ELŐTERJESZTÉS ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. június 21-i ülésére Tárgy: Zirc város közoktatási intézményei Pedagógiai Programjainak Felülvizsgálata és jóváhagyása Előadó: Kasper Ágota, az Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság elnöke Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Wohlfart Zsuzsanna iskolaigazgató, Igmándyné Hebling Gabriella óvodavezető, Encz Ilona oktatási referens Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Igazgatási Bizottság Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság, Láttam: ……………………………………….. Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városa Stratégiai Programjában (2.2.1, 2.2.2., 2.2.3., 2.3.1., 3.1.2., 3.3.1., 3.3.3.) és Gazdasági Programjában (oktatás fejezet) megfogalmazottak szerint – lehetőségeihez mérten – törekszik nevelési – oktatási feladatainak színvonalas ellátására. A Közoktatási törvény 129. § (6) bekezdése értelmében az óvodák, iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közoktatási intézményei által elkészített minőségirányítási programok szakértő felülvizsgálatával az Önkonet Kft.-t bízta meg, és a feladat elvégzésére a SZAK2004-es pályázaton kért pénzügyi támogatást. A Képviselő-testület 2004. június 21-i ülésén a szakértői vélemény figyelembe vételével jóváhagyja a pedagógiai – nevelési programokat.
Zirc, 2004. június 4. Kasper Ágota OKKB elnök …/2004. (VI.21.) Kt. számú határozati javaslat Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
…/2004. (VI.21.) Kt. számú határozati javaslat Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Nevelési Programját. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
8420 Zirc, Alkotmány u. 12. Tel.: 1. sz. épület: 88/414-504 2. sz. épület: 88/414-509 email:
[email protected]
HELYI PROGRAM
„Bármit teszel is, megfontoltan tedd és vedd számba, mi lehet a következménye.” (Római közmondás)
1. Óvodánk jellemzői Óvodánk működési köre kiterjed Zirc város és a hozzá tartozó települések - Kardosrét, Akli, Tündérmajorgyermekeinek ellátására. Az őslakosok leszármazottai a német kisebbséghez tartoznak, ezért szülői igények alapján folyik a német nemzetiségi nyelvvel és kultúrával való ismerkedés két csoportban. Ezekben a csoportokban is a Helyi Programban meghatározott cél és feladatrendszer alapján dolgozunk. Földrajzi elhelyezkedésünkből következően az óvodai nevelés programjának elkészítésekor messzemenően figyelembe vettük a helyi adottságokat. A város nevezetességeinek megismerése - Apátsági műemlékegyüttes, Reguly ház, Természettudományi Múzeum, Galéria, kézműves műhelyek, Arborétum, stb.kiemelt helyet kap a nevelés folyamatában. A természeti szépségek, a környék megismerése kirándulások alkalmával, a néphagyományok felkutatása, ápolása, a jeles napok, népszokások beépítése az óvodai nevelés rendszerébe szintén fontos alapelv. A Nevelési Tanácsadó pedagógusai helyben látják el a rászoruló gyermekek logopédiai és fejlesztő foglalkozását. Mint ahogy helyet adunk a gyermeknek a család életmódjában, szokásaiban és gondolkodásmódjában, úgy tágabb környezetében is gondoskodnunk kell szükségleteinek, igényeinek kielégítéséről. Tudomásul vesszük, hogy a gyermek nem csak öröm forrása, hanem az a valaki, akihez alkalmazkodnunk kell, aki körül csendes, egyenletes, nyugodt, biztonságot adó légkört, rendszeres életmódot kell kialakítanunk. Bár az alkalmazkodás kölcsönös, az első lépéseket nekünk kell megtennünk: olyan körülményeket kell teremtenünk, amely megkönnyíti az alkalmazkodást, beilleszkedést. Fontosnak tartjuk még megteremteni a szabad mozgás, tevékenykedés, önállóság, kezdeményezés, a játék és munkálkodás legjobb lehetőségeit. Munkatársi közösségünk értékrendjében az egészséges életmódra nevelés elsődleges és az egészséges életvitel igényének kialakításában ölt testet. A gondjainkra bízott gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele, a stresszhatások feldolgozására való felkészítésük mindennapos, folyamatos tennivaló. Az egészségnevelés a pedagógiai munka gyakorlatában integrálódik, valamennyi nevelési főfeladat része minden nevelési-oktatási területnek, funkcionális egységet képez minden nevelői tevékenységgel.
2. Pedagógiai tevékenységünk általános elvei Szeretnénk nyílt, érdeklődő, szabályokhoz alkalmazkodó, kreatívan együttműködő gyerekeket nevelni, akik kedvesek és segítőkészek társaikkal. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik rendelkeznek olyan készségekkel, képességekkel, ismeretekkel, melyekkel képessé válnak életkoruknak, testi, értelmi szintjüknek megfelelő önálló ismeretszerzésre. A gyermekek legyenek tevékeny részesei önmaguk és környezetük alakításának. Munkánk során alapelvként fogadjuk el az ENSZ „Egyezmény a Gyermekek Jogairól” elnevezésű dokumentumot, s egyetértünk az ENSZ 1959. évi deklarációjával, mely a következő: A gyermeknek joga van: 1. Együttérzésre, szeretetre, megértésre. 2. Megfelelő táplálékra és orvosi kezelésre. 3. Ingyenes oktatásra, képzésre. 4. Lehetőségre a játékhoz és az üdüléshez. 5. Névre és állampolgárságra. 6. Különleges gondozásra, ha fogyatékos. 7. Arra, hogy veszélyhelyzetben elsőként kapjon segítséget. 8. Mindent megkapni ahhoz, hogy egyéni képességeit kibontakoztathassa, és így a társadalom hasznos tagjává válhasson. 9. Arra, hogy békében és egyetemes testvériségben növekedhessék. 10. Arra, hogy mindezeket a jogokat élvezhesse fajra, színre, nemre, vallásra, nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül.
3. Óvodai nevelésünk céljai és feladatai Tevékenységközpontú óvodai nevelésünk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés-érés- sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.
Óvodánk, mint nevelő intézmény, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Nem csupán megengedjük, hogy a gyerek fejlődjön, hanem lehetővé tesszük, elősegítjük azt tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Óvodai nevelésünk a három-hét éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. Pedagógiai céljaink és feladataink középpontjába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk: azaz kooperációra és kommunikációra kívánjuk képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Óvodánk a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek közt tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez a komplex életfeladat a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Mi nem csupán kiegészítő szerepet kívánunk játszani az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállaljuk: azaz kiegészítjük, felerősítjük a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A három-hét éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, magában foglalja: o
A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.
o
Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.
A gyermeki megismerés alapja három-hét éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés. A nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő, rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A gyermeki szükségletek és óvodáskori adottságok alapjai a nevelés alapnormáinak. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhatunk? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Tehát nem feladatunk a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg.
4. Szükségleteink szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos , életkoronként, életkori szakaszonként, és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodás korú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése (biztonságérzet, védettségérzet) a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvónő nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy, hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az érzelmi nevelés feladatai: o
A szeretet és kötödés képességének fejlesztése.
o
A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.
o
Az élmény befogadás képességének fejlesztése.
o
Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése.
o
Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése.
o
Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.
A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül. Megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyan sajátos nevelési feladat, amelynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvónő feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: o
Az egészséges óvodai környezet megteremtése.
o
A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.
o
A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.
o
A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.
Étkezés A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk napi háromszori étkezést biztosít. Az étkezések időpontját a csoport napirendje és a gyermekek egyéni igénye határozza meg. A heti étrendet a szülők is figyelemmel kísérhetik, szükség szerint kiegészíthetik. Az önálló étkezés és az önkiszolgálás szokásait fokozatosan alakítjuk ki, az egyéni igények és egyéni fejlettségi szintek figyelembe vételével, megfelelő időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre. Folyadék (víz) egész nap a gyermekek rendelkezésére áll. A helyes étkezési szokások, étkezés mellett nagy figyelmet fordítunk az esztétikus terítésre. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni különbségek vannak. Igyekszünk új ízekkel megismertetni őket, ösztönözzük a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását is. Csak annyi ételt kapnak, illetve szednek a tálból, amennyit jó étvággyal el tudnak fogyasztani. Étkezési tevékenységek 3-4 éves korban
o
Felnőtt segítségével ismerkednek: a használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszolgálás műveleteivel, azok sorrendjével.
o
Kis segítséggel elteszik az eszközöket.
o
A nem kívánt ételeket a tányérjukon hagyják.
o
Enni, inni kérnek szükségletük szerint.
Étkezési tevékenységek 4-5 éves korban
o
Az evőeszközöket megfelelően használják. (a kés használatát a csoport fejlettségi szintjétől tesszük függővé).
o
A kancsóból kis segítséggel töltenek.
o
Csukott szájjal rágnak, tisztán étkeznek.
o
A szalvétát felszólítás nélkül és rendeltetésének megfelelően használják.
o
Az asztal mellett természetes testtartással ülnek.
o
Ügyelnek az asztal tisztaságára.
Étkezési tevékenységek 5-6-7 éves korban
o
Önállóan szednek maguknak a tálból.
o
Gondolnak az étel mennyiségének helyes megítélésére.
o
A kancsóból önállóan töltenek.
o
Helyesen használják az evőeszközöket.
o
Étkezés közben kultúráltan viselkednek.
o
Vigyáznak az asztal és környékük tisztaságára.
Testápolás, öltözködés, pihenés Bensőséges kapcsolat kialakítására törekszünk a gyermekek igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz alkalmazkodva. A gyerekek szappannal, folyóvízben mosnak kezet WC-használat után, étkezés előtt és minden olyan esetben, amikor szükséges. A körmök tisztántartása érdekében a körömkefe is a rendelkezésükre áll. A gyermek haját szükség szerint fésüljük. Figyelünk arra, hogy ne lógjon a szemükbe. A papírzsebkendő a csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen van elhelyezve, és egyszeri használat után fedett szeméttartóba dobhatják. A helyes orrfújás technikáját és a zsebkendő használat kialakulását tapintatosan segítjük elő. Szokásrendünk lehetővé teszi, hogy a gyermekek akkor mehetnek WC-re, amikor azt szükségleteik megkívánják. Az intimitás szokásainak kialakítását a legtöbb csoport már a WC kagylók függönnyel történő leválasztásával oldja meg. A WC-papír a gyermekek számára elérhető helyen található. Az öblítő berendezés és a WC-papír rendszeres és helyes használatára szoktatjuk a gyermekeket. A gyermekek fogainak romlását elsősorban a túlzott édességek fogyasztása, az intenzív rágás hiánya és fogmosás mellőzése idézi elő. A fogak védelme és a fogmosás szokásának kialakulása érdekében óvodánkban ebéd után moshatnak fogat. A jó illatú és kellemes ízű fogkrémekkel ösztönözzük a legkisebbeket is a fogmosásra. Minden gyermek fogmosó felszerelésének, törölközőjének, fésűjének higiénéjét folyamatosan biztosítjuk.
Az öltözködés fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. Fontos, hogy kényelmes, praktikus ruhában járjanak óvodába, amiben nem fáznak, nem izzadnak, és szabadon mozoghatnak. A hőmérsékleti változások ellensúlyozására célszerű a többrétegű öltözködés. A szülők igénye szerint külön udvari ruhát hozhatnak gyermeküknek, amiben felszabadultan játszhatnak. Minden gyermeknek tartalék fehérneműt és csere cipőt kérünk. Ösztönözzük őket az önálló öltözködésre, cipőkötésre, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, egyéni fejlettségi szintjét. A pihenés és az alvás a napirendben fontos szerepet kap. Alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk, apróbb tárgyaikat, játékaikat magukhoz vehetik. Fektetés előtt a csoportszobákat jól kiszellőztetjük. A gyerekek alá is teszünk takarót, hogy minden oldalról meleg réteg vegye körül, ne izzadjanak rá az ágyakra. A felesleges ruhaneműt, cipőt levetjük. A nyugodt pihenés, alvás egyik feltétele a belső és külső ingerek megszüntetése. Ezért fontos az alvás előtti mese, halk dúdolgatás. Igyekszünk a pihenéshez szükséges kedvező körülményeket minden gyermek számára megteremteni és fenntartani (simogatás, gyermek mellé ülés).
Fő tevékenységek 3-4 éves korban
o
Kis segítséggel felhúzzák ruhájuk ujját, arcot mosnak, szárazra törlik kezüket, arcukat.
o
Figyelnek arra, hogy a vizet ne fröcsköljék szét.
o
A szappant és a törölközőt használat után helyére teszik.
o
WC használat után segítséget kérnek, vagy megpróbálják önállóan használni a papírt és az öblítő berendezést.
o
Ismerkednek a zsebkendő használatával.
o
Próbálkoznak a fogmosással.
o
Próbálkoznak az öltözködéssel.
Fő tevékenységek 4-5 éves korban
o
Segítség nélkül, időnként ellenőrzéssel kezet mosnak WC használat után, étkezés előtt és szennyező tevékenység után.
o
Használják a körömkefét, ha szükséges.
o
Kezüket szárazra törlik, majd a törölközőt helyére teszik.
o
Önállóan mosnak fogat, fogápoló szereket tisztán teszik a helyére.
o
Rövid hajúak önállóan fésülködnek.
o
Önállóan tűrik fel ruhájuk ujját, majd megigazítják
o
Önállóan használják a zsebkendőt, fújják az orrukat.
o
Önállóan öltöznek, ha szükséges segítséget kérnek.
Fő tevékenységek 5-6-7 éves korban
o
Észreveszik, ha beszennyeződik a kezük és figyelmeztetés nélkül mosnak kezet.
o
Ruhájuk ujját fel- és letűrik.
o
WC használat után a lányok minden esetben használnak papírt.
o
Hajukat rendben tartják, a hosszú hajúak kérik a segítséget.
o
Fogat mosnak, fogápoló eszközeiket tisztán teszik a helyére.
o
A zsebkendőt felszólítás nélkül használják ha szükséges, helyesen fújják az orrukat.
o
Köhögéskor, tüsszentéskor a zsebkendőt szájuk elé tartják.
o
Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki- be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
o
A ruhájukat esztétikusan összehajtva helyére teszik.
Az óvodai élet tevékenységformái o
JÁTÉK
o
MUNKA
o
SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG
o
ISMERETSZERZÉSI TEVÉKENYSÉG
5. Játék Felfogásunk szerint a játék a három-hét éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. Programunk szempontjából a játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kipróbálhatja, feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit, és újra élheti kellemes élményeit. A világról a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.
A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan kell felhasználnunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy ne csak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja
a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti
azokat. Nagyon fontos olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtése, melyeknek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Emellett szükség van az általunk kezdeményezett vagy irányított játékra is. A helyes arányok megtalálására azonban figyelnünk kell. A játék személyiségfejlesztő hatása attól is függ, milyen mélységben vagyunk képesek az óvodában a gyermeki játék minőségét emelni. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A mi feladatunk, megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni azt. A játék kicsiben maga az élet, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. Olyan tulajdonságok fejlődhetnek, ami később a gyermek társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. pl. –társakkal való együtt játszás kialakulása, vagy –játékon belüli önállóság – a másik játékának tiszteletben tartása – kezdeményezőkészség kibontakozása, - mások mozgósításának képessége – alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása – szerep elosztása – a másság tolerálása.
Feladataink a játékkal kapcsolatban o
Nyugodt légkör biztosítása az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez.
o
Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékhoz.
o
Lehetőségek, ötletek, helyzetek a sokszínű játék kialakulásához.
o
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása és tartatása.
o
Ha igénylik, kapcsolódjunk be a játékba, játsszunk együtt a gyermekekkel.
A játékeszközök igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, fejlesztő hatásúak, esztétikusak legyenek. Kiscsoportban (de később is) nehezen vállnak meg játékszereiktől, lehetőséget adunk, hogy otthoni játékaikat bevihessék a csoportba. Célunk, hogy legyen minden játékból elegendő pl: o
kiscsoport - húzogató, tologatható játékok
o
középső csoport - játszásra alkalmas anyagok (leplek, takarók)
o
nagycsoport – építő, konstruáló játékok
Pozitívan értékeljük, ha a játékszert ötletesen használják: a megszokottól eltérően (kreativitás). A csoportok közötti játékcserére legyen lehetőség. (pl. óriáskocka, bábkészlet) Próbáljuk meg az eddig szokatlan tárgyakat játékként elképzelni. (pl. fatuskók, termények) Hagyjuk, hogy a gyermekek maguk találjanak ki velük játékot! Csak akkor kell beavatkozni, ha a játék veszélyes, vagy durva. Fontos az óvónő játékhoz való viszonya, játszani tudása, játékszeretete. Személyisége,
pedagógiai,
pszichológiai,
módszertani
felkészültsége,
empátiás
készsége,
gyermekszeretete meghatározó szerepet tölt be. Az élményszerűség biztosítása érdekében nagyon fontos a gyermekek családi, szociális hátterének megismerése, a közös óvodai tevékenységekhez kapcsolódó élményháttér biztosítása: o
almaszüret
o
dióverés
o
befőzés
o
bevásárlás a zöldségesnél
o
kirándulások
o
közös főzés a szabadban
o
arborétumi séta
o
erdei séta
o
múzeum, galéria, kézműves műhelyek látogatása…
Játékirányítás alapelvei: o
támogató, engedő, melléálló, elfogadó óvónői attitűd
o
hagyjuk, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék
o
el kell fogadnunk, hogy a játék = szükséglet és létforma a gyermek számára a mesével együtt
o
a játék örömszínezetű kell, hogy legyen
o
egyéni sajátosságok figyelembevételével játéktervek készítése.
Fő tevékenységek 3-4 éves korban
Gyakorlójáték:
o
megfelelő mozgástér biztosítása
o
megfelelő játékszer kiválasztása, beszerzése
Húzogató, rakosgató játékok: o
anyagok be és kipakolására alkalmas ládák, dobozok, kosarak
o
pancsolás, töltögetés, sarazás, tépés, gyúrás
Szerepjáték: o
a szerepeknek megfelelő magatartás felvállalása megkívánja a társra figyelést, a kívánságok késleltetését, az elgondolások módosítását
o
fontos az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, vagy a meglévő élmények felelevenítése
Építő-konstruáló játékok: o
biztosítsunk sok-sok lehetőséget az építésre
o
lehetőleg hagyjuk, a játék eredményét, az építményt sokáig lehessen nézegetni, javítani, továbbépíteni
o
biztosítsunk ehhez is élményeket, új anyagot, eszközöket
o
az összerakós játékok nyugalmat és sok segítséget igényelnek
Dramatizálás-bábozás: o
legyen a csoportszobában néhány báb, amit az óvónő állandóan használ, legyen a gyermekek számára elérhető báb
o
a meghitt mesélés, bábozás-mesehallgatás szokásának kialakítása
Szabályjáték: o
egyszerű formái már előfordulnak a kiscsoportban; elsősorban mozgásos szabályjátékok: pl. fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok
o
fontos, hogy megszokják: szabályok vannak, és be kell őket tartani
o
a magasabb fejlettségi szinten álló gyermek részére továbbfejlesztő játékok biztosítása.
Fő tevékenységek 4-5 éves korban
Gyakorlójáték: o
általában a konstrukciós és szerepjáték elemeként jelenik meg: pl. szállítja a kockákat, vagy új játékszert próbál ki
o
hagyjuk, hogy próbálkozzanak, amíg aktívan belefeledkeznek a játékba
o
a kiscsoportos játékszinten rekedő gyermekek játékának továbbfejlesztése
Szerepjáték: o
tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye
o
egyre jobban megértik környezetük jelenségeit, és ezeket újra alkotják játékukban
o
fontos az élménynyújtás, tapasztalatszerzés: pl. bevásárlás a zöldségesnél, befőzés, nagytakarítás
o
próbáljanak megosztozni a szerepeken, az óvónő csak szükség esetén avatkozzon be!
o
hagyjuk, hogy ők kezdjék a játékot
o
adhatunk eszközöket, de ők is választhassanak eszközt a játékhoz
Építő-konstruáló játék: o
képesek játékelemekből más játékot készíteni
o
építenek, szerelnek, szerkesztenek - gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódva
o
próbálják meg a sokféle eszközt kombinálva használni
o
sokféle élmény nyújtása a valódi élmény felhasználásával (technikák megfigyelése)
Dramatizálás: o
nagyobb szerepet kapnak a gyermekek bábozásai: mesék vagy egyszerű jelenetek
o
készítsünk a gyermekekkel együtt egyszerű, könnyen mozgatható bábokat
o
a középsős mesék (sok tündér és király) eljátszásának biztosítása
Szabályjátékok: o
kedveltek a szabályokon alapuló játékok
o
világos, érthető szabályok megfogalmazása az óvónő részéről, ezek betartásának szándéka a gyermekek részéről
o
kedveltek a társasjátékok, dominók, memóriajátékok, nyelvi játékok
o
kedveltek a mozgásos játékok a szobában, és az udvaron
Fő tevékenységek 5-6-7 éves korban
Gyakorlójáték: o
előfordul, egy-egy gyermek játékában, de nem ez a domináns, túlzott jelenléténél további teendők vannak
Szerepjáték: o
megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, alkalmazkodnak a játékszabályokhoz
o
le tudnak mondani a játékszerepről, egy-egy kedves szerepről
o
hagyjuk, hogy ők maguk válasszanak szerepet
o
tartós kapcsolat alakul ki az együtt játszók között
o
túlnyomórészt önállóak
Építő-konstruáló játék: o
a finomabb mozgást igénylő építőjátékok (Legó, fémépítő), csavarható, szögelhető játékok
o
modellkészítés
o
szerepjátékokhoz kapcsolódva épít (vár, kapu, torony stb.)
o
a különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák. pl. fakockák, kövek, dobozok, székek, padok stb.
Dramatizálás: o
a bábjáték mellett szerepet kap a dramatizálás, (tündér mesék)
o
asztalra tehető báb paraván, hogy a gyerekek maguk is játszhassanak - egyszerű ujj- és síkbábok készítése a gyermekekkel
o
kellékek biztosítása
Szabályjáték: o
hagyjuk, hogy az egészséges versengés hangulata kialakuljon, s lehetőleg a negatív érzelmek kifejezésébe ne csapjon át
o
meg kell tanulnia a gyermekeknek a kudarc elviselését is
o
az értelmi képességet fejlesztő játékok mellett mozgásos játékokat is választhatunk, pl. testnevelési játékok- a szabadban
o
dalos és mondókás népi játékok
o
labdajátékok
o
versengések.
6. Munka A munka személyiség fejlesztő hatása elengedhetetlen. A gyermekek elsajátítják azokat a jártasságokat, készségeket, melyek az óvodai élet rendjét szolgálják. A munkavégzés során fejlődik figyelmük, fegyelmük, kitartásuk. Alakul felelősség érzetük. Célunk a munka jellegű tevékenységek megszerettetésére, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. A tevékenységek során a gyermekek felelősségérzetének alakítása, a gyermekek önállóságának, erősítése. Fontos: o
a felnőttek példamutatása
o
az igényesség
o
önkéntesség
o
jó kedvvel végezzük munkánkat
o
a munka elismerése.
Minden korcsoportban lehetőséget adunk arra, hogy minden olyan tevékenységet maguk végezzenek, amire fejlettségi szintjüknél fogva képesek. Biztosítunk számukra gyermek méretű eszközöket. A munkák fajtái: o
rendszeres
o
alkalomszerű
Feladataink a munkával kapcsolatban: o
Balesetmentes, gyermekméretű eszközök biztosítása.
o
Megfelelő hely biztosítása.
o
Elegendő idő biztosítása.
o
Állandó odafigyelés, dicséret, ösztönzés, segítés.
Tevékenységek 3-7 éves korig A saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek: o
öltözködés
o
tisztálkodás
o
terítés
o
játék elrakása.
A csoportért végzett tevékenységek: o
naposság – az önálló munkavégzésre nevelés érdekében a gyerekek életkorának megfelelő szinten, ha az óvónő úgy ítéli meg
o
teremrendezés
o
a csoport rendben tartása, dekorálása
o
növényápolás, természetsarok rendezése
o
akvárium, kis állatok gondozása
o
segítség a felnőtteknek és egymásnak.
Az óvodáért, egymásért végzett tevékenységek: o
udvari játékok, udvar rendben tartása
o
segítés a kisebbeknek, az óvoda dolgozóinak
o
apróbb megbízatások teljesítése.
7. Szabadidős tevékenység
A szabadidő tartalma: a lehetőségek közötti önkéntes szabad választás. A gyermek megtanulja, hogyan gazdálkodjon a rendelkezésére álló idővel. Az egyéni képességek kibontakoztatására is hatásos eszköz, mert nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához.
Feladataink o
A lehetőségeinkhez mérten nagyobb mozgás és tevékenységi teret biztosítunk, ennek bővítésére törekszünk.
o
A választásra felkínált lehetőségek körét tágítjuk, változatossá tesszük.
o
A gyermekek fantáziájának fejlesztését elősegítjük egyszerű, maguk által készített eszközökkel.
o
Lehetőséget biztosítunk a differenciált gyakorlásra a gyermekek egyéni kérésének, kívánságának teljesítésére.
8. Ismeretszerzési tevékenységek A játék és ismeretszerzési tevékenység teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, új ismeretekre tesz szert. Játék közben, játékosan, szinte észrevétlenül tanul. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán, vagy irányított módon szerezzenek ismereteket. Az ismeretszerzési tevékenység csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak óvodásaink. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a háromhét évesek fejlődésének szempontjából.
Anyanyelv Az emberek közötti kommunikációnak, a szociális kapcsolatok kiépítésének legfontosabb eszköze az anyanyelv. Komplex folyamat, mely az óvodai nevelés egészében jelen van. Segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Az otthoni nyelvi környezet meghatározza a gyermek beszédét. Fejlesztési feladatainknak a család megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek képességeinek megismerésén keresztül kell hatását kifejtenie.
Feladataink az anyanyelvi nevelés fejlesztésében Az óvónő beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata a hangok ejtésében is legyen kifogástalan. Mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos. Természetes hangon, a csoport hang- és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljen. A óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyerekek gondolkodását, ösztönözze beszédre őket. Mindig találjon időt és módot arra, hogy válaszoljon a gyerekek kérdéseire. Az óvónőnek a gyerekek beszédkészségéről szerzett benyomásain túl tudatos és folyamatos megfigyelésre van szüksége, hogy megismerje azt a beszédszintet, amelyről elkezdheti a csoport, illetve az egyes gyerekek fejlesztését. A gyerekek fejlődése érdekében fontos, hogy az óvónő ismerje fel a beszédhibákat. Súlyosabb, vagy rögzült beszédhibák esetén irányítsa a gyermeket logopédushoz. 5 éves korban mindenképpen el kell kezdeni a beszédhibás gyerek logopédiai kezelését. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekor figyelembe kell venni: -
milyen fogalmakat kívánunk megismertetni a gyermekkel
-
milyen alkalmak kínálkoznak a gyermek szóbeli aktivizálására
-
milyen anyanyelvi játékokat tudunk felhasználni egy-egy foglalkozáson.
Mese – vers, dramatizálás, bábozás Az óvodában mindennap mesélünk, nem teszünk különbséget kezdeményezés és elalvás előtti mese között. Elsősorban a magyar népmesekincsünk alkotja a mesekezdeményezések gerincét. Szívesen válogatunk névadónk Benedek Elek gyűjtéseiből, mert fontosnak tartjuk, hogy nyelvileg tiszta és
esztétikailag értékes mesét ismerjenek meg a gyermekek. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalmat hordoz, belső indulatú élményeket közvetít. Ha az élmény és gyakorlás hatására a gyermek „befogadóból” maga is előadóvá válik, akkor éri el az irodalmi nevelés a fejlesztő hatását. Ezért fontos, hogy legyen lehetőségük bábozás, dramatizálás, vagy más formában megjeleníteni a műveket. Lehetőségekhez mérten biztosítunk alkalmat színvonalas bábelőadások látogatására (zirci Művelődési Ház, veszprémi Kabóca Bábstúdió). Nagycsoportosok rendszeresen látogatják a városi gyermekkönyvtárat, ahol a
kölcsönzés
technikájának
elsajátítása
mellett,
nekik
szervezett
játékokba,
vetélkedőkbe
is
bekapcsolódnak. Az óvodás gyermek életkorának legmegfelelőbb irodalmi műfajok a vers, a mese, melyek élmények a gyermek számára, ha: o
várják a vele való találkozást.
o
szeretik a verset, mesét
o
örömet okoz neki
o
ahhoz, hogy a gyerekek irodalomhoz hozzájussanak, közvetítőre van szükségük
o
együttlétre a felnőttel, aki az alkalomhoz illő mondókákat, verseket mond
o
megmutatja a hozzájuk tartozó játékokat, mozdulatokat
o
emlékezetből, ritkábban könyvből olvasva, arca és hangja játékával kísérve életre kelti a mesét.
Feladataink Csak nyelvileg tiszta és értékes meséket, verseket választunk. Az óvónő a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. Törekszünk a helyi hagyományok feltárására, felhasználására. Lehetőségek 3-4 éves korban Az irodalmi nevelés a mozgással kísért énekelt szöveg gyakori ismételgetésével, az ősi forma felidézésével kezdődjék. (dúdolt, ritmikus mondókák, mondókamesék - a beszoktatás időszakában jó szolgálatot tehetnek, vigasztaló játékok- a felnőtt barátkozását, a feltétlen elfogadást jelenti). Több legyen a mondókajáték, ezt kövessék (életkor előre haladtával) az állathangutánzó és felelgetős mesék, halmozó láncmesék, versek, verses mesék, majd később prózai mesék. Ne jelentsen sorrendet, mert: o
A kisebbek is szívesen hallgatnak egy-egy tündérmesét.
o
A nagyobbaknak is örömet okoz, ha kisebb koruk meséit, mondókáit ismét hallhatják, mondogathatják.
Feltételezzük, hogy a kicsik óvodába kerülve bizonyos számú etető, mosdató, tapsoltató, vigasztaló mondókát már megismertek, sőt mondogatják is! Napjainkban ez egyre ritkább, ezért ezekkel kell kezdeni az irodalmi nevelést! Az altató, hintáztató, járni tanító, ujj kiszámoló, állathívogató népi mondókák megismertetik a gyermeket testrészeivel, segítik a közvetlen, majd a tágabb környezet megismerését. Ezek ismételgetése (sokszor, akár naponta többször is!) Megnyugtató, örömet adó! Az egyszerű, ritmizált formulamesék, melyeket érdemes dallammal is kísérni – többszöri ismétléssel, „ráérősen”, dramatizálással, bábozással. Legyen a meséhez kapcsolva valamilyen szokás –minél többször fejből meséljünk! A mindennapos mesélés magában rejti: o
az egymásra figyelést
o
kapcsolatteremtést
o
kifejezés és megértés gyakorlását.
A meséket meg lehet osztani. (ugyanazt a mesét lehetőleg ugyanaz az óvónő mesélje) A pihenés, alvás előtt mondott mesélés mássága: szelídebb folyású, esetleg folytatásos, duruzsoló hangon elmondott mesék. A gyerekek bármikor nézegethessék a mesekönyveket – beszélgessenek a képekről. Az év folyamán 8 - 10 mondóka, vers ismételgetése, körülbelül ugyanannyi csak meghallgatásra. 10 -12 új mese. Lehetőségek 4-5 éves korban Mondókák a környezetről, időjárásról, évszakok megfigyeléséből, természeti jelenségekről, tárgyakról, állatokról, növényekről. Hangutánzó mesék, párbeszédes játékok, vidám, groteszk, humoros versek, szólás-mondás, találós kérdések, nyelvtörők. Az állatmesék mellett tündér - királymesék (esetleg helyi gyűjtésű mesék) Az év folyamán 2 –3 kiolvasó, 6 –7 vers mondogatása, 12 –14 új mese hallgatása. Szokás kialakítás: - mesehallgatás - mesedramatizálás.
A gyermekek kívánsága szerint „ölbe ülős” meséket is olvasunk, folytatásos történeteket elsősorban altatás előtti időszakban választunk. Lehetőségek 5-6-7- éves korban Kiszámolók, hintáztató, labdáztató, párválasztó, felelgető, tréfás mondókák. (4 - 5 db) 15 - 20 vers meghallgatása a gyermekkor élményvilágára építve, 6 -8 vers megjegyzése. Állatmesék, tréfásmesék, tündérmesék egyszerűbb változatai. Várják, kérik a mesemondást, segítenek az ahhoz kapcsolódó feltételek kialakításában – megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni (pl.: Mici Mackó, Brumi stb.). A mesedramatizálás leginkább ennek a kornak a jellemzője – kellékes láda, leplek, takaró, koronák – bábparaván: a gyermekek önálló bábozása – szituációs játékok: Mit tennél, ha te lennél Kígyós Jancsi? Ha van már kedvelt mesehősük, szívesen beviszik a játékukba a vele megtörtént dolgokat – mese + játék összefonódása. Szívesen rajzolnak a hallott meséről – „mesekönyv készítés” gyermekrajzokból. A királyos mesék dramatizálása – a mesélés, verselés kimozdítása a csoportszobából. A meséhez kapcsolódó játékok: o
Hány szereplőről tudsz?
o
Ki tud többet megnevezni?
o
Melyik mesében szerepelt?
o
Találjunk ki mesét!
o
Színházlátogatás fontossága (valódi)
o
Előadás a kisebbeknek (pl.: Betlehemes-játék, lakodalmas stb.)
o
A gyermek könyvespolc könyveinek átválogatása, állandó felújítása.
o
Találós kérdések: - óvónő által mondott – gyermekek által kitalált.
Matematikai ismeretek A gyermek az óvodába kerülés előtt a családban már felfigyel a dolgok minőségi, mennyiségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Azonban az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelésben a gyermeknél két életkori szintet jelöljünk meg. Az első szint: bevezetés a matematikába, az 5. évig tart.
Feladata a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7. évben. Feladata az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, műveletek, szokások elsajátítása.
Feladataink: o
Az óvónő feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
o
A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.
Az ismeretszerzés formái A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvónő képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvónő dönti el, hogy mely matematikai témát dolgozza fel foglalkozáson, vagy elegendőnek tartja a játékidőben szerzett benyomásokat. A foglakozáson 1-2-3 matematikai tartalmú szabályjáték eljátszására kerül sor. A foglalkozás felépítése előre átgondolt, de a gyermek érdeklődése, fejlettségi szintje befolyásolja azt. A játékokat és szabályait a fejlesztendő részképességnek megfelelően válogatjuk, módosítjuk.
A foglalkozások módszerei, eszközei Az óvodás korú gyermek egyéni feladatban jól motiválható. A frontális szemléltetés csak rövid ideig köti le figyelmét, a másik gyermek feladatmegoldásának megfigyeléséből keveset tanul. A frontális szemléltetést ezért az egyéni feladatmegoldással párhuzamosan végezzük.
A gyermek, ismerős eszköznél jobban el tud vonatkoztatni annak hangsúlyos, számára látványos elemeitől. Ügyelni kell az egyhangúság kiküszöbölésére is. A megszokott eszköz új elnevezéssel vonzó helyzetben az újszerűség ingerével hat a gyermekre. Kezdetben konkrét, térhatású tárgyakkal végezzenek matematikai műveleteket. Később megjelenhet a lerajzolt tárgy képe, ezzel manipulálhat a gyermek.
Mely matematikai képességek fejlesztésére törekedjünk: o
mozgás koordináció
o
finommotorika
o
észlelés
o
megkülönböztetés
o
figyelem (kiterjesztése, megosztása, összpontosítása)
o
elvonatkoztatás
o
általánosítás
o
konkretizálás
o
számlálás
o
pótlás
o
csökkentés
o
csoportosítás
o
összefüggések felismerése
o
érdeklődés-kíváncsiság
o
feladattudat
o
kitartás
o
munkatempó
o
problémamegoldás.
Matematikai témák: o
minőségi eltérések megfigyeltetése
o
mennyiségi eltérések megfigyeltetése
o
mennyiségi eltérések megállapítása
o
tő- és sorszámnevek
o
testek körberajzolása, színezése
o
azonosság, egyenlőség megfigyelése
o
becslések, mérések
o
vonalak megfigyeltetése
o
térbeli tájékozódás.
Fő tevékenységek 3-4 éves korban
o
Ismerkedés a környezetükben található tárgyakkal, tulajdonságaikkal.
o
Névutók fogalmának megismerése, használatuk. (erre-arra, alatt-fölött, előtt-mögött, mellett)
o
Tárgyak nagyságának megkülönböztetése, összehasonlítása elemi szinten. (kicsi-nagy, magas – alacsony, azonos méretű)
o
Azonos tulajdonság alapján tárgyak halmazba sorolása, válogatása.
o
Számlálgatás, ismerkedés a számosság fogalmával (sok, kevés, semmi, ugyanannyi)
o
Ismerkedés a körülöttünk levő tárgyak formájával és azok tulajdonságaival.
o
Összetartozás fogalmának elemi megismerése, személyek, tárgyak egymáshoz rendelése.
o
Statikai tapasztalat szerzés.
o
Tárgyak sorba rendezése (első és utolsó elem felismerése).
Fő tevékenységek 4-5 éves korban
o
Tájékozódás a térben (előtt, mögött, mellett, közel-távol, erre-arra).
o
Számfogalom előkészítése.
o
Érzékelhető tulajdonságok alapján tárgyak felismerése, megfigyelése.
o
Magasabb, alacsonyabb érzékeltetése, összehasonlítás, összemérés.
o
Statikai tapasztalatok, ok-okozati összefüggések keresése.
o
Párok, ellentétpárok keresése, megnevezése.
o
Sorba rendezés nagyság szerint, új elem elhelyezése a sorban.
o
Sorba rendezés megadott tulajdonság szerint.
o
Formák azonosítása, megkülönböztetése.
o
Tárgyak elhelyezése a térben (elé, fölé, mellé, közé)
o
Gömb alakú tárgyak felismerése, gömb forma létrehozása.
o
Irányok megfigyelése, azonosítása, követése.
o
Hosszabb, azonos méretű, rövidebb érzékeltetése.
o
Szögletes és nem szögletes határvonalú síkidomok felismerése, szétválogatása.
o
Halmaz elemeinek felsorolásával a gyűjtőfogalom megnevezése.
o
Téglalap, háromszög, kör, négyzet tulajdonság szerinti összehasonlítása.
o
Több, kevesebb érzékeltetése becsléssel, párosítással.
o
Körforma, mint zárt alakzat érzékeltetése, vonal, hullámvonal.
o
Űrtartalom mérése.
o
Síkmértani formák azonosítása, megkülönböztetése.
o
Tömegmérés.
o
A szimmetria, mint játék.
o
Számolás gyakorlása.
Fő tevékenységek 5-6-7- éves korban
o
Tájékozódás a térben (előttem-mögöttem, jobbról-balról, közel-távol).
o
Számfogalom alapozása: halmazok összemérése, számosság alapján. Több-kevesebb fogalmának mélyítése párosítás segítségével is.
o
Statikai tapasztalatok, ok-okozati összefüggések keresése.
o
Összemérés.
o
Páros-páratlan fogalmának tudatosítása.
o
Sík elemekből térformák kialakítása.
o
Halmazok eleminek felsorolásával a gyűjtőfogalom megnevezése.
o
Tárgyak, személyek, halmazok szétválogatása ismert vagy megnevezett tulajdonság szerint.
o
Sorba rendezés megadott tulajdonság szerint.
o
Környezetben található tárgyak összehasonlítása szabályos testekkel, síkformákkal.
o
Térfogat-kerület mérés.
o
Sorszámnevek.
o
Sorozatok készítése.
o
Mérések különböző egységekkel. Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérés.
o
Szimmetria megláttatása.
o
Számolás.
Természeti-társadalmi környezet Döntően az emberek természetszemléletének, környezeti attitűdjének a megváltoztatására van szükség világszerte, és hazánkban is. Nemcsak a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a természettel való együttélésre is. A környezeti kultúra létrejöttét szeretnénk elérni óvodás gyermekeinknél. A környezeti kultúra ugyanis: o
életmód
o
gondolkodás
o
viselkedésmód
o
védelem
o
fejlesztés
o
mértéktartó felhasználás.
Feladataink Az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rácsodálkozzon a természetben és az emberi környezetben a szépre, és jóra, tisztelje és becsülje azt. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az óvónő feladata az, hogy biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett tapasztalat-, és ismeretszerzésre, a környezetkultúra, és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A tevékenységeket állítva a nevelés középpontjába, fejleszteni kívánjuk a képességeket készségeket, megpróbálva formálni a gyermek személyiségét. A személyiség fejlődésében hangsúlyos szerepet kapnak a spontán, és tervezett környezeti hatások, és az érzelmek. Az érzelmi nevelési feladatok közül, a szeretet, és kötődés, az élménybefogadás, az érzelmek kifejezőképességének, a mások iránti elfogadás, a tisztelet, megbecsülés érzésének kifejlesztéséhez nagyban járul hozzá a környezeti nevelés.
Ebben a nevelési folyamatban az óvónő személyisége is kulcsfontosságú. Modell szerepe csak akkor érvényesül, ha maga is azonosulni tud a környezeti nevelés céljaival, követelményeivel. Ezért jó, ha mindannyian felülvizsgáljuk környezeti attitűdjeinket, viselkedési-, vásárlási szokásainkat, életmódunkat, értékrendszerünket. Az óvónőn múlik, hogy a gyermekek megszeressék a természetet, az ő értelmi szintjüknek megfelelően lássák a sok nehézséget, amivel a világ küzd. A környezeti nevelés is tevékenységekben jelenik meg. A feladatrendszer elemei: játék, ismeretszerzési, társas- közösségi, munka, és szabadidős tevékenységek átszövik egymást.
A környezeti nevelés módszerei, szervezeti keretei A környezeti nevelés jellemzője a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségeinek sokoldalú biztosítása. Az óvónő dolga az, hogy megtalálja a szűkebb és tágabb környezetben a megismerési módok helyszíneit, időt, módot adjon a rácsodálkozásra, teremtsen alkalmat a gyermeki érdeklődés kielégítésére. Érzelemmel kísért tapasztalatszerzések juttatják élményekhez az óvodást, ezért a környezeti nevelésnek érzelem központúnak kell lennie. A természet szépségének hatását fokozhatja, elmélyítheti az óvónő, az ahhoz tartalmilag, hangulatilag kapcsolódó irodalmi alkotások: versek, mondókák elmondásával, az oda illő dalok éneklésével. Módszereink között találhatók hagyományos módszerek (beszélgetés, szemléltetés, magyarázat) vagy mint a megfigyelés, vizsgálódás, kísérlet, mérés, összehasonlítás, stb. Tapasztalatszerzéseink legtöbbször a valódi természeti-, és társadalmi környezetben történnek. A közeli erdő, családi házak zöldséges-, és virágoskertjei, baromfiudvarok, istállók, rétek, a Cuha patak, az Arborétum, mind kedvenc felfedező helyeink. Kirándulásokat szervezünk; Bakonybél, Gerence-völgy, Csesznek, Kerteskő, Pálihálásra vonattal, ill. autóbusszal. Kiváló lehetőségeket kínál a felfedezésre a Bakonyi Természettudományi Múzeum rendszeres látogatása. A szülőföldhöz való kötődést erősíti a Reguly ház, a Bazilika, néprajzi gyűjtemény megtekintése. A bábszínházi látogatások a viselkedéskultúra elsajátítására adnak alkalmat. Óvodán belül a csoportszobákban fontosak a mikroszkópos, nagyítós megfigyelések. A csíráztatás, hajtatás, élősarok gondozás, akvárium, halak etetése, gondozása stb. A felsoroltak egyben mind fontos munkajellegű tevékenységek is. Fontos, lényeges mozzanatok, az óvoda udvarán a fák, bokrok, virágok évszakonkénti megfigyelései. Termények, termések folyamatos gyűjtése.
Az óvónő feladata, hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban eldöntse, kötött, vagy kötetlen formájú ismeretszerzést választja. Mindkét formát egyaránt hassa át a játékosság, és az élményt adó, oldott légkörben való tevékenykedés. A természeti-társadalmi környezet témához legjobban a kötetlenség a legcélravezetőbb forma. Kötetlenség melyben az óvónő tudatosan és tervszerűen, előre felkészülve biztosítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenységi lehetőséget. Ha az óvónő a kötetlen foglalkozást választja, akkor a gyermeknek lehetősége van, hogy önként válassza meg mikor és milyen tevékenységben vesz részt. Az óvodai nevelés szinterei az ünnepek, és megemlékezések is. Ilyenkor nyílik alkalom a szülőkkel való szorosabb együttműködésre. Lehetőséget ad a csoport, az óvoda egyéni arculatának megteremtésére. Több tevékenységre ad módot, kiemelve az ünnep résztvevőit a hétköznapokból, aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünneplés lényege sokszor nem az ünnep, hanem a sok-sok előkészület, ami önálló ötletek kidolgozására, megvalósítására ad lehetőséget. Teret ad az együttműködésnek és a kommunikációnak, a viselkedés gyakorlásának.
Óvodai ünnepeink, megemlékezéseink Az óvodai élet hagyományos ünnepei: o
születés és névnapok megünneplése
o
Mikulás ünnep
o
madarak karácsonya
o
anyák napjára készülődés
o
évzáró
o
gyermeknap
o
kézműves hetek
Néphagyományokhoz kapcsolható: o
adventi ünnepkör
o
farsang
o
húsvéti szokások
Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek: o
óvodánk névadójának ünnepe (Benedek Elek Nap)
o
Kihívás Napja
Időszakos, adott alkalomhoz kapcsolódók:
o
Takarítási Világnap
o
Állatok Napja
o
Föld Napja
o
Madarak és Fák Napja
Egyéb ünnepek: o
Március 15.
Feldolgozásra ajánlott témakörök 3-4 éves korban
o
óvoda épülete, udvara
o
felnőttek neve (óvónők, dajkák)
o
testrészek (fej, végtagok, stb.)
o
orvos munkája
o
évszakok jellemzői
o
háziállatok
o
növények (gyümölcsök, zöldségek, virágok)
o
színek (fekete, fehér, piros, kék, sárga, zöld, barna)
o
alapvető gyalogos közlekedési szabályok
o
család
Feldolgozásra ajánlott témakörök 4-5 éves korban
o
teljes név
o
család
o
orvos gyógyító szerepe
o
az óvoda és közvetlen környéke
o
növények (gyümölcsök, zöldségek, virágok)
o
főbb légi, vízi, vasúti és közúti járművek
o
erdei és vadállatok
o
végezzenek egyre több munkát egymásért, segítsék egymást játékban, öltözködésben
o
barátkozzanak egymással, legyenek képesek az együttjátszásra
Feldolgozásra ajánlott témakörök 5-6-7 éves korban
o
lakhely
o
szüleik foglalkozása
o
közlekedés (légi, vízi, vasúti, közúti, személy és teher szállítás)
o
foglalkozások
o
testrészek
o
napszakok
o
a hét napjai
o
évszakok
o
gyűjtőfogalmak (élőlény, növény, állat stb.)
o
házi- erdei- vadállatok
o
vállaljanak önként egyre több önálló feladatot
o
gyengéden viselkedjenek egymással
o
lelkesen készüljenek az iskolára
Vizuális tevékenység Az ember ismeretei döntő részét vizualitása által nyeri, így a vizualitás a társadalmi érintkezésben (kommunikációban) egyenrangú szerepet tölt be. A vizuális fejlődés több mozzanatában hasonló jelleget mutat, mint a művészi alkotófolyamatok. Eredményei is hasonlóak az igazi alkotásokhoz. A vizuális nevelés látásnevelés, képzetek, utánzás, gyakorlás segítségével. Ismereteink, gondolataink lejegyzésének lehetősége az ábrázolás, a vizuális nyelv egyik formája, melyet a nap folyamán bármikor, kötetlen formában végzünk. Másrészt testi fejlesztés is, hisz a látás segítségével manuálisan képződik a közvetlenül érzékelhető valóság, a sémák valóságává. Minden fajtája elősegíti a térérzékelést, tájékozódást. A vizuális nevelés területeinek csoportosítása: a. firkálás b. ábrázolás c.
kézművesség
d. díszítés e. építés A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermek „sémákat” vagy másképpen szimbólumokat
használ.
Hiányzó
ismereteit
értelmezési
kényszere
miatt
fiktív
összefüggések
létrehozásával pótolja, egészíti ki. Az ábrázolás a gyermek első alkotótevékenysége. A gyermek képi szimbólumai alapformák, melyek folytonosan gazdagodnak. Ábrái a valóságból annyit jelölnek, amennyire szüksége van a „kis alkotónak”. A
gyermek ábrázolásai mindig reálisak, de ez nem fényképszerű hűséget jelent, hanem az ábra hatásossága az ábrázoló céljainak való megfelelést jelent. A vizuális nevelés : a. játék és tanulási tevékenység b. társas és közösségi tevékenység c. munkatevékenység d. szabadidő tevékenység.
A vizuális nevelés jellemzői, feladatai Elsősorban a zavartalan és sokrétű tevékenykedtetés. Az eszközök mindig elérhető helyen legyenek. A gyermeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi- plasztikai kifejezőképesség birtokába juttassuk. Kialakítva a gyermekben az elemi képolvasási, komponáló, téri tájékozódó és rendezőképességet. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermek képzetei, gazdagodik élmény- és fantázia világuk. Nő az önbizalmuk, fejlődik alkotóképességük. Segíti a téri, formai és színképzetük kialakítását, gazdagodását, elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, népi alkotások nézegetésével, a szépség iránti vonzódás és értékelő képesség kialakulását. Megismertetjük a gyermeket a különböző technikai fogásokkal, anyagokkal. A tevékenységek inspirálásához a helyi lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk. Ilyen lehetőséget nyújt a Reguly Antal Múzeum népi kismesterségeket bemutató kiállításai, gyakorló termei. Óvodagalériánkban az óvodás gyerekek munkáin kívül a Reguly Antal Általános Iskola és a III. Béla Gimnázium vizuális tagozatú osztályaiban készült munkáknak is helyet adunk. Óvodánk folyosóján található Hoffer Ildikó zirci keramikus művész alkotása melyet névadónk Benedek Elek meséi inspiráltak. A művésznő műhelyének megtekintésére is lehetőségünk van. Látogatjuk a Zirci Galéria, Művelődési Központ kiállításait. Nagy sikerrel rendezzük évente a „Kézműves heteket”. Szempontok a vizuális tevékenységek tervezéséhez a. az életkor és egyéni képességek figyelembevétele b. a fejlesztés céljainak megfelelő feladatok kitűzése, a technikák meghatározása c.
a vizuális műfajok (ábrázolás, kézművesség, díszítés, építés) arányainak meghatározása
d. a többi fejlesztési területtel való összehangolás. A tervezésnél figyelembe vesszük az évszakokat, ünnepeket, közös élményeket, helyi sajátosságokat.
Ajánlott technikák 3-4 éves korban
o
firkálás, rajzolás ( zsírkréta, vastag ceruza, pálcák,…)
o
építgetés
o
gyurmázás (agyag, gyurma, homok, …)
o
festés (ujj, szivacs, kefe, ecset, …)
o
nyomtatás (zöldség-, gyümölcsdúccal, levél, …)
o
fűzés
Ajánlott technikák 4-5 éves korban
o
rajzolás (emberábrázolás, …)
o
festés, (csurgatott, fröcskölt, fújt technikák)
o
mintázás (gyúrás, sodrás, lapítás, nyújtás, gömbölyítés, szaggatás, …)
o
vágás, tépés
o
hajtogatás
o
ragasztás (papír, montázs)
o
fűzés, kötözés
o
díszítés (nyomattal, terméssel, motívumokkal)
o
nyomtatás
o
kavicsfestés, ragasztás
o
varrás, öltögetés (papíron)
o
tojásfestés, díszítés
Ajánlott technikák 5-6-7 éves korban
o
képi ábrázolás (mozgás, téri kifejezés, emberek, állatok, helyszínek megjelenítése)
o
festés (szivaccsal, ecsettel, sablonnal, fújással, …)
o
mintázás (tömbből való alakítás)
o
ritmusképletek készítése
o
díszítés (terítő, szalvéta, …) a magyar nép egyszerű díszítő elemeit használva
o
ritmusképletek készítése
o
hajtogatás
o
vágás, ragasztás, (papír, montázs, kollázs)
o
varrás (textil)
o
fonás, szövés, fűzés, sodrás
o
kiegészítő játékok készítése (báb, álarc, szemüveg, kalap, puzzle, stb.
o
makett készítés
o
batikolás
o
nemezelés
o
gipszöntés, festés, découpage
o
csuhé, vessző, szalma tárgyak készítése
o
írókázás
Ének – zene - énekes játékok A zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja az ízlését, magatartását. Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia. Magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok alkotják az óvodai zenei nevelés fő részét. Szűkebb környezetünk hagyományaiból is merítünk. Békefi Antal néprajzkutató által összegyűjtött bakonyi népdalok és gyermekjátékok jelen vannak gyermekeink mindennapjaiban.
Feladataink Az óvónő szeressen, és tisztán tudjon énekelni. Fontos a módszertani ismeret, napra készség, a dalanyag igényes válogatása. Az óvónő juttassa a gyermeket az éneklés és zenehallgatással élményekhez. Keltse fel zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Szerettesse meg a gyermekkel az éneklést, gyermekdalokat, szoktassa a gyermekeket tiszta éneklésre. Fejlessze a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, harmonikus, szép mozgását. Az éneklés legtöbbször játék helyzetben, mozgás és éneklés egységében történjen. A szerep átélése, az érzelmek és gondolatok egész testmozgással való kifejezése fokozza a gyermek örömét. Dalainkat, mozgásanyagainkat kapcsoljuk a környezeti témákhoz, meséhez, vershez, matematikai játékhoz, ábrázoláshoz, testmozgáshoz. Szorosan kapcsolódik az évszakokhoz, népszokásokhoz, hagyományokhoz. A meséhez, vershez ritmusa köti. Ha valakinek bánata van, jó kedve van, dallal fejezzük ki.
Ismeretszerzés formái
A zenei nevelés több formában valósul meg: o
kötelező foglalkozások
o
kötetlen foglalkozás
o
napi alkalomszerű ismétlés (az óvónő csak közvetve járul hozzá, pl: eszköz készítés)
o
spontán énekelgetés.
A zenei nevelés tartalma o
Népi mondókák: ölbe vevős, cirógató, csiklandozó, tapsoltató, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolkodók, kiszámolók, páros fordulók
o
Dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esőváró, játékra hívogatók, kifordulós-, ludaskapus-, küzdő-, sorjátékok, stb.
o
Énekes népszokások: melyek megfelelnek a gyermek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakokhoz, ünnepekhez
o
Zenehallgatás: évszakokhoz, állatokhoz, érzelmekhez, hangulatokhoz kapcsolódó népdalok, műdalok, (néha gépzene) hangszerjáték.
Készségfejlesztés Tiszta, csengő hangképzés, egyenletes lüktetés, dallam és ritmusmotívum visszaadása, tempó (gyorslassú) a dinamika (halk-hangos), a hangmagasság (magas-mély), érzékeltetése, éneklése, és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi, állati hangok, hangszerek hangjai és a környezet zörejei. Hangszerekkel való ismerkedés különös izgalmat és élményt jelent. A mindennapos hangszer használat a zenei készségfejlesztésben fontos szerepet játszik. A gyermekek által készített hangszereknek is fontos szerepe van (dióhéjpengető, levélsíp, kukorica-hegedű, stb.) Folyamatismertetés 3-4 éves korban Dalanyag: 5-7 mondóka 10-14 játékdal 2-3 műdal Hangkészlet szerinti megoszlás: sz - m
l - sz m m – r –d sz – m – r - d d – l - sz Eleinte az óvónő játszik, énekel, a gyerekek mozdulatokkal kísérik az éneket. Kisebb, nagyobb csoportban énekelgessenek, törekedjenek megközelítőleg a tiszta éneklésre. A játékok egyszerűek legyenek. Sokszori ismétlésre, gyakorlásra van szükség. Játékos, utánzó mozgás, egyszerű körséta, guggolás vagy sima szerepcsere felel meg a 3-4 éves gyermek mozgásának. Készségfejlesztés o
egyenletes lüktetés érzékeltetése, különböző játékos testmozdulatokkal
o
egyszerű ritmusjátszó hangszerek használata
o
magas és mélyebb hangok felismerése, térbeni érzékeltetés megpróbálása
o
halk, hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása, beszédben, zörejeken
o
különböző zörejek (2-3), dallamjátszó hangszer és ritmushangszer hangszínének felismerése
o
ismert dal (dúdolás, hangszerről) felismerése
Zenehallgatás A zenehallgatás
anyaga hangterjedelmi korlátozás nélkül különböző egyszerű népdalok, műdalok,
hangszeres vagy énekes előadása. Folyamatismertetés 4-5- éves korban Dalanyag: 4-6 mondóka 10-14 játékdal 3-4 műdal Hangkészlet szerinti megoszlás: sz – m l – sz – m sz – m – d m–r–d sz – m – r – d m-r-d–l d – l - sz
A dalok hangterjedelme ne lépje túl a hatod távolságot. Hangkészlete félhang nélküli lefutó motívumokból álljon. A dalokhoz kapcsolódó változatos játékformák főként csoportosak legyenek, körjáték, szerepcserélő, sorgyarapodó, párválasztó játékok. Az óvónő indítása után önálló megközelítően tiszta éneklés csoportosan.
Készségfejlesztés o
egyenletes lüktetés kifejezése játékos mozgással, tapssal, körbejárással
o
motívum (2,2/4-es ütem) hangsúly, annak kiemelése változatos mozdulatokkal
o
a dalok és mondókák ritmusának kiemelése
o
szöveges ritmusmotívumok visszhangszerű ismétlése csoportosan és egyénileg
o
a magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése, térben mutatással
o
éneklés közben dallamvonal rajzolása a levegőben
o
éneklésnél a változó hangmagasság átvétele
o
szöveges
motívumok
visszaéneklése
6
hangterjedelemben,
változatos
dallam-
és
ritmusfordulatokkal o
halk és hangos fogalom pár megérzése, zenei tevékenységeken alkalmazása egyénileg is
o
finomabb hangszínek különbségének meghallása: különböző zörejeknél, beszédben, zenei hangoknál
o
dalok felismerése dúdolásról vagy hangszer játékból
o
dallambújtatás
o
az óvónő szöveges ritmus és dallammotívum modelljei alapján kis dallamfordulatok kitalálása. Esetleg énekes beszélgetés, mesélés, mondókára dallamkitalálás, a magyar beszéd ritmusának és hanglejtésének megfelelően
Zenehallgatás Magyar és más népek dalai énekelve, illetve hangszerrel. Könnyű kánonok és kétszólamú dalok is lehetnek, melyet két óvónő ad elő. Több szakaszos, hosszabb dalok, műzenei szemelvények és népdalok. Folyamatismertetés 5-6-7 éves korban:
Dalanyag: -
4-6 mondóka
-
16-2O népi gyermekjáték dal
-
5-6 műdal
A mondókák hossza 6-12 motívum. A daloké 12-18 ütem is lehet. A 2/4-es dalokban a negyed, páros nyolcad, negyed szünet és szinkópa is szerepelhet. Hangkészlet szerinti megoszlás: -
sz – m,
l – sz - m
-
sz - m – d, m – r – d,
-
l – sz – f – m – r – d
-
m - r - d – l,
-
r - d - l - sz
sz – m – r - d
m – r – d – l - sz
Készségfejlesztés o
a csoport önálló, tiszta éneklése a megszokott hangmagasságon és tempóban
o
egyéni tiszta éneklés választott dallal
o
motívumok pontos visszaéneklése
o
éneklés közben ismert dalok, vagy újszerű dallammotívumok dallamvonalának térbeli rajzolása
o
felelgetős játékok éneklése két csoportban folyamatosan
o
az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása
o
a zenei formaérzék fejlesztése a motívumok hosszának megéreztetésével a hangsúlyok kiemelése nélkül is (ritmus visszhang, ismétlődő motívumnyi mozgásformák)
o
a különböző tempók felismerése, kifejezése énekkel, mozgással (normális, annál gyorsabb és lassúbb tempó)
o
ütőhangszerek használata önállóan, változatosan az éneklés kísérésével is
o
a halk-hangos különbsége, más fogalom párokkal összekötve az énekes gyakorlatban (gyorslassú, magas-mély)
o
dallamfelismerés jellegzetes kezdő, vagy sajátos belső, illetve záró motívumról is
o
finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése a természetben, a környezetben hallható zörejekben, beszédben, énekhangokban, valamint hangszeren játszott zenében
o
beszédhangszín és hangsúly megváltoztatásával a mondat értelmének megváltoztatása
o
néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése
o
dallambújtatás előbb rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal
o
dallam visszhangjáték
o
dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz, bábozáshoz
o
énekes beszélgetés, kérdés –felelet játék egyenként is
o
változatos ritmusú mondatok kitalálása dallamfordulatokkal
o
játékok, játékos mozdulatok kitalálása
Zenehallgatás Magyar és idegen népdalok, énekes játékok és hangszeres műzenei darabok, a régi és a mai zene szemelvényeinek további bővítése. Mind több hangszeres előadás, többszólamú művek énekes és hangszeres előadása, esetleg vendég előadókkal. Hangszeres és élőzene bemutatása (többszólamú is lehet). Alkalmanként egyszerű, művészi értékű darabok gépzenén is bemutathatók.
9. Mindennapos mozgás Az óvodásgyermek egészséges fejlődésének biztosításához nélkülözhetetlen a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembevevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás. Óvodáskorban kell kezdenünk az egészséges életmód szokásainak kialakítását. Elsősorban
játékos
tevékenység
keretében,
játékos
foglalkozásokban
fejlődnek,
csiszolódnak,
rendeződnek és koordinálódnak a motoros funkciók. E mondatokat tartjuk szem előtt mindennapi munkánkban. A játék, a játékosság az óvodai élet minden területén az elsődleges szempont, így a mozgás tervezésekor is. Az óvodáskorú gyermeknek hatalmas a „mozgás éhsége”. Játékukban fáradhatatlanok, játékuk sokoldalú és utánozhatatlan. A gyermek motorikus tevékenységei során sokat izeg-mozog, játszik, jár, fut, mászik, s ezek fejlesztik a csont-és izomrendszer működésének összerendezettségét. A mozgásos játékok jelentősége igen nagy. Egyszerűek, természetesek, s minden gyermek számára alkalmasak képességeik fejlesztésére. Lehetővé teszik az alkotó fantázia, ügyesség, erő kibontakozását. Sokoldalúságuknál fogva hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozgás készség, előadó képesség, a ritmikus érzés éppúgy, mint a barátságos magatartásmódok a gyermekeknél tovább fejlődjenek.
Mindezekből következik, hogy a tornának, a játékos mozgásnak teremben és szabad levegőn, eszközökkel vagy eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formába az óvodai nevelésben minden lehetőséget meg kell adni. Nem csak testi képességeik gyarapodnak, az egész személyiségre pozitívan hatnak a mozgásos játékok. A gyermekek jellembeli tulajdonságának: bátorságuknak, önuralmuknak, merész kezdeményezésüknek, bajtársiasságuknak, gyors felfogóképességüknek, önzetlenségüknek, értelmi, érzelmi s akarati jó tulajdonságaiknak kialakulását serkentik e játékok. Megtanulják mérlegelni akaratukat, megtanulnak szabályokhoz alkalmazkodni, fegyelmezi gondolkodásukat. Ítéletalkotáshoz szoktat. Az együtt mozgás alkalmával erősödik bennük egymás kölcsönös megbecsülése s a közösségi érzés.
Feladataink a mindennapos mozgás megszervezésében: Elősegítjük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. Biztosítjuk számukra a minél hosszabb szabadlevegőn való tartózkodást, változatos mozgást. Lehetővé tesszük, hogy változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával a mindennapos mozgás örömet jelentsen számukra. Biztosítjuk ehhez a megfelelő helyet, időt és eszközöket. Gyakorolják az alapvető mozgásformákat (futás, ugrás, dobás, mászás) a teremben és a szabadban egyaránt, szerezzenek ez által, sokoldalú mozgástapasztalatokat. Fontos, hogy folyamatosan fejlődjék mozgásuk koruknak, képességeiknek megfelelő feladatok által. A nagy mozgásokon túl a kéz finom mozgásainak fejlesztésére is nyújtunk változatos lehetőségeket. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulása az egész személyiségre előnyösen hat. Így e harmónia elérése fontos feladataink, közé tartozik. A jól mozgó gyermeknek nagyobb az önbizalma, társai is előbb elfogadják. A nagycsoportosoknak biztosított úszás és gerinctorna segítségével nagy előrelépést tehetünk e területen. Tapintatosan adunk szóbeli és tevőleges segítséget. A hibajavításban a bemutatás és bemutattatás módszerét körültekintően, s ha kell többször alkalmazzuk. Dicsérettel, buzdítással ösztönözzük a gyerekeket a jobb feladat végzésre, ez viszi őket előrébb a fejlődésben és erősödik önbizalmuk. Egy-egy gyermek fáradékonyságát, teljesítőképességét figyelembe vesszük, fokozatosan igyekszünk a megfelelő szintre hozni. A tehetséges gyermeket az általa elérhető legmagasabb szintig igyekszünk eljuttatni. A feladatok adását, megnevezését is játékosság hatja át. Főleg a kicsiknél még utánzó kedvükre hatva igen játékos a feladat adás (húzzuk a harangot, úgy pattog, mint a labda). Majd a későbbiek során a nagyobbakat megismertetjük néhány számukra is érthető, egyszerű szakszóval (karokat magas tartásba stb.).
A játékosság mellett beszélnünk kell arról is, hogy a testnevelés foglalkozásokon elengedhetetlen a fegyelem a balesetek elkerülése érdekében!
A mindennapos mozgás keretei o
Szabad spontán mozgás: Egész nap folyamán biztosítjuk a lehetőségét. Eszközökkel, ötletekkel segítjük a gyerekeket, teremben és a szabadban, udvaron egyaránt.
o
Szervezett testnevelés heti egy alkalommal. A szervezett testnevelés minden csoportban heti egy alkalommal van. Ez jó alkalom a gyermekek alapos átmozgatására-bemelegítésére, majd a fő gyakorlatban valamely mozgásforma alapos begyakorlására. A végén mindig szerepel valamilyen testnevelési, mozgásos játék, ami nemcsak a mozgások kombinációira, hanem új tapasztalatok szerzésére is lehetőséget ad.
o
Mindennapos mozgás: lakóhelyünk adta lehetőségeinket kihasználva sokat sétálunk a Postás Üdülő feletti erdőkbe, az Arborétumba, a nagyobbak nagyokat kirándulnak a Cuha - völgybe, a Gerence - völgybe, Pálihálásra, Tündérbe, Szarvaskútra. A nagyobb túrákba bevonjuk a szülőket is. Gyermekek aktív résztvevői a Kihívás-napi eseményeknek.
o
Úszásoktatás: A közelben működő tanuszoda kínálta lehetőséget kiaknázva a vízhez szoktatást fontos feladatunknak tartjuk. Munkánkat szakképzett úszómester segíti. Úszás oktatáson a tanköteles korú gyermekek vesznek részt.
Feldolgozásra ajánlott mozgásgyakorlatok 3-7 éves korig Járások: természetes és speciális járások, irányváltoztatással, csukott szemmel Futások: lassú-, közepes-, gyors-, belegyorsuló iramú futás tempó- és irányváltoztatással magas térd-, és sarok emeléssel versenyszerűen futás hátrafelé Ugrások: helyből távol-, magasugrás nekifutásból távol-, magasugrás
Dobások: hajítás távolba eszközzel vízszintes és függőleges célba Kúszások: talajon tárgy alatt padon rézsútos padon fel, le hátra talajon és padon eszközökön át eszköz hordással Csúszások: ülésben talajon, vonalak között, könnyű eszközzel, hátrafelé ülésben padon, rézsútos padon, eszközhordással, le, fel hason-, és hanyatt fekvésben padon, rézsútos padon fel Mászások: talajon, két vonal között, hátrafelé és oldal irányban padon, rézsútos padon, fel, le eszközök fölött pók-, és rákjárás talajon, két vonal között, eszközhordással Függések: érintő magas szeren, függésben lábmozgások mászás fel, le, oldal irányba Egyensúly gyakorlatok: járás padon, rézsútos padon, felfordított padon, fel, le, eszközzel kézben, fejtetőn babzsákkal lépegetés különböző magasságú farönkökön fellépés, lelépés szereken Hossztengelykörüli gurulás: talajon magas tartásban, eszközzel a kézben, boka között eszközzel Gurulóátfordulás előre-, hátra Zsugorkanyarulati átugrás padon Szabadgyakorlatok eszközökkel: labda, bot, szalag, karika, kendő, babzsák, kötél, kocka, kislabda Játékok: futó, fogó, versenyjátékok.
10. Az óvodai élet megszervezésének feltételei Személyi feltételek Óvodánk dolgozóinak munkájában központi helyet foglaljon el a nevelés és a gyermek központúság. A gyermekkel
való
kapcsolat
a
feltétel
nélküli
szereteten
és
kölcsönös
tiszteleten
alapuljon.
Minden dolgozó a gyermek egyéni szükségleteihez, igényeihez, fejlettségéhez megfelelő módon igazodjon, a
különleges
bánásmódot
és
speciális
ellátást
igénylő
gyermekek
esetében
is.
A tiszta esztétikus környezet igényével mutassunk példát az óvodánkba látogatóknak. Testületünk tagjai legyenek érdeklődők, fogékonyak az új dolgok iránt, fogadják el a jószándékú építő kritikát. Törekszünk a meglévő állapot fenntartására: hogy dolgozóink szakképzettek, ill. továbbképzettek legyenek.
Tárgyi feltételek A gyermeket körülvevő tárgyak, eszközök, esztétikusak, környezetbarátok, balesetmentesek, megfelelő méretűek, tartósak legyenek. Törekedjünk arra, hogy minél több olyan játék kerüljön óvodánkba, amik a gyermek testi és értelmi képességét fejleszti. Óvodánk eszköznormáját a mellékletben csatoljuk.
A nevelés tervezése, időkeretei Nevelési céljaink és feladataink ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyerekek egyéni adottságaihoz igazodva kell megterveznünk. Fontos, hogy a teljes nevelési folyamatot tudatosan átgondoljuk még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. Tervezéskor számításba kell vennünk, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme és szintje, dinamikája különböző egyik vagy másik képességét illetően.
A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal sokoldalúan, különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de az alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A fejlesztés menetét éves keretben tervezzük, de havi periódusokban konkretizáljuk. Így lehetőség nyílik a gyermekek ötleteinek beépítésére is. A gyermekek fejlődési üteméről feljegyzéseket készítünk. A konkrét megfigyelések alapot adnak az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A gyermekek fejlettségi szintje is meghatározza a fejlesztés, a foglalkozás formáját. A gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására, ez szellemi fejlesztésük legfőbb célja. A fejlesztés módszere az egyénre szabott, differenciált fejlesztést jelenti a csoport keretein belül. Az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmazunk. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok.
A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre, feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek a valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Feladataink közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése, fejlesztése. A nevelő munkánk elemzése és értékelése folyamatos feladatunk, mert az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a további tervezés irányvonalaihoz. A fejlesztés kerete a teljes nevelési folyamat, amely csoporton belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatban szervesen illeszkedik tanulási folyamat, melynek részei: az önálló és irányított tapasztalatszerzés,
komplex
foglalkozások
rendszere,
kötetlen
és
kötött
kezdeményezések
és
foglalkozások. A hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekekre a tervezés folyamán külön figyelmet fordítunk.
A tervezés o
3-4 éves korban szeptember 01, bemenő szint felmérése, dokumentálása, november 1-től tervszerűen
o
4-5 éves korban szeptember 01.-től bemenő szint felmérés, október 1-től tervszerű
o
5-6-7 éves korban szeptember 01.-től bemenő szint felmérés, szeptember 15-től tervszerű
A nevelés időkerete A hetirend és napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja. A hetirend a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő a gyermek életének észrevétlen szabályozója. A heti rend kialakítása az óvodapedagógus feladata. A mindennapos mozgás, mese-vers mellett napi 1 fejlesztési terület kiválasztása.
Az óvónő feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban Kötelező dokumentációk: o
éves nevelési terv készítése
o
havi nevelési-tanulási terv készítése
o
hetirend és napirend összeállítása
o
a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése
o
a nevelőmunka folyamatos értékelése
A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Az ismerkedési időszak idején fokozottan figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb s a gyermekekhez alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később, az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend, és a napirend kicsit pontosabb betartását helyezik előtérbe. A csoport hetirendjének összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek életének észrevétlen szabályzója legyen. A helyi óvodai nevelési programban megfogalmazottak részletesebben az éves óvodai munkaterv, illetve a csoportokban dolgozó óvónők nevelési terveiben jelennek meg. A tervezést mindig megelőzi az anyaggyűjtés. A meglévő anyagokat folyamatosan frissítjük. A tervezés alapja bármi lehet, a lényeg hogy elképzeléseink nagy vonalakban átfogják az egész évet. A konkrét feladatokat, megvalósítást havi intervallumban célszerű lebontani. Ha az élet eseményei úgy kívánják, bátran változtassunk a terven. Éves, havi terveinket az óvodai körülményeink, az aktualitások, a gyermekcsoport fejlettségi szintjének függvényében állítjuk össze. Folyamatosan értékeljük nevelő munkánkat: önellenőrzés, vezetői ellenőrzés, önértékelés, vezetői értékelés. Fejlettségi szint mérő lap: Az elfogadott szempontok megkönnyítik a mindenkori információ rögzítését. A lapot a gyermek folyamatos megfigyelése alapján vezetjük: egyéni fejlesztési tervünknek ez az alapja. A megfigyelések főbb területei a programban szereplő témakörökhöz kapcsolódnak.
11. Kapcsolatrendszerünk Óvodán belüli kapcsolatok: o
Az óvoda dolgozóinak kapcsolata
o
Óvónő – gyermek kapcsolata
o
Gyermek – gyermek kapcsolata
o
Együttműködés a családdal
o
Kapcsolat „Zirciek az óvodás gyermekekért” Alapítvány kuratóriumával
Az óvoda dolgozóinak kapcsolata A nevelőtestület közösen hat a gyermekekre, minden tagja egységes nevelési attitűdöt képvisel. A szülők és a gyermekek az óvodáról, mint a nevelők együtteséről alkotnak véleményt. Elvárásaink egymással szemben: o
Kellő figyelemmel, megbecsüléssel, és jó indulattal forduljunk egymás felé!
o
Munka kapcsolatunk legyen őszinte!
o
Érdeklődjünk egymás munkája és eredményei iránt, osszuk meg tapasztalatainkat!
o
Fogadjuk nyitottan társaink pozitív és negatív észrevételeit!
o
A szakmai vitákat a tárgyszerűség, a gyermek érdeke, és a tolerancia jellemezze!
o
Egyéb szakmai kapcsolatokban az értékek tisztelete, az új iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség domináljon!
o
Tartsuk tiszteletben egymás magánéletét és politikai meggyőződését!
Az óvoda minden dolgozója hatással van a gyermekekre, az adminisztratív és technikai dolgozók is kapcsolatban állnak velük, így a szülők szemében az óvoda összes dolgozója mintája lesz a társadalmi érintkezésnek. Óvónő – gyermek kapcsolat A jó pedagógus-gyermek viszonyban a hozzáértő, elfogadó magatartás fontos, mely megadja a gyermek számára a lehetséges, optimális fejlődés esélyét. Meleg, barátságos légkör szükséges ahhoz, hogy a gyermek görcsök nélkül vállalni tudja önmagát, értékeivel és gyengeségeivel együtt. A pedagógus feladata a megfelelő légkör megteremtése, melynek eszközei: o
differenciált, egyéni bánásmód
o
a másság elfogadása
o
türelmes kivárás
o
megfelelő időben történő, tapintatos segítségadás
o
a gyermeki érzések iránti fogékonyság (empátia)
o
személyes, bizalmas barátság, ami nem cinkosság
o
az elfogadható viselkedés határainak pontos kijelölése
o
az elvárások pontos megfogalmazása.
A gyermek – gyermek kapcsolat A gyermekek közti kapcsolatokat életkoruk, szociális környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolnak. 3 éves kor körül kezdenek már a gyermekek egymáshoz közeledni, barátkozni. Élménytöbbletet jelent az együttesség, a társakkal folytatott közös játék, mely egyre inkább szükséglet és lehetőség is számukra. A lassan kibontakozó együttes játék folyamán kezdenek a gyermekek barátkozni, és összedolgozni és közben
formálódik
közösségi
magatartásuk,
kialakulnak
közösségi
szokásaik,
változnak
társas
kapcsolataik, a kölcsönös alá- és fölérendelés készsége, a jó együttműködés képessége. Fokozatosan megértik, és elfogadják a másik szerepével járó szabályokat. A konfliktusok, kudarcok – ha nem túl erősek – általában hasznosak, mivel a problémával való szembesülés, a megoldások keresése közben fejlődik a gyermekek akarata, kitartása. Megtanulják az alkalmazkodást. Feladatunk, hogy tapintatosan és folyamatosan megfigyeljük, majd megértsük az összeverődő, együtt játszó gyermekek viselkedését. Fejlesszük, segítsük az egymáshoz közeledők tevékenységét. E szocializációs folyamatban várható jellemzők, hogy o
A gyermek egocentrizmusa háttérbe szorul, képes előtérbe helyezni a közösség, a csoport érdekeit.
o
Teljesítménye megnövekszik, tapasztalatai bővülnek, gazdagodnak.
o
Kooperatív, alkalmazkodó lesz.
o
Elfogadja más szempontjait is.
o
Nem csak fő -, hanem mellékszerepet is hajlandó elvállalni.
o
Képes igényeit késleltetni.
o
Viselkedésére fokozatosan célirányosság, és tudatosság lesz jellemző.
Együttműködés a családdal
Az óvoda a családi nevelésre épül. A gyermekek különböző családokból, eltérő anyagi és szociális környezetből érkeznek. Meg kell ismernünk a családokat és a gyermekeket, hogy a hatékony nevelés érdekében a szülőkkel mellérendelt partneri viszonyban tudjunk együttműködni. Ennek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, az előítéletektől mentes közeledés. Célunk, hogy a két nevelési területet (óvoda – család) minél inkább összhangba hozzuk, megtartva azok sajátosságait. Ezért feladatunk, hogy a családokkal való kapcsolattartásban a megszokott formákon kívül oldottabb alkalmakat is keressünk, hogy mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel való viszony erősödjék. Az együttműködés formái: o
szülői értekezletek (egy évben kétszer-háromszor)
o
munkadélutánok
o
kirándulások
o
óvodai ünnepélyek
o
szülői beszélgetések
o
fogadó órák.
Óvoda – Alapítvány kapcsolat A „Zirciek az óvodás gyermekekért Alapítvány” az Alapító Okiratában szereplő céloknak megfelelően pályázati lehetőségek biztosításával támogatja az óvodát.
Óvodán kívüli kapcsolatok o
Fenntartó, Önkormányzat
o
Egészségügyi Szervezetek
o
Iskolák
o
Nevelési tanácsadó
o
A város intézményei (könyvtár, Műv. Központ, Idősek Otthona, Nyugdíjas Klub)
o
uszoda
o
Veszprémi Petőfi Színház, Gyermekek Háza, Megyei Művelődési Központ
o
Polgármesteri Hivatal gyámügyi munkatársai
Óvoda – Fenntartó közti kapcsolat Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Együttműködésünk formái:
o
folyamatos tájékoztatás
o
tájékoztatók készítése
o
a vezető óvónő beszámolója
o
szinte napi munkakapcsolat
Az óvoda és az egészségügyi szervezetek közti kapcsolat Az együttműködés formái: o
fogorvosi vizsgálatok
o
gyermekorvosi vizsgálatok
o
középső- és nagycsoportban látás-hallás, és általános orvosi vizsgálat
o
a védőnő rendszeres és alkalmankénti látogatásai
o
óvodába jövetel előtt minden gyermek részére kötelező vizsgálat
Óvoda – iskolák közti kapcsolat Az intézményekkel jó a kapcsolatunk, ismerjük tanítási módszereiket, céljaikat, feltétel rendszerüket. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába való átmenet minél zökkenő mentesebb legyen. Az együttműködés formái: o
kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtések
o
szülő értekezleteken való részvétel
Óvoda – közművelődési intézmények közti kapcsolat Folyamatos és hagyományőrző kapcsolatra törekszünk: o
könyvtárlátogatások
o
műsor az Idősek Otthonában, Nyugdíjas Klubban (nagycsoportosok)
o
múzeumlátogatások (Természettudományi, Reguly Múzeum)
o
bábszínházi látogatások
o
Petőfi Színház gyermekelőadásainak látogatása
Kapcsolataink a Nevelési Tanácsadóval
Logopédia: fejlesztés a beszédhibás gyerekek részére alanyi jogon jár, az ellátást az Önkormányzat biztosítja. Speciális fejlesztés: tanulási és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek részére. Az óvodába járó gyermekek speciális fejlesztése az év elején elvégzett szűrővizsgálatok alapján, az arra rászoruló gyermekeknél logopédiai, tanulási, magatartási, nagy és finommozgások területén történik. Integrált nevelés: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján, együttműködés a gyermek ellátása, fejlesztése érdekében. Fontos a logopédus, fejlesztő pedagógus, és az óvónők szoros együttműködése, a gyermekek problémáinak kölcsönös megbeszélése, a fejlesztési teendők egyeztetése. Kapcsolatainkat folyamatosan frissítjük, új tartalmakkal töltjük meg.
12. Gyermekvédelem A gyermekvédelem célja, hogy megelőzze, felderítse, enyhítse azokat a hátrányokat, melyek a gyermekek egészséges személyiségfejlődését gátolja. A városban a törvényi előírásoknak megfelelő intézményrendszer működik, mellyel jó kapcsolatot sikerült kialakítani. A gyermekvédelmi munka az óvodában kötelező.
Az óvodavezető feladata: o
az intézmény gyermekvédelmi munkájának irányítása
o
a gyermekvédelmi felelős megbízása
o
a gyermekvédelmi munka folyamatos figyelemmel kísérése.
A csoportban dolgozók feladata: o
a gyermekek életkörülményeinek figyelemmel kísérése
o
felderítés, jelzés a felelősöknek, szakembereknek
o
felvilágosító munka a szülők felé a törvény adta lehetőségekről.
Gyermekvédelmi felelős feladata: o
a dolgozók folyamatos tájékoztatása az esetleges változásokról
o
kapcsolattartás a dolgozók és a Hivatal között
o
aktív részvétel a városban működő monitoring rendszerben
o
az óvónőkkel, hivatali dolgozókkal közös családlátogatás szükség esetén
o az egy családon belüli, de külön csoportokba járó gyermekeknél a csoportvezetők összefogása a gyermek érdekében.
13. Belépés-kibocsátás A gyermekek felvétele a beiratkozás alapján történik. Felvételre kerülhet az a gyermek, aki: o
betöltötte a három évet
o
szobatiszta
o
orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy közösségbe mehet
o
gondviselője beíratta az óvodába
o
testi- szellemi- értelmi sérülteknél, ha a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján integrált nevelésben részesülhet
Illetékességi területünkön kívülről is fogadunk gyermekeket szülői igény alapján. Megszűnik a gyermek óvodai ellátása, ha: o
iskolaéretté válik
o
korban elérte a törvény által maximálisan engedélyezett határt
o
gondviselője lemond az óvodai helyről
o
10 napnál többet hiányzik igazolatlanul ( ha az 5 évet betöltötte, nem szűnik meg az óvodai helye, hanem értesítjük az illetékes jegyzőt).
Az Óvodai Helyi Program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása
A Helyi Programot a Szülői Munkaközösség Vezetősége ………………………………….
véleményezte és
elfogadásra javasolta.
A Helyi Programot a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöksége 2004.…………………………………. véleményezte és elfogadásra javasolta.
A Helyi Programot a nevelőtestület 2004.05. … elfogadta.
A Helyi Programot Zirc Város Képviselő-testülete 2004. 05. véleményezte és elfogadásra javasolta.
ELŐTERJESZTÉS a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítására A közoktatásról szóló – többször módosított - 1983. évi 79. törvényt kötelezővé teszi a közoktatási intézmények Pedagógiai Programjainak módosítását. Az iskola Pedagógiai Programját a törvény 44. – 48. § - nak megfelelően módosítottuk, elkészítettük a kötelező mellékleteket. 48.§ (1) az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a tanulási kudarcnak kitett felzárkóztatását segítő programot a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzékét (elfogadva: 416/2003. (XII.29.) Kt számú határozat) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködés formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit intézményi minőségirányítási programját (10. számú melléklet) b) az iskola helyi tantervét a tanított tantárgyakat, kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait az előírt tananyagot és követelményeit (1 – 4. számú melléklet) alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elveit az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit iskolai beszámoltatás, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket (7. számú melléklet) egészségnevelési és környezeti nevelés programját ((8. számú melléklet)
A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, elrendeli az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek bevezetését. Az iskola a kerettanterveket adaptálta, élve azzal a lehetőséggel, hogy a helyi sajátosságokat beépítette a tantervekbe. A Kormányrendelet 11. § (1) - (2) bekezdése értelmében az: a) b)
első – negyedik évfolyam tantervét 2004. június 30 – ig ötödik – nyolcadik évfolyam tantervét 2005. június 30 – ig kell a fenntartó részére megküldeni.
A dokumentumokat az alábbi szervezetek véleményezték és elfogadásra javasolták: a) b) c) d)
a diákönkormányzat 2004. május 25. az Iskolaszék 2004. május 27. szülői választmány 2004. május 10. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2004. május27.
A nevelőtestület a 2004. május 6 – i Nevelőtestületi ülésen a Pedagógiai Programot és mellékleteit véleményezte és elfogadta. Kérem a T. Képviselő – testületet a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját és mellékleteit jóváhagyni szíveskedjen. Zirc, 2004. június 1. Wohlfart Zsuzsanna igazgató
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Elfogadta: Nevelőtestület Jóváhagyta: Zirc Város Önkormányzati Képviselő - testület
Wohlfart Zsuzsanna
igazgató
Hatálybalépés: 2004. szeptember 1.
1
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
Tartalom I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján
1
II. Nevelési program 1. Bevezető indoklás
2
2. Iskolánk jellemzői
2
2.1.Képzési programok 2.2. Személyi feltételek 2.3. Tárgyi feltételek 2.4. Nevelési feltételek 2.5. Pályázatok
2 2 3 4 4
3. Alapelvek
5
4. Célok, feladatok
5
4.1.Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai feladatai 4.2.Alapfokú nevelés - oktatás első szakasza 1 - 4. évfolyam 4.3. Alapfokú nevelés –oktatás második szakasza 5-8. évfolyam 4.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében – oktatásában 4.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése - oktatása 1 - 4. évfolyam 4.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése - oktatása 5 - 8. évfolyam 4.7. Tanulásban akadályozott szakiskolai tanulók nevelése - oktatása 9 -10. évfolyam
5. Értékrend 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8.
Gyermekközpontúság Szabadság Felelősség Teljesítmény Polgári értékek Demokrácia értékei Nemzeti értékek Európai humanista értékrend
5 6 6 7 7
7 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9
6. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek
9
7. Közösségfejlesztés
10
7.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában 7.2. A nevelőtestületi közösség 7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
10
10 10
8. Személyiségfejlesztés
12
9.Diákönkormányzat
14
10. Osztályfőnöki nevelőmunka
15
11. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 15 12. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
16
13. Gyermek- és ifjúságvédelemmel feladatai 13.1. Célja 13.2. Feladata 13.3. Igazgató feladata 13.4. Osztályfőnökök feladata 13.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata 13.6. Iskolaorvos feladata 13.7. Iskolai védőnő feladata 13.8. A fogorvos feladata 13.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok 13.9. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal
16 16 16 16 16 17 17
14. Egészségnevelési, drog programok
18
15. Pályaorientáció
18
15.1. Követelmény 15.2. Módszerek15.3. Pályaválasztási felelős feladata
17 17 17 18
18 18 19
16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
19
17. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
20
2
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
17.1. Felzárkóztató programok 17.2. Tehetséggondozó programok 18. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 18.1. 18.2. 18.3. 18.4.
Alapvető érték Feladatunk A szülőkkel való kapcsolattartás formái Továbbfejlesztés lehetőségei
III. Helyi tanterv 1. Óraszámok:
20
20
20 20 20 20 21 22
1 – 4. számú melléklet
2. Követelmények, helyi kerettanterv: 5. számú melléklet. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
A tankönyvek kiválasztásának alapvető szempontjai Eltérő tantervű tagozat osztályai Tanulói segédletek Tanári segédletek
4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4.1. Belépés, kibocsátás 5. Tanulói ellenőrzés, értékelés 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6.
Értékelés Ellenőrzés Magatartás Szorgalom Jutalmazás Büntetés
22 22 22 22 23 23 24
24 25 27 27 27 27
6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
22
Modulok 1-8. évfolyam Nem kötelező tanórai foglalkozások – 1 – 8. évfolyam Német nemzetiségi nyelvoktató program Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók
28 28 29 29 29
7. Az otthoni - napközis és tanulószobai - felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
30
IV. Fejlesztési elképzelések
32
V. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések
33
1. 2. 3. 4.
A A A A
módosított pedagógiai program érvényességi ideje pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata pedagógiai program módosítása pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
33 33 33 33
Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet 8. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet 12. számú melléklet
1 – 4. évfolyam óraterve 5 – 8. évfolyam óraterve 1 – 10. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók óraterve 1 – 8. értelmileg akadályozott tanulók óraterve A különböző tantervek bevezetési ütemezése Helyi kerettanterv tantárgyi tartalma A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egészségnevelési és környezetnevelési program Az iskola taneszköz és felszerelési eszközök beszerzési ütemterve Intézményi Minőségirányítási Program Önkormányzati Minőségirányítási Program Zirc Város Intézményhálózat – működtetési és fejlesztési terve
3
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján 1. Az intézmény neve: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 2. Az intézmény székhelye: 8420 Zirc Rákóczi tér 2 - 5. Az iskola telephelyei: A - E épületek: F épület:
Zirc Rákóczi tér 2 - 5. Zirc Köztársaság u. 5.
3. Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek intézményegységei: - 8 évfolyamos általános iskola - Körzeti feladatokat ellátó összetett iskola, melyen belül: a)
1 – 8. évfolyamon sajátos nevelési igényű - tanulásban akadályozott - tanulók általános iskolai nevelése és oktatása
b)
9 – 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás folyik.
4. Az iskola alaptevékenysége: - Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. - Biztosítani a német nemzetiségi nyelvoktatást. - Ellátni a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelését és oktatását. - Ellátni a sajátos nevelési igényű 9 – 10. évfolyam tanulóinak az előkészítő szakiskolai nevelését és oktatását. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátását. - Biztosítani a logopédiai és gyógy testnevelési ellátást - Biztosítani az integrált oktatást, különös tekintettel a részképesség és magatartás zavarokkal rendelkező tanulók részére. - Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése. - Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátást. - A bölcsődei ellátás keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsödében a bölcsődések napközbeni étkeztetését helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése Az alaptevékenység ellátásával le nem kötött kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében bérbeadási, egyéb szálláshely, - szolgáltatási tevékenységet és idegen étkeztetést is folytathat. Az iskolai intézményi étkeztetés biztosítása végett telephelyein főző és melegítő konyhát működtet. 5. Beiskolázási köre kiterjed: Zirc város közigazgatási területére, valamint Lókut község közigazgatási területén állandó lakóhelylyel rendelkező általános iskolai tanulókra. Felvehető maximális tanulólétszám: 850 fő 6. A gazdálkodási jogköre szerint: Részben önálló, alszámlával rendelkező költségvetési intézmény. A pénzügyi - gazdasági feladatokat az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. 7. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Zirc Város Önkormányzati Képviselő – Testülete Az intézmény tevékenységének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, valamint az előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás a Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen intézmény irányító társulás formájában valósul meg. 8. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik. Az iskola igazgatója gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. 9. Az alapító okirat kelte: 1995.
A módosított alapító okirat kelte: 2004. január 26.
10. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az iskolaigazgatót a képviselő – testület nevezi ki nyilvános pályázati eljárás útján. A kinevezés előkészítése a Képviselő – testület Oktatási, kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.
4
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
II. Nevelési Program 1. Bevezető indoklás 1998. jan. 29-én tantestületünk elfogadta iskolánk pedagógiai programját, amely 10 évre szólóan tartalmazza nevelési-oktatási és képzési céljainkat. A kétévenkénti felülvizsgálat, a közoktatási törvény 1999. évi illetve 2003. évi módosítása, a kerettanterv bevezetése és az iskolaszerkezet változása szükségessé tette annak módosítását.
2. Iskolánk jellemzői 2.1. Képzési programok Iskolánk képzési programja az utóbbi években a kor követelményeinek megfelelően változott és alakult. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, partnereinket. Figyelembe vettük igényeiket, az újat, a minőségit állítottuk előtérbe. Fejlesztéseink következtében a hagyományos kisvárosi iskolából kinőttük magunkat térségi feladatokat ellátó iskolává. 1. 1978-79-es tanévtől sajátos nevelési igényű tanulók oktatása honosodott meg iskolánkban, mely során az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését- oktatását vállaltuk fel. Az eltelt időszakban igazi hiánypótló képzési formává vált, amelyet a térség települései is igénybe vesznek. 2. Az 1992-93-as tanévben német tagozat létesült. 3. Az 1993-94-es tanévben rajz-vizuális program indult. A képzés folytatására a helyi gimnázium ad lehetőséget. 4. 1996-97-es tanévtől német nemzetiségi nyelvet oktató osztály létesült. A magasabb óraszám és a tananyag szerkezete lehetővé teszi, hogy az induló osztályokban a nyelv tanításán kívül helyet kapjon a térségben élő nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak megismerése is. 5. Az 1998-99-es tanévtől szerepet vállalunk a „Gyermekvédelmi Igazgatóság” által fenntartott lakásotthonban élő állami gondozott tanulók oktatásában is. 6. Az 1999-2000-es tanévtől iskolánk 9-10. osztályos Előkészítő Szakiskolává bővült. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gombatermesztés szakmai orientációs képzést kapnak. 7. 2001-2002-es tanévben a szülői igényeknek eleget téve indítottuk az angolszámítástechnikai programunkat. A program 2. osztálytól indul csoportbontásban. 8. 2001 – 2002-es tanévben bővült a kötelező idegen nyelv választhatósága. A 4. évfolyamon a német nyelv mellett a tanulók az angol nyelvet is választhatják. 9. 2002-2003-as tanévtől iskolánk bekapcsolódott az Alapfokú Művészeti Iskola 6 éves programjába, amely államilag elismert bizonyítványt ad. A képzés az alábbi művészeti ágakban indult: a) képző és iparművészet b) szín- és bábművészet, c) táncművészet. 2.2. Személyi feltételek Szakos ellátottságunk megfelelő. Igényes, szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, nevelik tanulóinkat. Folyamatosan fejlesztik tudásukat, továbbképzéseken az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően vesznek részt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a számítógép használatának elsajátítására. Megoldódott iskolánkban a gyógy testnevelés és a gyógytorna foglalkozás. A 2004. szeptember 1-től önálló iskolai védőnő látja el a szükséges egészségügyi feladatokat. Továbbképzésekre a beiskolázást az öt éves továbbképzési terv alapján végezzük.
5
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
1998 - tól 10 órás kedvezménnyel gyermek --, és ifjúságvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, az alsó tagozat évfolyamain tantárgyi fejlesztő segíti a részképesség zavaros gyermekek felzárkóztatását. A nevelő - oktató munka segítői a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek. Iskolánk életében, szakmai munkájában fontos szerepet töltenek be a szakmai munkaközösségek. Vezetőik az iskola vezetőségének tagjai. Igényes tervező, szervező és végrehajtó munkát végeznek. Munkájuk meghatározó, a helyi tanterv készítésében is jelentős feladat hárul rájuk. A térség igényei szerint területi munkaközösségek jöttek létre, melyben pedagógusaink is aktívan kiveszik részüket, többen munkaközösség vezetőként. 2.3. Tárgyi feltételek Oktató - nevelő munkánkat hat épületben végezzük. Az épületek állapota - az évek óta elmaradó nagyobb felújítások miatt - egyre romlik Az „F” épület tetőszigetelése megoldódott, de beltéri munkákra valamint az egész terület lekerítésére sürgősen sort kell keríteni. Az iskolaudvarok nagyok, parkosításuk folyamatban van. Az „F” épület kerítése, udvara elhanyagolt, sürgős változtatást igényel, melyet saját erőből nem tudunk megoldani. A tantermek száma 44, ebből kis alapterületük miatt 2 szükségtanterem. Szertárak száma 5. Az „F” épület II. emeleti 2. sz. termében jelenleg délelőtt tantárgyi fejlesztés folyik, a délután napközis kézműves foglalkozást tartanak Nyertes pályázat esetén számítógépes tanteremmé alakul. A szaktantermek felszereltsége közepes, az eszközök állapota egyre jobban romlik, állandó javításra, karbantartásra szorul. A fejlesztés folyamatos a 2008 –ig megtervezett eszközfejlesztési terv alapján. A felső tagozat 7 - 8. osztályaiban szaktantermi, az 5 - 6. osztályokban, valamint az alsó tagozatban osztályterem rendszerű oktatás folyik. Szövöde és kerámia műhely is működik, 2003. szeptemberétől megoldódott a fazekas műhely helye az iskola épületben. Számítógépes szaktantermekkel rendelkezünk, valamint egy 10 számítógépes tanteremmel is. Jelenleg már Internet hozzáférésünk is van, illetve az ADSL vonal is működik. Számítógépes parkunk bővítésére pályázatokat nyújtottunk be - multimédiás illetve multifunkcionális tantermek kialakítására - melynek elbírálását várjuk. A napközis csoportoknak külön terme nincs, a foglalkozások a tantermekben zajlanak. A tanulók és a szülők továbbra is igénylik a napközi otthon segítségét a tanulásban, a gyerekek szabadidejének hasznos, igényes szervezésében. A törvény értelmében minden csoportot ellátunk megfelelő számú tankönyvekkel, szótárakkal, lexikonokkal. Iskolánk saját könyvtárral rendelkezik. Az „F” épületé tágas, jól felszerelt, a „B” épületben egy osztályteremből lett kialakítva, sok könyvvel, folyóirattal, játékkal. Itt biztosítunk ügyeletet a tanulószobára, illetve a szakkörökre várakozó tanulóknak. A „B” épületben logopédiai szoba, az „F” épületben jól felszerelt fejlesztő szoba került kialakításra. Ezekben a helységekben esztétikus, igényes környezetben történik a tanulókkal való egyéni fejlesztés. A sportolási feltételek adottak. A „B” épületben csak tornaszoba van, melyet a Besztercei Művészeti Iskola a saját igényeinek megfelelően továbbfejlesztett. Itt a délutáni órákban: néptánc, modern táncoktatás folyik, és igénybe veszik gyógy testnevelés foglalkozásokra is. Így tudjuk biztosítani a mindennapos mozgáslehetőséget. Az 1994-ben épült tornaterem 2003. nyarán külső és belső felújítást kapott. A tornaterem kihasználtsága jó és sokrétű. 2004. évben szükség lesz a parketta felületi lakkozására. Az „F” épület tornateremben sportpadló csere történt. A terem kihasználása sokoldalú. Tömegsport, egyéb sportfoglalkozások, kötélugró szakkör, padló hoki foglalkozások, és külső sportfoglalkozások. Az elhasználódott sporteszközöket mindkét tornateremhez kapcsolva a sportcélú normatívából folyamatosan pótoljuk.
6
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
A szabadtéri programok három sportpályán zajlanak. Az iskolaudvarban levő pálya jó állapotú ugyan, de a pályát körülvevő drótháló folyamatos felújítást igényel. Iskolánk kihasználja a városban működő Tanuszodát. Az alsó tagozatban - testnevelés óra keretében - minden évfolyam, felső tagozatban az 5 – 6. évfolyam vesz részt úszásoktatáson. A 3. évfolyam az egész évben, a többi évfolyam 12 foglalkozáson vesz részt. A sajátos nevelési igényű tanulók 1-6. osztályig heti 2 órában tanulnak úszni. A technikaoktatást szolgáló épületegyüttes az iskola főépületétől különálló építmény, ami elavult a mai korszerű oktatás feltételeit nem tudja kielégíteni. Rendelkezünk tankonyhával, ahol a háztartástan oktatás és gyakorlat történik. A technika épületét és az iskola tornatermeit együtt használjuk a tanulásban akadályozott tanulókkal. A 9-10. osztályosok pályaorientációs és szakmai előkészítő tevékenységeinek végzéséhez fazekas és szövőműhely áll rendelkezésünkre. Az „F” épület egyik technika terméből kerámia műhely lett kialakítva és égetőkemencével is rendelkezünk. Az „A” épület pincéjében pályázat segítségével gombatermesztési szakterem került kialakításra, amely gyakorlati helye a tanulásban akadályozott 9-10. osztályos tanulóknak. A gyermekek étkeztetése két épületben történik. Az „F” épület ebédlője tágas, kellemes körülményeket biztosít az étkezéshez. A „C” épületben melegítő konyhás rendszer működik. Itt egy tanteremben délelőtt tanítás folyik, 12 órától átalakul étkezővé, A másik terem csak ebédlő funkciót tölt be. Audió - vizuális eszközök beszerzése folyamatos, lásd. eszköz fejlesztési terv 2008-ig. Szűkös anyagi helyzetünk ellenére sikerült 5 szaktantermet un. „Európa tanterem” – mé alakítani a rajz tagozatos tanulók és néhány aktív kolléga bevonásával. A sajátos nevelési igényű osztályok továbbra is a „D” és az „E” épületben kerülnek elhelyezésre, nem elfogadható körülmények között. 2.4. Nevelési feltételek A közösségi órák, a szakkörök, a tanulmányi és egyéb versenyek, a különböző felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások mind segítik a tanuló személyiségének megismerését, fejlesztését. Továbbra is tervezzük a hagyományos „Reguly - hét” megrendezését, melyet a felnőttek és a gyerekek javaslatainak figyelembe vételével szervezünk a diák-önkormányzat közreműködésével, a szabadidő felelős koordinálásával. Tanulmányi kirándulásokat osztályonként szervezünk, az ésszerű takarékoskodás figyelembe vételével. A tanulásban akadályozott tanulók tagozatos kirándulásokon vesznek részt. Gyermekeink sokoldalú fejlesztése érdekében egyhetes Erdei Iskolát szervezünk a mindenkori hatodik osztályosoknak és igény szerint a negyedik osztályosoknak is. Nagy sikere van nyári táborainknak. Integrált táboraink segítik a „másság” elfogadását. A tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, nyári táborok önköltségesek. Finanszírozásukat segítjük pályázati pénzekből, alapítványi támogatásokból, szülői hozzájárulásokból biztosítjuk az iskolaszék egyeztetésével. Intézményeink helyiségeiben, területein párt, szervezet, politikai célú mozgalom nem működhet. Politikai célú tevékenység, rendezvény nem folytatható, nem szervezhető az alatt az idő alatt, amíg a tanulók az iskolában tartózkodnak. 2.5. Pályázatok Pályázati lehetőségeket kihasználjuk iskolánk anyagi feltételeinek javítására. Figyelemmel kísérjük a megjelenő pályázatokat, többnyire eredményesen pályázunk. Eredményes tanulói pályázatokkal iskolánk hírnevét öregbítjük. Anyagi helyzetünk további erősítését segíti az 1994-ben létrehozott „Reguly Iskoláért Alapítvány. Támogat minden olyan kezdeményezést, kérést, igényt, amely a tanulók érdekeit, az iskola továbbfejlődését segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók programjait támogató alapítvány a „Zirci Napsugarak” Alapítvány. Vagyonuk gyarapítására rendszeresen pályáznak, keresik a szponzorokat.
7
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
Alapelvek, célok, feladatok, értékrend 3. Alapelvek Az iskolai nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése illetve erősítése, amelyek a) egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, b) másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
4. Célok, feladatok 4.1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai feladatai 4.1.1. Olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek. A pedagógusok és tanítványaik közös munkával érhetik el céljaikat. Pedagógiai felfogásunk az önálló arculatú autonóm iskola megteremtése. Feladat: 1. Figyelemmel kell kísérni partnereink igényeit, elvárásait. Velük együttműködve folyamatosan alakítani gyermekeink személyiségét. 2. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét, jogait. Hangsúlyt helyez a tanulók jogainak érvényesítésére és védelmére. 3. Az iskola a szülők megbízottjaként is törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. 4. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 5. Mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt és ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 6. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek vagyunk betartani. 4.1.2. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik alkalmasak önálló ismeretszerzésre. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, céljainak és lehetőségeinek megfelelően tudjon érvényesülni. - Egyéni képességfejlesztés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Feladat: 1. Fontos szerepet kapjon az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget el kell kerülni intézményünkben. 2. Mindent el kell követni, hogy a különböző képességű, lemaradó tanulókat sikerélményhez juttassuk. Kövessük egyéni fejlődési útjukat, hogy el tudják sajátítani az alapvető készségeket, képességeket! 3. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. A teljesítmények következetes értékelésével motivál a jobb eredmény elérésére. 4. A feltételek biztosításával az átlagos és átlag alatt teljesítő tanulók számára is lehetőséget adunk eredményességük növelésére. Fejlesztő pedagógust, logopédust alkalmazunk, egyéni foglalkozásokat szervezünk, megismerjük az egyéni fejlesztésre alapozott /EFA / tantervcsaládot. Tervezzük egy multifunkcionális oktatási blokk létrehozását. 4.1.3. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanulják a sérült emberekkel való együttélés társadalmi normaként való érvényesítését, a „másság” elfogadását. Feladat: 1. Keresni az integrált nevelésben rejlő módszertani lehetőségeket, adott élethelyzetek gyakoroltatását. A tanulócsoportokat érdeklődési körüknek megfelelően szervezzük. Integrált oktatás keretében biztosítjuk a lemaradó tanulók felzárkóztatását. 8
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
4.1.4. Kialakítjuk iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát a tanulók igényeinek megfelelően. Feladat: 1. Színvonalas rendezvények, szabadidős programok szervezése. - Reguly napok, osztálykirándulások, színvonalas megemlékezések - Biztosítjuk tanulóink versenyre való felkészítését. Kiváló teljesítményt nyújtó tanulóinkat, Reguly oklevél, Reguly emlékplakett elismerésben részesítjük. 4.1.5. Szeretnénk, hogy a térség iskolái is megismerjék munkánkat, segítjük a térség iskoláinak tevékenységét. Feladat: 1. Országos, regionális, megyei, térségi szaktárgyi és sport versenyek helyszínét biztosítjuk iskolánkban, és részt veszünk azok lebonyolításában. Továbbképzéseket, szakmai napokat szervezünk. 4.1.6. Az iskola külső környezetének javítása mellett törekszünk a belső megújítására is a kor követelményeinek megfelelően. Feladat: 1. Tovább bővíteni Európa tantermeinket. Új multifunkcionális termek kialakítását tervezzük, számítógépes rendszerünket tovább fejlesszük. 4.1.7. Céljaink, feladataink megvalósítása rajtunk múlik. Igyekszünk megfelelni az Európai Unio oktatáspolitikai szemléletének: 1. Egész életen áttörténő tanulás – továbbképzések folyamatos szervezése 2. Az iskola nyitottá tétele „partnerközpontú működés”, „szolgáltatási funkciók bővítése” 4.2. Alapfokú nevelés - oktatás első szakasza 1 - 4. évfolyam Célja: 1. Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. 2. Vezesse át a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, az iskola adjon teret, a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának. 3. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Segítse természetes fejlődését, érését. 4. Az iskola elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen és sajátítasson el a negyedik osztály végére. Feladata: 1. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. 2. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejleszsze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. 3. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. 4. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek szociális – kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 5. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. 4.3. Alapfokú nevelés –oktatás második szakasza 5-8. évfolyam Célja: 1. Folytassa az első szakaszban megkezdett képességek, készségek fejlesztését. 2. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.
9
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
3. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. 4. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. 5. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre. 6. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Feladata: 1. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. 2. Sajátítsa el a tudatos kritikus fogyasztói magatartás (gazdaságosság, takarékosság, minőség, ökológiai fogyasztó védelem) fogalmait. 3. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. 4. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét. 5. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. 6. A nemzeti és a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, és az ápolásukra való nevelés. 7. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 8. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására 4.4. Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében – oktatásában 4.4.1. Azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek 4.4.2. Olyan gyógypedagógiai segítség biztosítása, mely speciális nevelési szükségletüknek megfelel 4.4.3. Olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelése pozitív irányt vesz. 4.5. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése - oktatása 1 - 4. évfolyam Célja: 1. Az alapvető tanulási és magatartási normák kialakítása, a higiénia és kommunikációs képesség fejlesztése Feladata: 2. A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése 3. Biztosítani minden tanuló számára a képességfejlesztésben az érzéki tapasztalatok szerzését és a cselekvésformák átélését, cselekedtetését. 4.6. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése - oktatása 5 - 8. évfolyam Célja: 1. Az önálló tanulási tevékenység kialakítása mellett a magatartási normák ismerete, megerősítése. Feladata: 1. A megismerési folyamatok fejlesztése, élethelyzetek gyakoroltatása 2. Tanulási tevékenységek és technikák megismertetése, kialakítása.
10
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
4.7. Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése - oktatása 9 - 10. évfolyam Célja: 1. A szerzett ismeretek megerősítése, a hiányok pótlása, szintetizálása, alkalmazása 2. Megismertetni a tanulókat a pályaorientációs foglalkozások keretében számukra elsajátítandó szakmákkal. (gombatermesztés) 3. Szembesüljenek a tanulók saját tényleges képességükkel, tehetségükkel. Feladata: 1. Szakmai előkészítő programok keretében önálló életvezetési technikák gyakoroltatása 5. Értékrend Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: 5.1. Gyermekközpontúság 1. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak érvényesítésére és védelmére. 2. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 3. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diák-tanár kapcsolat hangsúlyt kap. 4. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen próbálja megvalósítani. 5.2. Szabadság 1. Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelet. 2. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. 3. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és javaslattételi jogait. 4. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fáziságban és az értékelésben is. 5.3. Felelősség 1. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 2. A nevelőtestület tagjai személye példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. 3. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket.
11
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
5.4. Teljesítmény 1. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. 2. Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. 3. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. 4. Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban részleteztünk. 5.6. Polgári értékek Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellet az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, európai, nemzeti, lakóhelyi identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. 5.6. Demokrácia értékei 1. Olyan magatartásforma kialakítása, melyben az egyén és a közérdekei egyaránt szerephez jutnak. 2. Az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 3. Szem előtt tartjuk az esélyegyenlőség elvét, hogy a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóink is jobban meg tudjanak felelni a kor diktálta követelményeknek. 5.7. Nemzeti értékek Fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozó azonosság tudatának ápolását, kibontakozását. 5.8. Európai humanista értékrend 1. Azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. 2. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Erre neveljük tanítványainkat. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.
6. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek Alkalmazásuk lényege: a tanulókat a pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat, pedig kiküszöböljük. 6.1. Az eljárások kiválasztásának szempontjai: 1. A tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei. 2. Az egyéni fejlesztésre alapozott tantervcsalád /EFA/ 3. A mindenkori szituációk, és azok tartalma 4. A pedagógus személyisége, felkészültsége, érdeklődési köre. 6.2. Módszerek 1. Követelés, meggyőzés 2. Gyakorlás, ellenőrzés 3. Értékelés, elismerés, büntetés, melyek kombinációit kell alkalmazni.
12
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
6.3. Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente): 1. egyes tanulókra, 2. tanulócsoportokra, 3. az iskola egészére. 6.4. Nevelési eredményvizsgálat módszerei 1. Megfigyelés, beszélgetés, 2. Írásbeli kérdőíves tesztek, névvel illetve név nélkül 3. Gyermeki produktumok 4. Összehasonlítás, következtetések levonása –feladatok meghatározása 5. Pedagógiai elemzések egyes nevelési területekről 6. Végzett tanulók helytállásának figyelemmel kísérése.
Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés 7. Közösségfejlesztés Fontos, hogy a közösségben a tanuló jól érezze magát, legyen feladata, értelmes célt adjon életének, segítse munkájában. Közösség létrehozása nagy tapintatot igényel a pedagógustól, hisz minden gyerek más-más értékrendet, viselkedésformát hoz otthonról, és ezt „közös nevezőre” kell hozni 7.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában: 1. Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák 2. Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, napközi, kirándulások, séták, közösen végzett munka. 3. Diákönkormányzat 4. Szabadidős munkatevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, de tevékenyen hozzájárul: 1. a tanuló közösségi magatartásának kialakításához 2. véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez 3. a közösségi normák, szokások elfogadásához 4. a másság elfogadásához 5. az együtt érző magatartás kialakulásához 6. a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 7.2. A nevelőtestületi közösség: modell a tanulók számára saját életük megszervezésében. A gyermekek együttműködésük során önkéntelenül is átveszik azokat a: a) magatartásmódokat b) szervezeti formákat c) működési elveket, amelyeket nevelőiktől, közvetlen környezetüktől látnak. Az intézmény valamennyi dolgozójának törekednie kell arra, hogy pozitív példaként álljanak a diákok előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatokkal. 7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 7.3.1. Törekedni kell arra, hogy minden tanuló: 1. Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait - kölcsönös segítség, bátorítás, tisztelet, őszinteség, szeretet, felelősségérzet, kötelességtudat, bizalom, türelmesség, tolerancia. 2. Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 3. Közvetlenül is vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. – diáklevelezések, United Games - egyéb programok -
13
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
4. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt-aktív részvétel a környezetvédelemben 5. Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni, értelmesen használja az Internet adta lehetőségeket. 6. Tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kerülhet sor. 7. Minden tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 7.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: 1. Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére. 2. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. 3. Erősítse a környezet iránti pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. 4. Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. 5. Fejlessze ki a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást. 6. A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 7. Segítse a szociális képességek - kapcsolatteremtő és kooperációs képesség, tolerancia, empátia, konfliktus és kudarctűrés - kialakulását. 8. Segítse a reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulását, az önkritika, az egészséges ambíció és akarat kifejlesztését. 7.3.3. Sajátos nevelési igényű tanulók követelményrendszere a közösségi nevelés terén: 1. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosításig. 2. Ismerjék fel és tudják értelmezni az egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések és a kompromisszumos megoldásokat. 3. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. 4. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. 5. Ismerje meg a közösen végzett munka örömét. 7.3.4. A közösségi nevelés legfőbb színterei az alábbi tanórán kívüli foglalkozások tevékenységek: 1. napközis, tanulószobai foglalkozások 2. iskolai sportkör (tömegsport) 3. énekkar, szakkörök, érdeklődési körök 4. közösségi órák 5. színvonalas ünnepélyek, megemlékezések a szabadidő szervező illetve a felelősök szervezésében. 7.3.5. A tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: 1. a tanulói (szülői) igények 2. a rendelkezésre álló szakemberek 3. az anyagi lehetőségek ismeretének figyelembe vételével. Szem előtt tartva, hogy a kötelező tananyag elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért az iskola nem kérhet pénzt. 7.3.6. A szakkörök szervezésében a következőkre kell odafigyelnünk: 1. Időben történjen meg a szakkörök időpontjainak és vezetőinek meghatározása 2. A hirdetőtáblán órarendszerűen jelenjen meg az időrendi beosztás. 3. A szakkörök, érdeklődési körök hosszabb távon ugyanabban az időpontban kerüljenek megszervezésre. 4. Hiányzások regisztrálása- szülői levél a szakkörökre való jelentkezéskor 14
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
7.3.7. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1. napközis, tanulószobai foglalkozások 2. sportkörök: kézilabda, labdarúgás, kötélugró, padló hoki, tömegsport. 3. egyéb szakkörök az igények alapján 4. versenyek: tanulmányi - helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő, valamint levelezős versenyek - kulturális versenyek 5. iskolai bajnokságok, házi versenyek. 6. „Reguly napok” 7. hagyományok ápolása 8. Erdei iskola 9. tanulmányi kirándulások, múzeum, kiállítás látogatások 8. Személyiségfejlesztés Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét. 8.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink: 1. a különböző szintű adottságaikkal, 2. az eltérő mértékű fejlődésükkel, 3. az iskola és az iskolán kívüli tanulásukkal, 4. egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, 5. szervezett ismeretközvetítéssel, 6. spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 8.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret: 1. a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak játéknak, munkának 2. fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat 3. járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Személyiségfejlesztésünk színtere nem csak az iskola, az otthon, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 8.3. Feladataink: 8.3.1. Az értelem kiművelése terén: 1. Megismerési vágy fejlesztése: játék, versengés, a felfedezés öröme 2. Sikeresség értelmezése- tanulói önbizalom és önismeret erősítése 3. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása, a tanulás megszeretése, problémamegoldó gondolkodási képesség fejlesztése, igazság ismerete, egyénre szabott kreativitás 4. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. 5. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést segítő intézmények hasznosításában. (könyvtár, színházlátogatás, médiák ) 8.3.2. A segítő életmódra nevelés területén: 1. Pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 2. Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely a mindennapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. 3. A tanulók érezzék magukat biztonságban, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 4. Olyan segítő légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedési tevékenység. Szervezzük úgy az iskolai életét, hogy a tanuló minden héten, de legalább havonta vegyen részt olyan tevékenységben, amely segítő együtt15
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
működés által valósul meg. - iskola, osztály dekorálása, iskola környékének rendezése, parkosítás 5. Egészséges versenyszellem kialakítása. 6. Emberközpontú (humanisztikus) iskola kialakítása, ahol az értelem és az érzelem dominál. 7. Fontos legyen a pedagógus személyes példamutatása, nyitottsága, őszintesége, segítő szándéka. 8. Alakítsuk ki tanulóinkban a kitartás, önfegyelem, önbizalom, tolerancia elveit. Tudják elfogadni a „másságot”, mint az emberi sokféleség, különbözőség tényét. 8.3.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: 1. Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - helyes táplálkozás, életvitel, drog megelőzési programok, dohányzás, alkoholfogyasztás elleni felvilágosító munka – 2. A leginkább jellemző pozitív fogyasztói magatartás elsajátítása: helyes kiválasztás, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése kultúrált formában 3. Önkiszolgálási képességek: a) Testi képességek fejlesztése: - Testnevelés órák, sportszakkörök, kerékpáros és természetjáró szakkör, a város egyéb sportolási lehetőségeinek kihasználása b) Kézügyesség fejlesztése: - Rajz - szövő - kézműves szakkörök, - Rajz - vizuális program, - Napközis foglalkozások, játszóházak - Kismesterségek megismerése c) Önellátási képességek fejlesztése: - Egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet - Illemtan - helyes szokások kialakítása, alapvető szokások gyakoroltatása d) Befogadóképesség: - Esztétikus környezet iránti igény fejlesztése. - Művészetek - zene, vizuális kultúra - iránti fogékonyság kialakítása - ünnepélyek, tanítási órák 4. Önvédelmi képességek: helyes táplálkozási szokások kialakítása, lelki egészségvédelem 5. Önmegismerő képesség kibontakoztatása, kudarctűrő képesség fejlesztése. 6. Önfejlesztő képesség: a) Olyan szituációk szervezése, amelyekből kiderül, hogy mi iránt van hajlama, rátermettsége. b) A tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. c) Fejlesszük a tanulók problémamegoldó képességét, kritikus gondolkodását az egyéni és a csoportos döntéshozatalnál. d) Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a reklám, a marketing szerepét. Kapjon hangsúlyt a minőség, a biztonság szerepe a fogyasztás során, a gazdaságossá, a takarékosság. e) Alkotóképesség fejlesztése: tanórákon, szakkörökön, tehetséggondozó foglalkozásokon, pályázatok írásakor és egyéb fórumokon. f) A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során. - más ember személyes tisztelete, megértése, önmaga vállalása, hibák elismerése.
16
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
g) Tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában rendszeresen adunk vásárlással, áruismerettel, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. 7. További tevékenységi formák a személyiségfejlesztéshez: a) Személyiségtesztek - osztályfőnöki tervekben meghatározott rendszerességgel illetve alkalomszerűen, ha szükség van rá – b) Kimenőszínt mérések, belső vizsgáztatás rendje c) Beszélgetések - csoportos vagy egyéni - alkalomszerűen, osztályfőnöki, közösségi órákon. d) Rendezvények, az iskola szabadidős programjai. e) Középiskolai visszajelzések a tanulók helytállásáról. f) Differenciálás a tanítási órákon, felzárkóztatás, szakkörök, tehetséggondozás.
9. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskolai demokrácia alappillére, a diákok legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete. Iskolánkban az1994-95-ös tanév óta működik a törvény által meghatározott keretek között. A diákok munkáját egy - egy alsó tagozatos, felső tagozatos pedagógus segíti. Működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Nagyon fontos a rendszeres konzultáció és szoros együttműködés a szabadidő felelőssel és az osztályfőnökökkel. A diákönkormányzat a tudás és nevelés (önnevelés) fontos helyszíne. Olyan tudást szerezhetnek itt diákjaink, amely fontos ahhoz, hogy megoldják a gyerekkor (később a felnőtt életük) problémáit. Feladatok: 1. Az emberi - gyermek- és diák - jogok és kötelességek minél szélesebb körű megismertetése, gyakoroltatása. Ezzel nem „csak” szabadságot, hanem megfelelő felelősség érzetet is rájuk ruházunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy nem csupán saját, hanem mások jogaira is tekintettel kell lenni. 2. Együttműködés, kommunikációs készség fejlesztése. Kapcsolattartás más diákszervezetekkel. 3. A diákönkormányzat az iskolai életben a közösségi élet fontos alakítója, ahol az egyéni érdek és a közösség érdeke nem mindig találkozik. Meg kell tanulni - a fejlődés érdekében -, hogy van, amikor a közösség, van, amikor az egyéni érdeknek kell érvényesülni. 4. Nem könnyű gyereknek - embernek - lenni a mai bonyolultnak látszó világban. Az egyik legbiztosabb tájékozódási pontnak az általános emberi jogok és követelmények tűnnek. Ezek megfelelő ismeretével diákjainkat talán segítjük abban, hogy életük során helyesen döntsenek és cselekedjenek, vagy hibáikból tanuljanak, javítsák ki azokat. 5. Törekedni kell, hogy egyre nagyobb mértékben vegyék át a vezetési feladatokat a diákönkormányzatban, ismerjék társaikat, képesek legyenek az érdekükért tenni, képviselni tudják őket. 6. Az osztályfőnökök lehetőséget adnak a diák önkormányzati képviselőnek az információk átadására, a DÖK vezetői a szükséges információkat a pedagógusok felé is jelzik. 7. A DÖK delegáltjai az Iskolaszék tagjai. 8. A DÖK aktívan részt vállal a Házirend átdolgozásában. 9. Az IMIP - en belül véleményezési jogkörrel rendelkezik a minőségpolitika kidolgozásában, és egyetértési jogot gyakorol a minőségirányítási rendszer elfogadásában.
17
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
10. Osztályfőnöki nevelőmunka Az osztályfőnöki munka új tartalommal való megtöltése és a hagyományos tennivalók összehangolása fontos feladatunk lesz. Jelentős szerepet kap a közösségformálás. Fel kell készíteni diákjainkat arra, hogy felnőttként: a) hogyan tudnak eligazodni, boldogulni a társadalomban, b) milyen szabályokat kell betartaniuk, c) hogyan egyeztessék össze egyéni érdekeiket a közösségivel, d) vagyis meg kell ismerniük az élet iskoláját, tennünk kell a tanulók passzivitása, érdektelensége ellen. Feladat: 1. Az osztályfőnöki óra kapcsolódjon a diák önkormányzati munkához 2. Javítani kell kapcsolatunkat a szülőkkel, hogy valóban egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki. A jobb kapcsolat érdekében célszerű a szükség szerinti családlátogatás. 3. Az osztályfőnök sokféle konfliktussal találja szembe magát - diák - diák, diák szaktanár, diák - osztályfőnök, szaktanár - osztályfőnök - Ezek megoldásában fontos a diplomáciai érzék és ennek érvényesülni kell a munkánkban Feladataink megoldásában segítenek a heti egy osztályfőnöki óra mellett a közösségi órák. Megtervezésük tartalommal való megtöltésük a tanulókkal és s szülőkkel együtt nagy nevelési lehetőségeket rejtenek magukba. Nevelni csak olyan iskolában lehet, ahol egységesek a pedagógiai hatások, elvek. A jövőben erre fokozottan ügyelnünk kell. A pedagógusok "etikai kódexét" elfogadtuk és mindenki köteles betartani.
11. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai válságot idéztek elő a társadalmi, közösségi, és az egyéni életekben. Több évszázados, jól működő szokások, értékrendek váltak semmivé viszont helyébe nem került semmi. A kilátástalanság, az egyedüllét sokakat az alkohol és drogfogyasztásra ösztönzött. Megoldást csak az erős, közösen szervezett, egyént is védő közösség adhat. Kialakítására nagy gondot kell fordítani az iskolában. A mai iskola napi gondja a beilleszkedés hatékony és eredményes segítése. Tevékenységi formák a nehézségek leküzdésére: 1. Különböző kérdőívek, egyéni beszélgetések segítségével feltárjuk az okokat, melyek a gondokat okozzák. 2. Sikerélményekhez juttatjuk, felhasználva a közösség segítő erejét. 3. Az osztályfőnök gyakori beszélgetéssel segíti a feltárt okok megszüntetését, a lelki sérülések feldolgozását. 4. A szülőkkel, a gondviselőkkel őszinte, személyes beszélgetést folytatunk a megoldás lehetőségeit keresve. 5. Keressük e pedagógiai tevékenységet segítő továbbképzéseket 6. A témákhoz kapcsolódó szakirodalmat népszerűsítjük, propagáljuk. 7. Tartalmas órai és tanórán kívüli tevékenységeket (ld. közösségi fejlesztésnél) biztosítunk a tanulóknak, hogy adottságaikat több területen is, pl. sport, zene, tudomány, nyelv, művészet, színház kipróbálhassák 8. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekeket, hogy hol, kitől és mikor lehet segítséget kérni a problémák orvoslására - prevenciós és koordináló munka -: a) „Lelki segélyszolgálat”, „forró drót” b) Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ –pszichológiai ellátás szakemberek segítségével
18
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
12. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, a tanulók alap-, és általános műveltségének biztosítása, az iskola képzési profiljának és speciális programjainak - német nemzetiségi, rajz, angol, sajátos nevelési igényű tagozat - színvonalas oktatása mellett fontos feladatnak tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű - iskolai, városi, megyei, regionális, országos - tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítést, versenyeztetést. A törvény a heti nem kötelező tanórai foglalkozások keretében ad erre lehetőséget. Feladatunk, hogy minden gyermeket a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk, ugyanakkor lehetővé tesszük a kimagasló teljesítmények elérését: 1. A differenciálás eszközeivel élve biztosítjuk a gyermek tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését. 2. A német munkaközösség lehetőséget biztosít arra, hogy 6. osztály után a német nemzetiségi nyelvet képesség és teljesítmény szerinti csoportbontásban tanulják a diákok. A csoportok újraelosztása munkaközösségi értekezleten történik, a megelőző tanév első félévének lezárása után. A csoportok összetételére a 6. évfolyamban német nemzetiségi nyelvet tanító szaktanárok tesznek javaslatot. A munkaközösség döntéséről informálja az érintett tanulókat, szüleiket és az érintett osztályfőnököket. 3. Nemek szerinti csoportbontásban oktatjuk a technika és a testnevelés tantárgyat. 4. Ingyenes középiskolai felkészítőket szervezünk matematikából, magyarból és német nyelvből. 5. A tehetség kibontakozását segítik a tanulói igények alapján szervezett szakkörök, szaktárgyi vetélkedők, középiskolai felkészítők, sportversenyek, az iskola által szervezett szabadidős programok 6. Jó pályázatok írására tanítjuk meg tehetséges gyermekeinket. 7. Multifunkcionális tanterem létrehozásával segítjük a tehetséggondozás színterének bővítését. 8. Az iskola, a „Reguly Iskoláért” és a „Zirci Napsugár” Alapítvány anyagilag is támogatja tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését.
13. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a hátrányos és veszélyeztetett gyermek nevelését, eltartását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. 13.1. Célja: hogy megelőzze, felderítse, enyhítse, vagy elhárítsa azokat a gyermekekre ható ártalmakat, amelyek egészséges személyiségfejlődésüket megzavarhatják, vagy gátolhatják. 13.2. Feladat: segíteni a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók: 1. beilleszkedését az iskolai környezetbe 2. oktatását, nevelését 3. ismeretszerzést 4. egyéni ütemű fejlődését 5. az állami gondozásba vett gyerekek nevelését - oktatását, az életre való felkészítését. 13.3. Igazgató feladata: 1. Az iskolai gyermekvédelem irányítása, ellenőrzése és segítése 2. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős megbízása 3. Az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének figyelemmel kísérése. 13.4. Osztályfőnökök feladata: 1. Ellátni az osztályközösség gyermekvédelem munkáját 2. Megismerni a gyermek személyiségét 3. Felderíteni a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat 4. Megállapítani a veszélyeztetettség okát, megismerni a tanuló családi körülményeit 5. Szükség esetén családlátogatást végezni, környezettanulmányt készíteni 19
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
6. Tapasztalatait megbeszélni az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel 7. Családi környezetet közös orvoslással pozitív irányban befolyásolni 8. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóba, Családsegítőbe ill. iskolaorvoshoz irányítja a gyermeket. 13.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata: 1. Összefogja és szervezi az iskola gyermekvédelmi tevékenységét 2. Tanévenként a testülettel közösen felméri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat 3. A veszélyeztető okok ismeretében családot látogat az osztályfőnökökkel közösen 4. Folyamatosan kapcsolatot tart a gyámüggyel, a családsegítő központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval – védő óvintézkedést kér 5. A meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgatónál kezdeményezéssel él. 6. Szorgalmazza a szociálisan rászorulók anyagi támogatását 7. A szülő értesítése a tanköteles, és az egyéni kérelem alapján iskolába járó tanuló első igazolatlan mulasztásakor (ha az iskola értesítése eredménytelen marad) 8. Részt vesz az iskola egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes és szexuális felvilágosító program kidolgozásában, végrehajtását figyelemmel kíséri. 9. Rendszeres kapcsolatot tart a szabadidő felelős és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, velük együttműködve szervezi a programokat. 10. A szociális juttatásról és a lehetőségekről az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnököket rendszeresen tájékoztatja, az eseti lehetőségeket a szülő az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttesen kérvényezi a pályaválasztásban bizonytalan tanulókat – a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök javaslatát is meghallgatva – pályaválasztási tanácsadó szolgálathoz küldi. 13.6. Iskolaorvos feladata: 1. Időszakos általános vizsgálatokat végez, 2. A vizsgálatok eredményeit a tanulók egészségügyi törzslapján feljegyzik, megőrzik. 3. Az iskolaorvosnak az iskolában elsősorban preventív szerepük van, a kóros tünetek szűrővizsgálat során igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni. 4. Ellenőrzik a tanulók személyi higiénéjét és az iskolai alkalmazottak kötelező szűrővizsgálatainak megtörténtét. 13.7. Iskola védőnő feladata: 1. Az orvos segítőtársa, részt vesz a különböző ellenőrzéseken, vizsgálatokban, egészségnevelésben. 2. Vezeti az oltási dokumentációt, testi fejlődést rögzítő törzslapot. 3. Kiemelten gondozza a veszélyeztetett gyermekeket. 4. A védőnő nyilvántartja a szakvizsgálatra szorulókat, ellenőrzi a korrekció megtörténtét. 13.8. A fogorvos feladata: 1. Évente egy alkalommal kötelezően minden gyermek fogazatát ellenőrzi, 2. Az adatokat feljegyzi. Beutalóval látja el a rászorulókat. 13.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok: A gyermek – és ifjúsági felelőstől: segítséget lehet kérni: 1. A tanuló fejlődését veszélyeztető problémák megelőzéséhez, feltárásához, megszüntetéséhez 2. Gyermekvédelmi támogatás igényléséhez 3. Támogatások adminisztrációs feladatainak ellátásához 4. Gyermekbántalmazás megszüntetéséhez tájékoztatást lehet kérni: 1. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyek, intézmények, hatóságok feladatairól, elérhetőségükről 2. Szociális támogatások lehetőségeiről
20
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
javaslatot lehet adni: 1. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok megvalósítására 13.10. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: 1. Ha az iskola a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 2. Esetmegbeszélés keretében közösen- az ifjúságvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálat – tárják fel azokat a problémákat, amelyek jellemző módon fordulnak elő. 3. A felmerülő problémát több szempont figyelembe vételével, több oldalról megközelítve megoldási javaslatokat dolgoznak ki. 4. Családlátogatás során környezettanulmány készül, amiben felmérik a szakemberek, hogy a családban történő ellátás megfelelő e, különös tekintettel a gyermek táplálkozása, ruházkodása, a szükséges tanszerek tekintetében.
14. Egészségnevelési, drog programok Felelőse, koordinátora: gyermek és ifjúságvédelmi felelős Alapdokumentum: Egészségnevelési és környezeti nevelés iskolai programja Feladat: 1. Évenként több alkalommal a felső tagozatos tanulók részére felvilágosító programok szervezése. 2. Az osztályfőnöki órák, biológia órák (tanévenként 10-10 óra) felvilágosító programjai. 3. Az ismeretek feldolgozása, értelmezése osztályfőnöki órákon. 4. A szakmai szolgáltató központ mentálhigiénés szakembere által nyújtott tájékoztatás az egészségvédelemmel és veszélyforrásokkal kapcsolatban. 5. Veszprém megyei Betegellátási Modellkísérlet keretében folyó iskolai egészségfejlesztési programon való részvétel 5. osztálytól évi 10 óra foglalkozással felmenő rendszerben.
15. Pályaorientáció A pályaválasztásra történő felkészítés az iskola valamennyi pedagógusának feladata. Napjainkban inkább iskolaválasztásról beszélhetünk, ezért még fontosabb a tanulók érdeklődési körének ismerete, helyes szakmai irányítás, felkészítés. Kiemelkedően fontos szerep jut a számítástechnikát és idegen nyelvet tanító szaktanároknak, de az egész tantestület együttes munkája nélkül elképzelhetetlen a tanulók helyes irányítása. A „O”. középiskolai évfolyam indítása a nyelvtudás gyors elsajátítását tűzte ki célul. Míg a szaktanárok legtöbbet a szakmai területeken tehetik meg, addig összefogó, személyiségformáló és önismeret fejlesztésben a legtöbbet az osztályfőnökök tehetnek. Ebben a munkában nagy segítségükre lehet, hogy kollégáink közül egyre többen végzik el a mentálhigiéniás tanfolyamot. Az itt szerzett ismeretek eredményesen hasznosíthatók ebben a folyamatban. A szaktanárok, és az osztályfőnökök előkészítő munkája mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző pályairányok és konkrét pályák bemutatásra, a szülők pályaelképzelésének alakítására. A pályaválasztáshoz kapcsolódó kiadványok széleskörű megjelenése, tanulmányozási lehetősége szülő, tanuló, tanár helyes döntését segíthetik. 15.1. Követelmény 1. Ismerje a tanuló saját képességeit, adottságait, hajlamát, érdeklődési körét. 2. Tanulja meg az adatszolgáltatás egyénre vonatkozó szabályait. 3. Szerezzen gyakorlatot biztos fellépésben – szituációs játékok keretében – ismerje a választott pályát. 4. Legyen megfelelően tájékozott az iskolatípusok képzési formája adta lehetőségekről. 15.2. Módszerek1. Pályaválasztási dokumentumok közreadása, tájékoztatás. 2. Pályaválasztási szülői értekezlet, pályaválasztási előkészítő tájékoztatók 21
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
3. Középiskolai nyílt napok. 4. Osztályfőnöki előkészítő órák már 5. osztálytól. 5. Pedagógusaink tanfolyamokon történő felkészítése a munkához 15.3. Pályaválasztási felelős feladata: 1. az osztályfőnök munkájának segítése 2. a pályaválasztási szülői értekezlet megszervezése, lebonyolítása 3. a tanulók, osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása 4. az adminisztrációs feladatok figyelemmel kísérése
16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok „Meg kell találnunk minden gyerek speciális tehetségét, hisz minden gyerekben fellelhetők jó képességek, sőt, időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása.” (Czeizel Endre)
16.1. Tevékenységformák: 1. A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a tanulási kudarcnak kitett és gyenge képességű tanulók felzárkóztatási foglalkozásokon vegyenek részt a tanítási idő alatt. 2. A szaktanár tesz javaslatot arra, hogy kik vegyenek részt a foglalkozásokon a délelőtti órarendbe való beépítéssel. 3. Az osztályfőnök a szülővel együttműködve szakvéleményt kér a Nevelési Tanácsadó szakemberétől. A szakvélemény alapján a tanuló heti 5 órában, felzárkóztató foglalkozáson vesz részt. 4. A felzárkóztató foglalkozást vezető pedagógus tervet készít, 2-3 hónapra, mely alapján végzi munkáját. Ennek feltétele, hogy szoros szakmai kapcsolat alakuljon ki a szaktanár és a felzárkóztatást végző pedagógus között. Ez az együttműködés terjedjen ki a tanuló értékelésére (esetleg írásban) is. 5. Tanítási órákon lehetőség, képesség szerinti differenciálással osztályfőnök vagy szaktanár végzi a felzárkóztatást. 6. Napközis, tanulószobai csoportokban, a csoportvezető. 7. Tanórán kívüli korrepetálásokon a szaktanár, tanító. 8. A Nevelési Tanácsadó javaslatára a rászoruló tanulók logopédiai ellátásban részesülnek. 9. Nevelési Tanácsadó és a Családsegítő Szolgálat javaslatára a rászoruló tanulók pszichológiai ellátásban részesülnek. 10. Fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal a dyslexia és disgraphya, discalculia megelőzése, javítása érdekében. 11. Szükség esetén a tanulókat mentesítjük az egyes tantárgyakból az értékelés – minősítés alól a törvény által meghatározottak alapján. 16.2. A sikerek elérése érdekében: 1. Tanulásmódszertan témájú továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok. 2. Megtanítjuk ezeket e gyerekeket tanulni. (Tantárgyanként tanulási módszereket javaslunk, rögzítjük a füzetükben.) 3. A napköziben és a tanulószobán gyakorolják a bevált tanulási módszereket. 4. Tanulásmódszertan előadásokat szervezünk szülőknek, tanulóknak. E pedagógiai tevékenység eredményesebb megvalósítása érdekében iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, de szükség lenne pszichológusra is. A minőségirányítási program folyamatszabályozásában részletesebben megtalálható.
22
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
17. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítésére a felzárkóztató illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek a rászorulók részére ingyenesek. A pedagógus köteles közreműködni a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában. 17.1. Felzárkóztató programok: 1. Korrepetálások, egyéni foglalkozások kis csoportban egyéni ütemterv alapján 2. Alsó tagozatos tanulóknak javasolt napközis foglalkozások, a felső tagozatos tanulók részére tanulószoba szervezése. 3. Életmód táborok szervezése 4. A „Tankönyvellátás eljárásrendje” szerint ingyenes tankönyvhöz juttatjuk a rászorulókat. 17.2. Tehetséggondozó programok: 1. szakkörök 2. középiskolai felkészítők 3. szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre való egyéni felkészítés 4. vetélkedőkön, kiállításokon, versenyeken való részvétel.
18. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. 18.1. Alapvető érték: 1. A szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítása, ápolása 2. A tanár – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen való alapulását 3. Pedagógiai programunkban foglaltak megvalósulását, a szülőkkel, mint „iskolahasználókkal „egyetértésben. 18.2. Feladatunk ennek érdekében 1. Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, a módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. 2. Kérni kell elsősorban a felső tagozatos tanulók szüleit, hogy jobban figyeljenek gyermekeikre, szorosabb kapcsolat alakuljon ki az iskola és a szülői ház között. 3. Szorosabb személyes kapcsolattartást kell kialakítani a problémás tanulók szüleivel. 4. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. 5. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 6. SZMK és az Iskolaszék figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 7. A szülő megfelelő tájékoztatást kell, hogy kapjon a pedagógiai program tartalmáról, a tanulói jogokról, kötelességekről (Kt. 11.§ 12.§), valamint a szülői jogok és kötelességekről is (Kt.14.§) 8. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. 18.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: tartalmi: 1. gyermek és ifjúságvédelemi tennivalók 2. felzárkóztatás, tehetséggondozás 3. pályaválasztás 23
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
4. szabadidő szervezése 5. egészséges életmódra nevelés 6. családi életre nevelés – családi nevelésnél jelentkező nehézségek közös legyőzése 7. érdeklődő –segítő hozzáállás – szponzori segítségnyújtás. formai: 1. Szülői értekezlet évente két – három alkalommal, illetve szükség esetén. 2. Fogadóóra évente két alkalommal 3. Családlátogatás szükség esetén 4. Nyílt nap évente egy alkalommal 5. Iskolaszék, Szülői Munkaközösség összejövetelei munkaterv szerint 6. Közös szabadidős programok szervezése pedagógusok, szülők részére 7. Pályaválasztási tanácsadás 8. A Bakony Gyermekvédelmi hálózatból iskolánkba beiskolázott állami gondozott tanulók gyámjaival rendszeres kapcsolattartás. Évente 1-2 alkalommal meglátogatjuk tanulóinkat és nevelőiket otthonukban. Telefonon napi kapcsolatot tartunk. Céljaikról, feladataikról tájékozódunk. Az Igazgatósággal rendszeres érdekegyeztető munkakapcsolat alakult ki. 18.4. Továbbfejlesztés lehetőségei: 1. Hatékony munkamegosztás a szülők között. 2. A szülők bekapcsolása a célok, a követelmények, a helyi nevelési rendszer kialakításába. 3. Közösségi órák összevonásával, osztály – család közös programjai - kirándulások, táborok, osztálytermek rendezése, parkosítás 4. Az első osztálytól, majd fokozatosan a negyedik osztály félévéig a szöveges értékeléssel való megismertetés szülői értekezletek, szülői beszélgetések kapcsán, hogy el tudjanak igazodni, értsék ennek alapelveit, előnyeit, gyakorlati hasznát. 5. Szülői munkahelyeken „üzemlátogatás „ 6. Szélesebb tájékoztatás alapítványi munkánk megismerésére. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Nagyobb csoportnak az egy osztályközösséget határoztuk meg.
24
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
III.
Helyi tanterv 1. Óraszámok: 1.számú mellékeltek 1 – 4. évfolyam 2.számú mellékeltek 5 - 8. évfolyam 3.számú mellékeltek eltérő tantervű tagozat 1 – 10. évfolyam 4. számú melléklet középsúlyos értelmi fogyatékos 1 – 10. évfolyam
2. Követelmények, helyi kerettanterv: 5. számú melléklet. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. A tankönyvek kiválasztásának alapvető szempontjai 1. A kiválasztott tankönyvek segítsék az iskola által képviselt értékek megvalósítását. 2. Megfeleljenek nevelési programunknak és a helyi tantervünknek 3. A tankönyvek tartalma és megjelenése feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. 4. Az esetleges tankönyvi változtatások fő szempontjai a tanulók tudása, értelmi szintje legyen. 5. A tantárgy tankönyveit és tanulmányi segédleteit a szakmai munkaközösségek választják ki. 6. Egy tantárgyhoz lehetőleg ne válaszunk túl sok könyvet. 7. A tankönyvek árban is elfogadhatók legyenek. 8. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulói segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntések nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 9. A felsorolt kiválasztási elveket a szülőkkel meg kell ismertetni. A tankönyvek megrendelésének menetét „A tankönyvellátás eljárásrendje” tartalmazza. 6. számú melléklet 3.2. Eltérő tantervű tagozat osztályaiban: 1. Az 1-4. évfolyam könyvei küllemben és tartalmában is megújultak. A „Tanuljunk együtt” sorozat, valamint a Konsept - H kiadó tankönyvei a kerettantervhez igazítottak. 2. 1-10. évfolyam számára megjelentek a tanulásban akadályozott tanulóknak írt könyvek 3. A 9-10. évfolyam számára 2 évre használható tankönyveket, szöveggyűjteményeket rendelünk. 4. A német nyelv oktatásához képes német könyvet használunk. Készítettünk hozzá hanganyagot, hogy segítsük a dislexiás tanulókat is a német nyelv elsajátításában. 5. A szakmai képzéshez /gombatermesztés elmélete / a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem által megjelentetett szak könyvet használjuk. 3.3. Tanulói segédletek: Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, gyermeklexikonok, feladatgyűjtemények, füzetek, térképek, szótárak CD-k, számítógép hozzáférhetőség, fejlesztő játékok, manipulációs eszközök, gombatermesztési gyakorlóhely, technika szaktanterem, konyhakert, virágos kert. 3.4. Tanári segédletek: Kézikönyvek, tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok, módszertani kiadványok, fóliák, filmek, feladatlapok, szemléltető eszközök, különböző gyűjtemények, szerszámok, modellek, CD-k, számítógépek
25
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladásról a tantestület dönt. Ez alól kivételt képez: 1. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2. Idegen nyelv tekintetében a tanuló nem osztályozható az idegen nyelv tanulásának első évében, ha az igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a követelményeket nem tudja teljesíteni. A tanuló osztályozó vizsgát tesz. Felkészítését a szaktanár figyelemmel kíséri 3. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján-az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére egyéni továbbhaladást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás különböző évfolyamokig, de legkésőbb negyedik évfolyam végéig tarthat. 4. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának ismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését. Adminisztráció: 1 - 3. osztályban a kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell rögzíteni a továbbhaladást segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, felmentéseket, egyéni haladás biztosítását. 4.1. Belépés, kibocsátás 4.1.1. Az iskola első évfolyamába a törvény által meghatározott létszámhatárig felveszünk minden iskolánkba jelentkező gyermeket, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel: a) megfelelő életkor, b) óvodai szakvélemény, c) nevelési tanácsadó szakvéleménye, szülői nyilatkozat. 4.1.2. A német nemzetiségi nyelvoktató, a rajz-vizuális oktatási és az angolszámítástechnika programra azok jelentkezését fogadjuk el, akik szülei írásban nyilatkoznak, hogy gyermekük vállalja a többlet órákat. Felvételi vizsga nincs. 4.1.3. Más iskolából év közben érkező tanulók fogadása: a) a rajz-vizuális program keretében- a szaktanárok véleménye dönt, hogy a gyermek mely osztályba kerüljön b) a német nemzetiségi és angol-számítástechnika esetében a csoporthoz kapcsolódhatnak, de folyamatosan pótolni kell az ismereteket, év végén különbözeti vizsgát kell tenniük. 4.1.4. Év közben egyik osztályból, csoportból a másikba csak nagyon indokolt esetben kerülhet át tanuló. A szabadon választott tantárgyakat csak év végén lehet leadni. 4.1.5. Sajátos nevelési igényű-tanulásban akadályozott tanulók esetében: 1. A tagozatra az áthelyező bizottság szakértői javaslata alapján lehet bekerülni, átkerülni. 2. A szakértői vizsgálatot kérheti a szülő, az oktatási intézmény 3. A kérelem benyújtásának határideje: iskoláskorú gyermek áthelyezése esetén december 15. az iskolába még nem járó gyermekeknél március 31. 4. A javaslat megtételétől a szülőt tájékoztatni kell, a szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülő jelenléte szükséges. 5. Államigazgatási eljárás kezdeményezhető, ha a szülő a vizsgálattal, az iskoláztatási javaslattal nem ért egyet. 26
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
6. A második osztálynál magasabb évfolyamú tanuló kivételes esetben helyezhető át. 7. A vizsgálat eredményeiről minden esetben értesítést kérhet az iskola, akár a szülő hivatalos értesítésén keresztül, akár a vizsgálatot végző intézménytől. 8. Célunk, hogy a tagozatra valóban az értelmileg sérült és ne a magatartás zavaros és szociális hátrányokkal küszködő, beszédhibás gyerekek kerüljenek.
5. Tanulói ellenőrzés, értékelés 5.1. Értékelés A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Célja: a tanuló tudása mennyire felel meg a tantárgyi követelményeknek, elégséges-e a továbbhaladáshoz. 5.1.1 Az értékelés legyen: 1. megbízható, eligazító 2. egyénre szabott, mely segíti az eredményes tanulást, újabb erőfeszítésekre ösztönöz 3. tegyen javaslatot, a haladást akadályozó tényezők megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre 5.1.2. Az osztályozás követelményei: 1. a tanuló valamennyi tantárgyból havonként legalább egy érdemjegyet kapjon 2. az első – negyedik évfolyamon a szülőt és a tanulót negyedévenként szóban, félévenként tájékoztató értékelő lapon értesítjük a tanuló fejlődéséről 3. az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvbe beírt jegyeknek minden esetben meg kell egyeznie 4. az érdemjegyekről a szülőt és a tanulót az ellenőrzőn, valamint a tájékoztató értékelő lapon keresztül tájékoztatni kell 5. a szerzett érdemjegy azonnali beírása és a szülővel való aláíratása a tanuló feladata. A jegyekkel kapcsolatos ellenőrzés az osztályfőnök feladata, legalább negyedévenként. 6. Az érdemjegyek megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz 7. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni 5.1.3. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi érdemjegyeket használjuk: kitűnő (5) jó (4 elégséges (2) jeles (5) közepes (3) elégtelen (1) 1. Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból egész évben csak ötös érdemjegyet szerzett. Ez esetben a „jeles” helyett a „kitűnő” szó kerül a bizonyítványba és a törzslapra, a naplóban pedig az ötös szám mellé egy „k” betű kerül. 2. Három kitűnő minősítés esetén tantestületi dicséretet kell adni. 3. Tantárgyi dicséretet kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból megyei, országos versenyen eredményesen szerepel. 4. Az elégséges szint eléréséhez az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése szükséges. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a tagozatok osztályozó értekezletén a nevelőtestület áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. 5.1.4. Az osztályozásnál a következőket kell figyelembe venni: a tanuló 1. Szóbeli, írásbeli teljesítménye, 2. Órai aktivitása, 3. Versenyeken való részvétele, 4. Belső méréseinek eredménye, 5. A tanuló képességeihez viszonyított fejlődése.
27
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
ideje
tárgya
mikor értékelünk
mit értékelünk
A tanulási folyamat ELŐTT
A tanulási folyamat KÖZBEN
A tanulási folyamat VÉGÉN
célja miért értékelünk minősítés
diagnózis
- tanulót
- bevezetés előtti minősítés
- bevezetés előtti diagnózis
- tanulást
- módszerválasztás
- elő teszt pl. felzárkóztatáshoz
- célt, tartalmat
- csoportba soroló értékelés
- folyamattervezés
- tanulót
- felelet osztályozása
- segítő, formatív értékelés
- tanulást
- órai aktivitás
- tanulói hibák és nehézségek
- célt, tartalmat
- cél, tartalom minősítése
- differenciált feltárás
- tanulót
- globális minősítés
- tanulást
-szummativ értékelés
- elemző értékelés - elemző értékelés
5.2. Ellenőrzés 5.2.1. A számonkérés módját a szaktanár határozza meg, de a témazáró dolgozatok idejét egy héttel korábban be kell jelentenie a tanulócsoportnak. 5.2.2. Figyelnie kell a szaktanároknak arra, hogy: 1. Naponta két témazáró dolgozat írásánál több nem lehet. 2. A dolgozatokat 10 tanítási napon belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, a tanuló jelzést tehet a szaktanár vagy az osztályfőnök felé. 3. Új dolgozat írására ne kerüljön sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg. 5.2.3. A témazáró dolgozatok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van. 5.2.4. A tanuló félévi és év végi osztályzatát azon érdemjegyek alapján kell meghatározni, amelyekről rendszeresen értesítették a tanulót és a szülőt. 5.2.5.A félévi osztályzat szeptembertől – januárig, az év végi osztályzat szeptembertől júniusig kapott érdemjegyek alapján alakul ki. Az osztályzatok kialakításánál az átlagszámítást alkalmazzuk, de figyelembe vesszük a fejlődés tendenciáját. 5.2.6.2004. szeptember 1 - től felmenő rendszerben a tanuló teljesítményét az első negyedik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyam félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, az alábbiak szerint: A tanuló: 1. kiválóan, 2. jól, 3. megfelelően teljesített, 4. felzárkóztatásra szorul. 5.2.7.Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap: 1. Az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét. 2. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, 3. Javaslatot kell tenni az azok megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre, 4. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez (fejlesztő foglalkozás, tantárgyi felzárkóztató, napközis foglalkozás, logopédia)
28
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
5.2.8. A tanuló az első-harmadik évfolyamon, csak abban az esetben utasítható évfolyam ismétlésre, ha: 1. A tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni 2. A szülő kérésére az igazgató az évfolyamismétlés mellett dönt. 5.2.9. A tanulók teljesítményét negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük. 1. A szülőt és a tanulót negyedévenként szóban, félévenként tájékoztató értékelő lapon keresztül ismertetjük meg gyermeke fejlődéséről. 2. Az értékelő lapok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, pedagógiai szempontok szerint meghatározott területeket (pl: értelmi fejlődés, emlékezet, mozgás, szociális fejlődés, magatartás, tanuláshoz való viszony, az egyes tantárgyak elsajátításban elért fejlődés) fogunk át. 3. Az értékelő lapok összeállítását, az alsó tagozatos munkaközösség végzi el, majd elfogadása után valamennyi tanító használja. 4. Értékeléskor az elsőre meghatározott kifejezések közül a tanuló fejlettségi szintjének megfelelőt húzza alá a pedagógus. 5.2.10.A tanuló teljesítményének értékelésekor a következő diagnosztikai eszközöket veszszük figyelembe: 1. Személyiséglap: szempontjai alapján tájékoztatunk a szociokulturális jellemzőiről, nevelési légkörről, a leggyakrabban alkalmazott nevelői eljárásokról. 2. Megfigyelési szempontok: abban segítenek, hogy az iskola mindennapi életében, a tanítási órákon, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával figyeljük a gyermek viselkedésmódját. 3. Tantárgyi fejlettségmérő (szintfelmérő) lapok: tantárgyi mérőlapokat (a tanuló életkori sajátosságainak figyelembe vételével) összeállíthat a pedagógus a munkaközösség, illetve külső mérés esetén szakértők; használhatjuk tankönyvcsaládoknak megfelelő kiadványokat. 5.2.11. A mérőlapok értékelésekor a szöveges értékelés jeggyé alakításakor a tanulók százalékos teljesítményét vesszük alapul. A tanulói követelményeket: 1. 100-91%-ban teljesítette kiválóan teljesített - jeles 2. 90-81%-ban teljesítette jól teljesítette - jó 3. 80-61%-ban teljesítette megfelelően teljesített - közepes 4. 60-50%-ban teljesítette - elégséges 5. 50-0%-ban teljesítette felzárkóztatásra szorul. 5.2.12. A tanulmányi felmérő lapok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van. Ha a tanuló bizonyos funkcióiban tartósan lemarad, vagy stagnál ezért a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, a pedagógus feladata, hogy: 1. A gyermek fejlettségi szintjét megállapítsa. 2. A következő fejlettségi szintre való eljutást megtervezze. 3. A hiányos ismeretek pótlásához a feltételeket biztosítsa, az elsajátított ismereteket gyakoroltassa, megerősítse. 4. Biztosítsa a gyakorláshoz, elmélyítéshez szükséges időt, lehetőséget és eszközöket. 5. A gyermek pozitív értékelése, megerősítése a fejlesztés során. 6. A család figyelmének felhívása a lemaradásra, a fejlesztési folyamat és az eredmény ismertetése, együttműködés a gyermek érdekében. 7. Súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségének kérése.
29
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
5.3. Magatartás A magatartás érdemjegynek tartalmaznia kell: 1. a tanuló viszonyát az iskola értékrendjéhez 2. a tanuló viszonyát az általános emberi értékekhez 3. a tanuló közösséghez való viszonyulását 4. a személyiségfejődésnek mely fokán áll 5. a tanuló önmagához viszonyított fejlődését 6. a közösséghez, annak tagjaihoz, normáihoz való viszonyt 5.4. Szorgalom A szorgalom érdemjegynek tartalmaznia kell: 1. az iskolai követelményekhez képest a tanuló teljesítését 2. egyéni képességeinek kifejezését, mérlegelve a tanulmányi munkához való viszonyát 3. minősítse kötelességtudatát 4. fejezze ki a rendszerességhez, a pontossághoz való viszonyát 5.5. Jutalmazás Az értékelés egyik fontos eszköze, mely lehet szóbeli és írásbeli. Mindig legyen megerősítő jellegű. Nagy hangsúlyt kell fektetni az évközi értékelésre, mely történhet: 1. osztályközösség előtt 2. évfolyam összejövetelen 3. tagozati összejövetelen 4. diákközgyűlésen 5.5.1.Dicséret jár minden olyan pozitív tevékenységért, amely nem tartozik a tanulók kötelességei közé. 1. jutalmazási formák – tanév során: a) szaktanári dicséret jár a szaktárgyi versenyeken való eredményes szereplésért b) osztályfőnöki dicséret jár olyan tettért, amely az osztály életére pozitívan hat és növeli az osztály hírnevét, rangját az iskolában c) igazgatói dicséretben részesülnek azok a tanulók, akik iskolánk hírnevét öregbítik a városban, a megyében és országos szinten. 2. jutalmazási formák – tanév végén: a) jutalomkönyvben és oklevélben részesülnek azok a tanulók, akik a tanév során kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el és magatartásuk példamutató. b) Reguly díszoklevélben részesülhetnek azok a negyedik osztályos tanulók, akik 4 év alatt kitűnő tanulmányi eredményt értek el és példás magatartást tanúsítottak. c) Reguly emlékplakett kitüntetésben részesülhetnek azok a 8. osztályosok, akik nyolc éven keresztül kiváló tanulmányi eredményt értek el és példamutató magatartást tanúsítottak, akik eredményeikkel iskolánknak hírnevet szereztek. d) Jó tanuló – jó sportoló címet kaphatnak azok a tanulók, akik kiváló tanulmányi eredményt és kiemelkedő sport eredményt érnek el. 5.6. Büntetés A büntetés az értékelés másik fontos eszköze, mely kötelesség mulasztásáért, az emberi és iskolai értékrend elleni vétségért jár. A büntetés lehet: szóbeli és írásbeli 5.6.1. A büntetés: 1. nem lehet megszégyenítő, megalázó 2. nem lehet nagyobb az elkövetett cselekmény mértékénél 3. mindig többoldalú konzultáció előzze meg 4. az írásbeli büntetés minden esetben kerüljön rögzítésre a naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében.
30
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
5.6.2. A fegyelmező intézkedések szabályozása: 1. Magatartásbeli hiba miatt a szaktanár, az osztályfőnök szóban figyelmezteti a tanulót. 2. Súlyosabb esetben a szaktanár ill. az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy intést adhat. 3. Ismétlődő fegyelemsértés esetén, vagy olyan tettért, amely bűn az általános erkölcsi normák ellen és nemkívánatos e korosztály számára, az igazgató figyelmeztetésben vagy intésben részesíti a tanulót. 5.6.3. Fegyelmi büntetésben részesíthető az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi tárgyalást a tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. Fegyelmi büntetés lehet: 1. megrovás 2. szigorú megrovás 3. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása 4. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába 5. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (nem tanköteles tanulók esetében) 6. kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulók esetében)
6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése 6.1.Modulok - 1-8. évfolyam Hon és népismeret 5-6. évfolyam: 0,5 – 0,5 óra osztályonként Beépül: rajz-vizuális oktatás tananyagába, óraszámába Tanítja: rajz szakos tanár a modulhoz kapcsolódó továbbképzéssel Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a rajz tantárgyba számítanak, és beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Tánc és dráma 5. évfolyam: dráma, 0,5 óra osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: magyar szakos tanár, drámapedagógiai képzéssel 6. évfolyam: tánc, 0,5 óra osztályonként Beépül: testnevelés tananyagába, óraszámába Tanítja: táncoktató, Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom illetve a testnevelés tantárgyakba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Informatika 6. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: informatika képzéssel rendelkező tanító, számítástechnika szakos tanár Értékelés: érdemjegyekkel. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Ember és társadalomismeret - Etika 7. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: szaktanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel Értékelés: érdemjegyekkel. Az osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Mozgókép-és médiaismeret 8. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: rajz-vizuális szakos tanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel Értékelés: adott témák feldolgozása, önálló munkák elkészítése, bemutatása érdemjegyekkel értékelve. A félévi és év végi osztályzatok megléte, feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek.
31
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
Egészségtan 6. évfolyam: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja : biológia szakos tanár Értékelés : érdemjegyekkel. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. 6.2. Nem kötelező tanórai foglalkozások – 1 – 8. évfolyam 1 – 4. évfolyam: 1 óra testnevelés osztályonként 1 – 8. évfolyam: 2 óra rajz – vizuális rajz – vizuális program 2 – 3. évfolyam: 4 óra számítástechnika angol – számítástechnika program 4 – 5. évfolyam: 2 óra számítástechnika angol - számítástechnika program 6. évfolyam: 1,5 óra számítástechnika angol - számítástechnika program 6 - 8. évfolyam: 0,5 óra számítástechnika osztályonként 7 – 8. évfolyam: 1 óra számítástechnika angol – számítástechnika program 6.3. Német nemzetiségi nyelvoktató program, kötelező tanórai foglalkozás 10 % - ból 1 – 8. évfolyam: 2 óra 6.4. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése a sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók nál Hon és népismeret 5-7. osztály: 0,5 – 0,5 óra osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus 8. osztály: 0,5 óra Beépül: történelem tantárgy tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom, illetve a történelem tantárgyakba számítanak, és beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Tánc és dráma 5. osztály: dráma, 0,5 óra Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: gyógypedagógus 7. osztály: tánc, 0,5 óra Beépül: ének – zene tananyagába, óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom illetve az ének – zene tantárgyakba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. Informatika 3-4. osztály: 0,5 óra, osztályonként Beépül: magyar irodalom tananyagába és óraszámába Tanítja: gyógypedagógus Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a magyar irodalom tantárgyba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba. 5-6- osztály: 0,5 óra osztályonként, önálló tantárgy Tanítja: szakképesítéssel rendelkező tanító Értékelés: érdemjegyekkel. A félévi és év végi osztályzatok megléte feltétele a magasabb évfolyamra lépésnek. Mozgókép-és médiaismeret 8. osztály: 0,5 óra Beépül: rajz tantárgy tananyagába és óraszámába Tanítja: rajz szakos tanár, a modulhoz kapcsolódó képzéssel Értékelés: témák szerinti értékelés, az érdemjegyek a rajz tantárgyba számítanak, beszámítanak a félévi és év végi osztályzatokba.
32
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
7. Az otthoni - napközis és tanulószobai - felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1. A pedagógus igyekszik elsajátíttatni a helyes tanulási módszereket és erre a témára, többször visszatérnek. 2. A tanulás elvárt alapja: a szaktárgy követelményeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, melyhez a tanuló hozzájuthat a tankönyvből, órai magyarázatokból, napközis vagy tanulószobai szakember segítségével, munkafüzetekből, segédanyagokból, lexikonokból. 3. A szakmai munkaközösségek figyelemmel kísérik az írásbeli és szóbeli feladatok arányait. 4. Fontos a folyamatos koordináció és kommunikáció a szaktanárokkal, melynek célja az, hogy a tanulók, leterheltsége csökkenjen. 5. Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyisége arányban áll a feldolgozott anyag mennyiségével annak figyelembe vételével, hogy ne terhelje a tanulókat az átlagnál jobban. 6. Az írásbeli házi feladat gyakoriságát és mennyiségét a tantárgy jellege határozza meg. 7. Az írásbeli házi feladat ellenőrzése minden esetben az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki. 8. A feladatok olyanok legyenek, amelyek elmélyítik az ismereteket és felkészítenek a későbbi iskolai írásbeli munkára. 9. Hét végére adható írásbeli és szóbeli feladat. Ez nagyon fontos a heti „egyórás tantárgyak” miatt. 10. Tanítási szünetekre - amennyiben lehetséges – ne kapjanak a tanulók házi feladatot.
8. Az írásbeli beszámoltatás formája, rendje, korlátai, szerepük a tanulók tudásának értékelésében 1. Az írásbeli beszámolók egy dolgozaton belül lehetnek leíró, teszt jellegűek, és gyakran alkalmazzuk a rajzos feladatokat is. Ezek előre elkészített feladatlapok. Magyar irodalomból, nyelvekből, történelemből, környezetismeretből összefüggő leíró jellegű beszámolókat is készíttetünk. 2. A tanmenetben rögzíteni kell az alábbi mérések anyagát és idejét: a) Diagnosztizáló felmérések b) Ellenőrző dolgozatok c) Témazáró dolgozatok d) Kimenőszint mérések 3. Az írásbeli beszámolókat a tanmenetben meghatározott témából, meghatározott időben írjuk. 4. A munkaközösségek egyeztetik az értékelés módját, ponthatárokat. 5. A témazáró dolgozatok idejét megismerik a tanulók a megíratás előtt egy héttel. 6. A dolgozatokat tíz napon belül ki kell javítani. 7. Új dolgozat írására ne kerüljön sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg,. 8. A dolgozat javítására a szaktanár által meghatározott időben és módon lehetőség van. 9. A szaktanárok - a terhek csökkentése céljából - egyeztetik a napi mennyiséget. Egy napon kettőnél több dolgozat nem iratható. 10. Felmentést kap az a tanuló, akinek részképesség zavarai miatt a megfelelő szakértői bizottság, szakértői vizsgálat alapján felmenti az írásbeli számonkérés alól. Ebben az esetben ez iskola értesíti a szülőt a mentesítés tényéről, és arról, hogy a számonkérés a felmentett tanuló esetében, szóban történik. 33
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
11. Halasztást kap az a tanuló, aki hosszabb ideig hiányzik. A tananyag bepótlása után a szaktanár dönt, a számonkérés idejéről és módjáról úgy, hogy figyelembe veszi a tanuló érdekeit: 8.1. A pedagógus szerepe a tanulók tudásának értékelésében 1. Egy téma összefüggő kifejtése esetén szóbeli felelet értékű jegyként írjuk a naplóba. 2. A témazáró dolgozatok igen fontosak az értékelésben, mert átfogóbb tudásról, több esetben összefüggésekről is számot adnak. Ezért ennek megfelelő súllyal kerül a naplóba. 3. A kimenőszint mérések lényegesen befolyásolják az év végi osztályzatot. 8.2. Érvényesítés: 1. Alsó tagozatban nem kívánjuk alkalmazni az írásbeli beszámoltatást: testnevelésből, technikából, rajzból. 2. A felsorolt készségtárgyakon kívül alkalmazzuk az írásbeli beszámoltatást, ügyelve a szóbeliség arányaira. 3. Ezeket felhasználjuk a szöveges értékeléshez is. 4. Az iskola az ellenőrzőn keresztül érdemjeggyel, vagy szöveges értékelés esetén, az értékelő lapon tájékoztatja a szülőket és a tanulókat. A szülőnek lehetősége van az érdemjegyek megtekintésre. 5. A kimenőszint méréseket az iskola felhasználja a következő év munkájának tervezéséhez.
34
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
IV. Fejlesztési elképzelések Az iskola fejlesztési terve a helyi önkormányzat intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve, a Pedagógiai Program és a helyi igények által megfogalmazott javaslatok alapján készült. 1. A nevelő - oktató munka tartalmi fejlesztése a közoktatási törvény módosításának megfelelően Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 2. A pedagógiai program felülvizsgálata Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. május 15. 3. Az intézmények pedagógiai programjának szakértői véleményeztetése Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2004. június 4. 4. Az intézmények pedagógiai programjainak fenntartói jóváhagyása. Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2004. június 21. 5. A dokumentumok bevezetése Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. szeptember 1. 6. A közoktatási törvény által meghatározott intézményi személyi feltétel felülvizsgálata, a törvényi megfelelés biztosítása. Felelős: intézményvezető Határidő: költségvetési koncepció 7. Az intézmény épületeinek külső és belső felújításának felülvizsgálata Felelős: intézményvezető Határidő: költségvetési koncepció 8. Az intézmény kötelező eszköz és felszerelési jegyzékének folyamatos figyelemmel kísérése, megvalósításához a pénzügyi eszközök biztosítása. A megvalósulásról a képviselőtestület évenkénti tájékoztatása. Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen, költségvetési koncepció 9. Meg kell keresni a pénzügyi lehetőségét annak, hogy az általános iskola rendelkezzen egy önálló pszichológussal. Felelős: intézményvezető Határidő: 2006. szeptember 1. 10. Biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy az alsó tagozatban a belépő első évfolyam mellett tantárgyi fejlesztő pedagógus dolgozzon. Felelős: intézményvezető Határidő: 2005. 2006. szeptember 1. 11. Tovább kell fejleszteni a városi szintű gyógy testnevelés és a gyógy torna programját. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 2006 - ig 12. A pedagógusokat ösztönözni és támogatni kell a pályázati lehetőségek kihasználására. Felelős: intézményvezető Határidő: folyamatos 13. Meg kell vizsgálni az általános iskolában működő gyermek élelmezést ellátó főzőkonyha bővítésének lehetőségét. Felelős: intézményvezető Határidő: 2004. májusig 14 Az iskolahasználók elvárásai, valamint az intézmény működési elvárásai megkövetelik a számítástechnika és a nyelvoktatás feltételeinek folyamatos korszerűsítését, fejlesztését. Pályázatokkal, az intézményi költségvetés célzott normatívájának felhasználásával, nyelvtanárok továbbképzésével biztosítani kell a partnerek igényét. Határidő: folyamatosan Felelős: intézményvezető
35
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
15.A tanulók összetétele, szociális családi háttere, a tanulásban akadályozott tanulók felzárkóztatása, fejlesztése megköveteli logopédus és fejlesztő pedagógus biztosítását. Ki kell alakítani az egyéni, fejlesztőfoglalkozások rendjét. Felelős: igazgató helyettesek Határidő: 2004. szeptembertől folyamatosan 16.Ki kell alakítani a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő orvosi rendelőt. Felelős: intézményvezető, fenntartó Határidő: 2006. szeptember 17.A minőségi munkavégzéshez fontos, hogy a tanulólétszám csökkenése ellenére se történjen tanuló csoport összevonás. Törekedni kell arra, hogy a tanulócsoportok létszáma a törvényben meghatározott átlaglétszámnak feleljenek meg Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen 18.Az intézményben elő kell készíteni az integrált nevelés – oktatás tartalmi és tárgyi feltételeit Felelős: intézményvezető, alsó tagozatos igazgató helyettes Határidő: 2004. szeptember 1 – től folyamatosan. 19.Folyamatosan kell dolgozni az Intézményi Minőségirányítási Program szellemében. Az IMIP programját alkalmazni kell a gyakorlati életben. Felelős: intézményvezető Határidő: értelemszerűen
V. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 4. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje 1.1 Az iskola nevelő – oktató munkáját 2004. szeptember 1 napjától szervezi meg a pedagógiai program lapján. 1.2. A pedagógiai program részét képező Kerettanterv a 5. számú melléklet alapján lép be 1.3. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje 2004. szeptember 1 – 2008. augusztus 31 – ig szól. 5. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását a nevelőtestület kétévenként átfogóan elemzi. 3. A pedagógiai program módosítása 3.1. A Pedagógiai Program módosítására: a) az iskola igazgatója b) a nevelőtestület bármely tagja, a szakmai munkaközösségek c) az iskolaszék d) az iskola fenntartója tehet javaslatot. 3.2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák – önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3.3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyását követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy – egy példánya a következő személyeknél, helyeken található: a) az iskola fenntartójánál b) német nemzetiségi önkormányzatnál c) az iskola irattárában, az iskola könyvtáraiban a) az iskola igazgatójánál, helyetteseinél a) az iskolaszék elnökénél 36
Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja
Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet 8. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet 12. számú melléklet
1 – 4. évfolyam óraterve 5 – 8. évfolyam óraterve 1 – 10. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók óraterve 1 – 8. értelmileg akadályozott tanulók óraterve A különböző tantervek bevezetési ütemezése Helyi kerettanterv tantárgyi tartalma A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egészségnevelési és környezetnevelési program Az iskola taneszköz és felszerelési eszközök beszerzési ütemterve Intézményi Minőségirányítási Program Önkormányzati Minőségirányítási Program Zirc Város Intézményhálózat – működtetési és fejlesztési terve
37
1. számú melléklet
Helyi keret tanterv óraszámai 1 – 4. évfolyam 1.
tantárgy/évfolyam
2.
4,5
4,5
4,5
2,5
2,5
2,5
2,5
3
4
4
4,5
4,5
3
4
3,5
4
4
3
4
3
3,5
4
4
4
5
5
4
4
4
4
magyar nyelvtan
sima
4
4
magyar irodalom
angol számt
sima
sima
sima
rajz
rajz
rajz
rajz
német nemz.
angolszámt
angol számt
angol számt
4.
3. német nemz.
német nemz.
német nemz.
idegen nyelv
0
4
0
0
0
5
2
0
0
5
2
0
3
6
3
3
matematika
5
4
5
5
5
4
4
5
4
4
4
4
4
4
4
4
környezetismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1
1,5
1,5
2
2
2
2
ének – zene rajz és vízuális kultúra technika testnevelés
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1
1
1,5
1,5
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1
1
1,5
1,5
1
1,5
1,5
3,5
3
3,5
3,5
3,5
3
3
3,5
3,5
3
3
3,5
3,5
3
3,5
3,5
21
23
21
21
21
23
21
21
21
23
21
21
23,5
25,5
23,5
23,5
3
3
számítástechnika lehetséges óraszám Német n. + 10 % 52 § (4)
2
2
2
2
Csoportbontás: 52 § (14) német nemzetiségi
5
egyéb Egyéni fogl. 12% 52§ (11)*
5
4
6
4
4
3
10
10
10
11
Nem kötelező tanórai foglalkozás 10 % 52 § (7)
8
8
8
9
Napközi,tanulósz. 53 § (4)
22,5
22,5
22,5
22,5
*2004. szeptember 1 – jétől kell évente 1-1 % - al növelni az 5 % időkeretet. Nem kötelező tanórai foglalkozás terhére felhasznált órakeret: 1 – 4. évfolyam rajz – vizuális program: rajz: 2 óra 2 – 4. évfolyam angol számítástechnika program: informatika: 2 óra
2.a. számú melléklet Helyi kerettanterv óraszámai 5 – 6. évfolyam 5. tantárgy/évfolyam
6.
rajzvizuális
német nemzetiségi
angolszámtec.
sima
rajz – vizuális
német nemzetiségi
angolszámtec.
sima
magyar irodalom
2,5
2,5
magyar nyelvtan
2
2
2,5
2,5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
történelem
2
2
2
2
2
2
2
2
2
idegen nyelv
3
5
3
3
3
5
3
3
matematika
4
4
4
4
3
3
3
3
0,5
0,5
0,5
0,5
term.i. – földrajz
1
1
1
1
1
1
1
1
term.i. – biológia
1
1
1
1
informatika
term.i. – egészségtan
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
ének
1
1
1
1
1
1
1
1
rajz vizuális kultúra
2
2
2
2
2
2
2
2
technika testnevelés osztályfőnöki összes megengedhető óraszám tantervi modul
1
1
1
1
1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
2,5
3
3
3
3
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
22,5
24,5
22,5
22,5
22,5
24,5
22,5
22,5
1
1
1
1
1
1
1
1
4,5
4,5
német n. + 10 % 52 § (4)
2
2
5
5
csoportbontás: német nemzetiségi egyéb
4
4
4
4,5
egyéni korrekció 12 % 52. § (11)
11
11
nem köt tanórai fogl.: 25 % 52.§ (7)
23
23
napközi tanulószoba 53. § (4) napi 3ó
15
15
*2004. szeptember 1 – jétől kell évente 1-1 % - al növelni az 5 % időkeretet. Tantervi modul: 5. évf. = 0,5 óra dráma, (magyar irodalom) 0,5 óra hon és népismeret (rajz és vizuális kultúra) 6. évf. = 0,5 óra tánc, (testnevelés) 0,5 óra hon-, és népismeret (rajz és vizuális kultúra)
Nem kötelező tanórai foglalkozás: 5-6. évf.: rajz-vizuális program 2 óra 5-6. évf.: angol - számtec. program 2 óra 6. évf.: számítástechnika 1 óra
2.b. számú melléklet Helyi kerettanterv óraszámai 7 – 8. évfolyam 7. tantárgy/évfolyam
8.
rajz- vizuális
német nemz.
angol-inform
sima
rajz
német nemz.
angol-inform
sima
magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
2
2
magyar nyelvtan
2
2
2
2
2
2
2
2
történelem
2
2
2
2
2
2
2
2 3
etika
0,5
0,5
0,5
0,5
idegen nyelv
3
5
3
3
3
5
3
matematika
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
3
Informatika
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
földrajz
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
biológia
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
ének
1
1
1
1
1
1
1
1
rajz vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
mozgókép kultúra - médiaismeret technika
1
1
1
1
1
1
1
testnevelés
2
2
2
2
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
osztályfőnöki
összes megengedhető óraszám
25
27
25
25
25
27
25
25
tantárgyi modul
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
4,5
4,5
7,5
7,5
német n. + 10 % 52.§ (4)
2
2
csoportbontás
5
5
német nemzetiségi egyéb
4,5
1,5
7,5
8,1
4,5
4,5
4,5
1,5
7,5
7,5
7,5
8,1
egyéni korrekció 10% 52.§ (11) nem köt tanórai fogl. 30 % 52.§ (7) napközi tanulószoba 53.§ (4) napi 3 ó
15
*2004. szeptember 1 – jétől kell évente 1-1 % - al növelni az 5 % időkeretet. Tantárgyi modul: 7. évfolyam: 0,5 óra etika önálló tantárgy 8. évfolyam 0,5 óra mozgókép kultúra, médiaismeret
15 Nem kötelező tanórai foglalkozás terhére 7 – 8. évfolyam informatika 7– 8. évfolyam rajz – vizuális kultúra 7 – 8. évfolyam angol-számtec program
0,5 óra 2 óra 2 óra inform.
3. számú melléklet
Helyi keret tanterv óraszámai eltérő tanterű tagozat 1 – 10. évfolyam tantárgy
osztályok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
magyar irodalom
4
4
4
4
3
3
2
2
2
2
magyar nyelvtan
3
3
4
4
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
történelem idegen nyelv - német matematika
4
4
4
4
informatika környezetismeret
2
2
2
3,5
3,5
4
4
3
3
1
1
1
1
2
2
2
2
2
természetismeret természetismeret: fizika, kémia
2
2
2
2
term.ismeret: biológia - egészségtan
2
2
2
2
1
1,5
1,5
2
2
1
1
1
földrajz ének – zene rajz kézművesség életvitel-gyakorlati ism.
1
1
1
1
1
2
2
1,5
2
1,5
1
1
1
1,5
1,5
1,5
2
2,5
2,5
3
3
szakmai elők. ism. - pályaorientáció
5+2
szakmai alapozó ismeretek testnevelés
7 3,5
3,5
3
3,5
osztályfőnöki Összes megengedhető óraszám
21
21
egyéni korrekció 52§ (11) nem köt tanórai fogl. 12% 52 § (7) hablitáció, rehab. 15% 52 § (6) napközi tanulószoba 53§ (4)
21
22,5
3,5
3
3
3
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
22,5
25
25
27,5
22,5
10 2
2
5,5 2
12 22,5
*2004. szeptember 1 – jétől kell évente 1-1 % - al növelni az 5 % időkeretet.
2
5,5
6 5,5
7,5
7
7,5 7,5
15
27,5 6,5
12
12 8 10
4. számú melléklet
Helyi keret tanterv óraszámai értelmileg akadályozott tanulók 1 – 8. évfolyam tartalom
az évfolyamok óraszámai 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasás-írás előkészítése
2
2
0
0
0
0
0
0
Olvasás-írás elemei
0
0
4
4
4
4
4
4
Beszédfejlesztés és környezetismeret
4
4
4
4
4
4
0
0
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
0
0
0
0
0
0
3
3
Számolás-mérés előkészítése
2
2
0
0
0
0
0
0
Számolás-mérés elemei
0
0
2
4
4
4
3
3
Önkiszolgálás
2
2
2
0
0
0
0
0
Életviteli és gondozási ismeretek
0
0
0
2
3
3
5
5
Ábrázolás-alakítás
2
2
2
2
2
2
3
3
Ének-zene ritmusfejlesztés
2
2
2
2
2
2
2
2
Játékra nevelés
2
2
2
0
0
0
0
0
Mozgásnevelés
3
3
3
3
3
3
0
0
Testnevelés
0
0
0
0
0
0
3
3
Környezet és egészségvédelem
0
0
0
0
2
2
2
2
Kötött óraszám
19
19
21
21
24
24
25
25
Kötelező óraszám
20
20
22
22
25
25
27
27
5. számú melléklet
A különböző tantervek bevezetési ütemezése
évfolyam
tanév 1
2
3
4
5
6
7
8
2003-2004
KETA
KETA
KETA
NAT
KETA
KETA
KETA
NAT
2004-2005
ÚJ NAT
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
2004-2005
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
2005-2006
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
KETA
KETA
KETA
KETA
2006-2007
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
KETA
KETA
KETA
2007-2008
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
KETA
KETA
2008-2009
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
KETA
2009-2010
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA
2010-2011
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
KETA = A kerettantervek alapján felülvizsgált pedagógiai program és helyi tanterv NAT = A NAT alapján elfogadott és bevezetett tanterv RÉGI = Az 1978-as módosított tanterv ÚJ NAT = A 243/2003. (XII.17.) kormányrendelettel módosított NAT A táblázatból is látható, hogy a bevezetés fokozatos. 2011-re érjük el, hogy az általános iskola valamennyi évfolyamain az új NAT által szabályozott kerettantervek és helyi tantervek alapján folyik majd az oktató-nevelő munka.
A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanulóinak
fizikai állapotfelmérése, minősítése
Tartalom:
1. Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége 2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatás területén 3. 8 – 14 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer 4. A vizsgálatok megszervezése 5. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró –képesség minősítéséhez 5.1. Értékelési rendszer 5.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 5.3. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése
6. Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények 7. Az elvárható képességet teljesítését szolgáló – javasolt – mozgásrendszerek 8. Az összehasonlítás szempontjai Eredménylap
7. számú melléklet
1
1. Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktoraként: a) a kondicionállis képességek és b) a koordináció vizsgálatát jelölik meg. Motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: a) a biológiai fejlődésérés és b) sokoldalú általános és speciális fizikai képzés A motorikus képességek színvonala függ: a) az adottságoktól és a b) gyakorlástól
2. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport: a) egészségmegőrző hatásának növelése, b) egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében
3. 8 – 14 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakorolni.
4. A vizsgálatok megszervezése 4.1. A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságon múlik. 4.2. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 4.3. A teszteket évente kétszer, tanév elején és végén kell végeztetni. 4.4. A teszteket sorrendben kell elvégeztetni 4.5. A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot három példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, a másik lap a szülőé, a harmadik lapot az adatfeldolgozónak kell megküldeni.
5. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró –képesség minősítéséhez A test általános izomerjét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgálat személy izomerejének állapotát. 7-8 éves korban ill. pl. sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértékeket megduplázzuk. A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak - helyből távolugrás, után legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértéket kell a táblázatban megkeresni.
2
5.1. Értékelési rendszer Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál, - bármilyen mértékű többlet teljesítmény esetében is – csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont ebben az esetben nem adható. Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján. Bármilyen szintű verseny rendezésénél, a verseny kiírásban kell rögzíteni a végső helyezési sorrend megállapítását: pl. az azonos pontszámot elért versenyzők között a végső sorrend megállapításánál az egyes próbákban elért teljesítményt ajánlatos figyelembe venni, vagy versenyt lehet hirdetni azzal a céllal is, hogy minden egyes próbában az elért teljesítmény alapján rangsoroljuk a résztvevőket. 5.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése fittségi kategóriák szerint
Kardiórespiratórikus állóképesség és az általános izomerő – erő állóképesség
Igen gyenge: 0 - 20,0 pontig Gyenge: 20,5- 40,0 pontig Kifogásolható:40,5- 60,0 pontig Közepes: 60,5- 80,0 pontig Jó: 80.5-100.0 pontig Kiváló: 100,5-120,0 pontig Extra: 120,5-140,0 pontig
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve
Kardiórespiratórikus állóképesség és az általános izomerő – erő állóképesség
10 %-os: 20 %-os 30 %-os 40 %-os: 50 %-os: 60 %-os: 70 %-os: 80 %-os 90 %-os 100 %-os
0 - 14.0 pontig 14,5- 28,0 pontig 28.5- 42.0 pontig 42.5- 56.0 pontig 56,5- 70.0 pontig 70,5- 84.0 pontig 84,5- 98.0 pontig 98.5-112.0 pontig 112.5-126.0 pontig 126.5-140.0 pontig
5.3. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése igen gyenge 0-20,5 pont
gyenge 21-40,5 pont
kifogásolható 41-60,5 pont közepes 61-80,5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, körérzetének átmeneti javításához igen gyakran különféle élénkítő szere, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészség megőrzése érdekében. Legalább ezt a szintet megtartsa.
3
jó 81-100,5 pont
kiváló 101-120,5 pont extra 121-140 pont
Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nagyobb formaingadozás nélkül nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
A Hungarofit fittség vizsgáló módszer az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítmény-élettani paramétereket mérik) ezért egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióval. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a a szükségesség mértékét. Az összehasonlításra alapot adó eredmények mindenképpen egyéni elbírálás kell, hogy tükrözzenek! A tantervi követelmények a mért gyermek szellemi és testi adottságaival csak nagy általánosságban vannak összhangban, így a teljesítmények abszolút értékben nem összehasonlíthatók! A mért adatok csekély mértékben tükrözik egy mozgásszabadságában szabad és korlátozott, fizikai állapotában alul, felül, vagy megfelelő állapotú gyermek teljesítményét. Ennek megítélése a testnevelő felelőssége! (Értem ez alatt az adottságai alapján kiemelkedő eredményekre képes favorizált, -ennek alapján az általánosan elvárható teljesítmények tükrében felülértékelt- és a hasonló adottságokkal nem rendelkező, de akarati szempontból őket - fejlődésükben messze felülmúló – gyermekek összehasonlítását.) Különösen fontos – a fentiekből eredően – egy képességekre, készségekre épülő összehasonlítási rendszer alkalmazása, ami személyiségre épülő, helyhez, helyzethez való alkalmazkodás, -(a hozott értékek figyelembevétele mellett döntően az akarati tényezőkre épül, elsősorban a tanórai fegyelem, figyelem, más adottságokkal rendelkező társakkal szembeni lojalitás, segítőkészség, sportszerűség)- megjelenésében érvényesül.
6. Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények: 1. Legyen képes - a tanulóközösségével együttműködve – a testnevelő által meghatározott feladatok végrehajtására. 2. Ismerje, tudja és tartsa be a sportbaleseteket okozó általános szabályokat – (önmagával és másokkal szemben) 3. Legyen tisztában önmaga képességeivel és tartsa tiszteletben társai teljesítményeit. 4. Tudja és akarja képességeinek maximumát adni, társainak példát mutatni. (különös tekintettel: a kiemelkedő adottságokkal rendelkezőkre!) 5. Érzelmi, indulati motivációk nélkül legyen képes a társaival való együttműködésre.
4
7. Az elvárható képességet teljesítését szolgáló – javasolt – mozgásrendszerek: 7.1. A tanórát bevezető, minden izomrendszert átmozgató – bemelegítő – gyakorlatsor. (15 perc. Nyak, váll, kar, csípő, láb, hasizom, hátizom, gerinc tartó és izületeket nyújtó gimnasztikai, talaj és bordásfal gyakorlatok. Különös tekintettel a hibás testtartást okozó vázizomzat erősítésére, nyújtására. (1-10 osztályig. Izomhúzódás megelőzésére, helytelen testtartásból eredő, korlátozott mozgáslehetőséget okozó inak, izomrendszerek lazítása, nyújtása. Rendszeres fizikai munkát végzők speciálisan fejlődő izomrendszerének rehabilitációja.) (Különösen a 9-10. osztályban tapasztalható, lekötődött váll és csípőizületek által okozott kényszertartás. – előreesett váll, ívelt könyék, merev-feszített csípő stb.) 7.2. A tanóra fő feladatát előkészítő – rávezető, izomrendszereket erősítő – célgyakorlatok. (Pl. Ugrások: A feladat végrehajtásához szükséges izomrendszerek: has, hát, tompor, comb, lábszár tudatos erősítése, az izületek minden irányba történő nyújtása, az izmok összehúzódási, nyújtási sebességének fokozatos növelése.) 7.3. A óra fő feladatának megbeszélése, a végrehajtáshoz szükséges mozgáskombinációk összekapcsolása, bemutatása, gyakorlása, végrehajtási hibák javítása. (A végrehajtást az első kísérlettől kezdve a kívánt, előkészített, bemutatott módon kell megkövetelni, mert a hibásan rögzült mozgások balesetet, sérülést okozhat.) 7.4
Az óra levezetése a tanóra fő feladatához kapcsolódó izomrendszer lazítására, de a gyorsaság növelésére és a mozgáskoordinálás céljait is szolgálhatja. Ebben a szakaszban van lehetőség a tanulók egymáshoz való viszonyának alakítására, a közösségi szellem fejlesztésére, a szabályok betartásának megtanulására. (A csoportos játékban van lehetőség a tanuló személyiségének alakítására, a másokért való felelősség képességének fejlesztésére. A teljesítmények mindenkori értékelése alapján az Én felismerésére.)
8. Az összehasonlítás szempontjai: 1. Az adottságok különbözőségéből eredő egyedi elbírálás. 2. A feladat végrehajtásához való hozzáállás. 3. A pontos végrehajtás.
5
EREDMÉNYLAP Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Osztály: ………………………….. Név: …………………………………………………….szül. év: …………. hó: ………… nap:…………. Testmagasság: ………………………cm ssz
1.
Tesztek
Testsúly: ………………………… kg
előző évi
teljesítés
teljesítés
teljesítés
ősszel
tavasszal
változás
Ülésben előrenyúlás hajlékonyság-cm x 10)
2.
Helyből távolugrás explozív erő-cm
3.
Felülés törzserő - 60 mp
4.
Függeszkedés. Fiú (mp. x 10 )
megjegyzés
Gerinc hajlékonysága nyújtott lábbal előre Rugalmasság, lábizom tolóerő Has, hát, csípőizület erő és gyorsaság. Nyújtón, karral.
hajlított
Funkcionális erő. Függeszkedés. Leány (mp. x 10)
Bordásfalon nyújtott kéz, zsugor lábtartás.
5.
Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig
Talajon maximum lányok 1,5, fiúk: 3 perc
6.
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig
Talajon maximum 4 perc
6.
Futás - 12 perc
Egyenletes, folyamatos, futás
megtett táv – m
7.
gyors, kitartó
Teljesítmény érték. elért pontszám összesen
Szóbeli értékelés, feladat meghatározás: ……………………………………………………. ………….…………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….………….. …………………………………………………………………………………………….………….. ……………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………….. Testnevelő: ………………………………………………………………………
6
Útmutató a mérés végrehajtásához 1. Ülésben előrenyúlás: A gerinc hajlékonyságát, a csípő és lábizületek - harmonikus mozgáslehetőséget biztosító lazaságát, rugalmasságát mutatja. (A kevés mozgás következtében kialakult testtartási hiányosságokra, és az ezekkel járó korai gerincbetegségekre ad megfelelő információt. A hiányosságok ismeretében korrekcióra nyújt lehetőséget. Mozgáskultúra bővítés, vagy orvosi kezelésre javaslat.) A feladat végrehajtása: Talajon nyújtott ülésből, egyenes csípőtartással, lábak irányában tartott kézzel, a csípő előrehajlításával a kiinduló ponttól az előrehajlás során megtett távolság cm- ben. A lábak mindvégig zárva, a térdek nyújtva vannak. Mérés: A kiinduló ponttól az előrehajlás mértékéig megtett út, (cm) szorozva 10-el.
2. Helyből távolugrás: A test, de különösen a tartó izomzat erejének, rugalmasságának, koordinált használatának vizsgálatára ad lehetőséget. Támpont lehet erőnléti, mozgás- koordináltsági, rugalmassági, gyorsasági hiányosságok pótlására. (A teljesítmény növelése érdekében a test valamennyi izomrendszerének erősítése, illetve működési intenzitásának növelése szükséges.) A feladat végrehajtása: Az elrugaszkodás vonala mögött kis terpeszben a test súlypontjának mélypontra helyezéséből, test mögötti kartartással, felső testet előre hajlítva erőteljes, gyors kinyúlással súlypont áthelyezés, helyváltoztatás.) Mérés: Teljesített cm. Pl: 150 cm. = 150 pont.)
3. Felülés: A törzs izomerejének mérése, a kívánt testtartást biztosító has, hát és csípőizomzat erejének, a gyorsaságának mérése. Támpontot és lehetőséget ad a tartáshibával fejlődő serdülő gyermekek tartáshibáinak megszüntetésére. A feladat végrehajtása: Háton fekve, a láb térdben hajlítva, a kéz tarkón összekulcsolva a felsőtest emelése – könyökkel térdérintési – meghatározott idő alatt. (60 mp) Mérés: A meghatározott idő alatti felülés száma x 10. Pl: 39 = 390 p.)
4. Függeszkedés: Fiú Nyújtón hajlított karral, a nyújtott test megtartása. (Az áll a vas fölött van) A váll, felkar és az alkar izomerejének, a kézfej szorító erejének mérésére szolgál. A feladat végrehajtása: A nyújtóvas átmarkolása váll magasságában külső fogással – (tenyér a test felé)-, az áll a nyújtó vonala felett van. A test súlyának stabil megtartása időre.) Mérés: A stabil állapot mérése tized másodpercre pontosan x 10. Pl: 39,6 mp. = 369 pont. Leány: Bordásfalon hátsó függésben zsugor lábtartással. (Felső lábszár a csípővel 90 fokos szöget zár be.) Mérés: A fiúkéval azonos.
5. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig Mellső fekvő támasz és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni támaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. A feladat végrehajtása: Mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Lányok: 1,5 perc, fiúk: 3 perc Mérés: a megadott határidőn belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
7
6. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig A hasán fekszik, úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat végéig megtartja. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat végrehajtás: törzs és tarkóra tett karemelés, hajlított karral – karleengedéssel könyök érintés az áll alatt – könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig – törzs és karok leengedése kiinduló helyzetbe. A gyakorlat végrehajtása nem gyors tempóban történik. Maximálisan 4 perc Mérés: A megadott időn belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma 7. 12 perces futás: Kijelölt körpályán egyenletes, egyéni tempójú kitartó futás. Az állóképesség, általános fizikai állapot, az akarat és kitartás mérésére ad lehetőséget. Az egyéni tempó megválasztása mellett fontos szempont a megjelölt idő alatt megtett távolság! A feladat végrehajtása: Kijelölt körpályán egyéni, vagy közel azonos képességű 2-3 fős csoport indítása.) Mérés: Megtett távolság, méterrel azonos pontszám.
8
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
KÖZOKTATÁS 2004 PÁLYÁZAT
SZAKÉRTŐK: PUSKÁS AURÉL (ÁTFGÓ PROGRAMELEMZÉS) SZAKÉRTŐI IGAZOLVÁNYSZÁMA: 002759-02 DR TÓTHNÉ LAFFERTON ANNA (NEMZETISÉGI OKTATÁS) SZAKÉRTŐI IGAZOLVÁNY SZÁMA: SZ-1675 KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA (SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA) SZAKÉRTŐI IGAZOLVÁNY SZÁMA:
1
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
Átfogó jogszabályi háttér A Pedagógiai Program fenntartói felülvizsgálatának törvényi hátterét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény előírásai adják. A feladat hiánytalan elvégzéséhez figyelembe kell venni a következő előírásokat is: • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet • A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet valamint annak 10/2003. (IV. 28.) számú módosítása • A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve kiadásáról szóló 32/97 (XI. 5.) MKM rendelet.
Irányadó fenntartói dokumentumok A helyi pedagógiai program megalkotása során szintén irányadóak a fenntartó által az intézményi működés feltételeit meghatározó rendelkezések, döntések. Ezek különösen: • az önkormányzat minőségirányítási programja • az önkormányzat intézkedési terve • képviselő-testületi határozatok: a fenntartó által meghatározott egyéb előírások, keretek a törvényben előírtakon túl • az intézmény alapító okirata .
A pedagógiai program szakértői vizsgálatának szempontjai: • • •
a törvényesség feltételeinek érvényesülése a célok és a módszerek közötti tartalmi összhang megvalósulása általános formai megfelelés
Bevezető megjegyzések A Program korrekciójára, kiegészítendő tartalmaira vonatkozó javaslatainkat mindenütt dőlt vastag betűvel szedtük, csakúgy, mint itt. A Közoktatásról szóló törvény szerint a fenntartó annak 37. § (5) bekezdése alapján áttekinti az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát, szükség esetén módosítja azt. A törvény 129.§ (6) bekezdése írja elő, hogy ennek alapján az iskolák, óvodák, kollégiumok 2004. június 30-ig felülvizsgálják, több helyen módosítják, kiegészítik nevelési, pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola általunk vizsgált dokumentuma tartalmazza a pedagógiai program törzsszövegét, annak kötelező mellékleteit, az egyes tantervi variációk alkalmazását bemutató táblázatot felmenő rendszerben, valamint az egyes évfolyamok tantárgyi óraterveit. A teljes körű vizsgálat lehetőségét azonban a helyi tanterv készítését érintő időbeli korlátok némileg akadályozzák. Az iskola még dolgozik az egyes tantárgyi tartalmak pontosításán, így a pedagógiai program részét képező, és az iskolakezdéskor bevezetendő alsós helyi 2
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
tanterv végleges változatát még nem ismerhetjük. Módunkban állt azonban tanulmányozni az eredeti változatot; konzultációink során tisztázódott, hogy az iskola mint eddig, továbbra is az Apáczai Kiadó tantervére épít, amelynek akkreditációja ismert, tehát az intézménynek lehetőségében áll azt szeptembertől folytatni. A különleges nevelési igényű tanulókra vonatkozó, eddig akalkalmazott tanterv meghatározó tartalmai szintén továbbra is megfelelnek a jogszabályoknak. Szakértői meglátásunk mindebből következően az, hogy a helyi tanterv végleges változatának elkészültét nem feltétlenül szükséges megvárni a program bevezetését legitimálni hivatott testületi döntéssel, ugyanakkor fontosnak látjuk azt, hogy a végső változat szakértői áttekintésére legyen mód a szeptemberi iskolakezdés előtt. * 1. Az iskola nevelési programjában megfogalmazott alapelvek, célok, értékek, feladatok és eljárások megfelelése a Közoktatási törvény vonatkozó, 48. § ában foglaltaknak •
Értékközvetítő pedagógiai missziót fogalmaznak meg azzal a kifejezett igénnyel, hogy az iskola a diákok személyiségfejlesztése által a családra és a tágabb közösségre is pozitív hatást gyakoroljon. Ez az igény a település és környezete iránti elkötelezettséget az egyes diákok oktatásán, nevelésén túlmutató célokkal egészíti ki. Mindez jelentős vállalás, ám közvetlenül nehezen mérhető, csak közvetett módon igazolható. Figyelembe véve az „Alapító okirat” -ban megfogalmazott, az integrált nevelést és oktatást előíró igényt és az iskola összetett feladatait, az alapelvek logikusan illeszkednek e feladatokhoz. • A célokhoz mindenütt feladatokat rendel a program, ami által a végrehajthatóság és ellenőrizhetőség feltételei jobban teljesülnek. A törekvések jellegéből, hierarchiájából gyermekközpontú pedagógiai kultúra kialakítására, továbbépítésére való törekvés rajzolódik ki. Egyaránt fogalmazódnak meg konkrét, az intézmény beiskolázási körét, jellegét középpontba állító humanisztikus célok (tanulói jogérvényesítés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyéni személyiségfejlődés ütemének tiszteletben tartása, a társadalmi integráció iránti elkötelezettség), valamint a partnerközpontú működés céljai (a korrekcióra való hajlandóság, nyitottság, a szülők szerepének felértékelése). • A célok között megfelelő hangsúlyt kapnak az élethosszig tartó tanulásra, a rugalmas munkaerőpiacra történő felkészítés törekvései és ennek megalapozása (pl. az EFA program adaptációja útján), a készségfejlesztés megvalósítása az egyéni ütem szerinti haladás biztosítása által is. • Az általános célmeghatározás fejezetében helyet kap a regionális szerep erősítése, az illeszkedés a kisrégió és a megye közoktatás-fejlesztési törekvéseihez is. • Az alapfokú oktatás-nevelés első szakaszára megfogalmazott célok és feladatok helyesen állítják középpontba az óvoda-iskola átmenet nehézségeit, a motiváció biztosítását és az alapkészségek fejlesztését. • Az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszát érintő célok és feladatok megfelelnek az életkori sajátosságoknak és az intézmény alapító okirata valamint a vonatkozó törvények által meghatározottaknak. • A tanulásban akadályozott tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos célok és feladatok reálisan és szakszerűen illeszkednek a gyermekek igényeihez és a társadalmi szükségletekhez. 3
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
•
•
Az intézmény által megfogalmazott értékrend alapja a szabadság és felelősség megtapasztalása a napi együttműködésben /ezt a két szakaszt talán preambulumként kellene megjeleníteni a program legelején/, valamint az olyan európai humanista értékek, mint a tolerancia, a jogtisztelet és az érdeklődés a nemzeti hagyományok és más népek kultúrája iránt. Mindez hitelesíti az iskolai munka etikai tartalmát. Az „Eszközök, eljárások” fejezet utalásszerűen, vázlatosan fejti ki a teendőket, szövegezése szűkszavú; a törvényesség szempontjából megfelelő, iskolahasználói szempontból nem túl informatív.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Bőségesen tárgyalja a program a lehetséges fejlesztési irányokat és szándékokat. Ezekhez feladatokat rendel az értelem kiművelése területén, a segítő életmódra nevelés területén, valamint az egészséges, kulturált életmódra nevelés területén. Ez a fejezet utal az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos új feladataira is. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ez a fejezet a szűken vett iskolai szocializációs feladatoknál tágabb megközelítésben jelöli ki a nevelés lehetőségeit és módszereit. Az identitás kialakításának elősegítését, az empatikus társadalmi magatartást és az információs társadalomban való eligazodás készségének kialakítását is a nevelési feladatok részének tekinti. Kijelöli az oktatási folyamatban megnyilvánuló feladatok körét is. A program külön fejezetet szentel az egy évtizede működő Diákönkormányzat nevelési szerepének, valamint ugyancsak meghatározza az osztályfőnöki nevelőmunka tartalmát, feladatait. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A fejezet utal a nehézségeket kiváltó általános okokra és cselekvési, tevékenységi formákat határoz meg. 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskola sajátos profiljához illeszkedően (sajátos nevelésű igényű tanulók, zene, rajz, német nyelvi felkészítés) , a tanórai kereteken túli foglalkozást is vállalnak a versenyekre, szakköri munkára. Ezek ingyenességét zömmel a két iskolához kötődő alapítvány támogatásaival igyekeznek biztosítani. A különböző szintű csoportok közötti átjárhatóság biztosítására is törekszenek. A program meghatározza a pályaorientációs tevékenység követelményeit és módszertanát is. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola azon túl, hogy az általánosan megmutatkozó társadalmi, családi mentális problémák okozta veszélyeztetettséget kezelni igyekszik, külön feladatot vállalt az állami gondozott tanulók oktatási, nevelési feladatainak ellátásával. Ehhez is segítségül szolgál az a részletes feladatleírás, mely a tevékenységeket és felelősségeket a konkrét funkcióhoz köti, valamint feltárja az iskola környezetében lehetséges segítő szervezetekkel történő együttműködés formáit is. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Meghatározza a felzárkóztatási órákon történő részvétel szabályait, rendjét, a tervezési folyamatot negyedéves intervallumban. Megjelölik a módszertani eljárásokat és a segítő szervezet dolgát is. Hiányként említik a pszichológusi szakmai kompetenciát, amire az iskola egyébként is joggal tart igényt.
4
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Itt röviden bemutatják az ingyenes, elsősorban felzárkóztató vagy tehetséggondozó programokat. Ezt a fejezetet a későbbiekben fontos lenne némileg kiegészíteni. 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke Ez a jegyzék rendelkezésre áll, a program mellékletét képezi. A beszerzés terve időarányos, folyamatos, 2008-ig a szükséges eszközök rendelkezésre állhatnak. 10 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Meghatározták a partnerközpontú működés feltételeit, lehetőségeit. A szülők bevonhatóságának terepeit is kialakították – részben. Külön kitérnek a Bakony Gyermekvédelmi Hálózattal történő együttműködés formáira is. Céljuk, hogy a szöveges értékelés elterjedésével a szülői kapcsolatokat a későbbiekben tovább erősítsék. 11. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Külön mellékletben dolgozták ki, jól szerkesztett, igen tartalmas, informatív. Magába foglalja a mindennapos testedzés és az iskolai sportkör feladataival összefüggő cselekvési területek szabályozását is.
* 12. Az iskola nevelési programjának egyéb kötelező elemei Az iskolai írásbeli beszámoltatások • formái • rendje • korlátai • a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe • súlya
Jól kimunkált, a nagyobb diákok és a szülők által érthetően, közérthetően megfogalmazott szabályrendszer
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok • elvei • korlátai
Az iskolai beszámoltatásokkal, az ismeretek számonkérésének követelményeivel és formáival kapcsolatos részben helyezték el. Szövege közérthető.
* 5
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
13. Az iskola helyi tantervének értékelése a Közoktatási törvény 48.§ -a és a Nat alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet alapján az iskola egyes évfolyamain tanított o tantárgyak o kötelező és választható tanórai foglalkozások o tanórai foglalkozások óraszámai o az előírt tananyag és követelmény Az egyes tantárgyi programok még némi átdolgozás alatt állnak, június 30-ig várhatóan teljesen elkészülnek
•
•
Az alkalmazható o tankönyvek, kiválasztásának elvei; o tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.
•
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei,
•
az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái,
•
a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái.
•
• • •
• • •
Az egyes új tantervi modulok értékelése és minősítése, a modulok beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek leírása, szabályozása. Rendelkezésre áll-e a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyaga? Rendelkezésre áll-e a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulói részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag? Rendelkezésre áll-e a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag?
6
A pedagógiai program óratáblázatait tartalmazó mellékletei a specialitások (német nemzetiségi nyelv, eltérő tantervű és értelmileg akadályozott tanulók tanterve) figyelembe vételével készültek. Megfelelnek a Kerettantervi ajánlásoknak és a Nat-rendeletnek is. Célszerűen valósítják meg az alapító okiratban előírt feladatokat. A programban leírtak megfelelnek a Ktv. 19.§ új szabályozásainak is. Megfelelnek a Ktv. 71.§ új szabályozásai A Ktv. 70.§ új szabályozásainak megfelelnek Megfelelnek Megfelelnek a Ktv. 70.§ új szabályozásainak is. Megfelelnek a vonatkozó előírásoknak Külön, részletes melléklet megfelelően szabályozza A 32/1997 (XI. 5.) számú MKM rendelet az óratervi táblázatok szerint teljesülhet; a konkrét tantárgyi programok ismerete ad pontos választ.
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
a helyi tantervben a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva az alábbi ismeretek beépítése megtörtént-e? Egészségfejlesztés fogyasztóvédelem környezetvédelem közlekedésre nevelés társadalmi
• • • • •
bűnmegelőzés áldozattá válás erőszakmentes
• •
Új elemek Nat- rendelet 2.§ (10) A fenti három megfelelően kifejtett az általános részben. A következő négy várhatóan az egyes tantárgyi programokban szerepel majd.
konfliktuskezelés 14. A helyi tanterv tantárgyi és időkerete az 1-4 évfolyamon legalább heti három testnevelés óra 7.-8. évfolyamom 0.5 órával az 5-8. évfolyamon heti átlagban kettő és fél testnevelés óra kevesebb, csak 2 teljesül iskolaotthonos oktatás esetén napi egy testnevelés óra Ktv. 48.§ (2) (délelőtt, vagy délután) Teljesül emelt szintű idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom., Rend. 3.§ (5) b) matematika, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyanként heti 5 óra, többi tantárgy esetén tantárgyanként heti 4 óra valamennyi tanuló számára kötelező órák meghatározása Rend. 4.§ évfolyamonként kötelezően választandó órák évfolyamonként kötelező és szabadon választott tanítási órák együttes összege Rend. 7.§ (1) (maximális tanulói terhelés) Ktv. 45.§ (5), Rend. 3.§ (2) nem hagyományos tanórai formában szervezett kötelező foglalkozás: erdei iskola, projektoktatás, múzeum, könyvtár, A program 2.4 „Nevelési feltételek” pontja szerint nem stb. ingyenessége teljesül 15. A nevelő-oktató munka óraszükségletének biztosítása, a tanulók kötelező és választható tanítási óráinak maximális összege Ktv. 52.§ (3) Rend. 7.§ (1) évfolyam alapján alapján összesen 1. 20 2 22 2. 20 2 22 3. 20 2 22 4. 22,5 2 24,5 5. 22,5 3 25,5 6. 22,5 3 25,5 7. 25 4 29 8. 25 4 29 A heti órák számát meg lehet haladni testneveléssel, habilitációs, rehabilitációs, egyéni foglalkozással, tanórán kívüli foglalkozásokkal. (Rend. 8.§.) A programban szereplő óraszükséglet megfelel a rendeletben foglaltaknak a 7-8.-os testnevetés kivételével. Ezeken az évfolyamokon heti 0.5 órával kevesebb óra áll a tárgyból rendelkezésre. 7
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
A diákok terhelésének megengedhető mértéke nem haladja meg a rendeletben foglaltak szerinti maximumot.
Tartalmi koherencia • • • •
•
•
A pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatai, az egyes részterületek, az eszközök és módszerek között koherencia állapítható meg. A nevelési program alapelvei, céljai összhangban vannak a helyi tanterv tantárgyi rendszerével és időtervével. Az iskolai beszámoltatások formái és rendje lehetővé teszik a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása segíti a helyi tanterv céljainak, követelményeinek teljesítését. Figyelemmel van a tanulói terhek csökkentésére, ill. arányossá tételére. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja összhangban van a nevelési program céljaival. Tartalmazza a cél- és feladat meghatározást, az ezekhez rendelhető tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, eljárásokat, módszereket. Összevetendő, hogy az egyes tantárgyak helyi tantervében a célok, a tartalom, a követelmények programhoz illeszkedő koherenciája biztosított-e.
Általános formai megfelelés A pedagógiai program elfogadásának folyamatában meg kellett születniük a következő dokumentumoknak: • a diákönkormányzat véleményezése • a szülői munkaközösség véleményezése • az iskolaszék véleményezése • a nevelőtestület elfogadása • a kisebbségi önkormányzat egyetértése A pedagógiai program érvényességi idejének meghatározása megtörtént, egyben intézkedtek annak értékeléséről és felülvizsgálatának, módosításának formai feltételeitől. Rendelkeztek a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módjáról és annak elhelyezéséről is. Szakértői munkánk idején email változatból dolgoztunk, így nem állt rendelkezésünkre az összes említett eredeti legitimáló záradék, ahogyan az intézményvezetői aláírás és pecsét sem. Megjegyezzük azonban, hogy ezek megléte az érvényesség feltétele.
8
ÖNKONET KFT. 2004 JÚNIUS 15-18. A ZIRCI REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATA
Záró megjegyzések Az intézmény beiskolázási szerkezete, alapító okiratbeli főbb feladatai a nyitott oktatási környezet biztosítása iránti hazai és európai törekvéseknek felel meg, céljaihoz és munkájához gratulálunk.
•
• •
A sajátos nevelési igényű tanulók méltatlan körülmények közötti oktatása nem szolgálja a fenntartó és az iskola integrációs törekvéseit („D” és „E” épületek), ezért javasoljuk a felszabadítható anyagi erőket, pályázati forrásokat e területre összpontosítani. A „Tartalomjegyzék” oldalszámai átfésülésre szorulnak Szükséges még egyszer stilizálni a szöveget, különösen a bevezető oldalakat, mert gépelési, szerkesztési hibák maradtak benne.
A Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai programját a feltüntetett kisebb hibák javítása és a Helyi tanterv elkészülte mellett elfogadásra javasoljuk a fenntartó Önkormányzat Oktatási Bizottsága és Képviselőtestülete számára. Pomáz, 2004. június 18. Dr. Tóthné Lafferton Anna Kapcsáné Németi Júlia Puskás Aurél
9
ÖNKONET KFT 2004 ZIRC Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Helyi Nevelési program szakértői véleményezése
A ZIRCI BENEDEK ELEK NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉSE
A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde óvodai „ Helyi Nevelési Program”járól szakértői véleményemet az alábbi szempontok alapján alakítottam ki: - törvényesség - szakmai, tartalmi megfelelés
TÖRVÉNYESSÉG Az óvoda pedagógiai programja nem mond ellent azoknak a törvényi szabályozásoknak, amelyek jelenleg is érvényben vannak: 1991: LXIV. Tv. A gyermek jogairól szóló egyezményt (ENSZ) kihirdető törvény. 1993: LXXIX. Tv. (módosításokkal) a közoktatásról szóló törvény. 1997: XXXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 137/1996. (VIII. 28.) Kormány rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve(módosításokkal) Az óvoda nevelési programja a tevékenységközpontú óvodai nevelést, a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A programban megfogalmazottak a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelnek. Az óvoda pedagógiai céljának és feladatrendszerének meghatározása nem lépi túl a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő elvárásokat. Tiszteletben tartja a gyermekek személyiségi jogait. A program számba veszi az adott környezetet és a megvalósítás lehetőségeit. Biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztését, egyéni adottságainak és képességeinek figyelembevételével. A gyermekek biztonságát a környezet berendezési tárgyai is szolgálják. A programban rögzítve van a megvalósítás során szükséges kapcsolatok fenntartásának formái.( „Kapcsolatrendszerünk” fejezetben). A szülői jogok a program keretei között nem csorbulnak, sőt hangsúlyozza a közös együttnevelés fontosságát. A családokkal együtt kívánja megvalósítani nevelési elképzeléseit. Az óvodapedagógusoknak lehetőséget ad az önálló alkotó munkára.
1
ÖNKONET KFT 2004 ZIRC Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Helyi Nevelési program szakértői véleményezése
SZAKMAI MEGFELELÉS A nevelési program cél és feladatrendszerében rögzítettek biztosítékot jelentenek az óvoda alapvető funkciójának, az óvó-védő, nevelő, fejlesztő funkciónak. A gyermekek nevelése, fejlesztése a kooperáció és kommunikáció segítségével történik.A program alapértékének tekinti. Szükségesnek ítéli meg ennek minden nevelési helyzetben történő kiaknázását. Így középpontba kerül a gyermekek együttműködési és érintkezési képességeinek fejlesztése. Hangsúlyozza az életre nevelés szerepét az óvodai nevelés keretei között. A cél, feladat megvalósítására lehetőség van az óvodában. A tárgyi és személyi feltételek szerepe nem nélkülözhető. Ez adott az intézményben. Természetesen az állandó fejlesztés úgy tárgyi, mint személyi - önképzés, szervezett továbbképzés - folyamatos kell, hogy legyen /rögzítve van a programban / A tevékenységközpontú óvodai nevelés keretei között a gyermekek fejlesztése a gyakorlatban az alábbi keretek között valósul meg: • • • • •
A gyermeki szükségletek (étkezés, testápolás, pihenés) Játék tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység Ismeretszerzési tevékenységek
Kiemelt szerepet kap a játék, mint a gyermek legfontosabb tevékenysége. Az ismeretszerzési tevékenységek (a tanulást spontán, vagy szervezett formában), a fejlesztés eszközeként vannak jelen. Ezek a következők:
Anyanyelv Mese-vers, dramatizálás, bábozás Matematikai ismeretek Természeti-társadalmi környezet Vizuális tevékenység Ének-zene, énekes játékok Mindennapos mozgás
Az egyes tevékenységeknél konkrétan meghatározást ad a program az életkoronként ajánlott, válogatásokra, témákra, technikákra, készség és képességfejlesztésre. A fenti tevékenységek megvalósítását a gyermekek szükségleteihez való igazítását szolgálja az óvodapedagógus tervező, megvalósító munkája. Erre pontos meghatározás van a programban, az óvodai élet megszervezésének feltételei fejezetben. A napi és hetirend időkereteit a csoportok tervezik, alakítják ki.
2
ÖNKONET KFT 2004 ZIRC Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Helyi Nevelési program szakértői véleményezése
Külön fejezet foglalkozik az intézmény kapcsolatrendszerének lehetőségeiről és annak módjáról. A gyermekvédelmi feladatok az óvoda szerkezeti egységében konkretizálódik. Az óvodába „Belépés-kibocsátás” új részként - külön fejezetként - figyelhető meg. Lényeges elemei a programnak: Konkrétan fogalmazza meg az óvodapedagógus feladatait. Ezt egységesen kezeli. A település és környéke értékeit, hagyományait felhasználja a gyermekek fejlesztésének céljára. Az óvodai élet tevékenységformái keretei között kerül mind ez rögzítésre. Összegezve: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési programja megfelel a törvényi előírásoknak. Minden szükséges a törvényi előírásoknak megfelelő módosítás megtörtént. A cél és feladatrendszer és ennek magvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységrendszerek biztosítják a gyermekek differenciált – egyéni adottságokhoz és képességekhez igazodó – fejlesztését. A tárgyi és személyi feltételek is adottak a program megvalósításához. A törvényességi és szakmai szempontok együttesének vizsgálata nyomán az óvoda nevelési programját elfogadásra javaslom.
2004. június 15. Patócs Béláné közoktatási szakértő Szakértői ig.sz.:002195
3
