EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport )

EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai („EDF DÉMÁSZ Csoport”)

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2009. december 31-ével végződő évre

EDF DÉMÁSZ Zrt. KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVBEN (Az összes egyenleg millió Ft-ban értendő) Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék

Összesen

Egyenleg 2007. december 31-én

37 029

543

11 141

48 713

Jóváhagyott osztalék 2007. év után

0

0

-5 602

-5 602

Tárgyévi átfogó eredmény

0

0

11 931

11 931

Tartalékképzés részvényjegyzésre

0

0

105

105


37 029

543

17 575

55 147

Jóváhagyott osztalék 2008. év után

0

0

-6 250

-6 250

Tárgyévi átfogó eredmény

0

0

3 663

3 663

Tartalékképzés részvényjegyzésre

0

0

-29

-29

37 029

543

14 959

52 531


A kiegészítő megjegyzések a konszolidált saját tőke változás kimutatás elválaszthatatlan részét képezik

Szeged, 2010. 02. 04.

.......................................…………… Thierry LE BOUCHER Elnök-vezérigazgató

4

EDF DÉMÁSZ Zrt. KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE (Az összes egyenleg millió Ft-ban értendő) Működési tevékenységből származó cash flow

Megjegyzések

Nettó eredmény

2009.

2008.

4 279

11 931

1 195 8 214 -1 476 -230 606 15 -405 29 713 1 284 324 1 443

2 390 7 729 -959 -24 -184 39 -113 29 1 105 399 25 1 270

15 991

23 637

Bruttó követelések növekedése / csökkenése Készletek csökkenése Egyéb forgóeszközök növekedése Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / csökkenése Működő tőke változásai:

-3 241 118 -2 218

1 624 365 -6 646

5 729 388

-117 -4 774

Fizetett társasági adó Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz

-1 269 15 110

-3 642 15 221

-9 768 274 39 19 941 -8 495

-10 724 422 80 13 869 -9 340

-761 -1 514 3 101 -1 424 -6 254 -6 852

0 -1 376 2 500 -7 413 -5 603 -11 892

-292

1

Módosítások: Adófizetési kötelezettség az eredménykimutatásban elszámolva Elszámolt amortizáció és értékcsökkenés Bevételként elismert hálózatfejlesztési hozzájárulás Céltartalék visszafordítás Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye Tárgyi eszközök értékvesztése Térítésmentesen átvett tárgyi eszközök Tárgyi eszközök selejtezése Követelésekre elszámolt értékvesztés Valós értékelés hatása Nem realizált árfolyamveszteség Nettó kamatköltség Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás a működő tőke változásai előtt

Befektetési tevékenység cash flowja Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök értékesítésének bevétele Kapott kamatok Hosszútávú befektetések csökkenése Hálózatfejlesztési hozzájárulások Befektetési tevékenységre felhasznált pénzeszköz

5. 5. 5.

5.

Finanszírozási tevékenység cash flowja Fedezeti ügyletek Fizetett kamatok Hitelfelvétel Hiteltörlesztés Fizetett osztalék Pénzügyi műveletekre felhasznált pénzeszköz Árfolyamváltozás hatása a pénzeszközökre Elkülönített pénzeszközök csökkenése

18.

10

67

Nettó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenése

18.

-519

-5 943

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek december 31-én Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek január 1-jén

18. 18.

-7 753 -7 234

-7 234 -1 291

Nettó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenése

18.

-519

-5 943

A kiegészítő megjegyzések a konszolidált cash-flow kimutatás elválaszthatatlan részét képezik

Szeged, 2010. 02. 04. ...................................................... Thierry LE BOUCHER Elnök-vezérigazgató

5

EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai („EDF DÉMÁSZ Csoport”)

Megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a 2009. december 31-ével végződő évre a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve)

Tartalomjegyzék 1.

Általános háttér ......................................................................................................................................................................9

1.1.

Jogi helyzet és a tevékenység jellege ...................................................................................................................................9

1.2.

A mérlegkészítés alapja.........................................................................................................................................................9

2.

Új és módosított standardok alkalmazása ...................................................................................................................... 10

2.1.

Hatályos standardok és értelmezések, amelyeket a Társaságcsoport 2009-ben alkalmazott ................................. 10

2.2.

Új és módosuló standardok és értelmezések, amelyeknek nincs hatása a pénzügyi kimutatásokra..................... 10

2.3.

Új és módosuló, de még nem alkalmazott standardok és értelmezések ................................................................... 12

3.

A számviteli politika jelentősebb elemei......................................................................................................................... 12

4.

Jelentős számviteli döntések és becslésekből származó legfontosabb bizonytalanságok ...................................... 26

5.

Tárgyi eszközök .................................................................................................................................................................. 28

6.

Goodwill............................................................................................................................................................................... 30

7.

CO2 emisszió ...................................................................................................................................................................... 30

8.

Leányvállalatok.................................................................................................................................................................... 31

9.

Közös vezetésű vállalkozások .......................................................................................................................................... 31

10.

Befektetések társult vállalkozásban.................................................................................................................................. 32

11.

Egyéb befektetett eszközök .............................................................................................................................................. 32

12.

Adózás .................................................................................................................................................................................. 33

12.1. Halasztott adó követelés és kötelezettség....................................................................................................................... 33 12.2. Fizetendő adók.................................................................................................................................................................... 33 12.3. Halasztott adók egyenlege................................................................................................................................................. 34 13.

Készletek .............................................................................................................................................................................. 35

14.

Vevők és egyéb követelések.............................................................................................................................................. 36

15.

Egyéb forgóeszközök......................................................................................................................................................... 37

16.

Értékesíthető pénzügyi eszközök..................................................................................................................................... 37

17.

Pénzeszközök...................................................................................................................................................................... 37

18.

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek elemzése............................................................................................................... 37

19.

Értékesítési célú befektetett eszközök ............................................................................................................................ 38

20.

Saját tőke .............................................................................................................................................................................. 39

20.1. Jegyzett tőke......................................................................................................................................................................... 39 20.2. Tőketartalék ......................................................................................................................................................................... 39 20.3. Eredménytartalék................................................................................................................................................................ 39 21.

Hosszú lejáratú kölcsönök ................................................................................................................................................ 40

22.

Elhatárolt bevételek............................................................................................................................................................ 41

23.

Céltartalékok........................................................................................................................................................................ 41

24.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ............................................................................................................................ 42

25.

Hosszú lejáratú kölcsönök éven belüli része és folyószámla hitelek ......................................................................... 43

26.

Szállítói és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ............................................................................................................ 43

27.

Pénzügyi instrumentumok ................................................................................................................................................ 44

7

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) 28.

Kockázatok kezelése .......................................................................................................................................................... 45

28.1. Piaci kockázatok.................................................................................................................................................................. 45 28.1.1. Energiapiaci kockázatok.................................................................................................................................................... 45 28.1.2. Devizapiaci kockázatok ..................................................................................................................................................... 45 28.2. Hitelezési és likviditási kockázatok.................................................................................................................................. 45 28.3. Kamatkockázat kezelése.................................................................................................................................................... 46 28.4. Kiemelt kockázatok – Risk and Crisis Committee (RCC)........................................................................................... 46 28.5. Általános kockázatfelmérés és kezelés ............................................................................................................................ 46 28.6. Tőkemenedzsment ............................................................................................................................................................. 46 29.

Árbevétel .............................................................................................................................................................................. 47

30.

Szegmens információk....................................................................................................................................................... 47

31.

Értékesítés költsége ............................................................................................................................................................ 47

32.

Anyagköltség........................................................................................................................................................................ 47

33.

Egyéb működési költségek és bevételek ......................................................................................................................... 48

34.

Bér és bérjellegű költségek ................................................................................................................................................ 49

35.

Kutatás, kísérleti fejlesztés................................................................................................................................................. 49

36.

Osztalék és részvényenkénti hozam................................................................................................................................ 50

37.

Egyéb mérlegen kívüli tételek........................................................................................................................................... 50

38.

Kapcsolt felekkel szembeni tranzakciók......................................................................................................................... 50

39.

Függő kötelezettségek........................................................................................................................................................ 51

40.

Munkaviszonnyal kapcsolatos várható kötelezettségek ............................................................................................... 51

41.

Mérlegkészítés után bekövetkezett események.............................................................................................................. 52

42.

Peres ügyek .......................................................................................................................................................................... 52

43.

A pénzügyi kimutatások jóváhagyása.............................................................................................................................. 52

8


1. Általános háttér 1.1. Jogi helyzet és a tevékenység jellege Az EDF DÉMÁSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban EDF DÉMÁSZ Zrt., vagy a Társaság) Magyarországon bejegyzett társaság, székhelye: 6720 Szeged, Klauzál tér 9. A Társaságcsoport és tevékenysége a 8., 9., 10. pontok alatt kerül bemutatásra. A Társaság jogelődjét, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot (továbbiakban a “Vállalat”) 1951ben alapították. 1963-tól 1991 végéig a Magyar Villamos Művek Tröszt tagvállalataként működött. 1991. december 31-én részvénytársasággá alakult át, melynek során a Vállalat valamennyi eszköze és kötelezettsége, és a teljes dolgozói állománya átkerült az EDF DÉMÁSZ Zrt.-be. A Társaság anyavállalata: EDF International S.A. (Tour EDF, 20. place de la Défense, 92050 Paris, Franciaország). 2007. január 1-jétől az elosztói engedélyes tevékenységet a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) 793/2006. számú határozatában kiadott működési engedélye alapján a 2006. július 26-án megalapított DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. végzi. 2008. január 1-jétől a magyar villamos energia piac teljesen megnyílt egy EU direktívához igazodva, amelynek során a szabadpiacról történő villamos energia vásárlás bármely felhasználó részére adott, mint lehetőség, valamint a 3x25 A és efeletti csatlakozási teljesítményű felhasználók részére kötelezettségként jelenik meg. A jogszabály ugyanakkor átmenetileg 2008. december 31-ig 3x50 A csatlakozási teljesítményként definiálta ezt a határt, amit később (2008. júniusában) a jogalkotó 2009. január 1-jei hatállyal 3x63 A értékre módosított több más változtatás mellett.

1.2. A mérlegkészítés alapja A Társaságcsoporthoz tartozó társaságok könyveiket a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elvek (“HAR”) szerint állítják össze. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások elsősorban Magyarországon kívüli használatra vannak szánva, ezért tartalmaznak olyan átsorolásokat és módosításokat, amelyek következtében megfelelnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (“IFRS”). A pénzügyi kimutatások elkészítése alapvetően a bekerülési érték modelljén alapszik, kivéve egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek esetében a valós érték modell kerül alkalmazásra. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely a Társaságcsoport helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A pénzügyi kimutatások adatai magyar forintban (Ft) kerülnek bemutatásra, mivel ez a Társaságcsoport funkcionális devizaneme. A nemzetközi standardok értelmében az idei évben már millió Ft-ban készültek a Társaságcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásai, ezért az esetleges eltérések a nyitó adatokban a kerekítésekből adódhatnak. Jelen pénzügyi kimutatásokat a közgyűlés hatáskörében eljáró tulajdonos hagyja jóvá.

9


2. Új és módosított standardok alkalmazása 2.1. Hatályos standardok és értelmezések, Társaságcsoport 2009-ben alkalmazott

amelyeket

a

A bemutatást és közzétételt érintő standardok -

IAS 1 (módosítva 2007-ben) A pénzügyi kimutatások prezentálása Az IAS 1 (2007) változásokat eszközölt a terminológiában, többek között a beszámoló elemeinek elnevezését módosította.

-

IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzététele A pénzügyi instrumentumok közzétételi szabályai módosításra kerültek, bővítésre kerültek a valós értékelés és a likviditási kockázatra vonatkozó közzétételek. A Társaságcsoport úgy döntött, hogy a módosítások által nyújtott átmeneti engedményt kihasználva nem szolgáltat összehasonlító adatokat az előző évre vonatkozóan.

-

IAS 27 Cash flow kimutatás A befektetési tevékenység cash flowjának fogalma került pontosításra, miszerint csak olyan költség ismerhető el befektetési tevékenység cash flowjaként, amely egy elismert eszközben testesül meg.

Közzétett eredményt vagy a vagyoni helyzetet érintő standardok és értelmezések -

IFRS 2 (2008) Részvény alapú juttatások Részletesen ki lett emelve, hogy a fordított akvizíció nem tartozik az IFRS 2 hatásköre alá, illetve a közös vezetésű vállalkozás létrehozása sem (2009. július 1-jétől hatályos).

-

IAS 23 Hitelfelvételi költségek A felülvizsgált IAS 23 szerint egy társaságnak aktiválnia kell a minősített eszközök beszerzéséhez, előállításához, termeléséhez közvetlenül kapcsolódó hitelezési költségeket (2009. január 1-je után kezdődő beruházásokra kell alkalmazni).

-

IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Módosítás az eladási opciós pénzügyi instrumentumok pénzügyi helyzet kimutatásába sorolása és a felszámolásból eredő kötelezettségek vonatkozásában. A módosítások következtében bizonyos pénzügyi instrumentumok, amelyek eddig megfeleltek a pénzügyi kötelezettségek feltételeinek, ezt követően a tőkében kerülnek kimutatásra (2009. január 1-jétől hatályos).

2.2. Új és módosuló standardok és értelmezések, amelyeknek nincs hatása a pénzügyi kimutatásokra -

IFRS 3 (módosítva 2008-ban) Üzleti kombinációk Az IFRS 3 módosításai a 2009. július 1-jét követő akvizíciókra vonatkoznak. Az EDF DÉMÁSZ Társaságcsoportra nem hatott a standard, mivel nem történt akvizíció az év folyamán.

10

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) -

IAS 27 (módosítva 2008-ban) Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások Módosultak a pénzügyi kimutatást érintő elszámolások az olyan tranzakciók és események vonatkozásában, amelyek változást eredményeznek a Társaságcsoport érdekeltségeiben (2009. július 1jétől hatályos).

-

IAS 28 Részesedések társult vállalkozásokban Kontroll elvesztése következtében történő elszámolási szabályok adoptációja az IAS 27-ből.

-

IFRS 5 Értékesítési célú befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek A standard kibővítésre került azzal a kitétellel, hogy amennyiben egy másik standard speciális közzétételi információkat határoz meg az értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységekkel kapcsolatban, akkor azt be kell mutatni, még ha az IFRS 5 ezt nem is tartalmazza (2010. január 1-jétől hatályos).

-

IFRS 8 Működési szegmensek A standard szövegezésének apróbb módosításai és a következtetések alapjainak változásai egyértelműsítik, hogy egy gazdálkodó egységnek csak abban az esetben kell közzétennie a szegmens eszközeinek értékét, ha az értékről rendszeresen beszámolnak a legfőbb működési döntéshozónak (2010. január 1-jétől hatályos). A Társaságcsoportban nincsenek működési szegmensek, sem döntéshozói, sem a termékek, szolgáltatások, sem a mennyiségi feltételek szempontjából.

-

IAS 20 Állami támogatások A kamatmentes, vagy alacsony kamatozású állami kölcsönök elszámolása megváltozott, az értékelésük az IAS 39 standardnak megfelelően történik (2009. január 1-jétől hatályos, csak az új szerződésekre vonatkozóan). A Társaságcsoport nem részesül állami támogatásokban.

-

IAS 38 Immateriális javak Meghatározásra került az előre fizetett marketing és promocionális kiadások immateriális jószágként való elszámolása.

-

IAS 39 Pénzügyi instrumentumok Változtak a pénzügyi eszközök átsorolására vonatkozó szabályok.

-

IAS 40 Beruházási célú ingatlanok Kiterjesztés a beruházási szerződések keretében megvalósuló ingatlanokra.

-

IFRIC 13 Vásárlói hűségprogramok Az értelmezés azon társaságok számviteli kérdéseivel foglalkozik, amelyek az értékesítési folyamat során hűségjutalmak biztosításával próbálják további áruk vagy szolgáltatások megvásárlására ösztönözni ügyfeleiket. Különösképpen arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogyan kell elszámolni az ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások nyújtásából eredő és termékek átadására vállalt kötelezettséget (2009. január 1-jétől hatályos).

11

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) -

IFRIC 15 Ingatlan beruházási szerződések Az értelmezés azon vállalkozások árbevételének és a hozzájuk kapcsolódó költségeknek az elszámolására vonatkozik, amelyek ingatlanok kivitelezését végzik, majd az ingatlant még annak elkészülte előtt értékesítik. Az IFRIC 15 meghatározza, hogy egy ingatlan beruházási szerződés az IAS 11 Beruházási szerződések standard vagy az IAS 18 Bevételek standard hatálya alá tartozik (2009. január 1-jétől hatályos).

-

IFRIC 16 Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés fedezése A módosítás egyértelműsíti, hogy a csoporton belül bármely gazdálkodó egység birtokolhat fedezeti instrumentumokat. Ebbe beletartoznak olyan külföldi egységek is, amelyek önmaguk is fedezeti ügylet tárgyát képezik.

-

IFRIC 17 Természetbeni osztalékfizetés a tulajdonosoknak A 2008. novemberében kiadott értelmezés útmutatást ad azokra az esetekre, hogy mikor számolja el a vállalkozás a fizetendő nem pénzbeli (pl. tárgyi eszköz) osztalékot, hogyan értékelje a vállalkozás a fizetendő osztalékot, illetve hogyan kell elszámolnia a felosztott eszközök nyilvántartási értéke és a fizetendő osztalék nyilvántartási értéke közti esetleges különbséget. Ezt az értelmezést a 2009. július 1jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Mivel a Társaságcsoport nem teljesít nem pénzbeli osztalékokat, az IFRIC 17 nem érinti a Társaságcsoport beszámolóját.

2.3. Új és módosuló, de még nem alkalmazott standardok és értelmezések -

IAS 17 Lízing A nem meghatározott hasznos élettartamú eszközök (földterület) használatára vonatkozó szerződések operatív lízingként történő elszámolási szabályának változása (hatályos 2010. január 1-jétől).

-

IFRS 2 Részvény alapú juttatások Tisztázásra kerültek a pénzben rendezendő részvény alapú juttatások kezelésének módszerei.

-

IFRIC 18 Ügyfelektől átvett eszközök Az értelmezés tisztázza azokat az IFRS követelményeket, amelyek olyan tranzakciókra vonatkoznak, amikor egy ügyféltől az ő hálózatra kapcsolásához, vagy az ő valamilyen termékkel vagy szolgáltatással történő folyamatos ellátásához tárgyi eszköz (vagy tárgyi eszköz beszerzésére szánt pénzeszköz) átvételére kerül sor. Az értelmezést a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő időszak tranzakcióira kell alkalmazni, ugyanakkor a visszamenőleges korlátozott alkalmazás is megengedett.

3. A számviteli politika jelentősebb elemei A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készültek az alább részletezett jelentős számviteli politika elemek alapján.

12

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A konszolidáció alapja A Társaságcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásai tartalmazzák az EDF DÉMÁSZ Zrt. és az általa irányított leányvállalatok, illetve közös vezetésű vállalatok pénzügyi kimutatásait a teljes körű konszolidáció, illetve az arányos konszolidáció módszerével. Az irányítás feltétele a leányvállalatok esetén, hogy a Társaság közvetlenül, illetve közvetve a szavazatok többségével (több mint 50,0%) rendelkezzen. Akvizíció esetén, a leányvállalat eszközei és kötelezettségei megszerzéskori piaci értéken kerülnek a konszolidált beszámolóba. A külső tulajdonosok részesedése a leányvállalatok piaci értéken szereplő eszközeiből, kötelezettségeiből a nem ellenőrző tulajdonost a tulajdoni hányada alapján megillető résszel azonos. A közös vezetésű vállalkozás esetén két vagy több gazdálkodó azonos mértékű befolyással rendelkezik a vállalkozás irányítása felett. Akvizíció esetén a közös vezetésű vállalkozás eszközei és kötelezettségei a megszerzéskori piaci érték arányos részével kerülnek be a konszolidált beszámolóba. Amennyiben szükséges, a leányvállalatok pénzügyi kimutatásait módosítani kell oly módon, hogy számviteli politikájuk megfeleljen a Társaságcsoport más tagjainak számviteli politikájának. A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók, beleértve a nem realizált veszteséget vagy nyereséget, illetve a Társaságcsoporton belül realizált nyereséget, kiszűrésre kerültek a konszolidálás során. A konszolidált leányvállalatok nettó eszközeiben lévő nem ellenőrző részesedések (kivéve a goodwillt) elkülönülten jelennek meg a Társaságcsoport saját tőkéjén belül. A nem ellenőrző részesedések ezen részesedések értékét tartalmazzák a bekerülés (az eredeti üzleti kombináció) időpontjában, valamint a nem ellenőrző részesedés mértékében bekövetkezett változások értékét a bekerülés után. A leányvállalatban lévő nem ellenőrző részesedést meghaladó, a nem ellenőrző részesedéshez kapcsolható veszteségek elszámolása a Társaságcsoport részesedése terhére történik, kivételt képez, ha a nem ellenőrző tulajdonosnak kötelezettsége és lehetősége van további befektetéseket eszközölni a veszteségek fedezésére.

Üzleti kombinációk A leányvállalatok és üzleti tevékenységek vásárlásának elszámolása a „felvásárlási számviteli módszer” szerint történik. Az üzleti kombináció bekerülési értéke az átvett eszközök, az átvállalt kötelezettségek és a megvásárolt vállalat feletti ellenőrzési jogot biztosító kibocsátott tőkeeszközök piaci értékének együttese, valamint az üzleti kombinációhoz közvetlenül hozzárendelhető költségek. A megvásárolt leányvállalat eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, amelyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard követelményeinek, a megvásárlás napján fennálló piaci értékükön kerülnek meghatározásra, kivéve azon befektetett eszközöket, amelyek értékesíthető befektetett eszközöknek minősülnek az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard előírásai alapján, ezen eszközök az értékesítési költségükkel csökkentett piaci értéken kerülnek meghatározásra. A nem ellenőrző tulajdonosok megvásárolt vállalatban lévő részesedése bekerüléskor a leányvállalat nettó eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei piaci értékének a nem ellenőrző rész arányában kerül megállapításra.

13

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Goodwill Goodwill abban az esetben keletkezik, ha a megszerzett leány-, közös vezetésű-, vagy társult vállalkozás piaci értéken értékelt eszközeinek és kötelezettségeinek összege alatta marad a megszerzett részesedés ellenértékének. A goodwill a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában immateriális eszközként kerül kimutatásra. 2005-től kezdődően a goodwillre értékcsökkenés nem számolható el. Goodwill csak abban az esetben számolható el, amennyiben várható, hogy a jövőben gazdasági haszon folyik be a vállalkozó számára. Amennyiben a hasznos élettartam alatt bebizonyosodik, hogy a goodwill nem fog megtérülni, akkor értékvesztést kell elszámolni rá. A goodwill értékvesztése nem írható vissza. Az értékvesztési teszt céljából a goodwill értéke felosztásra kerül a Társaságcsoport azon pénzeszköztermelő egységei között, amelyek várhatóan részesednek a kombinációból eredő szinergiákból. Azon pénzeszköz-termelő egységekre, amelyekre a goodwill értéke felosztásra került, évente értékvesztés tesztet kell elvégezni, vagy gyakrabban, amennyiben olyan indikáció áll fenn, amely szerint az egység értéke lecsökkent. Amennyiben a könyv szerinti érték magasabb, mint a pénzeszköz-termelő egység megtérülési értéke, az értékvesztés összege elsősorban az egységre meghatározott goodwill könyv szerinti értékét csökkenti, majd az e feletti összeg a további eszközök értékében kerül elszámolásra, az egység eszközeinek könyv szerinti értékének arányában. Az elszámolt értékvesztés a további években vissza nem írható. Az év folyamán megszerzett vagy értékesített leányvállalatok eredményét a megszerzés időpontjától, vagy az értékesítés időpontjáig tartalmazza a konszolidált átfogó eredménykimutatás. Az értékesített leányvállalatokra elszámolt goodwill értéke beszámításra kerül az értékesítés eredményébe.

Értékesítési célú befektetett eszközök Az értékesítési célú befektetett eszközök a korábbi könyv szerinti és az értékesítési költségekkel csökkentett piaci érték közül az alacsonyabb értéken vannak nyilvántartva. Az értékesítési célú befektetett eszközökre értékcsökkenés nem kerül elszámolásra, továbbá a pénzügyi helyzet kimutatásában és az átfogó eredménykimutatásban a többi tételtől elkülönítetten, külön soron kerülnek bemutatásra. Az eszközök abban az esetben minősülhetnek értékesítési célúnak, amennyiben a Társaságcsoport vezetése döntést hozott az értékesítésről, rendelkezik konkrét értékesítési tervvel, valamint várhatóan az átsorolást követő egy éven belül teljesül az értékesítés.

Közös vezetésű vállalkozások Közös vezetésű vállalkozásnak nevezzük a Társaságcsoport azon vállalatait, amelyben az anyavállalat közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül egy vagy több más vállalkozással közösen azonos befolyást képes gyakorolni az adott vállalkozás pénzügyi és működési kérdéseit illetően. A közös vezetésű vállalkozások az arányos konszolidáció módszerével kerülnek a pénzügyi beszámolóba, amely során a vállalkozás eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit és ráfordításait a vállalkozásban lévő részesedés mértékében vonják össze a Társaságcsoport pénzügyi kimutatásaiban lévő hasonló tételekkel. Az arányos konszolidálás menete megegyezik a leányvállalatok tőkekonszolidációjának módszerével, azzal az eltéréssel, hogy nem ellenőrző tulajdonosra jutó részesedés nem kerülhet megállapításra, mivel a külső tulajdonosra jutó tőkerészt be sem vonjuk a konszolidációba, így elkülönítése sem lehet feladat.

14

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Társult vállalkozások Társult vállalkozásnak nevezzük a Társaságcsoport azon vállalatait, melyben az anyavállalat közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten jelentős befolyást képes gyakorolni az adott vállalkozás pénzügyi és működési kérdéseit illetően. A társult vállalkozások eredményei, eszközei és kötelezettségei equity módszerrel kerülnek a pénzügyi beszámolóba, kivéve, ha a társaság értékesítési célúnak minősül, amely esetben az IFRS 5 Értékesítési célú befektetett eszközök és megszűnő tevékenységek alapján kerül elszámolásra. A társult vállalkozások bekerülési értéke módosítva van a Társaságcsoport részesedésének a társult vállalkozás nettó eszközeiben történt változásával, csökkentve az értékvesztéssel.

Bevételek elismerése A bevételek értéke a beérkezett, vagy jövőben beérkező ellenszolgáltatások piaci értéke. A bevételt csökkenti a visszáru becsült értéke, az árengedmények és más hasonló engedmények. A Társaságcsoport a villamos energia árbevételét úgy határozza meg, hogy a leolvasott és kiszámlázott energia árbevételén túlmenően figyelembe veszi a fogyasztók által a beszámolási időszak végéig felhasznált, de még ki nem számlázott villamos energia árbevételét is. A fogyasztást a “mérőben maradt” energia számításához definiált módszerrel adja meg a Társaságcsoport. A program periodikus fogyasztás alapján kalkulálja az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakának megfelelő fogyasztása (kWh) alapján becsüli meg a ki nem számlázott fogyasztás mennyiségét, így a szezonalitás kifejezésre kerül. Az EDF DÉMÁSZ Zrt. a hatályos árszabályozási rendelet feltételeinek nem megfelelő bevételtöbbletet az egyéb működési költségek és bevételek között mutatja ki. A Társaságcsoport beruházási szerződéseinek költségeit és bevételeit az IAS 11-nek megfelelően a készültségi fok szerint számolja el. Az egyéb termékek értékesítésének árbevétele a teljesítéskor jelenik meg. A kamatbevételek időarányosan elhatárolásra kerülnek a fennálló tőketartozás és a vonatkozó kamatláb alapján. Befektetésből származó osztalék akkor kerül elszámolásra, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra.

Halasztott bevételek Az olyan hálózatfejlesztési hozzájárulások (csatlakozási díjak), amelyek elsődleges célja az, hogy a Társaságcsoport tárgyi eszközöket (hálózatokat, vezetékszakaszokat stb.) hozzon létre, vagy szerezzen más módon, halasztott bevételként kerülnek elszámolásra a pénzügyi helyzet kimutatásában, és az abból megvalósított eszköz hasznos élettartama alatt, a felmerülő költségekkel és ráfordításokkal arányosan kerülnek az eredményben elszámolásra. Az IFRIC 18 Ügyfelektől átvett eszközök értelmezés szerint 2010. január 1-jétől a Társaságcsoport az átvett forrásokat, illetve eszközöket azonnal elszámolja az eredmény terhére.

15

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Beruházási szerződések Amennyiben a beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan előre jelezhető, a bevételek és kiadások elszámolása a szerződéses tevékenység mérleg fordulónapon fennálló teljesítési szakaszának figyelembe vételével történik, az addig felmerült szerződéses költségeknek a becsült teljes szerződéses költségek arányában, kivéve, ha ez az értékelés nem tükrözné megfelelően a teljesítési szakaszt. A szerződéses munka változásait, a követeléseket, és az ösztönzési céllal történő kifizetéseket az ügyféllel kötött megállapodás szerint kell figyelembe venni. Amennyiben a beruházási szerződés kimenetele nem jelezhető előre megbízhatóan, a szerződésből származó bevétel a várhatóan megtérülő szerződéses költségek mértékéig kerül elszámolásra. A szerződéses kiadások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerülnek. Ha valószínűsíthető, hogy a teljes szerződéses költség meg fogja haladni a teljes szerződéses bevételt, a várható veszteséget haladéktalanul el kell számolni ráfordításként.

Deviza egyenlegek A külföldi devizanemben fennálló pénzügyi követelések és kötelezettségek a mérlegfordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva. Az árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az átfogó eredménykimutatás tartalmazza. A Társaságcsoport tagjainak egyedi pénzügyi beszámolói az elsődleges gazdasági környezetnek megfelelő pénznemben készülnek el, azaz funkcionális pénznemben, amely minden esetben a magyar Forint. A funkcionális pénznemtől eltérő (devizás) tételek értékelése eszközök és kötelezettségek esetén az adott fordulónapon érvényes záróárfolyamon történik, míg a bevételek és ráfordítások az egyes ügyletek időpontjában érvényes átváltási árfolyamon kerülnek értékelésre.

Hitelezési költségek A közvetlenül egy bizonyos eszköz – mely eszköz üzembe helyezéséhez további idő szükséges – beszerzéséhez, előállításához kapcsolódó hitelezési költségek aktiválandóak az adott eszközre, amíg az üzembe helyezésre nem kerül. A minősített eszköz olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. A jelentős időt - igazodva az EDF számviteli politikájához - az 1 évet meghaladó időtartamban határozta meg a Társaságcsoport (az első jelentős kifizetéstől az üzembehelyezésig). Amennyiben a forrásokat általános céllal veszik fel és egy minősített eszköz megszerzésére fordítják, az aktiválható hitelfelvételi költségek összegét az adott eszközzel kapcsolatos kiadásokra alkalmazott aktiválási rátával kell megállapítani. Az aktiválási rátának a gazdálkodó egység azon hiteleihez kapcsolódó hitelfelvételi költségeknek a súlyozott átlagának kell lennie, amelyek az időszakban fennálltak, és amelyek nem kimondottan egy minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelek. Az időszakban aktivált hitelfelvételi költségek összege nem haladhatja meg az adott időszakban felmerült hitelfelvételi költségek összegét. Minden egyéb hitelezési költséget az átfogó eredménykimutatásban kell elszámolni arra az időszakra, amelyikben felmerült.

16

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Adózás A társasági adó mértéke a Társasági és osztalék adóról szóló törvény alapján meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adó mértéke 2010. január 1-jétől 19,0%-ra emelkedett az addigi 16%-os adókulcsról, és a 4%os szolidaritási adó eltörlésre került. A fizetendő társasági adó nem egyenlő az átfogó eredménykimutatás nettó profitjának adójával, mivel a Társasági adóról szóló törvény meghatároz adóalap növelő és csökkentő tételeket, illetve a korábbi évek adótartozásai és -követelései is részei a ténylegesen fizetendő adónak. A halaszott adó a “mérlegbeni kötelezettség” módszere alapján került meghatározásra. Halasztott adó azokban az esetekben jelentkezik, amikor egy tétel számviteli- és adótörvény szerinti elszámolása között időbeli különbség jelentkezik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan megtérülnek. A halasztott adó kötelezettség és követelés tükrözi a Társaságcsoport által megállapított, az eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapján fennálló adóvonzatát. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a pénzügyi helyzet kimutatásában, ha valószínűsíthető, hogy a Társaságcsoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítést fog nyerni. A mérleg fordulónapján a Társaságcsoport számba veszi a meg nem térült halasztott adó követelését, valamint kötelezettségét, és a korábban el nem ismert követelés azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. A Társaságcsoport ennek megfelelően olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózó nyereség nem fog rendelkezésre állni. A halasztott adót közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára kell elszámolni, ha az adó olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek elszámolása ugyanabban, vagy egy másik időszakban közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára történik. A halasztott adó a pénzügyi helyzet kimutatásában nettó módon kerül bemutatásra.

Tárgyi eszközök A Társaságcsoport az 1992. január 1-jei átalakuláskor meglévő tárgyi eszközeit az átalakulási vagyonmérlegben szereplő, hivatalos vagyonértékelő cég által hitelesített értéken tartja nyilván halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értéken. A vagyonértékelés alapja a halmozott értékcsökkenéssel módosított újraelőállítási érték volt. Az azóta bekövetkezett növekedéseket a bekerülési értékükön könyvelte a Társaságcsoport. A tárgyi eszközök bekerülési értéke tartalmazza a vételárat, magában foglalja a vámköltségeket, a le nem vonható általános forgalmi adót és minden közvetlenül a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében felmerült költséget. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után felmerült költségek, mint például javítási és karbantartási költségek, felülvizsgálati költségek az átfogó eredménykimutatást terhelik. Amennyiben ezek a költségek a tárgyi eszköz eredeti teljesítményének növekedésével a jövőbeli gazdasági haszon növekedését eredményezik, a költségek aktiválandóak, mint az adott tárgyi eszköz része. A kisértékű, 100 ezer Ft értékhatár alatti tárgyi eszközök használatba vételkor költségként elszámolásra kerülnek, kivéve az önállóan működni nem képes, tartozékként nyilvántartott eszközöket, és a hálózati 17

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) nyomvonalas berendezéseket (amelyeknél ráaktiválás történik). A Társaságcsoport a 100 ezer Ft alatti számítástechnikai eszközök esetén nem alkalmazza az egyösszegű leírást. A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszerrel kerül elszámolásra az eszköz várható hasznos élettartama alapján. Tárgyi eszközök átlagos hasznos élettartama: Épületek 2007. január 1-je előtt aktivált villamos hálózatok 2007. január 1-je után aktivált villamos hálózatok Gépek és berendezések, járművek 2007. január 1-je előtt aktivált transzformátorállomások 2007. január 1-je után aktivált transzformátorállomások Egyéb

33-100 év 16 év és 8 hónap 40 év 3-12 év 10 év 30 év 3-15 év

Az eszközök értékesítésekor keletkező nyereség vagy veszteség, amely a könyv szerinti érték és az értékesítési ár figyelembevételével kerül megállapításra, az üzleti tevékenység eredményének részeként az egyéb működési költségek és bevételek között kerül elszámolásra.

Ügyfelektől átvett források és térítés nélkül átvett hálózati eszközök kezelése A Társaságcsoport az ügyfelek által 2010. január 1-jét követően hálózatfejlesztési hozzájárulás címén fizetett összegeket, illetve a térítés nélkül átadott hálózati eszközöket azonnal elszámolja az eredmény javára. Ezzel párhuzamosan a speciális tarifaszabályozásból eredően – mely szerint a Szabályozó az elosztási díjak megállapítása során az elismert költség kalkulációjánál figyelmen kívül hagyja a csatlakozási díjból, hálózatfejlesztési hozzájárulásból, térítés nélkül átvett forrásból megvalósított eszközök értékcsökkenését, valamint a tőkeköltség számításánál ezen eszközök nettó értékét – ezen hozzájárulásokból megvalósított beruházásokra, illetve ezen térítés nélkül átvett eszközökre értékvesztést számol el az eredmény terhére. 2009. december 31-éig ezen átvett forrásokat és térítés nélkül átvett hálózati eszközöket az eredménnyel szemben passzívan elhatárolja a Társaságcsoport, és az elhatárolást az eszköz hasznos élettartamával arányosan oldja fel.

Immateriális javak A Társaságcsoport immateriális jószágként a kereskedési céllal vásárolt CO2 kvótát mutatja be. Az állam által ingyenes kiosztott kvóta 0 értéken kerül elszámolásra. A Társaságcsoport visszaadta villamos energia termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyét, így 2009. szeptembere után nem kap további kvótát.

Lízing A pénzügyi lízing egy olyan lízing, amelynek során az eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és haszon átkerül a lízingbevevőhöz. A tulajdonjog végül vagy átadásra kerül vagy nem. A Társaságcsoport lízingszerződéseit megvizsgálva, azokat operatív lízingnek minősítette. Operatív lízing esetén az ennek keretében megszerzett eszközök nem kerülnek be a Társaságcsoport számviteli kimutatásaiba. A meghatározott rendszerességgel fizetett lízingdíjak elszámolása az átfogó eredménykimutatás terhére történik. 18

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Kutatás és kísérleti fejlesztés értéke A kutatás és kísérleti fejlesztés értéke mindig abban az időszakban kerül költségként elszámolásra, amelyben felmerül. Ezen tevékenység során létrejövő eszközök abban az esetben kerülhetnek elismerésre, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: −

a keletkezett eszköz azonosítható,

−

valószínűsíthető, hogy a jövőben az eszköz gazdasági hasznot termel, és

−

a fejlesztési költségek pontosan mérhetőek.

A belső keletkeztetésű eszközökre a Társaságcsoport lineáris értékcsökkenést számol el hasznos élettartamuk alapján.

Értékvesztések (kivéve goodwill) A Társaságcsoport minden mérlegkészítéskor felülvizsgálja a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékét annak érdekében, hogy meghatározza, hogy külső és belső információk alapján létezik-e olyan indikáció, amely alapján az adott eszközökre értékvesztést kellene elszámolni. Amennyiben ilyen indikáció létezik, az eszköz várható megtérülési értékét meg kell becsülni a szükséges mértékű értékvesztés meghatározásához. Ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor az eszköz könyv szerinti értékét a várható megtérülési értékig kell csökkenteni. Értékvesztést számol el a Társaságcsoport, amennyiben az eszközök értéke tartósan lecsökken, részben vagy teljesen feleslegessé válnak, megrongálódnak, megsemmisülnek, illetve az értékük nem térül meg a jövőbeni cash flowban, eladásban. Az értékvesztés az egyéb működési költségek és bevételek között kerül elszámolásra. Amennyiben egy veszteségként elszámolt értékvesztés a következőkben visszafordul, az eszköz (a pénzeszköz-termelő egység) könyv szerinti értékét a becsült megtérülési értékére kell növelni, azonban a megnövelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt a könyv szerinti értéket, amely akkor került volna meghatározásra, ha értékvesztés nem kerül elszámolásra az előző években. Az értékvesztés visszaírása azonnal elszámolásra kerül az átfogó eredménykimutatásban, kivéve, ha a szóban forgó eszköz átértékelt összegen szerepel, amely esetben az értékvesztés visszaírása átértékelési növekménynek minősül.

Készletek A Társaságcsoport a készleteit, melyek elsősorban tartalék alkatrészek, illetve karbantartási anyagok a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken tartja nyilván. A vásárolt készletek értékelése súlyozott átlagáron, a saját előállítású készletek értékének meghatározása közvetlen előállítási önköltségen történik. A felesleges, elavult, lassan mozgó készletek a nettó realizálható értékre kerülnek leírásra. A tartalék alkatrészek átlagosan egy év alatt megfordulnak a könyvekben, emiatt a Társaságcsoport a tárgyi eszközök közé nem sorolja át azokat.

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek A Társaságcsoport pénzügyi eszközök megvásárlása, illetve értékesítése esetén a bekerülés, illetve a kikerülés napját az üzletkötés napja (trade date) alapján határozza meg.

19

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Pénzügyi eszközök A pénzügyi eszközök csoportosítása a következők szerint történik: -

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

-

Lejáratig tartandó befektetések,

-

Értékesíthető pénzügyi eszközök,

-

Kölcsönök és követelések.

A csoportosítás függ a pénzügyi eszközök természetétől és céljától, meghatározására a kezdeti elszámoláskor kerül sor. A Társaságcsoport valós értéken értékeli pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit. A kamatmentes dolgozói kölcsönök kivételével minden pénzügyi eszköz és kötelezettség könyv szerinti értéke a rövid lejárat, valamint piaci kamatszintjük miatt megegyezik valós értékükkel. A kamatmentes dolgozói kölcsönök amortizált bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A hiteleszközökből származó bevételek elszámolása az effektív kamatláb alapján történik, szemben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközökkel. Az értékesíthető tőkeeszközök utáni osztalék az átfogó eredménykimutatásban számolandó el, amennyiben a Társaságcsoport osztalékra vonatkozó joga megalapozott. A valós értéken nyilvántartott és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökön kívüli pénzügyi eszközök esetén minden mérleg fordulónapon felülvizsgálatra kerül, hogy szükséges-e értékvesztés elszámolása. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztésének összege a könyv szerinti értékének, illetve a várható jövőbeni pénzáramok eredeti effektív kamatrátával való diszkontált jelenértékének a különbözete.

Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek csoportosíthatóak: -

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség

-

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Származékos pénzügyi eszközök A származékos eszközök értékének meghatározása elsődlegesen piaci értéken történik a származékos eszközt tartalmazó szerződés érvénybe lépésekor, és a következőkben átértékelésre kerül piaci értékre minden mérleg fordulónapon. Az így keletkezett nyereség vagy veszteség azonnal elszámolásra kerül az átfogó eredménykimutatásban, kivéve ha a származékos eszköz hatékony fedezeti ügylethez kapcsolódik, amely esetben az átfogó eredménykimutatásban való elszámolás ideje a fedezeti kapcsolat természetétől függ. Más pénzügyi eszközökbe vagy más gazdaszerződésekbe beágyazódott származékos eszközök különálló származékos eszközként kezelendőek, amennyiben kockázataik és tulajdonságaik nem kapcsolódnak szorosan a gazdaszerződéshez, és a gazdaszerződések nem piaci értéken és nem az átfogó eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

20

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A Társaságcsoport rendelkezhet „sleeve” ügyletekkel, melyek olyan kereskedési célú nagykereskedelmi ügyletek, amelyek nem a végfelhasználók ellátása érdekében merülnek fel. Ezek az ügyletek, mivel nem a vállalkozás szokásos tevékenységéhez kapcsolódnak, és a szerződés tárgyát képező villamos energia azonnal pénzeszközre váltható (IAS 39.6), az IAS 39 hatálya alá tartoznak, így valós értéken kell értékelni őket. Ezen túlmenően a Társaságcsoport rendelkezhet olyan vásárlási szerződésekkel, amelyek tervezett kiskereskedelmi értékesítése a várható mennyiségek alapján valószínűleg nem teljesül. Ekkor a kiskereskedelmi céllal vásárolt villamos energia csak nagykereskedelmi forgalomban értékesíthető. Ezek a korábban eredendően nem az IAS 39 hatálya alá tartozó „own use” tranzakciók visszakerülnek az IAS 39 hatálya alá, és valós értéken kell értékelni őket. Az értékelésnek szintén hatása van az átfogó eredménykimutatásra. A Társaságcsoport szerződéseit minden évben teljes körűen felméri abból a szempontból, hogy a szerződés tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek szükségessé teszik a valós értékelést. A derivatívákat és rejtett derivatívákat feltárja. Ha a beágyazott származékos terméket (rejtett derivatívát) az alapszerződéstől elkülöníti, magát az alapszerződést az IAS 39 alapján számolja el, ha az magában is pénzügyi instrumentum, és más megfelelő standard szerint, ha az nem pénzügyi instrumentum. Ha a beágyazott származékos termék nem különíthető el az alapszerződéstől, akkor az egész kombinált szerződést kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumként kezeli. A Társaságcsoport rendelkezik fedezeti ügyletekkel. Egy fedezeti kapcsolat akkor, és csak akkor felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek, ha az alábbi kritériumok mindegyike teljesül: -

fedezet kezdetén formálisan megjelölik és dokumentálják a fedezeti kapcsolatot, valamint a fedezeti ügylet megkötéséhez kapcsolódóan a gazdálkodó egység kockázat kezelési célját és stratégiáját

-

a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz

-

a fedezeti ügylet hatékonysága megbízhatóan mérhető

-

a fedezeti ügyletet folyamatosan értékelik és ténylegesen megállapítják, hogy az folyamatosan nagyon hatékony (80-125%) volt azon pénzügyi beszámolási időszakok alatt, amelyekre vonatkozóan a fedezeti ügyletet megjelölték.

A Társaságcsoport a villamos energia vásárlási és eladási szerződésekre, a villamos energia költség és bevétel árfolyamkockázatára köt fedezeti ügyleteket. Ezeket az ügyleteket cash flow fedezeti ügyletként kezeli a Társaságcsoport, az időérték nem kerül elkülönítésre. A fedezeti ügylet nem realizált eredménye az IAS 39 alapján a saját tőkében kerül elszámolásra addig, amíg a fedezett alapügylet nem érinti az eredményt, ekkor átvezetésre kerül az átfogó eredménykimutatásba. A beszámolóban a fedezeti ügylet nem realizált eredménye az átfogó eredmény részeként külön sorban kerül feltüntetésre, mivel az IAS szerint a saját tőke változás kimutatásban csak a tulajdonosokkal kapcsolatos mozgások szerepelhetnek. A valós értékelés során a Társaságcsoport a következő hierarchia szinteket alkalmazza: -

1. szint: a hasonló eszközök és kötelezettségek tőzsdei árfolyama

-

2. szint: az eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó tőzsdei árfolyamon kívüli egyéb direkt, vagy indirekt módon jelentős tényezők

-

3. szint: egyéb nem jelentős tényezők 21

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) 1. szint

2. szint

3. szint

Követelések - eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

X

- lejáratig tartandó befektetések

X

- kölcsönök és követelések

X

- értékesíthető pénzügyi eszközök

X

Kötelezettségek - eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

X

- amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

X

A származékos ügyletek valós érték változása az 1. hierarchia szint alkalmazásával tőzsdei árfolyamok alapján kerül meghatározásra.

A pénzügyi instrumentumok kockázati tényezői A pénzügyi instrumentumok kapcsán a Társaságcsoportnak figyelembe kell vennie az egyes tételekhez kapcsolódó, a Társaságcsoport felé, vagy tőle eláramló jövőbeni gazdasági hasznok bizonytalanságának fokát, tehát figyelemmel kell lenni a gazdasági környezet bizonytalanságaira. Ezek a bizonytalanságok becslése mindig a beszámoló készítéskor fennálló körülményeken alapul. A Társaságcsoport gazdasági környezetében több fajta kockázat merülhet fel: -

Likviditási kockázat

-

Hitelezési kockázat

-

Piaci kockázat

Likviditási és hitelezési kockázat Az EDF DÉMÁSZ Csoport pénzügyi szempontból alapvetően biztonságos és egészséges finanszírozási feltételek fenntartására törekszik. Ennek érdekében mindenkori likviditását, illetve szolvenciáját több finanszírozó intézményen keresztül biztosítja, a bankkapcsolatok diverzifikáltságának fenntartására való tekintettel. Mindezek mellett a Társaságcsoport bankkapcsolataira vonatkozóan saját partnerkockázati besorolást alkalmaz, amely nemzetközi hitelminősítő intézetek mutatóin (Moody’s, Standard and Poor’s) alapszik. Ez a rangsorolási módszer alapvetően meghatározza az adott intézménnyel kialakítható bankkapcsolat intenzitását (finanszírozási részarány). A rangsorolás célja egybeesik a Társaságcsoport azon törekvésével, hogy bankkapcsolatait tekintve stabil finanszírozási hátteret teremtsen mind közép-, illetve hosszú távon is. Ezen túlmenően a Társaságcsoport kiemelt célja az EDFI S.A. anyavállalat finanszírozási struktúrába történő bevonása, mely a kedvezőbb finanszírozási kondíciókon túl növelné a likviditási, finanszírozási biztonságot.

22

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Piaci kockázatok Devizapiaci kockázatok Az EDF DÉMÁSZ Csoport leginkább a szabadpiaci villamos energia kereskedelmi tevékenységéből adódóan érintett a devizapiaci volatilitásból adódó kockázatokat illetően. A Társaságcsoportnak devizakitettsége keletkezik kereskedelmi tevékenysége során, mivel a villamos energia beszerzése döntően EUR-ban, illetve kisebb arányban HUF-ban realizálódik, míg az értékesítési oldalon fordított deviza arányban realizálódik árbevétele. Az ebből eredő kockázat a beszerzési és értékesítési oldal közötti deviza arány különbözetből, illetve az EUR/HUF árfolyam-volatilitás függvényében változik. A devizapiaci kockázatok kezelésére csoport szintű politika került kialakításra (FX Risk Management Policy), amely részletesen tartalmazza a deviza kitettségre vonatkozó limiteket (csoportszintű kitettség, VaR), feladatokat és számítási metódusokat. Az üzemeltetett policy kizárja a devizapiaci volatilitásból adódó jelentős mértékű kockázatokat, így a veszteségeket is.

Energiapiaci kockázatok Alapvető üzleti tevékenységéből adódóan az EDF DÉMÁSZ Csoport kitett az energiai piaci árak változékonyságával szemben, amely kitettségből adódó kockázat jelentősen befolyásolhatja a Társaságcsoport pénzügyi teljesítményét. Ennek érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport szofisztikált energia piaci kockázatkezelési politikát (Energy Market Risk Policy) alkalmaz, amely egyértelműen szabályozza, valamint felelősségi körökhöz rendeli a kockázatvállalási mértéket. Az energiapiacon legjellemzőbb kockázati tényezőkre limitek kerültek megállapításra (nyitott pozíció, VaR, volumetrikus kockázat), amelyek mindenkori betartása több szintű kontroll alatt áll.

Kiemelt kockázatok – Risk and Crisis Committee (RCC) A fentebb említett, illetve egyéb kiemelt kockázatok folyamatos nyomon követése érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport felső vezetése létrehozta az RCC bizottságot, melynek keretében naprakész menedzsment tájékoztatás zajlik, valamint szükség esetén azonnali akciók, illetve hosszabb távú kockázatkezelési politikák kerülnek kialakításra a felsővezetői döntéseknek megfelelően.

Általános kockázatfelmérés és kezelés A Társaságcsoport fentebbi kiemelt kockázatai mellett legalább féléves rendszerességgel általános kockázat-felmérési, nyomon követési eljárás keretében feltárásra kerülnek a Társaságcsoportot fenyegető jelentősebb kockázatok, beleértve a fent részletezett kockázati elemeket is. Ennek érdekében a nemzetközi szakmai-, illetve az EDF irányelveinek megfelelően felállításra került a Társaságcsoport kockázati térképe, amely folyamatosan frissítésre kerül. Az általános kockázatértékelési és felmérési eljárás során az egyedi kockázati elemek - többszintű értékelést követően - rangsorolásra kerülnek, majd a kiemelt kockázatok bemutatásra kerülnek az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság számára is, amely akcióterveket határoz meg. Mindezek mellett a korábban meghozott kockázatkezelési akciók nyomon követése és elért eredményei is bemutatásra kerülnek.

Követelések A követelések a becsült veszteségekkel csökkentett könyv szerinti értéken szerepelnek a kimutatásokban. 23

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A behajthatatlannak minősített követelések hitelezési veszteségként kerülnek leírásra, a kétes követelésekre pedig értékvesztés kerül elszámolásra. A követelések minősítését a lejárat, illetve a fizetési készség és képesség figyelembe vételével végzi el a Társaságcsoport. A követelések lehetnek: -

-

határidőn belüli követelések -

teljes értékű követelések

-

kétes követelések

határidőn túli követelések -

kétes követelések

-

peresített követelések

-

behajthatatlan követelések.

Befektetett eszközök A hosszú lejáratú befektetések azon társaságokban meglévő részesedéseket tartalmazzák, ahol az anyavállalatnak nincsen meghatározó, vagy befolyásoló részesedése, és az eredeti bekerülési költségek az értékvesztéssel csökkentett értéken szerepelnek. A tőkebefektetések értékesítésénél jelentkező árfolyamnyereség, illetve veszteség az egyes tőkebefektetések egyedi, könyv szerinti értéke alapján kerül meghatározásra.

Cash Flow kimutatás A cash flow kimutatás elkészítéséhez a készpénz és a pénz egyenértékes eszközök a következő elemekből állnak: a készpénz és a bankbetétek, valamint az egyéb rövid lejáratú (vásárlásukkor 3 hónapos vagy annál rövidebb lejáratú) likvid befektetések, amelyek azonnal átválthatóak a rajtuk feltüntetett pénzösszegre, és átváltásuk nem jár értékük változásának kockázatával.

Kötelezettségek Bankhitelek A kamatozó banki kölcsönök és folyószámla hitelek nettó értéken, a hitelezési költségek nélkül kerülnek bemutatásra.

Szállítók A szállítók könyv szerinti értéken kerülnek bemutatásra.

Alkalmazotti juttatások A kötelezettségek között mutatja be a Társaságcsoport a hosszú távú munkavállalói juttatásokat: életút jutalom és törzsgárda jutalom kifizetéséből adódó jövőbeni, várható, becsült kötelezettséget. A jubileumi jutalom és a törzsgárda jutalom miatti hosszú távon várható kötelezettség értékét a Társaságcsoport minden évben valószínűségi statisztikai modell alapján becsüli meg. Ezen becsült jövőbeli 24

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) pénzáramlásoknak a hivatalos inflációs ráta és a kockázatmentes kamatráta felhasználásával, aktuárius által számított jelenértékét mutatja ki kötelezettségként, mint várható fizetendő értéket a Társaságcsoport. Az aktuáriusi nyereség és veszteség számviteli elszámolása a „Corridor módszer” alapján történik.

Céltartalékok A céltartalék képzés akkor elfogadott, ha a Társaságcsoportnak jelenleg jogi vagy várható kötelezettsége van múltbeli eseményekből eredően, és valószínűsíthető a gazdasági előnyökben megtestesülő erőforrás kiáramlás a kötelezettség kiegyenlítésére, valamint megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A céltartalékként meghatározott összeg a jelenbeli kötelezettségek kiegyenlítéséhez szükséges összegekre vonatkozó legjobb becslés a mérleg fordulónapon, figyelembe véve a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben egy céltartalék összege a kötelezettségek kiegyenlítéséhez szükséges pénzáramok alapján kerül meghatározásra, könyv szerinti értéke ezen pénzáramok jelenértéke. Átszervezési céltartalék keletkezik, amennyiben a Társaságcsoport készített egy részletes, hivatalos tervezetet az átszervezésre vonatkozóan és valós esélyei vannak, hogy az átszervezés elkezdődik a terv végrehajtásának megkezdésével vagy annak főbb jellemzőinek érintettek felé történő bejelentésével. Az átszervezési céltartalék megállapításakor csak az átszervezéshez kapcsolódó azon közvetlen ráfordítások kerülnek figyelembevételre, amelyek az átszervezéshez kapcsolódnak és nem kötődnek a Társaságcsoport szokásos üzletmenetéhez.

Saját részvények A saját részvények a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban a jegyzett tőkét csökkentő tételként kerülnek kimutatásra. A saját részvények értékesítésének eredménye közvetlenül az eredménytartalékban kerül elszámolásra. Az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alapértékének kiszámítása a törzsrészvények tulajdonosaira jutó, adott időszaki IFRS szerint konszolidált nettó eredménynek és a forgalomban lévő törzsrészvények számának az adott időszakra vonatkozó súlyozott átlagának hányadosával történik. A számítás 2009-től az átfogó eredményre is kiterjed. Mivel a Társaságcsoport átváltható kötvénnyel, részvényopcióval és warrant-tal nem rendelkezik, az egy részvényre jutó eredmény alapértékének és hígított értékének összege 2009. és 2008. év vonatkozásában megegyezik.

Részvény alapú kifizetések A munkavállalóknak és más, hasonló szolgáltatásokat nyújtó személyeknek nyújtott, tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetések értékelése a tőkeinstrumentumok valós értékén történik az átadás napján. A Társaságcsoport minden mérleg fordulónapon felülvizsgálja azon tőkeinstrumentumok számára vonatkozó becsléseit, amelyek várhatóan átruházódnak. Készpénzben teljesített részvényalapú kifizetések esetén a kapott áruval vagy szolgáltatással arányos kötelezettség kerül elszámolásra a mérleg fordulónapon érvényes aktuális valós értéken.

25


4. Jelentős számviteli döntések és becslésekből származó legfontosabb bizonytalanságok A számviteli politikában alkalmazott jelentős döntések A következőkben felsorolásra kerülnek a legfontosabb, nem becslésekkel kapcsolatos döntések, amit a menedzsment meghozott a számviteli politika alkalmazása során, és amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi beszámolóra. A fogyasztást a “mérőben maradt” energia számításához definiált módszerrel adja meg a Társaságcsoport. A program periodikus fogyasztás alapján kalkulálja az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakának megfelelő fogyasztása (kWh) alapján becsüli meg a ki nem számlázott fogyasztás mennyiségét, így a szezonalitás kifejezésre kerül. A jubileumi jutalom és a törzsgárda jutalom miatti hosszú távon várható kötelezettség értékét a Társaságcsoport minden évben valószínűségi statisztikai modell alapján becsüli meg az év végén munkaviszonyban állók halálozási és kilépési arányokkal módosított száma alapján. Ezen becsült jövőbeli pénzáramlásoknak a hivatalos inflációs ráta és a kockázatmentes kamatráta felhasználásával, aktuárius által számított jelenértékét mutatja ki kötelezettségként, mint várható fizetendő értéket a Társaságcsoport. A Társaságcsoport a villamos energia vásárlási és eladási szerződésekre, a villamos energia költség és bevétel árfolyamkockázatára köt fedezeti ügyleteket. Ezeket az ügyleteket cash flow fedezeti ügyletként kezeli a Társaságcsoport, az időérték nem kerül elkülönítésre.

Becslésekből származó legfontosabb bizonytalanságok Annak eldöntéséhez, hogy a goodwill értéke lecsökkent-e, azon pénzeszköz-termelő egységek használati értékének megbecslése szükséges, amelyekre a goodwill felosztásra került. Ezen érték meghatározásához a pénzeszköz-termelő egységek jövőbeni várható pénzáramainak becslése, valamint a jelenérték kiszámításához egy megfelelő diszkontráta szükséges. A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszerrel kerül elszámolásra az eszközök várható hasznos élettartama alapján. A valós értékelés során a Társaságcsoport a következő hierarchia szinteket alkalmazza: -

1. szint: a hasonló eszközök és kötelezettségek tőzsdei árfolyama

-

2. szint: az eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó tőzsdei árfolyamon kívüli egyéb direkt, vagy indirekt módon jelentős tényezők

-

3. szint: egyéb nem jelentős tényezők.

A kamatmentes dolgozói kölcsönök amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva, amely a hasonló lejárathoz tartozó kockázatmentes állampapírok várható hozama alapján kerül megállapításra. Az IAS 39 hatálya alá tartozó villamos energia szerződések valós érték változásának számítása az energiatőzsdén elérhető forward árfolyamokon, a fedezeti ügyletek valós érték változása a piaci forward árfolyamokon alapul.

26

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A fedezeti ügyletek hatékonyságát a következő módon határozza meg a Társaságcsoport:

Hatékonyság (%) = fwd1

(fwd1*x1-fwd2*x1) (fwd3*x2-fwd4*x2)

*100

= a fedezeti ügyletkor érvényes forward ár (ügylet kötésekor)

fwd2 = az értékelés napján elérhető forward ár ugyanarra a lejáratra vonatkozóan, mint a fwd1 ár esetében fwd3 = a fedezeti ügylet megkötésekor elérhető forward ár a fedezett ügylet várható lejáratára vonatkozóan (= fwd1 azokban az esetekben, amikor a Társaságcsoport köti a szerződést közvetlenül a bankokkal) fwd4

= az értékelés napján elérhető forward ár a fedezett ügylet várható lejáratára vonatkozóan

x1

= a fedezeti ügylet értéke az adott devizában

x2 = a fedezett ügylet értéke az adott devizában (az ügyletkötés napján, a fedezett tétel értéke x1-el megegyezik). Az IAS 11 Beruházási szerződések standardnak megfelelően a Társaságcsoport az elvégzett munkáira vonatkozó készültségi fok becslésekor az adott időpontig elvégzett munkák során felmerült szerződéses költségeket a becsült összes szerződéses költségekhez viszonyítja.

27


5. Tárgyi eszközök Az alábbi táblázat a tárgyi eszközök bruttó értékének mozgását mutatja be a 2009. és 2008. december 31-ével végződő évekre vonatkozólag:

BRUTTÓ ÉRTÉK Nyitó egyenleg 2008. január 1.

Ingatlanok

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Beruházások

Összesen

90 504

31 997

10 516

1 415

134 432

6 014

2 251

1 732

-9 997

0

Beruházás növekedés

0

0

0

10 724

10 724

Térítésmentes átvétel

101

12

0

0

113

Átsorolás

0

0

0

0

0

Selejtezés

-539

-223

-177

-6

-945

Értékesítés Hiány és egyéb csökkenések Térítésmentes átadás

-186

-408

-28

0

-622

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

95 894

33 629

12 043

2 136

143 702

5 079 0

2 272 0

1 893 0

-9 244 9 768

0 9 768

378

27

0

0

405

Átsorolás

-370

1

-7

0

-376

Selejtezés

-344

-237

-233

-3

-817

Értékesítés Hiány és egyéb csökkenések Térítésmentes átadás

-193

-442

-674

0

-1 309

0

0

-7

0

-7

0

0

0

0

0

100 444

35 250

13 015

2 657

151 366

Aktiválás

Záró egyenleg 2008. december 31. Aktiválás Beruházás növekedés Térítésmentes átvétel

Záró egyenleg 2009. december 31.

Az ingatlanok tartalmazzák a hálózati eszközök értékét. A transzformátorok a műszaki berendezések, gépek, járművek között szerepelnek.

28

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A Társaságcsoport tárgyi eszközei amortizációjának 2009. és 2008. évi mozgásait a következő táblázat mutatja be: Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

42 504

19 013

6 841

0

68 358

3 972 0

2 605 39

1 152 0

0 0

7 729 39

Értékesítés

-74

-284

-26

0

-384

Selejtezés

-526

-219

-171

0

-916

Átsorolás Hiány és egyéb csökkenések

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Térítésmentes átadás Záró egyenleg 2008. december 31.

0

0

0

0

0

45 876

21 154

7 796

0

74 826

4 248 0

2 737 15

1 229 0

0 0

8 214 15

Értékesítés

-46

-372

-11

0

-429

Selejtezés

-332

-237

-221

0

-790

Átsorolás Hiány és egyéb csökkenések

1 0

1 0

-7 -5

0 0

-5 -5

Térítésmentes átadás Záró egyenleg 2009. december 31. Nettó érték 2008. december 31. Nettó érték 2009. december 31.

0

0

0

0

0

49 747

23 298

8 781

0

81 826

50 018

12 475

4 247

2 136

68 876

50 697

11 952

4 234

2 657

69 540

HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS

Ingatlanok

Beruházások

Összesen

Nyitó egyenleg 2008. január 1. Lineáris leírás Értékvesztés

Lineáris leírás Értékvesztés

29


6. Goodwill A Társaságcsoport leányvállalataival szemben elszámolt goodwill a következő módon alakult 2009. és 2008. során: 2009.

2008.

BRUTTÓ ÉRTÉK Nyitó egyenleg Leányvállalat vásárlásakor keletkezett Leányvállalat értékesítéskor kivezetett Záró egyenleg

8 0 0 8

8 0 0 8

ÉRTÉKVESZTÉSEK Nyitó egyenleg Tárgyévre elszámolt Leányvállalat értékesítéskor kivezetett Záró egyenleg NETTÓ ÉRTÉK

0 0 0 0 8

0 0 0 0 8

A 8 millió Ft értékben kimutatott goodwill a Társaságcsoport szabadpiaci engedéllyel rendelkező pénzeszköz-termelő egységének akvizíciójakor keletkezett 2005-ben. 2009. és 2008. év során a Társaságcsoport megvizsgálta ezen pénzeszköz-termelő egység következő évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásait. A vizsgálat alapján a goodwillre értékvesztés elszámolása nem indokolt.

7. CO2 emisszió A Társaságcsoport számviteli politikája szerint a kiosztott kvóta nulla értéken nyilvántartásba került az immateriális eszközök között. A Társaságcsoport CO2 emissziójának 2009. és 2008. évi mozgásait a következő táblázat mutatja be: CO2 kvóta (tonna) Nyitó egyenleg 2008. január 1. Ingyenes kvóta kiosztása Értékesítés Felhasználás Visszaadás Záró egyenleg 2008. december 31. Ingyenes kvóta kiosztása Vásárlás (CER kvóta) Értékesítés Felhasználás Visszaadás Záró egyenleg 2009. december 31.

10 992 0 -5 200 -5 286 -506 0 14 488 474 -7 396 0 -7 566 0 30


8. Leányvállalatok A Társaság leányvállalataiban lévő befektetéseit 2009. december 31-én az alábbiakban foglalja össze: Leányvállalatok DÉMÁSZ PRIMAVILL Kft.

Saját tőke

Jegyzett Részesedés Bevonás Megszerzés Fő tevékenysége tőke mértéke (%) módja dátuma

1 436

600

100

Teljes

1995

647

645

100

Teljes

1995

105 736

103 021

100

Teljes

2006

6724 Szeged, Pulcz u. 42. DÉMÁSZ-Partner Kft. 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. 6720 Szeged, Klauzál tér 1.

villamos hálózatok tervezése, létesítése

hálózatüzemeltetés, karbantartás

villamos energia elosztás

A tulajdoni hányad minden esetben megegyezik a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével. A tárgyév során a Társaságcsoport szerkezete átalakult. A Dél-Ász Autó Kft. tevékenysége lezárása után szeptember 30-ával beolvadt a DÉMÁSZ Primavill Kft-be. Év végén, december 30-ai dátummal az EDF Energia Hungária Kft., a Délász Kft., a HEBÜ Kft. és a Szegedi Erőmű Kft. beolvadt az EDF DÉMÁSZ Zrt-be. Az EDF Energia Hungária Kft. kivételével a beolvadó leányvállalatok befejezték tevékenységüket, eszközeik nagy része értékesítésre került, illetve a jövőben értékesítésre kerül. Az EDF Energia Hungária Kft. szabadpiaci villamos energia szolgáltatási tevékenységét az EDF DÉMÁSZ Zrt. folytatja tovább. A DÉMÁSZ-Partner Kft. neve 2010. január 1-jét követően EDF DÉMÁSZ Partner Hálózatüzemeltető és Szolgáltató Kft-re változik. A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. neve 2010. január 1-jét követően EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft-re változik.

9. Közös vezetésű vállalkozások A Társaság közös vezetésű vállalkozásaiban lévő befektetéseit 2009. december 31-én az alábbiakban foglalja össze:

DL Délalföldi Leolvasó Szolgáltató Kft. 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66.

Jegyzett DÉMÁSZ-ra jutó tőke jegyzett tőke 160 96

2007. során a Társaság új szindikátusi szerződést kötött a DL Kft. nem ellenőrző tulajdonosával, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-vel. Az új szerződés szerint a két vállalkozás ezentúl azonos arányú irányítási jogot gyakorol a DL Kft. működése fölött. Ettől az időponttól a Kft. közös vezetésű

31

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) vállalkozásnak minősül, amelyben az EDF DÉMÁSZ Zrt. tulajdonrésze 60,0%. A bevonás módszere arányos konszolidáció.

10. Befektetések társult vállalkozásban A Társaság társult vállalkozásaiban lévő befektetéseit 2009. és 2008. december 31-én az alábbiakban foglalja össze: 2009. Üzletrész a Kecskeméti TERMOSTAR Kft.-ben Üzletrész a Zöldforrás Energia Kft.-ben Összesen

2008. 540 2 542

540 2 542

A Kecskeméti TERMOSTAR Kft-ben lévő befektetés mértéke 30,49%, a Zöldforrás Energia Kft-ben a részesedés mértéke 23,8%. A társult vállalkozások bevonási módja az equity módszer. A tulajdoni hányad megegyezik a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével.

11. Egyéb befektetett eszközök A Társaságcsoport egyéb befektetései 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak voltak: 2009. Üzletrész a Zánkai Üdülő egyesületben Dolgozók részére nyújtott lakásépítési és lakásvásárlási kölcsön Összesen

2008. 5

5

104 109

126 131

A Társaságcsoport pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit valós értéken tartja nyilván. A dolgozóknak nyújtott hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönökre elszámolt értékvesztés és visszaírás alakulását a következő táblázat tartalmazza 2009. és 2008. években: Kamatmentes dolgozói kölcsönök értékvesztése Nyitó egyenleg 2008. január 1. Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Záró egyenleg 2008. december 31. Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Záró egyenleg 2009. december 31.

20 13 -10 23 20 -9 34 32


12. Adózás 12.1.

Halasztott adó követelés és kötelezettség

A mellékelt konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő halasztott adó követelés az alábbi elemekből áll össze: 2009. Csoporton belüli közbenső eredmény kiszűréséből adódó

2008.

1 761

1 590

-2 423

-1 880

Elhatárolt negatív adóalap

524

0

Várható kötelezettségekre képzett céltartalék

294

298

Vevő követelésekre képzett értékvesztés

598

422

Kamatmentes dolgozói kölcsön leértékelése

5

5

Befejezetlen készlet bevételének elhatárolása

10

-6

Villamos energia árrés kötelező visszatérítése miatt

19

123

Származékos ügyletek valós értékelése miatt

174

79

Cash flow fedezeti ügylet miatt

170

0

1 132

631

Értékcsökkenés

Halasztott adó követelés

12.2.

Fizetendő adók

Az átfogó eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség soron 2009. és 2008. években szereplő értékek az alábbiak szerint bonthatóak meg:

Fizetendő adó Halasztott adó Összes adóráfordítás

2009. 1 552 -357

2008. 3 130 -740

1 195

2 390

Hosszú lejáratú halaszott adó követelés 2010. január 1-jétől a társasági adó mértéke 19%-ra emelkedett 16%-ról. Mivel a halasztott adót a megtérülő rátával kell kimutatni, a 2009. évi halasztott adó követelés 19,0%-os adókulccsal került kiszámításra. Ezzel egy időben a 4,0%-os szolidaritási adó eltörlésre került. A halasztott adófizetési kötelezettség, illetve a követelés összevont egyenlege a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban a hosszú lejáratú követelések, illetve kötelezettségek között szerepel, mint halasztott adó követelés, illetve kötelezettség. 33

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Az adózás előtti eredmény és a 19%-os adókulcs szorzataként kapott érték, és az átfogó eredménykimutatásban szereplő adófizetési kötelezettség közötti eltérés egyeztetése a következő: 2009.

2008.

Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség az érvényes (16%-os) adókulcs alapján Különadó fizetési kötelezettség az érvényes (4%-os) adókulcs alapján Adókulcs változásának hatása (19%-ra való átértékelés) Az adóalap meghatározásánál figyelembe vett állandó eltérések adóhatása

5 474

14 321

876

2 291

219

573

-55

0

155

-474

Összes adóráfordítás

1 195

2 390

12.3.

Halasztott adók egyenlege

A halasztott adó követelések az alábbiakból származnak:

2008

Csoporton belüli közbenső eredmény kiszűréséből adódó Értékcsökkenés Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Vevő követelésekre képzett értékvesztés Villamos energia árrés kötelező visszatérítése miatt Származékos ügyletek valós értékelése miatt Egyéb Halasztott adó (kötelezettség)/ követelés

Átvezetés az átfogó eredményből az eredmény terhére

Nyitó egyenleg

Elszámolás az eredmény terhére

Elszámolás az átfogó eredmény terhére

1 055

535

0

0

1 590

-1 722

-158

0

0

-1 880

279

19

0

0

298

272

150

0

0

422

0

123

0

0

123

0

79

0

0

79

6

-7

0

0

-1

-110

741

0

0

631

Záró egyenleg

34


2009

Csoporton belüli közbenső eredmény kiszűréséből adódó Értékcsökkenés Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Vevő követelésekre képzett értékvesztés Elhatárolt negatív adóalap Villamos energia árrés kötelező visszatérítése miatt Származékos ügyletek valós értékelése miatt Cash flow fedezeti ügyletek Egyéb Halasztott adófizetési követelés

Elszámolás az eredmény terhére

Nyitó egyenleg

Elszámolás az átfogó eredmény terhére

Átvezetés az átfogó eredményből az eredmény terhére

Záró egyenleg

1 590

171

0

0

1 761

-1 880

-543

0

0

-2 423

298

-4

0

0

294

422

176

0

0

598

0

524

0

0

524

123

-104

0

0

19

79

95

0

0

174

0

0

144

26

170

-1

16

0

0

15

631

331

144

26

1 132

13. Készletek A Társaságcsoport készleteit 2009. és 2008. december 31-én az alábbi táblázat foglalja össze: 2009. Anyagok

2008.

159

293

38

29

Befejezetlen termelés

452

478

Képzett értékvesztés

-32

-65

Összesen

617

735

Áruk

A befejezetlen termelés állománya döntően mérőszekrények összeszereléséhez kapcsolódó befejezetlen munkákat tartalmaz, melyek még nem készültek el, csak következő évben kerülnek átadásra.

35


14. Vevők és egyéb követelések A Társaságcsoport által keletkeztetett követelések és kölcsönök állományát 2009. és 2008. december 31-én az alábbi táblázat foglalja össze: 2009. Villamos energia vevők

2008.

16 222

13 972

Egyéb vevők

881

716

Társasági adó

557

173

67

92

Külföldi vevők

0

38

Hőenergia vevők

0

27

10

2

326

317

Követelések bruttó összege Értékvesztés

18 063 -3 108

15 337 -2 628

Összesen

14 955

12 709

Dolgozókkal szembeni követelések

Társult vállalkozással szembeni követelések Egyéb

A Társaságcsoport vevőállományának átlagos forgási sebessége 48 nap. Az általános hitelezési periódus 60 nap, ez idő alatt értékvesztés nem kerül elszámolásra a vevőkkel szemben. A 60 nap lejárta után először 5,0%, majd 90 nap felett 10,0% értékvesztés kerül elszámolásra. 180 napos késedelem esetén az értékvesztés mértéke 50,0%, egy éven túl 100%-ban elszámolásra kerül az értékvesztés. Ezen szabály alól kivételt képeznek a kétes követelések. Kétes követelésnek minősül a felszámolás alatt álló adósoknál a felszámolónak bejelentett, felszámoló által visszaigazolt követelés, a peresített követelések, az egy éven túli, nem peresített követelések. Ezen követelésekre 30 nap után 100,0%-ban elszámolásra kerül az értékvesztés. A kiválasztott jelentősebb hátralékú villamos energia ügyfélre egyedi értékelés alapján kerül meghatározásra az értékvesztés összege. A behajthatatlannak minősült követeléseket hitelezési veszteségként írja le a Társaságcsoport. Amennyiben az értékvesztés elszámolását előidéző okok már nem állnak fent, az elszámolt értékvesztést vissza kell írni. A behajthatatlannak minősített, de befolyt követeléseket az egyéb működési költségek és bevételek között számolja el a Társaságcsoport. 2009. és 2008. során a Társaságcsoport követeléseire elszámolt értékvesztésekben a következő változások történtek: 2009. Év eleji nyitó állomány Tárgyévben elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Leírt követelés értékvesztésének kivezetése Év végi záró állomány

2008. 2 628 1 665 -952

1 625 1 532 -427

-233

-102

3 108

2 628 36


15. Egyéb forgóeszközök A Társaságcsoport egyéb forgóeszközeit, melyek aktív időbeli elhatároláshoz kötődnek, 2009. és 2008. december 31-én az alábbi táblázat foglalja össze:

Villamos energia értékesítés (i) Rendszerhasználati díj (i) Egyéb

2009. 11 738 2 790 351

2008. 8 458 3 775 456

14 879

12 689

Összesen

(i) A ki nem számlázott villamos energia és rendszerhasználati díj értékét tartalmazza.

16. Értékesíthető pénzügyi eszközök A Társaságcsoport 2009. és 2008. december 31-én meglévő egyéb értékpapírjait a következő táblázat foglalja össze: 2009.

2008.

Hódiköt részvény Normon-Tool Kft. üzletrésze

0 2

0 2

Összesen

2

2

A Hódiköt részvény értéke nem fejezhető ki millió Ft-ban, értéke 111 ezer Ft mindkét évben.

17. Pénzeszközök A Társaságcsoport pénzeszközeit 2009. és 2008. december 31-én az alábbi táblázat foglalja össze: 2009. Folyószámlák

2008. 21

53

Elkülönített betétszámlák

624

407

Összesen

645

460

Az elkülönített pénzeszközök között szerepel az EDFI anyavállat EDF DÉMÁSZ törzsrészvény felvásárlási tranzakciója kapcsán elkülönített összeg. Az értéke 2009. évben 188 millió Ft, 2008. évben 198 millió Ft volt.

18. Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek elemzése A cash flow kimutatásban szereplő pénzeszköz és pénzeszköz egyenértékesek nem tartalmazzák azon összegeket, amelyek a 17. pontban meghatározott kötelezettség fedezetére lettek elkülönítve. Ezen tételek értéke 2009-ben 188 millió Ft és 2008-ban 198 millió Ft.

37

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) 2009. és 2008. december 31-ével végződő évekre a Társaságcsoport pénzeszközeinek és pénzeszközegyenértékeseinek részletezését az alábbi táblázat mutatja: 2009. Folyószámlák Elkülönített betétszámlák Pénzeszközök részösszesen Folyószámla hitelek Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek összesen

2008.

21 436 457 -8 210

53 209 262 -7 496

-7 753

-7 234

19. Értékesítési célú befektetett eszközök A Társaságcsoport értékesítési célú befektetett eszközeit 2009. december 31-én az alábbi táblázat foglalja össze:

BRUTTÓ ÉRTÉK Nyitó egyenleg 2008. december 31. Növekedések Csökkenések Záró egyenleg 2009. december 31.

Értékesítési célú befektetett eszközök 0 376 0 376

HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS Nyitó egyenleg 2008. december 31. Értékcsökkenési leírás lineáris módszer Terven felüli értékcsökkenés Záró egyenleg 2009. december 31.

0 5 0 5

Nettó érték 2008. december 31.

0

Nettó érték 2009. december 31.

371

Az év során a Társaságcsoport a beolvadások miatt az egyik telephelyét értékesítési célúnak minősítette. Az IFRS 5 standardnak megfelelően a Társaságcsoport az értékesítendő eszközöket a mérlegben külön soron mutatja ki. A projektek értékesítéséről szóló szerződés értékesítendő projektekhez kapcsolódó kötelezettségeket nem tartalmazott.

38


20. Saját tőke 20.1.

Jegyzett tőke

A EDF DÉMÁSZ Zrt. 100%-os tulajdonosa az EDF International S.A.

20.2. Tőketartalék A tőketartalék 2009. és 2008. december 31-ei egyenlege tartalmazza a tulajdonosok által alapításkor (1991. december 31-én) átadott jegyzett tőkén felüli vagyont.

20.3. Eredménytartalék 2009. december 31-én az EDF DÉMÁSZ Zrt. osztalékra maximálisan felhasználható adózott eredménye 12 098 millió Ft, 2008. december 31-én 9 394 millió Ft volt a magyar nem konszolidált beszámoló alapján.

Munkavállalói részvényprogram Az EDF Csoport dolgozói részére ingyenes részvényjuttatási programot indított 2007. év során. 2009. és 2008. december 31-ével végződő évekre a Társaságcsoport dolgozói részére juttatott ingyenes részvényprogram hatását az alábbi tábla foglalja össze:

Részvény darabszám Részvényár kiadás napján (Euro) Euro árfolyam Elszámolási időszak Saját tőkében képzett tartalék Részvény darabszám Térítési árfolyam Saját tőkéből átsorolandó kötelezettség

2009.

2008.

20 957 72,500 270,360 24/24 hó 411

21 127 72,500 266,667 16/24 hó 272

20 287 59,715 328

15 331 59,715 163

A kifizetés 2009. év során megtörtént, így 2009. év végén nem áll fenn kötelezettség. A részvényjuttatás feltételei: - a dolgozó a Csoport alkalmazottja legyen az akció kihirdetésének időpontjában, illetve utána 3 éven keresztül - a Csoport eredménye előre meghatározott mértékben növekedjen. A program szerint a Társaságcsoport tagjainak kellett megfizetniük a dolgozóiknak szánt ingyen részvények értékét 59,715 Euro árfolyamon. Ennek következtében a Társaságcsoport mind saját tőkében elszámolt részvényügylettel, mind pénzügyileg rendezett részvényügylettel rendelkezik. A saját tőkében a nyújtási és térítési árfolyam különbözeteként tartalékképzés szerepel.

39

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) Cash flow fedezeti ügyletek A cash flow fedezeti ügyletek saját tőkében, illetve átfogó eredménykimutatásban elszámolt összegei a következők: Rövid lejáratú 2009. 2008.

Hosszú lejáratú 2009. 2008.

Saját tőkében elszámolt fedezeti ügyletek Eredményben elszámolt fedezeti ügyletek

697 2 487

0 0

64 0

0 0

Összes cash flow fedezeti ügylet

3 184

0

64

0

A fedezeti ügyletek minden esetben hatékonynak bizonyultak 2009. év során.

21. Hosszú lejáratú kölcsönök A Társaságcsoport hosszú lejáratú hitelállománya 2009. és 2008. december 31-én: 2009. Bankhitelek

2008.

6 547 6 547

4 870 4 870

2 696 1 389 2 462 6 547

1 695 1 695 1 480 4 870

12 hónapon belül esedékes(bemutatva a Rövid lejáratú kötelezettségek között)

-2 696

-1 695

Éven túl visszafizetendő hosszú lejáratú kölcsönök

3 851

3 175

Hitelek törlesztésének esedékessége Éven belüli 1 és 2 év közötti 2 és 5 év közötti

A táblázatban szereplő hitelek mindegyike magyar forintban fennálló kötelezettség.

Banki hitelek további kondíciói a következők: Összesen 2009. Hálózatfejlesztéshez kapcsolódó hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel - Beruházási és Fejlesztési Hitel Összesen

Összesen 2008.

600 650 1 107 840 250 2 600 500 6 547

800 800 1 770 1 050 450 0 0 4 870

Lejárat

Kamatláb

2012.12.31 2012.12.31 2010.12.31 2013.12.30 2011.03.31 2014.03.31 2014.03.31

3 havi BUBOR + 0,33 % 3 havi BUBOR + 0,33 % 3 havi BUBOR + 0,35 % 3 havi BUBOR + 1,9 % 3 havi BUBOR + 0,55 % 3 havi BUBOR + 3,5 % 3 havi BUBOR + 2 %

Sem jelzálog, sem garancia nem kapcsolódik a hitelekhez. 40


22. Elhatárolt bevételek 2009. és 2008. december 31-én az alábbi elhatárolt bevételei voltak a Társaságcsoportnak:

Hálózatfejlesztési hozzájárulás (i) Térítésmentesen átvett eszközök (ii) Összesen

2009. 8 860 2 402

2008. 9 161 2 246

11 262

11 407

(i) A hálózatfejlesztési hozzájárulásból származó elhatárolt bevételekből minden évben az ügyfelektől kapott pénzeszközökből megvalósuló hálózati eszközök adott évi értékcsökkenésére jutó rész kerül bevételként elszámolásra. Az alábbi táblázat a kapott pénzösszegek, illetve az elszámolt bevételek mozgását mutatja 2009. és 2008. során: Kapott hozzájárulások egyenlege 2008. december 31-én 2009. év során kapott hozzájárulások Kapott hozzájárulások 2009. december 31-én Halmozott bevétel 2008. december 31-én 2009. év során elszámolt bevétel

17 840 941 18 781 -8 679

Halmozott bevétel 2009. december 31-én Nettó elhatárolt bevétel 2008. december 31-én Nettó elhatárolt bevétel 2009. december 31-én

-1 242 -9 921 9 161 8 860

2009. év során bevételként elismert hálózatfejlesztési hozzájárulás

-1 242

2009. év során bevételként elismert térítésmentes átvétel 2009. év során elszámolt összes bevétel

-234 -1 476

(ii) A térítésmentesen átvett eszközök olyan transzformátorok, vagy hálózatrészek, melyeket a fogyasztók építtettek és adtak át térítés nélkül a Társaságcsoport számára. Ezeket az eszközöket a Társaságcsoport piaci értékkel vette fel könyveibe, és az értékcsökkenésükkel arányosan számolja el bevételként.

23. Céltartalékok Az átszervezési céltartalék összege a következő években munkaviszony megszüntetések és nyugdíjazások miatt várhatóan felmerülő költségeket tartalmazza, amely költségek kizárólag az átszervezéssel kapcsolatosan jelentkeznek és nem a szokásos működéshez szükségesek. A Társaságcsoport rendelkezik részletes tervvel az átszervezéssel kapcsolatosan, amely definiálja az érintett üzletágat, az érintett munkahelyeket, funkciókat, valamint az érintett dolgozók becsült létszámát, akik végkielégítésben vagy egyéb juttatásban részesülnek a munkaviszony megszűnésekor. A Társaságcsoportnál 2009. évig versenytilalmi pótlék illetett meg egyes vezetőket, akik szerződésében szerepelt, hogy a munkaviszony megszűnését követően munkavállalásuknál korlátozásokat vállalnak. Ezek a pótlékok 2009. év folyamán kifizetésre kerültek. A részvényjuttatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási költségeket az EDF DÉMÁSZ Csoport viseli, és erre céltartalékot képez. 41

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A fentieken kívül céltartalék került megképezésre az átvállalt kötelezettségekre és alapítványi kötelezettségvállalásokra. 2009. és 2008. december 31-én az alábbi céltartalékok kerültek kimutatásra a pénzügyi helyzet kimutatásban: Nyitó egyenleg Növekedés 2008. dec. 31.

Csökkenés

Céltartalék Céltartalék Záró egyenleg hosszú lejáratú rövid lejáratú 2009. dec. 31. része része

Átszervezések Versenytilalmi pótlék miatt

315

294

-310

299

92

207

269

0

-269

0

0

0

Részvényjegyzés miatt Egyéb várható kötelezettség

126

1

-49

78

0

78

96

0

0

96

0

96

Perek

96

246

-78

264

0

264

Várható kötbér, bírság HEBÜ Kft veszteséges működésére képzett Környezetvédelemre képzett

78

5

-26

57

0

57

35

0

-35

0

0

0

20

0

-9

11

0

11

1 035

546

-776

805

92

713

Összesen

24. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 2009. és 2008. december 31-én:

Jubileumi és törzsgárda jutalmak Kedvezményes dolgozói részvények Összesen

Hosszú lejáratú 2009. 2008. 694 594 0 163 694 757

Rövid lejáratú 2009. 2008. 59 46 0 126 59 172

A Társaságcsoportnál (illetve jogelődjénél) 10 éves folyamatos munkaviszonyt elérő munkavállalók törzsgárda taggá válnak, és a későbbiekben – előre meghatározott szolgálati idő letelte után – pénzjutalomban részesülnek. A Társaságcsoporttól közös megegyezéssel öregségi, előrehozott öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjba vonuló munkavállalót előre meghatározott mértékű életút jutalom illet meg. Az aktuárius a jövőben kifizetendő törzsgárda és életút jutalom miatt felmerülő kötelezettség jelenértékének számítása során magyar államkötvények, illetve euro kötvények hozamát használta fel diszkont rátaként.

42


25. Hosszú lejáratú kölcsönök éven belüli része és folyószámla hitelek A Társaságcsoport rövid lejáratú hitelállománya 2009. és 2008. december 31-én: 2009.

2008.

Folyószámla hitelek - EUR alapú folyószámla hitelek forintban - Forint alapú folyószámla hitelek

5 210 85 5 125

5 496 314 5 182

Rulírozó hitel

3 000

2 000

Hosszú hitelek éven belüli része

2 696

1 695

2 696

1 695

10 906

9 191

- Beruházási és fejlesztési hitel Összesen

26. Szállítói és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A Társaságcsoport szállítói kötelezettségei 2009. és 2008. december 31-én az alábbiak: 2009. Egyéb költségek passzív időbeli elhatárolása

2008.

13 312

2 866

Szállítók

2 539

8 808

ÁFA

1 831

145

Fogyasztók előrefizetései

1 447

1 251

Vevőktől kapott előleg

793

336

Munkavállalókkal szembeni kötelezettség

222

234

Költségvetési és helyi adó fizetési kötelezettségek

167

155

Társadalombiztosítási járulék

160

279

Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség

154

193

Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség

118

222

Életút és törzsgárda jutalom éven belüli része

59

46

272

1 140

21 074

15 675

Egyéb Összesen

43


27. Pénzügyi instrumentumok A pénzügyi instrumentum csoportok 2009. és 2008. december 31-i állománya: 2009.

2008.

Kölcsönök és követelések Származékos ügyletek Pénzeszközök Értékesíthető pénzügyi eszközök Lejáratig tartott pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

14 005 1 184 645 549 104

12 127 7 250 460 549 126

0

0

Pénzügyi eszközök összesen

16 487

20 512

9 240 2 861

14 034 7 646

753

640

0

0

12 854

22 320

Egyéb pénzügyi kötelezettségek Származékos ügyletek Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek összesen

Az alábbi táblázatok a Társaságcsoport jelentősebb pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek várható lejáratait részletezik. A táblázatokban szereplő adatok a pénzügyi eszközök nem diszkontált szerződéses lejáratain alapulnak: 2008 Vevők Vevők bruttó Értékvesztés Származékos ügyletek Szállítók Hitelek Származékos ügyletek

2009 Vevők Vevők bruttó Értékvesztés Származékos ügyletek Szállítók Hitelek Származékos ügyletek

1 hónapnál 1 és 3 hónap 3 hónap és 1 rövidebb közötti év közötti

1 és 5 év közötti

5 évnél hosszabb

Összesen

10 080 10 142 -62

1 361 1 543 -182

686 2 311 -1 625

0 759 -759

0 0 0

12 127 14 755 -2 628

624

1 244

5 382

0

0

7 250

8 808

0

0

0

0

8 808

0 652

424 1 301

1 271 5 693

3 175 0

0 0

4 870 7 646

1 hónapnál 1 és 3 hónap 3 hónap és 1 rövidebb közötti év közötti

1 és 5 év közötti

5 évnél hosszabb

Összesen

11 621 11 767 -146

1 501 1 622 -121

883 1 561 -678

0 2 163 -2 163

0 0 0

14 005 17 113 -3 108

116

278

790

0

0

1 184

2 539

0

0

0

0

2 539

271 196

606 567

1 819 2 034

3 851 64

0 0

6 547 2 861

44


28. Kockázatok kezelése 28.1.

Piaci kockázatok

28.1.1.

Energiapiaci kockázatok

Alapvető üzleti tevékenységéből adódóan az EDF DÉMÁSZ Csoport kitett az energiai piaci árak változékonyságával szemben, amely kitettségből adódó kockázat jelentősen befolyásolhatja a Társaságcsoport pénzügyi teljesítményét. Ennek érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport szofisztikált energia piaci kockázatkezelési politikát (Energy Market Risk Policy) alkalmaz, amely egyértelműen szabályozza, valamint felelősségi körökhöz rendeli a kockázatvállalási mértéket. Az energiapiacon legjellemzőbb kockázati tényezőkre limitek kerültek megállapításra (nyitott pozíció, VaR, volumetrikus kockázat), amelyek mindenkori betartása több szintű kontroll alatt áll. Az alábbi érzékenységi vizsgálatok a Társaságcsoport eredményének mérleg fordulónapjára vonatkozó piaci kockázatai alapján kerültek végrehajtásra. Ha a zöldenergia ára 1 Ft-tal magasabb/alacsonyabb lett volna -minden más változót állandónak tekintve-, akkor a Társaságcsoport 2009. évi eredménye 1 040 millió Ft-tal alacsonyabb/magasabb lenne. Ha a szabadpiaci értékesített mennyiség 10%-kal magasabb/alacsonyabb lett volna - minden más változót állandónak tekintve -, akkor a Társaságcsoport 2009. évi eredménye 375 millió Ft-tal magasabb/alacsonyabb lett volna.

28.1.2.

Devizapiaci kockázatok

A EDF Energia Hungária Kft. által lebonyolított üzleti tevékenység jellegzetessége indokolttá tette deviza alapú banki hitelkeret biztosítását. Ez mind rövid lejáratú hitelállomány, amely a kedvező banki tényezők miatt került felhasználásra. A felvett hiteleket a 21. és 25. megjegyzésekben ismertetjük. Más, devizában fennálló eszközök és kötelezettségek a késztermékek, alapanyagok és szolgáltatások külföldi beszerzéséhez kapcsolódnak. A villamos energia kereskedéséből származó EUR árfolyamkockázatokat cash flow fedezeti ügyletekkel fedi le a Társaságcsoport.

28.2. Hitelezési és likviditási kockázatok A Társaságcsoport hitelezési kockázata lényegében a vevőkövetelésekből, valamint a fent említett árfolyamkockázatból származik, melynek menedzselése fedezeti ügyleteken keresztül történik. A Társaságcsoport legjelentősebb vevői meghatározó társaságok az országban, ezért a menedzsment folyamatos, szoros kapcsolatot tart fenn velük. A likvid pénzeszközök kockázata korlátozott, mert a Társaságcsoport partnerei magas fizetőképességgel bíró, nemzetközi hitelminősítő intézetek által kedvezően besorolt hitelintézetek. Mivel a kockázati kitettség a Társaságcsoport számos partnere és vásárlója között oszlik meg, a Társaságcsoportnak nincs jelentős követelés kockázat koncentrációja.

45


28.3. Kamatkockázat kezelése A Társaságcsoport kamatkockázatnak van kitéve, mivel a Társaságcsoport tagvállalatai fix és változó kamatozású konstrukciókban egyaránt vesznek fel hitelt. A Társaságcsoport hiteleinek jelentős része piaci kamatozású, az ebből eredő kamatkockázatot a Társaságcsoport nem tartja jelentősnek, emiatt nem kötött kamatláb-swap és más határidős fedezeti ügyleteket annak csökkentésére. Az alábbi érzékenységvizsgálat a Társaságcsoport hiteleinek a mérleg fordulónapján fennálló kamatkockázatai alapján kerültek végrehajtásra. A Társaságcsoport a változó kamatozású kötelezettségek esetében az elemzés során azzal a feltételezéssel élt, hogy Társaságcsoport hitelei az év során egyenletesen változtak (átlagos állomány szolgál a számítás alapjául), és azt vizsgálta, hogyan változott volna a Társaságcsoport kamatfizetési kötelezettsége, ha az év során a kamatlábak 50 bázisponttal magasabban/alacsonyabban alakultak volna. Ha a kamatlábak 50 bázisponttal magasabbak/alacsonyabbak lettek volna - minden más változót rögzítve-, akkor a Társaságcsoport 2009. december 31-én végződő évre vonatkozó eredménye 74 millió Ft-tal csökkenne/nőne (2008-ban 61 millió Ft-tal csökkent/nőtt volna). Ez a Társaságcsoport változó kamatozású kölcsöneit érintő kamatkockázatnak tudható be. A bankok kockázatvállalási hajlandóságának csökkenéséből és az elérhető források szűkösségéből adódóan jelentősen megnövelték a hitelekhez kapcsolódó felárakat az előző évhez képest.

28.4. Kiemelt kockázatok – Risk and Crisis Committee (RCC) A fentebb említett, illetve egyéb kiemelt kockázatok folyamatos nyomon követése érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport felső vezetése létrehozta az RCC bizottságot, melynek keretében naprakész menedzsment tájékoztatás zajlik, valamint szükség esetén azonnali akciók, illetve hosszabb távú kockázatkezelési politikák kerülnek kialakításra a felsővezetői döntéseknek megfelelően.

28.5. Általános kockázatfelmérés és kezelés A Társaságcsoport fentebbi kiemelt kockázatai mellett legalább féléves rendszerességgel általános kockázat-felmérési, nyomon követési eljárás keretében feltárásra kerülnek a Társaságcsoportot fenyegető jelentősebb kockázatok, beleértve a fent részletezett kockázati elemeket is. Ennek érdekében a nemzetközi szakmai-, illetve az EDF irányelveinek megfelelően felállításra került a Társaságcsoport kockázati térképe, amely folyamatosan frissítésre kerül. Az általános kockázatértékelési és felmérési eljárás során az egyedi kockázati elemek - többszintű értékelést követően - rangsorolásra kerülnek, majd a kiemelt kockázatok bemutatásra kerülnek az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság számára is, amely akcióterveket határoz meg. Mindezek mellett a korábban meghozott kockázatkezelési akciók nyomon követése és elért eredményei is bemutatásra kerülnek.

28.6. Tőkemenedzsment A Társaságcsoport tőkemenedzsmentjét azzal a céllal végzi, hogy a Társaságcsoport egyes gazdasági egységei képesek legyenek tevékenységüket folytatni, miközben maximálják a stakeholderek hozamát a hitel és tőke egyensúlyának optimalizációján keresztül. A Társaságcsoport tőkemendezsmentjének stratégiája nem változott 2008. évhez képest. A Társaságcsoport tőkestruktúrája a nettó adósságállományból (a rövid és hosszú lejáratú hitelek csökkentve a pénzeszközökkel) és a Társaságcsoport saját tőkéjéből áll. 46

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A Társaságcsoport tekintetében nincs törvényi saját tőke minimum, az egyes társaságok saját tőke szintje megfelel a törvényi előírásoknak. A Társaságcsoport menedzsmentje rendszeresen felülvizsgálja a tőkestruktúrát.

29. Árbevétel A Társaságcsoport 2009. és 2008. évi árbevételének alakulását a következő táblázat mutatja be: Összetétel (%)

2009. Villamos energia árbevétel

Összetétel Index (%) (%)

203 343

99,9

166 108

99,9

122,4

133

0,1

183

0,1

72,7

203 476

100,0

166 291

100,0

122,4

Hőenergia árbevétel Összesen az értékesítés nettó árbevétele

2008.

A villamos energia árbevétel növekedése egyrészt a fogyasztószámok növekedésének, másrészt a fogyasztói ár növekedésének tudható be.

30. Szegmens információk A Társaságcsoportban nincsenek működési szegmensek, sem döntéshozói, sem a termékek, szolgáltatások, sem a mennyiségi feltételek szempontjából.

31. Értékesítés költsége Az értékesítés költségének alakulását 2009. és 2008. évben a következő táblázat mutatja be:

Vásárolt villamos energia költsége (i) Vásárolt tüzelőanyag költsége Értékesítés költsége

2009. 163 223 140

2008. 122 747 218

163 363

122 965

(i) A tárgyévben realizált cash flow fedezeti ügyletek eredményét is tartalmazza. A villamos energia vásárlási költsége 32,98%-kal volt magasabb 2009. évben a bázisidőszaki értéknél.

32. Anyagköltség Az anyagköltség alakulását 2009. és 2008. évben a következő táblázat mutatja be:

Közvetített szolgáltatás Villamos energia felhasználás Anyagköltség Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagköltség

2009. 9 308 5 467 4 256 26 19 057

2008. 286 6 995 5 428 347 13 056 47


33. Egyéb működési költségek és bevételek A 2009. és 2008. években az egyéb működési költségek és bevételek nettó értéke az alábbiak szerint alakult: 2009. Értékvesztés, céltartalék Követelésekre képzett értékvesztés Követelések leírásának visszafordítása Tárgyi eszközök értékvesztése Kötelezettségekre képzett céltartalék változása Törzsgárda és életút jutalomra elszámolt kötelezettség változása Származékos ügyletek valós értékelése Származékos ügyletek valós értékelésének nyeresége/vesztesége Igénybevett anyagjellegű és egyéb szolgáltatások értéke Költségvetési és helyi adó befizetések Gallyazás, nyiladéktisztítás Bankköltségek Javítás, karbantartás Szakértői díjak Telefon, posta költségek Bérleti díjak Nyomdai szolgáltatás, hírlap, folyóirat Piackutatás, marketing Egyéb műszaki, gazdasági szolgáltatás Oktatási költségek Szállítás, rakodás Biztosítás Engedélyezési díjak Utazás, szállás költség Egyéb igénybevett szolgáltatások Anyagértékesítés eredménye Anyageladás bevétele Eladott áruk beszerzési értéke Tárgyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek eredménye Tárgyi eszköz értékesítés eredménye Egyéb tevékenység bevétele Vállalkozási tevékenység árbevétele Fogyasztói csatlakozás árbevétele Előző évi értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Egyéb Késedelmi kamatráfordítás/kamatbevétel egyenlege Térítés nélkül átadott / kapott pénzeszközök Káreseményekkel kapcsolatos bevételek egyenlege Egyéb Összesen

610 713 -1 15 -230 113 -396 -396 8 189 1 908 1 380 763 771 622 576 495 203 203 143 115 105 71 66 58 710 -165 -1 377 1 212 606 606 -5 001 -1 076 -313 -117 -3 495 -1 549 18 75 -288 -1 354

2008. 1 117 1 105 0 38 -24 -2 396 396 8 396 2 062 1 302 684 622 778 442 400 108 170 160 101 118 60 116 105 1 168 -291 -1 891 1 600 -184 -184 -3 923 -876 -341 -37 -2 669 -732 -30 -92 -160 -450

2 294

4 779

48

EDF DÉMÁSZ Zrt. MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ A 2009. DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVRE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT (Valamennyi adat millió forintban, ha másképp nincs jelölve) A bérleti díjak között kerülnek elszámolásra a Társaságcsoport operatív lízing költségei, amely 2009. évben 398 millió Ft, míg 2008. évben 261 millió Ft volt. A Társaságcsoport operatív lízingjeinek jövőbeni minimális lízingfizetéseinek lejárati megbontását a következő táblázat mutatja be: 1 éven belüli

1-5 év

5 éven felüli

Nyomtató lízing

12

0

0

Szoftver lízing

34

98

0

Gépkocsi lízing (i)

338

1 352

-

Összesen

384

1 450

0

(i) Az 5 éven felüli gépjármű bérleti díjakat nem lehet pontosan megbecsülni, mivel a szerződések folyamatosan megújításra kerülnek.

34. Bér és bérjellegű költségek A 2009. és 2008. december 31-ével végződő években a bér és bérjellegű költségek az alábbiak voltak: 2009. Bér Bérjárulékok Nyugdíjpénztári befizetések Dolgozói részvényprogram Egyéb személyi jellegű kifizetések Étkezési hozzájárulás Természetbeni hozzájárulások Korengedményes nyugdíj Egészségügyi ellátáshoz kapcs. hozzájárulás Munkába járás, gépjármű költségtérítés Személyi jövedelemadó Végkielégítés Összesen

2008.

5 554 1 891 640 326 252 168 106 100 84 49 45 22 9 237

5 711 2 052 531 150 462 146 113 67 91 50 54 95 9 522

A Társaságcsoport átlagos dolgozói létszáma 1 503 és 1 523 fő volt a 2009. és a 2008. évben.

35. Kutatás, kísérleti fejlesztés A 2009. és 2008. évben felmerült ráfordításokat a következő táblázat tartalmazza: 2009. Anyagjellegű ráfordítások Összesen

2008. 51 51

95 95

49


36. Osztalék és részvényenkénti hozam Az EDF DÉMÁSZ Csoport 2009. évi konszolidált nettó eredményének összege 4 279 millió Ft, átfogó eredményének összege 3 663 millió Ft. A kibocsátott részvények száma 3 702 911 db. Az EDF DÉMÁSZ részvények hozama (EPS) konszolidált szinten 1 156 Ft részvényenként, az átfogó eredményre vonatkozó részvényenkénti hozam 989 Ft részvényenként. 2008-ban a részvényenkénti hozam 3 222 Ft volt. A fizetendő osztalék a Társaság magyar számviteli szabályok szerinti nettó eredménye alapján lett kiszámítva. A 2009. év során ténylegesen kifizetett előző évi osztalékok értéke 6 254 millió Ft. 2009-ben 2 400 millió Ft osztalékra tesz javaslatot az EDF DÉMÁSZ Zrt. Igazgatósága.

37. Egyéb mérlegen kívüli tételek Az EDF Energia Hungária Kft. villamos energia beszerzésében ismét jelentős változás történt 2008-hoz képest. Az EDF DÉMÁSZ Zrt., mint Egyetemes Szolgáltató és az DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. az EDF Energia Hungária Kft. mérlegkörébe került át. Az egyetemes szolgáltatói engedélyes vásárlási portfóliója 2008-hoz viszonyítva megváltozott. Legfontosabb beszállítója továbbra is az MVM Trade Zrt. volt (75,8 %). A beszerzési források között 2009-ben már jelentős elemként jelent meg a kötelező átvétel alá eső villamos energia (KÁT), amelyet a MAVIR rendszerirányító számolt el havonta az egyetemes és szabadpiaci engedélyesekkel (23,3%). A fennmaradó energiamennyiség beszerzése az EDF Energia Hungária Kft.-től történt (0,9%).

38. Kapcsolt felekkel szembeni tranzakciók A Társaságcsoport Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága tagjainak díjazását a 2009. évre vonatkozóan az alábbiakban kerül összefoglalásra:

EDF DÉMÁSZ Zrt. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. DÉMÁSZ PRIMAVILL Kft. Összesen

Igazgatóság, ügyvezetés 5 0 0

Felügyelő bizottság 5 1 1

5

7

Összesen 10 1 1 12

A Társaságcsoport az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai (key management) részére nem nyújtott kölcsönt, nevükben nem vállalt garanciát, a korábbi tagokkal szemben nyugdíjfizetési kötelezettsége nem áll fenn. A tulajdonossal kötött tanácsadói szerződés miatti költség 2009. évben 536 millió Ft, 2008. évben 449 millió Ft. Az EDFI S.A anyavállalat másik leányvállalata, a BERT Zrt. 2009. évben 71 millió Ft értékben értékesített villamos energiát az EDF DÉMÁSZ Csoport részére. Az EDF DÉMÁSZ Csoport fedezeti ügyleteinek nagy részét az EDFI S.A anyavállalaton keresztül bonyolította, melynek részletezését az alábbi tábla mutatja. Csoporton belüli fedezeti ügyletek Származékos ügyletek valós értékelése Eredményben elszámolt fedezeti ügyletek Összes cash flow fedezeti ügylet

2009. 714 2 472 3 186

2008. 0 0 0 50


39. Függő kötelezettségek A Társaságcsoport könyveiben meg nem jelenő kötelezettségvállalások az alábbiak: Kötelezettség vállalás 2007.02.16 2009.01.01 2009.10.01 2003.04.07 2009.01.01 2009.10.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2010.01.01 2009.10.01 2009.11.01 2009.11.01 2009.12.01 2010.01.01 2010.01.01 2010.01.01 2010.01.01 2010.01.01 2009.01.01 2009.02.01 2009.10.01 2010.01.01 2009.12.31 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.01.01 2009.06.19 2010.01.01 2009.10.14

Biztosított kötelezettség fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia ajánlati garancia teljesítési garancia teljesítési garancia teljesítési garancia teljesítési garancia teljesítési garancia teljesítési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia fizetési garancia

Kötelezettség összege 1 millió Ft 417 millió Ft 152 millió Ft 545,5 millió Ft 367 millió Ft 64 millió Ft 1 550 000 EUR 800 000 EUR 800 000 EUR 820 000 EUR 713 160 EUR 375 000 EUR 374 250 EUR 686 280 EUR 766 millió Ft 173 millió Ft 31 millió Ft 129 millió Ft 31 millió Ft 924 millió Ft 41,328 millió Ft 78,825 millió Ft 239,111 millió Ft 694 000 EUR 357 millió Ft 50 millió Ft 41 millió Ft 277 200 EUR 500 ezer Ft 387 000 EUR 407 000 EUR 438 000 EUR 156 600 EUR 156 600 EUR 438 000 EUR 2 000 000 EUR 195 millió Ft 694 890 EUR 1 000 000 EUR

Lejárat 2010.02.07 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2010.02.25 2010.02.25 2010.02.25 2010.02.25 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2011.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2009.12.31 2009.12.31 2011.01.31 2010.02.28 2010.04.30 2011.01.31 2011.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2010.01.31 2011.01.31 2010.02.28 2009.12.31 2009.12.31 2009.12.31 2009.12.31 2009.12.31 2009.12.31 2011.01.31 2011.01.31

40. Munkaviszonnyal kapcsolatos várható kötelezettségek A Társaságcsoport munkaviszonnyal kapcsolatos várható kötelezettségeinek részletezése a 24. megjegyzésben található. 51


41. Mérlegkészítés után bekövetkezett események A fordulónapot követően a Társaságcsoport működésében lényeges változás nem következett be.

42. Peres ügyek Az EDF DÉMÁSZ Zrt. a folyamatban lévő passzív peres ügyei közül az éves beszámolójában három folyamatban lévő peres ügyet szerepeltet céltartalékként, mint jövőbeli kötelezettséget, melynek összege 242 millió Ft. Az DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. a folyamatban lévő öt peres ügyére 15 millió Ft céltartalékot képzett Az DÉMÁSZ-Partner Kft-nek egy munkaügyi passzív peres ügye van folyamatban. 2009-ban a Társaságcsoport nem rendelkezik jelzálogjoggal terhelt kötelezettséggel.

43. A pénzügyi kimutatások jóváhagyása A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság elfogadta, és a Társaságcsoport tulajdonosa elé jóváhagyásra terjeszti.

Szeged, 2010. február 04.

………………………………. Thierry LE BOUCHER Elnök-vezérigazgató

52

EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport )

Recommend Documents