ELOVEZ ETES. MILDSGIdOT KÁLMÁN ASZUT.. '44. ÉS 45. -AIRÓL. írta: INDEN JOG FENNTARTVA. "Jf. ,, JES ELFOGAS. .. T ANSEGtDLETUNT val6 terjesztés t

,

.'

.'

-

.

....�

,: J

"Jf. ..

• m.

TANSEGtDLETUNT val6 terjesztés�t kir. Belügyminiszter Űr 45.0tt/eln. VI-C. 1931. ,dmú rendclethel

�

.�"'"

en1edHyezt••�. ot

"

"

,

"

. �

"

v

,

ELOVEZ· ETES ,

,

JES ELFOGAS ASZUT �

.It:"t

..

•

'44.

ÉS

45.

íRTA:

§-AIRÓL

MILDSGIdOT� KÁLMÁN •

M. KIR. CSENDŐRSZÁZADOS . ..,..... ..... ,

;,.

�INDEN JOG FENNTARTVA

.

,

�

TANSEGÉDLETKÉNT val6 terjesz�ését m. kir. Belügyminiszter Úr 45.0ll/eln. VI-C. 1931. számú rendeletével engedélyezte.

ELÓVEZETÉS ES ELFOGAS ,

/

TANULMÁNY ASZUT.

44.

ÉS 45. §-AIRÓL

íRTA:

MIlDSCHüTZ KÁLMÁN M. KIR. CSENDŰRSZÁZADOS

MINDEN JOG FENN TARTVA!

'1' .,.

B.U.DAPEST, 19 � 1 STÁDIUM SAJTÓVALLAUAT 'RllS ZVllNYTARSASAG, VI., R Ó ZSÁ.UTC A

111.

SZ

,

Stádium Sajt6vállalat Részvénytársaság, Budapest, VI., R6zsa·utca I Il. szálll. Feld6s üzemvezet6: Gy6ry Aladár.

ELÖSZÓ. A csendőr szolgálati mőködésének alapját kötelessé­ geinek és jogainak pontos ismerete képezi. Ezek alapos ismerete nélkül a csendőr nem csendőr, s8t magyarán megmondva, még a laktanya kapuját sem hagyhatja el, melit sohasem lehet biztos abban - még ha nincs is szol­ gálatban -, melyik pillanatban kell valamilyen kötelessé­ gét teljesítenie vagy jogát gyakorolnia. A csendőr szolgálati kötelességeit és jogait a próba­ csendőr-tanfolyamon ismeri meg, az ezekben való jártas­ ságot azonban majdnem kizárólag csak alapos önképzés és gyakorlati tapasztalatok útján szerezheti meg. Az önképzés azonban rendkívüli nagy terhet ró a cse"ndőrre. Mindannyian ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek ezen a téren fennállanak, ott' és úgy igyekszünk segíteni, ahol és ahogyan lehet. Ezek a nehézségek nemcsak most, hanem régebben is fennállottak, így szükségessé vált, hogy Ambrózy Gyula ny. tábornok úr, annak idején mint f8hadnagy, pályázattal kapcsolatos felügyelői megbízás alapján a régi csend8rségi szolgálati Utasítás egyik legfontosabb fejeze­ téF81, az el8vezetés és elfogásról tanulmányt adjon ki. Azóta új Utasítás jelent meg, amely sok tekintetben lényegileg is különbözik a régitől, ennek következtében szükségét éreztem annak, hogy a csendőr szolgálati köte­ lességeinek és jogainak erről a legfontosabb részéről {lj tanulmányt készítsek. Tanulmányom célja tehát az, hogy ezt a két fontos §-t feldolgozva, magyarázatokkal és példákkal ellátva, olyan vezérfonalat adjak kézbe, amelyet úgy az oktatásra 1"

4

hivatottak, mint az önképzés ükkel foglalkozó csehd8rök " mindenkor jól felhasználhassanak. Talán unalmas is lesz tanulmányom az abban felho­ zott túl részletes magyarázat, számtalan példa és állandó hivatkozás miatt, szolgáljon azonban mentségemül, hogy minden igyekezetem olyan tanulmány összeállítása volt, amely a kérdést nemcsak minden oldalról megvilágítsa,. hanem az oktató kezébe is olyan segédeszItöz keFüljön, amelyet az mind az alapvet8, mind - csekély változtatassa o ok tatasna ' l - az ,"lsmetl" " 1 egyforman ' feIhaszna'lhasson. Legénységüuknek óhajtok tehát tanulmányommal szolgálni és jóles8 tuaat lenne támnézve e cél megköze­ lítése. Ha mégis a gyakorlati életben bármely rész oktatá­ sánál kétségek merülnének fel, kérem bajtársaimat, hogy velem ezt már a szolgálatunk érdekében is, az esetleges hiányok eloszlatása végett közölni szíveskedjenek. Tanulmányomban a katonai egyének elfogására nen1. tértem ki, mert ezt a kérdést aSzut. 88. §-a részletesen tárgyalja és amúgy is a tanulmány keretén kívül esnék. Végül ezút0fl: is hálás köszönetemet nyilvánítom a m. kir. csend8rség állandó tanulmányi bizottsága tagjai­ nak: Soltész Imre ezredes, Havranek János" alezredes, dr. Hrabár Endre és Szabó Jenő százados uraknak, yala­ mint dr. Miskolczy Ágost királyi Ítél&táblai Q.író úrnak, akik tanulmányom felülbírálása alkalmával adott -" min­ den részletre kiterjed& - szakvéleményükkel oroszlán­ részt járultak hozzá, hogy valóban alkal � s oktatási se-. gédeszközt bocsáthassak a csend8rség rendelkezésére. Szombathely, 1931 március 30.

" .

A szerző;

.

!

�

1-

'"

BEVEZETÉS. Az állam minden egyes polgárának többé-kevésbé fontos jogai vannak. E jogok egyik legfontosabbika a sze­ mélyes szabadság joga. Ennek a. jognaK tartalma: az egyén személyének biztonsága és mentessége minden - törvé­ nyen nem alapul6 - korlátozást61. Ez a jog más sz6val annyit jelent, hogy az állam polgárain önkényfi hatalmat nem gyakorolhat senki. Mennyire fontos jog ez, mutatja az is, hogy e jog ellen elkövetett b{íncselekményeket az . államhatalom meglehet5sen súlyosan bünteti. Még súlyo­ sabban esik ez latba akkor, ha ilynem{í biíncselekményt olyan egyén követ el, akinek épen e jog megvédése lenne a hivatása. Az államhatalom az 5 érdekében eljár6 egyé­ neknek abb6l a célb61, hogy fontos és felel5sségteljes szol­ gálatukat elláthassák, azt a különleges jogot adta, hogy indokolt esetben mások személyes szabadsága jogába bele­ avatkozhatnak. Ha tehát a csend5r - aki szintén ré­ szese ennek a különleges jognak - jogával visszaél, mint Apéldául teszi ezt akkor, amikor valakit törvényes alap nélkiiJ. elfog vagy el5vezet, nemcsak az illet5 személyt f0sztja meg személyes szabadságának jogával val6 szabad I I I I rendelkezeseto"1 es a polgarok e1'"ott mmtegy megbeestele,.. nLti, hanem emellett a legsúlyos3:bb biíncselekmények egyikét, a hivatalos hatalommal va16 visszaélést is elkö­ veti. Ezáltal pedig nemcsak mag�t döntheti romlásba, hanem cselekményével.a testület tekintélyének is kis�­ mítnatatlap. károkat -okozhat. A fentiekb51 láthatjuk tehát, milyen rend,kívül fon,.. tos az, hogy a csend5r ,az .államhatalom által ráruházott erpe különleges - de veszedelmes -,- jogával teljesen tisz­ tában legy;en. _

6

Nézzük már most, mi is ez a jog! Az elfogás, illetve elővezetés alapjában véve nem más, mint az elfogott, illetve elővezetettnek kijelentett egyént megfosztani személyes szabadságának szabad ren­ delkezésétől. Az elfogás és elővezetés között tulajdonképen lé­ nyegi eltérés nincs is, csupán csak az eljárásban van kü­ lönbség az alkalmazand6 elővigyázati rendszaS l ályok te­ kintetében. Minthogy a Szut. a fenti szempontok figye­ lembevétele következtében külön-külön tárgyalja mjndegyiket, én is ehhez alkalmazkodom. . Mielőtt az elővezetés és elfogás eseteinek részl�te� tárgyalásába kezdenék, fel kell hívnom az örsparancsno­ kok és járőrvezetők figyelmét atra a körülményre, 'hogy ( a bír6ságok és hat6ságok az eléjük vezetett vagy nekik átadott egyéneknek kb. 30-40 százalékát - sokszor tnál;" az első kihallgatás után - szabadon bocsátják. Nehogy ebből a körülményből esetleg a csendőrséget h�.dnyosan, érintő téves következtetéseket vonjanak le, igyekszem rö­ viden rámutatni azokra az okokra, amelyek a fenti körül­ ményt előidézik. Amikor a gyanusított csend8ri nyomozás alá kerül, rendszerint olyan nyugtalan lelkiállapotban van, hogy. figyelmét minden körülményre kiterjeszteni nem tudJa" így a csend8rnek sok olyan adatot szolgáltat ki, amelyek alapján az el8vezetés vagy elfogás indokoltjesz. Amikor azonban az el8állított gyanusított a vizsgá�bír6 vagy az illetékes hat6ság elé kerül, védekezését már rendszerint jobban átgondolta, s8t sokszor már nagyon is j61 tudja, hogyan kell védekeznie, mit kell mondania. Amit a cs�nd8ri nyomozás során els8 meglepetésében elmúlaszto.tt, azt itt rendszerint kip6tolja, kiszalajtott vallomásait részben vagy egészben visszavonja, könnyek közt panaszkodik a csend8rök brutális bánásm6djár61, zokogva emlegeti el­ hagyott családját, nyomorát, betegségét, stb. Megkezd8dik tehát a biíncselekmény devalválása, a sértett érdekeinek ellentétes színben val6 feltüntetése. Ezek és más hason16 momentumok okozzák sokszor, hogy a letart6ztatást túl

7

szigorúnak, vagy a törvénnyel ellentétesnek látják és megszüntetik. Van azonban még egy másik ak is. A Bp. értelmében ., ' , eIrendelese ' 'ben nagy szerepet Jataz el" ozetes letartoztatas szanak: a gyanusított szeméLyi, családi és egyéb mellék­ körülményei, lelki motivumok, vagyoni helyzete stb. nzeknek a mérlegelését azonban nem bízhatjuk a csend­ .()rre, mert a csendőr bekapcsol6dásával tulajdonképen . , ' muv "ének megm az 19azsagszolga'ltatas . d'Ita, saro , 'l van szo, ' humanitárius szempontokon val6 rág6dás pedig igen nagy és helyrehozhatatlan károkat okozhat. A csendőr a b{lnügyi nyomozásban nem játszhatja a bír6 és megért8 ember szerepét. Ugy látom, aSzut.-ot is a szigorúbb állás­ p0nt figyelembevételével szerkesztették, mert aSzut.-nak " az el ovezetes vonatkozo' pontjaI oa'll'ltas " es eIfogasra ' · . az el" , tekintetében nem engednek olyan tág teret a mérlege­ lésre, mint a Bp. Ne feledjük azonban el, hogy a Bp. ma. gasabb kepzettsegu ' " egyene szolga'l, mIg a Szut., ' k reszere " I nak a csend8r felfog6képességéhez és intelligenciájához .kellett alkalmazkodnia. A csendőr eljárása tehát inkább legyen a törvény szigodhoz alkalmazkod6, mintsem megfordítva. Az elővezetés és elfogás eseteinek részletes tárgyalá­ sánál tehát én is igyekszem a törvény szigodhoz mere­ -vebben ragaszkodni, mert tanulmányommal csak így tu­ dom kij elölni azt az utat, amelyen a csendőrnek halad.l.nia kell. Ha tehát a csendéSr által elfogott vagy elővezetett egrént az illetékes bír6ság vagy hat6ság szabadon engedi, ne a csendőr hibás eljárásában keressük elsősorban az okot, mert azt vajmi ritkán fogjuk megtalálni. Az ok a fentebb felsorolt körülményekben rejlik!

I. RÉSZ.

"S�JÁT KEZDEMÉNYEZÉS" FOGALMAFelhívás (megkeresés) kiadására jogosítottak. I I I " Ha a Szut. 309. pontp "ban targya lt elovezetes - es' a 3 I I. pontjában foglalt elfogás fogalmi meghatározását megfigyeljük, az els8, ami szemünkbe tilnik az, hogy mi­ lyen alapon is foganatosítja tulajdonképen a "csendéSr á. . fenti két pontban tárgyalt szolgálati cselekményt. I I I • I " " teh'at az elovezetes es eIfogas eseteme k resz-· M'lel ott let�s tárgyalásába kezdenék, tisztába kell jönnünk azzal, hogy a csend8r a fenti két szolgálati cselekményét tulaj­ donképen milyen alapon is teljesíti. Ha akár az el8vezetés, akár az elfogás fogalmi meg­ határozását nézzük, azt látjuk, hogy mindkét szolgálati" cselekményét a következéS alapon foganatosítja: a) saját kezdeményezésbéSI, . b) felhívás (megkeresés) folytán. ad a) Saját kezdeményezés alatt azt értjük, hogy a csendéSr valamilyen szolgálati cselekményt - jelen esetben el5vezetést - anélkül, hogy erre felhívást, megkeresést vagy külön utasítást kapna, a szolgálati utasításaiban foglalt ál­ taI-ános kötelességei, ill�tve jogai alapján tisztán önszán­ tából hajt végre.

Pélt/.ák: •

.

'

t. A járőr az országhatár közelében portyázva, egy' ,esavarg6nak látszó egyénnel találkozik, aki előtte gyanusnak tűnik ,fe�> A jár.órvezetó 'a Szut, 30.7.- pontjában adott jogánál.

•

10

fogva az illetőt igazolásra szólítja. Ez alkalommal azonfelül, hogy az illetőnél "em ilyen elfogadható igazolvány nincs, a járőrvezető kérdéseire sem tud kielégítő választ adni. A jár­ őrvezető tehát az illetőt aSzut. ]I0. pont megfelelő afpontja alapján elővezetés céljából őrizetbe veszi. A járőr �bben a példában felhozott esetben mind az illető igazolásravovása,. mind az elővezetés céljából való őrizetbevétel terén tisztán önszántából cselekedett. ASzut. 307. pontja ugyanis az 'iga­ zoltatás jogát, a ]I0. pontja pedig az elővezetési kötelességét csak általánosságban adja meg, illetve mondja ki, nem pedig éppen erre a kimondott személyre vonatkozólqg. A járőr tehát ebben az esetben mindkét szolgálati cselekmén'jt saját kezdeményezéséből teljesftette. 2. Ha az előbbi példában felhozott esetben a járőr az igazolásravonás alkalmával megállapítja, hogy az illető ellen már egy hónap óta nyomozólevél van kibocsátva, akkor a járőr az illetőt aSzut. 312. pont 1l'egfelelő alpontja alapján fogja el. Itt a járőr az illetőt aSzut. 307. pontjábin adott joga 4lapján tisztán önszántából igazoltatta, de az elfogás már azért történt, mert az illető ellen nyomozólevél volt kiba­ csátva. Jelen esetben tehát az illető elfogását személyér; vo­ natkozóan is elrendelték, a járőr tehát nem mérlegelhette azt, hogy az illetőt elfogja-e, vagy sem, ennélfogva az �lfogást nem is saját kezdeményezéséből teljesítette. 3 . A nagykállói vasúti állomásfőnök a nyírbátori vasúti állomásfőnök útján a nyírbátori vasúti állomáson szolgálatot teljesítő vasútügyeleti járőrt távbeszélőn megkeresi, hogy a rövid idő mulva oda beérkező vonaton utazó Kiss Péter nevű, nagykállói lakatostanoncot fogja el, mert az illető félórávltl ezelőtt a vasJtállomásról női ruhákkal teJt bőröndöt lopott el és a jelzett vonattal megszökött. Az állomásfőnökség nem rendőri hatóság, így tehát a Bp. 85. és I43. §-aiban foglalt elfogásra való felhívási jog nem illeti meg. A járőrhöz ilyen­ irányú megkeresést aSzut. 422. pontja alapján intézhet, de a járórnek az állomásfőnök megkeresését a Szut. 523. pont utolsó bekezdése értelmében magán (przv4t) feljelentésnek kell tekintenie és aszerint eljárnia. Ha tehát a bejelentett ada­ tok a tényeknek megfel�lnek és az elfogást egyéb körülmé

..

Il

nyek is indokolttá teszik, a járőr Kiss-t a Szut. 312. pont megfelelő alpontja alapján elfogja. Ha pedig a bejelentett adatok a tényeknek megfelelnek ugyan, de más körülmények az elfogást nem tennék feltétlenül szükségessé, a járőr Kiss elfogását mellőzni fogja. A járőr tehát szabadon mérlegelve a felmerült tényeket és körülményeket, ezek alapján fog el­ határozásra jutni. Abban az esetben, ha a járőr Kiss-t e/­ fogná, a megkeresés dacára is tisztán önszántából cselekedett, ebben az esetben tehát a szolgálati cselekmén;yt saját kezde­ ményezéséből végezte. 4. A számyparancmokság alárendelt örseinek parancsot ad, hogy Rukabina Ilona kémgyanus nőt - amennyiben valamelyik örs körletében megjelennék - a vegyesdandár-pa­ rancsnoksághoz kísérjék be. Az egyik örs járőre az idegene.1e ellenőrzése alkalmával nevezettet felismeri és elfogja. Ebben az esetben a járőr az idegenek ellenőrzésével kapcsolatban az illetőt aSzut.-ban foglalt általános kötelezettségei és jogai alapján igazoltatta. Az elfogás t azonban már nem a Szut:, hanem a kémgyanus egyénekkel szemben követendő eljárást szabályozó különleges utasítás alapján teljesítette, tehát ezt a cselekményét nem is végezte saját kezdeményezésre.

A felhozott négy példa alapján talán azt is mond­ hatjuk, hogy azokat a cselekményeket végezzük saját kezdeményezésblSl, amelyek végrehajtása miatt tehát nem a végrehajtás mooja miatt az eljár6 csendlSr fele­ IlSs. Ez kit<ínik abb61 is, ha a járlSr az elslS és a harmadik � példában felsorolt esetekben az illetlSket esetleg jogtalanul vette volna lSrizetbe, ezért a cselekményért a felellSsség a csendlSlit terheli, míg a második és negyedik példa alatti esetekben, ha az elfogás jogtalan is volt, a felellSsség a nyo­ moz61evél, illetve a különleges utasítás alapján kiadott rendelkezés eredeti kibocsát6ját terheli. Nagyobb bizton­ ság kedvéért felhozhatjuk még aSzut. 465. és 46 I. pont­ jait is. Ezek szerint az elslS és harmadik példa alatti ese­ tekben a járőr aSzut. 465. pontja értelmében tényvázla­ tot szerkeszt, amcly.nek 8. vízszíntes rovatába azt. írja be, hogy az elfogás, illetve ellSvezetés saját kezdeményezésé­ ből történt; míg a 2. és ·4. péld4ban felhozott esetekben nem szerkeszt tényvázlatot, hanem. a .szut. 465. pont 2. -

-

12

bekezdése értelmében az illet5ket csupán csak rövíd je-

' kisere ' te'b en ad"Ja at. lentes

Fenti példákb6l - úgy hiszem - világosan Htjuk� mit is kell saját kezdeményzés alatt érteni.

ad b)

Felhívás (megkeresés) alapján a jár5r csak akkor fo­ ganatosít el5vezetést vagy elfogást, ha azt a felhívás (meg­ keresés) kiadására jogosult illetékes hat6ság vagy személy · adta ki. Ellenkez5 esetben aSzut. 523. pont utols6 bekez­ dése értelmében ezeket csupán feljelentéseknek; illet5leg . kérelmeknek kell tekinteniök. ASzut. 521. pontja részletesen felsorolja mindazo­ kat, akik a csend5rséget felhívás útján igénybevenni jo­ gosultak. Miután fontos, hogy az ott felsoroltak hivatásszer<í a'll"asaval 'es szervezeteve or tiszta'ban legyen, mert ' l a csend'" az egyes csoportokban lehetnek olyan személyeais, akik . ., bevenm. nem Jogos " , feIh"Ivas ut)an ,., Igeny a csendorseget ultak, az alábbiakban ezeket általánosságban ismertetem .... a) Az illetékes kormánybiztos a kor-mány végrehajt6 hatalmának a képvisel5je, akit rendkívüli esetekb�n (naI I I I I JI I ' , eleml· csapas, gyobb aranyu arVIZ, nagyaranyu ·tuzvesz� súlyosabb jelent5ség{i sztrájk vagy zavargás stb.) külön­ leges feladatok megoldására szokott a.kormány kiküldeni. Ilyen esetekben a kormány helyett 5 teszi meg azokat az in.tézkedéseket, amelyeket a közigazgatási hat6ságok sa­ ját hatiskörükben nem tehetnek meg. Ezért szükség �se­ tén ke1l5 anyagiak felett is rendélkezik. A kormánybiztos abban a tekintetben és feladatkörben, amelynek megoldá" l'mtez 'ked'" sara 1 u te'k, ell' enorZl eset es mu" , k'k"ld 1/ ' a hatosago,ködését is. A hat6s�gok tehát neki épen úgy tartoznak engedelmeskedni, mintha az intézkedéseket magát61 a kormányt61 kapták volna. A kormánybiztos kiküldésére ilyen nagyobb eseteknél azért van szükség, mert a hely­ színen megjelenve, mindenr51 azonnal é� közvetlenül tájékoz6dhatik, a ke1l5 intézkedéseket ennek alapján azonnal- ·megteheti, .ami akkor, ha a kormány egy telj­ hatalommal rendelkez5... egyént nem küldene ki, rend­ kívül �1'1ehézkes volna és· a legtöbb esetben a. kellő intéz

•

kedések - amelyeknek épen 'a sürg8sség a legfontosább -alapeleme - már régen elkésve érkeznének. A kormánv­ biztosnak arra a területre és tevékenységre, amelyre h�­ tásköre kiterjed, karhatalmi rendelkezési joga is van és mint ilyennek, a csend8rségel szemben (örsök, jár8rök, egyes csend8rök) felhívási joga van. Kormánybiztosnak rendszerint a,.z illet8 terület f8ispánját szokták megbízni. Soksz0r nagyobb rangban rev:8 miniszteri tisztvisel8t vagy befolyásosabb, tekintélyesebb magánembert; (pél­ dául: nagyobb földbirtokost, politikust) is megbíznak . .b) fi. vármegye alispánja a vármegye els8 tisztvise18je. 6 intézi a vármegye ügyeit. Ö bfráskodjk másod­ fokon a közigazgatási hat6ságok - mint rend8ri bün­ 'tet8bír6ságok - hatáskörébe utalt büntet8 ügyekben. Helyettese a vármegyei főjegyző. e� A királyi bíróságok magánjogi és büntet8 ügyek­ ben ítélkeznek. Ha büntet8 ügyekben ítélkeznek, bün-. tetőbíróságnak is hívjuk 8ket. A biIDügy rendszerint az úgynevezett els8fokú bír6:ságnál veszi kezdetét és felebbezés folytán kerül a má­ sod-, illetve harmadfokú bír6ság elé. Elsőfokú bíróságok: a kir. járásbír6ságok és a kir. törvényszékek. Másodfokú I I b,lrosago " k : a kir. lte ' 'l" ota'bl/k a . * HarmadfokuI b'lrosag: a . _ : ' . '1 ..a,g . Kuna. Járásbír6ság minden közigazgatási vármegye terüle­ "én rendszerint több van. A járásbír6ságok a kisebb vét­ :Ségekben és egyes hozzájuk utalt kihágásokban ítélkeznek. A járásbír6ságnak van egy elnöke (esetleg az úgynevezett vezet8 kir. járásbír6), aki mellé a szükséghez képest több­ kevesebb járásbír6 van beosztva. Ezek mindegyikének ön­ :W:6 munkaköre van. Minden egyes bír6 a hozzája tartozó iigyeJrl,en önáll6an ítélkezik, ellentétben a többi bfr6sá­ -gokkal, ahol több bír6 együttvéve ítélkezik. Ezért a járás­ bíróságot egyes bíróságnak is szoktuk nevezni. A járás­ bfFóság hatásltörébe tartoz6 bíínügyekben a nyomoz6 -cselekmények elvégzésére vonatkoz6 intézkedéseket -a já_

•

,!

Másodfokú bír6ságok még a' kir, törvényszékek is, mert ezek bírálják ..... . " . el másodfokon a kir, járásbír6ságt6l felebbvitt ügyeltet, :'

*

rásbíróság adja ki, nevezetesen a büntetéS ügyekkel fog­ lalkozó és az azokban ítélkez& úgynevezett büntető járás­ bíró. A járásbírósághoz beosztott bírók mindegyike kü­ . lön-külön a járásbíróság tagjaiul tekintend&. A járásbírósághoz még a körülményeknek meg­ felel& számú segédszemélyzetet (titkárt, jegyzőt, joggya­ kornokot) és irodai kezelőszemélyzetet is beoszr.anak. (Irodaf6tisztet, irodatisztet, irodasegédtisztet, díjnokot.) Ezek azonban nem tartoznak a járásbíróság tagjai (bírái) közé. Ezeknek felhívási joguk egyáltalában nincsen, ki­ véve az önálló miíködési körrel felruházott jegyzőt vagy titkárt, amennyiben a büntető vizsgálatok ellátásával van esetleg mégbízva. Király törvényszék minden vármegye terül�én rend:-, szerint csak egy van. A kir . törvényszék biíntettekben� súlyosabb vétségekben és némely kihágásban (pl. vám­ jövedéki kihágásokban) ítélkezik . Minden törvényszéknek megvan az elnöke':' és több - három tagból -álló tanácsa, valamint több egyes - tehát egyedül ítélkező bírája . Ezek a tanácsok és bírák hozzák az egyes ügyek­ ben az ítéletet. Minthogy az ítéleteket némely ügy:ben az egyes tanácsokban levő 3-3 bíró együtt és közösen hozza, a törvényszékeket társasbíróságnak is hívjuk . ** A fiatalkorúak bírósága a fiatalkorúak által elköve­ tett biínügyekben ítélkezik.*** Ez a büntetőtörvényszé­ kek keretében alakul meg és mint egyes bíróság jár eL Ott, ahol a körülmények azt szükségessé teszik, a járás' b,lrosago " kna 'l IS . megalak'Ithato. " ' l0k Az lte " ' dfok'u b'Irosago. a maso , 'l" ota'bl'k A k·Ir. lte táblák mindegyike alá 'bizonyos számú kir. törvényszék tartozik, az azokhoz' tartozó járásbír6ságokkal együtt és az ezek által hozott ítéletek kerülnek felebbezés vagy felülvizsgálati kérelem folytán az ítélőtáblához. Vannak '

* A Budapesten székel<S kir. törvényszékeknek másodelnökük is van. ** A kir. tÖrVéllyszék mint egyes bír6ság is eljár ugyan, de azért társas­

blró.ágnak is nevezik, mert hatáskörének fontosabb része a hármas tanácsok. múködésén nyugszik. *** A fiatalkorfiak bírósága a feln6ttek ügyeiben is ítélkezik; bizonyos fel­ tételek mellett a szül6k, gyámok é� felügyelőknek a járásbír6sági hatáskört meg nem Jlaladó vétségeiben és kihágásaiban.

ügyek, amelyekben ;t kir. törvényszék a másodfokú, s8t esetleg legfels8bb bíi-6ság, "viszont a kir. "ítél8táblák néha har.madfokú bír6ságok is. A kir. íté18tábla több három­ tagú tanácsb61 áll és ezek hozzák az ítéleteket. A k·JI. K" una harmadfoku'* b'Irosag " es or, az egesz , szág területére csak egy van. Az általa hozott ítéletek véglegesek. Ugyancsak a kir. Kúria hozza elvi ügyekben a végérvényes döntést. (Kúriai döntvény.) Itéleteit és döntéseit öt bír6b61 á1l6, úgynevezett §tös-tanácsban �ozza meg. Ilyen ötös-tanács a Kúria kebelén belül több IS van. d) .It. kir. ügyészségek a következ8képen tagoz6d" nak: kir. ügyészségek az egyes kir. törvényszékek meHett, kir. f8ügyészségek az egyes kir. ítél8táblák mellett� . koronaügyészség a királyi Kúria mellett. Minden ügyészségnek egy-egy elnöke van (vezet8) és pedig: minden törvényszék mellett a kir. ügyész, min­ den ítél8tábla mellett a kir. f8ügyész és a Kúria mellett a koronaügyész. Ezen vezet8k mellé a szükséghez képest megfelel8 számú kir. ügyész (törvényszékeknél), kir. f8ügyészhelyettes (ítéI8tábláknál) és koronaügyészhelyettes (Kúriánál) van beosztva. *�� Ezek közül a rangban legid8sebb az elnök helyettese. A felsoroltak mindegyike külön­ külön az ügyészség tagjának tekintend8 és mindannyian ,bír6ságt61 függetlenül, közvetlenül az igazságügyminisz­ ternek vannak alá.rendelve.*':'* Az ügyész teend8je annál a törvényszéknél, amely. mdlé ki van nevezve, a tudomására jutott, hivatalb61 üldözend8 biíncselekmények tárgyában a nyomozást tel­ jesíteni s a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni. jogában áll a vád kép:visdetét megokolt esetben meg:' tagadni, vagy a teljesített nyomozást beszüntetni. Jogá­ ban áll egyébként bármely f8magánvádra üldözend8 cse­ lekmény miatt foly6 biínvádi eljárásba beavatkQzni s a * A kir. Kúriát azonban általánosságban nem harmadfokú-,. hanem .. legfelsőbb bír6ságnak nev�zik. · ** A kir. ügyészség elnökének a helyettese a �ir. ügyészségi alelnök. *** Az ügyész a főügyész !1tján van az igazságügyminiszternelt alárendelve.

I %6

'v-ád képviseletét, közéi-dekb81 át�enci, A 'kim�ndott íté­ ;letek ellen felebbezésse1 élhet; az ítélet joger8re emelke­ dése esetén pedig annak végr�ha jtásáról gondoskodik. Ugyancsak 8 ugyel fel ci. hatásköre alá tartozó törvény- . :széki és járásbírósági fbgházakra. (A fegyházaknál, kerü­ leti börtönöknél; államfogházaknál és a gyüjtMogháznál . , külön igazgató, illetve felügyel 8 van kmevezve.)� A főügyész teendője annál az ítéléStáblánál képviselni a közvádat, amely mellé ki van nevezve. Ezenfelül az alája rendelt ügyészségeknek a vád képviseletére vagy a , , utasItaso va'd el· ejtesere " kat adhat. . A koronaügyész a kir. Kúriánál képviseli a vádat. Ezenkívül a Bp. 44!. §-ában adott jogánál fo�a ellen8rzi, nem csúszott-e be valamilyen jogi tévedés bármilyen ' ' "be) , ha Igen, h,Irosag " Ite "1ete'be (vegzese · a Jogegyseg . " erdek'eben a kir. Kúriánál perorvoslattal élhet: ... ' Minden ügyészségnél még a szükséghez képest meg­ feleléS számú keze15személyzet van alkalmazva. Ezek nem tartoznak az ügyészség tagjai közé, így tehát a csendéSr­ séggel szemben semmiféle felhívási joguk sincsen. A kir. járásbír6ságo�nál a közvádat az úgynevezett ügyészi megbizott képviseli; ezt akir. járásbír6ságok mellé szervezték. Rendesen a kir. bír6ságoknál alkalma­ zott egységes bir6i és ügyvédi vizsgával rendelkez5 fogal­ mazó és több helyettese van az ügyvédek, ügyvédjelöltek soráb6l. Az ügyészi megbizott a kir. ügyészség tisztelet­ díjjal ellátott tagja, de a kir. járásbíróságnál a vád kép­ viseletén kívül csak indítványoz6 joga van és a csendéSr­ ségnek nem' adhat eléSvezetésre (elfogásra) felhívást. e) A vizsgálóbíró- a' kir. törvényszék bir6i testületé­ nek tagja. Feladata: teljesen öná1l6 és független hatáskör­ ben a biinügyi vizsgálat teljesítése. A vizsgálat lényegében nem más, mint nyomozás, .ae bír6i hatáskörben, a független bír6 tekintélyével meg" , ' :erosltve. Ha: maganva'dlo' k'epvIse . l·l a va'dat, kUoteleZ0' " a vizsgálat, egyébként elrendelése a kir. ügyészség indítvá­ nyára történik. 'Az 'I92I:XXIX., t.-c. 7. §-a részlete�en felsorolja azo�at. az eseteket, mikor ,kell vizsgálatnák · a f'" " Altal'aban su "lyootargyal'as elrendel'eset. ,megel,,ozrue •

17

-

sabb,- bonyolultabb s különösen az úgynevezett főbenjáró bűncselekmények esetében kötelező a vizsgálat. Vizsgá­ latot hivatalból is elrendelhet a bűnügyben ítélő bíróság, -valamint a vád alá helyezés kérdésében döntő vádtanács, még pedig bármilyen bűncselekmény esetében. A törvény a vizsgál6bírót rendkívül széleskörű hatáskörrel ruházza fel. Ha a nyomozás során szemle, lefoglalás, előzetes letar­ tóztatás, eskü alatti kihallgatás szüksége merül fel, ezt a kir. ügyészség vagy a rendőri hatóság a vizsgálóbírónál indítványozza. A vizsgálóbíró a vizsgálat céljainak elő­ mozdítása, vagy a biztonsági intézkedések megtétele vé­ . gett a rend(Srhatóságokat is megkeresheti, illetve a rend(Sri közegeket felhívhatja. A csendőrség ezeket a felhívá­ sokat a legsürgősebben teljesíteni tartozik. (Bp. I09. §.) A rendőrségi hatáskörben elrendelt előzetes letartóztatás fenntartása szintén a vizsgálóbíró hatáskörébe tartozik. Ha valamely ügy felebbezés útján a törvényszéktől az ·ítélőtáblához kerül és a bizonyításnak az ítél(Stábla előtt val6 felvétele nagy nehézségekkel járna, az ítélő­ tábla a bizonyítás felvételére (sértettek, tanuk stb. ki., " ., haIIgatasara, " megesketesere ) akar ' a sa)at blra)at, ak'ar az " dsőfokban eljárt törvényszék bíráját kiküldheti, esetleg azt a járásbír6ságot bízza meg, amelynek területén a bizo­ nyítás felvétele a legkönnyebben történhetik meg. Ezen­ kívül az egyes társasbíróságoknak jogukban áll (még első­ folyamodású ügyek elintézésében is) bizonyos bírói cse­ lelbnények foganatosítása végett (eskü alatti kihallgatásra, bír6i szemlére stb.) a tanács egyik tagját kiküldeni. Eze­ ket hívjuk kiküldött bíróknak. f) A főszolgabír6 járása területén a hatósági jogokat gyakorolja és rendőri büntetőbír6 azokban az ügyekben, amelyeket a törvény elbírálás végett hozzá utalt. * Fel­ ügyel a községekre és a községi tisztviselők fegyelmi ha'" A közvádat elsllsorban a tisztiügyész vagy - különösen vidéki j.trá­ ..$oknál - az ügyészi megbízott képviseli. A rbsz. ZI. §-a szerint ügyészi meg­ 'bizott csak ügyvéd, 'ügyvédíelölt, jogi vagy államtudományí doktor, avagy köz­ igazgatási szolgálatban álló. vagy a közszolgálatból kilépett olyan tisztvisel6 Jehet, aki legalább a jog. nJ:y államtudományi államvizsgát letette és egy éven át rend6ri ·közigazga�i vagy bírósági szolgálatban volt. A tiszti ügyész (ügyészi megbízott) jogosult az iratokat megtekinteni, továbbá az eljárás során kiegé­ :szít6 és p6tindítványokat tehet, úgyszintén a hozott határozatok ellen jogor-

2

18

tósága. A törvényhatóság dmerével és a járás nevét tar­ talmazó körfelirattal ellátott külön pecsétje van. A járás­ ban ő felelős a közrendért, a polgárok személy- és vagyon­ biztonságáért. A járas területének nagyságához és a köz­ biztonsági viszonyokhoz képest egy vagy több szolga­ bíró van mellette. A szolgabírák közül rendszerint egy­ kettőnek mindig önálló hatásköre van. Ezek közül rend­ szerint a rangban legidősebb a főszolgabíró helyettese. Ugy a főszolgabíró, mint a szolgabír6 jogvégzett t!gyén.· A f8ispán azoknak a szolgabíróknak, akik ebbeli m.i.D.8sé­ gükben hosszabb ideig működnek, kitün.tetésképen a "tiszteletbeli" (tb.) főszolgabíró címet adományozhatja. A csend8rséggel szemben azonban csak a f8szolgabíró­ nak, helyettesének és az önálló hatáskörrel felruházott szolgabíróknak van felhfvási joguk. Természetes, trogy a'· felhívási jog csak a saját területén elhelyezett cs.end8rség" gel szemben érvényes. A f8szolgabíró mellett megfelelő számú irodai ke­ zel8személyzet van, ezeknek azonban a csend8rséggel szemben felhívási joguk nincsen. g) Azokon a területeken, ahol a közbiztonsági szol­ gálatot a m. kir. államrendőrség végzi, az illetékes kerü­ leti f8kapitány, az illetékes rend8rkapitányságok és ki­ rendeltségek vezet8i, azok helyettesei, valamint az illeté­ kes megyei és törvényhatósági jogú városokban a rend8ri bíráskodással megbízott tisztvisel8k, az Ő területükön lévő csendőrörsökkel szemben - de csakis azon a terü· , orsegnek felhívast ga atra - a csend'" o .szo1'1 d" ' leten tel)eslten adhatnak. h) A közigazgatási hatóságoknak esetenként kikül.. dött önálló intézkedésre jogosított tagja alatt azt a ható� sági személyt értjük, akit a közigazgatási hatóság, esetleg.

_

yoslattal élhet. A rbsz. 24- §-a értelmében a tiszti ügyésszel közölni kell a. súlyosabb kihágásokat, az elsőfokú rendőrbíróság által hozott ítéleteket, meg­ szüntető végzéseket, a tiszti ügyész indítvánl.ával ellenkező határozatokat, to­ vábbá hivatalból üldözendő kihágások tárgyaban hozott oly Ítéleteket, ahol ll< büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, vagy ahol az újrafelvétel esetében az új határozat a régi jogerős határozattól eltér és végül az olyan határozatokat, ahol több elzárásbüntetést egy összbüntetésbe foglaltak. kr ügyészi megbízott elejtheti a vádat, a főszolgabíró azonban ennek dacára is. hozhat határozatot.

maga helyett, például egy népgyiílésre kiküld, hogy a ha­ t6ság helyett és annak nevében intézkedjék. Ennek a hatósági személynek ugyanazok a jogai vannak, mint az általa helyettesített hat6ságnak magának, így tehát a csendőrséggel (örsök, járőrök, egyes csendőrök) szemben közvetlen felhívási joga is van. Ezek a kiküldöttek rend­ szerint a községi jegyzők.

(Természetes dolog, hogy ha a csendőrnek valamelyik elől­ jár.ója ad ki valakinek elővezetésére (elfogásár.l) parancsot (pl. a

nyomozást irányít6 szakaszparancsnok az egyik nyomoz6 járőrnek azt a p'arancsot adja, hogy a szomszéd községben lakó egyik alapo­ san gyanusI'tott egyént azonnal fogja el, mert bizalmas úton nyert értesülése szerint az éj folyamán meg akar szökni), ezt a csendőr minthogy a csendőrség a Szut. r. pontja értelmében katonailag szer­

,­

vezett őrtestület, a Szut. Il. pontja értelmében pedig a Szolg. Szab. 1. rész a csendőrségre is vonatkozik - a Szolg. Szab. a m. kir. hon­

védség számára első részében foglaltak értelmében teljesíteni tar­ tozik. Kivételt képez az az eset, ha az adott parancsot a Szolg. Szab. I. rész 60. pontjában felsoroltak alapján megtagadni köteles.

A Szut. 395. pontja szerint: "saját kezdeményezésből a köz­ ségi előljáróság bűnügyi nyomozást csak akkor teljesíthet, ha

veszélo/ van a késedelemben, a csendőrség nincs ,ielen és annyi idő sincs, hogy az kellő időben értesíthető legyen; ilyen esetben i� azonban csak a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket fogana­ tosÍthatja." E pont értelmében tehát a. községi előljár6ságok nincse­ nek feljqgosítva arra, hogy a csendőrséget valakinek az előveze­ t65ére (elfogására) megkeressék. Ha állana annyi idő a községi elől­ járóság rendelkezésére, hogy a cscndőrséget a kellő időben értesítse, ezt megtenni feltétlen kötelessége, ebben az esetben pedig a csendőr­ ség, ha maga is fcnnforogni látja annak szükségét, azt fo<>anatoo slt)a IS.) I

.

•

�

II. RÉSZ.

ELŐVEZETÉS. ,

I.

AZ ELÖVEZETÉS FOGALMA. Szut. 309. pont. Az el8vezetés fogalmát aSzut. 44. §. 309. pont els8 bekezdése a következ8képen határozza meg: "Az el8vezetés az az eljárás, amikor a csend8r valakit a jelen §-ban el8írt esetekben akár saját kezdeményezésb8l, akár az illetékes bír6ság (hat6ság) felhívása (megkeresése) foly­ tán 8rÍzetbe vesz abb61 a célb61, hogy örsparancsnoksága vagy az illetékes bír6ság (hat6ság) elé állítsa, avagy pedi§ serJe, ' , , szeme'lyazonossagana vegett oda kl" ' ' k mega'llapltasa ahol az megtörténhetik." Ha ezt a meghatározást megfigyeljük, látjuk, hogy ez a pont három részre oszlik és pedig: �

I. Milyen alapon, II. milyen célb61 és III. hogyan történik az el8vezetés. ,Nézzük most részletesebben az egyes pontokat:

ad l. ASzut. 309. pont els8 bekezdése szerint az el8vezetés a következ8 alapon foganatosítand6: a) saját kezdeményezésb81, b) felhívásra (megkeresésre).

ad a) "saját kezdeményezés" fogalmi meghatározását

A

22

jelen tanulmányom L tartalmazza.

rész,

ad a)

alatti magyarázat

ad b)

Azt, hogy kik jogosultak valakinek az el8vezetését elrendelni, a Szut. 52 I . pontja tartalmazza. �z ott fel­ soroltak részletes ismertetését jelen tanulmányom 1. rész, ad b) alatti magyarázata tartalmazza .

ad II.

..

A Szut. 309. pont I . bekezdése szerint az eltveze­ tés abb61 a célb61 foganatosítand6, hogy az el8veze­ tend8t: a) az örsparancsnoksághoz, b) az illetékes bír6sághoz (hat6sághoz) vezessék, vagy c) személyazonosság megállapíthad.sa, végett bár­ hová, ahol az megtörténhetik.

ad a)

Az örsparancsnoksághoz val6 el8vezetés célja lehet: ' I . az l'11etone , d asa " k tova'bbk'1seres ' " vegett val o' ata (Szut. 544. pont), 2. annak megállapítása, hogy az illet8 ellen nincs-e az 8rizetbevételre vonatkoz6 rendelkezés kiadva (nyo­ moz6levél, körözés, csendőrtiszti parancsnokságok pa­ rancsai stb.), 3 . végül a gyanu eloszlatása akkor, ha az illető még csak gyanus abban, hogy valamilyen büntetend8 cselek­ ményt követett el, illetve el akart követni (nyomozás, portyázás, átkutatás stb. alkalmával) . Ezt olyan esetek­ ben használjuk, amikor a jár8rnek nem áll még világos ' " tenya es egyel" ore a gyanus egyen , k'1, 'll as ' rendelkezesere létének biztos megállapítására, vagy a továbbiak felderí­ tésében va16 rendelkezésreállásra van szükség.

ad b)

Az illetékes bír6ság (hat6ság) elé állítás oka lehet az, hogy az illet8: 1 . el8vezetésére felhívást (megkeresést) adtak ki, . . 2 el8álHtását .más m6don rendelték �l (körözés, parancs stb.), • .

3. terhére olyan biíncse1ekmény állapíthat6 meg, amelynek következtében vele szemben a Szut. 3 1 0. pont­ jában felsorolt és az illetékes bír6ságnak (hat6ságnak) val6 átadást indok16 körülmény forog fenn. (Igazolás megtagadása, külföldinél a jelentkezés elmulasztása stb.). Az illetékes bír6ság, mint hat6ság alatt a felhívásban megjelölt bír6ságot vagy hat6ságot, saját kezdeményezés­ b6l történt el6vezetéseknél pedig a Szut. 5 4 ! . pont b)­ f) ru.pontjaiban megjelölt bír6ságokat vagy hat6ságokat kell érteni. ad Co) ' A szeme'lyazonossag mega' llapltasa vegett az 1'11etot ' " " el6 kell vezetni: 1 . a legközelebbi községi el6ljár6sághoz, ha az ott foganatosíthat6 (Szut. 308. pont, 5 . bekezdés), 2. az örsparancsnoksághoz, ha ebb81 a célb61 más Ő'rsparancsnokság vagy rend8rhat6ság távbeszé1 8 vagy távirati megkeresése, avagy ujjl�nyomat felvétele szuksé­ ges, végül 3. bármely olyan helyre, ahol a személyazonosság meg�llapítása lehetséges (más tanya, község, személy, távbeszél8állomás stb.). (A személyazonosság megállapításával a Szut. 3 I o/c. pont magyarázatánál foglalkozom.)

...

ad III.

Az e18vezet�s m6djával a Szut. 309. pont, 2. bekez­ dése és a 46. §. foglalkozik. Ez már kiesik tanulmányom keréb81, ene tehát nem térhetek ki. II.

AZ ELöVEZETÉS ESETEI. 3 10.

pont bevezetés.

A Szut. 3 1 0. pontja azokat az eseteket sorölja fel, , . ame1y'ekben a �send" or: az ovezetest " e'l" , f0panatosltaRl köteles.

A 3 I O. pont első sorának ezen kifejezése alatt: "A csendőr elővezetni köteles azt''; azt kell értenünk". hogy az ott felsorolt esetekben a csend�!nek csupán csak az áll jogában, hogy megállapítsa, vajjon az ott felsorolt esetek valamelyikének tényálladéka fennforog-e. Ha igen,. az elővezetést nem mellőzheti, hanem azt feltétlenül tel­ jesíteni tartozik, mert ellenkező esetben csele�ényének súlyához és a körülményekhez képest őrszolgálati köte­ lességsértést, vagy szolgálati mulasztást követ el és, fele­ lősségre vonják. Természetes dolog, hogy ez a Szut. po. pontjában felsorolt valamely körülmény fennforgása eseI I I I ' hatasat ten az l'11eto" elovezetett egyen szabadonbocsat " t nem zárja ki. CA csendőr szabadonbo sátási hatáskörével jelen tanulmányom IV. részében részletesen foglal­ kozom.) 3 I o/a.

alpont.

ASzut. 3 I oIa. alpont ja azt az esetet tárgyalja, ami­ kor a csendőr valakit azért vezet elő, mert azt az arra jogosult bír6ság (hat6ság) kifejezetten elrendelte. (Az elővezetés elrendelésére jogosítottakat lásd a 3 09. pont magyarázatánál.) A hat6ság vagy a bíróság, ha valakinek az előveze­ tését elrendeli, azt rendszerint nem indokolja, így a csend­ őrnek a felhívás vagy megkeresésben csak azt kell meg­ vizsgálnia, hogy a felhívás félreérthetetlenül tartalmazza-e az "elővezetés" s�6t. Ezenkívül meg kell néznie; hogy a felhívás teljesítésére tényleg jogosult-e, nem tartozik-e I I I I ' · k·· ' " annak te l·)esltese mas hatösag vagy hatosagl ozeg hataskörébe, esetleg nem kell-e annak teljesítését megtagadnia. (Például : cselédszökevények helyben val6 elővezetését.) Ha a felhívás vagy megkeresés teljesítése ellen aggálya merül fel, úgy aSzut. 5 2 5 . pontjában előírtak szerint kelt eljárnia. ASzut. 1 3 . pont 2. bekezdése szerint a felhívás foga­ natosításának m6djáért, a törvény és a szolgálati utasítás pontos megtardsáért az eljár6 csendőr fele16s. Ennek alapján tehát az eljár6 csendőrnek kivál6 gondot kell fQJ;'" ..

dítania a személyazonosság meg:illapítására, nehogy az 'ly' helyett mas " artat1 ' el" ovezetend" o szeme an embert vezessen el8, mert ezért már az eljár6 csend8r lesz felelős. Van azonban eset, amikor a csend8r - bár az illet8 el8veze­ tését a felhívás kifejezetten elrendeli - a felhívást nem mindenkor köteles teljesíteni. Ez a Szut. 3 2 0. pontjának utols6 bekezdésében foglalt az az eset, amikor a csend8rt valakinek pénzbüntetést helyettesít8 szabadságvesztés­ büntetés végrehajtása céljáb61 va1 6 el8vezetésre hívják fel és az el8vezetend8: -a) � pén.zbüntetés befizetésének megtörténtét ok­ m�nnyal igazolja, vagy pedig b) a pénzbüntetést a csend8r jelenlétében az el8írt -helyre befizeti. Ebben az esetben a csend8r az el8vezetést a Szut. } 20. pontjának utols6 bekezdésében foglaltak alapján l8zi és az a) alatti esetben a pénzbüntetés lefizetésének me1 megtörténtét, a b) alatti esetben pedig a postai felad6-vevényt kiállít6 hivatalt, a vevény keltét és számát az el8vezetést elrendel8 bír6ságnak (hat6ságnak) bejelenti. Példák: Nagy Erzsébet lopás bantette miatt terheltként a nyíregyházai kir. törvényszékhez megidézett Kocsord községbeli cselédleány a tárgyaláson nem jelent meg, mire előveze­ tésére a bíróság a Bp. lJI. §-a alapján az örsnek felhívást ad ki. A mátészalkai örs járőre a cselédleány elővezetése végett annak lakásán megjelenik. Ez alkalommal a cselédleány azzal áll elő, ho,gfjl az idézésről semmit sem tudott. A járőr a dolog, nak utánjár és kiderül, hogy az idézés kézbesltése alkalmával a cselédleány tényleg ne"! volt otthon. Abban az időben ugyanis az egész háznépe a szomszéd faluban volt búcsún s csupán csak a gazda kiskofú leánya tartózkodott otthon. Az idézést tehát nem a cselédnek kézbesítették, a kézbesí.tő azon­ ban ezt a körülményt ei kézbesí.tő vevényen nem tűntette fel. A kiskorú leány az idézést az asztalfiókba tette és megfeled­ kezett róla. Itt a ké�besítés volt szabál:xtalarJ, eZ azonban ntm érinti a bíróság eljár4sának szabályszerAségét és bár I.

...

nyilvánvaló, hogy a leány hibátlan, a járőr a cs.elédet az dő­ írt időre és helyre elővezetni köteles. .2 . A fehérgyarmati főszolgabiM az örsnek juhász András kisari lakos elővezetésére felhívást ad ki, mnt nevezett a sza­ badságvesztésbüntetésének letöltése ·végett kiadott idézésre nem jelent meg. Az elővezetés céljából megjelenő járőmek juhász előadja, hogy akkoriban éppen csépléssel volt elfo.,g­ lalva, azért nem jelent meg az idézésre. Most is arra kéri (1. járőrt, hogy adjon neki egyheti haladékot, mert a mezei mtmleát még nem fejezte be s így abban az esetben, f:Ja most kell elmennie, nagy anyagi ká,·t szenvedne. A járőrnek ,zem áll jogában a kérést teljesítenie, hanem j:thászt a kitűzött I' időre és helyre elő kell vezetnie.

"

(Itt meg kell jegyeznem, hogy a csendőrség egyébirány ú

nagy

elfoglaltságára és az elővezetések gyakoriságára való

tekintettel a gyakorlatban

a

következő eljárás alakult ki: a

bfr6ságok és hatóságok a felhívást, amely a szabadságvesztés­ büntetés letöltésére való elővezetésre szól, már eredetileg {.gy adják ki, hogy abban az esetben, ha az elővezetendő egyén kijelenti, hogy az előírt időre önként megjelenik, a járőr �t:t.. elővezetést mellőzze. Ezekben az esetekben azután a járőr csak azt ellenőrzi, hogy az illető tényleg elindult-e és ezt a

körülményt a Szut. 5 24. pont, 3. bekezdése alapján a felhívást kiadó bíróságnak (hatóságnak) bejelenti. Ha az ifIető ígérete dacára sem jelenne meg, újó6li elővezetését már minden' egyéb engedmény nélkül rendelik el.)

;;

3. A szombathelyi járásbíróság a toronyi örsnek felhívást ad ki, hogy Kiss jános toronyi lakost szabadságvesztésbünte­ tésének letöttése végett vezesse elő, mert ne'vezett a szabadst5.g­ vesztésbüntetésl'e átváltoztatható pénzbüntetését nem fizette meg. Kiss' az elővezetés végett rriegjelenő járőrnek kijelenu, hogy a kiszabott pénzbüntetést hajlandó azonnal · lefizet/;i. Bár a felhívás kifejezetten Kiss elővezetését rendelte el, a járőr az elővezetést a Szut. 120. pont ittalsó bekezdésébt:l foglalt általános utasításai alapján abban az esetben, ha Kiss a pénzbüntetést a járőr jelenlétében a községi előljáróságnál befizeti, vagy a járiÍsbíróság címére postára adja, mellőzl. Ebben az esetben a járőr csupán csak a Szut. 320. pontja utolsó bekezdésében foglalt jelentést te·szi meg . . 4· A szolnoki járásbíróság a kőteleki örsnek Ko'Csis Péter

.'

27

nagykőrői lakos eIóvezetésére azért ad felhívást, mert ne've­ zett a btk. 370. § 2 . bekezdésébe ütköző orgazdaság vétségé­ ben WeiszSamu ellen indított perben tanuként megidézve, nem jelent meg. A járőr Kocsis lakásán megjelenve látja, h'Jgy abban a házban két Kocsis Péter is lakik. A járőr első köte­ lessége a felhívásból megállapítani, hogy a két Kocsis közül melyik lesz az elővezetendő személy. Ha ez a felhívásban foglalt adatok útján nem sikerülne, esetleg azon az úton is próbálkozhatik, melyiknek kell tudnia a bűncselekményről. Ha azonban !gy sem tudna teljesen tiszta képet kapni és az elő'Cjezetésig elég idő állana rendelkezésére, a bővebb személyi adatok ·beszerzése végett telefon vagy távirat útján a járás­ bírósághoz kell fordulnia. Ha azonban már ideje nem lenne, illetve a községben telefon vagy távirdaállomás nincs, úgy dolga-végezetlenül bevonul az örsre és eljárásának eredmé­ nyéről - bővebb személyi adatok egyidejű kérése mellett a szolnoki járásbíróságnak jelentést tesz. Szut. ( 524. pont 3. bekezdés.) 5. A debreceni járásbíróság a földesi örsnek azt a fel­ hivást adja, hogySzatmári Gábor tetéti lakost január u-én 9 órára a járásbirósághoz vezesse elő. A felEívás az örsre 22-én IO órakor érkezett. Tekintettel arra, hogy a felhívás elkésve érkezett s így teljesíthető nem volt, fl felhívásra ezt a körülményt rá kell vezetni, egyben a debreceni járásbíróság­ nak be kell jelenteni, hogy a felhívás teljesíthető nem -volt, mert az csak 22-én IO órakor érkezett az örsre. Szut. ( 524pont 3. bekezdés.)

3 1o/b. alpont. E pont szerint azokat a csend8r el8tt gyanussá vált �gyéneket kell el8vezetni, akik a csend8r felszólítására magukat:

a) nem tudják, b� nem akarják igazolni. A Szut. 307. pontja módot nyujt a csend8rnek arra:, hogy 1:>árkit, (l1kit személyesen. nem ismer · és kilétének, I I I " k mega'llapltasat valamely illemre szeme'lyazonossagana bfíncselekmény gyanuja, avagy akár csak ·az illet8 szemé-

lyének gyanus volta miatt; is szükségesnek tartsja, Igazo­ lásra sz6lítson fel. Els5sorban is tehát azzal kell tisztába jönnünk, 'hogy I ml a gyanu es . melyek azok . a körülmények, amel)'iek valakit a • csend5r el5tt gyanussá tesznek. I Mindenekel5tt fontos, hogy itt nem a köznapi ékt­ ben vett gyanusságr61 van sz6. A mindennapi életben sokszor használjuk ezt a kifejezést: "Nagyon gyanus ne­ kem ez az ember !" Azt értjük ilyenkor, hogy az Íllet& rejtelmes valaki, nem az, akinek mutatja magát, megbíz­ hatatlan és nem kifogástalan egyén,.. akit51 5rizkednÍ . tanácsos. A csend5r gyanujának azonban nem szabad bizony­ talan téren mozognia a gyanu okát és tartaimát illet5en. Nem szabad puszta sejtelmekre építenie sem, hanem tud­ nia kell, miért és miben gyanus valaki! Ezért kell azt mondanunk csend5ri .szempontb61� hogy általában gyanus az, aki valamely biíncselekmény I I I I I I I elk·· ovetesevel, megk'lserl eseve uncsel ekmenyre elo"k eszul, b" •• lettel vagy azzal gyanusíthat6, hogy az állam és társada­ lom rendjére vagy a közbiztonságra veszélyes. Mi is tehát a gyanu? Sem a Szut., sem a törvény­ könyvek nem mondják ezt meg. Va16ban meghatáro?:ha­ tatlan fogalom, mert változhatik az esetek százféle körül­ ménye szerint. Mindazonáltal igyekszem a gyanu fogal­ mát annyira megközeHt51eg meghatározni, hogy azt ne értelmezhesse ,!!gyikünk így. a másik úgy, hogy a gyanu fogalma ne legyen valami ködös, meghatározhatatlan képlet, hanem az eljárás szigorúan értelmezend5 jogcíme. Valamely ténnyel szemben négy állapotban lehe·· I " I I tunk : a nemtudas, kétseg, va16szmuseg vagy a b'lZonyosI ság állapotában. Mindazt, ami arra szolgál, hogy az elsl). állapotb61 az utols6 felé közeledjünk, bizonyítéknak mondjuk. A büntet5jogi bizonyítás formái: a beismerés. a tQrvé.q.yes vélekm, az okirat, a tinuvallomás és a gyanu­ jel (incU.cium). - EzekQQl, �a bizonyítéko�b61. alaJi1.!J kt a belsp, meggyQz5p'és�! �mdy b.izo_n.}Cosnak.. jdent ki ..valamely tén\yt. Ezek; a biionyfr;éko� .ÖnmagllJ5.ban véy.t;, el.�zígeteh •

..

\

Jen, 'sokszor neIl). bízonyítanak sémmi fontosat, nem ele­ gend5k a bizonyoss:tg felkeltésére, de ha nem önmaguk­ ban, hanem egyiket a niásikkal összevetve vizsgáljuk meg jelent5ségüket, a bizonyosság felkeltésére alkalmasak lehetnek. A gyanusított-bíínös egyenlet megoldása a büntet5 igazságszolgáltatás feladata. Ez az egyenlet azonban csak akkor állíthat6 föl, ha az egyénb51 gyanusított lesz, vagyis, ha valakivel szemben a nemtudás állapotáb61 a kétség állapotába kerültünk. Osszegyüjteni azokat az ada­ tokat, a!Jlelyek alapján valamely egyénb51 gyanusított lesz, azaz valakivel szemben a nemtudás állapotáb61 a két­ ség állapotába kerülünk, a csend5r feladata. Kell tehát valamilyen indít6 oknak lennie, amely a csend5rt a nem' ' l a kretseg " tudas " allapota'bo " fele' mozdltJa. Ezt a mozgato okot a nemtudás és a kétség állapota között kell keres­ nünk. A nemtudás állapotáb61 val6 kiindulást, azaz a kétség állapotához val6 közeledést tehát bizonyos ok.ok indítják meg, amely okok valamely személyben vagy tárgyban önmagában és a helyzetadta körülményekben rejlenek. Ezeket az okokat felsorolni teljesen lehetetlen. Ezek az okok, amelyek tulajdonképpen a bizonyítás els5 láncszemeit képezik, mint a gyanu alapja, az egyes csend" szelleml' k'epessegen, -1:. ' " , 'loH k'epes" lte meg ugyel o" kepessegen, or ségén és lelkiismeretén keresztül jutnak szerephez. A csend5rnek ki kell tehát tudnia az eléje tárul6 tények.10 b51 és adatokb61 mindazokat az okokat, amelyek a nem­ ·tudás állapotáb61 a kétség állapotába va16 közeledéshez alkalmasak, azaz nemcsak az eléje tárul6 tényeket és tár­ gyakat kell helyesen felismernie, hanem következtetnie is kell. Következtetésének helyességér51 azonban elsősor­ ban önmag�nak kell tisztában lennie, vagyis az ad@t1: személyb51 vagy tárgyb61 és a helyzetadta körülmények­ b51 els8sorban is önmagával szemben kell IJlegokolnia gyanuját. Ezt pedig csak akkor. tudja megokolni, ha a m�ga elé tárt tényekbQI és tárgyakb6� olyan következt�­ tést tud levonni, amelyb5l azt a megnyugvast kapja, hogy -a. tn,aga elé tárt és boncolgatott adatok bizonyítékul szol­ álnak, amelyek segítségév,el az, e?yén-gyanu�tott egyen-

J

3°

let megoldásához kezdhet, azaz a boncolgatott adatok fellépése jogosultságának bizonyítékául is szolgMnak. A gyanusítás nem lehet valamilyen elhamarkodott, elsietett művelet, hanem sokszor fáraszt6 és nehéz gon­ dolkodás eredménye. A gyanunak tehá� miV-dig valamely tárgyi alapjának kell lennie, semmi esetre semJehet alapja a csendőr puszta alanyi érzése. Nincs joga tehát a csendőrnek valakit útjában feltart6ztatni vagy igazolásra fel­ hívni csak azért, mert őt puszta alanyi érzése alapján gyanusnak találja. Gyanuját és eljádsát sokszor az előtt kell megokolnia, aki ellen ez a gyan'u. és eljárás irányul. Ezt pedig csak akkor tudja megtenni, ha az önmagában megtartott boncolgads és következtetés eredményeként azt a megnyugvást kapja, hogy eljárása törvényes alapon · nyugszik. Mindezek alapján a csendőri gyanu fogalmát a kö­ vetkezőképen határozhatjuk meg: A gyanu valamely személyben vagy tárgyban önma­

gában és a helyzetadta köriilményekben rejlő okokb61 kialakult olyan vélelem, amely a vélelmezőben azt a meg­ nyugvást kelti, hogy törvényes eljárás alapjául szolgáló bizonyítékkal rendelkezik. . Nézzük most, melyek azok a körülmények, ame­

lyek valakit a csendőr előtt gyanussá tesznek. Ezeket a körülményeket kimerítően és hiánytalanul felsorolni teljességgel lehetetlen, mert ebből a szempont­ b61 nemcsak a gyanus egyén személye, hanem - és talán elsősorban - a csendőr személye is fontos. A csendőr gyakorlati ismereteitől, tapasztalatait61 és főleg érzékétől függ, hogy ráismerjen azokra a körülményekre, amelyek fennforgása esetén az illető a csendőr előtt gyanussá vá­ lik. Az egyik csendőr elmegy mellette, talán j61 meg is nézi és mé�sem talál rajta semmi gyanusat, a másik csak reápillant es máris észrevesz valamit, ami az illetőt gya­ nussá teszi. J6 szem, j6 megfigyelőképesség kell. ehhez és főleg annak a megszokása, hogy az embereken necsak általáns>sságban nézzünk végig, hanem terjesszük ki a figyelmünket a velük kapcsolatos kicsinyességekre, apr6, jelentéktelen dolgokra is, mert a bűntetteseknek legtöbb­ ször ilyen jelentéktelen körülmények válnak áru16ikká.

f

.10.

Röviden meghatározva: gyanus mindenki, akinek az egyéniségéb&l, öltözködéséb&l, magatartásából, vagy a körülményekb&l, amelyek között vele találkozunk, arra lehet következtetni, hogy biíncselekményt követett el, vagy kísérelt meg, biíncselekmény elkövetésére el&készi!i­ letet tesz, illetve az állam és "társadalom rendjére, vagy .a közbiztonságra veszélyes. Egyénisége folytán gyanus lehet az például, akir&l látszik, hogy állandóan. vándorol, a cókmókját magával cipeli; aki más, messze vidékre való és az örskörletben való tartózkodása nem látszik indokoltnak; akire körö­ zött egyén sZémélyleírása feltün&en reáillik; akin feltün& sérülések vannak stb., stb. öltözködése folytán az gyanus, akinek a ruházata az egyéniségével nem áll összhangban, pl. ha egy nyers külruh at, vagy egy seJu, . " b esze'du '" es modoru' emb er draga ' ' finom arcú, ápolt kezií ember parasztruhát, piszkos, ron­ gyos öltözetet, vagy olyan munkásruhát visel, amely semmi esetre sem felelhet meg a foglalkozásának; idegen vidékek viselete szintén figyelemreméltó. Gyanus, ha va­ laki finom fehérnemiít és durva fels8ruhát visel, vagy for­ dítva; ha feltün&en öltözködik, vagy olyan izléstelenséget lehet rajta tapasztalni, amelyb&l arra lehet következtetni, hogy a rajta levő öltözetet nem szokta állandóan viselni; ha a ruhájában szemmelláthatóan kényelmetlenül érzi magát stb. Katonai egyenruhát visel& személyeknél fel­ tün& szabálytalanság vagy katonátlan, esetleg idegenszeruen " katonas ' vlse . lked es ' szmten . , gyanus. Magatartása folytán válik gyanussá pl., aki a csend­ &rrel való találkozást feltün&en kerüli, ' találkozáskor az arcát elfordítja, a csendl)r megpillantásakor megijed; de viszont máskor meg éppen a tulságosan biztos fellépés vá­ lik gyanussá Ca csendőr megfélemlítés ére való törekvés, nagyhangon való tiltakozás, feljelentéssel fenyegetés, el&l­ járók ismeretségével vagy barátságával való kérkedés stb.). Gyanus, aki feltün&en és könnyelmiíen költekezik, " llomason ' ' , be vagy a aki a vasuta nem megy b e a varoterem perronra, hanem elrejt&zve igyekszik megvárni a vona­ tot; aki a vonatról - kellő ok nélkül - az ellenkez& ol­ dalon száll le stb stb. .•

A kísérő körülmények teszik gyanussá pl. azt az egyént, akit az örskörletbeli gyanus egyének társaságában találunk, akivel éjjel olyan helyen találkozunk, ami egy­ általában nem látszik indokoltnak stb., stb. A fent példaként felhozott körülmények önmaguk­ ban tulajdonképpen nem tesznek gyanussá S8nkit, hanem azokat mindenkor az adott helyzetből kell kifvetkeztet­ nünk. Nem válik tehát gyanussá az, aki feltünően és könnyelműen költekezik, ha köztudomású r6la, hogy gazdag ember, vagy nemrégiben nagyobb vagyont örö­ költ; viszont ugyanilyen helyzetben tgy közismerten sze' " , ' azonnal gyanussa" val·k geny ember mar l . Vagy: egy keso eJsza eIhagyott reszen andalgo' szerelmespart , . ka a setany " " ' igazoltatnunk, aki a járőr láttára zavarba jön és előle el­ bújni igyekszik, éppen olyan felesleges lenne, mint ahogy mulasztást követne el az a csend5r, aki nem találná gya­ nusnak, ha, bár fényes nappal is, valamely j6l öltözött úr a laktanya körül oldalog s egyes katonákkal beszélgeté­ seket kezd . A gyanussá válás tehát mindenkor az adott helyzet­ ből és személyb51 levont helyes következtetés eredménye kell hogy legyen. Nem baj, ha a csend5r szigorúan értel­ mezi a gyanu fogalmát, mert csak így fejlődhetik ki benne helyes érzék a hivatása betöltéséhez. A túlbuzg6sá­ got azonban kerülnünk kell, mert az ilyen eljárás már a lakosság oktalan zaklatásává fajulhat, a csend5r pedig fel­ .sülésnek, kudarcnak és kellemetlenségnek teheti ki magát. -Nézzük most, miben áll az igazoltatás. Az igazoltatásnál tulajdonképpen arr61 van sz6, hogy megállapítsuk, ki az illet5 és merre van hazája. Az igazo­ lás tehát abban áll, hogy az illető bemondja nevét, állá­ sát, foglalkozását, lakhelyét stb., tehát azokat az adato­ kat, amelyekb ől kivehet5, hogy az illető kicsoda. Erre vo­ natkoz6lag igazolványokat is tud felmutatni. Ezután, ha szükségesnek látszik, a csend5r vizsgálat tárgyává teheti, hogy az illet5 tényleg az-e, akinek magát bemondta, vagyis azonos-e azzal az egyénnel, aki az általa felmuta­ tott igazolványokban le van írva, esetleg nem azonos személy-e valamely nyomoz6levéllel körözött egyénnel vagy másvalakivel, pl. egy betör�ses lopássál alaposan

gyanusitott egyénnel, akinek a személyleírása teljesen .egyezik az illetéS külsejével, vagy az illető nagy.on hason,. Ht egy körözött egyénre stb., stb.

(A kilét és személyazonosság elméletileg is, gyakorlatilag IS, Szut. nem JS a tárgykör sz6használata szerint azonos fogalom. A azonos érte­ mindkettőt mert különbséget, közt fogalom két "tesz e lemben használja. Az igazolásnál arr61 van sz6, ki az illet6 és merre van hazája. A "személyazonosság"-ot, miután az illető kilétét igazoltc1" a csend6r vizsgálat trirgyává teheti, vagyis, hogy nem azonos személy-e vala­

mely nyomoz61evéllel körözött egyénnel 'V�gy más 'Valakivel. Amikor a hat6ság valakit kikérdez személyi 'Viszonyaira, ezt azért teszi� hogy megállapítsa az illető személyazonosságát azzal, akir51 a hat6sági eljárásban (az iratokban) sz6 van. Viszont, ha valaki kilétét igazolta s a csendőr azt állítja, hogy azonos személy valakivel, aki ellen pl. nyomoz6levél van kibo­ csátva s az illetcS erre tagad6lag válaszol, a csend8rnek kell a sze. mélyazonosságot eldöntenie. Az úgynevezett személyazonosság vizsgálata tehát ebben a vonatkozásban tekinthető külön fogalmi körbe tartoz6nak, ez azOll­ ban tisztán hat6sági mliködés jelzésére szolgál.)

Az igazoltatás sokszor bonyolult dolog, a csendéSrt61 nagy tapasztalatot, éles látást és talpraesettséget követel, mert csak így kerülhetéS el, hogy a csendéSrt falhoz ne állítsák. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy különösen ,). a háború és a forradalom 6ta mennyire összehasonlítha­ tatlanul szigorúbban és körültekintéSbben kell az igazol­ tatás körül eljárnunk. Ma, amikor az orszá� csak úgy hemzseg a kétes foglalkozású egyénektéSI, akik legtöbb esetben mint ügynökök, munkakereséSk, házal6k, koldu­ sok és nem tudom még hányféle címen és ürüggyel járják keresztül-kasul az országot, az igazolás terén kettéSzött óvatossággal kell eljárnunk, mert ezek az egyének rend­ szerint ilyen cÍIDekkel igyekeznek leplezni biincselekmé­ nyeiket és esetleges kommunista agitáci6ikat. (Az igazol­ tatás m6djára nézve lásd még a 3 1 0/C. pont ad a) alatti magyarázatot is!) Azt, hogy az igazolásra mit lehet elfogadni, ponto­ san körülírni nem lehet. Ez nemcsak az illet6 személyé3

től és a körülményektől, hanem n!lgyrészben. a csendé5r tapasztaltságát61, éleslátását61 és rátermettségétől, vala­ mint az illetőnek a csendőrre tett benyomását61 is függ. �gy és ugyanaz a csendőr az egyik igazoltatQtt61 semmi­ , . , ikt61 ' a mas ' , " �k, níllg . pepIu" Iga��1(':y;1.fly t nem tart kieleglto:J?c: , . ilyeneket talan nem , is követ�l. A Szut. 3<16. pontja IS csak általánosságban sorolja fel azokat az igazolványokat, amelyeket a szerp.élyazonosság es kilét igazolásául el lehet fÖO'adnurik� F�lsorolja még azokat a személyeket is" akik­ nc;k a mások részére' :sz616 igazolása elegendő biztosítékot nyujthat. Ilyne11lű iga,zolványok le�etnek: útlevél, határ-:­ s4éli útiigázoIv'ány, I alkalmi útilap, vasúti arcképes iga­ zolvány, cselédkönyv, - munkakönyv, koldulási engedély, kéjnő-igazolvány stb. 'Mások igazolására alkahnas magán­ személyek lehetnek azok, akik a társadalmi életben ve­ zető szerepet ' játszanak, megbízhat6saguk ellen gyan-u nem rp,érült fel,' továbbá a falu egyszeru polgár�i közül azok, akiket a -csendőr személyesen is ismer és, feltétlenül megbízhatóknak tart. " Nézzük már �ost a� egyes pontokat.

ad a) Ezen pont- alá azok az egyének tartoznak, akik nem tudják magukat kellően igazolni, tehát igazoltathat6sá­ guk céljáb61 oda kell őket elővezetni, ahol az lehetséges. Azok a helyek, ahol valakinek a személyazonosságát meg lehet állapítani: a községi e1őljár6ság, a siolgabír6i hivatal, városokban a rendőrkapitány�ág, a csendőrlak­ tanya, olyan helyeken pedig, ahol mindezek távol van­ n�k, az a legkö�elebbi lak?tt . terq�tárgy, ahol az �et�t k«t olyan megbizható egyen Ismen, akiket a csendor IS ismer. Olyan helyeken is lehét valakinek a személyazo­ nosságát igazolni, ahol távbeszélő is van és így a szükséges adatokat távbeszélőn is meg lehet tudnunk. Ilyen eset pl., ha. va1:\lkinek olyan igazolván.ya v�lna, am�lyen sem, fénykép, sem személyleírás nincsen. Ilyen esetben az ille­ tőriek személyi adatait távbeszélőn is meg lehet kérdez­ nünk. Ez alkalommal az illetőt hangjától is meg lehet ismertetnunk olyképen, ,hogy �z illetőt azzal, aki a sze­ mélyi I aaatokat szolg-áltithatja, távbesiélőii beszéltetjük,

,

azútán pedig megkérdezzük, hogy hangjár61 a beszé18t felismerte-e.

.lio

P�ldák� I. A vonatellenőrző ]a'(or egyik vonatszakaszban cs,; · vargó külsejű, gyanus egyént lát, aki arra a részre igyeksztk állni, ahol a csendőr már volt. Ez a magatartás és a csavargó külső az illetőt a csendőr eUJtt gyanussa teszi és a járőr a Szut. 384. és 307. pontban foglalt jogánál fogva igaióltatja. Ez alkalommal az illető bemondja, kicsoda, hol lakili, mi a foglaJkozásll stb., de az általa bemondott adatokat sem igazol­ vánnyal, sem megbízható egyénnel igazolni nem tudja, hanem kijelenti, hogy a bemondott adatokat (.(ak Budapesten áll módjában igazolni. Minthogy Budapest az igazoltatás helyéttJl legalább IOO kin-re van, a járőrnek nem áll módjában az illető kilétét azonnal - esetleg rövid időn belül - megállapítani.:, így a Szut. JIol.b. alpontja alapján először az állomásfőnö�­ séghez vagy ha az örs helyben van, oda vezetendő elő abból a célból, hogy az illetőre vonatkozó adatokat esetleg tá'l.>­ beszélőn vagy távirat 'Útj&n BuiJap"estről beszerezhesse s egy­ idejűleg megállapítsa azt ii, az illető elóvezetésére vagy ei­ fogására nincs-e valamilyen rendelkezés kiadva. Ha a meg­ állapítások az őrizetbe vételtől számított 24 órán belül 1!em vezetnek sikerre" avagy ennyi idő nem lesz arra elegendő, tígj további eljárás céljából tényváilat kíséretében a szolgabírói hivatalnak kell átadnunk, mert a Bp. I4I. § 2. pontja értelmében a főszo�gab[1'ó, m�nt rendőri hatóság, abban az esetben, h4 valaki ismeretlen és magát igazolni nem tudja, h� esetleg büntetendő cselekmény elkövetésével nincs is gyanusítva, a megállapításokig az illetőt előzetes letartóztatásba helyezheti, mert csavargással vagy közveszélyes ' munkakerüléssel gyanu­ sítható. Termfszetes. dolog, hogy a liilét és sZémélyazonosság megállapítása most már a főszolgabíró köteles�ége, illetve azt most már. ef irányítja. l 2 .A járőr 20 6ra tájban. csava�gó külsejű egyént lát az egyik villa körül 6lálkodni, ahonnan a lak6k pár nappal az­ előtt nyaralni mentek. A járőr közeledtére az illető a közeli kertek felé "igyekszik eloldalogni. (Gyanussá teszi az illetőt az. hogy az örsk,örletbm ism.eretlen, az üres villa körül ófálkodik ' �s '11 fárőr megpillan-tásakor igyekszik ,eltűnni.) A járőr az illetőt a Szut. 307. pontjában foglalt jogánál fogva igazol•

3"

tatja. Ez alkalommal az általa bemondott afJatokat semmi­ nemlí igazolvánnyal igazolni nem tudja, ellenben megnevezi a harmadik kőzség kovácsát, aki szerinte nagybátyja. A ková­ csot a járór, mint jómódú, tisztességes, feltétlenül megbízható embert ismeri, aki már sokszor volt a csendlJrs�grwk segítsé­ gére. Ha tehát a járór arra felé tart, vagy szol{ álatát nem régen kezdte meg, az illetővel a kovácshoz fog menni. Ha azonban már bevonulófélben van, úgX előbb az örsre meg.')' annak megállapítása célj&ból, nincs-e valamilyen m6do1l az illető órizetbevétele elrendelve. Természetes dolog, hogy a járőrnek még arra is ki kell terjeszkedme, mit keresett az illető azon a környéken stb.

ad b) E pont alapján azokat kell a járéSrnek elővezetnie, akik az igazolásukat megtagadták. Ez tulajdonképpen nem . , mas, , akimmt egy kenyszento oz, mert az az egyen, ' , 1/ eszk·· nek - hogy úgy mondjuk - nem kormos a füle �töve, az igazolást nem fogja megtagadni. A csendőr felsz6Htá­ sára az igazolást senkinek sem . áll jogában megtagadni, mert ezzel kihágás t követ el. A Kbtk. 4 3 . §-a ugyanis azt mondja, hogy aki a hat6ság hivatalnoka vagy közege által hivatásának gyakorlatában nevének, állásának, lak­ helyének megmondására sz6Httatván fel, a feleletet meg­ tagadja, kihágást követ el. Példa: A járőr a vásárra vezető úton lest tart. Az arra haladó nép között egy egyént lát, aki betöréses lopás miatt körözött egyénhez hasonlít. A járór gyanuját még növeli az is, hogy az illető a járőr megpillantásakor a nép közé igyekszik ele­ gyedni. Amikor pedig a járőr a Szut. 307. pontjában foglalt jogánál fogva igazolásra szólítja fel, azt hangos méltatlan­ kodás közepetle megtagadja. Erre a jáfőrnek az illet"Ót a Szut. ]Io/b. alpontja alapján a további eljárás sikeres lefolytat­ hatása végett az örsre elő kell vezetnie.

3 101c. alpont.

Ennek az alpontnak az alapján kétféle esetben kell valakit el&vezetni és pedig:

37

a) vagy akkor, ha a személyazonossága iránt, b) vagy akkor, ha az igazolványának hitelességé tekintetében alapos kétség forog fenn. A Szut. 3 1 0/b. pontja arra vonatkozik, ha az illet5nél vagy egyáltalán semmi, vagy pedig csak olyan igazol­ vány van, amely a kilét és személyazonosság igazolására nem alkalmas és megbízhat6 személyekkel sem tudja ma­ gát igazolni. A jelen pont alatti esetben viszont az igazo­ lásra vonottak rendelkeznek ugyan igazolvánnyokkal, de olyan körülmények, illetve adatok merülnek fel, amelyek kétségessé t�szik; hogy az illet8 tényleg az igazolványok­ ban leírt személy, vagy pedig maga az igazolvány hiteles­ sége körül merül fel valami kétség.

ad a)

Lássuk csak, hogyan történik a személyazonosságr61 II fI ' valo, meggyuzodes. Ha a jár8r el8tte ismeretlen egyénnel találkozik és igazoltatását célszerunek tartja, el8ször is az illet8 kilétét igyekszik megállapítani. Kikérdezi nevére, álHsára, fog­ lalkozására, lakására és egyéb személyadataira vonatkoz6lag. Ezután a bemondott adatok igazolására sz6lítja fel. Az igazolványokat alaposan átvizsgálja, nincsenek-e ha­ misítva, nincs-e bennük vakarás, törlés; az illet8 által be­ mondott adatok az igazolványban foglaltakkal egyez­ nek-e, a fénykép azonos-e az illet8vel, esetleg nevének le­ .írására is felsz6líthatja. Most jön a nehezebbik és a csend" III nagy talpraesettseget ovetelo ortu I k·· " resz. I Mar ' elozo " " 1eg :daposan meg kell figyelnie, hogy az illet8 külseje, beszéd­ modora, magatartása az általa bemondott adatoknak és foglalkozásnak megfelel-e. Ha az igazo16 írás nem teljesen megfelel8, vagy ha az illet8 külseje, beszédmodora stb. azt a gyanut keltik a csend8rben, hogy talán mégsem az, akirtek bemondta magát, igyekezzék az illet8 foglalkozá.­ sával, tart6zkodási helyével stb. kapcsolatos kérdésekkel tisztázni a helyzetet. Az alábbiakban részletesebben fog­ lalkozom az ilyen komplikáltabb igazoltatási m6ddal. azonban ezt csak gyakorlott csend8r tudja eredménnyel alkalmazni, mert ep ügyes vitatkoz6képességfí, vagy nemzetközi kaliberu, minden hájjal megkent egyén a csend8rt könnyen megtévesztheti. Gyakorlatlanabb

csend5r egyszerűbb kérdésekkel is érhet . el eredrp.ényt, de könnyebben is ki vap. t�ve annak, hogy falhoz ID�tják. Ílyen kérdések lehetnek: amennyiben a csend5r az illeté> foglalkozási körébe vág� dolgokkal teljesen tisztában van, avagy �asonló foglalkozású egyén a közelben rendelke­ r-ésre áll, igen célszerű ebbe a foglalkozási körb� Iágó kér­ déseket intézni. (PL mi�yen célt szolg.H ez és lz a szer.,. szám, hogyan kell azt hasZIlilni stb.) Majd részletesen ki­ kérdezi, hol szolgált eddig, kiknél, mett51-meddig, hogyan hívták a munkaad6it, kik voltak abban a faluban a ve­ zet5 szerepet játsz6 emberek (birtokos, jegyz5, tanítQ, pap stb.), milyen volt az alakjuk, külsejük, hogyan hív­ ták 5ket stb., stb. Ez utóbbi kérdéseket csak az a csend5r tudja hatásosan alkalmazni, aki a kérdezett egyéneket is­ meri is. (Pl. a közelmultban helyezték át arról a vidékré>l, odavaló stb.) Mennyi volt az egyes helyeken a fizetése, . , hagyta ott az a' 11asat " , ' a testen, t:mert stb. Van-e tetova' las ha igen, meg kell nézni, mert err51 sok esetben lehet kö­ vetkeztetni az illet5 igazi foglalkozására. Ajánlatos az ezekre a kérdésekre adott feleleteket pontos;:tn feljegyezni, azután kis id5 mulva az egész kikérdezést az el5bbi kér­ dések össze-vissza való megismétlésével újra kezdeni. Ha az illet5 el5z5leg rendes adatokat mondott be, úgy ismét az d5bb· mondott adatokat kapja a csend5r, ha pe­ dig hazudott, ezzel az eljárással rendszerint rajta lehet csípni a hazugságon, mert a kérdésekbe belezavarodik: A jár5r az adott feleletekb51 megfelel5en tud már tájé­ �ozódni és ha szükséges, a többi kérdéseket már egy bizo­ p.yos irányba fogja megtenni. Példák: Az országúton portyázó járőr kb. 100 lépésre maga előtt jól öltözött, úri megjelenésű egyém lát, kezében kis bórtáská­ val. Az illető a járőr megpillantásakor az alig pá,. lépésre maga után hagyott keresztútra dkart befordulni, de azudn meggondolta magát és nyugodtan a járőr felé ment. A járőr­ vezetőnek feltünt az illető tétovázó magatartása (vajjon hátly járőrnek tünnék fel?) és járőrtársa figyelmh felhívta rá azzai, hogy ha az illető kö;zelükbe ér, kissé alaposabban fogják szem­ ügyre venni. Szembekerül't-'e, mindketten erősen az illetó ,szeme

közé nézve, tetótdi- 'falp� ' .végigmért€k;,. majd','q:: járőr:. meg­ állott. Az illetó 4:jár6rön:� >túlhal.'ad:r,a, erősen' siett�{te: {épteit, majd visszatekintett,'dé 'gydrsan vÍ'$sza �'-s ka.pta.'a-Jejét,·\<1 jár­ őrnek ez sehogyan. sem' tetsze,tt,· azért '.tehát ' megálMsta- sZ0lí­ totta fel és a Szut. 307. pontjában fogltilt .jogd. alapjlÍn 'gazo/­ tatta. Ez többek között előadta, hogy Wágner( Kor.�élntZk hívják, kaposvár.i, születésű, budapes�i . lakos, ügynök' 'A ,ál­ , őrnek arra a kérdésére, milyen ügynök, alig észrevehető rövid gondolkozás után kibökte, hogy a bud-apesti Kl�m szap'pan és pipefeáru gyár ügynöke. Budapestről tegnap jött "A'·':-b�, ahol pár rendelést vett fel és most B felé tart. Kilétének igazolására felmutatott a kaposvári anyakönyvi hivatal által kiállított születési anyakönyvi ki'oonatot, "mely az' általa be­ mondott adatokat részben tartalmazta is. A járőr most a nehezebbik részhez kezdett. Már arra a kérdésére, bogy A ban kikkel tárgyalt, csak hosszas halogatás és kertelés után kapott választ. Amikor pedig a jár.Ór a fek'ett pár megrende..:. lés megrendelő-levelének felmutádsára szólította fel, erószá­ koskodni kezdett és különböző ürügyekkel igyekezett egérutat nyerni. Most már a járórnek alapossá kezdett válni ama gya.;. nuja, hogy az illető nem az, akinek kiadta magát, ezért tehát a mintacikkek félmutatására szólít0tta fd. Wágner ho�szas 1 halogatás után a táskát kinyitotta, amelyben tényleg volt pár darab szappan, fogkrém; púder, fogkefe, de azokat jobban megvizsgálva, kiderült, hogy egyetlen darab sem volt a Klein­ gyáré, azok különböző gyártmányok voltak. A járőr gyamtia most már elég alapos volt, így tehát WtÍg1lCrt a Szut, polc: alpontja alapján a további megállapítások foganatosttása végett elővezetés céljából őrizetbe 'Vette. (Itt a járőr azért ve-o zette elő az ijletőt, mert személyazonossága iránt alapos két-' ség merült jel.) 2. Az idegenek ellenorzésével megbízott járőr előtt a szállodában az egyik igazolásra vont egyén (Szut. 364.' pont 2. bekezdés), aki rádió-ügynökként jelentette be magát, vas-I úti éves bérletjeggyel igazolja kilétét. Személyadatainak be­ mondása után a járőr a következőket állapítja meg. A fén�-' kél' egy 22-23 ,év körüli, borotváltarctí fiatalembert JbrJzol� m!g az illető szakállas, bajuszos, 30-]2 év körülinek látSZIk! Az igazolványon Jiönyvügynöknek van feltüntetve, míg. az illet6 r'áJi6-ügynökként 'adta elő' a foglalkozását. Ai 11évaláír.ás: ec

"

"

.lIO

ec _

scm

egyezik teljesen. Mindezek olyan gyant�okok, amelyek l. jár&rben alapos kétséget támaszthatnak az illető személy­ azonossága iránt. A járőrnek tehát a Szut. ]Io/c. alpontja. alapján a további megállapítások pontQ! f�anatosítása végett az örsre elő kell vezetnie,

ad b)

�

..

Az áIlampolg-trok egyes társadalmi osztályai (PL tisztviselők, katonák) és bizonyos foglalkozási ághoz tar­ toz6k (pl. cselédek, v-tndoriparosok, artist-tk, söffőrök stb.) részben célszerűségi szempontb61, részben pedig. mesterségük könnyebb űzhetése végett a magyar állam területén bizonyos igazolványokat (okmányokat) szoktak használni. Ilyenek: vasúti arcképes igazolvány, a 203 .0001 1 926. számú B. M. rendelettel rendszeresített igazol6jegy, cserkész-igazolvány, a munkás-igazolvány, munkakönyv, cselédkönyv, személyazonossági igazolvány, illetmény­ könyvecske, artista-igazolvány, gépjárművezetői igazol­ vány, kéjnő-igazolvány, egyéb híján valamely egyesület tagsági igazolványa, iskolai bizonyítvány, szabadságolási igazolvány, -tItalában minden dlyan okmány, irat, amely­ lyel az illető a kilétét igazolni tudja. Ezenkívül minden külföldi egyénnek, aki az ország területére lép, a körül­ ményekhez képest útlevéllel, határszéli útiigazolvánnyal vagy alkalmi útilappal kell rendelkeznie. Az igazol6 okmányokat a csend őrnek mindenkor a legalaposabban kell átvizsgálnia, mert nagyon sokan ha­ mis, hamisított vagy gyanus igazolvánnyal rendelkeznek, ez a körülmény pedig mindenkor arra mutat, hogy az illetők nem járnak j6 úton. Ellenkező esetben ugyanis. semmi szükségük sem lenne ilyen igazol6 okmányokra.

Hamis valamely igazolvány vagy útlevél akkor, ha azt nem az arra jogosult hat6ság vagy személy állította ki, vagy ha az is állította ki, de a dnyekkel ellenkezé). - azaz hamis - adatokat tartalmaz. Ilyen igazolványo­ kat különösen a kommunista szervezők és kommunista. futárok használnak. Szinte köztudomású, hogy külföldön a kommunisták val6ságban gyártják a sok hamis igazol-o ványt, útlevelet. Több esetben előfordul az is, hogy az. illető az igazolvány kiáIHtá�ára jogosult hat6ság valame-·

lyik irodai alkalmazottjával összejátszva, az igazolványba hamis adatokat ,irat be és ai irodaf8nöknek alkalmazottja iránti bizalmát felhasználva, így jut hamis' (helytelen ada­ tokat tartalmaz6) igazolványhoz. Fontos állami érdekb81 egyes magasrangú, vagy kü­ lönöserl bizalmas :H1ást betölt8 személyeknek hivatalb6l is Ki szoktak állítani olyan igazolványokat) amelyekben rendszerint a név és a foglalkozás nem felel meg a val6ságnak. Ezt különösen utazások alkalmával inkognitóban (rangrejtve) val6 maradhatás céljáb61 szokták alkalmazni. Ez az az egyedüli eset, amely tárgyilag ugyan igen, de lényegileg már kiesik a hamis igazolvány fogalma al61 s a csendÖrt nemhogy eljárásra jogosítaná fel, hanem az ilyen személyekkel szemben megkülönböztetett tiszteletre kötelezi. Hamisított va1ame1y igazolvány vagy útlevél akkor, ha az eredetileg helyes adatokat tartalmazott, de azokat ut6bb a val6ságnak meg nem felel8 adatokra változtatták. Gyanus valamely igazolvány akkor, ha azon vakará­ sok, törlések látszanak, vagy az megcsonkítottnak rllnik fel. A hamisított és hamis igazolványoknál teljesen nyil­ vánval6, hogy az illet8 igazolv�ny hamis, illetve hamisí­ tott, míg a gyanus igazolványnál ezt határozottan állí­ tani még nem lehet. Valamely igazolványt akkor tekintünk hitelesnek, ha azt tényleg az arra illetékes hat6ság állította ki a szük­ séges alaki kellékekkel, tehát az el8írt alakban, pecséttel, �áírással stb. Ha valamelyik el8írt kellék hiányzik, akkor az igazolvány hitelessége már kétséges. llyenkor az a gyanu merül föl a csend8rben, hogy az igazolványt val6s�ín{ileg nem az arra illetékes hat6ság állította ki. Lehet­ séges, hogy a további megállapítások során kiderül majd az; hogy az igazolvány hamisított, az els8 alapos betekin­ tés azonban erre ke1l8 alapot nem nyujt még. A J Io/c. alpont alatti esetben tehát az illet8t azért kell el8vezetni, h0gy a jár8r meggy8z8dhessen arr61, vajjon tényleg csak tévedés következménye az igazolványon talált alaki hiba, avagy azt nem is az arra illetékes állította ki. E18fordul­ hat az is, hogy összebeszélés folytán az igazolványt ki­ illították, de a pecsétet nem tették rá, mert ahhoz nem .

�1id.t
Példa: Az idegenek ellenórzésév.el megbízotti! já�r elótt a szállo­ "dábar,l 'a,z egyik igazolásra vont leány kJjnó-igazolvánnyal , igazolja magát, Az igazolványról a hatósági pecsét azonban hiányzik. A járőr alaposan kételkedhetik abban, hogy az iga­ zolvány nem hiteles, mert ezeknek az igazolványoknak a ha­ tósági pecsétet is tartalmazniok kell. Ennek alapján tehát az igazolvány hitelességéről való meggyózl5dés végett a leányt a Szut. ]Io/c. alpontja alapján eM kell vezetnie oda, ahol err§l meggyl5zl5dést szerezhet.

3 1 o/d.

alpont.

Ezen alpont szerint két esetben kell valakit elő­ vezetni és pedig akkor, ha alapos kétség merül fel 3,Z­ irányban, hogy a náluk talált tárgyat vagy tárgyakat a) törvényszeriíen birják, vagy b) törvényszeriien használják. Mindkét eset közös alapfeltétele, hogy a 'kétség ala­ pos legyen. A törvényszerti kifejezés alatt azt I kell értenünk: hogy valamely tárgy az illetőhöz törvényés Úton, más sz6val igaz Úton került. Ha az nem igaz Úton került a. kezei közé, pl. ha lopta, kicsalta, elsi,kkasztotta, jogtata­ nul elsajátította stb., úgy azt mondjuk, hogy az a Bizo­ nyos tárgy nem törvényes úton került az illető kezei közé. Birhatás az, ha az illető kijelenti, hogy a nála levő tárgy az ő tulajdona, birtoka vagy az & birlalatában van. Használat alatt azt értjük, hogy az illet� a nála le�ő tforgyat, vagy azt, aminek az igén}'ibevételénél találttPt, pl. kölcsönképpen kapta, annak használatára a tulajdo­ nost61 engedélyt kapott, bizonyos ellenszolg41tatásért azt kibérelte stb., de nem állítja a?:t, hogy a kérdése� , tárgY.: stb. az övé. ' E pont alatti esetekben az illetőt azért kelJ előye­ zetni, hogy .az általa bemondott adatQk val6diságáJ;"61 ar. .

,

i} járlSr . meggy6zlSdhes��k. Enn.ek, " pontna� az, �l.'p'i�n to. 'f , ' , teh, at ' -CSílk: ro�g� ' lo:z:p " " , 1p.�e� " ganatosltott �loveze�es. kedes abban a tekintethen, hogyha az i1le�lS �gy;ébként. i�mert egyén; másokkal össze ne "beszélhessen" 'VélGY � .c�dlSri eljárás lefolytatását ily m6don meg ;, ne hius�tbassa; ha pedig ismeretlen, magát igazolja és.,a cselekméJlyre be­ mondott adatokat a járlSr ellenlSrizhesse. Példák: I . A 'L'4sútellenórzó laror egyik vonatszakaszban csa­ ,vargónak látszó egyént, az ülés alatt pedig jó bőröndöt lát. Miután a csavargókülsejA egyéneknek nem szokott ilyen bőr­ táskájuk lenni, a járőrben az a gyanú merül fel, hogy az illető nem igaz úton jutott ahhoz. Ezért tehát a Szut. 384. pont 2. bekezdésében foglalt jogánál fogva az illetőt igazolás alá vonja. Ez alkalommal az igazoltatott többek között elő­ adja, hogy a bőrönd az övé és abban saját ruhaneml4je van. Amikor azonban 'a járór a bőrönd tartalmának megmutatá­ sára szólítja fel, habozás nélkül kijelenti, hogy a kulcsot el­ vesztette. Már maga az a körülmény, hogy az illető - leg­ alább a látszat kedvéért - nem igyekezett a kulcsot zsebei­ ben keresni, hanem a válasszal azonnal készen volt, a járőr gyanuját csak megerősítette. A Szut. 439. és 384, pontjainak 2. bekezdései értelmében mindaddig, amíg az illetőt őrizet alá nem veszi, a bőrönd erőszakos felnyittatására joga nincs, az elővezetés céljából való őrizetbevételre pedig még alapos okot nem lát, kétséges;'ek elegendő alapot szerzendő, az illetővel anélkül, hogy a bőrönd zárjára rátekinteni engedné, az el­ veszett kulcsot részletesen leiratja. A nagy nehézségek árán leírt kulcsról azután .kiderül, hogy azzal ugyan a bőröndöt nem lehet kinyitni, mert a bőröndnek "patent" zára van, ame­ lyet csak úgy lehet kinyitni, ha előbb egy másik kulccsal a biztosítékot elforgatják. A kinyitáshoz tehát kétféle kulcs is szükséges. A járőrnek azirányú kétsége tehát, hogy az illető nem igaz úton jutott. a bőröndhöz, most má,· a bőrönd tar­ talmának megállapítása nélkül is alapossá vált és így a Szut. 310M. alpontja alapján a b.őrönd holszerzésének kiderítése vé­ gett az örsre elővezeti. 2. Az első példa alatti esetben az illető a járőrnek azt mondja, hogy a bőröndöt "Ace-ban lakó nagynénje adta oda

44

neki azzal, hogy azt a Budapesten lakó leányához vigye el. A bőrönd tartaimát nem ismeri, a kulcs nincs nála. A járór IZ kikérdezés alatt észreveszi, hogy a bóröndön több külföldi szálloda reklámcímkéje van felragasztva. (E megfigyelés fon­ tosságának méltánylásához az alábbi�kat !ükséges tudnunk: .Á külföldi nagyobb szállodák vendégeik"bőröndjeire a szál­ loda elhagyása alkalmával ráragasztják a szálloda reklám­ címkéit. A bóröndök tulajdonosai ezeket a reklámcímkéket rendszerint emberi hiúságból - a bőröndön hagyják. Ezáltal az illető szállodák hírét akaratlanul is terjesztik és így a szál­ lodák reklámjainak" önkénytelenül ingyen terjesztőivé válnak.) A járőr tehát tudja már, milyen irányban kell feltennie a léér­ déseket, hogy az illetőt hazugságon .kapja. A további kérdé­ sek során aZlttán kiderül, hogy a nagynéni "Ace községben földhözragadt szegény napszámosasszony, a leánya pedig Budapesten fzobaleány. A bőröndön levő reklámcédulák, a nagynéni és leánya életkörülményeinek leírásából a járőr most már joggal következtethet arra, hogy ha nem is az illető lopta a táskát, de az a családhoz jogtalan úton jutott, meg van az a szál is, amelyen a nyomozás elindulhat és így az illetőt a járőr a Szut. po/d. alpontja alapján a további eljárás lefoly­ tathatása végett elővezetés céljából őrizet alá veszi. 3. A járőr vásá,. alkalmával a községből kivezető úton a községtől kb. 500 m-re egy útkeresztezésnél a vásárról jövők megfigyelése céljából lest tart. Ez alkalommal a hátán nagy batyut vivő, helyben lakó, ismerős cigányasszonyt lát. A Szut. 370. és 307. pontjában adott jogánál fogva tehát az asszonyt a batyu tartalmának megmutatására szólítja fel, mely alka­ lotpmal kiderül, hogy abban egyéb használt rossz holmi között 2 pár új cipő van. Erre vonatkozólag a cigányasszony ki­ jelenti, hogy azt a vásáron vette. Régi tapasztalat, hogy a cigányok új holmikat nem vásárolnak, ha ilyenek vannak ná­ luk, azok maJdnem biztos, hogy nem igaz úton jutottak a bir­ tokukba. A járórnek tehát alapos a gyanuja, hogy a cigány­ asszony a két cipőt a vásáron lopta. A járőrnek az illetőt a Szut. 310/ d. alpontja alapján elővezetés céljából őrizet alá kell venme és elsősorban is a vásárra vezetni elő, hogy még helyben megállapíthassa, honnan került ki a cipó, mert a vásár szétoszlása után ezt már nagyon nehéz lesz megállapítani. 4· Nagy János motorkerékpárt vett. Ogy ügyelt rá, mint

45

�

a szeme fényére é>s hiába kérték azt tőlt barátai, semmi szín alatt sem volt hajlandó kölcsön adni. Erről a csendőrségnek is tudomása volt. A járőr egy alkalommal egy távolabbi köz­ ségben felismeri Nagy motorkerékpárját, amint azon egy isme­ retlen egyén ül. A kerékpárt meglátva és az illetőt kikér4ezés alá véve, a járőr azt a választ kapja, hogy Nagy!'&. egy hó­ napra kibérelte a kerékpárt. Azonban sem erre, sem pedig arra 'Vonatkozólag, miként történt a bérbevétel, honnan is­ meri olyan jól Nagyot, pontos és kielégítő választ nem kapott. Minthogy az illető egy 80 km-re levő városban lakó és a járór elótt ismeretlen egyén, a bemondott adatokról való meggyőző­ dés végett a járőr az illetőt a Szut. )101 d. alpontja alapján oda, ahol telefonon az adatok valódiságáról meggyóződhetik; szükség esetén Nagy lakhelyére - kíséri. 3 I o/e. alpont.

Ennek az alpontnak alapján csak abban az esetben lehet valakit elővezetni, ha az alább felsorolt 3 feltétel mindegyike egylittesen. és közösen fennáll: r. éjjelnek kell lenni, 2. gyanut ébresztő körülménynek kell fennforogni és 3. az illetőnél gyanus eszköznek kell lennie. Ha a fenti 3 feltétel közül csak egy is hiányzik, � ennek a pontnak az alapján elővezetést foganatosítani n.em. lehet. Ha a fenti 3 feltétel ' fölött kissé elmélkedünk, r,ájuthatUnk, hogy az ezen pont alapján foganatosított elővezetés tulajdonképen nem más, mint megelőző (pre­ ventív) intézkedés. A csendőr ugyanis ebben az esetben egyáltalában nem biztos abban, hogy valamely megkez­ dett vagy már befejezett bőncselekménnyel áll-e szemben, avagy annak tettese áll-e előtte. Az adott helyzetből és kör.ülmén.yekből inkább csak arra következtethet, hogy valamilyen biíncselekményt akarnak elkövetni. A gyanu­ ját az illetőnél levéS eszközök csak megerősíthetik, így a csendőrnek az illetőt azért kell elővezetnie, hogy alapo­ sabb �érdezés alá vonhassa az irányban, mit keresett azon a helyen, ahol a járőr őt meglátta, miért voltak nála az eszközök stb. Lehetséges, hogy a� illető kellőleg ki tud

)

rn:agyárazk9dnl;' de val6szÍ11iíbb az, Hogy nem tUd majd kellő magyarázatot adni és akkor -már további eljárás v�gett az örste kell elővezetni. Ha h.itzugsíggal sikerült is az illetőnek a csendőrt megtéveszteníe ég., ezáltal ,a szaba-­ donbocsátást kieszközölnie, azt a tulajdonképpeni cél� hogy egy esetleges bilncselekményt a járőr megakadályoz­ zon, már azáltal, hogy az illetőt arr61 a helyről elvezet­ ték és hosszabb-rövidebb ideig tart6 őrizet alá vették, el­ érte, mert most már nem lesz mersze a tervbe vett cselek­ ményt elkövetni. , Nézzük most részletesebben az egyes feltételek�t.

ad

I,.

ad

2.

Az éjjeli idő meghatározása tulajdonképpen két téI ' I I " "l f"ugg, ugymmt : az evszakto'l es I nyezoto atta'1 a helysegtől (község, város), ahol a csendőr közbe akar lépni. Nyáron este 9 6rakor is még j6formán teljesen világos yan;:l1}íg télen már 7 6rakor besötétedik. Nyáron az eliR­ berek kés8bben, fekszenek le, télen korábban. Épen így) városokban az áltafános lefekvési idő kés8bb van; mint 31 községekben, falukban. Igy tehát az éjjeli időt mindenkor az egyes helységekben szokásos általános lefeKvési időtől kell számítanunk. A gyanut ébresztő körülményeket szigorúan körül­ határolni nen') lehet. E tekintetben a 3 1 0/b. pont alatti magyarázatban f0glaltak itt is érvényesek. Ami az egyik egyénnél vagy helyietnél egyáltalában hem gyanus, a másiknál feltétlenül gyanussá válhat. Ha pl. a járőr egy ügynök ablakán éjjel 'bepillantván, azt csomagoIásban találja, ez rendszerint nem gyanus, míg ha egy rendőri felügyelet alatt m6 egyént ugyanebben a helyzetben ta­ IiI, ez már okvetlenül gyanus körülmény. A gyanus kö­ rülményeke,t tehát a csendőrnek az adott helyzetből és személyekből minden legyes esetben külön-külön kelt I mega'llapltania. r,r

kd , 3.

'

� � ' A �anus ,eszközök meghatározása terén az el8bbl

P?1}tpa� , ��ndottak szin�é� m6ri:ékad6ul tekinthetők. A gyanus eszközöket külön-külön m�r annM is inHbb

L

47

neÍÍi leh�\' lf'elsoto'lnbm, �ert llincsén olyan e�zköz, 1mely egyes hc;lyzetben gyanussá ne válhatnék, hiszen minden eszkö�zel' 1t!het b-lincseie�:iényt elkövetni. A feszítlSvas -iagy egY cso�6 " álkulcs a lakatos' kezében esetleg még éjjel< �eni vlÍlik gyandssá; -!mert ezeK foglalkozási körébe vág6 szersz':tmok, ellenbe!}' ugyanezek az eszközök pl. egy ü'gy�'ök, 'egy kereskedlSsegéd kezében már feltétlen gya­ ihissá l�sí:tia, mert ezek az' eszközök az illetlS nivatásá­ �ak', sYa;korl�sához egyáltalában nem szükségesek, annak f8glalkozasi körevél egyáltal;lban nem függnek össze. 1ft csak azt lehet mo�dano�, hogy valamely eszkö� gya­ iíUssci vá:Iá"sát . a' járlSrnek min�en 'egyes esetben Kü1ön­ �ülön �el1 �eg�l1�pít:�la, az idott h7Iyzet-, , személy- és . " fö�ényekb9J· jJéldák: .. 7: A jJrőr november lj-én este 9 órakor az egyik tanyábdz,érve; a tan:ya kapuja mellett �gy ejrejtőzött 'alakot lát, aki " . vastag husángo.t tart :,a kezében. A járőr közeledtére ,az illető . � a tanya' mtfsik Q14ala fe.�é , fut, miközbm a kezében leVő hu­ ',� sán�ot giYorsan a közeli bokorba dobja. A járőr az : illetőt u,to'lérve, benne a SZQT{!s#d , -', másfélkilométerre ' lévő tanya . tul�jdono$ának a fiát ismeri föl,- akiről köztudomású, hogy a tanyq' �ul.ajdonos.ának h�l(Ílos �llensége ,és már . több: . í�ben fenyegette meg, hogy eltesz; láb alól, Igy teh'át a Szut. I , " JC?:J. pfJntjában" adott' jogánál fogva ott-!artózkodásiÍnak és :'. ' ; ', maga�rtástín,ak ,igazolásártr siólítja fel: Néz-zük most az egyes feltételelu�: , Novembe,r l5,-én este 9 órakor a tanyákon már }" ," . rendszerint min�enki:'alszik, tehát éjjeli, időnek számít. Gya­ , \; nus· körülmény az, hogy az , illető ilyen időben egy messze­ , fekvő tflnyáról jött ' és a tafiya'kapuja mellett leskelődött; gya­ trlfs kö,:ü,lmény az' is; hogy .az illető a tanya tulai<Jonosának .' " hqlálos f:llensége;� tová/7/J4, az illetőn,ek " a járőr megpilllmtása'vh� k.,or, tar!4sítot;t· mag(ltartása. ;Gyanus eszköz: a husáng. Nappal a husáng egy paraszt kezében egyáltal'án nem 'feltünő dolog, 1!ülönösen nem tanyán. Ilyen időben és ilyen körülmények között azonban már jo�osa Vt a gyanut keltheti a járőrben, , hogy ezz_el a husánggal a ,tanya tulajdonosát akarja megverni, .1:; 11: ,'esetleg agyon is ütni: A',iárőr tehát az. iliétőt az általa gyaní­ tott b�ncselé1eJnJnY' 'elkölvét'é's'ének' meggátlása, valamint alapos' <"

,

l

l"

"

•

,

•

és részletes /eikérdezése v�gett � Szut. )Io/ e. alp.ontja "lqpján elővezeti. . 2. A helyi ügyeleti járór éjjel Í és 2 óra között a Szut; ;6). pontjában foglalt joga és kötelessége tJapján Dömötö� János szokásos büntettes ellenőrzése céljJból annak lakásá felé tart. Minthogy ödaérkezésekor a lakásból világosság sZú­ rődik ki, igyekszik a lakásba óvatosan betekinteni, ami az egyik ablakrésen át sikerül is. Ez alkalommal Dömötör ágyán kendőbe csavart csomagot lát, Dömötör pedig éppen öltözkö,,: dik. A járőr e�re Dömötör öltözködésének okát kiderí­ tendő - a Szut. 471. pontja alapján lest tart. Rövid idő mulva Dömötör a házból kilép s az ágyán látott csomaggal a község felé tart. Az a körülmény, hogy Dömötör, mint szo­ kásos bűntettes 2 óra körül a lakásból csomaggal a kezében a község felé távozik, mindenesetre azt a gyanut ébresztheti a járőrben, hogy Dömötör nem jár igaz úton. Ezérf tehát óvato­ san Dömötör elé kerül. Dömötör a járőr megpillantásakor a kezében levő csomagot gyorsan az út árkába dobja. A járőr most már Dömötört magatartásának · igazolására szólítja jöl, egyben az eldobott csomag tartaimát is megvizsgálja, amely­ ben villanylámpát, régi ujságot, gittet és egy kicsorbult, élet­ len rohamkést talált. Nézzülé most az egyes feltételeket. Éjjeli íJő van. Dömötör éjjeli útja nagyon gyanus körülmény, ame­ lyet a csomag gyors eldobása csak megerősíthet. A gitt, ujság­ papír, kézi villanylámpa és a kicsorbult életlen rohamkés külön-külön még ennél az egyénnél sem gyanus tárgyak, így összeszedve azonban éppen arra alkalmasak, hogy velük abla­ kon át történt bemászás útján betöréses-lopást lehessen éjjeli időben elkövetni. Ezek a tárgyak tehát így összeszedve, ennél az embernél már a gyanus eszközök fogalma alá esnek. A fennálló helyzetból, Dömötör -fzemélyéből, magatat·tásából és az együtt tartott tárgyakból a járőr joggal következtethet arra, hogy Dömötör az éj leple alatt betöréses-lopást akart el­ követni, tehát a Szut. )Io/e. alpontja alapján a további alapos kikérdezés és az esetleges eljárás megindítása végett Dömötört elővezetés céljából őrizet alá kell vennie.

3 Io/f. alpon�. Ennek a pontnak az alapján csakis külföldit lehet el8vezetni és pedig a következ8 két esetben:

49 1 . ha jélentkezési kötelességének nem tesz eleget, 2. ha az ország területén engedély nélkül tart6z­

kodik.

.,.

A külföldieknek az országba val6 belépését, itt tar" , leodas , eltavozasat: toz ' át, leteIepu ··1"eset es ' az 1 90 3 . eVl , . V. t.-c., az 1 930. évi XXVIII. t.-C., valamint az 1930. évi november h6 8-án kelt. I OO.000h 930. s?;,�mú B. M. kör­ rendelet szabályozza. A külföldiek ellenőrzésének m6dját a Szut. 59. §-a tárgyarja. " ; szempontja " · 'bo' l a 1 00.000/ 1 930. szamu Ellenorzes B. M. k0rrendelet I . §-a értelmében külföldi mindenki, aki a fenná1l6 jogszabályok értelmében nem magyar állam­ polgár. (A magyar állampolgárság szempontjáb61 tekin­ tetbe kell vennünk az I 9 2 I . évi XXXIII. t.-c.-kel becik­ kelyezett trianoni békeszerződés 6 I . pontját is. E pont végrehajtásár6l sz6l6 6 5 .oooh 92 1 . számú miniszterelnöki rendelet szerint ugyanis a békeszerződés 6 1 . pontja értel­ mében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek az illetőségi községe olyan területen feküdt, amelyet Ma­ gyarországt61 a békeszerződés alapján valamely más ál­ lamhoz csatoltak, tekintet nélkül arra, hogy a békeszer­ z8dés-- érvénybelépte alkalmával lakhelyük már Csonka­ Magyarország területén volt, 1 9 2 I július 26-án eddigi magyar állampolgárságukat elvesztették és minden külön eljárás l1élkm annak az államnak váltak jogérvényesen ál1ampolgáraivá; amely állam fennhat6sága alá került � illetGlségi községük. A magyar állampolgárságukat így el­ vesztett egyéneknek azonban jogukban állt 1 9 2 1 jíilius I , I I · '1 magyar a'llampolgarsa, 2 6-at I 61 szamttva egy even b e1u gu:k fenntartását igényelni. (Optálás.) Akik ezt megtet­ ték, mindaddig, amíg álla]Ilpolgársági ügyük végleges el­ intézést Rem nyert, ideiglenesen magyar állampolgánok­ nak tekintendők. Akik az optálási kérelmet elmulasztot­ ták, azok a fenti alapon visszahonosításukat kérhették; annak �égleges elintézéséig pedig ideiglenesen szintén ma­ gyar állampolgároknak tekintendők.) Mielőtt az elővezetés eseteinek részletes tárgyalásába kezdenék, szükségesnek tartom, hogy legalább röviden az ország idegenforgalmának közgazdasági szempontb61 4

' " ' " , ' eny " ülm . 1entosegere ramutcu;sak" mert ez a k. or va1o' Je a csend8r eljárásával lényegesen összefügg. A világháború el8tti években ezt a sz6t: "idegen­ forgalom" vagy sohasem, vagy csak igen ritkán hallottuk. S ha mégis hallottuk, jelent8ségével akkor sem voltunk tisztában. Pedig a földteke minden gyönyörlíségét fellel­ hettük szegény megcsonkított hazánk régi határain belül. Ezekben az id8kben - Olaszország és Svájc kivételé­ vel - még sehol sem csináltak nagy reklámot az idegen­ forgalomnak. A háború befejezése után megindult a dollárok hazá­ jáb61 az utaz6k áradata és az az ország, amely kell8 id8ben és kell8 m6dszerrel magához tudta vonzani az idegent, boldognak nevezhette magát, mert az amerikai 6ceánjár6k nem hoztak üreszseblí utasokat, azok sok-sok pénzt hagytak az idegen orságban. Ennek pedig 6riási közgazdasági jelent8sége van. Hogy mást ne említsek, köztudomású, hogy Olaszoliszág és Svájc a háború el8tti gazdasági j6létét javarészben idegenforgalmának köszön­ hette. Alig volt valamireval6 m6dú középosztálybeli eur6pai ember, aki e két országot legalább egy Ízben fcl ne kereste volna s a magá val vitt pénze ott ne maradt . volna. A világháború 6ta még egy másik jelenség is mutat­ kozik. Az a sokezer ember, aki addig országa területét nem hagyta el, a háború folyamán - bár kénytelenség­ b81 - új nemzetek fiaival ismerkedett meg, ismeretlen természeti szépségeket látott. Az id8k mulásával lassacs­ kán elmos6dott emlékezetükben a háború okozta sok­ sok szenvedés és kín, helyüket a háboru alatt látottak és tapasztaltak b8vebb megismerése utáni vágy váltotta föl. . , " szegeny , megcsonk'ltOtt haza'nk termeszeti szepsegekben nem veheti föl a versenyt sem Olaszországgal, sem Svájccal, de még pl. a szomszédos Ausztriával sem. Van ugyan Hortobágyunk, Balatonunk s bár f8-városunk ideá� lis szépséglí fekvésével a harmadik helyet foglalja el a vi­ lágon, mindez nem olyan változatos, hogy önmagát61 biztosÍtaná az idegenek kiapadhatatlan körforgását. Nem mondhatjuk azért, hogy az idegenforgaimat illet8en náI

51

lunk teljes pangás van. S8t! H a nem is valami nagy arány­ ban, de azért lassanként szaporod6 számban mégis jönnek .. Az idegenforgalmat a lehet8ség határain belül el8mozdítani mindnyájunk érdeke, mert ma már minden gyermek tudja, hogy az élénk idegenforgalom fellendíti, megjavítja a gazdasági életet. Az idegenforgalom meg­ alapozása, idegeneket vonz6 programmok rendezése nem a mi hivatásunk. Ami minket az idegenforgalomb61 ér­ dekel, az f8leg a hozzánk már bejött, a nálunk megfor­ dul6, avagy huzamosabb id8n át itt tart6zkod6 idege­ nekre vonatkozik. Az idegen, amint egy országhad.ron áthalad, új kör­ nyezetbe érkezik, új at'moszférát lát és érez maga körül. Uj arcok bukkannak fel el8tte, új ország embereivel ke­ rill hivatalos és magánérintkezésbe. Nem mindegy, ho­ gyan fogadják 8t az ország hivatalos és nemhivatalos kö­ zegei. Hogyan hangzanak a sokszor érthetetlen els8 sza­ vak az idegen ajkakr61. Kedvesen, el8zékenyen, avagy nyersen és bánt6an. A hivatalos közegek tapintatlanságát nem tudja többé j6vátenni semmi. Azok, akik idegen országokat keresnek fel és pénzi.ik egy részét ebben az idegem országban hagyják, nem azért jönnek, hogy zak­ latásoknak legyenek kitéve és minduntalan hivatalos ri­ degséggel és mor6zus arcokkal találkozzanak, hanem hogy álland6 derlíben lássanak, halljanak, tapasztaljanak, sz6rakozzanak. Els8rendií közérdek tehát, hogy az a kül­ földi, aki akár barátságos érzületb81, akár üzleti érdek­ b81, vagy akár mint egyszerií turista az ország nevezetes­ ségeinek és sajátosságainak megtekintése, vagy az ország viszonyainak tanulmányozása végett az ország területére jön, a lehető legkevesebb zaklatels5 viszonyai szempontjáb61 nem kívánatos, vagy egyenesen kártékony egyéniségekkel szemben a leg­ szélesebbkörlí és legagg6d6bb ellenőrzés fejtessék ki. Ezt a két szempontot csak úgy tudjuk összeegyez4*

•

tetni, ha munkánkat a legmesszebbmenő udvariassággal,. barátságosan végezzük, ha lesz .egy�1Pét kedves szavunk az idegenhez, mert akkor ennek eszébe sem fog jutni, hogy zaklatják. Ott pedig, ahol az ellen8rzés alkalmával azt látjuk, hogy az illet8 a közérdekre káros, a legn1gyobb szigorral kell fellépnünk. Nem tudom eléggé hang­ súlyozni, mennyire fontos az, hogy az idegenekkel szem­ ben hatványozott mértékben legyünk udvariasak. Még azzal szemben is, aki jelentkezési, illetve bejelentési köte­ lezettségének - sokszor elnézésb81 vagy tudatlanságb61, esetleg felületességb81 - nem tett eleget, a legna- , gyobb udvariassággal és tapintattal kell fellépnünk. Ilyen esetben az el8vezetést81 még akkor sem lehet eltekinte­ nünk, ha az illet8 j6hiszem{isége nyilvánval6 is, mert a Szut. 3 Io/f. alpontja az el8vezetést kötelez8vé teszi. A csend8r kimért, de udvarias magatartása azonban itt is enyhít8leg hathat. Ilyen esetekben a csend8r minden­ kor ki tudja mutatni azt, hogy a szabályokhoz kénytelen alkalmazkodni, azonban a törvény szigorát tapintatos magatartásával épen a csend8r enyhíti. Ilyenkor az el8vezetend8 egyén is belátja a csend8r kötött helyzetét, sót rendszerint elismerőleg fog nyilatkozni a csend8rség pon­ tos, lelküsmeretes kötelességteljesítéséréSl és udvarias magatartásár6l. Az idegen látni fogja, hogy nálunk a köz­ biztonság szigorú, megbfzhat6, de tapintatos csendéSrök vállain nyugszik.

ad

I.

Az els8 rész alapján azokat a külföldieket kell el6vezetnünk, akiknek az ország területén val6 tart6zko­ dásra van ugyan engedélyük, de az el8bb említett I oO.OOO!r930. számú B. M. körrendeletben foglalt jelent­ kezési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A jelentkezési kötelezettség a következéS: a) az a külföldi, akinek nincs szállásad6ja (pl. ha sa­ ját féSbérleti lakásában vagy házában száll meg), köteles úgy érkezését, mint távozasát 24 6rán belül a községi jegyzéSnél bejelenteni. A bejelentés az ugyanazon község­ ben történéS szállásváltoztatás esetében is kötelezéS. Hat napot meg nem halad6 tart6zkodás esetében az érke-

\

?S 3

zéssel egyidejlileg a táv0Zás is bejelenthető. (I GG.oool 1930. B. M. rend. 7. §. 1 . és 3 . bek.}· . b) A határátlépés ellen8rzésével megbízott rend8r­ hat6sági közegek köte:l.ezhetik a ki,ilföldit arra, hogy tar­ t6zkodási helye elsMokú rend8rhat6ságánál megérkezése után 24 6rán belül személyesen jelentkezzék, ha a belépő külföldi személyazonossága, megbízhat6sága, vagy ekmá­ nyamak hitelessége stb. kétséges. (1 00.000/ l 930. sz . . B. M. rend. 4. §., 3 . bek.) c) A f8szolgabir6 azokat a külföldieket, akik az állam érdekeire, a közbiztonságra, vagy a közrendre gya­ nusak, de velük szemben a kiutasítás me1l8zhet5, id5n­ ként személyes jelentkezésre kötelezheti. (1 00.000h 930' sz. B. M. rend. 1 4. §., l bek.)** A jelentkezés megtörténtét a külföldi az a) alatti esetben a legutols6 be-, illetve kijelent5 szelvénnyel, a b) és c) alatti esetben pedig a rend5rhat6ság által az útle­ vélre vagy más igazolványra rávezetett legutols6 jelent­ ke,zésr81 sz6lb záradékkal igazolja. Példák: .il . Popesku Toma, román állampolgár, földbirtofe.os, ro­ konainak meglátogatása és családi ügyeinek elintézése céljából Mérk községbe érkezik. Már két napja ott-tartózkodi.k, de megérkezését sem a szállásadó, sem ó nem jelentette be a jeg)'­ zónél. A járórnek a külföldiek ellenőrzése alkalmával a be­ jelentést igazoló szelvény t nem tudja bemutatni, tehát a jár5r POp'úkut a Szut. 31o/f. alpontja alapján a loo.ooo!I930. B. M. rend. 19. §. /Ih. és 3. pontjába ütköz9 kihágás miatt tényvázlat kíséretében a mátészalkai fószolgabíróhoz eló­ vezetni (Szut. 465. és 54I1d. pont), a szállásadót pedig az ,. A külföldivel együtt érkez6 családtagok közül azokat, akiknek öná1l6 keresetük vagy külön háztartásuk van, külön kell bejelenteni. Ha a külföldi abb61 a községb61 (városb61), ahol álland6 lakásra enge­ délye van, csupán ideiglenesen thom el anélkül, hogy az ország területét elhagyná, sem távozását, sem vissza,érését nem kell bejelenteni. A határszéli (birtokos, munkás) utiigazolvánnyal vagy alkalmi utilappal közleked6 külföldi az uti okmányában megjelölt területre történt érkezését YaI7 onnan val6 távozását bejelenteni nem köteles. (Ll 100.000193°' B. M. rend. 7· §. �.. s. & 6. bek.) .. Az id6nkénti jelentkezésre kötelezett külföldi a részére tart6zkodási helyül kijelölt községet (várost) a hat6ság engedélye nélkül el nem hagyhatja. (IOO.OOOh930. ll, M. rend. I", §. z. bek.)

54

1903. évi V . t.-C. IrI. §-ba ütköző kihágás mi-att ugyanoda fel­ jelenteni köteles. tSzut. 460/g. pont és a loo.000!r930. B. M. . rend. 4. §. I. bek.) \ 2. Az idegenek ellenőrzése alkalmával a jár.őn már hároTl'} nap óta Nagycenk községben tartózkodó külföldi egyént talál, aki bejelentőlap-szelvényét felmutatja ugyan, de az útle'1:iélbe beírt személyes jelentkezési kötelezettsége dacára a jegyzőnél személyesen nem jelentkezett. A jdrőr tehát az illetőt a Szut. 3101f. alpontja alapján a loo.000!r930. B. M. rendelet 19. §. Il/7. pontjába ütköző kihágás miatt tényvázlat kíséretében a soproni főszolgabíróhoz elővezeti. (Szut. 465. és 54r/b. pont.) 3. A bajai főszolgabíró Trupac jános jugoszláv állam­ polgárt azért, mert az állam érdekeire gyanusnak találta, a a Ioo.ooo!r930. számú B. M. rendelet 14. §-a alapján rendőri felügyelet alá helyezte és kéthetenként a községi előljáróságnál való jelentkezésre utasította. A bajai örs járőre az idegenek ellenőrzése alkalmából megállapítja, hogy Trupac már három hete a községben tartózkodik, azonban jelentkezési kötelezett­ ségének nem tett eleget. A járőr tehát Trupacot a Szut. ]1o/f. alpontja alapján a Ioo.ooo!r930. B. M. rendelet 19. §. 1'15· pontjába ütköző kihágás miatt tényvázlat kíséretében a bajai - mint illetGkes - fószolgabíróhoz elővezeti. (Szut. 465. és 54r/b. pontok.)

ad 2. A második részben foglaltak alapján azokat a kül­ földieket kell el8vezetni, akik: a) az ország területére engedély nélkül jöttek be (roo.oooIr 930. B. M. rend. 2. §.); b) az ország területének elhagyását bejelentették ugyan (r oo.ooo!r 9 3 0. B. M. rend. 7. és 9. §.), azonban az ország területét az el8írt id8re nem hagyták el, lia­ nem más helyre mentek; c) akik az ország területén már három h6napon túi tart6zkodnak, de a további tart6zkodási engedélyt- ném szerezték meg (roo.ooo!r 9 3 0. B. M. rend. 9. §.) ; d) akik az ország területén a r oo.ooo!r930. B. M. rend. 9. §-ában meghatározott id8n túl lakhatási engedély nélkül laknak (r oo.oooIr930. B. M. rend. ro. §.) ; e) akik átutazási hitta-mozás (vizum) alapján az or-

szág területén kül'ön engedély nélkül két napnál tovább tart6zkodnak ( loo.oooh 930. B. M. rend. 4. §. utols6 bek.) ; . f) akik ki lettek utasítva és az adott záros határid8n belül az ország területét nem ha ák el. (l oO.oooIr9 30. B. M. rend. 9. §. utols6el&tti, I I . . utols6 és 1 3 . �. utols6 bekezdései.)

T

.

PéliJák:

I. A" nagyecsedi örs bizalmas úton arról szerez tudomást, . hogy Weisz Samu fábiánházai szatócshoz havonta 3-4 ízben a pár kilométerre román átcsatolt területen levő Csanálos köz­ ségben lakó sógora - Klein Ignác - engedély nélkül jár át. Egy alkalommal a községben portyázó járőr bizalmas úton tudomást szerez arról, hogy Klein ismét Weisznél tartózkodik. A járőr Kleint a Szut. 486. pont,? bekezdésében foglalt jogá­ nál fogva igazolásra szólítja fel, Ez alkalommal Klein be­ vallja, hogy a határ átlépésére semminemű engedélye nincs. Minthogy a románok sem útlevelet, sem más határátlépési iga­ zolványt nem adnak neki, kénytelen a határon átszökni, bogy üzl�i ügyeit lebonyolíthassa. A járőr amellett, hogy Weiszot az I903. évi V. t.-C. II. §-ába ütköző kihágás miatt a fő­ szolgabírónak feljelenti (Szut. 460Ig. pont és a Ioo.oooh930. B. M. rend. 7. §. I. bek.), Kleint a Szut. po/fo és 486. pontja alapján jogtalan határátlépés miatt (Ioo.oooh930. B. M. ren­ delet I9. §. Il/6. pont) tényvázlat kíséretében a mátészalkai főszolgabíróhoz elővezeti. (Szut. 46,5. és 54I/b. pont). 2. A rábapordányi örs járőre portyázás közben Bágyog községben meglátja Berger Endre osztrák átcsatolt területbeli lakost, akiről tudja, hogy ezelőtt öt nappal jelentette be Rába­ pordányon az ország területének elhagyását. A járőr a Szut. JIo/f alpontja alapján a Ioo,ooo!I930. B. M. rend. I9. §. Ih. pontjába ütköző kihágás miatt a IoO.ooo!I930. B. M. rendelet 7. es 9. §-a értelmében ténY'vázlat kíséretében (Szut. 465. és HI/b. pont) a csornai fószolgabíróhoz elóvezeti, azt pedig, akinél Berger új szállást vett ki, az I903. évi V. t.-C. II. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanoda feljelenti. (Szut. 460/g. pont és a IoO.OOO/I930. B. M. rend. 4. §. r. bek.) (Az ilyen egyénekkel szemben a legnagyobb óvatossággal, körültekintéssel kell eljárnunk, mert az, aki az országból

való eltávozását bejelentette és az országot az előírt idő alatt nem hagyja el, rendszerint nem jár iga] úton. A nyomozást gy az illető miért tehát abba az irányba is be kell vezetni., miért mem más dacár(Z bejelentés a át, jelentette be eltávozás helyre, kikkel érintkezett, stb.) 3. A zsákai örs járőre egy alkalommal azokat ellenőrzi. akik az ország területén már három hónap óta tartózkodnak. de a tartózkodási engedél'y megszerzéséről az örsöt még nem értesítették. (Szut. 378. pont, 2. bek.) Ez alkalommal az egyik külföldi sem a tartózkodási engedélyt felmutatni, sem annak megadása iránt bmyujtott kérelmét igazolni nem tudja. A járőr tehát az illetőt a Szut. ]Io/f. alpontja alapján a Ioo.oooh930. B. M. rend I9. §. Ih. pontjába ütköző kihágás miatt tényvázlat kíséretében (Szut. 465. és 54I/b. pont) a be­ rettyóujfalusi főszolgabíróhoz elővezeti 4. A keszthelyi örs járőre a külföldiek ellenőrzése alkal­ mával az egyik szállóban olyan külföldit talál, akinek csak az országban való átutazásra va,: engedélye és már öt nap óta az ország területén tartózkodik. Tekintettel arra, hogy azo­ kat, akik csak átutazásra kaptak engedélyt, illetve csak ilyen vizummal vannak ellátva, a hatósági közegek mindenkor külön is figyelmeztetik az ország területének az előírt kétnapi határidőn belül való elhagyására vagy a tartózkodási enge­ dély megszerzésére, az ilyen egyénekkel szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni. Az ilyeneknél még annak II meg­ állapítása is fontossággal bír, hogy mit csináltak az ország­ ban, kikkel érintkeztek, hol tartózkodtak, mert az ilyen kül­ földiek - ha rendes úton járnak -, kétszeresen ügyelnek arra, hogy a rájuk vonatkozó szabályokat pontosan betartsák. A jarőrnek tehát az illetőt a Ioo.oooh930. B. M. rendelet 4· §. utolsó bekezdése értelmében a Szut. ]Io/f. alpont alap­ ján a hivatkozott rendelet I9. §. Ih. pontjába ütköző kihágár miatt tenyvázlat kíséretében a keszthelyi - mint · illetékes - fószolga"bíróhoz elő kell vezetnie. (Szut. 465. és HI/b. pont.) 5. A vásárosnaményi örs a külföldiek ellenőrzése � alkal­ mával megánapítja, hogy Wciszfeld Dávid cseh állampolgár vásárosnaményi kereskedősegéd, nyol., hónapra' ki4llított lak­ hatási engedélye lejárt. Minthogy nevezett a wo'.ooo/z930. B. M. rendelet ·xo. §-a értelmében' az ország területén '�n'gedély

ho

57

nélkül tartózkodik, nevezettet a hivatkozott B. M . rmdelet I9. §. Ih. pontjába ütköző kihágás miatt a 31o/f. alpont alapján a vásárosTJ4ményi - mint illetékes - fószolgabíróhoz elő kell vezetni. (Szut. 465. és HIlb. pont.)

6. Arnaldó Fracconi olasz állampolgár - sárvári selyem­ gyári munkás - kötekedő, izgága tel'mészetG. ember. Egy al­ kalommal a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás miatt a főszolga­ bíró megbüntette, egyben az ország területéről kiutasította és 10 napon, belül az ország területének elhagyására utasította. A <árvári örs járőre a I I. napon az illető eltávozását ellen­ őrizve, még mindig Sárvárott találja. A jarőrnek tehát Frac­ conit IZ Szut. JIo/f. alpontja alapján a Ioo.ooolI930. B. M. rendelet I9. §. 114. pontjába ütk[;ző kihágás miatt tényvázlat kíséretében a sárvari - mint illetékes - fószolgabíróhoz elő kell vezetnie. (Szut. 465. és 54z/b. pont.)