Egy korszerő elektronikus fuvar- és raktárbörze rendszermodellje, optimum keresı és döntéstámogató algoritmusai, alkalmazási lehetıségei Kovács Gábor* *BME, Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésüzemi Tanszék (e-mail:
[email protected])
Absztrakt: Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék javasolt moduljainak, funkcióinak rövid, összefoglaló jellegő bemutatása. Az elektronikus kereskedelmi eszközök integrálása az elektronikus fuvar- és raktárbörzékbe. A börzén felmerülı döntési problémák során segítséget nyújtó algoritmus. A járatok optimalizálását és a tárolótér kihasználtságának javítását elısegítı hangyakolónia algoritmus. Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék ismert alkalmazási körének kiterjesztése, a jelenkor logisztikai problémáinak megoldása az ilyen jellegő online börzék segítségével.
1. BEVEZETÉS Az elektronikus kereskedelem elterjedésével egy idıben megjelentek az Interneten a logisztikai szolgáltatók és azok szolgáltatásait igénybe vevık online kapcsolatát biztosítani hivatott börzék. A legkorábbi és egyben a legelterjedtebb az elektronikus fuvarbörze, amelyben szabad szállítási kapacitások és szállítási feladatok jelennek meg. Kevésbé elterjedt az elektronikus raktárbörze, melyben szabad raktározási kapacitások és raktározási feladatok közül lehet keresni az igényeknek megfelelıen. A jelenleg ismert és használt fuvar- és raktárbörzék azonban nem rendelkeznek kifinomult tranzakciós lehetıségekkel, belsı támogató algoritmusokkal, csupán egyszerő hirdetésként jelenítik meg az ajánlatokat, korlátozott keresési/kiválasztási lehetıséggel. A felhasználás is igen szők területre korlátozottan valósul meg. A kutatás célja egy olyan, elektronikus fuvar- és raktárbörze rendszer kifejlesztése, amely a közeli jövıben a logisztikai szolgáltatások győjtıhelye lehet, sokszínő tranzakciós és optimumkeresési lehetıséggel támogatva a logisztikai folyamatok magas színvonalú szervezését. 2. AZ ELEKTRONIKUS FUVAR- ÉS RAKTÁRBÖRZE RENDSZERMODELLJE Az 1. ábrán látható a kutatás során tervezett elektronikus fuvar- és raktárbörze rendszermodellje (Kovács 2006, Kovács 2008b, Kovács 2009a). Az ábra két, struktúrájában egymáshoz hasonló részbıl áll, az egyiken a fuvarbörzét, a másikon a raktárbörzét bemutatva, valamint felépítését és funkcióit röviden összefoglalva. Az ábra bal oldali részén látható a kínálati oldal (szállítási-, ill. raktározási kapacitással rendelkezık), a jobb oldalán pedig a keresleti oldal (szállítási-, ill. raktározási feladatokat meghirdetık). Az ábra középsı részén helyezkedik el a fuvar-, ill. raktárbörze tulajdonképpeni magja, feltüntetve benne a különféle szolgáltatásokat, lehetıségeket, algoritmusokat. Az elektronikus fuvarbörze esetén a szállítási kapacitással rendelkezık számára lehetıség van a szabad szállítási kapacitások meghirdetésére, azok fı jellemzıinek (idıbeli és térbeli lehatárolás, fizikai jellemzık, szolgáltatások díja,
egyéb jellemzık) fuvarbörzébe történı felvitelével. Az ajánlatadás egyszerően (őrlapon), az adatok hirdetés módjára történı rögzítésével zajlik, a fenti jellemzık figyelembe vételével. A szállítási igénnyel rendelkezık hasonló jellemzık segítségével definiálhatják az elvégzendı szállítási feladatot, viszont ez esetben nem csupán katalógusba történı rögzítéssel, hanem aukció vagy tender kiírásával is megindítható az ajánlatkérés folyamata. A szállítási kapacitással rendelkezık számra e két utóbbi lehetıség azért nem adott, mert várhatóan a fuvarbörzén sokkal több kapacitás jelenik meg, mint igény, így a szállítási kapacitással rendelkezıknek egymással kell versenyezniük, a verseny színtere, eszköze pedig a tender és az aukció. Az ajánlatok keresésére egy negyedik tranzakciós lehetıség is adott, ez az un. automatikus ajánlatkérés/küldés, amely által a felhasználó (fıként a kapacitás felajánlója) a beállított szőrési feltételek alapján idınként, minden egyéb keresés nélkül számára megfelelı ajánlatokat kap (pl. napi rendszerességgel egy email formájában). A fuvarbörzén belül a tenderek és az aukciók lebonyolítása során a megfelelı ajánlatok közötti választást multikritériumos döntéssegítı algoritmus (MDA) támogatja, amely funkció fıként a kapacitást (jármő, raktár) igénybe vevı számára nyújt segítséget, annak is elsı sorban a sok szemponton alapuló és kiértékelendı aukció/tender folyamán. A fuvarbörzék esetén a szállítási kapacitással rendelkezık számára lehetıség van a járatok egyedi optimalizálására. Ezeken felül számos egyéb, kisebb funkció is az eszköztár részét képezi. A raktárbörzék a fuvarbörzékkel analóg módon épülnek fel, annyi kivétellel, hogy esetükben szabad raktározási kapacitások és raktározási igények képezik az ajánlatkérés/adás tárgyát. A raktárbörzén a kapacitás tulajdonosa részére lehetıség van a raktár/tárolótér kapacitás kihasználtságának optimalizálására is. Az elektronikus fuvar- és raktárbörze egy rendszerbe integrálásával összetett logisztikai feladatok oldhatók meg. A tervezett fuvar- és raktárbörze funkcióinak, algoritmusainak rövid bemutatását a következı fejezetek tartalmazzák.
Elektronikus raktárbörze Raktározási kapacitással rendelkezık Raktározási kapacitás felajánlása
Raktározási feladatok keresése
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre érvényes az adott ajánlat) - Térbeli lehatárolás (hol helyezkedik el a tárolótér) - Fizikai jellemzık (tárolótér jellege - szabad vagy zárt - , tárolási rendszer típusa, tárolható egységek típusa, darabszáma, tömege, befoglaló méretei) - Szolgáltatások díja - Egyéb paraméterek (pl. biztonsági elıírások)
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre vonatkozóan keres raktározási feladatot) - Térbeli lehatárolás (mely térségben keres raktározási feladatot) - Fizikai jellemzık (tárolandó egységek típusa, darabszáma, tömege, befoglaló méretei) - Tárolás díja - Tender és aukció esetén egyéb paraméterek (pl. szolgáltatások, fizetési határidı, garancia, stb.)
Egyéb funkciók Regisztráció és titkosítás Megbízás generálás Statisztikák Fekete listák Adatok karbantartása Belsı algoritmusok Tárolótér foglaltság optimalizálása (hangyakolónia algoritmus) Döntéstámogatás (multikritériumos döntéstámogató algoritmus) Tranzakciós technikák Automatikus ajánlatkérés/küldés Katalógus Tender Aukció Ajánlattípusok
Raktározási igénnyel rendelkezık Raktározási kapacitás keresése
Raktározási feladat felajánlása
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre vonatkozóan keres raktárkapacitást) - Térbeli lehatárolás (mely területen keres szabad raktárkapacitást) - Fizikai jellemzık (tárolótér jellege - szabad vagy zárt - , tárolási rendszer típusa, tárolható egységek típusa, darabszáma, tömege, befoglaló méretei) - Szolgáltatások díja - Egyéb paraméterek (pl. biztonsági elıírások)
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre érvényes az adott ajánlat) - Térbeli lehatárolás (hol kell tárolni) - Fizikai jellemzık (tárolandó egységek típusa, darabszáma, tömege, befoglaló méretei) - Tárolás díja - Tender és aukció esetén egyéb paraméterek (pl. szolgáltatások, fizetési határidı, garancia, tender/ aukció idıtartama, stb.)
Katalógus
Katalógus Tender Aukció
Raktározási kapacitások Raktározási feladatok
Katalógus
Automatikus ajánlatok Katalógus Tender Aukció
Online kapcsolat a raktárbörze résztvevıi között Összetett logisztikai feladatok megoldása
Elektronikus fuvarbörze Egyéb funkciók Regisztráció és titkosítás Megbízás generálás Statisztikák Fekete listák Adatok karbantartása
Szállítási kapacitással rendelkezık Szállítási kapacitás felajánlása
Szállítási feladatok keresése
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre érvényes az adott ajánlat) - Térbeli lehatárolás (honnan hova vállalja a szállítási feladatok elvégzését) - Fizikai jellemzık (teherbírás, rakfelület, raktérfogat, szállítható egységrakomány típusa és darabszáma) - Szolgáltatások díja - Egyéb paraméterek (pl. felépítmény)
- Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre vonatkozóan keres szállítási feladatot) - Térbeli lehatárolás (honnan hova keres szállítási feladatot) - Fizikai jellemzık (rakomány tömege, felülete, térfogata, egységrakomány típusa és darabszáma) - Fuvardíj - Tender és aukció esetén egyéb paraméterek (pl. fizetési határidı, garancia stb.)
Belsı algoritmusok Járatok optimalizálása (hangyakolónia algoritmus) Döntéstámogatás (multikritériumos döntéstámogató algoritmus) Tranzakciós technikák Automatikus ajánlatkérés/küldés Katalógus Tender Aukció
Szállítási igénnyel rendelkezık Szállítási kapacitás keresése - Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre vonatkozóan keres szabad kapacitást) - Térbeli lehatárolás (honnan hova keres szállítási kapacitás-ajánlatot) - Fizikai jellemzık (teherbírás, rakfelület, raktérfogat, szállítható egységrakomány típusa és darabszáma) - Szolgáltatások díja - Egyéb paraméterek (pl. felépítmény)
Ajánlattípusok
Szállítási feladat felajánlása - Idıbeli lehatárolás (mely idıelemre érvényes az adott ajánlat) - Térbeli lehatárolás (honnan hova kell szállítani) - Fizikai jellemzık (rakomány tömege, felülete, térfogata, egységrakomány típusa és darabszáma) - Fuvardíj - Tender és aukció esetén egyéb paraméterek (pl. fizetési határidı, garancia, tender/aukció idıtartama, stb.)
Szállítási kapacitások Szállítási feladatok
Katalógus
Automatikus ajánlatok Katalógus Tender Aukció
Katalógus
Online kapcsolat a fuvarbörze résztvevıi között
1. ábra: A tervezett elektronikus fuvar- és raktárbörze rendszermodellje
Katalógus Tender Aukció
3. AZ ALKALMAZOTT ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI ESZKÖZÖK Az elektronikus fuvar- és raktárbörzében alkalmazott, legegyszerőbb elektronikus kereskedelmi eszköz a katalógus. Az ajánlatadás (szállítási kapacitás, szállítási igény, raktározási kapacitás, raktározási igény) egy őrlap segítségével történhet, amelyen az adott ajánlattípus összes fontos paraméterét meg kell adni. Ebben a katalógusban több szempont alapján lehet keresni, ill. a megfelelı ajánlatot kiválasztani. A felhasználása igen egyszerő, a jelenlegi ismertebb és kifinomultabb raktárbörzék már biztosítanak ilyen jellegő szolgáltatást. További, szintén nem bonyolult, ám a rendszert igénybe vevık számára vonzó kényelmi funkció lehet, hogy a felhasználók által elıre beállított szőrési feltételek alapján bizonyos idıközönként számukra várhatóan megfelelı ajánlatokat kapnak (pl. egy fuvarozó értesítést kap új, neki megfelelı szállítási feladatról). Sokkal kifinomultabb, és összetettebb ajánlatkérési forma a szolgáltatók versenyeztetésére szolgáló tender és aukció (Kovács 2008a, Kovács 2008c, Kovács 2008e, Kovács 2009b). Tenderek esetén (2. ábra) a kiírónak pontosan definiálnia kell a szállítási/raktározási feladat jellemzıit, valamint a tender összes lényeges paraméterét, melyeket tenderkiírás formájában oszthat meg a meghívandó szolgáltatókkal.
2. ábra: A tenderek lebonyolításának folyamatábrája
A szolgáltatókat az ismert kompetenciáik alapján lehet meghívni a tenderre. A szolgáltatók ajánlatainak elkészítését követıen multikritériumos döntéstámogató algoritmus (MDA) segít az ajánlatok kiértékelésében. Kiírható újabb tenderkör is, ha például az aktuális körben készült ajánlatok közel azonos értékőek, vagy pedig az eredeti kiírásban rögzített feladat idıközben megváltozott, módosult. Aukciók során (3. ábra) a tendereztetéshez hasonló folyamat zajlik le, ám ez esetben egy fordulóban a szolgáltatók nem csupán egyszer, hanem többször is tehetnek ajánlatot a meghirdetett paraméterekre (licitálhatnak). Ezek jellemzıen fordított angol jellegő aukciók, amelyben egy ajánlatkérı és több ajánlatadó van jelen, az árajánlatok (pl. fuvardíj, raktározási díj) egyre csökkennek. A licitálást ösztönözheti az, hogy a licitálók az MDA szerinti sorrendjüket láthatják, ill. akár a konkrét ajánlatokat is meg lehet jeleníteni, megegyezéstıl és aukciós kiírástól függıen. Amennyiben újabb aukciós körök kerülnek kiírásra, lépcsızetes aukcióról beszélünk. Az aukció kiírójának lehetısége van komplex feladat részeit (pl. raktározás és szállítás) külön-külön, ill. egybe aukcióztatni. A szolgáltatók e miatt konzorcium keretein belül is adhatnak ajánlatot. A kiválasztást nagymértékben segítı döntéstámogató algoritmus (MDA) a következı fejezetben kerül röviden bemutatásra.
3. ábra: Az aukciók lebonyolításának folyamatábrája
4. A DÖNTÉSTÁMOGATÓ ALGORITMUS A fuvar- és raktárbörzékben alkalmazható, AHP-n alapuló multikritériumos döntéstámogató algoritmus nagyvonalú folyamatábrája a 4. ábrán látható (Kovács 2008a, Kovács 2008d, Kovács 2009a, Kovács 2009b, Kovács 2009d). A kidolgozott módszer elsı lépéseként definiálni kell a kiértékelés alapját képezı szempontrendszert, majd a beérkezett ajánlatok tulajdonságait eme szempontoknak megfelelıen ki kell győjteni. Ezt követi a módszer legnagyobb emberi befolyást igénylı lépése, a páros összehasonlítások elvégzése, melynek során a kiértékelést végzı személy a szempontok egyenkénti összehasonlítása által felépíti a páros összehasonlítás mátrixot, amely az egyes szempontok egymáshoz képest fontosságát mutatja meg (a mátrixban 0…9 között szerepelnek számok, az egymáshoz képesti fontosságnak megfelelıen). A páros összehasonlítás tulajdonképpen a súlyszámarányokat adja meg, így levezethetı, hogy a mátrix legnagyobb sajátértékéhez tartozó sajátvektora adja meg a szempontok súlyszámait. A mátrixszal kapcsolatban alapvetı elvárás a konzisztencia (a szempontok egymáshoz képesti fontosságában ne legyen ellentmondás), ám bizonyos határig az inkonzisztencia is megengedhetı. Miután a szempontokhoz tartozó súlyszámok meghatározásra kerültek, ki lehet számítani az egyes ajánlatok teljesítési értékét. Ez alapján például a k-adik ajánlat teljesítési értéke (szempontok: i=1…sz) a szempontok súlyszámainak és a k-adik ajánlat egyes szempontok szerinti jóságát kifejezı számoknak (az adott szempontból az adott ajánlat a legjobb ajánlat hány százalékát teljesíti) a szorzatösszege (1):
É é
Sok esetben a fenti teljesítési értékek egyes ajánlatok esetén olyan közel vannak egymáshoz, hogy e miatt kellhet újabb tenderköröket kiírni. A módszerben fellelhetı legnagyobb bizonytalanságot a súlyszámok meghatározása okozza. Az e miatt keletkezı bizonytalanság kiszőrésére, vagy éppen a kapott eredmény stabilitásának vizsgálatára szolgál a kifejlesztett érzékenységvizsgálati eljárás, amelynek segítségével a súlyszámok változtatásának hatására fellépı teljesítési érték, és az ez általi sorrendváltozás hatásait lehet mérni, elemezni. A maximális szenzitivitás vizsgálat segítségével az is értékelhetı, hogy mely ajánlat teljesítési értéke reagál érzékenyebben az egyes súlyszámok módosítására. A kiértékelés megbízhatósága, pontossága tovább növelhetı a csoportos döntéshozatal által, melynek során több döntéshozó egymással kooperálva, vagy elıször külön-külön, majd azok eredményeit súlyozva készíti el a kiértékelést. Az ismertetett módszer nagy segítség a tenderek és az aukciók kiértékelése során, de alkalmazható akár a katalógusban elhelyezett ajánlatok értékelésére is. A következı fejezetben bemutatandó, optimalizálási logika eredménye is jól párosítható a MDA eljárással (az optimumkeresés eredménye egy szempont lehet), tehát elmondható, hogy az elektronikus fuvar- és raktárbörze egészét tekintve globálisan felhasználható, az emberi szubjektivitás nagymértékő kiszőrését biztosító algoritmusról van szó.
1
Ajánlatok …. Optimális ajánlat …. Alternatív optimumok ….
Az ajánlatok relatív teljesítési értékeinek meghatározása
Érzékenységvizsgálat
Szempontok
Elsıdleges bemenı adatok
Ajánlatok
Súlyszámok meghatározása
Analytic Hierarchy Process MDA
Legnagyobb sajátérték (Fagyejev módszer, szelı módszer) Sajátvektor/súlyszámok (Gauss elimináció, normálás)
A szempontok páronkénti összehasonlítása
4. ábra: Az MDA nagyvonalú mőködési folyamata
5. AZ OPTIMUMKERESİ ALGORITMUSOK Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék a bennük szereplı nagyszámú szállítási- és raktározási feladat által jó optimalizálási lehetıséget nyújtanak a szabad jármő-, ill. tárhely kapacitással rendelkezık számára. A szabad szállítási kapacitással rendelkezık a fuvarbörzében megjelenı szállítási feladatokból optimális hasznot nyújtó járatokat tudnak kialakítani. A járatok jellegük szerint az alábbi csoportokba sorolhatóak: egyszerő, kapcsolódó, győjtı/elosztó. Az egyszerő járatok esetén mindig egy szállítási feladat kerül végrehajtásra, a kapcsolódó járatoknál pedig egy szállítási feladat befejezését egy újabb megkezdése követheti (a korlátozó feltételek által meghatározott módon). A győjtı/elosztó járatoknál pedig egy idıben akár több szállítási feladat teljesítése is végezhetı (Kovács 2010b). A viszonylag egyszerő optimumkeresési eljárás, és a várható haszon mértéke miatt a kapcsolódó járatok képezik a további vizsgálatok tárgyát.
Az eljárás lényege, hogy minden iterációs lépés során a hangyakolónia számának megfelelı megoldási verzió (mely szállítási feladatok milyen sorrendben kerültek be a járatba, ez mekkora hasznot és úthosszt jelent) jön létre, melyek eredményei egy un. feromon mátrixban kerülnek rögzítésre (azt mutatja meg, hogy mennyire kedvezı, az egyes szállítási feladatok járatba vétele, és a szállítási feladatok felkeresési sorrendje). A feromon mátrix és egyéb heurisztikus információ (úthossz) felhasználásával kalkulálható a szállítási feladatok (újabb iterációs lépésben, és újabb hangyák esetén) kiválasztását segítı valószínőségi mátrix. A cél a legnagyobb haszon elérése, ez pedig a bemutatott módszer segítségével viszonylag rövid idın belül biztosítható.
Az 5. ábrán a kapcsolódó járatok optimalizálása esetén alkalmazható hangyakolónia algoritmus (FB_ACO) nagyvonalú folyamatábrája látható.
A 6. ábrán a raktárhelyek kihasználásának optimalizálását célzó hangyakolónia algoritmus látható (RB_ACO), az elızıekben leírt elvhez hasonló módon mőködik, annyi kivétellel, hogy ez esetben a börzén megjelenı raktározási feladatok közül kell választani, a legnagyobb kapacitás kihasználtság elérését célul kitőzve. A kiválasztási valószínőség alapjául ez esetben a keresésbıl származó információ (feromon), és a raktározási feladatokhoz rendelt tárolandó mennyiség, mint heurisztikus adat szolgál.
5. ábra: Az FB_ACO folyamatábrája
6. ábra: Az RB_ACO folyamatábrája
6. FELHASZNÁLÁSI LEHETİSÉGEK A köztudatban jelenleg csak a legegyszerőbb, legkézenfekvıbb alkalmazási irány ismert, amikor is a fuvarbörzén szabad kapacitásokat és teljesítendı feladatokat (szállítási, raktározási) hirdetnek meg, ill. keresnek a felhasználók. Ezen felül azonban számos felhasználási lehetıség nyílik (lásd a 7. ábrán), melyek mindegyike egyegy ismert logisztikai feladatot/problémát támogat, ill. old meg (Kovács 2010c). Mivel a fuvarbörzén nagyszámú ajánlat jelenik meg, így kézenfekvı, hogy ezeket alapul véve a szállítást végzı a saját folyamatait megpróbálja hatékonyabbá tenni. Egyszerőbb esetben ez úgy valósulhat meg, hogy a fuvarbörzén megjeleníti a fix járatait (pl. győjtı/elosztó járat), így ı maga és a szállítási igénnyel rendelkezık is fel tudják mérni a járat újabb szállítási feladattal történı kiegészítésének lehetıségét. Bonyolultabb esetben a fuvarbörze a rendszerben lévı szállítási feladatokból egy, az elızı fejezetben bemutatott optimum keresı algoritmus segítségével tud pl. győjtı/elosztó járatokat létrehozni. Összetettebb felhasználási formaként megjelenik az eszközpark átcsoportosítás lehetısége. Ekkor a szabad szállítási és raktározási kapacitással rendelkezık hardver eszközeit tudják más szolgáltatók igénybe venni. Ez pl. akkor merül fel, amikor a szolgáltatónak nincs elég kapacitása a vállalt feladat végrehajtására.
A kombinált áruszállítást oly módon támogatja, hogy egyrészt az egyes közlekedési eszközök közötti választást a fuvarbörze teszi lehetıvé, másrészt pedig a különféle áruszállítási módok átrakóhelyein jelen lévı átmeneti tároló helyek foglalása a raktárbörzén keresztül zajlik. Ez esetben megvalósulhat az eszközpark csere (átrakás egyik jármőrıl a másikra), és a győjtı/elosztó szállítás szervezése is (pl. a közúti jármővek győjtést és elosztást, a kötöttpályás jármővek pedig nagytávolságú szállítást végeznek). A legösszetettebb alkalmazás a city logisztika támogatása (Kovács 2009c, Kovács 2010a). Ekkor beszélhetünk egyszerőbb tervezésrıl, amely esetén a győjtı/elosztó járatok szervezésével csökkenthetı a tényleges, városokba irányuló áruforgalom. Bonyolultabb alkalmazás esetén a városszéli átrakóhelyek közbeiktatásával (a raktárbörze felhasználásával) a beérkezı jármővekrıl más jármőre (környezetbarát jármő, villamos, stb.) rakják át az árut (a szállítási kapacitásra foglalást a fuvarbörzén keresztül lehet tenni). Az öt kiemelt terület mellet még számos olyan áruszállítási/raktározási probléma megoldására, támogatására lehetnek alkalmasak az elektronikus fuvar- és raktárbörzék, melyek részben a résztvevı felek közötti információs és kommunikációs hiányosságok, valamint a folyamatok nem megfelelı támogatottsága miatt okoznak problémát.
7. ábra: Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék alkalmazási lehetıségei
7. ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás során kialakított elektronikus fuvar- és raktárbörze messze túlmutat a jelenleg ismert, hasonló funkciókat betölteni kívánó börzéken. Elsıként került kialakításra egy komplett rendszermodell, amely kétféle logisztikai szolgáltatás (szállítás, raktározás) ajánlatkérési és ajánlatadási procedúráját a kornak megfelelı mértékben támogatja. Az ajánlatkezelési módszerek igen sokszínőek, a legegyszerőbb katalógusos módszertıl kiindulva, az igényeknek megfelelıen automatikusan küldött ajánlatokon át egészen a tenderekig és aukciókig négyféle, a különbözı felhasználóknak és ajánlatoknak megfelelı tranzakciós mód került integrálásra. A fuvar- és raktárbörzéken a megfelelı ajánlatok kiválasztásánál döntési probléma merült fel, melynek támogatására a kifejlesztett, egzakt matematika algoritmusokon alapuló, az emberi szubjektivitást nagymértékben kizáró MDA módszer nyújt segítséget. Felhasználva a börzén jelenlévı ajánlatok magas számát, a szállítási kapacitással rendelkezık számára a megtett járatok, míg a raktározási kapacitással rendelkezıknek a tárolási kapacitás kihasználásának optimalizálására nyújt lehetıséget a kifejlesztett kettı, meta heurisztikus hangyakolónia algoritmuson alapuló eljárás (FB_ACO, RB_ACO). A felhasználás sokszínőségét tekintve bátran kijelenthetı, hogy az ismertetett elektronikus fuvar- és raktárbörze az igénybevevık számára a jövıben nagy segítséget jelenthet a kapcsolattartás, az ajánlatkérés/adás, a folyamatok szervezése és optimális lebonyolítása során. 8. HIVATKOZÁSOK G. Kovács (2010a). Possible methods of application of electronic freight and warehouse exchanges in solving the city logistics problems. Periodica Politechnica, megjelenés alatt Kovács G. (2010b). Az elektronikus fuvarbörzékben alkalmazható optimumkeresési eljárások, algoritmusok. Logisztikai Évkönyv 2011, megjelenés alatt Kovács G. (2010c). Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék új alkalmazási területei. Logisztikai Innovációs Füzetek, 2. szám, 2010, pp. 74.-78. G. Kovács (2009a). The structure, modules, services and operational process of modern electronic freight and warehouse exchanges. Periodica Politechnica, 37. évfolyam, 1-2 szám, 2009, pp. 33.-38. G. Kovács, K. Bóna (2009b). Applying a multi-criteria decision methodology in the implementation of tenders for the acquisition of the infrastructure of logistics systems. Periodica Politechnica, 37. évfolyam, 1-2 szám, 2009, pp. 39.-44. Kovács G. (2009c). Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék által nyújtott lehetıségek a city logisztikai problémák megoldásában. Logisztikai Évkönyv 2010, pp. 130.-133. Kovács G. (2009d). Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék tenderein alkalmazható multikritériumos döntéssegítı algoritmus (MDA) kiegészítı moduljai: érzékenységvizsgálat, csoportos döntéshozatal.
Közlekedéstudományi Szemle, 59. évf., 3. szám, 2009. június, pp. 30.-36. G. Kovács, K. Bóna, L. Duma (2008a). Methodology and managerial lessons of tendering logistics hardwares. Acta Technika Jaurinesis Series Logistica. Vol. 1., No. 2., November 2008., pp. 237.-246. Kovács G. (2008b). Elektronikus fuvar- és raktárbörzék, mint korszerő logisztikai eszközök. Logisztikai Évkönyv 200708, pp. 211.-215. Kovács G. (2008c). A tendereztetés lehetıségei a logisztikai rendszerek fejlesztésében. Innováció és Fenntartható Felszíni Közlekedés Konferencia, Budapest, 2008. szeptember 3-5. Kovács G. (2008d). Az elektronikus fuvar- és raktárbörzék tenderei esetén alkalmazható multikritériumos döntéssegítı algoritmus. Közlekedéstudományi Szemle, 58. évf., 2. szám, 2008. szeptember, pp. 44.-51. Kovács G., Bóna K. (2008e). Multikritériumos döntési módszertan alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai raktár-logisztikai rendszerek infrastruktúrájának beszerzésére kiírt tenderek lebonyolításában. Logisztikai Híradó, 18. évf., 4. szám, 2008. augusztus, pp. 14.-18. Kovács G. (2006). Korszerő elektronikus fuvarbörze felépítése, szolgáltatásai és mőködési folyamata. BME OMIKK LOGISZTIKA, 11. évf., 6. szám, 2006. november-december, pp. 14.-26.