Édenke(rt) Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetem (TISZA) IV. kurzus – 2010. Március 5. Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alap „Környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája”
Természetes és környezetbarát anyagok felhasználása, energiatakarékosság
Építészet: Mit is jelent az, hogy környezetbarát építőanyag?
Ábra 1 : Ökoház
Összességében úgy fogalmazhatnánk meg, hogy azok az anyagok, melyek teljes életciklusuk alatt (bányászat, előállítás, beépítés, használat, bontás) nem bocsátanak ki az emberre és a természetre nézve káros anyagokat, fenntartható módon használják a nyersanyagokat és erőforrásokat, valamint a használat után a természet körfolyamataiba rövid idő alatt visszaforgathatók. Sokszor beszélünk természetes anyagokról. Ezen anyagok a környezetbarát anyagok részhalmazának tekinthetők, hiszen a természetben előforduló, évezredek által használt hagyományos építőanyagok mindegyike kielégíti a környezetbarát anyag kritériumait.
Az egészséges építészeti terek kialakításához épületek létesítésekor és üzemeltetéséhez olyan környezetbarát építőanyagokat és berendezési tárgyakat kell használni, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról és berendezésről kiderítették, hogy toxikus, mérgező kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhető, de tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli.Az egészséges építészeti terek kialakításához épületek létesítésekor és üzemeltetéséhez olyan környezet barát építőanyagokat és berendezési tárgyakat kell használni, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk, (emissziójuk) kipárolgásuk, vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról és berendezésről kiderítették, hogy toxikus, mérgező kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhető, de tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli. Példa környezetbarát építőanyagra: Parafa
Hazája a mediterrán vidéken van, a legterjedelmesebb ültetvények Portugáliá ban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Algériában, Tunéziában, Marokkóban, és ábra 2: Kínában a Jangce partvidékén találhatók. A paratölgy 1520 méter magas, küllemében a kontinentális éghajlat kocsányos tölgyéhez hasonló, akár Parafa 200 évet is megélő fafajta. A paratölgy törzsét egy megvastagodott kéreg borítja, ez a parafa. A parafatölgyet nem vágják ki, csak a kérgét hántják le! Az első hántás a fa 25 éves korában történik. Újabb és újabb hántás történik 9 éves időszakonként, hiszen a fa kérge újranő! Ez a parafadugók és a burkolatok nyersanyaga. Ezért a környezettudatos vásárlók kedvelt választása a parafa. A parafa, ez a kiváló adottságokkal megáldott anyag, igen sokrétűen használható az építészet legkülönbözőbb területein. A parafa már rég nemcsak palackok lezárásra és edényalátétként szolgál, hanem padlóként, falburkolatként, külső és belső szigetelőként egyaránt megállja a helyét!
1
Egészségügy: A gyógynövények használatával a világ minden országában találkozhatunk, de lényeges különbséget tapasztalhatunk, ha iparilag fejlett vagy kevésbé fejlett, harmadik világhoz tartozó ország gyógynövényhasználatát vizsgáljuk. Az iparilag fejlett országokban a gyógynövények jelentős részéből egy vagy több ábra 3: Kamilla hatóanyag kinyerése után korszerű gyógyszereket állítanak elő. Az iparilag kevésbé fejlett, fejlődő országokban a gyógynövényeket többnyire ipari feldolgozás nélkül, házilag készített gyógyszerformában (gyógytea, szeszesvizes kivonat, tapasz, kenőcs stb.) a „hagyományos orvoslás” gyakorlatának megfelelően hasznosítják.A korszerű fitoterápia, mint alternatív terápiás lehetőség, Európa több országában jelentős szerepet tölt be a gyógykezelésekben, ennek ellenére a klasszikus orvostudomány képviselői között igen sok ellenzője akad. A fitoterápia legerőteljesebb ellenzői a fitoterápiás készítmények hatásait egyszerűen placébó hatásnak minősítik. A természettel szoros összhangban élő népek kipusztulásával pedig olyan tudásanyag vész sírba, mely részben az ökológiai egyensúly fenntartására, részben pedig a gyógynövények használatára vonatkozik.
Mezőgazdaság /Növénytermesztésállattartás/: A XX. században a gyorsan fejlődő vegyipar rengeteg olyan anyagot hozott létre, amelyet a növényvédelemben
használnak. A mezőgazdaság iparosítása miatt egyre nagyobb mennyiségben alkalmazták a veszélytelennek hitt növényvédőszereket. Félrevezetőnek tekinthető a növényvédőszer elnevezés, hiszen ezek az anyagok funkciójuknál fogva mérgek, elvárt hatásuk a gyomok, a rovarok és a gombák irtása. Nemrég derült ki, hogy a növényvédőszerek megzavarhatják az immunrendszert és a hormonháztartást. A környezeti hatás szempontjából különösen kockázatosak a nehezen lebomló (perzisztens), az élőlények szervezetében felhalmozódó (bioakkumulatív) anyagok, ilyen volt többek között a hazánkban már több mint 35 éve betiltott DDT, melynek bomlástermékei a mai napig kimutathatóak mindannyiunk véréből. NÖVÉNYVÉDELEM VEGYSZEREK NÉLKÜL!! Így egészséges állattenyésztés is!!
A növényvédelem sokkal többet kell, hogy jelentsen a termesztett növények károsítóinak vegyi anyagokkal történő irtásánál. Sokkal célravezetőbb a kártétel megelőzése a kisebb egészségügyi és természeti kockázatot jelentő módszerek alkalmazásával. Így a kérdés nem az kell hogy legyen: „Mivel irthatom ki a növényeimet károsító élőlényeket?”, hanem sokkal inkább az hogy „Hogyan védhetem meg a növényeimet a károsítók jelentette veszteségtől oly módon, hogy közben ne okozzunk károsodást a környezetben, a fogyasztókban és a növényvédelmet végzőkben?” Pl. A magyar nemesítésű fajták hazánk agroökológiai adottságaihoz jobban alkalmazkodtak. Igyekezzünk a kapás növényeket a kalászosokkal felváltva vetni, ezzel jelentősen gátolhatjuk a gyomok felszaporodását. A megfelelő tápanyagutánpótlásnak nem csak a termés mennyi sége és minősége szempontjából van jelentősége, hanem növényvédelmi szempontból előnyös. A talaj szerves alkotói fontos szerepet játszanak annak életében, szerepük meghatározó a megfelelő szerkezet kialakításában, ezek (és a mikroelemek) pótlása legegyszerűbben szerves trágyák (pl. istállótrágya, komposzt, zöldtrágyázás) alkalmazásával lehetséges. De fontos, hogy az istálló trágyák egészséges, megfelelően táplált /bionövények és nem mesterséges tápok/ állatok által keletkezzen.
2
Környezetbarát és természetes anyagok a mindennapokban Háztartásban használt vegyszerek / pl. mosó és mosogatószerek stb./ kiváltására nagyanyáink által használt természetes anyagok: 1. Mosószóda (Na2CO3). Vízlágyításra, zsíroldásra alkalmas. 10 liter forró vízbe egy evőkanál mosószódát teszünk, meglágyíthatjuk vele a vizet, fele annyi mosószerre lesz szükség. 2. Nagyon beválik kannamosó fű, a zsurló, és az üvegporcelán ragyogó lesz akkor is, ha egy marék csalánnal átdörzsöljük, természetesen úgy, hogy nylonzacskóval fogjuk meg a csalánt. 3. Univerzális ősrégi mosogatószer, a fahamu. 4. Sokrétűen felhasználható fertőtlenítőszer a borax. 5. Az ecet alaptisztítószer, amelyet számos szennyeződés eltávolítására felhasználhatunk. 6. A tapéta nem vicc kenyérgalacsinnal tisztára radírozható.
ábra 4:
Kész ökotisztítószerek is kaphatók már számos helyen.Esztelen pazarlás folyik aÖkotisztitószer vízzel, pedig sok helyen már nagyon drága, itt csak a vízóra segít, ha megmutatja, mit fizetünk. Ma már tudjuk, az a legnagyobb baj, hogy a fekália fölhígítva belekerül a szennyvízbe, és méregdrága eljárásokkal kell (kellene) tisztítani. Az igazi környezetkímélő eljárás a komposzttoalett vagy az ún. „alomszék” lenne.
A textilipar volt az egyik legnagyobb környezetszennyező az ipari forradalom hajnalán, aminek a következményeit ma is nyögjük. Ám az utóbbi két évtizedben a zöld lett a divat, és ennek a változásnak a ruhagyártás jár az élvonalában. De mit is jelent a környezetbarát öltözködés? A világ összes kémiai növényvédőszerének több mint húsz százalékát csak a gyapottermesztés során, vagyis a pamut előállításához használják. Emellett egyetlen pólóhoz elegendő gyapot termesztése majdnem ezer liter vizet igényel, ráadásul az anyag fehérítése és színezése is mérgeket bocsát ki. ábra 5: Környezetkárosító módon állítják elő a műszálas termékeket is de minderre már vannak Organatikus alternatívák. Több olyan alapanyag is létezik, amit környezetbarátként jellemezhetünk apamut hagyományos pamuttal és műszállal szemben. A megítélés elsődleges szempontja, hogy a termékhez használt alapanyag milyen gyorsan termelődik újra. A második szempont, hogy a termék előállítása során mekkora "ökológiai lábnyom" marad a Földön, vagyis hogy mekkora földterületre és egyéb természeti erőforrásokra van szüksége az adott növénynek (esetleg állatnak), amíg teljesen kifejlődik. A harmadik szempont az, hogy mennyi vegyszert kell felhasználni az alapanyag növekedése, illetve feldolgozása közben.
1. Műszál és gyapot helyett kender. A kenderpalánták rendkívül gyorsan és sűrűn nőnek, ami olyannyira megnehezíti a gyomnövények dolgát, hogy nincs is szükség kémiai növényvédőszerek használatára, sőt még öntözésre sem, hiszen az esőzések vize általában elegendő a kender növekedéséhez.
2. A hagyományos pamut másik lehetséges helyettesítője az organikus pamut, amelynek termesztéséhez egyáltalán nem használnak növényvédőszereket, és az anyag fehérítését is természetes anyagokkal oldják meg.
3. Színes pamut :A gyapot eleve, természetes módon zöld vagy barna színben nő, az ebből készített ruhák nem fakulnak ki, sőt, színük állítólag egyre élénkebbé válik az első néhány mosás hatására.
4. Szójaselyem: Ezt az anyagot a tofugyártás melléktermékeiből állítják elő.
3
5. Népszerű környezetbarát alapanyag a bambusz is, mivel gyorsan újranő, és ha már nincs rá szükség, teljesen lebomlik. Természetes antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően a bambuszból készült szövet "lélegzik".
6. A multinacionális Dow Chemicals vegyipari vállalat újabban a kukoricában lévő keményítő és cukor kivonásával állít elő szövetszálakat, melyet Ingeónak nevezett el. Az új szövetfajtából sportruházatot készítenek.
7. A szintén amerikai központú Wellman Inc. fejlesztése az EcoSpun nevű poliészter műszál, mely használt műanyag palackokból készül. A végtermék könnyű, meleg, puha, vízálló és igen tartós, ráadásul a világszerte hatalmas mennyiségekben felgyülemlett műanyag palackok egy egészen új felhasználási területe született. A 90es évek óta sorra alakulnak az ökodivatcégek, és egyre több nemzetközi márka kezd el forgalmazni környezetbarát termékeket (Magyarországon például a H&M). Általánosságban véve a divatipar példásan sokat törődik a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel.
Energiatakarékosság Modern világunkban több energiát használunk mindennapi életvitelünk biztosítására mint eddig bármikor. De alapvető célkitűzéseink lehetnek 1. az energiahatékonyság és az energia racionális felhasználása, különösen az épületekben 2. 3.
ábra 6: Napenergia és az iparban "begyűjtése" az új és a megújuló energiaforrások alkalmazása a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállításában, valamint ezek integrálása a helyi környezetbe és az energiarendszerekbe a közlekedési ágazat energiaspecifikus szempontjai, a tüzelőanyagok diverzifikációja, pl. új, fejlesztés alatt álló és megújuló energiaforrásokon keresztül, valamint a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság alkalmazása a közlekedésben.
4
FOGALOMSZÓTÁR aktív napenergia hasznosítás: a Nap energiájának felfogása, tárolása gépészeti és egyéb eszközökkel alacsony energia fogyasztás: az épület energia szükségletének fedezésére a szokványos berendezések energia fogyasztásánál alacsonyabb energia igényű berendezések használata, illetve egységnyi területre, térfogatra vetített éves energia szükséglet nem haladja meg a nemzetközi gyakorlatban ismert, meghatározott energia mennyiséget. alternatív energia: a fosszilis energiát helyettesítő egyéb energia, mely a környezetben megtalálható, és felfogható bioépítészet : az érzékszerveinkkel nem észlelhető, minden biológiailag, pszichológiailag ártalmas belső térben keletkező hatás elhárítása építészeti eszközökkel. biomassza: a napfény hatására fotószintézissel a levegőből lekötött növényi sejtekben megszilárdult széndioxid, a növényi rostok összessége bioszolár építészet: a napfény fotóbiológiai hatásának érvényesítése építészeti eszközökkel életminőség: élettartam megnövekedésével járó egészséges élet energiatakarékos építészet: részben olyan építőanyagok használata, amelyeknek alacsony az energia tartalma, továbbá az épület energia vesztességének nagymértékű csökkentése, a megújuló energiaforrások intenzív használata, a fosszilis energia források kiváltása, illetve alacsony energia fogyasztású berendezések használata energia tudatos építészet: tervezési eljárás amelynek célkitűzése az energia takarékosság épületbiológia: az épület olyan biológiai hatásaival foglalkozó tudomány, amely az érzékszerveinkkel nem észlelhető, de tudat alatt mégis reakciót ébresztő hatásokat vizsgálja építészeti biológia: építésztervezési eljárás, amely a káros biológiai hatásokat kiküszöböli és a pozitívakat érvényesíti frisslevegő ellátás: építészeti megoldás az ember óránként igényelt oxigénszükségletének megteremtésére fosszilis energia: földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagokból, mint szén, olaj és gáz elégetéséből nyert energia fosszilis energia fogyasztás: szén, olaj és gáz felhasználásából nyert energia fogyasztása gravitációs légfűtés: a meleg levegőt nem gépi berendezés szállítja a fűtendő helyiségekbe, hanem a könnyebb felmelegített levegő felhajtó ereje környezetbarát anyagok: amelyeknek nincsen káros, mérgező kipárolgása, kisugárzása és felhasználásuk után nem szennyezi a környezetet, esetleg újrahasznosíthatóak lágy energia: a környezetet nem terhelő, megújuló energiaforrásokból előállítható energia légfűtés: a fűtőenergiát a levegő szállítja a fűtendő helyiségekbe megújuló energia: olyan energia, amelynek használata nem növeli a levegő széndioxid tartalmát, mint a napenergia, a szélenergia, a vízi energia, a geotermikus energia és a biomasszából nyert energia napenergia: a Nap sugárzása által a Földre érkező energia napenergia hasznosítás: a napsugárzás energia tartalmának felhasználása épületek fűtésére, melegvíz elõállítására, szárításra, aszalásra, desztillált víz elõállítására, sólepárlásra oxigéndús légellátás: olyan friss levegő bevezetése az épületek zárt tereibe, amelynek az oxigéntartalma megfelel a levegő eredeti összetételének, amelyben az oxigén tartalom a térfogat 21 %a oxigén ellátás: frisslevegő bevezetése az épületek zárt tereibe oxigénhiányos levegő: a frisslevegõ 21 %os oxigéntartalmánál kevesebb oxigént tartalmazó, elhasznált levegő oxigénszegény levegő: amelynek térfogatában az oxigén 21%nál kevesebb oxigéntartalom: a levegőben lévő oxigén mennyisége ökologikus építészet: a belső és külső környezetet az épületek káros hatásaitól megvédő építészeti tevékenység passzív fűtés: a Nap melegítő hatását érvényesítő építészeti tervezési eljárás passzív hűtés: az éjjeli hűvös levegő alacsony energia tartalmának konzerválása az épületben passzív napenergia hasznosítás: a napsugárzás energiájának felfogása az épülettel gépészeti berendezések nélkül radon gáz: az anyagok természetes bomlásából keletkező színtelen, szagtalan, mindenen áthatoló erősen radioaktív, nemesgázok csoportjába tartozó gáz, mely belégzése káros az egészségre szolár építészet: a napsugárzás energetikai, biológiai hatását érvényesítő építészeti tervezés
365 környezettudatos ötlet: http://www.origo.hu/365/index.html
5
