ELNÖKE 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e.
[email protected] http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu
2014.El.I.D.8.
Esélyegyenlőségi terv a 2014. július 1 – 2015. december 31. közötti időszakra
A Székesfehérvári Törvényszék, mint munkáltató és az igazgatási tevékenysége alá tartozó Bicskei, Sárbogárdi, Dunaújvárosi és Székesfehérvári Járásbíróság és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatáskörébe utalt munkáltatói feladatok körében (a továbbiakban: munkáltató) az egyenlő bánásmódról, és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) megvalósításának előmozdítása érdekében – a törvény 63. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-ában foglaltakra, esélyegyenlőségi tervét az alábbi tartalommal hozza létre.
I. Általános célok, alapelvek A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a vele szolgálati jogviszonyban állók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a diszkrimináció minden formáját elítéli, feladatainak ellátása során minden tekintetben szem előtt tartja az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás elvét. A munkáltató a foglalkoztatottak érdekeit figyelembe véve – a költségvetési gazdálkodás keretei között – olyan munkafeltételeket biztosít, és olyan munkakörülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez, az egyenlő bánásmódról, és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben megfogalmazottak megvalósításához.
1.) A munkáltató a foglalkoztatottak kiválasztása, illetőleg a foglalkoztatás során betartja az egyenlő bánásmód és az egyenlőség követelményeit és fellép a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállaló bárminemű – különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára.
2
2.) Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglakoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható pályáztatási (pályázati) és értékelési rendszert alakít ki.
3.) Biztosítja, hogy a pályázók és foglalkoztatottak közötti megkülönböztetésre kizárólag -
a munkakör betöltése szempontjából releváns képzettség, készség és szakismeret figyelembe vételével, a hivatali beosztás és a munkakör sajátosságai, az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján,
-
valamint az életesélyek egyenlőtlenségéből fakadó hátrányok enyhítése céljából legyen lehetőség a jogszabályokban, az SzMSz-ben és egyéb belső szabályzatokban meghatározott módon.
4.) A fenti célokat szem előtt tartva, a munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a foglalkoztatott állomány
összetételének
esélyegyenlőség
alakulását,
szempontjából
a
kiemelt
tényleges
helyzetfelmérés
célcsoportokat,
és
alapján
belső
kijelöli
az
szabályzataiban
meghatározza azokat a szempontokat, feltételeket és támogatási formákat, amelyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják.
5.) Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeinek vélt vagy valós megsértése esetén biztosítja az eset körülményeinek teljes körű, érdemi kivizsgálását, s e célból együttműködik mind a sérelmet szenvedett féllel, mind az ügyben esetlegesen eljáró hatósággal. Gondoskodik az okok feltárásáról, indokolt esetben megteszi a személyi felelősség érvényesítéséhez, valamint a további jogsértés megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
II. Kiemelt célcsoportok Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából kiemelt célcsoportba tartozik a.) a 35 évnél fiatalabb, b.) az 55 évnél idősebb, c.) a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő vagy a 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló, d.) a tartósan beteg, e.) az idős hozzátartozót ápoló, f.) a pályakezdő, g.) a roma identitású, h.) a fogyatékos foglalkoztatott.
3
A munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a kiemelt célcsoportba tartozók helyzetét, munkavégzéssel összefüggő körülményeit, munkahelyi előrehaladásukat.
III. Helyzetfelmérés 1.) A létszámadatok és statisztikák a 2014. június 30-i állapotot tükrözik. • Engedélyezett és tényleges létszám 2014-ben: -
Engedélyezett bírói létszám: 83 fő
-
Tényleges bírói létszám: 84 fő (ebből dolgozó: 76 fő)
-
Engedélyezett titkári létszám: 23 fő
-
Tényleges titkári létszám: 26 fő (dolgozó: 23 fő)
-
Engedélyezett fogalmazói létszám: 17 fő
-
Tényleges fogalmazó létszám: 7 fő (dolgozó: 7 fő)
-
A Székesfehérvári Törvényszék engedélyezett összlétszáma 2014-ben összesen: 331 fő
-
Tényleges összlétszám: 321 fő (dolgozó: 296 fő)
• A vezető beosztásban lévő munkavállalók száma: 21 fő • A munkavállalók nemenkénti megoszlása: -
Férfi: 53 fő
-
Nő: 278 fő
• A vezetők és bírák nem szerinti megoszlása: -
Férfi: 33 fő
-
Nő: 49 fő
• A munkavállalók életkor szerinti megoszlása: -
35 év alatti munkavállalók: 75 fő
-
55 év feletti munkavállalók: 35 fő
• A bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása a megye területén: -
0-3 év között: 9 fő
-
3-5 év között: 9 fő
-
5-10 év között: 12 fő
-
10-20 év között: 30 fő
-
20 év felett 23 fő
• A munkavállalók döntő többsége, 276 fő határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatott, míg a határozott idejű kinevezett dolgozók létszáma 45 fő.
4
• Idegennyelv-tudással rendelkező jogi beosztású munkavállalók száma összesen: 86 fő -
Ebből 50 évnél idősebb: 4 fő
• A munkavállalók iskolai végzettsége: -
felsőfokú végzettségűek: 156 fő
-
felső-középfokú végzettségűek: 78 fő
-
középiskola után egyéb végzettséget szerzettek: 55 fő
-
általános vagy alsó-középfokú végzettségűek: 42 fő
Az intézmény alaptevékenységénél fogva a munkavállalók képzettségi mutatója magas, ugyanakkor a munkáltató támogatja a munkavállalóknak a bíróság alap és kiszolgáló tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányait, fizetett távollét biztosításával.
2.) Képzések A Székesfehérvári Törvényszék minden év március 31-ig elkészíti aktuális képzési tervét. Az oktatási-képzési tevékenységet a törvényszék elnökhelyettes koordinálja. A képzési terv részét képezi a fogalmazók képzési tematikája, a képzésben részt vevő bírákkal és vizsgáztatók megjelölésével. A munkavállalók részt vesznek a Magyar Igazságügyi Akadémia által hirdetett éves képzéseken. A képzéseken való részvételt a munkáltató nem korlátozza, de indokolt esetben ajánlást tesz a képzéseken való részvétel és a munkaköri feladatok összehangolására. A munkáltató az éves képzési terv részeként rendszeresen szervez bírósági ügyviteli oktatást, külön tematikával. A munkáltató támogatja a szakirányú önképzésben való részvételt fizetett távollét biztosításával. A képzéseken való részvételhez szükséges fizetett távollétet – konzultáción való részvétel, vizsgára, záróvizsgára való felkészülés – egységesítésére a törvényszék tanulmányi szabályzata kiegészítésre kerül. A belső képzés részét képezi a speciális tudásmenedzsment műhelymunka, ahol a szervezet bármely dolgozója tarthat előadást azon speciális tudásáról, ismereteiről, amely más munkavállalók közérdeklődésére tarthat számot, ugyanígy az előadásokon a bíróság bármely dolgozója részt vehet.
5
3.) Javadalmazás és juttatások A bérezés a bírák tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), továbbá az igazságügyi alkalmazottak esetében az 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) alapján történik. A bírák a Bjt.-ben az igazságügyi alkalmazottak az Iasz.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén illetményre, pótlékokra, külön juttatásra, egyéb javadalmazásokra, kedvezményre és költségtérítésre jogosultak. A munkáltató vállalja, hogy kidolgozza és a dolgozók számára hozzáférhetővé teszi azon elveket, amelyek alapján az alkalmanként engedélyezett jutalomkeret elosztása történik. A munkáltató a mindenkor hatályos OBT szabályzatok szerinti egyéb juttatásokat biztosítja.
4.) Egészségügyi ellátás A munkáltató Székesfehérváron a törvényszék, a Székesfehérvári Járásbíróság és a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon dolgozók ellátásra foglalkozás egészségügyi feladatokra szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A szolgáltatási szerződésben a törvényszék 2015-től biztosítja meghatározott szűrővizsgálatok (vérnyomás, cukor, EKG, koleszterin) éves elvégzését. Ezen felül szorgalmazza, hogy a dolgozók egyéb szűrővizsgálatokon is rendszeresen részt vegyenek. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1990. (XI.3.) EÜM. rendelet alapján a dolgozó részére a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást elősegítő szemüveget biztosít, amelynek feltételeit elnöki szabályzat tartalmazza.
5.) Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében a.) A munkáltató kötelezettséget vállal, hogy valamennyi munkakörre pályázatot ír ki. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a leendő munkatársak kiválasztásánál csak az adott munkakör betöltésének feltételeit előíró jogszabályi kötelezettségekre, illetőleg a pályázati kiírásban foglalt feltételek alapján választja ki az új munkavállalót. b.) A munkáltató vállalja, hogy a tartósan távollévőket a szakmai képzésekről, ideértve a kollégiumi üléseket is, rendszeresen tájékoztatja. Lehetővé teszi, hogy az átfogóbb jogszabályváltozásokhoz,
illetőleg
a
bírói
gyakorlatot
érintő
szakmai
anyagokhoz
hozzáférjenek. A dolgozó igénye esetén rendszeresen tájékoztatást ad a megjelenő szakkönyvekről, fontosabb szakmai cikkekről, lényegesebb jogszabályváltozásokról.
6
c.) Az ülő, mozgásszegény munkakörökre figyelemmel továbbra is biztosítja és ösztönzi a sportnapokon való részvételi lehetőséget, támogatja a bíróság dolgozóinak helyi kezdeményezéseit. d.) A szabadságok kiadásánál az új szabadság-nyilvántartási intézkedési tervben a munkáltató előnyben részesíti a kisiskolás korú szülőt, illetve a bíróság szülőpár dolgozóit. Biztosítja, hogy a dolgozók szabadságuk nagyobb részét összefüggően nyáron, az ítélkezési szünetben tudják kivenni. e.) A fogyatékkal élők számára a munkahely megközelíthetősége érdekében pályázati támogatással elvégezte a szükséges akadálymentesítést.
6.) A munkáltató hosszabb távon célul tűzte ki a bírói munkateher csökkentését és a kompetencia alapú foglalkoztatást. A bírói munkateher csökkentésének egyik eszköze, hogy mind a titkárok, mind pedig a bírósági ügyintézők a speciális jogszabályokban (1/1999. (I.18.) IM-EüM együttes rendelet; 56/2008. (III.26.) Korm. rendelet; OBH ajánlás) meghatározott hatáskörökben önállóan, saját nevük alatt járjanak el. Mind a kompetencia alapú foglalkoztatásnak (munkavégzésnek), mind a bírói teamek kialakításának feltétele, hogy az egyes munkakörökre (írnok, tisztviselő, bírósági ügyintéző, bírósági titkár) megfelelő engedélyezett létszáma legyen a munkáltatónak.
7.) Panasztétel biztosítása A panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésre álló törvényes eszközök igénybevételével a sérelmet jogi útra terelje. Az egyenlő bánásmód megsértése miatt panasztételre az alábbiak szerint van lehetőség: -
Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a munkavállaló közvetlenül a munkáltatójához (a bíróság elnökéhez) fordulhat panasszal. A munkáltató esetenként jelöli ki a panaszt kivizsgáló személyt.
-
A vizsgáló a panaszt 7 napon belül kivizsgálja és véleményével együtt a munkáltatóhoz terjeszti, aki a panasz sorsáról ugyancsak 7 napon belül dönt.
-
Amennyiben a munkahelyi eljárás nem vezet eredményre, és a munkavállaló sérelme továbbra is fennáll, a jogszabályban biztosított jogorvoslati utat veheti igénybe.
Székesfehérvár, 2014. június 30.
Dr. Gerber Tamás s.k. a törvényszék elnöke