Európa és a migráció – Történelmi dimenziók
Történelem – Európai migráció 20. század eleje: soknemzetiségű birodalmak: Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárság, Lengyelország, Oroszország, Balkán 1. világháború: nemzetállamok létrehozásának kezdeményezése (sikertelen → revízió gyökerei, heterogén nemzetiségű nemzetállami rendszer) 2. világháború: letisztított képletek: lengyel-német lakosságcsere, Szovjetunió: a népek olvasztótégelye, olasz-osztrák ellentétek, Jugoszlávia: Titoizmus Keleti-Nyugati blokk szembenállása: elnyomják a nemzetiségi törekvéseket (baszk, breton, magyar, Baltikum)
Történelem – Európai migráció 1950-es évek második fele: a Marshall-segély hatásai multiplikálódnak: hihetetlen gazdasági fellendülés (gazdasági csoda – 1960-as évektől) • kell a bevándorlók munkaereje (fizikai munka) Több irányú folyamat: a hagyományos gyarmattartók irányába a volt gyarmatokról, elsősorban a fejlettebb, földrajzilag közelebb eső területekről a, Franciaország: Algéria, Marokkó, Tunézia b, Nagy-Britannia: Pakisztán, India c, Hollandia: Suriname, Indonézia, Közel-Kelet d, Belgium: Közel-Kelet, Kongó e, NSZK: Törökország, Jugoszlávia, Olaszország
Történelem – Európai migráció 1960-as évek: alacsony státuszú munkástömegek (főleg férfiak) beáramlása Nyugat-Európába 1970-es évek: gazdasági migráció és családegyesítések kezdete 1980-as évek: családegyesítés és a fekete-afrikai migráció volumenének növekedése • illegális migrációs tendenciák megváltoznak • Új irányok is előtérbe kerülnek pl. Spanyolország, Olaszország (1990-es évek) • muszlim kisebbség lélekszáma növekszik legdinamikusabban (civilizációs, vallási, kulturális és identitásbeli különbségek/ ellentétek): Nemzetállami modell, vagy multikulturalizmus? (a francia minta hatásosabbnak tűnik)
Európai migráció 1990-es évektől • Európa elöregedése kritikus pontra érkezett, szükség van a fiatal munkaerőre • Bizonyos ágazatok munkaerőhiánya (nehézipar, egészségügy) • Vasfüggöny lebomlása: kelet-európai tömegek megindulása: lengyelek (Németország és Egyesült Királyság), románok, bolgárok (Spanyolország, Olaszország), albánok (Olaszország), orosz visszatelepülés (Lettország, Észtország, Litvánia) • A 2000-es Lisszaboni Stratégia kudarca: EU: nem lett dinamikusabb, nem lett versenyképesebb • 2004-ig fejlődő tendencia – szigorítások és 2004 után visszaesés
A migráció okai •
110 millió migráns (30 millió illegális), 200 millió származási országon belüli, 13 millió menekült
20. század Európa:
Kényszerű migráció: I., II. világháború, vasfüggöny, balkáni háborúk Tervezett migráció: 1960-as, 70-es évek gazdasági migránsai Trendek: eltérő kelet-európai és nyugat-európai irányok (toló és vonzó erők), gyarmatbirodalmak széthullása (50-es, 60-as évek), kívánt és nem-kívánt migráció Okok
Politikai tényezők: politikai elitváltás, a réginek menekülnie kell Társadalmi tényezők: etnikai-vallási konfliktusok, szabadságjogok be nem tartása Gazdasági tényezők: jobb megélhetés, magasabb életszínvonal (államon belüli vándorlások pl. Kína, Egyesült Államok) Környezeti/ökológiai tényezők: környezeti szűkösség (vízhiány, földhiány, elsivatagosodás), árvízveszély A fogadó állam integrációs stratégiája: 1. Multikulturalizmus: „békés egymás mellett élés” (Nagy-Britannia 2. Nemzetállami struktúra (asszimiláló társadalom): Franciaország 3. Vegyes rendszer (bizonyos kötelezettségek, pl. nyelvtudás szükségessége): Ausztria, Németország 4. Ad hoc migrációs politikák: Spanyolország, Olaszország (többször módosított bevándorlási törvények és fokozatos regularizáció – románok, albánok, illegális kelet-európai, afrikai bevándorlók)
Európai Unió •
Szabad mozgás (4 alapszabadság: áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő) 1957. Római Szerződés, 1958. Benelux Unió (gazdasághoz kapcsolódóan) 1986. SEA (Egyesült Európai Okmány) – először mondja ki a személyek szabad mozgását 1992. Maastrichti Szerződés: 3 pillér (a migráció a 3. pillérbe került: bel- és igazságügyi együttműködési): • Menekültpolitika • Bevándorláspolitika • Tartózkodás feltételei • Illegális vándorlás és tartózkodás • Illegális kereskedelem és csempéset • Határőrizeti rendszer • EUROPOL (közös európai rendőrség) létrehozása • Vámegyüttműködés • Igazságügyi együttműködés (polgári és büntetőügyekben) • Harmadik országok körének meghatározása (vízumkötelesség): ET, az EB javaslata alapján Schengeni Egyezmény: határok lebontása (1995-től fokozatosan): személyek szabad mozgása, a külső határőrizet megerősítése
Európai Unió Amszterdami Szerződés (1997.) Vízumok, menekültügy, bevándorlásügy és szabad mozgás – az első pillérbe kerül 2004. Új szabályozás szükségessége: megszigorodik a migrációs törvény (főként illegális bevándorlás és a kelet-európai csatlakozók teszik szükségessé), felülvizsgálják a menekültkérelmeket és szigorítják a tartózkodás, munkavállalás feltételeit 2008. Európai Bevándorlási Paktum: közös alapot ad a tagállamoknak és közösségi szinten is a bevándorlás kezelésében. Kék kártya bevezetésének terv – magasan képzett munkavállalók befogadása (2 évre) Frontex létrehozása (új határőrizeti rendszer – több szakaszra osztja a határőrizetet, mélyen az EU-n belül is vannak ellenőrzések, nem csak a határokon)
Magyarországi migráció története a 20. században
Történelmi tényezők 20. század: Trianon: népességcserék első hulláma, határon túlra kerülők automatikusan elvesztették magyar állampolgárságukat Erdély: Az 1910. évi nemzetiségi megoszlás a következő: magyar 34,2%, román 55,1%, német 8,7%, egyéb 2%.
Történelem Első és második bécsi döntés (1938. november 2., 1940. augusztus 30.)
Történelem 2. világháború után: 1. Benes-dekrétumok, lakosságcsere-egyezmény: Csehszlovákia-Mo. (1946-1948) – 70.000-80.000 fő 2. Svábok kitelepítése: 170.000 – 240.000 főt érint 3. Görög bevándorlók (1946-1948) 5000-7000 fő 4. 1956 nov.-dec. – kb. 180.000 – 200.000 ember hagyja el Magyarországot 5. 1957-1988 – ún. disszidensek (újabb kb. 180.000 – 200.000 fő) – irányok: USA, Ausztria, NSZK, Izrael, Ausztrália Fő útvonal: Jugoszlávia (Koper, Trieszt), Bécs 19881. Romániai falurombolás (1987-től) – határontúli magyarok migrációjának kezdete (1989-1990 – kb. 55.000 fő érkezik) 2. 1988. kínai migráció kezdete – Szovjetunió felől érkeznek 3. 1989-1990. visszatelepülés – disszidensek hazaérkezése (5000-10.000 fő) 4. 1989 – NDK turisták özöne, határnyitás
A migráció •
110 millió migráns (30 millió illegális), 200 millió származási országon belüli, 13 millió menekült
20. század Európa: Kényszerű migráció: I., II. világháború, vasfüggöny, balkáni háborúk Tervezett migráció: 60-as, 70-es évek gazdasági migránsai Trendek: eltérő kelet-európai és nyugat-európai irányok (toló és vonzó erők), gyarmatbirodalmak széthullása (50-es, 60-as évek), kívánt és nem-kívánt migráció Okok Politikai tényezők: politikai elitváltás, a réginek menekülnie kell Társadalmi tényezők: etnikai-vallási konfliktusok, szabadságjogok be nem tartása Gazdasági tényezők: jobb megélhetés, magasabb életszínvonal (államon belüli vándorlások pl. Kína, Egyesült Államok) Környezeti/ökológiai tényezők: környezeti szűkösség (vízhiány, földhiány, elsivatagosodás), árvízveszély
Napjaink migrációja EU és Magyarország • demográfiai folyamatok (munkaerőpiac) • gazdasági folyamatok (munkaerőpiac + vállalkozások + gazdasági kapcsolatok) • biztonságpolitikai folyamatok Magyar társadalom idegenellenessége Melyek ennek a gyökerei? tabutéma, ismerethiány, félelem, agyelszívástól való félelem Egységes migrációs stratégia hiánya (eltérő érdekek, politikák összehangolása) Felettes Hatóságok: IRM BÁH (2000-től), Idegenrendészeti Hivatal, Felmérések: KSH, civil szervezetek Bevándorlási törvény: jelenleg hatályos: 2007. Első közvetve: 1879. (emigránsok kizárása az állampolgárságból – Kossuth-dilemma) 1885. Első bevándorlási törvény (bukovinai csángók miatt) 1966-1983. Idegenrendészeti törvény: turisták miatt – kb. 550.000 – 600.000 turista érkezik a keleti blokkból évente 1989. Menekültekre vonatkozó tv. Átalakítása: romániai magyarok érkezése nagy számban 1993. Első modern idegenrendészeti törvény: az eljárások újraszabályozása: 70.000 fő bevándorló a statisztikák szerint: visszahonosítás vs. bevándorlás (jogi baklövés)
2001. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény 2004. Kettős népszavazás: kettős állampolgárság (érvénytelen a cenzus) 2006. Nemzeti vízum kiadása: nem jogosít munkavállalásra
Tendenciák • Népességfogyás: 95-97.000 születés, 130-132.000 elhalálozás / év (szívótényező) • A magyar társadalom elöregedése (szívótényező): 2,5 millió nyugdíjas korú ember • A magyar társadalom immobil, nem kockázatvállaló (semleges, szívótényező) • Alacsony a foglalkoztatottság: 3,5 millió munkavállaló (munkaképes korúak 57%-a, EU-s átlag 64%); 1,8 millió gyermek, 2 millió „potyautas”) (taszító tényező) • Tranzitország – ugródeszka az EU felé (semleges) • A bevándorlók közel fele 20-39 éves kor között van (produktív)
Nemzeti Biztonsági Stratégia 2005. • Közép-Európa egységes kezelése • 2007. Schengeni Egyezményhez történt csatlakozás (drog, fegyver, embercsempészet) • Koszovó probléma • Bevándorlási paktum (2008) – fokozott határellenőrzés, menedéket nyújtó Európa, globális partnerség, küzdelem az illegális bevándorlás ellen
Magyarország Legális bevándorlók aránya az összlakosságon belül: kb. 1,5% (kb. 160-170.000 fő legálisan + ezen felül 25% nem legális) – 2015ben: kb. 140.000 fő! Legális bevándorlók: EU-s: 84%, EU-n kívüli: 16% (kb. 20.000-25.000 fő) Milyen céllal? • 47% munkavállalási céllal • 23% családegyesítés • 17% tanulási szándék • 13% egyéb Foglalkoztatottak: építőipar, vendéglátás, fémipar, gépipar, egészségügy, kereskedelem, oktatás
Integráció lehetőségei 1. Nincs egységes recept (oktatás, sztereotípiák lebontása: média szerepe) 2. Nyelvtanulás fontossága 3. Országimázs fontossága (2006-os események) 4. Civil kapcsolatok fontossága (fejlesztés szükségessége) – kultúra, gazdaság, információ- és hálózatépítés
A slidesort összeállította: Dr. Glied Viktor, az IDResearch kutatóműhely migrációs projektjei keretében
További írások: ittvagyunk.eu
