.BÁN FERENC.
.Építészeti. m∫szaki leírás KRITIKAI SZEMPONTOK:
Kapcsolatok: a küls√ m∫köd√képesség b bels√ m∫köd√képesség
– városlépték – funkció
Hatékonyság: a fizikai megjelenés b pszichikai élmény
– anyag, szerkezet – küls√-bels√ tér
ÉRTELMEZÉS:
Küls√, városlépték∫ megfelelés A terület téri problémái a funkciótól függetlenek, megoldásuk nem függ a rendeltetést√l.
DEÁK–TÉR – az eredeti térfalát vesztett Deák tér jelenlegi formájában is Budapest belvárosának forgalmi elosztó központja;
– a színház kapuzatát képezi; – átereszt√ térfal: elválaszt – összekapcsol, funkciója van, lépcs√vel járható, terasz, kilátó, fogyasztótér, reklám-, vetítési, transzparens felület.
ERZSÉBET TÉR – az autóbusz-pályaudvar adottság, rendeltetése bizonytalan; – önmagában a park a kiírásban jelzett tervpályázati következtetések alapján, körülkerített, pihen√ park funkciót kap; – a színház egy lüktet√ városi térb√l való megközelítést, térélményt igényel; – az autóbusz-
Bán Ferenc
A SZÍNHÁZ
pályaudvarból kialakítható Nemzeti Szalon oldottabb sziluettje másodlagos térfal, a színház épülettel kell térfalat képezni.
A színházi üzem bels√ m∫ködési rendszere öntörvény∫, de nem függetleníthet√ a küls√ kapcsolataitól.
ANDRÁSSY ÚTI TENGELY – a tengely alig metsz a beépítési területbe; – az Andrássy út jobb vagy bal oldali járdáján közelítve a fák és épületek takarják a rálátást; – a torkolathoz érve tárul fel a tér, és akkor az egész épület válik látvánnyá.
MEGFELELÉS
A hivatkozott feltételeken túl az épített és természeti környezet meghatározó. Tervünk a környezeti és bels√ funkcionális igények szerves következménye.
BAJCSY-ZSILINSZKY ÚTI TÉRFAL – a beépítési problémák s∫rítménye; – határozott, zárttérfal-igény; – az eredeti beépítési vonal visszaállítása; – átereszt√, nyitotttérfal-megoldás; – a Finta-házat és a templomot összeköt√ oszlopsor kemény, független rendez√ er√, amely lehet√vé teszi a mögöttes részek szabad térformálását; – ráközelítésben térfal, közelr√l átjárható térfal; – az oszlopsor formálása stilisztikai feladat.
A
tervpályázati kiírás határozott programot adott: – környezeti igények, – színházi funkció, – nagyságrendi igények, – a beépíthet√ területek határai. A terv általam feltételezett maradéktalan reakció. A korlátok, kötöttségek válaszingert gerjesztettek. A megoldhatatlannak t∫n√ problémák, a kezdeti op-
192
Építészeti m∫szaki leírás
ponensi magatartás után a feladattal szembeni alázattal az igények tudomásul vételével párosult. Az építészeti túlf∫töttség, a színházi technológiák fontosságának belátásához vezetett. Annak belátásához, hogy egy építészeti pályázaton belül képtelenség minden problémarétegre átfogó megoldást találni. Igazából ezt a munkát most lehetne indítani. Mert. Reagáltam a környezeti problémákra, úgy érzem kifogástalan bels√ funkcionális rendszert terveztem. Építészeti forma, tömeg, arány dolgában létrehoztam, amit szerettem volna. Sikerült fenntartanom az összhangot az építészeti, a szerkezeti, az épületgépészeti rendszerek és a színháztechnológiai elvárások között. Az épület térbeliségér√l a terv részletessége miatt szóbeli magyarázatot, kiegészítést képtelenség hozzáadni. Ami a szemet nem gy√zi meg, csak magyarázkodás. A kezdeti szembenálló, kifogásoló magatartás a megoldásokkal arányban alázattá változott. Átértékelte az építész feladatát. Vagyis a színház a Színház. Gyönyör∫ építészeti feladat. De. Az építész nem specialista. Nem ért a színháztechnológiához, hiába a rátanulás. Térbeli lehet√ségek
kielégítése, ez az építész feladata és nem több. A közönségmozgatás ünnepélyessége, a látvány, a környezet komplexitása. Tér, szerkezeti racionalitás. Itt állj! Az építészet hangulat. A színház m∫ködése színházi szakemberek dolga. Ez a vélemény lehet álszerénykedés, problémamegkerülés. Ett√l még tény. A határozott, pontokba foglalt kinyilatkoztató, ábrákkal megtámasztott m∫leírás megbicsaklott, mert képtelenség több hónap munkáját magyarázatokká váltani. A terv önmagáért beszél. A félreértésekkel együtt meggy√z√ egész. A szerkezetek megépíthet√k. Meggy√z√désem, hogy a tervpályázat a léptékmegfelel√ ábrázolás szintjén komplex, a tervezés valamennyi ágazati munkáját felfogó, lehet√ség szint∫ megoldás. Mit értünk a komplexitás alatt? Az építészeti téregyüttest. A funkcionális kapcsolatrendszert. A környezeti, városlépték∫ igényeket. Az épület m∫köd√képességét. A gépészeti rendszereket. A világítást. Szerkezeti racionalitásokat. Anyagokat. Színeket. Fényeket. Él√ természetet. A feltételként meghatározott beépítési kötöttségek a vártnál nagyobb tervezési szabadságot biztosítottak, átjárható szabad formálást tettek lehet√vé. A racionális térbeli
193
Bán Ferenc
SZERKEZETEK
szervezés érzelemgazdag együttessé változott, ha a tervezési feladatot összefügg√ egységes egészként kezeljük. Ha a szakmai problémák lebontható, emberi feladatokká válnak. Ha a közrem∫köd√ szakmák képvisel√i egyenrangú feladatmegoldó együttest alkotnak. A színház az a fajta építészeti feladat alkotói lehet√ség dolgában, amely emelkedett szellemi tartalmat igényel. Megfoghatatlan, materiális, mérhet√ kategóriákon túlmutató, a hely szelleméhez kötött teljesítmény. Magyarország nemzeti önérzetét kifejez√ középületei a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete, az Operaház, a Budai Vár, az Esztergomi és az Egri Székesegyház, Pannonhalma, a M∫csarnok vagy az Országház. A hely szelleméb√l kin√tt egyéni akaratként megépült épület. Nemzetünké. Sajátunk. Jelképek. Adott korok szellemi termékei. A Nemzeti Színház. Mir√l kell a terv kapcsán beszélni? A racionális, technológiai, m∫köd√képes szerkesztésr√l. A változtatást t∫r√ képességr√l. A formáról, amely csak következmény. Változtatható, javítható következmény, amely nem meghatározó lényeg. Aminél sokkal fontosabb egy beépített terület hangulata, emberi közérzet meghatározó szerepe, az átjárhatóság, a zöld beágyazás. A térmeghatározás monumentális, adhat nemzeti közérzetet. A színészre és néz√re egyformán hatással lehet. A térbeli és funkcionális terv egyértelm∫. Sem védeni, sem magyarázni nem kell. Szándékunk jó. Az eredmény megítélend√.
Monolit vasbeton falak, födémek, acél rácsostartók. Hagyományos, az átlagos, hazai, megszokott szerkezeti méreteket nem meghaladó módon. Az épület általában problémamentes. A néz√téri tömeg valamint a központi büfé építészeti formái szokatlanok, de szerkezetileg követhet√k, acél vagy vasbeton vázas lövellt beton vagy rabic jelleg∫ek. Továbbtervezésnél fegyelmezhet√, ésszer∫síthet√ szerkezetek. A térbeli rácsot tartó oszlopok túl magas, karcsú, acélcs√ pilléreinek kihajlási hosszát feszít√m∫vekkel lehet csökkenteni. Ennek ábrázolási lehet√sége a terv léptékét meghaladja. Az épület megépíthet√, a tervlapok az épület hangulatát és a f√ szerkezeti rendszerét ábrázolja.
ANYAGOK Hagyományos színházépülettel kapcsolatos rögz√dött érzeteink szerint nemes anyagok tartoznak a funkcióhoz. Márvány, bordó bársony, aranyozás, gipszstukkó. Tervezett épületünk szerkesztése, a kor, az építészeti felfogás eltér a hagyományos szemlélett√l. Az ünnepélyesség a kultúra templomának hangulata más módon is elérhet√. Ez nem a modern mai kor építészetének találmánya. Az ókor egyiptomi templomain át a „tákosi” paraszt Notre Dame vagy az egri Líceum provinciális épületén belátható tény. Budapest belvárosának épületeire a tömbszer∫ homokk√ lábazat és a vakolat architectuma jellemz√. A Nemzeti Színház nem Budapest magánügye. Egy
194
Építészeti m∫szaki leírás
KÖRNYEZET
egész ország identitásának kifejez√je. Szimbolikus, szellemi jelent√ség∫ az épület funkcióján túl. Elrajzolt jó értelm∫ provincialitás, amely túln√ minden belegondolt, túldimenzionált politikai szándékon. Épületünk az egyszer∫ és összetett terekben feszültségekre épül. Zártság és nyitottság. Tömör plasztikus tömegek, könnyed üveg határolta terek. A közönségvonultatás √si módszere. Állandóan változó térbeli látványeffektusok. A kint és a bent problematikája. Az anyagszer∫ megjelenés az üvegfelületeknél. Feszít√huzalos, tappancsos üvegtáblák, bordázatmentesen légies térelhatárolásként. A színházi funkciók üzemi fegyelmezettsége által körülölelt közönségvonultató lépcs√s tér. Mozgássérültek külön el√ter∫ bejárata, liftes végigjárhatósága megoldott. A protokollvendégek liftes – el√csarnok légterén átvonuló hídon – néz√térre vezetése a bels√ és küls√ tér látványát a vonulásba kapcsolja, amely belemagyarázott áttétekkel a nemzeti öntudat megnyilvánulása, európai látványélményt jelent.
Kegyetlen határok közé szorított oldottság. Bels√ fegyelem közé szervezett lazaság. Oszlopsorral fegyelmezett bomlottság. Merevség és játékosság. Az „Isteni Színjáték” és cirkuszi pojácaság. Isteni bohócság. Differenciáltság és egyszer∫ség. Valamikori beépítés nosztalgikus utánérzése helyett terepmozgásos dombos-völgyest, épület alatti átvonuló igazi zöldfelület. Kevés burkolat. Budapest belvárosában idegennek t∫n√ térben megmozgatott zöld találkagödör borostyánnal befuttatott vaskos k√tömb, menhir-, dolmenszer∫ pillérek, sziklatömbszer∫ építmények. Az épület alatti átjárhatóság a valamikori beépítés alteregója.
AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR: NEMZETI SZALON Modernkori m∫emlék, vagy m∫emlék jelleg∫ épületegyüttes. Megtartása semmiféle megbontást nem t∫r. Csak kiegészítése, továbbépítése lehet megoldás. Adottságainál ideális, összetett, zárt és nyitott kiállítási épület. Kultikus épületigényességgel továbbfejleszthet√ tér. A színház átjárható tereivel szorosan összefügg√, önálló építészeti produkció. Nemzeti Szalon céllal történ√ átépítése a Nemzeti Színházzal való összekapcsolása oda-vissza ható felértékelést jelent a két épület kapcsolatában.
ÉPÜLET ÉS JÁTÉKTEREK Az egész épület funkcionális elrendezésében a színház mindenhatóságát akarja reprezentálni. Puha és lágy, íves és szögletes, amfiteátrumra utaló terek együttese. Az el√csarnok lépcs√s érkezés induló tere, a büfé „lebeg√” kagylója, a küls√ térben a néz√tér alatti szabadtéri öntevékeny színpad az alternatív lehet√ségek tárháza. A célfunkciók túlmutató színházi terek.
Nyíregyháza, 1997. április hó Bán Ferenc építész
195
