Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS: a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzése Zajkás Gábor dr., Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Élelmezés‐ és Táplálkozástudományi Intézet
A szív- és érrendszeri betegségek a táplálkozással és életmóddal összefüggő megbetegedések csoportjába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy kialakulásukban táplálkozási és életmódbeli kockázati tényezők jelentős szerepet játszanak. Másrészt az is bizonyítást nyert, hogy a táplálkozás és az életmód megváltoztatásával ezeknek a betegségeknek a kockázata jelentősen csökkenthető, más szóval a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzhetők. A WHO Szakértői Munkacsoportja 1990‐ben az egészségeseknek szóló tápanyag‐ és élelmi rostbevite‐ li ajánlást készített (1. táblázat) és közölt a szakemberek számára. [Ez az ajánlás irányelveket tartal‐ maz, amelyeket a szakember értelmez, és ennek alapján készül a lakosság részére a táplálkozási aján‐ lás, ehhez hasonlót az egyes országok is készítenek saját lakosságuk számára (2. táblázat)]. A WHO ajánlás gyakorlatilag megegyezik azzal az amerikai táplálkozási útmutatóval, ami a Nemzeti Koleszte‐ rin Edukációs Program részeként készült el és 1. lépés diétaként (3. táblázat) vált ismertté az Egyesült Államokban. Az 1. lépés diéta azok számára ajánlott, akik már rendelkeznek a szív‐ és érrendszeri betegségek bizonyos kockázati tényezőivel, összkoleszterin szintjük (ÖSSZKOLESZTERIN (TC)) 5,2 mmol/l felett van. Más szóval úgy lehet ezt értelmezni, hogy az általános, szokásos táplálkozáshoz képest az egészséges táplálkozás egyszerre elsődleges és másodlagos prevenció (megelőzés), sőt kezelés is (2. lépés diétája). 1. táblázat: TÁPLÁLKOZÁSI AJÁNLÁS AZ EGÉSZSÉGES LAKOSSÁG SZÁMÁRA Összes zsír Telített zsírsavak Telítetlen zsírsavak Koleszterin Összes szénhidrát Komplex szénhidrát Nem kem. poliszacharid Összes élelmiszerrost Szabad cukor Fehérje Só
energia %‐ban energia %‐ban energia %‐ban mg/nap energia %‐ban energia %‐ban g/nap g/nap energia %‐ban energia %‐ban g/nap
Beviteli határérték 15‐30 0‐10 3‐7 0‐300 55‐75 50‐70 16‐24 27‐40 0‐10 10‐15 0‐6
Rose szerint a két, azonos irányelvre épülő táplálkozási ajánlás mégis különbözik egymástól a felhasz‐ nálásban. Az 1. lépés diéta az egyéni, individuális, vagy a klinikai prevenció (megelőzés) eszköze, a
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
Táplálkozási ajánlások pedig az egész lakosság táplálkozási prevenciójának módszere. Az individuális vagy klinikai prevenció (megelőzés) azonosítani kívánja azokat az egyéneket, akik fokozottan veszé‐ lyeztetettek genetikai fogékonyságuk és/vagy táplálkozási szokásaik. Az egész lakosság számára szóló prevenció (megelőzés) változtatni kíván azokon a szokásokon, illetve környezeti tényezőkön, amelyek felelősek a táplálkozással összefüggő betegségek incidenciájáért. Az individuális stratégia életmentő beavatkozás, a lakossági prevenció (megelőzés) az alapvető, kiváltó okok megszüntetésére irányul. A szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésére kidolgozott táplálkozási ajánlások hatását főként az összkoleszterin (TC) szintre, mint indikátorra és kockázati tényezőre gyakorolt befolyás alapján lehet értékelni, de ugyanígy figyelembe kell venni az LDL‐re, HDL‐re és trigliceridre (TG) gyakorolt hatást is.
A ZSIRADÉKBEVITEL CSÖKKENTÉSE Nemzetközi konszenzus szerint az összes zsiradékból származó energia ne haladja meg az egész napi energia‐bevitel 30 százalékát. Magyarországon a felnőtt lakosság táplálkozásában a zsírenergia arány 38 százalék! Önmagában csupán az összes zsiradék bevitelének csökkentését a zsírsav‐összetétel változtatása nélkül sokan nem tartják bizonyítottan eredményesnek a szérum összkoleszterin (TC) szint csökken‐ tésében. Mások a szív‐ és érrendszeri kockázat csökkentésében fontosnak tartják a zsiradékbevitel mennyiségi csökkentését is, hiszen a bélnyálkahártyában a kilomikronok szintézise és a nyirokereken át történő véráramba kerülése direkt összefüggésben van a fogyasztott zsiradék mennyiségével. Zsi‐ radékban gazdag táplálkozás után jelentős számú kilomikron keletkezik és ez a posztprandiális álla‐ pot zsíros étkezés után 3‐5 órán át tart. A lipoprotein lipáz hatására a kilomikronok triglicerid‐ tartalma csökken és ún. kilomikron remnantok jönnek létre, amelyek koleszterinben gazdagok és aterogének.
2. táblázat
ÉLETMÓDBELI AJÁNLÁSOK A FELNŐTT MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMÁRA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Táplálkozzunk változatosan! Kerüljük a túlzott zsírfogyasztást! Kerüljük a túlzott sózást! Kerüljük a cukrok és édességek túlzott élvezetét! Igyunk naponta fél liter tejet! Naponta többször, rendszeresen együnk gyümölcsöt, zöldség‐ és főzelékfélét! Együnk gyakran barna kenyeret! Egyszerre keveset együnk, de étkezzünk gyakran, négyszer‐ötször naponta! A legjobb ital a víz. Alkoholt csak ritkán és keveset igyunk! Ne dohányozzunk! Mozogjunk rendszeresen! Előzzük meg az elhízást, törekedjünk az ideális testtömeg elérésére, illetve megtartására!
A zsiradékban gazdag táplálkozás után órákig tartó és intenzív posztprandiális lipémiának nem csak aterogén, hanem trombózis hajlamot fokozó hatása is van. A zsírban átlagosan gazdag táplálkozás, amikor 110 g/nap zsiradék kerül elfogyasztásra, 110 g kilomikron triglicerid keletkezését eredményezi naponta. A posztprandiális lipémia csökkenthető megfelelő fizikai aktivitással, a zsiradékbevitel csökkentésével és n‐3 zsírsavakat (EPA, DHA) is tartalmazó táplálkozással. Az előbbiekből kitűnik, hogy a túlzott és a magyar lakosság táplálkozására is jellemző zsiradékbevitel
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
ésszerű csökkentése része a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésében javasolható táplálkozás‐ nak. Míg a napi zsírbevitel több mint fele az ételkészítéshez és a kenyérkenéshez használt zsiradékból származik, a többi az ún. rejtett zsiradékból (élelmiszerekben lévő zsiradék, például a tejben, cukrász‐ süteményekben, húskészítményekben). A zsiradékbevitel csökkentése érdekében elsősorban az ételkészítési, valamint a kenyérkenési szoká‐ sok megváltoztatására van szükség. Más szóval a rántással és más zsiradékkal való sűrítési módok, valamint a zsiradékban való sütés (húsok, burgonya) kerülése, csökkentése javasolt, és az ismert, de még nem kellően elterjedt zsiradékszegény eljárások alkalmazása (párolás, főzés, illetve alufóliában, teflon edényben való sütés). A kenyérkenési szokások felülvizsgálata, illetve megváltoztatása is aján‐ lott vékonyan kenjük a kenyeret, vagy ne kenjünk meg minden kenyeret, ha mégis, akkor light marga‐ rinnal.
1) A telített zsírsavak A telítettség szerint megkülönböztetett zsírsavak eltérő hatást gyakorolnak a plazma koleszterin‐ szintre. A telített zsírsavak, amelyek zömmel állati eredetű forrásokból kerülnek a szervezetbe, csök‐ kentik a májban lévő LDL receptorok aktivitását, ezáltal csökken az LDL‐koleszterin eltávolítása a vér‐ ből, tehát növekszik a plazma LDL‐koncentráció. NCEP 1. ÉS 2. LÉPÉS DIÉTÁJA 1. 2. Zsír <=30% <=25% Telített zsír <=10% <=7% MUFA <5‐15% <5‐15% PUFA 10% 10% Szénhidrátok 50‐70% 50‐70% Fehérje 10‐20% 10‐20% Koleszterin <300mg/d 200mg/d Energia Kívánatos testtömeg 3. táblázat A táplálkozással szervezetbe kerülő külső (exogén) koleszterin növeli a telített zsírsavaknak az LDL receptorok aktivitását csökkentő hatását, tehát hozzájárul az LDL‐koleszterin szint emelkedéséhez. Fordítva is igaz: a telített zsírsavak és a koleszterin bevitelének csökkentése az LDL receptorok akti‐ vitását fokozza és csökkenni fog az LDL‐koleszterin szint. Egyes telített zsírsavak hatására fokozódik a szervezetben a koleszterin és az LDL szintézis is. Más vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a telített zsírsavak és a koleszterin bevitelének szigorú csökkentése akár 20 %‐os plazma koleszterin‐szint csökkenést eredményezhet. A természetes telített zsírsavakon kívül az ipari folyamatok során a növényi olajokban lévő telítetlen zsírsavakból is keletkezhet telített zsírsav, ezek az ún. transz‐zsírsavak (TFA) (a természetben is elő‐ fordulnak és megtalálhatók igen kis mennyiségben a vajban, marhafaggyúban, marhahúsban). Ha a táplálékban a transz‐zsírsavak aránya 10 energiaszázalék, akkor szignifikáns LDL‐koleszterin‐szint növekedés alakul ki. Ma már elhanyagolható a transz‐zsírsavak előfordulásának aránya a táplálkozás‐ ban, a kereskedelmi forgalomba kerülő margarinok transz‐zsírsav‐tartalma 1 százalék alatt van (saj‐
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
nos ez nem vonatkozik az ipari margarinokra, amelyeket az élelmiszeripar elsősorban a különféle sütemények, tésztafélék, édesipari termékek előállításához használ fel).
2) Sztearinsav A 18 szénatomú telített sztearinsav nem befolyásolja kedvezőtlenül a plazma koleszterin szintet, de egyes megfigyelések arra utalnak, hogy trombózist elősegítő hatása van és így lehet kapcsolatban a koszorúér‐betegség progressziójával. A többi telített zsírsav közül a palmitinsavnak (16 szénatom) kifejezett hiperkoleszterin‐émiás hatása van, a 14 szénatomú mirisztinsav és a 12 szénatomú laurinsav igen erős plazma koleszterinszint nö‐ velő tulajdonsággal rendelkezik. A fentiekből következően a beteg csökkentse a telített zsírsavakban gazdag állati zsírok fogyasztását, ez hatásos táplálkozási tényező a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésében. Ebben az ételkészí‐ téshez és a kenyérkenéshez használt állati eredetű zsiradékok felváltása növényi zsiradékokkal a java‐ solható lépés. Másrészt a zsiradékban igen gazdag húskészítmények (szalonna, császárhús, tepertő, száraz kolbászok, szalámi stb.) kerülése, vagy csak igen ritkán és kis mennyiségben való fogyasztá‐ sa, helyettük pedig a kisebb zsírtartalmú készítmények (virsli, zalai felvágott, szafaládé, krinolin) fo‐ gyasztása javasolt. A tej ma már sokféle zsírszegény változatban kapható, ezek fogyasztása javasolt, de a sajtok között kevés van, amelynek kisebb a zsiradéktartalma (túra, pogácsa, néhány ún. lapka‐ sajt). Valójában mind a húskészítményekből, mind a tejtermékekből lehet fogyasztani a nagyobb zsírtartalmúakat is, de csak kis mennyiségben. Végül egy megjegyzés: nem kellene összetéveszteni az állati eredetű zsiradékokat a húsokkal: nem a húsfogyasztást, hanem a zsiradékbevitelt kell korlátozni. A csirke, hal, sovány sertés, sovány marha, vadon élő állatok húsának zsírtartalma nem nagy, illetve elfogadható, beilleszthető naponta az egész‐ séges táplálkozásba. Az egyszeresen telítetlen (monoén) zsírsavak egyetlen kettős kötést tartalmaznak az n‐9 pozícióban. Általában neutrálisak a plazma koleszterin‐szint befolyásolása tekintetében, de amennyiben telített zsírsavak helyett kerülnek a szervezetbe, akkor csökkentik az összkoleszterin (TC) és LDL‐koleszterin szintet, de nem csökkentik a HDL‐koleszterin koncentrációt. Nincs kedvező hatásuk a szérum triglice‐ rid‐szintre, és nem befolyásolják a prosztaglandin‐anyagcserét és a trombocita funkciót sem. A dél‐európai országokban tapasztalható kedvező vitális statisztikai adatok és az ún. mediterrán ét‐ rend közti összefüggéseket sokan és régóta tanulmányozzák. A mediterrán táplálkozásnak a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésében felhasználható vonásai közül az előbbiekkel kapcsolatos az olívaolaj fogyasztása, aminek kicsi a telített zsírsavtartalma és igen jelentős a monoén zsírsavtartal‐ ma, ezért összességében plazma koleszterin szint csökkentő hatású. Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy bőséges mennyiségben kell olíva olajat fogyasztani a minél kedvezőbb hatás elérése érdekében. (Nem szabad azonban elfelejteni a zsiradékbevitel posztprandiális lipémiás hatását és az aterogén kilomikron remnantok keletkezését, valamint a túlzott zsiradékbevitel kapcsolatát az elhí‐ zással és néhány rosszindulatú daganattal (női mell, kolorektális karcinóma). Az egészséges, betegségmegelőző táplálkozás számára ebből az az üzenet, hogy a csökkentett zsira‐ déktartalmú táplálkozásban érdemes monoén zsírsavban gazdag olajat használni (olíva, repce, canola).
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
3) Többszörösen telítetlen zsírsavak A zsírsavak harmadik csoportjába tartozó többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) két csoportra oszthatók az első telítetlen kettős kötés elhelyezkedése szerint (n‐6, n‐3). Az n‐6 (omega‐6) zsírsavak a növényi magvakból származnak és különösen nagy arányban vannak a növényi olajokban, a szervezetben nem szintetizálódnak (esszenciális zsírsavak). Az arachidonsav és prekurzora, a linolsav a legjelentősebb képviselője ennek a csoportnak. Az n‐3 (omega‐3) zsírsavak sem szintetizálódnak az emberi szervezetben, ezek is esszenciálisak [linolénsav (C18:3), EPA (eikozapentaénsav) és DHA (deikozahexaénsav)], kisebb mennyiségben jelen vannak néhány növényi eredetű táplálékban, néhány növényi olajban, zöldfőzelékekben (linolénsav), de igazi jelentős n‐3 források a tengeri halak (EPA, DHA). A szervezetben fontos alkotóelemei az egyes szervek membránszerkezetének, különösen az agyban, retinában és a spermiumokban találha‐ tók meg. A szervezet számára mintegy 0,4‐0,6 energia %‐ban (mások 0,5‐1,0 energia %‐ot ajánlanak) szükségesek, és az ideális n‐3:n‐6 zsírsav arány 1:5‐1:10. Mindkét PUFA hatására csökken a plazma összkoleszterin (TC) és LDL‐koleszterin koncentráció, mind hiper‐, mind normokoleszterinémiás egyénekben. A hipertrigliceridémia befolyásolására azon‐ ban csak az n‐3 PUFA bevitelének növelése alkalmas (különösen jelentősen csökken a VLDL, 50 %‐ kal). Ez a kedvező eredmény a TG, a VLDL és az apoB májban történő szintézisét csökkentő hatással van összefüggésben. Az n‐6 PUFA bevitel telített zsírsavak rovására történő növelése kedvezőtlen, plazma HDL‐koleszterin csökkentő hatású, de az n‐3 PUFA nem csökkenti a HDL‐koleszterint. Az n‐3 zsírsavak rendszeres bevitelének hatására csökken az aritmiák bekövetkeztének kockázata, valamint a koronária esemény miatt bekövetkező és az összes halálozás is. Jól ismert az n‐3 PUFA bevitelének kedvező hatása a prosztaciklin és TXA3 szintézisre, amelynek eredményeként csökkenti a tromboembóliás folyamatok kockázatát. A beteg az n‐3 PUFA rendszeres és kívánatos bevitele érdekében fogyasszon tengeri halat és más tengeri táplálékot heti 100‐300 g‐os mennyiségben. Ez lehet frissen főzött, sütött, vagy mélyhűtés és fagyasztás után felengedtetett és elkészített, vagy olajos konzervként gyártott tengeri hal (elsősorban hekk, tonhal, makréla, szardínia). Más szóval: hetenként 1‐2‐szer célszerű tengeri halat fogyasztani a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében. A nagy szénhidrátbevitel (nem a cukroké, hanem a keményítő‐tartalmúaké) esetén természetesen kisebb a zsír‐energia arány, és a plazma koleszterin‐szint, valamint a koronária betegség incidenciája. Magyarországon a felnőtt lakosság táplálkozásában mindössze 45 energiaszázalék származik szénhid‐ rátból az ajánlott 55‐75 százalék helyett. (Ugyanakkor a hozzáadott cukorból származó energiaarány 14‐17 % között van, tehát jóval nagyobb az elfogadható 10 százaléknál. A cukorban gazdag táplálko‐ zás mérsékelten hipertrigliceridémiás hatású, kapcsolatban van az elhízás kialakulásával, és a cukor‐ ban gazdag táplálékoknak általában nagy az energia‐denzitásuk, de elégtelen az élelmi rosttartal‐ muk).
ÉLELMI ROSTOK A szénhidrátbevitellel összefüggő két fő élelmiszercsoport cereáliák és zöldség‐főzelékfélék, gyümöl‐ csök értékei közül a szív‐ és érrendszeri (és daganatos) betegségek megelőzésében az élelmi rosttar‐ talom emelendő ki.
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
Az élelmi rostok közül a vízben oldódóknak (pektin, béta‐glukán, ilyenek vannak a zöldség‐ főzelékfélékben, gyümölcsökben, zabkorpában, hüvelyesekben) plazma összkoleszterin (TC) és LDL‐C csökkentő hatásuk van, ami elérheti a 20 százalékot is. Ezek a rostanyagok epesavakat kötnek meg a bélben, és megakadályozva felszívódásukat csökkentik a májban a koleszterin szintézist. Az élelmi rostban gazdag zöldség‐főzelékfélék és gyümölcsök, valamint gabonafélék bőséges fogyasz‐ tása nem csak az élelmi rosttartalom, hanem egyéb összetevők miatt is kedvező, pl. szaponinjaik szintén gátolják a koleszterin‐felszívódást és így hipokoleszterinémiás hatásuk van. Ugyancsak a gabonafélékkel és a zöldség‐főzelékfélékkel, gyümölcsökkel antioxidánsok kerülnek a szervezetbe: béta‐karotin, aszkorbinsav, tokoferolok, szelén, cink. Az antioxidánsok megakadályoz‐ zák az LDL‐nek oxidált (módosult) formává történő átalakulását, ezáltal válnak a szív‐ és érrendszeri betegségek és néhány daganatos betegség preventív táplálkozási tényezőivé. Mindez azt jelenti, hogy a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésére javasolt egészséges táplál‐ kozásban a gabona félék (cereáliák) és a zöldség‐főzelékfélék, gyümölcsök napi többszöri fogyasztá‐ sa alapvetően fontos. Antioxidánsok: béta‐karotin elsősorban a sárgás, vöröses főzelékekben és gyümölcsökben, az aszkorbinsav főleg a zöldség‐főzelékfélékben és gyümölcsökben, a tokoferolok az olajos magvakban, cereáliákban, növényi olajokban, a szelén is a gabonafélékben van jelen, de a cink‐ bevitelben a húsok nagyobb szerepet játszanak, mint a növényi táplálékok.
FEHÉRJÉK A fehérjék közül általában a növényi eredetűeknek tulajdonítanak enyhe plazma összkoleszterin (TC) csökkentő hatást, de a szójafehérje összkoleszterin (TC) csökkentő hatása jelentős. A tejfehérje (kazein) hiperkoleszterinémiás tulajdonságú. Az állati eredetű táplálékokban lévő fehér‐ jék bőséges fogyasztásával a szervezetbe kerülő nagyobb mennyiségű metionin (ha a táplálkozás ráadásul zöldség‐ és főzelékfélékben, gyümölcsökben szegény) nagyobb plazma homocisztein‐szintet eredményez, ami az érelmeszesedés kockázati tényezőjének számít. Ebből nem lehet azt a következ‐ tetést levonni, hogy az egészséges, betegségmegelőző táplálkozást a kevés tej és a növényi táplálé‐ kok bősége jellemzi. Az előbbiekből az következik, hogy a lakosság egy, még mindig jelentős részének táplálkozását jel‐ lemző fehérjebőségre tekintettel csökkenteni kell a fehérjebevitelt az egészséges táplálkozásban ajánlható mennyiségre, és ennek fele származzék állati és fele növényi forrásból. Más szóval: napon‐ ta fél‐háromnegyed liter tej és 100‐150 g hús, húskészítmény elegendő állati eredetű fehérjéhez juttatja a szervezetet.
A SZÜKSÉGESNÉL NAGYOBB ENERGIA BEVITEL KÖVETKEZMÉNYEI A túlzott energia bevitel és a következményes elhízás (adipozitás) eredményeként hipertrigliceridémia (emelkedett triglicerid szint) és hiperkoleszterinémia (emelkedett koleszterin szint) alakul ki, mert a májban TG és VLDL túltermelés alakul ki. Ez elsősorban az ún. viszcerális típusú elhízásra vonatkozik, ennek fennállásakor a zsírszövetből szabad zsírsavak mobilizálódnak és kerülnek a májba, ahol stimulálják a VLDL szintézist. Nincs arra egyértelmű bizonyíték, hogy a túlzott energia bevitel közvetlen kapcsolatban lenne az LDL receptorok aktivitásával, a plazma összkoleszterin (TC) és LDL‐koleszterin koncentrációval, de az tény,
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
hogy az elhízottakban a szervezet saját (endogén) koleszterin szintézise nagyobb, mint a normális testtömegűekben. A testtömeg csökkentés, illetve az elhízás megelőzése, ami azt is jelenti, hogy mérsékelt a koleszterin és a telített zsírsavak bevitele, valószínűleg segíti az LDL receptorok megfelelő aktivitását, ezért ideá‐ lis testtömeg vagy elhízás esetén a fogyás a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzésének fontos vonása. Meg kell említeni a fizikai aktivitás növelésének szerepét, ami ráadásul HDL növelő tényező is (a fogyás is az). A túlsúlyos betegnek fogynia kell, egyék kevesebbet, főként a zsiradékban gazdag táplálékokat csök‐ kentse, de növelje a zöldség‐ és főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztását. A fogyás lassú legyen, havon‐ ta 1,5‐2,0 kg‐nál ne legyen több a testtömeg csökkenés. A részletek megismerése érdekébe keres‐ sen meg dietetikust, a megfelelő mozgásformák elsajátítása érdekében testnevelőt vagy gyógytor‐ nászt.
AZ ALKOHOL HATÁSA Az alkohol kedvező hatásai vitathatók. Egyrészt adatok szólnak amellett, hogy mérsékelt alkohol bevitel nagyobb HDL‐koleszterin koncentrációval párosul és a mérsékleten ivók között a mortalitás kisebb, mint az átlagos populációban. A vörösborban kétszer annyi flavonoid vegyület van, mint a fehérborban. Másrészt kétségtelen, hogy az alkohol hatására nő a TG‐szint és a mérsékelt alkoholfo‐ gyasztás is a Hipertónia (magasvérnyomás) és a cerebrovasz‐kuláris történések kockázatának fokozó‐ dásával jár. Nem elhanyagolható az alkoholos italok energiatartalma és étvágyjavító (önfegyelmet csökkentő) hatása. Egyes megfigyelések szerint a mediterrán táplálkozásban jellemző étkezéshez kapcsolódó mérsékelt alkoholfogyasztás hatása eltérő az étkezéstől független alkoholbevitel (ez jel‐ lemző a többi országra) hatásától. Aki eddig nem ivott, ezután se tegye, ha pedig nem absztinens, akkor csak mértékkel igyon és ritkán, akkor is étkezés keretében.
KÁVÉFOGYASZTÁS A kávéfogyasztás nem igazán bizonyított kockázati tényezője a szív‐ és érrendszeri betegségeknek, de kétségtelen, hogy a koffein adrenalin (stresszhormon) elválasztást stimulál, ami a szabad zsírsavak koncentrációjának következményes növekedésével jár, és ez által fokozódhat a VLDL és TG produk‐ ció. Feltehetően naponta 3‐4 kávé még nem jelent valódi szív‐ és érrendszeri (kardiovaszkuláris) koc‐ kázatot. Mások arra a következtetésre jutottak, hogy a kávéital előállításának módja lehet a kockázat, és talán a filteres elkészítéssel kerülhetnek olyan extrakt anyagok az italba, amelyek a plazma kolesz‐ terin‐szintet befolyásolják (enyhén növelik mind az LDL‐, mind a HDL‐koncentrációt). Naponta 1‐2 kávé elfogyasztásának nincs káros következménye.
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
NÉHÁNY SZÓ A HOMOCISZTEINÉMIA ÉS A TÁPLÁLKOZÁSI PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS) KAPCSOLATÁRÓL A homocisztein‐koncentráció mérsékelt emelkedése a plazmában összefüggésben lehet perifériás érbetegség, agyi és koszorúér betegségek kialakulásával. Kitűnt, hogy az érbetegek átlagos plazma homocisztein szintje 31 százalékkal nagyobb, mint az egészséges embereké, és normál plazmaszintet 12 százalékkal meghaladó érték esetén 3,4‐szer nagyobb az akut miokardiális infarktus kockázata. Az emelkedett plazma homocisztein szint, figyelmeztető jele a lehetséges nyaki főverőér (karotisz) szűkületnek, valamint a koszorúerek és agyi erek szűkületének is. A homocisztein káros hatásának mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, talán az érfalra gyakorolt direkt toxikus hatás és a véral‐ vadási mechanizmus valamilyen befolyásolása játszik szerepet. A betegség kezelésében és a mérsékelt plazma homocisztein szint befolyásolásában, így a szív‐ és érrendszeri (kardiovaszkuláris) megbetegedések megelőzésében bizonyított a folsav, B12‐ és B6‐ vitamin bevitelének szerepe. A folsav elsősorban a zöldség‐főzelékfélékkel, gyümölcsökkel, a B12‐ és a B6‐vitamin a húsokkal kerül a szervezetbe. A zöldség‐ és főzelékfélék naponta többszöri (legalább ötszöri) fogyasztása javasolt. A főzelékeket zsiradék nélkül vagy kevés növényi zsiradékkal kell elkészíteni.
HIPERTÓNIA (MAGASVÉRNYOMÁS) MEGELŐZÉSE EGÉSZSÉGES TÁP LÁLKOZÁSSAL Végül néhány szót a szív‐ és érrendszeri betegségekhez tartozó hipertónia (magasvérnyomás) (ami egyúttal kockázati tényező is) egészséges táplálkozással történő megelőzéséről. A hipertónia (magasvérnyomás) kialakulásában szerepet játszó táplálkozási tényezők között külön‐ böző mértékben elfogadott az elhízás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a túlzott konyhasó (nátrium‐ klorid), zsír, cukor és az elégtelen kálium, kalcium, magnézium, élelmi rostbevitel jelentősége. Nyil‐ vánvaló, hogy a betegség megelőzésében a felsorolt túlzások, illetve elégtelenségek megszüntetése jön szóba. Emellett az elhízás kezelése, illetve megelőzése alapvető fontosságú. Ide kívánkozik a DASH (Dietary Approach to Stop Hipertension) vizsgálat néhány eredménye. A vizs‐ gálatból kiderült, hogy a normotenziósok és nagyobb mértékben a hipertóniások szisztolés és diasz‐ tolés vérnyomása csökkent, amikor 8 hétig zöldség‐főzelékfélékben és gyümölcsökben gazdag táplál‐ kozásban részesültek. További javulást eredményezett az a táplálkozás, amelyben ezt az étrendet sovány tejjel és tejtermékekkel egészítették ki: a normotenziósok vérnyomása 3,5/2,1, a hipertóniá‐ soké 11,4/5,5 Hgmm‐rel csökkent a zöldség‐főzelékfélékben, gyümölcsökben gazdag, és tejet, tej‐ termékeket is bőségesen tartalmazó táplálkozás hatására. A Lipid Research Clinics Program adataiból ismert, hogy 1 százalékos összkoleszterin (TC) csökkenés‐ sel az ISZB halálozás 2 százalékos csökkenése jár együtt. Law és munkatársai 1994‐ben publikált közleményükben 10 nagy tanulmányban résztvevő mintegy fél millió ember adatainak elemzéséről beszámolva azt állapították meg, hogy az összkoleszterin (TC) 10 százalékos csökkenése jelentős té‐ nyező az ISZB mortalitás csökkentésében. Szerintük 40 éves korú populációban 50 százalékkal, 50 évesek esetében 40 százalékkal, 60 évesek esetében 30 százalékkal, 70 évesek esetében 20 száza‐ lékkal és 80 évesek csoportjában 10 százalékkal csökkenhet a CHD incidencia 5 év alatt a plazma összkoleszterin (TC) 10 százalékos csökkentésének eredményeként. Tíz százalékos összkoleszterin (TC) csökkentés érhető el preventív egészséges táplálkozással.
Családorvosi Fórum 2000. május: Egészséges táplálkozás ‐ Dr. Zajkás Gábor
A táplálkozási tényezők és a szív‐ és érrendszeri betegségek megelőzése közötti összefüggések isme‐ retében igazolhatónak látszik a bevezetésben ismertetett egészséges táplálkozási ajánlások üzenete. A kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásra törekedve a BETEGSÉGMEGELŐZŐ TÁPLÁLKOZÁS alapja a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldség‐ és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök rendszeres, napi többszöri fogyasztása. Ezt az alapot ki kell egészíteni sovány tejjel és tejtermékekkel, sovány hú‐ sokkal és húskészítményekkel, amelyek napi fogyasztása javasolt. Szükség van zsírszegény elkészíté‐ si módok bevezetésére, a sózás mérséklésére, valamint az élvezeti cikkek (alkohol, koffein) korláto‐ zására is. A zsiradékban és cukorban gazdag édességek csak ritkán és kis mennyiségben kerülhetnek fogyasztásra. Az egészséges táplálkozáshoz hozzá tartozik heti 1‐2 alkalommal tengeri hal fogyasztá‐ sa, a napi 4‐5‐szöri étkezés, és nem utolsó sorban a vonzó, ízléses tálalás és az ízletes ételkészítés.