Tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgarend jogi keretét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról adja. A helyi vizsgarend nem tartalmazza az állami (érettségi, szakmai) vizsgákat, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány-rendelet, 40/2002. (V.24) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, 1/2005.(I.21.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeinek módosításáról, 41/2007.(XII.22) OKM rendelet 20/2007.(V.21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről – modulos vizsgák esetében és a 315/2013. (VII:28.) Kormányrendelet komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól) vonatkozik. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók érdemjegyeinek megállapítása: -
akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítménye alapján nem volt meghatározható, ezért a nevelőtestület osztályozó vizsgára utasította (magántanuló, mulasztásai miatt nem osztályozható)
-
aki a pedagógiai programban meghatározottnál rövidebb idő alatt szeretné a követelményeket teljesíteni, ezért osztályozó vizsgára jelentkezik,
-
akinek az igazgató különbözeti vizsgát ír elő,
-
akit a nevelőtestület javítóvizsgára utasít.
A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és vizsgarészei: Osztályozó vizsga Annak a tanulónak kell tennie félévi és év végi osztályzatainak megállapításához, akinek:
hiányzásának mértéke eléri a 250 órát, illetve egy tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-át és emiatt nem osztályozható;
magántanuló, így felmentést kapott az órák látogatása alól;
a követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt kívánja teljesíteni;
előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a követelményei az iskola helyi tanterve szerint magasabb évfolyamon fejeződik be;
a szakiskola és szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az igazolt és igazolatlan hiányzása az elméleti tanítási órák 20 %-a;
aki vendégtanuló.
Az osztályozó vizsga formája:
A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből, ill. mindkettőből vagy gyakorlati számonkérésből áll.
A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár, - szaktanár, - elnök: igazgató vagy igazgatóhelyettes vagy az igazgató által megbízott tanár.
Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével
Az osztályozó vizsga értékelése: -
Az osztályozóvizsga osztályzatát a tanulónak: -
az írásbeli vizsgán vagy
-
a szóbeli vizsgán vagy
-
mindkettőn vagy
-
a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.
Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.
Javítóvizsga Annak a tanulónak kell tennie, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott és a nevelőtestület határozat alapján javítóvizsgát tehet.
A javító vizsga formája:
A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből ill. mindkettőből vagy gyakorlati számonkérésből áll.
A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár, - szaktanár, - elnök: igazgató vagy igazgató helyettes vagy az igazgató által megbízott tanár.
Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével
A javítóvizsga értékelése -
A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: -
az írásbeli vizsgán vagy
-
a szóbeli vizsgán vagy
-
mindkettőn vagy
-
a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.
A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.
Különbözeti vizsga 1. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki
tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből, amelyet az iskola a megkezdeni kívánt évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek;
eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott (más iskolatípusban, ill. más ágazaton) és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik;
aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.
A 12.(13.) évfolyamon új emelt szintű tantárgy csak akkor vehető fel, ha a 11. (12.) évfolyam anyagából különbözeti vizsgát tesz a tanuló. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. Előrehozott érettségi vizsga miatti osztályozóvizsga A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgára. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. (Kivéve az informatika tantárgy, amelyből az iskola helyi tanterv szerint április végéig a diák minden követelményt teljesített a 11. évfolyam végére a nyelvi előkészítő évfolyammal bővített osztály esetében). Eredményét a tantárgyi jegyek közé kell rögzíteni a digitális naplóban. Tanév végi jegyét az év közben szerzett összes jegy alapján állapítja meg a szaktanár. A magasabb évfolyamból tett osztályozó vizsga eredménye is bekerül a digitális naplóba (a tanulói adatlap megjegyzés rovatába szövegesen). Az utolsó tanév félévi és tanév végi jegye is az osztályozóvizsga eredménye lesz. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény
igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Továbbhaladás feltételei Ha a tanuló sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett egy vagy több tantárgyból, kérésére az igazgató felmentheti az adott tantárgyak óralátogatása alól. Amennyiben a tanuló emelt szintű felkészítésen kívánja folytatni tanulmányait ezen tantárgyakból, erről az adott tanév végéig írásban nyilatkoznia kell. A következő tanév elején ezen már nem változtathat. Ha folytatja tanulmányait az emelt szintű felkészítésen, számára is ugyanúgy érvényes a tanórán való megjelenés és az aktív részvétel szabályai, a házirend előírásai, csakúgy, mint a kötelező tanórák esetében. Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók, ha folytatják tanulmányaikat, nem mentesülnek az írásbeli és a szóbeli értékelés alól. Osztályzataikat a bizonyítvány „szabadon választott tantárgy” rovatába kell beírni. Az itt szerzett osztályzatok a továbbtanulás során nem minősülnek pontszerzőnek, az osztályozó vizsgák eredményét viszik a tanulók tovább.
Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti, valamint a javítóvizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet, akár még ugyanabban a vizsgaidőszakban is.
Jelentkezés a vizsgára Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az osztályfőnökkel és a szaktanárral való egyeztetés után az igazgatóhelyettesnél, a Házirend 3. számú függelékében található jelentkezési lap benyújtásával történik. A különbözeti és javítóvizsgák esetében külön jelentkezésre nincs szükség. A vizsga helyét, időpontját a vizsga szervezésével foglalkozó igazgatóhelyettes közli a tanulóval:
osztályozó- és különbözeti és javítóvizsgák esetén is írásban a vizsga napját legalább 4 héttel megelőzően.
A vizsga anyaga A vizsgák témaköreit a szaktanárok állítják össze, és a Házirend 1. számú függelékében megtalálhatók -
osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából december 15-ig, a 2. félév
anyagából május 15-ig; -
javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően.
Vizsgaidőszakok A vizsgák bármely tanítási napon megszervezhetők. A vizsga napját az igazgató jelöli ki. A vizsgák szervezésének szokásos időszaka:
osztályozó vizsgák esetén: a tanítási év (szeptember 1. – június 15) során bármikor szervezhető: az első illetve második félév végét megelőző hetekben;
javítóvizsgák, pótló vizsgák esetén: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban;
különbözeti vizsgák esetén: a tanév őszi, tavaszi, júniusi és augusztusi vizsgaidőszaka; a csoport- vagy iskolaváltás lehetséges időpontját megelőző héten vagy szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele történt.
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók - az alkalomhoz illő öltözékben - kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek, a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása
A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg a feladat ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata vagy feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja a hibák megjelölésével, értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat egy évfolyamból. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről, a tantárgyhoz kapcsolódó megengedett segédeszközről (pl. számológép, négyjegyű függvénytáblázat, atlasz, szöveggyűjtemény stb.) a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból max. 90 perc. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető egy vizsgázó részére. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
Beszámoltató-vizsga A szakképző iskolák szakképzési évfolyamain szervezhető beszámoltató-vizsga is osztályozóvizsga. A vizsga követelményeinek, részeinek, az egyes vizsgarészek idejének meghatározása, meghatározásakor a rendes osztályozóvizsgára vonatkozó szabályai szerint kell eljárni, a beszámoltató-vizsga szervezésével kapcsolatos egyéb előírásokat a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet 10-11. §-a szabályozza.
A szakmai elméleti képzés – a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével – akkor szervezhető meg beszámoltató rendszerű formában, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi. (A közösségi jog hatálya alá az ápoló és a szülésznő OKJ-s szakképesítések tartoznak.)
A beszámoltató rendszerű képzés esetén annak a szakképző iskolának az igazgatója, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyt létesített, a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.
A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzést biztosító szakképző iskolában – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.
A székhelyiskolában az elméleti képzés alól felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.
A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámolóvizsgát tenni.
A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóvizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.
A tanuló a tanév végén nem tehet beszámolóvizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette, ilyen esetben javítóvizsgára kell utasítani.
