Élelmiszervásárlási tudnivalók Áruló jelekre figyelve

Élelmiszervásárlás Írta: Szerkesztő 2009. április 19. vasárnap, 16:03 - Módosítás: 2010. március 13. szombat, 14:55

Élelmiszervásárlási tudnivalók Áruló jelekre figyelve

Vásárlóként vajon mire kell leginkább odafigyelnünk?

Csak olyan élelmiszerüzletben vásároljunk, amelyik már a belépéskor megnyeri bizalmunkat. Például azzal, hogy tiszta a bejárata és környéke, a kirakatok, szépen berendezettek, a portálüveg ragyog. A szépség persze nem elég: az is fontos, hogy az áru tárolása feleljen meg a szakmai és higiéniai követelményeknek, és csakis sértetlen csomagolásban rakják ki.

Mit jelent ez közelebbről? A zöldség- és gyümölcsárunál például azt, hogy elkülönítve kell tárolni és kínálni, hogy a vásárló maga választhassa ki a vásárolni kívánt terméket. Ugyancsak elkülönítve kell tárolni az élelmiszereket a háztartási és vegyi áruktól, és a nagy élelmiszerláncok áruházaiban kapható egyéb – nem élelmiszer – termékektől. A terméket közvetlenül a földre helyezni nem szabad.

Tárolás és értékesítés A hûtést igénylő élelmiszereket, például tejet, tejterméket csak az erre a célra használatos hûtőpultokban szabad elhelyezni. Sok helyen sajnos a tejet mûanyagládákban rakják ki az eladótérbe, amivel nemcsak a hûtésnek lőttek, hanem a higiéniának is, hiszen egyik-másik zacskó hibás, ezekből kiszivárog a tej, és egyáltalán nem gusztusos a mi tejünket ebből a ragacsos léből kihalászni.

Mit tegyen ilyenkor a fogyasztó? Vegye? Ne vegye? Szóljon? Kinek? Törölje le az odakészített ruhával?

A kenyeret a legtöbb üzletben a szállító konténerben helyezik ki. Ez elméletileg tiszta és innen lehet választani. Itt a vásárlónak illik ügyelnie arra, hogy ne csupasz kézzel tapogassa végig a

1/8


választékot, keresve, hogy melyik a legpuhább vagy legropogósabb darab, hanem használja ehhez a kihelyezett csomagolópapírt, illetve polietilén tasakokat. Szívesen vásárolunk friss süteményt és pékárut az úgynevezett francia pékségben, ahol hagyományosan pult mögül szolgálják ki a vásárlót. Alapvető előírás az, hogy ezekben az üzletekben a pénzkezeléssel foglalkozó dolgozó nem érintheti meg kézzel az árut . Tehát vagy külön pénztárost kell alkalmazni, vagy kizárólag fogóeszközzel végezheti a kiszolgálást az eladó.

Hentesáruk, húskészítmények, felvágottak, sajtok, hidegkonyhai készítmények vásárlásakor szintén követeljük meg, hogy az eladó a kiválasztott terméket villával, kanállal, fogóeszközzel helyezze a csomagolóanyagba, és csak azzal együtt a mérlegre.

Külön említendők a tőkehús értékesítésével foglalkozó üzletek is, ahol a szakmai és egészségügyi követelmények nagyobbak, de napjainkban már jobban be is tartják azokat.

Előrecsomagolt tejtermékek, húsok és húskészítmények, hidegkonyhai készítmények is csak hûtőpultokban tárolhatók.

Pár dekával több? Sokan és szívesen vásárolnak mélyhûtött termékeket, melyekből általában nagy választék áll a vásárló rendelkezésére. Ezeknek az áruféleségeknek a vásárlásakor legyünk nagyon óvatosak, és csak olyan hûtőpultból vásároljunk, ahol sértetlen csomagolású árut találunk, amelyen tüzetesebb vizsgálattal sem fedezünk fel a felolvadás és újrafagyás jeleit . Kisebb boltokban még ma is gyakran előfordul, hogy az el nem fogyott, előhûtött baromfit az üzletben fagyasztják le. Ez káros lehet az egészségre, tehát ilyet ne vásároljunk!

A boltban lévő áruból a vásárlót kívánság szerint ki kell szolgálni. Vásárlása nem köthető feltételhez, másik áru vásárlásához vagy bizonyos mennyiséghez. Ne szégyelljük a kimért áruféleségből kis mennyiséget kérni. Gyakran hangzik el a kérdés, hogy lehet-e pár dekával több? Ne bólintsunk rá, ne hagyjuk magunkat rábeszélni a szükségesnél több áru megvásárlására! (Nyugat-európai tapasztalatunk: akár két deka felvágottat is zokszó nélkül kimérnek, ha a vevő úgy parancsolja!) Arra természetesen nincs mód, hogy az előre csomagolt élelmiszerek csomagolási egységét megbontassuk: itt a megoldás az, ha megkeressük az igényünknek megfelelő csomagot.

2/8


Jogunk van ahhoz, hogy a vásárolt élelmiszer súlyát ellenőrizzük: ehhez a feltételeket minden üzletnek biztosítania kell. Ezért találkozunk az önkiszolgáló üzletek rakodópultjainál ellenőrző mérlegekkel. A pultnál úgy kell elhelyezni a mérleget, hogy annak skáláját, tehát a mért mennyiséget a vásárló láthassa. Szerencsére igen elterjedt már azoknak az automata mérlegeknek a használata, melyeknek kijelzőjén a mért mennyiség mellett az egységár és a fizetendő ár is szerepel.

Azonban csak az OMH által hitelesített mérlegek használhatók, ezt OMH címke, embléma igazolja.

Árfeltüntetés és csomagolás Az eladótérbe és a kirakatba kihelyezett árut jól látható árjelzéssel kell ellátni. A leggyakoribb megoldás az, hogy minden egyes árucikket egyedileg áraznak be. A gond csak az, hogy gyakran szemüveggel is csak nehezen silabizáljuk ki a számjegyeket.

Az élelmiszerek eladási árát és egységét a fogyasztók tájékoztatására egyértelmûen, könnyen azonosíthatóan és jól olvashatóan fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy azokat csomagolatlanul vagy csomagolva értékesítik.

A térfogat alapján értékesített élelmiszerek egységárát Ft/liter, a tömeg alapján értékesítettekét Ft/kg formában kell jelölni.

Az egységár feltüntetéséről és az eladási árról:

a. az egységárat csomagolatlanul árusított élelmiszerek esetén a tárolóedényen, illetve polcon elhelyezett címkén,

b. az egységárat és az eladási árat csomagolt, illetve előrecsomagolt élelmiszereknél a márkamegnevezésére és mennyiségi egységre vonatkozóan jól azonosíthatóan a csomagoláson vagy az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken kell feltüntetni.

3/8


c. nagyobb boltokban a pénztárnál nem árt megnézni, hogy az akciós árura valóban a kedvezményes árat számlázták-e; ha nem, reklamáljunk!

d. ha egy árunál (vagy az árun) többféle ár van feltüntetve, a fogyasztóvédelmi törvény alapján jogunk van a legalacsonyabbat fizetni!

A hús- és hentesárut olyan árjelzővel kell ellátni, amelyen az ár mellett fel van tüntetve az áru megnevezése is. Szinte minden boltban találkozunk akciós áruval: ezeket a többi hasonló árutól elkülönítve helyezik ki, és többnyire figyelemfelhívást is célzó árjelzővel látnak el. Ezeket az áruféleségeket azonban meg kell különböztetni azoktól az áruktól, amelyeknek már lejár a minőségmegőrzési idejük.

Az áru értékesítése előtt az eladó köteles megfelelő csomagolásról is gondoskodni, hogy az áru (haza) szállítható legyen. Az előírt csomagolóanyag fajtája az áru jellegétől függ. A kenyérhez például selyempapírt kell biztosítani, mégpedig akkorát, hogy az a kenyér teljes felületét befedje. Hús- és hentesáruhoz többnyire zsírpapírt használnak, de gyakran találkozunk nejlontasakkal is. A csomagolóanyagért külön díjazás nem számítható fel, csak ha a vásárló szokásostól eltérő csomagolást kér. Például ha egy árut külön díszdobozzal rendelünk meg, a csomagolás költségét a felhasznált anyag értéke, a díszítőelem ára és esetleg a ráfordított munka bére határozza meg. Szerencsére egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy a kereskedő térítést nem kérve ajánlja fel a díszcsomagolást.

Közvetlen értékesítés (nem előre csomagolt élelmiszereknél) során a csomagolatlan élelmiszert, élelmiszer-csomagolásra engedélyezett anyagba helyezve kell a fogyasztónak átadni. Ilyenkor a kenyér és a péksütemény teljes felületét el kell fednie a csomagolóanyagnak. A megfelelő csomagolóanyagról az önkiszolgáló árusításnál is gondoskodni kell. Csomagolatlan húst, húskészítményt világos színû, nem nedvszívó papírban vagy mûanyag fóliában kell a fogyasztónak átadni.

Az élelmiszerüzletekben található áruféleségek zöme eredeti csomagolásban jut el a vásárlóhoz. Ezen jó néhány adatot kell feltüntetni, amely megfelelő tájékoztatást ad a termékről a vásárlónak. Az eredeti csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitásuk, megsértésük nélkül az élelmiszer ne legyen hozzáférhető, dézsmálható, megváltoztatható.

4/8


Az eredetileg csomagolt élelmiszerek jelölésének tartalmaznia kell:

· az élelmiszer pontos megnevezését - védjegy, a fantázianév nem helyettesítheti a megnevezést-,

· az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét oly módon, amely lehetővé teszi azonosítását,

· az élelmiszer nettó tömegét illetve térfogatát,

· az élelmiszerek előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagokat csökkenő mennyiségi sorrendben (az adalékanyagokat a csoportnévvel és az anyag nevével, illetve E-számával kell feltüntetni),

· az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának, illetőleg a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját,

· a minőségmegőrzéshez szükséges különleges tárolási feltételeket, felhasználási javaslatokat, ha az az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát döntően befolyásolja.

A fogyasztás helyén előrecsomagolt élelmiszerek jelölésének tartalmaznia kell

· az élelmiszer megnevezését,

5/8


· a nettó tömeget, vagy térfogatot,

· a minőségmegőrzési időtartam lejárati dátumát,

· az előállító nevét, telephelyét.

A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek jelölésének – a fentieken túl – tartalmaznia kell:

· Az előállítási engedélyben meghatározott jelölést (ha tulajdonsága, összetétele, tápértéke miatt különleges táplálkozási igényt elégít ki, pl. bizonyos vitaminokkal, ásványi anyagokkal kiegészített, mesterséges édesítőszert tartalmaz, cukormentes, vagy csökkentett energiatartalmú, csökkentett zsírtartalmú, illetve csökkentett nátrium tartalmú stb.). Ilyen esetekben a tápértékjelölést (egységnyi tömegben levő fehérje, zsír, szénhidrát, energiaérték, illetve vitamin, nyomelem stb. mennyiségét).

· Az előállítási engedély számát – OÉTI engedélyszám,

· Ajánlást, mely a termék meghatározott, egyszeri alkalommal fogyasztott adagjának összetételét adja meg az ajánlott napi bevitel százalékában,

· esetleg bizonyos komponens mellékhatásaira figyelmeztető felhívást.

BIO illetve LIGHT feliratos termékek vásárlásakor legyünk óvatosak, győződjünk meg arról, hogy mely összetevője, tulajdonsága miatt kerültek ezek a jelölések a termékre.

6/8


Import termékeket a hazai termékekre előírt magyar nyelvû felirattal kell ellátni, de fel kell tüntetni az importőr nevét és címét, vagy a forgalmazó nevét és címét.

Az áruk élettartama Az élelmiszerek két fajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőségmegőrzési időtartamuk van. A minőségmegőrzési időtartam végét a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyû feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betûvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges.

Azon élelmiszereknél, ahol a minőségmegőrzési időtartam

a. három hónapnál rövidebb, elegendő a hónap és a nap,

b. három hónap vagy annál hosszabb, de a tizennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap,

c. tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, elegendő az év feltüntetése.

Mindig figyeljük a minőségmegőrzési időtartam lejáratát! Ezt a dátumot a csomagoláson leírtan megtudhatjuk; az év/hónap/nap sorrendben, vagy fordítva, a nap/hónap/év sorrendben olvashatjuk.

A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, gyorsan romló (állati eredetû élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 °C közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszereknél a „minőségét megőrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható (hónap/nap)” vagy „fogyasztható (nap/hónap)” feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyére való utalást kell jelölni.

7/8


A fogyaszthatósági határidő feltüntetése a sütőipari termékeknél 1 kg-os súlyhatártól kötelező. A címkén fel kell tüntetni a hét napját, amikor gyártották és a fogyaszthatósági határidőt (pl. 72 óra)

Az élelmiszerek egy részénél a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági határidő a hőmérséklettől függ, így ezeknél a termékeknél ezt is fel kell tüntetnie a gyártónak (pl.: minőségét megőrzi 0-8 °C között). Ezeknél a minőség megóvása a tárolási hőmérséklettől függ. Ha a hûtést igénylő termékeknek a hûtése a szállítás, tárolás vagy értékesítés során hosszabb-rövidebb időre megszakad, a termék veszíthet élettartamából. Vásárláskor erre figyeljünk!

Gyakran találkozunk olyan élelmiszerekkel, amelyeket az élelmiszerboltokban csomagoltak be az értékesítés megkönnyítésére. A csomagoláson ilyenkor is fel kell tüntetni a termék megnevezését, mennyiségét, fogyasztói árát, a fogyaszthatóság, illetve minőségmegőrzési határidő lejárati napját, és a tárolási hőmérsékletet, amennyiben ez lényeges.

Ha jó minőségû, tápanyagokban gazdag élelmiszert szeretnénk hazavinni, nagyon fontos, hogy a fenti jó tanácsokat megszívleljük. Ne vásároljunk olyan terméket, amelynek a jelölés tanúsága szerint lejárt a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési ideje! Igaz ugyan, hogy ennek megállapításához gyakran a szemüvegünk sem elegendő, de ne sajnáljuk az időt és a fáradságot, mert sok bosszúságtól óv meg bennünket.

Ha gyanúsnak ítéljük a megvásárolni kívánt élelmiszer színét, állagát, küllemét, semmiképpen se vegyük meg. Ha pedig mégis ilyen élelmiszert vásároltunk volna, feltétlenül vigyük vissza az üzletbe és kérjük a hibás áru kicserélését, vagy a vételár visszafizetését. Ahhoz, hogy kifogásunkat érvényesíteni tudjuk, vigyük magunkkal a blokkot. Ne féljünk a ránk váró esetleges konfliktusoktól, hiszen csupán a jogainkat gyakoroljuk és érdekeinket érvényesítjük! Ha nem fogadják el reklamációnkat, kérjük a vásárlók könyvét, és írjuk bele panaszunkat!

8/8

Élelmiszervásárlási tudnivalók Áruló jelekre figyelve

Recommend Documents