EU ÉLELMISZERIZTONSÁGI ELŐÍRÁSAI DOHÁNYTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA
FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005
EU ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ELŐÍRÁSAI DOHÁNYTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA
Szerző: BUKAI ANDREJ
Lektor: DR. BORSOS JÁNOS
Szerkesztő: MARKÓ IVETT
TARTALOMJEGYZÉK I. Dohánypiac helyzete _____________________________________________________________ 4 1. A világ, benne az Európai Unió és Magyarország dohánytermelése_______________________ 4 1.1. Az európai dohánytermesztés_________________________________________________ 6 1.2. A magyar dohánytermesztés__________________________________________________ 7 II. A nyersdohány piacszabályozása az Európai Unióban ________________________________ 8 1.Termelési támogatás és az előleg kifizetése __________________________________________ 8 2. Termelési kvóták _____________________________________________________________ 10 3. A termelői csoportok __________________________________________________________ 11 4. Termeltetési szerződések _______________________________________________________ 11 5. Ellenőrzés, büntetések _________________________________________________________ 12 6. Közösségi dohányalap _________________________________________________________ 12 III. A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja __________________________________________ 14 1. Az agrárreform célja és gazdasági hatása __________________________________________ 14 2. A közvetlen támogatások rendszerének szabályozása _________________________________ 16 3. Az egységes farmtámogatás bevezetése____________________________________________ 16 IV. Magyarországi szabályozások __________________________________________________ 18 1. Támogatásra jogosult __________________________________________________________ 19 2. Támogatási kérelem ___________________________________________________________ 19 3. Hiánypótlás _________________________________________________________________ 19 4. A nyilvánvaló hibák helyesbítése ________________________________________________ 19 5. Késedelmes benyújtás _________________________________________________________ 19 6. Támogatási kérelem visszavonása ________________________________________________ 19 7. Vis maior (elháríthatatlan külső ok) ______________________________________________ 20 8. A támogatási kérelem elbírálása _________________________________________________ 20 9. Kifizetés ____________________________________________________________________ 20 10. Jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítése ______________________________ 20 V. Nemzeti támogatás ____________________________________________________________ 21 1. Általános feltételek ___________________________________________________________ 21 2. Dohány termesztésének támogatása_______________________________________________ 21 VI. Jogszabályi háttér ____________________________________________________________ 23 VII. Felhasznált irodalom _________________________________________________________ 24
3
DOHÁNYTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA A dohány termesztése és feldolgozása elválaszthatatlan folyamat, hiszen a szántóföldi műveletek befejező szakasza a szárítás, a feldolgozás első lépése, sőt már a betakarítás is a minőségi feldolgozás kezdete, a helyesen ütemezett „dohánytörés” mikéntjében. Ezért az együttes tárgyalás elkerülhetetlen.
I. DOHÁNYPIAC HELYZETE A világgazdaság globalizációjának egyik főszereplője a dohány, amelynek fejlődéstörténete messze megelőzte más ágazatok tőkekoncentrációját, szinte egyetlen ország sem tudja megtartani nemzeti érdekérvényesítését anélkül, hogy ne alkalmazkodna a világfolyamatokhoz, ne venne részt a világméretű árversenyben, a folyamatosan gyorsuló műszaki fejlesztésben, elviselve ennek összes előnyét és hátrányát.
1. A világ, benne az Európai Unió és Magyarország dohánytermelése A világon a dohánytermesztés azokban az országokban jelentős, ahol ehhez a sok kézi munkaerőt igénylő kultúrához olcsó munkaerő rendelkezésre áll vagy sikerült gépesíteni nem kevés tőkebefektetés árán. A fejlődő országok közül Brazília, India és többi fekete afrikai ország, a fejlett országok közül USA, Japán és az EU valamint Kína termel a legtöbb dohányt. A fejlődő országok nem egyszer egyik évről a másikra jelentősen növelni tudják a termelésüket. Ennek ellentéte a fejlett országokban főleg az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a stagnálás lassú, de folyamatos a csökkenés annak ellenére, hogy kiemelt támogatásban részesülnek a termelők szociálpolitikai okok miatt.
4
1. táblázat:
A FŐBB DOHÁNYTÍPUSOK TERMÉSMENNYISÉGE (Virginia, Burley, Keleti) (1999-2005) ezer tonna 1999
2000
2001
2002
2003
2004 B
2005 T
Brazília
543,0
520,0
496,9
628,2
595,2
845,0
873,3
India
207,5
185,5
69,8
189,5
211,9
229,1
219,5
Malawi
125,7
152,9
123,4
136,6
116,4
152,0
152,0
Mozambik
3,4
6,1
12,4
19,0
23,4
34,0
39,0
Zambia
7,6
7,7
7,3
13,2
18,8
37,8
47,4
Kína
1 760,0
1 861,5
1 855,0
1 783,0
1 845,0
1 745,0
1 745,0
USA
549,1
399,0
402,8
394,6
353,8
365,8
281,1
Japán
63,9
60,0
59,7
57,4
50,0
57,1
57,0
Olaszország
107,1
107,1
108,6
105,8
109,8
103,7
107,4
5 127,4
5 043,7
4 704,6
4 875,7
4 701,9
5 012,3
5 008,6
…………….. Összesen B: becsült (Forrás: ULT Supply & Demand Report 2004)
T: terv
A világon legnagyobb mennyiségben termesztett dohány fajtatípus: a Virginia (flue cured) és a Burley (light air cured). Ezek adják a világ termelésének közel 80%-át. Ez a két fajtatípus van jelen a magyar köztermesztésben, de a világkereskedelemben is meghatározók mintegy 70%-ban. A Keleti dohány fajtatípus jelentősége speciális ízbeni tulajdonságai és korlátozott termeszthetősége miatt túlnő a termelésben betöltött szerepén. 1. ábra: A v ilá g o n t e r m e s z t e t t d o h á n y f a jt a t íp u s o k m e g o s z lá s a e z e r t o n n á b a n (2 0 0 4 ) V ir g in ia 3 7 5 7
B u r le y 8 5 5
K e le t i 4 0 0
55
189
156
S ö t é t t ű z ö n s z á r ít o t t 5 5
371
S z iv a r d o h á n y 1 8 9
400 S ö t é t le v e g ő n s z á r ít o t t 1 5 6
Más 371
855 3757
F o r r á s : U L T S u p p ly & D e m a n d R e p o r t 2 0 0 4
5
1.1. Az európai dohánytermesztés A világ nyersdohány termésének az EU csak az 5 %-át állítja elő. Importból fedezi saját feldolgozásának szükségletét közel 70%-ban; ebből következően a világ elsőszámú nyersdohány importőre. Dohánytermesztést folytató üzemekre jellemző a sokoldalúság és többnyire a korlátozott termőterület. Üzemenként átlagosan a dohánytermesztés céljára szolgáló terület 1 és 2 ha között mozog. A dohányt vagy kisméretű, specializált gazdaságokban vagy nagyobb méretű üzemekben egyéb tevékenységek kiegészítőjének termesztik. A dohány azonban vállalkozás típusától függetlenül mindig meghatározó kultúra és többnyire az üzem fő jövedelemforrását képezi (átlagosan 60%-os arányban). Akár specializált, akár nem mindig kis- és közepes méretű családi gazdaságokról van szó, amelyek azonban jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak szezonálisan. Ez a termelési kultúra Európában mintegy 135 ezer ha-t foglal el, és közel 350 ezer tonna nyersdohányt termelnek és állandó jelleggel közel 100 ezer, szezonálisan 340 ezer embert foglalkoztatnak és biztosítanak megélhetésükhöz jövedelmet ott, ahol erre más lehetőség alig adódik. 2. táblázat:
EURÓPAI DOHÁNYTERMESZTÉS (2003) Belgi um
SpaFrannyolorsz ciaorsz ág ág
MaOlasz gyarors ország zág
LenPortugyelors gália zág
Összes
20 632
15 790
392
101 538
4 981
37 119
13 472
1 919
134 657
9 948
124 985
28 358
5 734
358 859
Német ország
Ausztria
Termelői létszám
972
65
227
5 378
4 269
51 308
2 505
Terület (ha)
4 701
116
386
12 546
8 626
50 791
Termés (tonna)
11 654
332
1 384
39 636
25 645
111 183
Görög ország
(Forrás: UNITAB Récolte 2003) Az Unió dohánytermesztésének közel 80%-a kedvezőtlen adottságú régiókban folyik. Igaz, hogy az Európai Unió mezőgazdaságában a dohány súlya az 1%-ot sem ér el, de Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és úgyszintén hazánkban is a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező régiókban szinte egyetlen megélhetési forrás. Az Unióban a dohánytermesztés a többi mezőgazdasági ágazathoz képest kiemelt támogatást élvez, amit a következő okok indokolnak: – A dohánytermesztést nagy élőmunka-igény jellemzi (típustól
függően 1000-1500 óra/ha). – A dohányt gyenge termőképességű talajokon termelik, ahol nincs más gazdaságos alternatíva. – A dohánytermesztés fennmaradását az Unióban a közösségi támogatások teszik lehetővé, az árbevétel 80%-a prémiumból származik.
6
1.2. A magyar dohánytermesztés A dohánytermesztés országos szántóterületből való részesedése sosem volt túl nagy. Jelenleg mintegy 5 200 ha-on folyik dohánytermesztés és innen közel 8-8500 tonna nyersdohányt takarítottak be annak ellenére, hogy az EU 12 355 tonna kvótát ajánlott fel hazánknak. A kézimunka igényéből adódó nagy népességmegtartó ereje mindig meghaladta a legtöbb mezőgazdasági kultúra azonos paramétereit. A magyarországi dohánytermő területek közel 85 %-a az ország keleti felében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyék) található, ahol a vidékfejlesztés legnagyobb gondja a munkanélküliség. Ebből adódóan a meglehetősen kézimunka-igényes dohánytermesztés kiválóan alkalmas munkahelyteremtésre. Az itt előállítható dohány minőségben semmivel sem rosszabb, mint az uniós átlag. Nincs alternatívája ennek a kultúrának, mely típustól függően 1100-1600 óra/ha élőmunka igénnyel, s nagy ráfordítással termeszthető. A munkalehetőség magával hozza a lakosságmegtartást és ezzel szoros összefüggésben az infrastruktúra fejlődését. Magyarországon jelenleg öt termelői csoport, kettő elsődleges feldolgozó (ULT-Magyarország Rt, DOFER Rt.) és kettő cigarettagyár (BAT-Pécs, Continental Tobacco-Sátoraljaújhely) tevékenykedik. 3. táblázat
A MAGYARORSZÁGI DOHÁNYTERMESZTÉS ADATAI (2004) Termelési szerződés
Termésterület
db
ha
Felvásárolt mennyiség tonna
419
3 488
5 151
Burley
1 436
1 725
2 940
Összes:
1 855
5 213
8 091
Virginia
(Forrás: MADOSZ; ULT-Magyarország Rt.; DOFER Rt.) Megjegyzendő: A dohányvertikum, mint minden más országban, nagyban hozzájárul nemzetgazdaság éves költségvetéséhez. Ez Magyarország esetében több mint 260 milliárd forint volt az elmúlt években.
7
II. A NYERSDOHÁNY PIACSZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A dohánytermesztés közösségi szintű szabályozása 1970 óta létezik. A mai rendtartás alapjait az 1992-es radikális reform fektette le. Az intervenciót és az exporttámogatást eltörölték és termelési kvótán alapuló támogatási rendszert vezettek be. A reform számos pozitív eredményt hozott, többek között sikerült jelentősen csökkenteni a visszaélések számát, a kvótarendszer és a rögzített támogatások kiszámítható költségvetési tervezést tettek lehetővé. Az új rendtartás legnagyobb problémája az volt, hogy a mennyiségi alapú, nagy összegű támogatások nem ösztönözték a termelőket a minőségi termelésre és az így termelt alacsony minőségű termék elhelyezése piaci problémákat okozott. A piaci zavarok kezelésére 1998-ban újabb reformintézkedéseket vezettek be. Hosszas tárgyalások során sikerült elérni, hogy a sokak által támadott jelentős mértékű támogatás gazdasági és szociális okokból továbbra is fennmaradt. A reform által bevezetett új elemek a gazdasági pozíció javítását célozzák, annak fő elemei a következők: – – – –
Minőségtől függő támogatás kialakítása Egyszerűbb és rugalmasabb kvótakezelés, kvóta-meghatározás Szigorúbb ellenőrzés A közegészség és a környezet védelmének fokozása
1.Termelési támogatás és az előleg kifizetése A dohánytermelő a termelési kvótájának megfelelő termelési szerződés alapján megtermelt és leszállított nyersdohány után termelési támogatásban részesül. Ennek mértékét rendelet határozza meg az EU-ban termesztett nyolc fajtacsoportra. A hazai termelőket érintő két fajtacsoport termelési támogatása 2004-ben következő volt: – Mesterséges úton szárított (Virginia típusú): – Természetes úton szárított (Burly típusú):
2,98062 €/kg 2,38423
€/kg Jövedelemtámogatást az elsődlegesen feldolgozatlan és piaci előkészítésen még át nem esett dohánylevélre kilogrammonként, fajtacsoportonként állapítanak meg. A jövedelemtámogatás összege az egy csoportba tartozó dohányfajták esetében azonos, kivétel Belgium, Németország, Ausztria és Franciaország, ahol a mesterségesen szárított és a természetes utón szárított sötét és világos dohánynál kiegészítő kifizetést alkalmaznak. A jövedelemtámogatás mértéke és folyósítása függ: – A származási területtől – A minőségi megfeleléstől – Az érvényes termelési szerződéstől A dohánytermelő részére biztosított prémium 3 részből áll: – Változó – Rögzített – Egyedi támogatás
8
A rögzített részt a termelői csoportnak, vagy a nem csoporttag egyéni termelőknek kell szétosztani, az elsődleges feldolgozó által átvett, minőségi követelményeknek megfelelő és az érintett fajtacsoporthoz tartozó dohánylevél súlya alapján. A nedvességtartalmat max. 14 %ra korrigálni kell. A változó részt azonban már csak a termelői csoportba tartozó termelők kaphatják, mégpedig oly módon, hogy a csoporton belül a támogatást a megtermelt áru minősége alapján differenciálják. A differenciálás alapja az áru tényleges vételára, így a csoporton belül a jobb minőséget termelő és ezáltal magasabb felvásárlási árat elérő termelők támogatást is többet kapnak. A rögzített részt a Kifizető Ügynökség az ellenőrző hatóság igazolása alapján 30 napon belül kifizeti, míg a változó részt a csoportba tartozó termelők szállításának befejezése után, az ismertetett differenciálás után fizethető ki. Legkésőbb április 30-ig az összes szállítást be kell fejezni. A változó rész mértéke az összes prémium 35-45%-a lehet. A támogatást a termelői csoport tagjainak minőség szerint fizetik ki az elsődleges feldolgozó által fizetett felvásárlási ár alapján. Az egyedi támogatás a teljes prémium 2%-a, amelyet a termelői csoportok kapnak és meghatározott célokra használhatnak fel:
1. Szakemberek alkalmazására 2. A tagok részére termelőeszközök biztosítására 3. Környezetvédelmi intézkedésekre 4. Infrastrukturális fejlesztésekre 5. Adminisztratív dolgozók alkalmazására
9
Az egyedi támogatás felhasználására vonatkozó szabály az, hogy az első három pontban megnevezett kiadásoknak el kell érni az egyedi támogatás összegének az 50 %-át. A betakarított termés leszállítása a betakarítást követő év április 15-ig történik. A határidő be nem tartása a jövedelemtámogatásra való jog elvesztését vonja maga után. A termelők előlegfizetési kérelemmel élhetnek a tagállamok felé, amit az ellenőrző szervek nyilatkozata alapján fizetnek ki. Az előleget a kérelem és a biztosíték igazolás benyújtása után 30 napon belül, október 16. után fizetik. A jövedelem támogatást a dohányt megtermelő tagállam fizeti vagy előlegezi meg. Az előlegre vonatkozó kérelemhez csatolni kell a termelővel kötött termeltetési szerződés másolatát, a termelő részére megállapított termelési kvóta másolatát és a termelő nyilatkozatát a betakarítás-kori szállítási mennyiségről. Előlegfizetéskor, legfeljebb, a jövedelemtámogatás rögzített részével egyenlő, az előleg plusz 15 % összegű biztosítékot kell letétbe helyezni.
2. Termelési kvóták A közösségi dohánykvóta 402.953 tonna nyers termelői dohány. A tagországonkénti maximális garancia küszöböket három egymást követő betakarítás után a Tanács határozza meg. A tagországi garanciaküszöböket fajtánként is rögzítik. A nyersdohány piacszabályozása fajtacsoportonként meghatározza a tagállamok számára a támogatható mennyiségeket. A tagországi garanciaküszöbök betartására a tagállami termelési kvótát felosztják az egyéni termelők és a termelői csoportok között. Mértékét az utolsó három év feldolgozásra beszállított átlagmennyisége alapján határozzák meg. Rögzítésük kilogrammban történik. A termelési kvóta megállapítások konkrétan megjelölik a tanúsítvány birtokosát, a fajtacsoportot és az érvényes dohánymennyiséget. A minimális termelési kvóta 500 kg. A tagállami garanciaküszöbök egymás között átjárhatók, de az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) számára plusz költséget nem eredményezhetnek. A termelőnek kiosztott kvóta megegyezik az általa termelt átlagos mennyiséggel, amely az összes átlagmennyiség százalékos arányát jelenti. Azoknál a termelőknél, akik a termelésbe újonnan kapcsolódnak be, a termelési kvótakiosztást követő betakarításokig, illetve a következő hároméves termelési kvótakiosztásig a módosított kvóták változatlanok maradnak. A termelői csoportból kilépő tagok saját kvótajogosultságukat megtartják. A termelői kvótán felül termelt mennyiségre jövedelemtámogatás csak abban az esetben adható, ha a termelő a következő évi termelését a túllépés mértékével csökkenti, és a két betakarítás mennyisége megfelel a két betakarításra összevont kvótamennyiségnek. Adott tagállam egyéni termelői között a termelési kvóták átruházhatók.
10
A tagállam az országos kvóta 0,5-2 %-át fenntarthatja nemzeti kvótatartalékként. Ebből a mennyiségből lehet például az új termelők kvótaigényeit kielégíteni. A termelőknek és a termelői csoportoknak lehetőségük van arra, hogy a tagállam illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint kvótáikat egymásnak átadják, illetve a fajtacsoportok között felcseréljék. Erről a tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell, továbbá az átadás nem járhat a költségvetési terhek növekedésével. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy alacsonyabb támogatottságot élvező fajtacsoportból a kvótáját egy több támogatást kapó fajtacsoportba szeretné átminősíteni, akkor a kvóta mennyiségét csökkenteni kell. Ha a termelő úgy dönt, hogy abbahagyja a dohánytermelést és kvótájára más termelő nem tart igényt, akkor az új rendszerben a tagállam visszavásárolja a kvótát.
3. A termelői csoportok Tagállami elismerésük kérelem alapján történik. Ezek a szerveződések nem végezhetik a dohány elsődleges feldolgozását, és a dohánytermelők csak egy termelői csoporthoz tartozhatnak. Létrehozásuk a tagok kezdeményezésére történik, azzal a céllal, hogy a termelő tagok termelését kollektíven a piac igényihez igazítsák. Működésüket alapító okirat szabályozza, és csak a nyers dohány termelésére vonatkozik. A kvótamennyiségük tonnában meghatározva nagyobb, mint az adott tagállamra meghatározott garanciaküszöb százaléka. Legalább egyéves tagság után a tagsági viszony megszüntethető, ha legkésőbb október 31.-ig írásban értesíti kilépési szándékáról a csoportot, amely a következő betakarítás kezdetén lép hatályba, könyvelésük alapján a külön támogatás felhasználásáról teljes körű ellenőrzésre nyílik mód. A tagállamok illetékességi körébe tartozik a termelői csoportok elismertetése. Az elismerési kérelmek elbírálása a beadástól számított 60 napon belül történik. A feltételek nem teljesülése esetén az elismerés visszavonható.
4. Termeltetési szerződések A termeltetési szerződéseket az elsődleges feldolgozók és a termelői csoportok, illetve egyetlen csoporthoz sem tartozó egyéni termelők fajtacsoportonként kötik. A termeltetési szerződések legalább az alábbiakat tartalmazzák: – – – – – – – – – – – – – –
Szerződő feleket Utalást a termelő kvótájára A szállítandó maximális mennyiséget A termelés pontos helye, az érintett parcella területe A termelő kötelezettségvállalását a legkésőbb június 15.-i ültetésre A felvásárlási ár minőségi osztály szerint Az egyes fajták termőterületeinek körülhatárolását A leszállított dohány minőségi követelményeit A szerződéskötési határidőt Előlegkérés esetén a biztosítékadási, visszaadási kötelezettséget A jövedelemtámogatás változó részének meghatározását A külön jövedelemtámogatási feltételeket a termelői csoportokkal kötött szerződések esetében A szerződéses feltételek szankcionálását Termeltetési szerződések versenyeztetési rendszerét abban az estben, ha tagállam úgy dönt
11
A termeltetési szerződéseket adott év május 30.-ig kell megkötni. A határidő maximum 15 napos túllépése a jövedelemtámogatás 20 %-os csökkentését vonja maga után. A betakarításokról a Bizottságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás magába foglalja a meghatározott nedvességtartalmú, szerződésekkel lefedett, betakarított, fajtacsoportokra bontott dohány mennyiségét. Az információkat legkésőbb a betakarítás évének július 31-ig kell megadni. 2637/99, 1639/2000.
5. Ellenőrzés, büntetések A kettős támogatás elkerülése érdekében adminisztratív úton az összes termelési szerződést ellenőrzik. Ezt segíti az a szabály is, miszerint egy termelő csak egy termelői csoport tagja lehet. A szerződések legalább 5 %-át kell helyszíni szemle során ellenőrizni. Ennek során ellenőrzik, hogy a szerződésben közöltek (terület, fajta stb.) megfelelnek-e a valóságnak. A termelői csoportok legalább 30 %-át ellenőrzik évente, hogy működésük megfelel-e a jogszabályban előírtaknak. Az ellenőrzés kiterjed a feldolgozásra is, annak érdekében, hogy ne kerülhessen ki feldolgozatlan dohány az üzemen kívülre. A büntetések termelői szinten támogatás- és kvótacsökkenést vonnak maguk után. Termelői csoportok esetében a speciális támogatást csökkentik, illetve a csoport elismerését is visszavonhatják. Szabálytalanság esetén az elsődleges feldolgozót is megbírságolhatják és végső esetben az elismerését is visszavonhatják, ezáltal nem köthet a támogatott termékre felvásárlási szerződést.
6. Közösségi dohányalap A Közösségi Dohányalap kutatási és tájékoztatási programokat finanszíroz, amelyek vonatkozhatnak a dohányzás káros hatásainak tudatosítására, a dohányzás megelőzésére vonatkozó tanulmányok készítésére vagy az emberi egészségre kevésbé káros dohányfajták termesztési módszereire, környezetre kevésbé káros dohányfajták termesztésére valamint a dohánytermesztésről más kultúra termesztésére történő átállást finanszírozza. A kutatási és tájékoztatási projektek az Alap teljes összegének 50 %-át tehetik ki. A egyes területeken megmaradó pénzösszegek az Alapon belül átcsoportosíthatók. A projektekre vonatkozó pályázati felhívást az EU hivatalos lapjában teszik közzé. A kutatási és tájékoztatási projektre bármely természetes vagy jogi személy beadhatja a pályázatát, amennyiben elismert szaktudással rendelkezik, vállalja, hogy a projekt teljes finanszírozásához legalább 25 %-ban hozzájárul, a programot határidőn belül végrehajtja és dokumentálja, hozzájárul számlák ellenőrzéséhez, elfogadja az előlegfizetési feltételeket. Az Alap által finanszírozott projektet más forrásból nem finanszírozható. A projektek végrehajtási időtartama általában az aláírástól számított 1-5 év. Az Alap kezeléséért egy 9 tagú tudományos és műszaki bizottság közreműködésével a Bizottság felel. A Közösség egész területére vonatkozó projektek és a nemzeti vagy regionális hatóságok által támogatott projektek előnyt élveznek. A műszaki bizottság választja ki az Alap által történő finanszírozásnak megfelelő projektet, amelyről, a Bizottság által kialakított szabványszerződést kötnek. Az aláírástól számított 2 hónapon belül előleg fizethető, amennyiben a Bizottság részére a vállalkozó az előleg 110 %-val egyenértékű biztosítékot nyújt. Helytelen kifizetés esetén a kifizetett összegeket kamatostól kell visszafizetni a Bizottságnak és le kell vonni a dohányágazatnak az EMOGA által finanszírozott kiadásaiból. A közösségi dohányalapot az alábbi levonásokból finanszírozzák: 12
– A 2002. évi betakarítás esetében a jövedelemtámogatás 2 %-a – A 2003. évi betakarítás esetében a jövedelemtámogatás 3 %-a – A 2004. évi betakarítás esetében a jövedelemtámogatás 5 %-a 2/a A dohányipari termékek jelölése és forgalmazása 37/2001 irányelv
A cél a dohányipari termékek egységcsomagján elhelyezett figyelmeztető feliratok, valamint a kátrány és a nikotintartalom jelölésére vonatkozó rendelkezések közelítése avégett, hogy továbbra is megmaradjon az egészségvédelem magas szintje, és csökkentse a dohányzáshoz való hozzászokás okozta egészségkárosodást. 2004. január 1-től a tagállamok területén szabad kereskedelmi forgalomba hozott, árusított vagy gyártott cigaretták: – 10 mg kátránynál – 1 mg nikotinnál és – 10 mg szén-monoxidnál nem tartalmazhatnak többet szálan-
ként A cigarettásdobozokon feltüntetendő kátránytartalmát az ISO 4387, a nikotin tartalmat az ISO10315, a szénmonoxid tartalmat az ISO 8454 szabvány módszerével kell mérni. A csomagoláson szereplő jelölés helyességét az ISO 8243 szabványnak megfelelően kell ellenőrizni. A vizsgálatokat az érintett tagállam, hatósági laboratóriumában kell elvégezni. A kátrány, nikotin és szénmonoxid tartalomadatait a cigarettás doboz egyik oldalán kell feltüntetni, legalább 10 %-os fedettséget biztosítva. A dohánytermékek csomagjain szerepelni kell az általános és a kiegészítő figyelmeztetéseknek A figyelmeztető feliratokat a végfelhasználó ország hivatalos nyelvein a dobozok oldalára kell nyomni. Az általános figyelmeztetésnek a felület 30 %-át, a kiegészítő előírásoknak a felület 40 %-át kell lefednie. Az egységcsomagok oldalán szerepelnie kell egyike azoknak a figyelmeztetéseknek amiket a rendelet előír. A dohánytermékeket a termék azonosíthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a tételszám vagy azzal egyenértékű azonosítás feltüntetésével kell jelölni, amely a gyártási hely és idő azonosítását teszi lehetővé. A dohánytermékek csomagolásán semmiféle olyan szöveg, név, márkanév, egyéb jel, amely azt sugallja, hogy az adott dohánytermék kevésbé káros, mint mások nem szerepelhet a dohánytermékek csomagolásán.
13
III. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (KAP) REFORMJA A Közös Agrárpolitika (KAP) 2003 januárjában nyilvánosságra hozott reformtervezetét a tagállamok ugyan a bizottsági iránymutatást követve, ám több lényeges változtatással fogadták el először politikai (2003 június), majd végrehajtási szinten (2003 szeptember). A reformok legfontosabb intézkedése a 1992-ben bevezetett közvetlen támogatások függetlenítése a termeléstől (decoupling) és egy földterülethez/gazdasághoz kapcsolt, történelmi jogosultságra alapozott átalánytámogatási rendszer (Single Farm Payment Scheme: SFPS) bevezetése a 2005-2007 közötti időszakban. A közvetlen támogatások rendszerének átalakítása és a támogatások „modulálása” mellett a reformok kiterjednek a fontosabb termékek rendtartásának aktuális és várható kül- és belpiaci folyamatokhoz igazodó változtatására, továbbá a vidékfejlesztés szerepének erősítésére is. Egyes elemei (piaci beavatkozások) már 2004-ben, a bővítés első évében, más elemei (degresszió és moduláció) a 2005-2007 közötti költségvetési időszakban kerülnek bevezetésre. A megreformált KAP-ban nagy hangsúlyt kap a minőség, élelmiszerbiztonság, állatjólét és környezetvédelem.
1. Az agrárreform célja és gazdasági hatása Az EU-15 közös költségvetésének 45%-át felemésztő KAP új reformját az alábbi kül- és belpolitikai tényezők tették szükségessé: – A WTO Uruguay-i Fordulón született megállapodásban vállalt
– – –
–
14
kötelezettségek teljesítése, illetve a WTO Doha-i Forduló tárgyalásai Az EU mezőgazdasága túltermelési gondokkal küzd, az agrárrendtartás továbbra is igen költséges maradt A 2002-ben elfogadott új mezőgazdasági törvény USA agrárpolitikájában Az EU 2004. évi bővítése 10 új tagállammal (a mezőgazdasági földterület 29 %-os, a mezőgazdasági termelők számának 55 %-os növekedése) Élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi megfontolások
A fentiekből következik, hogy a KAP reformjának elsődleges célja a piaci stabilitás megteremtése, valamint a készletek csökkentése és az exportszubvenciók lefaragása a piacorientált termelés és a versenyképesség növelése érdekében. Kiemelt jelentőséget kap továbbá a gazdák jövedelembiztonságának növelése, a termelők között kialakult jövedelemkülönbségek enyhítése, valamint a kiegészítő, illetve az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése a mezőgazdaságban és a vidéki településeken egyaránt. A fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében előtérbe kerültek a környezetvédelmi, az állatjóléti, az élelmiszerminőségi és az élelmiszerbiztonsági intézkedések. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a KAP második pillérének számító vidékfejlesztésre. Emellett említést érdemel a bürokrácia és az adminisztratív költségek csökkentésére való törekvés, a decentralizáció és az agrárköltségvetés stabilizálása. Az EU agrárköltségvetését illetően a KAP-reform elkötelezte magát a brüsszeli csúcson 2002 októberében hozott döntés mellett, miszerint a KAP büdzséje 2006-ig az 1999-ben megállapított 40 milliárd eurós (reálértékben) határon belül marad, majd 2007-ben 45, 2013-ban pedig 48,5 milliárd euróra emelkedik, vagyis a kiadások csak az inflációval arányosan, maximum évi 1 százalékkal nőhetnek. Amennyiben az agrárkiadások 300 millió euróval meghaladnák az előirányzatot, akkor a közvetlen kifizetések további csökkentésével is számolni kell (ez az új tagállamokra mindaddig nem vonatkozik, amíg el nem érik az EU-15 támogatási színvonalát). A termeléstől függetlenített közvetlen jövedelemtámogatási rendszer előnye, hogy rugalmasságot biztosít a termelő számára a termelési szerkezet kialakításához, vagyis a termelő szabadon dönthet a vetésszerkezetről, ami együttvéve a piacorientált termelés irányába mutató lépés. Összességében elmondható, hogy a reform a gazdaságilag, társadalmilag és politikailag fenntartható és versenyképes európai agrármodell kialakítására törekszik. A reform a következő célok teljesítését helyezi előtérbe: – A mezőgazdaság versenyképességének növelését teszi lehetővé az
intervenció biztonsági hálóként történő alkalmazása, amely elősegíti a termelők számára a piaci jelzések érzékelését, ugyanakkor megvédi őket a piac szélsőséges hatásaitól. – A piacorientált és fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése céljából a termékek helyett a termelők támogatása kerül előtérbe. A referencia időszakban felvett közvetlen támogatások alapján a környezetvédelmi, állatjóléti, és élelmiszerbiztonsági előírások (normák) teljesítéséhez kötött, de a termeléstől független egységes farmtámogatási rendszer bevezetésére kerül sor 2005. január 1. és 2007. január 1. között. – A kiegyensúlyozottabb támogatás és vidékfejlesztés érdekében a források egy részének első pillérből (mezőgazdaságból) második pillérbe (vidékfejlesztésbe) történő átcsoportosítása, „modulálása” minden tagország számára kötelező lesz.
15
2. A közvetlen támogatások rendszerének szabályozása Jelenleg az EU agrárköltségvetésének több mint 70 %-át a termeléstől csak részben független közvetlen kifizetések – a közvetlen kifizetés elnyerésének feltétele a támogatásra jogosult növényi termék vetése és virágzásig való gondozása, állatprémiumok esetében pedig a támogatásra jogosult állat tartása – teszik ki. Így kétségtelenül pozitív lépésként értékelhető a közvetlen kifizetések termeléstől való leválasztása (decoupling), mivel a termelő alanyi jogon jut hozzá a támogatásokhoz és a piaci kereslet-kínálat függvényében döntheti el, hogy mit és mikor termel. Ez a termékpiacok egyensúlyának javításához, a túltermelés csökkenéséhez, valamint a gazdálkodók döntési szabadságának növekedéséhez vezet. Mivel a szétválasztás alanyi jogon járó egységes farmtámogatással párosul, a termelőknek továbbra is megfelelő jövedelembiztonságot garantál, ugyanakkor a termelők szabadon dönthetnek a vetésszerkezet kialakításáról. Ezen felül a közvetlen támogatások termeléstől való szétválasztásával a közvetlen kifizetések valószínűleg WTO-konform „zöld dobozos” támogatási formává válnak. A reform szerint a támogatási jogosultság és a kifizetés alapja a referenciaterület és a referencia időszakban (2000-2002 közötti időszak vagy egyes termények esetében ezen időszak egyes évei) kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások átlaga lesz a reform közvetlen támogatásokra vonatkozó módosításait is figyelembe véve. Egyúttal a termelők által különböző jogcímen felvehető közvetlen támogatások döntő részét egységes farmtámogatás címén összevonják egyetlen támogatási formába (Single Farm Payment), amely rendszerre 20052007 között kell a tagországoknak áttérniük. A változtatás radikalizmusát csökkenti, hogy a szétválasztás nem teljes, mert egyes szektorokban (gabonafélék, dohány) bizonyos feltételekkel és eltérő mértékig, de továbbra is fennmarad a termeléshez kötött támogatási rendszer.
3. Az egységes farmtámogatás bevezetése A közvetlen kifizetések termeléstől való elválasztását 2005. január 1-jétől kell bevezetni, de a tagországok megfelelő indok esetében lehetőséget kapnak arra, hogy két évig (2006 december 31-ig) még a régi rendszerben fizessék a támogatásokat. Annak érdekében, hogy a tagországok részére biztosított részleges szétválasztás, illetve az egységes farmtámogatás későbbi bevezetése ne torzítsa a versenyt, és ne veszélyeztesse a költségvetési keretek betartását, a Bizottság minden tagországra és minden érintett szektorra közvetlen határértékeket fog meghatározni, amelyeket a közvetlen kifizetések esetében nem lehet túllépni. Miután (legkésőbb 2007. január 1-jéig) valamennyi tagállam bevezette az egységes farmtámogatási rendszert, az Európai Bizottság két éven belül jelentést készít annak működési tapasztalatairól és – amennyiben szükséges – módosító javaslatokat tesz, különös tekintettel a piaci zavarokra és strukturális változásokra. A közvetlen támogatások összevonásával képzett egységes farmtámogatás a termelőknek alanyi jogon jár. Az egységes farmtámogatás összegének megállapításánál a referencia időszakot a 2000-2002 közötti évek képviselik, egyedül a rostlen és rostkender esetében számolnak a 2001-2002 között felvett támogatások átlagával. A tagállamok számára nyitott a lehetőség, hogy a brüsszeli forrásból származó termeléshez kapcsolt, illetve termeléstől függetlenített összes közvetlen támogatás legfeljebb 10 %-át elkülönítsék és abból kiegészítő szubvenciót nyújtsanak a környezeti, minőségi és marketing szempontból kívánatosnak ítélt gazdálkodási gyakorlatot folytató termelőknek.
16
Az európai dohánytámogatási rendszer gyökeresen megváltozik miután a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa 2004. április 20-21-én Luxemburgban konszenzusosan elfogadta az új közösségi piacszabályozást (CMO) a dohányágazatban. Az elfogadott új CMO 2006-os termesztési évvel kezdődik, addig hatályos a jelenlegi. 2006-tól a régi tagállamokban a történelmi referencia évek (2000-2002) alatt elért támogatások mértékének összege meg marad, de az eddig alkalmazott termeléstől függő támogatás megváltozik. A támogatások két részre válnak szét 40%-a termeléstől függetlenül jár a termelőnek 60%-a termeléshez kötött ezt az arányt a tagállamok termelés szétválasztás irányában módosíthatják. Ez a rendszer azt hozhatja maga után, hogy lassan megszűnik az európai dohánytermesztés. A Bizottságnak 2009-ben jelentést kell készítenie az átmeneti időszak értékeléséről s dönteni, kell az átmeneti időszak meghosszabbításról, avagy emeli a szétválasztott részt. Amennyiben a 2010-től a támogatás 50%-át a termelő a termeléstől függetlenül kapja és a másik 50% az átalakítási alapba kerül, nagymértékben várható az európai dohánytermesztés hanyatlása. A jelenlegi álláspont szerint az átmeneti időszak alatt (2006-2009) a kevésbé piacképes dohány fajtatípusok olyanok, mint sötét levegőn szárított vagy a fél-keleti termesztésük megszűnik. 2010-től az Unióban csak az olyan fajta termesztése várható melynek felvásárlási árában hűen tükröződik a termelési költségek
17
IV. MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁSOK Mint ismeretes magyar gazdák a közösségi költségvetésből csak 10 év átmeneti időszak elteltével 2013-tól kapnak a jelenlegi tagországok termelőivel azonos nagyságú közvetlen jövedelemtámogatást. A koppenhágai megállapodás szerint az újonnan csatlakozó tagállamok az átmeneti időszak alatt nem a teljes támogatást kapják meg, igaz 30%-pomttal kiegészíthetik az EU-tól kapottat. A magyar termelők legkorábban 2010-ben kaphatják meg a közvetlen kifizetések teljes mennyiségét amelynek forrásösszetétele 70% EU-s 30% hazai forrás lehet.
A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban (2004-2013) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU forrás
25
30
35
40
50
60
70
80
90
100
EU+nemzeti forrás
55
60
65
70
80
90
100
100
100
100
(Forrás: FVM)
18
1. Támogatásra jogosult Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a támogatási időszakban a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli.
2. Támogatási kérelem A támogatási kérelmet a mezőgazdasági termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH Kirendeltségéhez kell benyújtani, kizárólag postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A támogatási kérelmen fel kell tüntetni a regisztrációs számot. Regisztrációs szám hiányában a kérelemhez egyidejűleg csatolni kell nyilvántartásba vételi kérelmet is.
3. Hiánypótlás Hiánypótlás egy alkalommal, az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által megállapított határidővel teljesíthető. Amennyiben a hiánypótlási felhívásokat a kérelem benyújtására előírt határidő leteltét követően pótolják, a késedelmesen benyújtott kérelemhez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
4. A nyilvánvaló hibák helyesbítése Amennyiben a támogatási kérelem nyilvánvaló hibát tartalmaz, arról az MVH feljegyzést készít, és a hibát saját hatáskörben kijavítja. A támogatási kérelem nyilvánvaló hibáinak helyesbítésére a Bizottság 796/2004/EK rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
5. Késedelmes benyújtás A támogatási kérelem határidőn túl történő benyújtása esetén a Bizottság 796/2004/EK rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
6. Támogatási kérelem visszavonása – A visszavonást kizárólag az MVH által rendszeresített forma-
nyomtatványon lehet benyújtani – A visszavonás a benyújtás időpontjában lép hatályba – A támogatási kérelem visszavonására a Bizottság 796/2004/EK rendeletében foglaltakat kell alkalmazni
19
7. Vis maior (elháríthatatlan külső ok) A vis maior (elháríthatatlan külső ok) miatti igazolási kérelmet kizárólag az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A vis maior (elháríthatatlan külső ok) eseteire, valamint annak igazolására a Bizottság 796/2004/EK rendeletében, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések tekintetében felmerülő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló 109/2004. (VI. 9.) FVM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
8. A támogatási kérelem elbírálása A támogatási kérelem elbírálásáról az MVH a mezőgazdasági termelőt határozatban értesíti. A határozatban fel kell tüntetni: – A kérelemben bejelentett területet – A támogatás alapjául szolgáló területet – A támogatás összegét, illetve az annak kiszámítása során
alkalmazott A mezőgazdasági termelőt a határozatban figyelmeztetni kell arra, hogy a támogatási összeg a mezőgazdasági termelő lejárt köztartozásának megfelelő összeggel csökkentve kerül kifizetésre. Az MVH megkeresésére az adóhatóság nyilatkozik a mezőgazdasági termelő köztartozásairól. Amennyiben az adóhatóság nyilatkozata alapján az MVH a támogatási összeget a mezőgazdasági termelő lejárt köztartozásával csökkentve fizeti ki, erről a mezőgazdasági termelőt haladéktalanul értesíti. Legfeljebb a támogatási kérelemben feltüntetett területre, illetve állatlétszámra vonatkozóan állapítható meg támogatás.
9. Kifizetés A támogatás forintban kerül kifizetésre, a kifizetéséről az adóhatóságnak a köztartozással kapcsolatos tájékoztatását követően az MVH a köztartozás levonása mellett intézkedik. A támogatást eredetileg igénylő mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre. Átruházás esetén az átruházó által igényelt támogatás az átvevőnek kerül kifizetésre. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld után vesz igénybe támogatást, erről a támogatási kérelemben nyilatkozik, és a támogatási kérelemhez csatolja, vagy legkésőbb 2005. szeptember 15-ig az MVH részére megküldi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet igazolását, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelemben megjelölt, és a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldet érvényes jogcímen használja, és nincs lejárt díjtartozása.
10. Jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítése A jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére a Bizottság 796/2004/EK rendelet 73. cikkében, valamint az MVH törvény 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 20
V. NEMZETI TÁMOGATÁS 1. Általános feltételek A kiegészítő nemzeti támogatás csak olyan területekre igényelhető, melyekre egyébként alapján egységes területalapú támogatást is igényeltek. A kiegészítő nemzeti támogatást az egységes területalapú támogatás igénylésével azonos módon és egyidejűleg, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet igényelni 2005. május 11-ig. Az MVH a támogatási kérelem befogadásáról igazolást állít ki. A növénytermesztési támogatási kérelemről az MVH 2006. június 1-ig határoz. A támogatás kifizetése a határozathozatalt követően, 2006. január 1-től 2006. június 30-ig történik. Az ellenőrzések alapján alkalmazandó jogkövetkezményekre a Bizottság 796/2004/EK rendeletet kell alkalmazni. Amennyiben a támogatási jogcímenként kifizethető támogatások összege meghaladja a támogatási jogcím pénzügyi borítékában meghatározott legmagasabb összeget, úgy a mezőgazdasági termelők részére kifizethető összeg túllépés arányában csökken. Amennyiben a kérelem által lefedett terület hasznosítása vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági termelő személye megváltozik, arról a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő a változást követő 10 munkanapon belül bejelentést tesz az MVH-nak. A bejelentést kizárólag az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
2. Dohány termesztésének támogatása Dohánytermesztési támogatás folyósítható azon területek után: – Amelyeken Virginia, illetve Burley dohányt termesztenek – Amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltételek melletti betakarításig megőrzik – Amelyekről betakarított nyersdohányra a termelői csoporttal írásbeli szerződést kötöttek – Amely tekintetében termelői csoport igazolja az MVH felé, hogy a termelői csoport tagja - a dohány fajtájának megjelölésével - mekkora területen termesztett dohányt, és e területről melyik fajtából mekkora mennyiséget értékesített a termelői csoport részére
21
Igazolás legalább a következőket tartalmazza: – A szerződő felek adatai – A szerződő felek regisztrációs száma – A termelői csoportnak az igazolás kiállításáig értékesített nyersdo-
hány fajtája, és mennyisége – A támogatást igénylő aláírása, mellyel igazolja, hogy egyetért az igazolásban szereplő adatokkal Igazolásokat dohányfajtánként egy alkalommal, legkésőbb 2006. március 1-ig kell az MVHnak benyújtani. A benyújtott igazolások alapján az MVH 2006. január 1-jét követően, de legkésőbb 2006. június 30-ig gondoskodik a támogatás kifizetéséről. A támogatás mértéke: – Burley dohány-termesztési támogatás keretében hektáronként
2.774,86 €, de legfeljebb 665.966 Ft – Virginia dohány-termesztési támogatás keretében hektáronként
3.508,42 €, de legfeljebb 842.021 Ft A támogatás alapjául szolgáló bázisterületek nagysága: – Burley dohány esetén: – Virginia dohány esetén: – Összesen:
1 800 hektár 4 058 hektár 5 858 hektár
A termelői csoport 2005. június 30-ig köteles az MVH-nak benyújtani a termelői csoport tagjaival kötött termeltetési szerződéseket a termelők és dohány fajták szerinti lebontásban. A termelői csoporttal kötött dohánytermeltetési szerződés csak abban az esetben fogadható el, ha legalább a következőket tartalmazza: – – – –
22
A szerződő felek adatai A szerződő felek regisztrációs száma A termelt dohány fajtája A dohánytermő terület nagysága hektárban, két tizedes jegy pontossággal
VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1992. június 30.a Tanács 2075/92/EGK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről 1998. december 22. a Bizottság 2848/98/EK rendelete a nyersdohány-ágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2005. (III. 18) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2005. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 28/2005. (IV. 1) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről
23
VII. FELHASZNÁLT IRODALOM Borsos János D.Sc:
A dohány gazdaságtana (Szaktudás Kiadó Ház Budapest, 2002)
Radóczné Kocsis Teréz:
Popp József Potori Norbert Udovecz Gábor:
Közös Piaci Rendtartások Hazai Alkalmazása Dohány (Budapest, 2003) Főbb Mezőgazdasági ágazatok jövedelempozíciója a KAP-reform tükrében (AKII 2004)
Supply and Demand 2004 Universal Leaf Tobacco Company, Inc. UNITAB Statistiques Récolte 2003 Bukai Andrej – Dr. Gondola István – Dr. Kővári Viktor – Dr. Nagy Gyula: A dohány jelentősége a Nyírségben, különös tekintettel a biológiai alapokra (Debrecen 2002 Növényvédelmi napok)
24
