Sajátos nevelési igényű tanulók az intézményben
Mozgásjavító Általános Iskola EGYMI • Speciális iskola, mint bázis
• Módszertani csoport, az integráció segítésére • (inklúzió)
Mozgáskorlátozott gyermek az intézményben Mi változik? • • • • •
pedagógiai attitűd (érzékenyítés) pedagógiai folyamat team-munka (gyógypedagógia) jogszabályok dokumentumok
Törvények, irányelvek • 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásrólegyüttnevelés • 2/2005. OM rendelet: a SNI gyermekek óvodai nevelésének, tanulók oktatásának irányelveiről
1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról Kt. 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, … • f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, …
1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 19. § (7) „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy • b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,”
1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotá nak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságá t megállapították. … • (9) … A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
• 8/A. § (2) „Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.” • 8/B. § (3) „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító ó voda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az ó vodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésén él figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelés ének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.”
Műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Élő idegen nyelv • Matematika • Ember és társadalom • Ember a természetben. Földünk és kö rnyezetünk
• • •
Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek • Testnevelés és sport
Intézményi dokumentumok • Integráció előtt – – –
PP Helyi tanterv Napló
• Integráció folyamán – – –
PP-ban SNI gyermek Fejlesztő program Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció egyéni fejlődési lap – Egyéni fejlesztési terv
– Munkaterv, munkaköri leírás
– SZB vélemény – együttműködési megállapodás – Munkatervbe munkaköri leírásba bekerülnek az új tevékenységek
Fejlesztő program tartalmi elemei • • • •
Tanulói kör (mely SNI) Intézményi szakmai kapcsolatok (EGYMI, SZB) Általános célok, alapelvek, Általános feladatok (rehabilitációs foglalkozások szervezése) • A fejlesztés eredményességének minősítése • Feltételek
Szakértői Bizottság véleménye • • • • • • •
Ez a fejlesztés alapja A pozitív értékekből kell kiindulni Gyermek adatai Diagnózis BNO kód Javasolt oktatási intézmény megnevezése Mozgás, pszichológiai, neurológiai vélemény – gyógypedagógus segít értelmezni
• Fejlesztési tanácsok (a rehabilitációs foglalkozás kötelező) • Javaslat a heti óraszámra • Kontrollvizsgálat időpontja – szakértői javaslat iránti kérelem • Javaslat a hosszabb felkészülési időre • Javaslat a tanuló valamely tantárgy vagy tantárgyrész minősítés aló li mentesítésére • A mozgáskorlátozott tanuló 3 főnek számít
Gyógypedagógus • • • • • • •
SzB vélemény értelmezésében segít Javaslatot tesz a megfelelő kö rnyezet kialakítására Segíti a speciális segédeszközök kiválasztását Javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására Részt vesz a tanulói részeredmények értékelésében Együttműködik a többségi pedagógusokkal Terápiás fejlesztő tevékenységet végez (közvetlen foglalkozások, rehabilitációs órakeret)
Habilitáció-rehabilitáció KT. 52. § - törvényi szabályozottság (3) és (6) bekezdés – az idő meghatározása • „A gyógypedagógiai nevelésben oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.” • „A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajá tos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.”
Habilitáció-rehabilitáció „A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlá tó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megá llapítani.”
Habilitáció-rehabilitáció • „Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. • A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapjá n kell számításba venni. • Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a tová bbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni.”
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését támogató NAT-ban megtalálható tényezők III. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI • A kulcskompetenciák fejlesztése (A kulcskompetenciák felsorolásával) • A kiemelt fejlesztési feladatok – a sajá tos nevelési igény esetén szintén ezek IV. RÉSZ EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS V. RÉSZ A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI
VI. RÉSZ A NAT ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS Közös szabályok A magasabb évfolyamra lépés Nem szükségszerű, hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagná l. Lényegében az iskolai pedagógiai program határozza meg, hogy adott iskolában milyen feltételek mellett lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani, illetve lehetséges-e az évfolyamismétlésre utasítás.
A nevelési és oktatási feladatok megszervezésének elvei a NAT szerint a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanuló k iskolai oktatásának irányelve kiadásá ról
A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében „szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljábó l individuális módszereket, technikákat alkalmaz;”
2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanuló k iskolai oktatásának irányelve 1. Általános elvek 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó , hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.
INTEGRÁCIÓ Úgy veszik fel a sajá sajátos nevelé nevelési igé igény nyűű gyermeket a tö többs bbséégi inté intézm zméénybe, hogy nem ismerik meg sajá sajátos voná vonásait Elváárás a sajá Elv sajátos nevelé nevelési igé igény nyű ű gyermekt gyermektő ől, hogy ne té térjen el a tö többiekt bbiektő ől, nyú nyújtson hasonló hasonl ó teljes teljesíítm tméényt, mint tá tá rsai A sajá sajátos nevelé nevelési igé igény nyű ű tanul tanuló ótól a teljes alkalmazkodáást, a tö alkalmazkod többiekhez való való igazod igazodáást igéényli. ig Az inté intézm zméénynek nincs integrá integráci ció ós straté straté gi giáája ja.. A pedagó pedagógus sajá saját stí stílus lusáán, hagyomá hagyományos pedagó pedag ógiai mó módszerein kevé kevéss sséé vagy nem változtat. Ha probl problééma merü merül fel, ennek feloldá feloldása jelentő jelentős mért rtéékben a gyó gyógypedag gypedagó ógusra, és/vagy a szü sz ülőre há hárul. A gyó gyógypedag gypedagó ógus feladata a sajá sajátos nevelé nevelési igéény ig nyű ű gyermekkel való való külön foglalkozá foglalkozás.
(Jenei Andrea (PRIZMA EGYMI munkája nyomán)
INKLÚ ZIÓ A sajá sajátos nevelé nevelési igé igény nyű ű gyermeket a lakó lakóhely helyééhez legkö legk özelebbi inté intézm zméénybe veszik fel, ahol az intéézm int zméény felké felkész szü ült a feladatra. A tö többiekkel azonos, de rugalmas tanterv alkalmazá alkalmazása soráán minden szempontbó sor szempontból figyelnek az aká akár egyééni ütemben haladó egy haladó saj sajáátos nevelé nevelési igé igény nyű ű tanuló tanul óra Az inté intézm zméényi kö környezet alkalmazkodik a tanuló tanuló egy egyééni sajáátoss saj tossáágaihoz Az inté intézm zméény ért rtéékeit, mó módszereit, szemé személyi és tá tárgyi feltéételeit úgy alakí felt alakítj tjáák, hogy valamennyi gyermek, ezen belü belül a sajá sajátos nevelé nevelési igé igény nyű ű tanul tanuló ók neveléési szü nevel szüks kséégleteit is kielé kielégí tik – az inté intézm zméény átgondolt straté stratégia jellemzi. A pedagó pedagógusok az egyes gyermekek egyé egyéni igé igényeihez való val ó igazod igazodáást tartjá tartják fő fő feladatuknak. A módszerek, ért rtéékel keléési eljá eljárások, szervezé szervezési formá formák tekintetéében jelentő tekintet jelentős a vá változ ltozáás, cé cél a ké képess pesséégek megbíí zhat megb zható ó kibontakoztat kibontakoztatáása. A gondok megoldá megoldását első elsődlegesen a tö többs bbséégi pedagóógusok vá pedag vállalj llaljáák, nem hú húznak éles hatáárvonalat a sajá hat sajátos nevelé nevelési igé igény nyű ű gyermek és a tö többi tá támogat mogatáást igé igényl nylő ő gyermek kö között. Az elv az, hogy mindenkinek lehetnek meghatá meghatározott nehéézs neh zséégei, mindenki szorulhat segí segíts tséégre. A gyó gy ógypedag gypedagóógus segí segíts tséége szü szüks kséég eseté esetén az együüttm egy ttmű űködés, kö közös tervezé tervezés, kö közös gondolkodáás. Az esetek tö gondolkod többs bbséégében, hangsúúlyosan a pedagó hangs pedagógusnak szó szól. Szüüks Sz kséég eseté esetén a gyó gyógypedag gypedagóógus a sajá sajátos nevelé nevelési igéény ig nyűű gyermekkel is foglalkozik, (hab. (hab.--rehab rehab.. órák), de nem ez áll munká munkája kö középpontj ppontjáában.