M
3 •'< 3 3 4 3 3 2
26 24
0 2 *> 1 , 3 — 2 1 2 2 2 | —1 2 — 2 3 — 2 — 2 2 — 2 ■— 2 3 2 2 2 - — — 6| 2 2 10 23 ! 4 16
3
: 27 29 26 28 31 *.9 30 32 232
*1
J e g y z e t . A tornatanár nőm 8 osztályt, Jo 12 csapatot tanított heti 2 órával számítva, s így 8 oly órája, mely novénói a 24-ben szerepel, nem szerepel az osztályoknál. Eliez járul a gymnázistákat nem, de a tanárokat kötelező 19 praeparand. óra. Tehát 8+19 • • 27 órával ez utóbbi táblázat összegének kevesbet kel mutatni mint az elsőének.
42
YI. Taneszközök gyarapodása. a) E i i m y v t ú r i g y a r » i t o ( l ú ü i . I.)'A f ö g y m n a s i u m i k ö n y v t á r M i h á l f i J ó k ö n y v tá rő r közlem énye sze rin t g y a ra p o d o tt: i. V á s á r l a t u t j á n : D r. S cherm ann A . T e st- és eg ész ség tan . l)r. M. E inderm an és D r. O. F insch. Die Zw eite D e u tsch e N o rd p o la rfa h rt. — K e ré k g y á rtó Á . M ű v eltség fejlődése M a g y a ro r szág b an .— K á lla y F. A szerb ek tö rté n e te .—H . K ie p e rt. G e n eral-K ar te von d er E u ropäischen T ürkei. •— D r. K . A re n d ts W a n d -K a rte n C y clu s: Schw eiz, F ra n k re ic h , S p a n ie n u n d P o rtu g a l. — A l. M ueller. G ro ss-B ritan n ien und Ireland. P h o to lito g ra p h ie . — T o d d : A p a r lia m e n t k o rm án y ren d sze r A n g liáb an . — B o issier Gaston. C icero és b a rá ta i. — H u n falv i P á l. M ag y a ro rszá g ethnographiája. — M ü ller M ik s a : Ú ja b b felolvasásai a n y e lv tu d o m án y ró l. — D r. F . U m lau ft. D ie Ö sterreich isch -U n g arisch e M onarchie.— G neist R . A jo g i állam . — S ir M ain e S um ner H . A jo g őskora. — B eöthy Zs. M ag y a ro rszá g i p ro t. e g y h á z ra vonatkozó összes o rsz ág o s törvények. — Jó k ai? M ór. F e k e te g y ém ántok. A kőszivü e m b er fiai. A jövő század re g én y e. — E zekhez já ru lta k nagyobb m ü v ek f o ly ta té k a i: J. H . von K irc h tn a n n . P h ilo so p h isch e B ibliothek. — O ld en b o u rg -féle k ia d á sú : D ie N a tu r k rä fte . — G eschichte der W issen sc h aften in D eutschland.—- D u n c k e rJónás. A z ó -k o r tö rtén e te . — Alom m sen T oldy. A ró m aiak tö rté n e te . A íacaulay-Zichy, A n g lia tö rté n e te . — B ro c k h a u s-fé le : B ild e r A tla s és E rlä u te rn d e r T e x t (B efejezés.)— R . G ottschall. D er N eue P lu ta rc h . — A K isfa lu d y -tá rsa sá g E v lap jai. — C arly le T. A franczia fo rra d a lom. — C u rtiu s-F röhlich. A g ö rö g ö k tö rté n e te . — B a lla g i AI. M a g y a r n y elv teljes szótára. (Befejezés.) — E eo p o ld von R a n k e ’s S äm m tlich e W e rk e . — K . B iederm ann. S ta a te n g e sc h iste d er neuesten Zeit. — J. J. H o n e g g er. G ru n d stein e e in er A llg e m e in e n C u ltu rg esch ich te d e r N eu esten Zeit. — E. B ehm . G e o g rap h isch e s Jahrbuch. — E ew e s-B á nóczy. A ph ilo sophia tö rtén ete. — B lu n tsc h li. A z állam jog tö rté n e te . (Befejezés.) — Dr. A . W ig a n d , D e r D arvinism us und d ie N a tu rfo r sch u n g N e w to n s und C uviers. (Befejezés.) — J á r ta k a k ő v etk ez ő f ol y ó i r a t o k : R é v é sz J. Alagy. p ro t. egyházi és iskolai figyelinező. B a lla g i M. P ro t. egy. és isk. lap. —- D r. K á rm á n Alór. A'Iagyar ta n ügy. P e tő fi-tá rsa sá g lapja. — S zarv as G. N yelvőr. — A bafi L ajos F ig y elő . — G y u lay P á l. B u d ap esti Szem le. — E ndreffy K . B ék ési zsef
lapok. — W . H irsch feld er, F. H ofm ann, H . K e rn . Z eitschrift für das G ym n asial-W esen. — Dr. A . P eterm an n . M itth eilu n g en ü b er w ich tig e n eue E rforschungen. — Dr. R . K ie p e rt. G lobus. — K unitz Á . M ag y a r n ö v énytani lapok. — Ö ssze sen : hó kötet. 2. A já n d é k u tjá n : N m t. m. k. közoktat, m in iste riu m tó l: A köz o k ta tá s álla p o tá ró l szóló ö tödik jelentés, x k ö tet. T . Z silinszky M. képviselő ú r t ó l : D r. H enszlm ann Im re. M a g y a ro rsz á g ó -keresztyén, rom án és átm en e ti sty lü m űem lékeinek ism ertetése, i kötet. X. V illá sy P á l k esz th e ly i gazd ászati-in tézeti ta n á r ú r t ó l : A z e rd é ly i g az d ák első v án d o rg y ű lé sén ek évkönyve, i k ö tet. T. D anes 11. szarvasvárosi jegyző ú r t ó l : P . J. Schaffarik. G e sch ich te d e r slav. Sprache und L ite ra tu r , i kötet. T. G ubicza Istv á n gym n. róm . kath. k a te c h e ta ú r t ó l : saját for d ítása. C hateaubriand. A k eresztén y ség szellem e. 4 k ö te t. „ F ra n k lin “ k ö n yvkiadó tá r s u la tttó l: E rd é ly i J. P . M agy. olv. k ö nyv. — D r. Szabó J. Á sv á n y ta n . — M ad a ras E. Á sv á n y ta n és N ö v én y tan elem ei. — Dr. I.u tte r N. B etüszám tan. — D r. C sászár K . S zám tan. I és I I rész. — Hall ági K . N ém et olvasókönyv. — Halló M. A v eg y tan alap elvei. — Hékési Gy. O lvasókönyv. — Jab lo n szk y J. A z o sztrá k -m ag y ar m onarchia leírá sa . — Jónás J. N ém et n y elv i ta n - és o lv asókönyv. — K a sz ap A . F öldrajz. — K risz F . Á brázoló m értan. — L u tte r N. K özönséges szám tan. I. II. III. füzet, — P isk ó F. J. T erm észettan. 18 k ö tet. T. A ig n e r L. b u d ap e sti k ö n y v k iad ó ú r t ó l : E rő d i B. M agy. n e m . ir. tö rt. és O lvasókönyv. —• lle ilin g K. N ém et n y elv tan . — K offer E . G örög n y e lv ta n és O lvasókönyv 5 k ö tet. T . M a u re r A . k assai k ö n y v k iad ó ú r t ó l : M árto n fy M árton. M a g y a r n y elv tan . — D r. Szem ák J. N ém et olvasókönyv. I. II. rész. 3 köt. T. S to lp K ároly b u d ap esti k ö n yvkiadó ú r t ó l : G e b au r Izor, N é m et o lv asó k ö n y v, i k ö tet. T. II r a u n Z s i g m o n d bölcsészettani hall. u r : az á lta la tu dom ányos bevezetéssel fo rd íto tt L e ssin g -féle L aokoon e g y p éld án y á t. T. K ilián F rig y e s b u d ap e sti k ö n y v k iad ó úrtól : M ihálfi József. M ag y aro rszág és A u sztria F ö ld rajza, i kötet. Kocsis J. VI. oszt. t. P e th ő G. R ö v id m agy. k ró n ik a. — B em er M. V I. oszt. t. M ándi J. M ag y ar Sunád. — Zuberecz P . V. oszt. t. G. F. H u fn ag el. S electa v e te ris testain en ti capith. — R é th y B. V. oszt. t-
44 M ülcher. N eu e N ovellen. — P la v e tz Gy. V. oszt. t. K isfa lu d y S. A boldog' szerelem . J. P a p p G. Sappho. A z dreg fösvény. — S ehneer M. V I. oszt. t. Bozóky A lajos. A v ilá g tö rt. átnézete. Ö sszesen 8 kötet. É v i tu d o sitv á n y a ik a t m e g k ü ld té k a következő főgym nasium ok: arad i, b eszterczebányai, brassói, b u d a p e sti evang., b u d a p e sti k egyesr., csik-som lyói, debreczeni, ep erjesi evang.. halasi, iglói, jászberényi, kassai, kecskem éti kegyesr., k ec sk em éti reform ., k ésm árk i, ináram aros-szigeti, n ag y-körösi, n ag y -v ára d i, nyitrai, pápai, pozsonyi ev.t pozsonyi k ath ., rozsnyói, sá ro sp a ta k i, selmeczi, so p ro n i evang., so p roni kath ., szatm ári, szom bathelyi, h.-m .-vásárhelyi, u n g v ári, zo m b o ri; — a k ö v etk ező nag y - és a lg y m n a siu m o k : aszódi, b ártfai, békési, b é kés-csabai, beszterczebányai, b o n y h ád i, csurgói, fehértem plom i, felső lövői, g y ö n k i, g y u lafe h érv á ri, k arcza g i. losonczi, m unkácsi, n y íre g y házi, rim aszom bati, selm eczbányái, szolnoki, szatm ár-ném eti, u j-v erb á s z i; — a k ö v etk ez ő re á lta n o d á k : b u d ap e sti m ásod, kér., b u d ap e sti nyolez. k é r., debreczeni, kassai, körm öczbányai, pancsovai. pécsi, te m e s v á ri; D úshegyi és Ja g ic s n e v e lő -in té zetek ; aradi, losonczi, m odori tan ító -k épző in té z e te k ; b .-g y u la i és m odort p o lg á ri isk o lá k ; kassai ip a rta n o d a ; k assai g az d aság i in téze t; b u d a p e sti állato rv o si int., d ebreczeni akadém ia, b u d a p e sti József-m űegyetem és a kolozs v á ri tu d o m ány-egyetem . 81. A ján d é k o k ö ssz e g e : 126 k ö tet. A z 1875-76-iki tan év végén v o lt összesen Ez idei g y ara p o d á s az é rte sítő k k e l eg y ü tt
8742 k ö te t 242 „
V a n te h á t összesen :
lí) K
tm
u t a t á s
ra podó kairól G u s z tá v
az Ö n k é p z ő k ö r i és
összes
k ö n y v t á r n o k
„ 8984
k ö n y v t á r
létszám áról, közlése
gya
T o n e s
szerint.
A z 1875-76-ik tan év b en a k ö n y v tá rb a n létező m üvek szám a volt 274 , — 4i2 kö tetben. E szám az 1876-77-iki év ben részin t hozatal, részint ajándékozás utján g y a ra p o d o tt a k ő v e tk e z ő m ü v e k k e l:
45 l.) hozatal utján: M üller M iksa felolvasásai a nyelvtudom ányról M agyar-Ugor összehasonlító nyelvszótár Budenztől G őthe ly rai költeményei ford. Szász K árolytól C arlyle: Franczia forradalom M aCaulay: A nglia története C u rtiu s: A görögök története M om m sen: A rómaiak története Boissier : Ciceró és barátai R enaissance s a reformatio N isard Dezsőtől Lerves G y ö rg y : Göthe élete Költészettan Torkos Lászlótól Prózai olvasm ányok Torkos Lászlótól Olvasókönyv E rődi Bélától Görög regék Kox Györgytől A rany János Balladái Greguss Á gost. Szász Károly kisebb műfordításai Jellem. Sm iles után K. Tóth Kálmán Önsegély. Smiles után K. Tóth Kálm án
i kötet. i „ i „ 2 „ 2 „ 2 „ 4 * 1 „ 1 „ 2 „ x
„
1 1 1 1 3 2 2
„ , „ „ , „ ,,
2j ajándékozás alján: A kereszténység szelleme. Chassaubriand-Gubicza 4 kötet. Köny és mosoly. Eördögh Lajostól 1 „ Torkos Károly : Gyászbeszéd Dr. Székács J. felett 1 „ A Bánfalvi ág. hifv. ev. egyh. m últja s jelene Baross 1 Kedves az isten hajléka. Gajdács P á ltó l 1 * V ers szavalás Szász K árolytól 1 „ Külföldi népdalok Greguss 1 „ H ozatal és ajándékozás utján tehát 25 m üvei 3g kötetben gazdagodott a könyvtár, melynek e szerint az ezévi gyarapodással e g y ü tt l é t s z á m a 299 m ű r e és 451 k ö t e t r e r ú g . J e g y z e t . Az ajándékok közül 2 kötet t. Gubicza István s 1 kötet t. Mihálfi Jézsef urak nevére viendő vissza, a többi a kör köbléből származik.
b) A r o s f i s e g t i w t . M i h á l f i J ó z s e f régiségtan őr közleménye sz e rin t: szí vesek voltak g y a ra p íta n i: T. Kocsis P ál szarvasi mérnök ur 1 db,
T. Jeszenszky Ignácz fibisi jegyző ur 2 db ezüst régi pénzzel; T. M a ráz M ihály alberti-i jegyző ur 1 db K ossuth-féle 100 dolláros new y orki utalványnyal, T. Czinkoczky M árton alberti-i lelkész 3 db 48—49-iki bankjegygyei. Kocsis József VI. oszt. t. 1 db bécsi k iállí tási emlékpénz, G r Un Zsigmond VI. oszt. t. 2 db ezüst, Golián S. V. oszt. t; 2 db ezüst, W einberger E. 2 db ezüst, Láng S. V III. oszt. t. 1 db ezüst és Braun K . 1 db réz rég i pénzekkel. c) A j t l i y s i k i i i tú a * . C h o v á n K á r o ly muzeumör gondozása m ellett s közlése szerint: A régebben m ég néhai U orner József által szakértelem m el be szerzett és leltározott physikai készülékek s z á m a 70, csekély kivétellel most is használható állapotban. Utóbbi években szerzett szintén ép és teljes készülékek s z á m a 24, leginkább olyanok, m elyek szilárd, cseppfolyós, légném ü testek egyensúlyi és mozgási tünem ényeinek és törvényeinek felm utatására szolgálnak. É s igy a physikai tá r mostani gondozója összezen g4 k é s z ü l é k e t v e tt át. Éhez az 1876—77- i k i t a n é v b e n 12 e m l i t é s t é r d e m l ő k é s z ü l é k s z e r e z t e t e t t , n é v sze rin t: 1. P ascal készüléke 2. M egfordítható inga. 3. R um korff szikra inditója, cső tartóval, Geissler csövekkel. 4. P a g e villany mozgatója. 5. V illan y fény előállítási készülék. 6. Szinképelem ző, Breitenlohner-féle lám pával, tartóval, csövekkel. 7. E g y B u n s e n-f é l e b e m á r t á s i t e l e p . 8. E g y kisebb (számsz. tiz) elem ekkel biró B u n s e n t e l e p . 9. V i z b o n t ó. 10. Gyémántmetsző. 11. Dove-féle szirén. 12. Zenedoboz. — Ezek közül három ,m ég pedig a 7-, 8- és 9-ik, Chován Károly physikatanártól való ajándék, a többi vétel utján szereztetett, íg y az önállóbb teljes készülékek ö s s z e s s z á m a 106. d) A
r a j z i g y ű jte m é n y
gyarapodása ez idén jelentéktelenebb. Különösen az á s v á n y tan it m egajándékozá t. K i c s k a D á n i e l tanár 4 db A nináról való, csepkővel, — 2 szép db. talán ursus speleus-féle fo g g a l; továb bá t. c. S z a r k a I s t v á n eg y elaphus-szarv két töredékével, mely a mezőtúri határban lévő Körös csatornából került elő. Em litést érdem el még D e u t s c h M a n ó budapesti k eres kedő u r ajándéka: egy szép példány chameleon szeszben.
47 V II.
Az 187%-re bekeblezett tanulók
Név I. Osztály.
Vallás*)'
n é v so ra . S z ü l e t é s - é s la ü r-lie ly
Jegyzet
í
1 I
■
■
{Osztálytanár : Dihányi) r. kath. szli. Orosháza Ih. Szarvas Békésm. Ammer Nándor mózes v Szarvas Békésm. Bemer Dávid r. kath. Szentmárton Jász-ív un-Szolnokm. Bozéky Ede r. kath. Bozókv Lajos » » ff r> kel. gór Mácsa Áradni. Brázsa Kornél Magánt. r. kath. Kis-Jcuő „ Csiky Gyula ág. ev. Petrovácz Bácsin. Daliké Soma ág. ev. Szarvas Békésm. Dauda János Ismétlő r. kath. Deák Ferencz ág. ev. Nagylak Csanádm. Dedinszky István mózes v. szli. Gyónta 111. Endréd Békésm. Diamant Samu kel. gür. Jám Krassóm. Dragomir Sándor mézes v. Öcsöd Békésm. Engländer Samu „ ág. cv. Szarvas Emészt János lielv. ev. Mezőherény Békésm. Fábián Dezső mézes v. Gyulavári „ Fülöp Adolf „ ág. ev. Szarvas Gál István ág. ev. Gál Soma 11 ll mézes v. Szent-András „ Goldstein Antal mézes v. D. Ványa Jász-Kun-Szolnokm. Greif Miksa mézes v. Szeghalom Békésm. Grosz Miksa mézes v. Öcsöd ,, 1lacker Samu r. kath. szli. Gyula 111. Szarvas Békésm. Hanacsek Béla ág. ev. szli. Szarvas 111. N Csáképuszta Békésm. 1lelebrant Lajos IIrányiczkv Vilmos r. hath. Szarvas Békésm. ág. ev. Évk. k. Hruska Pál 11 r. kath. Szentmárton Jász-Kun-Szoliiokm. Huszár József ág. cv. Fibis Temesm. Jeszenszky Pál ág. ev. Feketehegy Bácsin. Kern Lajos lielv. ev. Szarvas Békésm. Kocsis Imre mózes v. szh. Öcsöd lh. Szentaudrás Békésm. Kohn Mór *) ág. ev. ágostai hitv. evang., — lielv, ev. helvét hit. evang., —• r. k. római kath.
Né v
Vallás
48 S z ü l e t é s - é s laJL r-lxepy jegyzet
ág. ev. Ó-Béba Torontálm . K orossv K álm án helv. ev. szh. Lajostanya lh. L. Szénás Békésm. K ovács István ág. ev. N. B ecskerek T orontálm . K ovács Lajos r. k ath . Szarvas Békésm. K ö lb l György Ivúgyela Pál ág. ev. ág. ev. T. F öldvár Jász-K un-Szolnokm . L ap u Gábor ág. ev. Szarvas Békésm. M ihálfi József ág. ev. R ittb e rg Temesm. M olitorisz K ároly M ótyan Vilmos ág. ev. szh. Szarvas lh. C sahacsűdp. Békésm. N ánásy Géza helv. ev. K. Ladány Békésm. N ikolaevics Miklós kel. gör. L ig et Temesm. O sztroluczky M iklós ág. ev. szh. O sztroluk. Z m .lh.ns.Podrágy Trencs. helv. ev. T. F öldvár Jász-K un-Szolnokm . P an tó Zsigm ond P e ty u s A ntal ág. ev. lí 11 11 P o lla k Jak a b mózes v. Szent-A ndrás B ékésm . „ R adovicz János r. kath. Csorvás R ek Géza r. kath. n n R em ekliázv Ödön r. kath. K. Jenő Aradm. R osenberg H en rik mózes v. Szarvas Békésm. R osenfeld Adolf mózes v. Csökmő B iharm . R oszm ann V iktor r. k ath . B utyin Temesm. Schiff Adolf mózes v. Szarvas Békésm . mózes v. S zentandrás „ S ch n eer Mór „ Schw eighofier Lam b, mózes v. O rosháza „ Szabó Jó zse f r. k a th . E udrőd „ ág. ev. Szarvas Szalay János ág. ev. Szenttornyap.,, Székács Istv án Székács P ál ág. ev. n n „ Sziráezkv G vula ág. ev. Szarvas ág. ev. S zrn k a Istv án 11 11 ág. ev. Szvák János 51 11 helv. ev. T ab ajd v József 11 11 r. k ath . N. Csanád C sanádm . Tötösy K álm án Összeg 64.
TI. Osztály. Sze mián Dániel.)
(O s z tá ly ta n á r:
B ácsy Gvörgv Bakav P ál B alázs Mihály
helv. ev. Gyoma B ékésm . ág. ev. Szarvas „ ág. ev. A lberti Pestrn.
M agánt.
M agánt. M agánt.
M agánt.
M agánt.
M agánt.
40 5
I_ ____
N é v
S z 'ü l o t é s é s la lr - tL e ly
Jogyzet.
Halta Ödön r. katli. szh. Batonya 111. Dombegyháza Csanádm. Becsey Sándor ág. ev. szh. Sza vas Bm. lh. Királyság Csongrm. Bednár Ferenez r. kath. Szarvas Békésm. Belopotoczki István ág. ev. n V Benczúr Jenő ág. ev. V) *r Biró Benedek helv. ev. Gvoma „ Boros Mihály „ ág. ev. Szarvas Evk. k. Brusznyiczki Mihály ág. ev. n » Cseni yeczki Géza ág. ev. Csiszár János r. kath. Deutsch Dezső mózes v. Deutsch Emil mózes v. Budapest főváros Dimitreszku Imre kel. gör. Keszincz Temesm. Fabriczi György ág. ev. Szarvas Békésm. Fabriczi Soma ág. ev. Fazekas András r. kath. Szent márton Jász -Kun-Szol nokm. Fernbach János r. kath. szh. Temesvár lh. Orczvfalva Temesm. Frank Béla mózes v. T.-Földvár .1ász-Kun-Szolnokm. Frank Lajos mózes v. » n m Frankó Dezső ág. ev. szh. Szarvas Bm. lh. Kökényes Nógrádin. II févb.k Flichszl Nándor mózes v. Szarvas Békésm. Garay Endre ág. ev. Petrovácz Bácsm. Gelegonya Ferenez ág. ev. Orosháza Békésm. Glasner Jakab mózes v. Szarvas Gittek Jakab mózes v. Tisza-Roff Jász-Ivun-Szolnokm. Göttche Károly ág. ev. Cservenka Bácsm. Grosz Kálmán mózes v. Szeghalom Békésm. Grosz Mór mózes v. Szarvas „ Herrstein Gyula ág. ev. Kulpin Bácsm. Jakabfy Ferenez r. kath. szh. O-Arad lh. Szarvas Békésm. Jánosy Ferenez kel. gör. Gyoma Békésm. Jausz Sándor ág. ev. Szeghegy Bácsm. Kocsiszky Mátyás ág. ev. Csaba Békésm. Kohn József mózes v. szh. Czegléd Pestm. lh. Szarvas Békésm. Ivóim Sándor mózes v. Öcsöd Békésm. Korosy Sándor ág. ev. szh. Járek Bácsm. 111. Ö-PnzovaSzeréms. Kovács Imre helv. ev. szh. Lajostanva lh. [..-Szénás Békésm. Kugyela János ág. ev. Szarvas Békésm. Laluska György ág. ev. Lehoczki János ág. ev. T.-Komlós ., Lelbach László ág. ev. Cservenka Bácsm. Lengyel Gyula ág. ev. Szarvas Békésm. 4.
N * v
Lisser Adolf Melis István Melis Soma Micsátek János Mikolav György Mladén Romulus Monspart Andor Nicsovics György Officzireszku János Panajóth Miksa Polgár Béla Rohoska Soma Rosenberg Izidor Ruttkav Kálmán Schőnborn Géza Simon Mátyás Soós Kálmán Spät Henrik Stefanovics Miklós Stern József Sulyok Ede Székács Pál Szokolav Pál Szrnka Mihály Sztraka Béla Tóth Géza Tóth Pál Ungár Manó Váradv István Vasata Lajos Weidinger Ferencz Weinberger Ede Weinberger Izidor Welsz Adolf Winternitz Adolf Vodicska Ferencz Zvarinvi Lajos Összeg: 82
Vallás
50 I
S z ü l e t é s - é s le ilc -lx e ly
legyzet
mózes v. szh. Jászberény lh. Szarvas Békósm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. ág. ev. Kiszács Rácsra. Ismétlő ág. ev. Szarvas Békésm. Ismétlő kel. gör. Kurtics Aradm. r. kath. szh. Beseuyszeg J.-K.-Szm. lh. Csákó Bm. kel. gör. Ambrózfalva Csanádm. kel. gör. Kladova Krassóm. r. kath. Lippa Aradm. helv. ev. T.-Szent-Miklós Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. mózes v. y> n ág. ev. szh. Ecser lh. Alberti Pestm. r. kath. Csákóvá Temesm. r. kát Ír. szh. Kaszaper lh. Sashalom J.-K.-Szolnm. helv. ev. Öcsöd Békésm. mózes v. Szarvas „ kel. gör. szh. Nagylak lh. Csanád Csanádm. mózes v. szh. Földvár Csanm. Ili. T.-Komlós Békrn. ág. ev. Orosháza Békésm. ág. ev. 55 n ág. ev. T.-Komlós „ „ ág. ev. Szarvas r. kath. » >5 Évk. k helv. ev. Szent-Miklós Jász-Kun-Szolnokm. r. kath. iszh. Szégvár lh. Felgyő Csongrádm. mózes v.jszh. Mező-Tur J.-K.-Szm. lh. Szarvas Bm. helv. ev. Királyság Csongrádm. r. kath. szh. Ö-Arad lh. Szarvas Békésm. ág. ev. Gyoma Békésm. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. szh. Szarvas lh. Orosháza Békésm. mózes v. szh. Öcsöd lh. D.-Ványa J.-K.-Szolnokm r. kath. szh. Sztepanan Morvaorsz. lh. Szarvas Bm r. kath- szh. A.-Hoimód Szatm. 111. Gyoma Békrn ág. ev. szh. Csornád Pestm. lh. Szarvas Békésm
III. osztály. (Oszt.tanár: Korén.; Bárándy István r. kath.
szh. Varsáiul lh. Szakálas J.-K.-Szolnm
51 X
'jZ
X t“ V
S z r í i l e t é s - é s la A c - lx e lg y
Jegyzet
!> Baumer Géza mezes v. T.-Föld vár Jász-Kun-Szolnokm. Ismétlő Belohorszki Rodomil ág. ev. Vukova Temesm. Bezzegh Sámuel ág. ev. Berény Bélcésm. Biró János helv. ev. Gyoma „ Blaské Ferencz ág. ev. Öcsöd „ Blum László mézes v. Nagv-Körü Jász-Kun-Szolnokm. Boldizsár Béla helv. ev. Öcsöd Békésm. Bozgán János kel. gör. Mondorlak Áradni. Búth Pál ág. ev. Alberti Pestm. Ozinkota János ág. ev. Komlós Békésm. Czukor Sándor mézes v. szil. Szentes 111. Sz.-Miklés J.-K.-Szm. Diel Nándor ág. ev. Zsombolya Torontálié. Fekete János helv. ev. szh. N.Kőrös Pestm. lh.Turkeve J.K.Szm. Finály Samu mézes v. Szeut-András Békésm. Fischer Antal mézes v. Öcsöd „ Gabányi Elemér ág. ev. Szarvas „ Gáthy Imre helv. ev. szli. T.-Vezsenv J.-K.-Szm. lh. Öcsöd Bm. Glazner Zsigmond mézes v. Szarvas Békésm. Hammel Nándor ág. ev. Feketehegy Bácsin. Házv Samu helv. ev. Gvoma Békésm. Häusler Sándor mézes v. Nagylak Csanádm. Horváth Imre ág. ev. Szarvas Békésm. Horváth Zoltán ág. ev. Nagv-Tószeg Torontálm. Huszár Antal r. katli. Szent márton Jász-Kun-Szolnokm. Jeszenszky Dezső ág. ev. N.-Sz.-Miklós Torontálm. Kácser Zsigmond mézes v. Szarva? Békésm. Kalmár Bálint r. kath. Endrőd „ Kicska Dániel ág. ev. Szarvas „ Kis Pál ág. ev. n ” Koos Elemér ág. ev. N.-Sz.-Miklós Torontálm. Kovács Mihály ág. ev. Csaba Békésm. Kovácsik Gábor ág. ev. Szarvas „ Krajner Péter r. kath. Kutlik Dániel ág. ev. szli. Bálihegyes lh. Kaszaper Csanádm. Kutlik Péter ág. ev. W » » » # Laehata János ág. ev. Komlés Békési«.. Ladies László ág. ev. Gyula „ Marsai Dani ág. ev. Szarvas Évk. k. Morál- Uros kel. gür. Nagylak Csanádm. Mótyan János ág. ev. Szarvas Békésiu. Nagy Jenő ág. ev. Komlós „ Nagy Sándor helv. ev. Ta rc.8a „
4*
N év
cc ■Tg >
S z r C i l e t é a - é s l s u t e - l x e l y | Jegyzet.
í
1 Nánásy Imre helv. evJszh. M.-Berény Ih. K.-Ladánv Békésm. Neuberger Márk mózes v. Kunhegyes Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. Ismétlő. Pálka György ág. ev. „ Pálka János helv. ev. Öcsöd „ Papp István kel. gör. Vésztő „ Papp István Roszmann János r. kath. Buttyin Temesm. Salacz Dezső r. kath. Szarvas Békésm. Schiff Kálmán mózes v. szil. Hunfalva Szepesin, lh. Szarvas Bm. Schreiber Vilmos mózes v. Endrőd Békésm. Schulmeister Márton mózes V. Szarvas Békésm. Steiner Zsigmond mózes v. szil. Budapest lh. Pilis Pestrn. Szarka Rajos r. kath. Szarvas Békésm. Szrenka Mihály ág. ev. Sztaricskay Kálmán ág. ev. Tatav Géza ág. ev. szh. Belecska lh. Tengőd Tolnám. Toperczer Lajos ág. ev. szh. A-Kubin Árvm. lh. SzMárton Turócnv Ismétlő. Tóth Pál ág. ev. Szarvas Békésm. í Tötössy Árpád r. kath. Szerb-Csanád Csanádm. Trébics Miksa mózes v. Szarvas Békésm. Weinberger Mór mózes v. „ „ Wein rich Ernő ág. ev. szil. N.SzMiklós Torontm. lh. N.Csanádm. Weiss Emil mózes v. Szarvas Békésm. Weiss Samu mózes v. Szt.-András ., Werner László r. kath. szh. Rozsnyó Gömörm. lh. Kamrás Aradm. Zih Kálmán helv. ev. szh. Sas J.-K.-Szolnm. lh. Szt.-András Bm. Összeg: 69 I V . o s z tá ly . (Osztálytanár: Moravcsik. Apatóczky Kálmán Bácsy István Baumer Gvula Boros Gyula Csiky Mihály Dedinszky Sándor Ecsedy Jenő Fábry Pál Fernbach József Frankó Béla Gálik István
r. kath. Sztmárton J.-Kun-Szolnokm. helv. ev.Gyoma Békésm. mózes v. T.-Földvár J.-Kun-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésm. r. kath. Kis-Jenő Aradm. [Magánt. ág. ev. szh. Makó Csanádm. lh. Szarvas Békésm. helv. ev. Gyulavári Békésm. ág. ev. Járek Bácsin. r. kath. szh. Temesvár Temm. lh. Orcvfalva TemJ ág. ev. szh. Szarvas Békm. lh. Kökényes Nógrm.j ág. ev. Czibakháza J.-Kun-Szolnokm.
Gazsó Pill Hav Jakab Izbéky Dezső Kemény Árpád Koncz Elek Kovách Ágost Kováeh Géza N. Kovács Fereucz Kovács János Köles Sándor Masznvik Dániel. Miskovics István Misley Béla Mocsáry Pál Mocskónyi Gyula Nagy Sándor Novák Gyula Petro vies Sebők Pől Károly P illák Henrik Pollák Soma Ponviczky Pál Povázsay Endre Keik Márk Réthv Dezső Rohoska János Rosenbaum Sándor Spaunagel Károly Strba János Sváby Ödön Szabd Ferencz Szendy Árpád Szlovák Gyula Sztehló Kálmán Török Andor Trnovszky Samu Voda Emil Wagner Ádám Weinberger Ede Weinrich Béla Wildmann Lajos Wolf Vilmos
V allás
N év
S z C ile tó s - é s la lE -lx e ly
jegyzet
ág. ev. ;Szarvas Békésm. móz es v. Fegyvernek Jász-Kun-Szolnokm. helv. ev. Öcsöd Békésm. ág. ev. iMakó Csanádm. helv. ev. !szh. Radafalva Vasm. 111. Szarvas Békm. ág. ev. jszh. T. Aradácz lh. N-Kikinda Toronto. ág. ev. « n n « r. katli. Czibakháza Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. Szarvas Békésmegye helv. ev. T. Földvár Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. W » » kel. gör. Petromány Temesm. helv. ev. Gyula Békésm. helv. ev. szil. Bánhalma lh. Kákát J.-K.-Szolnm. ág. ev. szh. T. Szele Pestm. lh. N-Szollős Ugocsa. helv. ev. Battonya Csanádm. ág. ev. szh. Szarvas lh. Bánfalva Békésm. kel. gör. Nagylak Csanádm. ág. ev. Szarvas Békésm. mózes v. „ mózes v. Endrőd „ ág. ev. Szarvas ág. ev. ff ff mózes v. Makó Csanádm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Kis-Kőrös Pestm. mózes v. T.-Szt-Miklós J.-Kun-Szolnokm. ág. ev. Bulkesz Bácsm. ág. ev. Komlós Békésm. r. kath. Kéthalom Jászkun-Szoluokm. helv. ev. Szentes Csongrádm. ág. ev. Szarvas Békésm. Magánt. ág. ev. n ff ág. ev. szh. Makó Csanádm. lh. Szarvas Békésm. r. kath. Makó Csanádm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Pivnicza Bácsm. ág. ev. szh. Berény lh. Szarvas Békésm. mézes v.jSzarvas Békésm. ág. ev. szh. N.Sztmikl. Toront lh. Csanád Csmn. mózes v.jD-Ványa Jász-Kuu-Szolnokm mózes v.;M-Berény Békésm.
Né v Zöld Zoltán Ztlsz Soma Zvaiinyi Gyula (isszeg: 50
V. osztály. (Osztálytanár: Szemián Dénes).
"cS
S z ü le té s
é s
ls tic -la e ly
jegyzet.
helv. ev. Gyoma Békésül. „ mózes v. Szarvas ág. ev. Uj-Verbász Bácsmegye fi I f {
Abelesz Adolf mézes v. szh. Tószeg Toront. lh. Makó Csanádin. ág. ev. szil. Erleléuv Dorsodm. lh.Budapest Pm.l Balassa István Balta Elemér r. kath. szil. Battonva lh. Doiübegyháza Csalim. Baross István ág. ev. Bán falva Békésm. Bartholomeidesz Kál. ág. ev. Nagylak Csanádm. Beck Emil ág. ev. Uj-Yerbász Bácsin. Bikády Antal ág. ev. Orosháza Békésm. Dedinszky Béla ág. ev. szít. Makó Csanádm. 111. Szarvas Békésm. Dobosfy Ferenc/ r. kath. Szarvas Békésm. Fischer Mér mózes v. Szentandrás „ Fischl Soma mózes v. Szarvas Frankó István r. kath. Gólián Lajos ág. év. Horeczky Béla ág. ev. Péteri Pestin. \ Horváth János r. kath. szh. Kunhalom lh. Szenttamás J.K.Sz.m. Jeszenszkv Ignácz ág. ev. Fibis Temesm. Kiár Fülöp ág. ev. Uj-Vérbász Bácsin. Kohn Jakab mózes v. D-Ván va .1ász-Kun-Szolnokm. Kondacs Pál ág. ev. Szarvas Békésm. Kontur Béla r. kath. Kruttscliiiitt Antal ág. ev. Cservenka Bácsm. Külley Béla helv. ev. szh. Szentmiklós 111. Szarvas Békésm. É\ Kvacsala János ág. ev. Petrovácz Bácsm. Lányi Gusztáv ág. ev. Szarvas Békésm. Ismétlő Lázár Sándor r. kátlr. szh. Gvula lh. Szarvas Békésm. Marsai Gusztáv ág. ev Petrovácz Bácsin. Mikus János ág. ev Nagylak Csanádm. Mladén Péter kel. gör. Mácsa Áradni. Mocskónyi József ág. ev. szh. Irsa lh. Uj szász Pest ni. Oppenheimer József mózes v. Csaba Békésm. Orbán Árpád r. kath. szh. Kóros Baranyam. lh. Martfű J.K.Sz. P lachy Dániel ág. ev. Bácsujfalu Bácsm. ág. ev. Szarvas Békésm. P lavecz Gyula
------ ---- ---------- •—*“—
Vallás
Név
S z ü .ls tÓ 3 - é s l a l c - l x e l y
jegyzet
Rapcsák Lajos r. kath. Orosháza Békésül. Rétliy Béla ág. ev. Szarvas „ Rosenbaum Adolf mézes v. szil. T.-Szaiol 111. T.-Sztmiklós J.-K.-Szm, Rosenfeld Soma mézes v. Csókniő Biharul. Rottman Miksa mézes v. szil. Békés Békésm. lh. Sarkad Biharúi. Magául. Sós László helv. ev.jSzentes Csongrádm. ág. ev. Uj-Verbász Ráesni. Staub Lajos Ismétlő Steiner Jakab mézes v. szh. T-Sáp 111. Péteri Pestm. Szelecsényi Zsigm. helv. ev. szh. Aporka lh. Alborti Pestm Tribúsz Ferenc« r. kath. szh. N.-Szeben Szebenm. lh. K.-Hegyes Überrakker Fridolin r. kath. szh. Klebing Bajorh. lh. Csabacsüd Bm. Mngánt Varga Pál ág. ev. Makó Csanádm. Vitéz Géza ág. ev. Orosháza Békésm. Wasmer Antal r. kath. Dombegyháza Csanádm. Weisz Ede mózes v. Szarvas Békésm. Weisz Kálmán mózes v. Szentandrás „ Zuberecz Pál ág. ev. Szarvas „ Összeg: 50
VI. osztály. (Oszt. tanár Mihálfi.) Achim Zsigmond Bedák Mátyás Bemer Mór Lottos Viktor Braun Károlv Breitner Dávid Brüller Ede Cserneczky József Csörfoly Lajos Deutsch Lajos Deutsch Miksa Engisch Frigyes Esztergály Mihály Fein Adolf Felde János Fischer Ignátz Freiler FJek Friedmann Adolf Gtlchszl Ármin Grimm Armiu
ág. ev. Csaba Békésm. r. kath. mózes v. Szarvas . helv. ev. D-Vánva J.K.Szolnokm. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. mózes v. ág. ev. ág. ev. szh. Nagylak Csanádm.lh. Komlós Békm. Évk. k. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. P,-Kengyel J.K Szolnokm. ág. ev. Uj-Verliász Bácsm. ág. ev. szh. Dánv lh. Isaszeg Pestm. mózes v. szh. Szarvas Békésm. lh. Tószeg Pestm. ág. ev. Köcscse Somogvm. Évk k. móz. v. Szentandrás Békésm. helv. ev. Tűrkeve Jász-Kun-Szolnokm. mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. M, Berény * mézes v. Szarvas „
Grün Zsigmond Gutmami Annin Hoitsy László Ilovszky Ödön Kenéz Zoltán Kiskéri Béla Klein Béla Kocsis József Langhoffer Ágost Lányi Pál Lapu Bertalan läppe Mór Lux Kálmán Mandl Jakab Marian Mihály Mészáros Miklós Meszlényi Albert Orgován Gyúla Petyovan András Podani Lajos Pollák Zsigmond Popovics Miklós Radu Aurél Rehák Ferencz Rosenfeld Antal Rosenfeld Armin Róth Béla Rózsay József Schellhorn Lajos Schneer Miksa Serban Sándor Simkovicz Lajos Takács Sándor Tóth Albert Weisz Samu Összesen 55
| Vallás
N év
S z ü l e t é s é s la ,ls :-l3. e l y
jegyzet.
mózes v. Szarvas Békésm. mózes v. ág. ev. Lány p. Pestm. ág. ev. Makó Csanádm. helv. ev. Turkeve J.-K.-Szolnohm. ág. ev. szh. Békés lh. Gvula Békésm. mózes v. Szarvas Békésm helv. ev. ág- ev. szh. Kiszács Bácsin, lh. Ó-Pazna Péterv. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. T.-Földvár Jászkun-Szolnokm. mózes v. K.-Tarcsa Békésm. mózes v. Szarvas „ mózes v. r. kath. Nagy-Becskerek Torontálm. helv ev. Mezőtúr J.-Kun-Szolnokm. Magánt r. kath. Ó-Arad Aradm. ág. ev. szh. Apatelek Aradm. lh.Szarvas Békái. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. 71 1* mózes v. 11 » kel. gór. szh. Bersaszka Sőrénym. lh. Yojvo Bm. kel. gör. szh. Petromán Temm. lh. Macedonia r. kath. szh. Csóka lh. M.Ittebe Torontálm. mózes v. szh. Verbóez Nyitram. lh. Szarvas Békm. mózes v. ág. ev. O-Verbász Bácsin. ág. ev. Aszód Pestm. ág. ev. szh. Budapest lh. Aszód Pestm. mózes v. Mezőtúr .1ász-Kun-Szolnokm. kel. gör. Nagylak Csanádm. ág. ev. Szarvas Békésm. ág. ev. Csík-Tárcsa Pestm. helv. ev. T.-Sztmiklós Jászkun-Szolnokm. mózes v. Szarvas Békésm.
VII. osztály. (Oszt. tanár: Ben ka) Balog István helv. ev. szh. Kéthalom p. lh. Doboz Békésm. Bácskay Vilmos mózes v. Szarvas Békésm. Bleuer Lázár mózes v. Mezőtúr Jász- Kun-Szolnokm.
Xfl
Né v
S z ü le té s - é s la lc -lie ly
Jegyzet.
P*
ág. ev. Szarvas Bókésm. Boros Béla Braun Adolf mózes v. Brőzik Gusztáv ág. ev. M.-Berény „ Chovan Zsigmond ág. ev. Szarvas „ kel. gör. Vojtek Temesm. Czárán János Magánt. Czibúla János r. kath. Gyula Békésm. ág. ev. Szarvas Danko Sámuel „ mózes v. szh. Vágujhely Nvitrin, lh. Szarvas Bni. Deutsch Sámuel Fejér László r. kath. szh. K.-Ladánv íh. Csákó Békésm. Franko János ág. ev. Szarvas Békésm. Gabányi Lajos ág. ev. n n Gremsperger József r. kath. szh. T.sztmiklós lh. Barta p. J.-K.Szm. Gróza János kel. gör. szh. Almás lh, Halmágy Áradni. Haviár Gyula ág. ev. Szarvas, Békésm. Jánosy Sándor kel. gör. Gyoma „ Kemény Kálmán ág. ev. szh. Csővár lh. Kis-Kőrös Pestm. K is Kálmán ág. ev. Kis-Kőrös Pestm. Koncz Zsigmond helv. ev. szh. Radafalva Vasin, lh. Szarvas Békin. Mocsári Géza helv. ev. szh Bánhalma p. lh. Kákát J.-K.-Sz.-m. Mocskónyi József ág. ev Szarvas Békésm. Molnár János ág. ev. r> n Nagy Elemér ag. ev. Tót-Komlós „ Nagy Lajos helv. ev. Dobo2 „ Ncufeld Samuel mózes v. szh. Mezőtúr lh. Kisújszállás J-K.Sz.ni. Neumann Jenő ág. ev. szh. F.-Varsán 111. Ó-Arad Áradni. Opauszky János ág. ev. Szarvas Bókésm. Oppenheimer Ferenc mózes v. Csaba „ Petz Gusztáv ág. ev. Mezőberény Ä Pukánszki Béla ág. ev. Orosháza „ Rácz Bálint helv. ev. Szentes Csongrádm. Rasovszky Adolf mózes v. Szarvas Békésm. Reisz Albert mózes v. Csaba n Sailer \ Brnos ág. ev. n » Simko Gyula ág. ev. Bánk Nógrádm. Szabó Gábor helv. ev. Gyoma Bókésm. Szeberényi Lajos „ ág. ev. Csaba Sztrilich Antal r. kath. szh. N.-Militics lh. Csákóvá Bácsin. Sztura Szilárd kel. gör. Liget Temesm. Taíay László ág. ev. szh. Szt.-Lőrincz lh. Tengőd Tolnám. Terényi Aha r. kath. Gyula Békésm. Toldv József ág. ev. Pilis Pestm. Valentinyi Jenő ! ág. ev. szh. Szirák Nógrádm. lh. Aszod Pestm.
1 Vallás
Név Wolfmann Dávid Zsilinszky Endre Összeg: 47
S z ü l e t é s é s leO s-H ely
Jegyzet.
mózes v. szh. Szeghalom Békm. Ih. M-tur J.K.Sz. ág. ev. Csaba Békésül.
VIII. osztály. (Oszt. tanár. Chováli) Czebe József Eisler Vilmos Engländer József Eszlárv Sándor Domokos Károly Fábry Sándor Fehér Lajos Goldsmiedt Mátyás Győrv Keren ez Holländer Mór Horeczky Aladár Jakucs Sándor Jánossy Sándor Klein Soma Koch Károly Kohn Antal Kőim Márton Körösi Albert Külley Zoltán Kvacsala Károly Láng Gusztáv Lengyel Imre Masznyik Márton Mirkovics Lajos Péter Ádtm Pokorni Béla Popovics Aurél Rózenthal Gyula Rottman Sándor Simon József Tones Gusztáv Tóth Kálmán Varga Aurél Weiner Vilmos Összeg: 34
helv. ev. Mezőtúr Jászkun-Szolnokm. mózes v. szh. Fegyvernek lh. Gyoma Békésm. mózes v. Mezőtúr Jászkun-Szolnokm. helv. ev. T-Földvár „ „ helv. ev. Békés Békési». ág. ev. Csaba „ Magánt. ág. ev. Mezőtúr Jász-Kun-Szoluokm. mózes v. n r. kath. Szentes Csongfádm. Magánt. mózes v Mezőtúr Jász-K un-Szolnokm Évk. k. ág. ev. Péteri Pestm. helv. ev. Mezőtúr Jászkun-Szolnokm. r. kath. Póbalora p. Békésm. mózes v. Kőtelek Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. N.-Dorog Tolnám. mezes v. Öcsöd Békésm. mózes v. Mezőtúr Jász-Kun-Szolnokm. ág. ev. Csaba Békésm. helv. ev. sz!i. Kaszaper lh. Szarvas Békésm. ág. ev. Petrovácz Bácsm. ág. ev. Csaba Békésm. r. kath. Szentes Csongrádi». ág. ev. T.-Földvár Jász-Kun-Szolnokm. kel. gör. Pivnicza Bácsm. ág. ev. F.csénv Somogyin. ág. ev. szh. Maglód lh. Kisújszállás J.K.Szm. kel. gör. Békés Békésm. mózes v. szh. Gyula lh. Csaba Békésm. mózes v. szh. Szarvas lh. D.-Ványa J K.Szolnokm. r. kath. szh.H.M.Vásárhelvlh. Sashalom J.K.Szm. r. kath. szil. Szegvár lh. Mágnes Csongrádm. helv. ev. T.-Szentmiklós Jász- Kun-Szolnokni. kel. gör. Zaránd Aradm. mózes v. szh.Irsa Pestm. lh. Karcag J.-K.-Sz. m,
VIII. A tanuló ifjúság átnézete különféle viszonyai szerint. t a n é v Év elején
Év közben
j e 1e n v o lt
kilépett
>> -cö N 5C
“ os '■> tő •r* VI
~
1........F"X 1; _ a 5 con 'T Ő O OÍJ »S23 i! c3 -í VI : 3 *©
Evzártával j e le n
—
v o lt
v a 1á s r a
nemzetiségre .
rjl
-5 bß
© 'T >Ő
© S3 rfl ifi O
— I S T Ő O b/3 S3 «8 1 s :£
ko i ra né
TŐ bß
eb 'T Ő
O
'O
r‘> 10 co l s ii 'O
CJ
%
M
*
> o
Sh :0 bo
S
4^S*)
1
55
8|
63
61
1
1 1
35
6
12
11
14
13
17 18 ^__ 1
16
15
«V V e
30
17: — '1 10 —
1
2
22
17
—
3
79
—
79
76
2
111.
69
—
69
1
—
1
68
—|
68
65
3
30
9
9
3
IV.
54
2
5b
—
—
54
2
56
56
—
; 28
10
6
2
V.
47
8
50
1
—
1
46
3
«
46
2
1 : 25
2
10
1
VI.
54
1
55
2
—
2
52
1
53
50
1
2 1 19
6
4
VII.
46’
Íj
47
46
1
47
47
—
23
6
VIII.
32
2
34
1
1
31
2
33
33
Összesen
440
í 17 457
9
o 431
52
14
6
3
5 174
6
14
—; 83
9
—
2
83
17 448 434
13
15
]].
10
23
o
1
—
18
15
8 í 64
_
t a n u l ó
k ö z ü l
tápjában éleb mezve 'fi © »; ... ....... -»a.- . -- © 19 SS ! 1, alölib rzT5 '© ® Í é pi VI cß ii :-a cg © a * .ZZ :0 $ ± ... | 1 rt>y 1 6 lí 7
ve
*
. 24
56
-T —
v o l t
1
I.
:i:) Jegyzet.
l! J
#
b *©
_
■
j e l e n
-------
.....
; O 'T bŐ 'b-*
z á r t á v a l
1
—
—
4
—
—
21
2
—
6
—
20
10
6
21
18
3
5j i 23
3
u j 21 j
—
—
—
—
—1
5
4
9:
—
—
—:
—
—1
5
3
9
—
—;
—
25
39
71
68
25 ] 09
[1 2
—
adományozva __ • ----
--
TŐ o TŐ
:S S 3 VI :0
C © fi © S 3 X fi
—
;
—';!
3
13
1
14
—
—
—
1
— i
3
20
4
24
2
hJ
2
4
—
16
17 10
2
8
5
3
8
8
2
2
V
11
17
11
4
lj
3
7
1 3
6
18
16
9
4;
6
9
2
11
7
7
2
16
16
13]
6
11
3
14
—-
3
12
18
2
8
7
15
8 0-
9 9
14
22 112
28
36
65
.
* 14 17
i 78
53
51
48
44
37
A 448 tanuló közül, leik a tanóv zártával jelen voltak, összesen s osztályok szerint hányán és mily ereit meny nyel vizsgáltattak, szitményeül a zárközleményt XI. alatt.
26
90
arra nézve lásó jelen táblázat kiegé-
IV. Tápda. t)lhányi ephorus adatai nyomán. A beirt 1S9 tápdás közül évzártig m aradt i54, kik 1) 45 frtjáv al teljes-fizető volt 3 ) olcsón élelmezett, m ég pedig 29 forintjával -25 , i5 i3 „ 0) egészen ingyenes
közül 42; 33 34 n U
22
Tápdások, betegség esetén, ingyen orvosoltattnak. ván
A tápdai ifjúságot egyszer m egvendégelte igazgató.
I a t a y Ist
A2 esti konviktusbam ,U Frtnyi évi dij fizetése mellett, részt vettek évzártáig 4i-eft.
X. A tanoda jótevői s jótéteményesei. A) i d o i i i i i n y o x t i i l i : a) A mélt. és fdő m agyarhoni e v . e g y h á z e g y c t e m a 7,elenay-féle alapítványból a tanodának 60 Frtot. b) T. M e d v e c z k y J ó z s e f gyógyszerész ur a tápda részére — a supplikánsnak adott összegen kívül — 35 frt és t5 ki t. c) A s z a r v a s i t a k a r é k p é n z t á r t ó s á g a a tan o d án a k 100 frto t.
t. i g a z g a
d) Kegyes h a g y a t é k u l néhai A r g a y S á m u e l szarvasi polgár 119 frt és 17 krt, és n. R o h o n y J á 11 o s n é szin tén szarvasi polgárnő 5 frtot a tanodának. e) Nagyságos O s z t r o 1 u c z k y G é z a ur minapi láto gatása alkalm ával 5o frto t ajándékozott, a főgymnasiumi igazgatót bízva meg a cél megfelelésével, m elyre az fordítandó. (1.ásd alább : C.) f) A l a p i t v á n y o z o t t a tanszéki alap növelésére ilj. M i k o 1 a y M i h á l y ur egyszáz frtot o. é. A d o m án y ö ssz eg : 464 frt i5 kr.
GO B) játéíenu‘ii}oxi(‘iulí és kUüntctoUjeiiik. a) Tápdai jótéteményea volt összesen 112, tandijm ent 26. b) Öszíöndijt élvezők: 1) K ü l s ő a l a p í t v á n y o k b ó l : Szervüszky-dijas Sztura Szilárd V II. o., végőr-dijas Fanghoffer Á gost V I. 0., n.-váradi káptalan-dijas Bedák M átyás VI. o., Jettim -dijas K ü lley Zoltán V III. oszt. 2) P r o t . a u t o n o m k ö r i a l a p í t v á n y a i n k b ó l : T e l e k i R o t h J o h a n n a d íja so k ;*) F e j é r F a j o s , K o c h K á r o l y , M a s z n y i k M á r t o n (V ili), — H a viar Gyula, P u k a n s z k y B é l a , V a l e n t i n yi J e n ő (VII.) B e y s c h 1 a g-T ö l t é s s y S a m u díjas J a l c u c s S á n d o r V III. o. (4o frt.) B o c z k ó D á n i e l díjasok (-24 írtjával) P e t z G u s z t á v és T o l d y J ó z s e f V II. o. U r s z i n y i A n d o r díjas (z5 frt) N a g y E l e m é r VII. o. N é m e t h I s t v á n -d ijis E s z t e r g á l y M i h á l y VI. o. B á n y a k e r ü l e t i ö s z t ö n d í j részesek (összesen io5 frt) K e m é n y K á l m á n , K i s s K á l m á n (VII), Á c h i m Zsiga, F e l d e János, I l o v s z k y Ödön, R ó z s a y P á l , (VI). M o c s k ó n y i J ó z s e f , V a r g a P á l , V i t é z G é z a , K v a c s a l a J á n o s (V), M o c s k ó n y i Gyula, S í r b a J á n o s (IV), K i e s k a D a n i , L a c K a t a J á n o s (III. oszt.) c) Jutalmazottak : 1) H a v i á r D á n i e l jutalom (i4 frt.) Ezt kapta B o r o s B é l a V II-ik o. szarvasi ifjú. . 2) G r ó f B o l z a B r u d k o v s z k y A m á l i a urhölgy aranyait (fejenk. i-et) k a p tá k : K o h n M á r t o n , T o n e s G u s z t á v V III. o . N a g y I. a j o s, S a i l e r V i l m o s , S i m k o G y u l a V II. o., M a r j á n M i h á l y V I. o., — betüs osztály-rendben felsorolva. 3) A V o z á r i k P á 1-féle jutalom (8 frt) ad ato tt F á n g G u s z t á v V III. o. csabai ifjúnak. 4) A s z a r v a s i f e s t ő k 8 frtos jutalm át P o d a n i F a j o s VI. o. szarvasi ifjú nyerte. *) Itt betű- és osztály-renclben felsorolva
Gl 5) A Z s i l i n s z k y M i h á 1 y-féle — 8 frtos — rajzjuta lom L á n y i G u s z t i v n a k (V. o.) Ítéltetett. 6) A D e b r e c z e n i E n d r e jutalm at (5 frt) R e h á k F e r e n c z VI. o. k apta. 7) A S z é k á c s J ó z s e f jut. (5 és fél frt) K e m é n y Á r p á d n a k (IV. o.), s végre
8) a I) a n i s B é l á é , (VII. o.) íté lte te tt. T o v áb b á
ta llé r B a l o g h
I s t v á n n a k
9) K ö n jr v j u t a 1 m a k a t k a p t a k : I. ) A m. k i r. t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztotta 4 jutalom ból (betűrendben :) Fejér Lajos VIII. o. Helmholzot, Koch Károly „ „ Graguss Gyulát, M a s z n y i k M á r t o n „ „ T y n d a lt,—
társu la t
S z t u r a S z i l á r d V II. o. a V eg y es értek ezések et. II. ) A C h o v á n tan á r adta 2 diszkötésü műből:
J a k u c s S á n d o r V III. o. Boissiert S z e b e r é n y i L a j o s V II. o. Nisardot. III) K ö n y v t á r u n k f ö l ö s - p é l d á n y a i b ó l kike rült, három-három műből álló 10 ju ta lm a t: B r a u n A d o l f , Kenéz Zoltán, B e d á k Lajos, Mo c s k p n y i J ó z s e f (VII. o.), B r a u n K á r o l y , R é t h y B é l a , R e i k Márk, E c s e d y Jenő, D e d i n s z k y Sándor , P o vázsay Endre. 10. T o r n á s z a t i j u t a l m a k a t (M i k o 1 a y M i h á 1y ügyvéd, K a n t ú r J ó z s e f kir. járásbiró, K u c z k a y J á n o s ügy véd, Á c h i m Á d á m lelkész és dr. S z l o v á k P á l orvos urak szives adakozm ányaiból létesítve.) k ap tak a nyilvános disztornászi vizsgálat alkalm ával a) á l t a l á n o s ü g y e s s é g é r t ily rendben: I. P o k o r n y B é l a V III. o. egy db ezüst 2 frtost, II. Á ch i m Z s i g a V I. o. 2 db ezüst 1 frtost, III. Á b e 1 e s z A d o l f V. o. 1 db ezüst 1 frtost, IV. P e t r o v i c s S e b ő k IV. o. 1 db ezüst 1 frtost, V. és V I. L a c h a t a J á n o s és B e z e g S a m u III. o. két-két régi ezüst húszast, (megjegyezvén, hogy p ár névre és azoknak sorrendére nézve a nyilvános m eghirdetésben némi jóhiszemű tévedés fordult elő, s ennek jelen közlemény igazításul szolgál.)
b) v e r s e n y d i j a k a a futásban győztes S p távugrásban győztes P o k o r ®züst 2 frtost, — adom ányozva
t a n n a g e l K á r o l y (IV. o.) és i n y B é l a (V ili. o.) egy-egy darab O l á h M i k l ó s tornatanártól.
A felsorolt különféle ösztöndijak és pénzjutalm ak ö s s z e g e qi>! frt 5o k r .; 6 db m agyar arany, 4 db régi ezüst két frtos, 4 db e. e g y frtos. 4 db régi e. huszas. — A könyvjutalm ak száma ió. »'
C.) .S E iB U c sissk IM77/R-B'n. A fennebbi B. c. i —8 szerint ezidén osztott jutalm ak, ugv az ösztöndíjak is állandósítva lévén, jövőre szintén osztandók. Azonkí vül azonban a d i s z t o r n á s z a t i és s z é p é n e k b e l i v e r s e n y serkentéséül az O s z t r o l u c z k y G é z a-f é 1 e adományból, m elyet jelen közlemény A) részének e. pontjában em lítettünk, 1877-78-ra eleve kitüzetnek a következő jutalm ak: a) D a l k a r i j u t a l m a k. hangok s z e rin t: í j a l h a n g i d i j a k , a szépéneknek, s főkint a gyakorlá sokban fegyelmesen k ita rtó szorgalomnak koszorúzására, számszerűit bárom : 7—6—4 frtban ; 2. T e n o r d i j a k, ugyanazon — főkint figyelmességi — fel té t alapján, számszerűit k e ttő : 6—4 frtban ; 3. a 1 t - d i j e g y 3 frt. főtekintettel a szépénekre; 4 d i s c a n t-d i j egy 3 frt., fő tekintettel a szép énekre. A felsorolt 7 Osztroluczky-jutalom em elésére vagy számuk gyarapítására fo rdítandók esetleg a mulasztási bírságok. b) T o r n á s z a t i j u t a l m a k : 1.. Á l t a l á n o s ü g y e s s é g i d i j a k , tekintettek a tanúsítandó fegyelme« rendre és szorgalomra is, számszerűit négy : 6—4—31—2 f r tb a n ; 2., V e r s e n y d i j a k, egy futási s egy távugrási, három -há rom frtban.
XI Zárközlemények. i. A t a n é v z á r t á v a l n y e r t b i z o n y í t v á n y o k vényét a következő átnézetben szemléltetjük. V Osz tály
Évzárti Vizsgálat létszám, nélkül melyből maradi*)
i z
g
á
1 t ti t o t
erecl-
t
érdemfokozat szerint mindössze
! kitűnő
fi *> r) *í
2
31
7
V II.
47
g9W
4ö
12
V I.
Ab
1
52
V.
40
IV .
r>f>
III.
G8
: II.
70
L
fi 3
«
I. r.
ll.r.**)
in . r. * * * )
—
—
6
10
8
11
11
8
í)
13
1G
ti
2
—
■
V ili.
jeles : jó
45
6
11
8
14
5
1
54
8
()
8
21
0
2
senki
G8
11
G
12
20
6
4
senki
70
11
11
20
28
4
5
16
0
12
17
5
2
83
63
04
14 1
38
16
4 2
2
61 —
Össze sen
44 S
13
435
1
*) V i z s g á l a t n é l k ü l m a r a d t 13. Ide számitvák azok, kik a ta nodából ki nem léptek, de a vizsgálatban ezúttal részt venni betegség vagy más komoly ok által gátolva voltak. Jobbadán indokolt kérelmet adtak be utólagos vizsgálat iránt. **) Il-od r e n d i ! 38, s ugyan e szám l'eje/i ki a p ó t v i z s g á l a t r a Hfaltak számát. Az ezt meg nem állók ismétlők lesznek. ***) A 16 Ill-ad rendű k ö z ü l 12-en ismétlők, 4-en más pályára utalvák. A kötelezett ismétlők eme számában nem szerepelnek azok, kik gyöngo kor miatt netán saját vagy családjuk akaratából ismételnek (önkéntes ismétlők »
2. A z. é r e t t s é g i v i z s g á l a t r a b o c s á t o t t és tény leg meg is jelent 3i V ílí-a d oszt. tan u ló közül: v i s s z a l é p t e k , későbbi határidőt kérve, 3-an (i nyilv., s a 2 magánt.) v i s s z a v e t t e t e t t 1; é r e t t n e k n y ilv á n ítta to tt 27. A m aturizált 27, merőben lelkism eretes készültség által jellem zett, s ez okon ntü P e t z G y u l a s u p e r i n t e n d e n s í h e l y e t t e s úr által élénken m éltánylott ifjú k ö z ü l: k a p ta k k it ü n ő fokú érettségi bizonyítványt 8-an : F e j é r L a j o s , J ak u c s S á n d o r , K l e i n S a m u , K o c h K á r ó l y, K o h n Márton, Masznyik Márton, R o s e n t h á l Gyula és T o n e s G u s z t á v ; j e l e s t 6 - a n : E i s z l e r V i l mos, E n g l ä n d e r J ó z s e f , E s z l á r y S á n d o r , Goldsmid Mátyás, Lengyel Imre, S i mo n J ó z s e f ; j ó t 6 -an ; e l e g e n d ő t 7-en.. A s z a k p á l y á t tekintve, a 27 közül t a n á r k é p z ő fa e szándékszik 6, t h e o l o g i á r a 3, o r v o s t a n u l ó n a k 8y j o g t a n u l ó n a k 8, g a z d a s á g t a n u l ó n a k 2. Külön tekintvén a k i t ű n ő bizony it ványu 8-at. ezek közül t a n á r k é p z ő b e kiván lépni 5, o r v o s t u d o m á n y i pályára 2, j o g r a 1. 3. A t a n i t ó k é p e s i t ő vizsgálaton képesittettek, még pedig j ó fokozattal L á n g G u s z t á v ' és P o k o r n y B é 1 a itteni növendékek, s azonkívül M artisz A lbert, padinai válasz to tt tanitó. 4. Az 1877—-78-iki tanévben a z i s k o l a i p é n z t á r b a járó illetm ények v á lt o z a t l a n u l az eddigiek m a ra d n a k : tanszerp énz 1 frt 20 kr., tornapénz (beértve az úszóisko lát) 3 frt., rajzpénz (I. osztálytól V -ig) 2 frt., m ely három kisebb tétel belépéskor előre fizetendő ; szintúgy előre, legalább felerészben, a tandíj, m elynek egész évi mennyisége i4 frt (patronatus-gyülekezetek fiainak leszállított tandijosztályzatuk van, részint 10, részint 6 írtta l 1 évre.) A tápdaiakat lásd fennebb a IX -ik czikkben. A z 1B77—78-ki t a n é v r e a b e i r a t k o z á s úgy ma gán- mint nyilvános tanulók résziről a u g. 3o-án k e z d ő d i k és szept. 2-án záródik; t a n í t á s k e z d e t e s z e p t . 3-án reg geli 8 órakor m inden osztálylyal.