ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
3211-12/2012. Dr. Kokas Edit Anna/ Sulyok Zoltán
hó:
nap:
KÜJ: 100187089
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ:
Szárföld, CEMEX Hungária Kft. – Szárföld I. kavics védnevű bánya teljesítménynövelésének környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Cemex Hungária Építőanyagok Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Erkel u.10.) „Szárföld-I. kavics„megnevezésű bányatelek bővítését a 0139/1, 0139/3, 0139/4, 0142/6 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában elutasítja. II. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Cemex Hungária Építőanyagok Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Erkel u.10.) részére a „Szárföld-I. kavics „ megnevezésű bányatelek területének bővítésére és kitermelési kapacitásának 100. 000 m3/év mennyiségről 180 000 m3/év mennyiségre történő bővítésére környezetvédelmi engedélyt ad. A bővítéssel érintett ingatlanok: Szárföld 037/1-2-3-4-5-6, 044, 036, 046/12-13-14-15-16, 046/2-3-4-5-6-7-8-9-10, 031/2, 031/3, 031/4. Bogyoszló 0139/5, 0141, 0142/2-3-4, 042/7, 042/8, 0139/2. III. 1. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: 1.
2.
3.
4. 5. 6.
Bogyoszló község településrendezési tervének módosításáig a Bogyoszló 0139/2, 0142/2, 0142/3, 0142/4 hrsz-ú ingatlanokon bányászati tevékenység nem folytatható. A rendezési terv módosításáról, illetve az érintett területeken a bányászati tevékenység megkezdéséről Felügyelőségünket értesíteni kell. Az újonnan művelésbe kerülő területeken történő bányászat megkezdését megelőzően az aktuális Műszaki Üzemi Tervben (MÜT) részletes zajvédelmi munkarészt kell készíteni, mely munkarészben meg kell határozni a tevékenységből eredő zajkibocsátás mértékét, le kell határolni a zajvédelmi hatásterületet. Amennyiben a hatásterület eléri a zajtól védendő területeket, úgy ezen területekre vonatkozóan intézkedni kell a zajkibocsátási határértékek megállapításáról. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. A bánya üzemelése során a diffúz porszennyezés minimalizálására kell törekedni. A levegő porterhelésének csökkentése érdekében az utakat, esetlegesen a munkafelületeket nedvesíteni kell. A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani.
2 7. 8. 9. 10. 11. 12.
13.
14. 15.
A tereprendezés során a területet tájbaillő növényzettel be kell telepíteni. A bánya lakóházak felé eső részére 3 szintes erdősávot kell telepíteni 2013. december 31-ig. A bánya területén gép- és járműjavítás nem történhet. A bányatelek megállapító határozat módosítását kell kérni jelen környezetvédelmi engedély alapján, jelen határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a 164/2003. ( X.18. ) Kormány rendelet előírási szerint kell teljesíteni. A létrejött bányatavakra bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül Felügyelőségünktől vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A bányatavak vízminőségének ellenőrzésére évente, a nyári időszakban vett vízminták laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni, amelyek eredményeit tárgyév szeptember 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A vizsgálandó komponensek: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, kémiai oxigénigény (KOIp), oldott oxigén, szulfát, foszfát, hidrokarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, kloridionok és TPH.. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti. A tó vízminőségének romlását vagy bárminemű rendkívüli szennyezést a környezetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni, és a kárelhárítási munkákat meg kell kezdeni.
2. Szakhatósági állásfoglalások: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/42101/2009. számú állásfoglalása: „ A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.” 2. Szárföld Község Jegyzője 331-3/2009. számú állásfoglalása: „ Hivatalomhoz benyújtott Szárföld I.-kavics bányatelek teljesítménynöveléséhez a szakhatósági hozzájárulást megadom.” 3. Rábatamási-Jobaháza Körjegyzőjének 495-3/2009. számú állásfoglalása: „ Hivatalomhoz benyújtott Szárföld I.-kavics bányatelek teljesítménynöveléséhez a szakhatósági hozzájárulást megadom.” 4. Vas-Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatóság 27.3/3363-1/2009.számú állásfoglalása: „ A környezetvédelmi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom.” 5. Körzeti Földhivatal Csorna 10.120/2009. számú állásfoglalása: „ A termőföldről szóló többször módosított 1994. évi LV.tv. (Tft.) 3.§-a értelmében termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban , vagy halastóként tartanak nyilván. A 2007. évi CXXIX.tv. (Tvft.) 9.§ (1) bekezdése kimondja, hogy csak ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A bányatelken belüli újabb termőföldek igénybevétele tehát csak ingatlanügyi engedélyező határozat birtokában lehetséges, amihez a – hivatkozott jogszabály 12.§ -ában felsorolt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő – kérelmet kell benyújtani.” 6. Veszprémi Bányakapitányság VBK/2877/2/2009. számú állásfoglalása: „ …tárgyi környezetvédelmi engedélyezési eljárásban nincs hatáskörünk.” 7. Szilsárkány –Bogyoszló – Potyond Körjegyzősége 382-3/2009. számú állásfoglalása: „Hivatalomhoz benyújtott Szárföld I.-kavics bányatelek teljesítménynöveléséhez a szakhatósági hozzájárulást megadom.”
3 8. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 4211-4/2009. számú állásfoglalása: „ … „Szárföld-I. kavics” védnevű kavicsbánya teljesítménynövelését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.” 9. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/4414/2/2009. számú állásfoglalása: „ … a bánya teljesítménynövelésének környezetvédelmi engedélyezéséhez örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom, az alábbi feltételekkel: Kitermelési Műszaki Üzemi Terv engedélyeztetése előtt örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, s azt Hivatalomnak meg kell küldeni! A kitermelési műszaki üzemi terv régészeti feltárásokra és a lelőhely megóvására vonatkozó fejezetét előzetesen Hivatalommal egyezteni kell.” IV. Az engedély a határozat jogerőre emelkedését követően 10 évig hatályos. V. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 337 500.-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára.
INDOKOLÁS
Az Észak –dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-368-5/2008. számú határozatával a Danubiusbeton Betonkészítő Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Engels Frigyes u.10.) által kezdeményezett előzetes vizsgálati eljárást lezárta és megállapította, hogy a környezeti hatások megítéléséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához környezetvédelmi engedély szükséges. Az előzetes vizsgálati eljárás a szárföldi 031/3, 037/1-037/6, 046/1-046/10, a rábatamási 011/1, 011/2, 011/8, 014/1-014/13, 016/1-016/7, 016/10-016/17, 018/1-018/40, a bogyoszlói 0139/2, 0142-2-0142/5 szántó, a rábatamási 011/10, 018/1 erdő, a szárföldi 036, 044, 046/11, 055, a rábatamási 08, 015, a bogyoszlói 0137 út, a szárföldi 031/2, 031/4, a bogyoszló 0139/1, 0139/3, 0142/6 bánya, a szárföldi 063, a rábatamási 013, 017, a bogyoszlói 0138, 0141 árok, a szárföldi a 60/1 töltés használati módú ingatlanokon lévő bányatelken folytatott kavics bányászati tevékenység bővítésének környezeti hatásainak vizsgálatára terjedt ki. A tevékenység bővítése során a 2845156 m2 területű bányatelken lévő bánya kapacitása 100000 m3/év –ről (180000 tonna/év) 180000 m3/év (324000 tonna/év) mennyiségű kavics kitermelésére növekszik. A Cemex Hungária Kft.- a Danubius Beton Kft. jogutódjaként ( melynek igazolására a megfelelő iratokat benyújtotta a Felügyelőségre megbízásából 2009. április 14-én - a rendelkezésre álló két éven belül benyújtotta az Azari Zita tervező által készített környezeti hatástanulmányt . A beruházó . a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet II. fejezet 2.és 13. pontja szerint megfizette a 675 000 Ft összegű szolgáltatási díjat. A hatóság 7343-2/2009. .számú felhívására a Kft. csatolta a jogutódlást igazoló cégbírósági iratokat valamint a szakhatósági eljárásért fizetendő szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A felügyelőség 7343-8/2009. számon hiánypótlási felhívást bocsátott ki a dokumentáció kapcsán, melyre vonatkozóan a Kft. a határidő meghosszabbítását kérte. Időközben a Kft. módosította kérelmét oly módon, hogy a Bogyoszló 0142/5 és 0137 hrsz.-ú ingatlanokat kérte kivonni az engedélyezési eljárás alól. A Kft. egy későbbi beadványában jelezte a hatóság felé, hogy az engedélykérelemben megnevezett területek további szűkítését tervezi , melyre vonatkozóan a módosítási kérelmet a felügyelőségre megküldi.
4 A módosítási kérelmében a bányatelek területét 100 ha 6652 m-2-re csökkentették, így az eredeti kérelemhez képest kikerült továbbá valamennyi rábatamási ingatlan, valamint a Bogyoszló 0137 , 0138 hrsz.-ú ingatlanok. A dokumentáció a benyújtott hiánypótlásokat követően megfelelt a 314/2005. ( XII.25.) Korm. rendelet (Rendelet) 6. és 7. számú mellékletében foglaltaknak, így a hatástanulmány és kiegészítései alapján a hatóság a következőket állapította meg : A termelés előtt a területet letakarítják, a humuszos talajt külön deponálják. A meddőanyagból a bánya szegélyén védőtöltést alakítanak ki A letakarítást markológéppel végzik, A tevékenység: vízszint alatti külfejtéses kavicsbányászat. A fejtés úszókotróval vagy vonóvedres kotróval történik. Az úszókotróval el nem érhető területeket vonóvedres kotróval termelik ki. A kitermelt nyersanyagot teherautóval szállítják az előosztályozóhoz. A 0-32 mm szemnagyságú kavicsot a telepített osztályozóval osztályozzák. A nyers- vagy osztályozott anyagot homlokrakodó rakja a megrendelők gépjárműveire. Kisebb javításokat, olajcserét az irodakonténer melletti peremes, betonozott területen végeznek. Az aggregátor alatt betonozott alap van, az áramfejlesztő kiváltását már kezdeményezték. Az üzemanyagot felszíni, nyomáspróbán megfelelt 10 m3-es tartályban tárolják, a kenőolajok és kenőzsírok konténerben vannak. A kitermelés kapacitása 180.000 m3/év, ez évente mintegy 9.000 m2 terület leművelését jelenti A tevékenység környezeti hatásai az alábbiak: Levegőtisztaság-védelem: A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésre használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás- rakodás-anyagmozgatás során használt berendezések por (diffúz porterhelés) és bűzkibocsátásával kell számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A kavicsbánya területe, Szárföld és Bogyoszló, a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. sz. melléklete alapján a 10. sz., legenyhébb határértékekkel rendelkező légszennyezettségi zónába tartozik. A bányatelek közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók. A hatástanulmány szerint a bánya működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak porterhelését. Zaj-és rezgésvédelem: A tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez jelenleg is használt eszközökkel megvalósítható. A kavicsbánya üzemelése során a munkagépek (kotrógép, osztályozó berendezés, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A dokumentáció szerint a bányaművelésből erdő környezeti zajkibocsátás a legközelebbi, Szárföld Vasút utca lakóterületét nem éri el, a kavicsbánya zajvédelmi hatásterületén belül zajtól védendő terület, illetve épület nincs, az engedélyben külön zajvédelmi előírások megtétele nem indokolt Vízvédelem: A Cemex Hungária Kft. Szárföld I. „kavics” bányatelekén, kapacitás - és területbővítést hajt végre Az eddigi bányászati tevékenység során 1 db bányató (26,3 ha) alakult ki, a kapacitásbővítés eredményeként további 2 db bányató keletkezik (26,7 és 17,0 ha). A bányászati tevékenység vízszint alatti külfejtéses kavicsbányászat. A bányatelek területén található a Farkas-árok, illetve a Rábatamási-határcsatorna, mint időszakos vízfolyások. A dolgozók ivóvízellátása palackozott ásványvízzel biztosított, a kommunális szennyvíz gyűjtésére mobil illemhely kerül kihelyezésre Természet-és tájvédelem: A felsorolt ingatlanok nem védettek és nem részei a Natura 2000 hálózatnak. A Bogyoszló 0139/1, 0139/3, 0139/4, 0142/6 hrsz-ú ú ingatlanok részben az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe tartoznak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 18.§ (5) bekezdése értelmében az ökológiai folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.
5 Hulladékgazdálkodás: A létesítés, bővítés, melynek során a kitermelést évi 100. 000 m3/év mennyiségről 180. 000 m3/év mennyiségre növelik, hulladék-kibocsátással nem jár A tevékenység üzemszerű gyakorlása során az eseti gépkarbantartásból, s a telephelyen dolgozók tevékenységéből az alábbi hulladék-kibocsátásokkal kell számolni: A hulladék EWC kódszáma 130205* 150110*
150202* 200301
A hulladék megnevezése Motor-hajtómű és kenőolaj hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők Kevert települési szilárd hulladékok
Várható kibocsátás (kg/év) 680 50
50 2500
A keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15. ) Kormány, a települési szilárd hulladékot a 213/2001. (XI. 14. ) Kormány rendelet előírásai szerint össze kell gyűjteni, s kezelésükről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A tevékenység felhagyása hulladék-kibocsátással nem jár, a telephelyen található hulladékokat felhagyás esetén engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni. Havária: A gépek, gépkocsik meghibásodása esetén szennyezőanyag kerülhet a talajra, esetlegesen a bányató felszínére. Ekkor a kijutott szennyező anyagot a helyszínen tárolt felitató anyaggal eltávolítják. A szennyezett felitató anyagot és a szennyezett talajt veszélyes hulladékként kezelik. A tevékenység környezeti hatásai: A rendelkező részben felsorolt ingatlanok nem védettek és nem részei a Natura 2000 hálózatnak. A Bogyoszló 0139/1, 0139/3, 0139/4, 0142/6 hrsz-ú ú ingatlanok részben az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe tartoznak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 18.§ (5) bekezdése értelmében az ökológiai folyosó övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető; így fenti ingatlanokra vonatkozóan a bővítés nem engedélyezhető. A beadvány alapján megállapítható, hogy a tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez jelenleg is használt eszközökkel megvalósítható. A kavicsbánya üzemelése során a munkagépek (kotrógép, osztályozó berendezés, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák az érintett Szárföld és Bogyoszló községek rendezési terve és helyi építési szabályzata alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a bányaművelésből erdő környezeti zajkibocsátás a legközelebbi, Szárföld Vasút utca lakóterületét nem éri el, a kavicsbánya zajvédelmi hatásterületén belül zajtól védendő terület, illetve épület nincs, az engedélyben külön zajvédelmi előírások megtétele nem indokolt. A beadvány szerint a Szárföld –I. kavicsbánya területén 55 évre elegendő ásványi anyag van. Jelen környezetvédelmi engedélyezés időszakában nem ismert az egyes területek művelésbe fogásának időszaka, emiatt a mindenkori zajhelyzet vizsgálata a rövid távú kitermelés feltételei előíró Műszaki Üzemi Tervben indokolt. A tevékenység nem jár előzetes építési munkával, a terület letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható.
6 A kavicsbánya működése során a terület letakarítására és a kavics kitermelésre használt kotrógépek és szállítójárművek működésével, valamint az osztályozás- rakodás-anyagmozgatás során használt berendezések por (diffúz porterhelés) és bűzkibocsátásával kell számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A kavicsbánya területe, Szárföld és Bogyoszló, a mód.4/2002.(X.7.) KvVM rend. sz. melléklete alapján a 10. sz., legenyhébb határértékekkel rendelkező légszennyezettségi zónába tartozik. A bányatelek közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók. A hatástanulmány szerint a bánya működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak porterhelését. A havária bejelentését, a kárelhárítás megkezdését a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján írta elő a hatóság. A bányászati tevékenység befejezését követően a bányatavakra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését a 239/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése írja elő. A hiánypótlás alapján a talajvíz természetes ingadozása miatt a talajvízszint süllyedés, illetve emelkedés méréssel nem érzékelhető; ennek fizikai hatása a talajvízre gyakorlatilag nincs. A hatóság eljárása megindításáról Közleményben értesítette - napilapban, ügyfélszolgálati irodáján és honlapján - a nyilvánosságot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ( továbbiakban: Rendelet ) 8.§ (1) bekezdése alapján. A Felügyelőség a 8.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a Közleményt, a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzatoknak – így Szárföld, Bogyoszló és Rábatamási Önkormányzatához – azzal, hogy a gondoskodjanak a közhírré tételről és tájékoztassák a lakosságot a kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségéről. A Közlemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazta a Rendelet 9.§ (1) szakasza szerint tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követően a közmeghallgatás időpontjáig észrevétellel lehet élni. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházás kapcsán országon átterjedő hatás nem várható. A hatóság a Közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy – a fentiek alapján - nincs folyamatban nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A közmeghallgatás helyszíneként a hatóság Rábatamási Polgármesteri Hivatalát jelölte meg. A Felügyelőséghez a Közmeghallgatás időpontjáig a beruházás kapcsán- 7343-16/2009. számon iktatott észrevételt nyújtott be a Szárföldi Horgász Egyesület ( 9330 Kapuvár, Égés u. 60.) mint a Szárföld, 057/1 . hrsz.-ú intenzíven telepített 7.97 ha területű halászati vízterület tulajdonosa. Észrevételében rögzítette az alábbiakat: „ A bányából származó kavics szállítása a bányától a 85-ös főútig a 056/6 hrsz.-ú kavics burkolatú úton történik. A fenti szállítási útvonal a tulajdonunkban lévő horgásztavat két oldalról határolja. Az útszél, valamint a vízfelület közti mért legkisebb távolság 3 méter. A környezeti hatástanulmány, az eddigi kiszállítási mennyiséget alapul véve, óránként 8 db 24 tonna kavics elszállítására alkalmas járműszerelvény elszállításával számol. A kért növekmény engedélyezése esetén , a teherforgalom óránként hattal több, ami azt jelenti, hogy a jelzett úton 4,3 percenként haladna el egy járműszerelvény. A fenti forgalmi adatokból adódóan a szálló por mennyisége 75%-kal megnő. A tanulmány , a szállításkor 3 m magasra felvert porral számol , ami álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a tó úttal határos részét számottevő porterhelés éri. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy nem értünk egyet a tanulmány azon megállapításával, hogy a területen végzett bányászati tevékenység az eltelt idő alatt kimutatható károsodást nem okozott a környezetben, mivel az uralkodó ÉNY-i széljárást alapul véve , a szállító járművek elhaladása következtében, a tó felületén porréteg figyelhető meg. A horgásztavat károsító porterhelés megszüntetése érdekében, a szállítás áthelyezését a 59/1 és a 059/2.hrsz.-ú utakra javasoljuk, melyek tudomásunk szerint a bővítménybe becsatlakoznak és egyben kérjük , hogy a környezetvédelmi engedély kiadásánál észrevételeinket figyelembe venni szíveskedjenek.” A Felügyelőség a fenti észrevételt H-7343-2/2009. számon megküldte a beruházónak és kérte, hogy 15 napon belül válaszoljon az Egyesület felvetéseire.
7 A Cemex Kft. 2009. július 7-én iktatott válaszában közölte, hogy a szállítás áthelyezését a 059/1 és a 059/2 hrsz.-ú utakra nem tudja megvalósítani, mivel ezen területek nem állnak a Kft. birtokában, illetőleg ezeken út nincs, csak a térképen létezik, a cégnek nem áll módjában a kialakítás költségeit vállalni. Alternatív megoldásként vállalják a 056/6. hrsz.-ú kavics burkolatú út érintett részének folyamatos portalanítását. A hatóság megvizsgálva a Kft. által javasoltakat azzal egyetértett, és megállapította, hogy a portalanítással illetve a majdani engedélyben előírandó – a bánya lakóházak felé eső részére 3 szintes erdősáv telepítésével – a felvetett probléma orvosolható. A hatóság a Közleményben rögzítettek szerint 2009. július 22-én Rábatamási Polgármesteri Hivatalának dísztermében megtartotta a Rendelet 9.§-a szerinti közmeghallgatást, amelyről készült jegyzőkönyvet és a közmeghallgatáson jelen lévők névsorát a határozat melléklete tartalmazza. A hatóság megállapította, hogy további észrevétel az önkormányzatokhoz, illetőleg a Felügyelőséghez nem érkezett, a fenti észrevételt a beruházó megválaszolta. Az eljáró hatóság a benyújtott dokumentációkkal a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének megfelelően megkereste az érintett szakhatóságokat . A GyMSM MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság állásfoglalását a Ket. 21.§ (1) bekezdés c.) pontja, a 22.§. (1) bekezdése, a 44.§ (1)-(2) bekezdése, 45.§ (2) bekezdése, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1.§ (1) bekezdése, 41.§, 43,§-a, a 48.§ (1) és (2) bekezdése, a Rendelet4.§ (1) bekezdése és 12.sz. melléklete, valamint a 274/2006. (XII.23.) Korm. r. 32.§ (1) bekezdése, (9) bekezdés a.) pontján alapul. Állásfoglalásában rögzítette az alábbiakat: Az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlanokat is érint, termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, Hatása a közvetlenül érintett termőföldekre megsemmisítő Hatása a beruházással közvetlenül határos, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, A talajvédelmi hatóság, szakhatósági jogkörében az egyes szakági (ingatlanügyi, bányászati stb.) engedélyezési eljárások során fogja érvényesíteni a jogszabályokban előírt talajvédelmi kötelezettségeket, A teljesítménynövelés eléréséhez megfelelően, az érintett termőföld területekről a humuszos termőréteget Talajvédelmi tervre alapozottan meg kell menteni, melynek átmeneti tárolása során kezelni szükséges és termőföldként történő további hasznosításáról gondoskodni kell. Szárföld Község Jegyzőjének állásfoglalása a Szárföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (VII.4.) Helyi Építési Szabályzatról szóló rendeletén , a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésén és 4. sz. mellékletén alapul. Rábatamási-Jobaháza Körjegyzője állásfoglalása a 11/2003. (XI.1.) HÉSZ rendeletén, és a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésén és 4. sz. mellékletén alapul. Vas-Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatóság állásfoglalása a Ket. 44.§ -án és az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV.tv. 66.§, 69.§-án alapul. Körzeti Földhivatal Csorna állásfoglalása a Ket. 44.§ és 45.§-án , a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.tv. 8.§-án , a 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (1), „.§ (1), és 3.§ (4) bekezdésén illetve mellékletén alapul. Veszprémi Bányakapitányság állásfoglalása a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4.sz.melléklet 7. pontján alapult. Szilsárkány-Bogyoszló-Potyond Körjegyzősége szakhatósági állásfoglalásának indokolásában megállapította, hogy a beruházás a helyi környezet- és természetvédelmi előírásoknak megfelel, és Bogyoszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 102005. (IX.22.) HÉSZ rendeletével nem ellentétes. Állásfoglalása a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésén és 4. sz. mellékletén alapul.
8 ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete állásfoglalása a Ket. 44.§-án , a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4.§-án, a 362/2006. ( XII.28.) Korm. rendelet 2.sz. mellékletén alapul. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda állásfoglalása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6.§(1) a) pontján, a Ket. 44.§-án, a 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés a) pontján, 2§(5) bekezdésén, 1.sz. mellékletén alapul. Csorna és Kapuvár Város Jegyzőinek - mint a megkeresett építésügyi szakhatóságok állásfoglalásait – a hatóság jelen eljárásában figyelmen kívül hagyta, mivel 2010. január 1-től a jegyző mint építésügyi szakhatóság kikerült a megkeresendő szakhatóságok köréből a folyamatban lévő eljárásokban is, melyről a 344/2009. (XII.30.) Korm. rendelet rendelkezett. Csorna Jegyzőjével folytatott egyeztetések részletezését szintén a fenti okokból mellőzte a hatóság. A beruházás településrendezési tervekkel való összhangját a környezetvédelmi hatóság eljárása során hivatalból vizsgálta, melynek során megállapította, hogy a Bogyoszló 0139/1-2, 0142/2-4 hrsz.-ú ingatlanok a 10/2005. ( IX.22.) HÉSZ , illetve szabályozási tervlap alapján „általános szántó” besorolásúak, így az OTÉK 29.§ (1) bekezdése alapján a területen bányászati tevékenység nem folytatható. A fentiek miatt a Cemex Kft. megbízásából eljáró Ecovis Budapest Balogh - B.Szabó, - Jean - Juhász és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében dr. Jean Kornél ügyvéd beadvánnyal fordult a hatósághoz, melyben kérte az engedély oly módon történő kiadását, hogy a HÉSZ rendelkezéseivel érintett területek tényleges használatba vételéhez a Felügyelőség feltételként írja elő a HÉSZ megfelelő tartalmú módosítását. Véleménye szerint a 314/2005. ( XII.25.) Korm. rendelet (4) bc) pontja elviekben lehetővé teszi a feltételek meghatározását és nincs olyan jogszabályi hely ill. helyi rendeletben előírt rendelkezés , amely kizárná ezen feltétel alkalmazását a kérelem mérlegelési jogkörben történő elbírálása során. Időközben a Cemex Kft. képviselője kérte beadványában az eljárás felfüggesztését. Kérelmének indokaként hivatkozott a Bogyoszló Önkormányzatánál kezdeményezett településrendezési terv módosítási eljárásának elindítására annak érdekében, hogy a Bogyoszló 0139/1-2, 0142/2-4 hrsz.-ú ingatlanok művelési ág besorolását megváltoztassák a benyújtott kérelemnek megfelelő különleges övezeti (Kb)besorolásra. A hatóság a kérelemnek helyt adva 712-11/2011. számú végzésével az eljárást 6 havi időtartamra felfüggesztette. A Cemex Kft. képviselője 2012. július 11-én iktatott beadványában tájékoztatta a hatóságot, hogy a Bogyoszló Önkormányzat Képviselő-testülete 27/2012. (VI.13.) számú határozatával kezdeményezte a településrendezési és szabályozási tervének fentiek szerinti módosítását, melynek alapján az érintett felek településrendezési szerződést kötöttek. A szerződésben az önkormányzat vállalta, hogy 2012 augusztus 2-ig a módosításra sor kerül. A kérelmező véleménye szerint azonban erre a tervezett időpontig egyéb okok miatt nem kerül sor. A beadvány mellékleteként csatolták a hivatkozott szerződés és az Önkormányzat határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat másolatát, továbbá ismételten kérték az engedély fentiekben részletezettek szerinti – feltétellel történő – kiadását. A Cemex Kft. képviselője újabb beadványában kérte az eljárás folytatását. A hatóság 3211-4/2012. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet Bogyoszló Önkormányzatának módosított településrendezési tervének benyújtása kapcsán. A kérelmező képviselője 2011 0939JK ügyszámú beadványában az alábbiakkal fordult a Felügyelőség felé: A tárgyi ügyben a Bogyoszló önkormányzat közigazgatási területét érintő településrendezési terv módosítása iránti eljárás folyamatban van. Az előzetes véleményezési szakaszban nem érkezett olyan szakhatósági állásfoglalás, mely a módosítás akadályát képezné. A területen kitermelési tevékenységet a kérelmező szándékai szerint nem fog folytatni, az ingatlanokon tényleges környezetterhelő használat a bánya bezárásának időpontjáig nem várható. A kérelmező képviselője útján a jogkövetkezmények terhe mellett kötelezettséget vállal arra, hogy a településrendezési terv módosításának időpontjáig a Bogyoszló 0139/1-2, és 142/2-4 hrsz.-ú ingatlanokon semmiféle – a környezetvédelmi engedélyben foglaltakkal ellentétes tevékenységet nem végezne.
9 Ismét kérték a fentiekben ismertetett feltételhez kötött környezetvédelmi engedély kiadását , illetőleg amennyiben ez nem teljesíthető a hiánypótlási határidő további biztosítását. A fentiekre tekintettel a hatóság 3211-8/2012. számú végzésével újabb hiánypótlási felhívást bocsátott ki., melyet a kérelmező határidőn belül megválaszolt. A hatóság a fentiek alapján a Rendelet 10.§ (2) alapján a felügyelőség a rendelkező részben foglaltak szerint a környezetvédelmi engedélyt megadta. A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 20.§ (1), 13.§ (2), 5.§ (6) , 16.§ (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet 4.§ (1), 5.§ (1), 15.§, 16.§-ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a és 30.§.-a alapján fogalmazta meg.. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés és 6.§. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A mintavételre és a vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47.§ (1) és (3) bekezdése tartalmazza. Az engedély érvényességi idejét a Rendelet 11.§ (1) a) pontja alapján állapította meg. A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az engedély érvényességi idejének lejártakor amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtania. A határozat a fentebb részletezetteken túl a Rendelet 10.§ (4) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, a 38. § (1) be-kezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2012. december 12. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
