LOSZ LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1121 Budapest, Oltvány köz 6. Tel: 06-1 331 1313; Fax: 06-1 331 1396; e-mail:
[email protected]; www.losz.hu
Egyeztetési munkaanyag Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Fejlesztési Igazgatósága részére A lakásszövetkezetek és társasházak esetében tagi tulajdonosi hulladék közszolgáltatási díj díjfelosztási rendszerének kialakíthatósága és feltételei tárgyában.
A LOSZ és az NKHV Zrt. (a továbbiakban: NKHV) közötti együttműködés folyamatában ez év júniusában a LOSZ vezetői értekezletén az NKHV jelen lévő képviselője kifejezésre juttatta, hogy az NKHV lakásszövetkezeti és társasházi tagi, tulajdonosi hulladék közszolgáltatási díj díjfelosztási rendszerét a maga részéről befogadhatónak, alkalmazhatónak tartja 2017. január 1-től, de a pontos és használható részletek kidolgozása érdekében egyeztetést kért a LOSZ. Ezen felkérés alapján jött létre a jelenlegi munkaanyag, mely remélhetőleg tartalmazza a lényeges kiindulási feltételeket, az alkalmazandó jogszabályi környezetet és a szükségesnek tekinthető belső szabályzati feltételek lényegét, valamint vázlatszerűen a jelenleg ismert gondokat, megoldást igénylő kérdéseket az alábbiak szerint. A) Kiindulási feltételek Azzal a deklarált céllal, hogy mindenütt azonos színvonalú legyen a hulladékszállítási közszolgáltatás, és hogy a közszolgáltatók minél nagyobb mértékben törekedjenek az újrahasznosításra a jogalkotó 2016. április 1-től alapvető módosításokat hajtott végre a hulladékgazdálkodási törvényen. A módosítást követően a törvény pontosan elhatárolja, melyek az állami és melyek az önkormányzati feladatok, lehetővé teszi, hogy létrejöjjön egy állami hulladékgazdálkodási feladatok koordinálását végző szervezet (erre a feladatra jött létre a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) – NHKV Zrt.,és újraírja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedésének és szétosztásának rendszerét. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fogalomköre kiegészül a vagyongazdálkodással és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezésével is. Korábban az alábbi, szolgáltatások tartoztak ide: a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, kezelése, a hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása, üzemeltetése. A hulladékgazdálkodás új rendszere: Állami hulladékgazdálkodási közfeladat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése.
2 Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam az NHKV Zrt. útján többek között: –
meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,
–
ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt,
–
megállapítja, hogy a közszolgáltató tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról véleményt állít ki (megfelelőségi vélemény),
–
a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,
–
kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,
–
beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat,
–
kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.
Az NHKV Zrt-vel kapcsolatos állami irányítási és tulajdonosi feladatokért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért a felelős miniszter a nemzeti fejlesztési miniszter. Az NHKV Zrt-vel a helyi közszolgáltató és a települési önkormányzat köteles együttműködni, részére a hulladékgazdálkodással kapcsolatos azon adatokat átadni, amelyek a feladatkörének gyakorlásához szükségesek. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést továbbra is a települési önkormányzat köti meg az általa kiválasztott közszolgáltatóval. Új rendelkezés, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet tevékenységének meg kell felelnie az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak, és a közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységét a NHKV Zrt. által kiadott megfelelőségi vélemény birtokában végezheti. Az önkormányzatoknak 2016. június 30-ig módosítaniuk kellett a közszolgáltatási szerződéseiket oly módon, hogy azokból törlésre kerüljön a közszolgáltatási díjbeszedés és a kintlévőség-kezelés, valamint rögzítésre kerüljön, hogy a közszolgáltató részére az NHKV Zrt. a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladataiért szolgáltatási díjat fizet. A közszolgáltatók a megfelelőségi véleményt 2016. október 1-jéig kötelesek beszerezni. Ha ezt a határidőt nem tudja tartani, a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 1 hónapos határidővel köteles felmondani. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
3 2016. április 1-jétől nem a szolgáltató, hanem a NHKV Zrt. szedi be az ingatlanhasználóktól a közszolgáltatási díjat, és hajtja be a kintlévőségeket, a beszedett díjakat pedig szolgáltatási díjként továbbítja a közszolgáltatók részére. Ez a gyakorlatban még a munkaanyag elkészültekor folyamatban van, további tájékoztatásig, illetve a számlázás megkezdéséig az ingatlanhasználót további teendő nem terheli. A díjhátralék kezelésére vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatási díjat, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét és a közszolgáltatási díj felosztásának elvét a 13/2016. (V. 24.) NFM rendelet tartalmazza. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé díjfelügyeletet lát el a NHKV Zrt. felett. A Fogyasztóvédelmi Felügyelet a számlázás, a díjbeszedés és a kintlévőség kezelés tekintetében gyakorol ellenőrzést. Fentieket összefoglalva tehát 2016. áprilistól az önkormányzat köt/módosít szerződést a közszolgáltatóval, az NHKV Zrt. számláz az ingatlanhasználóknak, és a közszolgáltatás díját továbbutalja a közszolgáltatónak. A kiinduló helyzetben felmerülő értelmezést igénylő kérdések: 1. A jogi szabályozás az NKHV színre lépésével, módosult a fent jelzett irányokban, de alapvető változtatásokra nem került sor, vagyis továbbra is kötelezően igénybe veendő közszolgáltatásról van szó és a megállapított szolgáltatási díjat, a szintén lényegében változatlanul hagyott rezsicsökkentésre vonatkozó szabályok (Ht. 91-91/B. §-ok) figyelembe vételével kell megfizetni. Felmerül a kérdés, hogy a szolgáltatási szerződés a közszolgáltatóval ugyan igénybe jön az igénybevétellel, de ezzel együtt írásban is létre kell-e jönnie, éppen az esetlegesen nem egyértelmű részletkérdések tisztázása érdekében. Az rendben van, hogy a díj megállapítása, a számlázás és a kintlévőségek beszedése nem szolgáltatói feladat, de az edénymérettől, az ürítési gyakoriságig sok olyan kérdés van, amelyben jelenleg van valamilyen megállapodás a szolgáltató és fogyasztó között és sok esetben mindez a díjmértékkel is összefüggésben van. Ebben a jogviszonyban eddig nem volt benne az NHKV, szükséges-e valamilyen módon az NHKV belépése ezekbe a szerződéses viszonyokba, vagy ez elkerülhető, ugyanis ha a szolgáltatási díjfizetés elkülönül a korábbi gyakorlattól, 2016. 04. 01-től az NHKV számláz és szedi be a díjat, akkor számunkra nem egyértelmű, hogy a díjfizetéssel kapcsolatban újabb szerződést kelle a kötelező szolgáltatást igénybe vevőnek az NHKV-val kötni (itt is lehetnek az általános kérdéskörtől eltérő kérdések, feltételek) különösen, ha a lakásszövetkezeti társasházi díjfelosztásról beszélünk. A kiindulási helyzet jelenleg az, hogy közszolgáltatási díj eddigi fizetésének módja az NHKV általi számlázással nem változik. A közszolgáltatási díj számla a közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján kerül kiállításra, így az eddigi társasházi, lakásszövetkezeti felosztási arányokon, megoldásokon változtatni nem szükséges, kivéve, ha az ingatlanhasználó ezt külön kéri, figyelembe véve a helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat. A kulcskérdés, az, hogy a lakásszövetkezet és társasház akar-e változtatni a jelenlegi megoldáson, illetve az is elképzelhető, hogy a Szolgáltató már eddig is elfogadta a díjfelosztáson alapuló struktúrát és így számlázott, azon felosztási döntés és információk alapján melyet a lakásszövetkezettől, társasháztól megkapott. Az NHKV képviselője a megbeszélésen előzetesen olyan álláspontot képviselt, hogy a jövőben (2017. január 1-jét követő időszakra) valószínűsíthető, hogy két vagy háromoldalú szerződést kell kötnie a lakásszövetkezeteknek, társasházaknak (kétoldalú: az
4 önkormányzati közszolgáltató és a lakásszövetkezet, társasház között, háromoldalú: az önkormányzati közszolgáltató, a lakásszövetkezetek és társasházak, illetve az NHKV). A szerződésben indokolt lenne a jelenlegi közszolgáltató által végzett közszolgáltatási viszonyokat, az ürítések számát, a gyűjtési és szállítási feltételeket, valamint a hulladékgyűjtő edényzet tulajdonviszonyával kapcsolatos kérdéseket taglalni, illetőleg az önkéntesség alapján a lakásszövetkezet, társasház egyösszegű, vagy díjfelosztás alapján történő számlázási feltételeket. Az NHKV ebben a szerződésben látná célszerűnek rendezni azokat a nyitott kérdéseket, amely az önkormányzati rendeletekben foglalt eltérő feltételeket is tartalmazza (kedvezmények, üres lakások, jutalékok, stb.). Azoknak a házkezelő szervezeteknek, akik egy összegben kapják a hulladékgazdálkodási díj számláját, és ezért valamilyen jutalékot kapnak, a jövőt illetően az NHKV megvizsgálja a jutalék mértékét, és annak elszámolási rendjét, illetőleg olyan viszontszámlázási rend kialakítását, amelyik nem bontja meg a kötelező hulladékgazdálkodási díjfizetési kötelezettséget, de elismeri a jutalék fizetés érdekeltségi ösztönző jellegét. Az NHKV a kedvezményeket illetően vizsgálja, hogy milyen sztendereket lehetne kialakítani egységes, országos viszonylatban, illetve kell-e ehhez jogszabály módosítás. 2. Szintén figyelembe veendőnek és ezzel egyidejűleg egyeztetési kérdésnek tartjuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt közszolgáltatásokért felelős Államtitkárának Szabó Zsoltnak a tárgyban a LOSZ-hoz írt levelét, melyben rögzíti, hogy: „A Th. 13.§ (2) bekezdés a pontja alapján a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére vonatkozó szabályokat a szervezeti működési szabályzatnak kell tartalmaznia. Ennek megfelelően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal a közszolgáltató irányába jellemzően a társasház számol el, a társasház számára kiszámlázásra került díj társasházon belüli felosztására, megfizetésére vonatkozó szabályokat pedig a szervezeti-működési szabályzat állapítja meg. Lakásszövetkezet esetében a fenntartási költségek, így a közüzemi szolgáltatási díjak viselésének és felosztásának módjára vonatkozó szabályozást a 2004. évi CXV. Tv. rendelkezései alapján megalkotott alapszabályban kell rögzíteni. Amennyiben a társasházban (lakásszövetkezetben) az egyes albetétekben képződő hulladék ingatlanonkénti elkülönített gyűjtésének feltételei biztosítottak, a társasház szervezeti-működési szabályzatában (illetve a lakásszövetkezet alapszabályában) rendelkezhet úgy is, hogy az egyes ingatlanok tulajdonosai, birtokosai önállóan teljesítik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeiket. A fenti jogszabályi előírások lehetőséget biztosítanak tehát arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat ne a vegyes hulladék tényleges termelője, hanem pl. az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője a társasház, vagy a lakásszövetkezet fizesse meg. ... Bizonyos esetekben a vonatkozó magánokiratok (pl. társasházi szervezeti-működési szabályzat, bérleti szerződés, lakásszövetkezeti alapszabály stb.) rendelkezhetnek azonban úgy is, hogy az egyes ingatlanok használói (pl. az irodaházat bérlő gazdálkodó szervezetek, vagy a többlakásos lakóépület albetétjeinek tulajdonosai, birtokosai) önállóan veszik igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást és teljesítik díjfizetési kötelezettségüket.... Megállapítható tehát, hogy a levelében kezdeményezett jogszabály módosítással elérendő cél, vagyis a lakásszövetkezetek, társasházak ingatlanonkénti díjfizetése a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján is megvalósítható, amennyiben a társasházban, lakásszövetkezetben az egyes albetétekben képződő hulladék ingatlanonkénti elkülönített gyűjtésének feltételei biztosítottak”
5 A fenti idézethez két lényegesnek mondható megjegyzést fűznénk, egyrészt a Lsztv. 4. § (2) p. pontja rögzíti, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában fel kell sorolni azon – a lakásszövetkezet saját, valamint a vállalkozási tevékenységének ellátását segítő – belső szabályzat megalkotásának lehetőségét, megnevezését, tárgyát, alapvető szabályait, továbbá a megalkotására jogosult testület megjelölését, melyeket a lakásszövetkezet alkalmazni kíván, ugyanakkor az Lsztv. csak a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját rendeli az alapszabályban szabályozni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj vonatkozásában a további részletszabályozást nem, tehát ha az alapszabály azt rögzíti, hogy a közüzemi díjakat fel kell osztani akár lakás alapterület arányában, akár bizonyos esetekben egyenlően, akkor a többi kérdésben elég lehet olyan belső szabályzatban rendelkezni, mely az alapszabályban a fentiekben meghatározott módon szerepel. A másik megjegyzésünk, hogy az idézetben különös hangsúlyt kap és valóban különösen hangsúlyos kérdés, hogy miképpen értelmezzük azt a kérdés, hogy az ingatlanban az elkülönített gyűjtés feltételei biztosítottak. Nyilvánvalóan nem lehetséges egy 10 emeletes 60 lakásos épületben akárcsak a földszinten sem 60 szabványos méretű gyűjtőedényt elhelyezni, hogy mindegyik lakásnak egy külön gyűjtőedénye legyen. Miképpen valósulhat akkor meg a hulladék ingatlanonkénti elkülönített gyűjtése?Az biztos, hogy az ilyen épületek esetében csak a valamilyen gyűjtőkonténeres megoldás megvalósítható, természetesen olyan módon, hogy mondjuk egy lépcsőháznak (pl. 10 lakás) egy gyűjtőkonténere van és abban csak ezen tíz lakás részéről helyezhető el hulladék. Ezt a kérdést azonban megállapodási problémaként rendezhetőnek tartjuk, mert egyrészt sok olyan eset van, amikor a szolgáltató a gyűjtőkonténert biztosítja és az adott ingatlantulajdonosoknak az adott gyűjtőedény 1/12-ét, 1/6-át stb. számlázza ki, egy erre vonatkozó megállapodás alapján, de olyan eset is akad ahol egy épülethez, egy vagy két gyűjtőkonténer van, és a mondjuk 24 tulajdonos, bérlő stb. ennek a díjmértéknek az 1/24 részét fizeti a megállapodás alapján. Ezt a megoldást jogszerűnek, követhetőnek tartjuk, a díjfelosztás lakásszövetkezeti, társasházi elhatározásának esetére. A fentiek alapján tehát véleményünk szerint a lakásszövetkezet, társasház belső szabályzatában (mind a két esetben lehet szervezeti-működési szabályzat) kell rendelkezni a megfizetés rendjéről, itt javasoljuk, hogy mind a lakásszövetkezet, mind a társasház közküldöttgyűlése hozzon határozatot a fenntartási hozzájárulás, illetve a közös költség köréből a hulladékgazdálkodási díj kivonásáról, a köz- küldöttgyűlés erősítse meg a díjfelosztáshoz kapcsolódó – a fentiekben hivatkozott szabályzataiban már megállapított - felosztási arányt (négyzetméter, tulajdoni hányad, esetleges egyenlő mérték), és a lakásszövetkezeti, társasházi törvény a fentiekben jelzett adatkezelési pontjaira hivatkozva a számlázáshoz szükséges adatok továbbításáról is történjen rendelkezés. Összefoglalóan megoldási javaslatunk, hogy az NHKV felé önkéntességi alapon jelezzék a lakásszövetkezetek, társasházak, hogy élni kívánnak-e a díjfelosztás lehetőségével, vagy sem. Igenlő választás esetén elegendőnek tekinthető a közgyűlési (lakásszövetkezet esetében esetleg küldöttgyűlési) határozat benyújtása. Az NHKV elismeri és egyetért azzal, hogy az egyösszegű vagy a díjfelosztási igény önkéntesség alapján történjen, bár erre vonatkozóan tárcaegyetértést remél. Előzetesen azt a véleményt nyilvánította ki, hogy adminisztrációs szempontból elfogadhatóbb az, hogy a lakásszövetkezetek, társasházak a díjfelosztási kérdést köz- vagy küldöttgyűlési határozat alapján szervezeti és működési szabályzatban rögzítsék, és a díjfelosztás iránti igényt a LOSZ által is javasolt köz- vagy küldöttgyűlési határozatban foglaltak közlésével jelezze. Az újonnan jelentkező díjfelosztást a 2017. első negyedévet követő számlázásban látja csak első alkalommal érvényre juttatni, erre 2017. április elsejét követően kibocsátandó számlában
6 kerülhet sor (2016. december 31-ig az NHKV a közelmúltban megkezdett számlázási formulát alkalmazza, azaz az önkormányzatoktól kapott adatok alapján a korábbi számlának megfelelő tartalommal, illetőleg amelyik közszolgáltató nem tudta biztosítani a számla kibocsátást, vagy még nem adta át teljes egészében az adatállományát, annak az NHKV próbarendszerének számlázási formuláját alkalmazza és küldi ki a számlát. 2017. január 1-jét követően már csak az NHKV számlázhat a most kísérleti próbaüzemben működő új országos számlázási rendszere szerint. Jelenleg ismert gondok, megoldást igénylő kérdések: 1. A szolgáltatási szerződés sok esetben nem került megkötésre, ebben az esetben mi a teendő? Az teljesen elfogadható, hogy nem kell feltétlenül szerződést kötni, hiszen a jogviszony igénybevétellel létrejön, az igénybevételre pedig a felhasználó köteles. Ugyanakkor sok érv szól a szerződés megkötése mellett, főleg, ha díjfelosztási igénye is lenne a lakásszövetkezetnek és a társasháznak. A legtöbb esetben van megkötött szerződés, melynek a díjfizetésre, számlázásra stb. vonatkozó rendelkezései a szolgáltató vonatkozásában nem érvényesek. Ha egy lakásszövetkezet, vagy társasház díjfelosztást szeretne, akkor meghozza a saját közgyűlési, küldöttgyűlési döntését, módosítja a saját szabályzatát, és azt követően szerződést kell kötne a díjfelosztással megvalósítandó díjfizetés szempontjaira, az adatszolgáltatásra az NHKV-val, de ugyanakkor van egy szerződése a szolgáltatóval, ami ezzel ellentétes, viszont vélhetően tartalmaz egy ürítési rendet, gyakoriságot, az alkalmazandó edényzet milyenségét és még további kérdéseket, melyek, az NHKV-val kötött megállapodással, és egyébként is az idők folyamán a szükségletek változásával változhatnak. Milyen módon tud a szolgáltatókkal a lakásszövetkezet, vagy a társasház dűlőre jutni, ha esetleg ők nem pozitívan állnak hozzá a szerződésmódosításhoz? Álláspontunk szerint azzal, hogy nem kell számlázniuk, és a kintlévőségeket behajtaniuk, számukra már érdeksérelmet nem jelent, ha egy lakásszövetkezet, vagy társasház áttér a tulajdonosonkénti díjfelosztásra. Attól pedig nem kell tartaniuk, hogy bármelyik lakásszövetkezet illetve társasház megpróbálna lakásonként egy gyűjtőedényt alkalmazni, ennek a feltételei szinte sehol sem állnak fenn. Tehát ha szerződést kellene kötni, akkor az lehet esetleg három oldalú, vagy akár az ürítési gyakoriságra, és az edényzetre is meg lehet állapodni az NHKV-val, és akkor ennek a szerződéses tartalomnak az NHKV érvényt is fog szerezni? A közszolgáltatók az ingatlan albetétenkénti edényzet biztosításának igénye helyett a lakásszövetkezet, társasház általi edényzet biztosítást fogadják el részben helyszükséglet, részben technikai kivitelezési nehézség miatt is. A kérdést már érintettük, van gyakorlati példa és jogszerű megoldás a közös jellegű gyűjtőedényzetek alkalmazására, de a Szolgáltatók hozzáállásán ebben a kérdésben rengeteg fog múlni, és csak akkor van értelme nagyszámú egyébként erre hajlandó lakásszövetkezetet és társasházat a díjfelosztásra vonatkozó döntésének a meghozatalára bíztatni, ha biztosítható, hogy ezt követően a Szolgáltatók a megfelelő edényzet biztosításában is együtt fognak működni a társasházzal, lakásszövetkezettel a kapcsolódó szerződés megkötésében. Az NHKV új közszolgáltatási szerződés mintájának kidolgozásán fáradozik, melynek tartalmi, formai kialakítására legkésőbb 2016. november végéig kell sort kerítenie. Ebben – várhatóan - szerepelni fog az önkormányzati közszolgáltató feladatai, kötelezettségei, a lakásszövetkezet, társasház kötelező szolgáltatás igénybevételének feltételei, az NHKV számlázással kapcsolatos elvárásai, ideértve az egyösszegű, vagy a díjfelosztási számlázási formát is.
7 2. A hulladékgyűjtő edényzet tulajdonjogának kérdése is felmerülhet, az eddigi gyakorlat szerint megosztott a tulajdonlás, részben a lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonában van, részben a közszolgáltató tulajdonában van, és bérleti díjat kell fizetni érte, ezt a kérdést is szükséges lenne kezelni. A lakásszövetkezetek, társasházak díjfelosztás esetén a tagjaik, tulajdonosaik részére egészen biztos, hogy rendelkezésre fogják bocsájtani a tulajdonukat képező gyűjtőket, ezt saját érdekük is így követeli meg. Az NHKV a lakásszövetkezet, társasház, illetve az önkormányzati közszolgáltató között kialakult eddigi hulladéktároló edényzet tulajdonviszonyokat kívánja a jövőben is hatályban tartani. Ez az álláspontja valamennyi olyan tulajdoni kérdésre vonatkozik, ami a jelenlegi rendszerben előfordul (a hulladéktároló edényzet önkormányzati tulajdonban van, és nem kér érte bérleti díjat, az önkormányzat - vagy a közszolgáltató - tulajdonában áll a hulladéktároló edényzet, illetve a lakásszövetkezet, társasház tulajdonában áll a hulladéktároló edényzet, és ő gondoskodik a szükséges cseréről is. 3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetésére egyes önkormányzatok kedvezményeket adtak (mozgássérült, 65-70 év fölötti nyugdíjas, stb.), ezzel a kérdéssel, illetve az üresen álló lakások esetére mit lehet javasolni? Remélhetőleg az Önkormányzatok adatszolgáltatási körébe ezeknek a kedvezményi adatoknak a szolgáltatására vonatkozó kötelezettség is beletartozik, ha pedig ez a jövőben más módon kerülne szabályozásra, akkor jelen egyeztetés keretében indítványozzuk e kérdésnek a teljes körű tisztázását, követendő megoldási módozat kidolgozását. Ide tartozik az a kérdés is, hogy jelenleg számos olyan házkezelő szervezet (lakásszövetkezet, társasház) van, melyek önkéntes alapon nem éltek a díjfelosztási igény érvényesítésével, de a közszolgáltatóval megállapodtak a hulladékgazdálkodási díj egyösszegű beszedéséről, és ennek fejében 3-5 %-os „díjbeszedési” kedvezményt kaptak. Az önkéntes egyösszegű díjbeszedés gyakorlatát ösztönzi ez a megoldás, éppen ezért megkerülhetetlen ennek a kérdésnek a tisztázása is. Az NHKV alapvetően az önkormányzati rendeletekben megfogalmazott kedvezmények kérdésében nem kíván előzetes álláspontja szerint változtatni, miután az önkormányzati rendeletalkotásra nincs hatással. Ebből következik, hogy a kedvezmények érvényesítését a jövőben fenntarthatónak látja, azonban szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az önkormányzati rendeletben foglalt kedvezmények és a kötelező hatósági hulladékgazdálkodási díj különbségét ebben az esetben az önkormányzatoknak kell a közszolgáltató felé megtérítenie. Az egy más kérdés, hogy a kibocsátott számlában a jövőt illetően ez hogyan fog megjelenni. Jelenleg csak az valószínűsíthető, hogy a helyi rendeletekben megadott kedvezményeket az NHKV sem számlázhatja, de ennek további technikai kérdéseit még egyeztetniük kell.
Budapest, 2016. október 17.
Tisztelettel Farkas Tamás Elnök
8 A 2016. október 17-én megtartott LOSZ-NHKV egyeztetés alapvetően konkrét eredményeket nem hozott. Azt azonban az NHKV képviselője is belátta, hogy a 2017. január 1-je után részéről kötelezően érvényesítendő negyedéves számlázási rendszerben a LOSZ által felvetett kérdések tisztázása és az egyértelmű számlázási szabályok kialakítása megkerülhetetlen. A LOSZ sürgetésére abban történt csak előrelépés, részben megállapodás, hogy 2016. november hóban a gyulai tapasztalatcsere találkozón indokolt lenne az NHKV részéről egy követendő jövőbeni számlázási gyakorlatról tájékoztatást adni. Ennek megvalósítására az NHKV fejlesztési igazgatója rövid időn belül visszajelzést fog a LOSZ felé adni. Farkas Tamás
