Eredményekben gazdag Boldog Új Esztendıt kívánunk!

2008. december-2009. január

XV. évfolyam 1. szám

Eredményekben gazdag Boldog Új Esztendıt kívánunk! kívánunk! nagyobb vállalkozások 74-75 milliárd, míg az egész ágazat 150-152 milliárd forint nyereséget érhetnek el.

TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTGYŐLÉS A MAGYAR AGRÁRKAMARÁNÁL Nyereségesebb agrárév lett az idei – Gráf József a Magyar Agrárkamara vendége volt a Küldöttgyőlésen

Az idén a tavalyihoz képest 5-6 százalékkal nı az agrárgazdaság nyeresége, és várhatóan eléri a 150152 milliárd forintot. Az agrárexport bevétele már szeptemberben elérte a 4,2 milliárd eurót, tavaly egész évben 4,6 milliárdot tett ki – jelentette be Gráf József agrárminiszter a Magyar Agrárkamara tisztújító küldöttgyőlésén, ahol dr. Forgács Barnát választották elnökké. Két ilyen egymást követı ellentmondásos év után óriási eredményként jelentette be Gráf József miniszter, hogy az elızetes számokból következıen arra lehet számítani, hogy a magyar mezıgazdaság összesített eredménye az idén 5-6 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly. A kettıs könyvelést készítı

A Magyar Agrárkamara küldöttgyőlésén Gráf József bejelentette azt is, hogy 2009-ben agrár- és vidékfejlesztés támogatására 460 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ennek 71,5 százaléka uniós támogatás. A tárcavezetı elmondta azt is, hogy év végéig 110-120 milliárd forint földalapú támogatást utalnak ki a gazdálkodóknak, s januárban számottevıen gyorsítják a beruházási támogatásokkal kapcsolatos elszámolást, melyben most 3 hónapos késés tapasztalható. A miniszter megköszönte azt a 15 éves munkát, melyet a kamara és élén Csikai Miklós elnök végzett. Kiemelte, hogy a kamara által kiépített és mőködtetett 202 fıs tanácsadó rendszer, a számítógépes hálózatra alapozott Gazdasági Információs Szolgálat óriási segítséget jelent a gazdálkodóknak az uniós támogatások igénylése, a regisztráció, a tájékoztatás terén. S mint mondta, a jövıben is bátran lehet alapozni a kamara munkájára. Nem véletlenül szólt a miniszter Csikai Miklósról. A Gábor Dénes díjjal is kitüntetett kertészeti szakember ugyanis leköszönt posztjáról. A Magyar Agrárkamara újonnan megválasztott elnöke dr. Forgács Barna (Hajdú-Bihar megye), eddigi alelnök lett. Fıtitkára Ebele Ferenc maradt, míg a három alelnök Koncz György (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kun Mihály (Békés megye) és Szukics József (Somogy megye) lett. A küldöttgyőlésen Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fıigazgatója és Csikai Miklós bemutatta azt a 150 oldalas tanulmányt, melyet az AKI és a MAK készített. A mezıgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, lehetıségeit taglalja. A fıigazgató elmondta, hogy 80 hazai és külföldi termelı,

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

feldolgozó és kereskedı vállalkozás helyszíni tanulmányozása, s 300 szakemberrel készített „mélyinterjú” alapján készült az elemzés. Majd minden véleménybıl kitőnt: általánosan jellemzı a gyenge versenyképesség, s okai megismerhetık, beazonosíthatók. Hosszú a lista! A magyar mezıgazdaság és élelmiszeripar problémái alapvetıen nem a mezıgazdasági termelés vagy élelmiszer-elıállítás specifikus jellemzıibıl adódnak, hanem horizontális jellegőek. Az ország versenyképességi problémái néhány területen különösen kirívóak. Adózási rendszerének megítélése drámaian rossz. A magas élımunka-költségek illegális vagy „fél-illegális” foglalkoztatásra ösztönöznek. A magas adók a közszolgáltatások gyengébb minıségével párosulnak: a jogalkalmazásról, az egészségügyrıl, az oktatásról és képzésrıl, de mindenekelıtt a szegénység, illetve az esélyegyenlıtlenségek csökkentésére hivatott szociálpolitikáról alkotott vélemények különösen negatívak. A gazdasági és jogi környezet változásai kiszámíthatatlanok. A folytonos változás és a transzparencia hiánya nagy csábítást jelent az uniós támogatások elosztásáról hozott döntések befolyásolására, ugyanakkor elriasztja a külföldi tıkét. A feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 20-30%, míg a fejlett EU tagállamokban 7-8% között valószínősíthetı. Az adórendszer átláthatatlansága mindenekelıtt a kisebb vállalkozások adózási morálját rontja. A feketegazdaság nehezíti a termékpályákon az integrációt, a koncentrációt, az érdekek hatékony képviseletét és érvényesítését: nem éri meg a legális gazdasághoz (pl. egy TÉSz-hez vagy termelıi csoporthoz) csatlakozni. Magyarországon a vállalkozások terhei már-már abnormálisak. A terheknek csak harmada-negyede ered az uniós kötelezettségekbıl, nagyobb részét a magyar szabályozási és államigazgatási környezet generál. Az adminisztráció sokszor nem tartja be a határidıket, az eljárási rendet, de a vállalkozásokkal szemben kemény szankciókat érvényesítenek. Az adóalany szinte ellenség. Az APEH a legálisan mőködı vállalkozásokhoz száll ki, oda megy, ahol láthatóan van mit elvenni, behajtani. Forrás: MAK


FIGYELEM A 2008. évi egységes területalapú támogatás (SAPS) kalkulációja A SAPS fajlagos támogatás kiszámításánál az EU jogszabályaiban (1973/2004/EK rendelet XXI. melléklete) hazánk számára megállapított SAPS bázisterületet és a 2008. évi SAPS pénzügyi keretet (674/2008/EK rendelet IV. melléklete) kell figyelembe venni. E szerint a 2008. évi SAPS fajlagos támogatás felsı értéke 132,83 €/ha, ami - a külön jogszabályban elıírtak szerint alkalmazandó euró árfolyamértéket (242,83 Ft/€) figyelembe véve - 32.255,11 Ft/ha támogatási összeget jelent. A kérelmek feldolgozása után megállapított támogatható (jogosult) terület figyelembevételével vált szükségessé az ún. visszaosztási ráta kiszámítása és alkalmazása, amely értéke: 0,9744. Ennek megfelelıen a 2008. évi hektáronként kifizethetı SAPS támogatás összege kerekítve 31.429,38 Ft. A fajlagos támogatás A fajlagos A fajlagos tényleges támogatás támogatás Bázisterület Visszaosztási mértéke Megnevezés felsı felsı (ha) ráta értéke értéke (€/ha) (Ft/ha) (kerekített) (Ft/ha) SAPS

4.829.000

132,83

32.255,11

0,9744

31.429,38

Forrás: MVH

MEZİGAZDASÁGI TERMELİI ÁRAK, 2008. OKTÓBER Az agrártermékek termelıiár-szintje 2008. októberben 16,5%-kal mérséklıdött az elızı év azonos idıszakához képest. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 32,6%-kal csökkent, az élı állatok és állati termékeké 7,4%-kal nıtt. A 2008. januártól októberig terjedı idıszakban az agrártermékek termelıiár-szintje az elızı év elsı tíz hónapjához viszonyítva 2,9%-kal emelkedett, ami a növényi termékek árszínvonalának 6,8%-os csökkenésébıl, illetve az élı állatok és az állati


3. oldal termékek adódott.

árainak

16,1%-os

növekedésébıl

2008. októberben a gabonafélék termelıi ára az elızı év októberéhez viszonyítva 44,3%-kal mérséklıdött. A búza felvásárlási átlagára ebben a hónapban 35,7 Ft/kg volt – az elsı félévre jellemzı magas árszínvonal után júliusban, a betakarítás kezdetekor esett le 37,5 Ft/kg-ra, azóta csak kismértékben változott. Eközben a kukorica ára augusztusban még 35,5 forint volt kilogrammonként, ez októberre 25,5 Ft/kg-ra mérséklıdött. Érdemes megjegyezni, hogy a kukorica értékesítésének jelentıs része októberben és novemberben történik. Az olajos növények termelıi ára októberben 15,2%-kal csökkent elızı év októberéhez képest, ezen belül a napraforgómag átlagára a nyári, 100 Ft/kg feletti árról októberre 76,5 Ft/kg-ra mérséklıdött. A burgonya termelıi ára az elızı év azonos hónapjához képest 25%-kal csökkent. A zöldségfélék termelıi ára az év tizedik hónapjában tavaly októberhez viszonyítva 3,1%-kal nıtt. Ebben az idıszakban a jelentısebb súlyú termékek közül a zöldpaprika és a paradicsompaprika ára emelkedett (24,7, illetve 3,2%-kal), a kisebb súlyú leveszöldségeké, mint például a sárgarépáé és a petrezselyemgyökéré mérséklıdött (8,5, illetve 29,7%kal). A gyümölcsök 41,8%-os termelıiár-csökkenését ebben a hónapban fıként két termék határozta meg. Az egyik az alma, amelynek ára a felvásárolt mennyiség volumenének nagy mértékő növekedése következtében 66,1%-kal mérséklıdött tavaly októberhez képest. (Az alma felvásárlási ára októberben 15,4 Ft/kg volt, ezt döntı mértékben az ipari felhasználásra kerülı termék áralakulása határozta meg.) A másik, jelentıs súlyú termék a borszılı volt, amely termelıi ára 21,5%-kal csökkent elızı év azonos idıszakához képest. A vágóállatok termelıi árainak 12,6%-os növekedése a vágósertés árának 25,5%-os, a vágóbaromfi árának 1,5%-os, illetve a vágómarha árának 2,8%-os emelkedésébıl adódott. Az állati termékek árainak 0,6%-os csökkenésén belül a tavaly októberihez viszonyítva az étkezési tyúktojás termelıi ára 5,5%-kal nıtt, a tejé 2,8%-kal csökkent. A tej felvásárlási ára a januári (96,5 Ft/l) csúcs után októberben 76,7 Ft/l-re mérséklıdött.


2008. január–októberben a gabonafélék termelıi átlagára 10,3%-kal csökkent az elızı év azonos idıszakához képest. Az ipari növények ára az év elsı tíz hónapjában 11,4%-kal haladta meg a 2007. január–októberit. A burgonya ára ugyanebben az idıszakban 12,4%-kal csökkent. A zöldségfélék ára 8,9%-kal nıtt, a gyümölcsöké 21,1%-kal mérséklıdött a tavalyi év azonos idıszakához mérten. A vágóállatok termelıi árai 15,0%-kal nıttek a 2007. január–októberihez képest. Jelentıs árnövekedés volt megfigyelhetı a vágóbaromfinál (17,9%) és a vágósertésnél (16,0%); a vágómarha esetében viszont csak csekély mértékben (2,6%) nıttek az árak. Az elızı év elsı tíz hónapjához képest az állati termékek termelıi árai átlagosan 17,7%-kal emelkedtek, ezen belül a tej termelıi ára 19,1, az étkezési tyúktojásé 15,3%-kal. Forrás: KSH

GABONAPIACI HELYZETKÉP

Magyarország gabonatermése a betakarítási eredmények alapján 16,7 millió tonna 2008-ban. Ebbıl a kalászos gabona 7,9 millió tonnát, a kukorica 8,8 millió tonnát képvisel (Gabonamérleg 1. sz. melléklet). Összességében az idei évi gabonatermés a tavalyi mennyiséget közel 75 %-kal és az ötéves átlagot 22 %-kal haladja meg. Ez évben a 7,9 millió tonna kalászos termésbıl a búza részesedése 5,6 millió tonna, az árpa közel 1,5 millió tonna. Átlagos idıjárási évet tekintve búzatermésünk 70-75 %-a étkezési minıségő, az idén azonban a betakarítási idıszak közepétıl uralkodó csapadékos idıjárás következtében ez csak 55 %-ra tehetı. Ezért az idén jelentıs mennyiségő a takarmánybúza, ami az árpával együtt a kalászos gabonából bı takarmány kínálatot teremtett. A kukorica termése 8,8 millió tonna, ami azonban növekedhet, mivel a kukoricatermı területnek mintegy 4 %-a még lábon áll. A gabonafogyasztásban nem számolunk lényeges növekedésre 2008-ban, mert a humán-, a takarmány-, a vetımagcélú felhasználás évente 150-250 ezer tonnával tér el, és az etanol célú ipari felhasználás növekedése nem vált olyan mértékővé, mint ahogy azt a tervekben várták.


4. oldal

Az idei szezonban mintegy 5,2 millió tonna exportra számítunk, emiatt a hazai készlet jelentısen növekedhet. A magas készletszint és a korábbi éveknél jóval lanyhább kereslet az árakat nagyon alacsonyan, az önköltségi szint alatt tartja. Az alacsony árak ellenére a termelık kénytelenek termékeik egy részét értékesíteni, mert árbevétel nélkül nem képesek törleszteni hiteleiket és a jövı évi termelést megalapozó munkákat sem tudják elvégezni. Míg a takarmánybúza termelıi ára ez év novemberében 22-26 ezer Ft/t, tavaly ugyanezen idıszakban gyakorlatilag nem volt takarmánybúza kínálat, mivel a gyengébb minıséget is étkezésiként vásárolták meg 42-47 ezer Ft/t áron. A takarmánykukorica termelıi ára 19-23 ezer Ft/t, tavaly ugyanezen idıszakban 48-54 ezer Ft/t között alakult. A Budapesti Értéktızsdén a takarmánybúza ára decemberi lejáratra az árpa árához hasonlóan 23,5 25 ezer Ft/t, a takarmánykukoricáé stabilan 21,5-22 ezer Ft/t. Az elmúlt évek tızsdei havi átlagár alakulását az alanti táblázat szemlélteti. Budapesti Értéktızsde átlagárainak alakulása Me: Ft/t

Március Május Július Augusztus Szeptember November December



2006 25688 25969

Búza Euro búza 2007 38550 32979

2008 66158 61909

26380 28052

45928 54061

41548 39287

33781

58034

31765

2006 24125 24000

Takarmány búza 2007 35065 32026

2008 63049 55809

24569 26822

43362 52243

35143 29895

32841

57170

24283

2006 23510

Takarmány árpa 2007 31500 31900

2008 54602 51198

23680 26369

40729 47787

32681 29500

28500

55215

23600

Március Május Július Augusztus Szeptember November December Forrás: BÉT


2006 24952 25854 28667 29142 28062 29625

Takarmány kukorica 2007 2008 31395 51808 30179 47308 34214 44920 52697 54828 52545

31773 22434 22024 Forrás: MAK

LEVÉL A SZAKÁLLAMTITKÁRHOZ

Tisztelt Dr. Máhr András Szakállamtitkár Úr!

Mellékelten megküldöm a Magyar Agrárkamaránál 2008. november 13-án tartott kibıvített állattenyésztési osztályülésen felmerült észrevételeket, illetve egy esetleges jogszabály dereguláció végrehajtásához szükséges javaslatokat. Az ülésen résztvevık fontosnak tartották a szakminisztérium és a kereskedelmi láncok közötti etikai kódex mielıbbi elfogadtatását. Sikertelenség esetén rendeleti úton tartják szükségesnek szabályozni, hogy a kereskedelmi láncok által forgalmazott élelmiszerek 80%-a legyen magyar elıállítású termék, és csak 20%-ban kerüljön import eredető termék a polcokra. Magyar tulajdonban lévı áruházláncokban - pl. CBA, Reál – a magyar áruk aránya elérhetné, a 90%:10%-os arányt. El kell érni, hogy olyan termék, amely nem található az uniós üzletek polcain, ne kerülhessen a magyar polcokra sem. Javasolták továbbá a gazdasági erıfölénnyel való visszaélés gyanúját folyamatosan vizsgálni. A környezetvédelmi beruházások pályázati rendeletei, a jelenlegi elıírások komoly pénzelvonást jelentenek a termelı üzemektıl. Példaként említhetjük a szakhatósághoz benyújtott beruházással kapcsolatos kérelmek, tervek szolgáltatási díjait. A környezetvédelmi hatóságnál személyesen eljárva pl. fogadóóra díjat kell fizetni a termelınek. A monitoring kutak vizsgálati eredményeit évente kétszer kell a környezetvédelmi hatósághoz eljuttatni. A már elkészült környezetvédelmi beruházás esetén megszőnik a talaj további fertızése, ezért elégséges évente egyszeri vízmintát laboratóriumi vizsgálatra


5. oldal

vinni. Figyelembe véve a gazdasági recessziót, javasolták felülvizsgálni a beruházási pályázatban vállalt kötelezı munkavállalói létszám megtartását, hogy a mezıgazdasági vállalkozók ezen, nem kis terheit csökkenteni tudják. . A hatékonyságot nem növelı, ám jelentıs költségő állattenyésztési beruházások teljesítési határidejének változatlanul hagyása az agrárgazdálkodók jelentıs részét a már elnyert pályázatok visszautasítására, újabb pályázatok benyújtásának mellızésére kényszeríti. Szükségesnek tartják, hogy az MVH a már megvalósult környezetvédelmi és egyéb beruházások után igényelt állami támogatást a lehetı legrövidebb idı alatt utalja át a termelıknek, mert ez a pénz a több évre elhúzódó fejlesztések saját erı forrása. Az élelmiszerbiztonság megtartása érdekében szigorúbb hatósági vizsgálat bevezetése és folyamatos fenntartása szükséges, kiemelten az import áruk területén. Javasolták, hogy más EU tagországhoz hasonlóan, Magyarországra is limitált számú ellenırzött határátkelıhelyen bonyolódjon az élelmiszerek behozatala, valamint gyakori szúrópróba szerő határvizsgálatok elvégzése szükséges mind a minıségre, mind a fogyaszthatósági határidıkre vonatkozóan. Az AMC fokozottabban reklámozza és ajánlja a magyar termékeket, ráébresztve ezzel a fogyasztókat arra, amennyiben magyar terméket fogyasztanak, munkahelyeket mentenek meg. A közvetlen értékesítési kvótával rendelkezı családi gazdálkodó, ıstermelık lehetetlen helyzetbe kerülnek abban az esetben, ha kvótájukat nem tudják az értékesítéssel kitölteni. Ebben a 14/2006-os FVMEüM-ICSSZEM rendelet elıírása akadályozza ıket, mely szerint a kistermelık naponta legfeljebb 200 liter tejet értékesíthetnek a helyi engedélyezett árusító helyen. Javasolják a tej esetében a rendeletben meghatározott napi értékesítési limit eltörlését, és a megfelelı higiéniai elıírások betartása melletti szabad értékesítést. Kérjük Szakállamtitkár Urat, hogy a fenti javaslatokat megvizsgálni és lehetıség szerint orvosolni szíveskedjék. Budapest, 2008. 12. 08. Üdvözlettel: Ebele Ferenc


TÁJÉKOZTATÁS Megjelent a 144/2008.(XI.7.) FVM rendelet az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerősítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl A támogatás célja az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása, a géppark fejlesztése és korszerősítése az elsı kiviteltıl a fakitermelési szakaszig, beleértve a fakitermelés gépeit is. A támogatás igénylésének feltételei: - A támogatás igénybevételére jogosult az az erdıgazdálkodó, aki erdészeti, egyéb erdıgazdálkodási tevékenységet, fakitermelési tevékenységet végez, és legalább 50 ha olyan erdıterületen gazdálkodik, amely magántulajdonosnak, vagy azok társulásának, önkormányzatnak, vagy azok társulásának a tulajdonában van. - Ha az erdıgazdálkodó induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejőleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésıbb a beruházás befejezését követı elsı teljes naptári évben meg fog felelni az elızıekben részletezett feltételeknek. - Az erdıgazdálkodónak érvényes erdıgazdálkodói üzemtervvel kell rendelkeznie. - A támogatott gépeket az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított legalább 5 évig rendeltetésének megfelelıen, a vonatkozó engedélyek és elıírások betartásával kell használni, üzemeltetni. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a támogatásból beszerzendı gép gépkatalógus szerinti kódját, mennyiségét, árát. Ezeken túlmenıen csatolni kell az erdészeti végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát, szakmai szervezetben való tagság igazolását, továbbá a jogszabály mellékletében részletezett minden olyan nyilatkozatot, amely a kérelem elbírálásának alapjául szolgál. A támogatási kérelmet 2009-tıl évente április 1. és 30. között lehet benyújtani az MVH, erdıgazdálkodó lakóhelye, vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez.


6. oldal

A támogatás összege támogatási idıszakonként legfeljebb 735 ezer eurónak megfelelı forint összeg lehet. A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának 50%-a. Amennyiben az erdıgazdálkodó területe 50 ha alá csökken, vagy a beszerzett gépeket nem használja 5 évig rendeltetésszerően, esetleg a kérelemhez mellékelt nyilatkozatokban szereplı adatok nem felelnek meg a valóságnak, akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minısül, és az erdıgazdálkodó támogatáshoz való joga megszőnik. A rendelet teljes szövege a www.fvm.hu honlapon elérhetı. Kun Róbert Ügyfélszolgálati tanácsadó

MEGJELENT A 141/2008. (XI. 24.) MVH KÖZLEMÉNY A 2008. évi MePAR változásvezetési kérelmek benyújtásával kapcsolatos fıbb szabályokról és a döntés során figyelembe veendı szempontokról Jogforrás: 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet A közlemény célja: A változásvezetési eljárás bejelentésre vagy hivatalból indul. A bejelentésre induló változásvezetési eljárást az ügyfél abban az esetben kérelmezheti, ha ıt a támogatási eljárás során a blokk-kialakítás miatt érdeksérelem érné. A közlemény célja a MePAR változásvezetési kérelmek benyújtásával kapcsolatos fıbb szabályok, valamint azon esetek meghatározása, amelyek fennállása esetén a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kérelmeket – tekintettel arra, hogy az ügyfelet érdeksérelem nem éri - nem fogadja el. A MePAR változásvezetési kérelmek benyújtása: A bejelentéseket az MVH illetékes megyei hivatalához év közben, folyamatosan lehet benyújtani a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti, illetve az MVH által rendszeresített, M0001 számú formanyomtatványon. A kérelmek döntı többségét a területalapú támogatási kérelemmel egyidejőleg nyújtották be az ügyfelek, de


amennyiben az év folyamán változik meg a blokk kialakítás, abban az esetben a kérelmet bármikor be lehet nyújtani (ekkor már csak papír alapon), ha a blokkban megváltozott a nem támogatható területek határa, vagy a blokkhatár. Döntés a MePAR változásvezetési kérelmekrıl: A döntésrıl a gazdálkodót az MVH az elbírálástól számított 30 napon belül határozattal értesíti. Az MVH a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások esetében benyújtott kérelmeket elsısorban az alábbi esetekben nem fogadja el, ha: ⇒ az ügyfél változásvezetési kérelmében berajzolt parcella a térinformatikai vizsgálat alapján a nem támogatható terület határát, vagy a blokkhatárt kevesebb, mint 0,1 hektárral lépi át (a 0,1 hektár alatti MePAR változásvezetési kérelmek elutasítása önmagában nem jár a gazdálkodó felé pénzügyi szankcióval); ⇒ a kérelem nem a MePAR blokk-kialakítására vonatkozik (pl.: kataszteri határ-módosításra ad be kérelmet az ügyfél); ⇒ az ügyfél a kérelem formanyomtatványának indoklás rovatát nem töltötte ki, vagy a területhez kapcsolódó támogatási kérelme más növénykultúrára vonatkozik; ⇒ az ügyfél elızı években ugyanazon területre vonatkozó kérelme korábban elutasításra került; ⇒ az ügyfél változásvezetési kérelmének vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a kérelemben megjelölt állapot nem felel meg a valóságnak; ⇒ az elektronikus úton benyújtott változásvezetési kérelem 2008. június 9. napját követıen került benyújtásra. Közlemény elérhetısége: http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/fil e/ebc9d54ce80f64c/1412008mvh.pdf?MOD=AJPERE S További információkért keressék fel a Magyar Agrárkamara Ügyfélszolgálati tanácsadóit. Poczkodi Renáta Ügyfélszolgálati tanácsadó


7. oldal

TÁJÉKOZTATÁS Tejtermelık figyelmébe az országos kvótatartalékból történı közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeirıl A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrıl szóló 43/2008. (IV.04.) FVM rendelet 11. § (3) és (4) bekezdése alapján az MVH az országos kvótatartalékból történı, közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére pályázatot hirdet, a 144/2008. (12. 01.) közlemény megjelenésétıl 2009. március 31-ig terjedı kérelembenyújtási idıszakkal illetve a közleményben meghirdetett keret kimerüléséig. Az országos kvótatartalék terhére legfeljebb 40 millió kg közvetlen értékesítési típusú tejkvóta és 45 millió kg beszállítási tejkvóta kiosztására kerül sor, melybıl fiatal tejtermelık részére elkülönített keret áll rendelkezésre, melynek mértéke közvetlen értékesítési tejkvótából 4 millió kg, beszállítási tejkvótából 7 millió kg. A kérelem benyújtásának feltételei Kérelmet azon tejtermelı, illetve fiatal tejtermelı nyújthat be, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek: - tehéntejtermelést folytat és tehéntejet és/vagy tehéntejbıl készített tejterméket közvetlenül értékesít, illetve tehéntejet az MVH által jóváhagyott felvásárlónak értékesít, kivételt képeznek a fiatal tejtermelık; - a mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény szerint az MVH ügyfél-regisztrációs rendszerében regisztrált, vagy legkésıbb a kérelem benyújtásával egy idıben a regisztrációhoz szükséges G001-es formanyomtatványnak az MVH illetékes megyei kirendeltségéhez történı benyújtását igazolja; - a kérelem benyújtásának idıpontjában, ha korábban már rendelkezett ügyfélregisztrációs számmal, megtalálható az MGSZH Tenyészet Információs rendszerében; - nem áll csıd-, felszámolási-, adósságrendezési vagy végelszámolási, illetve gazdálkodási tevékenységével összefüggésben végrehajtási eljárás alatt; - rendelkezik 24 hónapnál idısebb nıivarú állattal, amely szerepel az ENAR nyilvántartásban és megtalálható a pályázó tenyészetében;


- az igénylést megelızı, 2007/08. kvótaévben, az igényelt típusú tejkvótáját legalább 100%-ban teljesítette, kivételt képeznek a fiatal tejtermelı termelık; vagy 2004. május 1.-je óta nem volt tulajdonában tejkvóta az igénylést megelızı kvótaévben sem ideiglenesen, sem állandó jelleggel nem csoportosított át vagy nem adott el vagy nem adott bérbe az igényelt típusú tejkvótájából. A kérelem benyújtásának módja A kérelmek a Közlemény megjelenésétıl a rendelkezésre álló keret kimerüléséig, de legkésıbb 2009. március 31-ig terjedı kérelembenyújtási idıszakban, a 40/2008. (IV. 04.) MVH közlemény 2. számú mellékletében található K1000 „Országos kvótatartalékból történı kvótaigénylés” formanyomtatványon nyújthatók be az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (továbbiakban: ÁT Kft.) címére (2101 Gödöllı, Dózsa György út 58. Pf.: 260.) postai úton, vagy személyesen. A benyújtás idıpontját az ajánlott levél borítékán található dátumbélyegzı dátuma igazolja, személyes benyújtás esetén, az átvételi bizonylaton szereplı dátum. A K1000 formanyomtatványon fel kell tüntetni a kérelmezı: - TIR tenyészetkódját; - az igényelt kvótamennyiségét; - mindkét kvótatípus igénylése esetén két külön formanyomtatvány benyújtása szükséges; Az MVH csak az aláírással ellátott kérelmeket bírálja el. Aláírás hiányában a kérelem érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra. A beérkezett kérelmek feldolgozása a benyújtás idıpontjának sorrendjében történik. Keretkimerülés esetén, a keretkimerülés napján benyújtott kérelmek között a rendelkezésre álló kvótamennyiség arányosan kerül kiosztásra. Keretkimerülést illetve a jelen közleményben meghatározott benyújtási idıszakon kívül benyújtott, vagy a III. pontban foglalt feltételek bármelyikének nem megfelelı kérelem elutasításra kerül. Az igényelhetı kvóta mennyisége Az igényelhetı kvóta mennyisége a 2007/2008. kvótaévben a termelı tulajdonában lévı kvóta 100 %-a, és a 2007/2008 kvótaévben a termelı tulajdonában lévı kvóta 100 %-át meghaladó teljesítés mennyiségeinek különbözete. Az igényelhetı minimális mennyiség 500 kg. Az igényelt kvóta jogosságát az MVH az ENAR rendszerben megtalálható állatállomány alapján ellenırizheti.

8. oldal


Azon tejtermelık esetében, akik korábban még nem rendelkeztek tejkvótával, a kérelem benyújtása és a bírálata közötti idıszakban az ENAR nyilvántartásban szereplı 24 hónapnál idısebb nıivarú tej és/vagy kettıshasznosítású állatai után egyedenként 7.000 kg közvetlen értékesítéső tejkvóta adható. Azon tejtermelı esetében, aki korábban nem rendelkezett beszállítási tejkvótával, a felvásárlója által, az igénylés kvótaévében felvásárolandó tejmennyiséget tartalmazó igazoláson szereplı mennyiség után igényelhetı beszállítási tejkvóta. Amennyiben az igazolás nem kerül beküldésre a kérelemmel, a kérelem nem hagyható jóvá az igazolás benyújtásáig. Az igazolás az MVH által jóváhagyott felvásárlótól érkezı havi jelentések alapján ellenırzésre kerül. A kvóta felhasználásának lehetıségei A 2009. március 31.-ig benyújtott kérelmek a 2008/09es kvótaévre kerülnek jóváhagyásra, 2008. április 1tıl. A tejtermelı a jelen közlemény alapján benyújtott kérelemre meghozott határozat kibocsátását követı kvótaév végéig (2010. március 31-ig) a megszerzett tejkvótát nem ruházhatja át, nem adhatja bérbe és más módon ideiglenes használatba. Az átruházás alól kivételt képez azon eset, ha a termelı a tejtermeléssel és értékesítéssel felhagy és az egész gazdaságát értékesíti. A fiatal tejtermelıkre az átruházás tekintetében az igényelt kvóta nem lehet tárgya sem átruházásnak, sem ideiglenes átengedésnek, csak a nemzeti tartalék ezen célra fenntartott részébe adható vissza. A kérelem alapján jóváhagyott kvóta kihasználására az általános szabályok az irányadók. A jóváhagyott kvótamennyiségek után a 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet 1. § (7) bekezdése szerinti történelmi bázis jogosultság nem kerül megállapításra. Kapcsolódó jogszabályok - a mezıgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény; - a 43/2008. (IV.04.) FVM rendelet a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrıl; - a TANÁCS 2007. október 22-i 1234/2007/EK RENDELETE a mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi


rendelkezésekrıl („az egységes közös piacszervezésrıl szóló rendelet”); - a Bizottság 2004. március 30-i 595/2004/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. A Közlemény a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejőleg a 20/2008. (III. 04.) MVH Közlemény és a 21/2008. (III. 04.) MVH Közlemény hatályát veszti. A felhívás és mellékletei a www.mvh.gov.hu honlap „Közlemények” menüpontja alól tölthetık le, illetve az ÁT Kft.-tıl igényelhetı. A kapcsolódó jogszabályok megtalálhatók a www.mvh.gov.hu és a www.mvh.gov.hu honlapokon. Oláh István Ügyfélszolgálati Tanácsadó

TÁJÉKOZTATÁS 160/2008. (XII. 18.) FVM RENDELET A KIEGÉSZÍTİ TÖRTÉNELMI BÁZIS JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL

A rendeletben foglaltak alapján kiegészítı történelmi bázis jogosultságra jogosult az a mezıgazdasági termelı, aki/amely az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendeletben foglaltak szerint megállapított támogatható területtel rendelkezik, és - 2006-ban egységes területalapú támogatásban részesült, azonban a támogatott területek után, egyes szántóföldi növények termesztéséhez nyújtott kiegészítı nemzeti támogatást kérelmezte, de azt nem tudta igénybe venni; - 2007-ben, mint új belépı elsı alkalommal részesült egységes területalapú támogatásból (SAPS). - 2008-ban, mint új belépı elsı alkalommal részesült egységes területalapú támogatásból (SAPS). A kiegészítı történelmi bázisjogosultság mennyiségének megállapítása során figyelembe kell venni a kedvezményezett pihentetett területei arányának 2005-rıl 2006-ra történı változását, a kedvezményezett összes szántóföldi növények termesztéséhez kötött nemzeti kiegészítı támogatásban részesülı területeihez képest.

9. oldal


Kiegészítı történelmi bázisjogosultság legfeljebb a pihentetett terület arányának 2005-rıl 2006-ra történt növekedésének erejéig állapítható meg A rendeletben foglaltak alapján kiegészítı történelmi bázis jogosultságra jogosult az a mezıgazdasági termelı, aki (amely) a 2007/2008-as tejkvóta évben az országos kvótatartalékból ellentételezés nélkül jutott tejkvótához. A rendeletben foglaltak alapján kiegészítı történelmi bázis jogosultságra jogosult az mezıgazdasági termelı, aki (amely) az adott állatok tenyészetének állattartójaként regisztrációs számának feltüntetésével szerepel a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban, továbbá rendelkezett 2007. január 1. és 2008. szeptember 30. között vágóhídon levágott, vagy élı állatként Európai Unión kívüli harmadik országba exportált vagy másik európai uniós tagállamba szállított 9 hónapos vagy annál idısebb hímivarú szarvasmarhával. A rendeletben foglaltak alapján kiegészítı történelmi bázis jogosultságra jogosult az a mezıgazdasági termelı, aki (amely) egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítı nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet alapján anyajuh után támogatásban részesült; - az a mezıgazdasági termelı, aki (amely) a 2008. évi támogatási határozatában meghatározott állattal rendelkezik és 2006-ban nem nyújtott be anyajuhtartás támogatására vonatkozó kérelmet. A kiegészítı történelmi bázis jogosultság mennyisége az alapjául szolgáló két tizedesjegy pontossággal hektárban kifejezett mezıgazdaságilag mővelt terület, egész számra kerekített kilogrammban kifejezett tejkvóta, illetve darabszámban kifejezett állat egyedszám alapján a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hivatalból állapítja meg. A kiegészítı történelmi bázis jogosultság olyan öröklés, átalakulás, egyesülés, szétválás miatt bekövetkezett jogutódlás kivételével - önállóan nem forgalomképes mezıgazdasági vagyoni értékő jog, amely kizárólag annál a mezıgazdasági termelınél vehetı figyelembe akinek (amelynek) részére azt megállapították és 2009-ben egységes támogatási kérelmet nyújt be. A kiegészítı történelmi bázis jogosultság a megállapításáról rendelkezı határozat jogerıre emelkedésének napján kerül a jogosult tulajdonába. Tarr Zoltán Ügyfélszolgálati tanácsadó


A HAZAI SERTÉSÁGAZAT FEJLİDÉSI KILÁTÁSAI IV. rész Az Európai Bizottság elırejelzése szerint a sertésárak 2008 második negyedévében elıreláthatóan emelkednek (141,92 €/100 kg, E minıség, meleg hasított súly). A Hannoveri Árutızsde jegyzései is alátámasztják e várakozást, mivel a kötési árak emelkedést mutatnak a márciusi és áprilisi határidıre (1,56 €/kg sertéshús, 56%-os színhústartalom). A takarmányköltségek 2007 második felében számottevıen emelkedtek, ami több piaci tényezı együttes hatásának következménye (pl. a bioüzemanyag-ipar egyre erısödı alapanyag-kereslete, a feltörekvı országok takarmányszükségletének növekedése, az EU intervenciós kukoricakészleteinek kimerülése, regionális terméskiesések, a spekulatív tıke menekülése az árupiacokra stb.).

A takarmányárak növekedése, valamint a sertésárak csökkenése kedvezıtlen hatást gyakorol a termelésre. Az alapanyag iránti kereslet emelkedése élezi a versenyt a gabonafélék felhasználói (etanolipar, takarmányipar, élelmiszeripar) között, ennek hatására a különbözı felhasználói piacokon akár tartós hiány is kialakulhat. Magyarországon a hízósertéstáp értékesítési ára 2007 szeptemberében 33%-kal nıtt 2006 szeptemberéhez viszonyítva, ugyanakkor a sertésárak csaknem 15%-kal alacsonyabbak voltak. Az EU azonnali piacain 2007 októberében már 260-280 eurót is elkértek egy tonna kukoricáért. Az elmúlt másfél évben a gabonafélék felvásárlási ára Magyarországon is folyamatosan emelkedett: amíg 2006 októberében a kukoricát tonnánként átlagosan 25 ezer, a búzát 29 ezer forintért adták-vették, addig 2007 novemberében mindkét terményért 53-54 ezer forintot fizettek. Az étkezési búza termelıi ára 65 ezer forint közelében, a kukoricáé 50 ezer forint felett alakult 2008 februárjában. Az árakat továbbra is a megcsappant/visszatartott gabonakészletek, és az erıs kereslet tartja magasan. Félı, hogy a magas takarmányárak állandósulnak, és a sertésárak ehhez képest viszonylag alacsony szinten stabilizálódnak. Ennek következtében a magyar sertéságazat tovább erodálódhat. A 2007/2008. gazdasági év takarmányozási szempontból nagyon rossz, mivel nemcsak drága a takarmány, de a minısége is gyenge (magas rost-, alacsony keményítıtartalom, aszott, kis beltartalmú szemek). Forrás: MAK


10. oldal

ÁLLÁST KERES A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán vidékfejlesztési agrármérnöki szakon falusi vendéglátás és turizmus szakirányon diplomát szerzett hölgy tudományos tevékenységgel és gyakorlattal állást keres. Nyelvismeret: angol középszintő. Egyéb ismeretek: Microsoft Word, Excel, PowerPoint, Internet teljes körő használata, B kategóriás jogosítvány. Tel: +3630-356-3753. *** A Gödöllıi Agrártudományi Egyetem agrármérnöki és mérnöktanári szakán diplomát szerzett hölgy okleveles angol-magyar szakfordítói végzettséggel rendelkezı külföldi és belföldi szakmai, üzletkötıi gyakorlattal állást keres. Nyelvismeret: angol felsıfokú. Egyéb ismeretek: felhasználói szintő számítógépes ismeretek, B kategóriás jogosítvány. Telefon: +3670-338-7956.

TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).

SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY

A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban


Kovácsné Novek Adrienn a telefonszámon ad tájékoztatást.

46/562-243

–

as

JOGSZABÁLYFIGYELİ A Magyar közlöny 2008. DECEMBER hónapban megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai

157/2008. (XII. 5.) A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti FVM r. termékleírásokat tartalmazó kötelezı elıírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról 158/2008. (XII. A dohánytermékek gyártásáról, 15.) FVM r. forgalmazásáról és ellenırzésérıl szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet módosításáról 159/2008. (XII. Az egységes területalapú támogatási 15.) FVM r. rendszer alapján támogatásra jogosult mezıgazdasági termelıknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet módosításáról 160/2008. (XII. A kiegészítı történelmi bázis 18.) FVM r. jogosultság megállapításáról 161/2008. (XII. A szılıültetvények 18.) FVM r. szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról 162/2008. (XII. A szılıtermelési potenciálról 18.) FVM r. 163/2008. (XII. A mezıgazdasági üzemek 18.) FVM r. korszerősítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel és lízingdíjtámogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet módosításáról 164/2008. (XII. A veszettség elleni védekezés 20.) FVM r. részletes szabályairól 165/2008. (XII. A szılıfeldolgozás és a borkészítés 20.) FVM r. során keletkezı melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrıl szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosításáról 166/2008. (XII. A 2009. évi iskolatej program 22.) FVM r. szabályozásáról 167/2008. (XII. Az Európai Mezıgazdasági 31.) FVM r. Vidékfejlesztési Alapból amezıgazdasági termelık gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeirıl szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet módosításáról

Eredményekben gazdag Boldog Új Esztendıt kívánunk!

Recommend Documents