ELŐTERJESZTÉS a Tiszalök Városi Önkormányzat képviselő-testület 2008. augusztus 14-i rendkívüli ülésének ……számú – A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 26/2005. (XII.11.) sz. rendelet módosítása tárgyú – napirendi pontjához. Előadó: Mező József jegyző Véleményezte: Ügyrendi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! A hivatkozott számú rendeletünk módosításának aktualitását az EU-s jogharmonizáció, illetve a helyi jogszabályok egyszerűsítése, a jogszabályok szerkesztéséről szóló rendelet előírásainak maradéktalan betartása az Alkotmány előírásainak figyelembe vétele adja. Mindezek együttes hatására az eredeti rendeletben az alábbi módosításokat kell elvégezni és ezek beépítésével a mellékelt új rendelet-tervezetet javaslom elfogadni. Meg kívánom jegyezni, hogy a rendelet-tervezetet előzetesen egyeztettem a Közigazgatási Hivatal Törvényességi Osztályával. Az eredeti rendelet: a) 1-2-3 §-ai változatlanul megmaradnak. b) 4 §-a mely a temető létesítményeit taglalja kimarad, mivel A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII törvény (Ttv.) végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet 3 – 9 §-ai ezt teljeskörűen taglalják, amiket itt a saját rendeletben felesleges megismételni. c) 5 §-nak (2) és (3) bekezdése kimarad, mivel ellentétes a Ttv. 1 § (1) – (3) bekezdésével az, hogy csak tiszalöki lakcímmel rendelkezőt lehet a helyi temetőben eltemetni, valamint ellentétes az Alkotmány 70/A §val mely a diszkrimináció tilalmáról szól. A (3) bekezdés azért marad ki, mert a polgármester részére méltányossági engedélyezési hatáskört állapított meg, mellyel túllépte a képviselő-testület az Önkormányzati törvény 16 § (1) bekezdésében biztosított jogkörét. d) 6. §-nak (3) bekezdéséből a második mondat kimarad: „Tilos minden olyan magatartás, vagy tevékenység, mely a kegyeleti érzést sértheti.” Mert nincs rögzítve pontosan, hogy mi az a „minden olyan magatartás”. e) A 7-8-9-10 §-ok nem változnak. f) A 11 § (8) bekezdés második mondatát célszerű kihagyni, mivel nem lett egyértelműen rögzítve, hogy milyen időpontokban van dátum szerint rögzítve a temetési hely gondozásának ellenőrzése, emiatt nem egyértelmű, hogy mikor lehet „kétszeri felszólítás” után a jogosult költségére a sírhely gondozását elvégezni. g) A 12-től 26-ig terjedő §-ok nem változnak. h)A 27-től – 43-ig terjedő §-ok a 145/1999. (X.1.) számú Kormányrendelet 24-től 41-ig tartó §-ainak szószerinti átvétele. Ezért azokat felesleges megismételni, hanem az új számozás szerinti §-nak
megfelelően az alábbi utalást tesszük: A temetkezés feltételeit a 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet 24-től – 31-ig terjedő §-ai; a hamvasztásos temetést az urnaelhelyezést, kiadást, hamvak szórását a hivatkozott Kormányrendelet 32-33-34 §-ai; a sírnyitást a 35-től – 40-ig terjedő §-ai; a nyilvántartást a 41 § szabályozza. i) A 44 §. (2) bekezdése melyben a szolgálatások kizárólagosságát biztosítottuk kimarad, mivel a Ttv. 41 § (1) bekezdésében az alábbi szolgáltatásokat lehet kötelezővé tenni az önkormányzati rendeletben: a köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok. j) A 45, 46 §-ban rögzítettek változatlanul maradnak. h)A 47 § az alábbiak szerint módosul: Szabálysértés Aki a 6 § (5) bekezdésben foglaltat a 7 § (1) bekezdésében foglaltakat a 8 § (3)–(5)–(6)–(7) bekezdésében foglaltakat, valamint a 11 § (1)-(3)(4)-(5)-(6)-(7) bekezdésében foglaltakat megszegi – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szabálysértést követ el és vele szemben 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint a közterület felügyelő 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő helyszíni birsággal súlythatja. Természetesen a módosítások átvezetése után a jelenleg felsorolt §-ok számozása megváltozik, azonban a beazonosítás miatt jelenleg az eredeti számokat szerepeltettem. T i s z a l ö k, 2008. július 23.
Mező József jegyző
TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …./2008. (VIII.14.) sz. r e n d e l e t - tervezet A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 26/2005 (XII.12.) számú (egységes szerkezetbe foglalva a 2/2007.(I.25.) számú rendelettel.2007.08.08.) rendelet módosításáról Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a Helyi önkormányzatok és szerveik, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 18. §-a, valamint a Temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §. (3) bekezdése és 42. §-ában kapott feladatkör és felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: a) temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak; b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti; c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál; d) temetési hely: a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól; e) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége; f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely; g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. 2. §. A rendelet hatálya A rendelet hatálya Tiszalök város közigazgatási területén fekvő köztemetőkre, az ott végzett temetkezési és temető fenntartási tevékenységre terjed ki. A temetők helye, területe: - Református Temető Tiszalök, Honvéd út 69965 m2 377 hrsz - Katolikus Temető Tiszalök, Honvéd út 11166 m2 898 hrsz 3. §. Általános rendelkezések (1) Tiszalök Város Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temetők fenntartásáról. (2) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa – megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint – az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát. (3) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését. (4) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik. (5) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik. (6) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott további temetkezést megtiltani. (7) A lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg. (8) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi. 4. §. A temető használatának és igénybevételének szabályai (1) A köztemetőben világi és egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható. (2) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az
elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tenni a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását. 5. §. (1) A köztemető nyitvatartási rendje: január és február hónapban: március és október hónapban: november és december hónapban: április és szeptember hónapban: május, június, július, augusztus hónapban:
7.00 – 17.00 óráig 7.00 – 18.00 óráig 7.00 – 17.00 óráig 7.00 – 19.00 óráig 7.00 – 20.00 óráig
(2) A temetőben csak a megjelölt nyitvatartási időben lehet tartózkodni. (3) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. (4) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a gyermek felügyeletét ellátó személy a felelős. (5) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos! (6) Az üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni. 6. §. (1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve: - a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet, - a temetkezési tevékenységben résztvevő járművet, - a temető üzemeltetéséhez szükséges járművet. (2) A látogatók gépjárműveiket – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el. 7. §. (1) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötött szerződésben kell rögzíteni. (2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése minden látogató kötelessége. (3) A temetőben munkát – a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével – csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének befejezésének idejét az üzemeltetőnek be kell jelenteni. (4) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyre lehet. (5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni. (6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Elszáradt koszorú-és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos. A temetőben gyertyát gyújtani legkésőbb a zárási időt megelőző 1 órával szabad. Ügyelni kell arra, hogy tűz ne keletkezzen. A gyertyát gyújtó – tűz okozása esetén – büntetőjogi és anyagi felelősséggel tartozik.
(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet. 8. §. (1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli. (2) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni. (3) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést. (4) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell. 9. §. A temető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek (1) Az önkormányzatnak biztosítani kell, hogy a temetőkhöz vezető út és a sírhelytáblákat összekötő úthálózat gépjárművel járható legyen. (2) Az önkormányzatnak gondoskodni kell: a) az akadálymentes közlekedésről; b) parkolóhely kialakításáról; c) a temető bekerítéséről; d) parkosításról; e) legalább 150 méterenként vízvételi lehetőségről; f) illemhelyről; g) hulladéktárolóról; h) az elhaltak felravatalozására alkalmas ravatalozóról. (3) Az önkormányzat a temető területén temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtábla elhelyezésére a meglévő hirdetőszekrényeket jelöli ki. A szekrények az alábbi helyeken találhatók: - a ravatalozó bejárata mellett - a református temető főbejáratánál - a katolikus temetőben, az utcafronton, kerítésen belül 10. §. A kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemeltetője eltávolítja, illetőleg az elhelyezővel eltávolíttatja. (2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély csak az üzemeltető engedélyével ültethet. (3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos! (4) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.
(5) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást. (6) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni. (7) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni. (8) A temetési hely gondozásáról az azzal rendelkezni jogosult gondoskodik. Az előre megváltott sírhelyek rendben tartására is a fenti szabály érvényes. (9) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható. 11. §. A temető üzemeltetése (1) A köztemető üzemeltetését az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt gazdálkodó szervezet ( a továbbiakban üzemeltető) végzi, külön kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján. Temető üzemeltetést csak az a gazdálkodó szervezet láthat el, amelynek vezetője vagy alkalmazottja a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet 54. §-ában meghatározott végezettséggel rendelkezik. (2) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről, bevételeiről, kiadásairól. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év február 28-ig köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. (3) A temető üzemeltetője, amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníteni. (4) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi. A jegyző felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására, ha szükséges szabálysértési eljárást folytat le. 12. §. E rendeletben foglaltak alapján az üzemeltető: a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét; b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit; c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt; d) biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat; e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, biztosítja a temető nyitását, zárását; f) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket; g) tájékoztatja a temetőlátogatókat, h) kijelöli a temetési helyeket; i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését, és a hóeltakarítást; j) összegyűjti, elszállítja a hulladékot; k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról; l) összehangolja a temetéseket;
m) gondoskodik az ügyfélfogadásáról. 13. §. A temetési hely szabályai (1) A temetőt – nagyságtól függően – sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki. (2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni. (3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni. A sírhelytáblát a tereprendezés, ültetvényezés, fásítás, valamint sírhelytáblát határoló út megépítése előtt nem lehet használatba venni. (4) Temetési helyen koporsós temetést mindaddig nem lehet végezni, amíg a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél magasabb. 14. §. (1) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik. (2) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet. (3) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni. (4) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta. (5) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni. 15. §. (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető. (2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet. (3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 x 30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen. (4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamába (használati idő) különböznek egymástól. (5) A temető üzemeltetője a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhely táblát jelöl ki.
16. §. (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető. (2) A sírjel nem foglalhat el a rendeletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. (3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni. 17. §. (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. (2) Halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni. (3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon utónevet is fel lehet tüntetni. 18. §. (1) A temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat – a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. (2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. (3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet. 19. §. (1) A temető üzemeltetőjének a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. (2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni. (3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről. 20. §. A temetési hely feletti rendelkezés időtartama (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év; b) sírbolt esetén 60 év;
c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év; d) urnasírbolt esetén 20 év. (2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. (3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet. 21. §. A lezárás és megszüntetés (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella) temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapuban, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni. (2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető. (3) Amennyiben a Tv. 10. §-ának (2) bekezdése szerint a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában és a helyben szokásos módon is – közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek. (4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni. (5) Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően a) díjmentesen mélyebbre lehet tenni; b) az újra betemetésre kijelölt temetési helydíjában való érvényesítés mellett, csontkamrában el lehet helyezni vagy el lehet hamvasztani és a hamvakat a temető arra kijelölt területén szét lehet szórni, vagy urnában lehet elhelyezni. 22. §. (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni. (2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik. (3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelyeknek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján a temető üzemeltetője gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltozott temetési hely használati idejéhez képest nem változik. (4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézet képviselőjének (továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
23. §. (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik. (2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti. (3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. 24. §. Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban (10/1992.(I.20.) Kormány rendelet) meghatározott hatóságot. 25. §. Temetői munkák, a temető rendje (1) A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni. (2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket. (3) A munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni. (4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást. 26. §. A temetkezés feltételeit a 145/1999. (X..1.) Kormány rendelet 24-től 31-ig terjedő §-ai; a hamvasztásos temetést, az urnaelhelyezést, kiadást, hamvak szórását a hivatkozott Kormány rendelet 32-33-34 §-ai; a sírnyitást a 35-40-ig terjedő §-ai; a nyilvántartást a 41 § szabályozza. 27. §. Temetkezési szolgáltatások, a temetők felügyelete (1) Teljes körű temetkezési szolgáltatás a temetésfelvétel, a halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés. (2) Temetkezési tevékenységet (szolgáltatás) vállalkozásszerűen csak az önkormányzattal üzemeltetési szerződésben álló jogi, illetve természetes személy végezhet.
(3) A temetők felügyeletét Tiszalök Város Jegyzője látja el. 28. §. Díszsírhelyek (1) A díszsírhelyek a temetőnek erre a célra rendelt területén fenntartott sírhelyek, illetve amelyeket az önkormányzat a haza, a közösség, a város érdekében végzett, kimagaslóan eredményes munkában, hosszan tartó közéleti tevékenységben, kiemelkedő érdemeket szerzett személyek részére adományoz. (2) Az önkormányzat megengedheti, hogy az elhalt házastársát (élettársát) – rátemetéssel – a díszsírba temessék. (3) A díszsírhelyekért megváltási díjat nem kell fizetni. (4) A díszsírhelyek megfelelő gondozása a hozzátartozók, annak hiányában az üzemeltető feladata. 29. §. Köztemető üzemeltetési díjai A köztemető üzemeltetési díjait a rendelet melléklete tartalmazza. 30. §. Szabálysértés Aki a 6 § (5) bekezdésben foglaltat a 7 § (1) bekezdésben foglaltakat a 8 § (3)-(5)-(6)-(7) bekezdésében foglaltakat, valamint a 11 § (1)-(3)-(4)-(5)-(6)-(7) bekezdésében foglaltakat megszegi –amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – szabálysértést követ el és vele szemben 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint a közterület felügyelő 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja. 31. §. Záró rendelkezés (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Melléklet a tiszalöki köztemető üzemeltetési díjairól Hatályos: 2007. július 1. 20% ÁFA-val növelt díjtétel Sírhelydíj (25 év): Felnőtt 1 személyes 2 személyes Gyermek
6.000 12.000 3.000
Urnafülke (10 év) Urnasírhely (10 év)
6.000 6.000
Sírbolt (60 év)
12.000 / férőhely
Temetői közszolgáltatás körében kötelező feladatok díjtételei: Sírásás-hantolás Ravatalozás Halott kiszállítása (ravataltól-sírig szállítás)
10.200 6.800 4.500
Temetés-szolgáltatók által fizetendő díjak: Ravatalozó használati díj (Ft/alkalom) Hűtés (Ft/nap) Halott átvétel Kellék átvétel
7.800 2.000 2.400 2.400
A temetőben munkát végző vállalkozók által fizetendő díjak: Temető fenntartási hozzájárulás (Ft/nap) Új sírkőállítási engedély Sírbolt, kripta építési engedély Sírkő felújítási engedély
300 5.000 8.000 2.500
