ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 1-3. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Állam Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége
TÁJÉKOZTATÓ a XIII. magyar közbiztonság-történeti tudományos szimpozionsorozat
című szimpozionjáról.
69 Mintájú 1881-1892
91 Mintájú 1892-1924
1
1911 Mintájú 1924-1945
TARTALOM A magyar közbiztonság-történeti tudományos szimpozionsorozat rendezvényeinek jegyzéke….................... Bemutatkozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke........................................................ Bemutatkozik a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság……………………. Program……………………………………………….. Levezető elnök………………………………………... ARTNER Ramona: A Magyar Királyi Csendőrség légi-, vízi-, vasúti- és közúti-szakszolgálati ágai……………… BEBESI Zoltán: A vízi csendőrség…………………….. BODA József: Az orosz csendőrség története…………. HEGEDŰS Ernő: A Magyar Királyi Csendőrség harc-, és gépjárművei…………………………………………... KABODI Csaba: A hatóság és a közeg, a csendőri nyomozás rendje…………………………………………….. OLASZ György József: Rendvédelmi szakkifejezések készülő tezaurosza..…………………………………….. PARÁDI Ákos: A Magyar Királyi Csendőrség és a civil rendvédelem…………………………………………….. PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség szociális intézményei…………………………………………... SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség diszlokációja a visszacsatolt területeken 1938-1944………... SZAKÁLY Sándor: A magyar királyi csendőrség felügyelői 1919-1945……..................................................... VEDÓ Attila: A Francia Nemzeti Csendőrség és a Belga Királyi Csendőrtestület múltja és jelene……………………. Csendőrség-történeti kiállítás a világhálón…………… Recenzió……………………………………………… A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagjai által publikált csendőrségtörténeti monográfiák és kismonográfiák……………….. Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774 periodikában publikált csendőrség-történeti tanulmányok…………………. Csendőrség-történeti honlap a világhálón………......... Impresszum……...........................................................
2
3
4 5 6 7 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32
34
35 41 42
Magyar közbiztonság-történeti tudományos szimpozion-sorozat rendezvényeinek jegyzéke.
S.sz.
A rendezvény címe
I.
120 éve hozták létre a magyar csendőrséget.
2001.II.
II.
Csendőrség Magyarországon.
2002.II.
III.
Híven, becsülettel, vitézül.
Budapest 2003.II.14. péntek
IV.
Bűnmegelőzés a XIX-XX. századi Európában.
Kaposvár 2004.II.12.
V.
Csendőrség és a vidék közbiztonsága.
Kaposvár 2005.II.14. hétfő
VI.
125 éves a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló 1881/III.tc.
Budapest 2006.II.10.péntek
VII.
A magyar vidék rendvédelme a XIX-XX. században.
Budapest 2007.II.14. szerda
VIII.
A polgári magyar állam első központosított, közbiztonsági őrtestülete.
Budapest 2008.II.15.péntek
IX.
A Magyar Királyság közrendvédelme 1867-1945.
Budapest 2009.II.18.szerda
X.
Közrendvédelem a magyar polgári államban.
Budapest 2010.II.12. péntek
XI.
A polgári magyar állam központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség.
Budapest 2011.II.14.hétfő
XII.
A magyar vidék rendvédelme 1867-1945.
Budapest 2012.II.17. péntek
3
Helyszín, dátum
Bemutatkozik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke A jog- és államtörténet oktatása az egyetemen 1855-ben kezdődött. A német birodalom jogtörténetéről szóló első előadásokat WENZEL Gusztáv tartotta, majd ez a tudományterület fejlődött egyetemes európai jogtörténetté. A magyar jogtörténet első professzora Hajnik Imre 1872-ben foglalta el a katedráját. Ekkor a karon két jogtörténeti tanszék működött, az egyetemes és összehasonlító jogtörténeti tanszék, valamint a magyar jogtörténeti tanszék. A magyar jogtörténeti tanszéken a magyar alkotmánytörténetet és a magyar jogtörténetet oktatták. A tanszék kutatási témái voltak a magyar büntetőjog és börtönügy története, az igazságügyi politika, az erdélyi jog fejlődése, a középkori alkotmányfejlődés, a történeti jog kodifikációja, a parlamentarizmus modelljei, illetve a magyar államtan és a magyar közjog fejlődése. A tanszék oktatási feladata napjainkban a jogászképzés szakmai megalapozása, a szakjogok terminológiai és szerkezeti előtörténetének megismertetése a magyar jog főbb történeti tendenciáinak oktatásával. A tanszék a felsőbb évesek számára a magyar jogi kultúra sajátosságait, tradicionális elemeit oktatja. A politológus képzésben az európai parlamentarizmus-történet keretébe illesztve ismerteti meg a hallgatókat a magyar parlamentarizmus és a parlament történetével. A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék jelenlegi fő kutatási profilja a magyar jog intézményeinek történeti fejlődése, különös tekintettel a szomszédos országok, illetőleg Európa jogfejlődésére. A tanszék nyolc munkatársa egyéni kutatási programok mentén valósítja meg tudományos célkitűzéseit: BÓDINÉ Beliznai Kinga (magyar házassági jog, jogi szimbólumok), GOSZTONYI Gergely (médiajog története és aktuális szabályozási kérdései), HORVÁTH Attila (a kereskedelmi jog története, a diktatúrák joga), KÉPES György (az amerikai jog hatása Magyarországra), MÁTHÉ Gábor (a közigazgatás és a jogállam), MEZEY Barna (a büntetés-végrehajtási jog fejlődése), RÉVÉSZ T. Mihály (szabadságjogok, állampolgári jogok, sajtójog), VÖLGYESI Levente (az egyházjog története, műemlékvédelmi jog). A tanszék közös kutatási iránya a parlamentarizmus története és a jogi szimbólumok helye a jogfejlődésben. A tanszéken az oktatói gárda mellett 25 meghívott előadó működik, akik ügyvédek, történészek, levéltárosok, bírák és más tudósok.
4
Bem u ta tk o zik A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság Az 1990-ben alapított és 1991-ben a Fővárosi Bíróság által bejegyzett Társaságunk a magyar rendvédelem története iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése. Tagjaink a magyar rendvédelem-történet, illetve azzal rokon fegyveres testületek történeti kutatásával és oktatásával foglalkoznak. Tagságunk döntően a rendvédelmi testületek személyi állománya, közgyűjtemények munkatársai, felsőoktatási intézmények oktatói köréből kerül ki. Vannak közöttünk olyanok is, akiknek a foglalkozása ugyan nem kapcsolódik a rendvédelem jelenéhez, vagy múltjához, azonban érdeklődnek a témakör iránt, illetve valamilyen formában művelik azt pld. gyűjtők. Mintegy negyven fő rendelkezik tudományos, illetve oktatói fokozattal, melynek skálája az akadémiai tagságtól a doktor univ., illetve a professzortól a tanársegéd fokozatig terjed. Többségük napjaink magyar tudományos életének és felsőoktatásunknak elismert szakembere. Álláspontunk szerint a rendvédelem nem diszciplínát, hanem tevékenységet jelöl, amelynek elméleti alapjait számos tudományterület eredményei alkotják. A rendvédelem-történetét gyűjtőfogalomnak tekintjük, amelybe - tértől és időtől függetlenül - beletartozik az egyetemes történelem során megvalósult valamennyi rendvédelmi modell. A különböző korok rendvédelmi modelljei és azok változásai alkotják a rendvédelemtörténetet. Célunk, hogy a szakterület művelésével, az írásos források és tárgyi emlékek feldolgozásával hozzájáruljunk a magyar és az egyetemes történelem gyarapításához, rendvédelem-történeti múltunk feltárása, a tapasztalatok hasznosítása által pedig a rendvédelem fejlesztéséhez. Egyesületünk úgy véli, hogy nemzeti rendvédelem-történeti tradíciónk - elsősorban a XIX. és XX. századi hagyományaink - közkinccsé tételével a tapasztalatok megismertetésével elősegítheti a magyar rendvédelem fejlesztését, a személyi állomány identitástudatát, ezen keresztül pedig az etikai viszonyok fejlődését, valamint a lakosságnak a rendvédelmi testületekről kialakított elképzelésének a kedvezőbbé tételét. Tudományos társaságunk szakosztályai szellemi alkotóműhely jelleggel tevékenykednek. Tudományos társaságunk évente egy-két alkalommal nemzeti rendvédelem-történetünk témakörében tudományos konferenciát, a szakosztályok pedig átlag két évente szimpozionokat szerveznek. Kiadványaink a Rendvédelem-történeti Füzetek és a Rendvédelem-történeti Hírlevél periodikák, valamint A magyar rendvédelemtörténet öröksége című könyvsorozat.
5
Magyar közbiztonságközbiztonság-történeti tudományos szimpozionsorozat XIII. „AXIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek ” című szimpozionjának
PROGRAMJA 30
08 - 900 : REGISZTRÁCIÓ Levezető elnök: Dr. KABODI Csaba 900 - 915 : MEGNYITÓ 915 - 930 Dr. HEGEDŰS Ernő: A magyar csendőrség harc- és gépjárművei. 930 - 945 ARTNER Ramona: A magyar csendőrség légi-,vízi-, vasútiés közúti-szakszolgálati ágai. 945 - 1000 Dr. BEBESI Zoltán: A vízi csendőrség. 1000 – 1010 SZÜNET 1010 - 1035 Dr. SZAKÁLY Sándor: A magyar csendőrség felügyelői. 1035 - 1100 Dr. KABODI CSABA: A hatóság és a közeg, a csendőri nyomozás rendje. 1100 – 1110 SZÜNET 1110 - 1125 Dr. OLASZ György József: Rendvédelmi kifejezések készülő tezaurosza. 25 40 11 - 11 PARÁDI Ákos: A Magyar Királyi Csendőrség és a civil rendvédelem. 1140 - 1155 Dr. SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség diszlokációja a visszacsatolt területeken 1938-1944. 1155 – 1205 SZÜNET 1205 - 1220 Dr. PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség szociális intézményei. 1220 - 1235 VEDÓ Attila: A két világháború közötti francia és belga csendőrség. 1235 - 1300 Dr. BODA József: Az orosz csendőrség története. 1300 -től
HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS VITA
6
Levezető elnök
Dr. KABODI Csaba az állam- és jogtudomány kandidátusa habilitált docens
Piktogram
A rendvédelem-történeti elismerések Rendvédelem-történetért Díj Rendvédelem-történetért Érdemrend a rendvédelem-történet kiváló művelőjének Rendvédelem-történetért Érdemrend a rendvédelem-történet önzetlen támogatójának Rendvédelem-történetért Érdemkereszt a rendvédelem-történet kiváló művelőjének Rendvédelem-történetért Érdemkereszt a rendvédelem-történet önzetlen támogatójának Rendvédelem-történetért Érdemérem
7
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION A Magyar Királyi Csendőrség légi-, vízi-, vasúti- és közúti-szakszolgálati ágai. : (+36/06-20) 915-0470
ARTNER Ramona
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: — - Oktatói fokozata: Adjunktus - Kutatási területe: a német rendvédelmi szaknyelv és a polgári magyar állam közbiztonságtörténete.
- könyvek:……..……....8 - tanulmányok:..………11 - összes tudományos közleményei:…..…….19 - tudományos közleményei idézettsége: nem tartja számon Hirsch index: Nem tartja számon
Rendvédelem-történetért elismerései:
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek: A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 2 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában.
Az előadó publikációs jegyzéke: https://www.szbmrtt.atw.hu
8
ARTNER Ramona ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Magyar Királyi Csendőrség légi-, vízi-, vasúti- és közúti-szakszolgálati ágai. A csendőrség mint katonailag szervezett rendvédelmi szervezettípus eredetileg nem rendelkezett speciális szolgálati ágakkal. A XIX. század második felétől a technika fejlődésével olyan új eszközök - új vízi, légi, közúti járművek és a vasút - jelentek meg, amelyeket a XX. században már tömegesen használtak. A közlekedési infrastruktúra kiépülésé, szükségessé tette a tömeges személy- és áruforgalmat lebonyolító infrastruktúra megkülönböztetett felügyeletét és ellenőrzését, az új bűnözési metodikák felderítését és megelőzését. A kontinentális rendvédelmi modell lényegének megfelelően a rendőrségek a városokban működtek, a városok közötti térségek pedig a nemzeti csendőrségek hatáskörébe tartoztak, ezért értelemszerűen az új közlekedési lehetőségek felügyeletének igényével először a csendőrségek szembesültek. A tömeges személy- és áruszállításra alkalmas közlekedési eszközök, illetve rendszerek kiépülésével meg kellett oldani azoknak a közbiztonság igényeivel összhangban álló működését. Erre viszont a meglévő csendőrségi struktúrák csak részben voltak alkalmasak. Szükségessé vált, hogy a csendőrség típusú rendvédelmi testületeken belül olyan új szakszolgálati ágak jöjjenek létre, amelyek már alkalmasak az új helyzet kezelésére. A Magyar Királyi Csendőrség speciális szakszolgálati ágai kiépülésére döntően a XX. század első felében a két világháború között került sor.
9
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A balatoni vízi csendőrség” Dr. BEBESI Zoltán Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: a hadtudomány Ph.D. doktora, - Oktatói fokozata: adjunktus - Kutatási területe: Szervezett bűnözés, illegális kábítószer terjesztés és terrorizmus elleni fellépés.
- könyvek:…………….....… - tanulmányok:………….….3 - összes tudományos közlemények:……………..3 - tudományos közleményei idézettsége: nem tartja számon Hirsch index: nem tartja számon
Rendvédelem-történetért elismerései:
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság és a Magyar Hadtudományi Társaság tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak nem jelent meg tanulmánya ebben a periodikában. Az előadó publikációinak jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában található https://www.nke.hu
10
BEBESI Zoltán ELŐADÁS-ABSZTRAKT
A balatoni vízi csendőrség. A Balaton kedvező fekvése miatt az 1930-as évektől kedvelt pihenő helynek számított főként a nyári időszakban. Látogatottsága évről évre nőtt, ezért elengedhetetlenné vált az is, hogy a közrendet és közbiztonságot arra kijelölt csendőr egységek tartsák fenn. Fürdési idényben a székesfehérvári és budapesti csendőrkerületekből vezényeltek a feladat ellátására alkalmas személyeket, és így úgynevezett fürdőkülönítményt állítottak fel. Az évek előrehaladtával mind jobban világossá vált, hogy a Balatonon állandó jelleggel vízcsendőr őrsöt, illetve őrsöket kell létrehozni. A csendőrségi közlöny 23. számában megjelent hír, mely szerint 1942. június 5.-vel Siófokon vízi csendőrőrs került felállításra. Az őrs parancsnoka DICSŐ Mihály cső.ftörm volt. Az őrs a budapesti közlekedési szárnyparancsnokság alárendeltségébe tartozott, műszaki ügyekben pedig a közlekedési- és híradóosztály műszaki alosztályához. Az elhelyezési körletük Siófokon az Andrássy úton volt található. (Az utcát jelenlegi neve Mártírok útja). Az épület 1945-ben bombatalálatot kapott és erősen megrongálódott. A háború után helyreállították és kezdetben a Lenin kohászati művek üdülője volt, majd a MAHART-nak adták át további hasznosításra. Az épület sokáig munkásszállásként funkcionált. Megalakuláskor önálló vízi járművel a vízicsendőrség nem rendelkezett, ezért a balatoni MAHART-tól bérelt 1 db hajót 1942. végéig. 1943-ban a balatonfüredi hajógyárban elkészült az a 3 db hajó, amellyel a későbbiek során 1943-tól a vízi csendőrőrs megszűnéséig a szolgálatot ellátták. A hajók a következők voltak: Csendőr I, Csendőr II, Csendőr III. A 3 hajó közül jelen pillanatban, eredeti állapotában már csak 1 található meg, Balatonalmádiban. A Csendőr I. a hátsó részén (tükörfalnál) 1945-ben találatot kapott és elsüllyedt. A Csendőr II. és Csendőr III. hajókat a vízi csendőrök Révfülőp előtt a kis vízen akarattal elsüllyesztették, hogy ne juthasson az ellenség kezére, s a későbbiek során ezeket a hajókat üzemképes állapotba lehessen hozni. 1946-ban lelkes fiatalokból álló csoport felmerte és ezek közül a Csendőr III. a megalakuló balatoni révkapitányság első hajója lett, amely Zója néven volt ismert. A másik hajót vontatási és egyéb célokra használták. A járőr csak a vízzel szorosan összefüggő (kapcsolatos) területeken (fürdőtelepek, hajóállomások, mólók) történt esetekben járhatott el, míg minden más esetben csak akkor, ha a késedelem veszéllyel járt. Vihar esetén a csendőrhajóra vezényelt járőrök „viharkészültségben” álltak, melynél fogva képesek voltak minden vízen előforduló baleset helyszínén a legrövidebb időn belül megjelenni és a bajbajutottakon segíteni (vízből mentés, elsősegélynyújtás stb.). Ha egy vízbalesetet a csendőrhajó észlelt, teljes sebességgel a helyszínre hajózott. A csendőr hajóra vezényelt szolgálat a járőrvezetőből, a járőr társból, a hajóvezetőből és a motorkezelőből állt. Érdekesség a mostani időhöz képest, hogy a tereptárgyhoz érve a járőrhajót csak a járőrvezető és a járőr társ hagyhatta el, a hajóvezető, illetve a motorkezelő viszont nem. Itt a Csendőr II . hajó teljesített szolgálatot 1945-ig. Információim szerint a csendőr vízi őrsként szolgáló épület balatonboglári kikötőbe volt található a háborúban teljes egészében megsemmisült. A vízi csendőrség majd 4 évig működött a Balatonon de ezen rövid idő alatt is bebizonyosodott, hogy nagy szüksége van munkájukra. A fennállásuk alatt felhalmozott tapasztalatokkal és megmaradt technikai eszközeikkel nagymértékben hozzájárultak a háború után megalakuló Balatoni Rév kapitányság felalításához.
11
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „Az orosz csendőrség története.” Dr. BODA József - Tudományos fokozata: A hadtudomány Ph.D. doktora, - Oktatói fokozata: docens; - Hadtudományi Doktori Iskola témavezető oktatója. - Kutatási területe: A rendvé-delmi békefenntartás és polgári válságkezelés, válságdiplomá-cia.
Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő: - könyvek:…………….....…3 - tanulmányok:………….….9 - összes tudományos közlemények:…………….31 - tudományos közleményei idézettsége:………...……14 Hirsch index: 2
Rendvédelem-történetért elismerései:
;
;
;
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, a Magyar Kriminológiai Társaság, a Magyar Hadtudományi Társaság, a Magyar Rendészettudományi Társaság, a Magyar Repülés-történeti Társaság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Tudományos Tanács és a Rendőri Jövőkutatók Nemzetközi Szövetsége tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 6 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációinak jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában található https://www.mtmt.hu
12
BODA József ELŐADÁS-ABSZTRAKT Az orosz csendőrség története Az anyagban rövid történeti áttekintésén keresztül bemutatásra kerül, hogyan jött létre az Orosz Birodalom. Bemutatásra kerül az is, hogyan és milyen körülmények között alakultak meg az orosz rendvédelmi szervek. Ez után kerül sor az orosz csendőrség történetének bemutatására, beleértve az elődszervezetek megalakulását és feladatait. Ismertetésre kerülnek a csendőrség közrendvédelmi és egyéb feladatai. A tanulmány részletesen foglalkozik a csendőrség szervezeti felépítésével, alárendeltségével. Részletesen bemutatásra kerül a rendfokozati rendszer és az egyenruházat. Foglalkozik az írás a csendőrség különböző alakulatok feladatrendszerével, felszerelésével. A csendőrség háborús szerepvállalására is kitér az anyag és bemutatásra kerülnek a csendőrség vezetői is. A cikk bejező részeként az utódszervezetek tevékenységével foglalkozik a tanulmány.
13
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION A Magyar Királyi Csendőrség harc- és gépjárművei. : (+36/06-20) 470-8734
Dr. HEGEDŰS Ernő
Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: A hadtudomány Ph.D. doktora. - Oktatói Fokozata: — - Kutatási területe: a magyar Szent Korona őrzésének története, a légideszant és a repüléstechnikai eszközök rendvédelmi alkalmazásának története.
Rendvédelem-történetért elismerései:
@:
[email protected]
- könyvek:……..……....2 - tanulmányok:..………45 - összes tudományos közleményei:…..…….47 - tudományos közleményei idézettsége: nem tartja számon Hirsch index: Nem tartja számon
;
;
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja. A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 8 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációs jegyzéke: https://www.szbmrtt.atw.hu
14
HEGEDŰS Ernő ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Magyar Királyi Csendőrség harc- és gépjárművei.
A Magyar Királyi Csendőrség tevékenységének hatékonyságát – egyéb tényezők mellett – első sorban az ország területén egyenletes sűrűséggel elhelyezett csendőr őrsök biztosították, amelyek lehetővé tették az ellenőrzés alá vont területek viszonylag rövid idő alatti elérését. A csendőrség mobilitásának fokozására rendszerint elegendőnek bizonyult kerékpár, vagy lovak használatba vétele. Azonban 1929-1936 között fokozatosan — országos kiterjedtséggel — felállított közlekedési csendőrség munkája során már járműtechnikai eszközöket kellett igénybe venni a mobilitás fokozására. A közlekedési járőrök MÉRAY oldalkocsis motorkerékpáron, illetve Fiat-Ballila, Fiat Topolino, Steyr 50, Steyr 55, Merzedes-Benz 170-V. gépkocsikon hajtották végre feladataikat. A gépjárműpark 1943-ra elérte a 300 darabot, emellett nagyszámú motorkerékpár is alkalmazásban állt. A második világháború éveiben a csendőrség militáns jellegének fokozódásával a haderő részéről Ansaldo kisharckocsik átadására is sor került. A páncélos technikát a csendőrzászlóalj nehézfegyverszázada kapta meg, a zászlóalj egy másik századát pedig kerékpárokkal szerelték fel. Helyszínelő gépkocsiként, vagy a csendőrség központi anyagraktárának szállítóeszközeként tehergépkocsik is feltűntek a csendőrség járműparkjában.
15
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION A hatóság és a közeg, a csendőri nyomozás rendje. : (+36/06-30) 388-4082
Dr. KABODI Csaba
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: Az állam- és jogtudomány kandidátusa - Oktatói Fokozata: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara Büntetőjogi és Büntető-eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. - Kutatási területe: a büntetőjog és a büntető-eljárásjog története.
- könyvek:……..……....6 - tanulmányok:..………15 - összes tudományos közleményei:…..…….21 - tudományos közleményei idézettsége:…………...7 Hirsch index: 2
Rendvédelem-történetért elismerései:
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, a Börtönügyi Társaság tagja. A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak nem jelent meg tanulmánya ebben a periodikában. Az előadó publikációs jegyzéke: https://www.mtmt.hu
16
KABODI Csaba ELŐADÁS-ABSZTRAKT A hatóság és a közeg, a csendőri nyomozás rendje.
A Bűnvádi Perrendtartás szerint a büntetőeljárás központi eleme a bírósági szakasz, érdemi része pedig a főtárgyalás. Minden, ami előtte történt: előkészítő eljárás. Ennek viszont meghatározó szerepe volt mind a bűntett felderítése, mind pedig a bűnelkövető kézre kerítése során. A nyomozás feladata azoknak az adatoknak a kipuhatolása és megállapítása, amelyek a vád emelése kérdésében a vádló tájékoztatására szükségesek. A nyomozást a kir. ügyészség rendelte el. A nyomozási cselekmények teljesítése a rendőri hatóságok és közegek feladata volt. A bűnügyi nyomozást a „falusi Magyarország” tekintetében – jószerivel kizárólagos jelleggel – a csendőrség altisztjei és legénysége folytatta le. Az első ötven évben minden bűncselekményt az őrs egyenruhás járőre nyomozott. A testület akkor még nem rendelkezett különleges célokra kiképzett csendőrökkel. 1930-ban egy belügyminiszteri rendelet felállította a nyomozó osztályokat és alosztályokat. Az alosztályok parancsnoka – megemelt szakmai követelmények miatt – százados volt két – három beosztott tiszttel. A legénységet az őrsök állományából választották ki, akiknek nyomozó-tanfolyamot kellett végezniük. A nyomozó alosztályokat felszerelték kellő bűnügyi technikával, amelyek laboratóriumi vizsgálatot is tudtak végezni. A helyszíni szemlékhez korszerűen berendezett ”helyszínelő gépkocsi”-t használtak. Híres volt a csendőri nyomozás hatékonysága, az ügyek több mint 90%-át felderítették. Ennek magyarázatát keresve legalább három tényezőt kell kiemelni. Egyrészt a „csendőri szellemiséget”: a feladatnak alárendelt életmódot, és hivatástudatot, másrészt a pontos helyi és személyi ismertet, és harmadrész – de nem utolsó sorban – a szakmai felkészítést és a folyamatos „továbbképzést”.
17
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „Rendvédelmi szakkifejezések készülő tezaurosza.” : (+36/06-30) 394-3859
Dr. OLASZ György József
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: Az újlatin nyelvészet Ph.D. doktora - Oktatói Fokozata: docens - Kutatási területe: rendvédelmi szakterminológia összehasonlító elemzése a magyar és az újlatin nyelvekben
- könyvek:……..……....6 - tanulmányok:..………15 - összes tudományos közleményei:…..…….21 - tudományos közleményei idézettsége:…………...7 Hirsch index: 2
Rendvédelem-történetért elismerései: —
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja. A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 1 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációs jegyzéke: https://www.mtmt.hu
18
OLASZ György József ELŐADÁS-ABSZTRAKT Rendvédelmi szakkifejezések készülő tezaurusza. Az átalakuló modern európai társadalmak az utóbbi évtizedekben a rendvédelem területén is sok változáson mentek keresztül. E változások során kifejezések keletkeztek, váltottak jelentést vagy avultak el. Indokoltnak tűnik tehát, hogy e szakkifejezéseket enciklopédiaszerű, visszakereshető rendszerbe foglaljuk, utalva történetükre, jelentésváltozásaikra, jelentéstartalmuk valóság hátterére. Reményeink szerint a munka, ha elkészül, egyaránt lesz alkalmas kutatási segédeszköz a szakterület művelői és ismeretterjesztő mű az érdeklődők, laikusok számára. A visszakereshetőségre jól bevált forma a tezaurusz, amelyből nem egy készült Magyarországon és más országokban is az elmúlt évtizedek során. A készülő munka ezen példák alapján foglalja majd rendszerbe a Kiegyezés korától napjainkig terjedő időszak rendvédelmi kifejezéseinek lehető legteljesebb tárházát, biztosítva a lehetőséget a későbbi bővítésre is, a szakterület folyamatosan változtatja arculatát, ami új kifejezések megalkotását is megkívánja. A történeti és leíró rendszerezés e formája reményeink szerint az új terminusok frappáns formájának megválasztásánál is hathatós segítséget nyújt majd. Az előadásban felvázolom és példákkal illusztrálom a születendő mű szerkezetét, vezér- és egyéb deszkriptorait, hivatkozásrendszerét, bemutatva a források tervezett feldolgozási módját.
19
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A Magyar Királyi Csendőrség és a civil rendvédelem.” : (+36/06-70) 326-1150
PARÁDI Ákos
- Munkásságában az általa gondozott szakterület szakértője. - Kutatási területe: a polgári magyar állam civil rendvédelme
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos köz-léssel szemben támasztott igényeknek megfelelő: - könyvek: nem tartja számon - tanulmányok: nem tartja szmon - összes tudományos — közleményei: nem tartja számon - tudományos közleményei idézettsége: nem tartja számon Hirsch index: nem tartja számon
Rendvédelem-történetért elismerései:
;
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 1 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában.
Az előadó publikációs jegyzéke: Nem rendelkezik nyilvános adatbázisban elhelyezett publikációs jegyzékkel.
20
PARÁDI Ákos ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Magyar Királyi Csendőrség és a civil rendvédelem.
A polgári magyar állam időszakában az állami fegyveres rendvédelmi testületek támaszkodhattak a tulajdon védelmére, az értékek óvására szervezett társadalmi indítatású rendvédelmi szerveződésekre. A nemzet érdekében működtetett infrastruktúrák és a nemzeti értékeket képviselő épített és természetes értékeket olyan őrségek őrizték, amelyeknek a költésgeit nem az állam fedezte. E szervezetek foglalkoztatói a tulajdonosok voltak (erődbirtokosok, MÁV, víztársaságok stb.) Ezek az őrségek hálószerűen lefedték az ország teljes területét. Lényegében nem lehetetett elkövetni törvénysértést anélkül hogy a civil a rendvédelem tagjai azt ne észlelték volna. A civil rendvédelembe való bekerülés előfeltétele volt. Az adott szakterület ismerete mellett az állam által előírt rendvédelmi tudás megszerzése melyre akkreditált tanfolyamok elvégzése során nyílt lehetőség. A tanfolyamon résztvevőknek pedig tudásukról állami bizottság előtt kellett beszámolniuk. Az így szerzett képesítés birtokában vehették fel a tulajdonosok a civil rendvédelemre szakosodott személyzetet. Az állami rendvédelmi testületek és a civil rendvédelem között a kapcsolat kiváló volt. A törvény ellen vétőket működési területükön a civil rendvédelem tagjai fogták el, elkobozva törvénysértési eszközeiket, majd adták át a kihívott állami rendvédelmi testületek tagjainak. Ez a rendszer példamutatóan működött rendkívül takarékos módon, de nagy eredményességgel.
21
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A Magyar Királyi Csendőrség szociális intézményei.” : (+36/06-30) 912-7651
@: paradi.jozsef @gmail.hu
Dr. PARÁDI József
Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: bölcsészdoktor, a hadtudomány kandidátusa - Oktatói Fokozata: nyugalmazott főiskolai tanár, az ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék külső munkatársa, a Hadtudományi Doktori Iskola témavezető oktatója. - Kutatási területe: a magyar rendvédelem története 1867-1945
- könyvek:………………7 - tanulmányok:…………99 - összes tudományos közleményei:………...178 - tudományos közleményei idézettsége:……….…610 Hirsch index: 18
Rendvédelem-történetért elismerései:
;
;
;
;
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnöke, a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. és a Rendvédelemtörténeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Preasidii Ordinis) főszerkesztője és „A magyar rendvédelem-történet” című könyvsorozat szerkesztője.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 51 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában.
Az előadó publikációinak jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában található https://www.mtmt.hu
22
PARÁDI JÓZSEF ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Magyar Királyi Csendőrség szociális intézményei.
A Magyar Királyi Csendőrség személyi állományának humán viszonyrendszere alapvetően megegyezett ugyan a társ fegyveres szervezetek tagjaival és a közigazgatásban alkalmazotakkal, azonban a speciális szolgálat ellátásukból fakadóan az élet- és munkakörülményeik sajátosak voltak. Azért tehát, hogy a Magyar Királyi Csendőrség speciális körülmények között élő tagjai számára is biztosíthatóvá váljanak a közigazgatás más területein dolgozók lehetőségei, a testület számára speciális intézményeket hoztak létre. Ilyenek voltak az alapítványok, a különböző egyesületek, és más állami intézmények is.
23
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A Magyar Királyi Csendőrség diszlokációja a visszacsatolt területeken 1938-1944.” : (+36/06-30) 566-7122
@:
[email protected]
Dr. SUBA János
Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- A történelem segédtudományainak egyetemi doktora és a történeti földrajz Ph.D. doktora - Oktatói fokozata: — - Kutatási területe a magyar államhatár geodéziai elhelyezkedésének és jelölésének története., valamint a haderő és a rendvédelmi szervezetek térbeli elhelyezkedésének térképi jelölése a Kárpát-medencében
Rendvédelem-történetért elismerései:
- könyvek és könyvrészek: 2 - tanulmányok:…………149 - összes tudományos közleményei:………….151 Hirsch index: Tudományos műveire való hivatkozásokat nem tartja számon.
;
;
;
;
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnökségi tagja. A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Alapítvány elnöke. A rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. és a Rendvédelem-történeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1785-3257. szerkesztőségi tagja. A Magyar Hadtudományi Társaság tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 43 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációinak jegyzéke a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság honlapján található https://www.szbmrtt.atw.hu
24
SUBA János ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Magyar Királyi Csendőrség diszlokációja a visszacsatolt területeken 1938-1944.
A Magyar Királyi Csendőrség az 1938-ban visszacsatolt felvidéki, 1939-ben visszatért kárpátaljai és 1940-ben visszakerült észak-erdélyi, végül pedig az 19471-ben visszacsatolt délvidéki területekre a Magyar Királyi Honvédséggel együtt vonult be. A magyar csendőrség tehát — hasonlóan a korabeli társ magyar rendvédelmi testületekhez — már a katonai közigazgatás idejében aktívan működött a visszacsatolt területeken. A csendőrségnek a visszacsatolt területekre telepített alakulatai számára a katonai közigazgatás időszakára megszabott feladatok között szerepeltek a teendői. A katonai közigazgatás időszakában a testületnek nem csupán a leendő objektumainak a zömét kellett kialakítania a visszatért területeken, hanem az alapfeladatai ellátását is el kellett kezdenie. A vezetés tehát arra törekedett, hogy a visszacsatolt területeken működő csendőrség minél hamarabb és végleges jelleggel használatba vehesse az objektumait. Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Királyi Csendőrség a visszacsatolt területeken a trianoni békediktátum előtt is használt épületeit vehette ismét birtokba. E birtokba vételnek döntő többségében nem volt különösebb akadálya, mivel az elcsatolt területeken működő államok a Magyar Királyi Csendőrség objektumait ugyancsak csendőrségi célokra hasznosították.
25
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A magyar királyi csendőrség felügyelői 1919-1945.” : (+36/06-20) 910-5291
Dr. SZAKÁLY Sándor
- Tudományos fokozata: MTA doktora, - Oktatói fokozata: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-tudományi Kara Új és Jelenkori Magyar Történeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. - Kutatási területe: a XIX-XX. századi magyar had- és sporttörténet, különös tekintettel különös tekintettel a Magyar Királyi Honvédség, a Magyar Királyi Csendőrség, tisztkép-zésének történetére.
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő: - könyvek:……..……...11 - tanulmányok:..………60 - összes tudományos közleményei:…..……250 - tudományos közleményei idézettsége:……..…..573 Hirsch index: 12
Rendvédelem-történetért elismerései:
;
;
;
;
A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnökségi tagja. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagja. A Magyar Történelmi Társulat alelnöke. Az Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság választmányának tagja. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány kurátora. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori Tanácsának tagja. A Hadtörténelmi Közlemények, a Bécsi Magyar Napló, a Magyar Napló szerkesztőbizottsági tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 8 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációinak jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában található https://www.mtmt.hu
26
SZAKÁLY Sándor ELŐADÁS-ABSZTRAKT A magyar királyi csendőrség felügyelői 1919-1945 A magyar királyi csendőrség legfelsőbb katonai vezetője a magyar királyi csendőrség felügyelője volt, aki a magyar királyi csendőrség „élén állt”. A testület kettős alárendeltségéből adódóan a felügyelők a legtöbb esetben a magyar királyi honvédség állományából kerültek ezen beosztásba, szinte kivétel nélkül bárminemű csendőrségi szolgálat nélkül. (Néhány esetben a csendőrség felügyelő helyettesének beosztásába kerültek és egy esetleg kétesztendei felügyelő-helyettesi szolgálat után kerültek a testület élére.) 1919 és 1945 között a testületben a csendőrség felügyelője szolgálati állást tizenegy fő töltötte be, illetve az 1944 novemberében bekövetkezett szervezeti változások okán még egy fő jöhet számításba, hiszen a csendőrség és rendőrség főfelügyelője alatt a csendőrség felügyelője szolgálati állás is megmaradt, így az azt betöltő személy is bevonható a vizsgálatba. A jelzett tizenegy/tizenkét fő közül mindössze négy olyan személy található, aki a csendőrségnél teljesített több éves szolgálat után került ebbe a beosztásba, míg a többi hét/ nyolc fő csak, mint a csendőrség felügyelője, illetve főfelügyelője került a testülethez. De kik is voltak ezek a személyek? Milyen családi háttérrel rendelkeztek? Hol és mikor végezték iskoláikat, Miként alakult katonai, illetve csendőri pályafutásuk és mi lett a sorsuk a testület megszüntetését követően? Ezeket a kevésbé ismert adatokat összegzi az előadás és rajzol meg néhány kisebb portrét is a tizenegy/tizenkét tábornok közül néhányról.
27
ELTE-ÁJK 1053. Budapest, Egyetem tér 13. 2013. II. 15. Péntek ELTE-ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék SZBMRTT. Cső.tört. Szakosztály Rendvédelem-történeti Füzetek szerkesztősége „A XIX-XX. századi európai és magyarországi csendőrségek”
című XIII. MAGYAR KÖZBIZTONSÁG-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS SZIMPOZION „A Francia Nemzeti Csendőrség és a Belga Királyi Csendőrtestület múltja és jelene.” : (+36/06-30) 963-6169
VEDÓ Attila
@:
[email protected] Az előadó szerzőségével publikált, a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő:
- Tudományos fokozata: — - Oktatói fokozata: — - Kutatási területe: a magyar államhatár jelek és a Magyar Királyi Csendőrség története.
- könyvek és könyvrészek: 1 - tanulmányok:…………...6 - összes tudományos közleményei:……………7 - tudományos közleményei idézettsége: nem tartja számon Hirsch index: nem tartja számon.
Rendvédelem-történetért elismerései:
Fontosabb tudományos közéleti tagságok és tisztségek A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnökségi tagja.
A Rendvédelem-történeti Füzetekben (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774. publikált tanulmányai: Az előadónak 4 tanulmánya jelent meg ebben a periodikában. Az előadó publikációinak jegyzéke a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság honlapján található https://www.szbmrtt.atw.hu
28
VEDÓ Attila
ELŐADÁS-ABSZTRAKT A Francia Nemzeti Csendőrség és a Belga Királyi Csendőrtestület múltja és jelene. Ahogy a mai magyar rendőrök, a Magyar Királyi Csendőrség személyi állománya is élénk érdeklődést mutatott más országok rendvédelme, különösen a külföldi csendőrtestületek szervezete és tevékenysége iránt. A francia csendőrség több ízben képezte ismeretterjesztő cikksorozatok tárgyát a Csendőrségi Lapok* hasábjain, melyből megismerhető és nyomon követhető a szervezet fejlődése. Előadásomban a XX. század első évtizedeiben a magyar csendőrök számára bemutatott testület és a jelenleg is működő Francia Nemzeti Csendőrség szervezeti és személyi viszonyait állítom párhuzamba. A Belga Királyi Csendőrtestületet indokolt a francia példával együtt tárgyalni, hiszen a két szervezet erőteljesen hatott egymásra. Mivel a belga csendőrségről is rendszeresen születtek cikkek a Csendőrségi Lapokban, alkalmunk nyílik a szervezet fenti analógia szerinti bemutatására. Az előadás végigkíséri a testület fejlődésének jelentősebb eseményeit egészen a 2001-ben bekövetkezett megszűntetéséig. A két csendőrtestület párhuzamos bemutatásával bepillanthatunk egy még működő, és egy azóta már feloszlatott csendőrség múltjába a hajdani magyar csendőrök szemüvegén keresztül. Mai változó rendvédelmünkben a szervezetek értékekre, hagyományokra szomjaznak, melyekért szívesen fordulunk külföldi fegyveres testületekhez. Mielőtt azonban a jelenből merítenénk, meg kell ismernünk a példaként felhozott szervezetek múltját és fejlődését, melyhez előadásommal és későbbi tanulmányommal kívánok hozzájárulni.
* A Csendőrségi Lapok a Magyar Királyi Csendőrség képes folyóirata volt, amely döntően havi sűrűséggel jelent meg 1907-től 1945-ig. 1920-tól 1923-ig — négy éven át — szünetelt a folyóirat kiadása. A Csendőrségi Lapokat oktatási és tájékoztatási célzattal, tudományos ismeretterjesztő jelleggel, a csendőrség szolgálati feladataival valamilyen módon összefüggő témakörökre kiterjedően csendőrtisztek szerkesztették csendőröknek. A laphoz azonban a törvénykövető magatartást tanúsító állampolgárok is hozzáférhettek. A csendőrségi lapokból minden csendőrségi objektumba jutott példány. A lap komoly szerepet kapott a testület személyi állományának a nevelésében, a testületi szellem formálásában, az identitástudat alakításában. A folyóirat számait— néhány példánytól eltekintve, amelyekhez csak külön engedéllyel lehetett hozzájutni — a pártállam időszakában megsemmisítették. A rendszerváltás utána a lap zárolását feloldották ugyan, ettől azonban az elérhető példányszám nem gyarapodott. A rendszerváltás óta eltelt csaknem 1/4-ed évszázad alatt a magyar állam nem talált lehetőséget arra, hogy a megmaradt példányokat digitalizálva lehetővé tegye a folyóirathoz való hozzáférést. Amerikában élő magyar származású orvos család azonban — más csendőrség-történeti dokumentumok mellett — a Csendőrség Lapok számait digitalizálta és a világhálón a http://www.csendor.com honlapcímen mindenki által hozzáférhetővé tette. Az előadás ennek a hasznosításával készült el. (a szerk.)
29
PARÁDI József Csendőrség-történeti kiállítás a világhálón. A rendszerváltás után a harmadik csendőrség-történeti kiállítás volt megtekinthető a Hadtörténeti Intézet és Múzeum termeiben 2011-ben. A kiállítás megnyitójára 2011. II. 14.-én — a Magyar Királyi Csendőrség napján — került sor ünnepélyes keretek között, amelyen a házigazda szervezet képviselői mellett a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság és a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség képviselői is részt vettek a témakör kutatói és az érdeklődők társaságában. A kiállítás — a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyakorlatához képest — viszonylag hosszú ideig tartott nyitva, mivel a bezárására 2011 őszén került sor. A politikai prekoncepciótól mentes hangvételű, a történelmi tényeket objekivitással kezelő kiállítást számosan megtekintették, közülük sokan személyesen is gratuláltak a kiállított tárgyak döntő többségét nyújtó gyűjtőnek dr. LÓRÁNT Csabának, aki a kiállítás kialakításában is jelentős szerepet vállalt. 1945 előtt a Magyar Királyi Csendőrségnek külön állandó kiállítása volt a Hadimúzeumban, emellett pedig a csendőr kerületeknél is kialakítottak állandó testület-történeti kiállításokat. Az 1945 utáni politikai csatározások kapcsán azonban ezek megsemmisültek. A pártállam időszakában pedig nem .volt lehetőség a témakört bemutató kiállítás létrehozására. A rendszerváltást követően nyílt újra lehetőség csendőrség-történeti kiállítás létrehozására. Erre először az emigráns csendőrök által létrehozott torontói csendőrség-történeti gyűjtemény hazaszállítását követően került sor a Hadtörténeti Intézet Múzeumában, majd a kiállítási anyag lekerült a tarnamérai rendvédelem-történeti alapítvány kiállító termeibe. A financiális gondokkal küzdő szervezet azonban nem tudta vállalni az állandó kiállítás költségeit, ezért az anyag visszakerült a Hadtörténeti Intézet és Múzeum raktárába. Hosszú csipkerózsika álmából keltették föl a több kontinenst bejárt történelmi relikviákat a csendőrség-történeti kiállítás szervezői, amikor dr. LÓRÁNT Csaba gyűjteménye mellett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum birtokában lévő tárgyakat is kiállították „A polgári magyar állam katonailag szervezett központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség »Híven, becsülettel, vitézül!«” című kiállításon. A kiállításra 45 képet tartalmazó 34 oldalas kiállítási kalauz készült, amelyben a dualizmuskori és a két világháború közötti csendőr eskü és a csendőr tízparancsolat, valamint a csendőr induló szövege is szerepel. A kiállítási kalauz tartalmazza továbbá a testület történetét ismertető bemutatót, valamint a magyarországi csendőrség-történeti kiállítások históriáját közlő tájékoztatót. A kalauzhoz 85 oldalas melléklet is készült, amelynek a gerincét a testületre vonatkozó jogszabályok jegyzéke képezi. Emellett azonban megtalálható benne a testület felügyelőinek névjegyzéke, továbbá a testület-
30
történeti szakirodalom-jegyzék, valamint a Magyar Királyi Csendőrség első felügyelőinek rövid életrajza. E kiadványok digitalizált formában megtalálhatók a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság és a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség honlapján: https://www.szbmrtt.atw.hu http://www.csendor.com A polgári magyar állam katonailag szervezett központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség »Híven, becsülettel, vitézül!«” című kiállítás megnyitója
Forrás ! http://www.honvedelem.hu/cikk/24343/%E2%3F%BEhiven,becsulettel,-vitezul%E2%3F%BB- Baloldalon, civilben dr. LÓRÁNT Csaba a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja; - Középen, egyenruhában dr. KEDVES Gyula ezredes a Hadtörténeti Múzeum igazgatója; - Jobboldalon civilben dr. PARÁDI József a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnöke.
31
RECENZIÓ A Magyar Királyi Csendőrség történetét három ízben dolgozták fel — nem számolva az egyes részidőszakokat, vagy részterületeket bemutató alkotásokat — először 1920-ban PRESZLY Lóránd, majd 1980-ban az emigrációban REKTOR Béla és 2012-ben PARÁDI József. A csendőrséget Magyarországon három ízben hozták létre és szűntették meg. Először a neoabszolutizmus hozta létre a császári csendőrséget 1849-ben, mivel a Habsburg hatalom kinyilvánította, hogy a rend fenntartása birodalmi ügy. A kiegyezéssel a császári csendőrséget — Erdély és Horvátország kivételével — megszűntették ugyan a Magyar Szent Korona alá tartozó területeken, azonban gyorsan kiderült, hogy a polgári rend fenntartása érdekében a testületre szükség van, ezért 1881ben már magyar szervezetként ismét létrehozták a csendőrséget. A Magyar Királyi Csendőrséget a Tanácsköztársaság oszlatta fel, azonban a Tanácsköztársaság leverését követően a testületet harmadszor is újjászervezték. Legutoljára a szervezetet 1945-ben oszlatták fel. A testület létrehozásának mindhárom alkalommal szakmai, míg a feloszlatásának deklaráltan politikai okai voltak. Amikor a polgári magyar állam megerősítése volt a cél a csendőrséget létrehozták, amikor pedig ettől eltérő célokat követtek a testületet mellőzték. A könyv kézirata — néhány apróbb kiegészítéstől eltekintve — több mint egy évtizede elkészült. Mégis csak 2012-ben kerülhetett nyomdába a témát övező neuralgikus légkör miatt, pedig a szerző egyik — talán a legfontosabb — célja éppen az, hogy a hisztérikus légkörből az egzakt feldolgozás talajára segítse a témakört. Az alkotás elején bemutatásra kerül a téma historiográfiája, majd kilenc fejezetben ismerkedhet meg az olvasó a testület tevékenységének főbb területeivel. Ezen felül külön fejezetben tárul az érdeklődők elé a testület előtörténete, illetve a szervezet megszűntetését követő időszak. A kötet korrekt jegyzetapparátust, forrás- és irodalomjegyzéket, 10 mellékletet, 21 jellemző csendőr tiszti életutat, valamint 48 — a testület életét bemutató — fényképet tartalmaz. A könyv címnegyedívét követően — színes kép formájában — a történelmi Magyarország közép címerét, valamint a testületi jelvényeket tartalmazza. Az A/5 méretű, mintegy 300 oldal terjedelmű könyvben — prekoncepciómentesen, az objektív történelemszemléleten nyugvó — testülettörténeti bemutatás valósul meg. A mű a tudományos közleményekkel szemben támasztott igényeknek megfelel. Az alkotás tartalmi elemei a tudományos fórumokat bejárták és ott megvédésre kerültek. Nyelvezete közérthető, szerkezeti felépítése logikus. Forrás- és szakirodalom-feldolgozása átfogó és pontos.
32
33 33
A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagjai által publikált csendőrség-történeti monográfiák és kismonográfiák
1
CSAPÓ Csaba: A Magyar Királyi Csendőrség története 18811914. Pécs, 1999, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. 186 p. HU-ISBN 963 9079 40 5 /Pannónia Könyvek./ HU-ISSN 0237-4277. 2
KAISER Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség története a két világháború között. Pécs, 2002, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. 174 p. HUISBN 963 9079 82 0 /Pannónia Könyvek./ HU-ISSN 0237-4277. 3
PARÁDI József: A határszéli csendőrség 1891-1914. Budapest, 1984, Határőrség. 95 p. ill. HU-ISBN — 4
Idem: Csendőrség a határőrizetben. Budapest, 2003, Tipico Design. 186 p. HU-ISBN 963 7623 31 0. /Rendvédelem a határokon a XIX-XX. században 1./ HU-ISSN — 5
Idem: A Magyar Királyi Csendőrség. Az első magyar polgári, központosított, közbiztonsági őrtestület 1881-1945. Budapest, 2012, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság. 282 p. HU-ISBN 978 963 08 4794 0. /A magyar rendvédelemtörténet öröksége, 2./ HU-ISSN 2062-8447. 6
SZAKÁLY Sándor: A magyar tábori csendőrség. Budapest, 1990, Zrínyi Kiadó, 154 p. HU-ISBN 963 326 560 6. 7
Idem: A magyar tábori csendőrség története 1938-1945. Budapest, 2000 (Az előző — A magyar tábori csendőrség című — kiadás javított, bővített és átdolgozott változata.), Ister Kiadó. 173 p. HUISBN 963 9243 28 0.
1 34
Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774 periodikában publikált csendőrség-történeti tanulmányok Alapítva 1990-ben, 2012. év végéig publikálva XXII évfolyam 26 számában 375 tanulmány, közülük 36 szerző tollából 78 tanulmány csendőrség-történeti tartalmú. A 2012-ig publikált 26 szám közül a 8. és a 24. számok csendőrség-történeti tartalommal tematikusak. A publikált tanulmányok összesített jegyzéke — a 18. számmal kezdődően — megtalálható a számok végén, az összesített tartalomjegyzékben. A periodikában — amely általában évente kétszer jelenik meg — a nemzeti rendvédelem-történetünk témakörébe tartozó tartalmú és a tudományos közléssel szemben támasztott igényeknek megfelelő tanulmányok jelennek meg. Az egyetlen magyar nyelvű folyóirat, amely a nemzeti rendvédelem-történet témakörében készített tudományos alkotások publikálását tekinti hivatásának. A XV.évf. (2008) 18. számmal kezdődően a periodika — letölthető formában — elérhető az interneten a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság honlapján: http://www.szbmrtt.atw.hu vagy az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központjának Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum honlapján: http://www.epa.oszk.hu A számok visszamenőleges digitalizálása elkezdődött. A periodikát a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottsága 2008-ban a szakterület mérvadó folyóiratává nyilvánította. A Magyar Tudományos Akadémia által szerkesztett Magyar Tudományos Művek Tára a folyóiratot a törzsanyagába felvette. A periodika a XV.évf. (2008) 18. számmal kezdődően 8 indexel rendelkezik. Az indexek: Citációs index publikációk és kéziratok ; Citációs index periodikák ; Citációs index levél-, irat- és dokumentumtárak ; Citációs index jogszabályok ; Index nominum ; Index geographicus ; Index chronologicus ; Index organicus.
2 35
0009 SZAKÁLY Sándor: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének tábori csendőrsége…………………………
A rendvédelem fejlődése a XIX-XX. században I.évf.(1991) 1.sz. 0001 SZAKÁLY Sándor: Néhány gondolat a volt Magyar Királyi Csendőrségről………...
38-44.
Tradíció és korszerűség II.évf.(1992) 3.sz. 0002 PARÁDI József: A dualizmus közrendvédelmi szerveinek jellemzői és tevékenységük tapasztalatai..................................... 0003 SZAKÁLY Sándor: A két világháború közötti rendvédelmi szervek tevékenységének néhány jellemzője….................................. A dualista Magyarország rendvédelme III.évf.(1993) 4.sz. 0004 FORRÓ János: A csendőrség története. A csendőr őrs........... 0005 SÁGVÁRI György: Csendőr és rendőr egyenruhák a dualizmuskori Magyarországon………. 0006 SZAKÁLY Sándor: A magyar királyi csendőrség, az első központosított magyar közbiztonsági őrtestület……………...
29-34.
0008 KOMÁROMI Gábor: A Magyar Királyi Csendőrség szervezeti változásai 1919 és 1925 között………..………….
122-129.
Háborúból diktatúrába VI.évf.(1996) 7.sz. 0011 KESERŰ István: Rendőrség és csendőrség Magyarország hadba lépésétől a hadműveletek befejezéséig……..
35-45.
A napóleoni közbiztonsági őrtestület útja Párizstól - Itálián és Ausztrián keresztül – 132-151. Budapestig VII.évf.(1997) 8.sz. 0012 BACSA Gábor: A csend161-169. őrség részvétele Zala megye határőrizetében……………...
5-11.
0013 CSAPÓ Csaba: A Magyar Királyi Csendőrség fegyver51-58. használati jogáról 1881-1914….
12-16.
0014 CSÓKA Ferenc: Csendőrség és hírszerzés 1930-1945
17-20.
0015 DOMOKOS Sándor: A Kanadai Királyi Lovas Csendőrség…………………………
21-26.
Háború, forradalom, trianon IV.évf.(1994) 5.sz. 0007 HESZTERA, Franz: A csendőrség parancsnoklási rendszere 1850 és 1993 között……….
A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme V.évf.(1995) 6.sz. 0010 SZAKÁLY Sándor: A Magyar Királyi Csendőrség 1919-1941………………….
21-28.
55-58.
28-35.
0016 ERNYES Mihály: Pandúrság helyett csendőrség Baranyában…………………….. 90-91.
3 36
27-33. .
0017 FAZEKAS Csaba: A csendőrség és a történelmi egyházak kapcsolatai a Horthykorszakban az el nem ismert felekezetek kezelése tükrében…. 0018 FORRÓ János: A csendőrkerület rendvédelmi tevékenységének értékelése……………….. 0019 KAISER Ferenc: Az őrs mindennapi élete….................. 0020 KESERŰ István: A Magyar Királyi Csendőrség a második világháború hadműveleteiben. 0021 KISS Gábor: Csendőrök az emigrációban……………… 0022 KISS István Géza: A magyar királyi csendőrség hagyományai, muzeális emlékanyagainak őrzési helyei hazánkban és külföldön……. 0023 KOVÁCS Jenő: Hadifogságom éveiről…………............ 0024 LUGOSI József: A Wrendl fegyverek………………………………. 0025 ŐRY Károly: Maréchaussée-tól a Gendarmerie Nationale-ig (A francia csendőrség történeti előzményei)………...... 0026 PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség megalakulása és működése 1881-1918……….. 0027 RAVASZ István: Csendőrpuccs vagy zászlószentelés? A budapesti deportálások leállítása. 0028 SALLAI János: A határszéli csendőrség fegyverhasználata…… 0029 SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség szerepe az északi demarkációs vonalon 1919-1923...
34-40.
41-45. 46-56.
0030 SZAKÁLY Sándor: A Magyar Királyi Csendőrség 1919-1941………………….
95-102.
0031 SZELEI József: Katonából csendőr, csendőrből járőrvezető…………………
103-104.
0032 ZACHAR József: Fejezetek az osztrák csendőrség történetéből……………………….
105-109.
0033 ZEIDLER Sándor: A m. kir. Csendőrség rendfokozati rendszere és jelvényei………..
110-112.
57-59. Gazdasági rendvédelmünk a XIX-XX. században. 60-61. VIII.évf.(1998) 9.sz. 0034 FORRÓ János: A székesfehérvári csendőrkerület teendői a vagyon elleni bűncselek62-67. mények megelőzésében és felderítésében………………….. 68-72. 0035 KAISER Ferenc: A csendőrőrs gazdaságvédelem73-74. mel kapcsolatos feladatai a két világháború között……………
39-44.
0036 SIMON Ferenc: A Magyar Királyi Csendőrség szolgálati te75-78. endői a vagyonbiztonság ellen irányuló bűncselekmények megelőzésében és felderítésében….
45-48.
79-83.
84-87.
A nyugati rendvédelem hatása a XIX-XX. század magyar rendvédelmére IX.évf.(1999) 10.sz.
0037 GEBHARDT, Helmut: 88-90. Die Österreichische Gendarmerie in der XX. Jahrhundert 91-94.
4 37
32-38.
53-58.
0038 SALLAI János: Francia, osztrák, magyar csendőrség fegyverhasználata a XIX. században………….. 0039 SIMON Ferenc: Egy kiérdemelt emlékbélyeg és egy nem érdemelt megbélyegzés története……………………..
154-159.
0047 PARÁDI József: A határszéli csendőrség állambiztonsági feladatai……………
189-191.
0041 TAMÁSKA Endre: Egy csendőr őrs országos tekintélye.
12-17.
Szabad mozgás a Kárpát-medencében X.évf.(2000) 11.sz.
21-23.
A közigazgatás, a véderő és a rendvédelem kapcsolatának változásai a polgári magyar állam időszakában X.évf.(2000) 12.sz. 0043 CSAPÓ Csaba: A Csendőrség és a városok (1881-1914) 0044 DAVOLA József: A tábori csendőrség, mint a Katonai Rendőrség elődje……………... 0045 FORRÓ János: A székesfehérvári csendőrkerület kapcsolata a közigazgatással…….. 0046 GEBHARDT, Helmut: Die militärische Organisation der österreichischen Gendarmerie von 1849 bis 1918…………….
91-94.
160-163.
0040 SZŰCS János: A francia csendőrség helye, feladatai napjainkban……….…………..
0042 DAVOLA József: A Magyar Királyi Csendőrség határőrizeti feladatai 1912-ben……..
Az ezeréves magyar rendvédelem XI.évf.(2005) 14.sz.
Az európai és a magyar rendvédelem a XIX-XX. században XII.évf.(2007) 15.sz. 0048 SUBA János: Határcsendőr zászlóaljak 1919-1921. Áttérés a katonai határőrizetre……
182-191.
0049 VARRÓ István. Rádióközvetítés az ungvári csendőriskolából: „Székely fiúkból nevelik a fiatal magyar csendőröket” – közvetítés az ungvári csendőriskolából……………..
212-219.
A rendvédelmi szakképzés története XIII.évf.(2007) 16.sz.
43-48.
49-54.
58-61.
62-64.
5 38
0050 PARÁDI József: A csendőrtisztképzés és a fizetési osztályba sorolt állami alkalmazottak szakvizsga-rendszere………
100-104.
0051 ifj. PERJÉSI György: A Magyar Királyi Csendőrség létszámalakulása 1938-1945.
105-106.
0052 SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség létszámának tervezett felemelése 1918-ban…….......................
113-120.
0053 VARRÓ István Tamás: Hatvan éves a Magyar Királyi Csendőrség……………..
140-146.
0061 PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség határőrizeti szolgálata………..
A rendvédelem humán viszonyai XIV.évf. (2008) 17.sz. 0054 ILLÉSFALVI Péter: A németek által megszállt Bánság helyzete 1941-ben, a Magyar Királyi Csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságának jelentései alapján…….. 0055 KÁLMÁN Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség tevékenysége Somogy vármegyében a megalakulástól 1903-ig.. Másfél évtized nemzeti rendvédelem-történetünk kutatásának szolgálatában XVI.évf. (2009) 19.sz. 0056 KÁLMÁN Zsolt: Somogy vármegye bűnüldözési tapasztalatai a kiegyezéstől az I. vh-ig…. 0057 PARÁDI József: A csendőrség magyarországi története…….. A XIX-XX. századi magyar forradalmak hatása a nemzeti rendvédelmi rendszerünkre XVII.évf. (2009) 20.sz.
19-25.
77-91.
Csendőrség Ausztria-Magyarországon, illetve Ausztriában és Magyarországon 1849-2005. XXI.évf. (2011) 24.sz. * 0062 BODA József: Az európai csendőri erő, avagy egy új békefenntartó alakulat születése……..
13-17.
0063 DAVOLA József: Fényképezés a Magyar Királyi Csendőrségnél……………………..
18-22.
0064 FORRÓ János: A Magyar Királyi Csendőrség II. kerületének tevékenysége Fejér vármegyében az 1944. évi zsidó 60-63. deportálás végrehajtásakor…..
23-31.
26-36.
64-88.
0065 FORRÓ János: A Magyar Királyi Csendőrség küzdelme a székesfehérvári kerületében Fejér vármegye közbiztonságáért 1884-1945…………………..
32-72.
0058 FORRÓ János: Csendőrségtörténeti kutatásaim tapasztalatai..
0066 MARKÓ György: Csendőrtisztek a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökének bírósá38-43. ga előtt……………………….
73-79.
0059 PARÁDI József: Tények és érzelmek egy hajdani magyar rendvédelmi testület története kapcsán…
0067 PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség szer93-99. vezete………………………
80-90.
0068 PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség szolgálati tevékenységei…..
91-99.
0069 PARÁDI József: A csendőrség teendői az Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Királysága külső határainak őrizetében……...
100-118.
Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatásai a nemzeti rendvédelmünkre XIX.évf. (2010) 22.sz. 0060 FORRÓ János: A polgári magyar állam központosított közbiztonsági őrtestületének közrendvédelmi szolgálata………….
46-54.
6 39
0070 SUBA János: 1918 forró nyara és a Magyar Királyi Csendőrség……………………
119-125.
0071 SUBA János: A Magyar Királyi Csendőrség és a vasútbiztonság 1917-1918…………………..
126-135.
0072 SZAKÁLY Sándor: Akik a Magyar Királyi Csendőrséget — 1938 és 1945 között — vezették…..
136-154.
0073 ZÉTÉNYI Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. (Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül!”)……………
155-165.
A közbiztonság közös Kárpát-medencei örökségünk XXII.évf. (2012) 25.sz. * 0074 CSAPÓ Csaba: Erdély csendőrsége az átmenet éveiben 1867-1881…………………….
27-31.
0075 PARÁDI József: A XIX-XX. századi magyar rendszerváltozások és a csendőrség………………
102-110.
0076 SUBA János: A császári csendőrség tiszti kara 1849-1868…
116-128.
Militarizmus és demilitarizmus a XIX-XX. századi magyar állam rendvédelmében XXII.évf. (2012) 26.sz. * 0077 ARTNER Ramona: Egy közbiztonsági őrtestület útja Párizstól — Itálián és Ausztrián keresztül — Budapestig………………………
13-18.
0078 PARÁDI József: Az Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Királyságának határszéli csendőrsége…………………………
81-104.
* Jelenleg csak a világhálón.
7 40
PARÁDI József Csendőrség-történeti honlap a világhálón. Magyar származású amerikai orvos házaspár működteti a világon az egyetlen honlapot, amely a Magyar Királyi Csendőrség történetének a bemutatását valósítja meg. http://www.csendor.com A honlap történelmi objektivitás talaján álló szellemiséggel mutatja be a magyar rendvédelem történetéből a Magyar Királyi Csendőrség Históriáját. A honlap három fő rovatot tartalmaz, „Hírek”, „Múzeum” és „könyvtár” címmel. A „Hírek” fő rovatban a szakterületről szóló legújabb publikációkról kaphatunk tájékoztatást, illetve emellett a néhai testület még élő hajlott korú tagjai ellen irányuló alaptalan atrocitásokra hívják fel a szerkesztők a figyelmet. Emellett e rovatban kapott helyet a csendőrség-történeti témájú emléktárgyak bemutatásáról szóló ismertető. A „Múzeum” fő rovat négy alrovatból áll. Az első alrovat a „Levéltár”, amely eredeti dokumentumok digitalizált másolatait tartalmazza. A második alrovat a „Képtár” amely a testületről készült fényképfelvételek tárháza. A harmadik alrovat „Kiállítások”, amely a Magyar Királyi Csendőrségről szóló kiállítások és konferenciák ismertetőit tartalmazza. A negyedik alrovat a „Film- és hangfelvételek”, amely a testülettel kapcsolatos audiovizuális emlékeknek a gyűjtőhelye. A „Könyvtár” főrovat hat alrovatból áll, melynek első alrovata „Eredeti és szakirodalom”, amely a testület számára, vagy a testületről készített korabeli írások és későbbi feldolgozások gyűjteménye. A második alrovat a Jogszabályok archívuma”, amely a testületre vonatkozó törvényeket, rendeletek, utasításokat, intézkedéseket, parancsokat stb. szinte teljességre törekvően tartalmazza. A harmadik alrovat az „Írások archívuma”, amely a testületre vonatkozó nem tudományos és nem is korabeli dokumentum jellegű, hanem szépirodalmi és közéleti jellegű írásokat tartalmaz. A negyedik alrovat a „Biográfiák archívuma”, amely a testület személyi állományával kapcsolatos biográfiai jellegű információkat tartalmazza. Az ötödik alrovat az „Emlékek, versek” amely a memoir-okat és testületi tagok illetve közvetlen környezetük által létrehozott lírai alkotásokat tartalmazza. A hatodik alrovat a Körlevelek”, amely a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség körleveleit tárja érdeklődők elé. A honlapszerkesztők tervezik, hogy a körlevelek elődjét a „Bajtársi Levél”-et is felviszik a honlapra. A honlap fejlesztése folyamatos, a bibliográfiai jegyzékeket folyamatosan egészítik ki a vonatkozó alkotások teljességét bemutató közlések. A Magyar Királyi Csendőrség témakörében a honlap a témára a legteljesebb rálátást biztosítja. Olyan anyagok is megtalálhatók rajta, amelyeket nélkülöznek a hazai közgyűjtemények.
8 41
IMPRESSZUM
Szerkesztők: PARÁDI Ákos Dr. PARÁDI József
:1037. Budapest, Haránt utca 12. @ :
[email protected]
:(+36/06-30) 912-7651
Web.: https://www.szbmrtt.atw.hu
9 42