Egy kutatóműhely két évtizede

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete

Egy kutatóműhely két évtizede 1982-2002 (válogatott, annotált bibliográfia)

Összeállította: T. Gémes Tünde

Kecskemét 2002

Kiadja: az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a Tiberias Bt. Felelős szerkesztő: Dr. Csatári Bálint, intézetigazgató Felelős kiadó: Fodor Mihály Megjelent: 10 B/5 ív terjedelemben 500 példányban Borítóterv: Salánki Szilárd A borítóterv Strohner József grafikájának felhasználásával készült Tördelés, tipográfia: Tiberias Bt., Kecskemét Nyomdai munkák: Megyes Nyomda, Kecskemét ISBN: 963 9052 29 9

Előszó

1982–2002 Két évtized …

…lehet sok idő egy ember életében, de csak pillanat a tudomány történetében vagy egy táj átalakulásában. Ezek a gondolatok jutottak először eszembe, mikor kézbe vettem e bibliográfia kéziratát. Két évtizede, 1982 januárjában döntött úgy Bács-Kiskun megye akkori vezetése és a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének két akadémikusa, hogy az akkor már sikeresen működő békéscsabai Alföldi Kutatócsoporthoz hasonlóan, Kecskeméten is létrehoz egy új kutatási egységet, a Településkutató Csoportot. Az Enyedi György akadémikus szervezésében és vezetésével létrejött kis műhely alapító okirata szerint az elsősorban társadalomföldrajzi, területi- és településkutatásokat folytató, keretjelleggel működő, – tehát sok külsős és megyebeli szakemberrel dolgozó – kutatóhely első és fő célja a Duna–Tisza közén felmerülő térbeli problémák, konfliktusok alap- és alkalmazott kutatása volt. A kis csoportot két évre rá az akkor megszerveződő – hazánk máig egyetlen nem budapesti székhelyű társadalomtudományi kutatóhálózatához – a pécsi központú Regionális Kutatások Központjához csatolták. Egy évtized után pedig, 1992-ben, a Szolnokon és Debrecenben is megalakult kutatócsoportokkal együtt, a kecskeméti egység is a négy városban működő Alföldi Tudományos Intézet részévé vált. Nyolc éve itt működik, a ma már több mint 100 fős, Regionális Kutatások Központja számítóközpontja is. A két évtized valódi tudományos mérlegét és a sokoldalú kutatás-fejlesztési, tudományszervezői tevékenység érdemi eredményeit, hatásait megvonni nem könnyű feladat. Az alapítás óta eltelt évekre sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak. Különösen nehéz feladat a tudományos egyetemesség kritériumainak is megfelelő kutatócsoportot szervezni és működtetni ott, ahol nincs egyetemi háttér, s a művelt diszciplináknak

(geográfia,

szociológia,

regionális

tudományok)

sincsenek

nagy

hagyományai, sőt a kutatás-finanszírozás tényleges lehetőségei is nagyon korlátozottak. Az alapítás óta eltelt húsz esztendő e kis kötetben fellelhető tudományos „termése” egyaránt visszatükrözi ezeket a gyakran változó körülményeket és lehetőségeket.

3

Abban is biztosak lehetünk, hogy a regionális tudományok alap- és alkalmazott kutatásainak jelentősége hazánk és az Alföld európai csatlakozásával párhuzamosan tovább fog növekedni. Ha alaposan áttekintik az érdeklődők az e kötetben most egyszerre közölt fontosabb kutatási programok, tanulmányok annotációit jól látható, hogy azok többségében néhány évvel mindig „előrébb jártak”, mint a később akár spontán, akár előre tervezhetően bekövetkezett területi-települési-társadalmi folyamatok. Az elsőt – „Az új települések keletkezése” című kutatást – ma is virágzó kis községek önállóvá válása követte Bács-Kiskun megyében, a második – az átfogó tanyakutatások – nyomán az akkor már közel negyven éve tartó általános tanyai építési tilalmat oldották fel. A ma is igen aktuális, – s később több országos vizsgálatban is testet öltő – kistérségi vizsgálatokat már a nyolcvanas évek közepén elkezdtük (Tiszazug-kutatások, térkapcsolat analízisek). Az első nagy, tárcaszintről támogatott Alföld Kutatási Program (1992–94) sok tekintetben megalapozta a területfejlesztési törvény nyomán kibontakozó, különböző szintű területfejlesztési koncepció- és programalkotó munkát az egész nagyrégióban. A legutóbbi a Tisza program volt, – kedvező „utóhatásaiban” még reménykedünk. Az egyes munkák gyakran egymásra épülnek, tematikájuk és kutatási módszertáruk, térinformatikai „támogatottságuk” is egyre bővül. Sőt az igazán értékes régiek mai aktualitása még meglepő is lehet. A jó színvonalú, átgondolt, – a nemzetközi folyamatokra és tudományos módszerekre, eredményekre is figyelő – alapkutatásoknak kell feltárni azokat jellemző területi-társadalmi fejlődési folyamatokat, amelyekből majd valódi és tudatos, a tér vagy a település komplexitására is tekintettel levő fejlesztés lehet. S mennyi még e téren e további teendő! Megfelelően mély területi önismeret, illetve fokozatosan bővülő adaptációs és innovációs képesességek, invenciózus ötletek, térbeli víziók, s kutatási eredmények nélkül aligha lesz új szellemű, – s a tudományos műhelyekkel érdemi partneri viszonyban működő – harmonikus regionális, térségi, város- és falufejlődés hazánkban. Ezt ugyanígy gondoltuk húsz éve és gondoljuk ma is. Egy válogatott annotált bibliográfia a laikus számára lehet, hogy nem túlságosan izgalmas olvasmány. A szakemberek, a kollégák és a benne feltüntetett munkák iránt érdeklődők azonban haszonnal forgathatják, mert építeni lehet rájuk az újat, merítni belőlük (régi-)új ötleteket, s át lehet tekinteni a Duna–Tisza közi és alföldi térbeli és időbeli változások egyes szakaszainak legfőbb jellegzetességeit, kulcsproblémáit.

4

S eleget tesz e kis kötet – amelyet Törökné Gémes Tünde állított össze igen lelkiismeretes

munkával

–

a

tudományos

tevékenységek

hiteles

dokumentálása

követelményeinek is. Az összes „tétel” a húsz éve fokozatosan gyarapodó intézeti könyvtárban kutatható, sőt egy jelentős részük már az Interneten is kereshető (http://www.rkk.hu/atilib/).

Eötvös József mondta: „Aki a tudomány körében semmi újat nem talált is, hanem mindig csak azon az ösvényen tartotta magát, amelyen előtte jártak, legalább az által érdemli utódai köszönetét, hogy az ösvényt, amelyet használt, tágasabbá járhatóbbá tette”.

Ebben a reményben ajánlom minden érdeklődő olvasó figyelmébe az Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja kecskeméti egységének a húsz éves tevékenységét bemutató bibliográfiát. S egyúttal köszönet illeti mindazokat, akik kutatóként, kollégaként,

szakmai

asszisztensként,

külső

munkatársként,

tanácsadóként,

együttműködőként, s a kutatások érdemi támogatójaként részt vettek e két évtized kecskeméti kutatási eredményeit megalapozó munkálatokban.

Dr. Csatári Bálint igazgató

Kecskemét, 2002. 07. 03.

5

Bevezető

A válogatott bibliográfia egy tudományos kutatóhely többoldalú tevékenységét törekszik bemutatni. A két szerkezeti egység, amely az alap és alkalmazott kutatások jelentéseit, valamint a Kecskeméti Osztály munkatársainak publikációit tartalmazza, egyrészt ugyan műfaját tekintve jól elhatárolható, de nem függetlenek egymástól. Ezt azzal is igyekeztünk hangsúlyozni, hogy a kutatási témák dokumentumaihoz kapcsolható, önálló kötetként, vagy könyvben,

szakfolyóiratban,

valamint

ismeretterjesztő

céllal

megjelent

írásokat

a

zárójelentésekkel együttesen is közöljük, hogy látható legyen, a tudományos teljesítmények gyakorlati értéke, célja és hatása. Az összeállítás időhatárait a húsz év tevékenysége határozza meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az utolsó év lezáratlansága miatt, csak a tudományos jelentések összegyűjtésénél érvényes a címben is szereplő 2002., a személyi publikációk esetében, mint egészében számba vehető évet, 2001-et tekintettük záró időpontnak. A két

évtized kéziratainak válogatott, annotált

bibliográfiáját

meghatározó

szempontként, témakörök szerint csoportosítottuk, ezen belül pedig az időrendiség került előtérbe a témavezetők neveinek betűrendjével szemben. A tájékozódás megkönnyítése érdekében, a tételek leírásaiban kiemeltük a címet és a dokumentum létrejöttének időpontját, valamint a munka résztvevői között felsorolt, helyi szerzők neveit. A témavezetőként, vagy elsődleges szerzőként teljes névvel szereplők esetében nem éreztük a kiemelés szükségességét, de formai jelöléssel különbséget tettünk a belső munkatársak és külső szerzők között. Az egyes, több éven át is húzódó programok (Alföld I., Alföld II., Tisza-program) kéziratainak felsorakoztatása minden esetben a kutatási tematikákhoz igazodik. Az annotációk nem a kutatás következtetéseit, hanem a tervezett és elvégzett munka áttekintő leírását, módszereit, összefoglalását rögzítik. A második rész a Kecskeméti Osztály hajdani és mai kutatóinak, munkatársainak publikációs jegyzékét tartalmazza, külön csoportosítva az idegen nyelvű és magyar, önálló kiadványként megjelent vagy tanulmányként készült írásokat, és ismeretterjesztő cikkeket. A bibliográfia tudományos jelentés és személyi részében szereplő tételeit folyamatosan számoztuk, hogy a bár kissé összetett szerkezetű kiadvány egészére tekintő név és tárgymutatóval könnyítsük meg a tájékozódást. A névmutató a kutatóhely belső munkatársainak visszakereshetőségét biztosítja, nem kisebbítve ezzel a számos más szerző, a Regionális Kutatások Központja egyéb részlegei, az Alföldi Tudományos Intézet három 7

(Békéscsaba, Debrecen, Szolnok) egysége, egyetemek, tudományos intézetek kutatóinak érdemeit. A tárgymutató az alaptájékozódás követelményeinek megfelelően alakult, iránymutatásnak szántuk, és nem törekedtünk részletes tartalmi elemzésre. A tárgyszavak a tudományos jelentésekre szabottak, a kiegészítésként feltüntetett, kutatási területhez kötődő publikációk listáit nem mutatóztuk, hiszen ezek megírásához egyrészt a téma adott ötletet, másrészt a zárójelentések különböző aspektusai nyomán születtek. A könyvtárunk több kéziratot őriz annál, mint amennyit az összeállításba választottunk. Egy-egy záródokumentum elkészültéig számos részjelentés és egyéb anyag halmozódik fel, amelyek azután a munka során felhasználásra kerülnek. Közülük a legfontosabbakat dolgoztuk fel, bár az átfogó kutatási programoknál jelentőségük nagyobb, ennek jegyében ezek a dokumentációk teljesnek tekinthetőek. A bibliográfia válogatása, a kéziratok lapozgatása az összeállító számára sok érdekességgel szolgált, mert a dokumentumok, írások összességét együttesen kezelve, lehetőség nyílott a kutatóhely két évtizedet átfogó, sokfelé tekintő, több féle célnak és feladatnak megfelelni kívánó tudományos teljesítményéről alkotott kép kialakítására. Ezt a 'képet' szeretnénk a kiadványt forgató érdeklődők számára is megmutatni.

T. Gémes Tünde

8

Tudományos jelentések

Országos kitekintés 1

Csatári Bálint(Témavezető): A tanyai építési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Közlekedési-, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megbízásából.). Kutatás résztvevői: Becsei J., Csaba M., Csatári B., Duró A., Ónodi G., Rakonczai J., Szabó L., Timár J., Tóth J., Vincze I. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 225 p., ill. A tanya helye a településrendszerben, társadalmának szociálgeográfiai vázlata, a tanyai gazdálkodás lehetőségei és korlátai. Szakértői vélemények a tanyai építési szabályozás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Helyzetkép: az Alföld egésze, kiemelten Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Publikáció

1/1

Csatári Bálint (Szerk.): Tanakodás a tanyákról: Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, 1989. május 18–19. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1990. 168 p.

1/2

Csatári Bálint (Szerk.): A tanyák távlatai 91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 68 p. Társszerk.: Borbély L.

1/3

Csatári Bálint: Tanyák távlatai '91 - A tanyaépítési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 37 p.

1/4

Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változása. In: Tér–idő–társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1990. 375–390. p.

1/5

Csatári Bálint: Korlátok és lehetőségek. A tanyaépítés szabályozásának elvi és gyakorlati lehetőségei. = MÜSZI információ, 19. 1990. 5-6. 26-28. p.

1/6

Csatári Bálint: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. In: Az urbanizáció térbeli folyamatai Szegeden. Szerk.: Mészáros R. Szeged: JATE, 1990. 122–126. p.

1/7

Csatári Bálint: A tanyarendszer és a modernizálódó településhálózat viszonya. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia, Kecskemét, 1989. május 18–9. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 13–21. p.

1/8

Csatári Bálint: Tanya és rekreáció az Alföldön. In: Az Alföld jelene és jövője. Szerk.: Rakonczai J. Békéscsaba: Tisza-klub, 1991. 31-33. p. Társszerző: Csordás L.

1/9

Csatári Bálint: Tanyás térségek tervezésének településföldrajzi szempontjai. In: A tanyák távlatai '91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 19-23. p.

1/10

Csatári Bálint: A tanyák, mint a vidék sajátos települései. = Info–Társadalomtudomány, 1992. 19. 45–48. p.

10

1/11

Duró Annamária: A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben. = Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–79. p.

1/12

Duró Annamária: A tanyai átalakulás útjai Szeged környékén. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, 1989. május 18–19. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: BácsKiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 36–41. p.

1/13

Duró Annamária: Tanyaközségek a szegedi határban. = Alföldi Tanulmányok, 14. (1990–1991). 125–138. p.

1/14

Duró Annamária: Társadalomföldrajzi vizsgálatok a mórahalmi tanyavilágban. In: Mórahalom. A település földje és népe. Szerk.: Juhász A. Mórahalom: Mórahalom Város Önkormányzata, 1992. 271296. p.

1/15

Duró Annamária: Az alföldi tanyaközségek helyi társadalma. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 249-252. p.

1/16

Duró Annamária: "Socialist Villages" in the Great Hungarian Plain. In: Papers of the symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East–Central Europe". Pécs – Kecskemét, 2–6. 6. 1992. Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences, 1997. 221–230. p.

1/17

Duró Annamária: The system of Hungarian scattered farmsteads on the way of transformation. A case study from the southern part of the Graet Plain. In: Some new aspects of regional planning in the Poland and Hungary.. Proceedings of the 8th Polish-Hungarian Geographical Seminar (Zielona Góra, Poland, 7-11. September 1992). Eds.: Miros, K., Duró, A. Warsaw: Insitute of Geography and Spatial Organization, Polish Academy of Sciences, 1995. 63-79. p.

Ismeretterjesztés

2

1/18

Csatári Bálint: Tanyapusztítás vagy tanyapusztulás? Hozzászólás Magyar Á. "Tanyapusztítás' című cikkéhez. = Petőfi Népe, 1990. február 26. 4. p.

1/19

Csatári Bálint: Tanyák a XX. század végén. = Szövetkezés, 11. 1991. 1-2. 84–87. p.

1/20

Csatári Bálint: Tanya álmok nélkül. = Cash Flow, 1991. 2. 90. p.

Csatári Bálint: A rurális térségek fejlesztése. (Szakértői jelentés 'A magyar regionális politika súlypontja' c. projekthez.). Témavezető: Horváth Gy. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1991. [49] p., ill. A rövidebb és hosszabb távú fejlesztési, rendezési stratégiák megvalósításához szükséges eszközöknek és intézményeknek a meghatározásánál, a regionális és helyi önkormányzati szintek közötti, regionális önkormányzatok nélküli munkamegosztás esélye. A regionális politika és a kormányzat szerepe a településpolitikában. Publikáció

11

2/1

Csatári Bálint (Ed.): Papers of the Symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East-Central". Pécs - Kecskemét, 2-6. 6. 1992. Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences Pécs: Centre for Regional Studies, 1997. 293 p. Ed.: Szabó G., Tóth. J.

2/2

Csatári Bálint: Rural areas and rural policy in Hungary. In: The Changing Function and Position of Rural Areas in Europe. Eds.: Huigen, P., Paul, L., Volkers, K. Utrecht: Koninklijk Nederlands Aardrijkskundig Genootschap, 1992. 153–168. p. (Nederlandsee Geografische Studies, 153.).

Ismeretterjesztés

2/3 3

Csatári Bálint: Új szemléletű területpolitikát szorgalmaz a Regionális Tudományos Bizottság. = Petőfi Népe, 1992. január 31. 4. p.

Csatári Bálint–Gaborjákné Vydareny Klára(Témavezetők): Magyarország kistérségi katasztere című kutatási-fejlesztési megbízás programja. (Készült a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. 146 p., ill. (térképek, táblázatok) A magyarországi PHARE kistérségi pályázatban résztvevő és a két fordulóban (1994. júniusban, 1994. novemberben) nyertes kistérségek területi képe, alapadatai és azoknak a vidéki átlaggal való összevetése a rendelkezésre álló térképek és adatforrások alapján. 93 kistérség összehasonlító térképe és adatbázisa a homogenitási index-szel. Publikáció

4

3/1

Csatári Bálint: The possibility and restrictions of the regional development of the Great Hungarian Plain. In: European challenges and Hungarian responses in regional policy. Ed.: Hajdú, Z., Horváth. Gy. Pécs: Centre for Regional Studies, 1994. 227-235. p.

3/2

Csatári Bálint: A szolnoki településcsoport belső és külső kapcsolatrendszere. In: A szolnoki agglomeráció. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1994. 336-349. p. Társszerző: Tóth J.

3/3

Gaborjákné Vydareny Klára: Különböző kistérségi elhatárolások Bács-Kiskun megyében. = Comitatus, 2. 1994. 3. 17-26. p.

Keresztes Nagy Csilla: Kísérlet a településfejlesztést befolyásoló tényezők komplex vizsgálatára. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. [102] p., ill. A településfejlesztés területi, közigazgatási, rendszerváltozást követő időszakban.

társadalmi,

gazdasági,

összefüggései

a

Publikáció

4/1

5

Keresztes Nagy Csilla: Local development strategies: Encourageent or acquirement. In: Spatial Research and the Social-Political Changes: Papers of the 7th Polish-Hungarian Seminar (Kecskemét, Hungary 17–21 September, 1990) Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1993. 103–107. p.

Csatári Bálint–Szemenyei Gyula: 100 elemes nagyság- és terület szerint kiválasztott magyar településminta. (Készült: az MTA Szociológiai Kutatóintézete megbízásából.) Témavezető: Hidy P. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1995. 44 p.

12

Reprezentatív településminta Magyarország vidéki településszerkezetnek megfelelően. Publikáció

5/1

6

Csatári Bálint: A területfejlesztés kedvezményezett területi besorolásának szempontrendszere, információs bázisa. In: VII. Országos Térinformatikai Konferencia. Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 1997. szeptember 25-26. Szolnok, 1997. 27-31. p.

Csatári Bálint(Témavezető): Magyarország kistérségei. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Hivatala megbízásából.) A kutatás résztvevői: Csapó T., Erdősi F., Gaborjákné Vydareny K., Hajdú Z., Kovács T., Orosz G. T., Perger É., Süli-Zakar I., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1995. [109] p., ill. (térképek) A kistérség fogalmi meghatározása és tartalma. Az elméletileg megadható és tényelegesen létező kistérségek legfontosabb sajátosságai. Magyarország kistérségeinek elhatárolásáról, felosztásáról készült, összehasonlító adatbázis. Tartalmi meghatározottság, lehetséges funkciók, feladatok, működési mechanizmusok. Milyen szerepük lehet a jövőben(1995) a kistérségeknek a területfejlesztésben? Publikáció

6/1

Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térségtípusai. Kecskemét: MTA RKK, 1996. 32 p. A KTM Területi PHARE Program Iroda és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által 1996 nov. 21-22-i kistérségi konferencia kiadványa.

6/2

Csatári Bálint: A kistérség fogalma. In: Kistérségeknek kistérségekről. Szerk. Csefkó F. Budapest: Dunaholding City Menedzser Kft, 1995. 11-15. p.

6/3

Csatári Bálint: Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika = Falu Város Régió, 3. 1996. 10. 6-9. p.

Ismertterjesztés

7

6/4

Csatári Bálint: Zsúfolt központ, elnéptelenedő Népszabadság, 1995. július 15. 18. p. Interjú

perifériák.

=

6/5

Csatári Bálint: Mi is az a kistérség? = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 1–2. p.

Csatári Bálint–Szemenyei Gyula: Magyarország kulturális alapállapotának kistérségi szintű tényei és térképei. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1996. [66] p., ill. (térképek) Statisztikai adatok térinformatikai feldolgozása a jelzett témakörben. Publikáció

7/1 8

Csatári Bálint: A tér szerepe a kultúra közvetítésében. = Comitatus, 7. 1997. 6. 17-29. p.

Csatári Bálint(Témavezető, szerző): A magyarországi kistérségek beavatkozási térségtípusai besorolásának felülvizsgálata. (Készült: a VÁTI OTO megbízásából.) A kutatás résztvevői: Gaborjákné Vydareny K., Tóth K., Salánki Sz., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998-1999.

13

I. II. II/1. III IV.

28. p., ill. Részletes regionális melléklet [155] p. Részletes mellékletek [105] p., ill., (táblázatok, térképek) Kísérlet a magyarországi vidéki (rurális) térségek meghatározására. [15] p., ill. (táblázatok, térképek) Összefoglaló zárójelentés. [47] p., ill. (táblázatok, térképek)

A kutatás alapját 1998-ban a KTM és KSH kutatási és módszertani munkálatai után született, "A területfejlesztés kedvezményezett kistérségeinek lehatárolása" című kiadványa jelentette. Új, korszerűsített besorolási elvek és módszerek kidolgozása. I. Az utolsó három év kistérségi szinten végbement változásai hat mutatócsoportban (demográfia, foglalkozási szerkezet, foglalkoztatás változása-munkanélküliség, gazdasági mutatók, infrastruktúra, egyéb speciális mutatók) vonatkozóan. II. 149 kistérség 1997-es adatbázisa, az 1994 és 1997 között bekövetkezett változások értékelése. III. Számítások, alapelemzések a hét területfejlesztési régión belüli kistérségi területi differenciák megítélhetőségére. IV. Új mutatók, besorolási ajánlások a közlekedési helyzet, az elérhetőség figyelembevételével, a helyi gazdaság új változási tendenciái. Kísérlet a SAPARD programmal történő besorolási 'harmonizációra', egy új típusú ’vidéki (vidékfejlesztési) kistérség’ kategória meghatározására. A kedvezményezett térségek besorolásának felülvizsgálatának összegzése. Publikáció

9

8/1

Csatári Bálint: New factors in the differentitation of the Hungarian Settlement Network. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Ed.: Duró, A. Pécs: MTA RKK, 1999. 59-68. p. (Discussion Papers, Special).

8/2

Csatári Bálint: Some elements in the local dimension of territorial development in Hungary. In: Arbeitsmaterial: Gleichwertige Lebensbedingungen in Mittelosteuropa - ein tragfähiges Konzept für die Raumordnung? Hannover: Akademie für Raumforschung und Landesplanung, 1999. 205-221. p.

8/3

Csatári Bálint: Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Alföld és a nagyvilág. Tanulmányok Tóth Józsefnek. Szerk.: Dövényi Z. Budapest: MTA FKI, 2000. 151167. p.

8/4

Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J., Pécs: MTA RKK, 2000. 193-217. p.

8/5

Gaborjákné Vydareny Klára: A kistérségi programozás folyamata, területi adatbázisok, GIS alkalmazása. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A.Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 55– 65. p.

Csatári Bálint(Altémavezető, szerző): A magyar vidék térségi tagolódása. I. Vidéki térségek és vidéki települések. Típusalkotás. (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Főtémavezető: Kovács K. A kutatás résztvevői: Tóth K., T. Gémes T., Szemenyei Gy., Salánki Sz. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 208 p., ill. (térképek, táblázatok) ’A magyar vidék kutatás’" című komplex programhoz csatlakozó alprogram. A magyar vidéki térség fogalmának definíciója. A vidéki térségeket formáló települések rurális jellegzetességei. A vidékfejlesztést megalapozó kistérségi ill. települési kategóriák meghatározása számítógépes

14

adatbázis segítségével. A magyar vidék térbeli tagozódásának jellemzői. A térségi és települési belső változásokat generáló folyamatok faktor és cluszteranalízise. Tipizálási kísérlet a vidéki térségek fejlesztési típusainak felvázolására. Falu–kistérség–vidék válogatott, annotált bibliográfia. Publikáció

10

9/1

Csatári Bálint: New factors in the differentitation of the Hungarian Settlement Network. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Ed.: Duró, A. Pécs: MTA RKK, 1999. 59-68. p. (Discussion Papers, Special).

9/2

Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk.: Kovács F., Kovács J. Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, 1999. 43–48. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Az agrártermelés tudományos alapozása).

9/3

Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, 14. 1999. 4. 45–52. p.

9/4

Csatári Bálint: A vidéki sokszínűség és a magyar területfejlesztési kistérségek. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 441–449. p.

9/5

Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. = Alföldi Tanulmányok, 18. (2000-2001). 44-63. p.

9/6

Duró Annamária: Merre tekint a „kintvaló nép”? Települési közösségek a tanyán. Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 281–287. p.

9/7

Duró Annamária: Hasznos tudnivalók – a tanyákról. In: Országos Falugondnoki Kalendárium 2001. Szerk.: Csörszné Zelenák K. Kecskemét, 2001. 247-250. p.

9/8

Tóth Krisztina: Microregions in the South-Alföld (Great Hungarian Plain). In: Regionalism and Integration: Culture, Space, Development. Ed.: Popa, N. Timişoara-Tübingen-Angers: Universitatea de Vest din Timişoara, Universität Tübingen, Université d’Angers, 2000. 57–60. p.

9/9

Tóth Krisztina: Városias falvak – falusias városok. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések helye a városhálózatban. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 463–468. p.

9/10

Tóth Krisztina: Városok a városi lét szélén. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések vizsgálata. In: Földrajz az egész világ. Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája. Miskolc, 2000. október 6–7. Szerk.: Molnár J. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. 219–223. p.

Duró Annamária–Csatári Bálint(Altémavezető): A magyar vidék térségi tagolódása– kistérségi modellek. Kiskunfélegyháza kistérsége. Esettanulmány. Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Főtémavezető: Kovács K. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 20 p.

15

’A magyar vidék kutatása’ című komplex programhoz csatlakozó alprogram. A kistérség helyzetértékelése, a kistérségi szervezet jellemzése, belső kapcsolatrendszere és külső kapcsolatai.

11

Nagy Gábor(Témavezető, szerk.): A területfejlesztés belső egységeinek feladat- és területminősítési behatárolási szempontjai. (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Szerzők: Csatári B., Finta I., G. Fekete É., Nagy G., Nárai M., Kiss J., Velkey G. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 2000. 134 p., ill. (táblázatok, térképek) Az FVM és az MTA RKK által kijelölt kutatási témát az ATI és az RKK egyéb intézeteiben dolgozó kutatók közösen dolgozták fel. Az Uniós területi politika hangsúlyváltozásai, átformálódása 2000 és 2006 között. Az Európai Unió által használt térségtípusok, és ezek definiálhatósága a magyar viszonyok között. A területfejlesztés és egységeinek feladatrendszere, és egységeinek lehatárolása. A dekoncentrált államigazgatás térszerkezete. Publikáció

11/1

Csatári Bálint: A területfejlesztés monitoringja. A folyamatok megfigyelése, értékelése, annak módszerei és gyakorlata. Rotterdam, Dublin, Pécs, Budapest: Netherlands Economic Institute, Udarás na Gaeltechta, MTA RKK, Nemzetközi Bankárképző Központ, 2000. 16 p. (Területfejlesztési szakemberek képzése. Bevezetés a területfejlesztés kérdéseibe, 6.).

11/2

Csatári Bálint: A regionalitás különböző aspektusai és dimenziói az OKTK kutatások tükrében. /Az Európai Unió felé, OKTK Konferencia, szekcióülések összefoglalói./ = Magyar Tudomány, 2000. 7. 925-927. p.

11/3

Csatári Bálint: Gravitációs modellszámítási kísérletek a magyar területfejlesztési régiókra. = Comitatus, 11. 2001. 4. 5–15. p.

11/4

Csatári Bálint: A település- és területfejlesztés adatbázisainak, információs rendszereinek szerepe a területi folyamatok értékelésében és szabályozásában. In: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Szerk.: Beluszky P., Kovács Z., Olessák D. Budapest: CEBA Kiadó, 2001. 165–179. p. (Magyarország kézikönyvtára).

Ismeretterjesztés

12

11/5

Csatári Bálint: Új területfejlesztési perspektívák. = Népszabadság, 2001. szeptember 27. 1–2. p.

11/6

Csatári Bálint: A régió versenyképessége. Erősen növekedtek a területi különbségek. = Népszabadság, 2001. december 6. 31. p.

Csatári Bálint(Témavezető): A kistérségek komplex vizsgálata 2001-2002. (A ’kistérségek’, mint a területfejlesztés legkisebb egységeinek komplex megközelítésű vizsgálata, különös tekintettel a kistérségi identitás és kohézió alakulására). (Készült: a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérum Központi Műszaki Fejlesztési Alap megbízásából.) Tématitkár: Tóth K. Szerzők: Bajmócy P., Bellon T., Csatári B., Csite A., Fehér A., Gadócziné Fekete É., Hajdú Z., Kiss J., Ónodi G., Piskóti I., Szoboszlai Zs., Szörényiné Kukorelli I., Tóth K., Gaborjákné Vydareny K., Salánki Sz., Szemenyei Gy., Temesvári P., T. Gémes T. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001-2002. I (Első részjelentés) 147, [94] p., ill. (térképek) II. 159, [12] p., ill. (térképek)

16

A kistérségek különböző (ágazati) szakmai meghatározásai. A rendszerváltozást követő tíz év elemzése során megfogalmazódott kérdések: a kistérség és kistérségi szerveződés fogalma, fajtái, élet- és működőképessége, tevékenységének és forrásainak összehangolása. A kistérségek elmélete, gyakorlati és térbeli megközelítései. A kistérségek önképe szervezetükről, fejlődésükről, a bennünk dolgozó szakemberek szemszögéből. Az identitás és kohézió szerepe. A magyarországi átalakulási folyamatok tartalmi és területi jellegzetességei. Ajánlások, javaslatok. A kistérségek válogatott bibliográfiája. Publikáció

13

12/1

Csatári Bálint: A magyar vidéki átalakulás rejtett dimenziói. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 22. p.

12/2

Csatári Bálint: A vidék földrajzi kérdései. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Termésezttudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, 2001. [9] p. CD-ROM.

Nagy Gábor(Témavezető): Régiók az információs társadalomban. (Készült: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Kanalas I., Nagy G., Szarvák T. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 2001-2002. [237] p., ill. (térképek, táblázatok) A magyarországi távközlés történeti fejlődése, jelenlegi helyzete és a fejlődés várható tendenciái. Az ország informatikai állapota, az Internet elterjedése Magyarországon. A megyék versenyképessége az információs társadalomban. Az információs társadalom elmélete, és fejlődésének társadalmi - gazdasági - területi hatásai. Régiók az információs társadalomban, szociológiai felmérés eredményei. Publikáció

13/1

Kanalas Imre: Új megoldások. Az információs rendszerek területi terjedése, az intelligens régiók, térségek, települések kialakulásának és fejlődésének lehetőségei, kutatásuk lehetséges irányai. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A. Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 89–101. p.

13/2

Kanalas Imre: Az információs társadalom fejlettségét kifejező területi index meghatározásának lehetőségei és módszere. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 79. p. Alföld I. Kutatási Program

Készült a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízása alapján, 19921993-ban. Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója: dr. Illés Iván. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld Projekt Programiroda megbízott vezetője: dr. Csatári Bálint. A kötetek előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei vettek részt, Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával.

17

14

I. kötet. Velkey Gábor (Témavezető): Az Alföld népessége. Írták: Becsei J., Bőhm A., Dövényi Z., Eke P.-né, Forray R. K., Kocsis K., Kovács Cs., Kovács Z., Lengyel I., Orosz É., Szőgyi L., Táll É., Tóth J. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 203 p., ill. Az Alföld demográfiatörténete. Etnikai struktúra, foglalkoztatási szerkezet, oktatási sajátosságok, egészségügy, jövedelmi viszonyok, politikai struktúra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye speciális demográfiai jellemzői. Előtanulmányok

15

Bőhm Antal–Szőgyi Lenke–Táll Éva: Társadalmi kapcsolatok és kötődési módok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három településén. Kecskemét, 1992. 28. p. Kisvárda, Nagykálló, Milota helyi társadalmának átfogó vizsgálata (népesedés, társadalom régen és most, a helyi társadalomhoz való kötődés formái és módjai). Esettanulmányok

16

Eke Pálné: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi térségeinek speciális demográfiai jellemzői. Kecskemét, 1992. [18] p., ill. Népesség és települések a múltban és a jelenben.

17

Forray R. Katalin: Az Alföld oktatásügye. Kecskemét, 1992. 1992. 48 p. A térség főbb iskolázottsági mutatói az 1990-es népszámlálás adatai alapján, valamint az oktatási intézményhálózat bemutatása.

18

Kocsis Károly: Az Alföld etnikai struktúrája. Kecskemét, 1992. [18] p., ill. Az Alföld népessége etnikai összetételének változása (1930, 1949, 1990). Jellemző területek: Alsó-Dunavölgy, Észak-Bácska, Békés – Csanád, Közép-Tiszavidék, Bihari-sík, Bereg – Szatmár – Északkelet-Szabolcs.

19

Kovács Csaba: Az alföldi népesség jövedelmi helyzete és jövedelmi viszonyai 1962-1990 időszakában. Kecskemét, 1992. [54] p., ill. (táblázatok, térképek) Az 1962-től 5 évenkénti reprezentatív jövedelemstatisztikai felvételek adatainak összehasonlító elemzése. Országos, nagytérségi, megyei és kistérségi keresztmetszetű vizsgálatok.

20

Kovács Zoltán: Az alföldi társadalom politikai strukturálódása az 1990. évi parlamenti választások tükrében. Kecskemét, 1992. [15] p., ill. (térképek) Az Alföld politikai földrajzi képe 1990-ben. Politikai pártok és programjuk befolyása. A politikai strukturálódás főbb jegyei az Alföldön.

21

Lengyel Imre: A lakossági megtakarítások és adósságok területi sajátosságai az Alföldön. Kecskemét, 1992. [29] p., ill. (térképek) Fogalmi meghatározások. A lakosság, mint a gazdaság egyik szereplője pénzügyeinek és gazdasági viselkedésének néhány jellemzője. Az anyagi döntések gazdasági megfontolásai, és gazdaságon kívüli tényezői.

22

Tóth József: Az Alföld népesedési folyamatai, a népesség területi elhelyezkedése és demográfiai jellemzői. Kecskemét, 1992. [51] p., ill. (térképek) A népesedési viszonyok legfőbb jellemzőinek történeti összefoglalása. A 80-90-es évek adatainak részletes értékelése, az Alföld demográfiai képe.

18

23

II. kötet. Rácz Lajos (Témavezető): Az Alföld környezeti állapota és természetvédelme. Írták: Gábris Gy., Keveiné Bárány I., Mezősi G., Mika J., Nemes Cs. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 219 p., ill. Az Alföld éghajlati állapota és a globális klímaváltozás helyi sajátosságai. Alföld vízrajzának jellegzetességei. Az agroszisztémán kívüli területek flórája és faunája. Geomorfológiai és talajtani állapot. Ajánlások a természetvédelmi és környezetgazdálkodási koncepció elkészítéséhez, a regionális alprogramok kidolgozásához. Publikáció

23/1

Rácz Lajos: A történeti ökológia másik arca: a természeti környezet hatása társadalom változásaira. = Magyar Tudomány, 1993. 11. 12971303. p.

23/2

Rácz Lajos: Történeti idő és földrajzi tér. In: Korok, régiók, társadalmak- Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Kulcsár Á., Szulovszky J. Bp., 1994. 311-326. p.

Előtanulmányok

24

Dömsödi János: Az Alföld tőzeges láptalajú területeinek bemutatása, megóvásuk lehetőségei. Kecskemét, 1992. [25] p., ill. A 'száraz' és 'vizes' területek megváltozott arányának környezeti hatásai. A tájegységek lápvidékeinek áttekintése.

25

Gábris Gyula: Az Alföld vízrajzának jellegzetességei. Kecskemét, 1992. 48 p. A vízháztartás. Az Alföld tájainak vízföldrajzi tulajdonságai.

26

Horváth Benő: Az Alföld környezeti és ökológiai stratégiájának főbb elemei. Kecskemét, 1992. [55] p., ill. A térség feltárásának stratégiája: A meghatározó természeti hatások körülhatárolása. Működésük és hatásuk elemzése térben és időben. Ember és természet együttes viszonyának egyensúlya. Jól kialakított kontroll, visszacsatolási rendszer megteremtése. Térségrendezés alapelvei.

27

Keveiné Bárány Ilona: Az Alföld agroszisztémán kívüli területeinek flórája és faunája. Kecskemét, 1992. 75 p., ill. (térképek) Flóra és faunatörténet. Az Alföld természetes növényzete és állatvilága tájegységenként. A természetes vegetáció és állatvilág és a természetvédelem, környezetvédelem összetett kapcsolata.

28

Nagy Imre: Az alföldi településformák környezetmodelljei. Kecskemét, 1992. [21] p. A településtervezés környezetkímélő kritériumai. A téralkalmasság-vizsgálat térbeli területei. Környezetkímélő szempontok és módok földrajzi vonatkozásai. A városi, falusi települések, tanyák, üdülő-települések környezetmodellje az alföldi térségekben.

29

Somogyi Sándor: Az alföldi vízrendezések társadalmi-gazdasági-ökológiai következményei. Kecskemét, 1992. [45] p., ill. Az Alföld természetes vízhálózatának és vízgazdálkodásának jellemzői a folyószabályozások és ármentesítések előtt, a XIX. század elején. A természetes vízrajzi viszonyok előnyös és hátrányos gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az elvégzett vízrendezések típusai és területi értékszámai, következményei a természeti környezetben és az ökológiai viszonyokban. A természeti átalakulás gazdasági kihatásai. A gazdasági élet változásának következményei. A környezeti változások mai értékelése.

19

30

Zentay Tibor: Az Alföld agrogeológiai potenciálja, mint a fejlődés egyik mozgatórugója. Kecskemét, 1992.[48] p. A geológia és a mezőgazdaság kapcsolata. A terület földtani, talajtani, hidrogeológiai ismertetése. Ismeretek az agrogeológiáról, mint önálló tudományágról. Az Alföld-kutatás feladati a témakörben.

31

III. kötet. Hegedűs Miklós(Témavezető): Az Alföld gazdasági bázisa. Írták: Barta Gy., Futó P., Poszmik E., Valér É., Winkler Gy. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 150 p., ill. (táblázatok, térképek) Az Alföld iparának átfogó helyzetértékelése (foglalkoztatási szerkezet, infrastrukturális háttér). A szerkezeti változások szerepe, következményei. Esettanulmány: gazdasági rendszerváltás Orosháza iparában. A területfejlesztést leginkább szolgáló állami szerepváltozás összetevői. Előtanulmányok

32

Barta Györgyi–Poszkmik Erzsébet: Szerkezeti változások hatása az Alföld ipari fejlődésére. Kecskemét, 1992. 59 p., ill. Az ipar változó szerepének és a vállalati szervezet átalakulásának regionális összefüggései. Szervezeti változások az Alföldön a statisztika tükrében. Az Alföld gazdaságának pozíciója országos összehasonlításban, átalakításának üteme, régión belüli differenciáltsága.

33

Becsei József–Dövényi Zoltán: A foglalkozási szerkezet és a munkanélküliség strukturális jellemzői és területi különbségei az Alföldön. Kecskemét, 1992. [16] p., ill. A népesség foglalkozási szerkezetének elemzése 1990-es népszámlálási adatok alapján. A regisztrálható fő fejlődési folyamatok, helyzetértékelés. A munkanélküliség jellemző vonásai. Kitekintés a jövőre.

34

Nemes Nagy József: A gazdaság regionális állapota és folyamatai. Kecskemét, 1992. [42] p., ill. (táblázatok, térképek) A kutatás célja, hogy gazdaságstatisztikai információk alapján képet adjon a rendszerváltozás első éveit jellemző regionális gazdasági folyamatokról, a formálódó hazai piacgazdaság regionalizmusáról. A gazdaság szereplői, külföldi tőkebefektetések, regionális differenciák, munkanélküliség.

35

IV. kötet. Gurzó Imre(Témavezető): Az Alföld agrártermelésének és élelmiszeriparának helyzete. Írták: Gurzó I., Hanyecz V., Horváth J., Kovács T., Lánszki I., Lovas I., Márton J., Rácz E. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 239 p., ill. A kötet tematikája: Az alföldi élelmiszergazdaság strukturális átalakulása, várható tendenciák. Az infrastruktúra állapota, az Alföld 'lemaradásának' konkretizálása. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági jelentősége, optimális termelési tájkörzetek meghatározása. Az agrárnépesség szociológiai vizsgálata. A tájtermelés fejlesztése a Nyírség példáján. Az élelmiszeripar állapota. Az agrárfejlődés történeti-földrajzi hagyományai, a továbbfejlődés kérdései. Előtanulmányok

36

Gurzó Imre: Az alföldi élelmiszergazdaság fejlesztésének néhány kérdése. Kecskemét, 1992. 16 p. Történeti-földrajzi vázlat. Az alföldi élelmiszergazdaság átalakulásának néhány kérdései. Alaptézisek: integrálódás a nyitott gazdaságba, a stabil gazdaság fontos összetevőjeként a behatárolt erőforrások által meghatározott keretek között marad, mint a harmonikus

20

társadalom bázisa, a város és a vidék közötti szerves kapcsolat egyik legfontosabb eleme, egyensúly az urbánus, ipari erők és egyéb résztvevők között.

37

Hanyecz Vince: A mezőgazdasági infrastruktúra területi jellegzetességei az Alföldön. Kecskemét, 1992. [42] p., ill. (táblázatok) A tanulmány a következő területeket tekinti át a hat alföldi megye területén: népesség, foglalkoztatás, oktatás, településviszonyok, közműellátottság, közlekedés-szállításhírközlés, energiahelyzet, földhasználat (művelési ágak), mezőgazdasági vízhasználat, intézményhálózat.

38

Horváth Jenő–Lánszky Imre: Az Alföld, mint élelmiszertermelő régió nemzetgazdasági jelentősége. Kecskemét, 1992. [33] p., ill. (térképek) Az ágazat nemzetgazdasági jelentősége, és a tájegység országon belüli részesedésének aránya. A mezőgazdaság és élelmiszertermelés nemzetgazdasági jelentőségének fő tényezői Magyarországon. A növénytermesztés és állattenyésztés a hazai ágazatban és az exportban. Tájegységek az egyes ágazatok jelentősége szempontjából.

39

Kovács Teréz: Az alföldi agrárnépesség szociológiai vizsgálata. Kecskemét, 1992. [54] p., ill. Történelmi gyökerek, a határhasználati rendszer kialakulása a településtípusok függvényében. Az alföldi lakosság erős kötődése a mezőgazdasághoz. Az átmenet nehézségei, a kárpótlás megoldásra váró problémái.

40

Lovas Imre: Az alföldi egyéni vállalkozó és gazdálkodó paraszti rétegek helyzetének vizsgálata az átalakuló mezőgazdaságban. Kecskemét, 1992. 41 p. A korábbi kutatási eredmények, helyzetértékelések újabb igények szerinti átértékelése, ökológiai elvek és ökonómiai érdekek egyeztetése. A piacgazdasággal járó törvényszerűségek várható hatásainak feltárása. A mezőgazdaság meghatározó szerepe az Alföld gazdasági életében. Az agrárökológiai tényezők természetes és várható változásainak felvázolása.

41

Lovas Imre: A Nyírség komplex agrárfejlesztési programja és metodikája. Kecskemét, 1992. 26 p., ill. A tájegység jellemzése. Gazdálkodási viszonyok: lakónépesség és mezőgazdasági foglalkoztatottság, földterület megoszlása művelési ágak szerint. A termelés alakulása. A Nyírség gazdálkodási viszonyai, várható és szükségszerű változások.

42

Márton János: Az Alföld élelmiszergazdaságában szükséges szerkezetváltás időszerű kérdései. Kecskemét, 1992. 28 p. A szerkezetváltás tényezői és erőforrásai. Kölcsönhatások az Alföld sajátosságai és élelmiszergazdasága között. Történelmi-társadalmi hatások. Az Alföld regionális tagolódása. Az ökológiai állapot javításának esélyei. A tulajdonváltozások szerepe az élelmiszergazdaság szerkezeti átalakulásában.

43

Rácz Endre: Elemzés az Alföld élelmiszeriparáról. Kecskemét, 1992. [32] p., ill. (táblázatok) Történeti fejlődés. Az élelmiszeripar részletes áttekintése.

44

V. kötet. Baukó Tamás (Témavezető): Az Alföld területhasznosítása. Írták: Baukó T., Berényi I., Csató É., Kugler J., Kürti Gy., Lánszki I., Süli-Zakar I., Vámosi J. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 168 p., ill. (táblázatok, térképek) Két fő problémacsoport: területfelhasználás, azaz egy adott terület funkcionális tagozódása, és mezőgazdasági földhasználat. Az Alföld területhasználatának történeti áttekintése, és új

21

problémái. A földhasználat és a tájökológia összefüggései. A területhasznosítás speciális problémái (ipari területek konfliktusai, a szocialista tanyapolitika következményei). Békés megyei példák, Bodrogköz, Csemő. Előtanulmányok

45

Andó Mihály: Az Alföld természetföldrajzi kistáji környezetének potenciális értékei, különös tekintettel fejlődési lehetőségeire. Kecskemét, 1992. 20 p. A Dél-Alföld természeti potenciál faktorai: a felszínközeli fedőréteg adottságai az építőés egyéb ipari célú, valamint a talaj-és erdőgazdálkodás területén alkalmazható hasznosítások szempontjából.

46

Baukó Tamás: A területhasználat néhány speciális konfliktusos esete. Kecskemét, 1992. [25] p., ill. Településperemek, nagyüzemi szántóterületek. Az ipar dekoncentrálásának területhasználati következményei egyes alföldi településeken. Az agrártér szerkezetének hatása a szél általi talajpusztulásra, Békés megye feketeföldjén.

47

Berényi István: A területhasznosítás új problémái az Alföldön. Kecskemét, 1992. 9 p. A területfelhasználás, a mezőgazdasági terület és belterület hasznosításának összefüggései, a 70-80-as évek kutatásainak település és üzemsoros adatai, és a Magyar Nemzeti Atlasz 1960-1985 közötti agrártermelés szerkezeti átalakítását bemutató térképek alapján.

48

Csató Éva: Térszerkezeti változások a tanyás térségekben a nagyüzemi gazdálkodás kezdete óta. Kecskemét, 1992. [16] p., ill. Intenzív mezőgazdasági területeket érintő térszerkezeti változások bemutatása topográfiai térképek, légifelvételek, műholdképek, segítségével.

49

Kugler József: Az Alföld területhasznosításának elmúlt századai. Kecskemét, 1992. [17] p., ill. (táblázatok) Az alföldi és a részben alföldi megyék területének megoszlása művelési ágak szerint. Történeti összehasonlító áttekintés a XIX. századtól 1990-ig.

50

Kürti György: A terület és földhasznosítás változása Csemőben. Kecskemét, 1992. [38] p., ill. Esettanulmány. A földhasznosítás változása 1945-ig, valamint 1945 és 1990 között. Részletes vizsgálat eredményei.

51

Lánszki Imre: Az Alföld földhasználata és a tájökológia összefüggései. Kecskemét, 1992. [29] p. Közgazdasági és természeti adottságok. A termőföldet károsító folyamatok. A földhasznosítás jelenlegi helyzete. Az Alföld területi tagozósása. A fejlesztés feladatai.

52

Rétvári László: Az Alföld természeti forrásai. Kecskemét, 1992. 35 p., ill. A regionális területfejlesztés, a tájhasznosítás gyakorlati alapja a primer természeti erőforrások (ásvány-, víz-, föld-, és erdővagyon, légkör) területi számbavétele és összehasonlító (országos, mezo-, mikrorégiók) közötti értékelése. A szekunder erőforrások (befektetett tőke, kiépített infrastruktúra). A természeti erőforrások és a népesedés összefüggései.

53

Süli-Zakar István: Bodrog-köz. Az átalakított kistáj. Kecskemét, 1992. [38] p., ill. (táblázatok, térképek)

22

A földhasznosítás változásának társadalmi és gazdasági hatásai. A földhasznosítási viszonyok az árvízmentesítések és lecsapolások előtt és után. Az Alföld egyik sajátos, zárt kistájának vizsgálata.

54

Vámosi Judit: Az Alföld területhasznosítási, felszínfedettségi és fizikai szerkezeti vizsgálata. Kecskemét, 1992. 42 p. A területhasznosítás, a felszínfedettség, és a fizikai szerkezet. A területhasznosítás és felszínborítottság meghatározásának egyik módszere, a CORINE térkép.

55

VI. kötet. Tóth József (Témavezető): Az Alföld településrendszere. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 197 p., ill. Makroregionális különbségek a magyar településrendszerben, az Alföld településrendszerének mássága. Az urbanizációs folyamat alföldi sajátosságai. Térszerkezet és településrendszer közötti kölcsönhatások. Településrendszer a II világháború után, a nagyarányú differenciálódás korszaka. A település-hierarchia változási tendenciái. A települések koncentrációs folyamatai. A településfejlődés harmóniája, belső strukturális átalakulás. Városi és falusi településtípusok. Szuburbanizáció, az urbánus és rurális térségek határövezete. A tanyarendszer változásai és fejlődési tendenciái. Környezeti szféra kölcsönhatásai. Közigazgatás. Területi kapcsolatrendszer. Javaslatok a településrendszer különböző elemeire és az Alföld egyes térségeire vonatkozóan. Előtanulmányok

56

Becsei József: Az alföldi városok átalakulása. Kecskemét, 1992. 10 p. A vizsgálat köre: agrárvárosok, városi jogállású mezővárosok, kismezővárosok, nem városi jogállású kismezővárosok, nem mezővárosok - városi jogállással – (83 település). A funkcionális átalakulás. A városiasodás.

57

Becsei József: A külterületi települések átalakulása. Kecskemét, 1992. [16] p., ill. (térképek) A külterületi népesség számának változása 1949 és 1990 között. A térbeli kapcsolatok változása. A zárt település és a külterületi település viszonya. Város – tanya – településhálózat. A tanyaátalakulás.

58

Iván László: Középfalvak helyzete – egy településstílus státuszváltozása – az Alföldön. Kecskemét, 1992. [23] p., ill. (táblázatok, térképek) A középfalvakról általában, (vissza)fejlődési tendenciák. Térbeli sajátosságok. A középfalvak életútjának humángeográfiai konzekvenciái.

59

Timár Judit: Az alföldi városok szuburbanizációja. Kecskemét, 1992. [19] p., ill. (táblázatok) A szuburbanizáció tartalma, vizsgálata néhány demográfiai tényező a lakásberuházás segítségével. A szuburbanizáció okai.

60

Valér Éva: Az Alföld településállománya, változásai és fejlődési tendenciái. Kecskemét, 1992. [66] p., ill. (táblázatok, térképek) Az Alföld településeinek az ország egészével történő összehasonlítása. A tényezőcsoportonkénti vizsgálat eredményei: népmozgalom, korstruktúra, foglalkoztatottság, lakásberuházás, ellátási funkció, igazgatási funkció, termelési funkció, speciális funkció, lakásminőség, az alsófokú intézményellátás minősége, közműellátottság, beépítettség. Településtípusok: társadalmi, funkcionális, művi környezeti, összevont típusok.

61

VII. kötet. Erdősi Ferenc(Témavezető): Az Alföld infrastruktúrája. Írta: Erdősi F. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. [145] p., ill. (térképek)

23

Az alföldi megyék, városok, falusi térségek infrastruktúrája: lakásviszonyok, kiskereskedelem, idegenforgalom, egészségügy, oktatás-művelődés, közlekedés, hírközlés, energiaellátás, vízellátás. Gondolatok az alföldi infrastruktúra fejlesztésének stratégiájáról. Előtanulmányok

62

Abonyiné Palotás Jolán: Az Alföld falusi településeinek infrastrukturális állapota. Kecskemét, 1992. 18 p. Az elemzés a klasszikus hat alföldi megye területén kívül eső, de az Alföldhöz, mint tájegységhez tartozó településeket is vizsgálja. Az infrastrukturális szolgáltatások megléte, színvonala, térség fejlődésére gyakorolt hatása, javaslatok a fejlesztésekre.

63

Kőszegfaly György: Az Alföld infrastrukturális ellátottságának különleges jellemzői és a fejlesztéshez adható speciális szempontok. Kecskemét, 1992. 39 p. A térség infrastrukturális ellátottságának jellemzőinek elemző értékelése. A fejlesztés – térségi sajátosságokat figyelemmel kísérő – szempontjai, feladatai, stratégia.

64

VIII. kötet. Csordás László (Témavezető): Az Alföld turizmusa. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 239 p., ill. A turizmus új fogalma, az Alföld adottságai és a világturizmus fejlődési tendenciái szerinti természetkímélő idegenforgalom formái, jelenlegi helyzete. Az alföldi turizmus főbb típusainak lehetséges vidékei, fejlesztési lehetőségei. A termálturizmus helyzete. A nemzeti parkok idegenforgalma: Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park. A víziturizmusról, és fejlesztési lehetőségei, Tisza-tó. A falusi-tanyai turizmus területei, jövője. Magántelkek, hobbyturizmus (vadászat, lovaglás, horgászat) Kerékpáros turizmus. Az idegenforgalom fejlesztése, rekreációs adottságok. Publikáció

64/1

Csordás László: Magánüdülők a Dél-Alföldön. = Alföldi Társadalom, 3. (1992). 72–92. p.

64/2

Csordás László: A zártkertek kialakulása és jellemzői Bács-Kiskun megyében. = Juss, 1992. 4. 63–75. p.

64/3

Csordás László: A falusi – tanyai turizmus szervezésének és fejlesztésének feltételei az Alföldön. = Alföldi Tanulmányok, 15. (1993). 137–163. p. Társszerző: Szabó G.

64/4

Csordás László: Szabadidő-lakások az Alföldön. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 73-103. p.

64/5

Csordás László: Második otthonok az Alföldön. In: Társadalmi időszabadidő. Szerk.: Tibori T. Budapest: Magyar Szabadidő Társaság, 1994. 13-35. p.

64/6

Csordás László: Szabadidő-orientált második otthonok az Alföldön. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 253-260. p.

64/7

Csordás László: Zártkertek és üdülők a szolnoki agglomerációban. In: A szolnoki agglomeráció. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1994. 254-263. p.

64/8

Csordás László: A falusi-tanyai turizmus helyzete az Alföldön és Békés megyében. In: Az újrapolgárosodó Alföld. Szerk.: Baukó T.,

24

Markó I.. Gyula: Békéscsaba: Nagyatádi Szabó István Alapítvány, MTA RKK ATI, 1995. 161-171. p. 64/9

Csordás László: A debreceni üdülőtulajdonosok kerületenkénti vizsgálata. In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. II. Szerk.: Süli-Zakar I. Debrecen: KLTE Társadalomföldrajzi Tanszék, 1996. 89–102. p.

64/10

Csordás László: Második otthonok az Alföldön. In: Önkormányzatok és a területfejlesztés. III. magyar – spanyol szeminárium. Győr – Kecskemét, 1993. április 19–24. Szerk.: Szörényiné Kukorelli I., Sánchez., J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 83–97. p.

64/11

Csordás László: La segunda residencia en el Alföld (Gran Llanura). In: Autonomías y desarrollo. III. Seminario hispano – húngaro sobre desequilibrios regionales. Coord.: Szörényiné Kukorelli, I., Sánchez, J. Győr – Kecskemét, 19–24 de abril de 1993. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 163–178. p.

64/12

Csordás László: Szabadidő-lakások Magyarországon. Second homes in Hungary. In: Földrajz – hagyomány és jövő című konferencia előadásainak kivonatai. Budapest, 1997. május 20–23. Szerk.: Nemerkényi A. Budapest: Magyar Földrajzi Társaság, 1997. 6–7. p.

64/13

Csordás László: Tourism in Hungary 1995. In: Conditions of Foreign Tourist Development in Central and Eastern Europe. Ed.: Puchala, H. Wroclaw, 1997. 17-29. p.

Előtanulmányok

65

Baukó Tamás: Adalékok az Alföld idegenforgalmához. Kecskemét, 1992. [24] p., ill. (táblázatok, térképek) Az idegenforgalmi szálláshelyek, a beutazó turizmus és a fürdők elemzése megyénként, településenként, országos összehasonlításban. Gyógyüdülő-forgalom.

66

Bokody József: A víziturizmus jellemzői, fejlesztési lehetőségei az Alföldön. Kecskemét, 1992. [56] p., ill. (táblázatok, térképek) A vízi útvonalak ismertetése az Alföldön. A víziturizmus jellemzői az Alföldön, a kapcsolódó turisztikai és üdülési formák. Fejlesztési javaslatok a helyi adottságok figyelembevételével az ágazat fellendítésére.

67

Csapóné Tábori Hajnalka: A nemzeti parkok és az idegenforgalom. Kecskemét, 1992. 13. p. A Hortobágyi Nemzeti Park fekvésének, kultúrtörténetének áttekintő leírása. Turizmusának előtörténete, a jelen idegenforgalma, hatása a természetvédelmi területekre.

68

Csordás László: Az alföldi idegenforgalom fejlesztése, üdülőkörzetek, projektek. Kecskemét, 1992. 32 p. A turizmus hosszú távú terve., a fejlesztés fő irányai. Az üdülés és az idegenforgalom hosszú távú területrendezési és településfejlesztési koncepciója. Idegenforgalmi területek, a turizmus formái. A VÁTI Termálinform többadottságú idegenforgalmi körzeteinek lehatárolása. Fejlesztési prioritások és projektek.

25

69

Csordás László: A falusi turizmus helyzete, problémái az Alföldön. Kecskemét, 1992. [18] p., ill. (térképek) Fogalmi meghatározás, a falusi turizmus helyzete, előnyei, feltételei. A Magyar FalusiTanyai Vendégfogadók Szövetsége. A falusi-turizmus támogatása.

70

Csordás László: Magánüdülők az Alföldön. Kecskemét, 1992. [19] p., ill. (térképek) A rekreáció fogalma, üdülőterek kialakulása. Az üdülők típusai az Alföldön. Felmérés az üdülőtulajdonosok viszonyairól. Zártkertek.

71

Emődi Éva: Az épített (művi) környezet értékelése, a nemzetiségek és a folklór szerepe a rekreációban. Kecskemét, 1992. 17 p. A néprajzi elemek jelentősége. Az Alföld néprajzi adottságainak tájegységenkénti vizsgálata.

72

Kollarik Amália: A turizmus szerepe, nemzetgazdasági jelentősége az Alföldön. Kecskemét, 1992. [18] p., ill. A turizmus szerepe az ország társadalmi, gazdasági életében, az Alföld fejlesztésében.

73

Mayer Antal–Szappanos Géza–Ekerl Antalné: Az alföldi termáltelepülések helyzete. Kecskemét, 1992. [35] p., ill. Az 1975 és1990 közötti időszakra kiterjedő Regionális Fejlesztési Tervezési Projekt (fejlesztési koncepció a termálvíz a nemzetközi és hazai üdülés-idegenforgalom érdekében történő hasznosítására) felülvizsgálata, értékelése. Részletes ismertetés: Csongrád, Debrecen, Gyula, Nyíregyháza-Sóstó, Szarvas, Makó termálvizeinek hasznosítása.

74

Meggyesi Tamás: Az Alföld építészeti értékeinek hagyományai és megőrző továbbfejlesztésének lehetőségei. Kecskemét, 1992. [27] p., ill. A települési környezet, mint közeg morfológiai és építészeti (nemcsak műemléki) értékeinek jellemzése. A települési kultúrák feltárásának módszertana. A települések környezeti kultúrájának összetevői.

75

Puskás Csaba: A Tisza-tó és térségének fejlesztési lehetőségei. Kecskemét, 1992. 22 p. A Tisza-tó szerepe és lehetőségei az Alföldön. A Tisza-tó közvetlen térsége fejlesztési lehetőségei. A táj- és településfejlesztéshez szükséges infrastruktúra és intézményekből álló feltételrendszer keretei.

76

Puskás Csaba: Az üdülés, pihenés, rekreáció helyzete és fejlesztési lehetőségei a Tisza-tó térségében. Kecskemét, 1992. 17 p. A térség alapállapota, adottságai. Fejlesztési javaslatok a Tisza-tó, és közvetlen térségének fejlesztésére: környezet és tájfejlesztés, településfejlesztés. A fejlesztések megvalósításának feltételrendszere.

77

Somogyi Sándor: Az Alföld üdülési, turisztikai és rekreációs adottságai. Kecskemét, 1992. [45] p., ill. (táblázatok) Természeti jellemvonások az idegenforgalom és rekreáció tekintetében. A jelen gazdasági-társadalmi életének történeti kialakulásának emlékei. A fogadókészség feltételeinek területi megoszlása. Az alföldi idegenforgalom főbb típusainak lehetséges központi vidékei.

78

Soós Zoltán: Idegenforgalom a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Kecskemét, 1992. 11 p.

26

A nemzeti parkok idegenforgalmának szükségessége. A Kiskunsági Nemzeti Park szervezete, természeti vonzerői. Az idegenforgalmi, vendéglátó és kereskedelmi vállalkozások profit-orientált tevékenység, és a nemzeti park idegenforgalmi jellegű szolgáltatásai.

79

Szabó Géza: A falusi-tanyai turizmus fejlesztésének és szervezésének feltételei az Alföldön. Kecskemét, 1992. 23 p., ill. (táblázatok) A falusi turizmus, mint az alföldi falvakban is sikerrel alkalmazható idegenforgalmi lehetőség. A falusi-tanyai turizmusra való alkalmasság feltételei, területei. Az üdülésre alkalmas települések felmérése 1941-ben, és 1981-ben. Szervezett fizetővendéglátás. A szervezés-fejlesztés lehetőségei, a lakosság érdeklődése, az utazási irodák szerepe. A fejlesztések centrumai.

80

Tóthné Hegyvári Gabriella: A második otthonok. Kecskemét, 1992. 30 p. Hétvégi házak vidéken: sűrűséget és eloszlást becslő modell vázolása. A piac jelenlegi kiterjedése. A nyaralók iránti keresletet befolyásoló erők. Nyaralók vidéken. A második otthon Franciaországban. Nyaralófejlesztési minták, nyaralószerzés francia példái.

81

IX. kötet. Pálné Kovács Ilona (Témavezető): Az Alföld önkormányzat struktúrája és a területfejlesztés összefüggései. Írták: László M., Pálné Kovács I., Szoboszlai Zs. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1992. 105 p., ill., (táblázatok) A kutatás célja: Az Alföldön működő önkormányzatok, igazgatási szervezetek elemzései, javaslatok a régió fejlesztésének irányítási, szervezeti megoldásaira. Empirikus tapasztalatok összegzése az irányítás területi modelljének továbbfejlesztése szempontjából. Közigazgatás és területfejlesztés az Alföldön, önkormányzatok integrációs gyakorlata. A gazdálkodás jellemzői. Előtanulmányok

82

László Mária: Az önkormányzatok gazdasági jellemzői az Alföldön különböző önkormányzati típusok alapján. Kecskemét, 1992. [69] p. A gazdálkodás néhány kérdése az önkormányzati vezetők véleménye alapján. A központi és a helyi költségvetés kapcsolata. Az Alföld a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok viszonyrendszerében – megyei példák alapján. A települések finanszírozásának kérdései.

83

Pálné Kovács Ilona: Az Alföld összefüggései. Kecskemét, 1992. 32 p.

fejlesztési

programjának

irányítási

Területi, fejlesztési program alapelvei, összhangja az Alföld közigazgatási helyzetével. A projekt központi irányításának megoldási lehetőségei, regionális, megyei illetve helyi irányítási összefüggései.

84

Pálné Kovács Ilona: Közigazgatás és területfejlesztés az Alföldön. Kecskemét, 1992. 32 p. A tanulmány születésének időszakában a közigazgatás-szervezési folyamat a kezdeteknél tartott. Az átmeneti periódus sajátosságai a megyei önkormányzatok működésében, ezek területi kapcsolatrendszerében. Az Alföld dekoncentrált szerveinek szerepe a területfejlesztésben.

85

Szoboszlai Zsolt: Az önkormányzatok integrációs gyakorlata az Alföldön. Kecskemét, 1992. [62] p. A települési önkormányzatok. Az alföldi városok közigazgatási szerkezete. A középszint és a megye. Az Alföld önkormányzati társulásairól. Önkormányzati szövetségek. Az integráció néhány feltétele és lehetősége.

27

86

X. kötet. Illés Iván(Témavezető): Az Alföld hosszú távú területfejlesztési és tájhasznosítási koncepciója (Tervezet). (Belső munkaanyag, felhasználásra került a XIII. kötetben). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1993. 142 p. Hosszú távúnak tekintett folyamatok, feladatok meghatározása (népesedés, a társadalmi és települési struktúra problémái, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés stratégiája, a területfelhasználás és az infrastruktúra-fejlesztés). Prognózisok, a hosszú távú stratégia alapelvei, a hosszú távú fejlesztés feladatai. Vitaanyag.

87

XI. kötet. Illés Iván(Témavezető): Az Alföld rövid távú területfejlesztési koncepciója (Tervezet). (Belső munkaanyag, felhasználásra került a XIII. kötetben). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1993. 97 p. A hosszú távú koncepciót elősegítő és meghatározó rövid távú koncepció, amely gazdaságcentrikus, és a területfejlesztést helyezi előtérbe. A program megvalósításához szükséges szabályozási módosítások, kialakítandó irányítási rendszer, elvégzendő kutatási feladatok megfogalmazása.

88

XII. kötet. Csatári Bálint–Beluszky Pál(Témavezetők, szerzők): Az Alföld kistérségei. (Tervezet). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1993. [68] p. ill. A területi egységek kijelölésének módszertani kérdései. Az Alföld területi egységei elhatárolásának szempontjai. Kistérségek és középfokú egységek. Az egyes területi egységek rövid jellemzése, a "tájgazdálkodás" és a területfejlesztés legfontosabb feladatai.

88/1 89

Csatári Bálint: Az Alföld Program kistérségi összefüggései. = Déli Utakon, 2. 1994. 4. 13-16. p.

XIII. kötet. Illés Iván(Témavezető, szerző): Az Alföld fejlesztési koncepciója. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, 1993. [215] p., ill. (térképek, táblázatok) Az Alföld hosszú távú fejlesztési stratégiájának alapcéljai: az Alföld 'másságának' megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a belső adottságoknak és a nemzetközi versenyképességi feltételeknek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása, az Alföld, de különösen egyes térségei akut szociális és gazdasági válságproblémáinak megoldása. A hosszú távú koncepció megalapozását szolgáló hosszú távú prognózisok. Az Alföld-fejlesztés stratégiai feladatai, a megvalósítást elősegítő gazdasági eszközrendszer. A program irányítási összefüggései. Az Alföld Program megvalósításához szükséges további kutatási feladatok. A hosszú távú koncepcióból fakadó rövidebb távú feladatok. Publikáció

89/1

Csatári Bálint: Az Alföld helyzete és perspektívái. Alföld kutatási program 1991–1994. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1995. 99 p. (A Nagyalföld Alapítvány kötetei, 4.).

89/2

Csatári Bálint: The Great Hungarian Plain, lowland of Central Europe and its settlements. Supplement of National Report of Republic Hungary for the UN Conference of Human Settlements (Habitat II.). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 16 p. Társszerző: Rakonczai J.

89/3

Csatári Bálint: A Nagyalföld, Közép-Európa síksága és települései: függelék a Magyar Köztársaság nemzeti dokumentumaihoz az ENSZ Emberi települések (Habitat II.) c. világkonferenciájára. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 16 p. Társszerző: Rakonczai J.

28

89/4

Csatári Bálint: Az Alföld fejlesztésének lehetőségei és korlátai. = Társadalmi Szemle, 48. 1993. 11. 35–44. p.

89/5

Csatári Bálint: Az alföldi falusi önkormányzatok önképe. In: Kiút a válságból. II. falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1993. 179–183. p.

89/6

Csatári Bálint: Az Alföld tünetcsoport újraéledése 1990-1994. Az Alföld kutatási program alapján a régió fejlesztésére megfogalmazott ajánlások. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 1-12, 151-164. p.

89/7

Csatári Bálint: Egy alföldi falu - Tiszasas a rendszerváltozásban. = A Falu, 1994. 4. 49-54. p.

89/8

Csatári Bálint: Az Alföld-problematika fő kérdései, a regionális fejlődés esélyei és korlátai. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföldkongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 79-83. p.

89/9

Csatári Bálint: A magyar faluhálózat állapotrajza ás a jövő lehetőségei. = "AGRO-21" füzetek, 1994. 4. 3 - 18. p.

89/10

Csatári Bálint: Párhuzamok a klebelsbergi és a mai Alföld programok között. In: Gróf Klebelberg Kuno emlékezete 1994. Szerk.: Klebelberg É. Budapest: Klebelsberg Kuno Alapítvány, 1994. 48-55. p.

89/11

Csatári Bálint: The possibility and restrictions of the regional development of the Great Hungarian Plain. In: European challenges and Hungarian responses in regional policy. Ed.: Hajdú, Z., Horváth, Gy. Pécs: Centre for Regional Studies, 1994. 227-235. p.

89/12

Csatári Bálint: Az agrárgazdaság jövőképe és a faluhálózat. = AGRO21 füzetek, 1995. 10. 73-74. p.

89/13

Csatári Bálint: Előszó. In: Ezer írás az Alföldről. Válogatott bibliográfia. Szerk.: Lisztes L. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1995. 3-4. p. (A Nagyalföld Alapítvány kötetei, 5.).

89/14

Csatári Bálint: The new possibilities of regional development on the Great Hungarian Plain. In: Some new aspects of regional planning in Poland and Hungary: Proceedings of the 8th Polish-Hungarian Seminar. Eds.: Miros, K., Duró, A.. Warszawa: Institut of Geography and Spatial Organization Polish Academy of Sciences, 1995. 21-31. p.

89/15

Csatári Bálint: A regionalizmus és az Alföld-problematika új súlyponti kérdései. In: Tér és társadalom. Szolnoki Nyári Egyetemen elhangzott előadások: 1994. június 20-24. Szerk.: Szoboszlai Zs. Szolnok: Juss Alapítvány, MTA RKK ATI Társadalomkutató Csoport, 1995. 114-116. p.

89/16

Csatári Bálint: A special regional environmental-social conflict on the Great Hungarian Plain. = Geographica Polonica, 64. 1995. 1. 167-176. p.

89/17

Csatári Bálint: Új települési és társadalmi folyamatok az Alföldön. In: Az újrapolgárosodó Alföld. Szerk.: Baukó T., Markó I.. Gyula: 29

Békéscsaba: Nagyatádi Szabó István Alapítvány, MTA RKK ATI, 1995. 16-20. p. 89/18

Csatári Bálint: A Dél-Alföld "mássága". In: Húszévesek. A Magyar Televízió Rt Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdióinak jubileumi kiadványa. Szerk.: Békés S., Bubryák I. Pécs: Szeged: MTV Rt, 1996. 31-32. p.

89/19

Csatári Bálint: Szellemi műhelyek, kutatás-fejlesztési feladatok az Alföldön. In: A mi Alföldünk. Szerk.: Rakonczai J., Szabó F. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 215-219. p.

89/20

Csatári Bálint: El programa "ALFÖLD": un proyecto experimental de desarrollo regional en Hungría. In: Autonomías y desarrollo. III. Seminario hispano - húngaro sobre desequilibrios regionales. Győr Kecskemét, 19-24 de abril de 1993. Coord.: Szörényiné Kukorelli, I., Sánchez, J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 125-140. p.

89/21

Csatári Bálint: The rural transformation in Hungary. In: Papers of the Symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of EastCentral Europe" Pécs - Kecskemét, 2-6. 6. 1992. Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies, 1997. 231-236. p.

89/22

Csatári Bálint: Egy területfejlesztési projektkísérlet Magyarországon: Az Alföldprogram. In: Önkormányzatok és a területfejlesztés. III. magyar - spanyol szeminárium. Győr - Kecskemét, 1993. április 1924. Szerk.: Szörényiné Kukorelli I., Sánchez, J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 39-52. p.

89/23

Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld-kutatási program és a kutatás dokumentumai. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 160-164. p.

89/24

Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld-program tudományos megalapozása. = Vízügyi Közlemények, 75. 1993. 4. 434-435. p.

89/25

Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld regionális fejlesztése új pályára állításának esélyei. In: Magyarország a XXI. század küszöbén. IV. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai, Budapest, 1993. október 8-10. Szerk.: Gidai E. [et al.] Budapest: Társadalomkutató és Előrejelző Intézet, 1994. 679-867. p.

Ismeretterjesztés

89/26

Csatári Bálint: Merre tart az Alföld? december 12. 5. p.

= Jászkun Krónika, 1995.

89/27

Csatári Bálint: Riadt tunyaságból biztató jövőbe! = Szabad Föld, 51. 1995. 40. 5. p. Interjú.

Előtanulmányok

90

A I-IX. elemző-feltáró kötetek összefoglalói (az előtanulmányok alapján) Kecskemét, 1992. [191] p. A Alföld-kutatás témaköreiben született kutatási jelentések (népesség és társadalom, környezeti állapot, gazdaság, agrárium-élelmiszeripar, területhasznosítás,

30

településrendszer, tömörítvényei.

91

infrastruktúra,

turizmus,

önkormányzatok)

eredményeinek

Csatári Bálint–Illés Iván: Az Alföld-fejlesztés (előzetes) tézisei. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1993. [36] p., ill. Az Alföld I. Kutatási Program kutatási alapvetése, céljai. Publikáció

91/1

Csatári Bálint: A területfejlesztésről és az Alföld-programról. = Comitatus, 2. 1992. 10. 19– 22. p.

91/2

Csatári Bálint: Az Alföld kutatási programról. = Alföldi Tanulmányok, 15. (1993). 7–11. p.

91/3

Csatári Bálint: Az Alföldi Tudományos Intézet. = A Falu, 8. 1993. 1. 67-70. p.

Ismeretterjesztés

92

91/4

Csatári Bálint: Az Alföld intézete. = Kecskeméti Lapok, 1993. május 5. 11. p.

91/5

Csatári Bálint: Az Alföld ugye megmarad? = Magyar Hírlap, 1993. szeptember 30. 4. p. Interjú.

Nemes Nagy József: Az Alföld a hazai regionális gazdasági fejlődésben és a regionális politikában. Kecskemét, 1992. [29] p. Gazdasági folyamatok elemzése, az Alföld gazdaságának regionális fejlesztési kérdései, ezen belül társadalmi (települési, önkormányzati és egyéb) összefüggések. A regionális irányítás problémái, regionális politika, fejlesztési stratégiai alternatívák.

93

Ónodi Gábor: A falufejlesztés és falutervezés speciális igényei I. Kecskemét, 1992. [20] p., ill. A falvak mindegyikét érintő kérdések: Milyen jellegű belterületi fejlesztésekre van szükség? Mi történjen a belterületekhez kapcsolódó volt zártkerti övezettel? Milyen szerepet kaphatnak a tanyák? Hogyan lehet a tanyák intézményrendszerét megteremteni? Mi történjen a meglévő nagyüzemi mezőgazdasági létesítményekkel? Ipari, szolgáltató létesítmények telepíthetők-e külterületre? Hol legyenek a kártalanításra kijelölt területek? Milyen környezetvédelmi intézkedések szükségesek?

94

Rechnitzer János: Az innovációk által szabdalt Alföld. Kecskemét, 1992. [45] p., ill. (térképek) Az Alföld gazdasági aktivitásának vizsgálata a következő szempontok alapján: új gazdasági vállalkozások és szervezetek megjelenése, a piacérzékeny vegyes vállalatok főbb típusainak számbavétele, a privatizáció néhány eleme területi összefüggések felvázolásával.

95

Reischl Gábor: A falufejlesztés és falutervezés speciális igényei, lehetőségei és korlátai az Alföldön II. Kecskemét, 1992. 14 p. Általános helyzetértékelés. Az alföldi települések fejlesztését jelenleg befolyásoló történelmi tényezők, azok lehetőségei és veszélyei. A falufejlesztés feltétele, lehetősége és menete.

96

Zoltán Zoltán: Az új típusú kistérségi területfejlesztési beavatkozások lehetőségei és korlátai az Alföldön. Kecskemét, 1992. 32 p.

31

Az Alföld struktúra-váltási gondjainak történeti áttekintése. A szocialista területi tervezés és fejlesztés csődjének okai. Az időszerű területfejlesztési feladatok és ezek megoldásának nehézségei.

97

Csatári Bálint–Illés Iván: Az Alföld fejlesztési koncepciója. Tartalmi összefoglaló. Kecskemét, 1993. 24 p. A zárótanulmány legfontosabb alapcéljai, stratégiai irányelvei és az abban leírt, főbb javasolt feladatok összefoglaló áttekintése.

98

Csatári Bálint: Az Alföld I. Kutatási Program munkálatainak elvi és szervezeti felépítése, fontosabb fázisai, tanulságai. (A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium külön kérésére írt összefoglaló, bemutatva az OECD magyarországi regionális konferenciáján. Hortobágy, 1993. október). 7 p. Az előadás szövege.

Alföld II. Kutatási Program ’Magyarország az ezredfordulón’ Stratégiai kutatási programok. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. A regionális és a településfejlődés folyamatai Magyarországon. Programvezető: Dr. Enyedi György. Új területi, települési és társadalmi folyamatok az Alföldön. Az MTA Regionális Kutatások főigazgatója: Dr. Horváth Gyula. Készült a (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium) Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között kötött kutatásfejlesztési megállapodás támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetében (Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Szolnok) 1997 -1998 -1999-2000-ben. Programvezető: dr. Csatári Bálint Összefoglalók

99

Csatári Bálint: Az Alföld új területi, települési és társadalmi folyamatai (Kutatási tematika, hipotézisek, új stratégiai kutatási irányok). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1997. 16 p. Publikáció

99/1

Csatári Bálint: Az Alföld–kutatás fejlesztéséről. = Ezredforduló, 1997. 2. 24–26. p.

99/2

Csatári Bálint: Az átalakuló Alföldről és az újraindult kutatásokról. = A Falu, 13. 1998. 3. 53–58. p.

Ismeretterjesztés

99/3

Csatári Bálint: Alföldi kutatócsoport. = Pénz Piac, 8. 1997. 6. 24. p.

99/4

Csatári Bálint: "Előbb érnek össze a könyökök!". = Dél–Alföld, 3. 1997. 1. 1. p.

100 Csatári Bálint: Az Alföld Kutatási Program 2. részjelentése. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [26] p., ill.

32

Beszámoló a kutatási program I. ütemének állásáról.

101 Csatári Bálint: Az Alföld II. Kutatási Program II. ütemének tematikái. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. 23 p. A második ütem három fő kutatási iránya: fenntartható fejlődés alföldi specifikumai, sikeres alföldi települések rendszerváltozás utáni gazdasági, társadalmi, települési folyamatai, a régió gazdaságának és európai integrációjának jövőbe mutató tényezői.

102 Csatári Bálint–Szemenyei Gyula: Az Alföld Információs Rendszere (vázlat). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. 10 p. Az MTA RKK ATI számítógépes kísérletének célja, hogy egyetlen hívólapra gyűjtse össze mindazokat az információkat, amelyek az Alföldön, az Alföldről, a területi kutatásokhoz, a területi fejlesztésekhez elérhetők. Példák.

103 Csatári Bálint: Az Alföld II. Kutatási Program (1997-1999) összefoglaló zárójelentése. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 20 p. A kutatási téma bemutatása. Az 1997-1998-ban és 1999. elején elvégzett feladatok leírása, eredményei.

104 Csatári Bálint: Tájékoztató jelentés az MTA Alföldi Tudományos Intézet fejlesztési programjáról. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 31 p., ill. (térképek) Készült Dr. Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének 1999. március 31.-i kecskeméti látogatására. Az intézet fejlesztési programja 1998-2000, az Alföld II. Kutatási Program anyagi támogatásával. Publikáció

104/1

Csatári Bálint: Az Alföld tudományos műhelyei: elképzelések az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete fejlesztéséről. = Alföldi Tanulmányok, 16. (1997). 104–111. p.

105 Csatári Bálint: Tézisek az Alföldről. (Az Alföld II. Kutatási Program zárótanulmánya). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [20] p., ill. (térképek) Az Alföld II. Stratégiai Kutatási Program zárójelentése. A program keretében vizsgált problémák, eredmények összefoglaló jellegű leírása. Publikáció

105/1

Csatári Bálint: Az Alföld a XXI. század küszöbén. Előszó. Az új Alföld kutatási program főbb irányai és első eredményei. A tudományos koordináció szükségessége és lehetőségei az Alföldön. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. II. Alföld kongresszus. Szerk.: Baukó T. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 1999. 9–10., 45–62., 100–101. p.

106 Csatári Bálint(Összeáll.): Új területi, települési és társadalmi folyamatok az Alföldön (az Alföld II. Kutatási Program /1997-1999/ záró tanulmánykötete). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [220] p., ill. Az MTA Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatás a Magyar Tudományos Akadémián című sorozatban megjelenésre váró kötet első változata Publikáció

33

106/1

Csatári Bálint(Főszerk.): Alföldi Tanulmányok, 16. (1997). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1997. 124 p. Szerk.: Timár J., Rakonczai J.

106/2

Csatári Bálint(Főszerk.):Alföldi Tanulmányok, 17. (1998-1999). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1999. 185 p. Szerk.: Timár J., Rakonczai J.

106/3

Csatári Bálint(Főszerk.): Alföldi tanulmányok, 18. (2000-2001). Szerk: Timár J., Rakonczai J. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2001. 215 p.

106/4

Csatári Bálint: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója. Szerk.: Baranyi B. Debrecen: MTA RKK, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, 1998. 142 p. (Területfejlesztés, 8.). Társzerzők: Baranyi B., Csordás L., Süli-Zakar I.

106/5

Csatári Bálint(Témavezető: Bács-Kiskun megye komplex tervének területrendezési terve (Térségi szerkezeti terv + szabályozási irányelvek). Budapest-Kecskemét: VÁTI Kht., MTA RKK, 1999. 126 p. Társtémavezető: Zala Gy.

106/6

Csatári Bálint: Bács-Kiskun megye jövőképe. Az 1997-ben induló megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók előkészítéséhez. = Comitatus, 7. 1997. 11. 47–52. p.

106/7

Csatári Bálint: Töprengő előszó a megújuló Alföldi tanulmányok elé. = Alföldi Tanulmányok, 16. (1997). 3-6. p.

106/8

Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk. Kovács F., Kovács J. Budapest: MTA, 1999. 43-47. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Az agrártermelés tudományos alapozása).

106/9

Csatári Bálint: Az Alföld makroregionális fejlesztése, a régió másságai és jövőjének lehetséges forgatókönyvei. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A. Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 105–118. p.

106/10 Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, 14. 1999. 4. 45–52. p. 106/11 Csatári Bálint: Alföld. Új alternatívák. = Ezredforduló, 2000. 2. 9-15. p. 106/12 Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. = Tiszatáj, 54. 2000. 6. 34-43. p. 106/13 Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. In: "Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? Ezredvégi kérdések a Tiszatájban. Szerk.: Olasz S. Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2000. 351359. p. 106/14 Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. = Alföldi Tanulmányok, 18. (2000-2001). 44-63. p.

34

Ismeretterjesztés

106/15 Csatári Bálint: Mi lesz veled, tanyavilág? A kutatók optimisták - és az érdekeltek? Beszélgetés Csatári Bálint geográfussal. = Felső-Bácska, 1999. november 19. 1, 5. p. Interjú. 106/16 Csatári Bálint: A regionális fejlődés lehetőségei. Az Európai Unió léptékeinek megfelelően. = Petőfi Népe, 1999. február 25. 3. p. Interjú. 106/17 Csatári Bálint: Régiós szakadékok az Alföldön. = Népszabadság, 1999. május 18. 8. p. Interjú. 107 T. Gémes Tünde(Összeáll.): Az Alföld I. és II. Kutatási Programok teljes bibliográfiája. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 98 p. A kutatási jelentések bibliográfiája, tartalomjegyzékek, válogatás a kapcsolódó publikációk közül. I. altéma: Hosszú távú környezeti trendek és új konfliktusok Témavezető: Nagy I. Imre

108 Nagy Imre: Az alföldi településátalakulás Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. 26 p., ill.

környezet-ökológiai

tendenciái

A települések ökológiai környezetének változási tendenciái, 1993-1998. A környezet-ökológiai tényezők minősége. A település-környezet regionális értékelése. Az alföldi településtípusok környezet-ökológiai összehasonlító elemzése.

109 Nagy Imre: Az alföldi települések környezetminősítése. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1997. 27 p., ill. Az alföldi települések környezetminősítésének módszertana (környezet-egészségügyi GIS) mint a települések fenntartható humánökológiai fejlesztési stratégiájának alapja.

110 Rácz Lajos: Az Alföld hosszú távú ökológiai folyamatai. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [97] p., ill. (táblázatok) Környezet-ökológiai kutatás. Az Alföld történeti-ökológiai adatbázis kialakítása, adatgyűjtés és feldolgozás módszertana. Történeti ökológiai folyamatok, a természeti környezet és a társadalom kapcsolata.

111 Rácz Lajos: Az Alföld hosszú távú ökológiai folyamatai (összefoglaló). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. 31 p., ill. A kutatás tartalmi összegzése, következtetések.

112 Rácz Lajos: Az Alföld éghajlatváltozásának hosszú távú trendjei. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. 40 p., ill. Az éghajlati kutatás forrásai, feldolgozásuk módszere. Éghajlattörténeti korszakok vizsgálata. Publikáció

112/1

Rácz Lajos: Climate History of Hungary Since 16th Century: Past Present and Future. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 160 p. (Discussion Papers, 28.).

35

112/2

Rácz Lajos [et al.]: Daily weather observation in the 16th century. Documentary evidence and indices of the 16th century. Seasonal temperature and precipitation fluctuations in selected parts of Europe during the 16th century. In: Climate History of the 16th Century. Eds.: Brázdil, R., Pfister, C. Climate Changes, Special issue, 1998. 23–31., 32–51., 105–127. p.

112/3

Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete a 16. századtól napjainkig. = Magyar Tudomány, 44. 1999. 9. 1127–1139. p.

II. altéma: A fenntartható vidék- és agrárfejlődés esélyei a régióban Témavezető: Baukó Tamás–Márton János

113 Baukó Tamás–Gurzó Imre–Márton János(szerk): Az Alföld-kutatások szinopszisa agrárgazdasági szemszögből. Az Alföld agrárvilágának átalakulása, a mezőgazdaság szerepe a régió vidékfejlesztésében. Szerzők: Baukó T., Csete L., Csordás L. Gurzó I., Hanyecz V., Kugler J., Márton J. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1998. 2 kötet. I. 85 p., ill. II. 118 p., ill. I. Az Alföld-kutatás szinopszisának főbb elemei – kiemelten az újabb agrárkutatások tükrében. Megrendelésre készült – nem publikált, vagy korlátozott számban kiadott tanulmányok és kötetek kritikai elemzése. Fontos, az Alföld-problematikához szorosan kapcsolódó tanulmányköteteről, tanulmányokról. II. Az Alföldet és egyes térségeit feldolgozó kötetek és tanulmányok markáns agrárvonásokkal. Gyűjteményes kötetek, periodikák elemzése. Kutatási terv.

114 Csordás László: A falusi turizmus helyzete Magyarországon és az Alföldön (összefoglaló és esettanulmányok). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [84] p., ill. (térképek) A falusi turizmus helye, szerepe, jellemzői, jelentősége. Esélyek a falusi turizmus támogatására: az OIH által kiírt 1991. évi pályázat, a támogatottak első felmérése. A falusi turizmussal foglalkozók jellemzői Békés megyében (esettanulmány). Publikáció

114/1

Csordás László: Falusi turizmus. In: Magyar falvak a szocializmus után. Főiskolai jegyzet. Szerk.: Hantó Zs. Szolnok, 1998. 173–206. p.

115 Csordás László: Változások az Alföld turizmusában. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 43 p., ill. (térképek) Megjegyzések a kereskedelmi szálláshelyek 1990. és 1997. évi forgalmi adatainak vizsgálata elé. Az Alföld helye az ország turizmusában, 1997-ben. Változások településtípusonként és települések szintjén, szállástípusonként, külföldi vendégek tekintetében. Turisztikai beruházások, projektek az Alföldön.

116 Márton János: Az Alföld agrárvilágának átalakulása (szinopszis). Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1997. 45 p. Az agrárfejlesztési stratégia tényezői az Alföldön. Az Európai Unió kihívásai és elvárásai az Alföld mezőgazdaságában. Az alföldi gazdasors, a részmunkaidős és a kisgazdaság. Vidékfejlesztő agrárszervezés. Az Európai Unió céljai és eszközei a rurális térségek fenntartható fejlődése érdekében

36

117 Márton János: Az Alföld agrárvilágának átalakulása (a mezőgazdaság szerepe a régió vidékfejlesztésében). Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. 38 p. A kutatás összefoglalója. EU-konform agrárgazdasági elemek. A mezőgazdaság relatív helyi jelentősége. A mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolata. Agrárkutatások szükségessége az Alföldön.

118 Márton János: Az Alföld és kistérségeinek differenciált fejlődése és fejlesztésének harmonizálása, agrárfejlesztési stratégia. Békéscsaba–Budapest: MTA RKK ATI, 1997. 45 p. I. Kutatási koncepciótervezet I. 45 p. II. Az Európai Uniós csatlakozás hatásai a fenntartható agrárfejlődésre az Alföldön. Kutatási koncepciótervezet II. Szerk.: Baukó T., Gurzó I. [77] p., ill. (térképek) I. A fejlesztési koncepció javaslatokat vázol fel: az alföldi táj sajátosságainak rehabilitációjára, a régió termőtalajainak, őshonos flórájának és faunájának megőrzésére, a hagyományos agrárkultúra modern újratermelésére, a településrendszer és - szerkezet építészeti és társadalmi értékeire figyelő gazdasági-társadalmi átalakulás szükségességére és megoldási módjaira. Az EU-integráció kihívásai az Alföld mezőgazdaságában. II. Az agrárfejlesztés stratégiai az Alföldön, fenntartható fejlődés, vidékfejlesztés, agrárszervezés.

119 Nagy Erika: A szolgáltató szektor új elemei az Alföldön. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. 19 p. A szektor szerkezeti és szervezeti sajátosságai az Alföldön. A szolgáltató centrumok– kereskedelem.

120 Nagy Gábor: Az Alföld gazdasági fejlődésének néhány vonása. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. 18 p. Vállalkozások, foglalkoztatás, termelés. Privatizáció és tőkevonzás, magánosítás. Külföldi érdekeltségű szervezetek. Gazdasági térkapcsolatok: megyeszékhelyek szervező szerepe, városváros hálózatok, falu-város irányú kötődések. Minőségbiztosítási rendszerek terjedése. Informatika az alföldi vállalkozásokban. Agrárkutatás–Turizmus (FVM–MTA Stratégiai Kutatások) Témavezető: Csordás László

121 Csordás László: Az 1992-ben turisztikai projekteket vállaló települések vizsgálata (esettanulmány és összefoglaló). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [38] p., ill. (térképek) Az Alföld-program elindítása (1992) óta, az akkor operatív programnak is tekinthető turizmusfejlesztési projektek (82 turisztikai jellegű projekt) megvalósulásának vizsgálata. Publikáció

121/1

Csordás László: A turisztikai projekteket tervező települések vizsgálata az Alföldön. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. II. Alföld kongresszus. Szerk.: Baukó T. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1999. 86–90. p.

122 Csordás László(Szerk.): A fenntartható turizmusfejlesztés alföldi (esettanulmányok és összefoglaló). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. =

példái

37

I. II. III. IV.

Martonné Erdős Katalin: Abádszalók, Debrecen, Vásárosnamény. [25], [35], [18] p. Gyöngyösiné Gácsi Ildikó: Gyomaendrőd, Tiszafüred. [21], [18] p. Novák Tibor: Hajdúszoboszló, Hortobágy. [23], 13] p. Martonné Erdős Katalin: Összefoglaló. [10] p.

Az egyes esettanulmányok azonos koncepció alapján készültek: Természeti, építészeti, néprajzi vonzerők, rekreációs lehetőségek, alapinfrastruktúra. Idegenforgalmi infrastruktúra kihasználtsága és fejlesztésük. Marketing. Turisztikai (vagy turizmusban érdekelt) szervezetekkel való kapcsolat, együttműködés. Vendégforgalom. A turizmus környezetre gyakorolt hatása, gazdasági és társadalmi hatások. A helyi lakosok véleménye a turizmus hatásairól. Jövőkép.

123 Csordás László: Az Északkelet-Alföld határmenti területeinek turizmusa (esettanulmány). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [64] p., ill. (táblázatok, térképek) A terület idegenforgalmi vonzereje, adottságai, különös tekintettek a határ menti területekre.

124 Csordás László: A második otthonok kialakulása, jellemzői és helyi hatásai az Alföldön. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [142] p., ill. (táblázatok, térképek) A második otthonok kialakulásának jellemzői. Üdülők, zártkertek. Üdülési térkapcsolatok. A szabadidő-lakások helyi hatásai. A második otthonok helyi és regionális hatásait felmérő kérdőív. Az üdülőhelyek térkapcsolati térképei megyénként, az üdülőtulajdonosokat "vonzó településekről", azaz "ahonnan felkeresnek egy-egy üdülőtelepet a tulajdonosok". Publikáció

124/1

Csordás László: Second homes in Hungary. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Proceedings of the 11th Polish– Hungarian Geographical Seminar (Mátraháza, Hungary 17–22 September, 1998). Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 145–160. p. (Discussion Papers/Special).

125 Csordás László: Változások az Alföld turizmusában (a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján)(esettanulmány és összefoglaló). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 29 p., ill. (térképek) Az Alföld turizmusa a statisztika tükrében, helye az ország turizmusában, 1997-ben. A rendszerváltás óta ható folyamatok és a régión belüli különbségek. Településtípusok szerinti változások. A mutatók szállástípusonkénti változása az Alföldön 1990 és 1997 között. Publikáció

125/1

Csordás László: Leisure time home and rural tourism as a part of alternative tourism and important factor of incoming tourism in Hungary. In: Conditions of the Foreign Tourism Development in Central and Eastern Europe. Ed.: Wyrzykowsky, J. Wrocław : Wrocław University Department of Regional and Tourism Geography, 1999. 11–29. p.

126 Csordás László: MTA–FVM–Agrárkutatás–Turizmus keretében eddig született kéziratok beszámoló jellegű összefoglalói. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 14 p. Kutatási jelentések tömörítvényei.

III. altéma: Az Alföld településhálózatának térszerkezete Témavezető: Timár Judit

38

127 Bajmócy Péter–Kiss János: Városi funkciójú központok és elméleti vonzáskörzeteik az Alföldön. Békéscsaba–Szeged: MTA RKK ATI, 1999. 21 p. A városi vonzáskörzetek elméleti vizsgálatának gravitációs analógián alapuló modellezése. A kapcsolatok feltárása és az empirikus eredményekkel való összevetése érdekében kialakított teoretikus vonzáskörzetek meghatározása. A vizsgálati kört 174 település jelentette, amely csoportot a hat alföldi megye valamennyi városa és községe, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megye települései és a Baranya megyei Homorúd alkotja.

128 Csatári Bálint–Beluszky Pál: Kísérleti számítások Magyarország és az Alföld új településtipológiájához. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [70] p., ill. (térképek) Faktor analízis az ország összes településére, Magyarország falvaira, városokra. Alföldi általános faktoranalízis, az Alföld falvai, városai.

129 Csatári Bálint: Vonzásviszonyok és térkapcsolatok Bács-Kiskun megyében (esettanulmány). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [31] p., ill. (térképek) A megye térkapcsolatainak néhány általános jellegzetessége. A térkapcsolati rendszerelemek. Konkrét analízisek: középiskolai vonzásviszonyok, egészségügy, áruházak és szakboltok vonzása, összevont vonzáskapcsolatok.

130 Kiss János: Vonzásviszonyok és térkapcsolatok Csongrád megyében (esettanulmány). Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1998. [55] p., ill. (térképek) A kérdőívezés nem terjedt ki Szegedre és Algyőre. A települések kapcsolatrendszere: Vonzástípusú kapcsolatok (adminisztratív, igazgatási körzetek, munkavállalással összefüggő kapcsolatok, kereskedelmi ellátás és pénzügy, oktatási, egészségügyi vonzás, közlekedési kapcsolatok). Alulról építkező, horizontális kapcsolatok, kistérségi szerveződések.

131 Kugler József: Vonzásviszonyok és térkapcsolatok Békés megyében (esettanulmány). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [42] p., ill. (térképek) A megyei térkapcsolatok jellegzetességei a kilencvenes években. Igazgatásiigazságszolgáltatási, középfokú oktatási, egészségügyi, pénzügyi szolgáltatási kapcsolatok, munkaerővonzás. Kistérségi szerveződések, önkormányzatok közötti kapcsolatok. Városcentrumok.

132 Süli-Zakar István: Vonzásviszonyok és térkapcsolatok Hajdú-Bihar megyében (esettanulmány). Debrecen: MTA RKK ATI, 1998. [48] p., ill. (térképek) Igazgatási-igazságszolgáltatási vonzásközpontok, vonzáskörzetek. Középfokú oktatási, egészségügyi vonzásközpontok-körzetek a megyében. Kiskereskedelem, munkaerővonzás, pénzügyi szolgáltatási hálózat, biztosítási, gazdasági, ipari szolgáltatási jellegű középfokú központok. Komplex középfokú vonzáskörzetek.

133 Süli-Zakar István: Vonzásviszonyok és térkapcsolatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (esettanulmány). Debrecen: MTA RKK ATI, 1998. [38] p., ill. (térképek) A Hajdú-Bihar megyei térkapcsolatokat (132) tárgyaló jelentéssel azonos szerkezettel elkészített tanulmány.

134 Timár Judit: Változó településkapcsolatok az Alföldön. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. 21 p. A városok az alföldi térfejlődés kulcsszereplői. Milyen alföldi jegyeket hordozva változtak a városok térkapcsolatai? Új város-vidék viszony kialakítása.

IV. altéma: Az alföldi társadalom innovativitása, megújulóképessége Témavezető: Szoboszlai Zsolt

39

135 Baranyi Béla: Új folyamatok és várható tendenciák az Alföld társadalmában. Adalékok a régió tásadalomföldrajzához). Debrecen: MTA RKK ATI, 1999. 31 p., ill. (táblázatok) Az Alföld társadalma, vagy ’alföldi társadalom’? A történelmi gyökerek, előzmények. A jelenkori társadalmi folyamatokat meghatározó feltételrendszer. Az Alföld társadalmának általános jellemzői. A polgárosodás esélyei a "paraszti polgárosodás" tükrében. A társadalomszerkezet új elemei, az átalakulási folyamatok tendenciái.

136 Hamar Anna–Murányi István–Szoboszlai Zsolt: Vállalkozók, értelmiségiek, fiatalok (az Alföld innovatív társadalmi csoportjai). Szolnok: MTA RKK ATI, 1999. 35 p. Az új iránt fogékony csoportok – vállalkozók, értelmiség, fiatalok – helyzete, lehetőségeinek fontossága, ezen csoportok belső szerkezetének vizsgálata. Az alföldi vállalkozók: a mikro- és egyéni vállalkozások erőforrásai. Az értelmiség a statisztika tükrében, migráció. Az értelmiség és a változások viszonya. Ifjúság: társadalomstatisztikai jellemzők, családi háttér, politikai szocializációs jellemzők. Az Európai Unióhoz való viszony: elvárások és vélemények

137 Szoboszlai Zsolt (Témavezető): Az alföldi társadalom innovatív csoportjai. Szerzők: Hamar A., Murányi I., Szoboszlai Zs. Szolnok: MTA RKK ATI, 1997. 108 p., ill. (táblázatok) Az Alföld vállalkozói: statisztikai áttekintés, társadalmi összetételük a 80-90-es években, erőforrások. Értelmiség: statisztika, rekrutáció, migráció, változások hatása, értékrend. Ifjúság: társadalomstatisztika, családi háttér, értéktudta, életmód, politikai szocializációs jellemzők, vélemények az Európai Unióról, vallásosság, magyarságtudat.

138 Szoboszlai Zsolt (Témavezető): Az alföldi társadalom innovatív csoportjai (összefoglaló). Szerzők: Hamar A., Murányi I., Szoboszlai Zs. Szolnok: MTA RKK ATI, 1997. 26 p. A kutatás (137) eredményeiről készített rövidített változat.

139 Szoboszlai Zsolt: Agrárátalakulás - társadalom átalakulás. Esettanulmány Pélyről. /Esettanulmány egy tiszamenti kisközség agrárviszonyainak és helyi társadalmának alakulásáról (1989-1998). A kutatás résztvevői: Bánlaky P., Szarvák T., Szoboszlai Zs., Szolnok: MTA RKK ATI, 1998. 27 p. Az esettanulmány egy (részben két, Pély és Tarnaszentmiklós) falu mindennapjainak mikrofolyamatairól. Előzmények: az 1990 előtti helyzet. Az agárviszonyok átalakulása és mai helyzete. Töredékek a helyi társadalom szerkezetének és működésének alakulásáról. Jövőkép: trendek és perspektívák.

V. altéma: Az Alföld határmenti térségeinek problémái Témavezető: Baranyi Béla

140 Baranyi Béla(Szerk.): Északkelet-Magyarország és a határok. (Északkelet-Alföld határmenti területeinek helyzete - a felzárkózás lehetőségei és esélyei). Debrecen: MTA RKK ATI, 1999. 2 kötet. Komplex vizsgálat az Északkelet-Alföld, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 119 települését magában foglaló határ menti sávjára, területeire-térségeire és településire vonatkozóan. Kiemelt cél: a határ menti peremterületek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának lehetőségei, az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó kihívások hatásainak regionális kutatási szintű áttekintése. 40

I. kötet. 268 p., ill. I.

Dancs László: Az északkelet-alföldi határszél kialakulása és néhány geográfiai jellemzője. 10-21. p., ill. (térképek) A terület geográfiai és térszerkezeti jellemzői. A hátrányos helyzet kialakulásának történeti-politikai okai, a rendszerváltozás következményei. A régió jelenlegi periférikus helyzete.

II.

Süli-Zakar István: A határmentiség az euroatlanti folyamatok tükrében, különös tekintettel a Kárpátok Eurorégió működési területére. 22-46. p., ill. A ’Határmentiség’ szerepe Magyarországon. A határ menti térségek regionális fejlődése, a keleti határszél történetileg kialakult hátrányos helyzetének összetevői. Az Alpok-Adria Munkaközösség Kárpátok Eurorégió számára adoptálható tapasztalatai. Magyarország alföldi területei a Kárpátok Eurorégióban. Az eurorégió földrajzi kiterjedése és feladatai, a területfejlesztésben betöltött szerepe.

III.

Csordás László: Területi különbségek az Északkelet-Alföld határ menti területein. 47-110. p., ill. (táblázatok, térképek) A vizsgált terület településeinek helyzete a megyék nem határ menti településeihez viszonyítva a KSH 1994 és 1997. évi adatai alapján: lakónépesség száma, 1000 lakosra jutó természetes szaporodás, vándorlás, kiskereskedelmi boltok, egyéni vállalkozások száma, jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma, az épített lakások aránya a lakásállományban, a közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások aránya, általános iskolások népességi aránya, az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem nagysága. A faktoranalízis eredményei.

IV.

Baranyi Béla–Mező Barna: A "periféria perifériáján" – egy kérdőíves vizsgálat eredményei és tanulságai. 111-165. p., ill. (táblázatok, térképek) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rurális, ’periféria-perifériája’ helyzetben lévő területeinek vizsgálata: népességmozgalom alakulása, foglalkoztatás-munkahelyek számának változása a mezőgazdaság szerepe, környezetvédelem. Interjúk a térség polgármestereivel.

V.

Grasselli Gábor: A határmentiség megyében. 166-171. p., ill. (táblázatok)

néhány

sajátossága

Hajdú-Bihar

A megye határ menti területeinek vizsgálata a települések csoportbontásában (határ mentiek összesen – határ menti községek – határ menti városok), a megyei adatok összehasonlításával, gazdaságfejlesztési mutatók alapján.

VI.

Nagy Imre: Adalékok Északkelet-Magyarország környezetállapot felméréséhez. 172-203. p., ill. (térképek)

határtérségének

A külpolitikai és gazdasági tényezők, mint a határrégiók környezet-állapotának tényezői. A határterület környezeti problémái. Természetföldrajzi sajátosságok. A környezetet ért káros hatások és a rehabilitációs folyamatok. Komádi – település-környezeti esettanulmány.

VII. Balcsók István: Sokasodó gondok és szerény esélyek az északkeleti határmente munkaerőpiacán. 204-268. p., ill. A munkanélküliség alakulása Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1992 és 1998 között. A munkaerőpiac főbb mutatói 1998. októberben. A periféria – a határ menti térségek munkaerő-piaci helyzetképének részletes áttekintése: munkanélküliség, az elhelyezkedés esélyei, a roma etnikum szerepe és lehetőségei. A vizsgált térség 11 munkaügyi körzetében kialakult foglalkoztatási helyzet helyi sajátosságai. A munkaerőpiaci viszonyok javításának lehetőségei és korlátai.

41

II. kötet. [210] p., ill. VIII. Kovács Csaba: Határmenti települések néhány népességföldrajzi sajátossága az Alföld északkeleti részén, különös tekintettel a cigány etnikum helyzetére. 269-284. p., ill. A JATE Gazdasági Földrajzi Tanszékének hallgatóinak felmérése a cigányság körében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye 88 településén, 1997-ben: demográfiai adatok, iskolai végzettség, foglalkoztatási helyzet, megélhetés.

IX. Mező Barna: A mezőgazdasági vállalkozások helyzete az Észak-Alföld határmenti településein. 285-328. p., ill. (táblázatok, térképek) Kérdőíves felmérés a gazdaság, kiemelten a mezőgazdaság helyzetelemzéséhez, határ menti területeken lévő településeken. Az egyes körzetek agráriumának megítélése a kérdőívekre érkezett válaszok alapján.

X.

Dancs László: Határon átnyúló kapcsolatok az Északkelet-Alföldön. 329-370. p., ill. (táblázatok térképek) A határok történelmi szerepe. Az intézményesített határon átnyúló kapcsolatok: megyei önkormányzatok és intézményei kapcsolatai. Társmegyei kapcsolatok. A települési önkormányzatok határon átnyúló törekvései. Kulturális, vallási és egyházi, gazdasági, interetnikus kapcsolatok. Programok kínálta lehetőségek: PHARE, CBC. A Kárpátok Eurorégió szerepe.

XI.

Csordás László: Az Északkelet-Alföld határmenti területeinek turizmusa. (Helyzetelemezés). 371-409. p., ill. (táblázatok, térképek) A turizmus vonzerői a határ mentén. A terület turizmusa a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján. A települések idegenforgalma kérdőíves felmérés válaszai értékelésével: férőhelyek, turisztikai bevételek, magánüdülők, rendezvények. A településekre gyakorolt hatások. Fejleszthető-fejlesztendő területek.

XII. Szarvák Tibor: Adaptációs perifériákon. 410-429. p., ill.

és

innovációs

lehetőségek

a

határmenti

A határ menti rurális térségek népességének felzárkózási és fejlődési esélyei Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A szociálpolitika megújítása: szociális földprogram. A résztvevők szociális viszonyai, munkaerő-piaci esélyei.

XIII. Molnár István: Globalizáció és regionális kölcsönhatások a bihari térség és a Bihari Vállalkozási Övezet szempontjából. 430-444. p. EU-modellek és folyamatok értékelése Hajdú-Bihar megye és a Bihari Vállalkozási Övezet szempontjából. Jelen gazdasági helyzet és a stratégia alapvetései. Fejlesztési programok, és azok végrehajtásának feltételei.

XIV. Baranyi Béla: A "Keleti kapuk" - vállalkozási övezetek a határmentén. 445460. p. A Bihar-Bihari Vállalkozási Övezet, minta magyar-román együttműködés bázisa. A versenyképes agrárgazdaság esélyei. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet.

XV. Baranyi Béla: Az Északkelet-Alföld határmenti területeinek stratégiai szempontú helyzetelemzése. (SWOT-analízis). 461-462. p. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határ menti területek SWOT analízise: erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek.

42

XVI. Baranyi Béla: A határmente fejlesztésének lehetséges irányai, kitörési pontok és a felzárkózás esélyei. 463-473. p. A térség fejlesztésének regionális összefüggései. Fejlesztési irányok: versenyképesség erősítése, kelet-nyugati közvetítő szerep erősítése, a meglévő tudásbázis piacgazdaságorientált minőségi fejlesztése, munkahelyteremtő beruházások, környezettudatos vidékfejlesztés, minőségi életfeltételek. A kitörés esélyei, gazdaság- és területfejlesztés – önkormányzati szerepvállalás. VI. altéma: Sikeres, megújulóképes városok és falvak az Alföldön Témavezető: Velkey Gábor–Timár Judit A 'Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Műhelytanulmányok' sorozat keretében kötet jelenik meg (2002) az alábbi tanulmányok alapján.

141 Baranyi Béla(témavezető, szerk.): Sikeres városok az Alföldön: Mátészalka gazdasági társadalmi fejlődésének tényezői és eredményei. Szerzők: Balcsók I., Baranyi B., Dancs L., Mező B. Debrecen: MTA RKK ATI, 1999. 88 p., ill. (táblázatok) A kutatási jelentés első változata. A sikeresség okait és tényezőit vizsgáló esettanulmány Mátészalkára és a város agglomerációs övezetében található két településre (Jármira és Ópályira) vonatkozó elemzések eredményei. Helyzetelemzés. Hogyan látják az érintett települések sikerességét az ott élők? Kérdőíves felmérés eredményei és tanulságai. A sikeresség esélyei perifériahelyzetben. Melléklet: Interjúk a települések önkormányzatainak vezetőivel, a gazdasági, társadalmi és művelődési élet szereplőivel.

142 Baranyi Béla (Témavezető): Várossiker és megújulás esélyei alföldi peremterületeken. Mátészalka (Jármi és Ópályi). Szerzők: Balcsók I., Baranyi B., Mező B. Debrecen: MTA RKK ATI, 2000. 48 p. A kutatási jelentés második változata, az interjúk közlése nélkül.

143 Baranyi Béla–Balcsók István: Mátészalka. Debrecen: MTA RKK ATI, 2002. 33 p. A kutatás eredményeinek összegzése, harmadik, kötetbe szerkesztett változat. Történelmi gyökerek – a városfejlődésének csomópontjai a kezdetektől a rendszerváltásig. Mátészalkán és vonzáskörzetében (Jármi és Ópályi) végzett kérdőíves vizsgálat értékelése. Gazdasági és társadalmi háttér: lakóhelyi környezet, életminőség, az önkormányzat és a helyi politika megítélése. Mátészalka térségi szerepköre.

144 Csatári Bálint: Az alföldi városok fejlődésének összetevői (adatok, tények, összefüggések). Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. [29] p., ill. (táblázatok, térképek) A település-átalakulási folyamatok főbb alapelemeinek és a vizsgálat mutatórendszerének áttekintése. A közelmúlt településátalakulásának általános jellegzetességei. A városok faktoranalízise.

145 Duró Annamária–Tóth Krisztina: Kalocsa. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. 22 p. A fejlődés településtörténeti szakaszai. Sikeresség a helyiek véleménye alapján. Gazdasági, társadalmi adottságok. Környezet megítélése. Önkormányzat, vezetők tevékenysége, külső kapcsolatok.

146 Duró Annamária–Tóth Krisztina: Kalocsa. Kecskemét-Budapest: MTA RKK ATI, 2002. 22 p. A kötetbe szerkesztett változat. A város fejlődésének főbb csomópontjai. A helyiek véleménye a sikerességről az interjúk alapján. Kistérségi feladatok. "Periférián az ország közepén."

43

Gazdasági, társadalmi tényezők, környezet és életminőség. A helyi vezetők szerepe, a város külső kapcsolatrendszere.

147 Murányi István–Szoboszlai Zsolt: Sikeres városok, fejlett és leszakadó falvak az Alföldön. (Elemző, összegző tanulmány a VI. altémához). Címváltozat: Sikeres városok, magasan, illetve alacsonyan fejlett települések az Alföldön. (összegző zárójelentés). Szolnok: MTA RKK ATI, 1999. 65 p., ill. (táblázatok) A kutatási jelentés a Városkutatás altéma meghatározott kritériumrendszere alapján, a Szolnok városra vonatkozó következtetéseknek a mintában szereplő városok, Tószeg esetében a magasan fejlett községek, Besenyszög vizsgálatánál az alacsonyan fejlett községek egészére vonatkozó eredményekhez viszonyítva nyert eredményeket tartalmazza. Társadalmi-demográfiai jellemzők. Vélemények a lakóhelyről.

148 Nagy Gábor–Nagy Erika: Kihasználatlan tartalékok és részsikerek: örökölt és újkeletű konfliktusok és ellentmondások Szeged fejlődésében. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 2000. 44 p. Szeged fejlődésének csomópontjai, a város helyzetének és sikerességének megítélése. Gazdasági bázis, helyi társadalom, környezet, életminőség. Helyi politika, önkormányzat, siker. Szeged térségi hatása.

149 Szarvák Tibor: Települési stratégiák a kilencvenes években Szolnok, a jól fekvő megyeszékhely. Szolnok: MTA RKK ATI, 2000. 36 p. Szolnok fejlődésének csomópontjai. települési siker a múltban, a történelmi szerepek mai hatása. A sikeresség mai tényezői. Települési siker az Interneten és a helyi sajtóban. Gazdasági, társadalmi tényezők, környezet, életminőség. A helyi vezetők, önkormányzat tevékenységének értékelése. Külső kapcsolatrendszer.

150 Velkey Gábor: Sikeres, megújuló települések az Alföldön. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1998. 21 p. Az empirikus kutatás kérdőíve.

151 Velkey Gábor: Megújuló képesség, siker Gyula és környéke szemszögéből. (Elszalasztott lehetőségek, vagy irreális elvárások). Békéscsaba: MTA RKK ATI, 2000. 17 p. Sikeresség-értelmezések a gyulai vizsgálatok alapján. A történelmi hagyomány szerepe. A polgári hagyomány, az értelmiségi jelleg és az idegenforgalom sajátos együtthatása Gyula helyi társadalmában a rendszerváltozás időszakában. Önkormányzati konfliktusok. A környező települések véleménye, Gyula város hatása. VII. altéma: Az új európai területfejlesztési perspektívák és az Alföld Témavezető: Csatári Bálint

152 Csatári Bálint: Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [21] p., ill. (térképek) Az Alföld "mássága". A területi struktúrák és a kohézió, mezőgazdasági politika, környezetpolitika. Az Európát átszelő hálózatok. Policentrikus városrendszer és egy új urbánusrurális viszony kialakítása. Az innováció szétterítése. Publikáció

152/1

Csatári Bálint: Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák. = Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1–19. p.

44

152/2

Csatári Bálint: Gondolatkísérletek az Alföldnek az új európai területfejlesztési perspektívákhoz illeszthetőségéről. = Debreceni Szemle, 4. 1998. 4. 654–662. p.

152/3

Csatári Bálint: Regionális "utak" Európába. = Európai Utas, 9. 1998. 2. 74–76. p.

152/4

Csatári Bálint: Some elements in the local dimension of territorial development in Hungary. In: Gleichwertige Lebensbedingungen in Mittelosteuropa – ein tragfähiges Konzept für die Raumordnung? Hrsg: Akademie für Raumforschung und Landesplanung. ARL, Hannover, 1999. 205–221. p. (Arbeitsmaterial, 253.).

152/5

Csatári Bálint: Alföld. Új alternatívák. = Ezredforduló. 2000. 2. 9-15. p.

152/6

Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. = Tiszatáj, 54. 2000. 6. 34-43. p.

152/7

Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. In: "Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? Ezredvégi kérdések a Tiszatájban. Szerk. Olasz S. Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2000. 351359. p.

152/8

Csatári Bálint: Lesznek-e az Alföldnek Münchhausenjei? In: "Jászkunságban születtem…" Szerk.: Tál G. Szolnok: MTA JászNagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testület, 2000. 35-42. p. (Jászkunsági füzetek, 14.).

Ismeretterjesztés

152/9

Csatári Bálint: A regionális fejlődés lehetőségei. Az Európai Unió léptékeinek megfelelően. = Petőfi Népe, 1999. február 25. 3. p. Interjú.

152/10 Csatári Bálint: Régiós szakadékok az Alföldön. = Népszabadság, 1999. május 18. 8. p. Interjú. A 'Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatósok a Magyar Tudományos Akadémián IV. A területfejlesztési program tudományos megalapozása' sorozat keretében megjelenő Új területi folyamatok az Alföldön című tanulmánykötet, Szerk.: Glatz F., Programvezető: Enyedi Gy., Csatári B., Összeállította: Csatári B., Timár J. Budapest: MTA, (2002) kéziratai a tartalomjegyzék sorrendjében

153 Baranyi Béla: Új folyamatok és várható tendenciák az Alföld társadalmában. (Adalékok a régió társadalomföldrajzához). Debrecen: MTA RKK ATI, 1999. [36] p., ill. (táblázatok) A tanulmány (135) kötetbe szerkesztett változata. Társadalmi problematika és az Alföld-kutatás. A történelmi múltban gyökerező sajátosságok. A társadalmi folyamatokat meghatározó feltételrendszer. Az Alföld társadalmának általános jellemzői. A paraszti polgárosodás esélyei "agrárrégióban". A társadalomszerkezet új elemei, az átalakulási folyamatok tendenciái

154 Szoboszlai Zsolt: A lokális és térségi identitás néhány jellemzője. Szolnok: MTA RKK ATI, 1999. 24 p., ill.

45

A táji-területi identitás három konkrét, földrajzi téregysége: kistérség, megye, régió. A tanulmány a térségi identitás vázlatos ismertetése mellett, az Alföld II. Kutatási Program településeire koncentráló kutatásnak megfelelően, alföldi, elsősorban dél-alföldi települések csoportjai szerint mutatja be a lakossági attitüdöket, helyi tendenciáit.

155 Nagy Gábor: Az Alföld gazdasági fejlődésének néhány vonása. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. [46] p., ill. (táblázatok, térképek) A tanulmány (120) kötetbe szerkesztett változata. A hosszú távú iparfejlesztés és a területfejlesztés egymáshoz való viszonyának vizsgálata, a globalizáció várható hatásai, a megváltozó regionális munkamegosztás hatása a régió fejlődésére, az információ szerepe a gazdaság megújulásában. A gazdasági szerkezet változása, vállalkozók, termelés és termelékenység. Magánosítás, külső tőkeforrások, térkapcsolatok. Az EU-csatlakozás követelményeihez való alkalmazkodás, információs hálózatok szerepe.

156 Nagy Erika: A szolgáltató szektor új elemei az Alföldön. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. [33] p., ill. (térképek) A tanulmány (119) kötetbe szerkesztett változata. Melyek az Alföld szolgáltató szektorának szerkezeti és szervezeti sajátosságai? Ezek hogyan segítik vagy gátolják a gazdaság átalakulását? A vizsgálatok a városokra, és a szolgáltató szektor csomópontjaira irányultak, de a következtetések minden településre általánosíthatóak. A szolgáltató centrumok az Alföldön.

157 Kiss János Péter: Az elérhetőségi viszonyok és a közlekedés változó szerepe az alföldi települések fejlődésében (1989-1999). Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. [41] p., ill. (táblázatok, térképek) A gazdaság- és közlekedésszerkezeti átalakulás általános hatásai. A közlekedés-elérhetőségi viszonyok települési differenciái az ezredfordulón. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének legfontosabb kérdései az alföldi települések számára

158 Timár Judit: Változó településkapcsolatok az Alföldön. Békéscsaba: MTA RKK ATI, 1999. [32] p., ill. (térképek) A tanulmány (134) kötetbe szerkesztett változata. A városok az alföldi térfejlődés kulcsszereplői. Milyen alföldi jegyeket hordozva változtak az átmenet éveiben a régió településeinek, különösen városainak térkapcsolatai? A kapcsolatok mennyiben szolgálják a kiegyensúlyozottabb, többközpontú városrendszer és egy új város-vidék viszony kialakítását? Város-előváros kapcsolatok – szuburbanizáció. Város-város, város-falu kapcsolatok. Területfejlesztési együttműködések – kistérségi szerveződések. A hálózatépítés esélyei.

159 Csatári Bálint: Az új területfejlesztési perspektívák lehetséges adaptációja az Alföldre. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [17] p., ill. (táblázatok, térképek) A tanulmány (152) kötetbe szerkesztett változata. Milyen lehetőségei és korlátai vannak az Alföldnek, mint regionális fejlesztési egységnek? Az Alföld régió faktoranalízisekkel bizonyított "mássága". A területi struktúrák és a kohézió az Alföldön. A közös mezőgazdasági politika, környezetpolitika. Az Európát átszelő hálózatok. A kiegyensúlyozottabb, policentrikus városrendszer és egy új urbánus-rurális viszony kialakítása. Az innováció és a tudás térbeli szétterítése.

160 Csatári Bálint: Tézisek az Alföldről. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. [8] p. ill. (térképek) A tanulmány (107) kötetbe szerkesztett változata. Az Alföld II Program legfontosabb eredményeinek tömör összefoglalása: a környezeti kockázatok, a gazdaság és agrárium átalakulása, településhálózat és térszerkezet, társadalom, regionális fejlődés vizsgálatából levonható következtetések.

46

161 T. Gémes Tünde: Az Alföld II. kutatási program bibliográfiája. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999. 13 p. A (105) kézirat kötetbe szerkesztett változata.

Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program – 2000. Készült az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetében a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési osztályának megbízásából – széleskörű tudományos kooperációban, mintegy félszáz szakember és 120 egyetemi hallgató részvételével. Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója: Dr. Horváth Gyula. A megbízó képviselője: dr. Szendrőné dr. Font Erzsébet. A kutatás témavezetője: dr. Csatári Bálint. A program titkára: Gaborjákné dr. Vydareny Klára. A kutatás témavezetői: Dr. Mezősi Gábor. – vízrajzi altéma; Dr. Gallé László. – Dél-Tisza ökológia; dr. Bellon Tibor. – kultúrtáji értékek és hagyományos gazdálkodás; dr. Hanyecz Vince. – Dél-Tisza mezőgazdasága és erdőgazdálkodása; Szoboszlai Zsolt. – prominenciák (politikai vezetők, szakemberek) fejlesztési elképzeléseinek felmérése; dr. Fehér Alajos. – Közép-Tisza mezőgazdasága és erdőgazdálkodása, mezőgazdasági témák koordinációja; Dr. Kerényi Attila. – környezetvédelem; Dr. Szabó József. – Felső- és Közép -Tisza táji értékei; dr. Aradi Csaba. – Felső- és Közép-Tisza ökológia, természetvédelem; dr. Nagy Géza. – Felső-Tisza mezőgazdasága és erdőgazdálkodása. A kutatási programban részt vettek – az Oktatási Minisztérium külön támogatásával – a Szent István Egyetem 9 karának hallgatói és tanáraik, akik a Tisza-kollégium keretében 22 Közép-Tisza menti településen végeztek tervszerű terepmunkát és kérdőívezést. Előzetes jelentések

162 Gallé László(Témavezető): Előrehaladási jelentés a Tisza-vidék fejlesztési program 2000. Természetvédelmi és ökológiai (Kisköre-Szeged szakasz) részének teljesítéséről. Szeged: SZTE, 2000. [16] p., ill. (térképek) A kutatás elvégzendő feladatainak összegzése, beszámoló a részeredményekről.

163 Hanyecz Vince(Témavezető): Alsó-Tiszavidék. Agrár ágazat. Feladattitkár: Oraveczné Horváth A. Szerzők: Avasi Z., Gergely P.-né, Hanyecz V., Kovács T., Nagy L.-né, Parczen B., Szitó J., Szűcsné Péter J. Szarvas: Öntözési Kutató Intézet, 2000. 2 kötet. I Helyzetértékelés. 142 p., ill. II. A helyzetértékelő tanulmány mellékletei. [101] p., ill. (táblázatok) A terület lehatárolása statisztikai kistérségekre, településekre. Az Alsó-Tiszavidék természeti adottságai, talajviszonyok, művelési ágak megoszlása, növénytermesztés, állattartás, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, feldolgozó kapacitások, humán erőforrás, az Alsó-Tiszavidék ágazatának SWOT analízise.

164 Kerényi Attila(Témavezető): Környezetvédelmi Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék, 2000. 17 p.

alprogram.

Debrecen:

DTE

Kérdőíves (survey-típusú) lakossági környezetvédelmi orientáció-vizsgálat a Tisza mentén. A vizsgálat célja, módszere, eredményeinek értékelése.

165 Csatári Bálint: Adalékok a Tisza-vidék komplex fejlesztési programjához. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. 8 p. 47

A program előzetesen megfogalmazható elvei, problématerületei, eredményei, az előkészítő munkálatok során felmerülő fejlesztési ajánlások.

166 Bellon Tibor: A Tisza-vidék agrár-rehabilitációs programjának néprajzi alapjai és fejlesztési alapjai. Szeged: SZTE, 2000. 6 p. Hagyományos ártéri gazdálkodás történeti-néprajzi elemzése, mai tanulságai.

Részjelentések

167 Csatári Bálint: Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program 2000. Első részjelentés. Tisza Program Tanács külső tagjai: Font E., Nadabán J., Losonczi Z.-né, Márton J., Pálfai I., Iványosi-Szabó A., Csordás L., Laskai I.. Szerzők: Gaborjákné Vydareny K., Baranyi B., Nagy I. I., Szoboszlai Zs., Tóth K., Szarvák T., Kanalas I., T. Gémes T., Szemenyei Gy., Salánki Sz., Mezősi G., Gallé L., Bellon T., Kerényi A., Varga Z., Nagy G., Hanyecz V., Fehér A. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. [264] p., ill. (térképek) Tartalmi összefoglaló az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, az SZTE Természettudományi Kara, a DTE Természettudományi Kara és Agrártudományi Kara, az Öntözési Kutató Intézet, a SZIE, és a Lakiteleki Főiskola együttműködésével készülő program célkitűzéseiről, a kutatás tematikája, szervezeti keretei (Tisza Program Tanács). Altémák témavázlatai, előrehaladási jelentések, komplex kutatás - fejlesztési munka áttekintése, területi behatárolása (kistérségek, települések). A Tisza Kollégium szakmai programjának előkészítése. A Tisza-dokumentumár kezdeti jegyzéke. 168 Fehér Alajos(Szerk., összeáll.): Mezőgazdaság és erdészet. Helyzetértékelés. Második részjelentés. A kutatás résztvevői: Vízer Z.-né, Zörög Z. Altémafelelősök és teamvezetők: Nagy G., Fehér A., Hanyecz V. Áltémák közreműködői: Pető K., Sípos G., Béri B., Gonda I., Földi I., Szilágyi K., Baranyi B., Tóth S., Fadgyas K., Márkus J. A., Szitó J., Kovács T., Gergely P.-né, Nagy L.-né, Szűcsné Péter J., Avasi Z., Parczen B. Kecskemét-Kompolt: MTA RKK ATI Tisza Program Tanácsa, 2000. 177 p., ill. (táblázatok, térképek) A kutatás előzményei, módszertani kérdései. A középtájak (Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alsó-Tiszavidék) statisztikai vonzáskörzetei, és a kistérségek mezőgazdaságának helyzetértékelése.

169 Kanalas Imre: Alföldi Információs Rendszer 2000. Munkajelentés. Harmadik részjelentés. Szerzők: Szemenyei Gy., Salánki Sz., T. Gémes T. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. 25 p., ill. Az információs rendszer fejlesztési tematikája, területi szereplőinek címjegyzéke, a honlapokat tartalmazó adatbázis szerkezeti felépítése, részletes elemzése.

170 Szoboszlai Zsolt–Szarvák Tibor: Prominens személyiségek véleménye a Tisza-vidék fejlesztésekről. A Tisza-vidék fejlesztési program hangsúlyai az érintett prominenciák körében – háttértanulmány – Negyedik részjelentés. Szolnok: MTA RKK ATI, 2000. 82 p., ill. (táblázatok) A vizsgálat tapasztalatai, eredményei: területi kötődés, általános jellemzők értékelése, települések közötti összefogás, természet-, környezet-, tájvédelem, idegenforgalom, mezőgazdaság, közlekedés, kommunikáció, fejlesztési ajánlások értékelése. SWOT-analízis.

171 Kerényi Attila(Témavezető): A környezet állapota és védelme a Tisza menti településeken kérdőíves felmérések tükrében. Ötödik részjelentés. A kutatás 48

résztvevői: Szabó Gy., Fazekas I., Diebel A. Debrecen: DTE Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék, Geokörnyezet 98 Bt., 2000. 65 p., ill. A Tisza mentén elvégzett kérdőíves (survey-típusú) lakossági környezetvédelmi orientációvizsgálat során kapott eredmények értékelése. Az érintett települések környezetei állapota, az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenysége, feladatai.

172 Gallé László(Témavezető): Természetvédelmi és ökológiai alprogram a Tisza Kiskörétől délre eső szakaszára. Hatodik részjelentés. Összeáll.: Margóczi K. A kutatás résztvevői: Deák József Á., Dobrosi D., Györffy Gy., Jusztin I., Lőrincz I., Körmöczi L., Tajty L., Somodi I., Vajda Z.. Szeged: SZTE Ökológiai Tanszék, 2000. 48 p., ill. (térképek) Témakör vázlata, szakmai előzmények, adott kutatás tematikája, természetvédelmi-ökológiai helyzetértékelés. Fejlesztési prioritások, kapcsolódások a kutatás egyéb alprogramjaihoz. Természetvédelmi jövőkép, a kistérségek felé megfogalmazott javaslatok.

173 Kerényi Attila(Témavezető): Környezetvédelmi alprogram. Hetedik részjelentés. A kutatás résztvevői: Dinya Z., Lóki J., Szabó Gy., Juhászné Szlovák M., Fazekas I., Dankó J., Diebel A., Bukta B., Novák T., Szabó Sz., Szabó G., Farsang A., Szalma E., Balogh P. Debrecen: DTE Természettudományi Kar Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék, Geokörnyezet 98 Bt., 2000. 174 p., ill. (táblázatok, térképek) Kutatás célja, a Tisza-vidék környezeti állapota és annak változásai (levegő állapota, Tisza vízminősége, talajvíz-, talajminőség, űrfelvételek tájvédelmi szempontú értékelése). Kérdőíves környezetvédelmi vizsgálatok, az eredmények értékelése. A környezetvédelem stratégiája a Tisza mentén.

174 Hanyecz Vince (Témavezető): Alsó – Tisza-vidék. Az agrárágazat fejlesztési irányai. Nyolcadik részjelentés. Feladattitkár: Oraveczné Horváth A. A kutatás résztvevői: Avasi Z., Gergely P.-né, Hanyecz V., Kovács T., Nagy L.-né, Parczen B., Szitó J., Szűcsné Péter J. Szarvas: Öntözési Kutató Intézet, 2000. [100] p., ill. Előzmények, adott kutatás keretei. Struktúraváltás a területhasznosításban. Növénytermesztés, állattartás. Új termékpályák a mezőgazdaságban, termékek feldolgozottsági fokának növelése, integrációs struktúra fejlesztése. Jövőkép az agárágazat szemszögéből.

175 Fehér Alajos (Témavezető-koordinátor): Mezőgazdasági alprogram. Kilencedik részjelentés. A kutatás résztvevői: Nagy G., Pető K., Vinczeffy I., Kátai J., Béri B., Gonda I., Radóczi J., Földi I., Szilágyi K., Fehér A., Fadgyas K., Zörög Z., Vízer Z.-né, Hanyecz V., Avasi Z., Gergely P.-né, Kovács T., Nagy L.-né, Parczen B., Szitó J., Szűcsné Péter J.. Kompolt: Debrecen: Szarvas: SZIE Fleischmann Rudolf Mezőgazdasági Kutatóintézet, DTE Mezőgazdasági Kara, Szarvasi Öntözési Kutatóintézet, 2000. [68] p., ill. Helyzetértékelés, módszertani kérdések. Általános és stratégiai cél, fejlesztési prioritások, indoklásuk. Az érintett települési önkormányzatok véleménye a helyi mező- és erdőgazdaságról, ágazati struktúraváltás.

176 Bellon Tibor: Életmód a Tiszatájon. (A hagyományos gazdálkodási formák újjáélesztésének lehetőségei) Tizedik részjelentés. Szeged: SZTE, 2000. 63 p. Történeti, néprajzi vázlat. A fokgazdálkodás szerepe a halászatban. A pusztásodás és az árutermelő állattartás összefüggései az Alföldön. Vízi szállítás, haszonvételek, erdők, gyümölcsösök szerepe.

177 Kiss Attila–Tóth Krisztina: A Tisza menti települések és kistérségek komplex helyzetértékelése. Tizenegyedik részjelentés. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. [59] p., ill. (táblázatok, térképek) 49

A Tisza menti kistérségek települési terének sajátosságai statisztikai mutatók tükrében. Az érintett kistérségek összefoglaló helyzetértékelése.

178 Mezősi Gábor(Témavezető): A Tisza-vidék fejlesztését befolyásoló vízrajzi kockázatok, erőforrások és lehetőségek. Tizenkettedik részjelentés. A kutatás résztvevői: Barta K., Bódis K., Boga T. L., Kiss T., Kiss R., Mezősi G., Pálfai I., Rakonczai J., Szlávik L., Török I. Gy. Szeged: SZTE Természeti Földrajzi Tanszék, 2000. [122] p., ill. (táblázatok, térképek) Vízháztartás, árvízi kockázatok. A vízgazdálkodás minőségi és mennyiségi jellemzői a Tisza mentén, fejlesztést befolyásoló kockázatok. Szabályozási célú beavatkozások, víztározási kapacitások. A hullámtár komplex hasznosítása és annak vízvédelmi szempontjai.

179 Kabai Róbert(Témavezető): Tiszasas. (települési esettanulmány) Tizenharmadik részjelentés. A kutatás résztvevői: Berkes Cs., Levente D., Polák A., Puck M., Szikora B., Vrabély A. Lakitelek: Budapest: Tisza-kollégium, SZIE Tájvédelmi Tanszék, 2000. 12 p., ill. (térképek, fotók) A település térszerkezeti helyzete, természeti, települési adottságok, tájhasznosítás.

180 Csatári Bálint: Beszámoló jelentés (2.) Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program munkálatairól. Tizennegyedik részjelentés. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. [31] p. 2000. november végéig elvégzett munkálatok jegyzéke, elvégzendő feladatok. A mellékletben: kérdőívek, a Tisza-dokumentumtár aktuális listája.

181 Csordás László: Turisztikai alprogram a Tisza mentén. (Összefoglaló) Tizenötödik részjelentés. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. 22 p. A turizmus és az idegenforgalom helyzete a térségben, a turizmust gátló és veszélyeztető kérdések. Fejlesztési lehetőségek, prioritások megfogalmazása, indoklása, várható fejlesztési hatása, program-javaslatok. Kapcsolódás szükségessége más területekkel. A turizmus jövőképe a Tisza völgyben. Várható eredmények.

182 Szabó József(Témavezető): Természetvédelmi és ökológiai alprogram a Tiszának az országhatártól Kisköréig terjedő szakaszára. (előtanulmányok) Tizenhatodik részjelentés. A kutatás résztvevői: Patakné Félegyházi E., Tóth Cs. Debrecen: DTE Környezetvédelmi Központ, 2000. [161] p., ill. (térképek) Természetvédelmi értékek védelme, környezetvédelmi hasznosítás lehetőségei a jelzett területen. Az ökológiai sajátosságok a fejlesztési program szempontjából, a Felső-Tisza ökológiai állapota. Javaslatok a természetvédelem témakörében (kiemelten a vízterek vonatkozásában), a Tisza fejlődéstörténete és hasznosítási formái napjainkig.

183 Szabó József (Témavezető): Természetvédelmi és ökológiai alprogram a Tiszának az országhatártól Kisköréig terjedő szakaszára. (Összefoglaló) Tizenhetedik részjelentés. A kutatás résztvevői: Aradi Cs., Félegyházi E., Horváth B., Kiss B., Kovács B., Lakatos Gy., Nagy S., Szabó J., Tóth Cs., Varga Z. Debrecen: DTE Környezetvédelmi Központ, 2000. [27] p., ill. (térképek) A természetvédelem és ökológia helyzete, gazdasági kapcsolatai a térségben. Összefoglaló.

184 Fehér Alajos(Témavezető): A Tisza menti kistérségek részletes erdészeti statisztikai feltárása. Tizennyolcadik részjelentés. Kompolt: Regiocon Kft., 2000. [79] p., ill. (táblázatok) Adott témakörhöz kapcsolódó, kistérségekre vonatkozó statisztikai adatok.

50

185 Badinszki Nándor–Temesvári Péter: A Tisza dokumentumtár elemző feltárása. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. [105] p. A program során, 2000 nyaráig összegyűjtött dokumentumok tartalmi és formai elemzése.

Összefoglalók

186 Bellon Tibor: Életmód a Tiszatájon. Összegzés – tanulságokkal. Szeged: SZTE, 2001. [5] p. Történeti - néprajzi elemzés összefoglalója, fokgazdálkodás hagyományai, előnyei.

187 Kerényi Attila: A környezetvédelem stratégiája a Tisza mentén. Debrecen: DTE, 2000. [8] p. A környezetvédelem stratégiai feladatai a térségben, prioritások, a megvalósításhoz szükséges feltételrendszerre irányuló ajánlások.

188 Gallé László(Témavezető): A magyarországi Tisza-szakasz ártéri erdeinek vizsgálata Kisköre és Tiszasziget között. Készítette: Dobrosi D., Szabó G. Szeged: SZTE, 2000. [12] p., ill. Az erdők állapota, a természetszerű erdőkezelés legfontosabb teendői.

189 Gallé László(Témavezető): (A Tisza-menti kistérségek integrált és összehangolt vidékfejlesztési koncepciója és programjainak kidolgozása). Természetvédelmi és ökológiai alprogram a Tisza Kiskörétől délre eső szakaszára. Összefoglaló. Összeállította: Margóczi K. A kutatás résztevői: Deák J. Á., Dobrosi D., Györffy Gy., Jusztin I., Lőrincz I., Körmöczi L., Tajty L., Somodi I., Vajda Z.. Szeged: SZTE, 2000. 5 p. A természetvédelem és ökológia helye a Tisza-programban, helyzetértékelés, fejlesztési prioritások, természetvédelmi jövőkép.

190 Szabó József(Témavezető): (A Tisza-menti kistérségek integrált és összehangolt vidékfejlesztési koncepciója és programjainak kidolgozása). Természetvédelmi és ökológiai alprogram a Tisza országhatártól Kisköréig terjedő szakaszára. Készítette: Aradi Cs. Debrecen: DTE Környezetvédelmi Központ, 2000. 10 p. Helyzetértékelés, a természetvédelem és gazdálkodás kapcsolatai, fejlesztési lehetőségek. Turizmus - ökoturizmus. Természetvédelmi, ökológiai tennivalók.

191 Szarvák Tibor–Szoboszlai Zsolt: A Tisza-vidék fejlesztési program hangsúlyai az érintett prominenciák körében. Összefoglaló. Szolnok: MTA RKK ATI, 2000. 5 p. A három tervezési-statisztikai régió prominens személyiségeinek Tiszával kapcsolatos véleményéről készült kérdőíves felmérés legfontosabb eredményei.

192 Csatári Bálint: A Tisza – vidék fejlesztésének lehetséges közös megoldásai. Elmélet – gyakorlat – mentalitás. Előadás a 2001. február 1-i Tisza Konferenciára. Lakitelek, Népfőiskola. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 10 p. A Tisza terei, lehetséges fejlesztési prioritások, Tisza menti hálózatok fejlesztése. Az alföldi (tiszai) ember és környezete.

193 Csatári Bálint(Összeáll.): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Szerzők:

51

Gaborjákné Vydareny K., Kiss A., Kovács A. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 95 p., ill. (térképek, táblázatok) A kutatás célja, a vizsgált térség elhatárolása. Kulcsterületek adatai és tényei. A fejlesztés kulcsterületei: természetvédelem – ökológia, hidrológia, környezetvédelem, mezőgazdaság és erdészet, turizmus, térszerkezet – kistérségek. A Tisza-vidék fejlesztésének általános kérdései, tényezői, közös fejlesztési prioritások. Tisza-dokumentumtár bibliográfiája. Publikáció

193/1

Csatári Bálint (Összeáll.): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetõsége. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Fõosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatásfejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 104 p. Társszerzők: Gaborjákné Vydareny K., Kiss A., Kovács A.

193/2

Csatári Bálint (és munkacsoportja): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. = Ezredforduló, 2001. 2. 3–20. p.

193/3

Kiss Attila: A Tisza menti kisfalvak megújulási lehetőségei és feltételei. = A Falu, 16. 2001. 2. 55–65. p.

193/4

Kovács András Donát: A Dél-Tisza-völgy lakosságának környezeti tudata. = Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 161–179. p.

193/5

Kovács András Dontát: A Közép-Tisza menti települések lakosságának környezeti tudata. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 99. p.

Ismeretterjesztés

193/6

Csatári Bálint: A Tisza-program esélyei. = Népszabadság, 2000. december 15. 8. p. Interjú.

194 Gaborjákné Vydareny Klára(Témavezető): A Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program 2001. Mintaterület program. (Készült: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya megbízásából. A kutatás résztvevői: Gaborjákné Vydareny K., Kovács A. D., Salánki Sz., Temesvári P., Pálfai I., Frank Sz., Békési I., Boros E., Bíró Cs. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001-2002. [74] p., ill. (táblázatok, térképek) A Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program 2000. folytatásaként a VÁTI Kht. megbízást kapott a Tisza területrendezési tervének elkészítésére. A program sajátos fejlesztési igényű mintaterületek kijelölését és komplex fejlesztését vetette fel, ebben kapott feladat a Tiszazug mintaterület vizsgálata, az ATIVIZIG, KÖTIVIZIG, és a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársainak közreműködésével. Vízgazdálkodás, környezetvédelem, agrárgazdaság.

"Tisza Kollégium 2000" munkálatainak kéziratai A Szent István Egyetem, a Lakiteleki Népfőiskola és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete közös kutatási programja

195 A hídon túl miért nem? A zöldfolyosó tiszaugi szakasza. Készítette: Pécsi P., László Cs.. A kutatás résztvevői: Juhász M., Bálint J., Doktor T., Tolnai J., Fazekas J., Polló A., Holló M., Papp J. Tanácsadó: Csatári B. Bp.: SZIE

52

Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék, 2000. 22 p., ill. (fotók) Tiszaug környezeti állapotának, növényzetének, állatvilágának értékelése. A tiszaugi hídtól délre eső folyószakasz védettségre ajánlása.

196 Közös örökségünk: a Tisza és vidéke. Készítette: Bartos M. Gödöllő: SZIE, 2001. 20 p., ill. A Közép-Tisza vidék természeti értékeinek, állapotának ismertetése. A rendkívüli események hatása a Tiszára. A természetvédelem helyzete Rákóczifalván.

197 A vízi- és a gyógyturizmus helyzete és perspektívái Tiszakécskén. Készítette: Dobó A., Fekete A. Bp.: SZIE Tájépítészeti, -védelmi és fejlesztési Kar, 2000. 18 p., ill. (térképek, fotók) Turisztikai SWOT analízis, a vízi- és gyógyturizmus pozitív és negatív tendenciái.

198 Településfejlesztés Tiszakécskén tájépítész szemmel. Készítette: Fehér O., Kesselyák N. Bp.: SZIE Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék, 2000. [22] p., ill. (térképek, fotók) A település jellemzői a falusias és városias fejlesztés szempontjából. SWOT analízis. Az épített, természeti környezet, infrastruktúra, gazdaság, kulturális és szellemi élet.

199 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Csépa. Tisza Kollégium 2000. Készítette: Ivády K., Jóföldy T., Vasvári I. [Bp.]: Ybl Miklós Műszaki Főiskola, 2001. 16 p. A Tisza menti község jövője, betekintés a falu életébe.

200 Helyzetkép a falusi megélhetésről a mai Magyarországon. – CsongrádBokros városrész – Készítette: Kiss Cs. Gödöllő: SZIE Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2000. 7 p. Helyzetkép a településrészről, történelmi háttér, megélhetési lehetőségek.

201 Vidék – Falu – Város. Fejlesztési lehetőségek Tiszakécskén. Készítette: Kovács V., Németh Z. Bp.: SZIE Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék, 2000. 19 p., ill. (fotók) A település vizsgálata a vidékfejlesztés szempontjából, városi és falusi jelleg összehasonlítása. Idegenforgalom, ártéri gazdálkodás.

202 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. A Tiszasas községben végzett életmódvizsgálat és részleges szociológiai fölmérés eredményei. Készítette: Fodor Z., Almási Cs., Belényesi A., Mersich K., Szabó Cs. Gödöllő: SZIE Gödöllői Területi Iroda Környezetgazdálkodási Intézet, 2000. 29 p., ill. (térképek, fotók) Környezeti károk hatása, általános közérzet, közösségi élet jellemzői, a település jövőképe (társadalom, gazdaság, Tisza hatása).

203 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Tiszaalpár. Konzulens: Kabai R. Készítette: Illés I., Ottó Sz., Pentner G., Péchy V., Petrás R., Turák H. Bp.: SZIE Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 2001. [33] p., ill. (fotók, térképek) Történet, természeti, települési adottságok, tájhasználat, tiszai szennyezések hatása, jövőkép. Turisztikai fejlesztés, hagyományos gazdálkodás.

204 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Fejlődésantropológia: tervezett változás a Közép-Tisza vidékén. [Tiszakürt] Készítette: Antal Gy., Soós I., Járai E., Kövér 53

Sz., Madarász A., Sándor E., Somodi M. Jászberény: SZIE Jászberényi Főiskolai Kar, 2001. [48] p., ill. (fotók) Életmódvizsgálat és szociológiai felmérés eredményei. Tüszakürt története, jellemzése (infrastruktúra, ellátás, gazdaság, társadalmi megtartó képesség, demográfiai megújuló képesség, lakosság viszonya a Tiszához).

205 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Lakitelek. Készítette: Gecse M., Percze A., Balogh Zs., Gyói G., Hoffmann P., Ulbert P., Ujvári Zs. Gödöllő: SZIE Környezetgazdálkodási Intézet Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, 2000. 38 p., ill. (térképek. fotók) A település jellemzése (fekvése, történet, kultúra, mezőgazdaság). A Tőserdő növény-, és állatvilága, a folyó-völgy adottságai, hasznosítási (ártéri gazdálkodás) lehetőségei.

206 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Bokros. Készítette: Loksa G., Kiss Cs., Klenk B., Koncz E., Nyéki B., Szabó J. Gödöllő: SZIE, 2000. 18 p. Helyzetkép (társadalom, gazdaság, oktatás) Bokrosról. Ökoturizmus, a Tisza hatásai, értékei, fenntartható fejlődés gyakorlata a térségben.

207 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Rákóczifalva. Szerzők: Bartos M., Félegyházi Gy., Vass V., Völgyi Á., Kiszely A., Sinkovits R. Gödöllő: SZIE Környezetgazdálkodási Intézet Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Tisza Kollégium, 2000. 34 p., ill. (térképek, fotók) A fiatal település története, mai jellemzői (demográfia, gazdaság, ellátás, társadalmi megtartó képesség, Tisza hatása). SWOT analízis eredményei.

208 Rákócziújfalu (szociológiai felmérés) Csoportvezető tanár: Halász P.-né, Készítette: Bontovics E., Domokos E., Kardos E., Kiss K., Sárossy E., Hegyesi G., Kovács K., Megyesi T. Budapest: SZIE Kertészettudományi Kar, 2001. [50] p., ill. (térképek, fotók) Természeti adottságok, a falu története, mai képe (demográfia, eltartó -, ellátó -, társadalmi megtartó képesség, a település és a Tisza kapcsolata). Javaslatok a jövőre vonatkozóan. Kérdőíves felmérés következtetései.

209 Szociológiai felmérés Tiszaföldvár helyzetéről. Tiszaföldvári tábor 2000 tavaszán és őszén, Tiszaföldvár – Gödöllő. Csoportvezető: Judák E. Készítették: Csőke Sz., Kalocsán K., Nagy G., Kun Á., Szalóki T. Gödöllő: SZIE Gépészmérnöki Kar, 2000. 32 p., ill. (fotók) Településtörténet, mezőgazdaság, társadalmi megtartó képesség, gazdaság, ipar, kereskedelem. Erős vallási színezetű írás.

210 Beszámoló a Tisza Kollégium keretében Tiszainokán végzett munkáról. Készítette: Farkas G., Horváth L., Kisari S., Kollár G., Rozs A., Virág Cs. Budapest: SZIE, 2000. 16 p., ill. (fotók) A településen élők véleménye a folyó szennyeződéséről.

211 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Tiszajenő. Készítette: Nyerges Gy., Klubert B., Molnár Z., Nagy G., Keresztes R., Bíró P. Gyöngyös: SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 2000. 33 p., ill. (fotók) A település története. Mezőgazdaság, környezeti állapot, szociális helyzet, infrastruktúra. Jövőkép.

54

212 Múlt – jelen – jövő Tiszakécskén. Készítette: Dobó A., Fehér O., Fekete A., Kesselyák N., Kovács V., Németh Z. Budapest: SZIE Tájépítészeti, -védelmi és fejlesztési Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék, 2001. 23 p., ill. (fotók) Táj- és településtörténet. Az ott élők viszonya lakóhelyükhöz, a múltban és a jelenben. Helyzetkép.

213 Tiszakécske-Kerekdomb. Készítette: Bánhidy J., Liptovszky M., Reményi B., Szauer R., Váradi N. Budapest: SZIE Állatorvos-tudományi Kar, 2000. 28 p., ill. Településtörténet, adottságok, kapcsolat a Tiszával. Oktatás, környezetvédelem, gazdaság, idegenforgalom. Fejlődés akadályai, és lehetséges irányai.

214 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Tiszaug. Készítette: Pécsi P., László Cs., Fazekas Zs., Polló A., Holló M., Doktor T., Tolnai J., Papp J., Juhász M., Bálint J. Budapest: SZIE Kertészettudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék, 2001. 29 p., ill. (térképek, fotók) Társadalom, turizmus, infrastruktúra, kultúra, gazdaság, jövőkép. Élővilág: növényzet, állatvilág. A tiszai ártér állapota.

215 Múlt, jelen, jövő a Tisza mentén. Tiszavárkony 2001. Készítette: Bezzeg E., Bengyík A., Gurics Z., Székely J. R., Takács A., Vági A. R. Gyöngyös: SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 2001. 30 p., ill. (fotók) Mezőgazdaság, környezeti következményei.

állapot,

szociális

viszonyok.

A

cianid

szennyezés

Bács-Kiskun megye 216 Csatári Bálint–Enyedi György–Kecse Nagy László: A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). Kecskemét: MTA FKI Településkutató Csoportja, 1983. [137] p., ill. (térképek, táblázatok) A népességmegtartó képesség fogalma, tényezői, azok területi alakulása 1970-1980 között. Egyes települések fejlődési pályái, a helyi tanácsi vezetők elképzelése településük népességmegtartó képességéről. A fő probléma-területek elhatárolása, fejlesztési lehetőségeik. Publikáció

216/1

Csatári Bálint (Szerk.): Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1984. 322 p.

216/2

Csatári Bálint: Falvak. In: Bács-Kiskun megye gazdasági földrajza. Szerk.: Krajkó Gy. Kecskemét, 1984. 154-164. p.

216/3

Csatári Bálint: Kerekasztal beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről. = Forrás, 16. 1984. 11. 29-41. p.

216/4

Csatári Bálint: A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. In: Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1984. 11–68. p. Társszerzők: Enyedi Gy., Kecse-Nagy L.

216/5

Csatári Bálint: A településhálózat fejlesztésének kérdései. In: Településszerkezet és társadalmi mobilitás a Dél-Alföldön a

55

szocialista társadalom építésének időszakában. Szerk.: Hegyi A. Szeged, 1984. 51-64. p. 216/6

Csatári Bálint: Bács-Kiskun megyei Tudományos Szemle, 1985. 1. 18-19. p.

falvak

vizsgálatáról.

=

216/7

Csatári Bálint: Kerekasztal beszélgetés a Bács-Kiskun megyei új településekről. = Forrás, 17. 1985. 9. 51-58. p.

216/8

Csatári Bálint: Az aprófalu méretű csoportos települések néhány jellemzője Bács-Kiskun megyében. = Alföldi Tanulmányok, 10. (1986). 209–226. p. Társszerző: Sántha J.-né

216/9

Csatári Bálint: A községek népességmegtartó képességének fő tényezői az Alföldön. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák L., Selmeczi L. Nagykőrös: Arany J. Múzeun, 1986. 779-787. p.

216/10 Kovács Teréz: A tanyavilág társadalmi-gazdasági és életmódbeli változásai 1953-1983 között. Egy Becsén végzett felmérés alapján. = Létünk, 1986. 2. 216/11 Kovács Teréz: Egy falu társadalmának átalakulása Kerekegyháza példáján. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Nagykőrös: Arany J. Múzeum, 1986. 843-852. p. 217 Csatári Bálint–Barta Györgyi–Zentai Violetta: Az iparosítás hatása, települések fejlődése Bács-Kiskun megyében. Kutatási zárójelentés. (Készült: az MSZMP Társadalomtudományi Intézete megbízásából.). Budapest–Kecskemét: MTA RKK, 1984. [121] p., ill. Gazdasági helyzetfelmérés a megyében. Publikáció

217/1

Csatári Bálint: The formation of new, clustered, rural settlements in Hungary. In: Rural Development Issues in Industrialized Countries. Eds.: Enyedi, Gy., Veldman, J. Pécs: Centre for Regional Studies, 1986. 96–105. p. (Regional research reports, 1.). Társszerző: Enyedi Gy.

218 Csatári Bálint(Témavezető): Az új, csoportos falusi települések önállósulásának feltételrendszere és az annak eleget tévő kistelepülések meghatározása BácsKiskun megyében. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). A kutatásban résztvevők: Csatári B. Ivancsics I., Kara P., Kiss L., Sándor B., Tamás F.-né. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1985. 95 p. A Bács-Kiskun megyei külterületi telepek, lakott helyek kategóriái és jövőjük lehetséges útjai. A tanyarendszer, és a külterületeken lejátszódó településátalakulási folyamatok. A kistelepülések községgé nyilvánításának feltételrendszere, annak feltételezetten eleget tevő kistelepülések leírása. Publikáció

218/1

Csatári Bálint: Új, csoportos falusi települések keletkezése. /Összefoglaló/. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1985. 21 p. Társzerző: Enyedi Gy.

56

218/2

Csatári Bálint: Pojavlenie novyh poselenij v ruralnyh regionah. (Na primere med'e Bács-Kiskun). = Acta Geographica Szegediensis, 26. 1986. 118–127. p. Társszerző: Enyedi Gy.

218/3

Csatári Bálint: Az aprófalu méretű csoportos települések néhány jellemzője Bács-Kiskun megyében. = Alföldi Tanulmányok, 10. (1986). 209–226. p. Társszerző: Sántha J.-né

218/4

Csatári Bálint: A községek népességmegtartó képességének fő tényezői az Alföldön. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák L., Selmeczi L. Nagykőrös: Arany J. Múzeum 1986. 779-787. p.

218/5

Csatári Bálint: A tanyaátalakulás néhány új vonása megyénkben. In: Politika - oktatás - kutatás 1. 1986. Kecskemét: MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, 1986. 42-51. p.

218/6

Csatári Bálint: Néhány gondolat a falusi környezet változásáról. = Forrás, 19. 1987. 1. 80–83. p.

218/7

Csatári Bálint: Néhány gondolat a falusi környezet változásáról. In: Ember a változó környezetben. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat, 1987. 80-83. p.

218/8

Csatári Bálint: A kisvárosok és falvak közötti térkapcsolatok jellemzői. In: Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. Szerk.: Csefkó F., Szirtes G. Pécs: MTA RKK, MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatósága, 1988. 73–78. p.

218/9

Csatári Bálint: Születő falvak Bács-Kiskun megyében. = Városépítés, 24. 1988. 1. 25–26. p.

Ismeretterjesztés

218/10 Csatári Bálint: Többet az új falvakért. Hozzászólás Palkó Sándor Felsölajos és környéke c. cikkéhez. = Népszabadság, 1985. január 29. 6. p. 219 Csatári Bálint(Témavezető): Adalékok Bács-Kiskun megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójához. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1987-1988. 2 kötet I. Új települések. A kutatás résztvevő: Baukó T. Vámosi J., Horváth J. 1987. 82 p. + 8 kihajt. melléklet (térképek) II. A falusi térkapcsolatok és kistérségek. A kutatás résztvevői: Csatári B. Herendi I., Klingerné Végh I., Keresztes Nagy Cs., 1988. 124 p., ill.(térképek) I. Az új települések településformáló folyamatai, változásai. A kistelepülések és környékük térbeli vizsgálata légifényképek segítségével. Légifelvételek térképes interpretációja. II. A vizsgált térkapcsolatok főbb ágazati és területi jellemzése. A térkapcsolatok és a közlekedés. Kísérlet a térkapcsolatok elhatárolására. A vizsgálat célja: a falvak mindennapi életlehetőségeihez szükséges ténylegesen bekövetkező térbeli mozgások, belső kapcsolatok struktúrájának elemzése, valamint kísérlet a valóban létező kistérségek meghatározására.

57

Publikáció

219/1

Csatári Bálint: A falusi települések térkapcsolatainak néhány jellemző összefüggése Szolnok megyei példákon. = Alföldi Tanulmányok, 11. (1987). 263–279. p. Társszerző: Gödör Zs.

219/2

Csatári Bálint: Területfejlesztés és településkutatás Bács-Kiskunban. = Tudományos Szemle, 1987. 3. 6-8. p.

219/3

Csatári Bálint: Új, csoportos falusi települések Bács-Kiskun megyében. = Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 113–115. p.

219/4

Csatári Bálint: Az új települések keletkezésének társadalmi problémái. In: Állam, térkapcsolatok, demokrácia. Bihari Ottó emlékülés. Szerk.: Csefkó F. Pécs: MTA RKK, JPTE, 1987. 489–496. p.

219/5

Csatári Bálint: A kisvárosok és falvak közötti térkapcsolatok jellemzői. In: Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. Szerk.: Csefkó F., Szirtes G. Pécs: MTA RKK, MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatósága, 1988. 73–78. p.

219/6

Csatári Bálint: Születő falvak Bács-Kiskun megyében. = Városépítés, 24. 1988. 1. 25–26. p.

219/7

Csatári Bálint: Településformáló folyamatok a Kiskunságban. In: A Jászkunság kutatása '88. Szerk.: Szabó L. Szolnok: Damjanich Múzeum, 1988. 87-89. p.

219/8

Csatári Bálint: Az urbanizáció területi különbségei. = Statisztikai Szemle, 66. 1988. 3. 244–258. p. Társszerző: Tóth J.

219/9

Csatári Bálint: A tér és társadalom néhány összefüggése megyénkben. = Tudományos Szemle, 1988. 4. 14. p.

219/10 Csatári Bálint: Új településformáló folyamatok a Kiskunságban. = Jászkunság, 35. 1989. 1. 89–94. p. 219/11 Csatári Bálint: Vannak-e új feltételek a területtelepülésfejlesztésben? = Településfejlesztés, 1989. 2. 38. p.

és

219/12 Csatári Bálint: Tétova települések a térben. = A Falu, 7. 1991. 3. 5–10. p. 219/13 Csatári Bálint: Tétova települések a térben. In: Válság és kiút. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1991. 273–276. p. 219/14 Csatári Bálint: Crisis signs of the Hungarian small towns. In: Spatial Research and the Social-Political Changes: Papers of the 7th PolishHungarian Seminar (Kecskemét, Hungary 17–21 September, 1990). Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1993. 97–102. p. 220 Csatári Bálint (Témavezető): A tanyák átalakulásának új folyamatai és lehetőségei Bács-Kiskun megyében. (Kutatási zárójelentés). Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1989. [204] p., ill. (térképek) Publikáció

220/1

Csatári Bálint (Szerk.): Tanakodás a tanyákról: Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, 1989. május 18–19. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1990. 168 p.

58

220/2

Csatári Bálint (Szerk.): A tanyák távlatai 91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 68 p. Társszerk.: Borbély L.

220/3

Csatári Bálint: Tanyák távlatai '91 - A tanyaépítési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 37 p.

220/4

Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változása. In: Tér–idő–társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1990. 375–390. p.

220/5

Csatári Bálint: Tanya és rekreáció az Alföldön. In: Az Alföld jelene és jövője. Szerk.: Rakonczai J. Békéscsaba: Tisza-klub, 1991. 31-33. p. Társszerző: Csordás L.

220/6

Csatári Bálint: Tanyás térségek tervezésének településföldrajzi szempontjai. In: A tanyák távlatai '91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 19-23. p.

220/7

Csatári Bálint: A tanyák, mint a vidék sajátos települései. = Info– Társadalomtudomány, 1992. 19. 45–48. p.

Ismeretterjesztés

220/8

Csatári Bálint: Számok, tények a tanyákról. A földtörvény változást hozhat. = Számadás, 1. (12.) 1989. 23. 20. p.

220/9

Csatári Bálint: A tanyák mai helyzete és a jövő lehetőségei. = Tanácsi Híradó, 2. 1989. 4. 5-7. p.

220/10 Duró Annamária: Vita a sajátos helyzetű térségekről. = Petőfi Népe, 1989. november 18. 3. p. Társszerző: Nánásiné Tóth É. 221 Csatári Bálint(Témavezető): A kistérségi területfejlesztés lehetőségei Bács-Kiskun megyében. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). A kutatás résztvevői: Bosznai S., Csatári B. Csordás L., Herendi I., Keresztes Nagy Cs., Makány F., Rácz L., Welther E. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 196 p. A rendszerváltozást követően, a közigazgatás átalakulásával mi Magyarországon, Bács-Kiskun megyében a terület- és településfejlesztés gazdaságilag (pénzügyileg), társadalmilag és politikailag elfogadott, természeti és történelmi hagyományokra is figyelemmel lévő, azaz adekvált területi egység? A kistérségi területfejlesztés, mint alternatíva. Bács-Kiskun megye kistérségeinek néhány jellemző adata. Publikáció

221/1

Csatári Bálint: A kisvárosok és kistérségek jövője Magyarországon. = OTKA hírlevél, 1990. 1. 8. p.

221/2

Csatári Bálint: Mondandóm középpontjában a településmenedzsment. = Juss, 4. 1991. 2. 31–33. p.

221/3

Csatári Bálint: A területfejlesztésről általában. In: Területfejlesztés és önkormányzatok a mai Magyarországon. Szerk.: Balogh L. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1992. 15–20. p.

221/4

Duró Annamária: "Socialist Villages" in the Great Hungarian Plain. In: Papers of the symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East–Central Europe". Pécs – Kecskemét, 2–6. 6.

59

1992. Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences, 1997. 221–230. p. 222 Csordás László (Témavezető): Bács-Kiskun megye rekreációs térségeinek vizsgálata. Kutatási részjelentés. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából.). Szaktanácsadó: Csatári B. Szerk.: Csordás L. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1991. 2 kötet. I. [280] p., ill.(térképek, táblázatok) II. ’Bács-Kiskun megye rekreációs térségeinek vizsgálata’ című kutatás szinopszisa. [107] p., ill. (Térképek, táblázatok) A megye területén az évtizedek alatt kialakult üdülő- és zártkerti területek vizsgálata. Megyei üdülők, azok tulajdonosai bemutatása, kiegészítve azt a megye jellegzetes üdülési térségének számító Tisza-parti üdülőtelepeken végzett kérdőíves felmérések tapasztalataival. Falusi turizmus jelentősége, Bács-Kiskun megyei vendégfogadók. A megye településein lévő zártkerti települések szektorális és művelési ági bemutatása.

223 Csatári Bálint: A megye helye az önkormányzatok új rendszerében. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B. Csefkó F., Pálné Kovács I., Herendi I. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1991. [128] p. A rendszerváltozás után az önkormányzatiság 'felépítése' Magyarországon a helyi társadalom újjáalakulását is jelentette. Az önkormányzati törvény életbelépésével kapcsolatos változások és hatásainak vizsgálata jogi, politológiai, terület- és településfejlesztési szempontok szerint. Az új megyei önkormányzat hogyan' épülhet rá' a helyi és a kistérségi szintű terület- és településfejlesztési lehetőségekre, új feladatok, funkciók. Publikáció

223/1

Csatári Bálint: Az alföldi falusi önkormányzatok önképe. In: Kiút a válságból. II. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1993. 179–183. p.

223/2

Csatári Bálint: A korábbi társközségek jelene egy kérdőíves felmérés alapján. In: Társközségek – községtársak. Szerk.: Csefkó F. Pécs: MTA RKK, 1993. 34–52. p. /

224 Csatári Bálint–Csordás László: Bács-Kiskun megye idegenforgalmi fejlesztésének lehetőségei. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI Településkutató Csoport, 1992. [177] p., ill. (térképek) A megyei idegenforgalmi fejlesztésének számba vehető lehetőségei. Az idegenforgalom és a rekreáció szakmai-elméleti kérdései, a megye hasznosítható értékei, javaslatok a fejlesztési irányokra. Publikáció

224/1

Csordás László: A zártkertek kialakulása és jellemzői Bács-Kiskun megyében. = Juss, 1992. 4. 63–75. p.

225 Csatári Bálint–Gaborjákné Vydareny Klára: Bács-Kiskun megye településeinek infrastruktúrája. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1993. [48] p., ill. (térképek) Az infrastruktúra, mint a ' gazdaság és társadalom működése alatti összefüggő rendszer'. A megye infrastrukturális ellátottságának jellemzői, állapota, ellátottsági szintje. A területfejlesztésben betöltött szerepe.

60

226 Gaborjákné Vydareny Klára: A számítógépek és az információs rendszerek alkalmazási lehetőségei a terület- és településfejlesztésben, Bács-Kiskun megyében. Kutatási jelentés. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából.). Szerzők: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Herendi I., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI Településkutató Csoport, 1994. [127] p., ill. táblázatok, térképek) Az információs rendszerek szerepe a modern terület- és településfejlesztésben. Általánosan alkalmazható programok, programcsomagok. A számítógépek műszaki paraméterei. Egy megyei információs rendszer tartalmi követelményei és lehetőségei. Bács-Kiskun megye önkormányzatainak számítástechnikai helyzete, lehetőségek és feladatok.

227 Csatári Bálint–Gaborjákné Vydareny Klára–Szemenyei Gyula: Bács-Kiskun megye főbb területi folyamatai 1990-1994. (Kutatási megbízás zárójelentése). (Készült: a Bács-Kiskun Megyi Önkormányzat megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1995. 200 p., ill.(táblázatok, térképek) A terület egészének kardinális változásai, Bács-Kiskun megye helyének és helyzetének megítélése alföldi és országos összevetésben. A megye jellegzetes táji–térségi–települési egységeinek fejlődése, átalakulásuk karakterisztikus, pozitív és negatív vonásai. A megyei szervezet(-ek) működésének hatásai, tanulságai. Publikáció

227/1

Csatári Bálint: Új települési és társadalmi folyamatok az Alföldön. In: Az újrapolgárosodó Alföld. Szerk.: Baukó T., Markó I.. Gyula: Békéscsaba: Nagyatádi Szabó István Alapítvány, MTA RKK ATI, 1995. 16-20. p.

227/2

Csatári Bálint: A Dél-Alföld "mássága". In: Húszévesek. A Magyar Televízió Rt Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdióinak jubileumi kiadványa. Szerk.: Békés S., Bubryák I. Pécs: Szeged: MTV Rt, 1996. 31-32. p.

227/3

Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze települései és lakói (1950-1995). = Forrás, 28. 1996. 10. 80-91. p.

Ismeretterjesztés

227/4

Csatári Bálint: Merre haladunk? (Tanulmány a megyékről) = DélAlföld, 1995. 4. 6. p.

228 Csatári Bálint (Témavezető): A gazdaság szervezeti struktúrájának változása, különös tekintettel Bács-Kiskun megyére 1990-1995. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából, a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának közreműködésével.). Szerzők: Sántha J.-né, Gaborjákné Vydareny K., Tohai L., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1995. 81 p., ill. A magyar kis és középvállalkozások történeti áttekintése, változásai. A gazdasági szervezetek számának alakulása és struktúrája, megyei jellemzőik. A gazdasági szerkezetváltás problémaköre. Ismeretterjesztés

228/1

Gaborjákné Vydareny Klára: Egyenlőtlen gazdasági fejlődés. = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 3. p.

229 Zala György(Témavezető): Bács-Kiskun megye modernizációs programjának területfejlesztési koncepciója. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Altervezők: 61

Csatári B., Gaborjákné Vydareny K. Budapest: Kecskemét: VÁTI Rt., MTA RKK ATI, 1995-1996. 149 p. I. Fel. tervező: Zala Gy. Tervező: Huszár M., Mihály Z., Kovács K.-né. 1995-1996. 149 p., ill. (térképek, táblázatok) II. A megye kistérségei. Kecskemét: MTA RKK ATI Településkutató Csoport, 1995. 40 p., ill. (táblázatok, térképek) I. A megye települési fejlettségi szintjének értékelése, a településhálózat változásának főbb tendenciái. Bács-Kiskun megye kistérségei. A megye modernizációs programja területfejlesztési koncepciójának intézkedési javaslatai, legfontosabb rendezendő problémái. A koncepció tézisei: innovációképesség, humán erőforrás tényezői, természeti és környezeti értékek, területi struktúrák kialakítása, a megvalósítás feltétel- és intézményrendszere. II. Az alulról építkező, komplex kistérségfejlesztési politika tartalmi követelményei, konkrét lehetőségei és korlátai Bács-Kiskun megyében. Mely területek és belső adottságok, jellemző folyamatok és településközi kapcsolati tényezők alapján tekinthetők kistérségnek? A jövő lehetőségei a területfejlesztésben. Publikáció

229/1

Csatári Bálint: Duna mente. In: Két folyó között, Bács-Kiskun. Szerk.: Borbély L. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1995. 57-85. p.

229/2

Csatári Bálint: Bács-Kiskun megye jövőképe. Az 1997-ben induló megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók előkészítéséhez. = Comitatus, 7. 1997. 11. 47–52. p.

229/3

Csatári Bálint: A megye jövőképe. Földrajz. In: Bács-Kiskun megye kézikönyve. Főszerk: Szabó K. Hatvan: CEBA Kiadó, 1997. 66–69., 165–166. p. (Magyarország megyei kézikönyvei, 2.).

229/4

Csordás László: Gondolatok a fenntartható fejlődésről és a fenntartható mezőgazdaságról. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, Pécs, 1997. 167–174. p.

230 Csatári Bálint–Zala György (Témavezetők): Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából, az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. közös kutatás-fejlesztési konzorciumi szerződése keretében). Kecskemét-Budapest: MTA RKK ATI, VÁTI Kht., 1998-1999. 2 kötet. I. Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai. A kutatás résztvevői: Andrási E., Bozzay B., Csatári B., Csordás L., Duró A., Gaborjákné Vydareny K., Huszár M., Mayer A.-né, Majorné Vén M., Nánásiné Tóth É., Rácz L., Salánki Sz., Szemenyei Gy., Szilberhorn E., Zala Gy. 1998. [204] p. ill. II. Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési programjai. A kutatás résztvevői: Abonyi G., Albertné Herbszt M., Csatári B., Csordás L., Gaborjákné Vydareny K., Horváth Á., Huszár M., Kiss I., Kozák T., Kőváriné Bartha Á., Majorné Vén M., Rácz L., Sajtos G., Tamás F.-né, Tempfli Á., Zala Gy., 1998-1999. [169] p., ill.

62

A koncepció elkészítésének fő célja, hogy a területfejlesztés valamennyi lehetséges szereplője számára, a megye sajátosságaiból, adottságaiból, tradícióiból, jelen és jövő lehetőségeiből kiindulva elvi, stratégiai, koncepcionális alapokon, majd projektek, programok kidolgozásával segítse az egész megye területi fejlődését. I. A megyei területfejlesztési koncepció elvárható kapcsolódási területei és az azokból levonható következtetések. A stratégia prioritásainak megalapozását segítő megyei területi folyamatok és következményeik. A koncepció stratégiai irányai: A megyei városi központjainak dinamizálása, területi kisugárzásuk, ellátóképességük növelése, komplex hatású forgalmi tengelyek kiépítése és rájuk épülően modernizációs fejlesztések elindítása, az európai csatlakozási folyamatokhoz alkalmazkodva törekedni kell, kiemelten a területpolitika és az agrártermelés terén az alapfeltételek megteremtésére, a megye sokoldalú fejlesztésére, a népességmegtartó képesség fokozása, humán erőforrások fejlesztése. A területfejlesztés eszköz és intézményrendszere. Környezeti, gazdasági, társadalmi hatások. Kistérségi koncepciók. Területfejlesztési programelvek. és programok. II. A Duna-Tisza köze komplex környezet- és tájvédelmi fejlesztési programja. Bács-Kiskun megye sokoldalú gazdaságfejlesztési modernizációs programja. A megyét érintő transzeurópai jelentőségű közlekedési tengelyek, folyosók, csomópontok, határátkelők, hidak fejlesztésének, létesítésének programja. A megye társadalmának komplex megújítási programja. Bács-Kiskun megye átfogó településhálózat-fejlesztési programja. Regionális integrációs program. Publikáció

230/1

Csatári Bálint (Témavezető): Bács-Kiskun megye komplex tervének területrendezési terve (Térségi szerkezeti terv + szabályozási irányelvek.). Kecskemét: Budapest: VÁTI Kht, MTA RKK, 1999. 126 p. Társtémavezető: Zala Gy.

230/2

Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze: a táj és lakói. In: Homok-haza. Irodalmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről. Vál.,szerk.: Füzi L. Budapest: Forrás Kiadó, 1998. 113-123. p.

230/3

Csatári Bálint: Regionális "utak " Európába. = Európai Utas, 9. 1998. 2. 74-76. p.

230/4

Csatári Bálint: A megye földrajza. In: Hidak Bács-Kiskun megyében. Szerk. Tóth E. Kecskemét: Kecskeméti Lapok, 1999. 8-9. p.

230/5

Duró Annamária: Gondolatok a tanyarendszer múltjáról és jelenéről. = A Falu, 13. 1998. 65–70. p.

Ismeretterjesztés

230/6

Csatári Bálint: Az európai régiók. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! = Gándeste global, actioneazá local! = Razmisaj globalno, deluj lokalno! In: Euro-Trio. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Magazinja, 1998. 1. 6-9. p. (Megjelenik román és szerb nyelven)

230/7

Csatári Bálint: Tanyák a Duna-Tisza köze átalakuló településrendszerében. = Kecskeméti Lapok, 1998. június 11. 3. p.

230/8

Csatári Bálint: Szakértelem és decentralizáció. Bács-Kiskunban 400 területfejlesztő szakember kellene az európai minimumhoz. = Népszabadság, Dél-Alföld, 1999. február 4. 29. p. Interjú.

'Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési programjavaslatai ' kutatás munkálatainak dokumentációs jegyzéke: Résztanulmányok

I.

Első részjelentés. 1997. [150] p.

63

Előkészítő dokumentációk, ágazati szakértői részkoncepciók, jövőkép, kérdőívek, irányelvek.

II.

Második részjelentés. 1997. [150] p., ill. Ágazati részkoncepciók, helyzetfeltáró munkarészek, adatbázis, településminősítés.

III.

Bács-Kiskun megye területrendezési terve. 1998. [150] p., ill. Helyzetértékelés, térségi szervezeti program és szabályozási irányelvek.

IV.

A komplex terv területfejlesztési koncepciója. 1998. [42] p., ill. Irányelvek.

V.

A komplex terv területrendezési programja. 1998. [50] p., ill. Helyzetértékelés, térségi szerkezeti program, szabályozási irányelvek.

VI.

Harmadik részjelentés. A kistérségi egyeztetések teljes jegyzőkönyvi emlékeztetői. 1998. [110] p.0

VII. Negyedik részjelentés. Testületi sajtóvisszhangok. 1998. [47] p.

előkészítő

dokumentumok

és

VIII. Ötödik részjelentés. 1998. [180] p., ill. A kistérségi fejlesztési koncepciók és rendezési ajánlások egyeztetési anyaga.

IX.

Baja kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [52] p., ill.

X.

Bácsalmás kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [41] p., ill.

XI.

Jánoshalma kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [40] p.

XII. Kalocsa kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [45] p., ill. XIII. Kiskőrös kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [36] p., ill. XIV. Kiskunfélegyháza kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [36] p., ill. XV. Kiskunhalas kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [37] p., ill. XVI. Kiskunmajsa kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998.[32] p., ill. XVII.Kunszentmiklós kistérség átdolgozott koncepciója és terve. 1998. [47] p., ill. XVIII.A komplex terv informatikai anyaga. 1998. (CD-ROM) XIX. A megye környezetvédelmi koncepciójának programja. 1998. 64 p., ill. XX. A megye területfejlesztési koncepciójának programja. 1998. [59] p., ill. Első változat.

XXI. Hatodik részjelentés. 1998. [140] p. Az egyeztetési dokumentumokhoz érkezett hatósági és kistérségi észrevételek, válaszok..

231 Kecskés László(Témavezető): Bács-Kiskun Megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program. (Készült: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Közreműködő szakértők: Bodnár S., Boros E., Csányi Gy., Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Horváth M., Kállai I., Kalmár S., Konrád A., Nagyné Bodor Zs., Ódor J., Sipos Zs., Szőke L. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, 1999. 2 kötet. I. 136 p.

64

II.

Statisztikai táblák, térképek, ábrák, módszertan, a programegyeztetés dokumentumai. [133] p., ill.

A műhely kutatói részfeladatokat vállaltak a megyei SAPARD program elkészítésében. A térség demográfiai, gazdasági, közigazgatási, kulturális, környezeti állapotának áttekintése és jellemzése. Bács-Kiskun megye vizsgálata SWOT analízis segítségével. Stratégiai program. Publikáció

231/1

Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk.: Kovács F., Kovács J. Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, 1999. 43–48. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Az agrártermelés tudományos alapozása).

231/2

Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, 14. 1999. 4. 45–52. p.

231/3

Csatári Bálint: Types of transformation of Hungarian scattered farm system. In: A Research of the History the Tanya System in Hungary. Ed.: Minamizuka, S. Chiba: Chiba University, 2000. 27–32. p. Japán nyelven, angol összefoglalóval. Kecskemét és környéke

232 Csatári Bálint: Kecskemét nagyvárossága. Esettanulmány. (Készült: A nagyvárosok helye az önkormányzati rendszerben című kutatási zárójelentéshez.). Témavezető: Rechnitzer J., Tóth J. Pécs-Győr: MTA RKK, 1990. [75] p., ill. A kutatás célja: a nagyvárosok szerepköreinek elhatárolása, igazgatási tevékenységeinek értelmezése, egy önkormányzati elveket érvényesíteni akaró közigazgatási rendszerben. A hazai városhálózat igazgatástörténeti áttekintése. Magyarország 8 nagyvárosáról készült tanulmány, közötte Kecskemét elemzése. Történeti pályapontok, történelmi és társadalmi szerkezet. Helyi népesedési és munkaügyi problémák. A gazdaság szerepe a város életében. Az agglomerációs gyűrű tagolódása. A város térbeli szerepköre. Publikáció

232/1

Csatári Bálint: Kecskemét nagyvárosi fejlődésének tényezői és folyamatai. In: A nagyvárosok helye az önkormányzati rendszerben. Kutatási zárójelentés. Témavezető: Rechnitzer J., Tóth J. Pécs-Győr: MTA RKK, 1990. 73-80. p.

232/2

Csatári Bálint: Kecskemétről általában. In: Város az Aranyhomokon, Magyarország közepén. Szerk.: Ballai J. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1992. 15–20. p.

Ismeretterjesztés

232/3

Csatári Bálint: Szembesítsük a városkutatást a gyakorlattal! = Kecskeméti Lapok, 1989. szeptember 15. 11. p.

232/4

Csatári Bálint: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Településkutatói töprengések 1. = Kecskeméti Lapok, 1990. szeptember 21. 7. p.

65

232/5

Csatári Bálint: Hagyományok és megújulás. Településkutatói töprengések 2. = Kecskeméti Lapok, 1990. szeptember 21. 7. p.

232/6

Csatári Bálint: Csak a civil társadalom szerveződése segíthet. = Kecskeméti Lapok, 1992. április 5. 2. p.

233 Csatári Bálint(Témavezető): Kecskemét számítógépes térképe. Kutatási-fejlesztési megbízás zárójelentése. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. 31 p., ill. (térképek) A város és városrészek térképei.

234 Nánásiné Tóth Éva: A kecskeméti önkormányzat szociálpolitikai tevékenysége 19911995 között. (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából.). Kecskemét: KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, MTA RKK ATI, 1996. 44 p. Társszerző: Kaszóné Ágó E. A népmozgalom és a népességszám alakulásának sajátosságai. A szociálpolitikát érintő jogi szabályozások 1991-1995 között. Központi és helyi források Kecskemét város önkormányzatának szociális segélyezése. Ismeretterjesztés

234/1

Nánásiné Tóth Éva: Megromlott egészség – tartós munkanélküliség. = Környezetünk, Egészségünk. Bács-Kiskun Megyei Környezet- és Egészségvédelmi Magazin, 2. 1997. 3. 10. p.

235 Nánásiné Tóth Éva(Témavezető, szerző): Kötődések Kecskemét városhoz. Kutatási zárójelentés. (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város megbízásából.). Térképek: Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI Településkutató Csoport, 1996. [97] p., ill. (térképek, táblázatok) Kérdőíves adatfelmérés eredményei: A szűkebb élettér – lakókörnyezet – és a tágabban értelmezett környezet, a város egésze, milyen épített, műszaki-fizikai szellemi teret teremt a benne élőknek, a megkérdezettekben hogyan tükröződik vissza a város, ahol élnek. Ismeretterjesztés

235/1

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza" 1. A kecskeméti domb. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. február 13. 6. p.

235/2

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 2." Polyák Ferenc matkópusztai tanyája. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. március 13. 2. p.

235/3

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 3." Kecskemét belvárosa. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. 3. április 17. 2. p.

235/4

Csatári Bálint: Napjaink "szerelmes földrajza" 4. Miklóstelep. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. május 22. 3. p.

235/5

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 5." A Vacsi köz. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. június 19. 15. p.

235/6

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 6." A Mária kápolna és az új arborétum. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. augusztus 14. 3. p.

235/7

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza" 7. A Klapka-ház és a Bozsó-gyűjtemény. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. szeptember 18. 2. p.

66

235/8

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 8." A kecskeméti piac. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. október 11. 3. p.

235/9

Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 9." Buda Ferenc Kiskunsága. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. november 20. 15. p.

236 Rácz Lajos (Témavezető): Kecskemét humán erőforrásai. (Kutatási zárójelentés) (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Nánásiné Tóth É., Duró A., Rácz L. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1996. 138 p., ill. Kecskemét munkaerőkörzetére jellemző főbb folyamatok feltárása. Empirikus adatfelvétel. A munkaerőpiacról történő kikerülés és visszakerülésre tett próbálkozások. Jövedelmi helyzet, a munkanélküli háztartások-családok jellemzői, egészségi állapot. Kecskemét oktatási rendszere, története és 1991-1995 közötti helyzete, változásai, helye az országos iskolahálózatban. Kecskemét regionális szerepköre, nagyvárosi fejlődésének tényezői és folyamatai, helye a modern városversenyben és a térben. Vonzásviszonyok, térkapcsolatok.

237 Csatári Bálint–Csordás László–Duró Annamária–Nánásiné Tóth Éva–Sántha Józsefné: Adalékok a Kecskemét–Tiszakécske statisztikai kistérség területfejlesztési koncepciójához. Adatok, tendenciák, a területi szférák helyzete, következtetések. Kutatási-fejlesztési zárójelentés. (Készült: a DHV Magyarország Kft. megbízásából. Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás kistérségi komplex területfejlesztési terv keretein belül.). Témavezető: Peti L. Készítették: DHV Magyarország Kft., MTA RKK ATI, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara. Budapest–Kecskemét: DHV Magyarország Kft., MTA RKK ATI, 1997. 2 kötet. I. 77 p., ill. II. Táblázatok a Kecskemét-Tiszakecske statisztikai kistérség területfejlesztési koncepciójához. Készítette: Csordás L. [52] p., ill. A kutatási jelentés a Stratégiai program függelékei címet viselő II. kötet részanyaga. A intézetben elkészült térség területfejlesztési adatbázis: népességi, gazdasági és műszaki- és humán infrastrukturális területi szférák főbb adatai, összefüggései, a közelmúlt változásai. Kistérségi problémák helyzetértékelése. Adatsorok és folyamatelemzések segítségével kidolgozott prioritások, programjavaslatok. Ismeretterjesztés

237/1

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 1. Az urbanizáció és Kecskemét városa. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. február 26. 12. p.

237/2

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 2. Sebek a város testén. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. április 2. 1. p.

237/3

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 3. A szuburbanizáció. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. május 28. 1. p.

237/4

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 4. A kulturált város. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. június 25. 2. p.

237/5

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 5. Az intelligens város. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. október 8. 2. p.

237/6

Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 6. A várospolitikáról. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. november 26. 1. p.

67

237/7

Csatári Bálint: Településkutató töprengések 7. A város és vidéke. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. december 22. 10. p.

237/8

Csatári Bálint: A területfejlesztési támogatások hiányzó feltételei. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. = Napi Magyarország, 1998. május 13. 5. p. Interjú.

238 Nánásiné Tóth Éva: A kecskeméti társadalmi változások főbb területei az 1949-1995 közötti időszakban. (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1997. 55 p., ill. A társadalom alakulása (foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmek–szociális ellátás, egészségügy, oktatás, lakáshelyzet) a jelzett időszakban, kiemelten a 60-as évektől.

239 Nánásiné Tóth Éva: Végzős középiskolás fiatalok élethelyzete Kecskeméten. (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Ifjúságpolitikai Bizottsága megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [75] p. Középiskolai intézményrendszer jellegzetességei a 1990-es években, tanulók társadalmi összetétele, intézmény kiválasztásában meghatározó szerepet játszó szempontok. A végzést követő időszak tervei, a tanulók helyi kötődési. Az önkormányzat mozgástere a témában.

240 Bárth János(Főszerk.): Kecskemét Monográfiája. Az I.-II. zárókötet kéziratai. Szervező szerk.: Csatári B. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000-2002. 2. kötet. I. Kecskemét Monográfiája I. Kecskemét története 1848-ig. Kecskemét, 2002. [784] p., ill. II. 2000. [414] p. Kecskemét Monográfiája a Kecskemét M. J. V. Tanácsa, majd Önkormányzata és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete között kötött megállapodás keretében készül, az intézetnél létrehozott Kecskemét Monográfia Szerkesztősége gondozásában. I. Kiadásra nyomdatechnikailag előkészített és szerkesztett kötet kéziratai, amelynek kiadását Kecskemét M. J. V. Önkormányzata vállalta. Tartalom: H. Tóth Elvira: Kecskemét és környékének népvándorlás kori története a régészeti leletek tükrében. V. Székely György: Kecskemét Árpád-kori régészeti emlékei. Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét története 1541-ig. Kocsis Gyula: Kecskemét története a török hódoltság idején. Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét a kései feudalizmus korában (1686-1849). II. kötet szerkesztés alatti, kiadásra váró kéziratai: Iványosi-Szabó T.: A békéhez vezető keserves évtizedek. Közjogi viszonyok és az önkormányzat. Tisztviselők és alkalmazottak. A város és a lakosság terhei. A városkép formálódása. A gazdasági élet átrendeződése. A Kecskemét Monográfia Szerkesztősége Kecskeméti Füzetek sorozatában megjelent kötetek

I.

Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1990. 216 p. (Kecskeméti Füzetek, 1.). Publikáció

240/I/1 Csatári Bálint: Előszó. In: Kecskemét 1848/49-ben. Szerző: IványosiSzabó T. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1990. 3-4. p. (Kecskeméti Füzetek, 1.). Ismeretterjesztés

241/I/2 Csatári Bálint: Megjelent a Kecskeméti füzetek sorozat első kötete. Előszó. = Kecskeméti Lapok, 1990. március 30. 11. p. II.

Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1990. 102 p. (Kecskeméti Füzetek, 2.).

68

III.

Kuczka Antal: A kecskeméti malmok története 1875-1985. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1992. 143, [158] p. (Kecskeméti Füzetek, 3.). Publikáció

240/III/1Csatári Bálint: Előszó. A kecskeméti malmok története 1857-1985. Szerző: Kuczka A. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1992. 7-8. p. (Kecskeméti Füzetek, 3.). IV.

Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1992. 260 p. (Kecskeméti Füzetek, 4.).

V.

Horváth Ferenc: Kecskemét vasútjai (1985-1919) Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1995. 265 p. (Kecskeméti Füzetek, 5.).

VI.

Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Társadalmi esettanulmányok a XVIII-XIX. században. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1996. 291 p. (Kecskeméti Füzetek, 6.).

VII. Lisztes László: Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről (Válogatott bibliográfia) Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1996. 292 p. (Kecskeméti Füzetek, 7.). Publikáció

240/VII/1 Csatári Bálint: Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről. Válogatott bibliográfia. Összeáll.: Lisztes L. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1996. 9. p. (Kecskeméti Füzetek, 7.). VIII. Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Kecskemét: Kecskemét Monográfia Szerk., Tiberias Bt.,1998. 362 p. (Kecskeméti Füzetek, 8.). Publikáció

240/VIII/1Csatári Bálint: Előszó egy szorgos életmű elé. In: Kecskemét város építéstörténete. Szerző: Juhász I. Kecskemét: Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Tiberias Bt., 1998. 5-7. p. (Kecskeméti Füzetek, 8.). IX.

Kálmán Lajos: A Kecskemét környéki népdalkincs kistükre. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Erdei Ferenc Mûvelõdési Központ, Kecskeméti Monográfia Szerk., 1999. 188 p. (Kecskeméti Füzetek, 9.).

IX.

Szilágyi Tibor: Idõjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században. Forrásgyûjtemény. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét Monográfia Szerk., 1999. 473 p. (Kecskeméti Füzetek, 10.). Publikáció

240/IX/1 Rácz Lajos: Előszó. In: Időjárási események Kecskeméten a XVII– XIX. században. Forrásgyűjtemény. Szerző: Szilágyi T. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., 1999. 7–8. p. (Kecskeméti Füzetek, 10.). XI.

Jósa Iván: Okos, mint a kecskeméti szélmalom. 1000 kecskeméti és Kecskemét környéki szólás. Kecskemét: Tiberias Bt., Kecskemét Monográfia Szerk., 2001. 103 p. (Kecskeméti Füzetek, 11.).

XII. Bereznai Zsuzsa: Kecskeméti népi elbeszélések. Kecskemét: Kecskemét Monográfia Szerk., 2002. 225 p. (Kecskeméti Füzetek, 12.). 69

241 Gaborjákné Vydareny Klára–Hamzáné Lakó Judit(Témavezetők): Kecskemét és Térsége. Agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program. (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Programfelelős: Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás. Szakmai felelős: MTA RKK ATI. Kecskemét, 1999-2000. I. Helyzetfeltárás. Közreműködtek: Bálint I., B. Kis J.-né, Boros E., Csányi Gy., Csatári B., Fehér B.-né, Forczek A., Gaborjákné Vydareny K., Göbölös A., Hamzáné Lakó J., Horváth M., Kanalas I., Kállai I., Kozák I., Mayer A., Mayer A.-né, Nagyné Bodor Zs., Németh F., Polyák A., Salamonné Marácz E., Sipos Zs., Sulyok F., Spiegl J., Sütő V., Szabó T., dr. Szabó T., Szőke L., Tóth K. 1999. [112] p., ill. II. Térképek és táblázatok. 1999. [41] p., ill. III. Dokumentumok. 1999. [86] p., ill. IV. Stratégiai program. Közreműködtek: Ringhoffer I.-né, B. Kiss J.-né, Boros E., Csányi Gy., Fehér B.-né, Göbölös A., Gaborjákné Vydareny K., Hamzáné Lakó J., Hamza Zs., Horváth M., Kállai I., Kozák I., Mayer A., Bálint I., Nagyné Bodor Zs., Balog J.-né, Kőváryné Bartha Á., Polyák A., Sipos Zs., Sulyok F., Spiegl J., Sütő V., Szabó T., Szőke L., Szabó G., Kántor Z.-né, Hontiné Darvas I., Imre L.-né, Ress S., Lisztes J., Szilberhorn E., Faludi L., Borbélyné Adamik E., Szabó J., Rónay I., Márton J., Hauzmann J.-né, Bártfai A., Csóti R., Kerekes J. 1999. 170 p., ill. V. Dokumentumok. 1999. [98] p., ill. VI. Operatív program. Közreműködtek: Bagota J., Bálint I., Balogh J.-né, Bodor Sz., Csapó Gy., Csonka B., Csóti R., Fenyesi J., Gaborjákné Vydareny K., Gedeon T-né, Hamzáné Lakó J., Hanusz K., Hanusz Z., Hegedűs L.-né, Imre L.-né, Józsáné Kiss I., Juhász Pintér I., Kasza G., Kiss Z., Krasnyánszky B., Láng L., Mészáros I., Olar M., Pálóczi Á., Pancza J., Polacsek L., Podmaniczky L., Polyák A., Rendek L-né, Szabó G., Szántó I., Szecsődi Gy., Szinyi K., Szőke L., Tóth R., Túri J.-né, Túri Z. 2000. [302] p. I. A Kecskeméti kistérség általános jellemzése: Népesség, természeti adottságok, gazdaságföldrajz, településszerkezet, közigazgatási rendszer, demográfiai folyamatok, agrárstruktúra, mezőgazdasági termelés, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, foglalkoztatottság, humán erőforrás. A térség környezeti állapota. A kistérség helye a megyében és a régióban, erősségek, gyengeségek. II. Melléklet: térképek, táblázatok. III. Jegyzőkönyvek kivonatai. IV. A program célkitűzése: a kistérség számára fenntartható mezőgazdaság és fenntartható vidékfejlesztés elveinek meghatározása, szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. A programok intézkedés-csoportjai, ütemezése, pénzügyi terve. Jövőkép. V. Jegyzőkönyvek kivonatai, egyéb dokumentumok. VI. 1. Alprogram: termelői csoportok létrehozásának és tevékenységének fejlesztése. 2. Alprogram: Falusi turizmus fejlesztése. 3. Alprogram: A térség munkaerő-piaci igényeire épülő szakképzések. 4. Alprogram: Az intelligens Kecskeméti kistérség. Publikáció

241/1

Gaborjákné Vydareny Klára: A vidékfejlesztési célok támogatása, a SAPARD program előkészítésére 2000-ben kiírt pályázat eredményei. In: Erdei Ferenc emlékülés Erdei Ferenc születésének 90. és halálának 30. évfordulójának tiszteletére. Tudományos konferencia. Szerk.:

70

Nagyné Fehér I. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2001. 324–331. p. 241/2

Gaborjákné Vydareny Klára: Kecskemét és térsége agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja. In: Erdei Ferenc emlékülés Erdei Ferenc születésének 90. és halálának 30. évfordulójának tiszteletére. Tudományos konferencia. Szerk.: Nagyné Fehér I. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2001. 338–343. p. Társszerző: Hamzáné Lakó J.

242 Csatári Bálint(Témavezető): Kecskemét városfejlesztési koncepciója. (Készült: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, a Tér–Idő Műterem Urbanisztikai, Építészeti Bt. altervező közreműködésével.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001-2002. 8 kötet. I. Előzetes tézisek. Készítette: Csatári B. 2001. [21] p., ill. (táblázatok) II. Beszámoló jelentés a 2. ütem teljesítéséről. Készítette: Csatári B. 2001. 20 p., ill. (táblázatok) III. Helyzetértékelő előtanulmányok Kecskemét városfejlesztési koncepciójához. Szerk.: Csatári B., Kiss A., Kovács A. D. Szerzők: Bánlaky P., Bőhm A., Csatári B., Dóka K., Gaborjákné Vydareny K., Hidy P., Kanalas I., Kiss A., Kovács A. D., Puskás H., Szemerey M., Tóth K., T. Gémes T., Salánki Sz., Szemenyei Gy. 2001. 168 p., ill. IV. Prominens vezetők és személyiségek véleménye a város jövőjéről. 2001. [78] p. A koncepció üzenete Kecskemét városrendezési terve készítőinek V. (tervezési ajánlások). Szeged: Tér–Idő Műterem Bt., 2001. 30 p. VI. Vitaanyag. 2001. 15 p., ill. VII. Zárójelentés. Szerzők: Bánlaky P., Bőhm A., Csatári B., Dóka R., Gaborjákné Vydareny K., Hidy P., Kanalas I., Kiss A., Kovács A. D., Puskás H., Szemerey M., Tóth K., T. Gémes T., Salánki Sz., Szemenyei Gy. 2001. 142. p., ill VII/2. Zárójelentés. (az észrevételek alapján átdolgozott változat) 2002. 123 p., ill. VIII. Összefoglaló. Szerzők: Bánlaky P., Bőhm A., Csatári B., Dóka R., Gaborjákné Vydareny K., Hidy P., Kanalas I., Kiss A., Kovács A. D., Puskás H., Szemerey M., Tóth K., T. Gémes T., Salánki Sz., Szemenyei Gy. 2002. 63 p., ill. I. Bevezető gondolatok Kecskemét városfejlődéséről, a városfejlesztési koncepció prioritásai. II. A dokumentum rögzíti a főbb részteljesítési munkafázisokat. III. A város fejlődésével kapcsolatos nemzetközi ajánlások és helyi aktualitások. A társadalmi, gazdasági változások irányadó tényezői. A város intézményei, tudományos és kulturális élete. A társadalmi, szociális és politikai helyzet legfontosabb tényezői. A helyi közélet, a városban élők közérzete lakossági vélemények alapján. Kecskemét térben, településhálózatban elfoglalt szerepe. Az önkormányzat a helyi sajtó tükrében a rendszerváltozás után. IV. A 90 intézmény és vállalat megkérdezett prominens személyisége közül 12-en fejtették ki véleményüket a városfejlesztési koncepcióval kapcsolatban. V. Kecskemét városrendezési alapelvei, építészeti-városépítészeti karakter. A műszaki infrastruktúra jellemzői és lehetőségei. A környezetvédelem helyzete és problémái. VI. Kecskemét városfejlesztési tényezőinek komplex összefüggései, a fejlesztési prioritások tartalma. VII.–VII/2. Nemzetközi trendek, helyzetértékelés: főbb folyamatok és következményeik. Kecskemét várható városfejlődésének dilemmái. A koncepció üzenete: a városrendezési terv

71

készítőinek tervezési ajánlásai. Városfejlesztési koncepció. Ajánlások. VIII. A zárójelentés összefoglalója. Publikáció

242/1

Csatári Bálint: Kecskemét: A „találkozások és kötődések” városa. In: Kecskemét. Mappa a városról és környékéről. Szerk.: Firbás Z. Szeged: Firbás Térkép Stúdió, 2001. 1. p.

242/2

Kiss Attila: Kecskemét történelmi lakóövezetének jelenkori átalakulása. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Termésezttudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, 2001. [5] p. CD-ROM.

242/3

Kiss Attila: Kecskemét történelmi lakóövezetének metamorfózisa. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 89. p.

242/4

Kiss Attila: Városrészleírások, adatok, webhelyek. In: Kecskemét. Mappa a városról és környékéről. Szerk.: Firbás Z. Szeged: Firbás Térkép Stúdió, 2001. 31–35. p., 56–80. p.

Ismeretterjesztés

242/5

Csatári Bálint: Készül Kecskemét új városfejlesztési koncepciója. = Köztér, 4. 2001. 8–9. 3. p.

242/6

Kiss Attila: Lakásár- és lakásépítési helyzetkép Kecskeméten. = KING. Kecskeméti Ingatlanfórum, 1. 2001. 10. 13–16. p.

242/7

Kovács András Donát: A kecskemétiek közérzete. = KING. Kecskeméti Ingatlanfórum, 1. 2001. 18–21. p., 23–24. p., 6., 5., 8., 10–11. p. (Cikksorozat). Egyéb kutatások

243 Csatári Bálint: A berettyóújfalui járás községeinek népességmegtartó képessége. Az elmúlt évtized népesség- és településföldrajzi folyamatainak áttekintése. Kecskemét: MTA FKI, 1982. [53] p., ill. A berettyóújfalui járás községi népességének változásai, tendenciái. A település kapcsolatok erőssége és főbb jellemzői. A járás falvaiban élő eljáró és helyben dolgozó populáció életkörülményeiről, településéről alkotott kép. Publikáció

243/1

Csatári Bálint: A berettyóújfalui járás aktív keresőiről készült életkörülmény-vizsgálatok néhány tanulsága. In: Területi Kutatások, 1983. 6. Szerk.: Berényi I. 31-38. p. (Elmélet-Módszer-Gyakorlat, 26.).

243/2

Csatári Bálint: A migráció néhány jellegzetessége Berettyóújfalu példáján. = Alföldi Tanulmányok, 9. (1985). 255–272. p. Társszerző: Héthy Z.

72

244 Csatári Bálint: A bácskai többcélú vízgazdálkodási rendszer által érintett települések helyzete és jövője. (Készült: az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodás-fejlesztési Osztályának megbízásából.). Kecskemét: MTA FKI Településkutató Csoport, 1983. [36] p., ill. A térség demográfiai, gazdasági, településszerkezeti jellemzése. A településhálózat és közigazgatási fejlesztések és a vízgazdálkodási rendszer megvalósulásának összefüggései.

245 Csatári Bálint(Témavezető): A falvak térkapcsolatai és fejlesztési lehetőségeik Szolnok megyében. Kutatási zárójelentés. Készült: a Szolnok Megyei Tanács megbízásából.). A kutatás résztvevői: Abonyiné Palotás J., Barta Gy., Beluszky P., Bosznay S., Burits P., Czakó G., Csákiné Orosz É., Csatári B., Hajdú Z., Klingerné Végh I., Mészáros R., Pál Á., Sikos T. T., Simon I., Süli-Zakar I., Vadász I., Végső Z. Kecskemét: MTA RKK, 1985. 2. kötet. I. 215 p. II. 99 p., ill. (térképek) A vizsgálat kiindulópontja: a Szolnok megyei falusi (községi) népesség milyen minőségű településeken él, a mindennapi életének szükségleteként milyen terekben mozog, hogyan tehető helyzete optimálissá szükségletei kielégítésében? A térkapcsolatok fogalma, főbb formái, analízise (ipari, mezőgazdasági termelés, tercier ágazatok, közlekedés térfolyamatai). Fejlesztési lehetőségek. Publikáció

245/1

Csatári Bálint: A falvak térkapcsolatai és fejlesztési lehetőségeik Szolnok megyében. /Összefoglaló a tudományos ankétra/ Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Szolnok Megyei Tanács, 1985. 24 p.

245/2

Csatári Bálint: Spatial connections of rural settlements. Investigations in Szolnok county. In: Spatial Organization and Regional Development. Ed.: Orosz, É. Pécs: Centre for Regional Studies 1988. 237–250. p.

245/3

Csatári Bálint: A falusi települések térkapcsolatainak néhány jellemző összefüggése Szolnok megyei példákon. In: Alföldi Tanulmányok, 11. (1987). 263–279. p. Társszerző: Gödör Zs.

245/4

Csatári Bálint: Jász-Nagykun-Szolnok megye városainak vonzáskörzete és kistérségei. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye infrastruktúrája. A megye településeinek hálózati infrastruktúrája és a népesség térbeli mozgása. Szerk.: Sikos T. Pécs: MTA RKK, 1991. 39-56. p.

Ismeretterjesztés

245/5

Csatári Bálint: Épüljön-e tovább Szolnok? = Szolnok Megyei Néplap, 1989. szeptember 20. 3. p. Társszerző: Szilas P.

246 Gödör Zsuzsa–Horváth János: A szakszövetkezeti falvak településfejlődésének és gazdálkodásának néhány jellemző vonása a Duna-Tisza közi homokhátságon. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Tanács megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1986. 60 p., ill. A kistérségi specifikumok közül a földrajzi – elsősorban népesség és településföldrajzi – és a szakszövetkezeti gazdálkodás kapcsolata.

73

247 Csatári Bálint(Témavezető): A Tiszazug terület és településfejlesztési lehetőségeinek komplex kistérségi vizsgálata. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Szolnok Megyei Tanács megbízásából.). A kutatás résztvevői: Czapkó G.-né, Csatári B., Csordás L., Keresztes Nagy Cs., Fekete Szabó S.-né, Lakatos I., Szabó L.-né. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1988. 2. kötet. I. 184 p., ill. II. Adattár. 72 p. Történeti gyökerek, demográfiai helyzetkép, a gazdaság állapotfelmérése, Tiszazug településhálózata . A gazdaság, mezőgazdaság modernizálódásának, a természeti értékeket megóvó rekreációs és idegenforgalmi funkció fejlődésének lehetőségei és esélyei, az innovatív megújuló képesség szükségessége. Publikáció

247/1

Csatári Bálint: A Tiszazug kistérségi problémái. Kecskemét: Szolnok Megyei Tanács, 1989. 28 p.

247/2

Csatári Bálint: Tiszazug tünetcsoport. = Jászkunság, 36. 1990. 1. 63–68. p.

248 Csatári Bálint–Csordás László: Népesség és településföldrajzi változások és azok hatása a vízkivételre a Duna-Tisza közén. Kutatási jelentés. (Készült: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet megbízásából.). Témavezető: Csatári B., Kutatás résztvevői: Csordás L., Herendi I. Kecskemét: MTA RKK, 1990. 2. kötet. I. 54 p. II. Talajvízkutak – adatok. [69] p. A Duna-Tisza közén, 1950-1990 között végbement népességátrendeződés (gazdasági-társadalmitelepülési átalakulás) közvetett hatásai a térség vízháztartási egyensúlyának megbomlására. Publikáció

248/1

Csordás László: A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban. = Alföldi Tanulmányok, 13. (1989). 47–62. p. Társszerző: Lóki J.

248/2

Csatári Bálint: A Duna-Tisza közi hátság településfejlődése és hatásai a vízháztartásra. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Szerk.: Pálfai I. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1994. 33-37. p. Társszerző: Csordás L.

Ismeretterjesztés

248/3

Csatári Bálint: Hongkong a Duna-Tisza közén? = Magyar Hírlap, 1992. április 4. 5. p. Interjú.

249 Csatári Bálint–Gaborjákné Vydareny Klára: A Felső-Kiskunság térségi problémái. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1993. [20] p., ill. (térképek) A vizsgált terület az Alföldhöz és Bács-Kiskunhoz viszonyított gazdasági - társadalmi - térbeli helyzete. A fejlesztési program kidolgozásának szükségessége és fő feladatai.

250 Csatári Bálint–Gaborjákné Vydareny Klára: Felső-Bácska kistérség településeinek hálózati kapcsolatai. Szakértői tanulmány. (Készült: a Felső-Bácskai Településszövetség megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI Településkutató Csoport, 1995. [28] p., ill. (térképek)

74

A kistérség térkapcsolati rendszere (adminisztratív, hatósági ügyintézési, kiskereskedelmi, szolgáltatási, oktatási (középfokú), ingázási, egészségügyi, közlekedési, kulturális, idegenforgalmi, családi, rokoni kapcsolatok) vizsgálata.

251 Rácz Lajos(Témavezető): A települések és a Tisza. Kutatási Zárójelentés. (Készült: a VÁTI megbízásából.). A kutatás résztvevői: Gaborjákné Vydareny K., Csordás L., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1995. [95] p., ill. (táblázatok) A Tisza ökoszisztémája és annak változásai. A Tisza menti települések népességének, társadalmának és gazdaságának fejlődési pályája. Turizmus. A modernizáció helyzete és lehetséges útjai a Tisza mentén. Ajánlások a Tisza mente általános fejlesztési tervéhez. Publikáció

251/1

Csatári Bálint: A lowland village – Tiszasas in the political changes: a social study. In: Systemic transformation of rural societies of EastCentral Europe before and after 1989. Osaka: Chiba University, 1995. 20-28. p.

251/2

Csatári Bálint: Changes in Hungarian agricultural settlements before 1989. One Hungarian village - Tiszasas in the transition. In: The Transformation of the Systems of East-Central Europe Rural Societies before and after 1989. Ed.: Minamizuka, S. Kecskemét: Centre for Regional Studies, Chiba University, 1996. 39-43, 45-51. p.

251/3

Csatári Bálint: Szegénység és szárazság. Környezeti konfliktusok a Duna-Tisza közén. = Forrás, 27. 1995. 11. 52-55. p.

251/4

Csatári Bálint: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon. In: A Magyar Hidrológiai Társaság 13. Vándorgyűlése Baja 1995. július 4. Budapest: Magyar Hidrológiai Társaság, 1995. 70-80. p. Társszerző: Csordás L.

251/5

Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze települései és lakói (1950-1995). = Forrás, 28. 1996. 10. 80-91. p.

251/6

Nánásiné Tóth Éva: Tiszasas és Csépa időben változó társadalomszerkezete. In: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1995. 524-529. p.

Ismeretterjesztés

251/7

Csordás László: A nyaraláshoz víz is kell. = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 3. p.

252 Csatári Bálint–Csordás László: A Duna-Tisza közi hátság vízpótlási programját megalapozó kutatások. Kistérségi háttérvizsgálatai. II. Pest és Csongrád megye érintett kistérségei. (Készült: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, az Alsó-Tiszavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, és a VÁTI megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1997. [72] p., ill. (táblázatok, térképek) Elkészült a vizsgált területre eső kistérségek adatbázisa. A VÁTI-val közösen kidolgozott kérdőívekre adott, a kistérségi együttműködés egyes problémáit, lehetőségeire vonatkozó válaszok összesítése. Az érintett kistérségek bemutatása, jellemzése. Homokhátság területére elvégzett településsoros faktoranalízis.

75

253 Csatári Bálint(Témavezető, szerk.): Hajdú-Bihar megye Területés településfejlesztési Koncepciója. (Készült: a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács és a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megbízásából.). Témakoordinátor, szerk.: Süli-Zakar I. Szerzők: Baranyi B., Csatári B., Csordás L., Süli-Zakar I. Debrecen–Kecskemét: MTA RKK ATI, 1997. 2 kötet. I. Hajdú-Bihar megye Terület- és Településfejlesztési koncepciója. 126 p. ill. II. Hajdú-Bihar megye Területfejlesztési Koncepciója. 39 p., ill. Helyzetértékelés: A megye terület- és településfejlesztésének belső és külső feltételei, az összefoglaló SWOT-analízis segítségével. Közép- és hosszú távú feladatok. Fejlesztési célok (prioritások és fejlesztési programok). A koncepció beavatkozási térségtípusai. Intézmény és eszközrendszer: a területfejlesztési menedzsment Hajdú-Bihar megyében. A fejlesztési koncepció megvalósításának menete, monitoring. Publikáció

253/1

Csatári Bálint: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója. Szerk. Baranyi B. Debrecen: MTA RKK, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, 1998. 142 p. (Területfejlesztés, 8.) Társszerzők: Baranyi B., Csordás L., Süli-Zakar I.

254 Csatári Bálint–Szemenyei Gyula–Salánki Szilárd: Összehasonlító adatok Tápiómente (a Nagykátai kistérség) megítéléséhez. (Készült: a Pestterv megbízásából.). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1998. [44] p., ill. (térképek, táblázatok) Magyarország kistérségei funkcionális és beavatkozási típusainak meghatározása EU komform mutatók alapján. A Nagykátai kistérség vizsgálata.

255 Gaborjákné Vydareny Klára(Témavezető): Az Alföld ökotérségek fejlesztési pályázat (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács és az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából.). Az FVM részéről témavezető: Font Erzsébet. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1999–2000. 2. kötet I. Az "Alföld ökotérségek fejlesztési pályázat" 1998. Közreműködtek: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Kósa B., Szemenyei Gy., Salánki Sz. 1999. [147] p., ill. (térképek, táblázatok) II. Az "Alföld ökotérség fejlesztési pályázat" eredményei 1998-2000. Az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács részéről témavezető: Szucsik I. Közreműködtek: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Kovács A. D., Salánki Sz. 2000. 91 p., ill. I. Az Alföld ökotérség nyertes pályázatainak szakmai-tartalmi összefoglalói. Térinformatikai háttérinformációk. A pályázatokban szereplő önkormányzatok, szakmai szervezetek, vállalkozók teljes címtára. II. A pályázatokban megfogalmazott célok, tervezett fejlesztések megvalósításának értékelése, kérdőívekre kapott válaszok, a beruházásokról szóló jelentések beszámolók alapján. Ismeretterjesztés

255/1

Kósa Beatrix: Ökológiai szemléletű mezőgazdaság az Alföldön. = Környezetünk, Egészségünk, 1999. 3. 2. p.

256 Timár Judit–Velkey Gábor(Témavezetők): A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója. (Készült: a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából.). Békéscsaba–Kecskemét–Szeged: MTA RKK ATI, 1999. 4 kötet. I. Tervelőzmények. Szerzők: Gurzó I., Kanalas I., Pál V., Timár J. 1998. 67 p., ill.

76

II.

III.

IV.

Helyzetértékelés. Szerzők: Bajmócy P., Baukó T., Csatári B., Csordás L., Gaborjákné Vydareny K., Gurzó I., Kiss J., Kugler J., Márton J., Mezősi G., Nagy E., Nagy G., Nagy I., Pál V., Pálfai I., Rácz L., Rakonczai J., Timár J., Szarvák T., Vadász I., Velkey G. 1999. 158 p. Helyzetértékelés–Mellékletek. Szerzők: Bajmócy P., Baukó T., Bencsikné Szőke M., Csatári B., Csordás L., Gaborjákné Vydareny K., Gurzó I., Kanalas I., Kiss J., Kósa B., Kugler J., Márton J., Mezősi G., Nagy E., Nagy G., Nagy I., Pál V., Pálfai I., Rácz L., Rakonczai J., Salánki Sz., Szarvák T., Szemenyei Gy., Timár J., Tóth K., Vadász I., Velkey G. 1999. [178] p., ill. (térképek, táblázatok) Fejlesztési koncepció. Program-koordinátorok: Nagy E., Nagy G., Timár J., Velkey G. Szerzők: Baukó T., Csatári B., Csordás L., Gurzó I., Kiss J., Kugler J., Márton J., Nagy I., Pál V., Pálfai I., Rakonczai J., Szemenyei Gy. 1999. 66 p., ill. (térképek, táblázatok)

Az MTA RKK ATI három egységének (Békéscsaba, Kecskemét, Szolnok) munkatársai vettek részt a koncepció elkészítésében, a Békéscsabai Osztály szakmai vezetésével. I. A megyei területfejlesztési koncepciók, fejlesztési stratégiák általános módszerei. Kistérségi fejlesztési koncepciók és programok elemzése a Dél-Alföldön. II.-III. A régió természeti erőforrásai és környezeti problémái. Az emberi tényezők és humán infrastruktúrajellemzői a Dél-Alföldön. Felsőoktatás, tudományos kutatás és kutatás-fejlesztés, kultúra, művelődés, gazdaság, szolgáltató szektor, turizmus, műszaki infrastruktúra (közlekedés, energiaellátás, kommunikációs ágazat, informatika). A régió térszerkezete és térfolyamatai. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere a Dél-Alföldön. IV. Régiószervezés, nemzetközi közvetítő szerep, gazdaság versenyképességének javítása. Publikáció

256/1

Csatári Bálint: A Dél-Alföld településhálózata és településszerkezeti változásainak néhány eleme. In: Kommunikáció térben és időben. Tiszteletkötet Erdősi Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Szerk.: Tésits R., Tóth J. Pécs: University Press, 1999. 23–47. p.

256/2

Gaborjákné Vydareny Klára: Esélyegyenlőség – a nők helyzete Magyarországon és a Dél-alföldi régióban. In: Humánerőforrásfejlesztés és az Európai Szociális Alap. Regionális konferenciák 2000. március–április. Szerk.: Kellermann É., Vörös A. Budapest: Tempus Közalapítvány Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont, 2000. 100–102. p.

Ismeretterjesztés

256/3

Csatári Bálint: Jegyzetek a régióról 1. Az európai regionalizmus. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. január 28. 8. p.

256/4

Csatári Bálint: Jegyzetek a régióról 2. A magyar regionalizmus. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. március 11. 8. p.

256/5

Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 3.] A Dél-Alföldi Régió fejlesztési koncepciójának stratégiai kivonata. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. április 8. 5. p.

256/6

Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 4.] A Dél-alföldi régió. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. április 29. 10. p.

77

256/7

Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 5.] A régiók szervezése, felépítése és a róluk szóló viták = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. május 20. 5. p.

256/8

Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 6.] Ha majd érkezik a sok EURO a régióba. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. július 1. 5. p.

256/9

Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 7.] Pénzek, források, elnevezések. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. július 29. 5. p.

256/10 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 9. [téves számozás] ] Új fejlemények a regionális fejlesztések terén. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. szeptember 30. 5. p. 256/11 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 10.] Reflexiók a régióproblematikához. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. október 28. 5. p. 256/12 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 11.] Hagyomány és megújulás az alföldi tanyákon. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. november 25. 5. p. 256/13 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 12.] Az év "területi" mérlege = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. december 23. 4. p. 256/14 Csatári Bálint: Régiós szakadékok az Alföldön. = Népszabadság, 1999. május 18. 8. p. Interjú. 256/15 Csatári Bálint: Mintarégió a Dél-Alföldön. = Petőfi Népe, 2000. szeptember 28. 6. p. Interjú. 257 Csatári Bálint(Témavezető): Dél-Alföld Intelligens Régió Operatív Program. (Készült: a Dél-Alföld Régió Területfejlesztési Tanácsának megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Kanalas I., Salánki Sz., Szemenyei Gy., T. Gémes T. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2000. 2. kötet. I. Munkakezdő jelentés és tartalmi vázlat. 24 p., ill. II. Helyzetértékelés. 148 p., ill. Az MTA RKK ATI a Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézettel készítette el az operatív program kidolgozásához szükséges előmunkálatokat (helyzetértékelés, felmérés, fogalom-pontosítások, értelmezések, adaptációs lehetőségek, stratégiai koncepció), ezek alapján a Compax Kft. vállalta a konkrét operatív programok technikai, szervezeti és pénzügyi bonyolításához szükséges dokumentációk összeállítását. A helyzetértékelés a következő területeket érintette: Dél-Alföld Régió távközlési és informatikai infrastruktúrájának áttekintése. Az Intelligens Régió fő területfejlesztési partneri szereplő-csoportjainak (térségi szervezetek és intézmények, önkormányzatok, könyvtárak, felsőoktatás, kutatás, teleházak, civil szervezetek, média) Internetes honlap-felmérése. A Dél-Alföld Intelligens Régió Operatív Programot előkészítő felmérés értékelése. A program elemei és kapcsolatrendszere. Publikáció

257/1

Csatári Bálint: Az információs társadalom néhány területi-települési aspektusa. In: Az Internet ismeretfilozófiája és gyakorlata. Budapest, Kecskemét: MTA Filozófiai Kutatóintézet, Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2001. [14–15.] p. Társszerző: Kanalas I.

78

257/2

Kanalas Imre: Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon. = Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p.

257/3

Kanalas Imre: A magyarországi informatikai struktúra és a számítógépes háttér kialakulása és néhány jellemzője. In: A táj és az ember geográfus szemmel. Szerk.: Dormány G. Szeged: SZTE, 2000. [7] p. CD-ROM.

257/4

Kanalas Imre: A dél-alföldi civil szervezetek és az önkormányzatok felkészültsége az információs korban. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 80. p. Társszerző: Szarvák T.

Ismeretterjesztés

257/5

Csatári Bálint: Kecskemét Tudásháza. = Kecskeméti Lapok, 2000. április 13. 5. p. Doktori, kandidátusi értekezések

258 Csatári Bálint: A természeti és társadalmi tényezők hatása a Sárrét népességére és településhálózatára. Kandidátusi értekezés. Kecskemét: MTA FKI Településkutató Csoport, 1983. 2 kötet. I. 199 p. II. Melléklet. 61 p., ill. (térképek, táblázatok) Társadalmi és természeti tényezők szerepe a Sárrét hátrányos helyzetének kialakulásában. A sárréti települések népességföldrajzi vizsgálata, átalakulásuk vizsgálata faktoranalízissel. A települések gazdasági háttere, térbeli kapcsolataik (közlekedésföldrajzi helyzet, kereskedelmi, intézményi ellátottság, Publikáció

258/1

Csatári Bálint: A Sárrét falvainak középkori településrendje és annak változásai. = Bihari Múzeum évkönyve III. Berettyóújfalu, 1983. 143184. p.

259 Csordás László: Szabadidő-lakások az Alföldön. A földrajzi információs rendszer alkalmazásának lehetősége a második otthonok kutatásában különböző nagyságú mintaterületeken. Egyetemi doktori értekezés. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 422 p., ill. Szabadidő-lakások általános vizsgálata és jellemzése. Publikáció

259/1

Csordás László: Entstehung von Privatferienhäusern und deren geographischen Typisierung in der ungarischen Tiefebene. = Acta Geographica Debrecina, 1989–90. 28–29. 157–164. p.

260 Csordás László: Szabadidő-lakások az Alföldön. Kandidátusi értekezés. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. 2. kötet. I. 414 p. II. Melléklet. 275 p., ill. (térképek)

79

A szabadidő-lakások helyzetfeltárása országos, megyei, települési és az egyes üdülőkörzetek szintjén. A második otthonok kialakulásának okai, formái, jellemzői, típusai. Alföldi üdülőtelepek áttekintése. Milyen tényezők hatására alakultak ki a zártkertek? Az alföldi falusi vendégfogadás jellemzői. Szabadidő-lakásokkal rendelkező települések csoportjai, típusai.

261 Duró Annamária: A tanyai átalakulás társadalomföldrajzi vonatkozásai Szatymaz és Zákányszék példáján. Egyetemi doktori értekezés. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1989. [178] p., ill. A magyar tanyarendszer kialakulásának történeti problémái, 1945 utáni helyzete. A tanyafejlődés szegedi útja. Szatymaz és Zákányszék tanyavilága reprezentatív vizsgálat tükrében. Publikáció

261/1

Duró Annamária: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. Szeged: Szegedi Akadémiai Bizottság, 1989. 37 p. Társszerző: Csatári B.

261/2

Duró Annamária: A tanyai átalakulás útjai Szeged környékén. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, 1989. május 18–19. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: BácsKiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 36–41. p.

261/3

Duró Annamária: Tanyaközségek a szegedi határban. = Alföldi Tanulmányok, 14. (1990-1991). 125–138. p.

261/4

Duró Annamária: Társadalomföldrajzi vizsgálatok a mórahalmi tanyavilágban. In: Mórahalom. A település földje és népe. Szerk.: Juhász A. Mórahalom: Mórahalom Város Önkormányzata, 1992. 271296. p.

Ismeretterjesztés

261/5

Duró Annamária: Befelé tekint a kintvaló nép. = Számadás, 1989. július 27. 18–19. p.

262 Duró Annamária: A tanyai átalakulás szociálgeográfiai értelmezése a szegedi tanyarendszer példáján. Kandidátusi értekezés. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1993. [190] p., ill. A kollektivizálás tanyarendszert érintő településhálózati következményei szociálgeográfiai megközelítésben. A tanyarendszer kialakulása és fejlődése, a mai tanyák és a zárt település kapcsolata Szeged környékén (Zákányszék, Mórahalom, Szatymaz). Szociálgeográfia a tanyakutatásban. Publikáció

262/1

Duró Annamária: Tanyakutatás – szociálgeográfiai megközelítésben. In: Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok Krajkó Gyula professzor 70. születésnapjára. Szerk.: Mészáros R., Tóth J. Pécs–Szeged: JPTE Természettudományi Kar Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, JATE Természettudományi Kar Gazdaságföldrajzi Tanszék, 1998. 245–259. p.

262/2

Duró Annamária: Gondolatok a tanyarendszer múltjáról és jelenéről. = A Falu, 13. 1998. 65–70. p.

80

262/3

Duró Annamária: A szegedi tanyaközségek múltja és jelene – szociálgeográfiai megközelítésben. In: Az Alföld társadalma. Szerk.: Novák L. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1998. 667–695. p. (Az Arany János Múzeum Közleményei, 8.).

262/4

Duró Annamária: Az alföldi tanyaközségek történeti útja. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J. Pécs: MTA RKK, 2000. 176–192. p.

263 Gaborjákné Vydareny Klára: Az önkormányzati gazdálkodás jellemzői különböző típusú és méretű településeken. Szakdolgozat. (Terület- és Településfejlesztési Posztgraduális Szak). Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. [77] p., ill. (térképek, táblázatok) Négy, más-más jellegzetességgel bíró megye (Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson--Sopron megye) önkormányzati gazdálkodásának elemzése, a finanszírozási rendszer érvényesülése, költségvetéseik összevetése. Publikáció

263/1

Gaborjákné Vydareny Klára: Az önkormányzati gazdálkodás jellemzői négy eltérő jellegű megye különböző típusú, és méretű településein. = Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékozató, 1994. IIII. negyedév. 76-96. p.

264 Rácz Lajos: Éghajlatingadozások a Kárpát-medencében 1540-1779 között. Egy történeti ökológiai modell alapvonalai. Egyetemi doktori értekezés. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. [142] p., ill. Történeti ökológiai vizsgálta a Kárpát-medencében. Publikáció

264/1

Rácz Lajos: Éghajlat-ingadozások a Kárpát-medencében 1490-1700 között. = Légkör, 1987. 4. 29-31. p.

264/2

Rácz Lajos: Az Alföld éghajlatának változásai 1490–1700 között történeti források alapján. = Alföldi tanulmányok, 1988. 12. 34–47. p.

264/3

Rácz Lajos: A kisjégkorszak történetéről. = Agrártörténeti Szemle, 1989. 1-4. 118-147. p.

264/4

Rácz Lajos: Az éghajlattörténeti forrásgyűjteményekről. Agrártörténeti Szemle, 1990. 1-4. 150-157. p.

264/5

Rácz Lajos: Konferencia az éghajlattörténeti kutatásokról. = Atmoszféra, 1990. 3. 12. p.

264/6

Rácz Lajos: A történeti korok éghajlatának reprodukálása levéltári források alapján. = Légkör, 35. 1990. 1. 17–21. p.

264/7

Rácz Lajos: Éghajlati változások a középkori és kora újkori Európában. In: Európa híres kertjei. Történeti és ökológiai tanulmányok Magyarországról. Szerk.: R. Várkonyi Á., Kósa L. Budapest: Orpheusz Könyvkiadó, 1993. 67–86. p.

=

81

265 Rácz Lajos: A Kárpát-medence éghajlattörténete a kora újkor idején (1490-1800). A környezettörténeti források feldolgozásának módszere. Kecskemét: MTA RKK ATI, 1994. [263] p., ill. Történeti ökológia módszertana, és a jelzett térség vizsgálata. Publikáció

265/1

Rácz Lajos: The climate of Hungary during the Maunder Minimum Period.. In: Climatic trends and anomalies in Europe 1675-1715. Ed.: Pfister, C. Stuttgart, 1994. 95-108. p.

265/2

Rácz Lajos: Variations of climate in Hungary (1540-1779, 1992.) In: European climate reconsructed from documentary data: methods and results. Ed.: Pfister, C. Stuttgart, 1994. 82-93. p.

265/3

Rácz Lajos: A Kárpát-medence éghajlattörténete a kora újkor idején (1490–1800). A környezettörténeti források feldolgozásának módszerei. = Történeti Szemle, 37. 1995. 4. 487–507. p.

265/4

Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája a kora újkor idején. In: A Kárpát-medence történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák S. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszék, 1996. 31–48. p.

265/5

Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája a középkor és az újkor idején. In: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpátmedencében. Szerk.: Füleky Gy. Gödöllő: GATE, 1997. 87–102. p.

265/6

Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája. = Természet Világa, 128. 1997. 9. 386–389. p.

265/7

Rácz Lajos [et al.]: Daily weather observation in the 16th century. Documentary evidence and indices of the 16th century. Seasonal temperature and precipitation fluctuations in selected parts of Europe during the 16th century. In: Climate History of the 16th Century. Eds.: Brázdil, R., Pfister, C. Climate Changes, Special issue, 1998. 23–31., 32–51., 105–127. p.

265/8

Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete a 16. századtól napjainkig. = Magyar Tudomány, 44. 1999. 9. 1127–1139. p.

82

Publikációk

Magyarországon megjelent könyvek Idegen nyelven 266 CSATÁRI Bálint: The Great Hungarian Plain, lowland of Central Europe and its settlements. Supplement of National Report of Republic Hungary for the UN Conference of Human Settlements (Habitat II.). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 16 p. Társszerző: Rakonczai J. 267 Csatári Bálint (Ed.): The Transformation of the Systems of East-Central Europe Rural Societies Before and After 1989. Kecskemét: Centre for Regional Studies, Chiba University, 1996. 124 p. Ed.: Minamizuka, S. 268 Csatári Bálint (Ed.): Papers of the Symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East-Central". Pécs - Kecskemét, 2-6. 6. 1992. Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences Pécs: Centre for Regional Studies, 1997. 293 p. Ed.: Szabó, G., Tóth, J. 269 DURÓ Annamária (Ed.): Spatial Research and the Social–Political Changes: Papers of the 7th Polish–Hungarian Seminar (Kecskemét, Hungary 17–21 September, 1990). Pécs: Centre for Regional Studies, 1993. 121 p. (Discussion Papers/Spcial). 270 Duró Annamária (Ed.): Spatial Research in Support of the European Integration. Proceedings of the 11th Polish–Hungarian Geographical Seminar (Mátraháza, Hungary 17–22 September, 1998). Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 164 p. (Discussion Papers/Special). 271 RÁCZ Lajos: Climate History of Hungary Since 16th Century: Past Present and Future. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 160 p. (Discussion Papers, 28.). Magyar nyelven 272 CSATÁRI Bálint (Szerk.): Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1984. 322 p. 273 Csatári Bálint: A falvak térkapcsolatai és fejlesztési lehetőségeik Szolnok megyében. (Összefoglaló a tudományos ankétra). Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Szolnok Megyei Tanács, 1985. 24 p. 274 Csatári Bálint: Új, csoportos falusi települések keletkezése. (Összefoglaló). Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1985. 21 p. Társzerző: Enyedi Gy. 275 Csatári Bálint: Egy dinamikusan fejlődő középváros – Kecskemét – települési terének, vonzáskörzetének néhány jellegzetessége. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1987. 66 p. 276 Csatári Bálint: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. Szeged: Szegedi Akadémiai Bizottság, 1989. 37 p. Társszerző: Duró A. 277 Csatári Bálint: A Tiszazug kistérségi problémái. Kecskemét: Szolnok Megyei Tanács, 1989. 28 p.

84

278 Csatári Bálint(Szerk.): Tanakodás a tanyákról: Országos Tudományos Tanyakonferencia, Kecskemét, 1989. május 18–19. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1990. 168 p. 279 Csatári Bálint(Szerk.): A tanyák távlatai 91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 68 p. Társszerk.: Borbély L. 280 Csatári Bálint: Tanyák távlatai '91 - A tanyaépítési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 37 p. 281 Csatári Bálint: Az Alföld helyzete és perspektívái. Alföld kutatási program 1991 - 1994. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1995. 99 p. (A Nagyalföld Alapítvány kötetei, 4.) 282 Csatári Bálint: Két folyó között Bács-Kiskun. Fel. szerk.: Borbély L. Kecskemét: BácsKiskun Megyei Önkormányzat, 1995. 116 p. Társszerzők. Füzi L., Heltai N. 283 Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térségtípusai. Kecskemét: MTA RKK, 1996. 32 p. A KTM Területi PHARE Program Iroda és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által 1996 nov. 21-22-i kistérségi konferencia kiadványa. 284 Csatári Bálint: A Nagyalföld, Közép-Európa síksága és települései: függelék a Magyar Köztársaság nemzeti dokumentumaihoz az ENSZ Emberi települések (Habitat II.) c. világkonferenciájára. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 16 p. Társszerző: Rakonczai J. 285 Csatári Bálint(Főszerk.): Alföldi Tanulmányok 1997. 16. kötet. Szerk.: Timár J., Rakonczai J. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1997. 124 p 286 Csatári Bálint(Főszerk.): Alföldi Tanulmányok. 1998–1999. 17. kötet. Szerk.: Timár J., Rakonczai J. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1999. 185 p. 287 Csatári Bálint(Témavezető): Bács-Kiskun megye komplex tervének területrendezési terve (Térségi szerkezeti terv + szabályozási irányelvek.) Kecskemét: Budapest: VÁTI Kht, MTA RKK ATI, 1999. 126 p. Társtémavezető: Zala Gy. 288 Csatári Bálint: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója. Szerk.: Baranyi B. Debrecen: MTA RKK, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, 1998. 142 p. (Területfejlesztés; 8.) Társszerzők: Baranyi B., Csordás L., Süli-Zakar I. 289 Csatári Bálint: A területfejlesztés monitoringja. A folyamatok megfigyelése, értékelése, annak módszerei és gyakorlata. Rotterdam, Dublin, Pécs, Budapest: Netherlands Economic Institute, Udarás na Gaeltechta, MTA RKK, Nemzetközi Bankárképző Központ, 2000. 16 p. (Területfejlesztési szakemberek képzése. Bevezetés a területfejlesztés kérdéseibe, 6.). 290 Csatári Bálint: 50 éves a befogadó, megújuló város. Dunaújváros a harmadik évezred elején. Dunaújváros is 50 years old. The integrating reviving town at the beginning of the third millennium. Dunaújváros: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, 2001. 86 p. Társszerző: Csefkó J., Csefkó F., Csongor Gy. 291 Csatári Bálint (Főszerk.): Alföldi tanulmányok 2000–2001. 18. kötet. Szerk: Timár J., Rakonczai J. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2001. 215 p.

85

292 Csatári Bálint (Összeáll.): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetõsége. A Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Fõosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 104 p. Társszerzők: Gaborjákné Vydareny K., Kiss A., Kovács A. 293 CSORDÁS László: Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója. Szerk. Baranyi B. Debrecen: MTA RKK, Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, 1998. 142 p. (Területfejlesztés, 8.) Társszerzők: Baranyi B., Csatári B., Süli-Zakar I. 294 DURÓ Annamária: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. Szeged: Szegedi Akadémiai Bizottság, 1989. 37 p. Társszerző: Csatári B. 295 GABORJÁKNÉ VYDARENY Klára: A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetõsége. A Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Fõosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK, 2001. 104 p. Társszerzők: Csatári B., Kiss A., Kovács A. 296 KISS Attila: A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetõsége. A Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Fõosztálya megbízásából készült Tiszavidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 104 p. Társszerzők: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Kovács A. 297 KOVÁCS András: A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetõsége. A Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Fõosztálya megbízásából készült Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program összefoglalója. Kecskemét: MTA RKK ATI, 2001. 104 p. Társszerzők: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Kiss A. 298 TÓTH Krisztina: A mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete. Budapest: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 1999. 55 p. (Agrárgazdasági Tanulmányok, 13.). Társszerzők: Burgerné Gimes A., Kovács Cs. 299 RÁCZ Lajos: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza. Az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késő középkor és a kora újkor idején. Szeged: JATE Természettudományi Kar, 1997. 124 p. Tanulmányok, cikkek Külföldön idegen nyelven 300 CSATÁRI Bálint: Rural areas and rural policy in Hungary. In: The Changing Function and Position of Rural Areas in Europe. Eds.: Huigen, P., Paul, L., Volkers, K. Utrecht: Koninklijk Nederlands Aardrijkskundig Genootschap, 1992. 153–168. p. (Nederlandsee Geografische Studies, 153.). 301 Csatári Bálint: A lowland village – Tiszasas in the political changes: a social study. In: Systemic transformation of rural societies of East-Central Europe before and after 1989. Osaka: Chiba University, 1995. 20-28. p. 302 Csatári Bálint: The new possibilities of regional development on the Great Hungarian Plain. In: Some new aspects of regional planning in Poland and Hungary : Proceedings of the 8th Polish-Hungarian Seminar. Eds.: Miros, K., Duró, A.. Warszawa: Institut of Geography and Spatial Organization Polish Academy of Sciences, 1995. 21-31. p.

86

303 Csatári Bálint: A special regional environmental-social conflict on the Great Hungarian Plain. = Geographica Polonica, 64. 1995. 1. 167-176. p. 304 Csatári Bálint: Indemnisation d'une famille bourgeoise rurale de Karcag. In: Mutation et transition des modeles de production agricole en Europe de l'ouest et de l'est. Programme Copernicus. Commission Europeenne DG XII. Paris: Groupe de Recherches sur les Mutations des Sociétés Européennes, 1996. 70-75. p. 305 Csatári Bálint: Indemnisation d' une famille bourgeoise rurale de Karcag. In: Mutataion et transition de modelles de productuion agricole en Europe de l'Quest et de l'Est. Ed.: H. Lamarche. Paris: CNRS, 1996. 70–79. p. (Copernicus programme). 306 Csatári Bálint: Some elements in the local dimension of territorial development in Hungary. In: Arbeitsmaterial: Gleichwertige Lebensbedingungen in Mittelosteuropa ein tragfähiges Konzept für die Raumordnung? Hannover: Akademie für Raumforschung und Landesplanung, 1999. 205-221. p. 307 Csatári Bálint: Types of transformation of Hungarian scattered farm system. In: A Research of the History the Tanya System in Hungary. Ed.: Minamizuka, S. Chiba: Chiba University, 2000. 27–32. p. Japán nyelven, angol összefoglalóval. 308 CSORDÁS László: Tourism in Hungary 1995. In: Conditions of Foreign Tourist Development in Central and Eastern Europe. Ed.: Puchala, H. Wroclaw, 1997. 17-29. p. 309 Csordás László [et al.]: Tourismuspotential of Central and South-East Europe. Ed.: Jordan, P.C. 1998. 310 Csordás László: Leisure time home and rural tourism as a part of alternative tourism and important factor of incoming tourism in Hungary. In: Conditions of the Foreign Tourism Development in Central and Eastern Europe. Ed.: Wyrzykowsky, J. Wrocław: Wrocław University Department of Regional and Tourism Geography, 1999. 11–29. p. 311 Csordás László (Mitarb.): Internationale Tourismusattraktionen in Mittel- und Südosteuropa. Wien: Österreichisches Ost- und Südosteuropa Institut, 1999. 92, 52 p., 74 x 58 cm (Atlas Ost- und Südosteuropa. Aktuelle Karten zu Ökologie, Bevölkerung und Wirtschaft, 3.4-G-6). 312 DURÓ Annamária: Osadnoctwo rozproszone w Polsce i na Węgrzech, jako problem geografii społeznej. In: Przeimany struktur społeczno-gospodarczych obszaróv przygranicznych (Changes of the socio-economic structures in frontier regions) Eds.: Kitowski, J., Zioło, Z. Warsawa-Kraków-Rzeszów, 1995. 629-636. p. 313 Duró Annamária: The system of Hungarian scattered farmsteads on the way of transformation. A case study from the southern part of the Graet Plain. In: Some new aspects of regional planning in the Poland and Hungary.. Proceedings of the 8th PolishHungarian Geographical Seminar (Zielona Góra, Poland, 7-11. September 1992). Eds.: Miros, K., Duró, A. Warsaw: Insitute of Geography and Spatial Organization, Polish Academy of Sciences, 1995. 63-79. p. 314 Duró Annamária: De la collectivisation a la re-privatisation: l'exploitation familiale en Hongrie. In: Mutation et transition des modeles de production agricole en Europe de l'Oest et de l'Est. Coord.: Lamarche, H. Paris: Groupe de Recherches sur les Mutations des Sociétés Européennes, 1996. 63–70. p. 315 RÁCZ Lajos: The climate of Hungary during the Maunder Minimum Period.. In: Climatic trends and anomalies in Europe 1675-1715. Ed.: Pfister, C. Stuttgart, 1994. 95108. p.

87

316 Rácz Lajos: Variations of climate in Hungary (1540-1779, 1992.) In: European climate reconsructed from documentary data:methods and results. Ed.: Pfister, C. Stuttgart, 1994. 82-93. p. 317 Rácz Lajos [et al.]: Daily weather observation in the 16th century. Documentary evidence and indices of the 16th century. Seasonal temperature and precipitation fluctuations in selected parts of Europe during the 16th century. = Climate History of the 16th Century. Eds.: Brázdil, R., Pfister, C. Climate Changes, Special issue, 1998. 23– 31., 32–51., 105–127. p. 318 TÓTH Krisztina: Microregions in the South-Alföld (Great Hungarian Plain). In: Regionalism and Integration: Culture, Space, Development. Ed.: Popa, N. TimişoaraTübingen-Angers: Universitatea de Vest din Timişoara, Universität Tübingen, Université d’Angers, 2000. 57–60. p. Magyarországon idegen nyelven 319 CSATÁRI Bálint: The formation of new, clustered, rural settlements in Hungary. In: Rural Development Issues in Industrialized Countries. Eds.: Enyedi, Gy., Veldman, J. Pécs: Centre for Regional Studies, 1986. 96–105. p. (Regional research reports, 1.). Társszerző: Enyedi Gy. 320 Csatári Bálint: Pojavlenie novyh poselenij v ruralnyh regionah. (Na primere med'e BácsKiskun). = Acta Geographica Szegediensis, 26. 1986. 118–127. p. Társszerző: Enyedi Gy. 321 Csatári Bálint: Spatial connections of rural settlements. Investigations in Szolnok county. In: Spatial Organization and Regional Development. Ed.: Orosz, É. Pécs: Centre for Regional Studies 1988. 237–250. p. 322 Csatári Bálint: Szeged and the image of the scattered farm region today. In: Spatial Processes of Urbanization in Szeged. Ed.: Mészáros, R. Szeged: JATE, 1991. 73–75. p. 323 Csatári Bálint: Crisis signs of the Hungarian small towns. In: Spatial Research and the Social-Political Changes: Papers of the 7th Polish-Hungarian Seminar (Kecskemét, Hungary 17–21 September, 1990). Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1993. 97–102. p. 324 Csatári Bálint: The possibility and restrictions of the regional development of the Great Hungarian Plain. In: European challenges and Hungarian responses in regional policy. Ed.: Hajdú, Z., Horváth, Gy. Pécs: Centre for Regional Studies, 1994. 227-235. p. 325 Csatári Bálint: Changes in Hungarian agricultural settlements before 1989. One Hungarian village - Tiszasas in the transition. In: The Transformation of the Systems of East-Central Europe Rural Societies before and after 1989. Ed.: Minamizuka, S. Kecskemét: Centre for Regional Studies, Chiba University, 1996. 39-43, 45-51. p. 326 Csatári Bálint: El programa "ALFÖLD": un proyecto experimental de desarrollo regional en Hungría. In: Autonomías y desarrollo. III. Seminario hispano - húngaro sobre desequilibrios regionales. Győr - Kecskemét, 19-24 de abril de 1993. Coord.: Szörényiné Kukorelli, I., Sánchez, J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 125-140. p. 327 Csatári Bálint: The rural transformation in Hungary. In: Papers of the Symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East-Central Europe" Pécs - Kecskemét,

88

2-6. 6. 1992. Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies, 1997. 231-236. p. 328 Csatári Bálint: New factors in the differentitation of the Hungarian Settlement Network. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 59-68. p. (Discussion Papers/Special). 329 CSORDÁS László: Entstehung von Privatferienhäusern und deren geographischen Typisierung in der ungarischen Tiefebene. = Acta Geographica Debrecina, 1989–90. 28–29. 157–164. p. 330 Csordás László: La segunda residencia en el Alföld (Gran Llanura). In: Autonomías y desarrollo. III. Seminario hispano – húngaro sobre desequilibrios regionales. Coord.: Szörényiné Kukorelli, I., Sánchez, J. Győr – Kecskemét, 19–24 de abril de 1993. Pécs: Centre for Regional Studies, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 163–178. p. 331 Csordás László: Second homes in Hungary. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Proceedings of the 11th Polish–Hungarian Geographical Seminar (Mátraháza, Hungary 17–22 September, 1998). Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1999. 145–160. p. (Discussion Papers/Special). 332 DURÓ Annamária: Socio-geographical survey of the area of scattered farms (tanya) around Szeged. = Acta Geographica Szegediensis, 1986. 26. 141–152. p. 333 Duró Annamária: "Socialist Villages" in the Great Hungarian Plain. In: Papers of the symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East–Central Europe". Pécs – Kecskemét, 2–6. 6. 1992. Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences, 1997. 221–230. p. 334 KERESZTES NAGY Csilla: Local development strategies: Encourageent or acquirement. In: Spatial Research and the Social-Political Changes: Papers of the 7th Polish-Hungarian Seminar (Kecskemét, Hungary 17–21 September, 1990) Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, 1993. 103–107. p. (Discussion Papers/Special). Magyar nyelven 335 CSATÁRI Bálint: Development of rural areas. Proceedings of the 4th Hungarian-Polish Seminar. Szerk.: Kostrowicki, S. = Földrajzi Értesítő, 1982. 4. 447-448. p. Könyvismertetés 336 Csatári Bálint: A falu a mai magyar társadalomban. Szerk.: Vágvölgyi A. = Földrajzi Értesítő, 1982. 2-3. 247-248. p. Könyvismertetés. 337 Csatári Bálint: A települések közúti és vasúti kapcsolatainak földrajzi vizsgálata egy forgalmi árnyékban levő területen. = Alföldi Tanulmányok, 6. (1982). 175-193. p. Társszerző: Simon I. 338 Csatári Bálint: Az Alföld határmenti területeinek vizsgálata. In: Területi Kutatások, 1983. 6. Szerk.: Berényi I. 78-92. p. (Elmélet-Módszer-Gyakorlat, 26.). Társzerző: Tóth J. 339 Csatári Bálint: A berettyóújfalui járás aktív keresőiről készült életkörülményvizsgálatok néhány tanulsága. In: Területi Kutatások, 1983. 6. Szerk.: Berényi I. 31-38. p. (Elmélet-Módszer-Gyakorlat, 26.). 89

340 Csatári Bálint: A népesség foglalkozási átrétegződése a közép-békési térségben /19601980/. = Alföldi Tanulmányok, 7.(1983). 213-231. p. Társszerző: Simon I. 341 Csatári Bálint: A Sárrét falvainak középkori településrendje és annak változásai. = Bihari Múzeum évkönyve III. Berettyóújfalu, 1983. 143-184. p. 342 Csatári Bálint: A tanyaátalakulás néhány vonása a Duna-Tisza közén. In: Társadalmigazdasági változások és településstruktúránk fejlődése. Az 1983. február 11.-én Békéscsabán rendezett regionális tanácskozás anyaga. Szerk.: Tóth J., Dövényi Z.. Békéscsaba, 1983. 97-107. p. 343 Csatári Bálint: Falvak. In: Bács-Kiskun megye gazdasági földrajza. Szerk.: Krajkó Gy. Kecskemét, 1984. 154-164. p. 344 Csatári Bálint: A falvak településföldrajzi problémái a Tiszántúl középső részén. = Földrajzi Közlemények, 32. 1984. 2. 114–132. p. Társszerző: Papp A. 345 Csatári Bálint: Für Lajos: Kertes tanyák a futóhomokon c. könyvről. = Földrajzi Értesítő, 33. 1984. 4. 463-464. p. Könyvismertetés. 346 Csatári Bálint: Kerekasztal beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről. = Forrás, 16. 1984. 11. 29-41. p. 347 Csatári Bálint: A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. In: Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1984. 11–68. p. Társszerzők: Enyedi Gy., Kecse-Nagy L. 348 Csatári Bálint: A településhálózat fejlesztésének kérdései. In: Településszerkezet és társadalmi mobilitás a Dél-Alföldön a szocialista társadalom építésének időszakában. Szerk.: Hegyi A. Szeged, 1984. 51-64. p. 349 Csatári Bálint: Bács-Kiskun megyei falvak vizsgálatáról. = Tudományos Szemle, 1985. 1. 18-19. p. 350 Csatári Bálint: Kerekasztal beszélgetés a Bács-Kiskun megyei új településekről. = Forrás, 17. 1985. 9. 51-58. p. 351 Csatári Bálint: Matkó, a fejlődő szórványfalu. = A Falu, 1. 1985. 2. 35–38. p. Társszerző: Klingerné Végh I. 352 Csatári Bálint: A migráció néhány jellegzetessége Berettyóújfalu példáján. = Alföldi Tanulmányok, 9. (1985). 255–272. p. Társszerző: Héthy Z. 353 Csatári Bálint: Az aprófalu méretű csoportos települések néhány jellemzője BácsKiskun megyében. = Alföldi Tanulmányok, 10. (1986). 209–226. p. Társszerző: Sántha J.-né 354 Csatári Bálint: A községek népességmegtartó képességének fő tényezői az Alföldön. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák L., Selmeczi L. Nagykőrös: Arany J. Múzeum, 1986. 779-787. p. 355 Csatári Bálint: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. Szerk.: Sikos T. Tamás. = Földrajzi Értesítő, 34. 1986. 3. 276. p. Könyvismertetés. 356 Csatári Bálint: A megye földrajza. In: Magyarország megyéi. Bács-Kiskun. Szerk.: Gyenes L. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986. 5–11. p.

90

357 Csatári Bálint: A tanyaátalakulás néhány új vonása megyénkben. In: Politika - oktatás kutatás 1. 1986. Kecskemét: MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, 1986. 42-51. p. 358 Csatári Bálint: Cloke P.J. - Park, C.C.: Falusi erőforrások feltárási lehetőségei. = Tér és Társadalom, 1987. 1. 118. p. Könyvismertetés. 359 Csatári Bálint: Cloke, P.J.: An intruduction to rural settlement planning. = Tér és Társadalom, 1. 1987. 4. 117. p. Könyvismertetés. 360 Csatári Bálint: A falusi települések térkapcsolatainak néhány jellemző összefüggése Szolnok megyei példákon. = Alföldi Tanulmányok, 11. (1987). 263–279. p. Társszerző: Gödör Zs. 361 Csatári Bálint: Korreferátum. Enyedi György Tér és társadalom cikkéhez. = Janus, 2. 1987. 1. 31-33 p. 362 Csatári Bálint: Néhány gondolat a falusi környezet változásáról. = Forrás, 19. 1987. 1. 80–83. p. 363 Csatári Bálint: Néhány gondolat a falusi környezet változásáról. In: Ember a változó környezetben. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat, 1987. 80-83. p. 364 Csatári Bálint: Területfejlesztés és településkutatás Bács-Kiskunban. = Tudományos Szemle, 1987. 3. 6-8. p. 365 Csatári Bálint: Új, csoportos falusi települések Bács-Kiskun megyében. = Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 113–115. p. 366 Csatári Bálint: Az új települések keletkezésének társadalmi problémái. In: Állam, térkapcsolatok, demokrácia. Bihari Ottó emlékülés. Szerk.: Csefkó F. Pécs: MTA RKK, JPTE, 1987. 489–496. p. 367 Csatári Bálint: A kisvárosok és falvak közötti térkapcsolatok jellemzői. In: Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat. Szerk.: Csefkó F., Szirtes G. Pécs: MTA RKK, MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatósága, 1988. 73–78. p. 368 Csatári Bálint: Születő falvak Bács-Kiskun megyében. = Városépítés, 24. 1988. 1. 25– 26. p. 369 Csatári Bálint: Településformáló folyamatok a Kiskunságban. In: A Jászkunság kutatása '88. Szerk.: Szabó L. Szolnok: Damjanich Múzeum, 1988. 87-89. p. 370 Csatári Bálint: Az urbanizáció területi különbségei. = Statisztikai Szemle, 66. 1988. 3. 244– 258. p. Társszerző: Tóth J. 371 Csatári Bálint: A tér és társadalom néhány összefüggése megyénkben. = Tudományos Szemle, 1988. 4. 14. p. 372 Csatári Bálint: Az egy főre jutó élelmiszer- és élvezeti cikk forgalom. Az egy főre jutó iparcikkforgalom. Az egy főre jutó összes kiskereskedelmi forgalom. Az egy főre jutó vendéglátóforgalom. A kiskereskedelmi bolthálózat. A kiskereskedelmi forgalom színvonala. A városok iparcikkforgalmának intenzitása és főbb cikkek szerinti megoszlása. A városok kiskereskedelmi szerepe. A vendéglátóforgalom intenzitása 1985. In: Magyarország nemzeti atlasza, 1985. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 1989. 268, 269, 270, 271, 272, 273. p. 373 Csatári Bálint: Részjelentés a földrajzról: Hozzászólás Beluszky Pál magánjelentéséhez. = Tér és Társadalom, 3. 1989. 1. 64–66. p.

91

374 Csatári Bálint: Új településformáló folyamatok a Kiskunságban. = Jászkunság, 35. 1989. 1. 89–94. p. 375 Csatári Bálint: Vannak-e új feltételek a terület- és településfejlesztésben? = Településfejlesztés, 1989. 2. 38. p. 376 Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változása. In: Tér–idő–társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1990. 375–390. p. 377 Csatári Bálint: Előszó. In: Kecskemét 1848/49-ben. Szerző: Iványosi-Szabó T. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1990. 3-4. p. (Kecskeméti Füzetek, 1.). 378 Csatári Bálint: Kecskemét nagyvárosi fejlődésének tényezői és folyamatai. In: A nagyvárosok helye az önkormányzati rendszerben. Kutatási zárójelentés. Témavezető: Rechnitzer J., Tóth J. Pécs-Győr: MTA RKK, 1990. 73-80. p. 379 Csatári Bálint: A kisvárosok és kistérségek jövője Magyarországon. = OTKA hírlevél, 1990. 1. 8. p. 380 Csatári Bálint: Korlátok és lehetőségek. A tanyaépítés szabályozásának elvi és gyakorlati lehetőségei. = MÜSZI információ, 19. 1990. 5-6. 26-28. p. 381 Csatári Bálint: Nemes Nagy József–Ruttkay Éva: A második gazdaság földrajza. = Tér és Társadalom, 4. 1990. 1. 128. p. Könyvismertetés. 382 Csatári Bálint: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. In: Az urbanizáció térbeli folyamatai Szegeden. Szerk.: Mészáros R. Szeged: JATE, 1990. 122– 126. p. 383 Csatári Bálint: A tanyarendszer és a modernizálódó településhálózat viszonya. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia, Kecskemét, 1989. május 18–9. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 13–21. p. 384 Csatári Bálint: Tiszazug tünetcsoport. = Jászkunság, 36. 1990. 1. 63–68. p. 385 Csatári Bálint: Jász-Nagykun-Szolnok megye városainak vonzáskörzete és kistérségei. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye infrastruktúrája. A megye településeinek hálózati infrastruktúrája és a népesség térbeli mozgása. Szerk.: Sikos T. Pécs: MTA RKK, 1991. 39-56. p. 386 Csatári Bálint: Mondandóm középpontjában a településmenedzsment. = Juss, 4. 1991. 2. 31–33. p. 387 Csatári Bálint: Tanya és rekreáció az Alföldön. In: Az Alföld jelene és jövője. Szerk.: Rakonczai J. Békéscsaba: Tisza-klub, 1991. 31-33. p. Társszerző: Csordás L. 388 Csatári Bálint: Tanyás térségek tervezésének településföldrajzi szempontjai. In: A tanyák távlatai '91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1991. 19-23. p. 389 Csatári Bálint: Tétova települések a térben. = A Falu, 7. 1991. 3. 5–10. p. 390 Csatári Bálint: Tétova települések a térben. In: Válság és kiút. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1991. 273–276. p. 391 Csatári Bálint: Előszó. A kecskeméti malmok története 1857-1985. Szerző: Kuczka A. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1992. 7-8. p. (Kecskeméti Füzetek, 3.).

92

392 Csatári Bálint: Földrajz, költészet, identitás (Gondolatmorzsák Szabó Zoltán emlékének). = Forrás, 24. 1992. 6. 89–92. p. 393 Csatári Bálint: Kecskemétről általában. In: Város az Aranyhomokon, Magyarország közepén. Szerk.: Ballai J. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1992. 15– 20. p. 394 Csatári Bálint: A kettészakadt ország és az Alföld. = Juss, 5. 1992. 3. 59–62. p. 395 Csatári Bálint: A tanyák, mint a vidék sajátos települései. = Info–Társadalomtudomány, 1992. 19. 45–48. p. 396 Csatári Bálint: A területfejlesztésről és az Alföld-programról. = Comitatus, 2. 1992. 10. 19– 22. p. 397 Csatári Bálint: A területfejlesztésről általában. In: Területfejlesztés és önkormányzatok a mai Magyarországon. Szerk.: Balogh L. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1992. 15–20. p. 398 Csatári Bálint: Az új földrajzi irányzatok helye a regionális tárgyak oktatásában. In: A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásba. Szerk.: Lados M., Kocsis Zs. Győr: MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1992. 82–84. p. 399 Csatári Bálint: Az Alföldi Tudományos Intézet. = A Falu, 8. 1993. 1. 67-70. p. 400 Csatári Bálint: Az Alföld fejlesztésének lehetőségei és korlátai. = Társadalmi Szemle, 48. 1993. 11. 35–44. p. 401 Csatári Bálint: Az alföldi falusi önkormányzatok önképe. In: Kiút a válságból. II. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1993. 179–183. p. 402 Csatári Bálint: Az Alföld tünetcsoport újraéledése 1990-1994. Az Alföld kutatási program alapján a régió fejlesztésére megfogalmazott ajánlások. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 1-12, 151-164. p. 403 Csatári Bálint: Az Alföld kutatási programról. = Alföldi Tanulmányok, 15. (1993). 7–11. p. 404 Csatári Bálint: A korábbi társközségek jelene egy kérdőíves felmérés alapján. In: Társközségek – községtársak. Szerk.: Csefkó F. Pécs: MTA RKK, 1993. 34–52. p. 405 Csatári Bálint: Szétforgácsolt energiák. = Magyar Mezőgazdaság, 48. 1993. Különszám. 27–28. p. 406 Csatári Bálint: Az Alföld Program kistérségi összefüggései. = Déli Utakon, 2. 1994. 4. 13-16. p. 407 Csatári Bálint: Egy alföldi falu - Tiszasas a rendszerváltozásban. = A Falu, 1994. 4. 4954. p. 408 Csatári Bálint: Az Alföld-problematika fő kérdései, a regionális fejlődés esélyei és korlátai. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 79-83. p. 409 Csatári Bálint: Berényi István: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. = Földrajzi Értesítő, 43. 1994. 1-2. 55-56. p. Könyvismertetés. 410 Csatári Bálint: Debrecen helye és helyének változása az Alföld városhálózatában. In: Debrecen megyei jogú város makroregionális szerepköre. Szerk.: Süli-Zakar I. Pécs: Debrecen: MTA RKK, 1994. 159-169. p.

93

411 Csatári Bálint: A Duna-Tisza közi hátság településfejlődése és hatásai a vízháztartásra. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Szerk.: Pálfai I. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1994. 33-37. p. Társszerző: Csordás L. 412 Csatári Bálint: A magyar faluhálózat állapotrajza ás a jövő lehetőségei. = "AGRO-21" füzetek, 1994. 4. 3-18. p. 413 Csatári Bálint: Párhuzamok a klebelsbergi és a mai Alföld programok között. In: Gróf Klebelberg Kuno emlékezete 1994. Szerk.: Klebelberg É. Budapest: Klebelsberg Kuno Alapítvány, 1994. 48-55. p. 414 Csatári Bálint: A szolnoki településcsoport belső és külső kapcsolatrendszere. In: A szolnoki agglomeráció. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1994. 336-349. p. Társszerző: Tóth J. 415 Csatári Bálint: Az agrárgazdaság jövőképe és a faluhálózat. = AGRO-21 füzetek, 1995. 10. 73-74. p. 416 Csatári Bálint: Duna mente. In: Két folyó között, Bács-Kiskun. Szerk.: Borbély L. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 1995. 57-85. p. 417 Csatári Bálint: Előszó. In: Ezer írás az Alföldről. Válogatott bibliográfia. Szerk.: Lisztes L. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1995. 3-4. p. (A Nagyalföld Alapítvány kötetei, 5.). 418 Csatári Bálint: A kistérség fogalma. In: Kistérségeknek kistérségekről. Szerk.: Csefkó F. Budapest: Dunaholding City Menedzser Kft, 1995. 11-15. p. 419 Csatári Bálint: A regionalizmus és az Alföld-problematika új súlyponti kérdései. In: Tér és társadalom. Szolnoki Nyári Egyetemen elhangzott előadások: 1994. június 20-24. Szerk.: Szoboszlai Zs. Szolnok: Juss Alapítvány, MTA RKK ATI, 1995. 114-116. p. 420 Csatári Bálint: Szegénység és szárazság. Környezeti konfliktusok a Duna-Tisza közén. = Forrás, 27. 1995. 11. 52-55. p. 421 Csatári Bálint: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon. In: A Magyar Hidrológiai Társaság 13. Vándorgyűlése Baja 1995. július 4. Budapest: Magyar Hidrológiai Társaság, 1995. 70-80. p. Társszerző: Csordás L. 422 Csatári Bálint: Új települési és társadalmi folyamatok az Alföldön. In: Az újrapolgárosodó Alföld. Szerk.: Baukó T., Markó I.. Gyula: Békéscsaba: Nagyatádi Szabó István Alapítvány, MTA RKK ATI, 1995. 16-20. p. 423 Csatári Bálint: A Dél-Alföld "mássága". In: Húszévesek. A Magyar Televízió Rt Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdióinak jubileumi kiadványa. Szerk.: Békés S., Bubryák I. Pécs: Szeged: MTV Rt, 1996. 31-32. p. 424 Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze települései és lakói (1950-1995). = Forrás, 28. 1996. 10. 80-91. p. 425 Csatári Bálint: Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről. Válogatott bibliográfia. Összeáll.: Lisztes L. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., Kecskeméti Monográfia Szerk., 1996. 9. p. (Kecskeméti Füzetek, 7.). 426 Csatári Bálint: Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika = Falu Város Régió, 3. 1996. 10. 6-9. p.

94

427 Csatári Bálint: Szellemi műhelyek, kutatás-fejlesztési feladatok az Alföldön. In: A mi Alföldünk. Szerk.: Rakonczai J., Szabó F. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1996. 215-219. p. 428 Csatári Bálint: Az Alföld tudományos műhelyei. Elképzelések az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete fejlesztéséről. = Alföldi Tanulmányok, 16. (1997). 104-111. p. 429 Csatári Bálint: Az Alföld–kutatás fejlesztéséről. = Ezredforduló, 1997. 2. 24–26. p. 430 Csatári Bálint: Bács-Kiskun megye jövőképe. Az 1997-ben induló megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók előkészítéséhez. = Comitatus, 7. 1997. 11. 47-52. p. 431 Csatári Bálint: Kecskemét földrajza. A megye jövőképe. In.: Bács-Kiskun megye kézikönyve. Bács-Kiskun megyéről általában Főszerk.: Szabó K. Budapest: CEBA, 1997. 66-68, 165-166. p. (Magyarország megyei kézikönyvei, 2.). 432 Csatári Bálint: A tér szerepe a kultúra közvetítésében. = Comitatus, 7. 1997. 6. 17-29. p. 433 Csatári Bálint: A területfejlesztés kedvezményezett területi besorolásának szempontrendszere, információs bázisa. In: VII. Országos Térinformatikai Konferencia. Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 1997. szeptember 25-26. Szolnok, 1997. 27-31. p. 434 Csatári Bálint: Egy területfejlesztési projektkísérlet Magyarországon: Az Alföldprogram. In: Önkormányzatok és a területfejlesztés. III. magyar - spanyol szeminárium. Győr - Kecskemét, 1993. április 19-24. Szerk.: Szörényiné Kukorelli I., Sánchez, J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 39-52. p. 435 Csatári Bálint: Töprengő előszó a megújuló Alföldi tanulmányok elé. = Alföldi Tanulmányok, 16. (1997). 3-6. p. 436 Csatári Bálint: Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák = Tér és Társadalom, 12. 1998. 4. 1-19. p. 437 Csatári Bálint: Az átalakuló Alföldről és az újraindult kutatásokról. = A Falu, 13. 1998. 3. 53-58. p. 438 Csatári Bálint: A Duna-Tisza köze: a táj és lakói. In: Homok-haza. Irodalmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről. Vál.,szerk.: Füzi L. Budapest: Forrás Kiadó, 1998. 113-123. p. 439 Csatári Bálint: Előszó egy szorgos életmű elé. In: Kecskemét város építéstörténete. Szerző: Juhász I. Kecskemét: Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Tiberias Bt., 1998. 5-7. p. (Kecskeméti Füzetek, 8.). 440 Csatári Bálint: A geográfia hasznáról. = Földrajz és kultúra. JATE Geográfus Hallgatók lapja, 3. 1998. 2. 9-10. p. 441 Csatári Bálint: Gondolatkísérletek az Alföldnek az új európai területfejlesztési perspektívákhoz illeszthetőségéről. = Debreceni Szemle, 1998. 4. 654-662. p. 442 Csatári Bálint: Az új európai területfejlesztési perspektívák és az Alföld. = Ezredforduló, 1998. 6. 24-28. p. 443 Csatári Bálint: Az új Alföld kutatási program főbb irányai és első eredményei. A tudományos koordináció szükségessége és lehetőségei az Alföldön. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. II. Alföld kongresszus. Szerk.: Baukó T. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1999. 45–62, 100–101. p.

95

444 Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk. Kovács F., Kovács J. Budapest: MTA, 1999. 43-47. p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Az agrártermelés tudományos alapozása). 445 Csatári Bálint: A Dél-Alföld településhálózata és településszerkezeti változásainak néhány eleme. In: Kommunikáció térben és időben. Tiszteletkötet Erdősi Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Szerk.: Tésits R., Tóth J. Pécs: University Press, 1999. 23-47. p. 446 Csatári Bálint: Hagyomány és megújulás. = Comitatus, 9. 1999. 11. 80. p. Könyvismertetés. 447 Csatári Bálint: A megye földrajza. In: Hidak Bács-Kiskun megyében. Szerk.: Tóth E. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Szerk., 1999. 8-9. p. 448 Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, 14. 1999. 4. 45–52. p. 449 Csatári Bálint: Alföld. Új alternatívák. = Ezredforduló, 2000. 2. 9-15. p. 450 Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. = Tiszatáj, 54. 2000. 6. 34-43. p. 451 Csatári Bálint: Az Alföld mássága és lehetséges jövője. In: "Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? Ezredvégi kérdések a Tiszatájban. Szerk.: Olasz S. Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2000. 351-359. p. 452 Csatári Bálint: A regionalitás különböző aspektusai és dimenziói az OKTK kutatások tükrében. (Az Európai Unió felé, OKTK Konferencia, szekcióülések összefoglalói.). = Magyar Tudomány, 2000. 7. 925-927. p. 453 Csatári Bálint: A vidéki sokszínűség és a magyar területfejlesztési kistérségek. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 441–449. p. 454 Csatári Bálint: Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Alföld és a nagyvilág. Tanulmányok Tóth Józsefnek. Szerk.: Dövényi Z. Bp.: MTA FKI, 2000. 151-167. p. 455 Csatári Bálint: Lesznek-e az Alföldnek Münchhausenjei? In: "Jászkunságban születtem…" Szerk.: Tál G. Szolnok: MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testület, 2000. 35-42. p. (Jászkunsági füzetek, 14.). 456 Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk. Horváth Gy., Rechnitzer J., Pécs: MTA RKK, 2000. 193-217. p. 457 Csatári Bálint: A tanyák értékei '97. Könyvismertetés = Falu Város Régió, 2000. 1. 29. p. 458 Csatári Bálint: Az Alföldön. = Beszélő, 6. 2001. 7-8. 129-130. p. 459 Csatári Bálint: Az Alföld makroregionális fejlesztése, a régió másságai és jövőjének lehetséges forgatókönyvei. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A. Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 105–118. p. 460 Csatári Bálint: Beluszky Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. = Földrajzi Közlemények, 2001. 1-2. p. 155-160. p.

96

461 Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. = Alföldi Tanulmányok, 18. (20002001). 44-63. p. 462 Csatári Bálint: „A földrajz – regionális tudomány” kerekasztal-beszélgetés. In: Geográfia az ezredfordulón. Szerk.: Nemes Nagy J. Budapest: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, 2001. 11–36. p. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 6.). Társszerzők: Nemes Nagy J., Izsák É., Mészáros R., Bora Gy., Süli-Zakar I., Perczel Gy., Timár J., Kulcsár D., Probáld F. 463 Csatári Bálint: Gravitációs modellszámítási kísérletek a magyar területfejlesztési régiókra. = Comitatus, 11. 2001. 4. 5–15. p. 464 Csatári Bálint: Az információs társadalom néhány területi-települési aspektusa. In: Az Internet ismeretfilozófiája és gyakorlata. Budapest, Kecskemét: MTA Filozófiai Kutatóintézet, Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2001. [14–15.] p. Társszerző: Kanalas I. 465 Csatári Bálint: Kecskemét: A „találkozások és kötődések” városa. In: Kecskemét. Mappa a városról és környékéről. Szerk.: Firbás Z. Szeged: Firbás Térkép Stúdió, 2001. 1. p. 466 Csatári Bálint: A magyar vidéki átalakulás rejtett dimenziói. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 22. p. 467 Csatári Bálint: A település- és területfejlesztés adatbázisainak, információs rendszereinek szerepe a területi folyamatok értékelésében és szabályozásában. In: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Szerk.: Beluszky P., Kovács Z., Olessák D. Budapest: CEBA Kiadó, 2001. 165–179. p. (Magyarország kézikönyvtára). 468 Csatári Bálint (és munkacsoportja): A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. = Ezredforduló, 2001. 2. 3–20. p. 469 Csatári Bálint: A vidék földrajzi kérdései. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, 2001. [9] p. CD-ROM. 470 CSORDÁS László: A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban. = Alföldi Tanulmányok, 13. (1989). 47–62. p. Társszerző: Lóki J. 471 Csordás László: Tanya és rekreáció az Alföldön. In: Az Alföld jelene és jövője. Szerk.: Rakonczai J. Békéscsaba: Tisza-klub, 1991. 31-33. p. Társszerző: Csatári B. 472 Csordás László: Magánüdülők a Dél-Alföldön. = Alföldi Társadalom, 3. (1992). 72–92. p. 473 Csordás László: A zártkertek kialakulása és jellemzői Bács-Kiskun megyében. = Juss, 1992. 4. 63–75. p. 474 Csordás László: A falusi – tanyai turizmus szervezésének és fejlesztésének feltételei az Alföldön. = Alföldi Tanulmányok, 15. (1993). 137–163. p. Társszerző: Szabó G. 475 Csordás László: Szabadidő-lakások az Alföldön. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 73103. p. 476 Csordás László: A Duna-Tisza közi hátság településfejlődése és hatásai a vízháztartásra. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Szerk.: Pálfai I. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1994. 33-37. p. Társszerző: Csatári B. 97

477 Csordás László: Második otthonok az Alföldön. In: Társadalmi idő- szabadidő. Szerk.: Tibori T. Budapest: Magyar Szabadidő Társaság, 1994. 13-35. p. 478 Csordás László: Szabadidő-orientált második otthonok az Alföldön. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 253-260. p. 479 Csordás László: Zártkertek és üdülők a szolnoki agglomerációban. In: A szolnoki agglomeráció. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, 1994. 254-263. p. 480 Csordás László: A falusi-tanyai turizmus helyzete az Alföldön és Békés megyében. In: Az újrapolgárosodó Alföld. Szerk.: Baukó T., Markó I.. Gyula: Békéscsaba: Nagyatádi Szabó István Alapítvány, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, 1995. 161-171. p. 481 Csordás László: A településhálózat átalakulása és hatása a vízháztartásra a Duna-Tisza közi hátságon. In: A Magyar Hidrológiai Társaság 13. Vándorgyűlése Baja 1995. július 4. Budapest: Magyar Hidrológiai Társaság, 1995. 70-80. p. Társszerző: Csatári B. 482 Csordás László: A debreceni üdülőtulajdonosok kerületenkénti vizsgálata. In: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. II. Szerk.: Süli-Zakar I. Debrecen: KLTE Társadalomföldrajzi Tanszék, 1996. 89–102. p. 483 Csordás László: Második otthonok az Alföldön. In: Önkormányzatok és a területfejlesztés. III. magyar – spanyol szeminárium. Győr – Kecskemét, 1993. április 19–24. Szerk.: Szörényiné Kukorelli I., Sánchez, J. Pécs: MTA RKK, Universidad Nacional de Educación a Destancia Departamento de Geografía, 1997. 83–97. p. 484 Csordás László: Gondolatok a fenntartható fejlődésről és a fenntartható mezőgazdaságról. In: A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1997. 167–174. p. 485 Csordás László: Szabadidő-lakások Magyarországon. Second homes in Hungary. In: Földrajz – hagyomány és jövő című konferencia előadásainak kivonatai. Budapest, 1997. május 20–23. Szerk.: Nemerkényi A. Budapest: Magyar Földrajzi Társaság, 1997. 6–7. p. 486 Csordás László: Falusi turizmus. In: Magyar falvak a szocializmus után. Főiskolai jegyzet. Szerk.: Hantó Zs. Szolnok, 1998. 173–206. p. 487 Csordás László: A turisztikai projekteket tervező települések vizsgálata az Alföldön. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. II. Alföld kongresszus. Szerk.: Baukó T. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 1999. 86–90. p. 488 DURÓ Annamária: Szenti Tibor: Parasztvallomások. = Tér és Társadalom, 1. 1987. 2. 118-120. p. Könyvismertetés. 489 Duró Annamária: A tanya és a zárt települések kapcsolata – társadalomföldrajzi megközelítésben. = Tér és Társadalom, 4. 1990. 2. 63–79. p. 490 Duró Annamária: A tanyai átalakulás útjai Szeged környékén. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, 1989. május 18–19. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, 1990. 36–41. p. 491 Duró Annamária: Tanyaközségek a szegedi határban. = Alföldi Tanulmányok, 14. (1990-1991). 125–138. p.

98

492 Duró Annamária: Társadalomföldrajzi vizsgálatok a mórahalmi tanyavilágban. In: Mórahalom. A település földje és népe. Szerk.: Juhász A. Mórahalom: Mórahalom Város Önkormányzata, 1992. 271-296. p. 493 Duró Annamária: Az alföldi tanyaközségek helyi társadalma. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, 1993. Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, 1994. 249-252. p. 494 Duró Annamária: Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika (1945–1963). (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996.). = Tér és Társadalom, 11. 1997. 2. 93–98. p. 495 Duró Annamária: Tanyakutatás – szociálgeográfiai megközelítésben. In: Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok Krajkó Gyula professzor 70. születésnapjára. Szerk.: Mészáros R., Tóth J. Pécs–Szeged: JPTE TTK Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, JATE TTK Gazdaságföldrajzi Tanszék, 1998. 245–259. p. 496 Duró Annamária: Gondolatok a tanyarendszer múltjáról és jelenéről. = A Falu, 13. 1998. 65–70. p. 497 Duró Annamária: A szegedi tanyaközségek múltja és jelene – szociálgeográfiai megközelítésben. In: Az Alföld társadalma. Szerk.: Novák L. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1998. 667–695. p. (Az Arany János Múzeum Közleményei, 8.). 498 Duró Annamária: Az alföldi tanyaközségek történeti útja. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J. Pécs: MTA RKK, 2000. 176–192. p. 499 Duró Annamária: Merre tekint a „kintvaló nép”? Települési közösségek a tanyán. Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 281–287. p. 500 Duró Annamária: Hasznos tudnivalók – a tanyákról. In: Országos Falugondnoki Kalendárium 2001. Szerk.: Csörszné Zelenák K. Kecskemét, 2001. 247-250. p. 501 GABORJÁKNÉ VYDARENY Klára: Az Alföld-kutatási program és a kutatás dokumentumai. = Tér és Társadalom, 7. 1993. 3-4. 160-164. p. 502 Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld-program tudományos megalapozása. = Vízügyi Közlemények, 75. 1993. 4. 434-435. p. 503 Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld regionális fejlesztése új pályára állításának esélyei. In: Magyarország a XXI. század küszöbén. IV. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai, Budapest, 1993. október 8-10. Szerk.: Gidai E. [et al.] Budapest: Társadalomkutató és Előrejelző Intézet, 1994. 679-867. p. 504 Gaborjákné Vydareny Klára: Különböző kistérségi elhatárolások Bács-Kiskun megyében. = Comitatus, 2. 1994. 3. 17-26. p. 505 Gaborjákné Vydareny Klára: Az önkormányzati gazdálkodás jellemzői négy eltérő jellegű megye különböző típusú és méretű településein. = Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékozató, 1994. I-III. negyedév. 76-96. p. 506 Gaborjákné Vydareny Klára: Esélyegyenlőség – a nők helyzete Magyarországon és a Dél-alföldi régióban. In: Humánerőforrás-fejlesztés és az Európai Szociális Alap. Regionális konferenciák 2000. március–április. Szerk.: Kellermann É., Vörös A. Budapest: Tempus Közalapítvány Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont, 2000. 100–102. p.

99

507 Gaborjákné Vydareny Klára: A kistérségi programozás folyamata, területi adatbázisok, GIS alkalmazása. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A.Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 55–65. p. 508 Gaborjákné Vydareny Klára: A vidékfejlesztési célok támogatása, a SAPARD program előkészítésére 2000-ben kiírt pályázat eredményei. In: Erdei Ferenc emlékülés Erdei Ferenc születésének 90. és halálának 30. évfordulójának tiszteletére. Tudományos konferencia. Szerk.: Nagyné Fehér I. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2001. 324–331. p. 509 Gaborjákné Vydareny K.: Kecskemét és térsége agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja. In: Erdei Ferenc emlékülés Erdei Ferenc születésének 90. és halálának 30. évfordulójának tiszteletére. Tudományos konferencia. Szerk.: Nagyné Fehér I. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2001. 338–343. p. Társszerző: Hamzáné Lakó J. 510 GÖDÖR Zsuzsa: A falusi települések térkapcsolatainak néhány jellemző összefüggése Szolnok megyei példákon. In: Alföldi Tanulmányok, 11. (1987). 263–279. p. Társszerző: Csatári B. 511 KANALAS Imre: Az információs-kommunikációs technikák terjedésének regionális különbségei Magyarországon. = Tér és Társadalom, 14. 2000. 2–3. 159–172. p. 512 Kanalas Imre: A magyarországi informatikai struktúra és a számítógépes háttér kialakulása és néhány jellemzője. In: A táj és az ember geográfus szemmel. Szerk.: Dormány G. Szeged: SZTE, 2000. [7] p. CD-ROM. 513 Kanalas Imre: Új megoldások. Az információs rendszerek területi terjedése, az intelligens régiók, térségek, települések kialakulásának és fejlődésének lehetőségei, kutatásuk lehetséges irányai. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A. Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, 2001. 89–101. p. 514 Kanalas Imre: Az információs társadalom fejlettségét kifejező területi index meghatározásának lehetőségei és módszere. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 79. p. 515 Kanalas Imre: A dél-alföldi civil szervezetek és az önkormányzatok felkészültsége az információs korban. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 80. p. Társszerző: Szarvák T. 516 Kanalas Imre: Az információs társadalom néhány területi-települési aspektusa. In: Az Internet ismeretfilozófiája és gyakorlata. Budapest–Kecskemét: MTA Filozófiai Kutatóintézet, Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2001. [14–15.] p. Társszerző: Csatári B. 517 KECSE-NAGY László: A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében. In: Falukutatások Bács-Kiskun megyében. Szerk.: Csatári B. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, 1984. 11–68. p. Társszerzők: Csatári B., Enyedi Gy. 518 KERESZTES NAGY Csilla: Szegénység a mai Magyarországon. = Tér és Társadalom, 2. 1988. 2. 110-111. p. Társszerző: Bokor Á. 519 Keresztes Nagy Csilla: Paul Cloke: Társadalom és vidékiség. (Néhány észrevétel a magyarországi átalakulásról.) = Valóság, 1990. 6. 79-83. p.

100

520 KISS Attila: A Tisza menti kisfalvak megújulási lehetőségei és feltételei. = A Falu, 16. 2001. 2. 55–65. p. 521 Kiss Attila: Kecskemét történelmi lakóövezetének jelenkori átalakulása. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, 2001. [5] p. CD-ROM. 522 Kiss Attila: Kecskemét történelmi lakóövezetének metamorfózisa. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 89. p. 523 Kiss Attila: Városrészleírások, adatok, webhelyek. In: Kecskemét. Mappa a városról és környékéről. Szerk.: Firbás Z. Szeged: Firbás Térkép Stúdió, 2001. 31–35. p., 56–80. p. 524 Kiss Attila: Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés. = Tér és Társadalom, 14. 2001. 1. 199–202. Könyvismertetés. 525 KOVÁCS András Donát: A Közép-Tisza menti települések lakosságának környezeti tudata. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 99. p. 526 Kovács András Donát: A Dél-Tisza-völgy lakosságának környezeti tudata. = Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 161–179. p. 527 Kovács András Donát: Sír a Tisza. = A Falu, 16. 2001. 3. 61–63. p. Könyvismertetés. 528 KOVÁCS Teréz: Betekintés a magyarországi szociológia fejlődésébe. = Létünk, 1984. 6. 871-882. p. 529 Kovács Teréz: A tanyavilág társadalmi-gazdasági és életmódbeli változásai 1953-1983 között. Egy Becsén végzett felmérés alapján. = Létünk, 1986. 2. 530 Kovács Teréz: Egy falu társadalmának átalakulása Kerekegyháza példáján. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Nagykőrös: Arany J. Múzeum, 1986. 843-852. p. 531 NÁNÁSINÉ TÓTH Éva: Tiszasas és Csépa időben változó társadalomszerkezete. In: A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 1995. 524-529. p. 532 RÁCZ Lajos: Éghajlat-ingadozások a Kárpát-medencében 1490-1700 között. = Légkör, 1987. 4. 29-31. p. 533 Rácz Lajos: Az Alföld éghajlatának változásai 1490–1700 között történeti források alapján. = Alföldi Tanulmányok, 12. (1988). 34–47. p. 534 Rácz Lajos: A kisjégkorszak történetéről. = Agrártörténeti Szemle, 1989. 1-4. 118-147. p. 535 Rácz Lajos: Az éghajlattörténeti forrásgyűjteményekről. = Agrártörténeti Szemle, 1990. 1-4. 150-157. p. 536 Rácz Lajos: Konferencia az éghajlattörténeti kutatásokról. = Atmoszféra, 1990. 3. 12. p. 537 Rácz Lajos: A történeti korok éghajlatának reprodukálása levéltári források alapján. = Légkör, 35. 1990. 1. 17–21. p.

101

538 Rácz Lajos: Nézetek a preindusztriális Európa népességtörténetéről. = Agrártörténeti Szemle, 1991. 1-4. 247-256. p. 539 Rácz Lajos: "A regionalizmus a szó széleskörű értelmében meg fog erősödni". Beszélgetés Enyedi Györggyel., A természeti környezet és a társadalom viszonyáról. = Aetas, 1991. 3-4. 167-179, 180-194. p. 540 Rácz Lajos: A természeti környezet és a társadalom kapcsolatáról. In: A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásba. Szerk.: Lados M., Kocsis Zs. Győr: MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1992. 105–109. p. 541 Rácz Lajos: "A történettudomány tárgya elsősorban a változás, a történeti folyamatok vizsgálata". Interjú Bernard Lepetit-vel. = Aetas, 1992. 3. 94-97. p. 542 Rácz Lajos: Éghajlati változások a középkori és kora újkori Európában. In: Európa híres kertjei. Történeti és ökológiai tanulmányok Magyarországról. Szerk.: R. Várkonyi Á., Kósa L. Budapest: Orpheusz Könyvkiadó, 1993. 67–86. p. 543 Rácz Lajos: A történeti ökológia másik arca: a természeti környezet hatása társadalom változásaira. = Magyar Tudomány, 1993. 11. 1297-1303. p. 544 Rácz Lajos: "Az empíriának és az intuíciónak találkoznia kell". Beszélgetés Gyimesi Sándorral. = Aetas, 1994. 1. 200-207. p. 545 Rácz Lajos: Történeti idő és földrajzi tér. In: Korok, régiók, társadalmak - Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Kulcsár Á., Szulovszky J. Budapest, 1994. 311-326. p. 546 Rácz Lajos: A Kárpát-medence éghajlattörténete a kora újkor idején (1490–1800). A környezettörténeti források feldolgozásának módszerei. = Történeti Szemle, 37. 1995. 4. 487–507. p. 547 Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája a kora újkor idején. In: A Kárpátmedence történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák S. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszék, 1996. 31–48. p. 548 Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája a középkor és az újkor idején. In: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Szerk.: Füleky Gy. Gödöllő: GATE, 1997. 87–102. p. 549 Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája. = Természet Világa, 128. 1997. 9. 386–389. p. 550 Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete a 16. századtól napjainkig. = Magyar Tudomány, 44. 1999. 9. 1127–1139. p. 551 Rácz Lajos: Előszó. In: Időjárási események Kecskeméten a XVII–XIX. században. Forrásgyűjtemény. Szerző: Szilágyi T. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., 1999. 7–8. p. (Kecskeméti Füzetek, 10.). 552 T. GÉMES Tünde: Könyvek az Alföldről 1997–1998. Válogatott bibliográfia. = Alföldi Tanulmányok, 18. (2000-2001). 168–215. p. 553 TÓTH Krisztina: Az 1998-as évi gazdálkodás felmérésének eredményei. = Gazdálkodás, 43. 1999. 3. 1–13. p. Társszerzők: Burgerné Gimes A., Kovács Cs. 554 Tóth Krisztina: Városias falvak – falusias városok. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések helye a városhálózatban. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, 2000. 463–468. p.

102

555 Tóth Krisztina: A lakótelepi panellakások árainak területi különbségei Szegeden. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, 2001. október 25–27. Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, 2001. [10] p. CD-ROM. Társszerő: Keserű I. 556 Tóth Krisztina: A szegedi lakótelepi panellakások árainak területi különbségei Szegeden. In: Földrajzi kutatások 2001. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25–27. abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, 2001. 195. p. Társszerző: Keserű I. 557 Tóth Krisztina: Városok a városi lét szélén. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések vizsgálata. In: Földrajz az egész világ. Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája. Miskolc, 200. október 6–7. Szerk.: Molnár J. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2001. 219–223. p. Ismeretterjesztés 558 CSATÁRI Bálint: Többet az új falvakért. Hozzászólás Palkó Sándor Felsölajos és környéke c. cikkéhez. = Népszabadság, 1985. január 29. 6. p. 559 Csatári Bálint: Milyen legyen Kecskemét az ezredfordulón? Hozzászólás dr. Király László György vitacikkéhez. = Petőfi Népe, 1986. szeptember 1. 2. p. 560 Csatári Bálint: A tanyai átalakulás folyamatai a Dél-Alföldön. = Petőfi Népe, 1986. december 15. 4. p. 561 Csatári Bálint: Alföldi tanulmányok 9. = Petőfi Népe, 1988. január 15. 4. p. Ismertetés. 562 Csatári Bálint: Épüljön-e tovább Szolnok? = Szolnok Megyei Néplap, 1989. szeptember 20. 3. p. Társszerző: Szilas P. 563 Csatári Bálint: Jól érezze magát az itt élő dolgozó ember. = Kecskeméti Szemle, 1989. 10. 8-10. p. 564 Csatári Bálint: A lepedőszindróma, avagy Ozora és Párizs. = Szolnok Megyei Néplap, 1989. szeptember 21. 3. p. Társzerző: Szilas P. 565 Csatári Bálint: Településkutatás, település. = Szolnok Megyei Néplap, 1989. szeptember 19. 3. p. Társszerző: Szilas P. 566 Csatári Bálint: Oului noteszlapok. = Kecskeméti Lapok, 1989. november 10. 10. p. 567 Csatári Bálint: Számok, tények a tanyákról. A földtörvény változást hozhat. = Számadás, 1. (12.) 1989. 23. 20. p. 568 Csatári Bálint: Szembesítsük a városkutatást a gyakorlattal! = Kecskeméti Lapok, 1989. szeptember 15. 11. p. 569 Csatári Bálint: A tanyák mai helyzete és a jövő lehetőségei. = Tanácsi Híradó, 2. 1989. 4. 5-7. p. 570 Csatári Bálint: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! töprengések 1. Kecskeméti Lapok, 1990. szeptember 21. 7. p.

Településkutatói

571 Csatári Bálint: Hagyományok és megújulás. Településkutatói töprengések 2. = Kecskeméti Lapok, 1990. szeptember 21. 7. p.

103

572 Csatári Bálint: Megjelent a Kecskeméti füzetek sorozat első kötete. Előszó. = Kecskeméti Lapok, 1990. március 30. 11. p. 573 Csatári Bálint: Tanyapusztítás vagy tanyapusztulás? Hozzászólás Magyar Á. "Tanyapusztítás' című cikkéhez. = Petőfi Népe, 1990. február 26. 4. p. 574 Csatári Bálint: Tanyák a XX. század végén. = Szövetkezés, 11. 1991. 1-2. 84–87. p. 575 Csatári Bálint: Tanya álmok nélkül. = Cash Flow, 1991. 2. 90. p. 576 Csatári Bálint: Új szemléletű területpolitikát szorgalmaz a Regionális Tudományos Bizottság. = Petőfi Népe, 1992. január 31. 4. p. 577 Csatári Bálint: Csak a civil társadalom szerveződése segíthet. = Kecskeméti Lapok, 1992. április 5. 2. p. 578 Csatári Bálint: Hongkong a Duna-Tisza közén? = Magyar Hírlap, 1992. április 4. 5. p. Interjú. 579 Csatári Bálint: Az Alföld intézete. = Kecskeméti Lapok, 1993. május 5. 11. p. 580 Csatári Bálint: Az Alföld ugye megmarad? = Magyar Hírlap, 1993. szeptember 30. 4. p. Interjú. 581 Csatári Bálint: Magyarországon erős regionális párt felbukkanása nem várható. = Népszabadság, 1993. szeptember 30. 5. p. Interjú. 582 Csatári Bálint: Késnek a jövőt szolgáló kutatások. = Népszabadság, 1993. december 15. 25. p. Interjú. 583 Csatári Bálint: Mezőváros, parasztpolgár régen és most. = Népszabadság. Dél-Alföld melléklete. 1994. október. 5. 25. p. Interjú. 584 Csatári Bálint: Merre haladunk? (Tanulmány a megyékről) = Dél-Alföld, 1995. 4. 6. p. 585 Csatári Bálint: Merre tart az Alföld ? = Jászkun Krónika, 1995. december 12. 5. p. 586 Csatári Bálint: Riadt tunyaságból biztató jövőbe! = Szabad Föld, 51. 1995. 40. 5. p. Interjú. 587 Csatári Bálint: Zsúfolt központ, elnéptelenedő perifériák. = Népszabadság, 1995. július 15. 18. p. Interjú. 588 Csatári Bálint: Mi is az a kistérség? = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 1–2. p. 589 Csatári Bálint: Kecskemét városbemutató az INTERNET-en. = Petőfi Népe, 1996. április 23. 5. p. 590 Csatári Bálint: A város szívében a régió ügyeiről. (Tájékoztató a Településkutató Csoport működéséről.) = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 3. p. 591 Csatári Bálint: Alföldi kutatócsoport. = Pénz Piac, 8. 1997. 6. 24. p. 592 Csatári Bálint: "Előbb érnek össze a könyökök!". = Dél–Alföld, 3. 1997. 1. 1. p. 593 Csatári Bálint: Kisvárosok a városiasodás szélén. = Új Dunántúli Napló, 8. 1997. 122. május 5. 9. p. Interjú. 594 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza" 1. A kecskeméti domb. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. február 13. 6. p.

104

595 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 2." Polyák Ferenc matkópusztai tanyája. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. március 13. 2. p. 596 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 3." Kecskemét belvárosa. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. 3. április 17. 2. p. 597 Csatári Bálint: Napjaink "szerelmes földrajza" 4. Miklóstelep. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. május 22. 3. p. 598 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 5." A Vacsi köz. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. június 19. 15. p. 599 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 6." A Mária kápolna és az új arborétum. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. augusztus 14. 3. p. 600 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza" 7. A Klapka-ház és a Bozsó-gyűjtemény. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. szeptember 18. 2. p. 601 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 8." A kecskeméti piac. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. október 11. 3. p. 602 Csatári Bálint: "Napjaink szerelmes földrajza 9." Buda Ferenc Kiskunsága. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1997. november 20. 15. p. 603 Csatári Bálint: Az európai régiók. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! = Gándeste global, actioneazá local! = Razmisaj globalno, deluj lokalno! In: Euro-Trio. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Magazinja, 1998. 1. 6-9. p. (Megjelenik román és szerb nyelven) 604 Csatári Bálint: Kellemes Karácsonyt. = Köztér, 1. 1998. 6. 1. p. 605 Csatári Bálint: Regionális "utak " Európába. = Európai Utas, 9. 1998. 2. 74-76. p. 606 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 1. Az urbanizáció és Kecskemét városa. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. február 26. 12. p. 607 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 2. Sebek a város testén. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. április 2. 1. p. 608 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 3. A szuburbanizáció. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. május 28. 1. p. 609 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 4. A kulturált város. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. június 25. 2. p. 610 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 5. Az intelligens város. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. október 8. 2. p. 611 Csatári Bálint: Településkutatói töprengések 6. A várospolitikáról. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. november 26. 1. p. 612 Csatári Bálint: Településkutató töprengések 7. A város és vidéke. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1998. december 22. 10. p. 613 Csatári Bálint: A város gyökerei. (Könyvismertetés Székelyné Kőrösi Ilona Kecskemét Anno...könyvéről) = Köztér, 1. 1998. 8. 5. p. 614 Csatári Bálint: Az alföldi táj elvadulna nélkülük. Épül is, pusztul is a tanyás településforma. = Magyar Nemzet, 1998. február 18. Interjú.

105

615 Csatári Bálint: A területfejlesztési támogatások hiányzó feltételei. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. = Napi Magyarország, 1998. május 13. 5. p. Interjú. 616 Csatári Bálint: Tanyák a Duna-Tisza köze átalakuló településrendszerében. = Kecskeméti Lapok, 1998. június 11. 3. p. 617 Csatári Bálint: Jegyzetek a régióról 1. Az európai regionalizmus. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. január 28. 8. p. 618 Csatári Bálint: Jegyzetek a régióról 2. A magyar regionalizmus. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. március 11. 8. p. 619 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 3.] A Dél-Alföldi Régió fejlesztési koncepciójának stratégiai kivonata. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. április 8. 5. p. 620 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 4.] A Dél-alföldi régió. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. április 29. 10. p. 621 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 5.] A régiók szervezése, felépítése és a róluk szóló viták = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. május 20. 5. p. 622 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 6.] Ha majd érkezik a sok EURO a régióba. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. július 1. 5. p. 623 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 7.] Pénzek, források, elnevezések. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. július 29. 5. p. 624 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 9.] Új fejlemények a regionális fejlesztések terén. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. szeptember 30. 5. p. 625 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 10.] Reflexiók a régió-problematikához. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. október 28. 5. p. 626 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 11.] Hagyomány és megújulás az alföldi tanyákon. = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. november 25. 5. p. 627 Csatári Bálint: [Jegyzetek a régióról 12.] Az év "területi" mérlege = Kecskeméti Lapok, Grádics melléklete, 1999. december 23. 4. p. 628 Csatári Bálint: Gutenberg szolgája: Lisztes László 70 éves. = Köztér, 2. 1999. 9. 3. p. 629 Csatári Bálint: Egzisztencia intellektuális élményekből. Mit ér és hogy él a kutató, ha vidéki? = Magyar Nemzet, 1999. november 20. 13. p. Társszerzők: Csefkó F., Horváth Gy., Rechnitzer J. Interjú. 630 Csatári Bálint: Mi lesz veled, tanyavilág? A kutatók optimisták - és az érdekeltek? Beszélgetés Csatári Bálint geográfussal. = Felső-Bácska, 1999. november 19. 1, 5. p. Interjú. 631 Csatári Bálint: A regionális fejlődés lehetőségei. Az Európai Unió léptékeinek megfelelően. = Petőfi Népe, 1999. február 25. 3. p. Interjú. 632 Csatári Bálint: Régiós szakadékok az Alföldön. = Népszabadság, 1999. május 18. 8. p. Interjú. 633 Csatári Bálint: Szakértelem és decentralizáció. Bács-Kiskunban 400 területfejlesztő szakember kellene az európai minimumhoz. = Népszabadság, Dél-Alföld, 1999. február 4. 29. p. Interjú. 634 Csatári Bálint: Kecskemét Tudásháza. = Kecskeméti Lapok, 2000. április 13. 5. p. 635 Csatári Bálint: Hommage Vincze János. = Köztér, 3. 2000. 6. 13. p. 106

636 Csatári Bálint: Hűség és türelem: Egy kutató az "egyenesség földjéről" = Kincses Kalendárium 2001. Főszerk.: Dulai Sándor. Budapest: Cental Kft., 2000. 125-128. p. Interjú. 637 Csatári Bálint: Mintarégió a Dél-Alföldön. = Petőfi Népe, 2000. szeptember 28. 6. p. Interjú. 638 Csatári Bálint: A Tisza-program esélyei. = Népszabadság, 2000. december 15. 8. p. Interjú. 639 Csatári Bálint: Hagyjuk békén és támogassuk a tanyákat! = Szabad Föld, 57. 2001. 7. 3. p. 640 Csatári Bálint: Készül Kecskemét új városfejlesztési koncepciója. = Köztér, 4. 2001. 8– 9. 3. p. 641 Csatári Bálint: A könyvtárról mondják. = Köztér, 4. 2001. 8–9. 11. p. 642 Csatári Bálint: Lisztes László 1929–2001. = Köztér, 4. 2001. 8–9. 4. p. 643 Csatári Bálint: Új területfejlesztési perspektívák. = Népszabadság, 2001. szeptember 27. 1–2. p. 644 Csatári Bálint: A régió versenyképessége. Erősen növekedtek a területi különbségek. = Népszabadság, 2001. december 6. 31. p. 645 Csatári Bálint: A szobrok sorsa is veszélyt jelenthet. = METRO. Kecskemét. Városi melléklet, 2001. november 9. 1. p. 646 CSORDÁS László: A nyaraláshoz víz is kell. = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 3. p. 647 DURÓ Annamária: Befelé tekint a kintvaló nép. = Számadás, 1989. július 27. 18–19. p. 648 Duró Annamária: Vita a sajátos helyzetű térségekről. = Petőfi Népe, 1989. november 18. 3. p. Társszerző: Nánásiné Tóth É. 649 GABORJÁKNÉ VYDARENY Klára: Egyenlőtlen gazdasági fejlődés. = Kecskeméti Lapok, 1996. november 21. Melléklet. 3. p. 650 GÖDÖR Zsuzsa: Az Alföldi tanulmányok legújabb kötetéről. = Petőfi Népe, 1985. december 23. 4. p. 651 Gödör Zsuzsa: Ankét az Alföldről. = Petőfi Népe, 1986. december. 23. 3. p. Társszerző: Horváth J. 652 HORVÁTH János: Ankét az Alföldről. = Petőfi Népe, 1986. december. 23. 3. p. Társszerző: Gödör Zs. 653 KANALAS Imre: Középfokú oktatás a régióban. Új képzési irányok a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. = Magyar Nemzet, 2001. február 15. 33. p. 654 KERESZTES NAGY Csilla: Mire költik a jövedelemadót? = Petőfi Népe, 1988. június 9. 4. p. 655 Keresztes Nagy Csilla: Gondolatok egy "kompromisszumról", avagy az esélyegyenlőség nevében emelkedett a mozgó kamat? = Petőfi Népe, 1990. január 23. 4. p. 656 Keresztes Nagy Csilla: Kinek kell a népszámlálás? = Petőfi Népe, 1990. január 18. 4. p.

107

657 KISS Attila: Kecskemét. Mappa a városról és környékéről. = KING. Kecskeméti Ingatlanfórum, 1. 2001. 10. 7. p. Könyvismertetés. 658 Kiss Attila: Lakásár- és lakásépítési helyzetkép Kecskeméten. = KING. Kecskeméti Ingatlanfórum, 1. 2001. 10. 13–16. p. 659 KÓSA Beatrix: Ökológiai szemléletű mezőgazdaság az Alföldön. = Környezetünk, Egészségünk, 1999. 3. 2. p. 660 KOVÁCS András Donát: A kecskemétiek közérzete. = KING. Kecskeméti Ingatlanfórum, 1. 2001. 18–21. p., 23–24. p., 6., 5., 8., 10–11. p. (Cikksorozat). 661 NÁNÁSINÉ TÓTH Éva: Vita a sajátos helyzetű térségekről. = Petőfi Népe, 1986. november 18. 3. p. Társszerző: Duró A. 662 Nánásiné Tóth Éva: Megromlott egészség – tartós munkanélküliség. = Környezetünk, Egészségünk. Bács-Kiskun Megyei Környezet- és Egészségvédelmi Magazin, 2. 1997. 3. 10. p.

108

Névmutató

Csatári Bálint 1 1/1 1/2 1/3 1/4 1/5 1/6 1/7 1/8 1/9 1/10 1/12 1/16 1/18 1/19 1/20 2 2/1 2/2 2/3 3 3/1 3/2 3/3 5 5/1 6 6/1 6/2 6/3 6/4 6/5 7 7/1 8 8/1 8/2 8/3 8/4 9 9/1 9/2 9/3 9/4 9/5 10 11 11/1 11/2 11/3 11/4 11/5 11/6 12 12/1 12/2 13 88 88/1 89/1 89/2 89/3 89/4 89/5 89/6 89/7 89/8 89/9 89/10 89/11 89/12 89/13 89/14 89/15 89/16 89/17 89/18 89/19 89/20 89/21 89/22 89/26 89/27 91 91/1 91/2 91/3 91/4 91/5 97 98 99 99/1 99/2 99/3 99/4 100 101 102 103 104 104/1 105 105/1 106 106/1 106/2 106/3 106/4 106/5 106/6 106/7 106/8 106/9 106/10 106/11 106/12 106/13 106/14 106/15 106/16 106/17 128 129 152 152/1 152/2 152/3 152/4 152/5 152/6 152/7 152/8 152/9 152/10 159 160 167 180 192 193 193/1 193/2 193/6 195 216 216/1 216/2 216/3 216/4 216/5 216/6 216/7 216/8 216/9 217 217/1 218 218/1 218/2 218/3 218/4 218/5 218/6 218/7 218/8 218/9 218/10 219 219/1 219/2 219/3 219/4 219/5 219/6 219/7 219/8 219/9 219/10 219/11 219/12 219/13 219/14 220 220/1 220/2 220/3 220/4 220/5 220/6 220/7 220/8 220/9 221 221/1 221/2 221/3 221/4 222 223 223/1 223/2 224 225 226 227 227/1 227/2 227/3 227/4 228 229 229/1 229/2 229/3 229/4 230 230/I 230/II 230/1 230/2 230/3 230/4 230/6 230/7 230/8 231 231/1 231/2 231/3 232 232/1 232/2 232/3 232/4 232/5 232/6 233 235/1 235/2 235/3 235/4 235/5 235/6 235/7 235/8 235/9 236 237 237/1 237/2 237/3 237/4 237/5 237/6 237/8 240 240/I/1 240/II/2 240/III/1 240/VII/1 240/VIII/1 241/I 242 242/I 242/II 242/III 242/VII 242/VIII 241/1 242/5 243 243/1 243/2 244 245 245/1 245/2 245/3 245/4 245/5 247 247/1 247/2 248 248/2 248/3 249 250 251/1 251/2 251/3 251/4 251/5 252 253 253/1 254 255/I 255/II 256/II 256/III 256/IV 256/1 256/3 256/4 256/5 256/6 256/7 256/8 256/9 256/10 256/11 256/12 256/13 256/14 256/15 257 257/1 257/5 258 258/1 261/1 261/2 266 267 268 272 –– 292 293 294 295 296 297 300 –– 307 319 –– 328 333 335 –– 469 471 476 481 490 510 516 517 558 –– 645

Csordás László 1/8 64 64/1 64/2 64/3 64/4 64/5 64/6 64/7 64/8 64/9 64/10 64/11 64/12 64/13 68 69 70 106/4 113 114 114/1 115 121 121/1 122 123 124 124/1 125 125/1 126 140/III 140/XI 144 167 181 220/5 221 222 224 224/1 230/I 230/II 237 247 248 248/1 248/2 251 251/4 251/7 252 253 253/1 256/II 256/III 256/IV 259 259/1 260 288 293 308 309 310 311 329 330 331 387 411 421 470 –– 487 646

Duró Annamária 1 1/11 1/12 1/13 1/14 1/15 1/16 1/17 4/1 8/1 9/1 9/6 9/7 10 89/14 124/1 145 146 219/14 220/10 221/4 230/I 230/5 236 237 261 261/1 261/2 261/3 261/4 261/5 262

262/1 262/2 262/3 262/4 263 263/1 269 270 276 294 302 312 313 314 323 328 331 332 333 334 488 –– 500 647 648 661

Gaborjákné Vydareny Klára 3 6 8 8/5 12 89/23 89/24 89/25 167 193 193/1 194 225 226 227 228 228/1 229 230/I 230/II 231 241 241/I 241/IV 241/VI 241/1 241/2 242/III 242/VII 242/VIII 249 250 251 255 255/I 255/II 256/II 256/III 256/2 257 292 295 296 297 501 –– 509 649

Gödör Zsuzsa 219/1 245/3 246 360 510 650 651

Horváth János 219/I 246 651 652

Kanalas Imre 13 13/1 13/2 167 169 241/I 242/III 242/VII 242/VIII 256/I 256/III 257 257/1 257/2 257/3 257/4 464 511 –– 516 653

Kecse-Nagy László 216 216/4 350 517

Keresztes Nagy Csilla 4 4/1 219/II 221 247 334 518 519 654 655 656

Kiss Attila 177 193 193/1 193/3 242/III 242/VII 242/VIII 242/2 242/3 242/4 242/6 292 295 296 297 520 –– 524 657 658

Kósa Beatrix 255/I 255/1 256/III 659

Kovács András Donát 193 193/1 193/4 193/5 194 242/III 242/VII 242/VIII 242/7 255/II 292 295 296 297 525 526 527 660

Kovács Teréz 216/10 216/11 528 529 530 Nánásiné Tóth Éva 220/10 230/I 234 234/1 235 236 237 238 239 251/6 531 648 661 662

110

Rácz Lajos 23 23/1 23/2 110 111 112 112/1 112/2 112/3 221 230/I 230/II 236 240/IX/1 251 256/II 256/III 264 264/1 264/2 264/3 264/4 264/5 264/6 264/7 265 265/1 265/2 265/3 265/4 265/5 265/6 265/7 265/8 271 299 315 316 317 532 –– 551

Salánki Szilárd 8 9 12 167 169 194 230/I 242/III 242/VII 242/VIII 254 255/I 255/II 256/III 257

Szemenyei Gyula 3 5 6 7 8 9 12 102 167 169 226 227 228 230/I 235 242/III 242/VII 242/VIII 251 254 255/I 256/III 256/IV 257

T. Gémes Tünde 9 12 107 161 167 169 242/III 242/VII 242/VIII 257 552

Tóth Krisztina 8 9 9/8 9/9 9/10 12 145 146 167 177 241/I 242/III 242/VII 242/VIII 256/III 298 318 553 ––557

111

Tárgymutató

Alföld I. Kutatási Program 14 –– 98 Alföld II. Kutatási Program 99 –– 161 demográfia 14 16 18 22 élelmiszergazdaság 35 36 38 42 43 erdőgazdálkodás 168 175 188 falu 55 58 62 93 95 179 199 200 202 203 204 205 206 207 208 210 211 214 215 216 218 219 245 246 foglalkoztatás 31 33 40 236 gazdaság 31 34 38 92 94 120 155 157 217 227 228 határ menti kutatás 140 információs társadalom 13 102 169 226 233 257 infrastruktúra 37 61 62 63 157 225 ipar 31 32 217 kistérség 3 6 7 8 9 10 12 88 96 177 184 219 221 229 230 247 252 254 környezetvédelem 23 26 28 109 164 171 173 182 187 195 közigazgatás 2 81 82 83 84 85 223 263 mezőgazdaság 35 37 39 40 41 113 116 117 118 139 163 166 168 175 176 186 231 241 246 255 oktatás 17 ökológia 23 24 25 26 27 29 30 51 108 110 111 112 162 172 182 183 189 190 255 264 265 politikai földrajz 20 regionális politika 2 12 34 92 szociálpolitika 234 szolgáltatás 119 156 tanya 1 48 55 57 220 261 262 társadalomföldrajz 1 14 15 18 19 20 39 135 136 137 138 139 153 154 200 202 216 220 235 238 239 248 251 258 261 262 településfejlesztés 4 93 95 198 201 219 223 226 242 245 247 településpolitika 2 4 93 95 198 201 216 218 219 223 226 227 232 234 242 244 245 247 250 252 253

településrendszer 1 5 9 55 60 108 109 127 128 129 130 131 132 133 134 158 179 216 218 219 220 232 243 245 247 250 251 258 természeti erőforrás 52 természetvédelem 23 26 162 172 182 183 189 190 196 területfejlesztés 6 8 9 10 11 81 84 86 87 88 89 91 96 97 152 159 165 170 191 192 193 194 219 221 223 225 229 230 237 249 251 253 255 256 257 területhasznosítás 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 86 174 Tisza-vidék kutatás-fejlesztési program – 2000. 162 –– 215 turizmus 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 114 115 121 122 123 124 125 126 181 197 222 224 259 260 város 55 56 57 59 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 209 212 213 232 233 235 240 vidékfejlesztés 2 3 6 8 9 10 12 89 91 93 95 97 113 117 118 170 189 190 191 192 193 194 198 201 231 241 249 251 vízgazdálkodás 29 53 166 176 178 186 244 248 252

114

Rövidítések

A leggyakrabban előforduló kutató intézetek, egyetemek:

DTE

Debreceni Tudományegyetem

GATE

Gödöllői Agrártudományegyetem

JATE

József Attila Tudományegyetem

JPTE

Janus Pannonius Tudományegyetem

KLTE

Kossuth Lajos Tudományegyetem

MTA FKI

Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet

MTA RKK

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

MTA RKK ATI

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet

PTE

Pécsi Tudományegyetem

SZIE

Szent István Egyetem

SZTE

Szegedi Tudományegyetem

VÁTI Kht.

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság

Tartalom

Csatári Bálint: 1982–2002. Két évtized Bevezető Tudományos jelentések Publikációk Névmutató Tárgymutató Rövidítések