Édenke(rt) Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetem (TISZA) VI. kurzus – 2010. Március 26. Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alap „Környezettudatosnevelés és a fenntarthatóság pedagógiája”
Helyes életviteli szokások kialakítása, szabadban végezhető programok A sport hatása a testre, szellemre, lélekre.
Testre: Egészségesebben, harmonikusabban működő szervezet, nagyobb teherbírás, jobb alkalmazkodó képesség, nagyobb teljesítmény, jó anyagcsere, motorikus képességek kiemelkedőek (erő, állóképesség, gyorsaság), kiváló testtudat… Szellemre: gyors cselekvő képesség, jó helyzet felismerés, osztott figyelem… Lélek, jellem: önfegyelem, kitartás, becsületesség, küzdő szellem, akaraterő… Hétköznapi életben kiegyensúlyozottabbak, egészségesebben táplálkoznak, jobb az időbeosztásuk, tehát hatékonyabbak a hétköznapi életben…
Fenntartható fejlődés a sportban Mit jelent a fenntartható fejlődés a sportra vetítve? A sport, az élet szerves része, így ugyanúgy érvényesek rá a fenntarthatatlanság és a fenntarthatóság törvényszerűségei, mint az élet bármely mást területére. Mivel a különféle ágainak űzése lényegében nem, vagy csak minimális mértékben veszi igénybe a természetet, a természeti erőforrásokat (kivéve a fosszilis energiát felhasználó technikai sportágak), ezért a sport, a fenntarthatóság megvalósítása után is az emberi tevékenységek közül is a legfontosabbak közé fog tartozni. A hozzá tartozó, a sporthoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket azonban már ugyanúgy a fenntarthatatlan folyamatok jellemzik, mint az élet egyéb területeit.
SPORTÁGAK CSOPORTOSÍTÁSA A sportágak csoportosítása környezetvédelmi problémáik jellege alapján :
I.A Teremsportok Labdajátékok, küzdősportok, torna csoport, súly emelés, bábu sportok, esztétikai sportok, célra játszó sportok, szellemi sportok,
I. B. Szabadtéri sportágak teremben 1./ Teremben: atlétika,a falmászás, futás, gyeplabda, kerékpár, lábtenisz, tenisz 2./Jégen: jégkorong csúszókorong,műkorcsolya, formáció, rövidpályás gyorskorcsolya 3. /Medencében: úszás, műugrás, műúszás, öttusa (úszás), búvárúszás, vízilabda
II. Szabadtéri sportok 1. /Pályán vagy stadionban: a) Egyéni: atlétik, görkorcsolya, gördeszka, kerékpár, petanque, bocsa b)Labdás: baseball, softball, gyeplabda, labdarúgás, rögbi, tenisz, görhoki c)Homokon: strandfutball, strandkézilabda, strandröplabda d)Jégen gyorskorcsolya, jégkorong 1 e)Lövészet íjászat, sportlövészet ,öttusa (lövészet) 2./ Országúton: atlétika, kerékpár, görkorcsolya, triatlon
3. /Természetben: atlétika, (mezei futás), triatlon (futás), öttusa (futás), tájékozódási futás, rádiós tájfutás, golf hegymászás, falmászás kerékpár, (hegyi kerékpár) terepíjászat 4./ Havas sportágak: sífutás sílövészet síugrás hódeszka alpesi számok szánkó, bob, szkeleton, félcső síakrobatika, 5./ Nyílt vízen: kajak-kenu, evezés, vitorlázás, szörf, triatlon (úszás), búvárúszás, hosszútávúszás, strandvízilabda 6./ Állatokkal (együtt) végzett sportok: lovaglás fogathajtás kutyafogat hajtás öttusa (lovaglás) galopp, ügető, galambászat (postagalamb versenyek), agiliti, agárverseny
III. Technikai sportok 1./ Pályán: autóversenyzés, gokart ,gyorsasági motor, salakmotor, modellezés
2. /Terepen: rali motokrossz,,ralikross, enduro, modellezés 3./ Vízen: motorcsónak, vízisí, wakeboard, modellezés 4./ Levegőben: a.) Csak a levegő felhajtóerejét igénybe vevő sportágak: ejtőernyőzés, vitorlázórepülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, modellezés b) Fosszilis energiát használó sportágak: hőlégballon, hőléghajó, általános repülés, műrepülés, motoros sárkányrepülés, motoros siklóernyőzés ,modellezés
Melyek a fenntartható sportági csoportok, a szabad téren űzött sportágak közül? Gyakorlatilag valamennyi sportág fenntartható. Havas sportágak: Pl. a síelés alpesi számai, a hódeszkázás és a szánkózás valamint a sportlövészet egyes elemei a fenntarthatóság határán vannak, illetőleg később esetleg valamilyen fokú korlátozás, vagy átalakítás alá kell, hogy essenek, de még ezek a sportok sem érik el a határ értékeket. Teremben űzött sportágak önmagukban mind fenntarthatóak, itt a kérdés az, hogy a létesítmények, melyekben ezeket a sportágakat űzik, fenntarthatóak lesznek-e majd. Vízi sportok közül a nyílt vízen űzött sportokra ugyanaz jellemző, mint a szabadtéri sportokra. Azaz fenntarthatóak, míg a medencében zajló sportágak esetében az uszodák és a kiszolgáló létesítményekét még meg kell valósítani. Állatokkal (együtt) végzett sportok: Mindig is jellemző volt a környezettudatosság, így fenntarthatóságuk nem kérdés. Technikai sportok: csupán azok tekinthetők fenntarthatónak, amelyek nem vesznek igénybe fosszilis energiát, hanem például csak a levegő felhajtó erejét. 2 Az összes többi technikai sportág részben a levegőszennyezés miatt, részben pedig a természetes környezetre nehezedő terhelésük illetve nem egy esetben az átmeneti vagy maradandó károkozások
miatt, egyértelműen fenntarthatatlannak nevezhetők. A technikai sportágaknak előbb-utóbb szembe kell nézniük ezekkel a problémákkal és elkerülhetetlen, hogy a sportáguk jellegét oly módon változtassák majd meg, hogy a környezetre ható terhelésük a fenntarthatóság követelményeinek megfeleljen.
SZABADTÉRI SPORTOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. Levegőminőség A szabadtéri sportágak űzésének legfontosabb feltétele a tiszta levegő.
2. Zaj Mivel a szabadtéri sportoló nem tud védekezni a környezeti zajártalom ellen (szemben a „teremsportolóval”, akit valamennyire védenek a zajtól a terem falai), ezért nagyon fontos, hogy azoknak a területeknek a környékén, ahol szabadtéri sportágakat űznek, az önkormányzatok jelentős lépéseket tegyenek a zajterhelés csökkentése érdekében.
A szabadtéri sportágak környezetvédelme Dohányzásmentesség Dohányzás következményei: • •
károsítja az egészséget: a cigaretta égése során keletkezett, s levegőbe jutott sokféle rákkeltő anyag belélegzésével a nem dohányzó sportolóknál is (a dohányzás érszűkítő hatásával is számolni kell) szennyezi a környezetet
Alapkövetelmény, hogy a sportolóktól legtávolabb eső helyen szabad csak dohányzási övezetet létrehozni, de ideális megoldás, ha a sportesemény egész területén tilos a dohányzás. Jó példát szolgáltatott megvalósítására az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság, ugyanis a Magyar Atlétikai Szövetség a rendezvény idejére a Népstadion egész területét dohányzásmentes övezetté nyilvánította. Mutassanak példát a sportolók azzal, hogy nem dohányoznak.
Energia és nyersanyag felhasználás Vízfogyasztás Magyarországon a teljes lakosság számára évszázadokon át kellő mennyiségű és megfelelő minőségű víz állt rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben azonban a környezet szennyezése elérte a teljes felszíni vízkészletet és a felszín alatti vízkészlet jelentős részét is, így megfelelő minőségű vizet már csak a vízművek tudnak biztosítani. Fontos feladat a takarékoskodás ezen a területen is. Feladatok: a) Környezettudatos gondolkodásmód terjesztése - a sportolók annyi vizet használjanak el, amennyire szükségük van. Persze ez nem azt jelenti, hogy egy leizzadt sportoló mindössze 1-2 liter vízben fürödjön meg, hanem sokkal inkább arra törekedjen, hogy fölösleges ideig és túlzott mértékben ne folyassa a vizet. b) Víztakarékos berendezések felszerelése, melyeknek alkalmazása eleve megakadályozza a folyamatos vízfogyasztást. Például a Margitszigeti Atlétikai Centrumban, több uszodában alkalmaznak olyan zuhanyzót, melyből egy gomb megnyomása után csupán 30 másodpercig folyik a víz. A további vízhasználathoz újra meg kell nyomni a gombot. Ezzel a megoldással nagymértékben sikerült csökkenteni a vízfogyasztást.
3 c) Az ún. „szürke víz” felhasználásával, mely azt jelenti, hogy az egyszer már használt, de más célra még felhasználható víz, továbbá az esővíz is hasznosításra kerül. Különösen fontos ez a füves sportpályák esetében, ahol a locsolásra nem ivóvizet, hanem „szürke vizet” vagy esővizet szabadna csak használni. Nagyobb szabadtéri sportlétesítményekben „házi” szennyvíztisztító berendezést lenne célszerű alkalmazni, amely biológiailag megtisztítja, és locsolásra alkalmassá teszi a mosó-, mosogatóés fürdővizet.
Meleg víz A fentieken kívül, további fontos szempont még, hogy a meleg víz előállításához a legtöbb szabadtéri sportlétesítményben használt fosszilis energiát minél előbb váltsa föl megújuló (nap, geotermikus, stb.) energia. Fontos! Ne folyassuk a vizet otthon sem feleslegesen: pl. fogmosásnál, amíg sikálod a fogad, zárd el a csapot!
Világítás A szabadtéri sportok űzéséhez elsősorban napfényre van szükség. Az esti edzésekhez, mérkőzésekhez, versenyekhez mesterséges világításra, s ezen belül meghatározott fényerőre van szükség. Mivel a stadionokban a pályák megvilágításához nagyon sok lámpatest kell, lényeges, hogy a fényforrások hosszú élettartamúak és energiatakarékosak legyenek és a legrövidebb ideig legyenek bekapcsolva. A kiszolgáló létesítményekben, helyiségekben az ideális az lenne, ha nappal nem kellene mesterséges világítást használni, mert az ablakokon beáramló fény is elegendő lenne. Sajnos, nagyon sok épületet nem ennek megfelelően építettek, s így mesterséges világítást kell használni nappal is. Meghatározott idő után automatikusan lekapcsolódó lámpák alkalmazásával a világításra használt energia mennyiségét is csökkenteni lehet.
Fűtés A legtöbb energiát a fűtésnél lehet megtakarítani. Mivel a stadionokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket központi fűtéssel fűtik, lényeges, hogy az egyes helyiségekben, termekben a fűtés elzárható legyen, s ily módon úgy a létesítmény személyzete, mint a sportolók csak azt a helyiséget fűtsék, amelyben tartózkodik valaki.
Közlekedés Szabadtéri sportlétesítmények Belső közlekedésnél cél: • gyalogosan vagy kerékpáron. • nagyobb létesítményekben az egyéni közlekedéshez – pl.: sporteseményeken a gyorsabb ügyintézés érdekében elektromos roller, elektromos kerékpár, szállításokhoz elektromos targonca alkalmazása Külső közlekedésnél cél: • megfelelő kapacitású tömegközlekedési kapcsolat megteremtése, • biztonságos kerékpártárolók kialakítása • autós parkolót a lehető legkisebb méretben és magas, nagy lombozatú fákkal „lefedve” és körbevéve létrehozni
Biztonság A megfelelő tűzvédelmi, rendvédelmi és egyéb berendezések létesítésével és hasonló intézkedések meghozatalával a környezet károsodása megelőzhető. 4
Sporteszközök, sportszerek, sportruházat • • •
Az adott sportágban használatos sporteszközök, sportszerek, sportruházat listájának elkészítése, nagy segítség lenne a visszagyűjtéshez. A sportlétesítményekben, vagy a sportági szövetség által kijelölt helyeken lenne érdemes különválogatva gyűjteni ezeket. Elszállításukról és hasznosításukról a sportruházat gyártó és forgalmazó cégek által megbízott cégek gondoskodhatnak.
Az Ember és a Természet kapcsolata magyar hagyományainkban A makro- és a mikrovilág teljessége, egyformasága: ahogyan fönt, úgy lent, ahogyan kint, úgy bent. A Természetben föllelhető őselemek mind megtalálhatóak testünkben; vérünkben, izmainkban, belső szerveinkben, a bőrünkben. Ott van a tűz (emésztés), a víz (nyirokrendszer és vér), a föld (beépítés), stb. Mind összefügg egymással, egyik a másik nélkül nem működhetne. Ahogyan testünkkel bánunk, úgy bánunk a Természettel is: fantasztikus, egyedülálló lehetőséget ad a sport, melyet végzünk, hiszen általa részévé válunk a körforgásnak; testünk reagál a környezet változásaira, s a környezet is leképezi testünk üzeneteit. Reagálunk egymásra, nem létezhetünk egymás nélkül. Mi magyarok szerencsés helyzetben vagyunk, mert hagyományaink minden szinten a világ ( külső, belső környezetünk) egységben látására tanítanak. Nézzük meg milyen kapcsolatban áltak őseink a természettel, és ez milyen világ szemléletet örökít át nekünk magyarokank. Összefoglaló Az Ember és a Természet kapcsolata…. A makro- és a mikrovilág teljessége, egyformasága: ahogyan fönt, úgy lent, ahogyan kint, úgy bent. A Természetben föllelhető őselemek mind megtalálhatóak testünkben; vérünkben, izmainkban, belső szerveinkben, a bőrünkben. Ott van a tűz (emésztés), a víz (nyirokrendszer és vér), a föld (beépítés), stb. Mind összefügg egymással, egyik a másik nélkül nem működhetne. Ahogyan testünkkel bánunk, úgy bánunk az Anya Természettel is: fantasztikus, egyedülálló lehetőséget ad a sport, melyet végzünk, hiszen általa részévé válunk a körforgásnak; testünk reagál a környezet változásaira, s a környezet is leképezi testünk üzeneteit. Reagálunk egymásra, nem létezhetünk egymás nélkül.
