E L Ő T E R J E S Z T É S

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testülete 2015. március 26‐i ülésére

Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja

Előadó: Horváth László gazdasági tanácsnok Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: ‐ Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság Láttam:

................................................. Sümegi Attila jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városfejlesztési stratégiai programjának elkészítésére Zirc Város Önkormányzata Képviselő- testületének döntése alapján a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatási Intézetétől 2014. december 13-án (elektronikusan) megkaptuk az árajánlatot. A munkát dr. Fazekas Károly főigazgató szándéknyilatkozata szerint a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály (9022 Győr, Liszt F. u. 10.) végezné. Az ajánlatban részletesen le van írva a program tartalma, munkamódszere és munkamenete, ennek ismertetésére itt, külön, ezen ok végett nem térek ki. Kiegészítésként annyit tennék hozzá, hogy az ajánlati anyag „Pályázó rövid bemutatása” fejezetében említett regionális, megyei, kistérségi munkák során elkészített, az MTA által jegyzett, a dokumentumok kapcsán szerzői jogokkal rendelkező szervezet ezen anyagokat a zirci program készítésekor felhasználja külön ellenszolgáltatás nélkül. Javasolom a Képviselő- testületnek, hogy bízza meg a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetét a 2002-ben általuk készített Zirc Város stratégiai programja című dokumentum felülvizsgálatára, új dokumentum kidolgozására 3.000.000,- Ft + 810.000,- Ft áfa áron (Az MTA KRTKRK által megküldött ajánlat alap verzió). Az előterjesztés részletes indokolása: A kormányzat 2014. júniusban nyílt eljárás keretében indított pályázatot a járás székhely városok ITS-ének az elkészítésére. Ezeket régiónként pályázhatták meg konzorciumok, akik egy időben, a régióban lévő járás székhely városok számától függően egy időben 15-25 terven kell dolgozniuk. A kiírás szerint 2014. augusztus végi döntéssel 2014. szeptember és 2015. szeptember között készülnének el a tervek. A programban jelentős csúszás van, mivel eredményt csak 2014. november 30-án hirdettek. Így a tervezésre fordítható idő rövidül le jelentősen. A helyzetelemzést tekintve a pályázathoz rendelt források – régiónkénti átlagban városonként 2,2-3,0 MFt – nem teszik lehetővé, hogy a megvalósítók városonként primer megalapozó felméréseket készítsenek a koncepció és a stratégia elkészítéséhez. A dokumentumok készítői, ahogy az a megyei programok, illetve a megyei jogú városok ITSeinek készítése során is történt, központilag biztosítanak, döntően a KSH-tól származó társadalmi-gazdasági adatsorokat az elemzésekhez. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet határozza meg az Integrált Településfejlesztési Stratégia kötelező tartalmi elemeit: a rendelet 1. melléklete a helyzetelemzésre; a 2. melléklet pedig a településfejlesztési koncepcióra és az ITS-re vonatkozóan.

A mellékletben meghatározott kötelező tartalmi elemek mintegy kétharmada területrendezési tényezőket tárgyal jelentős alfejezeti részletességgel. A társadalmigazdasági folyamatok csak egy-egy fejezetcímmel szerepelnek a dokumentumban. A környező településekkel való kapcsolat ugyan megjelenik a tartalmi kellékek között, de ott is csak a rendezési tervek vonatkozásában. A képviselő testület tagjai közül többen is részt vettünk az ITS projektindító megbeszélésén, Zircen, ahol a nyertes konzorcium részéről a MAPI és a megyei koncepciót is tervező PESTTERV vett részt. Itt is nyomatékosan elhangzott, hogy az ITS megalkotásával megbízott konzorcium igencsak beszorult az időbe, mert a határidőn nem módosítottak, így marad a május végi- június elejei teljesítés. A megbeszélésről, az önkormányzat részéről jegyzőkönyvet senki nem készített, így a saját jegyzetemre hivatkozva az alábbi fontos információk hangzottak el: - A BM ígérte az adatok biztosítását, azonban a TEIR információs felület még a ma is rendkívül hiányos, a jelenlegi adatok korlátozottan teszik lehetővé a feldolgozást. - A BM ígéretével ellentétben, a KSH nagyon sok adatot csak piaci alapon ad át, azonban az ITS projekt költségvetésében ennek megvásárlására nincs forrás. - A KSH kódok változása miatt meglehetősen zavaros az adatbázis, mert az elemzés szempontjából is fontos korábbi kódok nincsenek meg. - A TEIR rendszeren lévő adatbázisban sok az adathiba. - A BM jelölte ki azt a „szakértői csoportot” akik elvégzik az elkészült ITS-ek minőségbiztosítását. A „csoport” két főből áll, akiknek két hét alatt kell majd 150 ITS-t ellenőrizniük. - A teljesítési határidőn nem lehet változtatni, mert 2014-es forrás elköltéséről van szó, amivel év közepéig teljesítéssel kell elszámolni. - „Akármilyen minőség jön létre” az anyagot határidőre el kell fogadni. - „Pénzköltésről van szó” „szakmailag nem vehető komolyan” - Azokat a célokat szeretnék beilleszteni, amelyre a TOP-okban várhatóan lesz forrás a 2014-2020 közötti EU támogatási ciklusban, de az EU visszadobta a Területi Operációs Programokat, így várhatóan ezt átírják és újraosztják az egészet. Ezt követően március 05-én került sor a Zirc Város készülő ITS megalapozó munkaanyagának az egyeztetésére. A találkozó keretében az elkészült anyagot ismertették a tervezők, amely során számos esetben merült fel az adatok pontatlansága, teljes fejezetek szakmaiatlansága. Az anyag egyeztetésével az idő rövidsége miatt nem tudtunk végezni, miután a délután folyamán, egy workshop keretében szélesebb körű „ötletbörzére” került sor. Sem a munkaanyag minősége, sem annak bemutatása, sem a csütörtök délutáni workshop nem volt meggyőző. Mindebből az következik – nem kétségbe vonva a tervezők odaszánását, jóhiszeműségét -, hogy ebből nem lesz normális stratégiai program, de - valószínűleg - lesz papírunk arról, hogy van stratégiai programunk.

A város fejlesztésének alapvető érdeke, hogy használható, pontos adatokra, felmérésekre alapozott stratégiai programmal rendelkezzen. Az MTA regionális központjával való munkakapcsolatunk hosszú évekre nyúlik vissza mind városi, mind térségi szinten. A megbízásoknak eleget téve minden esetben szakmailag kifogástalan, a valós adatokra és lehetőségekre épülő programot alkottak, amelyre építve Zirc város nagyot tudott előrelépni a fejlesztések területén. Jelen helyzetben is sokkal meggyőzőbbek az MTA KRTK NYUTO által készítendő stratégiai program tartalmi, szemléleti elemei: - A program megalapozását primer kutatás előzi meg. Ennek módszerei a lakossági kérdőívezés, kutatási interjúk készítése, fókuszcsoport beszélgetések. - Mindemellett szekunder adatok felhasználása és újra elemzése is zajlik. - Fontos szemléleti kérdés, amely más városfejlesztési programoktól megkülönbözteti a munkát, hogy a városra, mint egy térség központjára tekint, a primer adatgyűjtést (interjúk) és a szekunder adatok feldolgozását erre a térségre is kiterjeszti. A városi funkciók között kiemelten kezeli a központi funkciókat, mivel Zirc egy olyan térség számára szolgáltat, amelyet földrajzi elzártságánál fogva egyre jobban veszélyeztet a periferizálódás lehetősége. A vidéki terek megtartó erejének megőrzésében jelentékeny szerepet vállalnak a kisvárosok mind a szolgáltatások, mind a munkahelyek szempontjából. Így Zirc város esetében is szükségszerű a környezetükkel közösen kezelt stratégia megalkotása, hiszen a város jövője is csak a környező területtel fenntartott kapcsolatokkal együtt értelmezhető. Zirc speciális esetében is fontos feladat a városhatáron túli táji, természeti értékek felmérése, kezelése, fejlődésük befolyásolási lehetőségének biztosítása. - Ugyanakkor Zirc is egy nagyobb vonzáskörzet része, elsősorban Veszprém vonatkozásában. De ugyanígy kapcsolódik Győrhöz, Mórhoz, illetve további kisebb centrumokhoz. Fontos vizsgálni ezeket a viszonyrendszereket, mivel az ott zajló és lehetséges folyamatok (akár gazdasági fejlődés, akár visszaesés stb.) közvetlen hatást gyakorolnak a városra. Összegezve a tartalmi sajátosságokat: az MTA KRTK MYUTO által kidolgozandó stratégia egy településhálózat részeként láttatja Zircet, s arra törekszik, hogy a város belső megerősítésével ezt a hálózati helyét stabilizálja, s ezeknek a komplex követelményeknek tegyen eleget.

Kérem a Képviselő- testületet a határozati javaslat támogatására! Zirc, 2015. március 16.

Horváth László gazdasági tanácsnok

Melléklet: MTA KRTK MYUTO ajánlat

Határozati javaslat: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (…….) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont - Regionális Kutatások Intézetét (9022 Győr, Liszt F. u. 10.) a 2002-ben általuk készített, Zirc város stratégiai programja című dokumentum felülvizsgálatára, új stratégiai fejlesztési dokumentum kidolgozására 3.000.000,- Ft + 810.000,- Ft áfa áron (Alap verzió). 2./ A Képviselő-testület a megbízási díjnak megfelelő összeget az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015.(III.9.) önkormányzati rendelet 12. melléklet Általános felhalmozási tartalék előirányzat terhére biztosítja. 3./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Zirc város stratégiai programjának felülvizsgálatára, illetve új dokumentum kidolgozására irányuló megbízással kapcsolatos szerződés aláírására. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 2015. április 10.

Ajánlat A „Zirc Város stratégiai fejlesztési programja” című dokumentum felülvizsgálatára, új dokumentum kidolgozására

AJÁNLATTÉTEL

Zirc Város stratégiai programja című dokumentum felülvizsgálatára, új dokumentum kidolgozására Ajánlattevő: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete H‐7621 Pécs, Papnövelde u. 22.

Ajánlattevő: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete


TARTALOM Nyilatkozat A pályázó rövid bemutatása Feladat meghatározás Ütemterv, szervezés és módszerek Pénzügyi ajánlat



2014. december 8. Ottó Péter Polgármester Zirc Város Polgármesteri Hivatala 8420 Zirc Március 15. tér 1. SZÁNDÉKNYILATKOZAT „Zirc Város stratégiai programja” című dokumentum felülvizsgálatára, új dokumentum készítésére Alulírott Dr. Fazekas Károly főigazgató kinyilvánítom, hogy az általam vezetett MTA Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA KRTK) a „Zirc Város stratégiai programja” c. dokumentum felülvizsgálatára kiírt ajánlat elnyerése esetén vállalkozik az ajánlattételi felhívásban megjelölt feladatok elvégzésére. A feladatok ellátásával az MTA KRTK szervezetén belül a Regionális Kutatások Intézete Nyugat‐magyarországi Tudományos Osztályát (NYUTO, Győr, Liszt F. u. 10., osztályvezető: dr. Lados Mihály) bízom meg. A feladat elvégzéséhez az Intézet, s azon belül a NYUTO rendelkezik a megfelelő humán és tárgyi feltételekkel. Budapest, 2014. december 8. .................................................. Dr. Fazekas Károly főigazgató



A PÁLYÁZÓ RÖVID BEMUTATÁSA A pályázó szervezeti egység: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat‐magyarországi Tudományos Osztály Zirc Város Önkormányzata és Intézetünk már több sikeres projektben működött együtt az elmúlt másfél évtizedben, de az időközben bekövetkezett szervezeti változások miatt úgy gondoljuk, hogy szükséges egy rövid bemutatkozást készítenünk. Az MTA Regionális Kutatások Intézete (RKI) az immár 30 éve, Pécsett alapított Regionális Kutatások Központja (RKK) jogutódja. Intézetünk 2013‐tól, az akadémiai intézeti hálózat szervezeti átalakítása során a Közgazdaság‐ tudományi Intézettel és a Világgazdasági Intézettel együtt alkotja a Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpontot (KRTK), melynek főigazgatója dr. Fazekas Károly. A Nyugat‐magyarországi Tudományos Osztály (korábbi nevén Nyugat‐ magyarországi Tudományos Intézet) 1986‐ban létesült, mint az RKK észak‐ dunántúli kutatóintézete, jelenleg az RKI tudományos osztálya. Vezetője dr. Lados Mihály osztályvezető. Az MTA RKI egy 63 fős kutatói állománnyal rendelkező, több telephelyen (Pécs, Kecskemét, Békéscsaba, Budapest, Győr) működő tudományos intézet, melynek fő profilja a terület‐ és településfejlesztési, területi tervezési, regionális tudományi, közigazgatási kutatások végzése. A tudományterületünkre vonatkozó hazai és nemzetközi alapkutatások mellett alkalmazott kutatásokat is folytatunk. Intézetünk részt vesz területi és településfejlesztési dokumentumok elkészítésében nemzetközi, országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szinten egyaránt. A pályázatot benyújtó Nyugat‐magyarországi Tudományos Osztály Győrben található. 4 fős kutatást segítő és 14 fős kutatói állománnyal rendelkezünk. Utóbbiak között közgazdász, geográfus, településmérnök, szociológus végzettségű szakemberek vannak, minősítésüket tekintve két fő az MTA Ajánlattevő: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete


doktora (DSc), egyetemi tanár; nyolc fő PhD vagy CSc fokozattal rendelkezik; míg négy fiatal kutatónk PhD tanulmányait végzi. Intézetünk részvételével – számos esetben irányításával – készült több területi tervezési dokumentum az Észak‐Dunántúlon. Regionális, megyei, kistérségi programozásokban vettünk részt. Emellett hasonló gyakorlatunk van a határon átnyúló területi tervezésben (Interreg programok) és több települési tervet, várossá nyilvánítási pályázatot is készítettünk. Országos szinten, pályázatok nyerteseként kormányzati megbízásból vagy más pályázati forrásból finanszírozott kutatásokban vettünk részt, illetve vezettük azokat. Ezek jellemzően a hazai városhálózat fejlődésével, a vidéki térségek innovációjával, az önkormányzati rendszer átalakításának hatásaival foglalkoztak az elmúlt öt éves időszakban. Zirc Város Stratégiai programját 2001–2002‐ben; a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Operatív Programját 2004‐ben készítettük el. Örömmel vettük az Önkormányzat ismételt megkeresését, s büszkék vagyunk arra, hogy korábbi munkánkkal hozzájárulhattunk a város fejlődéséhez. Őszintén reméljük, hogy az új megbízás keretében hasznos, színvonalas, s alapkutatási eredményeinket a gyakorlatba átvivő anyaggal szolgálhatjuk Zirc további fejlődését!



FELADAT MEGHATÁROZÁS Zirc város stratégiai fejlesztési dokumentumát 2002‐ben készítette el Intéztünk jogelődje, az MTA Regionális Kutatások Központja. Akkor a város a fejlődésében egy olyan korszakot hagyott maga mögött, amely a szerkezetváltásról, a korábbi ipari jelleg átalakulásáról szólt. A korabeli dokumentum egy évtizedes időtávra tervezte meg azt a folyamatot, amely során Zirc egy szolgáltatás és ipar orientált kisvárossá válhat. Ugyanakkor városi funkcióinak erősítésével egy földrajzi okok miatt viszonylag elzárt, de értékes természeti és kulturális környezettel rendelkező bakonyi térség központi településévé válhat, illetve megőrizheti történelmi központi szerepét. A meghatározott stratégiai lépések közül sok megvalósult az elmúlt bő évtizedben, s látható hogy a város fejlődése stabil. Ugyanakkor a korabeli stratégia időtávja kifutóban, a stratégia külső környezetének jellemzői sok szempontból megváltoztak. Lezajlott egy gazdasági válság, amely nem kerülte el Zircet és környezetét sem. Az agglomerációk (Veszprém) fejlődésével egyre erősebb elszívó hatások érvényesülnek, miközben a vidéki tér és a vidéki központok szerepe is ismét átalakulóban van. Számos közigazgatási, önkormányzati funkció módosult, s a lakosság részéről is új igények merülhettek fel a város további fejlesztésével kapcsolatban. Mindezek alapján szükséges a korabeli dokumentum megújítása, s új kutatási elemekkel való kiegészítése is ahhoz, hogy megismerjük, mely funkciók erősítésére van szükség, s milyen új funkcionális elemeket kell/lehet bevonni a városfejlesztés körébe. Intézetünk mindezek okán vállalja, hogy a korabeli vizsgálati témákat (demográfia, gazdaság, infrastruktúra, szolgáltatások, intézmények, civil szervezetek, informatikai kérdések stb.) a rendelkezésre álló adatok alapján továbbvezeti, a trendeket, változásokat elemzi. Emellett szükségesnek látjuk, hogy a korábbi dokumentum témakörei mellett kitérjünk a vonzáskörzet alapos vizsgálatára, a környezetvédelmi, táji kérdések, illetve az éghajlatváltozás hatásainak beemelésére. Mindemellett fontosnak látjuk, hogy az önkormányzat, mint a városfejlesztés legfontosabb szereplője lehetőségeit feltárjuk, s az új körülmények lehetőségeit figyelembe véve definiáljuk. A felmérések alapján fejlesztési stratégia készül, melynek eszköz‐ és célrendszerét is az új intézményi rendszerhez kell igazítani. A stratégia társadalmasítását a korábbi tapasztalatok felhasználásával széles alapokra kell helyezni.



I. Zirc fejlődése, funkcionális átalakulása a 21. század első évtizedében Tudományosan megalapozott felmérő fejezet a stratégiai tervezés előkészítésére, az elmúlt másfél évtized változásainak felmérésére, s a stratégia időhorizontjában várható fejlesztési, fejlődési trendek felvázolására. 1. A hazai városállomány átalakulása és fejlődési sajátosságai, különös tekintettel a vidéki központokra, kisvárosokra, az európai fejlődési irányok tükrében. Zirc helye a magyar városhálózatban. Zirc, mint vidéki kisvárosi központ szerepének bemutatása szélesebb kontextusban, összevetve a hazai és európai fejlődési folyamatokkal. Fontos elem az Észak‐Dunántúl városhálózatának, térszerkezetének átalakulása, melyen belül be kell mutatni Zirc térszerkezeti helyét, kapcsolódásait a várostérségekhez, fejlődési tengelyekhez. Mindemellett utalni kell a vidéki térségek lehetőségeinek, periferizálódásának kérdésére, s ezen belül a kisközpontok szerepének átalakulására is. Zirc történelmi fejlődése is bemutatásra kerül, különös tekintettel központi és gazdasági szerepköreire. 2. A város társadalmi szerkezetének átalakulási folyamatai Demográfiai szerkezet változása Szociológiai jellemzők vizsgálata, sajátos társadalmi csoportok jellemzői A társadalom belső szerveződése, kultúra, civil szervezetek 3. A gazdaság szerkezetének átalakulási folyamatai A gazdaság jellemzőinek átalakulása. Foglalkoztatási kérdések változása Ágazati jellemzők, tulajdonviszonyok Jövedelmek, humán erőforrás kérdéseinek változása 4. Közszolgáltatási és infrastrukturális rendszerek átalakulása A közszolgáltatások szerepének és működésének átalakulása Infrastrukturális rendszerek jellemzői, fejlődési irányai A nem települési infrastruktúra vizsgálata: közutak, vasút, elérhetőség jellemzői; más vonalas infrastruktúra fejlesztések. Az épített környezet, területhasználat jellemzése, változásainak értékelése 5. Az intézményhálózat és az önkormányzat fejlesztési funkcióinak átalakulása Az intézményhálózat és az önkormányzati funkciók átalakulásának vizsgálata, hatások a költségvetésben, a feladatellátásban. Mindezt abból a szempontból vizsgáljuk, hogy az önkormányzat hol, s milyen eszközökkel tud és képes hatékonyan beavatkozni a stratégia megvalósítása érdekében. 6. A város és környezete: környezetvédelem, tájhasználat, tájkép klímaváltozás A város külterületeinek és szélesebb, közigazgatási határon túli környezetének jellemzői, tájképi értékek, természetvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi kérdései. Változások a tájhasználatban, a védelmi kérdésekben. A klímaváltozás lehetséges hatásai a város és térsége életére. Ajánlattevő: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság‐ és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete


7. Zirc a vonzásterekben: vonzáskörzet vizsgálat és kapcsolati háló, térpályák A város mint központ körüli vonzásterek bemutatása: közigazgatási fejlesztési együttműködések (járás, kistérség, egyéb önkormányzati együttműködések). Az intézmények vonzáskörzetei, más funkcionális vonzáskörzetek jellemzése (kiskereskedelmi, munkaerő‐ingázási). Zirc a vonzásterekben: hova ingáznak a Zirciek, mely központok változása lehet hatással a város munkaerő piacára. Hova mutatnak más kapcsolatok: pl. iskolába járás, lakosság kiköltözése szomszédos településekre stb. 8. A lakosság, a gazdasági szereplők, intézmények elégedettségének és igényeinek felmérése a fejlesztési célok meghatározásához Kérdőíves közvélemény‐kutatás a lakosság körében. Interjúk, fókuszcsoport beszélgetések a gazdasági és intézményi körben. Mindezek kiértékelése, elemzése. II. Zirc stratégiai programja 1. A stratégiai program kidolgozása SWOT analízis Jövőkép és célpiramis meghatározása Prioritások és programjaik meghatározása Városmarketing elemek a stratégiai program megvalósításáért 2. Egyeztetések lefolytatása Három workshop lefolytatása Elektronikus kiküldés összeállított címlistára, írásbeli észrevételek feldolgozása 3. Részvétel a társadalmasításban Részvétel lakossági fórumon Részvétel az Önkormányzat által meghatározott eseményeken (pl. közgyűlés, járási/kistérségi egyeztetés) Rövid összefoglalók készítése a helyi média számára



ÜTEMTERV, SZERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK I. Zirc fejlődése, funkcionális átalakulása a 21. század első évtizedében A felmérő fejezet elkészítésének vállalható határideje: 2015. május 29. A munka végrehajtásához szükséges az Önkormányzat közreműködése, a szükséges, s az Önkormányzatnál megtalálható adatok rendelkezésre bocsátásával, a gazdasági, intézményi stb. kapcsolatrendszer felhasználásával. A felmérések másodlagos adatai a KSH, Közútkezelő, az Önkormányzat, s más hatóságok, szervezetek, intézmények (pl. KLIK) által biztosított adatokból valósul meg. Ehhez szükséges az Önkormányzat közreműködése is az adatkérések indoklása során. Saját adatfelvételek: a) Interjúk: gazdasági szereplők, intézmények, infrastruktúra működtetők képviselői, szomszédos települések polgármesterei körében. b) Fókuszcsoport beszélgetések: intézményi szereplők, prominensek, civil szervezetek képviselői körében. c) Kiskereskedelmi vonzáskörzet vizsgálata: vásárlók körében lakóhely irányítószámának bekérése. (Opcionális: csak akkor valósítható meg, ha a kiskereskedelmi egységek együttműködési készséget mutatnak.) d) Lakossági közvélemény‐kutatás A nagymértékben eltérő költségigény miatt két módszer lehetséges: Szabad visszaküldésű kérdőív felhasználásával. Kérdőív eljuttatása: helyi újságon, iskolákon, civil szervezeteken keresztül. Begyűjtés: hasonló útvonalakon, illetve üzletekben elhelyezett gyűjtőládákon keresztül. (Hasonló módon zajlott a felvételezés 2002‐ben is.) Kijuttatott kérdőív szám: kb. 1000 db. Várható visszaérkezési hányad: 15–30%. Értékelésnél súlyozás a szociológiai mutatók és városrészek szerint. Opcionálisan: 350 fős lakcímlista alapján, véletlenszerű mintavétellel, városrészenkénti reprezentativitással történő lakossági, max. 30 perces kérdőív lekérdezése kérdezőbiztosokkal, a kérdőívek feldolgozása, eredmények kiértékelése. Ebben az esetben a mintavétel és a kérdezőbiztosok alkalmazása plusz költséget jelent (pénzügyi ajánlatban jelezve). II. Zirc stratégiai programja Megvalósítás határideje: 2015. július 31. A megbízó képviselőiből szükséges felállítani egy egyeztető csoportot, akikkel a tervezés egyes fázisaiban a tervkészítők konzultálhatnak. Projekt‐tervek, fejlesztési elképzelések gyűjtése a nem önkormányzati szférából. Az illeszkedő terveket, projekteket, amennyiben megvalósításuk valószínűsíthető, s a projektgazda hozzájárul, beemeljük a tervdokumentumba.



A stratégia készítés során három workshop megszervezését tervezzük. 1) A stratégiai program elkészítéséhez a térségi szereplők, sőt a helyi lakosság bevonása is szükséges, ezért a SWOT analízist (melyet az előző fejezet eredményeire építünk) helyi workshopon megtárgyaljuk, majd annak eredményeit beépítve véglegesítjük. 2) A jövőkép felállítása és a prioritások megtárgyalása – workshop 3) A stratégiai program véglegesítése és a marketing tevékenység lehetőségei



PÉNZÜGYI AJÁNLAT A kutatás elvégzésére egy szerződés megkötését javasoljuk, de a két részfeladat elvégzésére külön‐külön teszünk árajánlatot: I. rész: Zirc fejlődése, funkcionális átalakulása a 21. század első évtizedében Teljesítés: papír alapon és elektronikus átadott kutatási részjelentés. Határidő: 2014. május 29. péntek. A munkafázis összköltsége: Nettó ár: 1.500.000 Ft + 27% áfa 405.000 Ft Opcionálisan: 350 fős lakcím alapján véletlen mintavétellel történő lakossági, max. 30 perces kérdőív lekérdezése kérdezőbiztosokkal pluszköltsége: Nettó ár: 800.000 Ft + 27% áfa 216.000 Ft II. rész: Zirc stratégiai programja Teljesítés: papír alapon és elektronikus átadott kutatási részjelentés. Továbbá a megtartott workshopok és társadalmasítási események digitális hang és képanyaga. Határidő: 2014. július 31. péntek. A munkafázis összköltsége: Nettó ár: 1.500.000 Ft + 27% áfa 405.000 Ft A munka teljes költsége: – Alap verzió: 3.000.000 Ft + 810.000 Ft áfa azaz Hárommillió nyolcszáztízezer forint. – A kérdőívek esetén az opcionális lehetőséget választva: 3.800.000 Ft + 1026.000 Ft áfa azaz négymillió nyolcszázhuszonhatezer forint


E L Ő T E R J E S Z T É S

Recommend Documents