Életet A KERÜLETNEK
Természetes szépség
Őstermelő lett a volt szépségkirálynő Kerületi ügyekről Fideszes oligarchák? Uniós dosszié – megérte? Értelmiségi jobbikosok Titkos ügynöklisták
Vona Gábor: Elveszett az államfői tisztség iránti bizalom Kopp Máriára emlékezünk Alföldi Géza: Jön a Feltámadás! Jiddis és cigány szavak nyelvünkben
Tisztelt Olvasóink, Kedves Kerületi Barátaink! Legutóbbi számunkban örömmel újságolhattuk, hogy megnyílt a Zöld Válasz Egyesület és a Jobbik I. kerületi alapszervezetének irodája. Az azóta eltelt időben pezsgő élet bontakozott ki az Attila úton. Kubínyi Tamás és vendégei jóvoltából szerdánként az Álmos Király Akadémia előadásain nehéz helyet találni az irodában, a kerület lakói körében eközben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hétről hétre megrendezésre kerülő termelői bemutató. Érdemes figyelni az egykori szépségkirálynő, Gerlóczy Magdolna szavaira, aki a „szépségipart” megjárva, rendszeres résztvevője maga is e rendezvényeknek. A korábbi Miss Hungary boldogságát az anyaföld közelében lelte meg. Ahogy ars poeticának is felfogható módon fogalmaz, nem úszómedencét, luxusvillát szeretnének családjával, hanem szép életet, normális megélhetést. Valószínűleg így van ezzel minden józan gondolkodású magyar ember, éljen bár távol a város zajától, vagy akár a Budai Vár tövében. De nemcsak az irodában, az önkormányzatban is zajlott az élet. Miseje Balázs, a Jobbik képviselője a következő oldalakon néhány igencsak visszásnak tűnő testületi döntéssel foglalkozik: olvashatnak arról, mennyire nem átlátható a kerület gazdálkodása, milyen vételárcsökkentésben részesülhetnek a „szerencsések”, és hogy az oktatási intézményekben ismét létszámcsökkentésre kerül sor. Éppen lapzártánkkor kaptuk kézbe a Kúria ítéletét, mely szerint nem szórtunk rágalmakat Nagy Gábor Tamás polgármesterre azzal, hogy egy interneten terjedő oknyomozó rövidfilm segítségével magunk is bemutattuk a kerületi parkolási rendszer és a Gamesz körüli visszaéléseket. Ez az ügy azonban csak csepp a tengerben: a következő oldalakon az unió kizsákmányoló politikájáról, a velünk élő „oligarchákról” és az ügynökökről is olvashatnak – mindezt két évvel a „fülkeforradalom” után… Kedves Olvasóink! Reméljük, felkeltettük érdeklődésüket, és minél többükkel találkozunk rendezvényeinken. Ne feledjék, minket csak két dolog vezérel: életet adni a kerületnek és szebb jövőt a magyar hazának! a szerkesztők
Kerületünk
Másfél éve a képviselőtestületben Ahogy már megszokhatták, a következő oldalakon röviden beszámolok a Budavári Önkormányzat tevékenységéről, néhány elgondolkodtató döntéséről. Sajnos az elmúlt hónapokban is történt egy-két „megmagyarázhatatlan” furcsaság, amelyek ide kívánkoznak.
Százmilliós vételárcsökkenés Idén várhatóan milliárdos nagyságrendben adnak túl önkormányzati helyiségeken, ingatlanokon, bezárt iskolákon, üdülőkön, így szeretné sok képviselőtestület megoldani finanszírozási problémáit. Szerencsére az I. kerületi költségvetésben nem számolnak jelentős vagyoneladással, amit a magam részéről örömmel fogadtam és támogattam. De a november 24-i ülésen olyan vételárcsökkentésről döntött a testület, amit semmiképpen nem tudtam támogatni. Az ingatlanpiac áll, a befektetési kedv visszaesett, az önkormányzatok lenyomják az ingatlanárakat. De mennyivel? Nézzük hát, mi is történt! 2008. szeptember 30-án kötött szerződést az önkormányzat a Pálya utca 2/b. szám alatti, közel 1600 m² nagyságú ingatlan elidegenítésére a korábban kiírt pályázat nyertesével. A 450 millió forintos vételár első részét a nyertes cég a szerződés aláírásakor teljesítette. Az összeg később esedékes második felét azonban a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva nem tudták kifizetni és kéréssel fordultak az Önkormányzat felé. E szerint a maradék 225 millió forint helyett csak 90 millió forintot szeretnének fizetni, amit azonban 2011. decemberig rendeznek. Ellenkező esetben nem kívánják megvalósítani a tervezett beruházást. A javaslatot végül úgy fogadta el a testület, hogy a második részlet szerződés szerinti 225 millió forintja helyett 100 millió forintot kell kifizetnie a pályázat nyertesének. A maradék 125 millió forint bevételtől eltekint az önkormányzat… Próbálják hát ki Önök is, Kedves Olvasók! Vegyenek egy ingatlant 30 millió forintért. Fizessenek ki belőle 15 milliót, majd miután három éve már benne laknak, jelezzék az eladónak, hogy a 2012. május-június
maradék 15 millió helyett inkább 2 milliót szeretnének már csak fizetni, mert válság van. Ellenkező esetben visszakérik a már kifizetett 15 milliót is, és kiköltöznek az ingatlanból. Ugye, mennyire életszerű?
Furcsa időzítésű pályázat Érdekes napirendi pontot tárgyalt a képviselő testület február 16-án: a Budavári Önkormányzat Gamesz intézményvezetői álláshelyére írtak ki pályázatot. Az előterjesztés szerint ugyanis a Gamesz intézményvezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát 2011. december 31. napjával közös megegyezéssel megszüntették. Nézzük az ügy előzményeit… Hajdú Attila 2008 áprilisától dolgozott a Budavári Önkormányzatnál, ahol a parkolási beléptető rendszert és a parkolási övezetet felügyelte diszpécseri munkakörben. Alig néhány hónappal később az tapasztalta, hogy százmilliós összegeket sikkasztanak a parkolási pénzből, illetve hozzá hasonló munkakörben több fiktív alkalmazottat foglalkoztatnak közalkalmazotti munkakörben. Vagyis a munkabérüket felveszik, de érdemi munkát sosem végeznek. Hajdú Attila az általa tapasztalt problémákat jelezte a jegyzőnek, illetve később a polgármester úrnak is. Mivel úgy érezte, hogy érdemi reakció nem érkezett, sőt inkább az ügy elhallgatását tapasztalta, 2009 decemberében maga tett büntetőfeljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályánál. A feljelentő úgy érezte, nem minden nyomozati cselekményt végeztek el, ami az ügy feltárását indokolttá tette volna. Hajdú Attilát pedig állásából hamarosan elbocsájtották. Ő azonban nem adta fel, hogy igazát bizonyítsa. 2010 végétől az Önkormányzat épülete előtt éhségsztrájkolt napokon keresztül, majd május végén a Budavári Önkormányzat előtt figyelemfelhívás gyanánt felvágta az ereit. Tervéről, az ügye állásáról és annak előzményeiről az MTI-nek és számos sajtóorgánumnak beszámolt, mindhiába. Egy héttel később három rendőr jelent meg a lakása ajtajában, és pszichiátriai kényszerkezelésre szállították a János kórházba. Itt két hetet töltött, jogvédők próbálták segíteni a harcát. A Jobbik országgyűlési képviselője, Hegedűs Lórántné, a mozgalom egyik jogászával és ön1
Kerületünk kormányzati képviselőkkel is meglátogatták Hajdú Attilát, azaz csak meglátogatták volna, de érdekes módon pont az érkezésük előtt néhány órával engedték őt ki az elmeosztályról. Sőt, azóta a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság érdekes dolgokat állapított meg, és az első fokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Ezek szerint teljesen jogtalanul vitték el Hajdú Attilát a pszichiátriára. Idézek a Budai Központi Kerületi Bíróság leveléből: „A megismételt eljárásban a bíróság megállapította, hogy az tény, hogy a kérelmezett felvágta az ereit, azonban nem öngyilkossági szándékkal. Az egy tiltakozó akció volt a jogállam intézményeinek csődje ellen, amit józan tudattal tett meg. Munkahelyén jelezte, hogy gazdasági bűncselekményeket tapasztalt. A bejelentéssel érdemben nem foglalkoztak, ezért a rendőrséghez fordult. Ezt követően elbocsájtották a munkahelyéről.” Tavaly november végén egy tízoldalas levelet kaptam. A levelet a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra nyújtotta be Hajdú Attila a lassan két éve elhúzódó munkaügyi pere kapcsán. Ebből a levélből ismét fiktív foglalkoztatás, okirat-hamisítás és egyéb súlyos bűncselekmények gyanúja merül fel a Gamesznél. Az anyag tudomásom szerint december első napjaiban került a Gamesz jogi képviselőjének a kezébe. Megkérdeztem hát polgármester úrtól, hogy véletlenül nincs-e összefüggés a két dolog között, hiszen érdekesen egybeesnek az időpontok. Válaszában a polgármester úr jelezte, nincs róla tudomása…
Oktatás nem, gördeszka igen Március első napján tárgyalta a képviselőtestület a 2012. évi költségvetési rendelettervezetet. „A Fidesz több pénzt adna az önkormányzatoknak.”„A helyi szintű fejlesztések motorja a helyi önkormányzat, ezért a megoldás a településeken keletkezett források állami elvonásának csökkentése” – hallhattuk fideszes politikusok szájából oly sokszor, vagy olvashattuk éppen a Fidesz programjában. De hamar kiderült, hogy hiába ígért a kormány az országgyűlési választások előtt az önkormányzatoknak több pénzt, hiába ígérte a feladatok, hatáskörök kibővítését, pontosan ennek az ellenkezőjét teszi. Az új önkormányzati törvény szerint az oktatási intézményeket gyakorlatilag államosítják. Felmerül persze a kérdés, ha az állam átveszi, va2
jon miből fogja fenntartani ezeket az iskolákat? Mi lesz az iskolák sorsa? Tudjuk, hogy bele fognak szólni a helyi önállóságba, kormányhivatal fog eljárni és kinevezni igazgatókat, ami a hatalomkoncentráció egy újabb ékes példája. A kerületben sem tudjuk még, hogy az általános és középiskolák, valamint a szakorvosi rendelőintézet működtetését átvállaljuk-e majd az államtól. Mindeközben az önkormányzat finanszírozása egy fillérrel sem emelkedik, de közben a pénzromlásnak köszönhetően vásárlóértékben csökken a kerületünkhöz érkező pénz mennyisége is. Az idei év vesztesei többek között az oktatás, a kultúra, az egyházak, a civil szervezetek. Az oktatást illetően már az előző évben is 3 százalékkal csökkent az intézmények bérkerete, most a takarékos gazdálkodásra hivatkozva a humánerőforrás területén keresünk tartalékokat az intézmények kiadásainál. Egyesítjük az óvodákat, 9 fő elbocsátása várható. Bölcsődéknél szintén a létszámcsökkentéssel próbálunk takarékoskodni, de létszámleépítés lesz a Lisznyai utcai Általános Iskolánál, valamint a Szociális és Gyermekjóléti Központban is. A társadalmi és jótékonysági szervezetek támogatására szinte már alig jut pénz, csökken a civil szervezetek működési támogatása, s megszüntetjük az egyházi intézmények támogatását. Jelentősen csökken a rendszeres szociális segélyre és az átmeneti segélyre jutó pénz. Miközben ennyi mindenre nincs forrás, a TabánVérmező területén gördeszka- és fitneszpálya kialakítására szánunk több tízmillió forintot; egy olyan kerületben, ahol fővárosi viszonylatban a legmagasabb az átlagéletkor. Mindezeket figyelembe véve, és tiltakozásul a kormányzat önkormányzatokat kivéreztető politikája miatt (ne feledjük az új önkormányzati törvényt, amely gyakorlatilag felszámolja a 2 000 lakosnál kisebb lélekszámú településeket, bezárja a polgármesteri hivatalokat, iskolákat, elveszi a helyi ügyintézést stb.) nem tudtam megszavazni a költségvetést.
Átláthatatlan I. kerület Más budapesti kerületek jobbikos képviselőihez hasonlóan egy előterjesztést nyújtottam be február második felében, amelyet a költségvetés módosító javaslataként tárgyalt a pénzügyi bizottság, majd a testület. A korábbi és a legújabb önkor2012. május-június
Kerületünk mányzati törvény is hangsúlyozza a működés kapcsán az átláthatóság fontosságát. Mivel a Jobbik elkötelezett a közpénzek átlátható kezelése és a nyilvános közélet iránt, kezdeményeztem, hogy az interneten keresztül bárki jobban betekinthessen az önkormányzati munkába. Egy cég robotkamerás rendszerének köszönhetően élőben figyelemmel kísérhetőek a testületi ülések, és mivel a rendszer rögzíti a videó anyagát, akár hónapokkal, évekkel később is visszakereshetőek és megtekinthetőek a hozzászólások dátum, napirendi pontok vagy éppen a képviselők neve alapján. Több fővárosi kerületben a rendszer már évek óta működik. Bizonyára lennének olyan tudatos szavazók, akik a választások előtt megnéznék, hogy az általuk megválasztott képviselő hányszor és hogyan szólalt fel egy-egy ügy tárgyalásakor vagy éppen a saját körzete érdekében. Lehet, hogy lennének meglepetések… De ezt elkerülendő, forráshiányra hivatkozva a fideszes többség leszavazta a javaslatot. Pedig a robotkamerás közvetítő rendszer kialakítása és az interneten való közvetítése 6 millió forintból megoldható lett volna. Még egy érdekes felmérés a téma kapcsán. A Magyar Progresszív Intézet a 2011. év végén átfogó elemzést készített a 23 budapesti kerületről és a 23 megyei jogú városról. A tanulmányban többek között az adatgyűjtési tapasztalatokat rangsorolták. Melyik önkormányzat bocsátja rendelkezésre az igényelt adatokat, mennyire átláthatóak az adott önkormányzatok vagy éppen mennyire hozzáférhetők egyes közérdekű információk a honlapokon. Nos, a vizsgált 46 önkormányzat közül az átláthatósági sorrend alapján az I. kerület az utolsó…
Érdekes kiadások Szintén a március elsejei ülésen tárgyalták a képviselők a tavalyi év vége óta már nemcsak a váron belüli részen, hanem a kerület egész területén a parkolás üzemeltetését ellátó Budavári Kapu Kft. 2012. évi üzleti tervét. 2007 végén az Önkormányzat több tízmillió forintot költött a vári beléptetést biztosító rendszámfelismerő rendszerre. Az üzleti terv szöveges kiegészítésében maga az ügyvezető panaszkodik arra, amit magunk is tapasztalhatunk sokszor: katasztrofális állapotúak a sorompók, a rendszámfelismerő rendszerrel folyamatosan gond van. Valószínűleg sokkal többet 2012. május-június
költött az Önkormányzat ezek rendszeres javítására, mint amennyibe egy újabb, korszerűbb rendszer beszerzése került volna. Remélhetőleg erre már nem kell sokat várnunk. Lássunk néhány „érdekes” számot az üzleti terv kiadásai közül: – 8,5 millió Ft szakértői díj… 2011-ben a cégvezető kinevezésekor arra is hivatkoztak, hogy a parkoltatás, a parkolás üzemeltetése terén korábban évekig dolgozó, nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberről van szó. Mellette van egy ügyvezető, fizetett alkalmazottak. Mégis majdnem annyi szakértői díjat fizetünk, mint amennyit az óvodák egyesítésével és a létszámleépítéssel megtakarítunk. – 13,5 millió Ft tisztítás, takarítás… A parkolóhelyek tisztántartására is milliókat szánnak az üzleti tervben, ami azért értehetetlen, hiszen a közterületek tisztántartása a FŐKEFE vagy éppen a Gamesz megfelelő osztályának a feladata. Felszólalásomban jeleztem, hogy a sorompók, pavilonok takarítását szívesen átvállalja a Jobbik kerületi alapszervezete, így az erre szánt szintén milliós tételt megtakaríthatná és szociális segélyekre költhetné az önkormányzat. Ha ezt nagyon nem szeretnék, akkor végezzék el a sorompók takarítását a bérelt munkatársak vagy közmunkaprogram keretében végeztesse el ezeket a munkákat az önkormányzat! – 24 millió Ft kapuőrök és diszpécserek bérlése… Az újonnan felvett parkolóőrök mind a Budavári Kapu Kft. alkalmazottai. Kevéssé érthető, hogy akkor a kapuőröket miért is kell bérelni. A parkolással kapcsolatos törvény szerint: „Tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátásáraalapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggelrendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogiszemélyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el.” Jeleztem a polgármester úrnak, hogy érdemes lenne egy levélben a kormányhivatalhoz fordulni, amelyben a véleményüket kérnénk: ez nem a parkolás üzemeltetésének kiszervezése-e véletlenül… Érdeklődve figyeljük majd a Budavári Kapu Kft. bevételeit és nyereségét. A költségvetés szá3
Kerületünk mai szerint a váron kívüli parkolás üzemeltetése 200 millió forint nyereséget hozhat az önkormányzatnak. 2010-ben, fele annyi parkolóhellyel, mint amennyi nálunk van, ennél több nyeresége lett a VIII. kerületnek. Talán érdemes lenne tanácsot kérni tőlük, hogyan is csinálták…
Óvodai összevonások A 2011. november 24-én tárgyalt költségvetési terv mellékletét kidolgozó pénzügyi igazgató asszonynak írt levélben a három önkormányzati óvoda vezetője többek között a következőket jegyzi meg: „létszámcsökkentésre – az intézmény feladatait ismerve és áttekintve – nem látunk reális esélyt.” Aztán idén március 29-én mégis arról szavazott a fideszes többség, amit korábban már a költségvetésben is támogattak: egyesítik a három önkormányzati fenntartású óvodát, az emberi erőforrás területén takarékoskodnak, kilenc munkatárstól válnak így meg, köztük a fentebb idézett levél két aláírójától, a Naphegyi Óvoda és a Brunszvik Teréz Óvoda vezetőjétől. (A kerületben végzett eddigi lelkiismeretes munkájukért ezúton fejezzük ki köszönetünket.) A határozati javaslat szerint nyártól a korábbi három helyett egy önállóan működő költségvetési intézmény lesz, egy székhellyel, s öt telephellyel. A jelenlegi intézmények összeolvadnak, jogutódjuk a Budavári Óvodák elnevezésű egyesített intézmény. A túljelentkezések miatt így sem jut már férőhely minden gyermek számára. Tudjuk, hogy a kormány javaslata szerint hamarosan már 3 éves kortól kötelező lesz óvodába járni, vagyis még több gyermeket kell(ene) elhelyezni. Nyilvánvalóan a munka több lesz, csak azt kevesebb embernek kell majd elvégeznie. Félő, hogy ezzel az óvodák működése és magas színvonalú munkája kerül veszélybe. Közben a Dísz téri Kolping Katolikus Óvoda helyzetét sem könnyítik meg. Egy 2009-ben kötött
4
megállapodás szerint a Budavári Önkormányzat az óvodai ellátást igénybe vevő I. kerületi lakóhellyel rendelkező gyermekek után 2014. július 31-ig gyermekenként 40 000 forint támogatást biztosít a katolikus óvoda számára. Majd az idei év elején érkezett egy levél, amiben a polgármester úr kéri az óvoda fenntartóját, hogy a megállapodást közös megegyezéssel módosítják, mert az Önkormányzat nem tudja tovább folyósítani a támogatást a közel 50 I. kerületi gyermek után. Valószínűleg a kerület vis�sza szeretné venni az intézményt, hiszen nemsokára komoly problémát okozhat a 3 éves kortól kötelező óvoda miatt a helyhiány. De mi lesz azzal, aki szeretné, ha gyermeke az óvodában hittant tanulhasson? Mit szól majd ehhez a KDNP? Mindeközben hallhatjuk, olvashatjuk, hogy több vidéki településen is a Fidesz jóvoltából történelmi egyházi szintre emelt Hit Gyülekezete készül átvenni az önkormányzati is kolák fenntartását. Úgy gondolom, minden pártnak, politikusnak, döntéshozónak az lenne a legfontosabb feladata, hogy a magyarság megmaradása érdekében a gyermekvállalási kedvet ösztönözze… „Ha a bölcsőkben zajló háborút nem nyerjük meg, végünk van” – fogalmazta meg a Jobbik a népesedési konferenciáján 2011-ben. Az első kerületben most vesztésre állunk. Tavaly a bölcsőde intézményi térítési díjait növelte másfélszeresére a fideszes többségű testület, idén az óvodákat vonják ös�sze, a katolikus óvoda anyagi támogatását pedig megvonják. Pont ott, ahol Brunszvik (Brunswick) Teréz grófnő, a magyarországi óvodák alapítója 1828-ban édesanyja házában megnyitotta az első, kisgyermekeknek szánt intézményét, majd gyorsan ezután újabb kettőt, szintén a kerületünkben. Mivel is fejezhetném hát be a beszámolómat? Életet a kerületünknek, szebb jövőt a hazánknak! Miseje Balázs önkormányzati képviselő
2012. május-június
Kerületünk
A szépség gyümölcsei Beszélgetés az egykori szépségkirálynővel, Gerlóczy Magdolnával Nem szokványos, hogy egy szépségkirálynőről több mint két évtized elteltével is hallunk. Gerlóczy Magdolna, aki az úgynevezett rendszerváltozás évében nyerte meg a Miss Hungary szépségversenyt, az egyik ritka kivétel. A második gyermekét váró hölgy a családjával évek óta Somogyban gazdálkodik. Biotermékeik egyre keresettebbek, amelyek ízletességéről néhány hónapja az Attila úti termelői rendezvények látogatói is megbizonyosodhattak már. – Ha jól tudom, a szülei sem tudták, hogy részt vesz a versenyen. Nem, az utolsó pillanatig eltitkoltam előlük. Az Erkel Színházban rendezték a döntőt, ahová a szüleim egyébként is gyakran jártak előadásokra, volt időszak, mikor bérletük is volt. Amikor a döntőt megelőző nap odaadtam nekik az estre szóló belépőt, még akkor sem tudták, miről van szó. – Hogy jutott eszébe tizenhat évesen, hogy elinduljon? Az iskolával szemközt láttuk a verseny hirdetését. Sokan kezdték mondogatni, miért nem próbálom meg. Akkor nem 18, hanem 16 év volt a korhatár, de a kiskorúaknak szülői engedélyre volt szükségük. Ez nekem eszembe sem juthatott. Mivel nagymamámat ugyanúgy hívták, mint édesanyámat, végül ő írta alá a jelentkezési papírjaimat. Nagymama híresen szép nő volt, és a felkészülésben nagyon sokat segített. – Mire emlékszik az utolsó pillanatokból? Ez nagyon érdekes, mert nekem addig kilenckor mindig „lőtték a pizsit”. Az eredményhirdetés viszont éjfélkor volt, borzasztó álmosság tört rám addigra. Gondoltam, úgyse érint a dolog, hát fogtam a magassarkúmat, és a paravánok mögött elaludtam. Aztán a rendező ébresztett, gyere, gyere, indulás, de még akkor sem sejtettem semmit. Csak mikor kiléptem a színpadra, tudatosult bennem, mi történt. Rajtam kívül két lány volt ott és a zsűri vezetője. – Mivel foghatta meg a döntéshozókat? – Délután találkoztunk a zsűrivel. Egyénileg, külön-külön mindegyik lány elbeszélgetett a ta2012. május-június
gokkal. Nem volt szó öt percnél többről, de mint kiderült, ez alapján mindenki rám szavazott. Nemcsak a szépség számít, kell lennie a külső mögött is valaminek. – Egy interjúban arról beszélt, az volt az utolsó tiszta verseny. Mire gondolt? Akkoriban még nagyon fontosnak tartották, hogy a lányok, különösen a helyezettek ne csak szépek, hanem okosak, intelligensek is legyenek, és stabil családi háttér álljon mögöttük. Később már csak a külső számított, a csábos megjelenés. Mindenféle kétes cégek vették át a lebonyolítást, volt szervező, akit azért csuktak le, mert futtatta a lányokat. Kár érte, nem így indult. – Mi következett a győzelme után? Elkezdtem modellként dolgozni, ám akkortájt itthon még alig voltak lehetőségek. Felfedezett egy ügynökség, majd évekig külföldön dolgoztam, leginkább Olaszországban. A munka mellett elvégeztem a torinói egyetem művészettörténet-építész szakát. Lemaradtam a rendszerváltásnak nevezett időről, mire visszatértem, minden megváltozott. Hazatérve modelliskolát indítottam, melyből még nem volt minden sarkon egy, mint manapság. Megszereztem a második diplomámat, és szakácsnak is tanultam. – Mi segített önnek ebben a nem könnyű világban? A család egyik ágáról a diplomáciai érzéket, a másikról a föld szeretetét örököltem. Előbbinek nagy hasznát vettem a modellmunkám során, amikor Magyarország nevében léptem föl bárhol a világon. Ahogy sok szépségkirálynőnek a „világbéke” elérése a célja, nekem az volt, hogy a természetközeli életmód fontosságát erősítsem az emberek tudatában. A legtöbb szépségkirálynő elfelejti, hogy a hazáját képviseli. Ez persze nem csak a magyar lányokra igaz. Hogy hozzám közeli példát mondjak, a Miss Italia győztesei sem ennek szellemében jelennek meg egy-egy rendezvényen. – Mit tapasztalt a munkái során? A modellvilág talmi, hamis világ. Azt sugallja, vedd meg ezt, vedd meg azt, s így leszel tökéletes ember. Ez hazugság. Természetesen jól jött nekem, hogy modellkedtem, tudtam fizetni a rezsimet, az egyetemi tanulmányaimat. De nem voltam hajlan5
Kerületünk dó kompromisszumokat kötni. Az első időkben kizárásos alapon mondtam nemet bizonyos munkákra, sosem reklámoztam például cigarettát vagy gyógyszereket. Aztán egyre tudatosabban csak olyan munkát vállaltam el, amellyel a természetességet, az egészséget mutathattam meg. – Hogy talált vissza e talmi világból az anyaföldhöz? Ahogy mondtam, mindig is bennem volt a természet szeretete, a családban gazdálkodtak a felmenőink. A 2000-es évek elején Észak-Somogyban egy kisebb földet vettünk. Nem messze onnan, ahol a felmenőink elkobzott birtokai voltak. Családi örökség, hogy sokunknak rossz az emésztése, és a mesterséges anyagokra érzékenyek vagyunk. Így a magunk ellátására fogtunk a termelésbe. – Hogyan kezdtek hozzá? A falu végén elterülő földünkön felépítettünk egy takaros kis házat. Ez a mi farmunk. Se víz, se villany nem volt, napkollektort szereltünk be, szél-
6
kereket használtunk. És önellátóvá lettünk. Olyan istenáldotta terület ez, hogy az ember bárhol fúr le, jó minőségű víz tör a felszínre. Persze több szűrőn átvezetjük a vizet, de ezzel mosakszunk, ezzel locsolunk. Semmiféle műtrágyát, vegyszert nem használunk, ebben az éltető vízben minden benne van, ami kell. És láss csodát, hirtelen megháromszorozódott a termés. Csak kapkodtuk a fejünket, egyre több és több gyümölcsünk lett. Ami a konkrét munkafolyamatokat illeti, lépésről lépésre tanultunk mindenbe bele. Hogyan kell megfelelően metszeni, mit kíván egy fa, egy palánta. – És akkor továbbléptek. Igen, ott tartottunk, hogy ezt a rengeteg gyümölcsöt, zöldséget el kellene adni. Először lábon. Nehezen ment, de elkezdtük. Egyre több alapanyagot dolgoztunk föl, lekvárokat, befőtteket, savanyúságot, ételízesítőt készítettünk, sőt nemrég a gombatermesztésbe is belevágtunk. Lassacskán állandó vevőkörünk alakult ki, pi-
2012. május-június
Kerületünk acokon, szállodákban, fesztiválokon árultuk a termékeinket. A pénzt visszaforgattuk a gazdaságunkba, és abból léptünk mindig tovább. Úgy mondanám, egy családi manufaktúra szintjén vagyunk, de itt meg is állunk. Ennél tovább nem akarunk menni, mert az a minőség rovására menne. Most én készítem az egyedi címkéinket, kézzel rajzolgatok rájuk ezt-azt. Egy normális kisgazdaságban ez már nincs meg, specifikussá válnak a feladatok, munkásokat alkalmazunk, személytelenebbé válik az egész. Örülünk, hogy jók a termékeink, keresik őket, szájról szájra terjed a hírünk. Nem úszómedencét, luxusvillát szeretnénk, hanem éppen ezt: szép életet, normális megélhetést. – Nehéz volt eljutni a vevőkig? Kereskedőknek elvinni valamit nagyon nehéz. Sajnos a piacokon kapható termékek nyolcvan százaléka sem magyar. Szlovák vagy lengyel, a déli országrészben szerb, horvát. A magyar gazdákra meg rárohad minden. Magunknak kell megtalálni a lehetőségeket. – Hol tartanak jelenleg? Tucatnyi helyre szállítunk. Meglepő tán, de az előző kormánynak is voltak jó intézkedései, ilyen volt a hazai termékpolcrendszer kiépítése, mely most is folytatódik. Ez az ország több pontján működik, a zsámbékinak én vagyok a felelőse, Somogyban pedig most szeretnénk elkezdeni. Ennek az a lényege, hogy a polcokra csak azoknak a termékei kerülnek fel, akik negyven kilométeres körzeten belül termelnek. Bármit ki lehet rakni rájuk: húsokat, mézeket, sajtokat, lekvárokat, akármit. Ezeket a polcokat boltokba, vendéglátóhelyekre, szállodákba helyez2012. május-június
zük el, ahol sokan találkoznak velük. A somogyi szervezés ott tart, hogy hat helyre fogjuk berendezni a dolgainkat, Siófokon pedig két termelői piacot is elindítunk. – Bizakodó? A magyar emberekbe húsz éven keresztül sulykoltak minden hülyeséget a reklámokon keresztül. Én, aki ebben benne voltam, tudom, hogy micsoda pénzipar működik a színfalak mögött. Szerencsére úgy érzem, a válság nyomán sokan elkezdtek gondolkodni. A mi környékünkön is több nagyáruház található. De a helyi lakosság nagy részét már a piacokon találni meg, sőt sokszor a Balatonhoz látogató külföldiek sem a hipermarketbe térnek be. – Hogy élte meg a váltást? Ebben találtam meg igazán önmagamat. Kétlaki életet élünk, tavasztól novemberig a farmon vagyunk, egyébként egy Buda környéki településen élünk a családommal. Azt csinálom, amit szeretek, rendezvényekre járok, és a természetes életmódot, ezt az életfilozófiát hirdetem. Ez egybeesik a szépségkirálynői célkitűzésemmel, azzal, hogy a szépség megőrzését a természetes életmód által mutassam meg az embereknek. Az a nagy baj, hogy
7
Kerületünk a legtöbben, akik ebbe a mókuskerékbe belekerülnek, amelybe én is egykor, könnyed kis célokat tűznek ki maguk elé. A legtöbben a médiában akarnak érvényesülni, de ez ugyanúgy zsákutca, ugyanúgy talmi világ, mint a modellkedés. Rendben, tíz-tizenöt évig megélnek ebből, de mi lesz utána, amikor a szépség elmúlik? – De ön sem szakadt ki teljesen a múltjából. Nem, és nagyszerű érzés, hogy negyvenévesen is keresnek, fotóznak. Úgy érzem, jó irányt vettem, és ki tudtam bontakozni a természetes közegben. Talán elmondhatom, hogy azon kevés modellek egyike vagyok, akik hosszútávon is fel tudnak valamit mutatni. Megtanultam a szüleimtől, hogy válságok jönnek-mennek, folyton változik a körülöttünk lévő világ. Hol ezt kell csinálnod, hol mást, és amikor lepofoznak, akkor is fel kell állnod. Amikor például szakácsnak tanultam, még nem tudtam, milyen komoly hasznát veszem majd ennek a tudásnak a későbbiekben. Pedig a befőzés mögött
komoly számítások állnak, miből, mennyit, hogyan, nem csak a fakanál és a kevergetés a lényeg. – Az idei évtől pedig a Zöld Válasz Egyesület szervezte Attila úti termelői vásárok rendszeres és egyre keresettebb vendégei is. Mik a tapasztalataik „a városiakkal”? Egészen más világ van itt, mint vidéken. A városi emberek rácsodálkoznak dolgokra, amelyek nekik nem mindennaposak. Hibiszkuszlekvár, naspolya – sokszor nem is tudják, micsodák ezek, de nagyon pozitívan állnak mindenhez. Budapesten is sokan kezdenek eszmélni, hogy a reklámokon keresztül látott kép hazugság. A magyar üzletlánc polcain kapható lekvárok ugyanannyiét kaphatók, mint a mi lekvárjaink. Na de a boltinak mindössze harminc-negyven százaléka gyümölcs, a többi valami más, hogy mi, „azt ne részletezzük”. A miénk viszont száz százalék természet. Schuster Balázs
Őstermelői bemutatók kerületünkben Lassan hagyománnyá válnak kerületünkben a szombat délelőtti őstermelői rendezvények. Az Attila úti bemutatókra az ország számos pontjáról, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Bács-Kiskun megye gazdái, termelői hozzák el kiváló minőségű termékeiket. Valamennyi felvonultatott terményt hagyományos módon termesztik a lehető legkevesebb vegyszer használatával. Mindez elősegíti, hogy a termények jó ízűek és egészségesek legyenek. A mezőgazdasági termények termelése, szállítása, raktározása gondosságot igényel, hiszen ezek élő anyagok, romlandó portékák. A télire tárolható élelem eltarthatósága jelentősen csökkenhet, ha a szállításnál, áttöltésnél sérül, s a tárolás nem megfelelő hőmérsékleten és fényviszonyok mellett, esetleg levegőtől elzártan történik. A kedvező hőés fényviszonyok mellett történő gondos tárolás esetén is szükséges az odafigyelés: olykor csíramentesíteni kell vagy egyéb minőségmegőrző tevékenységre van szükség. Termékcsoportonként eltérő követelményeket kell figyelembe venni a tárolás folyamán ahhoz, hogy a fenti előnyök jól érvényesüljenek! - A fagyérzékeny zöldségfélék megfelelő tárolása elsőrendű érdek, hiszen az őstermelő nem lehet felelős a szakszerűtlen elhelyezésért vagy egyéb hiányosság esetén. - Tésztafélék vásárlása esetén, kérjük, kísérjék figyelemmel a szavatossági időt és a csomagok sértetlenségét. Száraz, hűvös, fénytől védett helyen tartsuk ezeket! - Olajos magvak, fűszerek vásárlása esetén is fontos a helyes tárolás, hiszen ezek fény és hő hatására avasodnak, befülledhetnek, minőségük ezáltal csökkenhet, sőt használhatatlanná is válhatnak. A mákot és a diót se tároljuk műanyag zacskóban – helyette rakjuk lenvászon csomagolásba! - A termelői mézek nem tartalmaznak izocukrot és más mesterséges, hozzáadott anyagot sem. Egyes mézek ikrásodása nem minőségromlási folyamat, nem cukorhozzáadás eredménye. - A lekvárokhoz, gyümölcssűrítményekhez sem adtak tartósítószert vagy más, egészségre ártalmas anyagot. Azoknak, akik a termelői bemutatóra a világhálón adják le vásárlási igényüket, ismertetőt küldünk új termékeinkről, tájegységi módszereinkről, s az egészséges életviteli, elvi és gyakorlati híreinkről. (L. Gy.)
8
2012. május-június
Hazánk
UNIÓS DOSSZIÉ Az elmúlt hetekben-hónapokban – köszönhetően elsősorban annak, hogy a Jobbik január eleji tüntetésén a párt képviselői figyelemfelkeltésül elégették az Európai Unió zászlaját – végre vita van kibontakozóban arról, jól járt-e hazánk az uniós csatlakozással. Az alábbiakban gondolatébresztőnek néhány korábbi nyilatkozatot, történést idézünk fel. Mindebből kiderül, a magyar pártok közül egyedül a Jobbik képviselte következetesen azt, hogy nem kérünk az EU-ból. 2001. január 21. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta azt a kívánságát, hogy Horn Gyula (!) vesse latba nemzetközi kapcsolatait és befolyását az Európai Unióhoz való csatlakozás terén. 2003. január Dr. Gidai Erzsébet közgazdász professzor, a MIÉP országgyűlési képviselője (1998–2002) a Magyarok Házában tartott előadásából: „Naponta, reggeltől estig halljuk a televízióból, olvashatjuk az újságokban azokat a híreket, hogy minél előbb csatlakoztassák Magyarországot ebbe a birodalomba. Kérdem én: hányszor kérdezték meg, hogy mi ennek a csatlakozásnak az ára? Hányszor kaptunk arra választ, hogy melyek az előnyök, melyek a hátrányok? Kaptunk-e arra választ, vajon ennek milyen következményei lesznek hosszú távon? Megkérdezem én, aki képviselőként négy éven keresztül az Európai Integrációs Bizottságban is dolgoztam, hogy egyetlen egyszer is föltette-e valaki azt a kérdést a kormányzat részéről, hogy ha egy ilyen csatlakozás megtörténik, akkor mi lesz a mi kétharmadnyi területünkkel? Mi lesz az ott élő honfitársainkkal? Magyarország egy fontos migrációs bázis. Erre a területre szeretnének egy kanadai lap szerint 600 ezer embert betelepíteni, részben Izraelből. Másrészt van egy migrációs irány, nyugatról kelet fele. Jártam a tanyavilágot – becslések szerint már a termőföld negyven százaléka nem magyar tulajdonban van. Fölvásárolták a tanyavilágot: Hollandiából, Németországból, Izraelből, fillérekért. Nem igaz, hogy a termőföldhöz nem nyúltak. 2012. május-június
A bevásárlóközpontokkal, ipari parkokkal földet is vásárolnak. Az EU-val megkötött eddigi egyezmény is kimondja, hogy csökkenteni kell a termelést, az állatállományt például több mint a felére, mert a magyar mezőgazdaság óriási konkurenciát jelent Nyugat-Európának. Ezekkel a feltételekkel nem szabad csatlakoztatni Magyarországot. Van más út is. Reális lehetőség lenne egy közép-európai szövetséget kötni. Európát nem lehet mesterségesen megteremteni. Európa sosem volt így egységes. Mindent központosítanak. Megmondják, hogy mennyit termelj, mennyit fizess. Sérül az identitás… Nem vagyok Európa-polgár, mert akkor gyökértelen vagyok. Én magyar ember vagyok, teljes egészében. Igaz, az emberiség történelme birodalmak történelme volt. De a birodalmak mindig megbuktak.” 2003. március 23. Kiáltvány az Európai Unióról Az alábbi kiáltványt az „EU-bővítés 2004: a gyarmatosítás tisztességtelen módszerei” című Nemzetközi Alternatív EU-kritikus Konferencia résztvevői fogadták el Budapesten (részletek). 1. Az új EU: Fenyegetés a szabadságra Ismerve az Európai Unió jelenlegi szabályait és működési rendjét, az Európai Bíróság döntéseiben megjelenő következetes gyakorlatot, továbbá az új európai alkotmány tervezeteit, megállapítjuk, hogy az Európai Unió keretein belül gyakorlatilag lehetetlen megőrizni az állami függetlenséget, szuverenitást, és a politikai szabadságjogokat. Egy szovjet típusú szuperállam körvonalai kezdenek világosan kirajzolódni. Úgy gondoljuk, hogy Európa népeinek fel kell kínálni a választási lehetőséget egy Brüsszelből irányított integrált európai állam és egy demokratikus államok szövetsége között, amely a nemzeti parlamentek és a nép akaratának elsődlegességén alapul. A mi választásunk egyértelműen a második alternatíva: kívül maradni az Európai Unió kerete9
Hazánk in, partnerségben az európai országokkal, az Európai Unióval és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással. 2. Tisztességtelen EU-népszavazások a./Az EU-csatlakozásról szóló népszavazások tisztességes lebonyolításának feltételei egyáltalán nem biztosítottak egyik tagjelölt országban sem, így Magyarországon sem. b./A magyar polgárokat nem tájékoztatják hitelesen és megfelelő módon a csatlakozási szerződésről és az Európai Unió jogszabályairól, amelyek pedig visszafordíthatatlanul szabályozni fogják életüket az esetleges csatlakozás után. Mindeddig nem tették széles körben közzé a csatlakozási szerződés és az EU legalább 20 000 jogszabályát, amelyeket Magyarország saját jogrendjébe kell emeljen. c./A kormány több mint két milliárd forintot költ a saját csatlakozási kampányára. A magyar parlamenti pártok is mind a csatlakozást támogatják, ők is ezért kampányolnak. Az Európai Unióval és a csatlakozással szemben kritikus vagy azt ellenző, a társadalom egy jelentős részét képviselő civil szervezetek és pártok semmilyen pénzügyi támogatást nem kapnak a felvilágosító tevékenységükhöz. A tömegtájékoztatás jóformán egésze a csatlakozás mellett áll, az ellenző vélemények szinte alig kapnak nyilvánosságot. 3. Az uniós tagság gazdasági veszélyei A magyar mezőgazdaság és nemzeti tulajdonú vállalkozások jelenlegi helyzetében a csatlakozás egy halálos ítélet aláírását jelentheti. A nagyobb vállalkozások csaknem 90%-a nemzetközi tőkés
társaságok tulajdonában van, különösen az energiaszektor, a távközlés és a mezőgazdasági feldolgozóipar területén. Bár a magyar mezőgazdaság képes lenne akár 30 millió ember ellátására is, a csatlakozási szerződés szerinti alacsony kvóták és más szigorú előírások miatt a magyar mezőgazdaságból élők erőteljesen meg fognak tizedelődni, különösen a kisebb méretű családi gazdaságok. Budapest, 2003. március 23. Aláírók: Jobbik Magyarországért Mozgalom (Magyarország), Szabad Magyarországért Mozgalom (Magyarország), Magyar Földvédő Mozgalom (Magyarország), Haza és Környezet (Ausztria), Osztrák Kilépés az EU-ból Mozgalom (Ausztria), Népmozgalom az EU ellen (Dánia), Nem az EU-ra (Észtország), Alternatíva az EU-ra (Finnország), Nők Alternatívája az EU-ra (Finnország), EU-kritikus Ifjúság (Finnország), Szabad Finnországért Liga (Finnország), Nemzeti Front (Írország), Nemzeti Egyesület „Wola-Bemowo” (Lengyelország), Nem az EU-ra (Lengyelország), Függetlenségi Mozgalom (Lettország) 2003. április 6. Több ezer ember részvételével Európai Unióés háborúellenes tüntetést tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom a fővárosi Erzsébet tér Duna felőli oldalán. A Jobbik elnöke beszédében elmondta: az elmúlt hónapokban hamis, egyoldalú kormányzati kampány folyt a csatlakozás mellett közpénzekből, s ez nem csak az MSZP, hanem a jobboldali ellenzéki pártok felelőssége is, akik asszisztáltak ehhez. Hangsúlyozta: akik nemmel fognak szavazni, nem Európára, az európai gondolatra mondanak nemet, hanem arra a politikai, gazdasági, monetáris unióra, amelynek keretében az EU létrejött. A tüntetésen Tadeusz Mazanek, az EU-ellenes lengyel parlamenti párt, a Samoobrona RP vezetője azt hangoztatta, hogy ahogyan a kommunista hatalom ellen összefogott a két nemzet, úgy kell most összefognia a globális hatalom, az Európai Unió ellen is. A lengyel párt számos tagja vett részt zászlókkal és transzparensekkel a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyűlésén, de osztrák, dán és más lengyel felszólalók is agitáltak a csatlakozás ellen. A rendezvényen beszédet mondott Balczó Zoltán, a fővárosi MIÉP frakciójának tagja, Usztics Mátyás színmű2012. május-június
Hazánk vész, Molnár Tamás grafikus művész, valamint Rácz Sándor, az 56-os Nagybudapesti Központi Munkástanács egykori elnöke is. 2003. április eleje A Szabad Magyarországért Mozgalom aktivistáiként Budaházy György, Novák Előd, Takács András és több más hazafi az európai uniós csatlakozási népszavazási kampányban a parlamenti pártok MSZP-től a Fideszig alkotott koalíciójával szemben a „Nem” mellett érveltek, hangsúlyozva az Európai Unió birodalmi jellegét, a csatlakozási feltételek rendkívüli előnytelenségét, illetve a csatlakozás hátrányos hatásait. Plakátjukon elrettentésül elhelyezték a vörös csillagot és a horogkeresztet is az uniós jelkép mellé. 2003. április 1-jén a rendőrség több ezer plakátot foglalt le a Magyarok Házában, Budaházyt és társait pedig bilincsbe verve állították elő. 2004. április 26.
Elsöprő többséggel szavazta meg a parlament az EU-csatlakozásról szóló törvényt, valamint a szintén a csatlakozás apropóján beterjesztett négypárti politikai nyilatkozatot. Csak két képviselő, a független Balogh Gyula és a Fideszből a Jobbikba átülő Körömi Attila szavazott nemmel. A négypárti politikai nyilatkozatból részlet „Az Európai Unió egyenrangú államok közös értékeken és szolidaritáson alapuló szövetsége. A közösség erejét egymás céljainak és érdekeinek megértése, a kisebbségek tisztelete, a kompromisszumok keresése és a megállapodások betartása adja. Az európai uniós tagság kivételes esélyt nyújt az egész magyarság számára a világ legsikeresebb nemzeteihez való felzárkózásra, a szabadság, a demokrácia, a jólét kiteljesedésére… Az Európai Unió célkitűzései: az elmaradott térségek felzárkóztatása, a foglalkoztatás javítása, a szegénység elleni küzdelem, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, és a természeti környezet fokozott védelme teljes összhangban vannak nemzeti érdekeinkkel… Dr. Medgyessy Péter MSZP Dr. Áder János Fidesz Kuncze Gábor SZDSZ Herényi Károly MDF” 2011. június 9. Budaházy György, Novák Előd és három társuk jogerősen megnyerte a rendőrséggel szemben a 2003-as EU népszavazási kampányplakátok használata okán elszenvedett jogsértések miatti kártérítési pert a Fővárosi Ítélőtábla döntésének értelmében. 2012. január 21. Egy Európának szánt, „Nem leszünk gyarmat”
2012. május-június
11
Hazánk feliratú tábla mögött vonultak a Hősök teréről a Parlamenthez a kormány mellett tüntetők szombaton délután. A Széles Gábor, Bayer Zsolt, Pataki Attila, Bencsik András és mások által meghirdetett rendezvény célja az volt, hogy kiálljon a nemzetközi támadások kereszttüzébe került kormány politikája mellett. Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája a Kossuth téren azt mondta a tüntetőknek: a kormánynak a demonstrációval azt üzenik, hogy nincs egyedül, Európának pedig azt, hogy nem leszünk gyarmat. 2012. február 1. Lóránt Károly közgazdász a Demokratában: „Évente mintegy 5 milliárd euró áramlik ki az országból különböző jövedelmek címén. Ez a 2004-es belépésünk óta szerény számítások szerint is legalább 35 milliárd euró. A bankrendszer nyeresége például az elmúlt 10 évben 11,3 milliárd euró volt, vagyis évente átlagosan 1,13 milliárd euró. Ez forintra átszámolva közel 340 milliárd forint egyetlen esztendőben, igaz, hogy ez némileg független az EU-tagságtól. Ehhez képest igencsak szolid összeg a kormány által bankadó címén beszedni szándékozott évi 200 milliárd forint, mégis háborút indítottak az állam ellen. Az Európai Uniónak kötelezően befizetendő ös�szeg az átlagosan 30 ezermilliárd forintos éves GDP 1 százaléka, vagyis nagyjából 300 milliárd forint. Ez
12
2004 óta 2100 milliárd forintot tesz ki. Az utóbbi években ezzel együtt az uniós egyenlegünk ugyan a közvetlen fizetéseket tekintve átfordult a pozitív tartományba, csakhogy a kötelező piacnyitás nyomán évi 10–12 milliárd eurónyi piacot veszítettünk el, és akkor még nem beszéltünk a vámbevételek kieséséről. Ha mindent összeadunk, anyagi szempontból veszítettünk az uniós tagsággal.” 2012. február 20. Az Országgyűlésben a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői megszavazták Magyarország csatlakozását az európaktumhoz. Az LMP tartózkodott, a Jobbik képviselői nemmel szavaztak. „A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés” támogatásáról szóló határozati javaslatról név szerint szavaztak a honatyák és honanyák. A kormánypárti képviselők (személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök is) támogatták az előterjesztést, egyedül Bencsik János nemrég lemondott államtitkár tartózkodott. A jobbikos képviselők transzparenssel tiltakoztak a hazánk pénzügyi függetlenségét súlyosan sértő határozat elfogadása ellen.
2012. május-június
Hazánk
„Honnan ez a nagy mellény, uraim?”
Vona Gábor parlamenti felszólalása Schmitt Pál lemondásakor Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hallottuk, hogy a köztársasági elnök úr lemondott, így ezt a témát túlságosan nem kell kommentálni; a döntésnek nyilvánvalóan örülünk. Persze sokkal jobb lett volna, ha a köztársasági elnök úr – ha valóban tiszta a lelkiismerete – megvárja a frakciók hozzászólását, és lehetőség szerint meghallgatjuk az itt elhangzottakra, az általunk elmondottakra is a válaszát. Ennek nagyon örültünk volna. A felelősség és az egész botrány azonban nem csupán Schmitt Pálé, hanem azé is, aki őt kinevezte, és az nem más, mint a miniszterelnök. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök úr sokkal tisztességesebben járt volna el, ha ebben a helyzetben nem bujkál, nem tesz úgy, mintha ehhez az egészhez semmi köze nem lett volna. Ne legyünk képmutatók, mindannyian tudjuk itt, önök is, kormánypárti képviselők, hogyan lett Schmitt Pálból köztársasági elnök. Ha Orbán Viktor nem akarta volna, és akár nem konfrontálódik saját párttársaival, a sajtóhírek szerint a házelnök úrral is, akkor nem lett volna Schmitt Pálból köztársasági elnök. Orbán Viktornak jelen esetben vállalnia kellett volna ezt a felelősséget, és nem úgy tennie, mintha neki ehhez semmi köze nem lenne. Amikor mindent aláírt a köztársasági elnök úr, akkor jó volt; most, hogy terhes volt, már úgy látszik, hogy nem volt annyira jó neki ez az egész botrány. Az ügy lezárásra került, de a sajtóban, a közéletben még nagyon sokat fogunk erről pró és kontra beszélni. Az Országgyűlésnek viszont most már sokkal előbbre kellene tekintenie. Elkerülhetetlen volt, hogy Schmitt Pál lemondjon, de most már nézzünk a magunk előtt álló feladatok felé! Az államfői tisztség olyan mértékben erodálódott, olyan mértékben roncsolódott az elmúlt hetekben, napokban, hogy egy egyszerű csere, egy politikai csere már kevés. Egy olyan megoldást, amely alapján a Fidesz egyik kegyeltjét a Fidesz egy másik kegyeltje váltja majd az államfői tisztségben, elégtelennek tartok. Az egész társadalomban bomlott meg az államfői tisztség irányában a bizalom, és ezt kell helyreállítanunk. Ennek egyetlenegy módja és egyetlenegy formája van, és ez nem más, mint hogyha közvetlenül választunk köztársasági elnököt. A Jobbiknak megalakulása óta ez a 2012. május-június
programpontja, ezt javasoljuk régóta. Adjuk meg a társadalomnak a lehetőséget. Önök rendszeresen hivatkoznak a kétharmados többségükre, tehát elvileg félnivalójuk nem lehet. Adjuk meg tehát az embereknek a lehetőséget arra, hogy válasszanak egy olyan köztársasági elnököt maguknak, akiben hinni tudnak. A bizalmat, a hitet kell helyreállítani. Ez a Jobbik javaslata ebben a helyzetben. S engedjenek meg még egy személyes megjegyzést az ügy kapcsán. Ugyan még nem hallottam Mesterházy Attila felszólalását, de nagyjából meg tudom jósolni annak hangvételét és mentalitását, mert láttam a sajtóban a szocialisták nyilatkozatait. Azért én egészen felháborítónak és elképesztőnek tartom azt a fajta aktivitást és felbuzdulást, amit ők a hitelesség ügyében mutatnak. Honnan ez a nagy mellény, uraim? Hol voltak önök akkor, amikor az önök miniszterelnöke a karhatalmi múltjára csak annyit mondott, hogy „na és”? Akkor volt-e önök között akár egyetlenegy ember is, aki azt mondta volna neki, hogy hiteltelenné vált, miniszterelnök úr, mondjon le? Volt-e egyetlenegy is? Nem látom a kezeket, hogy jelentkeznének. És volt-e olyan önök között akár egyetlenegy is, aki, mikor kiderült Medgyessy Péterről, hogy D-209-es ügynök, azt mondta volna neki, hogy mondjon le, mert hiteltelen? Volt-e olyan, aki azt mondta Gyurcsány Ferencnek, amikor ő hivatalban lévő miniszterelnökként a kettős állampolgárság ellen kampányolt – szerintem az egész világon ilyen sehol máshol nem fordulhat elő! –, hogy mondjon le, mert hiteltelen? Pedig vannak itt miniszterei is neki. Volt-e olyan, aki azt mondta Gyurcsány Ferencnek az őszödi beszéd után, amikor bevallotta országnakvilágnak, hogy hazudtak egész nap, hogy mondjon le? És volt-e olyan, aki ’56 ötvenedik évfordulóján, amikor embereket lövettek, azt mondta volna Gyurcsány Ferencnek, hogy mondjon le? Akkor önök ne legyenek itt a hitelesség kérdésében ilyen nagy mellénnyel, arra kérem önöket! Az Országgyűlést pedig arra, hogy azt a jobbikos alaptörvénymódosító-javaslatot, amely lehetővé tenné azt, hogy végre a magyar társadalom köztársasági elnököt válasszon magának közvetlenül, támogassa. Köszönöm a figyelmet! 13
Hazánk
Fideszes oligarchák?
Ángyán József „mindent vinni akaró” maffiacsaládokra hivatkozva mondott le Izgalmas levéllel állt a közvélemény elé Ángyán József február végén. A Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a lemondását magyarázva arról írt, hogy „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok” és „spekuláns nagytőkés oligarchák” akadályozzák a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtását. A professzort az államtitkári poszton követő Budai Gyula hivatalba lépése után nem sokkal viszont már arról beszélt, hogy „Magyarországon nincsenek oligarchák”. Elgondolkodtató, hogy néhány hét alatt vajon mi változott – hacsak nem a Fidesz-kormány „rendteremtésére” és „elszámoltatására” oly jellemző, cinikus megnyilvánulás volt ez az „elszámoltatási” kormánybiztostól. „Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége – a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint – teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam »maffiacsaládok«,
14
spekuláns nagytőkés »oligarchák« és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos »zöldbárók« koalíciója jött létre. Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt »maffiahálózat« mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim, valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy – amint mondani szokták – elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása. Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással – amely meggyőződésem szerint DélAmerikába vezet – jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok!” Mindezeket Ángyán József írta februárban kelt
2012. május-június
Hazánk nyílt levelében, melyben barátainak, a mellette kiálló szervezeteknek indokolta meg, miért mondott le a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkári posztjáról. A levél nem csak a benne szereplő súlyos mondatok okán, hanem azért is rendkívül érdekes, mert azt a Fidesz-kormány egyik magas beosztású, a 2006-os választások előtt „kívülről”, az egyetemi katedráról érkező képviselője vetette papírra. A „vélemény” mellett azonban nézzük a tényeket is. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2011 novemberében összesen 65 ezer hektár termőföldre hirdetett meg nyilvános haszonbérletet. A kormány azt ígérte, hogy a talajmunkák megkezdéséig valamennyi terület gazdára talál, ám márciusig csupán 27 ezer hektárnyi földre írták ki a pályázatot. Varga Géza, a Jobbik szakpolitikusa a Barikád hetilapnak a pályázati elbírálás egyik legnagyobb anomáliájának a pontozásos rendszert nevezte. A megszerezhető 360 pontból ugyanis százötvenet az üzleti terv jelent, de ez gyakorlatilag a szubjektív megítélés kategóriájába esik, és kiváló kiskaput nyit meg ahhoz, hogy „csókosok” kapják a termőföldeket. További érdekesség, hogy a nyertesről nem hozzák nyilvánosságra, mennyi ponttal sikerült is a nyertesek fölé emelkednie. A lapnak nevük elhallgatását kérő gazdák arról panaszkodtak, hogy a pályázati csomaghoz csak negyvenezer forint kifizetése ellenében juthatnak hozzá, majd titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. Jellemző példája az előbb ismertetett eljárásnak a Felcsút környéki földek pályáztatása. Az Orbán Viktor miniszterelnök által kitüntetett figyelemben és bánásmódban részesített település (ahol nemsokára az UEFA előírásainak mindenben megfelelő mini futballstadiont húznak föl) pályázatain kizárólag a tavaly megválasztott fideszes polgármester és családja, valamint a fideszes képviselőtestületi tagok és más, a párthoz közeli nagyvállalkozók jutottak állami földhöz. A településvezető ügyvezetése alatt álló Búzakalász 66 Felcsút MG Kft. Alcsútdobozon öt, Kajászón kettő, Óbarkon egy, Válon pedig három pályázatot nyert meg. Eredetileg egyébként háromszáz hektár volt a határ, ennél nagyobb földdel rendelkező magánszemélyek vagy vállalatok nem indulhattak a pályázatokon. De láss csodát, menet közben módosítottak a kiíráson: jelenleg egy pályázó 1200 hektárnál nagyobb területet nem bérelhet, és nem tulajdonolhat – e lépés pedig nem éppen a kis, családi gazdaságok 2012. május-június
előnybe hozását célozta. „Elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése” – olvashattuk az Ángyán-levélben a vidékstratégiáról, s valóban egyre inkább az „oligarcháknak” kedvező pályázatokat ír ki a földalapkezelő. No, de kik is ezek az oligarchák? Ángyán József – már lemondását követően – erre is szolgált iránymutatással: az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén igen keményen bírálta a pályázati rendszert. Beszélt többek között egy „szolnoki ügyvédről”, akinek érdekeltségébe tartozik a „Mezort cégbirodalom”. Ez a cég Lepsény közeli földeket nyert el, amit Ángyán így kommentált: „Hogy van ez? Szolnokról Mosonmagyaróváron keresztül a lepsényi földön gazdálkodunk, miközben a helyi gazdáknak egy deka föld nem jut?” Nos, a bizonyos „szolnoki ügyvéd” nem más, mint Nyerges Zsolt, aki sajtóhírek szerint igen szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, s üzlettársa a fideszes „háttérbirodalom” vezéralakjának tekintett Simicska Lajosnak. Ezt a bizonyos „érdekkört” valószínűsítik sokan Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter távozása mögött is, akinek a helyét a teljes ismeretlenség homályából előlépett – csak érettségivel rendelkező – bizonyos Németh Lászlóné vette át. És mily érdekes, hogy az uniós források elosztásában kulcsszerepet betöltő tárca új vezetőjének politikai főtanácsadója az említett Nyerges Zsolt testvére, Attila lett. Aki civilben állatorvos… Ha nem is nevesítette, de egy másik „oligarchára” Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője utalt nemrég, az egyébként szinte senki által nem hallgatott Radio Q-n, Fiala Jánossal beszélgetve. Alább ebből az interjúból közlünk egy rövid részletet: Fiala János: Ott tartunk tehát, hogy bankok... Lázár János: Egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni. Fiala: Most éppen arról a Csányi Sándorról beszélünk, aki először tett gesztust az önkormányzatoknak a tartozásaik átütemezése kapcsán? Róla beszélünk? Lázár: Biztatom az újságírókat, hogy vizsgálják meg, kiről is beszélünk, hogy vannak-e valódi gazdasági hatalmak ebben az országban. [...] Az 15
Hazánk a borzasztó, tudod, hogy akik diktálni próbálnak az üzlet világából, a bankok világából, a telekommunikáció világából, a gazdasági csoportok világából, azokat senki nem választotta meg, maximum a részvényesek vagy a tulajdonosok. És azoknak diktálnak, akik mögött elvileg társadalmi legitimáció van, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ellenzéki vagy kormánypárti valaki. [...] Nekem az a véleményem, hogy a gazdasági csoportoknak az ország érdekeit kellene szolgálni, és nem a politikai csoportoknak kellene a gazdasági csoportok érdekeit szolgálni. Ne vesztegessünk ezúttal sok szót arra, hogy a Fidesz frakcióvezetője miért ad rendszeresen interjút (ráadásul tegeződve!) annak a Fiala Jánosnak, aki korábban a balliberális médiumok egyik „futtatott” újságírója volt, s aki például 2005 márciusában azzal vétette észre magát, hogy a Napkeltében az egyik szocialista politikustól búcsúzván azt találta mondani: „kérdezőtársaimmal együtt azt a szellemet képviselem, hogy hajrá, MSZP”. Tekintsünk most ettől el, csak a lényegre, Lázár mondanivalójára figyeljünk,
aki egy „magyarnak tűnő nagybankról”, s annak vezetőjéről beszél, amely bank „polipként hálózza be” az országot. Figyelem, Lázár mindezt 2012 márciusában mondta, majdnem két évvel azt követően, hogy a Fidesz megnyerte a választásokat. „A magyar emberek a mai napon megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét” – jelentette ki akkor, 2010. április 25-én éjjel Orbán Viktor. De miről is van akkor szó? Hogy lehet, hogy „megbuktattuk” az oligarchák rendszerét, de „kifecsegő” vezető fideszesek éppen az oligarchák szorongató jelenlétéről elmélkednek – két évvel e „bukást” követően. Nos, a máskor is buldózerként fellépő Budai Gyula, az Ángyán József helyére kinevezett, nem túl magas intellektussal bíró új államtitkár a maradék illúziónkat is szertefoszlatta. Budai ugyanis az Echo Televízió műsorában rezzenéstelen arccal jelentette ki, hogy „Magyarországon nincsenek oligarchák”. Már csak az a kérdés, hogy ha az „elszámoltatási” kormánybiztos ilyen cinikus mondatot enged meg magának, miféle elszámoltatásban bízhatunk? Schuster Balázs
Jobbik: magyar múltból magyar jövő Egy elemzés elemzése
A Jobbik támogatóira kevésbé jellemző a tagság, ellenben lehet rájuk számítani, ha meg kell mozdulni. Sok fiatal az új erőben látja a megoldást, részint azért, mert úgy érzik: az elmúlt 20 év pártjai gyengén muzsikáltak. A rajongók között meglepően sok a felsőfokú végzettségű. Az átlagnál inkább bíznak embertársaikban, viszont az intézményekben egyáltalán nem. A legtöbben a nemzeti azonosságtudat védelmét, ápolását várják a mozgalomtól. Többek közt ilyen tanulságokat vont le a Jobbik Facebook-követőire összpontosító elemzésében a Political Capital. Az eredeti, összehasonlító kutatást a brit Demos végezte. A Jobbik iránti elfogultsággal nem igazán vádolható intézet számos olyan jellemzőt is feltárt, amit az értelmező cikkek többsége csak harmadlagosan említ. Ezeket kívánom más megvilágításba helyezni. A párt rajongóinak közel harmada 20 év alatti, akik többségükben még tanulmányaikat végzik. Ők azok, akik majd továbbviszik a lobogót, 16
nagy szükség van rájuk! A csoport tagjai nemzetközi összehasonlításban is elkötelezettek: csupán 16százalékuk rendelkezik tagsági könyvvel, addig a legutóbbi választáson 82 százaléknyian a Jobbikra szavaztak, s egyharmaduk vett részt valamely tüntetésen az elmúlt időszakban. Nyugaton magasabb a nemzeti radikális pártok tagjainak aránya, ám ők kevésbé mozgósíthatók. Tudatos választókról van szó, 86 százalékuk szerint van jelentősége annak, négyévente kit támogatnak. Ám csupán 10 százalékuk szerint kínál a politika megfelelő megoldást a nyugtalanító kérdésekre. Ezek szerint egyre többen ismerik fel, hogy öntevékeny módon kell alakítanunk a jövőt, a pártok nem oldják meg helyettünk a dolgokat. Másrészt a politika azzal foglalkozik, amire társadalmi igényt lát. Az „arckönyves” jobbikosok elsöprő többsége (85 százalék) úgy látja, Magyarország rossz irányba tart. Ezt sokan hajlamosak borúlátásként ér2012. május-június
Hazánk tékelni – bár inkább lényeglátásról, pontos kórisméről lehet szó. A mozgalom rajongói a magyar átlagnál jobban bíznak embertársaikban – ez kedvező jelnek tekinthető. A nemzetépítés először saját lelkünkben indul, majd családjaink, s kisközösségeink válnak sarokkövekké. Nem véletlen: mind korábban a kommunista terror, mind ma a vadkapitalizmus arra épít, hogy egymást besúgjuk, ember az embernek farkasa legyen, magányos, könnyen irányítható alattvalóvá-fogyasztóvá züllesszen minket, akik beszélgetés helyett csak a „képdoboz” mormolását hallgatjuk. Nem jellemző viszont a jobbikosokra, hogy bíznának az intézményekben, minden érték alacsonyabb az országos átlagnál. Legkevésbé a sajtóban (3 százalék), a kormányban (5 százalék), s az EU-ban (9 százalék) bíznak a radikálisok. A sajtót amúgy a teljes népesség lepontozta. A rendőrségben és az igazságszolgáltatásban is csalódniuk kellett. Előbbiek az elmúlt nyolc év tapasztalatát tükrözik (2004-ben az EU-átlag 40 százalékát kerestük, ma 22 százalékon állunk). Utóbbi intézmények működése 2006-ban vált hiteltelenné sokunk számára. A tárgyilagos, tisztességes tájékoztatásért pedig igen sokat kell még tennünk! Többen bíznak az egyházakban és a hadseregben. (És feltehetőleg a tűzoltókban, mentőkben is, kik méltatlanul keveset keresnek, pedig tőlük az életünk függ!) Talán az is oka lehet a lesújtó arányoknak, hogy
2012. május-június
magát a rendszert sem érezhetjük magunkénak: a sokadik köztársaság sem hozta el a Kánaánt, amit a folyton „haladók” a francia események óta kétszáz éve ígérnek. Az utolsó kérdésre saját szavas válaszokat vártak. Ki miért vált a Jobbik követőjévé? 35 százalék a nemzeti értékek következetes védelmezőjét látja a pártban. Különösen a férfiakat érintik meg ezek az erkölcsi okok. Ugyancsak sokan a csoportérdekek, az eszmeiség miatt váltak pártolóvá. Ez inkább a nőkre jellemző, akik hagyományosan is a szűkebb közösség védelmezői. Az eddigi pártokból való kiábrándultság, a Jobbik következetessége, szókimondása is említésre került. Mások gazdasági érveket hoztak fel: „A kis emberek érdekeit nézi és nem a közép és felső réteget. Segít a bajbajutott embereken”. A Jobbik az egyedüli, amely újratárgyalná az államadósságot is, mielőtt az ország belerokkan a kamatokba. Összegzésképp elmondható, hogy nagy a várakozás a mozgalom irányába. Mindannyiunk érdeke, hogy az ország irányítói újfajta megoldásokat, irányokat ültessenek gyakorlatba, mielőtt még késő lesz. A népesedési, egészségi, boldogsági, gazdasági mutatók egyaránt lesújtók. És mindez nem pusztán az elmúlt 8 év – sokkal inkább 22 (vagy 67) év öröksége. Nyéky Balázs
17
Művelődés
Fűben-fában-gombában az egészség Hagyjuk el egészségkárosító szokásainkat és a mesterséges anyagokat! A címben foglaltaknak megfelelően a természetes gyógymódokról, az egészségünk megőrzéséről, visszaszerzéséről szerezhetnek az alábbiakban olyan ismereteket, amelyek egyidősek az emberiség történetével. A XX. század végén, a XXI. század elején hazánkban is egyre erősebb igény mutatkozik a kissé elfeledett, s a természet ajándékának tekinthető, az ember számára nagyon hasznos ismeretek visszaszerzésére, a feledés homályába vesző egészséges ételek, alapanyagok újbóli hasznosítására. Sok ember küszködik egészségügyi panaszokkal, szervezetének meggyengült állapotából adódó immunrendszeri és egyéb gondokkal. A gyógyulásnak, az egészség visszaszerzésének első és legfontosabb lépése az egészségromlást előidéző szokások elhagyása (dohányzás, rákkeltő anyagok stb.), továbbá a mesterséges színező- és tartósító anyagok, a mesterséges cukrok és zsírok, a genetikailag módosított termékek és a csomósodást gátló szerek étkezésünkből és szokásainkból történő kiiktatása! Ezután jöhet a következő lépés: a szervezet egészségi állapotának visszaállítása, vagyis azoknak az anyagoknak az eltávolítása a szervezetből, amelyek a kóros folyamatokat előidézték. Ehhez az erdők-mezők gyógynövényeinek, bokrainak, fáinak levelét, szárát, virágát, termését, gyökerét, kérgét egyaránt fel lehet használni. A gyógyító és egészségmegőrző folyamatokhoz a ter-
mészetben előforduló, nem mérgező gombák is alkalmasak, hiszen a vadon termő, ehető gombák 70–80 százaléka valamilyen módon gyógyító, betegségmegelőző hatással bír az emberi szervezetre. Az alábbi alkoholos (például gyümölcspálinka alapú) tinktúra elkészítéséhez fehér fagyöngy (csak a levelét és a gyufaszál vastagságú szárát rakom bele) még szedhető, de a diólevél, galajlevél és a bíborhere virága csak később pótolható. Bőrrákra (melanoma) ajánlott: diólevélből, fehér fagyöngyből, galajlevélből és bíborhere virágából azonos mennyiséget összekeverünk, készítünk belőle egy tinktúrát, amellyel kenegetni kell a rákos szemölcsöt vagy foltot, amíg az teljesen le nem szárad, és tünetmentes nem lesz a bőr. Naponta két pici csészényit is el kell fogyasztani ebből az italból. Április közepétől szedhető a csalán hajtásvége, amelyet úgy kell elkészíteni, mint a spenótot. A nyírfa levélbe szökkenésekor, kérgét megcsapolva egy kellemes, vesetisztító nyírvizet nyerhetünk. Április közepétől a kucsmagombák fajtái és a májusi pereszke is megtalálhatók az erdőkben. A következő alkalommal ismét gyógyítási lehetőségekről, s a természet ajándékairól írunk – az évszaknak megfelelően. L. Gy.
NYELVŐR– Tolvajnyelvünk „Anyanyelvünk létünk vére!” (Bartis Ferenc) A címben szereplő kifejezéssel illetjük magyarul a ma oly divatos argót. Manapság műveltségükre és magyarságukra büszke értelmiségiek is öntudatlanul használják e magyar fülnek idegen hangzású hétköznapi szavakat. A bajt nem abban látom, hogy hangulatfestő jelleggel színesítjük szókincsünket. Ami viszont nem tetszik, hogy e fordulatok belopták magukat nyelvünkbe, kiszorítva onnan szép magyar kincseinket. Lassan már észre sem vesszük, hogy idegen tollakkal ékeskedünk. Nézzünk néhány gyakori példát! Jiddis eredetű szavak: balhé (magyarul: botrány), bóvli (selejt, ócskaság), hapsi (férfi, ember), haver (cimbora, pajtás), jatt (borravaló), mázli (szerencse), meló (munka), srác (fiú, legény), szajré (zsákmány), tarhál (kéreget).
Cigány szavak: csaj (lány, nő), csávó (férfi), csóró (szegény), duma (szöveg, beszéd), dzsuva (tetű > kosz), kaja (étel, eledel), kéró (ház, hajlék), lóvé (pénz), pia (ital, szesz), séró (haj). Hogy tolvajnyelvünk döntően miért e két néptől kölcsönzött legtöbbet, azt az olvasók elképzelésére bízom. Beszédünk, szavaink közös tudatalattink kifejezői. Ám nyelvhasználatunk vissza is hat lelkünkre. Így étel, élelem szavunkat kár lenne odahagyni. Bennük az élet lüktet. Nagyanyósom mondta mindig, ha udvarlója őt csajnak hívta volna, annak kikaparta volna a szemét. Az ugyanis örömlányt jelentett. Vajon miért nem tiszteljük manapság hölgyként a szebbik nemet? És a legény, fiatalember is mennyivel tisztábban cseng! „Nyelvében él a nemzet” – ápoljuk hát! -nyéky-
2012. május-június
Művelődés Jön a Feltámadás! Állok a ködös ősi rögön őszi útszélen, mint a Krisztus-kereszt, áldóan és keményen. A kereszt szára kitárult ölelő karom, s Krisztusként függ rajtam bajban megcsúfolt fajom. Megsüvegelnek elballagó népek, s én megtöltöm szívük az örök szép remények s Húsvét hitével, hogy hiába köd, rontó varázs, minden Nagypéntekre jön, jön a Feltámadás!… Alföldi Géza
Varsóban magyarként Tavaly ősszel négy napot töltöttem a lengyel fővárosban. Vegyes érzésekkel tapasztaltam, hogy az elmúlt 20 évben nemcsak Prága, de Varsó is lehagyta Budapestet. Hiába, maoista főpolgármesterünk „világvárost épített” s városállamot, nem ért rá egyébre… Azt leszámítva, hogy a lengyel távolsági vonatokon még mindig eltűnhetnek a zsebekből a pénztárcák, csupa jó élmény fogadott. A város közterei tiszták, az Andrássy úthoz hasonló főutcáján párban járőröznek a tekintélyt parancsoló rendőrök, viszont hiányolnunk kell az itthon megszokott sok hajléktalant és a multi-kulti követeit. Ékszerdobozként helyreállított óváros, mely körül számos felhőkarcoló magasodik, és a szocreálból is kijutott nekik. De valahogy mégis egységet alkot mindez, a sok liget pedig szellőssé teszi a várost. Míg nálunk a 4-es metró ígéretével sorozatban választásokat lehetett nyerni, és csillagászati összegből (nem) épült meg, addig az elmúlt 20 évben elkészült Varsó első földalattija (3-as metró hosszúságú), s már építik a másodikat. De nem kell bármi áron metró – bizonyítja ezt a lengyel főváros kiterjedt villamoshálózata, mely sajnos Budapesten csorbát szenvedett az elmúlt évtizedekben. Összességében a járműpark is korszerűbb, mint nálunk. A havi bérlet átszámítva hétezer forintba kerül. Józef Piłsudski szobra az ismeretlen katona sírjának közelében áll. Vajon a mi fővárosunkban mikor lesz Horthynak hasonló emlékhelye? Roman Dmowski, a len-
2012. május-június
gyel nemzeti gondolat hírnöke pedig a Łazienki Park sarkánál vigyázza a lengyelséget. Tanrendünkben Szabó Dezsőnek miért nem jár méltó hely? Piłsudski és Dmowski amúgy szemben álltak egymással, ám mindkettő a népéért küzdött. Előbbi az orosz megszállás ellen fegyverrel, zászlajára a középkori ország föltámasztását tűzve. Utóbbi a német és zsidó veszélytől féltette népét, célja egy kisebb területű, de egységes nemzetállam volt. Aki pedig kint magyar ízekre vágyik, a központban várja őt a Magyar Kulturális Intézet, a Marszałkowska utcától pár percre. A metró déli végállomásánál (Kabaty) üdítő élmény fogad: új lakónegyed, hol fiatal lengyelek babakocsit tolnak. Nálunk vajon kiknek épülnek a lakóparkok? Itt kapott utcát gróf Teleki Pál, vitéz Baló Zoltán ezredes, a lengyel katonák megmentője (a Margit körúton kétnyelvű tábla őrzi nevét), s köröndöt az ’56-os magyar hősök. Írhatnék még a lengyel fiatalok kedvességéről és sok egyéb közhelyről, ehelyett inkább északi (majdnem) szomszédunk meglátogatására buzdítok. És mivel nemrég múlt március 23-a, a lengyel-magyar barátság napja, így ezzel zárom soraim: „Polak, Węgier, dwabratanki / I doszabli, i doszklanki / Obazuchy, obażwawi / Niechim Pan Bógbłogosławi.” („Lengyel-magyar két jó barát / Együtt harcol s issza borát / Vitéz s bátor mindkettője / Áldás szálljon mindkettőre.”) Nyéky Balázs
19
Művelődés
Kopp Máriára emlékezünk Sokgyermekes családban született (nyolcan voltak testvérek), anyjuk odaadóan nevelte őket. Egészen a katedráig vitte, ahol kiválóan helytállt. Ám nem lett „száraz” tudós, inkább a közösségnek kívánt adni, hittel-lélekkel. S hivatása mellett a család ugyanúgy kiemelten fontos volt számára. Nem csak hirdette, élte is. Férjével, a két éve elhunyt Skrabski Árpáddal végzett kutatásaiból kiderült, a magyar fiatalok – nemcsak a lányok, a fiúk is – szeretnének jó kapcsolatot. Csakhogy a mai korszellem nem kedvez a tartósságnak, sokan pedig mintákat sem kaptak. Kopp Máriáék tervei közt szerepelt a társkapcsolati készségek iskolai oktatása, így gyógyítva a társadalmi sebeket, és elindítottak egy mozgalmat Három Királyfi, Három Királylány néven, hogy minél több gyermek vállalására buzdítsák a magyar fiatalokat. Egyik utolsó beszélgetését azzal zárta, erőt neki az ad, hogy továbbviszik, amivel foglalkozik.
Számtalanszor hangsúlyozta, hogy az unión belül nálunk van a legnagyobb különbség a tervezett gyerekszám és a ténylegesen megszületők között, úgy, hogy eközben a magyar fiatalok tartják a legfontosabbnak a gyerekvállalást. Többször beszélt arról is, hogy sokan azért nem találnak párt maguknak, mert nem mernek belevágni egy kapcsolatba. „Ugyanakkor a házasság a legtöbb ember értékrendjében a legbiztosabb kapcsolatformát jelenti, de sokan abból indulnak ki, hogy a tökéletes társat kell megtalálniuk, és nem veszik észre, hogy csak együtt lehet egyre tökéletesebbre csiszolódni” – mondta egyik utolsó interjújában. Fájó szívvel búcsúzunk tőle. Tavaly, hamvazószerdán szüleim elé ült le a krisztinavárosi templomban. Talán épp erre vitt az útja. Reméljük, eztán is kerületünk családjaival lesz, lélekben erősítve minket! -nyéky-
Elment egy harcostárs „Volt egyszer egy csillag… fényes… ragyogó/ Ezüst sugártól tündökölt az ég” Év elején egy újabb kedves tagtárs távozott körünkből. Karácsonykor még rem ényk edt ünk gyógyulásában, de a szíve feladta a küzdelmet. Éva a Várban élte le életét, Budán néptáncolt. 2006ban kijárt a Kossuth térre, s az itt összekovácsolódott hölgycsapat lelke lett. Édesanyja ha-
lála után teljes szívvel vetette bele magát a közéletbe. Ott voltak minden hazafias tüntetésen, s a kampány idején az ő hatására csatlakoztak kerületi szervezetünkhöz. Ott volt mindig, hol tennivaló akadt. Tudott lelkesíteni, és soha nem rejtette véka alá véleményét. Ugyanakkor megbízható, emberséges hölgyként ismertük Őt. Bár barátnői, s a mozgalom család helyett családja volt – mégsem panaszkodott nekünk soha. Segített, míg egészsége engedte. Szeretett édesanyja mellé, a Pannonhalmához közeli Nyalkán helyezték örök nyugalomra. Wass Albert: Csillagvirágok című versével búcsúztak tőle. Szabó Éva 66 éves volt. -nyéky-
A Jobbik Magyarországért Mozgalom I. kerületi alapszervezetének időszakosan megjelenő ingyenes kiadványa. Kereskedelmi forgalomba nem hozható. Jobbik I. kerületi alapszervezete • 1013 Budapest, Attila út 67. • telefon: 06-70/947-0418 drótposta:
[email protected] • www.budavar.jobbik.hu
20
2012. május-június
SZIGORÚAN TITKOS
Nézzük, hogy is vélekedett a Fidesz 2005-ben a kommunizmus múltjának feltárásáról… A fideszes Ivanics István akkor még úgy vélte, a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárja, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassa. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni – mondta, hozzátéve, hogy enélkül Magyarország nem tud majd felemelt fejjel létezni a szabad európai nemzetek között. 2010-ben az emberek azért adtak ekkora többséggel bizalmat a Fidesznek, hogy legyen elszámoltatás, felelősségre vonás. Demszky, Gyurcsány, Hagyó, Szekeres, Veres János – köszönik, jól vannak. Na, de a kommunista múlt, ugye,ezen a területen egész biztosan rendet tesz majd a Fidesz… Ha két év kormányzás nem volt ehhez elég, két kiváló alkalom is adódott a kormánypártoknak, amikor konkrét javaslatokról kellett dönteni. Először tavaly december 23-án az Országgyűlés a jobbikos Novák Előd kezdeményezésére név szerinti szavazással mondott nemet az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalára, melyek jelen állapot szerint 2060-ig titkosítva vannak. Akkor mindössze 55-en voltak a Fidesz–KDNP soraiból, akik a frakciófegyelemmel szemben „kiszavaztak”, de ez sem volt elég. 2012. február végén ismét szavazásra került sor „Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről” című indítványról. E javaslatot a 226 fideszes képviselőből 154 szavazta le, többek között Hende Csaba, Kocsis Máté, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor, Pokorni Zoltán, Répássy Róbert, Rogán Antal és Szijjártó Péter. A KDNPből 17-en, köztük Rétvári Bence, Semjén Zsolt és Stágel Bence szavaztak nemmel. Érdekes, hogy az „elszámoltatási” kormánybiztos, Budai Gyula is ellene voksolt. Sokakban megfogalmazódhat ezek után a kérdés: vajon miért szavaztak nemmel a fideszes képviselők? Az index.hu videóriportjának segítségével nézzük meg az intelligens magyarázatokat. Kerényi János (Fidesz) – Nemrég volt a szavazás az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról, amiről ön is nemmel szavazott a kormányfrakció többségével együtt. Miért? – Sajtóosztály, Fidesz-sajtóosztály. – De Ön szavazott. – Fidesz-sajtóosztály. – Ön a Fidesz sajtóosztályát kérdezte meg, hogyan kell szavaznia? – Nem kérdeztem meg senkit. – Mégis valami alapján szavazott. Ráadásul egy olyan kérdésben, ami szóban fontos önöknek, a kommunista múlt feltárása. Mégis nemmel szavaztak arra, hogy az ügynökaktákat nyilvánosságra lehessen hozni. – Mondom, Fidesz-sajtóosztály. Balla György (Fidesz) – Ön miért szavazott nemmel? – Nagyon kedves, hogy kérdez. Minden jót kívánok. Viszlát. Boldog István (Fidesz) – A Fidesz számára ez egy fontos téma… – Igen, a Fidesznek nagyon fontos téma, de azt gondolom, hogy nemmel szavaztam. Ha majd kell, a választóimnak elmondom, hogy miért szavaztam nemmel. – De mégis, nekünk nem árulja el, hogy akkor miért szavazott nemmel? – Mondtam már, nem kívánok ebben a témában nyilatkozni. Hargitai János (Fidesz) – Én tartózkodtam. Bár megoldást kellene találni végre az egészre. De nem megyek szembe a frakcióval. Babák Mihály (Fidesz) – Vannak szakpolitikusaink. Köszönöm, mást nem nyilatkozom. – De valami alapján csak döntött, hogy nemmel szavaz… (Babák nem válaszol, stílusosan, mintha nem hallotta volna a kérdést, továbbáll…). Mivel a többség leszavazta, Magyarország lett az Európai Unió volt kommunista országai közül az utolsó, ahol a kommunizmus ügynökeinek aktáiról szóló vitát az Országgyűlés még mindig nem rendezte le. Vajon miért?
NYEREMÉNYEK
Keresztrejtvényünk helyes megfejtésének beküldői között ezúttal is értékes nyereményeket sorsolunk ki: 1 db 15 000 forint értékű könyvutalványt, amely a Püski Kiadó Krisztina körúti boltjában használható fel, illetve Vona Gábor „Született augusztus 20-án” című könyvét, a szerző nyertesnek szóló dedikálásával. A megfejtéseket postán lehet beküldeni a Zöld Válasz Egyesület, 1013 Budapest, Attila út 67. címre vagy az elérhetőségeikkel együtt a
[email protected] drótposta címre. Beküldési határidő: 2012. június 29.