Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER Szám: 47600-6/2012-EMMI
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos, valamint egyéb módosításáról (a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának 6., 7., 9., 10., 11., 25., 39., 40., 41., 42., 47., 48., 51., 52., 56., 57. és 58. pontjában szereplő ügyek)
Budapest, 2012. november
készítette:
látta:
jóváhagyta:
dr. Hajós Andrea (795-3098) dr. Szalay Éva (795-5303) dr. Tóth Zsófia (795-3116) dr. Pápai Gábor (795-3114) dr. Maretta Zóra (795-3147) dr. Tarlós Orsolya (795-6275) dr. Mattenheim Gréta (795-3008) dr. Izsa Szabolcs (795-3012) dr. Somkuti László (795-3013)
Serafin József főov.-helyettes 795-3138
[email protected]; Bódiné Pájer Mariann mb. főov. 795-3109
[email protected]; dr. Lakatos Hedvig főov.-h. 795-3005
[email protected] Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Doncsev András sajtófőnök
Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
2
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:
2012. 11. 23. 2012. 11. 23. 2012. 12. 01. 2012. 12. 06. 2012. 12. 12.
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak nem adott intézmény egyetért nem ért egyet véleményt Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM
észrevétele maradt fenn
2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala NAIH 2.3. Civil szervezetek és érdekképviseletek civil szervezet Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Nemzetiségi Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Baptista Egyház Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
3 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Egyesülete TEGYESZ Igazgatók Egyesülete Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
4
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1 A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. melléklete – egyebek mellett – előírta az alábbi ügyek egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. 6. 7. 9. 10. 11. 25. 39. 40. 41. 42. 47. 48. 51. 52. 56. 57. 58.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása Ingyenes gyermekétkeztetés megállapítása 50%-os gyermekétkeztetés megállapítása Óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása Gyermekjóléti alapellátások igénybevétele Szociális alapszolgáltatások igénybevétele Időskorúak járadékának megállapítása és folyósítása Lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása Rendszeres szociális segély megállapítása és folyósítása Fogyatékossági támogatás megállapítása és folyósítása Vakok személyi járadéka megállapítása és folyósítása Köztemetés Adósságkezelési szolgáltatás Bentlakásos szociális intézményi ellátás igénybevétele Foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása Közgyógyellátás megállapítása és folyósítása
Az Egyszerűsítési Program célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósítása úgy, hogy az az állampolgárok számára érzékelhető módon valósuljon meg, ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen. Jelen előterjesztés a kormányhatározatban foglalt feladat végrehajtását szolgálja. Az említett Korm. határozat 2. mellékletének 7. pontja határozza meg az egyes eljárásokat érintő felülvizsgálat és az egyszerűsítés módszertani alapkövetelményeit. A kormányhatározat szerint az eljárások egyszerűsítését úgy kell megvalósítani, hogy az alább felsorolt kimenetek közül: a) az ügy megszüntetése; b) az ügy összevonása más üggyel; c) ügyintézési idő csökkentése; d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése; e) az ügy folyamatának átszervezése; f) az ügy elintézésében részt vevő szereplők számának csökkentése; g) az ügy elektronizáltságának növelése; h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése; i) kézikönyv készítése a folyamatban részt vevő ügyintézőknek; j) az ügyfelek számára rövid és közérthető ügyleírás készítése és nyilvánossá tétele
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
5 – az a)–c) pontokban szereplők közül egyet, vagy a d)–h) pontokban szereplők közül legalább kettőt teljesíteni kell, továbbá – a megszüntetett ügyek kivételével minden más eljárásnál el kell készíteni egy közérthető, rövid ügyleírást (lásd: j) pont), valamint a logikailag összetartozó ügyekre az ügyintézők eligazodását segítő kézikönyvet (lásd: i) pont). Az előterjesztésnek az Egyszerűsítési Programhoz kapcsolódó rendelkezéseivel összefüggésben elkészített – az egyes eljárásoknak az alapdokumentumban összefoglalt jelenlegi, továbbá a javaslattételi dokumentumban felvázolt jövőbeli lépéseit megjelenítő – folyamatábrák az előterjesztéshez csatolásra kerültek. Szintén csatolásra került (lásd: 1. Függelék) az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek – a jogszabályi hierarchiából fakadóan kormánydöntést nem igénylő, de az Egyszerűsítési Program megvalósítása szempontjából mindenképpen bemutatandó – módosítását tartalmazó EMMI rendelet tervezete is. 1.1.1 AZ EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ ÜGYEK A 6, a 7. és a 11. számon jelölt eljárásokra vonatkozó szabályokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint végrehajtási rendelete, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) tartalmazza. A 40–42., az 51. és 52., valamint az 57. és 58. számú eljárásokra vonatkozó szabályozás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint végrehajtási rendeletében, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27. ) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pr.) találhatóak. A fogyatékossági támogatás (47. számú eljárás), valamint a vakok személyi járadéka (48. számú eljárás) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) alapján folyósítható ellátások. Meg kell említeni, hogy a vakok személyi járadéka ún. kifutó ellátás: arra új jogosultság 2001. július 1jétől nem állapítható meg, azonban a szerzett jogok védelmének alapelvére figyelemmel az ezen időpont előtt megállapított ellátást – a 2001. június 30-án hatályban lévő jogszabályok alapulvételével – tovább kell folyósítani. 1.1.1.1 Az egyszerűsítéssel érintett, az Szt., a Gyvt. és a Fot. alapján nyújtható ellátások létszámadatai Ellátás neve Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás* Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás** Rendszeres szociális segély Fogyatékossági támogatás Vakok személyi járadéka Köztemetés*** Adósságcsökkentési támogatás** Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
2011. december 31-én ellátásra jogosultak száma 594 372 1 268 25 672 5 975 495 010 54 859 114 276 4 792 7 029 19 927 263 059
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
6 Közgyógyellátás
369 211 (Forrás: KSH, MÁK)
* Támogatásban részesítettek átlagos száma ** Tárgyévben támogatásban részesítettek száma *** Tárgyévi köztemetéses esetek száma
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
7 1.1.1.2
Az előterjesztés alapján az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintően megvalósuló egyszerűsítések összefoglalása (a szabályozásnak helyet adó törvények szerinti bontásban)
1.1.1.2.1 A GYVT. ALAPJÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK 6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása 7. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámjául rendelt, a gyermek tartására köteles nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő hozzátartozó jogosult a gyermek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében.
A jogosulti kör átfedése miatt az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentené, ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, mint pénzbeli ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, speciális jogosulti kör számára biztosítandó támogatási elemmé válna „pénzbeli ellátás” elnevezéssel. Így a jogosultság hivatalból vizsgálandóvá válna a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására/felülvizsgálatára irányuló eljárás során. A pénzbeli ellátás iránt így külön kérelmet nem kellene benyújtani. Javasolt megteremteni annak lehetőségét, hogy a kérelem Kormányablakon keresztül is benyújtható legyen.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kiegészítő gyermekvédelmi támogatással történő összevonása esetén az ügyfélnek csak egyszer kell kérelmet benyújtania és egy eljárásban születhet meg a döntés.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés b) eljárás összevonása más eljárással e) eljárás folyamatának átszervezése (eljárási lépések számának csökkentése, ügyfél és ügyintéző személyes találkozásai számának csökkentése)
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra vonatozó tájékoztatás nyújtás jelenleg elsősorban a polgármesteri hivatalok felelőssége.
Javasolt, hogy a Kormányablak nyújtson tájékoztatást honlapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételekről, az igénylés módjáról.
Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
8 Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára gyámként hozzátartozó kerül kirendelésre, a gyámrendelő határozatban tájékoztatást nyújtanak a gyám részére a pénzbeli ellátásról, ugyanakkor a döntés megküldésre kerül az illetékes jegyző részére is annak érdekében, hogy hivatalból induló felülvizsgálati eljárás keretében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megvizsgálásra kerülhessen.
e) eljárás folyamatának átszervezése (eljárási lépések számának csökkentése, ügyfél és ügyintéző személyes találkozásai számának csökkentése)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemhez jelenleg csatolni kell a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást.
Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht. 106.§ alapján működtetett szociális nyilvántartásból – a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően – közvetlenül lekérdezhesse.
A módosítást követően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemhez nem kell majd csatolni a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást (kivéve, ha a nyilvántartás és a kérelem nyomtatványon feltüntetett adatok között eltérés mutatkozik)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem nyomtatványán a jövedelmi adatokat összegző táblázat túlzott részletességű.
Javasolt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem-nyomtatványon szereplő jövedelmi adatokra vonatkozó nyilatkozat rész tartalmának egyszerűsítése.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem nyomtatványon áttekinthetőbb és az ügyfelek által könnyebben kezelhető lesz a jövedelmi adatokra vonatkozó rész kitöltése.
h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
Fő üzenet Az egyszerűsítés során összevonásra kerül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás oly módon, hogy a két ellátás szoros összekapcsolódása miatt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás – „pénzbeli ellátás” elnevezéssel – a jelenleg is több támogatási elemből álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyik, speciális jogosulti kör számára nyújtható komponensévé válik. Így az ügyfélnek a jövőben csak egy kérelmet kell benyújtania és egy eljárásban születhet meg a döntés. A módosítás a két ellátás hatályos jogosultsági feltételeit nem érinti. Az egyszerűsítés eredményeként a támogatás feltételeiről tájékoztatást fognak nyújtani a kormányablakok is és a támogatás megállapítása iránti kérelem a polgármesteri hivatalokon túl a kormányablakoknál is előterjeszthető lesz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez jelenleg még ügyfél által csatolandó iratok egy részének az ügyfél általi rendelkezésre bocsátására nem lesz szükség, tekintettel arra, hogy az általuk igazolt tények fennállása a Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartásból az ügyintéző hatóság által
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
9 lekérdezendő lesz. Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára gyámként hozzátartozó kerül kirendelésre, a gyámrendelő határozatban tájékoztatást nyújtanak a gyám részére a pénzbeli ellátásról, ugyanakkor a döntés megküldésre kerül az illetékes jegyző részére is annak érdekében, hogy hivatalból induló felülvizsgálati eljárás keretében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megvizsgálásra kerülhessen. Milyen kommunikációt javasol? Követő Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó: Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
10 11. Óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be.
Javasolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az ellátásról a kormányablakok is tájékoztatást nyújtsanak, illetve a kérelem a kormányablakoknál is benyújtható legyen.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelem elbírálására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. Az óvodáztatási támogatással kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása elsősorban a települési önkormányzatok feladat.
Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor, tekintettel arra, hogy a jogosultsági feltételek fennállása viszonylag egyszerűen megítélhető. Javasolt a települési önkormányzat jegyzője számára előírni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozat a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében tartalmazza az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeiről szóló tájékoztatást is.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmeket a hatósági eljárás lefolytatására általánosan irányadó 30 nap helyett 21 nap alatt kell elbírálni.
A jogosult a gyermekvédelmi ellátórendszer több szereplőjétől is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
(ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Fő üzenet Az óvodáztatási támogatás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek ösztönzése arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák és rendszeresen járassák óvodába. A korai óvodáztatásnak óriási szerepe van a hátrányos helyzetű gyerekek későbbi iskolai sikerességében, társadalmi integrációjában. Az egyszerűsítés eredményeként a támogatás feltételeiről tájékoztatást fognak nyújtani a kormányablakok is és a támogatás megállapítása iránti kérelem a polgármesteri hivatalokon túl a kormányablakoknál is előterjeszthető lesz, a jegyzők számára előírásra kerül, hogy a támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára – egyéb ellátás megállapítása során – előzetes tájékoztatást nyújtsanak, az ügyintézési határidő 30 napról 21 napra csökken. Az egyszerűsítéshez kapcsolódó jogszabály-módosítás egyidejűleg a jogalkalmazás során felmerült problémákat is kezel. Az eljárás átszervezése, a szabályozás módosítása az
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
11 egységes jogalkalmazást segíti, így a hatékonyabb ügyintézés által, közvetetten szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja. Milyen kommunikációt javasol? Követő Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
12 1.1.1.2.2 AZ SZT. ALAPJÁN NYÚJTOTT PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK 40. Időskorúak járadékának megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Az ellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyző gyakorolja, e hatáskörök azonban 2013. január 1től a járási hivatalokhoz kerülnek.
Javasolt, hogy az ellátások iránti kérelmet továbbra is be lehessen nyújtani a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál, valamint új ügyindítási helyként a kormányablakokon keresztül is.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az eljárás folyamatának átszervezése
Az időskorúak járadékát azon személyeknek is kérelmezniük kell, akiknek aktív korúak ellátására való jogosultsága a nyugdíjkorhatár elérése miatt szűnik meg.
Javasolt a hivatalból történő ügyindítás lehetőségének megteremtése abban az esetben, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot azért kellett megszüntetni, mert a jogosult elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt.
Mivel az eljárás hivatalból indul, a nyugdíjkorhatárt elérő, korábban aktív korúak ellátásában részesülő jogosultak esetében nincs szükség külön eljárási lépésként az ellátás kérelmezésére.
Amennyiben az ügyfél vagy házasilletve élettársa gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy saját jogon családi pótlékban részesül az erre vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a Magyar Államkincstártól postai úton, belföldi jogsegély keretében kéri be. Jelenleg azon, időskorúak járadékát igénylő személyek esetében is sor kerül jövedelemvizsgálatra, akik egyedülállóak és korábban aktív korúak ellátására voltak jogosultak.
Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht. 106.§ alapján működtetett szociális nyilvántartásból – a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően – közvetlenül lekérdezhesse.
Nem lesz szükség a MÁK postai úton történő, belföldi jogsegély keretében való megkeresésére.
Javasolt, hogy abban az esetben, ha az időskorúak járadéka megállapítása iránti eljárás az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követően megindul, és a jogosult egyedülálló, akkor az időskorúak járadéka újabb jövedelemvizsgálat lefolytatása nélkül legyen megállapítható, hiszen az aktív korúak ellátásának jövedelemhatára
Azon, időskorúak járadékát igénylő személyek esetében, akik egyedülállóak és korábban aktív korúak ellátására voltak jogosultak, az ellátásra való jogosultság megállapításakor nem kerül sor jövedelemvizsgálatra.
(Az ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése e) eljárás folyamatának átszervezése (Eljárási lépések számának csökkentése/ Hivatalból történő ügyindítás lehetősége révén) c) ügyintézési idő csökkentése
c) ügyintézési idő csökkentése (Bírálati szempontok csökkentése révén)
számának
e) eljárás folyamatának átszervezése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
13
Az ellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyzők gyakorolják, e hatáskörök azonban 2013. január 1-től a járási hivatalokhoz kerülnek. Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a – a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő – szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról.
Az időskorúak járadékának kérelmezésekor minden esetben szükséges a kérelem nyomtatvány, a jövedelemre vonatkozó igazolás, a családtámogatásokra vonatkozó igazolás csatolása, illetve a kérelem nyomtatványon a házastárs/élettárs adatainak feltüntetése.
alacsonyabb, mint az egyedülálló személyre tekintettel megállapított időskorúak járadéka jövedelemhatára. Javasolt, hogy az időskorúak járadékának jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról szóló tájékoztatás a települési önkormányzatnál is elérhető legyen. A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Program „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projekt (TÁMOP-5.4.2.-12/1) egyik komponense keretében készül el. Javasolt, hogy az ellátás kérelmezésekor ne legyen szükség a jövedelemre vonatkozó igazolás, a családtámogatásokra vonatkozó igazolás csatolására, hivatalból induló eljárás esetén a kérelem nyomtatvány kitöltésére. Javasolt továbbá a kérelem nyomtatványról a kérelmező házastárs/élettárs születési helyét és idejét, anyja nevét kérő pont törlése.
Az ellátást kérelmező a lakóhelye szerinti településen is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz, javul az ügyfél és a hivatal közötti kommunikáció. Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális ellátásokban részesül.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Csökken az ügyfél által csatolandó iratok száma, szűkül továbbá a kérelemben feltüntetendő adatok köre.
h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
g) az eljárás elektronizáltságának növelése
Fő üzenet Az egyszerűsítési javaslatok révén az időskorúak járadéka a jelenleginél egyszerűbben, kevesebb utánajárással lesz intézhető. Bővül az ügyindítási csatornák köre, hiszen az ellátás iránti kérelmet nemcsak a járási hivatalnál, hanem a polgármesteri hivatalban és a kormányablakban is be lehet majd nyújtani. Azon a rászorulók, akik a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nem foglalkoztatott személyként aktív korúak ellátásában részesültek, külön kérelem benyújtása nélkül válhatnak jogosulttá aktív korúak ellátására. Esetükben az eljárást hivatalból kell megindítani. Amennyiben a korábban aktív korúak ellátására jogosult személy egyedülálló, akkor jövedelemvizsgálatot sem kell lefolytatni, hiszen a személy a korábbi ellátásra való jogosultsága miatt a jövedelemhatárnak biztosan megfelel. A Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés járási hivatalok részére történő biztosításával csökken az eljárás lefolytatásához szükséges idő, hiszen a családtámogatásokra vonatkozó adatokat a hatóság a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy)
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
14 Nem Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
15 41. Lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.
Javasolt, hogy a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a járási hivatalban és a kormányablakon keresztül is benyújtható legyen.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése; e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése
A lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó eljárás lefolytatására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. Az ellátásokra vonatozó tájékoztatásnyújtás jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége.
Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor.
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek gyorsabban elintézésre kerülnek.
Javasolt, hogy a járási hivatal, valamint a kormányablak nyújtson tájékoztatást honlapján a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról.
Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a – a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő – szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról.
A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Program „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projekt (TÁMOP-5.4.2.-12/1) egyik komponense keretében készül el.
Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális ellátásokban részesül.
g) az eljárás elektronizáltságának növelése
Fő üzenet Az ellátást kérelmezők élethelyzetére tekintettel indokolt, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a szolgáltatás mielőbb megállapításra kerüljön a rászoruló jogosult háztartások részére. A jogszabály módosítása révén a lakásfenntartási támogatás esetében az általonostól eltérő, rövidebb ügyintézési határidő (21 nap) kerül bevezetésre. A hatósági eljárások minél ügyfélbarátabbá tételének követelménye szükségessé teszi, hogy a támogatás megállapítására irányuló kérelmek az újonnan létrejövő járási hivataloknál, illetve Kormányablakoknál is benyújthatóak legyenek, ezáltal bővüljön a kérelem benyújtására nyitva álló hivatalok köre, ily módon pedig biztosított legyen az ügyfél számára az a lehetőség, hogy a kérelem benyújtását a számára legkönnyebben megközelíthető hivatalban tehesse meg. Az ügyfelek tájékoztatása az elérhető szociális ellátásokról jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége. Fontos azonban, hogy az ügyfelek az egyes ellátásokról a kérelmek benyújtására nyitva álló hivatalok mindegyikénél érdemi információhoz juthassanak, ennek megfelelően indokolt, hogy a járási hivatal, valamint a
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
16 Kormányablak tájékoztatást nyújtson honlapján a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeiről, valamint az igénylés módjáról. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
17 42. Rendszeres szociális segély megállapítása és folyósítása 57. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása és folyósítása (Aktív korúak ellátása) Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Az ellátások iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be postai úton vagy személyesen
Javasolt, hogy azon személyek, akik részére az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, a munkaügyi központnál is benyújthassák az ellátás iránti kérelmüket. Javasolt továbbá lehetővé tenni, hogy a kérelem a járási hivatalban és kormányablakon keresztül is benyújtható legyen. Javasolt, hogy amennyiben az ügyfél az ellátás iránti kérelmét az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártát követő 30 napon belül benyújtja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának kezdő időpontja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap legyen. Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht. 106.§ alapján működtetett szociális nyilvántartásból – a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően – közvetlenül lekérdezhesse. Javasolt, hogy a munkaügyi központ tájékoztassa az álláskeresőként regisztrált ügyfeleket az álláskeresési támogatás folyósítását követően nyújtható aktív korúak ellátásainak jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról. A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
Az álláskeresési támogatás folyósítási idejének kimerítését követően az ügyfélnek kérelmeznie kell az aktív korúak ellátását. Amennyiben a kérelmet nem pontosan az álláskeresési támogatás lejártát követő napon nyújtja be, úgy a támogatások folyósítása nem folyamatos. Amennyiben az ügyfél vagy házasilletve élettársa családtámogatásban részesül az erre vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a Magyar Államkincstártól postai úton, belföldi jogsegély keretében kéri be. Az ellátásokra vonatozó tájékoztatásnyújtás jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége.
Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a – a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő – szociális és
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén)
Megteremtődik annak lehetősége, hogy az álláskeresési támogatás kimerítését követően az ügyfél megszakítás nélkül jogosulttá válhasson az aktív korúak ellátására
e) eljárás folyamatának átszervezése
Nem lesz szükség a MÁK postai úton történő, belföldi jogsegély keretében való megkeresésére.
c) ügyintézési idő csökkentése
Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális
g) az eljárás elektronizáltságának növelése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
18 gyermekvédelmi pénzbeli természetbeni ellátásokról.
és
Program „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projekt (TÁMOP-5.4.2.-12/1) egyik komponense keretében készül el. Javasolt, hogy a kérelem benyújtásakor ne legyen szükség az iskolai végzettség, szakképzettség, a családtámogatásokra való jogosultság, a magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás folyósítása, a korábban folyósított ápolási díj megszüntetése, továbbá a 2009. január 1-jét megelőzően teljesített együttműködés igazolására. Javasolt továbbá, hogy az ellátás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványon ne kelljen feltüntetni az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a házastárs/élettárs születési nevét, anyja nevét.
ellátásokban részesül.
Az aktív korúak ellátásának Csökken az ügyfél által csatolandó iratok h) az eljárás dokumentációs és információs kérelmezésekor jelenleg szükséges az száma, szűkül továbbá a kérelemben igényének csökkentése. iskolai végzettséget, szakképzettséget feltüntetendő adatok köre. igazoló okirat másolatának csatolása, a családtámogatásokra való jogosultság igazolása, a magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irat csatolása, a korábban folyósított ápolási díj megszüntetéséről hozott határozat, valamint a 2009. január 1-jét megelőzően teljesített együttműködés igazolása. Az ellátás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványon fel kell tüntetni az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a házastárs/élettárs születési nevét, anyja nevét. Fő üzenet A rendszeres szociális segély a munkavégzésre nem képes aktív korú személyeknek nyújtott szociális ellátás, az aktív korúak ellátása egyik fő típusa. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a nem foglalkoztatott, de munkára kész és képes állapotban lévő aktív korú személyeknek nyújtott szociális ellátás, az aktív korúak ellátása másik típusa. Az egyszerűsítési javaslatok révén a fenti két ellátással kapcsolatos ügyek a jelenleginél egyszerűbben, kevesebb utánajárással lesznek intézhetőek. Bővül az ügyindítási csatornák köre, hiszen az ellátás iránti kérelmet nemcsak a polgármesteri hivatalban, hanem a járási hivatalnál, a kormányablakban, továbbá az álláskeresési támogatás kimerítő ügyfelek esetén a munkaügyi központban is be lehet majd nyújtani. Annak érdekében, hogy az álláskeresési támogatásukat kimerítő személyek az álláskeresési támogatás kimerítése és az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtása közötti időtartamra ne maradjanak ellátás nélkül, az álláskeresési támogatás kimerítését követő 30 napon belül benyújtott kérelem alapján a támogatás kimerítését követő naptól kell majd megállapítani az aktív korúak ellátását. A papír alapú igazolások helyett a Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartás használatának kizárólagossá tételével csökken az eljárás lefolytatásához szükséges idő, hiszen a családtámogatásokra, fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatokat a hatóság a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
19 Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
20 51. Köztemetés Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
A köztemetés lefolytatására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik.
Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor. A megtérítés iránti igény bejelentésére irányadó határidő 1 hónapra csökkentése indokolt.
Az elhunyt eltemettetésére rövidebb időn belül sor kerül.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés c) ügyintézési idő csökkentése
A köztemetés költségét az elhunyt A köztemetés költségének megtérítése c) ügyintézési idő csökkentése személy elhalálozása időpontjában iránti igényt a haláleset helye szerint fennálló lakóhelye szerinti települési illetékes önkormányzat 1 hónapon belül önkormányzat a haláleset helye szerint köteles bejelenteni az elhunyt személy illetékes települési önkormányzatnak lakóhelye szerinti önkormányzatnak. megtéríti. Jelenleg a megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni. Fő üzenet A jövőben a köztemetéssel kapcsolatos eljárás gyorsabbá válik az ügyintézési idők csökkentésével. Kegyeleti, közegészségügyi, valamint költségvetési szempontból elsődleges az elhunyt mielőbbi eltemettetése, így a jövőben a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 nap helyett 21 napon belül – kell, hogy gondoskodjon az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. További ügyintézési idő csökkenést jelent, hogy a haláleset helye szerinti önkormányzat a köztemetés költségének megtérítése iránti igényét az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat felé a korábbi két hónap helyett egy hónapon belül kell, hogy bejelentse. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
21 52. Adósságkezelési szolgáltatás Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Az adósságkezelési szolgáltatásban való bevonásra jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatozó tájékoztatásnyújtás jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége.
Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor. Javasolt, hogy a járási hivatal, valamint a kormányablak nyújtson tájékoztatást honlapján az adósságkezelési szolgáltatás jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról.
Az adósságkezelési szolgáltatásba vonásra a jelenleginél gyorsabban kerül sor. Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés c) ügyintézési idő csökkentése
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Fő üzenet Az ellátást kérelmezők élethelyzetére tekintettel indokolt, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a szolgáltatás mielőbb megállapításra kerüljön a rászoruló jogosult részére. A jogszabály módosítása révén az adósságkezelési szolgáltatás esetében az általonostól eltérő, rövidebb ügyintézési határidő (21 nap) kerül bevezetésre. Az adósságkezelési szolgáltatás és a lakásfenntartási támogatás szoros kapcsolata miatt gyakorinak tekinthető eset, hogy a lakásfenntartási támogatást igénylő személy a már felhalmozott adóssága kiegyenlítéséhez is segítséget, információt kér. Ez alapján indokolt, hogy a járási hivatal, valamint a Kormányablak honlapján keresztül tájékoztatást nyújtson az illetékességi területén adósságkezelési szolgáltatást nyújtó településekről, valamint a szolgáltatás igénylésének törvényi szabályairól. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
22 58. Közgyógyellátás megállapítása és folyósítása A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
Az alanyi és normatív közgyógyellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyzők gyakorolják, e hatáskörök azonban 2013. január 1-től a járási hivatalokhoz kerülnek.
Javasolt, hogy az ellátások iránti kérelmet továbbra is be lehessen nyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, valamint a Kormányablakon keresztül is.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
A családtámogatások folyósítására vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a Magyar Államkincstártól postai úton, belföldi jogsegély keretében kéri be.
Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által az Áht. 106.§ alapján működtetett szociális nyilvántartásból – a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően – közvetlenül lekérdezhesse. Javasolt, hogy közgyógyellátás jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról szóló tájékoztatás a települési önkormányzatnál is elérhető legyen.
Nem lesz szükség a MÁK postai úton történő, belföldi jogsegély keretében való megkeresésére.
Az ellátást kérelmező a lakóhelye szerinti településen is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Program „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projekt (TÁMOP-5.4.2.-12/1) egyik komponense keretében készül el. - Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által az Áht. 106.§ alapján működtetett szociális nyilvántartásból – a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően – közvetlenül lekérdezhesse.
Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális ellátásokban részesül.
g) az eljárás elektronizáltságának növelése
Csökken az ügyfél által csatolandó iratok száma, szűkül továbbá a kérelemben feltüntetendő adatok köre.
h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
Az ellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyzők gyakorolják, az alanyi és a normatív közgyógyellátással kapcsolatos hatáskörök azonban 2013. január 1-től a járási hivatalokhoz kerülnek. Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a – a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő – szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról. - A közgyógyellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a családtámogatások folyósításáról szóló igazolást.
- A közgyógyellátás iránti kérelem
-
Javasolt,
hogy
a
kérelem-
e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
23 benyújtására szolgáló forma- nyomtatványon a jelenleginél szűkebb nyomtatvány jelenleg a szükségesnél körben jelenjenek meg a közeli tágabb körben kérdez rá a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatok (szühozzátartozók adataira letési hely törölhető). Fő üzenet Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre, az ellátás iránti kérelem a módosítást követően már a kormányablakoknál is benyújtható lesz. Az ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztésével a kérelmező a lakóhelye szerinti településen is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges valamennyi információhoz, abban az esetben is, ha kérelmét a járási hivatal bírálja el. Csökken az ügyintézési idő, mivel a családtámogatások folyósítására vonatkozó adatokat az eljáró hatóság nem az ügyféltől, vagy postai úton a Magyar Államkincstártól szerzi be, hanem a szociális nyilvántartásból közvetlenül fogja lekérdezni. A szociális nyilvántartáshoz való hozzáférés megteremtésével csökken az ügyfél által becsatolandó iratok száma, ezzel egyidejűleg szűkül továbbá a kérelemben kötelezően feltüntetendő adatok köre is, ezzel az eljárás dokumentációs és információs igénye is mérséklődik. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
24 1.1.1.2.3 A FOT. ALAPJÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK 47. Fogyatékossági támogatás megállapítása és folyósítása 48. Vakok személyi járadéka megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
A fogyatékossági támogatás, valamint a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás iránti kérelme jelenleg a megyei kormányablakoknál személyesen is benyújtható.
A közigazgatási szervezetrendszer átalakításával, és a járási kormányablakok működésének megkezdésével párhuzamosan javasolt, hogy a kérelmeket a járási kormányablakoknál is be lehessen nyújtani.
Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre.
Jelenleg nincs olyan elektronikus felület, amely interaktívan segítené a fogyatékossági támogatást kérelmező személyt az ellátás igénylésekor felmerülő eljárási lépések lefolytatásában.
A Magyar Államkincstár által megvalósított TÉBA projekt keretében tájékoztató felület kialakítása.
A TÉBA rendszer „Támogatásvarázsló” felületén – az ügyfél azonosítása nélkül megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ellátástípus kiválasztását követően megjelennek az adott eljáráshoz – így a fogyatékossági támogatáshoz – tartozó információk (ügyleírások, nyomtatványok). Ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után, az adatbázisban tárolt adatok felhasználásával a rendszer segíteni tudja az ügyfelet a szükséges dokumentumok kitöltésében.
A MÁK által folyósított ellátások (így a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka) nyilvántartása jelenleg nem ütköztethető más országos nyilvántartások (OEP, KEK KH) adataival, így az ellátásra való jogosultság ellenőrzése papíralapú dokumentáció bekérésével lehetséges.
-A MÁK által folyósított támogatások tekintetében olyan egységes, egyéni nyilvántartás kialakítása, amely képes interfészeken keresztül kommunikálni az OEP és KEK KH adatbázisaival.
A TÉBA rendszerben nyomon követhető lesz, hogy mely jogosult milyen, a Kincstár által folyósított ellátásban (családtámogatás, vagy fogyatékossági támogatás) részesül. A rendszer alkalmas lesz többek között arra, hogy kimutassa a MÁK által folyósított családtámogatások (magasabb összegű családi pótlék) valamint a fogyatékossági támogatás – jogszabály
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
g) az eljárás elektronizáltságának növelése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
25 által kizárt – együttfolyósítását. Ezt meghaladóan részben a jogosultság ellenőrzése, részben az adatok valódiságának ellenőrzése valósul meg azzal, hogy jogszabályi felhatalmazás alapján a KEK KH-val, az OEP-pel ún. interfészeken keresztül történik a lakcímadatok, illetve a Társadalombiztosítási Azonosító Jel validálása, ellenőrzése. - A fogyatékossági támogatás, valamint a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelme esetén nincs lehetőség az elektronikus ügyintézésre. - A külföldi személy fogyatékossági támogatás iránti kérelme, valamint a vakok személyi járadékában részesülő külföldi személy fogyatékossági támogatás iránti kérelme esetén csatolni kell a lakcímkártyát. A vakok személyi járadékában részesülő személyek külön formanyomtatványon igényelhetik a fogyatékossági támogatást.
A fogyatékossági támogatás, valamint a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmének kötelező mellékletéül rendszeresített, a keresőképtelenség és keresőképesség
A MÁK által folyósított támogatások tekintetében olyan egységes, egyéni nyilvántartás kialakítása, amelynek segítségével a kérelmező lakcíme, TAJszáma beazonosítható. Vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás iránti kérelme esetén a kérelem adattartalma nagyrészt megegyezik a fogyatékossági támogatás iránti alapkérelemmel, ezért nem indokolt a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás iránti igényléséhez önálló nyomtatvány rendszeresítése, a két nyomtatvány összevonható. Javasolt a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében található háziorvosi beutaló nyomtatvány információigényének csökkentése.
- A TÉBA rendszer bevezetésével a fogyatékossági támogatás ügy elektronizáltsága a jelenlegi tranzakciós szintről (kitöltött űrlap visszaküldhető) transzformációs szintre emelkedik (az ügyfél azonosítóval beléphet, és ügyet intézhet.) - A TÉBA rendszer működésének megkezdését követően a támogatás kérelmezésekor nem lesz szükséges csatolni a lakcímkártyát.
c) ügyintézési idő csökkentése h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
Vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatás iránti kérelme, illetve a fogyatékossági támogatás iránti alapkérelem formanyomtatványának összevonása.
h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
Csökken a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében található háziorvosi beutaló nyomtatvány információigénye.
h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
26 orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében található háziorvosi beutaló nyomtatvány információigénye túlzóan részletes. Fő üzenet A közigazgatási szervezetrendszer átalakításával, és a járási kormányablakok működésének megkezdésével párhuzamosan a fogyatékossági támogatás iránti kérelmeket (ide értve a jelenleg vakok személyi járadékában részesülő személyek által benyújtott kérelmeket is) a járási kormányablakoknál is be lehet majd nyújtani, ezzel tovább bővül az ügyintézésre nyitva álló hivatalok köre. Korábban nem volt olyan elektronikus felület, amely interaktívan segítette volna a támogatást kérelmező személyt az ellátás igénylésekor felmerülő eljárási lépések lefolytatásában. Az ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése révén a Magyar Államkincstár tájékoztató felületén keresztül - az ügyfél azonosítása nélkül - megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ellátástípus kiválasztását követően megjelennek az adott eljáráshoz – így a fogyatékossági támogatáshoz – tartozó információk (ügyleírások, nyomtatványok). Ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után, az adatbázisban tárolt adatok felhasználásával a rendszer segíteni tudja az ügyfelet a szükséges dokumentumok kitöltésében. A rendszer bevezetésének eredményeképpen nő az eljárás elektronizáltsága, az ügyfél egyedi azonosítóval beléphet és akár ügyet is intézhet. Csökken az ügyintézési idő, mivel a lakcímadatok illetve a TAJ ellenőrzése, validálása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral interfészeken keresztül fog történni, így ezeket az adatokat az eljáró hatóság nem az ügyféltől, vagy postai úton az étintett hivataltól szerzi be, hanem a nyilvántartásból közvetlenül fogja lekérdezni. A nyilvántartáshoz való hozzáférés megteremtésével csökken az ügyfél által becsatolandó iratok száma, ezzel egyidejűleg szűkül továbbá a kérelemben kötelezően feltüntetendő adatok köre is, ezzel az eljárás dokumentációs és információs igénye is mérséklődik. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
27 1.1.2 A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT ALAPELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ ÜGYEK
ÉS
GYERMEKJÓLÉTI
A 39. számú ügy szerinti szociális alapszolgáltatások, valamint az 56. számú ügy szerinti bentlakásos szociális intézményi ellátások igénybevételére irányadó szabályok részint az Szt.ben, a részletszabályok vonatkozásában a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendeletben, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben találhatóak. A 25. számú ügy szerinti gyermekjóléti alapellátások igénybevételének szabályai a Gyvt.-ben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletben, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben találhatóak. A 9. és 10. számú ügy szerinti gyermekétkeztetés megállapításának szabályai a Gyvt.-ben, valamint a Gyer.-ben kerültek meghatározásra.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
28 1.1.2.
Az előterjesztés alapján a szociális és a gyermekjóléti érintően megvalósuló egyszerűsítések összefoglalása 9. Ingyenes gyermekétkeztetés megállapítása (táblázat 1. sor) 10. 50%-os gyermekétkeztetés megállapítása (táblázat 2. sor) Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról az étkeztetést nyújtó intézmény nem értesül automatikusan, az erről hozott határozatot külön kell a szülőnek, törvényes képviselőnek eljuttatnia, bemutatnia az intézményvezető részére.
Javasolt, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő igénylése során a szülő, törvényes képviselő nyilatkozzon arról, hogy a kérelemének helyt adó döntés esetén a döntést hozó hatóság továbbítsa a határozat 1 példányát az ellátást nyújtó intézmény részére, ezáltal az ügyfélnek nem kell bemutatnia a határozatot és automatikusan a megállapítás első napjától tudná érvényesíteni a kedvezményt. - Javasolt, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő igénylése során a szülő, törvényes képviselő nyilatkozzon arról, hogy a kérelemének helyt adó döntés esetén a döntést hozó hatóság továbbítsa a határozat 1 példányát az ellátást nyújtó intézmény részére, ezáltal az ügyfélnek nem kell bemutatnia a határozatot és automatikusan a megállapítás első napjától tudná érvényesíteni az rgyk.megállapítása jogán az 50%-os kedvezményt, amennyiben a gyermek, tanuló már nem általános iskolába jár. - Javasolt, hogy az igénylés során a MÁK által a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolata is legyen elfogadható.
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről, valamint csökken ebben az esetben a fizikai találkozások száma is (ügyfél-intézmény).
2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról az étkeztetést nyújtó intézmény nem értesül automatikusan, az erről hozott határozatot külön kell a szülőnek, törvényes képviselőnek eljuttatnia, bemutatnia az intézményvezető részére.
- Az 50%-os gyermekétkeztetés esetén jelenleg nem elfogadott a MÁK által a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
- Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről, valamint csökken ebben az esetben a fizikai találkozások száma is (ügyfél-intézmény).
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
- Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről, valamint csökken ebben az esetben a fizikai találkozások száma is (ügyfél-intézmény).
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
29 másolatának benyújtása. Fő üzenet Amennyiben a szülő, törvényes képviselő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmében a kérelemnyomtatványon feltünteti annak az intézménynek a nevét, elérhetőségét, ahol gyermeke az étkeztetést igénybe veszi, abban az esetben a jogosultságot megállapító hatóság az első megállapítás esetén automatikusan megküldi a határozat egy példányát az étkeztetést nyújtó intézmény részére. Az intézkedés bevezetésével csökken az ügyfél és az ügyintéző közötti fizikai találkozások száma, mivel nem kell bemennie a szülőnek, törvényes képviselőnek az intézménybe, és nem kell bemutatnia a határozatot, csak abban az esetben, ha a kérelemnyomtatványon erről nem nyilatkozott. Az 50%-os kedvezményes étkeztetés igénybevételére való jogosultság megállapításánál a jövőben elfogadható lesz a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat (MÁK) másolatának benyújtása, amennyiben ez rendelkezésre áll a szülőnek, törvényes képviselőnek. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
30 25. Gyermekjóléti alapellátások igénybevétele Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
1. Az ellátásokról az érdeklődők számára rendelkezésre álló fontos információk több helyről szerezhetők be.
Javasolt, hogy a szociális ágazati portálon jelenjenek meg az alábbi alapadatok: a) a szolgáltató, intézmény, hálózat neve, elérhetősége, b) a szolgáltatás tartalma, c) az engedélyezett férőhelyek száma, d) a szolgáltatásra, illetve az intézménybe bekerülésre való várakozás átlagos időtartama, e) az intézményi térítési díj összege.
2. Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően, b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. 3. A gyermek és szülő jogairól, valamint kötelezettségeiről, az adott szolgáltatás céljáról és feltételeiről adandó kötelező tájékoztatás megtörténtéről az igénybevevőnek, illetve a törvényes képviselőnek
A portálon történő közzétételre a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, hálózat fenntartója kötelezett. Az adatok aktualizálását negyedévente kell elvégezni. Javasolt, hogy az értesítés gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása esetén már a megállapodás megkötésekor megtörténjék, így az eddigiekhez képest korábban szerezzen tudomást a kötelezett a térítési díjról.
Javasolt a tájékoztatás megtörténtéről szóló nyilatkozat beépítése a megállapodásba, így kiváltva a külön nyilatkozattétel szükségességét. Tekintettel azonban arra, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás
A módosítás hatása Könnyebben hozzáférhető információk.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Térítési díjra vonatkozó információk hatékonyabb közvetítése a kötelezett felé.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
A módosítás egyszerűsíti az eljárást, valamint csökkenti a szolgáltató és az igényjogosult adminisztrációs terheit.
d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
31 nyilatkoznia szükséges. A nyilatkozatot az igénybevevő a megállapodástól elkülönülten, külön nyomtatványon teszi meg. 4. Más szolgáltatás igénylése során be kell szerezni valamennyi igazolást.
5. Bölcsődei felvétel során a jelentkezéshez a szülőnek, törvényes képviselőnek csatolnia kell a gyermekorvos vagy háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható
igénybevétele esetében megállapodás megkötésére nem kerül sor, a nyilatkozattétel változatlanul kötelező marad ezen ellátási forma esetében. Javasolt, hogy egy korábbi igénylés során benyújtott dokumentumok másolatai is elfogadhatók legyenek, feltéve, hogy három hónapnál nem régebbiek. Javasolt továbbá, hogy az ugyanannál a közös igazgatású gyermekjóléti intézménynél három hónapon belül igényelt más ellátás során (mivel a dokumentumok már rendelkezésre állnak az intézménynél) ne kelljen benyújtani dokumentációt. Javasolt ezen kötelezettség megszüntetése. A jelentkezéshez az orvosi igazolás benyújtása ugyanis szükségtelen, mivel a felvételt nyert gyermekeket minden esetben, az anamnézis felvételét követően, a státuszlap elkészítésekor megvizsgálja a bölcsőde orvosa. A gyermekorvos, háziorvos igazolásának a bölcsőde szemszögéből gyakorlati haszna nincs, felesleges terhet ró a kérelmező szülőre, törvényes képviselőre és a plusz vizsgálat elvégzése kapcsán a gyermekre is.
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről.
h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről.
h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
Fő üzenet A lakosság tájékoztatása szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos legfontosabb információk folyamatosan, aktualizálva, könnyen hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében kívánjuk bevezetni az ágazati portálon megjelenő, rendszeresen frissülő tartalmakat, melyek alkalmasak arra, hogy az érdeklődő, rászoruló számára minden fontosabb információ könnyen hozzáférhető legyen. Az egyszerűsítés hatására az igénylő már a szolgáltatóval való megállapodás megkötésekor tájékoztatást kap a fizetendő térítési díj összegéről. A módosítás következtében az igénybevevő hatékonyabban és hamarabb kap információt a várható költségekről.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
32 Az egyes ellátások hozzáférési feltételeiről, illetve fontosabb igénybevételi követelményeiről, az igénybevevők jogairól szóló tájékoztatás megtörténtét az ügyfélnek írásban kell igazolnia, mely eddig külön eljárási lépés keretében történt felesleges terhet róva az igénybevevőre. Az egyszerűsítést követően a megállapodás megkötésével egy időben tehet nyilatkozatot az ügyfél, így az eljárás egyszerűsödik. A szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a bürokratikus terhek csökkentése érdekében a kötelezően benyújtandó dokumentumok felhasználásának lehetősége időben kitolódik. A módosítás értelmében amennyiben az igénybevevő három hónapon belül más szolgáltatást igényel, elfogadható a dokumentumok másolata is, illetve ha ugyanazon intézménynél igényel további szolgáltatást, a szükséges dokumentumok benyújtását nem kell megismételni, azok az első benyújtástól számított három hónapig érvényesek maradnak. A bölcsődei felvétel során a szülők jelenleg háziorvosi, gyermekorvosi igazolást kell beszerezzenek arról, hogy a gyermek bölcsődében gondozható. Ugyanakkor a bölcsődei felvételi eljárás során a gyermek mindenre kiterjedő, kötelező bölcsőde-orvosi vizsgálaton vesz részt, így a külön igazolás beszerzése felesleges terhet ró a gyermekre és szülőjére, ezért annak kötelezettségét megszüntetjük. A lépéssel csökkennek a szülők adminisztratív terhei, valamint egyszerűsödik a bölcsőde felvétel menete, a kisgyermek is kevesebb tehertételnek van kitéve. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
33 39. Szociális alapszolgáltatások igénybevétele Jelenlegi szabályozás
Módosító javaslat
A módosítás hatása
1. Az ellátásokról az érdeklődők számára rendelkezésre álló fontos információk több helyről szerezhetők be.
Javasolt, hogy a szociális ágazati portálon jelenjenek meg az alábbi alapadatok:
Az információk hatékonyabb közvetítése a lakosság felé.
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése
a) a személyes gondoskodást nyújtó intézmény neve, elérhetősége; b) a szolgáltatás tartalma; c) az engedélyezett férőhelyek száma; d) az intézménybe bekerülésre való várakozásátlagos időtartama; e) az intézményi térítési díj összege.
2. A szociális alapszolgáltatásoknál (néhány kivétellel, ahol egyáltalán nem létezik előgondozás) jelenleg egyszerűsített előgondozást kell végezni.
3. Más szolgáltatás igénylése során ismételten be kell szerezni valamennyi igazolást.
A portálon történő közzétételre a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás fenntartója kötelezett. Az adatok aktualizálását negyedévente kell elvégezni. Javasolt az egyszerűsített előgondozás megszüntetése, az itt megszerezhető információk a szolgáltatás igénylésekor, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatakor megismerhetők. Az egyszerűsített előgondozás megszüntetésével gyorsul az igénybevétel. Javasolt, hogy egy korábbi igénylés során benyújtott dokumentumok másolatai is elfogadhatók legyenek, feltéve, hogy három hónapnál nem régebbiek. Javasolt továbbá, hogy az ugyanannál az integrált intézménynél három
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről, gyorsabb eljárás.
e) az ügy folyamatának átszervezése h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről.
h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
34
4. Az ellátás megszüntetése utáni ismételt kérelmezés esetén be kell csatolni valamennyi szükséges dokumentumot.
hónapon belül igényelt más ellátás során (mivel a dokumentumok már rendelkezésre állnak az intézménynél) ne kelljen benyújtani dokumentációt. Javasolt, hogy az ellátásnak az intézményi jogviszony megszüntetésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható legyen a korábbi kérelem és mellékletei alapján. Javasolt, hogy az értesítés már a megállapodás megkötésekor megtörténjék, így az eddigiekhez képest korábban szerezzen tudomást a kötelezett a térítési díjról.
Kisebb adminisztrációs teher az igénylő részéről.
h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése
5. A kötelezett által fizetendő személyi Térítési díjra vonatkozó információk d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció térítési díj összegét az intézményvezető hatékonyabb közvetítése a kötelezett felé. fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás konkrét összegben állapítja meg, és kiterjesztése; arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban e) az ügy folyamatának átszervezése tájékoztatja. 6. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásból Javasolt, hogy a fekvőbeteg- Kisebb adminisztrációs teher az igénylő h) az ügy dokumentációs és információs érkező igénylőnek is be kell nyújtania a gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve részéről. igényének csökkentése háziorvos igazolását az egészségi annak megszűnését követő 30 napon állapotról, holott ezen dokumentumok belül történő igénylésnél a kórházi beszerzésében általában akadályozva zárójelentés váltsa ki a háziorvosi van, és a szükséges információk ebben igazolást. is rendelkezésre állnak. Fő üzenet A lakosság tájékoztatása szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos legfontosabb információk folyamatosan, aktualizálva, könnyen hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében kívánjuk bevezetni az ágazati portálon megjelenő, rendszeresen frissülő tartalmakat, melyek alkalmasak arra, hogy az érdeklődő, rászoruló számára minden fontosabb információ könnyen hozzáférhető legyen. Az alapszolgáltatások igénybevételét gyorsítja, és az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy a módosítás megszünteti az egyszerűsített előgondozást, melyet eddig az igénybevételt megelőzően el kellett végezni. A szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a bürokratikus terhek csökkentése érdekében a kötelezően benyújtandó dokumentumok felhasználásának lehetősége időben kitolódik. A módosítás értelmében amennyiben az igénybevevő három hónapon belül más alapszolgáltatást igényel, elfogadható a dokumentumok másolata is, illetve ha ugyanazon szolgáltatónál igényel további alapszolgáltatást, a szükséges dokumentumok benyújtását nem kell megismételni, azok az első benyújtástól számított három hónapig érvényesek maradnak. Szintén az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja, hogy ez ellátás megszűnését követő 3 hónapon belüli ismételt kérelmezés esetén a korábbi dokumentáció felhasználható, illetve kórházi kezelést követő 30 napon belül a zárójelentés kiváltja a háziorvosi igazolást. Az egyszerűsítés hatására az igénylő már a szolgáltatóval való megállapodás megkötésekor tájékoztatást kap a fizetendő térítési díj összegéről. A módosítás következtében az igénybevevő hatékonyabban és hamarabb kap információt a várható költségekről.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
35 Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
36
56. Bentlakásos szociális intézményi ellátás igénybevétele Jelenlegi szabályozás 1. A 39. eljárás (szociális alapszolgáltatások igénybevétele eljárás) 1., 5. és 6. pontja jelen eljárás esetén is érvényesül.
Módosító javaslat
A módosítás hatása
A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése e) az ügy folyamatának átszervezése
2. Bentlakásos intézményi elhelyezés Javasolt az előgondozás két Az igénylés folyamata egyszerűsödik. előtt előgondozást kell végezni (kivéve szakaszának összevonása. éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén).Az előgondozás 2 szakaszból áll. Fő üzenet A szociális alapszolgáltatásokhoz hasonlóan a bentlakásos ellátásokkal kapcsolatos egyszerűsítést szolgáló módosítások is gyorsabbá teszik az igénybevételi eljárást, csökkentik az adminisztrációs terheket és az igénylő tájékozottságának növelésére irányulnak.
Bentlakásos ellátások esetében is kiemelendő, hogy az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos legfontosabb információk az ágazati portálon megjelennek és rendszeresen frissülni fognak. Az alapszolgáltatások igénylésével egybevágóan az igénylő korábban, már a megállapodás megkötésekor tájékoztatást kap a fizetendő térítési díj összegéről. Az igénybevételi folyamatot egyszerűsíti, hogy megszűnik az előgondozás két szakaszra történő megbontása: az előgondozás egységes lesz, a szükséges adatok egy alkalommal, egy adatlapon kerülnek felvételre. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
37 1.2 AZ
ÉRINTETT JOGSZABÁLYOKNAK AZ EGYÉB MÓDOSÍTÁSAI
EGYSZERŰSÍTÉSI PROGRAM
KÖRÉN KÍVÜL ESŐ,
A mellékletek szerinti jogszabály-tervezetek az Egyszerűsítési Programban megfogalmazott célkitűzések megvalósításán túlmenően tartalmazzák a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült kérdések, felvetések kezeléséhez szükséges módosításokat, továbbá mindezek végrehajtási szabályait. 1.2.1. Az aktív korúak ellátására való jogosultság szünetelési okainak áttekintése A rendszeres szociális segély esetében a jogalkalmazói gyakorlatban problémát okoz annak az esetnek a kezelése, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő közfoglalkoztatásban vesz részt. Jelenleg a rendszeres szociális segélyben részesülő személy közfoglalkoztatásban való részvétele – szemben a foglalkoztatást helyettesítő támogatással – nem szünetelési ok. A gyakorlatban előfordul azonban, hogy – bár a közfoglalkoztatásban való részvétel ennél a jogosulti körnél nem eleme a kötelező együttműködésnek – a rendszeres szociális segélyre jogosult kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, illetve a törlésének mellőzését, és így közfoglalkoztatásban is részt vehet. A módosítás megszünteti a két ellátástípus közötti különbségtételt. A szünetelési okok köre kiegészül továbbá a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósításának időtartamával. 1.2.2 A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásokkal kapcsolatos pontosítások A jogalkalmazói gyakorlatban a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megszüntetésével és a visszaköveteléssel összefüggésben több probléma is jelentkezett. A törvény eddig nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy ha a jogosult ellátását nem kell megszüntetni, hanem csak a folyósítást kell szüneteltetni, akkor – a szünetelési ok bejelentésének elmulasztása esetén – visszakövetelhető-e az ellátás. Ilyen eset lehet például, ha az aktív korúak ellátására jogosult ügyfél nem jelentette be, hogy rövid időtartamú keresőtevékenységbe kezdett, így a munkabér és a segély párhuzamos folyósítására került sor. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a visszakövetelésnek ezekben az esetekben is helye van. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 57. § (2) bekezdése szerint a jogtalanul igénybe vett költségvetési támogatásról az önkormányzatnak haladéktalanul le kell mondania. A módosítás ezért kimondja, hogy a visszafizetési kötelezettség méltányosságból történő elengedése, mérséklése, illetve a részletfizetés engedélyezése nem érinti az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét. 1.2.3 A közúti közlekedési nyilvántartást vezető hatóságtól való adatkérés lehetősége A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások közül vagyonvizsgálathoz kötött az aktív korúak ellátása, a lakásfenntartási támogatás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Tekintettel arra, hogy a gépjármű vagyonnak számít, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a hatóság a közúti közlekedési nyilvántartást vezető hatóságtól adatot kérhessen. 1.2.4 Az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályozás ellentmondásainak feloldása
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
38 Az elmúlt években a jogalkalmazás során felmerült problémákra tekintettel indokolttá vált a szabályozás áttekintése, melynek eredményeként a módosítással a jelenleginél pontosabb megfogalmazás kerülne bevezetésre különösen: - az óvodai „beíratás” fogalma, - a kérelem benyújtásának végső időpontja, - a támogatás folyósításának időpontja, - a további támogatásra való jogosultság felülvizsgálata, - a rendszeres óvodába járás igazolásának módja. Az eljárás átszervezése, a szabályozás módosítása az egységes jogalkalmazást segíti.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
39 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Figyelemmel arra, hogy az egyszerűsítési lépések sok esetben csak több, a jogszabályi hierarchia eltérő szintjén álló jogszabály összehangolt módosításának keretében értelmezhetőek, az előterjesztés több mellékletet tartalmaz; az 1. mellékletben a törvényi, míg a 2. és a 3. mellékletekben a kormányrendeleti szintű szabályozás – az áttekinthetőség és az egységes jogalkalmazás segítése céljából kettéválasztva a szociális és a gyermekvédelmi tárgyú jogszabályokat – kapott helyet. 2.2. Egyéb intézkedés
3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának az állam újraépítésére vonatkozó célkitűzéseivel. „Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!” A demokratikus normák helyreállítása a „hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás” keretei között „az erős és hatékony állam, közigazgatás” kiépítése által lehetséges, amelyhez az előterjesztésben foglaltak nagymértékben hozzájárulnak. 4. Előzmények, kapcsolódások a) Milyen korábbi kormánydöntésekhez kapcsolódik az előterjesztés? A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programja elfogadásáról szóló előterjesztést (a Magyary Program 15. számú intézkedésének végrehajtásáról), amely alapján a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. mellékletében meghatározottak szerint 228 ügy felülvizsgálatát kell végrehajtani. Ezen mellékletben szerepelnek az előterjesztés által érintett eljárások is. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés 1. melléklete szerinti törvények módosításának elfogadása minősített többséget nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
40 Az előterjesztés az Egyeztetési Lapon szereplő civil és érdekképviseleti szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás vagy külön döntést igénylő kérdések
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
41 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet: A Nemzeti Együttműködés Programjának, és ezzel összhangban a Magyary Program keretében elfogadott jogszabály-módosítások célja, hogy az ügyintézési határidők lerövidítésével, az eljárások dokumentációs igényének csökkentésével, az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatásával átláthatóbbá és emberközpontúbbá tegye az ellátórendszert. Az egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő eljárások módosításával csökkennek az állampolgárok adminisztrációs terhei. A szociális és a gyermekvédelmi valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény, a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításával egyszerűsödik az e törvények által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások, egyes szolgáltatások kérelmezése és igénybevétele. A szociális ellátások igénybevételéhez, az ellátások folyósításához, a jogosultság felülvizsgálatához kapcsolódó adminisztrációs terhek sokszor komoly kihívást jelentenek az esetenként rossz infrastrukturális feltételek között élő, a jogszabályokat nem kellőképpen ismerők számára. Az előterjesztés az egyes eljárások egyszerűsítéséhez nem kapcsolható, de a jogszabályi háttér egységesítéséhez, áttekinthetőbbé tételéhez, valamint a jogalkalmazói gyakorlatban tapasztalt ellentmondások kezeléséhez szükséges jogszabály-módosításokat is tartalmaz. Soltész Miklós Az előterjesztő részéről nyilatkozó: szociális, család és ifjúságügyért felelős államtitkár; Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tel.: +36-1/795-3136
[email protected] 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: a szociális, valamint a gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni ellátások igénylői, jogosultjai, illetőleg a gyermekjóléti és szociális alap és szakosított szolgáltatásokat igénybe vevők köre. Fő üzenet: Az egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő eljárások módosításával csökkennek az állampolgárok adminisztrációs terhei. Tervezett időtartam: folyamatos Eszközrendszer: Anyagi ráfordítás: a tervezett intézkedések végrehajtásához szükséges erőforrások rendelkezésre állnak.
Budapest, 2012. november „
”
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
42
HATÁSVIZSGÁLATI LAP Az előterjesztéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításának és folyósításának egyszerűsítésére vonatkozó; - az óvodáztatási támogatás megállapításának és folyósításának egyszerűsítésére vonatkozó; - az egyes fogyatékossággal összefüggő támogatásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére vonatkozó; - az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások egyszerűsítéséhez szükséges jogszabály-módosítások hatásait bemutató; - a szociális alapszolgáltatások igénybevételének és a bentlakásos szociális intézményi ellátás igénybevételének egyszerűsítésére vonatkozó; - a kedvezményes gyermekétkeztetés megállapításának és folyósításának, valamint az ingyenes gyermekétkeztetés megállapításának egyszerűsítésére vonatkozó; továbbá - a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének egyszerűsítésére vonatkozó hatásvizsgálati lapok kerültek csatolásra.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
43
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos, valamint egyéb módosításáról (a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának 6., 7., 9., 10., 11., 25., 39., 40., 41., 42., 47., 48., 51., 52., 56., 57. és 58. pontjában szereplő ügyek) szóló előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés - 1. mellékletében szereplő tervezetnek az Országgyűléshez történő benyújtását azzal, hogy a törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét az emberi erőforrások minisztere látja el, - 2. és 3. mellékletében szereplő tervezetnek – az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények, valamint más törvények ezekhez kapcsolódó módosításáról szóló törvény kihirdetésével egyidejűleg – a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését; 2. felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét, hogy a kihirdetésüket megelőzően – a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével – az előterjesztés 2. és 3. mellékletében szereplő kormányrendelet-tervezeteket az 1. melléklet szerinti törvényjavaslat Országgyűlés által elfogadott, végleges normaszövegének megfelelően pontosítsa.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
44 1. melléklet a 47600-6/2012-EMMI számú kormány-előterjesztéshez 2013. évi … törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények, valamint más törvények ezekhez kapcsolódó módosításáról 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;” 2. § (1) Az Szt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].” (2) Az Szt. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A visszakövetelt szociális ellátás kifizetéséhez igényelt költségvetési támogatást a jegyzőnek vagy a járási hivatalnak a (4) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlása esetén is vissza kell fizetnie. (7) A jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.” 3. § Az Szt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
45 4. § (1) Az Szt. 25. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A jövedelemszámításnál) „c) a rendszeres szociális segély (4)–(6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet (figyelmen kívül kell hagyni.) (2) Az Szt. 25. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)–(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.” 5. § Az Szt. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kérelmet – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.” 6. § Az Szt. 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal, a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.” 7. § (1) Az Szt. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.” (2) Az Szt. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
46 8. § Az Szt. 34. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,) „c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,” 9. § Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a jogosult a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában, b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.” 10. § Az Szt. 37/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.” 11. § Az Szt. 38. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.” 12. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha” [nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.] (2) Az Szt. 48. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
47 „A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.” 13. § (1) Az Szt. 50. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra” [az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították, az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott; az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.] (2) Az Szt. 50. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.” (3) Az Szt. 50. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – méltányossági jogcímen – az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.” (4) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
48 „(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.” 14. § (1) Az Szt. 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól számított egy év elteltével.” (2) Az Szt. 50/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.” 15. § Az Szt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.” 16. § Hatályát veszti az Szt. a) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a „pénzbeli” szövegrész, b) 18. § k) pontja, c) 33. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát –„ szöveg, d) 35. § (5) bekezdése. 17. § Az Szt. a) 19. § (3) bekezdésében az „f), h), valamint k) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f), valamint h) pontjaiban” szöveg, b) 20. § (2) bekezdés h) pontjában az „egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai” szövegrész helyébe az „előgondozás” szöveg, c) 25. § (11) bekezdésében az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására” szöveg, d) 32/D. § (4) bekezdésében a „megszüntetéséről” szövegrész helyébe a „megszüntetéséről hozott határozatát” szöveg,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
49 e) 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással” szöveg, f) 50. § (4a) bekezdésében az „a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „méltányossági” szöveg, az „az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi vagy normatív” szöveg, g) 50. § (6) bekezdés bevezető szövegében a „(2)–(3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek alapján benyújtott,” szövegrész helyébe a „normatív vagy a méltányossági” szöveg, h) 50/A. § (4) bekezdés második mondatában az „Az 50. § (2)–(3) bekezdése alapján közgyógyellátást” szövegrész helyébe az „A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás megállapítását” szöveg, i) 50/A. § (11) bekezdésében az „50. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi közgyógyellátásra” szöveg, j) 50/B. § (1) bekezdés második mondatában az „Az 50. § (2)–(3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátásra való” szöveg, k) 53. § (1) bekezdés első mondatában az „Az 50. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „A méltányossági jogcímen megállapított jogosultság” szöveg, l) 115. § (2) bekezdésében az „az ellátás igénybevételét megelőzően” szövegrész helyébe az „a megállapodás megkötésekor” szöveg, m) 123. § (1) bekezdésében az „50. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „alanyi és a normatív jogcímen megállapított jogosultság” szöveg lép. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 18. § A Gyvt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.” 19. § (1) A Gyvt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.” (2) A Gyvt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
50 „(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.” 20. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. (3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. (4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a) megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével, b) megszüntetésre kerül, ha ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
51 21. § (1) A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett – pótlékot folyósít. (2) A Gyvt. 20/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, ab) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát; b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét, bb) a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (7) Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.” 22. § A Gyvt. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20/C. § (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja az alacsony iskolai végzettségű szülők rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeke óvodába járásának elősegítése. (2) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek állapítja meg, a) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, melyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a külön jogszabályban foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
52 c) aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben gyermeke az ötödik életévét betölti. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot mindkét szülőnek meg kell tennie, ha a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják. (5) A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. (6) Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha a) a gyermek továbbra is rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. (7) Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a) december 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig, b) június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására június 4-éig nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (6) bekezdés szerinti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani. (8) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható, azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a külön jogszabályban meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat a (6) bekezdés szerinti további óvodáztatási támogatás illeti meg. (9) A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. (10) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatás természetbeni formában kerüljön biztosításra.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
53 23. § (1) A Gyvt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető, b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.” (2) A Gyvt. 32. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni.” (3) A Gyvt. 32. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza] „g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.” (4) A Gyvt. 32. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás – a (7) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazza a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét, b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik.” 24. § A Gyvt. 33. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles) „a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást,” 25. § A Gyvt. 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő] „ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
54 (adatainak a kezelésére.) 26. § A Gyvt. 138. § (1) bekezdés bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait, valamint a gyermek és a törvényes képviselő társadalombiztosítási azonosító jelét,” 27. § A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj összegéről a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor, b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.” 28. § A Gyvt. a következő 161/O–161/P. §-sal egészül ki: „161/O. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények, valamint más törvények ezekhez kapcsolódó módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdésben, valamint 20. és 20/B. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránt 2013. április 1jén folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2013. március 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell. 161/P. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények, valamint más törvények ezekhez kapcsolódó módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 20/C. §-t a 2013. március 31-ét követően indult ügyekben és a 2013. április 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2013. március 31-ét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.” 29. § A Gyvt. a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „148. §” szövegrész helyébe a „151. §” szöveg, b) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „20. § (3) vagy (4)” szövegrész helyébe a „20. § (2)” szöveg, c) 20/B. § (3) bekezdésében a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátás” szöveg
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
55 lép. 30. § Hatályát veszti a Gyvt. a) 15. § (1) bekezdés e) pontja, b) 20/B. §-t megelőző alcíme, c) 20/B. § (1) és (2) bekezdése. 3. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 31. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a Kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A kincstár a követelését – visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel.” 32. § A Fot. 23/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan – a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából – az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.” 33. § A Fot. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
56 4. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása 34. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 19. pontjában a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,” szövegrész. 5. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 35. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: [A nyilvántartásból igényelheti(k):] „t) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt adatokat.” 6. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 36. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az egységes szociális nyilvántartásból a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális- és gyámhivatala az a)–c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)–c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
57 7. Záró rendelkezések 37. § Ez a törvény 2013. április 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
58 2. melléklet a 47600-6/2012-EMMI számú kormány-előterjesztéshez A Kormány
.../2013. (...) Korm. rendelete egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő módosításáról A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4–10. § tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11–24. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 25. § tekintetében a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 18. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 26. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A FOB elé utalás a) a munkaképesség-változás, illetve a keresőképesség felülvéleményezése céljából a 4. számú melléklet szerinti nyomtatvány (a továbbiakban: Orvosi Beutaló), b) a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából a 4/a. számú melléklet szerinti nyomtatvány
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
59 kiállításával történik.” (2) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés szerinti nyomtatványok valamelyikét kell kitölteni továbbá minden olyan esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez az orvosszakértői szerv illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a súlyos fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénz folyósításának meghosszabbítása céljából.” 2. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 4/a. számú melléklettel egészül ki. 3. § A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében a „4. számú melléklet szerinti nyomtatványt” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés szerinti nyomtatványok valamelyikét” szöveg lép. 2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása 4. § A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.) 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Fot. 23. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során kromoszómarendellenességgel élőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 7. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.” 5. § Az Fr. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
60 6. § Az Fr. 9. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető. (3) A Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.” 7. § Az Fr. 9/B. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez – a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl – kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni.” 8. § Az Fr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jogosult lakcímének a támogatást folyósító szerv illetékességét érintő megváltozása esetén az ellátás folyósítására illetékessé vált Igazgatóság hivatalból intézkedik a fogyatékossági támogatás továbbfolyósításáról.” 9. § (1) Az Fr. 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (2) Az Fr. 2. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 10. § Hatályát veszti az Fr. a) 5/A. §-a, b) 9/B. § (1) bekezdés második mondata, c) 10. § (1) bekezdés második mondata, d) 3. számú melléklete.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
61 3. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása 11. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a kormányablakoknál, b) a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, továbbá a kormányablakoknál lehet benyújtani. (2) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó munkaügyi központnál is benyújtható.” 12. § A Pr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében – az (1a) bekezdés szerinti kivétellel – a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást. (1a) A jegyző vagy a járási hivatal a hatáskörébe tartozó eljárás során a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át.” 13. § A Pr. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjármű, ha a) a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják, vagy
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
62 b) a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták.” 14. § A Pr. 7. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az Szt. 25.§ (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot a) az Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben első felülvizsgálatkor az ellátásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, további felülvizsgálatok esetén a legutóbbi felülvizsgálatot lezáró döntés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, b) az Szt. 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben első felülvizsgálatkor az ellátásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, további felülvizsgálatok esetén a legutóbbi felülvizsgálat során vizsgált időszak utolsó napját követő egy éven belül kell megindítani. (3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felülvizsgált időszak az első felülvizsgálat esetén az ellátásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év, a további felülvizsgálatok esetén a legutóbbi felülvizsgálat során vizsgált időszak utolsó napját követő egy év.” 15. § A Pr. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Amennyiben az időskorúak járadékának megállapítására irányuló eljárás az Szt. 32/B. § (2) bekezdése szerint hivatalból indul, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a hatóság – a döntéshez szükséges adatok beszerzése érdekében – az ügyfél számára megküldi a 2/a. számú melléklet szerinti formanyomtatványt. Az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét– az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről szóló határozat alapján – a hatóság rögzíti a formanyomtatványon. Amennyiben az ügyfél a formanyomtatványt a kézbesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem küldi vissza, az eljárást meg kell szüntetni.” 16. § A Pr. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A munkaügyi központ honlapján közzéteszi az aktív korúak ellátása igénylésére szolgáló 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt, valamint az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot. A munkaügyi központ emellett tájékoztatást nyújt az álláskeresési támogatást kimerítő ügyfelek számára az aktív korúak ellátásának jogosultsági feltételeiről.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
63 17. § A Pr. 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában jogellenes a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése, ha a jogosult a) a közfoglalkoztatási jogviszonyát nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdésében meghatározott módon szüntette meg, vagy b) felmondása nem felel meg az Mt. 67. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy c) azonnali hatályú felmondása nem felel meg az Mt. 78. §-ában foglalt feltételeknek.” 18. § A Pr. a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult ügyfél betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.” 19. § A Pr. a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § Az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének vizsgálata során a) az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaszerződéssel, írásbeli munkaszerződés hiányában a munkáltató által kiállított bizonylattal, b) a háztartási munka a foglalkoztató által kiadott, a munkavégzéssel töltött időtartamot is tartalmazó igazolással, c) a közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel, írásbeli szerződés hiányában a fogadó szervezet által az önkéntesekről vezetett nyilvántartás alapján kiállított igazolással igazolható.” 20. § (1) A Pr. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kérelem elbírálásához – a (10) bekezdés szerinti kivétellel – csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a 10. számú melléklet alapján kiállított háziorvosi igazolást, továbbá a) alanyi közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén az Szt. 50. § (1) bekezdés c)–h) pontjában foglaltak fennállását, b) normatív közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén a jövedelemnyilatkozatban foglaltak megalapozottságát, c) méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek fennállását
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
64 igazoló iratot. (2) A Pr. 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az Szt. 50. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a járási hivatal a 3. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint szerzi be.” 21. § A Pr. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35/A. § (1) A járási hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult-e. Amennyiben a kérelmező számára alanyi vagy normatív jogcímen az ellátást nem lehet megállapítani, úgy a járási hivatal a kérelmet elutasítja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a jegyzőnél méltányossági közgyógyellátás megállapítását kérheti. (2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt kormányablaknál benyújtott kérelmet a kormányablak az Szt. 32/A. §-a szerint illetékes járási hivatalhoz továbbítja.” 22. § (1) A Pr. a) 2. számú melléklete helyébe az 5. melléklet, b) 3. számú melléklete helyébe a 6. melléklet, c) 9. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép. (2) A Pr. a 8. melléklet szerinti 2/a. számú melléklettel egészül ki. (3) A Pr. a) 2. számú melléklete a 9. melléklet szerint, b) 2/a. számú melléklete a 10. melléklet szerint, c) 3. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul. 23. § (1) A Pr. a) 6. § (3) és (4) bekezdésében, és a 31. § (2) bekezdésében az „átmeneti” szövegrész helyébe az „önkormányzati” szöveg, b) a 31. §-t megelőző alcímében az „Átmeneti” szövegrész helyébe az „Önkormányzati” szöveg, c) 31. § (1) bekezdésben az „átmeneti segély iránti” szövegrész helyébe az „önkormányzati segély iránti” szöveg, valamint az „átmeneti segély folyósítása” szövegrész helyébe az „önkormányzati segély folyósítása” szöveg,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
65 d) 14. § (3) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmet vagy adatlapot” szöveg, e) 32. § (1) bekezdésében a „temetési segély” szövegrész helyébe a „temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély” szöveg, f) 32. § (2) bekezdésében a „megállapított temetési segély” szövegrész helyébe a „temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély” szöveg, g) 33. § (1) bekezdésében az „a temetési segély” szövegrész helyébe az „az önkormányzati segély” szöveg, h) 35. § (3) bekezdés bevezető szövegrészében az „az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „alanyi jogcímen” szöveg, i) 35. § (6) bekezdésében az „igazolást zárt borítékban” szövegrész helyébe az „igazolást – a beteg szignóját követően – zárt borítékban” szöveg, j) 35. § (10) bekezdésében az „Az Szt. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A normatív és a méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti” szöveg, k) 35/B. § (2) bekezdés első mondatában az „Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe „alanyi és normatív jogcímen megállapítható” szöveg, l) 35/B. § (2) bekezdés második mondatában az „Az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „Normatív” szöveg, az „az Szt. 50. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „alanyi” szöveg, m) 36. § (1) bekezdés bevezető szövegrész első mondatában az „Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A normatív közgyógyellátás megállapítása iránti” szöveg, az „az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti” szöveg, n) 37. § (4) bekezdésében az „Szt. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi közgyógyellátás megállapítása iránti” szöveg, o) 45. § (3) bekezdésében az „Az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A méltányossági közgyógyellátásra” szöveg, p) 48. § (4) bekezdés bevezető szövegrészében az „az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a méltányossági közgyógyellátásra” szöveg, lép. (2) A Pr. 35. § (2) bekezdés a) pontjában a „c)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „c)– g) pontjában” szöveg lép. 24. § (1) Hatályát veszti a Pr. a) 32. §-t megelőző alcíme, (2) Hatályát veszti a Pr. 9. számú melléklet 2.1.3.3. alpontja.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
66 4. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet módosítása 25. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 4. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Knyt. 1. § (2) bekezdés b)–d) pontjai szerinti ellátások és támogatások – a Knyt. 1. § (4) bekezdésének megfelelően a nem egyedi döntés alapján nyújtott támogatásokon túlmenően – a következők:] „d) az Szt. 45. §-a szerinti átmeneti, illetve önkormányzati segély; e) az Szt. 46. §-a szerinti temetési, illetve önkormányzati segély;” 5. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása 26. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (11) bekezdésében az „átmeneti segély” szövegrész helyébe az „átmeneti, illetve önkormányzati segély” 6. Záró rendelkezések 27. § (1) Az 1–11. §, a 13–19. §, a 20. § (1) bekezdése, a 21. §, a 22. § (1) és (2) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, valamint a 24. § (1) bekezdése, a 25. és a 26. § 2013. április 1-jén lép hatályba. (2) A 12. §, a 20 § (2) bekezdése, a 22. § (3) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, valamint a 24. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
67 1. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „4. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából I. Személyi adatok A beteg/biztosított neve: ........................................................................................................................................... Születési neve: ...................................................................... Anyja neve: ......................................................................... Születési ideje: ............. év .........................hó ......... nap Szül. helye ..................................................................... TAJ: -- személyi ig.szám: Lakóhelye: ................................................................................................................................................. Tartózkodási helye: .................................................................................................................................... II. Orvosi dokumentáció 1. Mióta tartozik ellátási körébe a beteg/biztosított: ................................................................................................. 2. Kórelőzményben szereplő érdemi megbetegedések: ............................................................................................. ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... 3. Jelenlegi betegségeiről kérjük közölni az alábbiakat: – Az alapbetegség megnevezése: ....................................................................... BNO kód: ..................................... – Az alapbetegséget mikor diagnosztizálták: .................................................... mióta kezeli: ................................. – Előzőleg kezelte-e más is a beteget és mikor: ........................................................................................................ – Az alapbetegséghez társuló szövődmények: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: – Egyéb megbetegedések: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: 4. A beteg kórházi kezelésére vonatkozó adatok az utolsó 2 év során: -tól -ig diagnózis .............................................. .............................................. ............................................... BNO kód: .............................................. .............................................. ............................................... BNO kód: .............................................. .............................................. ............................................... BNO kód: 5. Kérjük ismertesse a beteg/biztosított jelenlegi részletes státuszát [kiemelve anatómiai és funkcionális károsodása(i)nak jellemzőit]:
6. Kérjük közölje a beteg/biztosított állapotának megítélését elősegítő leletek, konzíláriusi véleményeket:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
68 7. Kérjük ismertesse az eddig alkalmazott kezelési módokat és azok hatékonyságát, a kórlefolyás jellegét (progresszió, stagnálás, regresszió):
8. Megítélése szerint milyen további terápiával, rehabilitációs intézkedéssel lehetne a beteg/biztosított állapotán javítani:
9. Lehetségesnek tartja-e a beteg/biztosított: – orvosi rehabilitációját: – foglalkozási rehabilitációját saját munkakörében: más munkakörben: 10. Mikor és milyen rehabilitációban részesült a beteg/biztosított:
11. Összefoglaló orvosi vélemény (együttműködési készség, gyógykezelésre vonatkozó utasítások betartása, fizikai terhelhetőség, járásképesség, segédeszköz használata, veszélyeztetett állapot stb.):
12. Kérjük nyilatkozzék, a beteg/biztosított rendelkezik-e a keresőképtelenség vagy a munkaképesség változás minősítéséhez szükséges dokumentumokkal:
13. A beteg/biztosított vizsgálata telephelyén indokolt. III. A keresőképtelenségre vagy a munkaképesség változásra vonatkozó további adatok 1. A beteg keresőképtelenségére vonatkozó adatok az utolsó két év során a kiállító orvos dokumentációjában: keresőképtelen: -tól ........................................... ........................................... ........................................... ...........................................
-ig .......................................... .......................................... .......................................... ..........................................
diagnózis ........................................... ........................................... ........................................... ...........................................
BNO kód: ........................ BNO kód: ........................ BNO kód: ........................ BNO kód: ........................
2. Táppénz-joga lejár: ................................................................................................................................................ 3. Táppénzfolyósító szerv: neve: .......................................................................................................................................................................... címe: ........................................................................................ telefonszáma: .......................................................... 4. Főorvosi Bizottság elé küldés indoka:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
69 IV. A beutalót kiállító orvos adatai A kiállító orvos neve: ................................................................................................................................................ Munkahelyének neve: ............................................................................................................................................... Munkahelyének címe: ................................................................................................. tel: ........................................ Mióta tartozik ellátási körébe az igénylő:………………………………………… Kelt: ..................................................................., ................... év ........................... ........................... hó ......... nap.
.......................................................................................... a kezelőorvos aláírása, bélyegzőjének lenyomata, száma
V. Kérjük, hogy az OEP illetékes felülvéleményező főorvosával is véleményeztesse a beteget!
Az OEP ellenőrző vagy felülvéleményező főorvosának véleménye
„
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
70 2. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „4/a. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez ORVOSI BEUTALÓ a rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságához a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából I. Személyi adatok Az igénylő neve: ....................................................................................................................................................... Születési neve: ...................................................................... Anyja neve: ......................................................................... Születési ideje: ............. év .........................hó ......... nap Szül. helye ..................................................................... TAJ: -- személyi ig.szám: Lakóhelye: ................................................................................................................................................. Tartózkodási helye: .................................................................................................................................... II. Orvosi dokumentáció 1. Jelenlegi betegségeiről kérjük közölni az alábbiakat: – Az alapbetegség megnevezése: ....................................................................... BNO kód: .................................... – Az alapbetegséget mikor diagnosztizálták: ............................................................................................................ 2. Egyéb megbetegedések: .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: ...................................... .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: ...................................... .............................................. BNO kód: .............................................. Az észlelés ideje: ...................................... 3. Kérjük közölje az igénylő állapotának megítélését elősegítő leleteket, konzíláriusi véleményeket:
4. Összefoglaló orvosi vélemény (együttműködési készség, gyógykezelésre vonatkozó utasítások betartása, fizikai terhelhetőség, járásképesség, segédeszköz használata, veszélyeztetett állapot stb.):
5. Kérjük nyilatkozzon, hogy az igénylő rendelkezik-e a súlyos fogyatékos állapot minősítéséhez szükséges dokumentumokkal: igen nem 6. Az igénylő vizsgálata lakóhelyén, tartózkodási helyén
a rehabilitációs szakértői szerv telephelyén
indokolt. III. A fogyatékosság jellege 1. Az igénylő fogyatékosságának jellege a) látási b) hallási c) értelmi d) a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
71 e) mozgásszervi f) halmozott, mert az igénylőnek az a)–e) pontokban meghatározott fogyatékosságok közül legalább kettő fogyatékossága van g) halmozott, mert az igénylő hallássérült és emellett az a) vagy c) vagy d) pontokban meghatározott fogyatékossága is van h) kromoszóma-rendellenesség 2. Véleménye szerint az igénylő a súlyos fogyatékossággal összefüggésben mindennapi életvitele során a következőkben felsoroltak közül mely tevékenységekhez igényli rendszeresen más személyek közreműködését: bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, közlekedés, mindennapos ügyintézés. 3. Véleménye szerint az igénylő a súlyos fogyatékosságával összefüggésben önmaga ellátása során a következőkben a felsoroltak közül, mely tevékenységekhez igényli más személy segítségét: étkezés, illemhely használata,
tisztálkodás, öltözködés, lakáson belüli közlekedés.
IV. A beutalót kiállító orvos adatai A kiállító orvos neve: ................................................................................................................................................ Munkahelyének neve: ............................................................................................................................................... Munkahelyének címe: ................................................................................................. tel: ........................................ Mióta tartozik ellátási körébe az igénylő:………………………………………… Kelt: ..................................................................., ................... év ...................................................... hó ......... nap.
.......................................................................................... a kezelőorvos aláírása, bélyegzőjének lenyomata, száma”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
72 3. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki: „7. Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
73 4. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „2. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez A fogyatékossági támogatás iránti kérelem adattartalma 1. A támogatás jogcímével, a kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok 1.1 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmet 1.1.1 fogyatékossági támogatás megállapítása vagy a már megállapított támogatás mértékének állapotrosszabbodás miatti módosítása, vagy 1.1.2 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és az alacsonyabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása, vagy 1.1.3 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása iránt nyújtják-e be; 1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 állampolgársága (bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása); 1.3 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező gondnokság alatt áll-e, valamint a gondnokának neve és lakcíme; 1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím. 2. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok 2.1 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e magasabb összegű családi pótlékban, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond; 2.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e vakok személyi járadékában, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond; 2.3 nyilatkozat a fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye; 2.4 az 1.1.1 alpontban, valamint az 1.1.3 alpontban foglalt jogcímen benyújtott kérelem esetén nyilatkozat a rehabilitációs szakigazgatási szervvel történő együttműködés vállalásáról. 3. Kitöltési útmutató és tájékoztatás a csatolandó dokumentumokról.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
74 5. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására 1. Személyes adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1. Neve: ........................................................................................................................................................... 1.1.2. Születési neve: ............................................................................................................................................ 1.1.3. Anyja neve: ................................................................................................................................................. 1.1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................. 1.1.5. Lakóhely: .................................................................................................................................................... 1.1.6. Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................... 1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................ 1.1.8. Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................................... 1.1.9. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ............................................................ 1.1.10. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: ................................................................................................ 1.2. A kérelmező családi állapota: 1.2.1. egyedülálló 1.2.2. házastársával/élettársával él együtt 1.3. A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok: 1.3.1. Neve: ........................................................................................................................................................... 1.3.2. Születési neve: ............................................................................................................................................ 1.3.3. Lakóhely: .................................................................................................................................................... 1.3.4. Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................... 1.3.5. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................ 2. Jövedelmi adatok: A 2.1.
Jövedelem típusa
B
C
Kérelmező
Házastárs/élettárs havi jövedelme (forint)
2.2. Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás 2.3. Keresőtevékenységből származó jövedelem 2.4. Egyéb jövedelem 2.5. Összesen
3. Nyilatkozatok: 3.1. Tudomásul veszem, hogy 3.1.1. a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján – ellenőrizheti, 3.1.2. a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 15 napon belül az eljáró hatóságnak bejelenteni. 3.2. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. 3.3. (A kérelmező részéről:) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és 3.3.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 3.4. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:)
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
75 Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.4.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és 3.4.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: …………………………………………………., ………………………………………. ................................................................... kérelmező aláírása
.................................................................. kérelmező házastársának/élettársának aláírása
__________ * Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.
4. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ Kérjük, hogy szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. 4.1. A személyi adatok kitöltéséhez 4.1.1. „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 4.2. A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez 4.2.1. „Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként” kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, a mezőgazdasági járadékot, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat. 4.2.2. „Keresőtevékenységből származó jövedelemnek” minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik - például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem. 4.2.3. „Egyéb jövedelmek” között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel. 4.2.4. Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor jövedelemnek e befizetésekkel csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni. 4.2.5. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 4.2.6. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 4.2.7. A havi jövedelem kiszámításakor 4.2.7.1. a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, és 4.2.7.2. a nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 4.2.8. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
76 6. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „3. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására
1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.1.6. 1.1.7. 1.1.8. 1.1.9. 1.1.10.
Személyi adatok A kérelmező személyre vonatkozó adatok: Neve: ........................................................................................................................................................... Születési neve: ............................................................................................................................................ Anyja neve: ................................................................................................................................................. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................. Lakóhely: .................................................................................................................................................... Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................... Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................ Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................................... Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ............................................................ A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: ................................................................................................
1.2. A kérelmező családi állapota: 1.2.1. egyedülálló 1.2.2. házastársával/élettársával él együtt 1.3. A kérelmező 1.3.1. részesül fogyatékossági támogatásban 1.3.2. nem részesül fogyatékossági támogatásban 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.5.
A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok: Neve: ........................................................................................................................................................... Születési neve: ............................................................................................................................................ Lakóhely: .................................................................................................................................................... Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................... Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................
1.5. A kérelmező házastársa/élettársa 1.5.1. részesül fogyatékossági támogatásban 1.5.2. nem részesül fogyatékossági támogatásban 1.6.
A kérelmezővel együtt élő, eltartott gyermekek száma összesen: .................. fő A Név
B
C
D
Születés ideje (év, hó, nap)
18. életévét betöltött személy esetén az oktatási intézmény megnevezése
Megjegyzés*
1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.6.4. 1.6.5. * Ebben az oszlopban kell feltüntetni, - ha a gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozási díjat vagy terhességi gyermekágyi segélyt folyósítanak, - ha a 20 évesnél fiatalabb gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
77
2. Jövedelemi adatok A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelme, forintban: A. A jövedelem típusa
B.
C.
D.
Kérelmező
Házastárs, élettárs
Gyermekek havi jövedelme (forint)
2.1.
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó
2.2.
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
2.3.
Táppénz, gyermekgondozási támogatások
2.4.
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
2.5.
Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
2.6.
Egyéb jövedelem
2.7.
Összes jövedelem
Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Kérjük, hogy itt jelölje be, ha Ön egészségkárosodott, és jelölje aláhúzással, ha csatolta a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakvéleményét vagy szakhatósági állásfoglalását, vagy b) a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága igazolását a fogyatékossági támogatásnak vagy a vakok személyi járadékának a folyósításáról; 3.1.3. Amennyiben Ön a b) pontban foglaltakat nem igazolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető (az ellátást folyósító) hatóság megnevezése és címe: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... 3.2. Kérjük, hogy 3.2.1. itt jelölje be, ha Ön állástalan, és 3.2.2. jelölje aláhúzással, ha csatolta a) annak a munkaügyi központnak vagy kirendeltségének az igazolását, amely a munkanélküli járadékot, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, vállalkozói járadékot folyósította, vagy amellyel a kérelem benyújtása előtt együttműködött; b) a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről hozott határozatot vagy az ellátást korábban folyósító szerv igazolását. 3.2.3. Amennyiben Ön e jogcímen kéri az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását és közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, 14 év alatti gyermekével él egy háztartásban, kérjük alább külön jelölje, ha csatolta a közoktatási intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani: a fenti igazolást a kérelemhez csatoltam. 3.3.4. Amennyiben Ön - az a) pontban foglalt igazolást nem csatolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető munkaügyi központ (kirendeltség) megnevezése és címe: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... - a b) pontban foglalt határozatot, igazolást nem csatolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető, a korábbi szociális ellátást megszüntető szerv megnevezése és címe: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
78 4. Nyilatkozatok 4.1. Tudomásul veszem, hogy 4.1.1. a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján – ellenőrizheti, 4.1.2. a feltüntetett adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 15 napon belül az eljáró hatóságnak bejelenteni. 4.2. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. 4.3. (A kérelmező részéről:) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 4.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és 4.3.2. keresőtevékenységet nem folytatok, 4.3.3. gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesülök, 4.3.4. közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytatok, 4.3.5. vállalom az elhelyezkedésem érdekében szükséges nyilvántartásba vételt és az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködést, 4.3.6. vállalom az együttműködésre kijelölt szervvel való együttműködést, 4.3.7. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek; 4.4. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 4.4.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és 4.4.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: ....................................................................., ..................................
..................................................... kérelmező
..................................................... nagykorú hozzátartozók aláírása
* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is
rendelkezik.
5. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ Kérjük, hogy a nyomtatványon szíveskedjen a megfelelő választ X-szel jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. 5.1. A személyi adatok kitöltéséhez: 5.1.1. „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 5.1.2. „Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek” számít: - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. 5.1.3. A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. 5.2. A jövedelmi adatok kitöltéséhez: 5.2.1. „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
79 illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 5.2.2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 5.2.2.1. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. 5.2.2.2. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 5.2.3. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 5.2.4. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 5.2.5. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 5.2.6. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 5.2.7. A havi jövedelem kiszámításakor 5.2.7.1. rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, 5.2.7.2. nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 5.2.8. A jövedelem típusai: 5.2.8.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 5.2.8.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 5.2.8.3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5.2.8.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5.2.8.5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
80 5.2.8.6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 5.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát. 5.3. A jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok kitöltéséhez 5.3.1. Egészségkárosodott az a személy, aki a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodásának mértéke legalább 50%-os, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. 5.3.2. A kérelemhez 5.3.2.1. az 5.3.1. a) alpontban meghatározott esetben mellékelni kell a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak vagy a rehabilitációs szakigazgatási szervnek a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásáról készült érvényes és hatályos szakvéleményét, előzetes szakhatósági állásfoglalását vagy szakhatósági állásfoglalását; 5.3.2.2. az 5.3.1. b) és c) alpontokban meghatározott esetekben pedig - vagy mellékelni kell a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában, a súlyosan fogyatékos személy pedig fogyatékossági támogatásban részesül, - vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét. 5.3.3. Állástalan az a személy: a) akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban, képzési támogatásként keresetpótló juttatásban, illetve felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban nem részesül, vagy b) akinek az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időtartam lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a munkaügyi központtal, annak kirendeltségével, legalább egy év időtartamban együttműködött, vagy d) akinek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, a rehabilitációs járadék, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszűnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását megszüntették, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével legalább három hónapig együttműködött, e) akinek az aktív korúak ellátására való jogosultság iránti kérelem benyújtását megelőzően fennálló aktív korúak ellátására való jogosultsága nem az együttműködési kötelezettség megszegése miatt szűnt meg, feltéve, hogy az aktív korúak ellátása megállapítását a kérelmező a korábbi jogosultság megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül kérte. 5.3.4. A kérelemhez vagy mellékelni kell az alábbi igazolások valamelyikét, vagy meg kell adni azon szerv nevét és címét, ahonnan az irat beszerezhető, így: - az 5.3.3. a) alpontban meghatározott esetben: a munkaügyi központnak (kirendeltségének) az igazolása a munkanélküli járadék, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül. - az 5.3.3. b) alpontban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni. - az 5.3.3. c) és d) alpontokban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolása a megelőző együttműködés teljesítéséről. - az 5.3.3. d) és e) alpontokban meghatározott esetben: a korábban megállapított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat vagy a folyósító szerv igazolása, ha a korábbi ellátásokat nem a kérelmező jelenlegi lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat folyósította. 5.3.5. Amennyiben az igénylő 14. életévét be nem töltött, iskolában tanuló gyermekének a napközbeni ellátása nem biztosított, az intézmény erre vonatkozó igazolását is csatolni kell. 5.3.6. A kérelmet a kérelmezőn túlmenően a házastársának (élettársának) és a nagykorú gyermekeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást kérő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
81 7. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1. Neve: ........................................................................................................................................................... 1.2. Születési neve: ............................................................................................................................................ 1.3. Anyja neve: ................................................................................................................................................. 1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ............................................................................................................. 1.5. Lakóhely: .................................................................................................................................................... 1.6. Tartózkodási hely: ....................................................................................................................................... 1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................ 1.8. Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................................... 2. A megállapítás jogcímére és a jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Kérjük, a közgyógyellátás jogcímére vonatkozóan a megfelelő alpontot [2.1., 2.2. vagy 2.3. alpont] szíveskedjen bekarikázni! 2.1. Alanyi [a szociális törvény 50. § (1) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását, 2.1.1. bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú személyre tekintettel; vagy 2.1.2. mert az alábbi ellátások valamelyikében részesülök: (kérjük X-szel külön is jelölje be, hogy melyik ellátásban részesül!) 2.1.2.1. egészségkárosodásra tekintettel nyújtott rendszeres szociális segély 2.1.2.2. hadigondozotti pénzellátás 2.1.2.3. nemzeti gondozotti pénzellátás 2.1.2.4. központi szociális segély 2.1.2.5. rokkantsági járadék 2.1.2.6. rokkantsági ellátás 2.1.2.7. öregségi nyugellátás (ha a nyugdíj megállapítását megelőzően I. vagy II. csoportú nyugellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesült) 2.1.2.8. magasabb összegű családi pótlék (akkor is, ha abban nem a kérelmező részesül, de azt a kérelmezőre tekintettel folyósítják) 2.1.3. Jelölje aláhúzással, ha csatolta: 2.1.3.1. az intézményi elhelyezést vagy nevelésbe vételt igazoló iratot, (ellenkező esetben adja meg a kiskorú személy gondozásba/nevelésbe vételét elrendelő gyámhivatal megnevezését és címét: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................. ) 2.1.3.2. a nyugdíjfolyósító szerv igazolását vagy határozatát - a hadigondozotti pénzellátás, - a nemzeti gondozotti ellátás, - a központi szociális segély, - a rokkantsági járadék, - a rokkantsági ellátás, - a korábbi I. és II. csoportú rokkantsági nyugellátás vagy rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként való folyósításáról; [Ha Ön a fentiekben megjelölt ellátás folyósítását nem igazolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető (a megjelölt ellátást folyósító) szerv megnevezése és címe, az ellátás folyósítási száma: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................. ] 2.1.3.3. a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságának igazolását vagy határozatát a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
82 [Ha Ön a fentiekben megjelölt ellátás folyósítását nem igazolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető (a megjelölt ellátást folyósító) szerv megnevezése és címe, az ellátás folyósítási száma: ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................. ] 2.2. Normatív [a szociális törvény 50. § (2) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását, jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!) 2.3. Méltányossági [a szociális törvény 50. § (3) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!) 3. A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok 3.1. A kérelmező családi körülménye: 3.1.1. egyedül élő 3.1.2. nem egyedül élő 3.2. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók adatai 3.2.1. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: ......... fő. 1.
A
B
C
D
Közeli hozzátartozó neve (születési neve)
Családi kapcsolat megnevezése
Közeli hozzátartozó születési ideje
Megjegyzés*
2. 3. 4. 5. 6. * Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha – a 20 évesnél fiatalabb gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, – életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
3.3. Jövedelmi adatok A kérelmező, valamint a családban élő közeli hozzátartozóinak a havi jövedelme forintban: 1.
2. 3. 4. 5.
A
B
C
A jövedelem típusa
Kérelmező
A családban élő közeli hozzátartozók
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
6.
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
7.
Egyéb jövedelem
8.
Összes jövedelem
4. Nyilatkozatok 4.1. A 2.1. alpont szerinti alanyi jogcím esetén nyilatkozom arról, hogy krónikus betegségre tekintettel 4.1.1. kérem 4.1.2. nem kérem egyéni gyógyszerkeret megállapítását. (Kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ!) 4.2. A közgyógyellátási igazolvány átvételére vonatkozó nyilatkozat (kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ!):
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
83 4.2.1. A közgyógyellátási igazolvány kézbesítését postai úton: ................................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. címre kérem. 4.2.2. A közgyógyellátási igazolványt ................................................................................................................................................................................... fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél személyesen veszem át. 4.3. Kijelentem, hogy 4.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), 4.3.2. a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. (*Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.)
4.4. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrizheti. 4.5. Kijelentem, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesítem az ellátást megállapító szervet. 4.6. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatok a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához, továbbá a közgyógyellátási nyilvántartásban szereplő adatoknak a közgyógyellátás információs rendszerében történő felhasználásához. Kelt: ............................................................................., .......................................................... .......................................................................... kérelmező aláírása
.......................................................................... kérelmező házastársának/élettársának aláírása
5. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ 5.1. A kérelem benyújtásának lehetőségei 5.1.1. Az alanyi és a normatív jogcímen megállapítható közgyógyellátást a kérelmező azon lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtania ahol életvitelszerűen tartózkodik. A kérelem a kormányablaknál is előterjeszthető, ebben az esetben a kormányablak továbbítja a benyújtott kérelmet a járási hivatal felé. 5.1.2. A méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátást a kérelmező azon lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell benyújtania, ahol életvitelszerűen tartózkodik. FIGYELEM! Méltányossági jogcímen a közgyógyellátás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra! 5.2. A jövedelmi adatok kitöltéséhez 5.2.1. Abban az esetben, ha a kérelmező a közgyógyellátást jövedelmi helyzetére és magas gyógyszerköltségére tekintettel kéri, a jogosultság megállapításához szükséges az egy családban élő közeli hozzátartozók jövedelmének vizsgálata. 5.2.2. Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. 5.2.3. Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. 5.2.4. Közeli hozzátartozónak számít: – a házastárs, az élettárs; – a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; – az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki = húszévesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik, = huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, = huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, = korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. 5.2.5. A kérelem elbírálásához szükségesek a tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolások. Amennyiben a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a kérelmező nem igazolja, úgy a
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
84 hivatal adatszolgáltatás iránti kérelemmel a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt megkeresi. 5.2.6. A megváltozott munkaképességgel, rokkantsággal összefüggő, alanyi jogcímen közgyógyellátásra jogosító ellátások: 5.2.6.1. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek esetében, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 30%, 5.2.6.2. öregségi nyugellátás, a 2011. december 31-én I. és II. rokkantsági csoportba tartozó, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében, 5.2.6.3. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az esetében, aki 2011. december 31-én I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult (legalább 80%-os mértékű az egészségkárosodása), 5.2.6.4. öregségi nyugellátás, annak a személynek az esetében, aki a nyugdíj megállapítását megelőzően rokkantsági ellátásban részesült és 2011. dec. 31-én I. és II. csoportos rokkant volt, vagy új belépőként legfeljebb 30%-os egészségi állapotára tekintettel részesült az ellátásban. 5.2.7. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 5.2.7.1. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 5.2.7.2. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. 5.2.7.3. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 5.2.7.4. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. 5.2.7.5. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 5.2.7.6. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 5.2.7.7. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 5.2.7.8. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 5.2.7.9. A havi jövedelem kiszámításakor – rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, – nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 5.2.8. Jövedelem típusai 5.2.8.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
85 5.2.8.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 5.2.8.3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5.2.8.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5.2.8.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 5.2.8.7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 5.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
86 8. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „2/a. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Adatlap az időskorúak járadékának hivatalból történő megállapításához 1. Személyi adatok 1.1. [A HATÓSÁG TÖLTI KI] 1.1.1. Neve: ............................................................................................................................................................ 1.1.2. Anyja neve: .................................................................................................................................................. 1.1.3. Születés helye, ideje: .................................................................................................................................... 1.1.4. Lakóhelye: ................................................................................................................................. ................... 1.1.5. Tartózkodási helye ....................................................................................................................................... 1.1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ......................................................................................................... 1.2. [AZ ÜGYFÉL TÖLTI KI] 1.2.1. Telefonszám (nem kötelező megadni): . ....................................................................................................... 1.2.2. Fizetési számlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ..................................................................................................................................................................... 1.2.3. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: ................................................................................................................................................................................... 1.2.4. Az 1.1. alpont szerinti adataimban az alábbi változás(ok) történt(ek): ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... 1.2.5. Családi állapot: 1.2.5.1. egyedülálló 1.2.5.2. házastársával/élettársával együtt élő 1.2.6. A házastárs/élettárs személyes adatai: 1.2.6.1. Neve: ........................................................................................................................................................... 1.2.6.2. Születési neve: ............................................................................................................................................ 1.2.6.3. Lakóhelye: ................................................................................................................................................... 1.2.6.4. Tartózkodási helye: ..................................................................................................................................... 1.2.6.5. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ........................................................................................................ 2. Jövedelmi adatok* A Jövedelem típusa
1.
2.
Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás
3.
Keresőtevékenységből származó jövedelem
4.
Egyéb jövedelem
5.
Összesen
B
C
Ügyfél
Házastárs/élettárs
havi jövedelme (forint)
*Egyedülálló személy esetén csak akkor kell kitölteni, ha az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetését követően a jövedelemben változás állt be.
3. 3.1.
Nyilatkozatok (A kérelmező részéről:) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.1.1.** életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), 3.1.2. az adatlapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 3.2. (A kérelmező házastársának/élettársának részéről:) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy 3.2.1.** életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), és
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
87 3.2.2. a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 3.3. Tudomásul veszem, hogy a közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján – ellenőrizheti. 3.4. A feltüntetett adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 15 napon belül az eljáró hatóságnak bejelenteni. Kelt: ........................................................................ ,...................................................... ................................................................... kérelmező aláírása
.................................................................. kérelmező
házastársának/élettársának aláírása __________ ** Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik. 4. TÁJÉKOZTATÓ AZ ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. 4.1. Személyi adatok 4.1.1. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. 4.2. A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez 4.2.1. A jövedelemre vonatkozó adatokat nem kell megadni, ha az ügyfél egyedülálló, és az aktív korúak ellátására való jogosultságának megszűnését követően jövedelmében változás nem állt be. 4.2.2. Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásként kell feltüntetni az öregségi nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat, a hozzátartozói baleseti nyugellátást, a mezőgazdasági járadékot, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a rokkantsági járadékot, a rehabilitációs járadékot, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásait és egyéb hasonló jellegű juttatásokat. 4.2.3. Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik - például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem. 4.2.4. Egyéb jövedelmek között kell feltüntetni a táppénzt, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátásokat (például: álláskeresési támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj), valamint azon jövedelmeket, amelyek az előző két rovatban nem tüntethetők fel. 4.2.5. Ha a jövedelemből munkavállalói járulékot, személyi jövedelemadót, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek, akkor jövedelemnek e befizetésekkel csökkentett összegét kell a kérelemben szerepeltetni. 4.2.6. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 4.2.7. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 4.2.8. A havi jövedelem kiszámításakor – rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, – nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 4.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
88 9. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4.2.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.2.8. A jövedelemről – a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága által a családtámogatási törvény szerint folyósított családtámogatási ellátás, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint folyósított fogyatékossági támogatás kivételével – a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
89 10. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2/a. számú melléklet 4.2.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell – a családtámogatási törvény szerint folyósított családtámogatási ellátás kivételével – a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
90 11. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez 1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 3.1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3.1.2. jelölje aláhúzással, ha a) csatolta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakvéleményét vagy szakhatósági állásfoglalását, vagy b) csatolta a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága igazolását a vakok személyi járadékának folyósításáról, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül.”
2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 5.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1.3. A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat – a magasabb összegű családi pótlékra, illetve a fogyatékossági támogatásra vonatkozó irat kivételével – a kérelemhez csatolni kell.”
3. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 5.3.2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.3.2.2. az 5.3.1. b) alpontban meghatározott esetben pedig - vagy mellékelni kell a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában részesül, - vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
91 3. melléklet a 47600-6/2012-EMMI számú kormány-előterjesztéshez A Kormány
.../2013. (...) Korm. rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint a gyermekjóléti alapszolgáltatásokkal összefüggő módosításáról
A Kormány a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d) és m) pontjában, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 65. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
92 [A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell] „f) a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a családbafogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolását arról, hogy a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül.” (2) A Gyer. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.” (3) A Gyer. 65. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat) „a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében megkeresi az állami adóhatóság ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságát,” 2. § A Gyer. a következő 65/B. §-sal egészül ki: „65/B. § A települési önkormányzat jegyzője az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján meggyőződik a) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényéről, b) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontjában szabályozott esetben a gyermek tartós betegségének vagy súlyos fogyatékosságának tényéről.” 3. § A Gyer. a következő 65/C. §-sal egészül ki: „65/C. § A Gyvt. 19. § (1a) bekezdés szerinti esetben a települési önkormányzat jegyzője a) ha nem áll rendelkezésre, beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát, b) a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét.” 4. § (1) A Gyer. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
93 „(1) A Gyvt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit.” (2) A Gyer. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].” 5. § A Gyer. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban tájékoztatni kell a szülőt az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról, ha a kedvezményt olyan gyermek részére állapították meg, aki két évesnél idősebb, de a tárgyévben az ötödik életévét nem tölti be. (2) A rendszeres kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kell küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. (3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja. (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. (5) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. (6) Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.” 6. § A Gyer. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
94 „67. § (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság felülvizsgálatára [Gyvt. 20. § (3) bek.] a korábbi jogosultság időtartamának megszűnését megelőző három hónapban kerül sor, és a felülvizsgálat eredményeként a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultságát – 67/A. § (5) bekezdés szerinti eset kivételével – a felülvizsgálattal egyidejűleg a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól ismételten meg kell állapítani. (2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg. (3) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.”
7. § A Gyer. a következő 67/A. §-sal egészül ki: „67/A. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére a) családbafogadó gyámot rendeltek, aa) haladéktalanul felülvizsgálja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és ab) ezzel egyidejűleg – ha családbafogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre – megvizsgálja a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását, b) nem családbafogadó gyám került kirendelésre, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. (2) A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal 130. § (4) bekezdés a) pontja szerint megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családbafogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára. (3) Ha a családbafogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell. (4) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
95 a) kérelemre indult eljárás esetén a kérelem benyújtásának napjától, b) hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzésének napjától állapítja meg. (5) Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak, a) a (4) bekezdés szerinti időpontot megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és b) a (4) bekezdés szerinti időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.” 8. § A Gyer. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatok alapján a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 15-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 15-éig rendelkezik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek az Üdülési Szolgálat részére történő átutalásáról, és ezzel egyidejűleg az adatokat – tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a miniszter által vezetett Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium).” 9. § A Gyer. 68/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „Pénzbeli ellátás”
10. § A Gyer. 68/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pénzbeli ellátás ismételt megállapítása során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás, ellátás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.” 11. § A Gyer. 68/D. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
96 „(2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik az 5. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. (3) A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint igényelt pénzbeli ellátással az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.” 12. § A Gyer. 68/E. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról. (4) A Magyar Államkincsár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak.” 13. § A Gyer. 68/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a beérkezését követő 21 napon belül kell elbírálni.” 14. § (1) A Gyer. 68/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság [Gyvt. 20/C. § (5) bek.] megállapításához a jegyző beszerzi a 14. melléklet szerinti óvodai igazolást. A jegyző az óvodai igazolás kiállítása iránti megkeresésében tájékoztatja az óvodát az óvodáztatási támogatás iránti kérelem benyújtásának napjáról.” (2) A Gyer. 68/G. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának a) az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában, b) a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én kell fennállnia.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
97 (5) A települési önkormányzat jegyzője határozatában megállapítja a Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, egyidejűleg rendelkezik a Gyvt. 20/C. § (5) bekezdés szerinti első alkalommal járó támogatás folyósításáról.” 15. § A Gyer. 68/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. § (10) bekezdése alapján természetben kell nyújtani, a települési önkormányzat jegyzője a 68/G. § szerint jár el, azzal, hogy az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatának meghozatalával egyidejűleg intézkedik az első alkalommal járó óvodáztatási támogatásnak a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli természetben történő nyújtásáról.” 16. § A Gyer. 68/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata [68/G. § (5) bek., 68/H. § (1) bek.] egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év május 8ig, valamint november 8-ig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló 14. melléklet szerinti igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolásban szereplő időszak utolsó napját követő naptól a tárgyév május 5., illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és b) haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt.” 17. § A Gyer. 68/J. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha az óvodáztatási támogatás megszüntetését követően ismételt kérelmet nyújtanak be a támogatás iránt, akkor a rendszeres óvodába járás megvalósulását a megszüntetés és a kérelem ismételt előterjesztése közötti, de legalább két hónapot magában foglaló időszakban kell vizsgálni.” 18. § A Gyer. 68/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A települési önkormányzat jegyzője a) a tárgyév június hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás kifizetése iránt a tárgyév június 5-éig, b) a tárgyév december hónapjában esedékes óvodáztatási támogatás kifizetése iránt a tárgyév december 5-éig intézkedik.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
98 19. § A Gyer. 128. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:) „e) azt, hogy a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. § szerinti rendszeres kedvezményben.” 20. § (1) A Gyer. 130. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) „f) a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásról szóló tájékoztatást, feltéve, hogy a rendszeres kedvezményben részesülő gyermek részére családbafogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre.” (2) A Gyer. 130. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a gyámrendeléssel érintett gyermek rendszeres kedvezményre jogosult, a gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozatát a) annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul közli a családbafogadó gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével, feltéve, hogy a gyermek részére családbafogadó gyám lett kirendelve, b) annak meghozatalát követően – a rendszeres kedvezmény megszüntetése céljából – haladéktalanul közli a rendszeres kedvezményt megállapító települési önkormányzat jegyzőjével az a) pont alá nem tartozó esetben.” 21. § A Gyer. a következő 178. és 179. §-sal egészül ki: „178. § Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint a gyermekjóléti alapszolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló …/2013. (…) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr.) megállapított 65. §-a, 65/B. §-a és 65/C. §-a, a 66. § (1) és (3) bekezdése, 66/A. §-a, 67. §-a, 128. § (1) bekezdés e) pontja, 130. §-a szerinti rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, továbbá a gyámrendelés iránt az Mr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Mr. hatálybalépését követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell. 179. § Az Mr.-rel megállapított 68/F. § (4) bekezdését, 68/G. § (1), (4) és (5) bekezdését, 68/H. § (1) bekezdését, 68/I. § (2) bekezdését, 68/K. § (5) bekezdését, 11., 12., 13. és 14. számú mellékletét az Mr. hatálybalépését követően indult ügyekben és az Mr. hatálybalépését megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak az Mr. hatálybalépését követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
99 22. § (1) A Gyer. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A Gyer. a 2. melléklet szerinti 14. számú melléklettel egészül ki. 23. § (1) A Gyer. 11. számú melléklet B) pont 1. és 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Kijelentem, hogy iskolai végzettségemről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 27. §-a szerint már nyilatkoztam. VAGY 2. Kijelentem, hogy gyermeke(i)m hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaimat fejeztem be sikeresen.” (2) A Gyer. 11. számú melléklet C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „C) Záradék Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a KÉRELEM-ben és a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a KÉRELEM-ben és a NYILATKOZAT-ban közölt adatoknak az óvodáztatási támogatás megállapítására irányuló eljárásban való kezeléséhez. Kijelentem, hogy a kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok.” 24. § (1) Hatályát veszti a Gyer. a) 65/A. § c) pontja, b) 68. § (5) és (6) bekezdése, c) 68/A. §-a, d) 68/B. § (1) és (2) bekezdése, e) 68/C. §-a, f) 68/E. § (5) bekezdése, g) 68/F. § (1) bekezdésében az „és a Gyvt. 20/B. § (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék” szövegrész, h) 68/F. § (3) bekezdés második mondata, i) 68/G. § (3) bekezdése, j) 68/H. § (2) és (3) bekezdése, k) 68/L. § (4) bekezdésében és 76. § (4) bekezdésében az „1992. évi XXXVIII.” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Gyer. a) 65. § (1) bekezdés c) és d) pontja,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
100 b) 10. számú melléklete I.2. pontjában az a „rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma,” szövegrész. 25. § A Gyer. a) 30/G. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában és 30/H. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „rendkívüli gyermekvédelmi támogatást” szövegrész helyébe az „önkormányzati segélyt” szöveg, b) 65. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „formanyomtatványt” szöveg, c) 68/B. § (3) bekezdésében, 68/D. § (1) bekezdésében a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátás” szöveg, d) 68/I. § (1) bekezdésében a „68/H. § (3) bek.” szövegrész helyébe a „68/H. § (1) bek.” szöveg, valamint a „Gyvt. 20/C. § (1) bek. b) pont” szövegrész helyébe a „Gyvt. 20/C. § (6) bek.” szöveg, e) 68/J. § (1) bekezdésében az „ (1) bek. b) pont” szöveg helyébe a „(6) bek.” szöveg, f) 68/K. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „(5) és (6) bekezdésében” szöveg, g) 68/K. § (2) bekezdésében és 68/L. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében” szöveg, valamint az „(1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „(6) bekezdésében” szöveg, h) 151. § (2) bekezdésében az „a rendkívüli gyermekvédelmi” szövegrész helyébe az „önkormányzati segélyből” szöveg, i) 12. számú mellékletének címében az „(1) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésének” szöveg, j) 12. számú mellékletének 4., 5. és 7. pontjában az „(1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „(5) bekezdése” szöveg, k) 13. számú mellékletének címében az „(1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „(6) bekezdésének” szöveg, l) 13. számú mellékletének 4., 5. és 7. pontjában az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „(6) bekezdése” szöveg lép. 2. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása 26. § Hatályát veszti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (1) és (2) bekezdése.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
101 3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 27. § Hatályát veszti a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. 3. § (1) bekezdés h) pontja. 4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 28. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) Az ellátás igénylése során a 17. és 18. § szerinti dokumentumok másolatként is benyújthatók, feltéve, hogy három hónapnál nem régebbiek. (2) Nem szükséges ismételten benyújtani a 17. és 18. § szerinti dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál a többcélú vagy közös igazgatású intézménynél igényel más gyermekjóléti alapellátást, ahol jelenleg is ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt, illetve korábban csatolt dokumentumok tekintetében időközben nem következett be változás.” 29. § A Tr. a) 18. § (5) bekezdésében a „foglaltak fennállását” szövegrész helyébe a „foglaltak fennállását a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatával, illetve” szöveg b) 5. melléklet „Tájékoztató a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez” című részének II. pontjában a „temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot” szövegrész helyébe a „temetési segélyt, az alkalmanként adott önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a családbafogadó gyámnak járó pénzbeli ellátáshoz kapcsolódó pótlékot” szöveg lép.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
102 5. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. április 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § és a 24. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
103 1. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez FORMANYOMTATVÁNY rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához és felülvizsgálatához Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (a megfelelő aláhúzandó) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapítani szíveskedjenek. A) Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: Neve:........................................................................................................................ ................................................. Születési neve: ......................................................................................................................................................... Anyja neve: .............................................................................................................................................................. Születés helye, ideje: ................................................................................................................................................ Lakóhely: irányítószám .............................................................................................................tel epülés ..........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó Tartózkodási hely: irányítószám ................................................................................................település ...........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó Telefonszám (nem kötelező megadni): .................................................................................................. E-mail cím (nem kötelező megadni): ………………………………………………………………..... 2. A kérelmezővel a Kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: …………… fő 3. A Kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmezővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók (gondozó család) adatai: Név 1. házastársa, élettársa
Születési hely, idő
Anyja neve
Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ) -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2. egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik)* 3. gyermekei**
* A táblázat 1. és 3. pontjába nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon ** A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek.
4. Kérem, hogy a kedvezményre való jogosultság első alkalommal történő megállapítása esetén a jogerős határozat egy példánya az intézményi gyermekétkeztetés biztosítása céljából az alábbi gyermek(ek) vonatkozásában az ellátást biztosító intézmény részére megküldésre kerüljön:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
104 Gyermek neve
A gyermekétkeztetést biztosító intézmény teljes neve
A gyermekétkeztetést biztosító intézmény címe (irányítószám, településnév, utca, házszám)
A gyermek az intézményi étkeztetést igénybe veszi*** igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem
*** a megfelelő válasz aláhúzással jelölendő!
Megjegyzés:A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett 0-14 éves korú gyermek számára az étkeztetést térítésmentesen kell biztosítani. Továbbá, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló (14-18 év) számára, amennyiben az intézményben étkezést is igénybe vesz 50%-os térítési díj kedvezményt kell biztosítani{Gyvt. 151. § (5) bek. a)-b) pont}. 5. Kijelentem, hogy a) gyermeke(i)met egyedülállóként gondozom, b) gyermekem tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, c) a nagykorúvá vált gyermek a 3/3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, d) a kiskorú gyermek(ek) gyámul rendelt hozzátartozója vagyok.
(aktuális rész x-el jelölendő)
6. (Kizárólag az 5/d. pont bejelölése esetén kitöltendő!) 6/a. Alulírott, mint a kiskorú gyermek családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozója, kijelentem, hogy nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában, vagy a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátásban részesülők.* (*a megfelelő rész jelölendő, a folyósítást igazoló irat csatolandó!) 6/b. A gyám és a gyámság alá helyezett gyermek(ek) közti rokonsági fok: ………………………… 6/c. A gyámrendelés oka: …………………………………………………………………………….. 6/d. A gyámrendelő hatóság megnevezése és a gyámrendelő határozat iktatószáma:………………………... ………………………………………………………………………………………………………………… 6/e. Alulírott gyám, kijelentem, hogy a gyermek(ek) tartására kötelezett vagyok, mert a gyermek(ek) szülei elhaláloztak, a gyermek(ek) szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek(ek) szülei a gyermek(ek) tartására nem képesek, mert …………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………..
B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz
A kérelmezővel A kérelmezővel közös közös A háztartásban élő háztartásban kérelmező házastárs élő egyéb jövedelme (élettárs) rokon jövedelme jövedelme
Összesen
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
105 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem 3. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 4. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások 6. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 7. A család összes nettó jövedelme 8. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (fizetett tartásdíj összege)
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki!): ........................ Ft/hó. Megjegyzés: A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1–6. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve 2013. július 1-jétől a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását. C) Vagyoni adatok Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................;...................................................város/község.................................................út/utca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ...................... év. Becsült forgalmi érték:* ................... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................................................... város/község ................................................. út/utca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ............ év. Becsült forgalmi érték:* ........... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ..............................................címe:…………….............................város/község .......................................... út/utca ........ hsz., alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad ..............., a szerzés ideje: ........... év. Becsült forgalmi érték:* ................ Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése: .............................................................................. címe:......................................................................... város/község ................................. ............ út/utca .......... hsz., alapterülete: ......... m2, tulajdoni hányad ............. , a szerzés ideje: ............. év. Becsült forgalmi érték:* .......... Ft. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi: ................................... típus: ..............., rendszám: .............., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .................
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
106 Becsült forgalmi érték:** ............... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ....................... típus: ..................., rendszám (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni): ................., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ...................... év.) Becsült forgalmi érték:** ........................... Ft. Összes vagyontárgy (Ügyintéző tölti ki!) 6. A gondozó család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.): ................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:............ Ft. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.
Egyéb nyilatkozatok Felelősségem tudatában kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek*** (a megfelelő rész aláhúzandó), - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131 § (5) bekezdése alapján a hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
Dátum: ......................................................
……………………………………… a rendszeres kedvezményt igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása
................................................................................................ gyám aláírása”
** Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó és tartózkodási hellyel is rendelkezik.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
107 2. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez „14. melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS óvodáztatási támogatás megállapításához, illetve továbbfolyósításához (Óvodavezető tölti ki) 1) A nevelési-oktatási intézmény adatai Intézmény neve, címe, ahol a gyermek óvodai elhelyezésben részesül: ………………………………………………………………………………………………….....………………… ……………………………………………………………………………… Az óvoda vezetőjének neve:…………………………………………………………………… 2) A gyermek adatai: Gyermek neve: ........................................................................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................................................................ Születési helye:…………………………...........................születési ideje:……………….....................…………… Lakcíme: .................................................................................................................................................................... 3) A gyermek óvodai nevelésével kapcsolatos adatok: Óvodába való felvétel időpontja1:……………………………………………… Az óvodai nevelésben való tényleges részvétel 2 kezdő időpontja: …………………………… A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 52.§-a alapján Igazolom, hogy fent nevezett gyermek az óvodai nyitvatartási napokon legalább……………..órát az intézményben tartózkodik, továbbá 3/A) Az óvodáztatási támogatás első alkalommal történő megállapítása esetén kitöltendő Az igazolással érintett időszak kezdő napja (az óvodai nevelésben való tényleges részvétel kezdő napja): ……………………………………………………….. Az igazolással érintett időszak utolsó napja (az óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtásának napja3): ……………………………………….. Fentiek alapján az óvodai nevelési napok száma az adott időszakban: …………. nap A gyermek: - szülő által igazolt4 mulasztása: ………….…nap - orvos által igazolt5 mulasztása: ……………nap - egyéb okból6 igazolt mulasztása: ………… nap - igazolatlan7 mulasztás: …….…………nap Fenti mulasztásból ……………….nap július-augusztus hónapra esett. 3/B) az óvodáztatási támogatás további alkalommal történő megállapítása esetén kitöltendő
1
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 90. §-a szerinti felvételi és mulasztási napló alapján kérjük megadni az óvodai felvétel időpontja, kivéve, ha a rendszeres óvodába járás kezdő időpontja és az óvodai felvétel időpontja eltér egymástól 3 A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (1) bekezdése szerinti jegyzői adatközléssel megadott időpontot kérjük feltüntetni 4 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének a) pontja 5 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének c) pontja 6 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének d) pontja 7 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdése 2
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
108
Az igazolással érintett időszak kezdő napja (az előző igazolásban szereplő időszak utolsó napját követő nap): ……………………………………………………….. Az igazolással érintett időszak utolsó napja: tárgyév május 5-e (kérjük x-el jelölni!) tárgyév november 5-e Az óvodai nevelési napok száma az adott időszakban: …………. nap A gyermek: - szülő által igazolt mulasztása: ………….…nap - orvos által igazolt mulasztása: ……………nap - egyéb okból igazolt mulasztása: ………… nap - igazolatlan mulasztás: …….…………nap Fenti mulasztásból ……………….nap július-augusztus hónapra esett. Fentiek alapján a gyermek (a megfelelő -ba írt X-szel jelölje válaszát): rendszeresen8 járt óvodába (szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július– augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.) nem rendszeresen járt óvodába (szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen meghaladta a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július– augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.) Ezt az igazolást a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 68/G. § alapján az óvodáztatási támogatás megállapításához adtam ki. Ezt az igazolást a Gyer. 68/I. § (2) bekezdés a) pontja alapján a további óvodáztatási támogatás folyósításához adtam ki. Kelt: …………..…………………… P.H. ………………………………. óvodavezető”
8
A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdése alapján értelmezendő
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
109 1. Függelék a 47600-6/2012-EMMI számú kormány-előterjesztéshez Az emberi erőforrások miniszterének .../2012. (...) EMMI rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokkal összefüggő módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3–9. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 10. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása 1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a következő 4/B. §-sal egészül ki: „4/B. § A gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, hálózat fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat: a) a szolgáltató, intézmény, hálózat neve, elérhetősége, b) a szolgáltatás tartalma, c) az engedélyezett férőhelyek száma, d) a szolgáltatásra, illetve az intézménybe bekerülésre való várakozás átlagos időtartama, e) az intézményi térítési díj összege.”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
110 2. § Hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 39. § (1) bekezdése. 2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása 3. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Szociális alapszolgáltatásnak az intézményi jogviszony megszüntetésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi kérelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.” (2) Az Ir. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Szociális alapszolgáltatás igénylése során az e § és a 21–22/A. § szerinti dokumentumok másolatként is benyújthatók, feltéve, hogy három hónapnál nem régebbiek. Nem szükséges ismételten benyújtani ezen dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál az integrált intézménynél igényel más ellátást, ahol ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt, illetve korábban csatolt dokumentumok tekintetében időközben nem következett be változás.” 4. § Az Ir. 4–7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „4. § (1) Az előgondozás keretében az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. (2) Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. 5. § Az előgondozás célja
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
111 a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. 6. § (1) Az előgondozást végző személy az előgondozás során a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. (3) Az előgondozást végző személy megállapításait a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. (4) Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy a) kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa – amennyiben erre mód van – előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, illetve b) az intézményvezető kezdeményezi a 3. § (2) bekezdése szerinti orvosi igazolásban, kórházi zárójelentésben foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés – az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes – szakorvosától. (5) Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. (6) Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. 7. § Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot a) az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, b) az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
112 c) az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, d) a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett, e) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival.” 5. § Az Ir. a következő 8. §-sal egészül ki: „8. § (1) Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az 1. számú melléklet szerinti adatlapokat haladéktalanul meg kell küldeni az intézményvezető részére. (2) A kérelem megérkezését követően az előgondozást el kell végezni azzal, hogy annak eredményéről az intézményvezető a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlap megküldésével értesíti a beutalást végző önkormányzatot. Idősotthoni ellátás esetében a beutaló szerv kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát, és annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést.” 6. § Az Ir. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. (2) Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az (1) bekezdésben foglaltak szerint.” 7. § Az Ir. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 8. § Az Ir. 3. § (2) bekezdésében az „orvosi igazolást” szövegrész helyébe az „orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést” szöveg lép. 9. § Hatályát veszti az Ir. a) 10. §-a, b) 3. számú melléklete, c) 4. számú melléklete.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
113 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása 10. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet „Általános működési feltételek” alcíme a következő 5/D. §-sal egészül ki: „5/D. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat: a) a személyes gondoskodást nyújtó intézmény neve, elérhetősége; b) a szolgáltatás tartalma; c) az engedélyezett férőhelyek száma; d) az intézménybe bekerülésre való várakozás átlagos időtartama; e) az intézményi térítési díj összege.” 4. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. április 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. és a 10. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
114 1. melléklet a .../2012. (...) EMMI rendelethez „2. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez ELŐGONDOZÁSI ADATLAP 1. Felvétel helye, ideje: 2. Az ellátást igénybe vevő adatai: a) név: b) lakcím: c) családi helyzete: d) családi állapota: e) iskolai végzettsége*: f) foglalkozása*: 3. Lakáskörülményre vonatkozó adatok: a) lakás tulajdoni jellege*: b) lakókörnyezet minősége: c) lakás állapota: 4. Családi körülményekre vonatkozó adatok: a) legközelebbi hozzátartozói (elérhetőség, cím, telefonszám): b) közös háztartásban élő gondoskodásra szoruló hozzátartozó*: 5. Szociális helyzetére vonatkozó adatok: Részesült-e az igénybevételt megelőző 6 hónapon belül egyéb ellátásban? Ha igen, a megfelelő aláhúzandó: a) nappali ellátásban, b) étkeztetésben, c) házi segítségnyújtásban, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, e) otthonápolásban, f) támogató szolgáltatásban, g)családsegítésben, h)pszichiátriai betegek közösségi ellátásában, i) szenvedélybetegek közösségi ellátásában, j) pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásban, k) átmeneti otthoni elhelyezésben. 6. Egészségi állapotára vonatkozó gondozói vélemény: a) mozgásképesség: b) érzelmi állapot: c) segédeszköz használata: d) szenzoros funkciók (hallás, látás, szaglás, ízérzés): e) magatartás, kommunikációs készség: 7. Cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll-e? a) ha igen, gondnok neve, címe: b) a gondnokság típusa (kizáró, korlátozó, felülvizsgálandó, végleges): 8. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló rendeletben előírt kapcsolatfelvétel ideje, módja*: a) a szociális ellátást biztosító személlyel, intézménnyel: b) települési önkormányzattal: c) háziorvossal, kezelőorvossal: d) gyámhivatallal: e)törvényes képviselővel, hozzátartozóval: 9. Az elhelyezéssel kapcsolatos adatok: a) a beköltözéséhez segítség szükséges-e (ha igen, milyen típusú): b) milyen tárgyakat kíván magával vinni beköltözéskor: c) az igénybe vevőnek a beköltözés időpontjára vonatkozó nyilatkozata: d) a beköltözéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: e) milyen segítségnyújtást igényel az intézményben: f) elhelyezéssel kapcsolatos kérése:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
115 g) életvitele, jellemző szokásai*: h) szabadidő eltöltésének módja*: i) kapcsolatteremtő képessége: j) látogatók várható száma, látogatás gyakorisága: k) saját ruházattal rendelkezik-e: l) esetleges eltávozásra vonatkozó igénye: m) hitéleti tevékenység gyakorlására vonatkozó igény*: n) az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: 10. Az előgondozást végző személy összegző véleménye: a) az elhelyezés sürgősségére vonatkozó indok: b) javasolható-e az intézményi felvétel: amennyiben nem, ennek oka: c) más szolgáltatás, ellátás kezdeményezése: ennek oka: 11. Egyéb megjegyzések az igénybe vevővel kapcsolatban: Az előgondozást végző személy neve, aláírása: ____________________ * nem kötelező kitölteni”