ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
Iktatószám: Előadó:
H-3939-50/2011. Dr. Jagadics Zoltán Hanyuné Krausz Szilvia
hó:
Nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: 100264243
Tárgy:
TH-KTJ: L-KTJ:
100380256 101747418
Rábapordány, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság – a már többször módosított H-3415-18/2007. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt felülvizsgálva – a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50., statisztikai azonosító jele: 12584008-0141-114) részére a Rábapordány, Központi major, 097/II. hrsz-ú ingatlanon működő 4,6547 ha területű sertéstelep ( EOV koordináta: X: 248400, Y: 520620) üzemeltetésére, az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. ( 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) által benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációk alapján – D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt és a védelmi övezet megállapítását is magába foglaló – környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint: II. A tevékenység megnevezése: A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50., statisztikai azonosító jele: 12584008-0141-114) a Rábapordány, Központi major, 097/II. hrsz-ú ingatlanon 4,6547 ha területű sertéstelepet ( EOV koordináta: X: 248400, Y: 520620) üzemeltet. A rábapordányi 097/II. hrsz-ú ingatlanon a szociális- és irodaépület mellett összesen 14 db istálló (3 db kocaszállás összesen: 452 férőhelyes; 1 db vemhesítő + kanszállás 128+6 férőhelyes; 2 db fiaztató egyenként 63 (126 koca + szaporulata 1440 malac) férőhelyes; 1 db batteriás malacnevelő istálló 1600 férőhelyes; 2 db előhízlalda egyenként 600 férőhelyes; 1 db malacnevelő istálló 3 x 350 férőhellyel, 4 db hízlalda, melyből 2 db 550 férőhelyes, 1 db 700, 1 db pedig 2 x 750 férőhelyes, illetve 2 db hígtrágyatároló, valamint 4 db szervestrágya tálca található. Ennek megfelelően a telep kapacitása sertés esetében 556 db koca, 3750 db (30 kg feletti) hízó, 1440 db szopós malac, 3250 db battériás malac, 150 db tenyész süldő és 6 db kan. Az engedélyezett tevékenység NOSE-P kódja: 110.05. A tevékenység E-PRTR kódja: 7. (a) II. III. 1./ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50., statisztikai azonosító jele: 12584008-0141-114) által üzemeltetett Rábapordány, Központi major, 097/II. hrsz-ú ingatlanon lévő 4,6547 ha területű sertéstelep ( EOV koordináta: X: 248400, Y: 520620) védelmi övezetét a felépítendő és a meglévő épületek által együttesen meghatározott súlyponttól számított 469 m sugarú körben állapítja meg.
2 A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításának költségei a beruházót terhelik. 2./ A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1. Állattartás Diffúz forrás: D1 Állattartó telep. A telephelyen üzemelő diffúz források: Létesítmények: sertésistállók, trágya és hígtrágytárolók (9480 m2 kibocsátási felület). A T1 állattenyésztési technológiához tartozó D1 diffúz forrás által kibocsátott légszennyező anyagok: ammónia, metán. IV. Szakhatósági állásfoglalások: - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a VIII-R047/00734-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( székhely: 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50.) által üzemeltetett Rábapordány, 097/1 hrsz. alatti sertéstelepének további működését lehetővé tevő egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, ill. az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/6442/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, - a joghatóság 3939-10/2012. számú megkereséséhez csatolt, - a Rábapordány Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff Lajos u. 50.) megbízásából az ABU Hungary Mérnökiroda Kft ( 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) által készített a 073/2011 munkaszámú „Teljes körű felülvizsgálati dokumentáció a Rábapordány 097/1 hrsz. alatt bejegyzett ingatlanon lévő nagy létszámú sertéstelepen végzett tevékenységekről „ alapján az alábbi kikötések közlése melletti talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom: - A tárgyi egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” - Szil-Zsebeháza-Rábapordány Községek Körjegyzőjének 317-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vízügyi Iroda a Rábapordányi Mg. Zrt. sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában az alábbi állásfoglalást adom. A tervezett tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs.” - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a VIII-R047/00734-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalása:
3 „A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( székhely: 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50.) által üzemeltetett Rábapordány, 097/1 hrsz. alatti sertéstelepének további működését lehetővé tevő egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, ill. az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/6444/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, - a joghatóság 3939-33/2012. számú megkereséséhez csatolt, - a Rábapordány Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff Lajos u. 50.) megbízásából az ABU Hungary Mérnökiroda Kft ( 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) által készített a 084/2012 munkaszámú „Teljes körű felülvizsgálati dokumentáció a Rábapordány 097/1 hrsz. alatt bejegyzett ingatlanon lévő nagy létszámú sertéstelepen végzett tevékenységekről „ valamint - az ügy előzményes ügyiratai alapján az alábbi végzést hoztam: - a Rábapordány, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. sertéstelep - egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata során Igazgatóságunk által kiadott 17.2/644-4/2012. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásunkat a változtatás nélkül fenntartjuk. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Döntésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” - Szil-Zsebeháza-Rábapordány Községek Körjegyzőjének 317-6/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vízügyi Iroda a Rábapordányi Mg. Zrt. sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában az alábbi állásfoglalást adom A tervezett tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Az engedély kiadásához feltétel előírása nélkül hozzájárulok, kifogást nem emelek. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs.” V. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a felügyelőség részére a levegőtisztaságvédelmi éves jelentést ( Légszennyezés Mértéke) minden év március 31-ig köteles az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtani. 3. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). 4. Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. 5. A pormentesített utat minden időjárási körülmény között biztosítani kell. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 6. A facsoportokat és erdősávokat karban kell tartani, kivágás, kipusztulás esetén azokat pótolni kell. A hígtrágyatárolók köré 2013. április 1-ig egy-egy fasort kell telepíteni.
4 7. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembevételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 8. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 9. A bűzcsökkentés érdekében a trágyához adalékanyagot (pl. zeolit) kell keverni, amelynek a hozzáadását üzemnaplóban kell dokumentálni. 10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 11. Az állati hulladékok gyűjtésére és szállítására vonatkozó követelményeket be kell tartani. Az állati hulladékokat, a keletkezésüket követően össze kell gyűjteni, és el kell szállítani az állati hulladékokat kezelő és feldolgozó – engedéllyel rendelkező – létesítménybe. 12. A hulladékok gyűjtése és tárolása, csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben ( gyűjtőedényben), illetve zárt szivárgásmentes műtárgyban történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon. 13. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. 14. A hulladékok további kezeléséről – hasznosításukról és ártalmatlanításukról - érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 15. A tevékenység során képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 16. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes, vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő év március 1-ig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is be kell nyújtani. 17. A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. 18. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő- és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 19. A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy a szennyezésmegelőzés követelményeit figyelembe véve, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezést megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, továbbá takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. 20. A keletkező kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló műtárgyak megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen. 21. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. 22. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 23. A hígtrágya elvezetésére szolgáló csatornarendszer, trágyalé és kommunális szennyvízgyűjtő aknák műszaki állapotának rendszeres ellenőrzésével biztosítani kell, hogy a földtani közeget és a felszín alatti vizeket szennyezés ne érhesse. 25. A keletkező almostrágya környezetszennyezés kizáró elhelyezéséről gondoskodni kell. 26. A telepen képződő és zárt aknában gyűjtött települési folyékony hulladék elszállítása kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepen történhet. 27. A kutak és szerelvényeik folyamatos karbantartásáról és állagmegóvásáról gondoskodni kell. 28. A vízellátó rendszert a 8772-8/2011. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtak szerint kell működtetni. 29. A telepen létesített monitoring kutak üzemeltetését a H- 10679-4/2009. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély szerint kell végezni. 30. A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 31-ig) meg kell küldeni a felügyelőség részére.
5 31. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 32. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 33. Az alábbi változásokat az engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül a felügyelőségre köteles bejelenteni: - A tevékenység folytatójának változása; - A tevékenység helyének változása; - A tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; - A tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás. 34. Az engedélyes köteles a telephelyen folytatott tevékenységét a felügyelőség által a 6263/2011. számú határozattal jóváhagyott üzemei kárelhárítási terv alapján végezni. 35. Az üzemi kárelhárítási terv adataiban bekövetkezett változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 36. A tervet a tervkészítésre kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 37. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket azonnal meg kell tenni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, a környezetvédelmi hatóságot, pedig haladéktalanul értesíteni kell. 38. A tevékenység szüneteltetését, vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a felügyelőség hagy jóvá. 39. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás, vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni kell. VI. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak – legkésőbb 5 évenként történő – felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. VII. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül, öt példányban nyújtsa be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a H3415-18/2007. számú határozatával a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50.) részére a rábapordányi 097/1 hrsz-ú ingatlanon működő sertéstelep üzemeltetésére környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezet-használati engedélyt adott. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 20. § (8) bekezdése szerint az egységes
6 környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati eljárás megindítása érdekében az a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50.) meghatalmazása alapján az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. ( 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) benyújtotta a fenti sertéstelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját, majd az eljárás során a módosítás iránt is teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be. A felügyelőség a civil szervezeteket és az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról értesítette. A kérelmek alapján a felügyelőség a fenti határozatát felülvizsgálta, s a következő tényállást állapította meg: A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ( 9146 Rábapordány, Gévay Wolff út 50., statisztikai azonosító jele: 12584008-0141-114) – a továbbiakban: Zrt. – a Rábapordány, Központi major, 097/II. hrsz-ú ingatlanon, 4,6547 ha területű sertéstelepet ( EOV koordináta: X: 248400, Y: 520620; NOSE-P kódja: 110.05. ; E-PRTR kódja: 7. (a) II.) üzemeltet. A telephely Rábapordány község belterületi határától É-i irányban található, a Rábapordányt Dörrel összekötő út mellett. A Központi majort D-ről belterületi lakóingatlanok, Ny-ról a Rábapordányt Dörrel összekötő út, míg É-ról és K-ről mezőgazdasági művelés alatt álló területek veszik körbe. A vizsgált területhez eső legközelebbi vízfolyás É-ra a Kölesmajor csatorna kb. 580 méterre, illetve DDNy-ra a Névtelen 1509 vízfolyás kb. 400 méterre található, melyek időszakos vízfolyások. A Névtelen 1509 vízfolyás befogadója a Kölesmajor csatorna, a Kölesmajor csatorna befogadója, pedig a Kepés-Lesvári főcsatorna. A vizsgálattal érintett Központi majorban 1949 óta folytatnak állattartó tevékenységet, mely 2001- ben került a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől az engedélyes birtokába. Az engedélyes – a H-341524/2007. számú határozattal módosított – H-3415-18/2007. számú egységes környezethasználati engedély szerinti tevékenységét a 097/1 hrsz.-ú ingatlanon folytatta 2011. év decemberéig. 2011. decemberében a telephely használati megosztása megtörtént. Ez alapján a sertéstenyésztés a 097/II. hrsz-ú, 4,6547 ha területű majorrészre korlátozódik, a szarvasmarhatartás és kapcsolódó létesítményei, illetve a terményszárítás és a tárolás építményei a 097/I. hrsz-ú ingatlanon találhatók, bekerítve, és külön bejárattal ellátva. A rábapordányi 097/II. hrsz-ú ingatlanon a szociális- és irodaépület mellett összesen 14 db istálló (3 db kocaszállás összesen: 452 férőhelyes; 1 db vemhesítő + kanszállás 128 + 6 férőhelyes; 2 db fiaztató egyenként 63 (126 koca + szaporulata 1440 malac) férőhelyes; 1 db batteriás malacnevelő istálló 1600 férőhelyes; 2 db előhizlalda, egyenként 600 férőhelyes; 1 db malacnevelő istálló 3 x 350 férőhellyel, 4 db hizlalda, melyből 2 db 550 férőhelyes, 1 db 700, 1 db pedig 2 x 750 férőhelyes, illetve 2 db hígtrágyatároló, valamint 4 db szervestrágya tálca található. Ennek megfelelően a telep kapacitása sertés esetében 556 db koca, 3750 db (30 kg feletti) hízó, 1440 db szopós malac, 3250 db battériás malac, 150 db tenyész süldő és 6 db kan. A Zrt. a telephelyen 08 01.46 TEÁOR számú sertéstenyésztés megnevezésű tevékenységet végezheti. A tevékenység során az állattartó épületekben évente 2.000 tonna sertés almostrágya, illetve 9.500 m3 sertés hígtrágya keletkezik. A sertéstelepen az elletés és battériás malacnevelés kivételével almos technológiát alkalmaznak. Az elletőkben, a rácspadozaton elhelyezett kocák trágyáját lapáttal távolítják el a betonozott trágyacsatornába, ahonnan hetente vízzel kimosatják. A battériás malacnevelőből a keletkezett trágyát hetente két alkalommal, trágyacsatornába történő mosatással végzik. Innen vízzel mosatva jut a 2 db egyenként 3082 m3-es hígtrágya tárolóba. A hígtrágya tárolók egymástól függetlenül üzemeltett, betonozott alapra telepített, szigetelt, merev falú lemeztartályok. A hizlaldák, tenyészsüldő és kocaszállások külső betonozott kifutóin szalmás almozást végeznek. A kifutókon keletkező szalmás trágyát az istállók végénél található betonozott trágyatálcákra tolják ki traktor segítségével. A trágyatálcákat (I. számú: 100 m3-es, 2 db kocaszállás; II. számú: 420 m3-es, előhízlaldák és malacnevelő; III. számú: 600 m3-es, 1 db kocaszállás és 2 db hízlalda; IV. számú: 200 m3-es, 3. hízlalda mellett található) havonta ürítik és szántóföldön hasznosítják. A trágya átmeneti elhelyezésre kerül az 5130 m3-es trágyatárolóban, vegetációs és téli időszakban. A szalmás trágyának nagy részét szántóföldi művelés alatt álló területeken hasznosítják, kisebb részét, pedig gazdálkodók részére értékesítik. Az állattartó épületek, berendezések takarítása, fertőtlenítése során keletkező szennyvizeket a hígtrágyával együtt kezelik. Az engedélyes a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága által a 17.2-11343-6/2010. számú határozattal kiadott hígtrágya kihelyezési engedéllyel rendelkezik. A telep vízellátását egy 170 m talpmélységű K-8 kataszteri számú fúrt kút biztosítja, melyet itatásra, takarításra, illetve a szociális helységben mosakodásra használnak. A dolgozók ivóvíz ellátását palackozott
7 ivóvízzel biztosítják. A felhasznált víz éves mennyisége 45.000 m3, amelyből az átlagos napi vízigény 120-125 m3. Az engedélyes a Központi major vízgazdálkodására a 8772-8/2011. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telephelyen technológiai és kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 1 db 20 m3-es és 1 db 5 m3-es betonozott gyűjtőaknában történik. A kommunális szennyvíz elszállítását eseti jelleggel a Florasca Kft. végzi. A technológiai szennyvíz gyűjtése a kiépített hígtrágyatárolókban történik, növelve annak mennyiségét, amely a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2-11343-6/2010. számú határozata alapján mezőgazdasági hasznosításra kerül. A technológiai szennyvíz napi mennyisége 5-10 m3. A telephelyen lévő tetőfelületekről, illetve burkolatlan felületről származó csapadékvíz elvezetése és elszikkasztása vízelvezető árkokban történik. Az épületek csapadékcsatornával ellátottak. A csapadékvizek trágyával nem szennyeződhetnek, ugyanis a trágyatároló műtárgyakra hulló csapadékot az almostrágya felszívja, illetve bekerül a hígtrágyába, növelve annak mennyiségét. A telep területe felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2/c. pontja alapján érzékeny területnek minősül. A telephelyen a talajvízszint 2 m mélységben érhető el. A felszín alatti vízminőség figyelésére 2009-ben 4 db kútból álló monitoring rendszert alakítottak ki, melyből 3 db kút a sertés hígtrágya tárolására szolgáló tartályok, 1 db kút, pedig az almos szarvasmarhatrágyát tároló, csurgalékvíz gyűjtővel ellátott siló esetleges környezetszennyező hatásainak kimutatására szolgál. A telephelyen a monitoring kutakat a H-10679-4/2009. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint működtetik. A monitoring kutakból származó 2011. évi mérési eredmények ammónium (min. 0,89 max. 12,5 mg/l) és foszfát (min. 0,14 max. 1,17 mg/l) tekintetében mutattak ki a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben előírt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. Az állomány ellátása részben a Központi majorban előállított takarmánykeverékből, részben különböző tápok vásárlásával történik. Az állomány takarmányozása az épület előtt elhelyezett takarmánysilóból, egyedi térfogat-adagolóval ellátott, spirál takarmánybehordóval történik. Az érintett telephelyen a szennyvízakna és trágya gyűjtőaknákon kívül más nem található. Rábapordány települése a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a Légszennyezettségi zóna 10. „az ország egyéb területe” -legkedvezőbb légszennyezettségi kategóriába van sorolva. A telephelyen diffúz forrás üzemel. A sertéstelep üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és jelentős bűzhatással kell számolni. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag a bűz közvetlen hatásterülete a telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete az épületcsoport geometriai középpontjától számított 469 m-es távolságban határolható le. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A sertéstelep szomszédságában mezőgazdasági területek találhatók. A hatásterülettel és egyben védőövezettel érintettek a 097/1, 099/6, 098, 099/5, 0100/2, 0142/20, 0142/19, 0141, 0137/16, 0137/15, 0137/14, 0137/13, 0137/12, 0137/11, 0137/10, 0137/9, 0137/8-1, 0136/2, 0134/13, 0111, 0128/12, 0112/1, 0102/1, 0133, 0104, 0103, 0107/1, 0107/2, 0132/7, 0132/6, 0132/5, 0132/4, 0132/3, 0132/2, 0101, 095/4-2, 097/2 hrsz-ú ingatlanok A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendeletet 5. §-a szerint az olyan tevékeny-ségek esetében, amelyek bűzkibocsátással járnak, a hatóság 300-1000 m távolságban határozza meg a levegővédelmi övezet nagyságát. A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításának költségei a beruházót terhelik.
8 A hatóság a fenti jogszabályi rendelkezés és a benyújtott dokumentációban bemutatott hatásterület számítás alapján a védőövezetet a felépítendő és a meglévő épületek által együttesen meghatározott súlyponttól számított 469 m sugarú körben állapította meg. A sertéstelep működése során az állattartó épületek szellőző ventilátorai, a takarmánykeverő berendezés, a szállítójárművek és a telephelyen belüli anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban is igény szerint működnek. A telep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek és egyéb kijelölt gazdasági területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így a zajterhelési határértékek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban található, ÖKO-RAAB Kft. által készített R-1117/4/10 jelű mérési jegyzőkönyv alapján a telep zajvédelmi hatásterülete sem a nappali, sem az éjjeli időszakban nem éri el Rábapordány község védendő belterületét. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése, valamint a 6. § (1) bekezdése alapján került megállapításra. A beruházással érintett ingatlan országosan nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Az engedély kiadása táj- és természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Műanyag csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Emésztőgödrökből származó iszap
EWC kód 02 01 02 15 01 02 20 03 01 20 03 04
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében
EWC kód speciális 18 02 02*
A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely közszolgáltatás keretében szerződés alapján kerül rendszeresen elszállításra. A keletkező települési folyékony hulladékot egy 20 m3-es, zárt, betonozott aknában gyűjtik a hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek történő elszállításig. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. Elszállításig, az elhullott állati tetemeket a hulladék biológiai, kémiai, fizikai tulajdonságainak ellenálló edényzetben gyűjtik. A tevékenység során keletkező trágya a talajvédelmi hatóság engedélye alapján mezőgazdasági kihelyezésre kerül. A keletkezett hulladékok mennyisége ez idáig nem érte el a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendeletben foglalt küszöbértéket. A tevékenység felhagyását nem tervezik, amennyiben mégis sor kerül a felhagyásra az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek. A telephely teljes felszámolása esetén, az épületek bontásából bontási hulladékok keletkezése várható. Az elérhető legjobb technikának (BAT) való megfelelés szempontjából a felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket állapította meg: Az ismertetett állattartási technológia az engedélyben szereplő előírások betartása esetén, a szükséges - alábbi intézkedések - megtételével megfelel az elérhető legjobb technika követelményének. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: - A tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának csökkentéséről; - A tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
9 - A hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; - A kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; - A környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; - A tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A sertéstelepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A Zrt. a tevékenységét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi, melyet a hatóság éves rendszerességgel ellenőriz. Az egységes környezethasználati engedélyben előírtaknak a Zrt. eleget tett. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználás ellenőrzött. Az alkalmazott technológia és a telep berendezései megfelelnek az elérhető legjobb technikának. Az engedélybe olyan előírások kerültek, melyek betartása a legjobb technika megvalósítását szolgálják. A hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentációk megfelelnek mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Ktv. - 75. § (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 8. és a R. 11. számú mellékleteiben foglalt adatokat is tartalmazza. A felügyelőség a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a VIII-R047/00734-2/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ( 9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/644-2/2012. számú, a SzilZsebeháza-Rábapordány Községek Körjegyzője ( 9146 Rábapordány, Ady Endre u. 1.) a 317-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultak. A felügyelőség az eljárás során a módosítás iránt benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével is megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a VIII-R-047/00734-4/2012. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ( 9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/644-4/2012. számú, a Szil-Zsebeháza-Rábapordány Községek Körjegyzője ( 9146 Rábapordány, Ady Endre u. 1.) a 317-6/2012. számú szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultak. A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén és 4. számú mellékletén; a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet rendelkezésein; a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követel-ményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet rendelkezésein; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet rendelkezésein; a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.21.) Korm. rendelet rendelkezésein; a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(XII.21.) Korm. rendelet rendelkezésein; a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezésein; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény – a továbbiakban: Ket. – 44. § (9) bekezdésén; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésén; a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésén és 2. § (3) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontján, a Ket. 22. § (1) bekezdésén, a Ket. 44. § (1), (2) és (9) bekezdésén, a Ket. 45. § (2) bekezdésén; a termőföld védelméről szóló
10 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. § (1) bekezdésén, a 2. § a./ és i./ pontján, a 43. § (1) és (3) bekezdésén; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 16. §-án; a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén; valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági, szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. §-án alapul. A körjegyzői szakhatósági állásfoglalás a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdé-sén és a Ket. rendelkezésein alapul. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. § (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1)-(5) bekezdésein alapul. A hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésén, 5. § (1) bekezdésén, 15. §-án, 16. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. A keletkezett hulladék nyilvántartását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM. rendelet szerinti kódszámokkal kell vezetni. A nyilvántartást és az adatszolgáltatást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. - a továbbiakban: Ktv. – 50. § (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény – a továbbiakban: Hgt. - 51. § (1) bekezdése, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet 4. § (2 ) bekezdése, valamint a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell végezni. A hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a Hgt. 13. § (1) bekezdésén és a Hgt. 13. § (2) bekezdés b./ pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20. § (8) bekezdésén alapul. A hatóság a felülvizsgálat keretében, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(5) és (8)-(9) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, ill. a levegővédelmi engedélyt a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet 26. § (7)-(8) bekezdései, védelmi övezet megállapítását a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet 5. § (1)-(8) bekezdései alapján. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, a R. 20. § (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2012. december 18. Dr. Buday Zsolt igazgató
