E L Ő T E R J E S Z T É S

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év január 26.-i ülésére

Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és tisztítási projekt, kohéziós alap pályázat Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslatok Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Előterjesztést készítette: Városüzemeltetési Osztály Láttam:

................................................. Dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület korábbi döntése értelmében csatlakoztunk a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt ISPA pályázathoz. A projekt keretén belül megvalósulna Kardosrét, Tündérmajor, a városban még hiányzó utcák szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése, valamint a szennyvíztisztító telep iszapkezelése. A közelgő EU-s tagságunk és a projektben bekövetkezett változások – települések kiléptek illetve más források bevonásával megvalósultak a beruházások – miatt a pályázat átdolgozása szükséges a Kohéziós Alapra. A megmaradt projekt elemeket az EU holland szakemberei, valamint a szakminisztérium szakemberei véleményezték és megvalósításra, támogatásra alkalmasnak találták. A pályázathoz eddig elkészült megvalósíthatósági tanulmány kivonatos, Zircre vonatkozó részét az alábbiakban ismertetem (a teljes anyag a CD lemezen megtalálható): „…A projektbe bevont terület a Bakony hegység déli részén fekszik. Veszprém megyei jogú város vonzáskörzetébe tartozik a zirci, a herendi, a litéri, a nagyvázsonyi, a hegyesdi, és még néhány kisebb agglomeráció. Mivel a fenti agglomerációk mind karsztos, sőt nagyobbrészt ún. nyitott karsztos területen helyezkednek el, szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból célszerű volt az egész térséget együtt kezelni. A zirci agglomeráció központja a 7.688 fő állandó lakosú Zirc, a közigazgatásilag hozzá tartozó Kardosréttel és Tündérmajorral együtt. A város és településrészei jelentős idegenforgalommal, téli-nyári üdülési lehetőségekkel büszkélkedhetnek. A csatornahálózat egy része megépült, de további beruházások szükségesek. A városban működik a CHIO Magyarország Kft., amelynek előtisztított ill. kommunális szennyvizei szintén az agglomerációs telepre érkeznek. Változások a korábban benyújtott ISPA projekthez képest A nagyvázsonyi agglomeráció szerepelt a korábbi projektben, de időközben sikeresen pályázott hazai forrásokra, ezért a szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos fejlesztéseit magyar pénzekből kívánja megvalósítani. Szentkirályszabadja szintén saját beruházásban kívánja megoldani a korábbi ISPA pályázatban szerepelő szennyvízgyűjtési feladatait, ezért ezeket is kiemeltük a Kohéziós alap pályázatból. Ugyanez vonatkozik a veszprémi szennyvíztisztító telepre is, azzal a különbséggel, hogy az Önkormányzat, az üzemeltető egyetértésével, a Kohéziós alap pályázatba – a magyar forrásokból megvalósuló szennyvízvonali átalakítások kivételével - a telepfejlesztés befejező feladatait kívánja szerepeltetni (részletesen lásd később). A Veszprémhez tartozó Szabadság lakótelep csatornahálózata, valamint a Börtön és lakótelep csatornahálózata az ISPA pályázat kiadása óta eltelt két évben megépült, kivéve a VB-0-0 jelű gravitációs csatornát, ezért jelen projektben már csak ezt szerepeltettük. Kohéziós alap pályázat a Veszprém vonzáskörzetébe tartozó agglomerációk közül a veszprémi, a zirci és a hegyesdi szennyvíz agglomerációkat tárgyalja. A herendi és a litéri agglomerációk – a nyitott karszt védelem (ivóvízbázisok) hazai fontossága miatt – magyar beruházásban megvalósultak (lásd a „Magyar szennyvízberuházások Veszprém térségében” című pontban), míg a nagyvázsonyi agglomeráció Önkormányzatai, a már elnyert hazai források miatt,

kiléptek a projektből. A Kohéziós alap pályázat a veszprémi hálózathoz kapcsolódó csatornázási, és két területen vízellátási feladatokkal bővül. Ezek a veszprémi hálózat korrekt működését (szenny- és csapadékvíz csatorna rekonstrukció, szaghatás megszüntetése, ivóvízhálózat rekonstrukció, stb.) megoldó, projektbe beemelt beruházások egy része már kész tervekkel, vagy vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A zirci telep felújítási munkáiba besoroltuk az amortizálódott légfúvók és szerelvényeik, valamint az elöregedett klóradagoló és tároló berendezések cseréjét. Ezek a berendezések, a vas-só adagolás és az iszapkezelés gépészetével együtt, egy új, többfunkciós téglaépületben lesznek elhelyezve. Az iszapvonal korszerűsítéséhez tartozik még egy SOLAR technológiával üzemelő iszapszárító is. A Hegyesdi agglomerációban a nyomóvezetékek nyomvonala, és a szennyvíztisztító telep helye változott, de az időközben elkészült, részletesebb tervek alapján, módosítottuk a csőhosszakat, a csőátmérőket, ill. a települések belső átemelőinek számát is. Projekt célja A projekt több – egymással összefüggő – célt tűzött maga elé. Ezek közül a legfontosabb a felszín alatti karsztvizek védelme. Ez a vízbázis országos viszonylatban is számottevő, és a Dél-Bakony, sőt az északi Balaton part egy részének jelenlegi és/vagy jövőbeni ivóvíz készletének alapját képezi. Ha ezt a karsztvizet - többek közt jelen beruházás eredményeképpen - sikerül megóvni a vele közvetlen kapcsolatban lévő felszíni szennyezésektől, akkor minősége alapján kijelenthetjük, hogy egy olyan vízkészletet tárol és utánpótol számunkra a természet, amely rendkívül alacsony költségű ivóvíz-tisztítási technológiával rögtön emberi fogyasztásra alkalmassá tehető, és mennyisége is számottevő. A projekt legfontosabb célja tehát ennek a vízkincsnek a védelme. Elsődleges cél: a szennyezőanyagok (szennyvíz és iszap) távoltartása a felszíni szennyezésre különösen érzékeny karsztvíztől. Másodlagos cél: a lakósság életminőségének javítása, a befogadó felszíni vizek (Veszprémi-Séd, Cuha patak, Eger patak / Balaton), és a környezet védelme. A szennyvíztisztítás és iszapkezelés jelenlegi helyzete A zirci szennyvíztisztító telep jelenleg 1.100 m3/d hidraulikai kapacitású. A szennyvízvonalat itt nem kell bővíteni, de a foszforhatárérték betartásához ki kell építeni a vas-só adagolást. A légbevitelt biztosító fúvók amortizálódtak, és ugyanez mondaható el a klórozásról. A berendezések elhelyezése sem megfelelő (könnyűszerkezetes épület – hő- és hangszigetelési problémák, fűtés vagy temperálás elégtelensége, korróziós hajlam, stb.). A telepre a környékbeli kisebb szennyvíztisztító telepek iszapjait is beszállítják, tehát a zirci telep iszapvonala regionális iszapkezelőként működik. A meglévő iszapgépházba az üzemeltető áttelepítette a veszprémi telep iszapvonalának átalakításakor „felszabadult” víztelenítő centrifugát, de ennek kora és műszaki állapota miatt a gép cseréjét, továbbá a polielektrolit vonal átépítését, és a könnyűszerkezetes épület téglaépülettel történő kiváltását, szellőztetésének, temperálásának és szagtalanításának megoldását a projekt feladatai közé soroltuk. A jelenleg üzemelő fedetlen, és kis alapterületű komposztálótér alkalmatlan a víztelenített iszapok továbbkezelésére, ezért itt is, a Veszprémben jelenleg pozitív eredményeket felmutató, SOLAR technológiát kívánják megvalósítani. Meg kell oldani a szárított iszap összegyűjtését és elszállítását is. Az iszapot jelenleg szalmával komposztálják, és a mezőgazdaságban hasznosítják. Az üzemeltető rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel.

A jelenlegi állapot felülvizsgálata alapján, a telepen egy új, többfunkciós téglaépület építését irányoztuk elő a meglévő két könnyűszerkezetes ház helyén (részletesen lásd később). Ide lesznek telepítve a lecserélt légfúvók és klórozó berendezés, az új vas-só és polielektrolit adagoló, ill. az iszapvíztelenítő berendezések. Ki kell építeni (vas-só), ill. szükség szerint át kell alakítani a felsorolt berendezésekhez kapcsolódó udvartéri vezetékeket, beleértve a csurgalékvíz elvezetést is. A projekt illeszkedik az EU normatívákhoz A veszprémi és a zirci agglomerációs szennyvíztisztító telep közvetlen befogadóira – a nyitott karszt miatt – a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi területi kategória előírásai érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes lebegőanyagra, az ebben az esetben szigorúbb, 35 mg/l-es EU normát kell figyelembe venni. A szennyvíztisztító telepek a projektben előirányzott feladatok megvalósítása után megfelelnek a fenti követelményeknek, vagyis eleget tesznek mind az EU, mint a magyar normatíváknak….” A projekt megvalósításához mosósítani kell a korábbi konzorciumi megállapodást. A projekttel kapcsolatos elvégzendő feladatok: 1. Magyar szakértők feladatai: a. Megvalósíthatósági Tanulmány átdolgozása b. Környezetvédelmi fejezet átdolgozása c. Pénzügyi – gazdasági elemzés elkészítése d. Kohéziós Alap pályázat elkészítése (2004. 02. 28.) 2. Konzorcium tagjainak feladata a. Konzorciális szerződés megkötése b. Közbeszerzési mód eldöntése c. Kiviteli tervek elkészítése d. Kohéziós Alap pályázat leadása a KvVM-hez (2004. március) 3. EU szakértők feladata a. Az átdolgozott anyagok felülvizsgálata b. Szakértői véleményük megfogalmazása a KvVM felé A projekt feltételezett forgatókönyve: 2004. 03. Kohéziós Alap pályázata benyújtása a KvVM-hez 2004. 09. Brüsszeli döntés a projekt támogatásáról 2004. 12. Támogatási szerződés aláírása 2005. I. félév nemzetközi tendereztetés 2005. II. félév – 2006. 12. kivitelezés Önkormányzatunkat a 2004. évben a megvalósíthatósági tanulmány átdolgozási költsége terheli. Ennek a költségnek a felosztása beruházás arányosan történik a résztvevő önkormányzatok között. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc, 2004. január 13. Horváth László Polgármester

Határozati javaslat:

1. Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 2004. évi költségvetésében biztosítja a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és tisztítási projekt megvalósíthatósági tanulmány készítés városra eső részét. 2. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a projekthez kapcsolódó konzorcionális szerződést aláírja. Határidő: 1. pont esetén költségvetés elfogadása 2. pont esetén 2004. január 31. Felelős: polgármester

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT

Kohéziós alap pályázat

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

2003. november


TARTALOMJEGYZÉK 1.

PROJEKT TÁRGYA 1.1

6

Változások a korábban benyújtott ISPA projekthez képest

6

2.

PROJEKT CÉLJA

7

3.

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT

9

4.

5.

3.1

Korábbi tervezések

9

3.2

Csatornázás és szennyvízelvezetés jelenlegi helyzete

10

3.3

Tervezés és engedélyeztetés jelenlegi helyzete

11

3.4

A szennyvíztisztítás és iszapkezelés jelenlegi helyzete

12

3.5

Magyar szennyvízberuházások Veszprém térségében

13

PROJEKT ALAPADATAI

14

4.1

Veszprémi agglomeráció

14

4.2

Zirci agglomeráció

15

4.3

Hegyesdi agglomeráció

16

4.4

A projektbe beépített csatornázási, szennyvízelvezetési és tisztítási feladatok

16

4.5

A számításokban használt fajlagos szennyvízmennyiségek

17

4.6

Szennyvíz kibocsátók

18

4.7

Lakosegyenérték, szennyvízmennyiség és szennyezettség

18

4.8

Tervezési irányelvek

19

4.9

Illeszkedés az EU normatívákhoz

19

4.9.1

Illeszkedés a település (agglomeráció) nagyságrendi normatívához

19

4.9.2

Illeszkedés a szennyvíztisztítási normatívához

19

VESZPRÉMI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ

21

5.1

Egyéb kibocsátók

21

5.2


22

5.3

Lakosegyenérték és szennyvíz mennyiség

22

-1-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 5.4

Csatornázás és szennyvízelvezetés

23

5.4.1

Repülőtéri lakótelep és Innovációs park

23

5.4.2

Börtön és lakótelep - VB-0-0 csatorna

24

5.4.3

Veszprém csatornázatlan utcák

24

5.4.4

1-0-0 főgyűjtő Séd patak keresztezése

25

5.4.5

1-0-0/43-0-0 szenny- és csapadékvíz főgyűjtő rekonstrukciója

25

5.4.6

Cholnoky lakótelep csatornahálózatának rekonstrukciója

26

5.4.7

1-9-0 csatorna átépítése

26

5.4.8

2-8-0 és 2-9-0 csatornák kiváltása

26

5.4.9

1-1-0 főgyűjtő rekonstrukciója

26

5.4.10

Tervezett 43-T-0 csapadékvíz csatorna építése

27

5.4.11

Csererdei lakótelep viziközmű hálózatának rekonstrukciója és bővítése

28

5.4.12

Agglomerációs nyomócsövek szaghatás problémája

29

5.4.13

Mártírok úti viziközmű rekonstrukció

29

5.5

A csatornázás és szennyvízelvezetés adatai

30

5.6

Összegyülekezési idő

31

5.7

Szennyvíztisztítás

32

5.7.1

Biológiai terhelés

33

5.7.2

Hidraulikai terhelés

33

5.7.3

Az érkező víz szennyezőanyag koncentrációi

33

5.8

Befogadó

34

5.9

Szennyvíztisztító telep

34

5.9.1

Mechanikai tisztítás

34

5.9.2

Biológiai tisztítás

35

5.9.3

Szennyvízvonali beruházások

35

5.9.4

Fertőtlenítés

35

5.9.5

Iszapkezelés

35

Befejező munkák

36

5.10

5.10.1

Gépi rácsok cseréje

36

5.10.2

Kombinált ürítőhely építése

36

5.10.3

I. ütem műtárgyainak elbontása

37

5.10.4

Tárolóépület és parkoló építése

37

5.10.5

Bekötőút burkolása és szervizút építése

37

5.10.6

Kerítésépítés és parkosítás

38 -2-


6.

5.11

A kikerülő anyagok elhelyezése

38

5.12

Tulajdonviszonyok, az új létesítmények területigénye és az üzemeltető

38

5.13

Szennyvíz agglomeráció fontosabb mutatói

39

ZIRCI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ

39

6.1

Egyéb kibocsátók

39

6.2


40

6.3


40

6.4


40

6.4.1

Kardosrét csatornázása

40

6.4.2

Tündérmajor csatornázása

41

6.4.3

Zirci csatornázatlan utcák

41

6.5

Csatornázás és szennyvízelvezetés adatai

41

6.6


42

6.6.1

Kardosrét

42

6.6.2

Tündérmajor

42

6.7


43

6.7.1


43

6.7.2


43

6.7.3


43

6.8

Befogadó

44

6.9


44

6.9.1


45

6.9.2


45

6.9.3

Fertőtlenítés

45

6.9.4

Iszapkezelés

46

6.10


46

6.11

Tulajdonviszonyok, új létesítmények területigénye és az üzemeltető

46

6.12

A szennyvíz agglomeráció fontosabb mutatói

47

-3-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 7.

8.

HEGYESDI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ

47

7.1

Egyéb kibocsátók

47

7.2


48

7.3


48

7.4


48

7.5


49

7.6


50

7.7


51

7.7.1


51

7.7.2


52

7.7.3


52

7.8

Befogadó

52

7.9


53

7.9.1


53

7.9.2


53

7.9.3

Fertőtlenítés

54

7.9.4

Iszapkezelés

54

7.10


55

7.11


55

7.12


55

ISZAPKEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS

56

-4-


SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK MÉRETEZÉSE 1.

VESZPRÉMI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE

2

2.

ZIRCI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE

6

3.

HEGYESDI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE

9

LIST OF PLAN KÖLTSÉGTÁBLÁZATOK 1.


2

2.


4

3.


6

4.

ÖSSZESÍTETT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK

8

4.1

Összesítés agglomerációnként

8

4.2

Összesítés munkanemenként

8

-5-


PROJEKT TÁRGYA

A projektbe bevont terület a Bakony hegység déli részén fekszik. Veszprém megyei jogú város vonzáskörzetébe tartozik a zirci, a herendi, a litéri, a nagyvázsonyi, a hegyesdi, és még néhány kisebb agglomeráció (lásd Map of Veszprém Region – Figure 1). Mivel a fenti agglomerációk mind karsztos, sőt nagyobbrészt ún. nyitott karsztos területen helyezkednek el, szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból célszerű volt az egész térséget együtt kezelni. A veszprémi agglomeráció, és a térség legnagyobb települése Veszprém. A 65.603 fő állandó lakosú város egyben Veszprém megye központja is. Itt székel számos megyei közintézmény, mint például a Megyei Közigazgatási Hivatal, a Megyei Bíróság, stb.. A városban és környékén számos ipari üzem található. Egyeteme, amely egyben tudományos központ is, országos hírű. Idegenforgalma (vár, viadukt, stb.) jelentős. A város a megye kulturális (színház, könyvtár, stb.) központja is. Veszprém és Szentkirályszabadja között egy repülőtér is működik. Az agglomerációhoz tartozó öt településből három (Hajmáskér, Veszprémfajsz és Nemesvámos) már csatornázott, míg a Veszprémben és Szentkirályszabadján vannak még csatornázatlan területek, de az utóbbi hazai forrásokból és saját erőből kívánja megoldani a szennyvízproblémát. A zirci agglomeráció központja a 7.688 fő állandó lakosú Zirc, a közigazgatásilag hozzá tartozó Kardosréttel és Tündérmajorral együtt. A város és településrészei jelentős idegenforgalommal, télinyári üdülési lehetőségekkel büszkélkedhetnek. A csatornahálózat egy része megépült, de további beruházások szükségesek. A városban működik a CHIO Magyarország Kft., amelynek előtisztított ill. kommunális szennyvizei szintén az agglomerációs telepre érkeznek. A hegyesdi agglomeráció központi települése az 1.441 fő állandó lakosú Monostorapáti. Itt a minden évben megrendezett „Művészetek völgye” rendezvénysorozatot emelnénk ki az öt települést jellemző turisztikai rendezvények sorából, amikor naponta 8.000-10.000 látogató is megfordul a községekben. Az érintett települések jelenleg csatornázatlanok, így a szennyvíz egyrészt a beszivárgó talajvizek „közvetítésével” bejut a karsztvízbe, másrészt az Eger-víz patakon keresztül a Balatont,

mint

végbefogadót

is

szennyezi.

Az

agglomeráció

területének

90-95

%-a

természetvédelmi terület. 1.1

Változások a korábban benyújtott ISPA projekthez képest

A nagyvázsonyi agglomeráció szerepelt a korábbi projektben, de időközben sikeresen pályázott hazai forrásokra, ezért a szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos fejlesztéseit magyar pénzekből kívánja megvalósítani. Szentkirályszabadja szintén saját beruházásban kívánja megoldani a korábbi ISPA pályázatban szerepelő szennyvízgyűjtési feladatait, ezért ezeket is -6-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT kiemeltük a Kohéziós alap pályázatból. Ugyanez vonatkozik a veszprémi szennyvíztisztító telepre is, azzal a különbséggel, hogy az Önkormányzat, az üzemeltető egyetértésével, a Kohéziós alap pályázatba – a magyar forrásokból megvalósuló szennyvízvonali átalakítások kivételével - a telepfejlesztés befejező feladatait kívánja szerepeltetni (részletesen lásd később). A Veszprémhez tartozó Szabadság lakótelep csatornahálózata, valamint a Börtön és lakótelep csatornahálózata az ISPA pályázat kiadása óta eltelt két évben megépült, kivéve a VB-0-0 jelű gravitációs csatornát, ezért jelen projektben már csak ezt szerepeltettük. Kohéziós alap pályázat a Veszprém vonzáskörzetébe tartozó agglomerációk közül a veszprémi, a zirci és a hegyesdi szennyvíz agglomerációkat tárgyalja. A herendi és a litéri agglomerációk – a nyitott karszt védelem (ivóvízbázisok) hazai fontossága miatt – magyar beruházásban megvalósultak (lásd a „Magyar szennyvízberuházások Veszprém térségében” című pontban), míg a nagyvázsonyi agglomeráció Önkormányzatai, a már elnyert hazai források miatt, kiléptek a projektből. A Kohéziós alap pályázat a veszprémi hálózathoz kapcsolódó csatornázási, és két területen vízellátási feladatokkal bővül. Ezek a veszprémi hálózat korrekt működését (szenny- és csapadékvíz csatorna rekonstrukció, szaghatás megszüntetése, ivóvízhálózat rekonstrukció, stb.) megoldó, projektbe beemelt beruházások egy része már kész tervekkel, vagy vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A zirci telep felújítási munkáiba besoroltuk az amortizálódott légfúvók és szerelvényeik, valamint az elöregedett klóradagoló és tároló berendezések cseréjét. Ezek a berendezések, a vas-só adagolás és az iszapkezelés gépészetével együtt, egy új, többfunkciós téglaépületben lesznek elhelyezve. Az iszapvonal korszerűsítéséhez tartozik még egy SOLAR technológiával üzemelő iszapszárító is. A Hegyesdi agglomerációban a nyomóvezetékek nyomvonala, és a szennyvíztisztító telep helye változott, de az időközben elkészült, részletesebb tervek alapján, módosítottuk a csőhosszakat, a csőátmérőket, ill. a települések belső átemelőinek számát is.

2.

PROJEKT CÉLJA

A projekt több – egymással összefüggő – célt tűzött maga elé. Ezek közül a legfontosabb a felszín alatti karsztvizek védelme. Ez a vízbázis országos viszonylatban is számottevő, és a Dél-Bakony, sőt az északi Balaton part egy részének jelenlegi és/vagy jövőbeni ivóvíz készletének alapját képezi. Ha ezt a karsztvizet - többek közt jelen beruházás eredményeképpen - sikerül megóvni a vele közvetlen kapcsolatban lévő felszíni szennyezésektől, akkor minősége alapján kijelenthetjük, hogy egy olyan vízkészletet tárol és utánpótol számunkra a természet, amely rendkívül alacsony költségű -7-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT ivóvíz-tisztítási technológiával rögtön emberi fogyasztásra alkalmassá tehető, és mennyisége is számottevő. A projekt legfontosabb célja tehát ennek a vízkincsnek a védelme. Elsődleges cél:

a szennyezőanyagok (szennyvíz és iszap) távoltartása a felszíni szennyezésre különösen érzékeny karsztvíztől.

Az Országos Vízgazdálkodási Koncepcióból kiemelt adatok szerint hazánkban a távlati ivóvíz igények 90 %-át felszín alatti vizekből - ezen belül a karsztvíz aránya 11 % - kívánjuk kielégíteni. A magyarországi karsztvíz készlet mintegy 53 %-a Bakony-hegység és a Balaton-felvidék területére esik. Ennek a kiemelt minőségű vízkincsnek a megvédése nem csak az ott élőknek fontos, hanem – távlati szempontok miatt – nemzetgazdasági érdek is. A projekt által érintett terület (lásd Map of Veszprém Region – Figure 1), nagy része üzemelő és távlati karsztvíz bázisok hidrogeológiai védőterületén található. A felszín alatti vizek veszélyeztetettségi besorolása alapján a terület nagyobb része a legveszélyeztetettebb kategóriába esik, hiszen ez ún. nyitott karsztos terület. A projektben szereplő telepek tisztított szennyvizeit befogadó három - különböző vízgyűjtőterületekre eső - vízfolyás is közvetlen kapcsolatban van a nyitott karszttal, így ezek vízminősége számottevően befolyásolja a karsztvíz minőségét. A fedett részeken a készletek a leszivárgó esővízből töltődnek fel, míg a fedetlen részeken az esővízből, és az állandó vagy időszakos vízfolyásokból pótlódik a víz. Ennek ismeretében kijelenthetjük, hogy a karsztvíz minősége közvetlen összefüggést mutat a felszíni vizek minőségével, melyek legnagyobb szennyezői a csatornázatlan települések ill. az alacsony tisztítási hatásfokon üzemelő szennyvíztisztító telepek. Az ivóvíz és csatorna közműveket egyaránt üzemeltető Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. az utóbbi években a vízkészletek gyorsuló tönkremenetelét regisztrálja. A korábbi ill. az új szennyezések következtében több vízbázis vízminősége károsodott. A folyamatot mindenképpen meg kell állítani, hiszen egy számottevő mennyiségű, folyamatosan utánpótlódó, kiváló minőségű, jelenleg még olcsón tisztítható vízkészlet elhanyagolása „merénylet lenne a természet ellen”, és a növekvő szennyezettség miatt emberi fogyasztásra alkalmassá tétele egyre többe kerülne. Másodlagos cél:

a lakósság életminőségének javítása, a befogadó felszíni vizek (Veszprémi-Séd, Cuha patak, Eger patak / Balaton), és a környezet védelme.

A lakósság életminősége a projektbe bevont településeken keletkező szennyvizek összegyűjtésével, tisztításával, valamint a tisztítótelepeken keletkező iszapok környezetbaráttá tételével, és mezőgazdasági hasznosításával jelentősen javul. Az érintett szennyvíztisztító telepekről kilépő tisztított szennyvizek minősége alapvetően meghatározza a befogadók vízminőségét a befolyás alatti több kilométeres szakaszon, s ezzel közvetlenül hatnak a bevezetéstől lejjebb található települések lakósainak életminőségére is. Az Eger patakon található a monostorapáti tározó, amely -8-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT a projekt keretében csatornázott települések (Hegyesd, Monostorapáti) közelében van. Jelenleg ennek vízminőségét is alapvetően befolyásolja a patakba bejutó szennyvíz. A hegyesdi agglomeráció csatornahálózatának megépítése után az Eger patak „közvetett” szennyvízterhelése megszűnik. Harmadlagos cél:

a szennyezőanyagok (foszfor, nitrogén) távoltartása a Balatontól.

A projekt részét képező hegyesdi agglomeráció a Balaton vízgyűjtő területére esik. Megállapíthatjuk, hogy a közvetlen befogadó az Eger patak, de ez a Balatonba torkollik, ezért az érintett települések szennyvizei végbefogadóként - közös nemzeti kincsünket - a Balatont terhelik. A projekt harmadlagos célja a tó vízminőségének védelme, amit a hegyesdi agglomeráció településeinek csatornázásával, a keletkező szennyvizek elvezetésével, és a Balaton vízgyűjtőjére előírt mértékű tisztításával kívánunk elérni.

3.

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT 3.1

Korábbi tervezések

1994-ben „Veszprém megye településeinek csatornázása” címmel országos tervpályázatot írtak ki. A beérkezett pályaművekből „Veszprém megye - Szennyvízelvezetés és tisztítás” címmel összefoglaló javaslat készült. A 2207/96 sz. Kormányrendelet alapján a KHVM és az OVF megbízásából a KDT VÍZIG 1997-ben elkészítette a „Veszprém megyei szennyvíz-elhelyezési koncepció” című dokumentációt. A projektbe beépítettük a dokumentáció tervezési területet érintő ajánlásait. A terv figyelembe vette, mind az „Aktualizált Országos szennyvízelvezetési kerettervet”, mind a „Magyarországi szennyvíziszap kezelési, elhelyezési és hasznosítási koncepciót”, ezért közvetve ezek ajánlásai is beépültek a jelen projektbe. A térség szennyvízkezelésével vizsgálta még a „Közép-dunántúli régió szennyvízelvezetési programja” című dokumentáció is, amelynek vonatkozó elemeit szintén felhasználtuk. A megye szennyvízelvezetésének műszaki megoldásával a Megyei Önkormányzat megbízásából – a Flamand Kormány támogatásával – a flamand AQUAFIN cég is foglalkozott. A hasznosítható elemeket ebből a tervanyagból is átvettük. Az ISPA pályázat elkészítése óta elkészült és vízjogi létesítési engedélyt kapott a Veszprémi szennyvíztisztító telep bővítésének és korszerűsítésének ún. 3. üteme, amely a régi szennyvízvonal teljes felújítását, bővítését, az egész telep vegyszeres foszforcsökkentését, a fertőtlenítő bővítését, és a klórozó berendezés teljes cseréjét tartalmazza. Időközben elkészült a Hegyesdi agglomeráció elvi vízjogi terve, és megvalósíthatósági tanulmánya. A terv elvi vízjogi engedélyt kapott. A vízjogi engedélyezési terv készítése most folyik. -9-


Csatornázás és szennyvízelvezetés jelenlegi helyzete

A jelenleg már csatornázott településeket és a csatornázottság mértékét táblázatban foglaltuk össze. A lakosegyenértékeknél és szennyvízmennyiségeknél a 2003-as adatokat szerepeltettük. SORSZÁM

TELEPÜLÉS NEVE

LAKOSEGYENÉRTÉK LE

CSATORNÁZOTTSÁG %

SZENNYVÍZMENNYISÉG KELETKEZŐ

ELVEZETETT

m3/d

m3/d

BEFOGADÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

1

Hajmáskér

3.141

100

376

376

Veszprém

2

Nemesvámos

2.521

100

302

302

Veszprém

3

Veszprémfajsz

256

100

31

31

Veszprém

4

Szentkirályszabadja

1839

60

220

132

Veszprém

5

Veszprém (szárazidei)

107.433

92

14.024

12.883

Veszprém

6

Zirc

8.990

94

1.053

990

1021

1885

Összesen:

4156

Zirc

Veszprémben több nagyszelvényű, elválasztott rendszerű, de a szenny- és csapadékvizeket közös szelvényben elvezető csatorna üzemel. A szenny- és csapadékvíz szétválasztása – a Veszprémi-Séd és a nyitott karszt védelme miatt – a pályázat egyik legfontosabb célkitűzése, amibe beleértjük a meglévő, rossz állapotú csatornák, vagy csatornaszakaszok rekonstrukcióját is, hiszen a talajba vagy a Sédbe bejutó szennyeződések leszivárognak a karsztvízbe. A fenti célkitűzés alapján került be a projektbe: ♦ az 1-0-0 főgyűjtő Séd patak keresztezése, amely a drückeres kialakítás miatt rendszeresen feliszapolódik, és a dugulásveszély magában hordozza a kiöntés veszélyét is; ♦ az 1-0-0/43-0-0 főgyűjtő ún. Ördögárok szakasza, amely szeparált, de közös szelvénnyel rendelkező szenny- és csapadékvíz csatorna, és rossz állapota miatt - esős időszakban rendszeresen keveredik a kétféle víz; ♦ a Cholnoky lakótelep, szétrepedezett betoncsövekből álló hálózatának rekonstrukciója, ♦ a Harmat és Kittenberger utcák közötti, vízmosásban épült, tönkrement betoncsövekből, és szétcsúszott elemű betonaknákból álló 1-9-0 jelű csatorna teljes átépítése; ♦ az 1-1-0 jelű szeparált, de közös szenny- és csapadékvíz szelvényű főgyűjtő vasút alatti, ill. azt megelőző, tönkrement szakasza; ♦ a Csererdei lakótelep csatorna és ivóvíz rekonstrukciója, amely a városhoz a Bakony Művektől visszakerülő közművek bővítését is magában foglalja; ♦ a Mártírok útja teljes viziközmű (szenny-, csapadékvíz és ivóvíz együtt) rekonsrukciója.

- 10 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A tanulmány átdolgozása során a Veszprémi agglomerációból a felsoroltakon kívül még három fennálló probléma műszaki megoldását emeltünk be: ♦ 43-T-0 jelű csapadékcsatorna építését, amely megvédené a színház és a zeneiskola környékét a nagyobb záporok idején előforduló elöntésektől, és lehetővé tenné a belvároshoz szorosan illeszkedő, jelenleg TÜZÉP telepként funkcionáló, fejlesztési területek városrendezési tervek szerinti beépítését; ♦ a nemesvámosi és szentkirályszabadjai agglomerációs nyomóvezetékek veszprémi érkezési pontjain tapasztalt szaghatás megszüntetését; ♦ a 2-8-0 és 2-9-0 csatornák meglévő épületek alá került szakaszainak kiváltását. 3.3

Tervezés és engedélyeztetés jelenlegi helyzete PROJEKT ELEM

ENGEDÉLY

MEGJEGYZÉS

Veszprém 1


-

vízjogi eng. terv most készül

2

Börtön és lakótelep - VB-0-0

-

VB-0-0-on kívül minden megépült

3


4

Veszprém – 1-0-0 Séd patak keresztezése

-

meglévő drücker kiváltása

5

Veszprém – 1-0-0 Ördögárok szakasz

-

meglévő csatorna rekonstrukciója

6

Veszprém - Cholnoky lakótelep

-

meglévő hálózat rekonstrukciója

7

Veszprém – 1-9-0 csatorna átépítése

-

terv van

8

Veszprém – 2-8-0 és 2-9-0 kiváltása

-

házak alatti csatornák kiváltása

9

Veszprém – 1-1-0 vasút alatti szakasza

-

meglévő csatorna rekonstrukciója

10 Veszprém – 43-T-0 csapadékvíz csatorna

-

régi terv (1987), aktualizálni kell

11 Veszprém – Csererdei lakótelep

-

csat. és ivóvíz rekonstr. és bővítés

12 Veszprém – szaghatás megszüntetések

-

agglomerációs nyomócsövek

részben van terv részben van

13 Veszprém – Mártírok útja viziközmű rek.

vízjogi

engedélyezési terv alapján kiadva

14 Veszprémi szvt. telep befejező munkái

-

1

Zirc csatornázatlan utcák

-

2

Kardosrét csatornázása

3

Tündérmajor csatornázása

-

4

Zirci szvt. telep rekonstrukció

-

1

Vigántpetend csatornázása

elvi vízjogi


2

Taliándörögd csatornázása

elvi vízjogi


3

Kapolcs csatornázása

elvi vízjogi


4

Monostorapáti csatornázása

elvi vízjogi


5

Hegyesd csatornázása

elvi vízjogi


6

Hegyesdi szvt. telep építése

elvi vízjogi


vízjogi

- 11 -

engedélyezési terv alapján kiadva fúvók, klórozás, vas-só, iszapkez.


A szennyvíztisztítás és iszapkezelés jelenlegi helyzete

A veszprémi szennyvíztisztító telep mechanikai előtisztítása (átemelő, rács, homokfogó), a részben egyesített rendszerű városi hálózat miatt, 2.000 m3/h kezelésére épült ki. A meglévő - kb. 20 éve üzemelő - rácsok amortizálódtak, ezért cseréjük nem odázható tovább. 1998-ban adták át az állami támogatással megépült, 12.000 m3/d névleges hidraulikai kapacitásra méretezett új biológiai tisztítósort, amely a tisztított szennyvizekre vonatkozó, 2002-ben módosított magyar rendelet alapján méretezve, csak mintegy 55.000-60.000 lakosegyenérték (LE) terhelésig biztosítja (a vas-só adagolás kiépítése után) az előírt határértékeket. A telep szennyvízvonala jelenleg túlterhelt. Az üzemelő műtárgysor nem képes biztosítani a szükséges nitrifikációt ill. denitrifikációt, és az utóülepítő, a túl magas felületi és lebegőanyag terhelés miatt, csak részleges ülepítést produkál, amit jól mutatnak a fertőtlenítőben látható iszappelyhek. A technológia csak biológiai foszforeltávolításra képes, ezért - például téli időszakban - a tisztítómű nem tudja biztosítani a foszforra vonatkozó határértéket. A telepen található még egy, a 80-as évek elején épült, műtárgysor (jelenleg nem üzemel), de ez csak jelentős átalakítások, és új műtárgyak rendszerbe illesztése után válik képessé arra, hogy a növekvő terheléseket, a jelenleg üzemelő műtárgyakkal együtt, a befogadóra előírt vízminőségi határértékekre megtisztítsa. A korábbi ISPA pályázati anyag ennek a szennyvízvonali bővítésnek és rekonstrukciónak a feladatait is tartalmazta, de a város vezetése úgy döntött, hogy ezeket a munkákat, a már elnyert magyar támogatások felhasználásával kívánja megvalósítani. Magyar forrásokból 2001-ben kezdték átépíteni és bővíteni az iszapvonalat (lásd a „Magyar szennyvízberuházások Veszprém térségében” című pontban). Az iszapkezelés próbaüzeme jelenleg folyik. A befejezés után a műtárgyak a végleges terhelésből származó iszapok kezelésére is alkalmasak lesznek, de az elősűrítést végző gépet ikresíteni kell. Az elősűrített, rothasztott, kilevegőztetett, és centrifugákkal víztelenített iszapot ún. SOLAR technológiával szárítják, és a mezőgazdaságban hasznosítják. Az üzemeltető rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. A kohéziós alap projektbe a szennyvíztisztító telep befejező munkáit építettük be (részletesen lásd később). A zirci szennyvíztisztító telep jelenleg 1.100 m3/d hidraulikai kapacitású. A szennyvízvonalat itt nem kell bővíteni, de a foszforhatárérték betartásához ki kell építeni a vas-só adagolást. A légbevitelt biztosító fúvók amortizálódtak, és ugyanez mondaható el a klórozásról. A berendezések elhelyezése sem megfelelő (könnyűszerkezetes épület – hő- és hangszigetelési problémák, fűtés vagy temperálás elégtelensége, korróziós hajlam, stb.).

- 12 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A telepre a környékbeli kisebb szennyvíztisztító telepek iszapjait is beszállítják, tehát a zirci telep iszapvonala regionális iszapkezelőként működik. A meglévő iszapgépházba az üzemeltető áttelepítette a veszprémi telep iszapvonalának átalakításakor „felszabadult” víztelenítő centrifugát, de ennek kora és műszaki állapota miatt a gép cseréjét, továbbá a polielektrolit vonal átépítését, és a könnyűszerkezetes épület téglaépülettel történő kiváltását, szellőztetésének, temperálásának és szagtalanításának megoldását a projekt feladatai közé soroltuk. A jelenleg üzemelő fedetlen, és kis alapterületű komposztálótér alkalmatlan a víztelenített iszapok továbbkezelésére, ezért itt is, a Veszprémben

jelenleg

pozitív

eredményeket

felmutató,

SOLAR

technológiát

kívánják

megvalósítani. Meg kell oldani a szárított iszap összegyűjtését és elszállítását is. Az iszapot jelenleg szalmával komposztálják, és a mezőgazdaságban hasznosítják. Az üzemeltető rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. A jelenlegi állapot felülvizsgálata alapján, a telepen egy új, többfunkciós téglaépület építését irányoztuk elő a meglévő két könnyűszerkezetes ház helyén (részletesen lásd később). Ide lesznek telepítve a lecserélt légfúvók és klórozó berendezés, az új vas-só és polielektrolit adagoló, ill. az iszapvíztelenítő berendezések. Ki kell építeni (vas-só), ill. szükség szerint át kell alakítani a felsorolt berendezésekhez kapcsolódó udvartéri vezetékeket, beleértve a csurgalékvíz elvezetést is. A hegyesdi agglomeráció települései jelenleg csatornázatlanok, és természetesen szennyvíztisztító telep sincs. 3.5

Magyar szennyvízberuházások Veszprém térségében

A nyitott karszt védelmére – az ISPA projekt elkészítése óta - Veszprém térségében magyar beruházások is történtek, sőt jelenleg is folyik több hazai projekt megvalósítása. Megépült a Herendi szennyvíz agglomeráció (Herend, Bánd, Szentgál) továbbfejlesztése (Szentgál csatornázása, és a herendi telep bővítése). Megvalósult a Litéri szennyvíz agglomeráció (Litér, Királyszentistván, Sóly csatornázása, és a Litér közelében lévő, közös szennyvíztisztító telep). Befejeződött a veszprémi szennyvíztisztító telep iszapvonalának felújítása, átalakítása és bővítése. A beruházás fedezetét Veszprém városa, az agglomeráció további települései, és a magyar állam közösen biztosították. A gépi elősűrítésből, elő- és utórothasztókból, kilevegőztetőből, centrifugás iszap-víztelenítésből, és SOLAR technológiás iszapszárításból álló teljes körű iszapkezelés, a szennyvízvonal bővítése után is biztosítja majd a szükséges kapacitást. A veszprémi szennyvíztisztító telep szennyvízvonalának felújítása és bővítése – amely az ISPA projektben még szerepelt - hazai beruházásban valósul meg, ezért az ehhez tartozó feladatokat a Kohéziós alap pályázatban már nem szerepeltettük.

- 13 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A pályázat alapváltozatának kiadása óta két év telt el. Időközben megépült a Veszprémhez tartozó Szabadság lakótelep csatornahálózata, valamint a Börtön és lakótelep csatornahálózata - kivéve a VB-0-0 jelű csatornát - ezért a Kohéziós alap projektben már csak ezen utóbbit szerepeltettük. Néhány – a korábbi projektben szereplő – utcában megépült a csatorna, de ezek helyett más utcákat vettünk be. A csatornázatlan utcák összhossza nem változik. A nagyvázsonyi agglomeráció szerepelt a projekt alapváltozatában, de időközben sikeresen pályázott hazai forrásokra, ezért az érintett Önkormányzatok a szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos fejlesztéseket magyar pénzekből kívánják megvalósítani. Az átdolgozott projektből a teljes agglomerációt kiemeltük. Szentkirályszabadja szintén saját beruházásban kívánja megoldani az ISPA pályázatban még szerepelő szennyvízgyűjtési feladatait, ezért jelen pályázatból ezeket is kihagytuk. Az Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Tagyon (szennyvíztisztító telep), és a Szentbékkálla, Mindszentkálla (szennyvíztisztító telep) agglomerációk is magyar beruházásban fognak megvalósulni. Ugyancsak hazai finanszírozásban csatornázzuk az agglomerációhoz közvetlenül nem kapcsolható további településeket, mint például Pénzesgyőr, Lókút, Márkó, Monoszló, Öcs, stb.

4.

PROJEKT ALAPADATAI

A vízfogyasztási adatokat az üzemeltető bocsátotta rendelkezésünkre. 4.1

Veszprémi agglomeráció

Az agglomeráció öt települése már jelenleg is rá van kötve a meglévő Veszprémi telepre. Új rákötésként a veszprémi csatornázatlan utcák, a Repülőtéri lakótelep és Innovációs park, a Bakony művek kezelésében lévő, de a városhoz csatolandó Csererdei lakótelep, és a szentkirályszabadjai csatornázatlan utcák jelentkeznek. A Veszprém belvárosában lévő, régi, leromlott állapotuk miatt a szenny- és csapadékvíz keveredését megakadályozni képtelen csatornák egyrészt közvetlenül terhelik a Veszprémi-Sédet (ráadásul pont az idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb belvárosi szakaszon), másrészt esős időszakokban a telepre is csapadékvízzel higított szennyvizet szállítanak. A nyitott karszttal közvetlen kapcsolatban álló befogadó higított szennyvízzel sem a városon belül, sem a szennyvíztisztító telep kitorkoló fejénél nem terhelhető. A projektbe bevont rekonstrukciós - a csapadék- és szennyvíz korrekt szétválasztását biztosító - csatornázási feladatok ugyan

nem

eredményeznek

újabb

rákötéseket, - 14 -

de

biztosítják

a

Veszprémi-Séd

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT „szennyvízmentességét”, valamint az egyes csatornák és a tisztítótelep korrekt működését. Mivel az elvezető hálózat lényegében meglévőnek tekinthető, a szennyvízgyűjtésre (csatornázatlan utcák és lakótelepek), és a rekonstrukciókra nem készültek változatok. A teljes szennyvízelvezető rendszer a Veszprémi agglomerációs szennyvíztisztító telepre van/lesz rákötve. A pályázat alapváltozatának elkészítését követő két évben a vízügyi szervekhez benyújtott, megvalósíthatósági tanulmány két változatából a magyar hatóságok az „A” változatot jelölték ki továbbtervezésre. A szennyvíztisztító telep 2002-ben Vízjogi létesítési engedélyt kapott, ezért a jelen tanulmányban már csak ezt az engedélyezett műszaki megoldást szerepeltetjük.

2003 SORSZÁM

TELEPÜLÉS NEVE

1 2

Hajmáskér Nemesvámos

3

Veszprémfajsz

4


LAKOSEGYENÉRTÉK

CSATORNÁZOTT TERÜLET

FAJLAGOS CSATORNÁZOTTSÁG

VÍZFOGYASZTÁS

FAJLAGOS VÍZFOGYASZTÁS

LE

ha

LE/ha

m3/d

m3/LE/d

3.341 2.521

87 60

38 42

485 362

145 144

256

8

32

37

145

1.839

60

31

265

144

Veszprém

107.433

1.120

96

19.670

183

Agglomeráció összesen

115.390

1.335

5

(1)

(1)

20.819

A közigazgatásilag Veszprémhez tartozó Gyulafirátót és Kádárta lakosegyenértékét a Veszprém sor tartalmazza (földrajzi helyzetüket lásd a 2. ábrán).

4.2

Zirci agglomeráció

A zirci agglomerációban a még csatornázatlan utcák, a kardosréti és tündérmajori hálózat, ill. a telep korszerűsítése műszakilag egyértelmű feladatokat takar, ezért nincsenek változatok.

2003 SORSZÁM

TELEPÜLÉS NEVE

Agglomeráció összesen(1) (1)

LAKOSEGYENÉRTÉK



VÍZFOGYASZTÁS


LE

ha

LE/ha

m3/d

m3/LE/d

8.990

247

36

1.312

A közigazgatásilag Zirchez tartozó Kardosrét és Tündérmajor lakosegyenértékét az Agglomeráció összesen sor tartalmazza (földrajzi helyzetüket lásd Figure 19.).

- 15 -

146


Hegyesdi agglomeráció

Az érintett települések jelenleg mind csatornázatlanok, és természetesen telep sincs. Az ISPA pályázatban erre a szennyvíz agglomerációra két változatot dolgoztunk ki. Az „A” változatban mind az öt település az új Hegyesdi agglomerációs szennyvíztisztító telepre kötött rá, míg a „B” változatban Monostorapáti és Hegyesd szennyvizei az új Hegyesdi, míg Vigántpetend, Taliándörögd és Kapolcs szennyvizei az új Kapolcsi telepet terhelték. 2001 óta, két év telt el. Időközben a vízügyi szervekhez benyújtott megvalósíthatósági tanulmány két változatából a magyar hatóságok az „A” változatot jelölték ki továbbtervezésre. A jelenleg készülő vízjogi létesítési engedélyezési terveket erre a változatra dolgozzák ki, ezért a jelen pályázatban már csak ezt az engedélyezett műszaki megoldást szerepeltetjük.

2003 SORSZÁM

TELEPÜLÉS NEVE

LAKOSEGYENÉRTÉK



VÍZFOGYASZTÁS


LE

ha

LE/ha

m3/d

m3/LE/d

1 2

Vigántpetend Taliándörögd

390 843

11 24

35 35

56 122

144 145

3

Kapolcs

767

18

43

111

145

4

Monostorapáti

1.561

40

39

228

146

5

Hegyesd

236

8

30

34

144

3.797

101

Agglomeráció összesen

4.4

SORSZÁM

551

A projektbe beépített csatornázási, szennyvízelvezetési és tisztítási feladatok

TELEPÜLÉS NEVE

SZENNYVÍZ CSATORNÁZÁS

ELVEZETÉS

REKONSTRUKCIÓ

TISZTÍTÁS

Veszprémi agglomeráció 1 2


nem nem

nem nem

nem nem

veszprémi telepen veszprémi telepen

3

Veszprémfajsz

nem

nem

nem

veszprémi telepen

4


nem

nem

nem

veszprémi telepen

igen

igen

igen

befejező munkák

5 (1)

(1)

Veszprém

Kádárta és Gyulafirátót közigazgatásilag Veszprémhez tartoznak.

- 16 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Zirci agglomeráció

(2)

1 2

Kardosrét Tündérmajor

igen igen

igen igen

nem nem

zirci telepen zirci telepen

3

Zirc(2)

igen

nem

nem

telepkorszerűsítés

Kardosrét és Tündérmajor településrészek közigazgatásilag Zirchez tartoznak.

Hegyesdi agglomeráció 1 2


igen igen

igen igen

nem nem

új hegyesdi telepen új hegyesdi telepen

3

Kapolcs

igen

igen

nem

új hegyesdi telepen

4

Monostorapáti

igen

igen

nem

új hegyesdi telepen

5

Hegyesd

igen

igen

nem

telepépítés (új)

4.5

A számításokban használt fajlagos szennyvízmennyiségek

Az üzemeltető által szolgáltatott ivóvízmennyiségek, és az ebből számolt fajlagos ivóvíz adatok alapján határoztuk meg a számítások során használt fajlagos szennyvízmennyiségeket. A fajlagos ivóvíz a kisebb és közepes méretű települések esetén 141 és 147 l/LE/d értékek között változik, de a nagy átlag 143 és 145 l/LE/d fogyasztásra adódott. Az adatok alig szórnak, tehát a kisebb és közepes lélekszámú települések állandó lakosai által „termelt” szennyvíznél az egységesen felvett 120 l/LE/d fajlagos mennyiséggel számoltunk. Az adatsorból csak Veszprém „lóg ki”, hiszen itt a fajlagos ivóvíz mennyiség 183 l/LE/d re adódott, ezért a megyei jogú város állandó lakosai esetében indokoltnak tartottuk a 150 l/LE/d fajlagos szennyvízmennyiséget. Az szennyvíz/ivóvíz arány a kis és közepes települések állandó lakosainál alkalmazott 120 l/LE/d fajlagos szennyvízmennyiségnél 82 és 85 %. Ugyanez az adat Veszprém esetében 82 %. Egy település, ill. egy teljes agglomerációra vetített tényleges fajlagos szennyvízmennyiség ennél alacsonyabb értékű lesz, hiszen az üdülőknél és egyéb kibocsátóknál alacsonyabb fajlagos értékekkel kalkuláltunk (lásd később). Az állandó lakosok által „termelt” szennyvízmennyiséget tovább növelik az üdülők, és az ún. egyéb kibocsátók (ipari parkok és üzemek, egyetemek, kórházak, nagyobb intézmények, stb. kommunális vagy előtisztított) szennyvizei. Ezeknél 100 l/LE/d fajlagos mennyiséget tételeztünk fel. Magyarországon a 90-es években a víz- és csatornadíjak állandó emelése miatt a fajlagos, és ebből következően a keletkező szennyvízmennyiségek folyamatos csökkenése volt megfigyelhető. A folyamat az évtized végére megállt, s azóta a stagnáló fogyasztás a jellemző, ill. azokon a településeken, ahol a vízdíj nem, vagy csak kis mértékben nő, hosszabb távon a fajlagos és abszolút - 17 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT értékek szerény emelkedése várható. Veszprém és térsége ebbe a kategóriába tartozik, ezért 2015-ig kb. 7-9 százalékos fajlagos szennyvízmennyiség növekedéssel kalkulálunk. Véleményünk szerint 2015 után ez az érték már nem emelkedik számottevően. A leírtak alapján a keletkező szennyvizek fajlagos értékeit a táblázatban feltüntetett mennyiségekkel számoltuk.

2003

2015

l/LE/d

l/LE/d

Veszprém és a hozzá tartozó lakótelepek állandó lakósai Minden további település állandó lakósai

150 120

160 130

Üdülők és egyéb kibocsátók

100

110

ÁLLANDÓ LAKÓS – ÜDÜLŐ – EGYÉB KIBOCSÁTÓ

4.6


A Polgármesteri Hivatalok és az üzemeltető által szolgáltatott adatok, valamint a különböző statisztikai jelentések alapján összegyűjtöttük az egyes települések, és ezek összesítéseként az agglomerációk „szennyvíztermelőinek” összetételét (a településenkénti bontást lásd később).

2003 SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ

2015

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

fő

fő

LE

fő

fő

LE

Veszprémi Zirci

72.287 7.688

1.000 300

42.103 1.002

77.370 7.740

1.000 300

44.003 1.002

Hegyesdi

3.417

360

20

3.550

360

20

83.392

1.660

43.125

88.660

1.660

45.025

Veszprém térség összesen

4.7

Lakosegyenérték, szennyvízmennyiség és szennyezettség

A BOI5 terhelés napi mennyiségét a 60 g/LE/d = 0,060 kg/LE/d fajlagos értékkel kalkuláltuk. 2003 SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ

LE

Veszprémi Zirci Hegyesdi Veszprém térség összesen

2015


2003

2015

SZENNYVÍZMENNYISÉG m3/d

m3/d

2003

2015

BOI5 TERHELÉS kg/d

kg/d

115.390 8.990

122.373 9.042

14.953 1.053

17.122 1.149

6.923 539

7.342 543

3.797

3.930

448

504

228

236

128.177

135.345

16.454

18.775

7.690

8.121

- 18 -


Tervezési irányelvek

A csatornák és elvezető hálózatok tervezése, valamint a beruházási költségek meghatározása során irányelveket fogadtuk el. A rögzített tervezési irányelvek közül a legfontosabbakat az alábbiakban részletezzük: ♦ a gravitációs csatornák KG PVC csövekből épülnek, beton tisztítóaknákkal, és KG PVC tisztítónyílásokkal; ♦ a nyomóvezetékek KPE csövekből épülnek; ♦ az átemelők indukciós mennyiségmérővel és szagtalanítóval lesznek felszerelve, és illeszkednek az egységes irányítástechnikai rendszerbe, melynek számítógéppel felszerelt központja az agglomeráció szennyvíztisztító telepén lesz. 4.9

Illeszkedés az EU normatívákhoz 4.9.1 Illeszkedés a település (agglomeráció) nagyságrendi normatívához

Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK (1991.05.21.) számon irányelvet fogadott el a települési szennyvizek tisztításáról, amelyet 98/15/EK (1998.02.27.) számú irányelvével módosított. Az irányelv a települési szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására ill. elvezetésére vonatkozik, és kötelezővé teszi a 2.000–nél nagyobb lakosegyenértékű települések vagy településcsoportok szennyvizeinek csatornán való összegyűjtését. A három szennyvíz agglomeráció megfelel az EU elvárásainak. 4.9.2 Illeszkedés a szennyvíztisztítási normatívához A három agglomeráció szennyvíztisztító telepei különböző vízgyűjtőterületekre esnek. A meglévő veszprémi telep befogadója a Veszprémi-Séd patak, amely a Séd–Nádor-Sió vízrendszeren keresztül jut el a végbefogadónak tekinthető bajai Duna-szakaszba. A Séd–Nádor-Sió vízrendszert terhelő nagyobb szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója már megtörtént, ill. most folyik, ezért nagyobb kapacitású túlterhelt telepként ezt a rendszert már csak veszprémi telep tisztított szennyvizei terhelik. A vízrendszeren kisebb tározók, halastavak, stb. találhatók, s ezek vízminőségére is káros hatással van egy túlterhelt, s ezért a határértékeket rendszeresen túllépő veszprémi telep. A meglévő zirci telep befogadója a Cuha patak, amely közvetlenül kapcsolódik a végbefogadónak tekinthető komáromi Duna-szakaszba. A tervezett hegyesdi telep befogadója az Eger patak, amely Szigligetnél torkollik a végbefogadónak tekinthető Balatonba.

- 19 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Az előző pontban ismertetett EU irányelv meghatározza a hálózat által összegyűjtött szennyvizek tisztításának minimális mértékét is. Az elvárásokat táblázatban foglaltuk össze. Ezek közül vagy a koncentrációra, vagy a százalékos csökkenésre vonatkozó értékeket kell alkalmazni. KONCENTRÁCIÓ

PARAMÉTEREK

CSÖKKENÉS MINIMÁLIS SZÁZALÉKA

Biokémiai oxigén 25 mg/l O2 igény (BOI5, 20°C) nitrifikáció nélkül (1) Kémiai oxigén 125 mg/l O2 igény (KOI) Összes 35 mg/l (2) lebegőanyag

(1)

MÉRÉSI REFERENCIAMÓDSZER

70 - 90 Homogenizált, szűretlen, ülepítetlen minta. Az oldott oxigén meghatározása 20°C±1°C-on, teljes sötétségben, öt napon át végzett inkubáció előtt és után. Nitrifikáció gátló adalék hozzáadásával. 75 Homogenizált, szűretlen, ülepítetlen, káliumdikromátos minta. (2) 90 Reprezentatív minta szűrése 0,45 µm-es membránon. Szárítás 105°C-on, mérlegelés. Reprezentatív minta centrifugálása (legalább 5 percig 2.800 és 3.200 g közötti gyorsulásnál), szárítás 105°C-on és mérlegelés.

A paraméter más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között.

(2)

Ez a követelmény választható.

A korábbi ISPA pályázat kiadása óta megváltoztak a tisztított szennyvizekre vonatkozó magyar előírások. Megjelent a 9/2002 KöM-KöViM együttes rendelet, amely három vízminőség-védelmi területi kategóriába sorolta a szennyvíztisztító telepekről a felszíni vízbe bevezetett tisztított szennyvizekre vonatkozó határértékeket. A fontosabb paraméterek táblázatban foglaltuk össze.

MEGNEVEZÉS

pH

1. BALATON ÉS VÍZGYŰJTŐJE

2. EGYÉB VÉDETT TERÜLETEK

3. ÁLTALÁNOS

6,5-8,5

6,5-9,0

6.0-9,0

HATÁRÉRTÉK (mg/l)

Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk

50

75

150

Biokémiai oxigénigény BOI5

15

25

50

Összes nitrogén Nösszes

15

30

50

Összes foszfor Pösszes

0,7

2

10

Összes lebegőanyag LAösszes

(1)

35

Ammónia-ammónium nitrogén NH4-N

100

2 (2)

5 3

Coliform szám (i = individuum = egyed)

200

10 i/cm

10 3

10 i/cm

10 i/cm3

(1)

Itt esetünkben a 35 g/m3-es EU norma érvényes.

(2)

A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előirt határérték.

- 20 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Az EU-s és a hazai szabályozás eltér egymástól. A szennyvíztisztító telepeknek a szigorúbb magyar határértékeket is be kell tartaniuk. A veszprémi és a zirci agglomerációs szennyvíztisztító telep közvetlen befogadóira – a nyitott karszt miatt – a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi területi kategória előírásai érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes lebegőanyagra, az ebben az esetben szigorúbb, 35 mg/l-es EU normát kell figyelembe venni. A hegyesdi agglomerációs szennyvíztisztító telepre a Balaton, mint végbefogadó miatt – az „1. Balaton és vízgyűjtője” vízminőség-védelmi területi kategória előírásai érvényesek, beleértve az összes foszforra vonatkozó 0,7 mg/l-es foszforkibocsátási határérték. A szennyvíztisztító telepek a projektben előirányzott feladatok megvalósítása után megfelelnek a fenti követelményeknek, vagyis eleget tesznek mind az EU, mint a magyar normatíváknak.

5.


Az agglomeráció adatainak számításakor a 2003-as és a 2015-ös adatokat egyaránt feltüntettük, de a szennyvíztisztító telep paramétereit, ill. számított értékeit már csak a 2015-re prognosztizált számokkal kalkuláltuk, hiszen a telepnek akkor is be kell majd tartania az előírt vízminőségvédelmi területi kategória határértékeit. 5.1

Egyéb kibocsátók

Mivel a Veszprémi agglomerációban az ún. egyéb kibocsátók jelentős lakosegyenértéket reprezentálnak, ezért ezt a szennyvíz származási helye szerint - az üzemeltető adati alapján - külön táblázatban részletezzük. Növekedést 2015-ig csak az ipar esetében prognosztizáltunk, mert véleményünk szerint a térség eddigi dinamikus ipari fejlődése továbbra sem áll le, csak lassulni fog.

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

Hajmáskér – laktanya Nemesvámos – Polgármesteri Hivatal, orvosi rendelő, kultúrház, stb.

2003

2015

LE

LE

1.250 20

1.250 20

Veszprémfajsz - Polgármesteri Hivatal

1

1

Szentkirályszabadja - Polgármesteri Hivatal, kultúrház

2

2

Veszprém - Ipar Veszprém – Oktatás, egészségügy, egyéb szolgáltatás

25.240 10.860

27.140 10.860

Veszprém – Repülőtéri lakótelep és Innovációs park

4.730

4.730

42.103

44.003

Veszprémi agglomeráció összesen - 21 -


Szennyvíz kibocsátók 2003

TELEPÜLÉS VAGY TELEPÜLÉSRÉSZ


2015

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

fő

fő

LE

fő

fő

LE

2.091 2.501

0 0

1.250 20

2.150 2.600

0 0

1.250 20

255

0

1

260

0

1


1.837

0

2

1.910

0

2

Kistelepülések összesen

1596

0

274

1773

0

274

Repülőtéri lakótelep és Innovációs park Börtön és lakótelep

500 1.200

0 0

4.730 0

500 1.200

0 0

4.730 0


2.400

0

0

2.400

0

0

Veszprémfajsz

Csererdő lakótelep

700

Veszprém csatornázott utcák

700

60.803

1.000

36.100

65.650

1.000

38.000

Veszprém összesen

65.603

1.000

40.830

70.450

1.000

42.730

Veszprémi agglomeráció összesen

72.287

1.000

42.103

77.370

1.000

44.003

(1)

(1)

A közigazgatásilag Veszprémhez tartozó Gyulafirátót és Kádárta lakosszámait a Veszprém összesen sor tartalmazza (földrajzi helyzetüket lásd a 2. ábrán). 5.3

Lakosegyenérték és szennyvíz mennyiség 2003


2015



2003

2015


LE

m3/d

3.341 2.521

3.400 2.620

376 302

417 340

256

261

31

34


1.839

1.912

220

249

Kistelepülések összesen

7.957

8.193

929

1.040

Veszprém Repülőtéri lakótelep és Innovációs park

5.230

5.230

548

600

Börtön és lakótelep

1.200

1.200

180

192


2.400

2.400

360

384

700

700

105

112

97.903

104.650

12.831

14.794

Veszprém összesen

107.433

114.180

14.024

16.082


115.390

122.373

14.953

17.122

Veszprémfajsz

Csererdő lakótelep Veszprém csatornázott utcák (1)

- 22 -



A korábbi pályázati anyag több ponton megváltozik, mert: ♦ egyes beruházások megvalósultak; ♦ más beruházások, Európai Uniós pénzek nélkül, csak magyar forrásokból épülnek meg; ♦ a meglévő ipari üzemhez tartozó (Bakony művek) Csererdei lakótelep, visszakerül a városhoz. A telep hálózatának bővítéséhez tartózó új csatornákon kívül, a meglévők rekonstrukcióját is – állaguk miatt – beiktattuk az anyagba; ♦ a meglévő – létesítményi szempontból sok esetben közös szelvényű - szenny és csapadékvíz csatornák egyes szakaszainak állapota annyira leromlott, hogy már nem képesek biztosítani a kétféle víz keveredésmentes elvezetését, ezért felújításuk – a Veszprémi –Séd védelmében – elkerülhetetlen; ♦ ugyanez mondható el egyes elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákról, amelyek közvetlenül szennyezik a talajvizet, és ezen keresztül közvetve a Sédet; ♦ a város egyik legnagyobb és rendszeresen visszatérő megoldatlan problémája a leglátogatottabb belvárosi rész, és a színház környékének időszakos csapadékvíz elöntése. A meglévő csapadékvíz csatorna nem képes elvezetni a nagyobb mennyiségű esővizet. A megoldás egy a meglévővel közel azonos átmérőjű és jelentős szakaszon párhuzamos nyomvonalú csapadékcsatorna építése lenne. A megoldásra már készült egy magyar terv, de ez – anyagi források hiányában – egyelőre nem valósult meg. A város és az üzemeltető közösen megfogalmazott igénye a visszatérő probléma megoldása, ezért a tervezett 43-T-0 jelű csatornát beemeltük a projektbe; ♦ az agglomeráció két településéről (Nemesvámos és Szentkirályszabadja) érkező nyomócsövek veszprémi hálózati kapcsolódási pontjain szagproblémák jelentkeztek. Ezek megszüntetését szintén bevettük a pályázati anyagba. A projektbe bekerülő új, ill. a korábbi pályázathoz képest kimaradó műszaki feladatokat a következő fejezetekben ismertetjük. Az új gravitációs csatornák átmérőit, és az átemelőket a 2015re várható szennyvízmennyiségekre méreteztük. A tervezett nyomócsövek terhelését a szivattyú vízszállításával számoltunk. 5.4.1 Repülőtéri lakótelep és Innovációs park Az ISPA anyaghoz képest beemeltük az Innovációs park mellékgyűjtőit, mert a projekt műszaki feladatait megismerő, Brüsszel által delegált Hans Bruins nemzetközi szakértő véleménye szerint ez nem ütközik a brüsszeli elvárásokkal (lásd Figure 4.). A tervezett mellékgyűjtők összevont hossza 5.580 m, átmérője D 200, anyaga KG PVC. A házi bekötések hossza 1.950 m, átmérője D 160, - 23 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT anyaga KG PVC. A VR-NY nyomócső D 90 mm átmérőjű, 330 m hosszú, és KPE anyagú, míg a VI-NY nyomócső D 160 mm átmérőjű, 3.750 m hosszú, és szintén KPE anyagú. A VI-0-0 átmérője D 250, hossza 1.760 m, anyaga KG PVC. 5.4.2 Börtön és lakótelep - VB-0-0 csatorna Az ISPA projektben szereplő Börtön és lakótelep belső hálózata, házi bekötései, a VB-1 jelű átemelő és a VB-NY jelű nyomócső megépült, de jelenleg közvetlenül ráköt a veszprémi belső hálózatra. Ez, mint átmeneti megoldás üzemképes. Ha a Repülőtéri lakótelep és Innovációs park VI-NY nyomóvezetéke is megérkezik erre a pontra (lásd Veszprém – Northern Wastewater Agglomeration - Figure 2., és Veszprém - Southern Wastewater Agglomeration Figure 3.), akkor már elkerülhetetlen lesz az ide sorolt, VB-0-0 jelű gravitációs csatorna megépítése, hiszen ezt a terhelést a belső, kisebb átmérőket is magában foglaló, hálózat már nem lesz képes továbbvezetni. A hosszabb nyomócső (VI-NY) miatt a szaghatás sem zárható ki, és ezt „bevinni” a város sűrűn beépített részeire helytelen lenne. A VB-0-0 a körgyűrű mentén, beépítetlen, vagy ipari létesítmények által használt területeken halad, átmérője D 250, hossza 2.500 m, anyaga KG PVC. 5.4.3 Veszprém csatornázatlan utcák A csatornázatlan utcák listája – az ISPA pályázat óta - részben megváltozott, mert néhány utcában megépült a csatorna, de a fokozott lakossági igény miatt újabb utcákat vettünk be a Kohéziós alap pályázatba. Az utcák összesített hossza nem változott. Ha ezek megépülnek Veszprém csatornázottsága eléri a 95-96 %-ot. SORSZÁM

UTCA

HOSSZ m

SORSZÁM

UTCA

HOSSZ m

SORSZÁM

UTCA

HOSSZ m

1 2

Ady Endre Aranyoskút

80 12 520 13

Huszár Ibolya

200 23 190 24

Pápai Puskin

320 210

3

Árpád

740 14

Kengyel

280 25

Remete

130

4

Bakony

360 15

Köd

140 26

Sarló

160

5

Csalogány

400 16

Liliom

190 27

Szikra

210

6

Cséplő

80 17

Lövőház

320 28

Szilvádi

340

7

Csillag

460 18

Mester

150 29

Tumler Henrik

160

8

Dózsa György

160 19

Nap

180 30

Tüzér

350

9

Fáskert

60 20

Pajta

480 31

Virág Benedek

60

10

Gátfő

230 21

Papod

170 32

Völgyhíd tér

80

11

Hold

300 22

Papvásár

290

Veszprémi csatornázatlan utcák összesen

8.000

- 24 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 5.4.4 1-0-0 főgyűjtő Séd patak keresztezése Az 1-0-0 főgyűjtő a Veszprémi-Séd patakot egy 50/70-es tojásszelvényű csatornaként keresztezi. Az átvezetés drückeres kialakítású. A lokális mélypont miatt rendszeresen feliszapolódik, és a dugulásveszély magában hordozza a kiöntés – a szennyvíz közvetlenül a Sédbe ömlene – veszélyét is. Mivel egyes szakaszain egyesített rendszerű csatornaként megépített 1-0-0-ról folyamatosan kapcsolják le csapadékvizeket, a lokális mélypont „átöblítésének utánpótlása már nincs biztosítva”, ezért a szakasz dugulásmentes üzemeltetése folyamatosan gondot okoz az üzemeltetőnek. A probléma - a követő szakasz a vízfolyással közel párhuzamos vezetése miatt - egy, a jelenlegi nyomvonalnál rövidebb átkötéssel feloldható (lásd Figure 5.). A már régóta megállapodott meder teljes keresztmetszete burkolt, ezért a csőtetőt nem kell mélyre helyezni a burkolat alá. A tervezett átmérő D 600, az átkötő szakasz hossza 60 m. Csőanyagként, a sajtolásos technológia miatt egy, a vágófej erőhatásának ellenálló, megfelelő szilárdságú (pl. KPE) műanyag csövet kell alkalmazni. Az új szakasz meglévő aknákból indul, ill. érkezik. 5.4.5 1-0-0/43-0-0 szenny- és csapadékvíz főgyűjtő rekonstrukciója Az 1-0-0/43-0-0 főgyűjtő ún. Ördögárok szakasza összevont keresztmetszettel, de szeparáltan gyűjti a szenny- és csapadékvizeket (lásd Figure 6.és 7.). A csapadékot szállító 180/185 cm befoglaló méretű betonszelvény (43-0-0) kisvízi medrének két oldalán, betonba ágyazva találhatók a Ø 30 és Ø 40 cm-es betoncsövekből álló gravitációs szennyvízcsatornák (1-0-0). Ezek aknái a nagy szelvényen belül lettek kialakítva. A kisvízi meder „berágódása” veszélyezteti a szelvény állékonyságát. A szennyvízcsövek aknái - részben koruk, részben a betonkorrózió hatására – sok helyen tönkrementek, ezért esős időszakban rendszeresen keveredik a kétféle víz. A csapadékvíz közvetlenül a Sédbe ömlik, tehát a keveredés megengedhetetlen. A megoldás a teljes szakasz rekonstrukciója. A szakasz hossza 1.200 m. A nagy szelvény belső felületét csúszózsalus technológiával lehet kijavítani. A Ø 30 és Ø 40 cm-es betoncsöveket belső műanyagbéléssel lehet vízzáróvá tenni. A szennyvízaknákat belülről műgyantás habarccsal kell lekenni. A meglévő aknafedeleket korrózióálló (pl. KO. 33) és vízzáró (gumitömítés) fedlapokra kell lecserélni. Mivel a város legfontosabb csapadékcsatornájáról van szó, és a szakasz hossza miatt a felújítás több hónapig tart, az átmeneti kiiktatás csak az 5.4.10 alpontban ismertetett, 43-T-0 jelű tehermentesítő csapadékcsatorna megépítése és üzembe helyezése után kezdődhet meg. Ennek hiányában az építés ideje alatt érkező csapadékvizek elvezetése megoldhatatlan. A szennyvizek a Ø 30 és Ø 40 cm-es csövek között – az éppen üzemelőbe - átkormányozhatók.

- 25 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 5.4.6 Cholnoky lakótelep csatornahálózatának rekonstrukciója A város keleti oldalán lévő Cholnoky lakótelep csatornahálózata elöregedett. A szétrepedezett, elmozdult betoncsövekből folyamatosan szivárog a szennyvíz a környező talajba. Ennek egy része a felszíni vizekbe, míg másik része a karsztvízbe kerül. Mivel a környezetszennyezés forrását fel kell számolni, a rekonstrukció elkerülhetetlen. A Ø 30 cm-es betoncsövekből álló gravitációs szennyvízcsatornák (lásd. Figure 8.) vízzárásának helyreállítására többféle technológia létezik. Ide a belső falra feltapadó polietilén béléscsöves (a mozgások továbbra sem zárhatók ki) megoldást javasoljuk, de egy magasabb tervfázisban más technológiák vizsgálatát, és költségelemzését is célszerű elvégezni. A felújítandó Ø 30 cm-es betoncsövek összesített hossza 1.630 m. Az aknák szükség szerint - javítása vízzáró habarccsal (lehet műgyanta is) történhet. 5.4.7 1-9-0 csatorna átépítése A Harmat és Kittenberger utcák közötti vízmosásban épült meg az 1-9-0 jelű, elválasztott rendszerű (csak szennyvíz) csatorna. A nagyobb záporok idején, a felszínen lezúduló esővizek tönkretették az aknákat és a betoncsöveket. A vízmosásba beszivárgó szennyvizeket az esővíz közvetlenül bemossa a Veszprémi-Sédbe. A szétcsúszott és elmozdult elemekből álló betoncsövek javítása nem adna hosszú távú megoldást, ezért az új csatornát, egy részleges vízmosásmegkötéssel kombinálva kell megépíteni (lásd Figure 9.). Az tervezett vezeték hossza 250 m, átmérője D 315, anyaga KPE. 5.4.8 2-8-0 és 2-9-0 csatornák kiváltása A Tiszafa utcai lakótelepen található 2-8-0 és 2-9-0 jelű csatornák egy-egy rövid szakasza meglévő épületek alá került. Ez, hosszabb távon, sem az épületek állékonysága, sem a csatornák karbantartása miatt nem engedhető meg. A 2-8-0 csatorna egy 80 m, míg a 2-9-0 egy 60 m hosszú (összesen 140 m), D 315 átmérőjű, KG PVC anyagú új vezetékkel kiváltható (lásd Figure 10.). 5.4.9 1-1-0 főgyűjtő rekonstrukciója Az 1-1-0 jelű, szeparált, de közös szelvényű (lásd Figure 11.) főgyűjtő vasút alatti, ill. azt megelőző szakasza tönkrement. A csapadékot szállító betonszelvény kisvízi medrének bal oldalán, betonba ágyazva halad a Ø 40 cm belméretű gravitációs szennyvízcsatorna. Ennek aknái a nagy szelvényen belül lettek kialakítva. A probléma hasonló az 1-0-0 Ördögárok szakaszánál ismertetettel. A kisvízi meder „berágódása” veszélyezteti a szelvény állékonyságát. A szennyvízcső és aknái sok helyen tönkrementek, ezért esős időszakban rendszeresen keveredik a kétféle víz. A kevert víz egy része a Sédbe ömlik, ami megengedhetetlen. A szennyvízcső által szállított kevert víz pedig feleslegesen terheli a tisztítótelepet, károsan hat a biológiára és az utóülepítőre (iszapelúszás), és növeli az iszapmennyiséget. - 26 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A megoldás a szakasz rekonstrukciója. A szenny- és csapadékvíz közös szelvényű szakaszának hossza 350 m, míg a rekonstrukcióra szoruló, már csak szennyvíz csatornaként üzemelő szakasz hossza 400 m. A nagy méretű csapadékcsatorna belső felületét csúszózsalus technológiával lehet kijavítani. A Ø 40 cm-es betoncsövet belső műanyagbéléssel lehet vízzáróvá tenni, de egy magasabb tervfázisban más technológiák vizsgálatát, és költségelemzését is célszerű elvégezni A szennyvízaknákat belülről műgyantás habarccsal kell lekenni. A meglévő aknafedeleket korrózióálló (pl. KO. 33) és vízzáró (gumitömítés) fedlapokra kell lecserélni. A felújítás alatt a szenny- és csapadékvizek ideiglenes elvezetését meg kell oldani. A közös szelvény 350 méteres hossza miatt a rekonstrukció időigénye nem nagy (2-3 hét). A kivitelezést csapadékszegény időszakban végrehajtható. A további 400 méteres, Ø 40 cm-es betoncső belső műanyagbéléses felújítása szakaszokra bontva – 3-4 aknánként – repülővezetékes átemeléssel megoldható. 5.4.10 Tervezett 43-T-0 csapadékvíz csatorna építése A vár nyugati oldalán torkollik a Séd völgyébe a város észak-déli irányú tengelyében húzódó völgy, amelynek két ágán 1953-ban kiépítettek két késleltető tározót. Ezen a völgyön fut végig a város legnagyobb – kb. 640 ha – vízgyűjtő területtel rendelkező csapadékvíz csatornája, a 43-0-0 jelű főgyűjtő, amelynek alsó szakasza az ún. Ördögárok (ennek rekonstrukcióját ismerteti az 5.4.5 fejezet). Szelvénymérete - a tározótól indulva - Ø 120, Ø 140, 150/160, 170/170 és 180/185 cm között változik. Az Ördögárok szakaszon egy Ø 30 és Ø 40-es szennyvízcső is beépült a keresztmetszetbe (lásd Figure 7.). A 170/170-es szakasz többször telítődött, vagyis nagyobb záporok idején, a környék mélypontjában lévő (244–245 m.B.f.) Színházkert és zeneiskola környékét - Séd patak innen északra, kb. 500-600 méterre halad - elöntötte az esővíz, ill. a szennyvízzel keveredett esővíz. A problémát a 43-0-0 jelű csapadék főgyűjtő szűk keresztmetszete okozza. A 43-0-0 a Szabadság pusztánál indul, majd a Csopaki völgyben halad északi irányban, felvéve az utóbbi 10-15 évben dinamikusan fejlődő déli városrész beépítéséből adódó, növekvő mennyiségű (beépítettség mértéke/lefolyási tényező) csapadékvizeket. A növekmény csak egy nagykapacitású tehermentesítő csatorna megépítésével vezethető el kiöntések nélkül. A megoldásra 1987-ben terv készült, amely azonban pénzügyi források híján nem valósult meg. Ez az ún. 43-T-0 jelű, tehermentesítő csapadékcsatorna (lásd Figure 12. és 13.), amely megvédené a sűrűn beépített belvárosi részt, valamint a színház és zeneiskola környékét, a nagyobb záporok idején előforduló elöntéstől. A belváros csapadékvíz elvezetésének korrekt megoldása lehetővé tenné a belterületek további beépítését, ill. egyes területek funkcióváltását.

- 27 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A csatorna a Nyugati záportározóból kivezető árok végétől indul D 1400 mm-es átmérővel. Az egyetem melletti szakaszon párhuzamosan halad a meglévő 43-0-0 csapadék csatornával, és magasságilag is követi annak helyzetét. A Bakony Múzeum előtt, egy kétirányú vízkormányzást biztosító akna épül a meglévő 43-0-0 és a tervezett 43-T-0 átkötéséhez. Itt állítható bukókkal szabályozható a két vezetéken érkező csapadékvizek továbbvezetésének aránya. A cél a 43-0-0 maximális tehermentesítése, amiből következik, hogy az új 43-T-0 csatornát vízszállításának maximumáig le kell terhelni. Az új vezeték akna utáni átmérője D 1800 mm. Innen a két cső nyomvonala elválik egymástól, és jobbra forduló 43-T-0 a terepviszonyok miatt egyre mélyebbre kerül (lásd Figure 13.), ezért a vezeték alsó, 680 m hosszú szakaszát bányászati módszerekkel kell megépíteni, ami növeli a beruházási költségeket. A „hegyből kibúvó” csatorna Séd előtti utolsó szakasza már burkolt árokként megépíthető. A tervezett csatorna D 1400 mm-es szakaszának hossza 600 m. Csőanyagként - statikai és tartóssági okokból - vasbeton csövet (magyar gyártmányként a már sok helyen bizonyító ROCLA alkalmazható) javasolunk. A mélyvezetésű, D 1800 mm átmérőjű cső hossza 680 m. A kivitelezést bányászati vagy alagútépítési módszerrel (fúrópajzs) kell megoldani. A műszaki feladat többféleképpen megvalósítható, ezért egy magasabb tervfázisban más technológiák vizsgálatát, és költségelemzését is célszerű elvégezni. A Séd torkolat előtti burkolt árok 70 m hosszú. A 43-T-0 megépítése után a 43-0-0 alsó szakasza tehermentesül, és ezért megszűnnek a kiöntések a Színházkertben. Talajmechanikai és talajvíz szempontjából az építés során az alábbi tényekkel lehet számolni: A város a triászkori karbonátos mészkő tömegén terül el. A karsztosodott dachsteini mészkő, hasadozott dolomit járataiban nagymennyiségű víz (karsztvíz) tározódik. Az alapkőzet, a terület legnagyobb részén a felszínen van. A karsztvíz nyugalmi szintje kb. 240–245 m.B.f. között változik. Talajvíz a város területén korlátozottan – lényegében csak a Séd völgyében - fordul elő. 5.4.11 Csererdei lakótelep viziközmű hálózatának rekonstrukciója és bővítése A Csererdei lakótelep közterületei jelenleg a Bakony Művek Rt. tulajdonában és kezelésében vannak. Ivóvíz és szennyvíz hálózata az ipari üzem rendszeréhez kapcsolódik. Az üzem az ipari szennyvíz előtisztítására kialakított, saját szennyvíztisztító teleppel is rendelkezik. A közelmúltban Bakony Művek Rt kezdeményezte lakótelep városhoz csatolását. A meglévő ivóvíz és szennyvíz (elválasztott rendszerű) hálózat rekonstrukcióra szorul. A csövek állapota miatt a béleléses eljárás nem adna tartós megoldást, ezért a pályázatban a csatornák cseréjét irányoztuk elő. Az ivóvíz vezetékeket szintén ki kell cserélni. A rekonstrukciót követően a viziközművek üzemeltetése – a Polgármesteri Hivatallal kötött szerződés alapján - a Bakony Művektől átkerül a város hálózatait - 28 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT üzemeltető Bakonykarszt Rt.-hez. A szennyvíz, a hálózat átkötése után, a Veszprémi telepre kerül, és ezzel tehermentesül az ipari előtisztító a kommunális szennyvizektől. Az átépítés után a vízellátási rendszer lekapcsolódik a Bakony Művek Rt. ipari hálózatáról, és összekapcsolódik a városi hálózattal. A városrendezési tervbe bekerült a lakótelep bővítése, ezért a tervezett utcáinak viziközműveit is meg kell építeni. A vonatkozó rajzon a meglévő és a tervezett lakóövezeteket egyaránt ábrázoltuk (lásd Figure 14.). Az átépített és tervezett szennyvízcsatornák összevont hossza 2.440 m, átmérője D 200, anyaga KG PVC. A házi bekötések hossza 400 m, átmérője D 160, anyaga KG PVC. Az átépített és tervezett ivóvíz vezetékek összevont hossza 2.440 m, átmérője D 90, anyaga KPE. A házi bekötések hossza 400 m, átmérője D 40, anyaga KPE. 5.4.12 Agglomerációs nyomócsövek szaghatás problémája A veszprémi hálózatba érkező Nemesvámosi és Szentkirályszabadjai szennyvíz nyomócsövek érkezési pontjain (lásd Figure 15.) – lakossági bejelentések alapján - szagproblémákat észlelt az üzemeltető. Mivel a kellemetlen szag rontja a lakosság életminőségét, a problémát orvosolni kell. Több megoldás is szóba jöhet, de mi az ún. limitált nitrát adagolás beépítését javasoljuk. Az eljárás lényege, hogy a szennyvíz minőségének leromlása előtt a vízbe nitrátot adagolunk. A technológia teljesen automatizált. Az NO3 adagolása folyamatos kénhidrogén mérésen alapul, s az adagolt mennyiséget egy software vezérli. A két agglomerációs település végátemelői be vannak kötve az irányítástechnikai rendszerbe. Az átemelőket a központban elhelyezett számítógép felügyeli. Az NO3 adagoló berendezést - a gépészettel együtt - a központi számítógép fogja vezérelni. A limitált nitrát adagolás jelentősen lecsökkenti a szennyvíz berothadásának valószínűségét, és helyesen beállított adagolás esetén megszünteti az átemelők, és a nyomócsövek érkezési pontjaiban lévő végaknák szaghatását, ill. biokémiai korrózióját. 5.4.13 Mártírok úti viziközmű rekonstrukció A Mártírok útján a meglévő ivóvíz és szennyvíz (elválasztott rendszerű) vezetékek állapota miatt a rekonstrukció elkerülhetetlen. Az elöregedett hálózat állapota a csőbéleléses megoldás már nem teszi lehetővé, ezért a pályázatban teljes csőcserét irányoztuk elő. Az utca csapadékvíz elvezetése is megoldatlan volt, tehát a csapadékcsatorna fektetését is be kellett iktatni a tervbe. A viziközművek rekonstrukcióra részletes terv készült. A vonatkozó rajzon a vezetékeket a terv alapján tüntettük fel (lásd Figure 16.). Az átépített szennyvízcsatorna hossza 800 m, átmérője D 315, anyaga KG PVC. A D 90 mm átmérőjű, átépített ivóvíz vezeték hossza 20 m, míg a D 110 mm átmérőjű hossza 960 m, anyaguk KPE. A csapadékcsatornát háromféle csőből kell - 29 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT kialakítani. A D 315 átmérőből 390 métert, D 400 átmérőből 240 métert, míg a D 500 átmérőből 570 métert kell építeni. A csövek anyaga KG PVC. 5.5

A csatornázás és szennyvízelvezetés adatai LÉTESÍTMÉNY


JELE

MEGNEVEZÉSE

ÁTMÉRŐJE

HOSSZA

TERHELÉSE

mm

m

m3/d

meglévő

Hajmáskér, Nemesvámos, Veszprémfajsz

magyar forrásokból épül

Szentkirályszabadja Veszprém

megépült

Szabadság lakótelep házi bekötések belső hálózat


D 160 PVC D 200 PVC

1.950 5.580

szennyvízelvezetés VR-1

átemelő

szennyvízelvezetés VR-NY

nyomócső

D 90 KPE

330

szennyvízelvezetés VI-0-0

grav. csatorna

D 250 PVC

1.760

szennyvízelvezetés VI-1

átemelő

szennyvízelvezetés VI-NY

nyomócső

D 160 KPE

grav. csatorna

VB-0-0 kivételével megépült D 250 PVC 2.500 792

Csatornázatlan utcák

házi bekötések belső hálózat

D 160 PVC D 200 PVC

4.800 8.000

1-0-0 főgyűjtő Séd patak keresztezése

grav. csatorna

D 600 KPE

60

1-0-0/43-0-0 Ördögárok szakasza

rekonstrukció

Figure 7.

1.200

Cholnoky lakótelep csatornahálózata

rekonstrukció

Ø 30 beton

1.630


grav. csatorna

D 315 KPE

250

2-8-0 és 2-9-0 csatorna kiváltása

grav. csatorna

D 315 KPE

140

rekonstrukció

Figure 11.

350

rekonstrukció

Ø 40 beton

400 600 680

Börtön és lakótelep szennyvízelvezetés VB-0-0

1-1-0 főgyűjtő vasút alatti szakasza

80

600

43-T-0 jelű tervezett csapadék csatorna építése

vasbeton (ROCLA) cső bányászati módsz. épül

Ø 140 Ø 180

burkolt árok

trapéz szelv.

Csererdei lakótelep viziközmű hálózatának rekonstrukciója és bővítése

csatorna ivóvíz

3.750

70


D 160 PVC D 200 PVC

házi bekötések

D 40 KPE

400

belső hálózat

D 90 KPE

2.440

Agglomerációs nyomócsövek Nemesvámos szaghatásának megszüntetése Szentkirályszabadja

- 30 -

400 2.440

limitált nitrát adagolás limitált nitrát adagolás

340 249


Mártírok úti viziközmű rekonstrukció

szennyvíz csatorna

D 315 PVC D 315 PVC

800 390

csapadékvíz csatorna

D 400 PVC

240

D 500 PVC

570

D 90 KPE

20

D 110 KPE

960

D 160 PVC D 200 PVC

7.150 16.020

D 250 PVC

4.260

D 315 PVC

1.330

D 400 PVC

240

D 500 PVC

570

D 40 KPE

400

D 90 KPE

2.790

D 110 KPE

960

D 160 KPE

3.750

D 315 KPE

250

D 600 KPE

60

ivóvíz vezeték


meglévő betoncső és szennyvíz aknák rekonstrukciója

Ø 30 cm

1.630

meglévő betoncső és szennyvíz aknák rekonstrukciója

Ø 40 cm

400

43-T-0 vasbeton (ROCLA) csőből

Ø 140 cm

600

43-T-0 bányászati módszerekkel épülő szakasza

Ø 180 cm

680

43-T-0 burkolt árok szakasza

trapéz szelv.

70

1-1-0 főgyűjtő vasút alatti szakaszának rekonstrukciója

rajz szerint

350

1-0-0/43-0-0 Ördögárok szakaszának rekonstrukciója

rajz szerint

1.200

5.6


A tervezett repülőtéri bevezetésnél meghatároztuk a szennyvizek összegyülekezési idejét a telepig. Óracsúcs tényező / Repülőtéri lakótelep

z= 6

Óracsúcs tényező / Repülőtéri lakótelep - Egyetemi és innovációs park rendszer

z = 11

Óracsúcs tényező / Repülőtéri lkt. – Innovációs park - Börtön és lakótelep rendszer

z = 12

Óracsúcs tényező / teljes agglomeráció

z = 18

Repülőtéri lakótelepi belső hálózat

Sebesség a csatornában

1,0 m/s

Mértékadó csatornahossz (D 200) 1.220 m Tartózkodási idő a csőben Repülőtéri lakótelepi nyomócső - VR-NY

Szivattyú vízszállítása - 31 -

0,34 h 5,0 l/s

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Cső keresztmetszete (D 90)

Innovációs parki főgyűjtő

0,0050 m2

Sebesség a csőben

1,0 m/s

Cső hossza

330 m

Tartózkodási idő a csőben

0,09 h


1,0 m/s

Mértékadó csatornahossz (D 250) 1.760 m Innovációs parki nyomócső - VI-NY


0,49 h

Szivattyú vízszállítása

17,0 l/s

Cső keresztmetszete (D 160)

0,0177 m2

Sebesség a csőben

1,0 m/s

Cső hossza

3.750 m

Tartózkodási idő a csőben Veszprémi VB-0-0 főgyűjtő

1,08 h


1,0 m/s

Mértékadó csatornahossz (D 250) 2.500 m Tartózkodási idő a csőben

0,69 h

Repülőtéri rendszer összegyülekezési ideje 5.7

2,70 h


A táblázatban a 2015-ös adatokat szerepeltettük. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ADATAI

Helye: Veszprém Befogadója: Veszprémi-Séd

AGGLOMERÁCIÓ TELEPÜLÉSEI

Hajmáskér Nemesvámos Veszprémfajsz

„2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória

Szentkirályszabadja Veszprém

Veszprémi agglomeráció összesen:

LAKOSEGYENÉRTÉK

SZENNYVÍZ MENNYISÉG

NAPI BOI 5 TERHELÉS

LE

m3/d

kg/d

3.400 2.620

417 340

204 157

261

34

16

1.912

249

114

114.180

16.082

6.851

122.373

17.122

7.342

Mivel a veszprémi meglévő hálózat egy része (belvárosi hálózat) egyesített rendszerű, a telepet a befogadó érzékenysége és a nyitott karszt miatt, a csapadékos időszakokban érkező szennyvizek tisztítására is képessé kell tenni. A környezeti terhelés akkor csökkenthető számottevően, ha az alacsonyabb koncentrációjú, de csapadékkal higított vizeket, a biológiai egységek (meglévő és tervezett), akár tartósan is képesek a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória határértékeire megtisztítani. Amikor a telepre a maximálisan várható 2.000 m3/h szennyvíz érkezik, akkor a 2 db Ø 22,0 m-es Dorr előülepítő – a rács és homokfogó után – még 32 perces ülepítést - 32 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT biztosít. Ilyen terheléseknél – különösen a csapadékcsúcs nagyobb szennyezettségű első időszakában – az előülepítők BOI5 eltávolítási hatásfoka vas-só adagolással növelhető. A keletkező iszaptöbbletet az iszapvonal gond nélkül képes fogadni. A csökkentett szennyezettségű és lebegőanyag tartalmú vizeket a biológiai blokk is képes lesz megtisztítani. A klóradagolásos fertőtlenítést a maximálisan várható 2.000 m3/h terhelésre méreteztük. A leírtak alapján rögzíthető, hogy a meglévő és az új (bővítés, átalakítás) szennyvíz vonal együtt a 7.342 kg BOI5/d biológiai, és a 18.000 m3/d hidraulikai terhelést, és a záporok idején érkező 2.000 m3/h csúcsterhelést is képes lesz a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória határértékeire megtisztítani. 5.7.1 Biológiai terhelés A telep biológiai terhelését a 2015-re várható lakosegyenérték, és a 60 g/LE/d = 0,060 kg/LE/d fajlagos EU normatíva alapján határoztuk meg. Lakosegyenérték

122.373 LE

Napi BOI5 terhelés

7.342 kg BOI5/d 18.000 m3/d

Névleges hidraulikai terhelés (szárazidei)

0,408 kg/m3

Fajlagos BOI5 terhelés (szárazidei) 5.7.2 Hidraulikai terhelés Napi átlag (szárazidei)

Qd =

18.000 m3/d =

Nappali átlag (szárazidei; z1 = 20) Q20 = Óracsúcs (szárazidei; z = 18) Óracsúcs (csapadékos)

750 m3/h 900 m3/h

Qh =

1.000 m3/h

Qmax =

2.000 m3/h

5.7.3 Az érkező víz szennyezőanyag koncentrációi KOIk

857 g/m3

BOI5

408 g/m3

Ammónia-ammónium nitrogén (NH4-N)

56 g/m3

Összes foszfor (átlagos)

14 g/m3 370 g/m3

Összes lebegőanyag (átlagos)

- 33 -


Befogadó

A tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi-Séd patak, amelyre a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória előírásai vonatkoznak. Az előírások alapján az elfolyó tisztított szennyvíznek az alábbi fontosabb határértékeket kell betartania: pH

6,5–9

KOIk

75 g/m3

BOI5

25 g/m3

Összes nitrogén

30 g/m3

Összes foszfor

2 g/m3

Összes lebegőanyag (itt a 35 g/m3-es EU norma érvényes) Ammónia-ammónium nitrogén (NH4-N)

5 g/m3 10 i/cm3

Coliform szám 5.9

35 g/m3


A meglévő telep Veszprémtől északra, a Veszprémi-Séd partján helyezkedik el (lásd 3. ábra). A szennyvíz gravitációsan érkezik. A telepen néhány éve megépült egy korszerű 12.000 m3/d hidraulikai kapacitású, tápanyag-eltávolításos technológiával üzemelő biológiai tisztítóegység. Jelenleg ez tisztítja az érkező szennyvizeket. 2003-ban befejezték az iszapvonal átépítését. Az átépített műtárgysor a végleges terhelésből származó iszapok kezelésére is alkalmas lesz. A kezelt iszapot a mezőgazdaságban hasznosítják, és az üzemeltető rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. 5.9.1 Mechanikai tisztítás A meglévő csigaszivattyús nyers szennyvíz átemelő, a gépi tisztítású rácsok, a 2 db tangenciális homokfogó képesek fogadni a telepre érkező maximális 2.000 m3/d terhelést, de a mechanikai tisztítás biztonsága miatt az amortizálódott rácsokat le kell cserélni. A 2*500 = 1.000 m3/h óracsúcsnál a 2 db, meglévő Ø 22,0 méter átmérőjű Dorr előülepítőben az ülepítési idő 1,06 h. A maximális terhelésnél a tartózkodási idő ugyan 32 percre csökken, de mivel ez ritka üzemállapot, az érték még elfogadható. A szimultán vas-só adagolás kiépítése következtében az ülepítők hatásfoka csapadékos időszakokban vegyszer adagolással - szükség szerint - növelhető. A két Dorr medence közül az egyik megfelel, de a régebbit át kell alakítani (vízszintemelés), ill. fel kell újítani.

- 34 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 5.9.2 Biológiai tisztítás 7.342 kg/d napi BOI5 terhelésre, és 2*375 = 750 m3/h hidraulikai terhelésre méretezett, nagyterhelésű, tápanyag-eltávolításos (biológiai és vas-só adagolásos foszforcsökkentés) technológia, 2 db biológiai blokk (egy meglévő + egy tervezett/átalakított), 2db Ø 40 méteres Dorr utóülepítő (egy meglévő + egy átalakított), és kémiai foszforeltávolítás szimultán vas-só adagolással. A mechanikai és biológiai tisztítóegységeknek, valamint a klóradagolásos fertőtlenítőnek a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória szintjére kell tisztítania az érkező csapadékvízzel higított (Qmax = 2.000 m3/d) szennyvizeket is. 5.9.3 Szennyvízvonali beruházások A tervezett iszap előszelektor és anaerob medence a meglévő, régi levegőztető medencéből kialakítható. Az anoxikus és oxikus medencék új műtárgyként épülnek meg. Az 5,0 m mély levegőztető finombuborékos, mélylégbefúvásos elemekkel lesz felszerelve. A teljes szennyvíz vonalat kiszolgáló fúvógépeket egy új épületbe kell telepíteni. A szimultán vas-só tárolás és adagolás szintén új épületet kap. A nitrát recirkuláció gépészetét a tervezett levegőztető medencébe kell telepíteni. A nagykörös recirkuláció, és a fölösiszap elvétel a meglévő csigaszivattyús átemelőből lesz átalakítva. A meglévő, régi Ø 40 m-es Dorr utóülepítő átmérője megfelel, de vízmélységét növelni kell, és teljes gépészeti átalakítása, ill. felújítása is elkerülhetetlen. A szennyvízvonali beruházás magyar forrásokból valósul meg. 5.9.4 Fertőtlenítés A jelenleg üzemelő klóradagolásos fertőtlenítés megmarad, de a fertőtlenítő medence, és a kapcsolódó gépészeti berendezéseket jelentős bővítésre szorulnak, hiszen ezeknek meg kell felelniük a telep 2.000 m3/h maximális terhelésekor is. A kémiai tisztítás bővítése magyar forrásokból valósul meg. 5.9.5 Iszapkezelés A homogenizáló medence feladata az előülepítőkből elvett nyers, és az utóülepítőkből elvett fölös, vagy vasas-fölös iszapok összekeverése, homogenizálása, tározása (puffer). A medencéből, a recirkulációs átemelő földszintjére telepített feladó szivattyúk továbbítják az iszapot a központi Iszapgépházban lévő elősűrítő gépekre. A sűrített iszap szárazanyag tartalma 4-5 %. Az elősűrített iszapot szivattyúk nyomják be a fűtött rothasztókba. A műtárgyak fűtése külső hőcserélővel történik. A fűtőközeg, a termelődő biogázok elégetésével felmelegített víz. A rothasztók keverését külső szivattyúk biztosítják. A csőszerelést elsősorban a párhuzamos üzemeltetésre tervezték, de a - 35 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT lehetőség adott a soros üzemre is. A kilevegőztetett – külön műtárgyban - iszapot víztelenítő centrifugákkal, víztelenítik, és SOLAR technológiával szárítják. A szárított iszap szárazanyag tartalma 45-50 %, és gépjárművel elszállítható. A SOLAR technológiával üzemelő szárító kapacitása arra is elegendő, hogy fogadja és továbbkezelje - a veszprémin kívül - a térség más agglomerációs telepeiről beszállított víztelenített iszapokat is. A szárított iszapot a mezőgazdaságban kívánják hasznosítani. A rothasztókból elvett biogáz cseppleválasztás és mérés után a gáztartályba jut. A gáztartályhoz biztonsági okokból gázfáklya csatlakozik. A többletgázt gázmotorral hasznosítják. A csurgalékvíz a telep belső csatornahálózatán keresztül visszajut az érkező nyers szennyvízbe. A magyar forrásokból megvalósított iszapkezelés próbaüzeme most folyik. 5.10

Befejező munkák

Az ISPA projektben szerepeltetett szennyvízvonali átalakítás – a városvezetés döntése alapján magyar forrásokból valósul meg. Az Önkormányzat - a szennyvízvonali átalakításon kívül - a szennyvíztisztító telep bővítésének és rekonstrukciójának befejezéséhez tartózó feladatokat a kohéziós alap pályázatban kívánja szerepeltetni. 5.10.1 Gépi rácsok cseréje A meglévő gépi tisztítású rácsok életkora mintegy 20 év. Leromlott állapotuk miatt cseréjük elkerülhetetlen. 5.10.2 Kombinált ürítőhely építése Az üzemeltető által beszállított csatornaiszap, és a külső cégek vagy magánemberek által beszállított szippantott szennyvizek fogadására egy kombinált ürítőhelyet kell kialakítani (lásd Figure 17.). A meglévő utóülepítők közé telepített ürítő a belső úthálózat felől, ill. a kerítésen kívülről is megközelíthető, hiszen idegenek nem léphetnek a szennyvíztisztító telep területére. A kétállásos ürítő egy iker elrendezésű, lejtős fenekű vasbeton medence. Az ürített szennyvizek egy kisméretű, KO. anyagú, gépi tisztítású rácson folynak keresztül. A kifogott darabos és szálas szennyeződéseket a nagy rácsok szemetével együtt szállítják el a telepről. A szűrt és erősen szennyezett víz gravitációs csatornán folyik el a csigaszivattyúk előtti fogadótérbe, és az érkező kommunális szennyvízzel keveredve folyik rá a mechanikai tisztítósorra. A külső beszállítók – üzemeltetővel kötött szerződés alapján – egy mágneskártyát kapnak, és ennek használatával (leolvasó hely az ürítő csonk mellett) tudják kinyitni a beépített motoros tolózárakat. - 36 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A vízminőségét egy ún. kémiai kuplunggal kontroláljuk. Ez méri a szippantott szennyvíz vezetőképességét (sótartalom) és pH-ját (sav vagy lúg mértéke), és az üzemeltető által beállított határérték túllépése esetén, az ürítést engedélyező motoros tolózár letilt. Az ürítés folyamatát, a beszállító kilétét (rendszám) a telepített kamera képe alapján, a kezelőépület diszpécser helyiségéből lehet ellenőrizni. 5.10.3 I. ütem műtárgyainak elbontása A legrégebbi, a 1970-es évek közepén, az ún. I. ütemben épült, kis térfogatú műtárgysor (rács, homokfogó, szivattyúház, előülepítő, levegőztető medence, utóülepítő, szikkasztóágyak) a telep bejáratának közelében található. A medencék méretük, és telepen belüli helyzetük miatt nem használhatók, a területre viszont szükség van az új tárolóépület és parkoló (lásd az 5.10.4 pontban) elhelyezéséhez. A műtárgyakat el kell bontani. 5.10.4 Tárolóépület és parkoló építése Az agglomerációs csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges anyagok, vegyszerek, tartalék gépek és berendezések, szerszámok és egyéb munkaeszközök tárolásához egy új épületet kell építeni. A kialakított raktárak és műhelyek fűtését vagy temperálását meg kell oldani. Az épületnek négy bejárata lesz. Alapterülete 300 m2, belmagassága 3,0 m lesz. 5.10.5 Bekötőút burkolása és szervizút építése A szennyvíztisztító telep bekötőútját jelenleg murva borítja. Az iszap be- és elszállítása, a vegyszerszállítás (vas-só, klór és polielektrolit), a csatornaiszap és szippantott szennyvíz beszállítása, a személyzet és a látogatók autóinak forgalma a telepbővítés és átalakítás után számottevően megnő. A kivitelezők nehézgépeinek és teherautóinak forgalma megszűnik, ezért a bekötőutat a beruházás utolsó fázisában célszerű korszerűsíteni, és téli viszonyok közt is jól járhatóvá tenni. Az átalakított út 6 m széles, két irányban lejtő aszfaltburkolattal készül, kétoldalt 0,5 - 0,5 m széles murvaterítéses padkával. A padkák mellett vízelvezető árkokat kell kialakítani. A pályaszerkezet felépítése: ♦ 20 cm vastag homokos kavics ágyazat (Tr gamma 95 %) ♦ 20 cm vastag C 12 minőségű betonalap ♦ 4 cm vastag AB 12 aszfaltbeton kopóréteg A szippantott szennyvizet szállító, idegen cég vagy magánember tulajdonában lévő szippantókocsik nem léphetnek be a szennyvíztisztító telep területére. Az ürítőhely megközelítése csak a telep északi

- 37 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT kerítésén kívül, egy új burkolt szervizúton történhet. Az útszakasz végére egy visszafordulást segítő kettős ívet kell építeni. A szervizút szélessége 4 m. Pályaszerkezete azonos a bekötőútéval. A bekötő- és szervizút teljes felülete 4.200 m2. 5.10.6 Kerítésépítés és parkosítás A telep befejező munkái közé tartozik a meglévő és tönkrement kerítés szakaszok felújítása. Ide soroltuk az új kombinált ürítőhely teleptől elzárt megközelítéséhez szükséges új kerítés szakaszokat is. Az építendő, ill. felújított kerítés összes hossza 800 m. A telep zöldterületeinek a rekonstrukcióját az elvégzett munkák befejező fázisának kell tekinteni. A meglévő és az új fák, bokrok és füvesített felület kezelése és telepítése együtt alkotják a felújítandó területet, amely összesen 9.000 m2. 5.11


Rácsszemét és homok (2015-ben) Rácsszemét átlagos mennyisége

kb. 6,70 m3/d

2.446 m3/év

Homok átlagos mennyisége

kb. 3,60 m3/d

1.314 m3/év

Mészpor adagolásos fertőtlenítés után elhelyezés a veszprémi szeméttelepen. Szárított iszap (2015-ben) kb. 9,7 m3/d

Átlagos mennyisége

3.540 m3/év

Tartalmazza a Hegyesdről beszállított iszapokat is. A szárított iszapot a mezőgazdaságban hasznosítják. 5.12

Tulajdonviszonyok, az új létesítmények területigénye és az üzemeltető

A szennyvízgyűjtő hálózat és a tisztítótelep a települések tulajdona. A szennyvízelvezető rendszer és a telep üzemeltetését - az önkormányzati közös tulajdonú - BAKONYKARSZT Rt. végzi, bérleti szerződés keretében. A hálózatok új elemei közül a csatornák közterületen lesznek lefektetve. A nyomóvezetékek állami vagy önkormányzati tulajdonú utak padkáiban haladnak. Az átemelők telkei a Veszprémi Önkormányzat tulajdonában vannak. A szennyvíztisztító telep befejező munkáinak elvégzéséhez területvásárlás, ill. kisajátítás nem szükséges, a bekötőút és a tervezett szervizút területe önkormányzati tulajdonban van.

- 38 -


Szennyvíz agglomeráció fontosabb mutatói

A fontosabb mutatók meghatározásakor – a telepet kivéve - mind a 2003-as, mind a 2015-ös adatokat feltüntettük. Lakosegyenérték 2003-ban

115.390 LE

Lakosegyenérték 2015-ben

122.373 LE

Szennyvízmennyiség 2003-ban

14.953 m3/d

Szennyvízmennyiség 2015-ben

17.122 m3/d

Fajlagos szennyvíz kibocsátás 2003-ban

129,6 l/LE/d

Fajlagos szennyvíz kibocsátás 2015-ben

139,9 l/LE/d

Fajlagos BOI5 (EU normatíva)

60 g/LE/d

Szennyvíztisztító telep napi BOI5 terhelése 2015-ben Tisztított szennyvízzel elfolyó napi BOI5 mennyiség 2015-ben

6.

7.342 kg/d 450 kg/d


Az agglomeráció adatainak számításakor a 2003-as és 2015-ös adatokat egyaránt feltüntettük, de a szennyvíztisztító telep paramétereit, ill. számított értékeit már csak a 2015-re prognosztizált számokkal kalkuláltuk, hiszen a telepnek akkor is be kell majd tartania a „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória határértékeit. 6.1

Egyéb kibocsátók

A Zirci agglomerációban egy jelentősebb ún. egyéb kibocsátó van. A CHIO chips Magyarország Kft. előtisztított, kommunális minőségű szennyvízmennyisége - az üzemeltető adatai alapján átlagosan 100 m3/d. Ez, 100 l/LE/d fajlagos értékkel számolva, kereken 1.000 lakosegyenértéket reprezentál. Növekedéssel, a kapott információk alapján, 2015-ig nem kell kalkulálni. EGYÉB KIBOCSÁTÓ

Zirc – CHIO chips Magyarország Kft.

2003

2015

LE

LE

1.000

- 39 -

1.000




(1)

2015

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

fő

fő

LE

fő

fő

LE

Kardosrét Tündérmajor(1)

240 44

40 80

1 1

300 50

40 80

1 1


270

0

0

270

0

0

Zirc csatornázott utcák

7.270

180

1.000

7.310

180

1.000

Zirci agglomeráció összesen

7.824

300

1.002

7.930

300

1.002

(1)

Kardosrét és Tündérmajor közigazgatásilag Zirchez tartozik (helyzetüket lásd a 19. ábrán). 6.3



2015

2003


2015


LE

m3/d

Kardosrét Tündérmajor

281 125

341 131

33 13

44 15


270

270

32

35

Zirc csatornázott utcák

8.450

8.490

990

1.080

Zirci agglomeráció összesen

9.126

9.232

1.068

1.174

6.4


Az új gravitációs csatornák átmérőit, és az átemelőket a 2015-re várható szennyvízmennyiségekre méreteztük. A tervezett nyomócsövek terhelését a szivattyú vízszállításával számoltunk. 6.4.1 Kardosrét csatornázása Kardosrét Zirctől északra, attól mintegy 2,0 km-re, a 82. számú, Veszprém-Győr főközlekedési út mellett, hegyoldalon terül el. A településrész közigazgatásilag Zirchez tartozik. A lejtésviszonyok kihasználásával a csatornahálózat belső átemelő nélkül kialakítható (lásd Figure 20.). A hálózat vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A vasút mellé telepített KR-1 jelű végátemelő, a KR-NY jelű nyomócsövön továbbítja majd a szennyvizet a tisztítótelep első műtárgyára. A tervezett mellékgyűjtők összevont hossza 1.912 m, átmérője D 200, anyaga KG PVC. A házi bekötések hossza 606 m, átmérője D 160, anyaga KG PVC. A KR-NY nyomócső D 90 mm átmérőjű, 1.410 m hosszú, és KPE anyagú.

- 40 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 6.4.2 Tündérmajor csatornázása Tündérmajor Zirctől nyugatra, attól mintegy 1,5 km-re található. A településrész közigazgatásilag Zirchez tartozik. A lejtésviszonyok kihasználásával a csatornahálózat belső átemelő nélkül kialakítható (lásd Figure 21.). A TU-1 jelű végátemelőt a település északi oldalán helyeztük el. A szennyvizet a TU-NY jelű nyomócső továbbítja majd a zirci gravitációs hálózat egyik végaknájába. A tervezett mellékgyűjtők összevont hossza 1.100 m, átmérője D 200, anyaga KG PVC. A házi bekötések hossza 106 m, átmérője D 160, anyaga KG PVC. A TU-NY nyomócső D 90 mm átmérőjű, 1.170 m hosszú, és KPE anyagú. 6.4.3 Zirci csatornázatlan utcák Zircen – Veszprémhez hasonlóan – vannak még csatornázatlan utcák. Ha ezek, és a két kapcsolódó településrész (Kardosrét, Tündérmajor) megépülnek, Zirc csatornázottsága eléri a 97-98 %-ot. SOR-SZÁM

1 2

UTCA

HOSSZ

Köztársaság Rákóczi tér

m

SORSZÁM

300 3 200 4

UTCA

Petőfi Március 15. tér

HOSSZ m

SORSZÁM

150 5 80 6

UTCA

m

Deák F. Kossuth L.

Mind összesen

6.5

HOSSZ

50 90 870

Csatornázás és szennyvízelvezetés adatai LÉTESÍTMÉNY


JELE

MEGNEVEZÉSE


Kardosrét

ÁTMÉRŐJE

HOSSZA

TERHELÉSE

mm

m

m3/d

D 160 PVC D 200 PVC

606 1.912

szennyvízelvezetés

KR-1

végátemelő


KR-NY

nyomócső

D 90 KPE

1.410


D 160 PVC D 200 PVC

106 1.100

Tündérmajor

44


TU-1

végátemelő


TU-NY

nyomócső

D 90 KPE

1.170


D 160 PVC D 200 PVC

540 870

D 160 PVC D 200 PVC

1.252 3.882

D 90 KPE

2.580

Zirc Csatornázatlan utcák Zirci agglomeráció összesen

- 41 -

15



A gravitációs csatornák átmérőit, és az átemelőket a 2015-re várható szennyvízmennyiségekre méreteztük. A nyomócsövek terhelését a szivattyú vízszállításával számoltunk. Óracsúcs tényező / Kardosrét, ill. Tündérmajor

z= 4


z = 12

6.6.1 Kardosrét A tervezett kardosréti bevezetésnél meghatároztuk a szennyvizek összegyülekezési idejét a telepig. Kardosréti belső hálózat

Kardosréti nyomócső - KR-NY


1,0 m/s

Mértékadó csatornahossz (D 200)

850 m


0,24 h

Szivattyú vízszállítása Cső keresztmetszete (D 90) Sebesség a csőben Cső hossza Tartózkodási idő a csőben

Kardosréti rendszer összegyülekezési ideje

5,0 l/s 0,0050 m2 1,0 m/s 1.410 m 0,39 h 0,63 h

6.6.2 Tündérmajor A tervezett tündérmajori bevezetésnél meghatároztuk a szennyvizek összegyülekezési idejét a zirci gravitációs hálózatig. Tündérmajori belső hálózat

Tündérmajori nyomócső - TU-NY


1,0 m/s


450 m


0,13 h


Tündérmajori rendszer összegyülekezési ideje

- 42 -

5,0 l/s 0,0050 m2 1,0 m/s 1.170 m 0,33 h 0,46 h



A táblázatban a 2015-ös adatokat szerepeltettük. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ADATAI

AGGLOMERÁCIÓ TELEPÜLÉSE

Helye: Zirc Befogadója: Cuha patak „2. Egyéb védett területek” vízminőség-védelmi kategória

LAKOSEGYENÉRTÉK



LE

m3/d

kg/d

Zirc

9.232

1.174

554

6.7.1 Biológiai terhelés A telep biológiai terhelését a 2015-re várható lakosegyenérték, és a 60 g/LE/d = 0,060 kg/LE/d fajlagos EU normatíva alapján határoztuk meg. Lakosegyenérték

9.232 LE

Napi BOI5 terhelés

554 kg BOI5/d

Névleges hidraulikai terhelés

1.100 m3/d

Fajlagos BOI5 terhelés

0,504 kg/m3

6.7.2 Hidraulikai terhelés A telep átlagos hidraulikai terhelése jelenleg (2003) 1.052 m3/d. 2015-ben ez napi átlagban 1.149 m3/d lesz. A telep névleges hidraulikai kapacitása 1.100 m3/d. Az eltérés nem számottevő. A telepet a két kisebb településrész bekapcsolása miatt nem kell bővíteni. Napi átlag Nappali átlag (z1 = 20) Óracsúcs (z = 12)

Qd =

1.100 m3/d =

46 m3/h

Q20 =

55 m3/h

Qh =

92 m3/h


1.007 g/m3

BOI5

504 g/m3


60 g/m3

Összes foszfor

16 g/m3 400 g/m3

Összes lebegőanyag

- 43 -


Befogadó

A tisztított szennyvíz befogadója a Cuha patak, amelyre a „2. Egyéb védett területek” vízminőségvédelmi kategória előírásai vonatkoznak. Az előírások alapján az elfolyó tisztított szennyvíz fontosabb határértékei: pH

6,5–9

KOIk

75 g/m3

BOI5

25 g/m3

Összes nitrogén

30 g/m3

Összes foszfor

2 g/m3

Összes lebegőanyag (itt a 35 g/m3-es EU norma érvényes) Ammónia-ammónium nitrogén (NH4-N)

35 g/m3 5 g/m3 10 i/cm3

Coliform szám

A telep – a foszfor kivételével - teljesíti a határértékeket, s ez a kismértékű mennyiségi növekedés után sem fog megváltozni. A foszfor határérték garantált betartása csak a jelenlegi biológiai foszforeltávolítással párhuzamos vegyszeres foszforcsökkentéssel érhető el. A telepen tehát ki kell építeni a szimultán vas-só adagolás lehetőségét, a tárolás megoldásával együtt. 6.9


A meglévő telep Zirctől északra, a Cuha patak partján helyezkedik el (lásd 19. ábra). A Zirci szennyvíz a Tündérmajorival együtt gravitációsan, míg a Kardosréti szennyvíz közvetlenül, nyomócsövön érkezik a telepre. A telep 1.100 m3/d hidraulikai kapacitású, kétlépcsős biológiai tisztítómű, tápanyag-eltávolításos technológiával, mélylégbefúvással, aerob iszapstabilizációval. A blokkos kialakítású műtárgyban a keverőkkel felszerelt anaerob és anoxikus, ill. a mélylégbefúvással ellátott levegőztető medencék kaptak helyet. Az ülepítést egy Ø 17 m átmérőjű, Dorr típusú utóülepítő végzi. A technológia és a műtárgyak utolsó átalakításakor elmaradt a vegyszeres foszforeltávolítás kiépítése, ezért a 2 g/m3-es foszfor határérték - főleg téli időszakban – nem tartható. A légbevitelt biztosító fúvók amortizálódtak, és ugyanez mondaható el a klórozásról is. A berendezések elhelyezése sem megfelelő, mert a meglévő könnyűszerkezetes épületek hő- és hangszigetelése, fűtési vagy temperálás problémái, és a korróziós hajlam miatt csak részben védik a drága gépeket, és gazdaságtalanná teszik az üzemeltetést. A telepre a környékbeli kisebb szennyvíztisztító telepek iszapjait is beszállítják, tehát a zirci telep iszapvonala regionális iszapkezelőként működik. A meglévő könnyűszerkezetes épületbe az üzemeltető áttelepítette a veszprémi szennyvíztisztító telep iszapvonalának átalakításakor - 44 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT „felszabadult” víztelenítő centrifugát, de ennek kora és műszaki állapota miatt, a gép cseréjét, továbbá a polielektrolit vonal átépítését, az épület téglaépülettel történő kiváltását, szellőztetésének, temperálásának és szagtalanításának megoldását a projekt feladatai közé soroltuk. Az iszapot jelenleg szalmával komposztálják, és a mezőgazdaságban hasznosítják. Az üzemeltető rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. A jelenleg üzemelő, fedetlen és kis alapterületű komposztálótér hosszabb távon alkalmatlan a víztelenített iszapok továbbkezelésére, ezért a SOLAR technológiát kívánják megvalósítani, a Veszprémi pozitív eredmények figyelembevételével. Biztosítani kell a szárított iszap gyűjtéséhez és elszállításához szükséges gépparkot is. A jelenlegi állapot felülvizsgálata alapján, a telepen egy új, többfunkciós téglaépület építését irányoztuk elő a meglévő két könnyűszerkezetes ház helyén (részletesen lásd később). Ide lesznek telepítve az új légfúvók, klórozó berendezés, vas-só és polielektrolit adagoló, ill. az iszapsűrítő és víztelenítő berendezések. Ki kell építeni a vas-só adagoláshoz szükséges csőrendszert. Át kell alakítani a felsorolt berendezésekhez kapcsolódó udvartéri vezetékeket, beleértve a csurgalékvíz elvezetést is. 6.9.1 Mechanikai tisztítás A meglévő gépi tisztítású finomrács az üzemeltető tapasztalatai alapján megfelel. 6.9.2 Biológiai tisztítás Az 1.100 m3/d hidraulikai kapacitású, alacsonyterhelésű, tápanyag-eltávolításos, biológiai foszforcsökkentéses

technológia

alapvetően

megfelel

a

teleppel

szemben

támasztott

követelményeknek, de a fejezet elején részletezett problémákat meg kell oldani. A jelenlegi állapot vizsgálata alapján rögzíthetjük, hogy a telepen egy új téglaépület építése szükséges, a meglévő két könnyűszerkezetes ház helyén. Az épületbe telepíthetők az 1+1 rendszerben üzemelő, új fúvógépeket, a vas-só tároló tartály és az adagoló szivattyúk. A vas-só tartályát saválló kármentő medencébe kell beépíteni. 6.9.3 Fertőtlenítés A fertőtlenítő medence nem változik, de a klórtároló és klóradagoló berendezéseket, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel együtt, le kell cserélni. A fertőtlenítéshez kapcsolódó új berendezéseket a tervezett épület két külön helyiségben kell elhelyezni. Gondoskodni kell a helyiségek temperálásáról (ez megoldható a fúvógépek hulladék hőjével), és az előírt légcsere biztosításáról.

- 45 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 6.9.4 Iszapkezelés A fölös és vasas iszapok víztelenítés előtti tározása a meglévő puffer medencében történik. Az iszapok sűrítéséhez és víztelenítéséhez szükséges berendezéseket az új, többfunkciós épületbe kell telepíteni. A sűrítés - polielektrolit adagolás mellett – új, gépi berendezéssel történik. A víztelenítést – ugyancsak polielektrolit adagolás mellett – egy új centrifugával terveztük, de szóba jöhet szalagszűrő beépítése is. A polielektrolit vonal berendezései is újak. A telepen víztelenített iszapokat – beleértve a környező kisebb szennyvíztisztító telepekről beszállított iszapokat is - a napenergia felhasználásával, a Veszprémben már bevált, SOLAR technológiával kezeljük tovább. A végtermék egy alacsony víztartalmú, környezetbarát iszap lesz. A mezőgazdasági hasznosítás szakaszos (tenyészidőszak) lehetősége miatt, a kezelt iszap kb. 4 hónapi, átmeneti tárolását biztosítani kell. A tárolás csak fedett téren (újbóli vízfelvétel) történhet. Az esővizektől védett területen deponált iszap átforgatásához, és elszállításához egy önjáró, mini homlokrakodó gépet költségeltünk. 6.10


Rácsszemét és homok (2015-ben) Rácsszemét átlagos mennyisége

kb. 0,50 m3/d

182 m3/év

Homok átlagos mennyisége

kb. 0,22 m3/d

80 m3/év

Mészpor adagolásos fertőtlenítés után elhelyezés a zirci szeméttelepen. SOLAR technológiával kezelt iszap (2015-ben) kb. 1,6 m3/d

SOLAR kezelt iszap mennyisége

584 m3/év

Mezőgazdasági hasznosítás. 6.11


A szennyvízgyűjtő hálózat és a tisztítótelep Zirc város tulajdona. A létesítmények üzemeltetését - az önkormányzati közös tulajdonú - BAKONYKARSZT Rt. végzi, bérleti szerződés keretében. A hálózatok új elemei közül a csatornák közterületen lesznek lefektetve. A nyomóvezetékek általában állami, ill. önkormányzati tulajdonú utak padkáiban, vagy magánkézben lévő földúton haladnak. Az utóbbi esetben szolgalmi jog bejegyeztetése szükséges. Az átemelők telkei magántulajdonban is lehetnek, ezért ezeknél kisajátítási költségekkel is kalkulálni kell. A szennyvíztisztító telep korszerűsítését a jelenlegi kerítésen belül oldottuk meg, ezért területvásárlás, ill. kisajátítás nem szükséges. - 46 -



A fontosabb mutatók meghatározásakor – a telepet kivéve - mind a 2003-as, mind a 2015-ös adatokat feltüntettük. Lakosegyenérték 2003-ban

9.126 LE


9.232 LE


1.068 m3/d


1.174 m3/d


117,1 l/LE/d


127,2 l/LE/d


60 g/LE/d

Szennyvíztisztító telep napi BOI5 terhelése 2015-ben A tisztított szennyvízzel elfolyó napi BOI5 mennyiség 2015-ben

7.

554 kg/d 28 kg/d


A projekt alapváltozata óta eltelt időben a magyar hatóságok az „A” változat jelölték ki továbbtervezésre. A vízjogi létesítési engedélyezési terv most készül. Az „A” változatban az öt érintett település szennyvize a közös Hegyesdi agglomerációs telepre lesz összegyűjtve. A tervezett 500 m3/d névleges kapacitású telep alacsonyterhelésű, tápanyag-eltávolításos technológiával fog üzemelni. Az agglomeráció adatainak számításakor a 2003-as és 2015-ös adatokat egyaránt feltüntettük, de a szennyvíztisztító telep paramétereit, ill. számított értékeit már csak a 2015-re prognosztizált számokkal kalkuláltuk, hiszen a telepnek akkor is be kell majd tartania az „1. Balaton és vízgyűjtője” vízminőség-védelmi kategória határértékeit. 7.1

Egyéb kibocsátók

Az agglomerációban az ún. egyéb kibocsátók száma elhanyagolható.

- 47 -




2015

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

ÁLLANDÓ LAKOS

ÜDÜLŐ

EGYÉB KIBOCSÁTÓ

fő

fő

LE

fő

fő

LE


350 783

40 60

0 0

360 800

40 60

0 0

Kapolcs

667

100

0

690

100

0

1.441

100

20

1.500

100

20

176

60

0

200

60

0

3.417

360

20

3.550

360

20

Monostorapáti Hegyesd Hegyesdi agglomeráció összesen

7.3



2015

2003


2015


LE

m3/d


390 843

400 860

46 100

51 111

Kapolcs

767

790

90

101

1.561

1.620

185

208

236

260

27

33

3.797

3.930

448

504

Monostorapáti Hegyesd Hegyesdi agglomeráció összesen 7.4


Az agglomeráció települései jelenleg csatornázatlanok. Az egyéb közművek (villany, ivóvíz, földgáz, telefon) már megépültek. A településeken - a megerősödött turista forgalom hatására gyors fejlődés kezdődött. A növekvő lakossági igények hatására új területeket kellett kiparcellázni, ill. belterületté nyilvánítani. A most készülő vízjogi létesítési engedélyezési tervben a Kapolcs –Monostorapáti, KA-NY-1 nyomócső nem a Monostori hálózat Kapolcs felőli végaknájába, hanem a falu másik végén lévő, MO-1 jelű végátemelőbe köt be. A megoldás előnye a szaghatás és a betonkorrózió kiküszöbölése. A magassági adottságok miatt Monostorapátiban egy közbenső átemelő is szükséges, és a lakott terület gravitációs keresztezése esetén az agglomeráció már összegyűjtött szennyvizeit „elejtenénk”, majd ismét átemelnénk, ami felesleges energiaveszteséget okozna. A megoldás hátránya a hosszabb nyomócső fektetéséből adódó költségnövekedés. - 48 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A agglomeráció településeit - földrajzi helyzetükből adódóan – szennyvízelvezetési szempotból sorbakötött hálózattal lehetett összekapcsolni. A falvak egymásra halmozódó összegyülekezési idejéből és a zárt nyomócsövek alkalmazásából következő szagproblémákat a végátemelőkhöz telepített limitált nitrát adagoló berendezésekkel kívánjuk megoldani. A NO3 adagolás kedvezően hat a betonkorrózióra is. 7.5



LÉTESÍTMÉNY JELE

MEGNEVEZÉSE


Vigántpetend

ÁTMÉRŐJE

HOSSZA

TERHELÉSE

mm

m

m3/d

D 160 PVC D 200 PVC

1.699 2.308


VP-1

végátemelő


VP-NY

nyomócső

D 90 KPE

1.420


D 160 PVC D 200 PVC

4.054 7.099

Taliándörögd TA-3

belső átemelő

TA-NY-3 belső nyomócső TA-2


TA-1

házi bekötések belső hálózat KA-3


KA-1

házi bekötések belső hálózat MO-2

D 63 KPE

341 111

D 90 KPE

3.320

D 160 PVC D 200 PVC

2.251 5.994 30

D 63 KPE

550 100

D 90 KPE

168

végátemelő

KA-NY-1 nyomócső

Monostorapáti

10

belső átemelő

KA-NY-2 belső nyomócső szennyvízelvezetés

496

belső átemelő

KA-NY-3 belső nyomócső KA-2

D 63 KPE

végátemelő

TA-NY-1 nyomócső

Kapolcs

30

belső átemelő

TA-NY-2 belső nyomócső szennyvízelvezetés

51

263 D 160 KPE

6.260

D 160 PVC D 200 PVC

5.875 10.212

belső átemelő

MO-NY-2 belső nyomócső szennyvízelvezetés

MO-1

végátemelő


MO-NY

nyomócső

- 49 -

40 D 63 KPE

147 471

D 160 KPE

2.696

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT házi bekötések belső hálózat

Hegyesd

D 160 PVC D 200 PVC

1.654 3.228


HE-1

végátemelő


HE-NY

nyomócső

D 160 KPE

1.030

grav. csatorna

D 200 PVC

50

D 63 KPE D 90 KPE

1.534 D 160 PVC 4.908 D 200 PVC

15.533 28.891

D 160 KPE

9.986

tisztított szv. bevezetés Hegyesdi agglomeráció összesen

7.6

504


A gravitációs csatornák átmérőit, és az átemelőket a 2015-re várható szennyvízmennyiségekre méreteztük. A nyomócsövek terhelését a szivattyú vízszállításával számoltunk. Óracsúcs tényező / Taliándörögd és Vigántpetend

z= 6

Óracsúcs tényező / Taliándörögd – Kapolcs rendszer

z = 10

Óracsúcs tényező / Taliándörögd – Kapolcs – Monostorapáti rendszer

z = 13


z = 14

Vigántpetend és Taliándörögd közül az utóbbit kell bevonni a vizsgálatba, mert belső hálózatuk és nyomócsövük összevont tartózkodási ideje 0,65 ill. 1,48 óra. A mértékadó elvezetési útvonal tehát a Taliándörögd – Kapolcs – Monostorapáti – Hegyesd rendszer lesz. Mivel az KA-NY-1 nyomócső, a Monostorapáti belső hálózatot elkerülve, közvetlenül az MO-1 jelű végátemelőbe szállítja a szennyvizet, Monostorapáti belső gravitációs hálózatának lefolyási idejét figyelmen kívül kell hagyni az összegyülekezési idő számításakor. Taliándörögdi belső hálózat


1,0 m/s

Mértékadó csatornahossz (D 200) 1.610 m Tartózkodási idő a csőben Taliándörögdi nyomócső - TA-NY-1


Kapolcsi belső hálózat

0,45 h 7,0 l/s 0,0079 m2 0,89 m/s 3.320 m 1,03 h


1,0 m/s


790 m


0,22 h

- 50 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Kapolcsi nyomócső - KA-NY-1


13,0 l/s


0,0177 m2

Sebesség a csőben

0,74 m/s

Cső hossza Monostorapáti nyomócső - MO-NY-1

6.260 m


2,36 h


15,0 l/s


0,0177 m2

Sebesség a csőben

0,85 m/s

Cső hossza Hegyesdi nyomócső - HE-NY

2.696 m


0,88 h


16,0 l/s


0,0177 m2

Sebesség a csőben

0,91 m/s

Cső hossza

1.030 m


0,32 h

A mértékadó elvezetési útvonal összegyülekezési ideje 7.7

5,26 h


A táblázatban a 2015-ös adatokat szerepeltettük. AGGLOMERÁCIÓ TELEPÜLÉSEI

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ADATAI

Helye: Hegyesd Befogadója: Eger-víz patak „1. Balaton és vízgyűjtője” vízminőség-védelmi kategória.

LAKOSEGYENÉRTÉK



LE

m3/d

kg/d

Vigánpetend Taljándörögd

400 860

51 111

24 52

Kapolcs

790

101

47

1.620

208

97

260

33

16

3.930

504

236

Monostorapáti Hegyesd

Hegyesdi agglomeráció összesen

7.7.1 Biológiai terhelés A telep biológiai terhelését a 2015-re várható lakosegyenérték, és a fajlagos EU normatíva alapján határoztuk meg. Lakosegyenérték

3.930 LE

Napi BOI5 terhelés

236 kg BOI5/d - 51 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 500 m3/d

Névleges hidraulikai terhelés

0,472 kg/m3

Fajlagos BOI5 terhelés 7.7.2 Hidraulikai terhelés

A telep hidraulikai terhelése 2015-ben, napi átlagban 504 m3/d lesz. A telep névleges hidraulikai kapacitása 500 m3/d. Napi átlag Nappali átlag (z1 = 20) Óracsúcs (z = 12)

Qd =

500 m3/d =

21 m3/h

Q12 =

25 m3/h

Qh =

36 m3/h


991 g/m3

BOI5

472 g/m3

NH4-N

56 g/m3

Összes P

16 g/m3 380 g/m3

Összes lebegőanyag 7.8

Befogadó

A tisztított szennyvíz befogadója az Eger-víz patak, amelyre a I. vízminőségi kategória előírásai vonatkoznak. Az Eger-víz a Tapolca patakon keresztül folyik be a Balatonba. A Balaton vízgyűjtőterületére eső felszíni vizekbe bevezetett tisztított szennyvizeknél az összes foszforra vonatkoztatva 1,0 g/m3-es határértéket fognak bevezetni (203/2001 rendelet) a tó eutrofizációjának megállítására. A tervezett telepnél ezt a paramétert már kalkulálni kellett. Az előírások alapján az elfolyó tisztított szennyvíz fontosabb határértékei: pH

6,5–9

KOIk

50 g/m3

BOI5

15 g/m3-nek

Összes nitrogén

15 g/m3

Összes foszfor

0,7 g/m3

Összes lebegőanyag (itt a 35 g/m3-es EU norma érvényes)

35 g/m3


2 g/m3 10 i/cm3

Coliform szám

- 52 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A telep „zöldmezős” beruházásként épül. A foszforra vonatkozó előírás betartásához a biológiai, és vegyszeres foszforcsökkentésen túl szükség lesz egy homokszűrő beépítésére is, mert csak így garantálható a szigorú határérték betartása. 7.9


Az új szennyvíztisztító telep Hegyesd külterületén, zöldmezős beruházásként épül meg. Névleges hidraulikai kapacitása 500 m3/d. Tisztítási technológiája alacsonyterhelésű, tápanyag-eltávolításos lesz, a stabilizált iszapok gépi sűrítésével és víztelenítésével. A Balaton, mint végbefogadó miatt a 0,7 g/m3 foszfor-határértéket kell betartani. A tervezett szennyvíztisztító telepet az AQUAFIN belga cég terve, és a korábbi ISPA pályázat Hegyesdtől nyugatra, az Eger patak bal partján helyezte el. A környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóság azonban egy új területet jelölt ki a telep számára. Ez a befogadó jobb partján, a pataktól mintegy 50 – 80 méterre, a 079/2 hrsz.-ú telken lesz. A kisajátítási eljárást az Önkormányzat már elindította. A szükséges terület 40*44 m. A telep Hegyesd felől, a 073/1 hrsz.-ú földúton közelíthető meg. A beruházás keretében a földutat szilárd burkolatú, pormentes úttá kell átépíteni. Az út az Önkormányzat tulajdonában van. Megteremthető a kapcsolat közvetlenül a tapolcai út felől is (lásd Figure 24.), de ehhez a meglévő földút tulajdonviszonyait rendezni kell. 7.9.1 Mechanikai tisztítás A szennyvíz a HE-NY nyomócsövön érkezik a telep első műtárgyára. A gépi tisztítású finomrácsot egy gépi zagykiemelővel ellátott homokfogó követi. Mindkét gép – technológiai kialakításából következően – a rácsszemét ill. a homok részbeni víztelenítését is végrehajtja. A homokkiemelő csiga egyben homokmosóként is funkcionál. A gépek a szag ill. fagyveszély miatt épületben lesznek elhelyezve. A rácsszemét és a homok az alul – külön helyiségben – lévő konténerekbe hullik. 7.9.2 Biológiai tisztítás A 236 kg BOI5/d biológiai (3.930 LE) és 500 m3/d hidraulikai terhelésre méretezett telepet, eleveniszapos,

alacsonyterhelésű

(totáloxidációs),

tápanyag-eltávolításos,

technológiával

terveztük. A foszfora előírt szigorú határértéket az anaerob medence biológiai, a szimultán vas-só adagolás kémiai, és a homokszűrő mechanikai foszforcsökkentésének kombinációjával fogjuk elérni.

- 53 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT A biológiai tisztítást egy ún. kaszkád rendszerben üzemelő blokk végzi, amely 2 db anoxikus és 2 db oxikus medencéből áll. A kaszkád kapcsolás lényege, hogy a denitrifikáló és levegőztető medencéket az 50-50 %-ban megosztott szennyvízzel terheljük, ehhez állítjuk be a nitrát recirkuláció mértékét, és az ún. I. medencesorból a biológiailag részben megtisztított vizet átvezetjük a II. medencesorra. A nagykörös recirkulációt 20-80 %-ban megosztjuk az anaerob medence, és a I. medencesor között. A telep csövezése a klasszikus soros, vagy párhuzamos működtetést is lehetővé teszi. A foszfor biológiai megkötése az anaerob medencében, a nitrifikáció a levegőztető medencékben, a denitrifikáció pedig az anoxikus medencékben megy végbe. Az anaerob és anoxikus medencékben beépített keverők tartják lebegésben az iszapot. A finombuborékos oxigénbevitelhez szükséges elemeket a levegőztető medencékbe telepítjük. A fordulatszám-szabályzóval felszerelt légfúvókat a technológiai épületben erre a célra kialakított helyiségbe helyezzük el. A gépek működését a levegőztető medencékbe telepített oldott oxigénmérők jelei alapján, a központi számítógép vezérli. A belső nitrát recirkulációkat (két kör) a levegőztetők kilépési oldalán lesüllyesztett búvárszivattyúk biztosítják. Az utóülepítést 2 db 5,10*5,10 m2 felületű, 3,2 m hasznos vízmélységű, Dortmundi típusú medence végzi. A nagykörös recirkuláció szivattyúit az ülepítők zsomjaiba telepítjük. Ezek a gépek emelik ki a fölös iszapokat is. A vas-só tárolás és szimultán adagolás berendezései a technológiai épület földszintjén kapnak helyet. A fokozott foszforeltávolítás biztonságos végrehajtásához a technológiai sor végére két homokszűrőt (párhuzamos üzem) tervezünk. A szűrők eltömődésekor az elszennyeződött homoktöltetet a fúvógépházban elhelyezett kompresszor öblítő levegőjével, és a fertőtlenítőbe telepített tisztított víz szivattyúval lehet megtisztítani. A telep elfolyó oldalán egy mennyiségmérő aknát helyeztünk el. 7.9.3 Fertőtlenítés A csírátlanítást és a féregpeték elpusztítását a 36 m3/h óracsúcsra méretezett fertőtlenítő medence, és az üzemi épület földszintjén, egy elkülönített helyiségébe telepített klórozó berendezés végzi. A tisztított szennyvíz egy D 200 KG PVC csövön az Eger patak 16+062 szelvényébe lesz bevezetve. 7.9.4 Iszapkezelés Az utóülepítőből gépi tolózár állításával elvett, stabilizált fölös és vasas iszap a pufferként funkcionáló fölösiszap tároló medencébe kerül. Az iszap innen vezethető rá gépi sűrítőre feladó szivattyúra. A napi iszapkezelés befejezése után a tároló medencét tisztított szennyvízzel át kell mosni. A medence aktuális vízszintjét fenéknyomásmérővel mérjük, és megjelentjük a - 54 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT számítógépen. Ez a mérőkör vezérli az iszapfeladó szivattyút is. A feladó szivattyú a gépi sűrítőre dolgozik. A sűrített iszap közvetlenül áramlik át a víztelenítést végző szalagszűrbe. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma 20 % körül várható. A sűrítő és a víztelenítő gépeket a technológiai épület földszintjén kialakított iszapvíztelenítő gépházban telepítjük. el a polielektrolit bekeverő és adagoló berendezéseket. Az iszapkezelés munkafázisainak hatásfokát az ugyanitt elhelyezett polielektrolit bekeverő és adagoló berendezés javítja. A telepről kikerülő stabilizált és víztelenített iszapokat a Veszprémi telepre kell átszállítani, és összekeverni az ott keletkező víztelenített iszapokkal. Az összekevert iszap a SOLAR szárítóba kerül. A szárított iszapot a mezőgazdaságban hasznosítják. 7.10


Rácsszemét és homok (2015-ben) Rácsszemét átlagos mennyisége:

kb. 0,22 m3/d

80 m3/év

Homok átlagos mennyisége:

kb. 0,10 m3/d

37 m3/év

Mészpor adagolásos fertőtlenítés után elhelyezés a Monostorapáti szeméttelepen. Stabilizált, víztelenített iszap (2015-ben) kb. 1,1 m3/d

Víztelenített iszap mennyisége:

402 m3/év

Továbbkezelésre átszállítva a Veszprémi szennyvíztisztító telepre (SOLAR szárító). 7.11


A szennyvízgyűjtő hálózat és a tisztító telep az agglomeráció településeinek közös tulajdonába kerülnek. A hálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetését - az önkormányzati közös tulajdonú BAKONYKARSZT Rt. végzi majd, bérleti szerződés keretében. Az átemelők telkei magántulajdonban is lehetnek, ezért ezeknél kisajátítási költségekkel is kalkulálni kell. A tervezett szennyvíztisztító telep területének kisajátítási eljárása megkezdődött. A telep beruházási költségeibe a kisajátításra előirányzott összeget beépítettük. 7.12


A fontosabb mutatók meghatározásakor – a telepet kivéve - mind a 2003-as, mind a 2015-ös adatokat feltüntettük.

- 55 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Lakosegyenérték 2003-ban

3.797 LE


3.930 LE


448 m3/d


504 m3/d


118,0 l/LE/d


128,2 l/LE/d


60 g/LE/d

Szennyvíztisztító telep napi BOI5 terhelése 2015-ben

236 kg/d

A tisztított szennyvízzel elfolyó napi BOI5 mennyiség 2015-ben 7,5 kg/d

8.

ISZAPKEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS

SORSZÁM

LE

1 2

Veszprém(1) Zirc

3

Hegyesd

Összesen

ISZAPMENNYISÉG

TERHELÉS

TELEP HELYE

KELETKEZŐ

m3/d

kg/d (szárazanyag)

%

m3/d

122.373 9.232

18.000 1.100

4.037 473

45 45

9,0 Veszprém 1,1 Zirc

3.930

500

219

20

1,1 Veszprém

135.345

19.600

4.729

Veszprémben szárított összesen (1)

ISZAPKEZELÉS HELYE

VÍZTELENÍTETT

4.256

11,2 45

9,5

Veszprémben kezelt iszap szárazanyag tartalma a rothasztásos technológia miatt csökkeni fog. A víztelenített iszap mennyiségét már a csökkenés figyelembevételével számoltuk. A lakosegyenérték oszlopban a 2015-ös adatokat tüntettük fel. A terhelés oszlopban a telepek névleges kapacitásait szerepeltettük. Az iszapmennyiségeket a méretezési táblázatokból vettük át.

A Veszprémi SOLAR szárítóban kezelik tovább majd - a veszprémi víztelenített iszappal együtt - a Hegyesdről érkező kb. 1,1 m3/d stabilizált és víztelenített iszapot is. A beszállítás – tekintettel az alacsony mennyiségre – 4-5 napi gyakorisággal történik majd. A SOLAR szárító magyar beruházásban valósult meg, és próbaüzeme jelenleg folyik. A szárító kapacitása elegendő a 1,1 m3/d hegyesdi többletterhelés feldolgozására. A teljes napi szárított iszap mennyisége 45 százalékos szárazanyag tartalom esetén 9,5 m3/d (átlagosan) lesz A szárított iszapot a mezőgazdaságban kívánjuk hasznosítani.

- 56 -

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Megjegyzés: A veszprémi és a zirci iszapokat ma is a mezőgazdaságban helyezik el, és az üzemeltető az ehhez szükséges engedélyekkel rendelkezik. A Zirci telepen a víztelenített iszapokat a napenergia felhasználásával, ún. SOLAR technológiával kezelik tovább. A kezelés végtermékeként egy magas szárazanyag tartalmú, környezetbarát, a mezőgazdasági elhelyezéshez minden szempontból jól alkalmazkodó (könnyű rakodás és kihordás) végtermék keletkezik. A mezőgazdasági hasznosítás szakaszos (tenyészidőszak) lehetősége miatt a kezelt iszap kb. 3 hónapi átmeneti tárolását biztosítani kell. A tárolás, az újbóli vízfelvétel miatt csak fedett téren történhet. A lefedett területen deponált iszap átforgatásához, és az elszállítás megkönnyítéséhez egy mini homlokrakodó gépet kell a projektben költségelni. A szárított iszapot a mezőgazdaságban kívánjuk hasznosítani. A hegyesdi telep az iszapot, polielektrolit adagolás mellett, sűríti és vízteleníti. A rendszerből kikerülő stabilizált (alacsonyterhelésű, totáloxidációs technológia) és víztelenített iszapot Veszprémbe kell átszállítani, ahol a veszprémi víztelenített iszapokkal együtt lesz szárítva.

- 57 -




SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK MÉRETEZÉSE

2003. november


TARTALOMJEGYZÉK

1. VESZPRÉMI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE

1. számú melléklet

2. ZIRCI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE


3. HEGYESDI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE


-1-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 1. VESZPRÉMI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE 2015-ös alapadatokra méretezve


ALAPADATOK Lakosegyenérték Telep napi BOI5 terhelése

BOI5in

LE kg BOI5/d

Qd

m3/d

18.000

Q24

m3/h

750

Nappali átlag terhelés

Q20

m3/h

900

Óracsúcs tényező

z

-

Óracsúcs

Qh

m3/h

1.000

Csapadékos időszak maximuma

Qmax

m3/h

2.000

Érkező szennyvíz BOI5 koncentrációja

C5in

kg BOI5/m3

0,408

Elfolyó szv. BOI5 koncentrációja

C5out

kg BOI5/m3

0,025

Elfolyó napi BOI5 mennyiség

BOI5out

kg BOI5/d

Fajlagos BOI5

EU normatíva

kg BOI5/LE/d

0,060

Fajlagos szennyvízkibocsátás

qd

l/LE/d

139,9

Érkező szennyvíz NH4-N koncentrációja

Cinam

kg/m3

0,056

Elfolyó szennyvíz NH4-N koncentrációja

Coutam

kg/m3

0,005

Érkező szennyvíz összes P koncentrációja

öPin

kg/m3

0,014

Elfolyó szennyvíz összes P koncentrációja

öPout

kg/m3

0,002

Érkező szennyvíz összes lebegőanyag konc.

Cin

kg/m3

0,370

Elfolyó szennyvíz összes lebegőanyag konc.

Cout

kg/m3

0,035

900 1.000

Átlagos napi terhelés – száraz időszak

122.373 7.342

18

450

ELŐÜLEPÍTŐ –2 db meglévő Ø 22,0 Dorr előülepítő Nappali átlag terhelés Óracsúcs

Q20 Qh

m3/h m3/h

Csapadékos időszak maximuma

Qmax

m3/h

Hasznos vízmélység

Hh

m

Hasznos felület

Ah

2 000 2,0

2

532

3

m

Hasznos térfogat

Vh

m

1.064

Tartózkodási idő - nappali átlag

t20

h

1,18

Tartózkodási idő - óracsúcs

th

h

1,06

Tartózkodási idő - csapadékos minimum

tcs

h

Felületi hidraulikai terhelés- nappali átlag

Lv20

0,53 3

2

1,69

3

2

m /m /h

Felületi hidraulikai terhelés- óracsúcs

Lvh

m /m /h

1,88

Felületi hidraulikai terhelés- csapadékos maximum

Lvcs

m3/m2/h

3,76

BOI5 eltávolítási hatásfok

%

-

-2-

30

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT ANAEROB MEDENCE –meglévő medence átalakítása Átlagos terhelés (napi átlag + recirkuláció) Mértékadó terhelés (óracsúcs + recirkuláció)

Q24+Qr Qh+Qr

m3/h m3/h

1.500 1.750

Hasznos térfogat

Vh

m3

2.000

Tartózkodási idő (óracsúcs + recirkuláció)

tana min

h

1,14

Tartózkodási idő (napi átlag + recirkuláció)

tana

h

1,33

DENITRIFIKÁLÓ ÉS LEVEGŐZTETŐ MEDENCÉK – a meglévő és a tervezett együtt Mértékadó terhelés Biológiát terhelő szennyvíz BOI5 koncentrációja

Qd C5inbio

m3/h kg BOI5/m3

18.000 0,286

Elfolyó szennyvíz BOI5 koncentrációja

C5out

kg BOI5/m3

0,025

3

Iszapkoncentráció a levegőztető medencében

Ctot

kg/m

3,5

Eleveniszap szerves hányada

C1

kg/kg

0,70

3

Denitrifikáló tér térfogata

Vden

m

3.600

Levegőztető térfogat

Vlev

m3

10.000

3

Denitrifikáló és levegőztető medence térfogata

ΣVden+lev

m

13.600

Denitrifikálási idő

tden

h

4,8

Levegőztetési idő

tlev

h

13,3

Denitrifikálási és levegőztetési idő

tden+lev

h

18,1

Tápanyag lebontási sebesség

Ndi

kg/kg/d 3

3

0,14


Lvh

m /m /d

1,32

Iszapkor

St

d

30,5

Oxigénfogyasztás nitrifikálással Oxigénbeviteli tényező

Iox α

kg O2/m3/d -

Mértékadó órai oxigénbevitel

Ioxh

kg O2/h

979

FÚVÓGÉPHÁZ – meglévő épület átalakítása 0,640 0,8

RECIRKULÁCIÓS GÉPHÁZ – meglévő épület átalakítása Mértékadó hozam Mohlmann index

Q24 M

m3/h cm3/g

750 150

Recirkulációs iszapkoncentráció

ctotex

kg/m3

8

Recirkulációs arány (változtatható)

R

%

100

3

2*375

Nagykörös recirkulációs hozam

Qr

m /h

Beépített szivattyúk száma

-

db

2+1

Beépített szivattyúk vízszállítása

Qsziv

l/s/szivattyú

104

-3-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT NITRÁT RECIRKULÁCIÓ – csak a tervezett (szivattyúk az új lev. medencékbe telepítve) Q24/2 Rn (min)

m3/h %

375 300

Rn (max)

%

400

Qnr (300 %)

m3/h

1.125

Qnr (400 %)

3

m /h

1.500


-

db

2+1

Beépített szivattyúk vízszállítása

Qsziv

l/s/szivattyú

Mértékadó hozam Nitrát recirkulációs arány Nitrát recirkulációs hozam (változtatható)

156-208

UTÓÜLEPÍTŐ – 2 db meglévő Ø 40,0 Dorr utóülepítő (vízszintemelés és átalakítás) Nappali átlag terhelés Óracsúcs

Q20 Qh

m3/h m3/h

Hidraulikai hatásfok

η

%

70


Hh

m

2,3

Hasznos felület

Ah

m2

1.758

Hasznos térfogat

Vh

3

m

4.044

Tartózkodási idő - nappali átlag

t20

h

4,5

Tartózkodási idő - óracsúcs

th

h

Felületi hidraulikai terhelés- nappali átlag

Lv20

Felületi hidraulikai terhelés- óracsúcs

Lvh

Felületi lebegőanyag terhelés - nappali átlag

Lsf20

Felületi lebegőanyag terhelés - óracsúcs

Lsfh

900 1.000

4,0 3

2

0,5

3

2

0,6

2

1,8

2

2,0

m /m /h m /m /h kg/m /h kg/m /h

VEGYSZER GÉPHÁZ – tervezett (biológiai foszforeltávolítás + kiegészítő vas-só adagolás) Mértékadó terhelés Érkező szennyvíz foszfor koncentrációja

Qd öPin

m3/d kg/m3

18.000 0,014

Elfolyó szennyvíz foszfor koncentrációja

öPout

kg/m3

0,002

Napi vas-só szükséglet

Fed

kg/d

648

2.000 0,25

FERTŐTLENÍTŐ MEDENCE – meglévő medence bővítése Mértékadó terhelés Szükséges behatási idő

Qmax tmin

m3/h h

Szükséges medence térfogat

Vszüks

m3

750

Meglévő medence térfogat

Vmegl

3

m

410

Építendő medence térfogat

Vépít

m3

340

FÖLÖS ISZAP Teljes biológia fajlagos fölösiszap hozama Teljes fölösiszap napi szárazanyag mennyisége

-4-

sex Sex

kg/m3/d kg/d

0,172 1.559

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT VASAS ISZAP Sfe

kg/d

1.274

Nyers iszap az előülepítőkből (két medencéből együtt) Sny

kg/d

3.060

Teljes vasas iszap napi szárazanyag mennyisége NYERS ISZAP

Az előülepítők zsompjaiból kikerülő nyers, és az utóülepítők zsompjaiból kikerülő fölös és vasas iszapokat a homogenizáló medencében gyűjtjük, átkeverjük, és innen adagoljuk az elősűrítő gépekre. A homogenizáló medence pufferként is szolgál. HOMOGENIZÁLÓ MEDENCE –meglévő medence felújítása Nyers, fölös és vasas iszap szá. mennyisége összesen Homogenizált iszap szárazanyag tartalma

Siszap %

kg/d -

5.893 2,0

Homogenizált iszap napi mennyisége

Qiszap

m3/d

295

3

Hasznos térfogat

Vh

m

110

Napi átlagos tartózkodási idő

t

h

9,0

Homogenizált iszap napi szárazanyag mennyisége Homogenizált iszap szerves szárazanyag tartalma

Shom szahom

kg/d kg/d

5.893 4.125

Homogenizált iszap szervetlen szárazanyag tartalma

szahom

kg/d

1.768

ISZAPKEZELÉS

A rothasztás miatt az iszap szerves - és ezért az összes - szárazanyag tartalma csökkeni fog. Rothasztott iszap napi szárazanyag mennyisége

Sr

kg/d

4.037

Veszprémi víztelenített iszap napi sza. mennyisége Hegyesdi víztelenített iszap napi sza. mennyisége

Svv Svh

kg/d kg/d

4.037 219

Víztelenített iszap szárazanyag tartalma

szav

%

4.256

Szárított iszap szárazanyag tartalma Veszprémi szárított iszap napi mennyisége

szasz Qvsz

% m3/d

45 9,0

Hegyesdi szárított iszap napi mennyisége

Qhsz

m3/d

0,5

Veszprémi - Hegyesdi szárított iszap napi mennyisége

Qsz

m3/d

9,5

VÍZTELENÍTETT ISZAP

SZÁRÍTOTT ISZAP

A bővítés után keletkező víztelenített iszapokat a szennyvíztisztító telep területén, a magyar beruházásban megvalósult, SOLAR szárító fogadja. Ide szállítják még a hegyesdi telep stabilizált, víztelenített iszapjait is. A szárító kapacitása elegendő mind a két telep víztelenített iszapjainak további feldolgozásához. Az iszap a mezőgazdaságban hasznosul.

-5-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 2. ZIRCI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE 2015-ös alapadatokra méretezve


ALAPADATOK Lakosegyenérték

-

LE

9.232

Telep napi BOI5 terhelése

BOI5in

kg BOI5/d

554

Qd

3

m /d

1.100

Q24

3

m /h

46


Q12

3

m /h

55


z

-

12

Átlagos napi terhelés

Óracsúcs

Qh


C5in

3

m /h

92 3

0,504

3

kg BOI5/m


C5out

kg BOI5/m

0,025


BOI5out

kg BOI5/d

27,5

Fajlagos BOI5

EU normatíva

kg BOI5/leé/d

0,060


qd

l/leé/d

127,2

3

0,060

3

0,005

3

0,016

3

0,002

3

0,390

3

0,035


Cinam


Coutam


Öpin


Öpout


Cin


Cout

kg/m kg/m kg/m kg/m kg/m kg/m

Az ellenőrző számításokat lefuttattuk az egész telepre, s ezek igazolták, hogy a biológiai tisztítást végző műtárgyak meg fognak felelni 2015-ben is. A méretezésből - a fúvógépek cseréje miatt az oxigénigény számítás fontosabb adatait becsatoljuk. DENITRIFIKÁLÓ ÉS LEVEGŐZTETŐ MEDENCÉK – meglévő Mértékadó terhelés Iszapkoncentráció a levegőztető medencében

Qd Ctot

m3/d kg/m3

1.100 4,0


C1

kg/kg

0,7


tden+lev

h


ΣVden+lev

m3 (meglévő)


Ndi

kg/kg/d

0,15


Lvh

m3/m3/d

0,88

Iszapkor

St

d

13,1

-6-

27,3 1.250

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT FÚVÓGÉPTEREM (tervezett) – az új épületben elhelyezve Oxigénfogyasztás nitrifikálással Oxigénbeviteli tényező

Iox α

kg O2/ m3/d -


Ioxh

kg O2/h

0,648 0,7 65

A biológiai foszforeltávolítás nem biztosítja a határérték szerinti foszforcsökkenést, ezért a vegyszertárolást és bekeverést (szimultán vas-só adagolás) ki kell építeni. VEGYSZER GÉPTEREM (tervezett) – az új épületben elhelyezve Mértékadó terhelés Érkező szennyvíz foszfor koncentrációja

Qd Öpin

m3/d kg/m3

1.100 0,016


Öpout

kg/m3

0,002


Fed

kg/d

46

FERTŐTLENÍTŐ MEDENCE (meglévő) – a klórozó az új épületben elhelyezve A klóradagoló berendezés cseréje miatt becsatoljuk a fertőtlenítő medence ellenőrzését. Mértékadó terhelés Szükséges behatási idő

Qmax tmin

m3/h h


Vszüks

m3

34

Vmegl

3

36

Meglévő medence térfogat

m

92 0,25

A szennyvízvonal egyéb kiegészítést nem igényel. FÖLÖS ÉS VASAS ISZAP Fajlagos fölösiszap hozam Fölösiszap napi szárazanyag mennyisége

sex Sex

kg/m3/d kg/d

Vasas iszap napi szárazanyag mennyisége

Sfe

kg/d

91

Vasas és fölös iszap napi szárazanyag mennyisége

Sfex

kg/d

473

Vasas és fölös iszap szárazanyag tartalma

szafex

%

0,8

Vasas és fölös iszap napi mennyisége

Qfex

3

m /d

0,336 382

59

ISZAP GÉPHÁZ (tervezett) – sűrítés és víztelenítés az új épületben elhelyezve Sűrített iszap napi szárazanyag mennyisége Sűrített iszap szárazanyag tartalma

Ss szas

kg/d %

473 3,0

Sűrített iszap napi mennyisége

Qs (átlag)

m3/d

15,8

darabszám

db

1

kapacitás

3

m /h

3,0

üzemidő

h/d

5,2

Víztelenített iszap napi szárazanyag mennyisége

Sv

kg/d

473


szav

%

Víztelenített iszap napi mennyisége

Qv (napi átl.) m3/d

Beépített víztelenítő gép

-7-

20 2,4

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT SOLAR SZÁRÍTÁS (tervezett) Víztelenített iszap helyigény 0,40 m vastagon elterítve fSOLAR Szárítási idő tSOLAR

m2/d d

6,0 40

Szükséges felület

FSOLAR

m2

240

Kezelt iszap napi szárazanyag mennyisége

Sv

kg/d

473

Kezelt iszap szárazanyag tartalma

szav

% 3

Kezelt iszap napi mennyisége

Qv (napi átl.) m /d

45 1,1

FEDETT TÁROLÓTÉR (tervezett) – deponálás, átforgatás fedett téren Tárolási idő (kb. 1/4 év) Tárolandó mennyiség

tiszap Viszap

d m3

90 99

Deponiák átlagos magassága

Hd

m

0,5

Fedett tárolótér felülete

Fszükséges

-8-

2

m

198

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT 3. HEGYESDI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE 2015-ös alapadatokra méretezve


ALAPADATOK Lakosegyenérték Telep napi BOI5 terhelése

BOI5in

LE kg BOI5/d

Qd

m3/d

Q24

3

m /h

21


Q20

m3/h

25


z

-

14

Átlagos napi terhelés

3.930 236 500

3

Óracsúcs

Qh

m /h

36


C5in

kg BOI5/m3

0,472

3


C5out

kg BOI5/m

0,015


BOI5out

kg BOI5/d

7,5

Fajlagos BOI5

EU normatíva

kg BOI5/leé/d

0,060


qd

l/leé/d

128,2


Cinam

kg/m3

0,056

3

0,002

3

0,016

3

0,0007

3


Coutam


Öpin


Öpout

kg/m kg/m kg/m


Cin

kg/m

0,380


Cout

kg/m3

0,035

Mértékadó terhelés Átlagos terhelés

Qh+Qr Q24+Qr

m3/h m3/h

57 42

Hasznos térfogat

Vh

m3

57

Tartózkodási idő (óracsúcs + recirkulációra)

tana min

h

1,0

Tartózkodási idő (napi átlag + recirkulációra)

tana

h

1,4

ANAEROB MEDENCE – tervezett

DENITRIFIKÁLÓ ÉS LEVEGŐZTETŐ MEDENCÉK – tervezett Mértékadó terhelés Iszapkoncentráció a levegőztető medencében

Qd Ctot

m3/d kg/m3

500 4,0


C1

kg/kg

0,7


tden+lev

h

24 3


ΣVden+lev

m (meglévő)


Ndi

kg/kg/d 3

3

500 0,163


Lvh

m /m /d

1,00

Iszapkor

St

d

11,5

-9-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT FÚVÓGÉPHÁZ – tervezett Oxigénfogyasztás nitrifikálással Oxigénbeviteli tényező

Iox α

kg O2/ m3/d -


Ioxh

kg O2/h

0,687 0,7 28

NAGYKÖRÖS RECIRKULÁCIÓ – a szivattyúk az utóülepítők zsompjaiba telepítve Mértékadó hozam Mohlmann index

Q24 M

m3/h cm3/g

21 133

Recirkulációs iszapkoncentráció

ctotex

kg/m3

9

Recirkulációs arány (változtatható)

R

%

100

3

21 2

Nagykörös recirkulációs hozam

Qr

m /h


-

db

Beépített szivattyú vízszállítása (változtatható)

Qsziv

l/s/szivattyú

3,0

NITRÁT RECIRKULÁCIÓ – a szivattyúk a levegőztető medencékbe telepítve Mértékadó hozam Nitrát recirkulációs arány

Q24 Rn (min)

m3/h %

10 200

Rn (max)

%

300

Qnr (200 %)

3

m /h

20

Qnr (300 %)

m3/h

30


-

db

Beépített szivattyú vízszállítása (változtatható)

Qsziv

l/s/szivattyú

Nitrát recirkulációs hozam (változtatható)

2 5,6-8,3

UTÓÜLEPÍTŐ – tervezett 5,10*5,10 m2-es Dortmundi utóülepítő Mértékadó terhelés Hidraulikai hatásfok

Q20 η

m3/h %

25 70


Hh

m

3,0

Hasznos felület

Ah

2

52

3

109

m

Hasznos térfogat

Vh

m

Tartózkodási idő

tu

h

Felületi hidraulikai terhelés

Lvh

Felületi lebegőanyag terhelés

Lsf

4,4 3

2

0,69

2

2,7

m /m /h kg/m /h

VEGYSZER GÉPHÁZ – tervezett (biológiai foszforeltávolítás kiegészítő vas-só adagolás) Mértékadó terhelés Érkező szennyvíz foszfor koncentrációja

Qd Öpin

m3/d kg/m3

500 0,016


Öpout

kg/m3

0,0007


Fed

kg/d

- 10 -

23

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT Mivel a befogadó Eger patak végbefogadója a Balaton, ezért a telepnek a tóra előírt szigorított foszforhatárértéket kell betartania. Az előírás biztonsággal csak a tisztított szennyvizek utószűrésével tartható be. Az utószűrést homokszűrővel célszerű megoldani. HOMOKSZŰRŐ – tervezett Mértékadó terhelés Felületi terhelés

Qh Lvh

m3/h m3/m2/h

36 1,0

Szükséges felület

Fsz

m2

36

FERTŐTLENÍTŐ MEDENCE – tervezett Mértékadó terhelés Szükséges behatási idő

Qmax tmin

m3/h h


Vszüks

m3

36 0,25 13

SŰRÍTETT FÖLÖS ÉS VASAS ISZAP Fajlagos fölösiszap hozam Fölösiszap napi szárazanyag mennyisége

sex Sex

kg/m3/d kg/d

Vasas iszap napi szárazanyag mennyisége

Sfe

kg/d

0,386 175 44

ISZAP GÉPHÁZ – tervezett (gépi iszapsűrítés és víztelenítés polielektrolit adagolással) Vasas és fölös iszap napi szárazanyag mennyisége Vasas és fölös iszap szárazanyag tartalma

Sfex szafex

kg/d %

219 0,8

Vasas és fölös iszap napi mennyisége

Qfex

m3/d

27,4

darabszám

db

1

kapacitás

3

m /h

4,0

darabszám

db

1

kapacitás

3

m /h

2,0

Víztelenített iszap napi szárazanyag mennyisége

Sv

kg/d

219


szav

%

Beépített sűrítő gép Beépített víztelenítő gép

3

Víztelenített iszap napi mennyisége

Qv (napi átl.) m /d

20 1,1

A keletkező stabilizált, víztelenített iszapot a veszprémi telepen kialakított SOLAR szárító fogadja. A szárított iszapot a mezőgazdaságban hasznosítjuk.

- 11 -




LIST OF PLAN

2003. november


LIST OF PLAN 1.

Map of Veszprém Region

Figure 1.

2/A Veszprém – Northern Wastewater Agglomeration

Figure 2.

2/B Veszprém - Southern Wastewater Agglomeration

Figure 3.

3.

4.

2.1

Canalisation of Airport Building Estate and Innovation park

Figure 4.

2.2

Intersection of main sewer 1-0-0 and Séd stream

Figure 5.

2.3

Reconstruction of main sewer 1-0-0 and rainwater canal 43-0-0

Figure 6.

2.4

Model cross-section of main sewer 1-0-0 and rainwater canal 43-0-0

Figure 7.

2.5

Reconstruction of the gravity sewer at Cholnoky Building Estate

Figure 8.

2.6

Reconstruction of the gravity sewer 1-9-0

Figure 9.

2.7

Bypass of gravity sewer 2-8-0 and 2-9-0

Figure 10.

2.8

Reconstruction of main sewer 1-1-0 under the railway

Figure 11.

2.9

Planned rainwater canal 43-T-0

Figure 12.

2.10 Longitudinal-section of planned rainwater canal 43-T-0

Figure 13.

2.11 Reconstruction and expansion of public works at Csererdő Building E.

Figure 14.

2.12 Odour problem of the pressure mains situated in the agglomeration

Figure 15.

2.13 Reconstruction of water public works at Mártírok street

Figure 16.

2.14 Veszprém WWTP – Operational Layout

Figure 17.

2.15 Veszprém WWTP – Operational Scheme

Figure 18.

Zirc – Wastewater Agglomeration

Figure 19.

3.1

Canalisation of Kardosrét

Figure 20.

3.2

Canalisation of Tündérmajor

Figure 21.

3.3

Zirc WWTP – Operational Layout

Figure 22.

3.4

Zirc WWTP – Operational Scheme

Figure 23.

Hegyesd – Wastewater Agglomeration

Figure 24.

4.1

Canalisation of Taliándörögd

Figure 25.

4.2

Canalisation of Vigántpetend

Figure 26.

4.3

Canalisation of Hegyesd

Figure 27.

4.4

Canalisation of Kapolcs

Figure 28.

4.5

Canalisation of Monostorapáti

Figure 29.

4.6

Hegyesd WWTP – Operational Layout

Figure 30.

4.7

Hegyesd WWTP – Operational Scheme

Figure 31.

-1-




KÖLTSÉGTÁBLÁZATOK

2003. november


TARTALOMJEGYZÉK

1.


1.1


1. számú táblázat

1.2

Szennyvíztisztítás - Veszprémi telep (kapacitás: 18.000 m3/d)


1.3

Veszprémi szennyvíz agglomeráció összesen


2.


2.1



2.2

Szennyvíztisztítás - Zirci telep (kapacitás: 1.100 m3/d)


2.3

Zirci szennyvíz agglomeráció összesen


3.


3.1



3.2

Szennyvíztisztítás - Hegyesdi telep (kapacitás: 500 m3/d)


3.3

Hegyesdi szennyvíz agglomeráció összesen


4.

ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGEK

4.1



4.2



-1-


VESZPRÉMI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ 1.1


2004 évi árszinten, eFt-ban, ÁFA nélkül

1. számú táblázat LÉTESÍTMÉNY


JELE

MEGNEVEZÉSE

ÁTMÉRŐJE mm

házi bekötések D 160 PVC belső hálózat D 200 PVC

Repülőtéri lakótelep szennyvízelvezetés

VR-1

HOSSZA

TERHELÉSE 3

m

m /d

1.950 5.580

átemelő

KÖLTSÉGE eFt

32.760 154.832 80

4.528

szennyvízelvezetés VR-NY nyomócső

D 90 KPE

330

3.274

szennyvízelvezetés VI-0-0 grav. csatorna

D 250 PVC

1.760

68.464


VI-1

átemelő

600

szennyvízelvezetés VI-NY nyomócső

D 160 KPE

3.750

22.869 63.675

Összesen

350.402 VB-0-0 grav. csatorna

Börtön és lakótelep Veszprémi csatornázatlan utcák

D 250 PVC

2.500

96.447


4.800 8.000

80.640 399.567

Összesen

480.207

1-0-0 Séd patak keresztezése

grav. csatorna

1-0-0/43-0-0 Ördögárok szakasza rekonstrukció

D 600 KPE

60

6.351

Figure 7.

1.200

184.688

Cholnoky ltp. csatornahálózata

rekonstrukció

Ø 30 beton

1.630

38.338


grav. csatorna

D 315 KPE

250

14.906

2-8-0 és 2-9-0 csatorna kiváltása

grav. csatorna

D 315 PVC

140

3.700

1-1-0 főgyűjtő vasút alatti szakasza

rekonstrukció rekonstrukció

Figure 11. Ø 40 beton

350 400

43.577 12.642

Összesen 43-T-0 jelű tervezett csapadék csatorna építése

56.219 vasbeton (ROCLA) cső bányászati módsz. épül

Ø 140 Ø 180

burkolt árok

trapéz sz.

600 680

105.946 428.400

70

434

Összesen Csererdei lakótelep viziközmű hálózatának rekonstrukciója és bővítése

534.780 csatorna ivóvíz


400 2.440

6.720 81.245

házi bekötések D 40 KPE

400

2.940

2.440

23.058

belső hálózat

D 90 KPE

Összesen Szaghatás megszüntetése

113.963 Nemesvámos Szentkirályszabadja

lim. nitrát adagolás lim. nitrát adagolás

Összesen

340 249

8.000 8.000 16.000

-2-

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT szennyvíz csatorna Mártírok úti viziközmű csapadékvíz csatorna rekonstrukció ivóvíz vezeték

D 315 PVC D 315 PVC

800 390

38.746 13.104

D 400 PVC

240

17.067

D 500 PVC

570

50.902

D 90 KPE

20

200

D 110 KPE

960

12.096

Összesen

132.115

Csatornázás és szennyvízelvezetés összesen

2.028.116

Az átemelők költsége a gép és irányítástechnikai költségeket is tartalmazza. A költségek a tervezési, lebonyolítási és művezetési költségeket is tartalmazzák. 1.2

Szennyvíztisztítás – Veszprémi telep (kapacitás: 18.000 m3/d)


2. számú táblázat KÖLTSÉGEK

SORSZÁM

LÉTESÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE

ÉPÍTÉS

GÉP

EGYÉB

ÖSSZES

eFt

eFt

eFt

eFt

I. létesítmények 1 Gépi rácsok cseréje

18.240

18.240

2.280

10.460

2

Kombinált ürítőhely építése

8.180

3

I. ütem műtárgyainak elbontása

6.430

4

Tároló épület és parkoló építése

15.350

5

Bekötőút burkolása és szervizút építése

25.200

25.200

6

Kerítésépítés, parkosítás

6.200

6.200

I. összesen

61.360

II. létesítményekre nem osztható költségek 1 Tervezés

6.430 1.100

21.620

16.450

0

82.980

6.640

6.640

2

Művezetés

1.660

1.660

3

Bonyolítás

4.150

4.150

12.450

12.450

II. összesen Szennyvíztisztítás összesen

95.430

A szennyvíztisztító telep költségei a próbaüzem költségeit is tartalmazzák. 1.3




Csatornázás és szennyvízelvezetés összesen Szennyvíztisztítás összesen

2.028.116 95.430


2.123.546

-3-


ZIRCI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ 2.1





JELE

MEGNEVEZÉSE

ÁTMÉRŐJE

HOSSZA

TERHELÉSE

KÖLTSÉGE

mm

m

m3/d

eFt


Kardosrét szennyvízelvezetés

KR-1

végátemelő


KR-NY

nyomócső

606 1.912

10.181 68.901 44

D 90 KPE

1.410

2.744 15.989

Összesen

97.815 házi bekötések D 160 PVC belső hálózat D 200 PVC

Tündérmajor szennyvízelvezetés

TU-1

végátemelő


TU-NY

nyomócső

106 1.100

1.781 34.883 15

D 90 KPE

1.170

Összesen

936 12.162 49.762


házi bekötések D 160 belső hálózat D 200

Összesen

540 870

9.072 31.351 40.423


188.000

Az átemelők költsége a gép és irányítástechnikai költségeket is tartalmazza. A költségek a tervezési, lebonyolítási és művezetési költségeket is tartalmazzák.

-4-


Szennyvíztisztítás - Zirci telep (kapacitás: 1.100 m3/d)



SORSZÁM


I. létesítmények 1 Új többfunkciós épület

ÉPÍTÉS

GÉP

EGYÉB

ÖSSZES

eFt

eFt

eFt

eFt

45.820

45.820

2

Fúvógépek

28.360

28.360

3

Vas-só adagolás

13.090

13.090

4

Klór adagolás

2.180

2.180

5

Iszapkezelés berendezései

34.910

34.910

6

SOLAR iszapkezelés és fedett tárolótér

14.680

41.450

7

Iszapmozgató járművek

17.450

17.450

8

Udvartéri vezetékek és kisműtárgyak

9

Energiaellátás és villamos berendezés

6.540

6.540

10

Mérés és irányítástechnika

8.730

8.730

11

Burkolatok, járdák, parkosítás

26.770 8.730

8.730

10.910

I. összesen

92.230


10.910 110.670

15.270

218.170

17.450

17.450

2

Művezetés

4.360

4.360

3

Bonyolítás

10.900

10.900

32.710

32.710


250.880

A szennyvíztisztító telep költségei a próbaüzem költségeit is tartalmazzák. 2.3





188.000

Szennyvíztisztítás összesen

250.880


438.880

-5-


HEGYESDI SZENNYVÍZ AGGLOMERÁCIÓ 3.1


2004 évi árszinten, eFt-ban, ÁFA nélkül TELEPÜLÉS VAGY TELEPÜLÉSRÉSZ


JELE

MEGNEVEZÉSE


Vigántpetend szennyvízelvezetés

VP-1

végátemelő


VP-NY

nyomócső

ÁTMÉRŐJE

HOSSZA

TERHELÉSE

KÖLTSÉGE

mm

m

m3/d

eFt

D 160 PVC D 200 PVC

1.699 2.308

28.543 83.171 51

D 90 KPE

1.420

13.419

Összesen

136.019 házi bekötések belső hálózat

Taliándörögd TA-3

D 160 PVC D 200 PVC

TA-2

68.107 255.820 30

496

belső átemelő 341

14.282 D 90 KPE

3.320

111

Összesen házi bekötések belső hálózat KA-3

D 160 PVC D 200 PVC

KA-2

37.817 216.000 30

550

belső átemelő 168

végátemelő D 160 KPE

6.237 1.588

263

szennyvízelvezetés KA-NY-1 nyomócső

1.871 4.043

100

KA-NY-2 belső nyomócső D 90 KPE KA-1

2.251 5.994

belső átemelő

KA-NY-3 belső nyomócső D 63 KPE

6.260

21.366 88.579

Összesen

377.501 házi bekötések belső hálózat

Monostorapáti MO-2

D 160 D 200

MO-1

5.875 10.212

belső átemelő

98.700 368.000 40

MO-NY-2 belső nyomócső D 63 KPE

147

végátemelő D 160

2.696

Összesen

2.495 1.080

471

szennyvízelvezetés MO-NY-1 nyomócső Hegyesd

31.374 378.230

Kapolcs


624 2.506

végátemelő

szennyvízelvezetés TA-NY-1 nyomócső


1.871 3.646

10

TA-NY-2 belső nyomócső D 63 KPE TA-1

4.054 7.099

belső átemelő

TA-NY-3 belső nyomócső D 63 KPE


10.886

29.760 38.148 538.183

házi bekötések belső hálózat -6-

D 160 PVC D 200 PVC

1.654 3.228

27.787 116.324

VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS KEZELÉSI PROJEKT szennyvízelvezetés

HE-1

végátemelő


HE-NY

nyomócső

D 160 KPE

1.030

14.575

grav. csatorna

D 200 PVC

50

1.733

tiszt. szv. bevezetés

504

Összesen

27.210

187.628

Csatornázás és szennyvízelvezetés összesen 1.617.561 Az átemelők költségei a gép, az irányítástechnika és a NO3 adagolás költségeit is tartalmazzák. A szennyvízelvezetés költségei a tervezési, lebonyolítási és művezetési költségeket is tartalmazzák. 3.2

Szennyvíztisztítás - Hegyesdi telep (kapacitás: 500 m3/d)



SORSZÁM


I. létesítmények 1 Rács-homokfogó

ÉPÍTÉS

GÉP

EGYÉB

ÖSSZES

eFt

eFt

eFt

eFt

6.670

6.840

13.510

8.360

5.150

13.510

2

Anaerob medence

3

Anoxikus és levegőztető medencék

21.810

32.250

54.060

4

Utóülepítő

19.790

7.240

27.030

5

Vas-só adagoló

7.300

6.220

13.520

6

Fúvógépház

10.020

17.010

27.030

7

Homokszűrő

17.670

2.600

20.270

8

Fertőtlenítő

2.240

460

2.700

9

Fölösiszap tároló és iszapgépház

17.310

23.230

40.540

10

Klórozó

3.920

4.190

8.110

11

Kezelő épület és gáztartály

19.230

3.200

12

Udvartéri vezetékek és kisműtárgyak

13

Energiaellátás és villamos berendezés

16.220

16.220

14

Mérés és irányítástechnika

13.510

13.510

15

Burkolatok, járdák, parkosítás

16

Külső út, víz és energiaellátás

1.900

8.010

8.010

8.210

I. összesen

150.540


24.330

8.210 108.390

29.980

29.980

61.610

320.540

25.640

25.640

2

Művezetés

6.410

6.410

3

Bonyolítás

16.030

16.030

4

Kisajátítás

1.060

1.060

49.140

49.140


369.680

A szennyvíztisztító telep költségei a próbaüzem költségeit is tartalmazzák. -7-






1.617.561 369.680


1.987.241

4.

ÖSSZESÍTETT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK 4.1




Veszprémi szennyvíz agglomeráció összesen Zirci szennyvíz agglomeráció összesen

2.123.546 438.880


1.987.241


4.549.667

4.2





3.833.677 715.990


4.549.667

-8-

E L Ő T E R J E S Z T É S

Recommend Documents