E L Ő T E R J E S Z T É S

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.

Készítette: Fodorné Szabó Mária Szabó-Nagy Andrea

ELŐTERJESZTÉS Püspökladány Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2015. évi felülvizsgálatának elfogadására

Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A szolgáltatástervezési koncepciót (alapkoncepció) Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 110/2004. (IX. 30.) önkormányzati testületi határozatával fogadta el. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. Az alapkoncepció első felülvizsgálatára 2006-ban került sor, melyet a képviselőtestület a decemberi ülésén tárgyalt és a 154/2006. (XII. 21.) önkormányzati testületi határozatával hagyta jóvá. Ezt követően 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben került sor újabb felülvizsgálatra. (167/2008. (XII. 18.), 116/2010. (XII. 16.) és 180/2012. (XII. 20.) testületi döntések). Valamennyi esetben, beleértve a jelenlegi felülvizsgálatot is, a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata és aktualizálása az Szt. által meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően került elvégzésre. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni a szociális szolgáltatások terén az elmúlt két évben bekövetkezett változásokat (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakítása, stb.), valamint meg kell határozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Jelen koncepció felülvizsgálata az Szt. 92. § (4) bekezdése alapján tartalmazza a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Az előterjesztés mellékletét képező felülvizsgálati anyag az alapkoncepcióval és a kétévenként elvégzett felülvizsgálatokkal együtt értelmezhető.

2 A szolgáltatástervezési koncepciót az Szt. 92. § (7) bekezdése értelmében az intézményvezetőnek és a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezésre megküldtük. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a szolgáltatástervezési koncepció 2015. évi felülvizsgálatának elfogadására. Határozati javaslat Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Püspökladány Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának 2015. évi felülvizsgálatát elvégezet, és azt a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

Határidő:

azonnal

Felelős:

Dombi Imréné polgármester

Püspökladány, 2015. augusztus 17.

D o m b i Imréné polgármester

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015.

Püspökladány Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata – 2015

TARTALOM BEVEZETÉS.................................................................................................................................3 I.

A KONCEPCIÓ ELVI ALAPJAI .......................................................................................5 1.

Az alapelvek: ...............................................................................................................5

2.

Értékek ..........................................................................................................................5

3.

A szolgáltatástervezési koncepció célja és feladata:..................................5

4.

Célterületek .................................................................................................................6

5.

Célcsoportok ...............................................................................................................6

II. HELYZETKÉP ........................................................................................................................8 1.

A település helyzetét bemutató általános adatok .......................................8

2.

Demográfiai adatok............................................................................................... 11

3.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete ...................................... 14

4.

Nyilvántartott álláskeresők ............................................................................... 16

5.

Közfoglalkoztatás................................................................................................... 18

6.

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások ........................................... 22

7.

A roma nemzetiségi önkormányzat partnersége a települési

önkormányzattal ............................................................................................................... 29 8.

Szociális szolgáltatások ....................................................................................... 30

9.

Szociálpolitikai Kerekasztal............................................................................... 51

III. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK.................................................................... 52

2

Püspökladány Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata 2015

BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Továbbiakban: Szociális törvény) meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére

köteles

szervek

feladatait,

köztük

a

szociális

szolgáltatásszervezési koncepciót is. A Szociális törvény 92. § (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult

személyek

részére

biztosítandó

szolgáltatási

feladatok

meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A

települési

önkormányzat

2004

decemberében

fogadta

el

az

alapkoncepciót. A koncepció „határozatlan” időtartamú, de a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia és aktualizálni szükséges annak tartalmát. A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

3


A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel és a nemzetiségi önkormányzattal. A koncepció felülvizsgálata az önkormányzati intézmények, a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Jogi és Közigazgatási Iroda Szociális Igazgatás ügyintézői és a Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai által nyújtott információk alapján történt meg. A felülvizsgálat a 2012. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

óta

eltelt

időszak

változásait

tartalmazza

és

az

alapkoncepcióval, illetve a 2006., 2008., 2010. valamint a 2012. évi felülvizsgálatával együtt értelmezhető.

4


I. A KONCEPCIÓ ELVI ALAPJAI A

szociális

szolgáltatások

működtetésével

és

azok

fejlesztésével

kapcsolatosan a koncepció alapelvei nem változtak. 1. Az alapelvek: mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez és a szociális biztonsághoz, biztosítani kell a szociális jogok érvényesítésének lehetőségét, biztosítani kell az esélyegyenlőséget, biztosítani kell a szociális intézmények támogató szerepét védelmet biztosítani a családok, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők számára.

2. Értékek A koncepció az alábbi értékek kötelező érvényesülését határozza meg: szociális biztonság egyénre szóló ellátások, szolgáltatások minőség a szolgáltatásokban hatékonyság, hatásosság

társadalmi integráció

3. A szolgáltatástervezési koncepció célja és feladata: A koncepció célja, hogy bemutassa a település szociális ellátásainak rendszerét. Átfogó képet nyújtson a település ellátási kötelezettségének

5


helyzetéről. Rámutasson a szociális szükségletekre és a szolgáltatások fejlesztésének irányára, emellett konkrét célkitűzéseket tartalmazzon a szociális szolgáltatások biztosítására. 4. Célterületek A

szociális

szolgáltatások

és

ellátások

működésének

helyi

szabályozásai Fenntartói működtetési szabályok és eljárások; Intézményi szabályozás (pl.: az egyes szociális intézmények belső és egymás közötti működésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeletekben előírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetőség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erőforrások megosztására; Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése; Humán-

és

pénzügyi

erőforrás

fejlesztés

a

helyi

szociális

szolgáltatásokban; Információkezelés, információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, Szakmai és intézményi feltételrendszer; Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban;

5. Célcsoportok Gyermekek; Mélyszegénységben élők és romák Időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók;

6


Krízishelyzetben lévő anyák, Speciális csoportok, pl. fogyatékos személyek,

7


II. HELYZETKÉP 1. A település helyzetét bemutató általános adatok A helyzetértékeléshez elengedhetetlen, hogy átfogó képet kapjunk a település helyzetéről. Ez ki kell, hogy terjedjen a népesség adatira, infrastruktúrára,

szociális

helyzetre,

egészségügyi

és

oktatási

lakosok

száma

intézményekre. A

település

népsűrűsége,

négyzetkilométerenként.

az

állandó

Püspökladány

népsűrűsége

a

lakónépesség

vonatkozásában 79,7 fő/ km², állandónépesség vonatkozásában 82,1 fő/km². (KSH Népszámlálás 2011) Állandó népesség száma 17000,

16813, 16634,

16500,

16251, 16057,

fő

16000,

15500,

15345,

15000,

14500, Állandó népesség száma, 1970

Állandó népesség száma, 1980

Állandó népesség száma, 1990 év

8




Az állandó népesség az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. Lakónépesség száma

16500,

16371,

16352,

15946,

16000, 15498,

fő

15500,

14895,

15000,

14500,

14000, Lakónépesség száma, 1970

Lakónépesség száma, 1980




év

A lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Az állandó és a lakónépesség száma is 1990-es népszámlálás óta folyamatos csökkenést

mutat.

A

népesség

csökkenése

elvándorlásból és a csökkenő születés számából.

9

egyaránt

következik


Az állandó népesség arányának bontása 2013. évben fő nők nő

7789

% férfiak összesen nők 7389

0-2 évesek

férfiak

15178 51%

49%

360

0-14 éves

972

1037

2009 48%

52%

15-17 éves

237

289

526 45%

55%

18-59 éves

4592

4687

9279 49%

51%

60-64 éves

532

479

1011 53%

47%

65 év feletti

1456

897

2353 62%

38%

Forrás: TEIR , KSH - TSTAR Püspökladány közigazgatási területe 186,95 km. A település közúton és vasúton is jól megközelíthető. A település 2013-tól a Püspökladányi járás székhelye. Két város (Püspökladány és Kaba) és 10 község tartozik hozzá.

10


2. Demográfiai adatok Lakónépesség száma az év végén Változás az előző évekhez

Fő

viszonyítva

2007

15880

2008

15759

99%

2009

15258

97%

2010

15164

99%

2011

15049

99%

2012

14929

99%

2013

14815

99%

Forrás: TeIR, KSH-TSTART

Lakónépesség 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A

hosszú

távú

demográfiai

jövőképet

leginkább meggyőzően

és

szemléletesen kifejező mutató az öregedési index, ami az időskorúaknak a gyermekkorúakhoz viszonyított arányát méri.

11


A mutató folyamatosan emelkedik az elmúlt éveket figyelembe véve, és a jelenlegi korösszetételt tekintve, ez a tendencia a jövőben sem változik. Jelenleg már megszülettek azok a gyermekek, akik az elkövetkező tizenöt évben az aktív korúak körébe lépnek, létszámuk azonban jóval elmarad a jelenleg még aktív korú szülők nemzedékétől. Emelkedik az aktív korból az időskorba lépők száma. A tendencia eredményeként megváltozik az inaktívaktív népesség aránya és a munkaképes korú lakosság fokozatosan, elöregedik. Az öregedési indexben igen jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. Jelenleg száz leánygyermekre 141 időskorú nő jut, míg a fiúgyermekek még többségben vannak az időskorú férfiakhoz képest: száz fiúgyermekre 72 időskorú férfi jut.

Öregedési index 65

év

állandó

feletti 0-14 éves korú lakosok állandó

száma (fő)

lakosok

száma (fő)

Öregedési index (%)

2001 2835

3191

88,8%

2008 2180

2394

91,1%

2009 2222

2287

97,2%

2010 2236

2196

101,8%

2011 2223

2128

104,5%

2012 2272

2061

110,2%

2013 2353

2009

117,1%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

12


A KSH definíciója szerint: "az élveszületés és a halálozás különbözete." Azt mutatja meg, hogy adott évben, adott területen nőtt-e vagy csökkent a lakosság száma. Ez a folyamat évek óta csökkenést mutat, csökkenő születésszám mellett tovább

csökkenő

halálozási

mutatókkal

(elöregedés).

Magyarországról – a környező országokhoz hasonlóan – elmondható, hogy hosszú évek óta folyamatosan fogy a népessége.

élve

természetes

születések halálozások

száma

szaporodás

száma

(fő)

2008 134

214

-80

2009 113

180

-67

2010 114

163

-49

2011 130

190

-60

2012 110

180

-70

Forrás:TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) 0 -10

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

-20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 -90

13

2015

2016

2017


3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete A tapasztalat az, hogy a mélyszegénységben élők és a romák nagy része fedésben van egymással. Nem minden mélyszegénységben élő személy roma, és nem minden roma, mélyszegénységben élő. Ám a szociális területen dolgozók tapasztalata szerint a romák élete az esélyegyenlőség tekintetében jelentősen hátrányosabb helyzetet mutat.

A romák helyzetének vizsgálatakor kiemelkedő probléma, hogy valós képet mutató hivatalos adat nem áll rendelkezésre. A legfrissebb adat a 2011. évi népszámlás adatai. Ezek azonban lényegesen elmaradnak a valós létszámtól. A népszámlálás (2011) szerint a hazai cigányság 6%-a Hajdú-Bihar megyében él, a megyei cigányság 3,2%-a Püspökladányban. Szociológiai kutatások szerint 2011-ben Magyarországon körülbelül 650-750 ezer fő közötti roma élt. A szociológiai felmérések és a népszámlálás adatai jelentősen eltérnek. A szociológiai felmérés a környezet által romának tekintett személyeket azonosítja, míg a népszámlálás során a magukat romának valló személyek számát mutatja. Az eltérés egyik oka a társadalmi megbélyegzéstől való félelem. Az eltérés a két adat között háromszoros négyszeres is lehet.

14


308957

350000 300000 250000

189984 200000 142683

150000 100000

1990

18542 591

11742

50000

429

7584

0

274 országos

megyei

2011 2001

2001 2011

1990

települési

országos

megyei

települési

1990

142683

7584

274

2001

189984

11742

429

2011

308957

18542

591

A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének javítása érdekében a szociális terület dolgozói kiemelt figyelmet fordítanak a felzárkózást segítő programok megismertetésére és a programokba történő bevonásra. Az önkormányzat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét ösztöndíjprogramokkal segíti. A hátrányos helyzetűek – különösen romák – oktatását támogató program egyike az Arany János program, a hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatásba történő bejutását segítő ösztöndíj – mint például a Bursa Hungarica mentorprogram. Az önkormányzat több éve biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő

hátrányos

helyzetű

gyermekek

nyári

gyermekétkeztetését. A mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatási helyzetét javítani célzó kiemelt program a közfoglalkoztatás.

15


4. Nyilvántartott álláskeresők A

helyi

önkormányzat

a

foglalkoztatás

elősegítéséről

és

a

munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és

a

Mötv-ben

foglalt

feladatai

alapján

településünkre

jellemző

foglalkoztatottsági adatai a következők: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti állandó év

népesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

2010

5520

5568

11088

589

10,7%

663

11,9% 1252 11,3%

2011

5483

5555

11038

793

14,5%

744

13,4% 1537 13,9%

2012

5451

5539

10990

770

14,1%

723

13,1% 1493 13,6%

2013

5361

5455

10816

483

9,0%

543

10,0% 1026 9,5%

fő

%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 2011 évi emelkedést követően lényegesen kedvezőbben alakult a nyilvántartott álláskeresők száma. A mindenkori állandó népességhez viszonyított

nyilvántartott

álláskeresők

százalékos

adatai

jelentős

csökkenést mutatnak. A csökkenés mindkét nemet érintette, de markáns változás az esélyegyenlőség által is érintett rizikócsoportot, mint nőket érintette kedvezőbben.

16


A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regis ztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő nő

fő férfi

összese n

%

nő

férfi

összese n

Nő

férfi

összesen

2010 589

663

1252

377

337

714

64,0%

50,8% 57,0%

2011 793

744

1537

384

306

690

48,4%

41,1% 44,9%

2012 770

723

1493

553

464

1017

71,8%

64,2% 68,1%

2013 483

543

1026

293

267

560

60,7%

49,2% 54,6%

Forrás: TeIR, TSTAT

Bár a nyilvántartott álláskereső nők száma csökkent a korábbi évekhez viszonyítva, a tartós munkanélküliség erőteljesebb a nők csoportjában. Ennek okai között elsődlegesen kell megemlíteni a nők szerepét a családi életben. A nők nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelésben és a háztartás vezetésében is. Ez több esetben csak nehezen összeegyeztethető a többgyermekes vagy a kisgyermekes családokban, ezért a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni.

17


5. Közfoglalkoztatás Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzeten közfoglalkoztatás keretében próbál segítséget nyújtani. A

közfoglalkoztatás

foglalkoztatása.

célja,

a

Püspökladány

hátrányos város

helyzetű

munkavállalók

rendezettségének

fenntartása,

közterületeinek, közintézményeinek tisztántartása, karbantartása.

A

közfoglalkoztatás szükséges és indokolt a térségre, illetve a településre jellemző magas munkanélküliségi ráta javítása érdekében, valamint a település foglalkoztatottságának növelése egyúttal biztosítja az egyének, családok megélhetését. Szükséges azon személyek foglalkoztatása, akik alacsony iskolai végzettségük miatt szinte teljesen kiszorulnak az elsődleges munkaerő-piacról, foglalkoztatásuk, megélhetésük más módon nem biztosított. 2009-ben a közcélú munkában 557 fő, 2010-ben 994 fő vett részt. 2011-ben a rövid időtartamú közfoglalkoztatásban 759 fő, ebből férfi 371 fő, nő 388 fő, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban 278 fő, ebből férfi 127 fő, nő 151 fő. 2012. évben a rövid időtartamú közfoglalkoztatásban összesen 169 fő, ebből

férfi

80

fő,

nő

89

fő

vett

részt.

Hosszabb

időtartamú

közfoglalkoztatásban összesen 278 fő vett részt, ebből 50 fő férfi és 103 fő nő. A közfoglalkoztatás keretében a foglalkoztatottak településtisztasági, közterületek

rendezési,

intézmények

karbantartási,

belterületi

vízrendezési, szociális és oktatási intézményi kisegítői feladatokat láttak el.

18


Püspökladány Város Önkormányzata, mint közfoglalkoztató, 2013 évben hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében, összesen 1288 személy foglalkoztatását valósította meg. (férfi: 697 fő, nő: 591 fő) A közfoglalkoztató és a kirendeltség között létrejött hatósági szerződések tartalmát tekintve, az alábbi foglalkoztatási időszakokban 1188 személy foglalkoztatását tette lehetővé. További 100 fő foglalkoztatása az időközbeni személycserékből adódik. 2014- ben az összes pályázatban foglalkoztatott személyek száma 2180 fő. A programokban időközben bekövetkezett személyi cserék következtében ez a létszám 2334 főre emelkedett.(férfi: 1080 fő, nő: 1254 fő) Téli közfoglalkoztatás, mely képzéssel egybekötött hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 2014. 12. 01-től 2015. 03. 31-ig tartott. 8 csoport különböző

képzésben

részesült,

a

képzést

követően

munkaköröket látták el: Bér és társadalombiztosítási ügyintéző Konyhai kisegítő Betanított száraztészta készítő Park és kertépítő,- temető kertész Zöldség és gyümölcsfeldolgozó Település-karbantartó Családellátó Mezőgazdasági munkás Intézményes közfoglalkoztatásban alkalmazott munkakörök: Vagyonőr Kazángépkezelő

19

az

alábbi


Portás, telepőr, egyszerű őr Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb máshová nem sorolható irodai ügyviteli foglalkozású Hivatalsegéd, kézbesítő Intézményi takarító és kisegítő Udvaros Egyéb máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 2014-ben a START munka programok keretein belül az alábbi projektek valósultak meg: Mezőgazdasági munkák projekt (117 fő) Betonelem gyártás projekt (35 fő) Tésztakészítés, zöldségsavanyítás, seprűkészítés projekt (20 fő) Betonelem gyártás projekt (35 fő)

A közfoglalkoztatás célja, hogy lehetőséget teremt a piacgazdaságba való visszatérésre. A közfoglalkoztatásban dolgozó személyek továbbképzéseken vesznek részt, ezáltal fejlesztve tudásukat, képzettségüket, így nagyobb eséllyel érvényesülhetnek a piacgazdaságban. Emellett fontos szociális szerepe van, hiszen a huzamosabb ideje jövedelempótló

támogatásban

részesülő

személyek

életkörülményei

romlanak. Romlik a lakáshelyzetük, egészségügyi állapotuk esetlegesen eladósodás veszélyezteti őket. A jövedelmi helyzetük javulása lehetővé teszi, hogy önerőből, külső segítség nélkül javítsanak az életükön.

20


Meg kell említeni a pedagógiai hatását. Azok a személyek, akik több éve kiestek a munka világából, most újra megtanulnak dolgozni. Ezáltal javul az önbecsülésük, jó példát tudnak mutatni családtagjaik, gyermekeik számára.

21


6. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 2013. január 1-én a szociális ellátások feladat és hatásköreiben változás történt. 2013. január 1-től a járási hivatalok látják el az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatokat: időskorúak járadéka, ápolási díja; alanyi és normatív közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A települési önkormányzat jegyzője a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat biztosította: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás; A települési önkormányzat képviselő-testülete a Szociális törvényben, illetve az önkormányzat rendeleteiben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat biztosítja: átmeneti segély, temetési segély; méltányossági közgyógyellátás adósságkezelési szolgáltatás önkormányzati bérlakás gyermekvédelmi kedvezmény óvodáztatási támogatás kiegészítő gyermekvédelmi támogatás nyári gyermekétkeztetés

22


Bursa-Hungarica ösztöndíj támogatás 70 éven felüliek egyszeri támogatása nyugdíjasok gyógyfürdő támogatása köztemetés

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

2013

2014

(fő)

(fő)

1384

1166

127

62

1295

2288

kedvezmény

252

0

temetési segély

112

88

19

20

1654

1152

Bursa-Hungarica

320

247

rendszeres szociális segély

134

130

foglalkoztatási támogatás

842

703

óvodáztatási támogatás

106

87

méltányossági közgyógyellátás

177

165

nyári gyermekétkeztetés

375

356

normatív lakásfenntartási támogatás adósságcsökkentési támogatás átmeneti segély, önkormányzati segély rendkívüli gyermekvédelmi

köztemetés rendszeres gyermekvédelmi támogatás

23


A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1től

jelentős

mértékben

átalakul.

A

változtatás

lényege,

hogy

a

jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek. 2015. március 1. napjától a lakásfenntartási támogatásra, adósságkezelési szolgáltatásra, méltányossági közgyógyellátásra, illetve a méltányossági ápolási díjra vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésre került a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből. Hatáskörváltozás az aktív korúak ellátását érintette, ezen ellátást 2015. március 1. napjától a járási hivatalok állapítják meg. Az átalakulás érintette a települési önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettségét is azzal, hogy az Szt. 2015. március 1. napján hatályba lépő 132. § (4) bekezdés g) pontja szerint felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Az önkormányzat által biztosított ellátás neve 2015. március 1. napjától egységesen települési támogatás, amely kiváltja a korábbi önkormányzati segélyt

is.

E

támogatás

keretében

az

önkormányzat

az

általa

támogatandónak ítélt, rendeletében szabályozott élethelyzetekre nyújthat támogatást. Az Szociális törvény által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe

24


került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Az önkormányzatok felelőssége jelentősen megnőtt a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, így a településen lakhatási támogatás jogcímen továbbra is biztosított az ellátás. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-től kikerült a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerült a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Az önkormányzat a települési támogatás keretében gyógyszertámogatás jogcímen biztosítja a támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. Az önkormányzatok által biztosított önkormányzati segély ellátás neve 2015. március 1-től egységesen települési támogatás lett.

25


Települési támogatás A képviselő-testület a szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt 2015. március 1-től a 4/2015 (II. 27.) számú önkormányzati rendelet alapján. A települési támogatás típusai: Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások

Lakhatási támogatás Lakhatási támogatás állapítható meg annak a háztartásnak a lakhatási kiadásainak enyhítésére, amelyben a háztartás tagjainak az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

Gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi

nyugdíj

mindenkori

legkisebb

közgyógyellátásra nem jogosult.

26

összegének

20

%-át,

és


Eseti jelleggel biztosított rendkívüli települési támogatás

Rendkívüli települési támogatás Rendkívüli

települési

támogatás

állapítható

meg

a

létfenntartást

veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, vagy annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés A közköltségen eltemetett személy eltemettetésére köteles hozzátartozója egészben mentesíthető a temetési költség megtérítése alól, amennyiben saját illetve családja egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. A közköltségen eltemetett személy eltemettetésére köteles hozzátartozója a temetési költség 50 %-ának megfizetése alól mentesíthető, amennyiben saját, illetve családja egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem éri el. Továbbra is elengedhetetlen feladat a rászorulók minél színvonalasabb, hatékonyabb, célzottabb segítése annak érdekében, hogy életkörülményeik, személyiségük, önbecsülésük és önértékelésük is fejlődjön.

27


A szociális támogatási rendszer működtetésének célja, hogy a családok megfelelő védelmet kapjanak a társadalmi kirekesztődés ellen.

28


7. A roma nemzetiségi önkormányzat partnersége a települési önkormányzattal Magyarországon és városunkban is a legsúlyosabb gond a szegénységben élők helyzetének és a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. A város fontos feladatának tekinti a romák helyzetének folyamatos elősegítését. A Püspökladány Város Önkormányzata és a település Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti kapcsolat több évtizedre nyúlik vissza. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy célzott programokkal segítse a romák lakhatási, oktatási, szociális és egészségügyi helyzetét. Az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi tevékenységét

együttműködési

Önkormányzat

megállapodásban

fektette

le.

közös A

megállapodást az együttműködő felek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására kötötték. Ennek érdekében a megállapodásban rögzítették a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (3) bekezdésében foglaltakat.

29


8. Szociális szolgáltatások A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A

személyes

gondoskodás

magában

foglalja

a

alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások,

a támogató szolgáltatás,

az utcai szociális munka, a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a támogatott lakhatás, az egyéb speciális szociális intézmény.

30

szociális


A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 5 településen, 11 telephelyen, 100 dolgozóval látja el a szociális étkeztetést,

idősek

segítségnyújtást,

(demens

jelzőrendszeres

személyek) házi

nappali

ellátását,

segítségnyújtást,

házi

fogyatékos

személyek nappali ellátását, pszichiátriai betegek nappali ellátását, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást. Az intézmény célja, feladata: Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja a térségben élő, támogatásra szoruló időskorú, különböző fogyatékossággal, egészségi, mentális problémával, szenvedélybetegséggel élő személyek, anyagi nehézségekkel küzdő, szociálisan rászoruló családok, vagy veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek számára az önálló életvitelük fenntartásához szükséges mértékű segítség nyújtása, önellátó képességük szükség szerinti helyreállításában való közreműködés az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, és bánásmód horizontális alapelveinek megvalósításával. Az intézmény Püspökladányban, Szerepen, Sárrétudvariban, Földesen és Nagyrábén látja el a szociális és gyermekjóléti alapellátás feladatait. Szociális étkeztetés Az intézmény a különböző telephelyein, vagy az ellátottak saját lakókörnyezetében napi egyszeri meleg főétkezést biztosít. Az étkezést igénybe vehetik azon rászorult személyek, akik önmaguk vagy eltartottjuk számára ezt nem képesek más módon biztosítani. Az intézmény az étkeztetést minden szociális, illetve egészségügyi szempontból rászoruló számára lehetővé teszi a helyi rendeletben szabályozottak szerint.

31


A térítési díjak megállapítása a hatályos jogszabályokon, és az önkormányzat helyi rendeletében megfogalmazottakon alapul. A gesztor település Püspökladány, és a társult települések önkormányzatai az ellátást igénybe vevők részére a napi egyszeri meleg étkezés biztosításával az életminőség javítását, a rászoruló lakosság egészségügyi és fizikai állapotának szinten tartását, illetve romlásának megelőzését szeretné elérni. Püspökladányban az ételt a helyi önkormányzat által működtető Kálvin téri általános iskola főzőkonyháján készítik el. Az elszállítás az intézmény telephelyein lévő tálaló konyhákra, az erre a célra átalakított ebédszállító autóval történik. Az ételek kiadagolását gondozónők végzik. A szolgáltatás személyre szabottan, az ellátást igénybe vevő állapotának figyelembe vételével történik. Az intézményvezető és a nappali ellátás szakmai vezetői az igénybe vevő személlyel, a hozzátartozójával, vagy a törvényes képviselőjével közösen, az ellátott állapotának megfelelően állapítják meg az ellátás időtartamát, valamint azt, hogy az étkeztetést milyen módon veheti igénybe. Helyben fogyasztással: ebben az esetben biztosítani kell az étkezéshez szükséges eszközöket, kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet. Elvitellel: teljes önellátó képességű emberek részére, akiknek az otthoni főzés gazdaságtalan és a napi bevásárlás nehézséget jelent. Házhoz szállítással: azon személyeknél, akik részben, vagy teljes mértékben önmaguk ellátására képtelenek.

32


Nagy segítséget nyújt ez a fajta szolgáltatás az alacsony jövedelműek számára. Az idősek, egyedül élők életvezetését segíti, napi rendszeres programmá válik az ebéd elvitele, meghozatala, az elszigeteltség érzésének oldása. Azok az ellátottak, akik önmaguk elviszik, vagy helyben fogyasztják el az ebédet, szívesen töltenek több időt a klubokban. Az ebéd házhoz történő szállítása Püspökladányban kétféleképpen valósul meg. A szociális gondozónők az intézmény tulajdonában lévő kerékpárokkal viszik el az ebédet az étkezést igénylő személyek lakására, illetve ételszállításra átalakított intézményi autóval történik a szállítás, abból a célból, hogy minden étkező időben hozzájusson a meleg ételhez. Az ételkihordás lehetőséget nyújt arra is, hogy az érintett segítséget kérjen, a rendszeres kapcsolattartás egyfajta jelzéssel is él az ellátott személy állapotának esetleges romlásáról. Püspökladányban mutatkozott egyelőre igény az 5 település közül a hétvégi nyitva tartásra helyben fogyasztással, elvitellel, illetve lakásra történő kiszállítással. Ünnepnapokon igény szerint áll az intézmény az ellátottak rendelkezésére. Püspökladányban 2015. évben a Karcagi úti, a Gárdonyi Géza úti és a Szent István úti intézményben naponta átlagosan 270 fő vette igénybe az étkezési lehetőséget. Idősek (demens személyek) nappali ellátása Az intézmény az ellátottak részére lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

33


A szolgáltatás a hiányzó családi gondoskodást igyekszik ezáltal pótolni, az ellátottak szociális helyzetén javítani, kulturált körülmények között egyedüllétüket megszüntetni, társadalmi elszigetelődésüket, a magány okozta

kóros

következményeket

megelőzni,

egészségi

állapotukat

figyelemmel kísérni és javítani. Az intézményben nyújtott szolgáltatás összetett, komplex tevékenység, melyet az ellátottak egyéni sajátosságainak és lehetőség szerinti igényeinek tervszerű, együttes alkalmazásával valósítja meg az intézmény. A nappali ellátás hozzáférhetőségének biztosítása lényeges eleme az egyes

szociális

szolgáltatási

formák

egymásra

épült

koordinált

működésének. A napközben igénybe vehető szociális szolgáltatások is növelik a rászorulók biztonságát és hozzájárulnak ahhoz, hogy minél hosszabb ideig az idős, beteg személy saját otthonában élhessen. A fizikai ellátás célja az alapvető szükségletek, étkezés, pihenés, tisztálkodás kielégítése. Az intézmény mind a három püspökladányi klubján keresztül biztosítja a közösségi együttlétet, pihenést, az étel melegítését, tálalását, és elfogyasztását kulturált, megfelelő higiénés körülmények között. Biztosítja még megfelelő korszerű technikai feltételek mellett az ellátottak személyes ruházatának tisztítását, a személyi higiénével kapcsolatos tisztálkodás segítését (fürdést, körömvágást, haj ápolást, stb.). Az intézmény a mentális gondozás keretében az idős, beteg vagy fogyatékkal élő embernél az egyéni bánásmód eszközeivel olyan lelki egyensúlyt teremt, vagy őriz meg, mellyel képessé válik az ellátott a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Az intézmény nappali klubjain keresztül az idősödő, vagy idős korú személyek foglalkoztatásának célja a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltése,

34


a gondolatok elterelése, új ismeretek megszerzése, a fizikai-szellemi aktivitás megtartása, fejlesztése. Az intézményben tartalmas, kulturális programok szervezésére kerül sor. Hagyománnyá vált már a névnapokról, születésnapokról, nőnapról, anyák napjáról, húsvétról, idősek napjáról, karácsonyi ünnepekről való megemlékezés. Egyre nagyobb érdeklődést vált ki az idősek körében a múzeumok által nyújtott kiállítások, előadások, ismeretterjesztő és felvilágosító előadások, színházi előadások megtekintése kirándulásokon való részvétel. A napi programok részét képezi az újságolvasás, kézimunkázás, TV, videó nézés, zenehallgatás, kártyázás, társas játékozás, száraz tészta készítés, csoportos, illetve egyéni elbeszélgetések. A nappali ellátásban folyó munka a nappali ellátás szakmai vezetői által összeállított éves gondozási terv alapján történik. Az együttélés szabályait belső rendelkezés, és a házirend szabályozza. A szolgáltatás a település közigazgatási területén élő személyek részére: Hétfőtől-csütörtökig: 07.30-16.00 óráig, Pénteken: 07.30-13.30 óráig áll rendelkezésre. Szombat-vasárnap: nyitva tartás, ebédelési és ott tartózkodási lehetőséggel A szolgáltatás Püspökladányban és a társult településeken egyaránt térítésmentes. Az idősek nappali ellátását képezi a demens személyek nappali ellátása is. A demens személyek bővítésére az intézmény 2012. június végén kapta meg a működési engedélyt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól a III. sz. Idősek Klubja Püspökladány, - volt Mező Imre u. 47. sz., 2013-évtől Gárdonyi Géza u. 47. sz.- alatti telephelyre további 10 főre, valamint a VI. sz.

35


Idősek Klubja Földes, Rákóczi u. 5. sz. alatti telephelyekre, 9 főre. Jelenleg az intézmény Püspökladányban 15 fővel, Földesen 9 fő demens ellátottal működik. A szolgáltatás célja az időskori demencia súlyosbodásának megelőzése, a lelki és szellemi, illetve az alkalmazkodási képesség megőrzése. Az ellátott szellemi képességének hanyatlása esetén az a cél, hogy az állapot rosszabbodás folyamatát csökkentsük, pozitív módon való ellensúlyozzuk, az ellátott mindennapi életvitelén javítsunk készségfejlesztéssel, önellátásra való képesség javításával, és fenntartásával. A gondozás komplex tevékenység alapján történik, igazodva az ellátott egyéni képességeihez, igényeihez, szükségleteihez, a fennálló demencia fokához.

Házi segítségnyújtás A

szolgáltatás

a

gondozásra,

ápolásra

szoruló

emberek

fizikai

szükségleteinek ellátására, a lelki egészség biztosítására, a boldog öregkor megteremtésére irányul. A házi segítségnyújtást igénybe veszik mindazon idősek, betegek, különböző fogyatékossággal élő, bentlakásos intézményre várakozó személyek, akik önmaguk ellátásáról és /vagy/ róluk hozzátartozó, vagy ennek hiányában eltartó átmenetileg, vagy tartósan nem tud, illetve nem képes gondoskodni. A jól működő házi segítségnyújtás megteremti az ellátott lakóhelyén, saját lakásán való ellátás lehető leghosszabb ideig történő fenntartásának feltételeit. A házi segítségnyújtást az intézmény a társult településeken is működteti.

36


Ezen cél elérése érdekében az intézmény az alábbi tevékenységeket látja el: A szociális gondozónők az ellátást igénybe vevővel bizalmas, segítő kapcsolatot alakítanak ki, és tartanak fent az izoláció elkerülése céljából.

Alapvető gondozási, ápolási feladatokat látnak el.

Segítséget nyújtanak az alapvető személyi higiénia megtartásában (fürdetés, borotválás, tisztázás, mosdatás, haj- és körömápolás) Közreműködnek az ellátást igénybe vevő háztartásának vezetésében (különösen a bevásárlás, takarítás, ruházat és textília rendbetartása, mosás, vasalás, meleg étel biztosítása, mosogatás tekintetében) Segítséget nyújtanak az ellátásban lévő személyeknél a veszélyhelyzet kialakulásának

megelőzésében

közvetlen

környezetének

akadálymentesítésében, az esetlegesen már kialakult veszélyhelyzet elhárításában. Közreműködnek az ellátást igénybe vevő számára a szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban (közgyógyellátás, önkormányzati segély igénybe vételének segítése, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése) Támogatást nyújtanak az ellátást igénybe vevőnek a környezetével és a családjával való kapcsolattartásban. Egy gondozónő átlagosan 9 fő ellátásáról gondoskodik, a házi gondozásban lévő személy állapotától függően naponta kétszer, illetve háromszor is megkeresik az ellátottat, ami naponta csak egy látogatási számnak felel meg. A gondozási időszükséglet 1-4 óráig terjed, és amennyiben egy látogatás 1, vagy akár 4 óra, akkor is egy látogatási számnak felel meg. (Az állami normatívát a látogatási szám alapján érvényesítheti az intézmény).

37


A gyakorlati tapasztalat az, hogy a már rendszerben lévő ellátottak állapota egyre inkább rosszabbodik, és egyre többen igénylik a nagyobb óraszámú gondozást. A segítségnyújtás mindig személyre szabottan és tervszerűen történik. Az intézmény vezetője és a házi segítségnyújtás szakmai vezetője az igénybe

vevő

személlyel,

a

hozzátartozójával,

vagy

törvényes

képviselőjével, szükség esetén a házi orvosával közösen az ellátott állapotának és igényeinek megfelelően állapítják meg az ellátás tartamát, terjedelmét és rendszerességét. Az ellátás terjedelme szerint lehet: teljes gondozás: a tehetetlen, önkiszolgálásra nem képes személyek esetében, vagy lakáson kívül vagy belül bizonytalanul mozgó személy, aki létszükségleteit biztosítani, háztartási teendőit ellátni nem tudja. részgondozás: csak bizonyos tevékenységek ellátására képtelen személyek esetén. Püspökladányban és a társult településeken a gondozónők a ténylegesen elvégzett feladatokról gondozási naplót vezetnek, amelyben az elvégzett feladatokat névre szólóan, a tevékenység leírásával és annak időtartamával rögzítik. Az ellátásban részesülő személy a segítségnyújtás tényét a látogatások alkalmával aláírásával igazolja. A házi gondozók részére minden településen rendelkezésre áll egy olyan helyiség, ahol az adminisztrációt elvégezhetik, szakmai megbeszéléseket

38


folytathatnak, a klienseiket fogadhatják és a munkájukhoz szükséges eszközöket tarthatják. A házi gondozás egyik fontos szakmai feladata a prevenció. Prevenció a vészhelyzetek megelőzésére szolgál, valamint arra, hogy minél később kerüljön az idős személy bentlakásos intézménybe, vagy egészségügyi intézménybe. A házi segítségnyújtás gyakorisága szerint lehet: szükség szerinti rendszerességgel mindennapos időszakos munkanapokon 08 – 16 óráig határozatlan időre szólóan határozott időre szólóan pl. betegség idejére A házi segítségnyújtás, mint szolgáltatás térítési díj ellenében vehető igénybe. Püspökladányban 2011. évtől 2012. év januárig a házi segítségnyújtásért fizetendő gondozási óra térítési díja jövedelemtől függött, 2012. év február 1-től egységesen 220 Ft/órára változott. Ez az összeg jelenleg sem növekedett.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az intézmény a Sárréti települések közül

Püspökladány

körzetközponttal

Szerepen,

Sárrétudvariban,

Nádudvaron, és Bihartordán működteti. Püspökladányban és az említett

39


településeken 2010. 01.01-től pályázati forrásból 120 készülék került felszerelésre. 2013.év július 1. napjától a korábbi pályázati forrásból működtetett szolgáltatás állami feladattá vált, a települések feladat-ellátási szerződés útján látják el ezt a tevékenységet. A szolgáltatást igénybe vehetik a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékossággal élő személyek, illetve pszichiátriai betegek, akik önálló életvitel fenntartására képesek. A szolgáltatás biztosításával hosszabb ideig fenntarthatóak az ellátottak saját

otthonában

történő

önálló

életvitelének

feltételei,

gyorsan,

szakszerűen elháríthatók a felmerült krízishelyzetek, oldódik a magány okozta feszültség, félelem érzése, megelőzhető az izoláció. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás korszerű ellátási forma, hiszen az

ellátást

igénybe

vevő

otthonában

elhelyezett

készülékről

kezdeményezhető a segélykérés. A jelzés a rádió hullámain keresztül aktiválódik, az átjátszó állomás felerősíti a jeleket és továbbítja a központi számítógépre, mely a diszpécserközpontban van elhelyezve. A központ folyamatos működése és elérhetősége a nap 24 órájában biztosított, s így a központ dolgozóinak közreműködésével jut az információ a területi gondozókhoz, akik 30 percen belül a segélykérő otthonába sietnek. A probléma megoldása, a krízishelyzet szakszerű megszüntetése eredményeként az ellátott otthonában történő tartózkodásának ideje egyre hosszabbá válik. A saját környezetben töltött idő meghosszabbítása az ellátott számára megnyugvást, az egészségügyi ellátórendszer számára könnyebbséget, a szociális szakellátás leterheltségének csökkenését jelenti. A kivonuló gondozóknak rendelkezésre áll a rendszerhez tartozó nyugtázó mágnes, mobiltelefonon kívül közlekedési eszköz, egy készenléti táska, s

40


abban az alábbi engedélyezett, és kötelezően tartandó felszerelés található, mint vérnyomásmérő, vércukorszint mérő, fonendoszkóp, sebellátáshoz szükséges kötszerek, tisztítószerek, gumikesztyű. Az intézmény az 5 településen összesen 120 készüléket működtet. A készülékeket az üzembe helyező cég folyamatosan ellenőrzi, karban tartja, szükség esetén kicseréli. Az intézmény jelzésére a készülékeket különböző okok miatt (elköltözés, elhalálozás) leszerelik az ellátott lakásából, és más rászorult személyek otthonába felszerelik. Az intézmény törekszik arra, hogy a 120 készülék mindig maximálisan kihasznált legyen. A szolgáltatás térítésmentes. Pszichiátriai betegek nappali ellátása Az intézményben a „Közösségi pszichiátriai betegek nappali ellátása” mint szolgáltatás több évig működött. 2011. december 31-ig egy sikeresen elbírált pályázat eredményeként valósult meg, és pályázati forrásból működött addig. 2011.évben a szolgáltatás további működtetése céljából kiírt pályázat kedvezőtlen elbírálást kapott, így a pszichiátriai betegek /Püspökladányban 65 fő/ részére komplex segítséget nem állt módunkban nyújtani, mivel az intézményben működő alapellátások nem elégítik ki teljes körűen az ellátatlanul maradt betegek szükségleteit. A közösségi pszichiátriai ellátás megszűnésével a pszichiátriai betegek egy része a házi segítségnyújtást vette igénybe, míg azon betegek, akik ezt az ellátási formát nem igényelték a szolgáltatás nélkül maradt pszichiátriai betegeket továbbra is elláttuk az intézményben.

41


Felismerve a problémát, felmérve a szükségleteket, Püspökladány Város

Önkormányzatának

segítségét

és

támogatását

kérve,

munkatársaimmal elindítottuk -egy új szolgáltatás bevezetése céljából- a Pszichiátriai betegek nappali ellátásának működési engedélyezését. 2013. augusztus 1-től a működési engedély birtokában beindítottuk az új alapszolgáltatási

formát

a

Pszichiátriai

betegek

nappali

ellátását

Püspökladányban /Szent István u. 33. sz alatt a központban 40 férőhellyel, Püspökladány Karcagi u. 32. sz. alatti telephelyen 20 férőhellyel/. A Pszichiátriai betegek nappali ellátása elsősorban az otthonukban élő, a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint az ellátottak napközbeni étkezésének biztosítására. A szolgáltatás segít a beteg személyek egészségi, pszichés állapotának javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében. A szolgáltatás célja a pszichiátriai betegek nappali ellátás keretében történő lelki, érzelmi területen történő prevenciója, gondozásuk, gyógyulásuk, elősegítése,

a

közösségbe

történő

beilleszkedésük

támogatása,

foglalkoztatásuk, és foglalkoztathatóságuk elősegítése. További célja a nappali ellátás kereteinek a megteremtésével alapszolgáltatási szinten, a beteg lakókörnyezetéből való kimozdulása, szűkebb szociális kapcsolati hálójában nyújtható rehabilitációja. A szolgáltatás beindításának hosszú távú célja, hogy Püspökladányban olyan komplex szolgáltatás valósuljon meg, amely a pszichiátriai betegek részére a szociális izolációt megelőzi, az életvezetési képességeket erősíti, az

42


alkalmazkodó képességet javítja, emellett a munkaerő-piacra történő reintegrációjukat segíti. A szolgáltatás térítésmentes, amennyiben az ellátottak a szolgáltatáson kívül

étkezést

igényelnek,

az

étkezési

térítési

díj

megállapítása

jövedelemfüggő. Nyitvatartási idő: Hétfőtől csütörtökig: 07.30-16-00-ig Pénteken: 07.30-13.30-ig. Fogyatékosok nappali ellátása A 18. életévüket betöltött, fogyatékossággal élők számára a különböző képességterületeken

szerzett

ismeretek

megtartására,

gyakorlására,

szabadidős tevékenységek szervezésére, étkezés lehetőségének igénybe vételére, társas kapcsolatok biztosítására, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére irányuló szakmai tevékenység. A fogyatékosok nappali ellátása 2009. szeptember 1-től kezdte meg működését pályázati forrásból. A szolgáltatás Püspökladányban a volt Mező Imre u. 47. számú, jelenleg a Gárdonyi Géza u. 47. számú telephelyén szakmai egységként működik. A működési engedélyben engedélyezett férőhelyek száma: 30 fő. Az ellátottak köre: A térség közigazgatási területén családban élő, 18. életévét betöltött:

43


látás fogyatékossággal élők közül a gyengén látók: azon személyeknek, akiknek látóképességük kisebb-nagyobb mértékben károsodott, gyengén látóként, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek. Enyhe, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok: akiknek értelmi akadályozottsága

öröklött,

illetőleg

veleszületett

vagy

korai

életszakaszban keletkezett. mozgásszervi fogyatékosok: akiknél a mozgásszervi betegséggel való együttélés

segédeszközt

mozgásrendszerük

egyáltalán

károsodása,

nem

illetőleg

igényel,

vagy

funkciózavara

a

miatt

helyváltoztatásra a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igénylik. halmozottan fogyatékosok: azon személyek, akik egyszerre több fogyatékossággal kénytelenek élni. Az ellátás térítésmentes, amennyiben a gondozott él az étkezés lehetőségével, az étkezési térítési díj összege a családban élő személyek egy főre eső jövedelme alapján kerül megállapításra. Nyitvatartási idő: Hétfőtől- csütörtökig: 07.30-16-00-ig Pénteken: 07.30-13.30-ig.

44


Ellátási formák

2013

2014

Házi segítségnyújtás

55

55

Étkeztetés

280

270

Idősek klubja

80

80

Demens személyek nappali ellátása

15

15

Jelzőrendszeres házigondozás(társult településekkel) készülék szám

120

120

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

25

60

Fogyatékkal élő személyek nappali ellátása

30

30

Családsegítő szolgáltatás A családsegítő szolgáltatás segít az ellátási területeken élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzésében, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésében, valamint a krízishelyzetek megszüntetésének elősegítésében. Olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez

és

fejlődéséhez,

továbbá

szociális

környezetükhöz

való

alkalmazkodáshoz. Az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a felmerülő problémák megszüntetése érdekében az intézmény az alábbi feladatokat látja el:

információszolgáltatás, tájékoztatás – szociális, társadalombiztosítási, 45


családtámogatási, munkanélküli ellátásokról, a személyes szociális és mentálhigiénés szolgáltatások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás feltételeiről, módjáról tanácsadás – szociális, életvezetési és mentálhigiénés ügyekben tanácsadások

–

jogi,

pszichológiai,

egészségügyi

szakemberek

biztosításával vagy közvetítésével veszélyeztetettséget

és

krízishelyzetet

észlelő

jelzőrendszer

működtetése. Ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítása a megelőzésben. humán jellegű civil kezdeményezések elősegítése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek, és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása a

családon

belüli

kapcsolaterősítést

szolgáló

közösségépítő,

családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások, valamint nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások ügyintézés

–

társadalombiztosítási,

szociális,

gyermekvédelmi,

családtámogatási,

munkanélküli

gyermekjóléti, ellátásokkal

kapcsolatos ügyek vitelében (nyomtatványok, kérelmek kitöltésében, hivatalos iratok, igazolások beszerzésében, stb. történő szükséges mértékű közreműködés). családgondozás – a kliens és a családgondozó között létrejövő szerződés, megállapodás alapján meghatározott időkeretek között történő segítő

46


folyamat. Olyan integratív tevékenység, mely egyéneknek és családoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy a környezetükkel való konfliktusok, feszült helyzetek megoldása belső és külső erőforrások felhasználásával lehetővé váljon. Magában foglalja a kliens ügyeinek intézésében való segítségnyújtást,

tanácsadást,

információnyújtást,

szolgáltatások

közvetítését, feltáró és motivációs interjút, segítő beszélgetések lefolytatását, családlátogatást, szükség esetén környezettanulmány készítését. szervezi az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programját (önkormányzati felkérésre) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez a működési területén élő lakosság számára figyelemmel kíséri az ösztöndíjpályázatokat adományt szervez és közvetít segítséget

nyújt

az

egyének,

a

családok

kapcsolatkészségének

javításához segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését A szolgáltatás Püspökladányban, minden lakosnak térítésmentesen elérhető. Nyitvatartási idő: Hétfőtől- csütörtökig: 07.30-16-00-ig Pénteken: 07.30-13.30-ig

47


Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás hozzájárul a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítéséhez, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez,

elősegíti

a

családjából

kiemelt

gyermek

visszahelyezését. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai:

gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi,

szociális,

munkaügyi,

támogatásokról,

gyermeki,

szülői

társadalombiztosítási),

kötelezettségekről,

jogokról,

programokról nyújt felvilágosítást

képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit

krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget

családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében

életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt

kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez)

különböző adományhoz hozzájuttatja a rászoruló családokat

koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját

szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez

különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak szabadidős-bűnmegelőzési, valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg.

48


működteti az észlelő- és jelzőrendszert

A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatása térítésmentesen vehető igénybe. Nyitvatartási idő: Hétfőtől- csütörtökig: 07.30-16-00-ig Pénteken: 07.30-13.30-ig Az intézmény személyi feltételei: Az intézmény szakmai létszáma megfelel a többször módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM. Rendelet, és a 15/1998. (IV.30.)NM Rendelet előírásainak, amelyek a szociális és a gyermekjóléti intézményben dolgozók szakmai létszámát meghatározzák, amelyeket a fenntartónak biztosítani kell. Ezek a létszám normák kötelezőek. A létszám normák alapvetően a férőhelyekhez, ellátottak számához, a település lakosságszámához, illetve a gyermekek számához

igazodnak.

A

felvállalt

tevékenység

elvégzéséhez

közmunkaprogramban foglalkoztatott dolgozók közreműködését is igénybe veszi az intézmény. Az intézményben a szakképzett dolgozók aránya 95%, ami a minőségi munkát garantálja. Az intézmény tárgyi feltételei: Az intézmény tárgyi feltételei minden telephelyen megfelelőek, adottak a munkavégzéshez. Az intézmény gazdálkodása: A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából

49


teljes jogkörrel rendelkező, gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodás operatív lebonyolítását, a gazdálkodással kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete végzi, együttműködési és munkamegosztási megállapodás alapján. Az intézmény a takarékos gazdálkodást helyezi előtérbe. Költségvetése az elmúlt évben gazdaságos, biztonságos, kiszámítható.

50


9. Szociálpolitikai Kerekasztal Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (IV.1.) rendelete 15/A. §-a alapján az önkormányzat létrehozta a szociálpolitikai kerekasztalt, melynek feladata a szociális szolgáltatási koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának figyelemmel kísérése. A kerekasztal évente egyszer ülésezik.

A Kerekasztal tagjai: a) a képviselő-testület szakbizottságának elnöke, b) a szociális szolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmény képviselője, c) a nemzetiségi önkormányzatok képviselői, d) a történelmi egyházak képviselői, e) az önkormányzat hivatalának szociális ügyekkel foglalkozó képviselője, f) egyéb, a településen működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények képviselői, g) a védőnői szolgálat képviselője, h) az oktatási intézmények képviselői, i) a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének képviselője, j) a helyi rendőrkapitányság képviselője, k) járási gyámhivatal képviselője, l)

azon

civil

szervezetek

képviselői,

szociálpolitikához köthető.

51

amelyek

tevékenysége

a


III. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Püspökladány Város Önkormányzata a folyamatosan változó jogszabályi környezetben arra törekszik, hogy a lakosság szükségleteit helyezze a középpontba az egyes szolgáltatások megvalósításánál. A

szociális

szolgáltatások

tervezésénél,

mint

az

alapkoncepció

megalkotásakor és azóta is feladatunk: A jogszabályi feltételrendszer maradéktalan teljesítése Az ellátási kötelezettségek teljesítése Az intézményrendszer működőképességének megőrzése Az intézmények, középületek akadálymentesítése A pályázatokon való részvétel hatékonyságának fenntartása A lakosság tájékoztatása a szolgáltatások működéséről A médiával való rendszeres kapcsolattartás, mely az intézményeket és a szolgáltatásokat átfogóbban, más megközelítésben is képes bemutatni A folyamatos szakmai képzés

Püspökladány, 2015. augusztus 17. Dombi Imréné polgármester

52

E L Ő T E R J E S Z T É S

Recommend Documents