ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2008. október 30-án tartandó ülésének 5. számú – Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása – tárgyú napirendi ponthoz Előadó: Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Szabó Veronika a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának intézményvezetője Véleményezte: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! Elkészült Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, melyet az Oktatási Szakértő is véleményezett. Kérem, hogy a mellékelt igen részletes tervet áttanulmányozva a határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjenek.
Tiszalök, 2008. október 16.
Gömze Sándor polgármester
TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ……../2008.(X.30.) számú Határozat–tervezete Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének elfogadásáról A Képviselő-testület a határozat mellékletét képező Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőséi Tervét a melléklet alapján elfogadja.
TISZALÖK VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE „2008”
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 3. Célmeghatározás 4. Akcióterv 5. Megvalósítást segítő egyéb programok 6. Kockázatelemzés 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 8. Kötelezettségek és felelősségi körök 9. Érvényesülés, módosítás 10. Elfogadás módja és dátuma, esélyegyenlőségi szakértő ellenjegyzése
2
1. Bevezetés A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban, vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az alábbi törvényi háttér szellemében Tiszalök Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célja:
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).
Jogszabályi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
3
b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
4
2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a következő struktúra szerint épül fel: 2.1 Település bemutatása 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények 2.1.2. Gazdasági helyzet 2.1.3.Demográfia 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok 2.2.1.Óvodáztatás 2.2.2 Általános iskola 2.2.3 Középiskolai nevelés –oktatás 2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 2.3 Közszolgáltatások elérhetősége A korábban készült helyzetelemzés hiányzó adatai pótlásra kerültek, illetve aktualizálásuk megtörtént, így a 2008/09-es tanév valamint előző tanév adatai összehasonlíthatók valamint láthatók a statisztikai adatokból a helyzetelemzés készítését követő változások. 2.1. Település bemutatása: 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények Tiszalök Szabolcs – Szatmár – Bereg megye észak – nyugati részén a „Nyíri mezőség” nevű tájegységben, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 30 km – re. A település életében igen jelentős szerepet játszott az első tiszai vízlépcső, az Erőmű és a Keleti – főcsatorna megépítése tette országosan ismertté. A vízlépcső a várostól 5 km – re, a rázompusztai kanyar 2,4 km – es átvágásában épült meg: ez volt a legalkalmasabb hely a Tiszántúli öntözővízzel, Debrecen ivóvízzel való ellátását is biztosító Keleti – főcsatorna indítására. A duzzasztás a Tisza vízszintjét 7 méterrel emelte meg. A község, a mai nevén 1265-ben tűnik fel egy föld adományozási levélen.Ebben a térségben már a jégkorszakban élt ember, amelyet az erőmű építésekor talált jégkori állatmaradványok, illetve egy pattintott kalcedon kőpenge is bizonyít. A megyében itt tártak fel először hiteles Árpád – kori leleteket.A falut 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972-ig járási székhely volt. 1992. január 1-től várossá nyilvánították. A városhoz a következő külterületi településrészek tartoznak: Tiszalök – Kisfástanya Tiszalök - Újtelep Tiszalök - Rázompuszta Tiszalök – Erőmű lakótelep 2.1.2. Gazdasági helyzet A város gazdasági életét meghatározza a közigazgatási területen tevékenységet folytató gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma, elért eredményeik, az általuk foglalkoztatottak száma. A település 1990-es évek környékén egy átlagos Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei kisváros volt, gazdasági szempontból is. Az eltelt időszakban a város munkaerő-piaci helyzete drasztikusan megváltozott. A munkát és megélhetést biztosító üzemek, gyárak bezártak, átették székhelyüket a környező országokba, viszont helyükre újak nem települtek. Jelenleg nagyobb létszámot foglalkoztatók az önkormányzat intézményei, néhány vállalat közöttük jelentősebb: Tiszavíz Vízerőmű Kft. A Tiszalökre épült börtön jelenleg csak 35-40 fő tiszalöki lakost foglalkoztat / ennek oka, hogy elsősorban áthelyezéssel töltötték fel a létszámot./
5
Rehabilitációs foglalkoztatás szempontjából a város kedvező helyzetben van 2000 óta működik a PRO REHABILITÁCIÓS KFT. (védett célszervezet) 90 főt foglalkoztatott. A jogutód: 2007.07.29. Pro Team Kht. cég, jelenleg 105 – 110 fő megváltozott munkaképességű dolgozik az üzemegységeiben. A városban működő vállalkozások száma: 197 db. Elsősorban kereskedelmi, vendéglátó – ipari és szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet a Szabadság Mg. Szövetkezet végez, de megtalálhatók a településen is a mezőgazdasági vállalkozók. Az egészségügyi ellátást három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, és a vállalkozó szakorvosok (ortopéd, nőgyógyász, bőrgyógyász, érsebész) látják el. Intézményi, lakossági pénzügyi szolgáltatást az OTP fiók, a Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezeti Kirendeltség, Postahivatal biztosítja. Üdülőövezete a környező nagyvárosok lakói körében is kedvelt. Vízísport, horgászcentrum és vadászati lehetőség áll rendelkezésre. Közel 900 hétvégi ház épült a Tisza bal partján. A vízlépcső mellett található egy parkerdő, amely kiváló kirándulóhely. 2.1.3.Demográfia Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
5973 5876 148 158 641 328 -310
A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással együtt a lakosság száma is csökkenésnek indult. A születések száma - úgy ahogy az országos átlag is - hullámzó. A roma lakosság aránya az összlakosság kb.:10%-a. 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok Összesen 2007/2008as tanév
Ebből
Külterületen élők száma:
3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma
Hátrányos helyzetűek / Összesen halmozottan 2008/2009hátrányos as tanév helyzetűek
Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek
70 55
18/38 16/27
50 48
13/30 13/28
133
30/82
129
29/87
Tiszalök-Kisfástanya 7 km-re található Tiszalöktől itt helyben járnak az óvodás korú gyermekek óvodába. Tiszalök-Rázompuszta és Tiszalök – Erőmű lakótelep 6 km-re található Tiszalöktől, ezen a külterületen 3 óvodás korú gyermek van, ők Tiszalökre járnak óvodába.
6
Összesen 2007/2008Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben as tanév élők száma:
HH / HHH
Összesen 2008/2009as tanév
HH / HHH
Ebből
3-5 éves gyermekek száma 43 11/32 26 2/24 ebbő l óvodába jár 29 9/20 24 2/22 általános iskolás tanulók száma 82 7/72 89 8/79 Tiszalök- Újtelep 2km-re található Tiszalöktől. Megfigyelhető, hogy a cigánytelepen élő roma gyerekek, tanulók kivétel nélkül hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008 – as tanévben az óvodás korú gyerekek 30%-a nem részesül óvodai ellátásban, a jelenlegi tanévben ez az arány 2 % alá csökkent. Ebben a statisztikában még nem szerepel azon gyermekek száma akik év közben töltik a 3. életévüket. Az Önkormányzat saját fenntartása látja el: • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú művészetoktatás • Gyógytestnevelés • Gyermekjóléti szolgáltatás • Bölcsőde • Iskolai napközi Megyei Önkormányzat látja el: • Gyógypedagógiai tanácsadás,Korai fejlesztés és gondozás,Fejlesztő felkészítés • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás Egyéb: • Családok átmeneti otthona Ellátatlan közszolgáltatások: • Családi napközi • Házi gyermekfelügyelet Pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a Pedagógiai Intézet keretében szerveződött. Az intézet a pályaválasztási tanácsadó feladata ellátásában koordinációs tevékenységet is végez az intézmény fenntartó, az alap – és a középfokú nevelési – oktatási intézmények, az iskolarendszeren kívüli képzőhelyek valamint a szakképzés vonatkozásában. Az együttműködő szervezetekkel közösen minden évben – különböző helyszíneken – megszervezik a pályaválasztási napokat, ahol a továbbtanulni szándékozók ismerkednek a lehetőségekkel az egyes intézmények „nyílt napjain”. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A települési önkormányzatok vagy a nevelési – oktatási intézmények megrendelései alapján pedagógiai méréseket és ehhez kapcsolódó értékelést végez a pedagógiai intézet,
7
2.2.1.Óvodáztatás 2007/2008 tanév Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
2008/2009 tanév
1
1
5
5
200
200
200
195
48
44
51
55
22
5
16
2
-
-
8
8
Tiszalök városban önálló vezetésű, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Napköziotthonos Óvoda működik. Jelenleg 8 óvodai csoportban ahol az átlaglétszám 25 fő és egy 20 fős bölcsődei csoportban folyik nevelés 5 épületben. Három épület a központi belterületen helyezkedik el, kettő pedig egyéb belterületen. Nem részesült a tavalyi évben óvodai ellátásban 22 gyermek akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Sajátos nevelési igényű gyermek nincs. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 100%-os. Az óvodai csoportokban 2 fő óvodapedagógus és 1 dajka biztosított a gyerekek részére, ezenkívül a Napraforgó tagóvodában 1 fő roma származású óvodai koordinátor dolgozik, valamint a pedagógusok munkáját segíti heti két alkalommal logopédus. Az óvodapedagógusok közül 4 fő végzett intenzív, posztgraduális tanfolyamot. Az eredményesebb munkavégzés érdekében az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. A nyitva tartás minden feladatellátási helyen 6-17 óráig biztosított. A 20 bölcsődés gyermeknek a Szivárvány tagóvodában biztosított az ellátás. Az eljárás-bejárás nem jellemző az óvodás korú gyermekekre. Az tanév alatt még számolni kell létszám növekedés szempontjából az oltalmazó otthonba beköltöző óvodás korú gyermekekkel /az intézmény jellegéből adódóan- átmeneti otthonviszonylag nagy a fluktuáció az elmúlt évhez képest 5 óvodáskorú gyermek költözött el másik otthonba/ és azokkal a gyermekekkel akik az év közben töltik a 3.életévüket.
8
2007/2008 –as tanév 2008/2009 – es tanév Feladatellátási hely Férőhely Gyerekek HH/HHH Férőhely Gyerekek HH/HHH száma gyerekek száma gyerekek száma száma 50+9 53+15 8/8 50+9 54+20 12/6 Szivárvány tagóvoda 50 49 16/7 50 50 14/9 Hétszínvirág tagóvoda 25 25 7/5 25 24 11/6 Kerekerdő tagóvoda 50 44 8/11 50 43 4+12 Aranyalma tagóvoda 25 29 9/20 25 24 2/22 Napraforgó tagóvoda Megállapítható, hogy a település óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma jelentősen eltért az elmúlt tanévben. Az idei tanévben törekedtek az egyenlőbb elosztásra. A település 5 óvodája közül a Napraforgó tagóvoda szegregált. Ez az óvoda a cigánytelep mellett van itt továbbra is a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya ez a település szerkezetéből adódik. Ide csak roma gyerekek járnak Újtelepről. Néhány gyermeket / 4 fő/ hordanak a Szivárvány és az Aranyalma tagóvodákba a telepről. •
Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken A tagóvodákra jellemző, hogy régi építésűek, legtöbb nem óvodai funkcióval épült, állandó felújításra szorulnak, egyre nagyobb volumenű felújításra lenne szükség.
Hiányosságok összefoglalása: •
1-es Szivárvány óvoda:Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő, foglalkoztató szoba, tornaterem
•
3-as Hétszínvirág óvoda: Nem megfelelő alapterületű az egyik csoportszoba, világítás korszerűsítés, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba iroda, tornaterem.
•
4-es Kerekerdő óvoda: nincs iroda, tornaterem
•
5-ös Aranyalma óvoda:nincs étkező tornaterem
•
6-os Napraforgó óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, öltöző világítás korszerűsítés, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, tornaterem, személyzeti mosdó,iroda, fűtése korszerűtlen, vizesblokkjai nem megfelelőek.
9
2.2.2 Általános iskola
Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
2007/2008 – as tanév
2008/2009 – es tanév
1
1
1
1
40
40
26
25
559
528
7
10
21
19
-
-
140
160
127
131
60
73
72
74
96
97
2
4
A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolai férőhelyek száma meghaladja az iskolába beíratott gyermekek számát. Az általános iskolában tanulók 35 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A roma tanulók aránya 30%. Az elmúlt tanév adati alapján: - magántanuló volt 7 fő (1.2%), a hét tanuló közül 4 pszichiátriai kezelés alatt áll, egy tanuló pedig mozgásában korlátozott. - Az iskolai napközit a tanulók 17%-a veszi igénybe. Az intézménybe 4 tanuló Tiszadadáról, 1 fő Tiszavasváriból és 4 fő Tiszaeszlárról jár be. - A városban élő 6-14 évesek száma 641 fő. Más település intézményeibe 18 alsós és 13 felsős jár el Szorgalmatosra 4 tanuló Nyíregyházára, 8 tanuló a Frim Jakab speciális iskolába jár valamint 16 gyermek a nevelési tanácsadói szakvéleménye miatt maradt az óvodában. - 45 főállású pedagógus dolgozik az intézményben, ebből kettő főállású gyógypedagógus (1 fő oligofrén, 1 főtanulásban akadályozottak pedagógiája szakos). A pedagógusok munkáját 1 fő roma származású iskolai koordinátor segíti. 10
•
Infrastruktúra az iskolában
Az épületek elhelyezkedése kedvező, mert körbeveszik az iskola díszudvarát, amely alkalmas ünnepségek megrendezésére, valamint a külső udvart, ahol az óraközi szüneteket tölthetik a gyerekek. Épületei között megtalálhatók az államosítás előtt egyházi iskolaként működő 6 tantermes, valamint a későbbi években épített hat és négy tantermes épületek. Az 1989-ben átadott új, modern épület lehetővé tette az egyműszakos oktatásra való áttérést, hiszen az új épületben a könyvár, a tornaterem a fizikai és biológiai előadók mellett 2 műhelyszoba – ének és rajz – valamint 14 tanterem áll az oktatás rendelkezésére. Ugyanebben az évben az iskola valamennyi épületét bekapcsolták a központi fűtés rendszerébe. 1989-ben került megépítésre egy jól felszerelt 600 adagos konyha, a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésével, amit 1995-ben az általános iskola vett át működtetésre. Innen biztosítják az iskolai tanulókon kívül 200 fő óvodás gyerek étkeztetését. Helyiségek száma 34, ami egy tornaszobát, egy tornatermet, előadókat és szaktantermeket foglal magában. Rendelkeznek két számítástechnikai szaktanteremmel, ahol hálózatba kötött számítógépekkel oktathatják a számítástechnikát. Egyéb kiszolgáló helyiségek: irodák, öltözők, orvosi szoba, stúdió, nevelői szobák. Az intézményhez tartozik még egy szabadtéri bitumenes kézilabdapálya, amit nemcsak az iskolai testnevelési órákon veszik igénybe, hanem a városi sportegyesületek kézilabda mérkőzései is ezen történnek. Az általános iskola használatában van a Liget úton egy sportpálya. A berendezések, a bútorzat megfelelő, de elhasználódási foka az új épület kivételével igen magas. Rendelkezik az iskola televíziókkal, videó magnókkal, videokamerával, magnetofonokkal, szintetizátorral, hangosító berendezéssel, fénymásolókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel.
11
• Tanulók száma évfolyamonként 2007/2008 – as tanév
gyermek évfolyam és/vagy és/vagy tanulóléts óvodai zám az csoport foka évfolyamo n
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)
Normál (általános) tanterv
Összesen HH / HHH 1.a. osztály 1.b. osztály 1.c. osztály SNI 1. osztály 2.a. osztály 2. b. osztály 2.c.osztály SNI 2 .osztály 3. a.osztály 3.b. osztály 3.c. osztály SNI 3. osztály 4.a. osztály 4. b.osztály 4. c.osztály SNI 4. osztály 5.a. osztály 5.b. osztály 5. c.osztály SNI 5. osztály 6.a.osztály 6.b. osztály 6.c. osztály SNI 6.osztály 7.a. osztály 7.b.osztály 7.c. osztály SNI 7. osztály 8.a. osztály 8.b.osztály 8. c.osztály SNI 8. osztály
25 21 12 2 24 23 17 1 25 19 21 2 24 22 21 1 26 23 24 3 25 22 23 3 25 24 23 6 26 22 21 3
25 21 12 24 23 17 25 19 21 24 22 21 26 23 24 25 22 23 25 24 23 26 22 21
SNI
6/2 8/2 2/10 1/1 8/2 6/4 3/11 /1 4/3 6/9 8/9 1/ 5/3 5/4 9/8 1/ 8/4 6/4 7/6 2/1 7/ 5/6 4/5 1/2 5/4 6/6 1/2 /6 7/1 4/5 5/1 /3
Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai két tanítási nyelvű iskolai csoport, tagozat oktatás Összesen HH / HHH
SNI
Összesen HH / HHH
2
1/1
1
2 10 8 -
1/
20 4 10
4/ 3/1
15 12 5
1/ 2/
10 9 18
3/ 2/1 1/
17 9 12
4/1 1/
1
-
1 3
2/1
3 3
1/2
3 6
/6
6 3 3
12
/3
• Tanulók száma évfolyamonként 2008/2009 – es tanév gyermek évfolyam és/vagy és/vagy tanulóléts óvodai zám az csoport foka évfolyamo n
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)
Normál (általános) tanterv
Összesen HH / HHH 1.a. osztály 1.b. osztály 1.c. osztály SNI 1. osztály 2.a. osztály 2. b. osztály SNI 2 .osztály 3. a.osztály 3.b. osztály 3.c. osztály SNI 3. osztály 4.a. osztály 4. b.osztály 4. c.osztály SNI 4. osztály 5.a. osztály 5.b. osztály 5. c.osztály SNI 5. osztály 6.a.osztály 6.b. osztály 6.c. osztály SNI 6.osztály 7.a. osztály 7.b.osztály 7.c. osztály SNI 7. osztály 8.a. osztály 8.b.osztály 8. c.osztály SNI 8. osztály
26 25 19 3 25 19 23 20 18 1 24 18 26 1 20 24 16 2 23 22 24 1 23 23 24 4 23 22 22 7
26 25 19 25 19 23 20 18 24 18 26 20 24 16 23 22 24 23 23 24 23 22 22
SNI
5/7 12/8 8/11 2/1 6/2 6/8 7/2 6/3 10/7 0/1 7/2 6/12 9/9 5/1 8/3 6/9 0/1 6/3 5/4 10/5 0/1 6/1 7/5 8/3 1/3 3/5 6/7 4/1 0/7
13
Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai két tanítási nyelvű iskolai csoport, tagozat oktatás Összesen HH / HHH
SNI
Összesen HH / HHH
3
2/1
-
-
1
0/1
-
-
2
0/1
1
0/1
4
1/3
7
0/7
•
Lemorzsolódás aránya az intézményben
Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett)
•
Magántanulók aránya (%)
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében
összléts HH / HHHzámon tanulók belül körében
0.16% 0,3% 0.32 % 0.67%
/0.16% 0.15%/0.15 /0.32% 0.17%/0.33
0.32% 0,46% 0,47% 0.67%
/0.32% 0.15%/0.31% /0,47% /0.67%
0,32% 0,62% 0,15 % 0,17%
/0.32% 0.31%/0.31% /0.15% 0.17%
-
-
1.25%
/1.25%
-
-
-
-
0.53%
0.53%
-
-
Továbbtanulási mutatók az intézményben Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) HH / összlétsz HH / HHHámon HHHtanulók belül tanulók körében körében
Gimnázium (%) összléts zámon belül 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett)
Szakiskolai képzés (%) összlétsz HH / ámon HHHbelül tanulók körében
Speciális szakiskola (%) összlétszá mon belül
HH / HHHtanulók körében
33,3 % 42,2% 42,22% 41,33%
24% 12% 13% 9%
42,6% 41,1% 24,44 % 24%
11% 21% 24% 25%
16,2% 7,69% 23,33% 28,01%
61% 45% 49% 58%
6,6% 8,99% 10,01% 6,66%
2% 12% 14% 8%
43,08%
10%
33,33%
26%
19,44%
60%
4,18%
4%
14
•
Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám 2006/2007
2005/2006 Programok
tervezett létszám 2008/2009
2007/2008
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
330 fő
100/44
308 fő
110/53
116 fő
43/13
130
50/25
21 fő 159 fő
15/2 30/8
17 fő 162 fő
10/2 25/9
22 fő 120 fő
12/2 25/6
20 fő 110 fő
15/5 40/25
71
39/10
77
45/12
68
16/10
72
17/16
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Alapfokú művészetoktatásban jelenleg a tanulók 20%-a vesz részt. Az iskolában informatika, angol, énekkar, sportkör és természetismereti szakkörön vehetnek részt a tanulók. Az erdei iskolát a tanulók 12%-a vette igénybe. Iskolai napközibe a 74 iskolaotthonos tanuló mellett mindössze 22 tanuló jár. •
Kompetencia mérések eredményei
Országos kompetenci a-mérés eredménye
Iskola átlaga
2003 2004 Országo Iskola Országo Iskola s átlag átlaga s átlag átlaga
2006 HH / HHH tanulók átlaga
Országo Iskola s átlag átlaga
2007 HH / HHH tanulók átlaga
Szövegértés 6. évfolyam 500 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
–
–
484
509
-
-
512
-
-
445
500
465
-
497
-
-
-
499
-
-
501
-
-
481
505
-
-
493
-
-
435
500
464
-
494
-
-
-
497
-
-
499
-
-
500 -
-
500
–
–
-
500
Az eddigi kompetencia mérések eredményei jóval elmaradnak az országos átlagtól. Az adatokból nem derül ki a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. 15
•
Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel
Az Útravaló Ösztöndíj programon kívül, melyben 14 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló vesz részt, más iskolán kívüli segítő programot nem indítottak el.
•
Az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást
tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlét képe integr összlét képe integr összlét képe integr összlét képe integr szám sség- ációs szám sség- ációs szám sség- ációs szám sség- ációs kibon kibon kibon kibon tatatatakozta kozta kozta kozta évfol tó tó tó tó yam 1. 15 21 15 21
Idén igényelték a képesség kibontakoztató támogatás mellett az integrációs támogatást is az első évfolyamon. •
Módszertani képzettség az intézményben
Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia
Résztvevő főállású pedagógusok 6 5 7 1 2
Pedagógus továbbképzés A pedagógiai intézet sokoldalú tevékenységének egyik kiemelkedő területe a továbbképzések, tanfolyamok szervezése. A jövőben kiemelt feladata lesz a közoktatási törvényben előírt pedagógus szakvizsga letételének segítése és az 7 évenként kötelező továbbképzés feltételeinek biztosítása. A helyi óvodai – iskolai nevelőtestületek által jóváhagyott 5 évre szóló ütemezett tervek végrehajtásának figyelemmel kísérése jogszabály adta kötelezettség.
16
2.2.3 Középiskolai nevelés –oktatás Teleki Blanka Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium Tiszalök városban működik a Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, mely közgazdasági szakirányú szakképesítést is nyújt. Az intézmény fenntartója Tiszalök Városa. (2004-ig megyei fenntartás alatt működött) A településen nyolc osztályt elvégzett, de középfokú végzettséggel nem rendelkezők számaránya az állandó lakosság számához viszonyítva mintegy 2%, 120 fő. Számunkra délutáni időben lehetőséget biztosítanak a hiányzó középfokú végzettség megszerzésére. Férőhely 2006/2007 450 fő 2007/2008 450 fő 2008/2009 450 fő
Gimnázium 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12 osztály Esti
Tanuló létszám
HH/HHH arány
Bejárók, eljárók száma
147+ 27 (esti) 181+48 (esti) 297 fő + 71 fő esti+ 53 fő BV
26
79
Előző évben Magántanulóvá lemorzsolódók vált száma 0 0
22
104
6
0
150 + 32 fő (esti)
0
0
88/28
2007/2008 – as tanév Tanulólétszám HH/HHH 75 41/7 56 27/3 50 20/1 48
2008/2009 – es tanév Tanulólétszám HH/HHH 109 4/13 73 40/3 70 28/10 45 16/2 71+53 BV
Az elmúl tanévhez képest jelentősen nőtt a tanulói létszám, ezzel arányosan a hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók száma is. amely az intézményben nagyobb odafigyelést igényel ezekre a fiatalokra. A nappali képzés mellett tovább nőtt az esti tagozatosok száma, emellett megjelent a Büntetés – végrehajtási Intézetben fogva tartottak részére nyújtott képzés.
17
2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium A településen működő Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumnak Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Közgyűlés a fenntartó szerve. Az intézmény székhelye. 4450, Tiszalök, Kossuth u 39-41. 2007/2008 – as tanév Az iskolába felvető maximális tanulói létszám: 136 fő A kollégiumba felvehető maximális tanulói létszám: 60 fő Alaptevékenysége: : 6-18 éves középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, általános iskolai nevelése, oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése. Kiegészítő alaptevékenysége: Étkeztetés, korai fejlesztést igénylő gyermekek intenzív bentlakásos terápiája. Gyermekotthoni ellátás ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 24 engedélyezett férőhelyen, három lakásotthonban történő elhelyezéssel. A lakásotthon alaptevékenysége: Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 6-24 éves korig, 3x8 fő különleges lakásotthoni férőhelyen. Jelenleg 22 állami gondozott van a lakásotthonba. Általános iskola szakaszai: 1-2. évfolyam: bevezető szakasz, 3-4. évfolyam: kezdő szakasz, 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz Készségfejlesztő szakaszai: 9-10. évfolyam: munkára felkészítő szakasz, 11-12. évfolyam: munkatevékenységet elmélyítő szakasz Az intézmény teljes létszáma 78 fő, 34-en halmozottan hátrányos helyzetűek. A környékbeli településről bejáró általános iskolás korú tanuló13 fő. Tiszalökről 8 fő jár a speciális iskolába. Összes általános iskolás korú: 43 fő, Összes szakiskolás: 45 fő, Összes kollégista: 38 fő 2008/2009 – es tanév Állami neveltek: 24 férőhelyen, jelenleg 19 középsúlyos Ebből: 5 fő tanulásban akadályozott, 1 fő középiskolás 19 fő értelmében akadályozott - 1 fő hhh Az intézmény teljes létszáma: 76 fő – 2hh, 34 hhh Ebből: környékbeli településekről bejáró általános iskolás korú: 11 fő – 2hh, 7 hhh Tiszalökről járó: 8 fő – ebből 2 fő hh, 5 fő hhh Összes általános iskolás korú: 47 fő – 4hh, 22 hhh Összes szakiskolás: 29 fő – 12 fő hhh Összes kollégista: 35 fő Ebből 21 fő általános iskolás – 1 fő hh, 8 fő hhh 14 fő szakiskolás – 11 hhh
18
2.3 Közszolgáltatások elérhetősége
Helyben, más településről kijáró szakember(ek). A Más településen, Havonta hány szolgáltatás Közszolgáltatások Helyben éspedig... (km) alkalom? ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ X /4-6/ Korai fejlesztés és gondozás X/4-6/ Fejlesztő felkészítés X/4-6/ Nevelési tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ Logopédiai ellátás X/4-6/ Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X A közszolgáltatások többségében a településen ellátott. A gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás más településen Tiszavasváriban érhető el. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Tiszalök városnak a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálattal van megállapodása.
19
•
A település szakember-ellátottsága Az előírt képesítés feltételeket a Feladatok személyzet Hiányok megnevezése hiánytalanul Teljesít Nem i teljesíti x Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás x Pedagógiai szakszolgálat x Egészségügyi alapellátás x Szociális alapellátás Szociális intézményi x ellátás x Gyermekjóléti alapellátás x Gyermekjóléti szakellátás Szakember ellátottság szempontjából a településen az óvodai nevelés, iskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálat, egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás terén az előírt képesítési feltételeket hiánytalanul teljesítik az alkalmazottak. A pedagógusok továbbképzései szervezetten, a település igényeit figyelembe véve, az alapdokumentumokban lefektetett célkitűzések mentén folynak. • Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, intézmények
Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) X
Együttműködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)
Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő X Gyermekjóléti szolgálat X Védőnők X Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) „Óvodás Gyermekekért X Közalapítvány”
Az intézmények a településen lévő szervezetekkel napi kapcsolatban vannak. Teljes mértékben megfelelő az intézményi és szervezeti együttműködés. • Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM Önkormányzati /társulási 1 gyermekre, tanulóra jutó azonosít hozzájárulás (Ft) hozzájárulás (Ft) ó intézmény neve 2004 2005 2006 2004 2005 2006 033365
Óvoda - bölcsőde
033637
Általános iskola
200580
Gimnázium
33.464. 000. 40.244. 000.
30.653. 000. 42.898. 000.
-
-
20
46.845. 000. 52.561. 000. 25.045. 000
55.866.
51.345.
80.352.
160.988.
191.509.
249.104.
-
-
149.077.
A korábban készült helyzetelemzés összegző megállapításainak bemutatása (részletezése), új szükségletek meghatározása: Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
Esélyegyenlőségi terület
Szükséges beavatkozás
1. A településen a halmozottan Beavatkozás: hátrányos
helyzetű
meg
gyermekek megbízható
kell
teremteni
adatszolgáltatást
a és
azonosítása csak részben történt nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, meg.
és
el
kell
érni,
hogy
a
szülők
nyilatkozzanak. Be kell vonni a munkába az érintett szakembereket. Fontos az együttműködés erősítése körükben, meg kell osztani a feladatot a szülőkhöz rendszeresen
és
szakemberek
között.
folyamatot
el
személyesen kell
Az
forduló
azonosítási
végezni
a
nem
önkormányzati fenntartású intézményben is. Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
2.
Az
óvodák
tekintetében
Szükséges beavatkozás
a Beavatkozás:
beavatkozást
igényel
a
férőhelyek kihasználtsága a 100%-ot szegregált tagóvoda megszüntetése, a már most meghaladja, ezen kívül halmozottan
hátrányos
helyzetű
még 22 gyermek nincs beíratva. Az gyermekek arányos elhelyezése az óvodai öt
feladatellátási
hely
közül
a csoportokban, valamint az integrációs
Napraforgó tagóvodában a roma támogatás igénylése. gyerekek
szegregáltan
vannak
elhelyezve.
21
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
Esélyegyenlőségi terület
Szükséges beavatkozás
3. A rendelkezésre álló adatok Beavatkozás: a jövőben tervezés részévé alapján
az
általános
iskolai kell
tenni
az
intézményben az 1-4. évfolyamon a beiskolázásnál, párhuzamos
osztályokban
nem arányosan
első
évfolyamos
hogy
kerüljenek
megengedett eltérés mutatkozik a osztálycsoportokba
a
viszonylag az
azonos
HH/HHH-s
hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek felvételre. helyzetű tanulókat illetően. Esélyegyenlőségi terület
Szükséges beavatkozás
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
4. A sajátos nevelési igényű, eltérő Beavatkozás: a szegregáltan oktatott SNI tanterv szerint oktatott tanulók külön tanulók
szakértői
épületben szintén elkülönítve vannak kezdeményezése, elhelyezve.
felülvizsgálatának szülői
tájékoztató
programok szervezése. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának
megvalósítása,
visszahelyezési normatíva igénylése. Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
5.
A
településen
jó
Szükséges beavatkozás
arányban Beavatkozás:
a
le
nem
fedett
biztosítottak és elérhetőek helyben feladatellátásokat vagy helyben, vagy az esélyegyenlőség szempontjából kistérségi társulásokban – igény szerint legfontosabb közszolgáltatások. A le kell fedni. következő
feladatok
azonban
egyáltalán nincsenek lefedve: családi napközi; házi gyermekfelügyelet.
22
Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
Szükséges beavatkozás
6. A tanórán kívüli tevékenység Beavatkozás:
az
igénybe vételét tekintve az alapfokú intézményben művészetoktatásban figyelembe a
napköziben
szakkörökön
is
kívüli
véve részvételüket
kétharmadára esett vissza a létszám, iskolai valamint
biztosítani
iskolai kell
a
részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
tanulókat illetően a két évvel ezelőtti tanórán adatokat
általános
alacsonyabb
programokban
(különös
napközire),
és nagyobb
tekintettel
valamint
arányba
való
őket
az
javasolt
bevonni
az,
a Útravaló Ösztöndíj programba. A jövőben
részvételi arány a hátrányos helyzetű célszerű lenne az Arany János program és és halmozottan hátrányos helyzetű Tanoda program beindítása is. Ezek a tanulók körében. A halmozottan programok hátrányos
helyzetű
a
továbbtanulást
tanulók, lemorzsolódási
arányok
és
javítását
szembetűnően csekély mértékben segíthetik. részesülnek az iskolán kívüli segítő programokban. Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
Szükséges beavatkozás
7. A pedagógusok a közoktatási Beavatkozás: A nagyarányú halmozottan intézményekben – a lehetőségek hátrányos
helyzetű
függvényében
érdekében,
-
folyamatosan tanulók
törekednek a pedagógiai kultúrájuk pedagógusoknak fejlesztésére. A tanulói összetétel, és szolgáló
az
roma
gyerekek,
javasolt
a
esélyegyenlőséget
képzésekben
való
részvétel,
a képesség-kibontakoztató program illetve a halmozottan hátrányos helyzetű eredményes
működtetése tanulók
minőségi
szükségessé teszik, hogy korszerű hozzáférésének pedagógiai alkalmazzanak.
oktatáshoz támogatását
való célzó
módszereket pályázatokban való részvétel (TÁMOP). A
gimnázium A gimnáziumban célszerű lenne utazó
kivételével nincs szakember hiány pedagógus az intézményekben.
bevonásával
megoldani
a
hiányt, melyet a társulás által biztosítani lehet.
23
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
Esélyegyenlőségi terület
Szükséges beavatkozás
8. Az önkormányzat által fenntartott Beavatkozás: a tanulók továbbtanulási alapfokú
közoktatási
továbbtanulási mutatnak
az
intézmény arányaik javítása érdekében gimnáziumba,
mutatói
eltérést érettségit
országos
átlagtól. minőségi
adó
középiskolába,
szakképzést
vagy
biztosító
Körülbelül 160-180 tanuló érettségit szakiskolában történő továbbtanulási utak nem adó szakiskolai képzésben tanul segítését, tovább. Esélyegyenlőségi terület
Az
célzó
pályázatokban való részvétel (TÁMOP).
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása)
9.
megerősítését
országos
Szükséges beavatkozás
kompetencia-
méréseken a település iskolájának adatai
mindkét
osztály
vonatkozásában alul maradnak az országos átlagnak. A kompetenciamérések
eredményeinek
nyilvántartása nem tér ki a hátrányos vagy
halmozottan
hátrányos
helyzetű tanulók eredményeire.
Összefoglalás A fenntartó biztosítja az óvodai, iskolai pedagógiai programok megvalósítását. A településen nem elérhető minden közszolgáltatás, a házi gyermekfelügyelet, családi napközi. Óvoda tekintetében a jelenlegi rendszer férőhelybővítésre szorul, csak így szüntethető meg a jelenlegi újtelepen lévő szegregált óvoda. A bölcsődei férőhelyek is bővítésre szorulnak jelenleg jóval a megengedett létszám felett működnek. Beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási sikerességének.
A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatásban vesznek részt, az integrációs tervet ki kell dolgozni. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a SNI tanulók közül a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. (Ha szükséges, gyógypedagógusok bevonásával) Az általános tantervű iskolai csoportok tekintetében is az országos átlagnál alacsonyabb a gimnáziumba továbbtanulók aránya. Támogató programokban nagyobb arányú 24
részvétel javasolt. Az általános iskola esetében, ahol a kompetencia mérés eredményei jóval alacsonyabbak országos átlagnál, (20% vagy annál több), beavatkozás szükséges. Az érintett intézményekben komplex fejlesztést, szolgáló programokat szükséges bevezetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartók is. A komplex-akadálymentesítés, az intézményekben nem megoldott, erre a hozzáférhetőség biztosítása szempontjából, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni. Az intézmények számára meghatározott szempontjából legfontosabbak:
feladatok
közül
az
esélyegyenlőség
Óvodák számára: Intézményi minőségirányítási, esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Esélyegyenlőség megteremtése. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés, ilyen irányú képzéseken való részvétel. Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése és működtetése, ill. módosítása Általános iskolák számára: esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Tankötelezettség teljesítése Pályaorientáció, pályaválasztás segítése A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglakozás. A hátrányos helyzetű, valamint a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása
25
3. Célmeghatározás Rövidtávon elérendő indikátorok (1 év alatt): Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. Az intézmények alapdokumentációinak felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus, vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. bevonása.) Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elhelyezése az óvodákban (település szerkezettől függően). Lehetőségek szerint integrációs támogatás igénylése.
Az önkormányzat által fenntartott alapfokú közoktatási intézmény továbbtanulási mutatói eltérést mutatnak az országos átlagtól. Sok tanuló érettségit nem adó szakiskolai képzésben tanul tovább. A tanulók továbbtanulási arányaik javítása érdekében gimnáziumba, érettségit adó középiskolába, vagy minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulás segítése érdekében a helyi középiskola szakmai képzésének a kiszélesítése a cél. Ennek érdekében pályázati programban vesz részt a helyi gimnázium (TÁMOP). Intézmények tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A település oktatási intézményeiben nagyarányú halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek tanulók érdekében a pedagógusok esélyegyenlőséget szolgáló képzéseken való részvétele, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatását célzó programokban való részvétel (TÁMOP)
26
Középtávon elérendő indikátorok (3 év alatt):
Intézkedési terv készítése, közszolgálati feladatok biztosítására (családi napközi, házi gyermekfelügyelet) felmérés készítése. SZSZK Amennyiben valós igény jelentkezik Többcélú Társulási szinten biztosítandó a családi napközi és házi gyermekfelügyelet Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH – s gyermekek arányos elosztása)
A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. Az általános iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli programokban való részvételét (különös tekintettel az iskolai napközire), valamint cél nagyobb arányba bevonni az érintett tanulókat az Útravaló, Ösztöndíj programba. A Tanodai program beindítása a továbbtanulási és lemorzsolódási arányok javítását érdekében. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Elsősorban a középiskolai intézményben magasak a lemorzsolódási arányok. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. Hosszú távon elérendő indikátorok (5 év alatt): Az óvodák tekintetében a férőhelyek kihasználtsága 100% - os illetve azt meghaladó. A szegregált tagóvoda (település szerkezetből adódó a szegregáció) abban az esetben szüntethető meg, ha további férőhely biztosítása megvalósítható. Ez a település esetében egy központi óvoda építésével érhető el. Erre az önkormányzat pályázati forrásokat kíván felhasználni. A SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése és szülői tájékoztató programok szervezése, beintegrálás az általános tantervű oktatásba, ahol ezt a szakértői bizottság javasolja, és patronálási program indítása visszahelyezési normatíva igénylése. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttműködések támogatása. Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. Legalább ügyfélszintű akadály-mentesítés valamennyi óvodában, általános és középiskolában.
27
4. Akcióterv
4. 1. Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások:
Vizsgálati szempontok
Szükséges, elvárt beavatkozások
Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata : Biztosítottak, illetve egyenlő Van-e olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, illetve a mértékben elérhetők az alábbi település számára nem egyenlő mértékben elérhető, közszolgáltatások a településen intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a település lakói számára e szolgáltatások elérhetőségének élők számára: biztosítására. Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok Ellátatlan: Házi gyermekfelügyelet Gyógypedagógiai tanácsadás Családi napközi Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Beavatkozási lehetőségek: Nevelési tanácsadás Társulási együttműködések kialakítása az ellátatlan Logopédiai ellátás közszolgáltatások biztosítására, stb. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Gyermekjóléti szakellátások Családok átmeneti otthona Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás
28
Vizsgálati szempontok
Szükséges, elvárt beavatkozások
Biztosítottak, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei Az óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak-e, a férőhely kihasználtság lehetővé teszi-e valamennyi beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését, ill. általános iskolai nevelésétoktatást.
Az adatok alapján néhány fő kivételével valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül. Azonban megállapítható, hogy nem minden 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben. Az elmúlt tanévben viszont nagyon magas volt ez az arány. Ezért akcióterv készítése indokolt évenkénti intézkedéseket tartalmazva, mérhető indikátorokkal. Beavatkozási lehetőségek: - A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. - Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása)
Vizsgálati szempontok
Szükséges, elvárt beavatkozások
Biztosított-e minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. paragrafusának (2) bekezdése?
A településen nem lesz elegendő számú az óvodai férőhely / a szegregált óvoda megszüntetésével/, ezáltal nem biztosított valamennyi gyermek, így a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás. A férőhelyek száma nem elegendő minden, gyermek részére, előfordulhat, hogy néhány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem jár óvodába 3 éves korától, beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek oktatási hátrányai csökkentésének. Beavatkozási lehetőségek: - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és
29
védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végezze, szükség szerint szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segítségével.) - Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. - Az óvodák tekintetében a férőhelyek kihasználtsága 100% - os . A szegregált tagóvoda (település szerkezetből adódó a szegregáció) abban az esetben szüntethető meg, ha további férőhely biztosítása megvalósítható. Ez a település esetében egy központi óvoda építésével érhető el. Erre az önkormányzat pályázati forrásokat kíván felhasználni Vizsgálati szempontok
Szükséges, elvárt beavatkozások
A vizsgált településen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a település általános iskolájában, magasabb az országos átlagtól 35%.
Beavatkozási lehetőségek: Speciális tanulói összetétel-speciális oktatási módszerek alkalmazása, szemléletváltás. Humán-erőforrás helyzet-, kapacitástérkép készítése.
és
igényfelmérés,
- Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, ill. pedagógusok számára. Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása. - Az intézményben bevezetni, alkalmazni a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának érdekében. - Beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés megvalósítása érdekében. További lehetséges beavatkozások: Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). - A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.
30
- Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum, amely letölthető a www.sulinova.hu honlapról. Az intézményekben / óvoda, általános iskola/ azonos csoportokon belül nem arányos a HH/HHH gyermekek, tanulók elosztása.
A településen működő óvodában, általános iskolában magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya.Elosztásuk az óvodai csoportokban nem arányos, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolai intézményben az 1-4. évfolyamon a párhuzamos osztályokban nem megengedett eltérés mutatkozik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat illetően. A tanulók összetételét a belépő évfolyamokon. Akciótervben mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel kell megjeleníteni azt. Beavatkozási lehetőségek: Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elhelyezése az óvodákban (település szerkezettől függően). Lehetőségek szerint integrációs támogatás igénylése. - A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH – s gyermekek arányos elosztása)
Vizsgálati szempontok
Szükséges, elvárt beavatkozások
31
A vizsgált intézmény folytat-e Beavatkozási lehetőségek: oktatásszervezési - A szegregáltan oktatott SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató gyakorlatot . programok szervezése. - A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és A sajátos nevelési igényű, eltérő patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési igénylése. Gyógypedagógus asszisztens tanterv szerint oktatott tanulók normatíva alkalmazása a beintegrálás segítéséhez. külön épületben elkülönítve - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekben, és vannak elhelyezve. megjelenítése az intézményi dokumentumokban. szegregáló
További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Ki mutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően? Vizsgálni kell tanévenként, hogy az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet)
A közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatása tekintetében biztosítottak.
Beavatkozási lehetőségek: - Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, orvosi ellátás) - Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szűrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. - Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek továbbfejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. - Preventív célú óvodai-iskolai átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttműködésével.A pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. - Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása.
32
A az oktatás hatékonyságában, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességében eltérés mutatkozik. Eltérés mutatható ki továbbtanulási mutatókban.
a Jelentős az eltérés a továbbtanulási mutatókban. Az országos átlagtól magasabb ezért tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos Az általános iskolások, egy része helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érettségit adó középiskolába tanul érdekében. tovább, de az országos átlagtól alacsonyabb a szakközépiskolában Beavatkozási lehetőségek: és a gimnáziumban továbbtanulók - Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és száma. humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. - A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. - Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) - Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. - A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. - Az érettségit adó középiskolákban, és gimnáziumban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Az országos kompetencia A későbbiekben az adatok birtokában a következő mérésekhez képest az iskola az lehetséges beavatkozások valósíthatók meg. Komplex országos átlag alatt teljesített. fejlesztését szolgáló programok tervezése szükséges. Beavatkozási lehetőségek: - A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait
33
megvitató tantestületi-, kistérségi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. - A kétévente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrásfejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.
Vizsgálati szempontok A fenntaró kihasználja-e a külőnböző támogatási lehetőségeket az esélyegenlőség megteremtése érdekében? Kevés programban vesznek részt az intézmények. Részben veszik igénybe kiegészítő normatív támogatásokat integrációs támogatást nem igénylik: Támogatások, nomatívák: - nemzeti etnikai kisebbségi nevelés, - képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, - TIOP, TÁMOP pályázati programok,pedagógus továbbképzési programok.
Szükséges, elvárt beavatkozások
Beavatkozási lehetőségek: A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. - Igénylési terv készítése a kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására: az érintettek, pl. kisebbségi önkormányzat egyetértésének; a szolgáltatások minőségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. - Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása.
Illetve kevesen kapcsolódtak be az Arany János és az Útravaló programba.
34
Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: A vizsgált településein biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása A továbbtanulási mutatók a Beavatkozási lehetőségek: település általános iskolájában - A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók az országos átlagtól eltérő. mentorálása
Az iskolában jellemzően nagy az eltérés az intézményben hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Részesülnek az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban, pl. napközi, szakkör, tábor, alapfokú művészetoktatás, Útravaló program,de alacsony arányban. Jellemzően rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, görög kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében
- Egyéni fejlesztési terv alkalmazása - Pedagógiai módszertani fejlesztés - Pályaorientációs programok - Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás) - A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel - Egységes minden intézményre kiterjedő nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók oktatási sikerességi mutatóiról Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, részvételük biztosítása érdekében. Amennyiben a további elemzések alapján igazolódik, hogy az intézményekben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítő programokban való részvétel bővítésére, a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülők körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)Tanoda program A társadalmi partnerek (egyeztető fórum) bevonása szükséges az esélyegyenlőség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.
35
Összegzés: A Település területén működő intézményrendszerben biztosított az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Annak érdekében hogy az esélyegyenlőségi terv ténylegesen elérje célját, ellenőrzéséhez megfelelő adatok álljanak rendelkezésre • egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. • hogy még kisebb legyen a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a fenntartó támogassa az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentős összegeket és szakértői segítséget biztosítanak. • Az intézményvezetők a pedagógus továbbképzés, szakvizsga normatívából is nagyobb arányban támogassák a pedagógusoknak egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés érdekében módszerek elsajátítását (Pl. kooperatív technikák, projektpedagógia), és a szakos ellátottság biztosításának megszervezését. • Az általános iskolában teremsék meg a feltételeket a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált nevelésnek. Ehhez szükséges a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, speciális terápia megkezdése, a szülői tanácsadási alkalmak növelése. • Cél, hogy az oktatásban elsődleges formát nyerjen az integráció. • A település elkötelezett az oktatási esélyegyenlőtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet. • A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településeken, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövőben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlődést, és nagy odafigyelést igényel.
4.3 Egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélése, akcióterv tervezése Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat vettük figyelembe: Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire); - Minden, beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, amely alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; - Ha beigazolódik, hogy a települések közoktatási intézményeiben biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb intézkedési tervek), vagy oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott
36
tanórák) való hozzáférés, de nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövidtávon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást, biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás. - A településen élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. - Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetenciavizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a társulás településein működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek,épületbővítés, vagy új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a és a település vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések, elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. (Ha pl. komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez, melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervben, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást megpályázta, a beruházást elindította. Az SNI tanulók, visszahelyezése szükséges az integrált oktatás teljes körű megvalósításához, ezért a felülvizsgálatok kezdeményezését, a kötelező vizsgálatok megtörténtének ellenőrzését, biztosítását, a felülvizsgálatot követően visszahelyezhető tanulók áthelyezésének megvalósítását, a tanulók mentori támogatását és a prevenció érdekében az óvoda-iskola átmenet fejlesztését és a gyerekek korai fejlesztésében való közreműködést, egyéni fejlesztési tervek alkalmazását vállalni kell.)
37
4.3.Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések A problémákat kezelő komplex beavatkozások az eddigiekben rögzített helyzetelemzés alapján, felelősök meghatározásával: Tiszalök Város közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek, intézményvezetők Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítőjének, hanem a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítő eszköznek kell tekinteni. Segíteni kell az intézményeinknek az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének megteremtésében. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövőjüket, mind szakmai előmenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen ezért szakmai szempontból támogatni szükséges a kompetenciaalapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. A nevelési, a pedagógiai, a képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlődés, a környezet igényeit. o Felelős: intézményvezetők Támogatni kell az oktatási intézményeket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával segíteni kell őket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából (különösen a szakképző évfolyamokról) idő előtt kieső fiatalok száma. Ösztönözni kell intézményeiket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek Ösztönözni kell az információtechnológiák alkalmazását a tanítás, a tanulás, az intézményirányítás, az ügyvitel, a döntés-előkészítés és a kommunikáció terén. Az egyes intézmények alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának értékelését törvényességi szempontból a jogszabályi előírásokhoz, keretparaméterekhez viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból a jogszabály által kötelezően előírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói, adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidőinek betartásához viszonyítva kell végezni. Szükség esetén külső szakértők munkáját is igénybe kell venni. o Felelős: Fenntartók, oktatási szakemberek A nevelési-oktatási intézményeknek új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével kell hozzájárulniuk az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történő oktatás megkíván. o Felelős: valamennyi közoktatási intézmény vezetője Az település minden, az illetékességi területén élő igényjogosultnak biztosítsa a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, nevelőközösségek feladata elősegíteni, 38
hogy a gyermekek, tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők, az idő előtt (különösen a szakképző évfolyamokról idő előtt) kimaradók száma. o Felelős: oktatási szakemberek, jegyzők, intézményvezetők, védőnői hálózat,gyermekjóléti szolgálat. A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek kialakítása, biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy a társulás közoktatási intézményei is a “kompetencia-alapú” nevelés, oktatás és képzés irányába fejlődjenek. A nevelő-oktató munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön előtérbe a kompetencia-alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. o Felelős: valamennyi közoktatási intézmény vezetője Az alapfokú nevelés és oktatás szintjein (ide értve az óvodákat is) a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek [olvasás (szövegértés), írás (helyesírás), számolás, problémamegoldó gondolkodás], továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai (IKT)], alapfokú karrierépítési kompetenciák fejlesztésére szolgáló (akkreditálható) oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó óvoda, befogadó iskola funkciók), a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteróvoda, mesteriskola funkciók) kapjon figyelmet. o Felelős: valamennyi érintett közoktatási intézmény vezetője A középfokú nevelés, oktatás és képzés szintjein az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, az idegen nyelvi kommunikációs képességek, az alkalmazás specifikus infokommunikációs készségek, képességek, a középszintű karrierépítési kompetenciák és az alkalmazásképes nyelvi kommunikáció fejlesztését szolgáló (akkreditálható) oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése, a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteriskola funkciók) kerüljön a helyi programtervezés fókuszába. o Felelős: érintett középfokú intézmény vezetője Az ÚMFT által támogatott szakmacsoportok szerinti képzést folytató szakképző intézményeknek – a rendelkezésükre álló feltételektől függően – meg kell kezdeni a felkészülést, hogy igény esetén be tudjanak kapcsolódni a TÁMOP, TIOP projektjébe, amely a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését és a régió munkaerő piaci igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes szakképző intézmények integrációját célozza. Ebben a folyamatban nagyobb jelentőséggel bír, a moduláris szakképzés, a rész-szakképzés bevezetéséhez szükséges, személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a modulok adaptálása, esetlek terjesztése. o Felelős: érintett középfokú intézmény vezetője Valamennyi nevelési-oktatási intézménynek a minőség javítása érdekében folyamatosan napirenden kell tartani a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai tökéletesítését, korszerűsítését, a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek “kezelésével” összefüggő és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. o Felelős: valamennyi nevelési-oktatási intézmény vezetője
39
4.4. Akcióterv a helyzetelemzésben feltárt problémák megoldására Az egyes tevékenységek alábontását, ha szükséges a feladatok felelőseinek külön dokumentumban kell kidolgozniuk a 6.1 táblázat tervezett beavatkozásai alapján. Helyzetelemzés megállapítása Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatás nem teljes mértékben érhető el minden településen. Helyzetelemzés megállapítása
Intézkedés leírása Családi napközi, Igényfelmérés, házi kialakítás gyermekfelügyel lehetséges et, szolgáltatások formáinak elérhetővé meghatározása váljanak. megszervezése Cél
Intézkedés felelőse
Határidő 20092011. Év
Indikátor rövid távon Beavatkozási terv készítése
Határ- Indikátor rövid idő távon Adatszolgáltatási rendszer elkészül, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően és ezt Adatszolgáltatási alkalmazza A településen a rendszer Adatszolgáltatás Fenntartó, kialakítása, minden intézmény. halmozottan rendszerének, oktatási hátrányos helyzetű különös dokumentumain Kijelölésre 2008. szakemberek, gyermekek tekintettel a HH ak, belső 12.31. kerülnek a intézményveze azonosítása csak és HHH szabályzatainak nyilvántartás tők, részben történt meg. gyermekek kialakítása. vezetésérért és tekintetében. aktualizálásért felelős személyek. Létrejön egy együttműködés e tekintetben a Cél
Intézkedés leírása
Intézkedés felelőse Fenntartók, Szociális Szolgáltató Központ intézményveze tője
40
Indikátor közép távon Igényfelmérés, kialakítás lehetséges formáinak meghatározása Indikátor távon
Indikátor hosszú távon Kistérségi társulási szinten biztosított a családi napközi, házi gyermekfelügyelet
közép Indikátor hosszú távon
Nyilvántartás napra kész vezetése a HH és HHH gyermekekről és a különböző szolgáltatásokban való részvételükről.
Nyilvántartás napra kész vezetése a HH és HHH gyermekekről és a különböző szolgáltatásokban való részvételükről.
Helyzetelemzés megállapítása
Cél
Van olyan 3 éves halmozottan hátrányos gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben. Helyzetelemzés megállapítása Az öt tagóvodai feladat ellátási hely közül a Napraforgó tagóvodában a roma gyermekek szegregáltan vannak elhelyezve ( település szerkezetéből adódóan ez egy roma telep óvodája). Helyzetelemzés megállapítása A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem arányosan vannak elhelyezve a tagóvodákban.
nyilvántartásokat vezetők között. Határ- Indikátor rövid Indikátor idő távon távon
Intézkedés leírása
Intézkedés felelőse
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek vegyen részt óvodai nevelésben
Beazonosítás, intézkedés.
Fenntartó, intézményvezetők
2008. 12.31.
Cél
Intézkedés leírása
Intézkedés felelőse
Határ- Indikátor idő távon
Szegregált tagóvoda megszüntetése.
Óvodai férőhelyek bővítése, új központi óvoda építésével.
Intézkedés leírása Jövőbeni Az tervezés részévé intézményvezet kell tenni a őa tagóvodákba való beiratkozások beiratkozás során a során, arányosan tagóvodákon Cél
Fenntartó, 2009.intézményveze 2014. tő. Év
Intézkedés felelőse
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben
Határ- Indikátor rövid idő távon Az azonos településrészen Fenntartó, 2008. működő intézményveze 12.31. tagóvodákban tő. arányosan kerülnek
41
Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben
rövid Indikátor távon
Felmérések készítése. Az épület tervének elkészítése, pályázatok felkutatása.
közép Indikátor hosszú távon Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben
közép Indikátor hosszú távon
Pályázatok készítése, az óvoda építéséhez anyagi forrás biztosítása érdekében.
Pályázatok készítése, az óvoda építéséhez anyagi forrás biztosítása érdekében. Sikeres pályázat esetén óvodaépítés.
Indikátor közép távon Az azonos településrészen működő tagóvodákban arányosan kerülnek
Indikátor hosszú távon A központi óvodában minden csoportban azonosa arányban kerülnek elosztásra a
kerüljenek felvételre az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek. Helyzetelemzés megállapítása
Cél
A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskola intézményében 1-4 évfolyamon nem megengedett eltérés mutatkozik a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat illetően.
Jövőbeni tervezés részévé kell tenni az 1. évfolyamosok beiskolázásánál, hogy viszonylag arányosan kerüljenek az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek.
Helyzetelemzés megállapítása A sajátos nevelési igényű, eltérő tanterv szerint oktatott tanulók külön épületben elkülönítve vannak elhelyezve.
belül egyenlően ossza el az Oltalmazó Otthonból érkező, és egyéb hátrányos helyzetű gyermekeket. Intézkedés leírása A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoporto k kialakítása (HH/HHH – s gyermekek arányos elosztása)
Intézkedés felelőse
Határ- Indikátor idő távon
Intézményveze 2009. tő. 12.31.
Intézkedés felelőse
elosztásra a HH/HHH gyerekek.
rövid Indikátor távon
42
HH/HHH gyerekek.
közép Indikátor hosszú távon
A beiskolázásra kerülő első évfolyamok Nyilvántartások tekintetében alapján a azonos beiskolázásra osztálycsoportok kerülő gyerekek körében HH/HHH kialakítása (HH/HHH – s gyerekek gyermekek beazonosítása. arányos elosztása)
Határ- Indikátor rövid idő távon A SNI tanulók A SNI tanulók A szegregáltan integrációs integrációjának oktatott SNI programjához kidolgozása, 2009.tanulók Intézményveze felmérések fokozatos 2014. beintegrálása tő, fenntartó. készítése, bevezetése. év. általános tantervű tapasztalat cserék oktatásba. szervezése. Cél
Intézkedés leírása
elosztásra a HH/HHH gyerekek.
Indikátor távon
A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH – s gyermekek arányos elosztása)
közép Indikátor hosszú távon A felülvizsgálatot A SNI tanulók követően általános integrációs tantervű oktatásba programjának visszahelyezni kidolgozása. javasolt tanulók Preventív célú visszahelyezési és óvodai-iskolai patronálási átmeneti programjának
program kidolgozása, fejlesztése a két intézménytípus együttműködésév el. A szegregáltan oktatott SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése.
Helyzetelemzés megállapítása A tanórán kívüli tevékenységek igénybevétele tekintetében alacsony a részvételi arány a HH/HHH tanulók körében.
Cél A HH/HHH tanulók nagyobb számban vegyenek részt a tanórán kívüli programokban (különös tekintettel az
Intézkedés leírása Az általános iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli
Intézkedés felelőse
Határ- Indikátor rövid idő távon Különböző HH/HHH Intézményveze tanulókat segítő tő, 2009. programok gyermekvédel 12.31. feltérképezése, mi felelős hozzájuk való csatlakozás feltételinek
43
Indikátor közép távon Segítő programokról tájékoztatók tartása az érintett gyermekek és szüleik részére. Az iskolai tanórán kívüli programok
megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Gyógypedagógus asszisztens alkalmazása a beintegrálás segítéséhez. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi dokumentumokba n. Indikátor hosszú távon A támogató programokban minél nagyobb arányú részvétel biztosítása a HH/HHH tanulók részére. A fentiek tekintetében
iskolai napközire). Továbbá cél nagyobb arányban bevonni ezen érintett tanulókat a különböző segítő programokba. Helyzetelemzés megállapítása
Cél
A HH/HHH tanulók részére A HH/HHH tanulók Tanoda program csekély mértékben beindítása amely részesülnek az segíti a iskolán kívüli továbbtanulást és programokban. javítja a lemorzsolódási arányokat. Helyzetelemzés Cél megállapítása A kompetenciaKiegyenlítettség mérés eredményaz eredménymutatóiban, sok mutatókban, esetben nem érik el országos szint az országos átlagot. elérése minden A kompetencia területen mérések Megfelelő eredményeinek nyilvántartás nyilvántartása nem készítése
programokban való részvételét. Útravaló, Ösztöndíj programba nagyobb arányba bevonni az érintett tanulókat. Intézkedés leírása
kidolgozása. Az iskolai tanórán kívüli programok propagálása az érintett tanulók és szüleik körében.
Intézkedés felelőse
Határ- Indikátor rövid idő távon Tanoda program kidolgozása, pályázati 2009lehetőségek Tanoda program Kisebbségi 2011. felkutatása. kidolgozása. Önkormányzat év. Tanoda programhoz terület és épület megvásárlása. Intézkedés Intézkedés Határ- Indikátor rövid leírása felelőse idő távon Beavatkozási terv Okfeltárás, elkészül, az beavatkozások intézmény tervezése, intézményveze 2009- elfogadja. A szükséges tő, oktatási 2011. nyilvántartás napra fejlesztések szakemberek, év kész (HH/HHH), biztosítása. fenntartók összehasonlítható Nyilvántartás a kompetencia készítése. mérések
44
propagálása az érintett tanulók és szüleik körében.
Indikátor távon
közép Indikátor hosszú távon
Tanoda pályázatának elkészítése HH/HHH tanulók és fiatalok bevonása a programba. Indikátor távon
tapasztalatok összegzése, a részt vevő tanulók továbbtanulási és lemorzsolódási arányainak értékelése.
Tanoda működtetése, minél nagyobb számú HH/HHH tanulók és fiatalok bevonása a programba.
közép Indikátor hosszú távon
Kiegyenlítettség az eredménymutatók ban, országos szint elérése minden területen.
Kiegyenlítettség az eredménymutatókban, országos szint elérése minden területen.
tér ki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire.
Helyzetelemzés megállapítása Az általános iskola és a gimnázium tanulói összetétele szükségessé teszi, hogy a pedagógusok olyan korszerű pedagógiai módszereket alkalmazzanak amely az esélyegyenlőséget szolgálja. Helyzetelemzés megállapítása Az alapfokú közoktatási intézmény esetében nagyszámban fordul elő, hogy a továbbtanulók érettségit nem adó
halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kompetencia mérések eredményeik összefüggésében is.
tekintetében is.
Cél
Intézkedés leírása
A nagy arányú HH és roma gyerekeknek olyan oktatáshoz való hozzáférése amely a képességük kibontakoztatását segíti.
A pedagógusok részvétele olyan esélyegyenlőség et szolgáló Intézményveze 2009. képzéseken, tők. 12.31. amely a HH/HHH tanulók képzését segíti.
Intézkedés leírása A tanulók Helyi szinten továbbtanulási olyan mutatói középiskolai, gimnázium, vagy gimnáziumi érettségit adó képzés középiskolai biztosítása, képzés felé amely minőségi Cél
Intézkedés felelőse
Intézkedés felelőse
Határi Indikátor rövid dő távon
Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele.
Határ- Indikátor rövid idő távon Gimnáziumban olyan képzés, Fenntartó, szakképzés 2009. intézményveze biztosítása amely 12.31. tők. megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú
45
Indikátor közép távon
Indikátor hosszú távon
Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele.
Általános iskolai, és gimnáziumi tanárok esélyegyenlőséget szolgáló képzésekben való részvétele.
Indikátor közép távon Gimnáziumban olyan képzés, szakképzés biztosítása amely megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú
Indikátor hosszú távon Gimnáziumban olyan képzés, szakképzés biztosítása amely megfelelő alternatívát nyújt az alapfokú
szakképzésben tanulnak tovább. Ezek a mutatók az országos átlagtól nagymértékben eltérnek.
tolódjanak el.
oktatást nyújt az általános iskolából kikerülő tanulók számára.
Intézkedés felelőse
közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Határ- Indikátor rövid idő távon
Helyzetelemzés megállapítása
Cél
Intézkedés leírása
Az épületek nem akadálymentesek.
Akadálymentes közoktatási intézmények
Felmérések, Fenntartó, 2009.tervek készítése, intézményveze 2014. forráskeresés, tő, év pályázatkészítés
46
közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Indikátor közép távon Legalább ügyfélszintű Felmérések, tervek akadálymentesítés elkészülnek az intézményekben
közoktatási intézményből kikerülő fiatalok számára. (gimnázium TÁMOP programban való részvétele). Ezen képzések megfelelő propagálása az általános iskolában is. Indikátor hosszú távon Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés az intézményekben
5. Megvalósulást segítő egyéb programok Kiemelt programelem
Ezek alapján meghatározott feladatok
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza
Koordinációs feladat
Koordinációért felelős személy
IPR implementáció Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés
6. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges Megfogalmazása
A Intézkedés leírása Az intézkedés A eredményes kockázat kockázat megvalósulásának következ bekövetke kockázata ményének zésének súlyossága valószínűs ége (1-3) (1-3) 1 2 Nem megfelelő Igényfelmérés, igényfelmérés. kialakítás
Családi napközi, házi gyermekfelügyelet, lehetséges szolgáltatások formáinak elérhetővé váljanak. meghatározása megszervezése
Adatszolgáltatási Adatszolgáltatás rendszer kialakítása, rendszerének, különös tekintettel a dokumentumaina HH és HHH k, belső gyermekek szabályzatainak tekintetében. kialakítása.
Kistérségi szinten nem megfelelő együttműködés.
1
1
Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása.
3
0
Nem használják az intézmények a kialakított adatszolgáltatási
3
1
47
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Megfelelő szakemberek bevonása az igényfelmérésbe. Közös érdekek mentén történő egyeztetések, kompromisszumos megoldások keresése. Törvények és jogszabályok írják elő, hogy milyen adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani a törvényesség érvényesülésének felelőse önkormányzati szinten a jegyző, aki az elkészült belső szabályzatokat ellenőrzi. Minden szinten kijelölésre kerülnek azok a személyek
rendszert.
Minden 3 éves Beazonosítás, halmozottan intézkedés. hátrányos gyermek vegyen részt óvodai nevelésben
(intézmények, önkomrányzat) akik a napra kész nyilvántartásért, és azok használatáért felelnek. A szülők személyes meggyőzése, megfelelő szakemberek bevonásával, tájékoztató fórumok tartása. Beóvodáztatási támogatás igénylése.
Nem együttműködő szülők.
2
1
A különböző területeken dolgozó szakemberek (óvónő – családgondozó) nem megfelelő intézkedései. Nem sikerül forrást teremteni az új óvoda építéséhez.
2
1
Szakmaközi megbeszélések szervezése, feladatmegosztások , konkretizálása, kölcsönös információ csere.
3
1
Nem megfelelően Az intézményvezető kerülnek a beiratkozások elosztásra a során a hátrányos helyzetű tagóvodákon gyermekek. belül egyenlően ossza el az Oltalmazó Otthonból érkező, és egyéb hátrányos helyzetű gyermekeket.
3
1
Folyamatosan pályázatok készítése szakmailag alátámasztott dokumentációval. Lobbi a városvezetés részéről. Az intézményvezető részére kötelező érvényű az önkormányzat által elfogadott esélyegyenlőségi terv. Amelyben a számára előírt feladatok teljesítéséről be kell számolni az önkormányzat felé.
Jövőbeni tervezés A beiskolázásra Nem megfelelően részévé kell tenni az kerülő első kerülnek elosztásra a 1. évfolyamosok évfolyamok hátrányos beiskolázásánál, tekintetében helyzetű hogy viszonylag azonos
3
1
Szegregált tagóvoda megszüntetése.
Jövőbeni tervezés részévé kell tenni a tagóvodákba való beiratkozás során, arányosan kerüljenek felvételre az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek.
Óvodai férőhelyek bővítése, új központi óvoda építésével.
48
Az intézményvezető részére kötelező érvényű az önkormányzat által
arányosan kerüljenek az azonos csoportokba a HH/HHH gyermekek.
osztálycsoportok gyermekek. kialakítása (HH/HHH – s gyermekek arányos elosztása)
A szegregáltan A SNI tanulók A SNI tanulók oktatott SNI tanulók integrációjának integrációja nem valósul meg nem beintegrálása kidolgozása, megfelelően általános tantervű fokozatos kidolgozott oktatásba. bevezetése.
3
2
A szakértői vélemények nem készülnek el.
3
2
A HH/HHH tanulók Az általános Nem a megfelelő információs utat nagyobb számban iskolai választják a vegyenek részt a intézményben biztosítani kell a megcélzott réteg tanórán kívüli tájékoztatására a programokban halmozottan tanórán kívüli (különös tekintettel hátrányos programokról. az iskolai helyzetű tanulók tanórán kívüli napközire). Továbbá cél programokban nagyobb arányban való részvételét. Útravaló, bevonni ezen A gyermekek nem motiváltak a érintett tanulókat a Ösztöndíj programokban különböző segítő programba programokba. nagyobb arányba való részvételre. bevonni az érintett tanulókat.
2
1
3
3
A HH/HHH tanulók Tanoda program Tanodai pályázati program nem részére Tanoda kidolgozása. nyer támogatást. program beindítása amely segíti a továbbtanulást és
3
1
program, illetve szakemberek hiánya miatt.
49
elfogadott esélyegyenlőségi terv. Amelyben a számára előírt feladatok teljesítéséről be kell számolni az önkormányzat felé. Az általános iskolában jól felkészült szakemberek készítik elő az integrációs programot, körültekintően eljárva a gyermekek érdekét figyelembe tartva. Az iskolán belül az igazgatóhelyettes felel a szakvélemények kezeléséért, amely garancia a megfelelő szintű intézkedésre. A tájékoztatásba be kell vonni a szülőkkel és a gyermekekkel nap mint nap kapcsolatban lévő pedagógusokat, gyermekvédelmi felelősöket, családgondozókat. Személyes meggyőzés, jó példák bemutatása, milyen pozitív hozadéka lehet ezeknek a programoknak hiteles személyek bevonásával. Megfelelő szakemberek bevonása a pályázat készítéséhez, átgondolt
javítja a lemorzsolódási arányokat.
Kompetencia Kompetencia Okfeltárás, mérések mérések beavatkozások értékelésére tekintetében tervezése, létrehozott kiegyenlítettség az szükséges munkacsoport eredményfejlesztések nem működik, mutatókban, biztosítása. illetve a országos szint Nyilvántartás visszacsatolás elérése minden készítése. nem működik. területen. Megfelelő Nem megfelelő nyilvántartás nyilvántartás a készítése HH/HHH tanulók tekintetében. halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kompetencia mérések eredményeik összefüggésében is. Megfelelő A pedagógusok Nem motivált pedagógus részvétele olyan pedagógusok. továbbképzés esélyegyenlőséget biztosítása a nagy szolgáló arányú HH és roma képzéseken, gyerekek képzése amely a HH/HHH érdekében, hogy tanulók képzését olyan oktatásban segíti. részesüljenek, amely a képességük kibontakoztatását segíti.
A tanulók Helyi szinten továbbtanulási olyan mutatói gimnázium, középiskolai, vagy érettségit adó gimnáziumi középiskolai képzés képzés felé tolódjanak el. biztosítása, amely minőségi oktatást nyújt az általános
2
1
2
0
2
1
Nem valósul meg megfelelő oktatás helyi szinten.
2
1
A tanulók
2
2
50
kidolgozott program benyújtása. Lobbi a Kisebbségi Önkormányzat részéről. A munkacsoport kialakítása során az intézmény vezetése olyan embereket delegál, akik motiváltak ezen összefüggések elemzésére. Megfelelő felelősök a nyilvántartások vezetéséért, illetve kezeléséért.
Szakmai fórumok szervezése, hogy miben segíti a munkájukat egy – egy ilyen továbbképzés. A gyermekek összetételében történő változások világossá tétele a pedagógusok részére, illetve speciális oktatási módszerek tapasztalatainak megismerését szolgáló információcserék biztosítása. Gimnáziumnak is érdeke, hogy nagyobb létszámú tanulót oktasson, illetve korszerű tanítási elemeket vezessen be. Megfelelő
iskolából kikerülő választása tanulók számára. továbbra is az alacsonyabb képzések felé irányul.
Akadálymentes közoktatási intézmények
Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés
Nem tud az önkormányzat megfelelő forrást biztosítani.
3
1
tájékoztatás információ nyújtás az egyes képzések után elhelyezkedési esélyekről. A helyben elérhető magasabb szolgáltatások preferálása. Akadálymentesítés re kiírt pályázatokon való részvétel.
7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 7.1. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizni kell, az eredményességet értékelni szükséges. E monitoring vizsgálatok eredményeit a fenntartó képviselő testület tárgyalja, az eredményeket a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá teszi a település honlapján. Az intézményvezetők felelősek az önellenőrzés dokumentumát évente június 30-ig megküldeni a képviselő-testületek részére a tájékoztatást elkészítik. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a Tiszalök Város jegyzőjének felelőssége. 7.2. Konzultáció és visszacsatolás A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítésébe a közoktatási intézmények vezetői tevőlegesen be lettek vonva, és megállapítható, hogy az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg az intézkedési terv akciótervét. A véleményformálásra a lehetőség biztosítva volt, valamennyi érintett szakmai és társadalmi partner bevonásával. A véleményeket, észrevételeket a Közoktatási Bizottság tárgyalja. 8. Kötelezettségek és felelősségi körök Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a következő kötelezettségeket kell vállalnia a fenntartónak.
A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról a határozatot hoz, Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, középés hosszú távú intézkedések elvégzéséről a fenntartó gondoskodik, A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja, A felülvizsgálat eredményéről a fenntartó évente a beszámol.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden évben kell jelentést készíteni.
51
Felelősség: A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős vezető személy: Település polgármestere, jegyzője A következőkért felel:
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy a település döntéshozói, tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben, pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Önkormányzat oktatásért felelős szakembere
Terv
megvalósításának
irányítója:
Az ő feladata és felelőssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy:
tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt intézkedési tervirányítónak.
A településnek és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként, kövesse azt.
52
9. Érvényesülés, módosítás A fenntartónak biztosítania kell, hogy a munkatársai vagy közoktatási szakértők megvizsgálhassák, hogy minden, a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. A fenntartónak biztosítania kell, hogy az értékelés folyamatos legyen, az eredmények vissza legyenek csatolva, az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információk beépítésre kerüljenek. A fenntartóknak biztosítania kell, hogy a döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészülhessenek az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. z
•
• •
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt intézkedések felelőseinek kell biztosítani a megfogalmazottak teljesülésének feltételeit. Ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, illetve hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve, abban az esetben a Közoktatási Bizottság meghatározza a felelőst, a szükséges intézkedést. A teljesülésről évente, illetve az esetleges megvalósítási akadályokról, nehézségekről a felelősök a Tiszalök Város jegyzőjének haladéktalanul tájékoztatást adnak. z 10. Elfogadás módja és dátuma Záradék A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítését támogatta, véleményezte és
elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről: Dancsné Iváncsik Erika esélyegyenlőségi szakértő Fenntartó részéről: Polgármester Jegyző
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését Tiszalök Város Képviselőtestületének: ……………. számú határozata fogadta el.
Tiszalök, 2008. 53