Erkel Ferencrıl szóló könyvek, cikkek, aprónyomtatványok és zenemővek jegyzéke a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtárban
ERKEL
FERENC
(Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerzı, hanem mint karmester, zongoramővész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoramővészként mőködött, majd 1835-tıl Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház elsı karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezetı és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzıi érdeklıdését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be elsı operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzıje már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítıtársa volt Erkelnek operaszerzıi munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László címő történelmi operáját, késıbb megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. A szabadságharc leverése után a fıváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ı irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta elsı koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia elsı igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtıje. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettıt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán címő operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, késıbb egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt mőve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli fızeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves mőködése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a fıváros. 1890-ben, nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztıség
Az Operaház fıbejárata melletti egyik fülkében Erkel Ferenc mészkıbıl faragott ülı szobra Stróbl Alajos alkotása.
Könyvek Erkel Ferenc: Bánk bán. In: 55 híres opera. — Bp. Móra, 1995. 92-96 p. Erkel Ferencrıl és koráról. Szerk: Bónis Ferenc .(Magyar zenetörténeti tanulmányok) – Bp. Püski, 1995. Erkel Ferenc zeneszerzı Budakeszin. Összeáll: Balogh Géza, Herein Gyula. — Budakeszi, 1992. Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem : Erkel Ferenc életregénye. — Bp. Móra, 1960. Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc. — Bp. Zenemőkiadó, 1973. Legány Dezsı: Erkel Ferenc mővei és korabeli történetük. — Bp. Zenemőkiadó, 1975. Legány Dezsı: Erkel Ferenc a Zeneakadémián. In: A Liszt Ferenc Zenemővészeti Fıiskola 100 éve : Dokumentumok, tanulmányok, emlékezések . — Bp. Zenemőkiadó, 1977. 69-106.p.
D. Nagy András: Az Erkel család krónikája. — Gyula. Erkel Társ., 1992. Németh Amadé: Erkel. — Bp. Gondolat, 1979. Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zenében : Az Erkel család szerepe a magyar zenei mővelıdésben. — Békéscsaba. Békés M. Tcs., 1987. Zsigray Julianna: A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye. — Bp. Zenemőkiadó, 1971. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok: Írások Erkel Ferencrıl és a magyar zene korábbi századairól. Szerk: Bónis Ferenc – Bp. Zenemőkiadó, 1968. Képes magyar zenetörténet. Szerk.: Kárpáti János.– Bp. Rózsavölgyi, 2004. A Himnusz kottája, a Szózat megzenésítésének pályázatára beküldött pályamő, kottarészletek a Hunyadi László, a Bánk bán, a Dózsa György és a Brankovics György c. operákból. In: Zenesuli : Zenetörténeti füzetek. 5. Bánki Gábor: A romantika zenéje: 13-14 éves diákok számára. — Pomáz. Comenius Kiadó Kft., 2000.
Zsigray Julianna: A Sugár úti palota E r k e l F e r e n c é l e t r eg é n ye
„Erkel Ferencnek a magyar zeneéletért és az Operaház felépítéséért vívott harcáról szól ez a könyv. A nagy zeneszerzı sorsa sikerben és balsikerben, dicsıségben és megaláztatásban egyaránt gazdag volt. Nemcsak a tudatlanság és közömbösség ellen küzdött, hanem a hivatali szőkkeblőség és az idegen befolyás ellen is. Erkel megtestesítıje volt a nemzeti zene gondolatának. Lemondott gazdagságról, világhírrıl és a polgári tollasodás idején szerényen vállalta a zenei apostol háládatlan hivatását. A magyar zenéért folytatott áldozatos küzdelme végül is meghozta gyümölcsét. Hármas életmőve: a magyar operazene, a magasszintő zeneélet és az Operaház – élı valósággá lett. Hogyan? Ezt mondja el Zsigray Julianna …regénye.” A 6. kiadás fülszövegébıl
Németh Amadé: Erkel
„Élete átívelte csaknem az egész XiX. századot. Ifjúsága egybeesik történelmünk egyik legdicsıbb korszakával, a reformkorral. Politikus zeneszerzı volt, egész hosszú életét a reformeszmék és a nemzeti függetlenség szolgálatában élte le. Forradalmian gyújtó zenéjét énekelték a szabadságharc katonái, és a nemzetre hulló gyászban Bánk és Tiborc gránitalakjaival protestált az elnyomás ellen. A kiegyezés illúzióját Dózsa szellemének felidézésével, a politikai hitszegést Brankovics tragédiájának hangjaival bélyegezte meg, és a konszolidáció ábrándképeibe beleszıtte a Névtelen Hısök honvédsirató muzsikáját. Következetesen megırzött elvei miatt maradinak kiáltották ki, és élete alkonyán - minden elismerés és népes családja ellenére - magányosság jutott osztályrészül...Köztudott dolog, hogy Erkel nemcsak mőveivel, hanem karmesteri nevelı munkájával is a magyar operamővészet úttörıje volt. Fel kellett vázolnunk fı munkaterületének, a Nemzeti Színháznak (és késıbb az Operaháznak) történetét, és ezzel összefüggésben szólunk a magyar hangversenyéletben rendkívül nagy szerepet játszó Filharmóniai Társaság alapításáról, fejlıdésérıl is, Meg kellett emlékezni a magyarországi zeneoktatás keretében szerzett halhatatlan érdemeirıl, és ezzel kapcsolatban a Zeneakadémia alapításának történetérıl. Korán felismerve az együtténeklésben rejlı hatalmas nevelı erıt, Erkel fáradhatatlan harcosa volt az országos kórusmozgalomnak. Korának egyik legképzettebb zongoramővésze volt, kiváló zongorakísérı és kamarazene partner…” Részlet a könyvbıl
Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc
„Erkel Ferenc az elnémetesített, elnémetesedett országban a magyar hagyományokat ássa elı. A talajszikkadt, mélyre nemigen jut (ezt a munkát 100 év múlva majd Bartók és Kodály végzi el helyette) Amit kibányászik, az a száz évnél alig idısebb verbunkos, és a cigány hegedőjén megszólaló , nemzedékrıl nemzedékre szálló magyar nóta. Ezeket tartotta Erkel ısi magyar zenének, ezekbe kapaszkodott minden idegszálával, ezekbıl akart magyar mőzenét, operát, szimfonikus muzsikát teremteni – és sikerült neki. Külföldön sosem járt. A magyaroknak írt, magyarok legyenek…Erkel mégis stílust teremtett, létrehozta a magyar operát. Elkezdı volt és betetızı. Követıi nem voltak, még csak epigonjai sem. Mikor meghalt, már cseperedett az új nemzedék, „új nép, másfajta raj”, mely másként ejtette a szót: Bartók és Kodály nemzedéke.” Részlet a könyvbıl
Erkel Ferencrıl és koráról Szerk.: Bónis Ferenc (Magyar Zenetörténeti tanulmányok)
Kettıs megemlékezés adott alkalmat jelen kötet megjelentetésére…Erkel halálának centenáriuma 1993-ban és az 1844-ben született Himnusz jubileuma, 1994-ben. A kötet tartalmazza az 1993 júniusában Gyulán megrendezésre került két napos tudományos tanácskozáson elhangzott jónéhány elıadás változatát, kiegészítve más idevágó írásokkal.
Német Amadé: Az Erkelek a magyar zenében Az Erkel család szerepe a magyar zenei mővelıdésben „A könyv, amit az olvasó a kezében tart, eredetileg kandidátusi disszertáció volt. A szerzı e munkájával nyerte el 1978-ban a zenetudományok kandidátusa címet. Opponensei Maróthy János és Legány Dezsı voltak. 1978 óta a kézirat kiadatlanul hevert, míg az 1985-ös Erkel-év újra ráterelte a figyelmet. A szerzı a kiadás reményében felülvizsgálta, s ahol ez szükséges volt, megrövidítette vagy kiegészítette az eredeti kéziratot, fıleg a Felhasznált irodalom címő bibliográfiát, ami most naprakész állapotban tartalmazza a szükséges információkat…” Részlet a könyv elıszavából
D. Nagy András: Az Erkel család krónikája
„Jelen mő szerzıi…másfél évtizedes áldozatkész munkával, önnön erejükbıl hordták össze e családi krónika anyagát. Megtudhatjuk könyvükbıl: milyen életutak futottak össze a magyar nemzeti opera megteremtıjének alakjában – és milyen új életforrások fakadtak belıle. E munkát nem nélkülözhetik ezután a magyar kultúra hívei. Ha eljut oda, ahová szerzıi szánták: továbbhaladásra serkentik a kutatást, melynek--- bizton hihetjük --- szívósságával, gazdagságával, szerénységével Erkelhez méltó példát nyújt.” Bónis Ferenc
A kötetet számos illusztráció, illetve az Erkel családot napjainkig kísérı családfa egészíti ki.
Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem Erkel Ferenc életregénye
Gál György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét eleveníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtıje, aki úgyszólván elıdök nélkül hozta létre a magyar operát (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hısök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotómunkája mellett megteremtıje a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintı filharmónia zenekarunk elsı karmestere. S az ı nevéhez főzıdik a Zenemővészeti Fıiskola alapkıletétele is. Gál György Sándor regénye Erkel életmővét a század világtörténelmének részeként elemzi. Megelevenednek 1848-49 forradalmi küzdelmei, a magyar nép csodálatos önvédelmi harca, amellyel nyelvét, kultúráját, létét s forradalmának vívmányait védelmezte. Ennek a küzdelemnek egyik vezetıje Erkel Ferenc, s a nagy alkotásokon kívül ez teszi ıt a magyar történelem és a kultúrtörténet egyik legbecsületesebb alakjává. A könyv ismertetıjébıl
M a g y a r Z e n e t ö r t é n e t i Ta n u l m á n y o k :
Írások Erkel Ferencrıl és a magyar zene korábbi századairól. Szerk.: Bónis Ferenc „A jubileum mindig is számvetésre készteti az utókort…”
Képes magyar zenetörténet
„A Magyarország zenetörténetérıl megjelent könyvek ma már klasszikus értékőek. Nagyon régóta nem jelent meg összefoglaló igényő könyv, olyan pedig még egyáltalán nem, amelynek szöveges tartalmát a modern kornak megfelelı illusztrációk (színes képek, hangzóanyagok) egészítették volna ki. Régi hiányt pótol tehát könyvünk, amelyben napjaink legkiválóbb zenetörténészei foglalják össze egy-egy korszak, tématerület jellegzetességeit. A könyv a magyar zene történetérıl rendezett millenniumi kiállítás anyagára épül, szerkesztıje Kárpáti János, aki a nagy sikerő kiállítást is rendezte. Albumunk a korszaktörténetekkel, a látványos illusztrációkkal (több mint 400 kép) és hangzóanyaggal (2CD) méltó emléket állít az évezredes magyarországi zenekultúrának.”
Zenemővek Erkel Ferenc: Bánk bán.– Budapest. Hungaroton Classic Ltd., 1994. 2 db CD zsz. Erkel Ferenc ; vez. Ferencsik János ; szólista Sólyom-Nagy Sándor, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Simándy József, Ágay Karola, Faragó András, Palócz László, Melis György, Jóky Imre, Rajna András ; közrem. Németh Géza, Pásztor Béla, Tarjáni Tóth Ida, Magyar Állami Operaház Kórusa, Budapesti Filharmónikus Zenekar Erkel Ferenc: Hunyadi László.– Budapest. Hungaroton Classic Ltd., 199? 3 db CD zsz. Erkel Ferenc; vez. Kovács János ; szólista Molnár András, Gáti István, Sass Szilvia, Gulyás Dénes, Dénes Zsuzsanna, Sólyom-Nagy Sándor, Kalmár Magda, Gregor József, Mersei Miklós, Fülöp Attila A Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, a Magyar Honvédség Férfikara
A Pesti Magyar Színház (1840-tıl Nemzeti Színház) épülete
Bánk bán – Bemutató elıadás a Nemzeti Színházban, 1861. március 9-én Színlap ( In: Képes magyar zenetörténet. 150. p.)
„…Az Opera kimagaslóan termékeny és népszerő korszakát élte meg a Nemzeti Színházban, és ez – a mőfaj általános virágzásán túl egyetlen erıteljes szellemnek és tehetségnek, Erkel Ferencnek volt köszönhetı …A financiális helyzet megszabta korlátok között Erkel nevelte föl a Nemzeti Színház zenekarát, az egyetlen állandó hivatásos zenekart Magyarország területén, mely a színházi mőködésén túl Erkel és a Doppler fivérek kezdeményezése nyomán 1853-tól a filharmonikus hangversenyekkel a lassan kialakuló fıvárosi hangversenyéletnek is legfıbb intézménye lett…Közel három évtizeden át Erkel Ferenc jószerint egymaga tartotta kézben az operai mősor fejlesztését…Erkel Ferenc széles körő tájékozottsága az operamőfajban elengedhetetlen feltétele volt a hazai operajátszás kivirágzásának. Alkotótehetsége ugyanakkor a magyar nemzeti opera megszületését tette lehetıvé… Az 1861-ben bemutatott Bánk bán…a magyar nemzeti opera valóságos paradigmája…” Képes magyar zenetörténet Nemzeti Színház - nemzeti opera c. fejezetébıl/Tallián Tibor
A Nemzeti Színház színpada és nézıtere az 1840-es években (In: Képes magyar zenetörténet. 143.p.)
Cikkek, aprónyomtatványok
(F.E.): Megidézünk, Erkel Ferenc. Emléktábla a nyaralón. 1985. november 16-án emléktáblát helyeztek el az Erkel család budakeszi nyaralójának falán. In: Pest Megyei Hírlap. 1985. november 18. 5. p. 1985. november 16. Erkel ünnepség és emléktábla avatás. Plakát. 1985. november 16. Erkel Ferenc születése 175. évfordulójának megünneplése. Emléktábla-avatás. Meghívó. Prokopp Katalin: Erkel Ferenc szerepe a reformkorban. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 1. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Sztáray Mihály: A magyar történelem alakjai Erkel operáiban. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 1. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Horváth Ilona: Egy Erkel-opera keletkezésének története és elemzése. Hunyadi László. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 2. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Nagygyörgy Anna: Egy Erkel-opera keletkezésének története és elemzése. Bánk Bán. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 2. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Torma Zsuzsanna: Egy Erkel-opera keletkezésének története és elemzése. Bánk bán. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 2. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Kiss Aranka: Egy Erkel-opera keletkezésének története és elemzése : Bánk bán. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 3. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Csatáry Anita: Erkel Ferenc életérıl, operáiról : A Hunyadi László. és a Bánk bán tartalma, keletkezése. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 3. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat.
Sváby Hajnalka: Erkel Ferenc és Katona József: Bánk bán. Az Erkel Ferenc Mővelıdési Központ és a Budakeszi Nagyközségi Könyvtár pályázatán 3. díjas pályamunka. – 1988. Kézirat. Erkel Napok a zeneszerzı halálának 100. évfordulója alkalmából ; Erkel-szobor avatása In: Budakeszi Erkel Napok. 1993. június 11-13. Programfüzet. Pék Lajos: Erkelé az érdem! Kié az Erkel Napok ötlete? In: Pest Megyei Hírlap. 1993. július 15. 7. p. Szemereki Zoltán: Ünnepek Budakeszin. Az Erkel Napok ünnepségsorozatról In: Kerületi Polgár. 1998. június. 2. p. (kohuka): Új és régi Budakeszi szívében. Felújították az Erkel-házat. In: Városi Polgár. 1998. október. 5. p. (kohuka): Nekrológ Óváry Róza emlékére. 93 évesen elhunyt az Erkel-család legidısebb, Budakeszin élı tagja, Óváry Róza. In: Városi Polgár. 2000. 4. p. Erkel Ferenc emlékév Budakeszin In: Buda környéki Iránytő. 2010. január-február. 3. p. Sz.J.M.: A Magyar Kultúra Napján nyílt meg az Erkel Év In: Budakeszi Hírmondó. 1010. február. 4. p. Erkel Ferenc In: Budántúl. 2010 . február 14. p. Városi Könyvtári Bizottság: Erkel Ferenc (1810. nov. 7.– 1893. jun. 15.). Válogatott bibliográfia. – Gyulai Városi Könyvtár, 1985.
Könyvtárunk helytörténeti győjteményében számos fényképet ıriz Erkel Ferenchez és az Erkel családhoz kapcsolódóan, ezeket Balogh Géza győjtötte össze és ajándékozta könyvtárunknak.
