SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. június 16. Dr. Pavlek Tünde jegyző
Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. július 3.-ai ülésére
Tárgy: A Balatoni Hajózási Zrt. jövőjével kapcsolatos önkormányzati stratégia meghatározása illetve aktualizálása Előterjesztő: Dr. Balázs Árpád polgármester Az előterjesztést készítette: Közgazdasági osztály Tárgyalja: Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselőtestület a Balatoni Hajózási Zrt. további privatizációjával kapcsolatban a korábbi években felhatalmazta Siófok Város Polgármesterét, hogy amennyiben lehetőség megnyílik úgy tegyen nyilatkozatot további BAHART részvények megvásárlására ezáltal tulajdoni részarányunk növelésére.. A Balatoni Hajózási Zrt. rövid története: A reformkorban Balatonfüred térségében kezdődött a Balaton megélénkülése és gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1845. december 27-én alakult meg a Balatoni Gőzhajózási Társaság, amely örökös elnökéül megválasztotta Széchenyi Istvánt. A Balatoni Gőzhajózás 1846. szeptember 21-én vette kezdetét, amikor Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzhajót Balatonfüred előtt vízre bocsátották. Megépültek az első kikötők Balatonfüreden, Keszthelyen, Alsóörsön, Badacsonyban, Kenesén, Bogláron és Fülöpön. stvánt. A Balatoni Gőzhajózás 1846. szeptember 21-én vette kezdetét, amikor Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzhajót Balatonfüred előtt vízre bocsátották. Megépültek az első kikötők Balatonfüreden, Keszthelyen, Alsóörsön, Badacsonyban, Kenesén, Bogláron és Fülöpön. Többszöri hullámvölgyet követően 1888-ban létrehozták a kormány jelentős anyagi támogatásával a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaságot, felgyorsult a hajók építése és a kikötők fejlesztése. Az újpesti Schoenichen hajógyárban épült 1891-ben a Kelén és a Helka csavargőzös, e két hajó jelenleg is a balatoni flotta dísze. A Társaság 1926-ig folytatta tevékenységét, ekkor részvényeit eladta a Magyar Államvasútnak és a Déli Vasútnak. A két közlekedési társaság alapította meg a Balatoni Hajózási Részvénytársaságot. Több ma is üzemelő hajó épült 1926-27-ben, így a Csobánc, a Szigliget, Csongor és Tünde motoros személyhajók. A balatoni kikötők bővítését, újak építését segítette elő 1912-től a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének létrehozása, különösen első vezetője, Kaáli Nagy Dezső tevékenysége érdemel kiemelést a kikötők mai formájának kialakulása kapcsolható munkásságával. A Társaságot 1949-ban államosították, megalakult a Balatoni Hajózási Nemzeti Vállalat, amely 1955-ben olvadt be a Magyar Hajózási Részvénytársaságba. A hajózási igények növekedése szükségessé tette a hajópark gyarapítását, szolgálatba álltak az alumínium testű vizibuszok, újabb dunai hajók, új kompok épültek. Az elszállított utasok száma az 1956-os 1 millió főről 1982-re 2.365.000 főre növekedett. Az utasforgalom az 1980-as évek végétől tartósan csökkent, így az 1990.január 1-jétől korlátolt felelősségű társaság, majd 1996. június 30-ától részvénytársasággá alakított Balatoni Hajózás talpon maradásához új tevékenységek végzéséhez kellett hozzákezdeni. A MAHART Balatoni Hajózási Rt. mint a MAHART cégcsoport leányvállalata működött 2001. december 14-ig. A Balatoni Hajózás 1846 óta a tó életének szerves része, és függetlenül politikai irányzatoktól a hazai és külföldi turisták, a helyi lakosság, és az itt üdülők részére, mint közszolgáltatás rendelkezésre állt és áll ma is. A Társaság fő tevékenységei és piaci helyzetük
A stratégiai üzletágak a vízépítési területtel bővülve alkalmasak a turisztikai, víziturizmusban rejlő lehetőségek kihasználására, a jelentkező feladatok ellátására. A személyhajózás területén a menetrendi hajózás 100 %-os piaci részesedésű, a séta- és a rendezvényhajózás részesedés becsült mértéke 80-85 %. Az élénkülő idegenforgalom, különösen a belföldi kereslet növekedése, a Hajózás díjcsökkentő vagy kismértékű díjemelési politikája a forgalom növekedését segítette elő. Az értékesítési gyakorlat módosításával a rendezvények növekednek jelentősen. A révközlekedés hatékony üzemeltetése támasza az egész vállalkozás gazdálkodásának. Az egész évben tartó révközlekedés hozzájárul a forgalom növekedéséhez, a térségben működő vállalkozások igénye szerint a továbbiakban is olvadástól fagyásig tart az üzemelés, amennyiben ezt a gazdasági megfontolások nem módosítják. A fogyasztói igényeknek megfelelően több olyan intézkedés meghozatala segítheti elő a forgalom növekedését, amely érinti a díjakat, a kompok egyéb foglalkoztatását, zenés programokra való felhasználását. A vitorláskikötői üzletág bázishoz mért árbevétel-növekedése infláció feletti, a szolgáltatás minőségével a közel kétezer hajótulajdonos túlnyomó többsége elégedett volt. Megkezdődött a vitorlásversenyek sajátkezű szervezése, amelyben jelentős szerepet szán a részvénytársaság a külföldi vitorlás kluboknak. Ettől is várható a kikötők iránti kereslet további növekedése, a férőhely kihasználtsági mutató javítása, összességében olyan vízi turizmus, amelyből érzékelhetően profitálhatnak a kikötők környezetében dolgozó vállalkozások és közvetve az önkormányzatok. A kiegészítő üzletágak: üzletek, kikötőterületek, vendéglátó egységek bérbeadásának, reklámhordozók értékesítésének változatlan feladata, hogy kis ráfordítással, az ebből nyert árbevétel elérésével segítse a gazdálkodás eredményességét. A túlkínálat és a kereslet visszaesése egyre nehezebb feltételeket teremt az üzletág sikeres működéséhez. Az ipari-építőipari üzletág továbbra is eleget tesz azon követelménynek, hogy a saját vagyon karbantartásával az állapot megőrzése megvalósuljon, a vagyongyarapításhoz saját erőforrás is rendelkezésre álljon. A vízépítési bevételek messze alatta maradtak a korábbi évek szintjének, a bevételek inkább nagyobb részt strandok homokozásából, kotrásból adódtak, illetve a kenesei MÁV terület feltöltéséből adódott. Az ipari tevékenység árbevétele a DRV Zrt. részére a vízkivételi művek jelzőbójáival függ össze. A belkereskedelmi üzletág értékesítési mutatói a térségi átlagnál kedvezőbben alakultak, növekedett a szálloda és a Sellő kemping vendégéjszaka száma, a Hattyú kemping közel bázis szinten alakult. A kempingekben további kedvezményekkel, a hajózás egyéb szolgáltatásainak biztosításával remélhető a további növekedés, a szállodában pedig felmerült az esetleges bérbeadás.
A cég jelentősége a város és az önkormányzat gazdasági életében: Siófok városának egyik nagy adózója és foglalkoztatója a Balatoni Hajózási Zrt közel 278 embernek nyújt megélhetési lehetőséget. 2013. évben a Hajózási Zrt. által befizetett helyi adók a következőképpen alakultak: építményadó 10.563.150.-ft. idegenforgalmi adó tartózkodás után 3.694.800.-ft. helyi iparűzési adó 20.766.000.-ft. gépjárműadó 838.368.-ft. Az összes befizetett helyi adó: 35.862.318.-ft.
A Balatoni Hajózási Zrt. által Önkormányzatunk részére kifizetett 2013.évi osztalék 17.730. e Ft. volt. A BAHART Zrt helyzete, tulajdonosi szerkezete és annak lehetséges mozgása A Kormány a 2039/2001. (II.28.) Kormány Határozat módosításáról rendelkező 2219/2001. (VIII.28.) Kormány Határozatban felkérte az ÁPV Rt-t arra, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995.évi XXXIX. tv. 35.§ a.) pontja alapján a MAHART Balatoni Hajózási Rt. állami tulajdonban lévő 2 346 180 000.-ft névértékű, a társaság jegyzett tőkéje 100%-át kitevő részvénycsomagból 51%-ot térítésmentesen adjon át a balatoni kikötők fekvése szerint érintett Önkormányzatok tulajdonába. Önkormányzatunk ekkor 17 966 db részvény kapott ami 10,20%-os tulajdoni arányt jelentett. A Magyar Köztársaság Kormánya 2064/2008. (V.29.) sz. Kormányhatározatában döntött arról, hogy az érintett önkormányzatok menetrendi személyhajózással, a komp- és révközlekedéssel, a közösségi használatú vízi létesítmények (strandok, közforgalmi kikötők) karbantartását elősegítő kotróflotta működésével kapcsolatos feladatai ellátásának elősegítése céljából és tartós fenntartása, fejlesztése érdekében, összhangban az érintett önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési terveivel – az állami vagyonról szóló 2007.évi CVI. törvény 36 § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács javaslatára is – a 48,99 % szavazati arányt megtestesítő állami részvénycsomagot a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzatok tulajdonába adja ingyenesen, meglévő részesedésük arányában. Siófok Város Önkormányzata ekkor 17 260 db részvény kapott, mely által tulajdoni részarányunk 20%-a emelkedett. Ezt az arány az elmúlt évek során sikerült 41,13 %-a megemelnünk azáltal, hogy a részvényeiktől megválni kívánó önkormányzatok értékesítési szándékára Siófok város a Szindikátusi szerződés 16. pontjára való hivatkozással elővásárlási szándékát jelentette be. Ezáltal az elmúlt években megvettük Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Fonyód, Szántód, Tihany és Révfülöp Önkormányzatainak részvényeit. Jelenleg Folyamatban van további 107.800 e Ft névértékű részvény megvásárlása Badacsonytomaj Önkormányzatától a Képviselőtestület korábbi döntése alapján,amellyel már 43,76 %-ra növeljük a balatoni Hajózási Zrt,-ben lévő tulajdonosi részesedésünket. Az önkormányzatok tulajdonosi együttműködését a vagyonátadási szerződésen túl Elővásárlási Jogot Biztosító Megállapodás és Szindikátusi Megállapodás szabályozza. Ezen szerződéseknek köszönhetően, ha van önkormányzati vásárlási szándék, magánbefektető nem férkőzhet a tulajdonosok közé. Az elidegenítést szabályozó szerződések 2001-től számítva 20 éves időtartamra köttettek, azaz 7 év múlva semmilyen szerződés nem szabályozza a részvények forgalmát, onnét részvényt bárki értékesíthet bárkinek. A Zrt. privatizációja el mehet olyan irányba is,hogy csak az ingatlanokat privatizálják a (valamikori SIOTOUR- hoz hasonlóan ) és a céget nem kívánják működtetni. Több magán vállalkozó és az Önkormányzatok egy része is partner abban,hogy a kikötői ingatlanokat egyenként privatizálják és ezzel gyakorlatilag kiürítenék a céget és megszűnhet az egységes Balatoni Hajózás,(a hajózás tevékenységi körének változatlan fenntartását 5 évre vállalták az átvevők, így ezen korlát már most sem létezik.)
mivel 50 + 1 % szavazat aránnyal ezt átvihetik a döntéshozók. Ennek megelőzése is fontos idegenforgalmi érdek, a szerződés lejárta előtt költségvetési lehetőségeink függvényében ezért mindenképpen meg kellene vásárolnunk a BAHART részvények legalább 50 + 1 %-át. Ezzel a megmaradó részvények leértékelődnének,így értékesítésük már nem lenne csábító. Siófok Város Önkormányzatának stratégiája a tulajdonosi szerkezet tekintetében Vágyaink, és lehetőségeink határait figyelembe véve az alábbi stratégia látszik megvalósíthatónak: 1. Pénzügyi lehetőségeink határáig továbbra is vásároljunk fel részvénycsomagokat, de ne tegyünk ajánlatot, hanem a felajánlott részvénycsomagokról egyenként döntsünk. Mivel az ár fix, a megkötött szerződések szerint, ezzel a részvények nem lesznek olcsóbbak, de a kifizetés határidejét a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáig tudjuk kitolni. a. A BAHART Zrt. központi telephelye tulajdonképpen egy sziget, Siófok Város Történelmi Üdülőközpontjában helyezkedik el. A jelenleg ott lévő funkciókat a régi halászati telephelyen célszerű elhelyezni, mivel a javítóműhelyek hang- és zajkibocsátása, valamint a különböző ott tárolt anyagok, és ott elhelyezett funkciók környezetterhelő hatása révén a városba érkező turisták, üdülővendégek számára a jelenlegi hasznosítás zavaró. b. A Balaton Törvény előírásaival sincs összhangban a jelenlegi hasznosítás, továbbá minden fejlesztés korlátja, hogy a szigetnek közúti kapcsolata nincs. Ennél fogva az ott lévő elavult műhelyek, épületek esetleges felújításához sem adható építési engedély.
Ezáltal egy olyan koncepció körvonalazódik, mely szerint a turisztikai és kereskedelmi hasznosítás céljára előnyös fekvésű szigeten a Balatoni Hajózási Zrt. számára a jelenleginél jövedelmezőbb hasznosítást lehet megvalósítani, amely egyúttal a város fejlesztési elképzeléseihez, a turizmus igényeihez, és nem utolsó sorban a Balaton Törvényhez is jobban igazodik. A fentek alapján kérem, hogy a T. Képviselő-testület hozza meg a döntését az előterjesztés tárgyában.
HATÁROZATI JAVASLAT: A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és a következő határozatot hozta: 1./ A Képviselő-testület akként határoz, hogy költségvetési lehetőségeihez képest Siófok Város Önkormányzata továbbra is vásároljon BAHART részvényeket, minden vásárlásról külön- külön dönt a képviselőtestület. 2./ Siófok Város Önkormányzat képviseletében a közgyűlésen résztvevő képviselő, az esetleg felmerülő kikötő eladási szándék során, köteles ezen szándékot szavazatával megakadályozni. Felelős: Dr.Balázs Árpád polgármester Határidő: értelem szerint Siófok, 2014. június 16.
Dr. Balázs Árpád polgármester