Kodolányi Szabadegyetem 5. Székesfehérvár Tokodi Gábor FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettes, Markó Attila FHB Bank Zrt. fiókvezetı, székesfehérvári fiók: Mindennapi pénzügyeink; Sipıcz Gergı László FHB Bank Zrt. informatikai fımunkatárs: Master Card Mobile Bevezetés A 2008. évben kezdıdött pénzügyi válság társadalmi hatásaiból legmarkánsabban az egyének pénzügyi kiszolgáltatottsága volt érezhetı. Ezt a jelenséget objektív és szubjektív tényezık egybeesései váltották ki. A meggyengült magyar pénzügyi és gazdasági rendszert a válság mélyen érintette, és hatásai mikro gazdasági szinten felerısödtek. A forint gyengülni kezdett, ami a devizában eladósodott lakosság hitelterheit 50-70%-al megemelte. A banki portfoliók rohamosan romlani kezdtek, ami belsı bizalmi válságot generált a bankszektorban. Miközben ez a hatás erısödött, a válság nyomán megnıtt munkanélküliség tovább fokozta a lakosság fizetési képességének romlását a pénzintézetek felé. A kialakult helyzet bank ellenes közhangulatot szült, miközben a valóságban mind a két oldal nehéz helyzetbe került, tehát a jövıben közös érdek, hogy ezt a felek elkerüljék. De milyen eszközökkel? A kormányzati intézkedések által született szabályzati szigorításokon túlmenıen társadalmi válasz is kell. A lakosság szempontjából fent felsorolt objektív gazdasági tényezıket sajnos szubjektív elemek erısítették. A válság elıtti gyenge állami szabályozás hatására kialakult irracionális pénzintézeti termékszerkezet olyan fogyasztókra lett felépítve, akik közül nagyon magas azoknak a száma Magyarországon, akik a pénzintézeti alapismereteket sem birtokolják, így az egyes pénzügyi tranzakciók során nem azt választják ki, ami számukra a megfelelı, hanem azt, amit eladnak nekik. I. Cél Jelen tematika célja a egy olyan rövid áttekintés megadása a pénzintézeti rendszer mőködésérıl, ami alapján a jövı társadalmában enyhíteni lehetne a bevezetésben bemutatott szubjektív társadalmi hatásokat. II. Oktatási tematika Az oktatáson nem feltétlenül konkrét tudásanyag megszerzése a cél, mint inkább figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a téma iránti érdeklıdés és nyitottság megalapozódjon. Biztonságérzetet kell kialakítani. Az oktatás felépítése és módja a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével történik meg. Ennek megfelelıen a légköre nyitott, vidám és a lehetı legegyszerőbben kerül megfogalmazásra, csak a legszükségesebb szakmai nyelv felhasználásával. A tanmenet törekszik a lehetı legnagyobb interaktivitásra, valamint arra, hogy az egyes témákban a hallgatók önállóan találják meg a válaszokat, ezzel növelve saját pénzügyi tudatosságukat. Az alábbi kérdések feltevésével történik meg a vázolt folyamat:
Miért fontos a pénz a mindennapokban? Mi a készpénz? Mi a számlapénz? A pénz hogyan teremthet pénzt? Mi tudunk a bankokról? Mi a kereskedelmi bank? Mi a bankszámla? Mi a bankkártya? Mi az internet és a bankok kapcsolata? Mi az hogy, megtakarítás? Milyen hitelek vannak? Mik az egyes hitelfélék buktatói? Mik a devizahitelek buktatói? Melyik bankot érdemes választani és milyen kortól? Hol kapok további információt minderrıl?
III.
Összefoglaló
1
Az oktatási anyag megalapozhat egy olyan gondolkodásmódot, ami után a hallgató képes alapszinten a felé érkezı pénzügyi információk szőrésére, valamint önállóan el tud indulni a rendelkezésére álló csatornákon keresztül további információk megszerzésére. Mi történik tulajdonképpen? Normál bankkártyás fizetés az interneten: 1. 2. 3. 4. 5.
Kiválasztom az árut Átirányítanak a Bank weboldalára Megadom a bankkártya számomat Nem hagyok jóvá semmit… A bankkártya számot a webodal elküldi a banki rendszernek 6. Megtörténik a tranzakció
Ha van esetleg SMS szolgáltatásom, kapok egy üzenetet a sikeres tranzakcióról MCM fizetés az interneten: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Kiválasztom az árut Átirányítanak a Bank weboldalára (nem kötelezıen) Megadom a telefonszámomat vagy nAzonosítómat Kapok egy üzenetet a telefonomra. Kiválasztom a regisztált mKártyámat, megadom mPIN-t A bankkártya számot az MCM rendszer elküldi a banki rendszernek Megtörténik a tranzakció Mindenképp kapok egy üzenetet a sikeres tranzakcióról
Dolgozati téma hallgatóknak: 1. Mi jut eszünkbe az elektronikus pénzrıl és milyen fizetési módokat ismerünk? 2. Mire jó a Mastercard Mobile alkalmazás?
Glavanovics Andrea: Brit diplomáciai jelentések és a brit sajtó tudósításai Magyarországról 1945ben Közép-és-Kelet-Európa sem az Egyesült Államoknak, sem pedig Nagy-Britanniának nem volt nélkülözhetetlen régió. Bizonyos nyugati gazdasági érdekek főzıdtek a térséghez, de úgy ítélték meg, hogy ezek elvesztése nem hagy mély nyomot érdekeik szempontjából. A britek súlyos gazdasági nehézségeik közepette, a birodalom problémáival a hátuk mögött, úgy tőnt beletörıdtek a kialakult helyzetbe. Churchill „három körében” („three interlocking circles”) Közép-és Kelet-Európa nem szerepelt. (A Nemzetközösség, az amerikai-brit különleges kapcsolat és Nyugat-Európa). A gyıztes szövetségesek és a Szövetséges Ellenırzı Bizottság (SZEB) háborút követı magyarországi tevékenysége és az azon belüli nagyhatalmi hatalomgyakorlás azonban nagy hatással volt a magyar belpolitikára. A témával foglakozó történészek egy jórészének ma már az a véleménye, hogy az angolszász nagyhatalmak közömbösek voltak a régió problémái iránt, és ennek következtében nem akadályozták meg, hogy a térség szovjet érdekszférává váljon. Valójában magukra hagyták azok nemzeteit annak reményében, hogy a háború végére fölerısödött szovjet expanzió megáll a nyugati érdekek szempontjából kevéssé fontos területeken, anélkül, hogy komolyabb konfrontációt kellene vállalniuk vele. Az attól való félelem, hogy a Szovjetunió az egész nyugati civilizációt fenyegeti, ahhoz vezetett, hogy Európa keleti felét a brit külpolitika szó szerint leírta, és a valójában a kifejezetten passzív magatartásával Nagy-Britannia maga is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben a szovjet külpolitika következmények nélkül válhatott agresszívabbá. Dolgozati téma hallgatóknak: A nagyhatalmak Közép-Európa politikája 1918 után Szakirodalom: • Borhi László: A nagyhatalmak kelet-közép-európai politikája 1918 után Grotius on-line folyóirat www. grotius.hu; 2
• • • • •
Magyarics Tamás: Nagy-Britannia Közép-Európa politikája 1918-tól napjainkig. Grotius online folyóirat 2007. www.grotius.hu Egedy Gergely: Britannia és Magyarország, 1945-1948. Grotius on-line folyóirat Corvinus Egyetem. www.grotius.hu 2009. Fülöp Mihály: A befejezetlen béke: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerzıdés, 1947. Budapest, é.n. Héttorony Kiadó. Romsics Ignác: A brit külpolitika és a „magyar kérdés”, 1914-1946. In: Századok, 130. évf. 2. szám.
Albert András: Területi és egyházi autonómiák a magyar történelemben. Az elıadás rövid ismertetése A magyar történelemben I. (Szent ) István magyar király megkoronázása óta a Magyar Királyságban az autonómiának két típusa alakult ki: a. Területi és b. Egyházi autonómia. A „nemzeti” és „vallási” kisebbségek anyanyelvhasználatának, identitásának megırzésének különbözı módjai alakultak ki. A Svájci államot kivéve, Európában egyedülálló módon jöttek létre ezek az autonómiák. Elıadásomban ezt az Európában és a világon szinte egyedülálló, magyar kollektív jogérvényesítési módot mutatom be részletesen a területi és egyházi autonómiák kialakulásában és mőködésében. Területi (Etnikai) és vallási (egyházi) alapú kollektív joggyakorlás: -A kollektív jogok gyakorlásának lehetısége az egyházi és a területi autonómiákban - A területi autonómia különféle változatainak megvalósulása Magyarországon (székely székek, csángó-magyarok, besenyık, jász-kun kerületek, szász föld, felvidéki bányavárosok szövetsége, horvát bánság, szlavón bánság stb.) Pozitívum: 1. Különbözı jogállású társadalmi csoportoknak saját önigazgatásuk megszervezésének lehetısége. 2. Különbözı kisebbségek (etnikai csoportok) regionális szintő szervezıdésének, érdekeik érvényesítésének, identitás megtartásának biztosítása. 3. Anyanyelvő irodalom, kultúra kifejlesztésének támogatása I. Istvántól a 20. század elejéig. 4. A Magyar Királyság „európaiságának” kibontakozása a területi és egyházi autonómiák tükrében. A nemzeti és vallási kisebbségek fenntartásának politikai és gazdasági szükségessége. II. Egyházi autonómia Az I. István király uralkodásától kezdve éltek vallási kisebbségek, amelyek száma a századokon át gyarapodott és életképessé vált a meglévı, biztonságos életet biztosító jogrendszerben. A századokon át történı, folyamatos beszivárgása a vallási közösségeknek az önálló erdélyi fejedelemség létrejöttétıl megszőnéséig menedéket és életteret biztosított. A többnyire protestáns erdélyi fejedelmek a beköltözött illetve betelepített „idegen etnikumú és vallási közösségeknek” biztosították az anyanyelvő oktatást és egyházi mőködést. (anyanyelvő irodalom, Biblia, Káté, Imádságoskönyv, iskola, liturgia stb.) Pozitívumok: Az 1568-as Torda országgyőlés kihirdette a vallás- és lelkiismereti szabadságot elıször a világon. (recepta religio) Külföldi vallási menekült áradat Erdélyben (unitáriusok, anabaptisták, örmények stb.). 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem létrehozta az elsı román iskolát Fogarason. A Buda visszafoglalása utáni idıszakban I. Lipót magyar király 1690. és 1691. évi diplomái a betelepülı görögkeleti szerbek részére a hajdúkéhoz hasonló katonai státust és egyházi autonómiát (anyanyelvő iskolák, gimnáziumok felállításával) biztosított. I. Lipót magyar király a rutének (1692) és románok vallási uniója (1701) II. Lipót ezt az 1791. évi XXVII. törvénycikkel megerısítette. Dolgozati téma hallgatóknak: a. Az erdélyi vallásszabadság kérdése a Diploma Leopoldinum tükrében (1691) b. Az erdélyi románok egyházi autonómia törekvései a 17-18. században: 3
Szakirodalom az ’a’ témához: • Erdély története. Köpeczi Béla szerk. 2. köt. (1606-1830) Budapest, 1986. 871. • Benda Kálmán: Bethlen Miklós kancellár In: Hitel, VII. évf. 7. sz. 1942. 389-403. o. • Erdélyi Országgyőlési Emlékek, Szerk. Szilágyi Sándor, 20. köt. (1688-1691) Bp. 1897. • Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata. 1540-1690. Bp. 1980. • Gyárfás Elemér: Bethlen Miklós kancellár 1642-1716, Dicsıszentmárton, 1924. • Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály (Erdély és a kuruc mozgalom 1690-ig). Budapest, 1972. • Nagy Géza: A református egyház története 1608-1715, I-II. Köt. Máriabesnyı-Gödöllı, 2008. • Kıvári László: Erdély történelme. Bp. 1859. V. kötet. • Zsilinszky Mihály: A Magyar országgyőlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. IV. (1687-1712) Budapest, 1897. Szakirodalom a ’b’ témához: • Marton József: Katolikus egyháztörténet. Vol. II. Ed. Stúdium, Kolozsvár-Cluj, 2001, 176177. o. • Marton József: A Gyulafehérvári Unió (1697-1701). In: Studia Universitatis Babes-Bolyai, Theologia Catholica Latina, XLVIII, 1/2003. 112. o. –Bitay Árpád, Recenzió Bíró Vencel:Altorjai Gróf Apor István és kora címő könyvhöz , In: Erdélyi Tudósító, Cluj, 1935. • Pirigyi István: Uniós törekvések az újkori Magyarországon. In: Katholikus egyháztörténeti konferencia, Keszthely, 1987. 68. • Trócsányi Zsolt-Miskolczy Ambrus: A fanariótáktól a Hohenzollernekig. In: Encyclopadia Transylvaniae, Izvoare si studii-Források és tanulmányok, Budapest, 1992, 33. • Gyárfás Elemér:Az erdélyi románok uniója s a román görög katholikus egyházi szervezet kifejlıdése. In: Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene. (Szerk. Gyárfás Elemér) Dicsıszentmárton, 1925. • Ana Dumitran-Gudor Botond-Pr. Nicolae Danila: Román-magyar felekezetközi kapcsolatok Erdélyben (A XVI. Század közepe- a XVIII. Század elsı évtizedei között). Gyulafehérvár, 2000. 279-281. • Sipos Gábor: Az Erdélyi Református Fıkonzisztórium kialakulása. 1668-1713-(1736). (Erdélyi Tudományos Füzetek 230. ) Kolozsvár, 2000. • Moldován Gergely: Az erdélyi román vallási uniója Rómával, Ebm. 1889/2.
Lırinczné dr. Bencze Edit: Fókuszban a horvát csatlakozás Elıadás rövid ismertetése: Az ország európai uniós csatlakozásának problematikája végigkíséri önállóvá válásának történetét 1991-tıl napjainkig, s bár a folyamat még mindig nem fejezıdött be, ennek ellenére mérföldkınek számít, hogy 2011. június 30-án, a magyar elnökség utolsó napján ideiglenesen lezárásra kerültek az utolsó csatlakozási fejezetek is. A témakörök lezárása után Horvátország uniós csatlakozási szerzıdése az Európai Tanács elıírásának megfelelıen az év végéig aláírásra került, majd pedig 2012 januárjában a horvát állampolgárok népszavazáson erısítették meg, hogy az Európai Unió tagjává szeretnének válni. A csatlakozáshoz valamennyi uniós tagállam nemzeti parlamentjének is ratifikálnia kell a csatlakozási szerzıdést, melyre a Bizottság derőlátó számításai szerint másfél évre van szükség. Ha minden a megfelelı ütemterv szerint alakul, akkor Horvátország 2013. július 1-tıl a Közösség 28. tagjává válhat. Kérdések: • Összehasonlító elemzés: Mutassa be a hasonlóságokat és különbségeket a keleti bıvítés és a horvát csatlakozás között? 4
• •
Mutassa be a horvát piacgazdaság kialakulásának folyamatát és beilleszkedésének lehetıségeit az Európai Unió egységes piacába! Mutassa be Horvátország regionális tagozódását, különös tekintettel a NUTS rendszerre, valamint a horvát interregionális és intraregionális kapcsolatokra és a horvát részvételre az EU makroregionális együttmőködéseiben!
Irodalom: • European Commission: Comprehensive Monitoring Report on Croatia’s state of preparedness for EU membership http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2012/package/hr_rapport_2012_en.pdf • Overview of EU Croatia Relations http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=62 • Croatia Progress Reports 2005-2011 http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=65 • Enlargement Strategy papers 2005-2012 http://www.delhrv.ec.europa.eu/?lang=en&content=65 • Country Commercial Guide 2012 http://www.buyusainfo.net/docs/x_7118477.pdf • Economy Profile Croatia http://www.doingbusiness.org/~/media/giawb/doing%20business/documents/profiles/country/ HRV.pdf • Economic profile 2011 http://www2.hgk.hr/en/pdf/Cro-partner-2011-en.pdf • Decentralization and Regional Policy in Croatia http://www.imo.hr/files/Research_Paper_5.pdf • Lırinczné Bencze Edit: Az európai uniós bıvítések elmélete és gyakorlata a horvát csatlakozás tükrében (várható megjelenése 2013 február)
Dr. Bakonyi Kovács István KJF, fıiskolai tanár: Serfızı Simon költıi pályája Az elıadás rövid ismertetése: Elıadásomban nyomon követem az 1942-ben született költı és író, a József Attila-díjas Serfızı Simon lírai pályáját. A szerzı a Hetek elnevezéső csoporthoz tartozik Ágh Istvánnal, Bella Istvánnal, Buda Ferenccel, Kalász Lászlóval, Ratkó Józseffel, Raffai Saroltával közösen. Valamennyien - bár esztétikailag különbözı módokon - azon az úton járnak, amelynek legnagyobb "útjelzıi" Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc vagy Csoóri Sándor. Serfızı pályája a hatvanas évek elején indult, és mindmáig tart. Alapélménye a tanyavilág pusztulása, a második világháború és azt követı korszak lélek- és emberpusztítása, valamint természetesen a hagyományos költıi témák, mint a szerelem, a természetközpontúság vagy a hazaszeretet. Sokmőfajú alkotó, aki egyben vezetıje Miskolcon a Felsımagyarország Kiadónak. Kérdések: • Melyek Serfızı Simon lírájának fı témái? • Kik azok a szerzık, akik hatottak gondolkodására? • Egy versének tömör elemzése. Szakirodalom: • Bakonyi István: Serfızı Simon (kismonográfia), Antológia Kiadó, 2012. • Kabdebó Lóránt: Fiatal költık. Új Írás, 1967/4. • Farkas László: Ma és minden nap. Magyar Nemzet, 1976/51. • Vasy Géza: Gonddal teli szép versek. Napjaink, 1976/5.
5
