Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók, avagy az ökológiai lábnyom Kiadta a „Szent jobb“ keresztyén magyar nemzeti mozgalom, Szent András havában.
Tartalom Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók Növényvédõszerek és más mérgek Az aszpartam-titok Lassan elfogy a cukor Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve Margarin - a terminátor
3. 7. 11. 12. 14.
.........................................................................
.........................................................................................................
........................................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................
............................................................
...............................................................................................................................................
Mikrohullám, avagy a tisztított víz Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak?
.............................................................................................
15. 20.
21. Lejárt szavatosságú EU-s húsok a magyar multiknál! 22. 22. Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés? Fogalmak tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve 24. ................................................................
...........
............................
.....................
A génkezelt növények fontos bevételi forrást jelentenek a fejlett országoknak. Amikor az ember eldönti, mit szeretne vásárolni, majd elindul, hogy azt beszerezze, általában nem foglalkozik azzal, hogy valójában mi kerül az asztalra. Azok a kevesek, akiknek nem mindegy, mivel mérgezik magukat, sem foglalkoznak azzal, honnan, milyen úton kerül a boltok polcaira az adott élelmiszer. Alapvetõen persze nem lehet tudni, hogy a polcokon roskadozó gyümölcsök, zöldségek, génkezeltek-e, a húsok, „tulajdonosait“ mivel etették, a kenyeret, zsemlét mibõl sütötték, milyen tartósítószerek vannak konzervekben. Elsõ, bevezetõ számunkkal erre kívánunk rávilágítani.
2
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók... Magától értetõdõnek veszik az emberek, hogy ha elmennek a szupermarketbe vagy a piacra, lesz élelmiszer a pultokon, megfizethetõ áron. Ilyenkor a fogyasztók nem gondolkodnak el azon, hogy honnan jön az élelmiszer, hogyan termelik, hogyan osztják szét, na és persze kik. Válság idején felmerül a kérdés, vajon mi kell hozzá, hogy legyen élelmiszer, amit a vásárlókosárba tesznek? Elsõsorban pénz – gondolja a „szõke nõ”. A legfontosabb azonban a jó minõségû termõföld, melyen valós mezõgazdasági termelés folyik, valamint az erre épülõ kiszolgálóegység (élelmiszeripar, mezõgazdasági gépgyártás, stb.) és kiszámítható kereskedelmi tevékenység, továbbá ami a legfontosabb a fizetõképes fogyasztó. Ebben a gazdasági láncrendszerben a legnagyobb hasznot a kereskedelem produkálja, a termelés napjainkban, már csak támogatással kifizetõdõ. Akik nem jutnak állami támogatáshoz, azok abbahagyják az élelmiszertermelést és kiszolgálásának tevékenységét. (Ki dolgozik egy olyan államban, ahol mindenki kereskedni akar, ahol a kereskedelem a zsidók privilégiumává válik?) Miután megszûnik a termelõknek folyósított anyagi támogatás, a választék szûkül, a kenyér ára napról-napra emelkedik, nõ az elégedetlenség. Tiltakozásképpen demonstrálnak, majd zajos, dühöngõ csoportok járják az utcákat, betörik az üzletek ablakait, megtámadják a bankokat. Országos méretûvé lesznek a zavargások, szükségállapotot rendelnek el, majd a lázongókat rendõri és más fegyveres erõkkel leverik. Bár ez az állapot egyenlõre csak helyi jelleg szintjén mutatkozik, de mindig a legszegényebbek azok, akik ezt a válságot megszenvedik.
veszik az olajfinomítókat. A benzinkutak napok alatt kiürültek, nem volt elég üzemanyag, megszûnt az élelmiszer utánpótlás. • Szlovákia, 2004, február, roma éhséglázadás: A kormány csökkentette a segélyeket, és februárban mindenkinek kevesebb pénz jutott. A falvakból arról érkeztek hírek, hogy a romák bementek a boltokba, és fizetés nélkül magukkal vitték az élelmiszert. A szlovákiai rendõrség a különleges szolgálatot és a készenléti alakulatokat küldte a kelet-szlovákiai Tõketerebes (Trebisov) romák lakta városrészéhez a fosztogatók leverésére. • Globális élelmiszerválságról 2007 végétõl kezdtek széles körben beszélni. A fenyegetõ válság globális jellegét mutatja, hogy az ENSZ 82 országot figyelmeztetett – kiemelve Kínát –, hogy fokozottan tartalékolják élelmiszerkészleteiket. 1980 óta a világ gabonakészletei a legalacsonyabb szintre csökkentek. Három hónapra elégséges csupán a világ gabonakészlete.(? ez után tegyük egy kérdõjelet) Az élelmiszerek ára a tetõzõ olajár miatt átlagosan kétszeresére emelkedett. Az árak emelkedésében közrejátszik az amerikai jelzáloghitel-válság globális hatása is. A világ 30 országában, fõleg Afrikában törtek ki összetûzések az élelem hiánya miatt. Haiti kormánya belebukott a rizslázadásba. A Fülöp-szigeteken a hadseregre bízták az élelem elosztását a szegények számára. A 2008. április 14-ei NewWeek Storm Warning címû cikke több teljes oldalon foglalkozik a problémával. (Forrás: Wikipédia) Törölték a bejegyzést a cikk áthúzása után.
Néhány élelmiszer-válsághelyzet a közelmúltból:
A vidéken élõk városokba költözése a végsõkig ki fogja meríteni termelõi és szolgáltatói hálózatot. Hazai példa a városokba településre: 1968-as földtörvény értelmében a termõföld nem volt örökölhetõ egészen az 1990-es módszerváltásig – falvakba tömörítés. A rendszerváltás után a vidék ellehetetlenítése folyik mindmáig, bizonytalan a megélhetés a szolgáltatások – iskola, posta, orvosi rendelõ, közlekedés – elvonása végett. Eredménye az elöregedõ, majd kihaló, elnéptelenedõ kistelepülések. Az egész folyamat a magyar
• Magyarország, taxisblokád: Az Antall-kormány 1990 októberében radikális benzin-áremelést hajtott végre. Válaszként a taxisok és fuvarozók az egész ország területén elállták az utakat, sok helyütt megbénítva a közlekedést. A városok élelmiszerellátása akadozott, sok helyen nem volt kenyér. • Anglia 2000, szeptember: A termelõk a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásul blokád alá
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
3
parasztság elszakítása a földtõl az önellátás felszámolása és fogyasztóvá történõ leépítése – urbanizáció, kiszolgáltatottság. A népességnövekedés felmérésével foglalkozó amerikai Population Reference Bureau (PRB) legújabb jelentése, ijesztõ adatokkat közöl. Most a földlakók csaknem fele (48 százalék) él napi 2 dollárnál – körülbelül 380 forintnál – kevesebbõl, ám a világban egyre többen leszünk: a legújabb számítások szerint 2011 második felében érhetjük el a 7 milliárdos határt. A 15 és 24 év közti fiatalok 90 százaléka fejlõdõ országokban fog élni. Velük vajon mi lesz? – teszi fel a kérdést a PRB. Adottak lesznek-e a feltételek ahhoz, hogy megkapják a megfelelõ élelmiszer-ellátást, oktatást, egészségügyi ellátást és munkahelyeket, és így országuk felemelkedésén dolgozzanak? A jólét megteremtéséhez biztosítani kell a jólét feltételeit – ördögi kör. A városok növekedésével, az azt környezõ mezõgazdasági területek fokozatosan új lakótelepeknek, ipari létesítményeknek (Lásd pl. Kecskemét, Mercedes-autógyár, mely egy meloralizált (öntözhetõ) mezõgazdasági területre épül) utaknak adják át a helyüket. Emiatt a szántóföldek gazdát cserélve egyre távolabb kerülnek a városoktól, amelyeket ellátnak élelmiszerrel. Sokszor a városoknak közelében, alig vagy egyáltalán nem termelnek haszonnövényeket, illetve nem tartanak haszonállatokat, különbözõ rendeletekkel még tiltják is. Ezért a hús és más nõvényi élelmiszer más távoli vidékekrõl érkezik a városokba. (Pl.: csirke-panír alapanyag, Argentína) Egyes városok élelmiszerszükséglete annyira megnõtt, hogy túlszárnyalja a tágabb értelembe vett termelõi kapacitását. Minél messzebbrõl érkezik annál drágább, annál nagyobb a kereskedõk haszna, de a szállítás során több élelem is megy tönkre és ezt szintén a fogyasztóval fizettetik meg. Minél nagyobb egy város annál nagyobb az ökológiai lábnyoma. Több és több jármû szükséges a szállításhoz, ehhez még több üzemanyagra van szükség, mely még jobban szennyezi a környezetet. Ha nincs elég üzemanyag máris borul egy nagyváros élelmiszer ellátása, mert a szupermarketekbe csak a napi szükségleteket szállítják. Az élelmiszerszállítás elengedhetetlen mellékterméke a csomagolás, mely sok helyen mérhetetlen hulladék, szemét keletkezés jelenti.
4
Párizs, London, New York, Rio de Janeiró napi élelmiszer szükséglete egy FAO kiadvány szerint 6-8 ezer tonnára tehetõ. Ekkora városok élelmiszerellátása nem könnyû feladat. Ki képes erre? A mamutvállatok! A saját kiépített multinacionális kereskedelmi és termelõi, termeltetõi hálózatukkal. Nézzünk egy párat! Monsanto – A Monsanto a mezõgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítója a világon. A vállalat egyedülálló innovációkat ért el a növényi biotechnológiában, a genomikában és a nemesítésben, amelynek eredményeképpen nõtt a termelékenység és emellett csökkent a gazdálkodás költsége. A Monsanto állít elõ olyan piacvezetõ márkákat, mint többek között a DEKALB® és az Asgrow. A Monsanto a ROUNDUP® gyártója, amely a világ legkeresettebb gyomirtó szerének számít. A Holden's/Corn States üzletág segítségével a Monsanto vetõmagcégek százainak biztosítja a nemesítési alapanyagot és a biotechnológiai fejlesztéseket a saját termékeikben történõ hasznosításra – olvasható saját honlapjukon www.monsanto.com. Azonban érdemes tudni róluk, hogy a kezdetekben vegyi termékek volt a profilja, ma azonban az élelmiszerek legnagyobb génmanipulátora a cég. Tesco – Ide csak annyit, hogy Angliától Kínáig ami belefér. Aldi – Egy diszkontáruház-lánc, melynek székhelye Németországban van. Világszinten az egyik legnagyobb üzlethálózat. A TULAJDONOSOK bevétele 1,5 milliárd euró évente. Aldi Nord üzemelteti a boltokat Dániában, Franciaországban, a Benelux államokban, az Ibériai-félszigeten és Lengyelországban, míg az Aldi Süd területéhez tartozik Írországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon valamint Hofer néven Ausztriában és Szlovéniában. (Forrás:Wikipédia) • 80 órás munkahét, 4000 forintnak megfelelõ havi bér, továbbá rendszeres megaláztatások és szexuális zaklatás jellemzik a nagy multi-áruházláncok beszállítóinál uralkodó munkakörülményeket a Clean Clothes Campaign legújabb jelentése szerint. A 2008-ban elvégzett felmérés az Aldi, a Lidl, a Tesco, valamint a Walmart és a Carrefour beszállítóinál készített beszámoló köz-
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
ponti témája a hipermarketek beszállítóinál jellemzõ munkaidõ és bérszínvonal vizsgálata volt. Benjamin Franklin: „Az áru értéke arányos a befektetett emberi munka értékével” – A vizsgált esetben vagy az emberi munkának nincs értéke vagy amit készíttettnek szemét. • Idehaza miniszteri bejelentésbõl kész tényként értesült a Parlament Mezõgazdasági Bizottsága arról, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az FVM-tõl a GM-növények terjesztésében érdekelt nemzetközi Monsanto céggel szerzõdésben álló MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézethez csatolják. Az Élõlánc Magyarországért tiltakozott a tápiószelei gyûjtemény létrehozásában és fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, nemzetközi hírû szakemberek és munkatársak ellehetetlenítése, a biztonságos jövõ szempontjából felbecsülhetetlen értékû, a nemzet örökségét képezõ genetikai kincsek elherdálása ellen. • Bunkerekben kívánják megõrizni a haszonnövények biológiai sokféleségét. (Világgazdaság ONLINE) Ma – 2008. 02. 26. – hivatalosan is átadják a norvég Spitzbergákon azokat a bunkereket, amelyek a világ minden tájáról fogadják majd a haszonnövények magvait. A biológiai sokféleség megõrzésére szánt létesítmény felavatásán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök vágja át a szalagot. Az Északi-sarktól mintegy 1100 kilométerre lévõ sziklás szigeten olyan magasságban alakították ki a bunkereket, hogy azokat a légkör felmelegedése esetén se borítsa el a tenger. Az adott helyen természetes körülmények között mínusz 18 fokos hõmérsékleten tudják tárolni az ott elhelyezni kívánt mezõgazdasági hasznosításra alkalmas 4,5 millió vetõmagféleséget, és azok különösebb beavatkozás nélkül is eltarthatók akár tízezer éven keresztül. – Meg nem erõsített információ szerint a legnagyobb beruházó itt is a MONSANTO. Napjainkra maroknyi vállalatcsoport kezében összpontosult az élelmiszerellátás, elosztás. A világ tömegélelmiszerei ma már nem zöldlegelõs vidékekrõl kerülnek az asztalra, hanem ipari üzemekbõl, amelyek a profittermelést az emberek egészsége alá helyezik. Állatgyárakban (elgettósított állattartó telepeken) készítenek felpumpált csirkéket, marhákat, disznókat, génkezelt élelmi-
szernövényeket, gombaölõ szerekkel agyontartósítva. Februárban hogy lehet egy alma olyan friss, minta elõzõ nap vették volna le a fáról? – elgondolkodtató éppúgy, mint az áprilisi dinnye, vagy a friss fagyasztott hús a szupermarket polcain. De napjainkban hol is tudnának tartani ekkora mennyiségû állatseregletet, mikor nincs hely. A városok, az ipartelepek terjeszkedésének köszönhetõen, nincs elegendõ jó minõségû földterület az emberek ellátásához szükséges élelmiszer megtermeléshez sem, nem hogy az állatoknak szükséges takarmány megtermeléséhez. Az élelmiszer-elosztásban jártas szabadkõmûves emberek (tudó-zsidók) még azt is ki merik jelenteni, hogy a Föld népességének élelmezése könnyen a XXI. századi „emberiség problémájává válhat”. Ne higgyük el! Ha nincs elég élelmiszer, az emberek elkezdenek maguk minden üres és rendelkezésre álló szabad földterületet bemûvelni. Ugyanakkor a legtöbbjüknek nincs „törvény adta joguk”, hogy beültessék. Emiatt megadóztatva, elkobozva, elpusztítva a nehezen megtermelt terményt, meghurcolják õket, azon okból, hogy nincs hozzá joguk. Valójában e-mögött az élelmiszer-elosztók profitéhsége áll, mert õk nem részesülnek ekkor a haszonból. A chicagói székhelyû Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésû állatvédõ szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai (USA) baromfitelepen – a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztõk szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerûbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktõl.
Apokalipszist jósol Károly herceg Négy évünk van megmenteni a Földet – jelentette be Károly herceg kb. egy éve. Hogy ezt pontosan hogyan számolta ki, arra nem derült fény. Az azonban kiderült a beszédbõl, hogy a brit trónörökös a mértéktelen fogyasztást és a kapitalista világképet hibáztatja. „A kényelem kora lejárt” – közölte a St. James palotában tartott beszédében Károly herceg. Az Egyesült Királyság trónörököse szerint nem engedhetjük meg magunknak többé a fogyasztói hozzáállást, és le kell számolnunk a gazdasági növekedés mindenhatóságával. „Óriási hiányosságokat tartalmazó világkép és gazdasági rendszer kettõs kihívásával kell
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
5
szembenéznünk, s ehhez még a klímaváltozást is magában foglaló környezeti krízis is társul, ami azzal fenyeget, hogy mindannyiunkat bekebelez majd” – vázolta fel a herceg az apokaliptikus jövõképet, aminek eljöveteléig szerinte csak négy évünk van. Számoljunk le a gazdasági növekedés mítoszával. Képzeljünk el egy világot, ahol a fejlõdés mutatója nem a GDP, ahol az országokat aszerint rangsorolják, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból mennyire tudnak boldogan és egészségesen élni. Ne gazdag, hanem szép világot építsünk!!!
saját hasznukra. Nem tudunk különbséget tenni minõség és minõség között, a friss és az állott között. Nem tudunk ízre, színre, szagra megkülönböztetni a minõségit a romlottól. Nem ismerik a fûszerezést… Nincs is rá szükség, mert már elõre legyártják, fûszerezik nekünk a szart. Minél többféle desing-os csomagolásban tálalják, annál elégedettebbek a fogyasztók, de valójában mindegyik ugyanaz. Csak a márkanév, a kiszerelés változik. Az élelmiszereket egyéni, ízlés szerinti fûszerezési lehetõségétõl megfosztva, különbözõ keverékkel uniformizálják, elõfõzve, elõsütve.
Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lelked!
Mikor mit, miért, együnk?
– Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lelked! – tarja a mondás is, és milyen igaz! Gondoljunk a bibliai jelenetre, mikor Jézus tanította a sokaságot, az Õt hallgató tömeg este felteszi a kérdést, hogy az igével nem laknak jól. Ekkor tanítványai kétségbe esnek, hogy csak egy kosár ennivalójuk van, hogy jóllakassák a több ezres fõt számláló tömeget. Mert az ige csak teli hassal hat! És Jézus urunk a maga módján megoldja a problémát. De nem mindenki Isten fia, legfeljebb csak a mindenhatót játssza, mert test és a lélek táplálása nem választható el egymástól. Az élettani szükségletek három csoportra oszthatók. Fizikai, érzelmi és szellemi. Fizikai szükségletek közé sorolandó a táplálkozás, az élelmiszerellátás. A jóllakottság érzése, a kulináris örömök azonban nemcsak fizikai szükséglet, hanem érzelmi kielégülés is. Modern világunkban a választék növekedésével nõ az elégedettség, ha a kínálat csökken, akkor is nõ, de már az elégedetlenség. Ahhoz, hogy a kínálat minõsége józan paraszti ésszel érthetõ legyen, szükségeltetik egy szellemi szükséglet kielégítése is. Szellemi szükségletre példaként itt említhetõ a fõzés tudománya. – Az emberek elfelejtették a fõzés tudományát Ki tud ma, például tejet pasztõrözni? (És tehenet, kecskét fejni?) Túrót tejfölt, joghurtot készíteni? Pedig ha tudnák, házilag, otthon hogyan kell a nyers tejet feldolgozni, a multik polcairól eltûnnének a mindenféle mesterséges tejkészítmények. De nem tudnak még fõzni sem, és ezt nem a különbözõ tv-mûsorok idióta sztárallûrökkel tele népbutító fõzõmûsorokból kell megtanulni, mert ezeket is a multik támogatják – a
„Mt 6.25: Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál?“ Megmondják a reklámok. A multinacionális élelmiszer-elosztók reklámjai sok esetben a szellemi elhülyítés csúcspontjai. Az élelmiszerreklám (és nem csak az) a jéghegy csúcsa, ahogy mondani szokás. Felülírják a népek helyi adottságú étkezési szokásait, idõben, térben, minõségben. Megszûnnek szezonálisaknak lenni az élelmiszerek, dinnye, szõlõ, stb. Pedig a szezonális élelmiszer fogyasztásának rendkívül jó élettani hatása van a szervezetre. A szezonalítás eltûnése a hétköznapi étkezési szokásokból annak köszönhetõ, hogy a termelõk egyre távolabb kerülnek a fogyasztóktól. A termelést intenzívvé kell tenni, mert ezt várják el a kereskedelmi üzletláncok, mennyiség végett. Az intenzív termelés a minõség rovására történik, a termelési folyamat költségei növekednek… A folytatás ismert, csökkenõ felvásárlási és növekvõ fogyasztói árak… Egy régi történet: A falvakban, tanyákon mindenki önmagának sütötte a kenyeret. Azután úgy a 60-as évek vége felé nagyüzemi kenyérgyárak jöttek létre. Ettõl kezdve olcsóbb volt megvenni a napi cipót, mint otthon sütni. Így szoktatták le a vidéket, a parasztokat a kenyérsütés hagyományáról. (Ma a multik teszik ugyanezt a fõzés tudományával) A péküzemek termelési kapacitása viszont nem mindig állt a csúcsponton. A sütödék városokban létesültek, onnan szállították a kenyeret a falvakban, persze adott napi mennyi-
6
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
ségben. Ha reggel valaki nem állt sorba, vagy névre szólóan nem tették el neki a napi kenyerét bizony kenyér nélkül maradt. Ez azonban egyéni probléma volt és ilyenkor a ház asszonya nem esett kétségbe, mert kalácsnapot tartott. Ha péküzemben üzemzavar történt – ami sûrûn megesett abban az idõben – és nem tudtak elég kenyeret sütni, bizony az egyik-másik vidéki bolt elõtti lincshangulatot csak a helyi párttitkár, csak a körzeti rendõr kíséretében tudta megakadályozni, azzal az ígérettel, hogy délutánra lesz. Kenyér! Az urbanizációval a városok lakossága úgy duzzad, mint a mesebeli kisgömböc, és hogy ki nem durrant annak köszönhetõ, hogy a szuper- és hipermarketek tele vannak mesterséges élelmiszerekkel. Az elszegényedõ emberek ily módón történõ fizikai szükségleteinek kielégítése, csak látszat. Érzelmi kielégülést, jóllakottság-érzést okoz, de hosszútávon fizikai és szellemi leépülést eredményez. A test nem kapja meg sejtszinten szükséges természetes nyomelemeket, vitaminokat, ásványokat. Mást kap helyette! Mérget! (A cukor: Nézzünk meg egy szegény afrikai országot ahol a gyermekek úgy nõnek fel, hogy életükben nem ettek cukrot, de más élelmiszerekhez sem nagyon jutottak. Ezen országok lakosságának átlag szellemi szintje alig mérhetõ. A cukor (glukóz) az agy energiaellátásához nélkülöz-
hetetlen. Anno õseink a cukrosvizet orvosságként, fejfájásra itták, többletenergia bevitelre. De errõl talán egy orvos többet tudna értekezni. Óhatatlanul vetõdik fel a kérdés milyen érdekek álltak hazánk cukorrépa-termelésének felszámolása mögött? Miért népszerûsítik a cukormentes diétás-étkezést?) Az uralkodó társadalmi-rendszerek élelmiszerelosztó rendszereinek kiemelten fontos, hogy olcsó nagymennyiségû élelmiszerekhez juttassák az éhezõ tömegeket – ott ahol még veszélyt jelenthetnek. Õk nagyon is tisztában vannak vele, hogy az éhezõk még le nem gyengült hordája képes elsöpörni az általuk felállított rendet, de mikor alultápláltság következtében kivert kutyává válik könnyû alamizsnával láncra verni. Az egész emberiség történelme leírható a kenyértõl (élelemtõl) való függés képletében. Honnan lesz meg a mindennapi betevõnk? E kérdést Jézus is feltette tanítványainak és az utókor emberének, mely ma már racionális kérdés is egyben. Jézus tudta, hogy amíg ember él a földön, addig lesz vetés és aratás is. A vetés tudományát elfeledtetik, a magot génkezeléssel, vegyszerekkel meddõvé teszik a hamis igéket hirdetõk. Kik elszakadnak a szent anyaföldtõl, kik hamis próféták szavait hallva állatokká válnak csak aratni akarnak, de csak az arat aki vet.
Növényvédôszerek és más mérgek Az élelmiszerekben legfeljebb csak nyomokban kimutatható méreganyag-maradványok kevésbé nyugtalanítják a fogyasztót, mint a korgó gyomor. Pedig a lassú adagolásuk, fogyasztásuk végzetes következményekkel jár. Méreg az ételben: Az európai piacokon a zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka a megengedett határérték felett szennyezett növényvédoszerekkel. A termékek 50 százaléka kimutatható mennyiségben tartalmaz különféle kemikáliákat, melyek határérték alatti koncentrációban is egészségügyi kockázatot jelentenek. Az Európai Bizottság felmérése szerint európai lakosság 71 százaléka tart attól, hogy a zöldségek és gyümölcsök növényvédõszerekkel szennyezettek. Az új tagállamokban ez az érték valamivel magasabb, hazánkban például 80 százalék Az Eu-
rópai Bizottság legújabb, a zöldség- és gyümölcsfélék növényvédõ-szerszennyezettségével foglalkozó jelentése szerint nem alaptalanok a fogyasztók aggodalmai. A dokumentum az EU tagországok (beleértve az új csatlakozókat is) vizsgálatait összegzi. A vizsgált termékek 47 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékokat. A vizsgált zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka, míg a bébiételek 2,7 százaléka a határérték feletti szennyezettséget mutatott. A szermaradékokat tartalmazó, illetve a többféle hatóanyaggal szennyezett minták aránya 1999 óta egyenletesen emelkedik az EU-ban. Néhány kultúra esetén egyes növényvédõ szerek mennyisége gyermekeknél elérheti a mérgezési határértéket is. A többféle növényvédõ szer együttes egészségügyi hatásával kapcsolatban jelentõs tudományos
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...; Növényvédôszerek és más mérgek
7
bizonytalanság tapasztalható. A hatályos szabályozás nem képes megvédeni olyan érzékeny társadalmi csoportokat, mint a gyermekek. A Bizottság több alkalommal is beismerte, hogy a növényvédõ szerek komoly aggodalomra adnak okot. Ennek ellenére az uniós politika nem lép fel az élelmiszerek szennyezettségének csökkentése érdekében. Az Unió területén minden évben több terméken egységes elvekkel végzik a szermaradék-vizsgálatokat. 2004-ben nyolc terméket vizsgáltak. A hazai minták közül az uniós átlagnál az alma (a hazai, illetve EU-s szermaradékmentes minták aránya: 8, illetve 39 százalék), a paradicsom (42, illetve 64 százalék), a saláta (25, illetve 49 százalék) kisebb, míg az eper (71, illetve 34 százalék) nagyobb arányban volt szermaradékoktól mentes. A fejes káposzta, póréhagyma, rizs és zab esetén hazánkban nem találtak szermaradékokat. Magyarországon a többféle szermaradékkal is szennyezett minták aránya 13,4 százalék, mely az uniós átlagnál (23,4 százalék) alacsonyabb. Az új tagállamok közül Magyarországon végezték a legtöbb szermaradék-vizsgálatot, de a feldolgozott termékekre (például bébiételek) vonatkozóan sajnos nincsenek hazai adatok. (Forrás: PR Herald)
Nézzünk pár mérget az ételben, a jelenbõl és közelmúltból: • A Levegõ Munkacsoport civil szervezet közleményben tette közzé: Vegyszerezett világ elnevezésû kampányukban három áruházlánc – a Tesco, az Auchan és a Plus – üzleteiben szereztek be tizenhét eper- és tizenhat paprikamintát. A paprikaminták közül tíz esetben volt kimutatható vegyszermaradék, egy miskolci Auchan áruházban a Marokkóból származó paprikában a dimethoate nevû rovarirtó szer koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek – olvasható a tájékoztatásban. Kiemelik: a dimethoate lehetséges emberi rákkeltõ anyagként számon tartott vegyi anyag, a szaporodási képességeket károsító hatása is ismert. • Egészséges étrenddel a hormonzavarokért. Ötévesen menstruált: Egy Csongrád-megyében élõ család gyermeke az „egészséges étrend“ miatt szenvedett. „A Cerbona gabonapehely okozta a baját. Egyértelmûen a fuzárium felelõs a korai pubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyérvagy müzlifélét az étrendbõl, a toxin ürülni
8
Növényvédôszerek és más mérgek
kezdett a szervezetbõl, a tünetek kezdtek enyhülni” – mondta Szûts Péter a gyerek kezelõorvosa a délalföldi lapnak • A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történõ bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékbõl, különösen búzából és kukoricából készült termékek. (Itt is megszabnak egy megengedett értékhatárt, nem véletlenül: A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben elõforduló egyes szennyezõ anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról.) És különösen a biotermékek – tehát vegyszerrel nem kezeltek – vannak kitéve a fuzárium fertõzésnek. Uniós felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek. (Jó ha tudjuk a fuzáriumot régen gyógyításra, rontásra is használták. Tisztában voltak vele, hogy milyen hatása van a nõi és férfi hormonokra. Meleg pontra tapintunk? Nem baj!) • 2008-ban melaminnal (ragasztó) szennyezet élelmiszer – tejpor – került forgalomba Kínában és a multi üzletlánc hálózatok jóvoltából más országokba így hazánkba is. Kínában, az elismert adatok szerint négyen belehaltak, 158-at súlyos vesekárosodás ért és csaknem 13 ezer gyerek került kórházba a mérgezett tejtermék fogyasztása miatt. Az összes érintett számát 54 ezerre teszik a hatóságok. A melaminos tejes-termékeket az alábbi kínai tejipari vállalatok Menginiu Dairy Co, Inner Mongolia Yili Industrial Group, Bright csoport gyártották. Belekerült a Nestlé termékekbe is. „Határérték feletti melamin-szennyezettségû sajtos mogyorót találtak Balmazújvárosban szeptember 30-án egy szúrópróba-szerû ellenõrzéskor a Blue East Impex Kft telephelyén”. Kínából származó P-Nut Crackers Chips Snack World sajtos mogyoróban 19,9 milligramm melamint találtak kilogrammonként, a Hajdú-Bihar megyei élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei, ezért a terméket zárolták. Az élelmiszerekben legfeljebb 2,5 milligramm melamin lehet kilogrammonként – ennyit engedélyez az EU-s szabvány. Nincs mit mondani, legfeljebb csak annyit, hogy aki melaminos élelmiszert fogyaszt a megengedett érték alatt (??) annak a gyomrának kisebb lesz az ûrmérete.
• 2007-ben dioxinos-guargumi az India Gly-cols Ltd és két svájci cégen keresztül került forgalomba. Több mint 200 céget és annak termékeit érintette. Guarenyv, guargyanta vagy guarmézga pillangós virágú babféle, mely Indiában honos. Az élelmiszeriparban gélképzõnek emulzifikánsnak, vízmegtartónak és kötõanyagnak használják, E412 élelmiszeradalék-kóddal jelölik. Gyakorlatilag minden félkész és (elõre gyártott) kész élelmiszerben megtalálható, a szentjánoskenyérmag helyét tölti be. Ilyen adalékanyagot tartalmazó legismertebb élelmiszerek(?) például a pudingok. Megtalálható minden élelmiszerüzlet hûtõpultján, mint egészséges termékként reklámozva. Nem hizlal, de esetenként mérgezõ. A guargumi önmagában nem veszélyes, csak ha például dioxinnal szennyezett. A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, amely benne van például a kipufogógázban, a zsírok, olajok égéstermékeiben. Ismerõs az íze? Enyhén fémes, füstös és kesernyés. A dohányos emberen érezzük az élelmiszereknél figyelmen kívül hagyjuk? Egyes feltételezések szerint Indiában egy szemétégetés közben keletkezett dioxin kerülhetett a guargumi közé. Mivel a dioxin idegméreg, a légzésközpontot támadhatja, valamint a légzõizmok is görcsölhetnek, a mérgezett nem tudja koordinálni a mozdulatait, rángatóznak az izmok. Légzészavar és mozgászavar! (Viktor Juscsenko ukrán államfõt is hatalmas mennyiségû dioxinnal mérgezték meg. A dioxinnak nagyon hosszú idõ kell, hogy eltávolodjon a szervezetbõl. A dioxin veszélyessége 1976-ban derült ki, mikor az olaszországi Seveso vegyi üzemben felrobbant tartályból dioxinfelhõ került a levegõbe, majd 40.000 embert érintett közvetlenül. Ugrásszerûen megnõtt a rákos betegek száma. Az Egyesült államok, Kína és India jelenleg is a legnagyobb dioxiont kibocsátó országok) Tehát nem a guargumival van a baj, hanem a dioxin kibocsátással, leginkább a szemétégetõkkel, az autók kipufogógázával. Hol építenek szemétégetõt hazánkban? A legismertebb Tokaj, Szentgotthárd. Tegyük fel a kérdést: Miért erõltetik annyira az égetõ erõmûvek építését? (Azért van némi ellentmondás, ha összevetjük a dohányzás elleni kampánnyal!) Hogy még több allergiás és hiperaktív legyen? Mi a dioxinos mérgezés tünete? Légzés- és mozgászavar. Mindkét kitalált betegségbõl jól profitál a vegyipar, illetve a gyógyszeripar, de ebben most ne menjünk bele, mert itt az
élelmiszer elosztást és az ökológiai lábnyomot tálaljuk, taglaljuk. • 2004, fûszerpaprika-botrány: Rákkeltõ gombatoxin került a kiskereskedelemben forgalmazott fûszerpaprikába. Három cég került a fókuszba, ám szakmai körökben állítják, legalább hatnyolc vállalkozás lehet érintett az ügyben. Kormánydöntéssel tüntették el valamennyi bolt polcairól átmenetileg az összes fûszerpaprika-õrleményt és az azt tartalmazó fûszerkeverékeket. Az aflatoxin B1-re kilogrammonként megengedett 5 mikrogrammnál, illetve az összes aflatoxinra elõírt 10 mikrogrammnál némelykor 16-szor, illetve nyolcszor nagyobb mennyiséget is találtak. A penészgombák által termelt méreganyagot rákkeltõ, májkárosító hatása miatt rendkívül veszélyesnek tartják a toxikológusok. (Angliában 1960-ban észlelték elõször a toxikus jelenséget, ahol penészes földimogyorótól napospulykák tízezrei pusztultak el.) Jók ezek a megengedett értékhatárok. • Banán, a reformkonyhák népszerû élelmiszere. Ám a közép-amerikai banánültetvényeken, a „banánköztársaságokban” dolgozó munkások, és nem csak õk, hanem a fogyasztók is rettenetes következményekkel kellett szembenézniük az 1970-80-as években. Az ültetvényeket megtámadó fonalférgek ellen használt, különbözõ vegyszerekkel kerültek kapcsolatba közvetlenül, a fogyasztok pedig közvetetten a növényvédõszerrel, illetve annak nyom-maradványaival. Az akkor használt DBCP nevû vegyi anyag legkevesebb 30.000 embert tett nemzõképtelenné. Legalább is ennyit ismernek el. De gondoljunk csak arra, hogy hány ember szeretne ma is gyermeket és nem lehet, mert elvesztették a nemzõképességüket. Napjainkban is, évente több ezer növényvédõszerrel történõ mérgezés kerül nyilvánosságra Közép-Amerikában. Az Egészségügyi Világszervezet felmérései éves szinten azonban hárommillióra becsüli a növényvédõszertõl való mérgezések számát. És emlékezünk csak vissza: A MONSANTO nevû cég karrierje a növényvédõszerek gyártásával kezdõdött. • 1971-ben, az iraki éhínség idején az embereknek olyan kenyeret osztottak élelmiszersegélyként, melyet metilhigany-tartalmú penészgombaölõ szerrel kezelt gabonából sütöttek. Elismert adatok alapján közel 500 haltak bele és 6-7ezeren kerültek kórházba. Gondoljunk itt most egy kiNövényvédôszerek és más mérgek
9
csit a multik polcain karácsony után megjelenõ üde és friss gyümölcsre, például az almára. • 1968-ban, Japánban kb. 1800 embert mérgezett meg a gyártás során PCB-kel szennyezet rizsolaj. Ebbõl több mint 100-150–en akkut mérgezésben, rákban haláloztak el. • Szintén Japánban az1950-es években kb. 70en haltak bele, és több százan szenvedtek maradandó agykárosodást, mert higannyal szennyezett halat ettek. (Ön tudja milyen íze van a higanynak?) A higany egy közeli vegyi üzembõl került tengerbe. Itt elég csak a vizek szennyezettségére gondolni. Pl. a Tisza ciánszennyezésére. De van itt még tragikusabb is, Nigéria, a Niger folyó deltája. Napjainkban az itt feltárt olajmezõk gyors gazdasági fejlõdést, az életszínvonal emelkedését ígérték a valaha – gyarmatosítás kora elõtt – kimagasló kultúrával rendelkezõ helyieknek. Helyette az olaj mindent tönkre tett, még azt is ami megmaradt, mérgezi az élõvizeket, a talajt, az itt élõket. Az életterüktõl megfosztott emberek munka nélkül, éhesen, a tiszta ivóvíztõl is megfosztva lézengenek. Halászhálóik olajtól szennyezetten szikkadnak, földterületükön olajvezetékek és finomítók épültek. Az öt multi, a Royal Dutch Shell, a Total, az Agip, az Exxon Mobil, és a Chevron „ipari vadonná” tette a vidé-
ket. De új befektetõ versenytársként megjelent a környéken Kína, India és észak-Korea is. Az utóbbiak sem a környezetbarát technológiájukról ismerjük. Csoda, ha menekülnek innen az emberek? – Európába!!! • Az 1940-es évek csodaszere a DDT mely több generációt is lemérgezett. Mivel nagyon nehezen bomlik le még ma is kimutatható, úgy mint az anyatejben, pedig az 1970-es években betiltották. Olyan erõs csodaszer volt ez, hogy mindenre hatott, növényvédõszer és rovarirtó egyszerre. Életeket mentett akkor és életminõséget javított: kevesen tudják, hogy Budapesten ezzel a szerrel sikerült kiirtani a poloskákat, és visszaszorítani a patkánypopulációt, elpusztította a maláriát terjesztõ szúnyogokat. Túlzott használata azonban visszaütött még napjainkra is. Külön-külön forrást azért nem jelölünk mert ezek tények, olyan tények amelyek napvilágot láttak, de mennyi lehet még amit elhallgattak. Végül pedig: És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes állat modá: Jõjj és lásd. Látám azért, és ímé egy fekete ló; és annak, a ki azon üle, egy mérleg vala kezében. (Jelenések könyve)
Az aszpartam-titok A hétköznapi emberek célirányos aszpartammérgezése a nyolcvanas évek óta jól õrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelmûen kimutatták mérgezõ és betegségeket elõidézõ hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltõ anyagokra bomlik, és elmegy modernkori horrornak, amit odabent mûvel. Vajon miért nem lehetett hallani errõl eddig? A diéta-ipar egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzõi, vagy az élelmiszeripari cégek húzzák a nagy hasznot belõle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerû. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió
10
dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tûnnek? A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítõszert. Izgalmuk érthetõ volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül elõállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevõ. A probléma ott kezdõdött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltõ, és az idegeket is károsítja. Késõbb valahogy eltûntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetõek boncolás-
Növényvédôszerek és más mérgek; Az aszpartam-titok
ra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a „túl szigorú“ megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben. Nem sokkal késõbb elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítõitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerzõdést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy menynyiségû, szabad forgalomba hozataláról. Ekkoriban kezdõdött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket. TÖBB, MINT 90 MELLÉKHATÁST TULAJDONÍTANAK AZ ASZPARTAM FOGYASZTÁSÁNAK. Hihetetlennek tûnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rágóval, üdítõitallal!!! Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévõ metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltõ. További összetevõi, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezõek. A hatás feltûnés mentes, ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod... Ha mégis megpróbálnád, „védelmed érdekében“ a legtöbb termékre rá is íratják, hogy „fenil-alanin forrást tartalmaz...“ Ja... hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociál-
tál? Hááát... A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ezáltal támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva. Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára: „Drákói intézkedéseket kell foganatosítanuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.“ Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban... Gondolj szeretteidre!!! Ha a késõbb felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket. És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweettel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkezõ panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelmûnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet. Az aszpartam-ellenesek elnöke szerint: „Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyrõl tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.“ Valószínûleg nem véletlen, hogy a gyógynövénybõl nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó idõre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az elõtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítõ forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyõzõek, és ahol az aszAz aszpartam-titok
11
partam ellen szólók felütik a fejüket, õk megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente... Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam „biztonságos“ mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz.. Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami „light“, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik. Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak. Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítõital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgõtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítõszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta,
kristályos és por variációkban. Az aszpartam néhány mellékhatása: látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bõrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk... Pofátlanság azt mondani „egészségére, a cukormentes diétás üdítõt!”
Lassan elfogy a cukor... Az elmúlt idõszakban már többször is beszámoltak a cukor árfolyamának száguldásáról. A piac rendkívül szûkös állapota persze nemcsak a tõzsdei spekulánsok számára érdekes, már a hétköznapokat is beárnyékolja a hiány. Egy kuala lumpuri pék asszony, Serene Chin a Bloomberg-nek elmondta, hogy a helyi Tescoban 2 kilogramm/fõs szintre korlátozták a vásárolható cukor mennyiségét – írja a Portfolio.hu. A pékasszony elmondása szerint a cukor hiánya rendkívül bosszantó. Míg korábban a heti szinten elfogyasztott 40 kilogrammnyi cukrot egyszerre vásárolta meg, most számos utat kell tennie a helyi szupermarketbe. A Tesco ugyanis a beszállítási zavarok miatt korlátozta az elvihetõ egy fõre jutó cukor mennyiségét. A probléma Malajziában abból adódik, hogy a cukor árát a kormányzat mesterségesen tartja a világpiacinál alacsonyabb szinten. Mivel az elmúlt hónapokban duplázódott a cukor ára, pénzügyileg megtérülõ tevékenység a határon átcsempészni a nyersanyagot és kétszeres áron értékesíteni azt. Amennyiben a cukor árfolyamának szárnyalása
12
folytatódik, a maláj boltok polcain teljesen eltûnhet az édesítõszer, legalábbis a maláj kereskedelmi miniszter így vélekedik ebben a kérdésben.
Cukorgyártás alkonya Magyarországon 1990-ben, az „utolsó békeévben“ még tizenkét cukorgyár mûködött hazánkban. Mára mindöszsze egy hazai cég, a Magyar Cukor Zrt. „maradt életben“. A gyárakkal együtt a magyar termelõk
Az aszpartam-titok; Lassan elfogy a cukor...
A HAZAI CUKORTERMELÉS KIFEJEZETTEN NYERESÉGES VOLT
többsége is eltûnt a piacról – a gazdák jórészt uniós nyomásra hagytak fel termesztéssel. A gyártás és a termelés visszaesése 2006-ban, az Európai Unió cukorrendtartási reformjával kezdõdött. Az unió ekkor tûzte ki céljául, hogy négy év alatt hatmillió tonnával csökkenti az elõállított cukor mennyiségét. Az összeurópai cukorkvóta a reform elõtt 17,4 millió, a magyarországi pedig négyszázkétezer tonna volt, a gyártott mennyiséget tizenegy és fél millió tonnára kívánták csökkenteni.
Az EU ösztönzõ lépéseinek és az alternatív szántóföldi növények jövedelmezõségének hatására a gazdák hetvenöt százaléka hagyott fel a cukorrépatermesztéssel: „A rendszerváltáskor tizenkét cukorgyár mûködött Magyarországon, az alacsony hatékonyságú feldolgozók bezárása után 2004-re öt üzem maradt meg. Eredeti elképzelés szerint négy cég maradt volna, a reformok után pedig abban bíztunk, hogy legalább három feldolgozó tovább mûködik, háromszázezer tonnás kvótát termelve. 2006-ban azonban bezárt a kabai gyár, mire a gazdák huszonöt százaléka felhagyott a termesztéssel. (Mivel a gyártó döntött a bezárás mellett, a termelõknek kompenzáció gyanánt ekkor már kisebb összeget kínáltak fel.) 2007-ben a fennmaradt négy gyár közül háromra került lakat így a gazdák további ötven százaléka szüntette be a termelést. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel, és mindössze százötezer tonna kvóta maradt meg hazánknak“
(Forrás origó.hu)
Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve Emlékeznek még, hogy milyen lelkesen támadta a média a kínai melaminnal szennyezett tejtermékeket a közelmúltban? Mellesleg úgy tudhattuk, Kínában embereket ítéltek halálra az eset miatt. Kíváncsi vagyok, most mi lesz. Hexán-t, egy igen mérgezõ, benzin adalékolásához és ipari ragasztókban használatos anyagot találtak az amerikai eredetû bio minõsítésû szójaprotein termékekben. A hexán idegméreg. A szójaproteint mellesleg olyan ételekbe használták fel, mint csecsemõtápszerek, sportolóknak szánt energiaszeletek, vegetáriánus hamburgerek, stb... És hogyan kerülhet ezekbe hexán? Hát úgy, hogy teljesen legális, engedélyezett eljárás során belefõzik.
Ma a boltokban és edzõtermekben kapható öszszes proteinszelet, a legtöbb csecsemõtápszer és majdnem az összes vegetáriánusoknak szánt termék szójaproteint tartalmaz. Ez a szójaprotein a marketingjét tekintve egészségesnek, natúrnak, bio-nak és legfõképpen biztonságosnak van beállítva. De sajnos van a szójaiparnak egy igen mocskos titka, amit nem szeretnének, ha kitudódna. Egy véletlen hiba miatt ez most kitudódott: a legtöbb szójaprotein termék elõállításakor hexánt alkalmaznak a feldolgozás során a fehérje kinyerése érdekében.
Lassan elfogy a cukor...; Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve
13
Hogy kiderüljön, mekkora a probléma, partnerünk a NaturalNews és a Cornucopia Intézet akkreditált laboratóriumoknak fizetett azért, hogy a bioboltokban árult termékeket vizsgáljanak be azok hexán tartalmára. Az eredmény megdöbbentõ: átlagosan 21ppm hexán tartalmat mutattak ki gyermektápszerekben és vegetáriánus ételekben. A laboreredmények azt igazolták, hogy azok a szülõk, akik úgy gondolják, hogy a legjobb ételekkel táplálják gyermeküket, tulajdonképpen minden nap hexánnal, egy benzinadalékkal szennyezik õket.
De mennyire veszélyes a hexán? Mondhatná bárki, hogy 21 részecske egy millióból nem igazán nagy probléma. A válasz azonban ennél izgalmasabb. Hogy meg tudjuk válaszolni, nézzünk egy konkrét példát: a Martek Biosciences egy csecsemõtápszer alapanyag (DHA) elõállítására használt eljárása teljesen nyílt és hozzáférhetõ. A dokumentumok közt találtak olyat, amiben egy szennyvízkezelõben végbement robbanás után szennyezõdött a késztermék. A hexán illékony volta miatt természetesen nem csak a készterméket szennyezi, hanem a környezetünket is. Kiderült, hogy például a fent említett Martek szennyezési kvótát kapott vagy vásárolt, ami alapján joggal szennyezi a levegõt és az általa felhasznált vizet. Ön vagy én, a tudatos vásárló pedig, aki drágán megveszi a bioételt, kifizeti a szennyezési kvótát is. A hexán egy kõolaj származék, amit a wikipédia szerint benzinadalékként, szerintünk azonban élelmiszergyártásban használnak. A hexánt szinte az összes hagyományos szójatermék és a különféle étolajok gyártásánal felhasználják, kivéve a bioételeket. A gyártók a szójababot fürdetik meg hexánban a gyártás folyamán. A hexán idegméreg, ami folyamatosan mérgezi az ott dolgozókat, kijut a levegõbe és bent marad a készételben is. A hexánt kimutatták mint szennyezõ anyagot szója alapú termékek-
14
ben a boltokban. Nem követelmény, hogy a gyártók vizsgálják a termékük hexán tartalmát. A szójaprotein alapú termékek, mint a vegaételek, a protein szeletek vagy a csecsemõ tápszerek hexánnal kezelt szójából állnak elõ. Az olyan közkedvelt termék, mint a Magyarországon is forgalmazott Clif Bar, mindössze 70% bioszójából kivont proteint tartalmaz. Ez az elõírás annak érdekében, hogy bio minõsítést kapjon. A maradék 30% a hexánnal kezelt változatból áll.
Hogyan védheti meg magát a mérgezéstõl Sajnos az élelmiszeripar nem sokban különbözik az autógyártástól. Csak talán a minõségi követelmények kevésbé szigorúak. Amennyiben Ön feldolgozott terméket eszik, ki van téve a felelõtlen, profitéhes technológiáknak, amikrõl csak évek múlva a véletlen folytán derül ki, hogy egészségkárosító hatásuk van. Sõt, amennyiben a méreg nem Kínából érkezik vagy Indiából, hanem egy baráti nép szuperélelmiszergyára tette bele, akkor titokban is maradhat és Ön csak csodálkozik, miért lett beteg annak ellenére, hogy a legjobb, legdrágább ételeket vásárolta. A megoldás csak az lehet, hogy feldolgozatlan, a valódi alapanyagokhoz leginkább hasonlító ételeket vásárol. A szójabab étel. A belõle hexánnal kicsapatott protein már nem annyira.
Natúr hírek Bár úgy gondolhatjuk, hogy a modern világunk már nem lehet õrültebb, csalódnunk kell 1. Csak egy pár példa az elmúlt három nap termésébõl: Az Egyesült Államokban egy 13 éves fiú szüleit a bíróság arra kötelezte, hogy gyermeküket kemoterápiával kezeltessék. Az indoklás szerint a kemoterápia az „egyetlen gyógymód“. A szülõk jogai itt megszûnnek és a média is úgy állítja be õket, mint gonosz ördögök, akik gyermekük életére törnek azzal, hogy alternatív gyógymódokat keresnek. 2. A BBC riportere talált egy orvost, aki azt javasolta, hogy minden 55 év feletti embernek kötelezõen szedni kelljen vérnyomáscsökkentõ gyógyszert. Malcolm Law professzor szerint nem kell innentõl diagnózis, csak vegyék a gyógyszert és egyék, úgyis magas a vérnyomásuk. Nem hiszik el?
Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve
Olvassák: http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/8057850.stm Azt mondta a doki: „Mindenkinek haszna származna a gyógyszer rendszeres fogyasztásából.“ És ez egy mértékadó konzervatív országos média. 3. Aztán a napokban a Massachusetts-i szenátus (USA) elfogadott egy rendeletet, aminek ér-
telmében a rendõrség betörhet és razziázhat bárkinek a lakásába, amennyiben úgy gondolja, hogy ott influenzás beteg van. Nem vicc: http://www.infowars.com/swine-flu-martiallaw-bill-clears-massachusetts-senate/ (Forrás: Nemzeti Hírháló)
Margarin - a terminátor A transz-zsírsavak évente 15-30 ezer ember halálát okozzák. Több káros anyagot eszünk meg a margarinok, mint a növényvédõ szerek miatt Évente akár 30.000 keringési eredetû, idõ elõtti halált lehetne elkerülni, ha betiltanák Magyarországon az élelmiszeriparban gyártott transz-zsírokat. A margarinok története: Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetõek voltak, mint az étolaj. Késõbb, a 70-es évektõl, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás“ jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Cisz-zsírsav hidrogénezése: Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetû zsírsavakat növényi eredetûekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek elõfordulását. A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettõs kötést tartalmazó molekulák. A természetben fõleg a cisz („szabályos“) konfigurációjuk fordul elõ, a transz („szabálytalan“) konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke. Melléktermék: transz-zsírsav A margarinokat hõkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elõ. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettõs kötésükben transz (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabályta-
lanul („transz“ helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgezõ hatása is eltérõ. Kis mennyiségben a természetben is elõfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sõt, hatásuk kedvezõ. A mesterségesen elõállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgezõ. Errõl mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyûlt össze. A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz Az elsõ közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg. Az elsõ publikáció eredményeit a késõbbiek megerõsítették, sõt még ijesztõbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5 g TFA fogyasztása 25%kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát. A koszorúér-betegség kialakulásának esélyét jelentõsen megnöveli a TFA. Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében, 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét. Az egyik meglepõ információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc különbözõ városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását – Malagában 3 g-ot, New York Cityben 10 g-ot tartalmazott egy McDonald’s menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az idõben valaki minden nap megevett egy
Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve; Margarin – a terminátor
15
McDonald’s menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonald’s a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonald’s New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a listavezetõ, a KFC csúcsteljesítménye 25 g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint ha valaki mindennap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhségét (és nem evett semmi mást), számára a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élõ honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New Yorki McDonald’s sokkal kevésbé mérgezõ, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt. A hazai reakciók: Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc, egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született, melyekbõl az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy elmondom ismereteimet az RTL Klub híradójában. A mondandómat – rettenetesen átszerkesztve és érthetetlenné téve – helyettem a mûsorvezetõ adta elõ, miközben én a háttérben tátogva „hitelesítettem“ a sok butaságot, ezalatt a képernyõn valaki egy palack étolajat csurgatott a serpenyõbe, hogy ezzel is tökéletesen dezinformálja a nézõket (az étolajban természetesen nincs TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti. A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra: a Koleszterin A, koleszterin sztearát vázas szénhidrát. (pontosabban többértékû alkohol, angol neve – cholesterol –, jobban kifejezi lényegét. Az „-in“ végzõdés ráadásul fehérjére utalna – A.) Ez a fajta szénhidrát (valójában alkohol – A.) testünk rengeteg molekulájá-
16
Margarin – a terminátor
ban jelen van, részben a hormonok egyik fontos komponense, részben pedig a sejtfal egyik alkotóeleme. Különbözõ származékai, illetve molekulakomplexekbe szervezõdött változatai léteznek belsõnkben. Harmadát állati eredetû táplálékkal visszük be, a többit önmagunk állítjuk elõ, ez májunk egyik feladata. • Az LDL-koleszterin, azaz az alacsony sûrûségû lipoprotein (-hez kötött), mely a vér közvetítésével a májból kerül a sejtekhez, képes a sejtfalakon lerakódni, amennyiben a máj túl sokat állít elõ belõle, sejtjeink pedig nem használják fel a teljes mennyiséget. Az LDL-koleszterin megemelkedése tehát veszélyt jelent. • A HDL-koleszterin, ami a nagy sûrûségû lipoproteintõl (hozzá kötöttõl) kapta nevét, védi az érfalakat, mégpedig úgy, hogy a már lerakódott LDL-koleszterint visszaküldi a feladónak, tehát a májnak, ahol lebomlik, majd a beleken keresztül kiürül. • A VLDL, vagyis a nagyon alacsony sûrûségû lipoprotein zsírsavait pedig azért égeti el szervezetünk, hogy szükség esetén energiához jusson. Mostanra egyértelmû, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvédõ hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és nõ az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvezõtlen koleszterinek mennyiségét, de elõsegítik a koleszterinek sejtekbe történõ beépülését. A koleszterinszint-növelõ hatás 135szörös az állati zsiradékokhoz képest. A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredetû megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezõtlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne. Általános gyulladáskeltõ hatás: Mostanra az is egyértelmû, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltõ hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), az interleukin-6 és a C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön, és az egyéb tényezõktõl függetlenül is erõteljesen növeli a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószínûségét. Érbelhártyát károsító hatás: Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsít-
ja a TFA. Csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Egyéb hatások: Amennyiben az energiabevitel 2%-át TFA-val fedezték, a nõi meddõség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett. Egyre valószínûbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. Úgy tûnik, hogy a TFA, beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózishajlamot. Mekkora a kockázat? Az összkalória-bevitelhez viszonyított mennyiséget tekintve mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. Tízezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek elõfordulását. Elméletileg több száz fajta TFA lehet, attól függõen, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, amely önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál elõfordulását. Magyarországon a halálozás 2004–2006 között évente 131.000–135.000, ebbõl a keringési eredetû halálozás 66.000–370.000 között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány évente 1000-re becsüli a TFA fogyasztására visszavezethetõ szívhalál kockázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelentõsen alulbecsült – és ez egyezik az én véleményemmel is. Az általuk megadott szám egy amerikai összefoglalón alapulhat, mely szerint az USA-ban 30.000–100.000 halál írható a mesterségesen elõállított, hidrogénezett olajok számlájára. Megbízhatóbb számítások szerint, amennyiben a mesterségesen elõállított TFA-t számûznénk az élelmiszereinkbõl, a keringési eredetû halálozás akár 22%-a megelõzhetõ lenne. Magyarországra vetítve ez az arány évi 15.000 élet idõ elõtti elvesztését (ha csak a szívhalált számítjuk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlen számot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élelmiszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyiségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%kal csökkent a keringési megbetegedések száma!
A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardon végzett kutatások szolgáltatták. Õk a vörösvérsejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták, ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mértékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fogyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztó negyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata 3,3-szoros! Az õ adataikból számolva és Magyarországra vetítve, a TFA fogyasztása legalább 15.000 idõ elõtti szívhalált és újabb 15 000 keringési eredetû halált okoz. Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsító hatásának bizonyítására? Az orvostudományi kutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kettõs vak, placebókontrollált vizsgálatok. Az ilyen vizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy nem tudja, hogy valódi hatóanyagot vagy azonos küllemû hatóanyagmentes placebót kap. Csak mikor az adatok összegyûltek, és a tanulmányt befejezik, illetve a statisztikai számítások is elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derül ki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált hatóanyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFA mentes kekszet kapna, a másik pedig, azonos küllemû, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a legpontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a kockázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azonban mára már oly sok adat gyûlt össze, hogy etikai okokból (!) nem fogadható el egy ilyen kettõs vak, hosszú távú követéses vizsgálat
A jelen helyzet itthon: Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk. Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben (OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyikben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalomra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyilvánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet, amelynek egyetlen 30 grammos szeletében több mint 1 g TFA volt. Becslések és OÉTI felméréMargarin – a terminátor
17
sek alapján itthon legalább napi 2–3 g TFA-t, szélsõséges esetben akár 25 grammot is fogyaszthatunk. A Flóra margarin gyártója (az Unilever) a termék csomagolásán – nyilván önkéntesen – elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFAmentes, a saját honlapján azonban erre már nem hivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jellegét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talán felmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyi TFA-t tartalmaz a szintén általuk gyártott Delma, Ráma, vagy a többi margarin. Ezt nem lehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyagtáblázatban a „kockamargarinok“ (Ráma, Liga, Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg. A TFA szempontjából a magyar boltok polcain lévõ margarinok lényegesen kisebb terhelést jelentenek, mint amit az ipar számára készült sütõzsiradékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásra szánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkben megjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az országokból, ahol a TFA forgalmazását korlátozták, vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérgezõ zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlátozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin, hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, felvágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpli és édességek) formájában. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján egyetlen találatot kaptam transz-zsírra, az is az angliai testvérhivatal álláspontjával foglalkozik: „Az FSA testületi ülése továbbra sem javasolja az élelmiszerek transz-zsír tartalmának kötelezõ korlátozását, mivel az angol ipar magára vállalta a termékek transz-zsírszintjének csökkentését...“ Érdekes állásfoglalás, félõ, hogy idehaza is hasonló fog születni, ha nem vigyázunk! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) illetékes osztályvezetõje annak idején azt a kommentárt fûzte az írásom bevezetõjében említett RTL Klub-riporthoz, hogy – bár nem szó szerint idézem – úgy kell annak, aki gyorséttermekbe jár. Bár az OEFI-nek számos kiadványa van az egészséges életmódról és táplálkozásról, a transz-zsírokról nem találtam említést. Csak a margarinok veszélyesek? Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat
18
Margarin – a terminátor
TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgezõ zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségestõl. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). Rengeteg sütemény és egyéb élelmiszer tartalmaz TFA-t, de számtalan édességben, kekszben, töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelentõs mennyiségben tartalmaznak TFA-t. A jelen helyzet a világban New York Város Egészségügyi Fõosztálya betiltotta, Dánia 2%ban limitálta, Kanada nemrég korlátozta a TFA gyártását, importját és felhasználását. Ausztrália most készíti elõ a TFA forgalmazását tiltó törvényt. Hollandia, Finnország és Norvégia kormányai – az élelmiszergyártókkal megegyezve – a TFA-szintet jelentõsen csökkentették. Miért ragaszkodik az ipar a TFA elõállításához? A TFA egészségkárosító hatása jóval felülmúlja az élelmiszerek növényvédõszer-maradékából adódó káros hatásokat, pedig ez utóbbi a közgondolkodásban sokkal nagyobb figyelmet kap. Túl ezen, a TFA-nak semmiféle kedvezõ hatása nincs, leszámítva, hogy az ipari élelmiszergyártás során néhány (könnyen helyettesíthetõ) elõnnyel bír. Az ipar átállása nyilván nincs ingyen, de az átállás után nincs jelentõs költségnövekedés, és az élelmiszerek élvezeti értékében sem következett be kedvezõtlen változás, amint azt a dán példa is mutatja. A válasz egyszerûnek látszik: egy kiépített technológiát kellene lecserélni, és a már legyártott zsiradékot eladni. Amennyiben a világ minden országában egyszerre tiltanák meg a TFA forgalmazását, elképesztõ mennyiségû ipari hulladékot kellene tetemes pénzért megsemmisíteni. Ha velünk etetik fel, még fizetünk is érte! Mi a megoldás? Sokan gondolják, hogy elegendõ lenne, ha az élelmiszereken feltüntetnék a TFA-tartalmat. A címkézés azonban csak a tudatos vásárlók szokásait módosítaná, és az olcsóbb élelmiszerekbe kerülne át a méreg, ahogy azt a kanadai példa is mutatja. Így az amúgy is na-
gyobb kockázatú, szegényebb néprétegek halálozását növelnénk. Elég gusztustalan megoldás lenne! Túl ezen, a gyermek-, és általában a közélelmezésben sem hozna változást a TFA-tartalom feltüntetése. Az éttermekben, menzákon, pékségekben, cukrászdákban sem lenne könnyû dolgunk, amennyiben az egyes készítmények összetevõit kellene tanulmányoznunk. Mivel a TFA-fogyasztás kedvezõtlen hatásai a napi kalória-bevitel 1%-át meghaladva már mutatkoznak, csak a TFA teljes vagy csaknem teljes kivonása fogadható el. Nyilvánvaló, hogy ha Magyarországon nem lesz rövid idõn belül teljes törvényi tiltás, elõbb-utóbb oda jutunk, hogy a világ összes megtermelt TFA-ja a hazai lakosság szervezetében fog lerakódni, hiszen lassan mindenütt korlátozni fogják a TFA forgalmazását. Dániában 2 év börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható, aki megszegi a TFA elõállítását és forgalmazását tiltó törvényt. Nálunk nincs semmilyen, a TFA forgalmazását szabályozó rendelkezés. Mégis, van olyan törvény, aminek alapján ma is büntethetõ az, aki TFA-t gyárt, tárol vagy forgalmaz: Büntetõ Törvénykönyv 279. §. (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bûntettet követ el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt gondatlanul követi el,
vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a törvénykezésben résztvevõk, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vezetõk bûnös mulasztását szankcionálná. Évente 15.000–30.000 honfitársunk idõ elõtti halála szárad a lelkükön! Dr. Lakos András, az orvostudomány kandidátusa – szkeptikus.blog
„A nyolcvanas évek elsõ harmada óta nem használok margarint. Történt ugyanis, hogy egyszer a margarin ott maradt a nyaraló (balatonfelvidéki présház) pincéjében, ahol egyébként az egerek mindent megettek, még a nagyon erõs paprikát is. A margarin ott volt egy hétig a hûvös pincében, és a legnagyobb meglepetésemre az egerek nem nyúltak hozzá annak ellenére, hogy a mûanyagdobozt teljesen lerágták a margarinról. Elgondolkodtatott. Ekkor szándékosan ott hagytam a maradék vajat, és a sült oldalas maradék zsírját. Következõ hétvégére eltûnt a vaj a papírcsomagolással együtt, valamint a disznózsír a tálkáról. Nekem ettõl kezdve mesélhetett bárki a disznózsír káros hatásairól, igenis mindig kimártogattam a tepsit, és vajat tettem a sütibe margarin helyett. Ennyi, és semmi tudományos hókusz-pókusz! – Az egerek tudták, én pedig hittem nekik: ha nekik nem jó, akkor nekem sem.”
Mikrohullám, avagy a tisztított víz Egy érdekes kísérlet, képekkel, mely bizonyítja a mikrohullámú sütõ káros élettani hatásait. Nem kell elhinni a tényt. Elég, ha személyes tapasztalatait veszi figyelembe a megrögzött mikrós-konyhatündér, még az étel íze is más. Sokat reklamálnak, trafóházak és más villamosvezetékek, átjátszó állomások mellett élõk, (lásd például a tubesi NATO-radar körüli hercehurcát), hogy a létesítmény káros a környeze-
tükre, az egészségükre. Nem véletlen, hogy hallgatnak szellemi agytrösztjeink a mikrohullámok káros hatásairól. (Elektromos ionok tömkelege lát munkához a bekapcsolás után, hogy elpusztítsa az éltetõ életet. Gondoljunk csak arra a fára amelybe villám csapott. Ugyanaz játszódik le csak kicsiben – tégy be egy kávéskanalat a mikróba és kapcsold be, ha elolvastad a használati utasítást. A kételkedõknek íme a bizonyíték, de kipróbálhatja bárki akinek van otthon mikrója. Lehet, hogy a mikróban készült ételek rendszeres fogyasztása torok, száj arc és homloküreg
Margarin – a terminátor; Mikrohullám, avagy a tisztított víz
19
problémákat (rákot) okoz? (A kérdõjel nem kellene ide, de mégis kell, mert kérdezzük, azt amit úgyis sokan tudnak, csak a bizonyított tény el van hallgatva.). Az alábbi anyagot Ms. Nenah Sylver-tõl kaptuk, és olyan fontosnak tartjuk, hogy elküldjük nektek. „Itt egy tudományosan is elfogadható kísérlet, melyet az unokám végzett el 2006-ban. Ennek során egy víztisztítón átszûrt vizet két részre osztott. Az egyik részt lábasban, tûzhelyen felforralta. A másik részt mikrohullámú sütõben forralta fel. Miután lehûlt mindkettõ, két azonos növény locsolására kezdte el használni, hogy megfigyelje, lesz-e bármilyen különbség a palánták növekedésében, ha az egyiket csak a hagyományos módon forralt vízzel, a másikat pedig a mikrózott vízzel locsolja. Úgy gondolta, hogy a mikrohullám megváltoztathatja a víz energiáját
vagy struktúráját. De még õ maga is megdöbbent a kísérlet eredménye láttán, és azon, hogy menynyire igaza volt.“
5. nap - mikrózott víz - tisztított víz
7. nap - mikrózott víz - tisztított víz
9. nap - mikrózott víz - tisztított víz
Egy hetes „palánták“ – ugyan mindkét palánta életben van, a mikrózott vízzel locsolt hervadt és beteges, míg a sima tisztított vizes élénk és egészséges.
20
Mikrohullám, avagy a tisztított víz
Sok dolog van a világon, amirõl csak késõbb derül ki, hogy egyáltalán nem, vagy nem úgy kellett volna használni. Ezért fontos, hogy legalább a figyelmet felhívjuk arra, hogy a mikró megöli az ételben az életet.
Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak? 60 évig paskoltuk a párnáját, s most jól érzi magát „kishazánkban” az ideömlõ sok szemét, legyen kaja, vagy kütyü – mindegy. Na de hogyan és miért történt? Az alapjait a szocializmussal együtt raktuk le. Csak egy példa: Talán az idõsebbek emlékeznek rá, amikor lelkes lakótelep-építéssel csúfították el városainkat, s egyetlen kaptárváros sem jött létre hatalmas étteremkomplexumok nélkül. Akkor az volt az elgondolás, hogy a „dolgozó nép” nem ér rá fõzni, tehát csarnoknyi éttermeket kell üzemeltetni, hiszen a nõk nem fognak a gyûszûnyi lakótelepi konyhákban nyolc óra munka után családi rabszolgaként üzemelni. A nõk egyenrangúak lesznek, s ugyanúgy nem tanulnak meg fõzni, ahogy sok férfi se. Aztán szépen kiderült, hogy mesterséges árakon nem lehet szolgáltatni, és az éttermek kongani kezdtek az ürességtõl. Ahogy ma a plázák kezdenek kongani a bérlõk hiányától… A két jelenségben egy közös vonás van: mindkettõt kívülrõl erõltették ránk, hiszen az ország természetes fejlõdésével köszönõviszonyban sincs. Akkor meg mi tartja el a mai „Mekiket”, kínai turkákat, gagyi diszkontokat? A válasz rendkívül egyszerû: pontosan az elmúlt 60 év tudatos, vagy éppen végtelenül buta társadalompolitikájával pénztelenné és igénytelenné tett tömegek tartják el, melyben az egyes ember korántsem önszántából vásárol ott és úgy, ahogy ez ma általános. Vedd el a tudását (az oktatás minõségét), vedd el a hitét (az erkölcsi tartását), vedd el az önbecsülését (nemzeti büszkeségét, nyelvét, mûvészetét), vedd el élete kiszámíthatóságát (tedd tönkre a kis- és középvállalkozásokat) – és utána azt tehetsz vele, amit csak
a megrendelõ akar! Kiárusíthatsz így egész országokat, betagosíthatod bármilyen multi-kulti alapú szövetségi rendszerbe, s még meg se kell magyaráznod, hogy miért igen jó az neki. A tökéletes megágyazáshoz két generácó szükséges! 60 év! Így esély sem marad a társadami túlélõ technika tudásának átadására. Ha nagy a szar, akkor mond azt nekik, hogy õk tehetnek róla, mert már „megint többet fogyasztottak, mint amennyiért megdolgoztak”. Aztán hadd jöjjön az adóprés… Beszélj a tömegeknek a másság tiszteletérõl, miközben minden eszközzel egyen sík-hülyévé alakítod a masszát. De mindezekkel párhuzamosan – de következményként is – teremts duális társadalmat! Ennek lényege pedig egy szûk réteg fényes jóléte, kiváltságos joga a tutihoz, mely alatt nincs középosztály, csak a bérrabszolgák milliónyi hada. Nekik tényleg a Meki lesz a Nyugat, a gagyi turka az élményvásárlás. Megfelelõ agymosás után talán még boldogok is lesznek, de mindenesetre egy tál lencséért újra beszavazzák majd a hatalomba saját vérszívóikat. Friss hír: A magyar „szürke marha“ olasz védjegy lett, a „Tokajin“ a tótokkal osztozunk, akik sikeresen elorozták a „kürtõs kalácsot“ védett nevet is! Csak így tovább magyar hivatali Zombi Urak! Mikor adják el egybe mind az összeset? Mert már az országot majdnem sikerült... ...és ha „bio“-t akarsz enni te kis naiv, akkor teremtsd újra a vidék Magyarországát! Addig nem lesz biztonságos a bio se. (-kara-)
Lejárt szavatosságú EU-s húsok a magyar multiknál! Teljesen törvényesen etetik meg velünk az Unió lejárt szavatosságú húsfeleslegét! Megtehetik, mert Magyarországon a szavatossági idõ 6 hónap, az EU-ban 3 hónap! A fagyasztott hús szavatossági ideje Magyarországon jelenleg 6 hónap, az uniós tagállamokban 3 hónap. Ez persze nem törvény, csak „gyakorlat“, és azt eredményezi, hogy a lejárt szavatosságú húst az EU-ból eddig Magyarországra lehetett hozni és itt értékesíteni. Történt-e ebben válto-
zás? Vannak-e az EU-ban egységes szavatossági idõk? A fagyasztott sertéshússal kapcsolatos Európai Uniós és magyar, kötelezõen alkalmazandó jogszabályi elõírások nem különböznek egymástól. A fagyasztott sertéshús eltarthatóságára vonatkozóan ajánlásként fogalmazza meg a Magyar Szabvány a 6 hónapos idõtartamot, (de akkor miért kétszer annyit???) – ami nem azt jelenti, hogy eddig az idõpontig alkalmas emberi fogyasztásra
Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak?; Lejárt szavatosságú EUs-húsok a multiknál!
21
a hús. A 6 hónapos fagyasztás után a hús minõsége károsodhat, de élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelõ továbbra is. Az Európai Unió elõírásai között nem szerepel, a megfogalmazott elõírás, miszerint az EU-ban 3 hónapig alkalmas emberi fogyasztásra a fagyasztott sertéshús. Az EU-ban a 64/433/EGK irányelv, a magyar jogrendben pedig ezzel a direktívával teljes mértékben harmonizáló, a friss hús elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet szabályozza a friss hússal kapcsolatos élelmiszerhigiéniai követelményeket. Ezen kívül az élelmiszerekrõl szóló 2003 évi LXXXII. törvény és végrehajtási rendelet elõírásai rendelkeznek a minõség-megõrzési idõtartammal kapcsolatban. A minõség-megõrzési idõtartam megállapítása a gyártó felelõsége, melyet a gyártmánylapon fel kell tüntetni. A friss húsra vonatkozó elõírások szerint a fagyasztott friss húson is fel kell tüntetni a fagyasztás évét, hónapját. A fagyasztott húsok eltarthatósági idejét viszont egyik jogszabály sem határozza meg. Az importált húst a hazai és nemzetközi elõírásoknak megfelelõen állategész-
ségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyeket a feladó ország által meghatalmazott hatósági állatorvos igazol. Ezen bizonyítványban foglaltak között az is szerepel, hogy a húst a hatósági állatorvos emberi fogyasztásra alkalmasnak minõsítette. Biztosított a hús származásának igazolása és a termék azonosítása, visszakereshetõsége. Az importból származó húst a határállomási állategészségügyi szolgálat, továbbá a rendeltetési hely szerint illetékes hatósági állatorvos a vizsgálatnak veti alá. Ezen ellenõrzések biztosítják, hogy csak emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer, jelen esetben hús, kerüljön forgalmazásra vagy további feldolgozásra. Tehát nyugi, mert jó az még...?! Legalább is jó „occsó“, s megveszi a másodrendû magyar EUpolgár. Adataink vannak tömeges fagyasztott csirkehús behozataláról évekre visszamenõen. Valamint, pl.: a Metro húspultjai ma is roskadoznak a német marhahústól, miután a magyar hízómarha termelést ügyesen nullára írták az abban érdekeltek..., ahogy régebben a birkahús termelést, libahizlalást, stb... (Forrás: Kétes Áruk.hu)
Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés? Nem feltétlenül az emberi egészség, inkább az ökológiai egyensúly felõl közelítenek a problémához. A kifogások leginkább a növényekben korábban jelen nem lévõ gének globális elterjesztésére, illetve az embernek okozott allergiás reakciókra vonatkoznak. A fogyasztók érdekében 1997 óta az európai szabályozás szerint a génkezelt élelmiszereken fel kell tüntetni ennek a tényét, kivéve ha kevesebb mint 1 százalékban tartalmaznak idegen anyagot. A szabályozás hiányosságai miatt jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, hogy az általa fogyasztott élelmiszernek hány százaléka génkezelt. A Greenpeace éppen e bizonytalanság miatt tette közzé híres fekete listáját. Az interneten bárki ellenõrizheti, melyek azok a termékek, amelyek esetében nem kell attól tartania, hogy génkezelt anyagokkal találkozik, melyek azok, ahol felmerül a gyanú, illetve azok, amelyek feltüntetik a csomagolásukon a génkezeltség tényét. Táplálkozásunkban két formában jelenhetnek meg a génkezelt élelmiszerek: egyrészt a friss termékekben (gyümölcsök és zöldségek), másrészt az olyan másodlagos
22
készítményekben, mint a paradicsomsûrítmény, a liszt, a cukor, stb. A csomagoláson való feltüntetés abban az esetben kötelezõ, ha a termék jelentõs mértékben eltér a vele azonos „eredetitõl“, vagy-is ha idegen fehérjéket vagy DNS-t tartalmaz. Mielõtt piacra dobnák ezeket a termékeket, számos tesztnek vetik alá õket, melyek során igazolják azonosságukat a nem génkezelt termékekkel – az egészségügyi kockázatokat kivédendõ. Ha ezen vizsgálatok során a génkezelt termékben nem találnak genetikailag módosított fehérjét vagy DNS-t, akkor nem szükséges a génkezelés tényét feltüntetni a csomagoláson. A transzgén kultúrák jelenléte kártékony hatással van egy lepkefajtájra, a királylepkékre (Danaus plexippus). Laboratóriumi kísérletek szerint a transzgén kukorica pollenjét elfogyasztó lepke hernyója elpusztul az anyagtól – az ügy óriási port kavart a nyugat-európai sajtóban. A génkezelt termékek iránti fokozott ellenszenvet vajon csupán a média gerjeszti? (Legújabb fejlemény, amellyel a National Geographic is foglalkozott, hogy a génkezelt növények a méhek, bogarak ki-
Lejárt szavatosságú EUs-húsok a multiknál!; Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?
pusztulását, szaporodó képességük megszûnését, kihalását eredményezi. Ennek következménye a nõvények természetes megporzásának elmaradása végett terméketlenné válnak a növények gyümölcsök. Nem lesz termés! Ha nem lennének méhek, bogarak nem lenne mit enni! De menjünk tovább. Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsan-to cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek – írták független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelû kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belsõ szerveit.) Az ökoszisztémában okozott egyensúlyi zavarokon túl a gének természetben való elterjedésétõl leginkább azért tartanak sokan, mert így a gyomirtók elleni teljes ellenállás fejlõdhet ki a növényeknél. Mi történik, ha egy génkezelt növény egy olyan génnel fertõzi meg szomszéd, vadon termõ társát, amelyet késõbb annak a szervezetébõl lehetetlen lesz kiirtani?
Potenciális veszélyforrás az egészségünkre? Minden egyes étkezés alkalmával több milliárd gént és fehérjét fogyasztunk el. Az emésztõenzimek hatására vegyi folyamatok során ezek a molekulák felbomlanak emésztõrendszerünkben. Az enzimek a komplex molekulákat egyszerû molekulákká alakítják, melyeket így a szervezet fel tud dolgozni. Ez utóbbiak képesek áthatolni a bélfalakon, hogy így a vérbe kerüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az átalakulás után a vérkeringésbe bekerült molekulák többsége nem mûködõképes. Például maguk a gének kis darabokra hullanak szét, s ezért nem jelentenek „ge-
netikai“ veszélyforrást a szervezetünk számára A transzgén növények génjeinek bevitele három veszélyt hordoz magában. Az elsõ kockázati tényezõ, hogy az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége csökken. (Érthetõbben: például az influenzának jobban kivagyunk téve, és nehezebben gyógyulunk ki belõle.) Másrészt emésztõrendszeri problémákat és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak a transzgén növények (a génkezelt növényekbe „oltott“ gének jó része az õket elfogyasztó rovarok emésztését zavarja meg – ilyen alapon az emberére is lehetnek káros hatással). Végül bizonyos esetekben a bevitt gén a növény már meglévõ génállományát módosíthatja – ez az embernél ugyanúgy allergén vagy mérgezõ hatást válthat ki. A fenti veszélyek miatt a fejlett országok jó része manapság igen szigorú törvényi szabályozásban rögzíti a génkezelt élelmiszerek forgalomba kerülését. Az ilyen élelmiszerek piacra dobása elõtti tesztek minõsége és mennyisége megközelíti egy új gyógyszer bevezetésekor alkalmazott kísérletekéit (Forrás: Mindentudás Egyeteme)
A génkezelt növények fontos bevételi forrást jelentenek a fejlett országoknak...
Földrész-szigetnyi Ökológiai LÁBNYOM A Csendes-óceán északi medencéjében kialakult szemétsziget létezésére elõször 1988-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Oceanic and Atmospheric Admi-nistration, NOAA) hívta föl a figyelmet. A szervezet akkor még csupán néhány, a tengerfelszínrõl vett vízminta vizsgálatból következtetett arra, hogy a Csendes-óceán északi medencéjének vize bizonyos, tengeráramlatok által uralt részeken mûanyaghulladékkal szennyezett. Az azóta elvégzett vizsgálatok nyomán egyre határozottabb képet kaptunk a szennyezésrõl, amely idõközben a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget néven vált ismerté. Áramlatok gyûjtik és áramlatok tartják fogva a lebegõ földrésznyi szemétszigetet A Csendes-óceán
északi medencéjét, mint a világtenger más területeit, tengeráramlatok uralják. A Csendes-óceán északi medencéjének legfõbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál ÉszakiEgyenlítõi-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro-Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén. E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben kevés faj él, jobbára fitoplanktonból. Körülbelül
Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?; Földrész-szigetnyi Ökológiai lábnyom
23
a 135. és a 155. nyugati hosszúsági, és a 35-45. északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 15 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,41-8,1 százaléka, hozzávetõleg tizenötszöröse Magyarország területének). A sziget akár több millió tonnányi hulladékból is állhat, és bizonyos vélemények szerint két egymáshoz lazán kapcsolódó rész alkotja. Mérete és sûrûsége ellenére a szennyezés nem látható a mûholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg. Project Kaisei Idén augusztusban két kutatóexpedíció indult útnak, hogy a helyszínen hajózva dokumentálják a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget öszszetételét. A Project Kaisei nevet viselõ küldetés Scripps Oceanográfiai Intézet által vezetett New Horizon nevû hajója e hét elején tért vissza San Franciscóba, míg társa, a Kaisei érkezését a jövõ hét elejére várják. Az expedícióban résztvevõ szakembereket megdöbbentette, amit tapasztaltak: bármerre hajóztak a hatalmas területen, a legkülönfélébb méretû és eredetû mûanyaghulladék lebegett a vízben mindenfelé.
A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsõként vizsgálta meg közelrõl a Csendes-óceánon hömpölygõ, több millió tonnányi mûanyaghulladékból álló szemétszõnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvõ és egyre sûrûbb szeméttengerben úszva fogadta õket. Mérgez is. Már jó ideje ismert, miként veszélyeztetik a különféle tengeri fajokat – teknõsöket, tengeri emlõsöket, madarakat – a tengerekben, óceánokban lebegõ hálómaradványok, mûanyagzacskók és egyéb hulladék. Nemrégiben az is kiderült, hogy az eddig gyakorlatilag elpusztíthatatlannak hitt mûanyag valójában meglepõen gyorsan elbomlik, és bomlásakor potenciálisan mérgezõ anyagok kerülnek a vízbe. A habosított mûanyagok közé tartozó polisztirén (PS) például egy éven belül bomlani kezd, és bomlásakor potenciálisan mérgezõ biszfenol-A (BPA) és PSoligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartását, és jelentõs hatást gyakorolhat a szaporító rendszerre.
Fogalmak, tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve (A fogalmak nem feltétlenül tartalmazzák a lexikális meghatározást.) • Dzsentlmen (gentlemen) Az anya jogán nem zsidó. (férfi, nõ) Gens (latin)- azonos õstõl leszármazó, gentile (angol) – nem zsidó faj. A zsidó törvények értelmében egy személy akkor tekintendõ zsidónak, ha anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja zsidó. • Nacionalizmus Egy nemzet, a nemzeti jellegének – erkölcsi, kulturális, gazdasági, politikai, területi szabadságjogai – megõrzése, megvédése érdekében, a tõle idegen rátelepedni, betagozódni, majd elnyomni akaró eszmék ellen fellépõ önzetlen polgári irányzata. • Liberalizmus A szabadság fennhangoztatásával, bevett erkölcsi, társadalmi és gazdasági törvények, szabályok tagadásával a feslett szabadelvûség kötelezõ kiterjesztésére törekvõ politikai irányzat. • Fasizmus A finánctõke legerõszakosabb, legönzõbb, a fizikai
megfélemlítéstõl, meg-semmisétéstõl sem visszariadó parancsuralom, mely népek, etnikumok, vallások egymáselleni gyûlöletszitásával egyeduralomra tör. • Cionizmus Semmilyen, hagyományos, kulturális, erkölcsi értéket nem tisztelõ, a bevett szokásokat kigúnyoló, romboló zsidó nacionalista mozgalom, mely a saját tõkésosztályának hatalmát szemérmetlen eszközökkel elvetemülten igyekszik kiterjeszteni más nemzetekre. • Menedzserizmus Bonyolult, átláthatatlan pénzügyi és gazdasági folyamatokban ügyeskedéssel történõ elõnyökhöz való juttatásoknak az ideológiai védelmét is ellátó vezetéselméleti irányzat. • Lobizmus A törvényhozáson kívüli körök gazdasági, politikai célkitûzéseinek érdekében az országgyûlési képviselõk, politikusok, közéleti személyek megvesztegetéssel történõ befolyásolásának irányzata.
Jelen kiadvány ingyenesen terjeszthetô, kérjük, amennyiben elolavás után egyetért a tartalmával, adja tovább! 24
Földrész-szigetnyi Ökológiai lábnyom; Fogalmak tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve
