Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
ELŐTERJESZTÉS
a város ifjúságpolitikai koncepciójának felülvizsgálatára Püspökladány Város önkormányzata 2008. január és február hónapban tűzte napirendre és fogadta el a város ifjúságpolitikai koncepcióját, illetve az adott évre vonatkozó cselekvési tervét. A koncepció „V. Helyi ifjúságpolitikai alapelvek, célok” címmel megfogalmazta a hosszú – és középtávú célokat. Ezek a következők: - munkahelyteremtés, munkalehetőségek; - oktatás, képzés; - lakáshelyzet; - szabadidő; - aktív ifjúsági részvétel; - kisebbségi kapcsolattartás; - fogyatékkal élők esetében jelentkező feladatok. Rövid távú feladatként, célként pedig azt jelölték meg az említett anyagok, hogy létesüljön ifjúsági közösségi tér, információs pont; legyen ifjúságsegítő szakember foglalkoztatására lehetőség. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 2011. február 08–ai szakmai napján – többek között – részletesen megvitatta a kitűzött célok megvalósulásával kapcsolatos kérdéseket. Megállapította, hogy szükséges a koncepció újragondolása, felülvizsgálata, új, a jelen helyzethez igazodó reális célkitűzések megfogalmazása. A felsorolt hosszú-és középtávú célok esetében ez az anyag nem foglalkozik a munkateremtés, munkalehetőségek; oktatás; képzés; lakáshelyzet; kisebbségi kapcsolattartás; fogyatékkal élők esetében jelentkező feladatok kérdéseivel. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években, illetve konkrétan 2011-ben is más, a képviselő – testület elé került, megtárgyalt dokumentumok ezekre vonatkozóan részletesen szóltak. (4 éves gazdasági program, esélyegyenlőségi programok, Integrált Városfejlesztési Stratégia, a munkaerőpiaci helyzet bemutatása, intézmények beszámolói… stb.) A 2011–es év során több olyan dokumentum keletkezett, illetve esemény történt, amelyek befolyásolják a felülvizsgálatot. Röviden összefoglalva ezek a következők: 1.) A Kormány részéről megszületett júniusban egy vitairat „Az Új Nemzedék Jövőjéért” címmel, amelyet az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos így mutatott be: a cél az, hogy az év második felére olyan ifjúságpolitikai programot tegyenek le a Kormány asztalára, amely megfelelő iránymutatást tud adni a fiataloknak készülő új koncepcióhoz. [(Megjegyzés: 2008–ban egy kutatási anyag jelent meg, amelynek címe „Ifjúság 2008 – Gyorsjelentés”; a kutatás megrendelője a Szociális és Munkaügyi Minisztérium volt. Majd az Országgyűlés „…Hogy általuk legyen jobb!” címmel ún. Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009–2024 című dokumentumot fogadott el 2009. októberében a 88/2009. (X. 29.) OGY határozatával.)]
2 Az új dokumentumról elhangzottak a következők: a fiatalokról készült egy olyan ifjúságpolitikai vitairat, amely nem csupán az íróasztalok mellett, hanem a fiatalokkal együttműködve született meg. Gondolatébresztőnek szánják, amelynek célja, hogy mindenki hozzá tudja adni a társadalomból a saját elképzeléseit. Ennek érdekében a vitairatot társadalmi párbeszédre bocsátották az ország különböző pontjain. A begyűjtött elképzeléseket, javaslatokat, kritikákat a végleges dokumentumhoz figyelembe veszik. A vitairat felépítéséről is el lehet mondani, hogy újszerű. Összesen tíz témakört határoz meg, és ezeknek a témaköröknek a feldolgozása sajátos szerkezetben történik: - a „Szerintetek” (amelyben megszólaltat különböző élethelyzetű, korú fiatalokat, akik egy – egy rövid gondolatot fogalmaznak meg a témáról); - a „Tudományosan” (tényközlő, adatokat, információkat tartalmazó összegzés az adott témakörben); - a „Szerintünk” (egy konkrét, nevesített személynek a részletesen, szakszerűen kifejtett gondolatait tartalmazza; a személynek mindenképpen valamilyen kompetenciája van az adott tárgyban); - a „Szerinte” (egy – egy híres, közismert személy megszólalását tartalmazza, aki reflektál az adott kérdésre). A tíz témakör a következő: 1. Budapest 2. Vidék 3. A nők helyzete 4. Kultúra 5. Tehetséggondozás 6. Karriertervezés 7. Sport 8. Szórakozás 9. Családalapítás 10. Állampolgári aktivitás Ha ezeket a témaköröket összehasonlítjuk az általunk 2008–ban megfogalmazottakkal akkor látható, hogy több ponton is van érintkezés. Az anyagban pedig számos olyan felvetés van, amely szinte szó szerint megegyezik azzal, amit a helyi ifjúságpolitikai koncepció „IV. A 2007 –es felmérés összegzése” című részben találhatunk. A végleges dokumentum Kormány általi tárgyalásáról még nincs információ, csak sajtóhírek jelentek meg a társadalmi vitáról. 2.) A 2011 –es év elején érkezett önkormányzatunkhoz egy kiadvány, amelyet a Mobilitás Észak – alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda juttatott el. A kiadvány a régió ifjúsági helyzetelemzését, egy tanulmányt az önkormányzati ifjúsági célú feladatvállalásról az ifjúság (politikai) koncepciók tükrében, valamint egy kérdőíves kutatás feldolgozását tartalmazza.
3 A könyv szándéka szerint a fiatalokkal kapcsolatos döntések, támogatások, szolgáltatások tervezésében és megvalósításában kíván hasznos segítséget nyújtani. A helyzetelemzés összegzésében tanulságos, számunkra sem elvetendő gondolatokat olvashatunk: „Régiónk fiataljainak helyzete régiónk jövőjének helyzetét jelenti egyben. Ennek alapján a jövő Észak – alföldi Régiója a közösségi létet nélkülöző, közéleti aktivitástól, közösségi felelősségvállalástól önmagát távol tartó felnőtt társadalom” által belakott térség lesz, melynek határain belül nemcsak az állampolgári aktivitás és együttműködés mintái nem lesznek elterjedtek, de e képviseleti rendszerek és a lakosság kapcsolata is kiürül. A gazdasági fejlődés egyik, a ma kutatásai alapján az egyik legjelentősebb tényezője, a humán erőforrás egyre kevésbé áll majd rendelkezésre, hiszen a helyi és közösségi kötődések, illetve a szükséges, esetleg ingázást, mobilitást lehetővé tévő infrastrukturális feltételek hiányában a régió számos területe nem tud majd mit felmutatni a lakosság, a mai fiatalok megtartására, akik így az ország, Európa, esetleg a világ más pontjain letelepedve hozzák majd létre mikroközösségeiket… … a hagyományos kommunikációs módokat újak váltják fel, melyek elterjedése -, s a ma fiataljainak növekedésével – általánossá válása a szereplők közötti távolságok további növekedését eredményezhetik. Különösen érzékenyen érinthetik a fiatalok elérésének nehézségei a fiatalokkal közvetlenül foglalkozó intézményeket, melyek szolgáltatásaik kihasználása érdekében egy személyes jelenlétet egyre inkább mellőző piacra kívánnak betörni. A személyes jelenlét hiánya a szocializáció, a társadalmi értékek továbbörökítésének is két lehetséges útját rajzolják ki. Ha a fiatalok megfigyelhető életvitelét, viselkedési mintáit, mint változtathatatlan adottságot fogadjuk el, akkor az értékadás módszereit, terepeit is ennek megfelelően kell kialakítani, kihasználni. Ugyanakkor, ha az ifjúság éveit, mint játékteret, mint a felnőtt személyiség kialakulásának laboratóriumát fogjuk fel, akkor egyben az ott lefolytatható és lefolyó kísérletek alakításáért is felelősséget kell vállalnia a felnőtt társadalomnak.” 3.) A 2008- as év óta eltelt időben történtek, a helyi események körében 2011 első felében (május közepén) szóban, személyesen, illetve írásos formában is megfogalmazottakról ad összefoglalást a következő része az előterjesztésnek. A Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ a 2008 – 2010. évi ifjúsági programjairól írásos összegzést nyújtott be, amely általánosságban megfogalmazza: a könyvtári és közművelődési feladatok körében az intézmény szolgáltatásaival az általa szervezett rendezvényeivel, valamint a városi, a civil szervezetek programjaihoz való kapcsolódással (szervezés, humánerőforrás, helyszín és technikai szükségletek biztosítása, pályázati munka) szerepet vállal az ifjúság kulturális és szabadidős tevékenységében. Törekvésük, hogy kapcsolódjanak a helyi és kistérségi intézmények ifjúságpolitikai munkájához. Ezen belül a könyvtár – a teljesség igénye nélkül – szervezi évente a Kazinczy - verseny városi és városkörnyéki fordulóját; az „Olvass velünk!” szövegértési versenyre készít fel csapatokat, olvasópályázatokat hirdetnek meg a fiatalok számára, illetve olvasótáborokat szerveznek. Ide sorolhatók az író – olvasó találkozók, de a
4 különböző kézműves, barkács foglalkozások, vagy a zenés irodalmi délután, az „Örökség tábor” is. A közművelődési tevékenység kapcsolódása az ifjúsági programokhoz természetes. Itt is a teljesség igénye nélküli a felsorolás: játszóházak, színházi rendezvények, nyári, szünidei táborok szervezése; alkalmankénti diszkók, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Augusztus 20. ..stb.) kapcsolódó rendezvények. 2009–ben közel 30 olyan esemény volt, amely közvetlenül a fiatalokat szólította meg, a 2010 –es évben pedig inkább a tematikus, több napon át tartó események voltak a jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a város szociális ágazathoz tartozó feladatokat ellátó intézménye (Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat) is számos rendezvénnyel kapcsolódik a fiatalokhoz. (Csenki Sándor Roma Mesemondó Verseny, Karácsonyi ünnepség, Majális és Gyermeknap, játszóházi foglalkozások). A kifejezetten ifjúsági szervezetek száma városunkban csekély. És többes számot is csak akkor használhatunk, ha pl. a néptánccsoportok által létrehozott egyesületeket egyértelműen ide soroljuk. A KEKSZ (Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért) nevében ugyan nem szerepel az ifjúsági szó, de köztudottan ez az a szervezet, amely leginkább „ifjúságinak” tekinthető. Ők is összegezték eddigi tevékenységüket, illetve megfogalmaztak néhány konkrét javaslatot a jövőre nézve. Tevékenységük fő profiljának egyik fontos eleme a hagyományok megidézése, továbbadása a gyermekeknek, elültetni a szokások iránti érdeklődést a felnövekvő generációban. Saját ötlet alapján, minden év augusztusában megrendezik a Sárréti Gyermekfesztivált, melyen a szórakoztató foglalkozások mellett egészségmegőrzéssel kapcsolatos programok is várják az érdeklődőket. Az egyesület tevékenysége során többször kaptak felkérést más civil szervezetek rendezvényeinek színesebbé tételére. Ilyen közös együttműködés kapcsán vettek részt a nagy múltú Sárréti Népzenei Fesztiválon. 2010–ben az egyik legjelentősebb esemény az egyesület életében a 2010. novemberében megrendezett megye napi koncert volt, melyet a Hajdú – Bihar Megyei Önkormányzat és Püspökladány Város Önkormányzata támogatásával szerveztek. 2011- ben az ún. Gólyavár melletti terület rendbetételét és ifjúsági célokra való alkalmassá tételét kezdték el. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai 2010. áprilisában megalapították a Kistérségi Segítők Egyesületét, amely már egy év alatt is megmutatta: az ott tevékenykedő fiatalok (akik szép számmal vannak jelen az Egyesület életében) nagyon sokat tudnak tenni szervezési feladatok, rendezvények lebonyolítása, adatok, információk gyűjtése terén. Öntevékeny segítő munkájuk már egy év alatt is ismertté vált. 4.) A 2008-2011. közötti időszak kitekintő, de korántsem teljeskörű megvizsgálása után szükségképpen újabb kérdések merülnek fel. Mint első alkalommal, most is megkérdeztük a fiatalokkal kapcsolatban álló intézményeket, szervezeteket, milyen észrevételeik, javaslataik vannak. Alapvetően a következő kérdéscsoportokat érintettük:
5 a fiatal korosztály közéleti, közösségi szerepekbe történő bevonásához milyen lehetőségek állnak rendelkezésre egy intézményen belül; van-e városi szinten olyan lehetőség, amely ezt a közéletben, közösségben való szereplést segítheti; milyen tevékenységi formákat lehet javasolni a fiatalok számára a hasznos szabadidő eltöltésre, közösségi programokra; ezek hol, milyen keretek között kaphatnának helyet; a diákönkormányzatok működése. A válaszok – vázlatosan, címszavakban – a kérdések sorrendjében a következők voltak: iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel; a város által szervezett programokba való bevonása a gyermekeknek, fiataloknak; lehetőség kínálása önkéntes munkavégzésre; közösségek segítése technikai személyi feltételekkel, közösségfejlesztő és –építő programok szervezésével; szabadidős programok szervezése, lebonyolítása; az idősekkel való kapcsolatban pl. felolvasás, társalgás, kézműves foglalkozás végzése; városi szinten biztosítani kellene pl. havonta a fiatalok számára, hogy összegyűlhessenek, tájékoztatást kapjanak a várost érintő döntésekről, lehetőségekről; segítség nyújtásával bármely rendezvénybe bekapcsolódhassanak; szükséges az ifjúsági referens alkalmazása, aki koordinál, kapcsolatot tart; meghívást kaphatnának a bizottsági, képviselő-testületi ülésekre, a képviselők részt vehetnének DÖK üléseken; a diákpolgármester, diák-képviselőtestület választás (más településeken, városokban van ilyen) fokozhatná az érdeklődést a közéleti szereplés iránt; a javasolt tevékenységek és a közösségi tér esetében utóbbinál többen a jelenlegi tereket (DMVKMK, Rendezvényközpont) is alkalmasnak tartják, mások az önálló „ifjúsági ház” gondolatát vetik fel; klubfoglalkozások, szakkörök, ismeretterjesztő előadások, prevenciós célú egészségügyi előadások, internetezési lehetőség, játékok, audiovizuális eszközök használatára kialakított helyiségek kellenek; sportolási lehetőségek kihasználása javuljon; új programok, pl.: korosztályos horgászverseny, honismereti csoportok működtetése, mesemondás a Sárrét rádióban pályázat vagy ajánlás alapján, naptárfotó pályázat (általában: projektötletekre pályázatok kiírása és a legjobb megvalósítása), kis „megasztár”, „népdalsztár” versenyek, komoly vetélkedők (pl. „Megavers”), fiatal képzőművészek időszaki kiállítása az intézmények, a Városháza folyosóján, diszkók, koncertek; legyen ezekhez a programokhoz éves terv …, stb. Külön érdemes szólni a diákönkormányzatok működéséről. Amikor arról beszélünk, hogy nincsenek programok, lehetőségek a fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltésére, akkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy intézményi keretek között viszont igen gazdag a kínálat. A kutatási anyagok általában a 15-29. év közötti korosztályt vizsgálják, ha az ifjúság kérdéseivel foglalkoznak. Így nyilvánvaló, hogy elsősorban az általános iskolába járók befejező évfolyamáról és a középiskolai korosztályról lehet beszélni a diákság esetében. Azonban a 10-12. életévtől is tapasztalunk már olyan jelenségeket, igényeket, amelyek ezt a merev korhatárt megkérdőjelezhetik.
6 Az intézmények a diákönkormányzatok (DÖK) munkáját szervesen beépítik éves programjukba. A teljesség igénye nélkül itt is csak felsorolásként szerepel mindaz, ami pl. a 2011/2012-es tanév tervei között szerepel: a felsőbb évesek közé kerülők játékos, tréfás formában történő beavatása; a nemzeti ünnepeken külön programok (pl. futás) szervezése; osztály-, iskolakirándulások, suli-bulik, sportrendezvények, vetélkedők szervezése; a Halloween, Karácsony, Farsang ünnepeinek diákönkormányzati programja; DÖK-nap, illetve hét; … stb. A diákönkormányzati munka tanári, felnőtt segítséggel működik, az általános iskolás korosztály esetében nagyobb létszámú diákság bevonásával. A középiskolában változó sikerűek a programok, az utóbbi két évben feléledni látszik a diákélet, bár ezt a korosztályt megszólítani, bevonni a közösségi programokba már nehezebb. Sok esetben persze a továbbtanulásra való felkészülés az ok, de a közömbösség, a más, iskolán kívüli, nem „felülről szervezett” együttlét a többség számára csábítóbb és nem feltétlenül hasznosabb, értelmesebb időtöltés. Mindkét iskola diákönkormányzata a saját rendezvényein, programjain kívül számos más, az iskola által szervezett programban részt vesz. A középiskolai DÖK szoros kapcsolatot tart fenn a Hajdú-Bihar Megyei Diákönkormányzatok Szövetségével, ahonnan sok segítséget kapnak. Az észrevételek, javaslatok a KEKSZ részéről a következők voltak: - a szülők generációja nem kompetens a mai fiatalság igényei és szükségletei terén; - a marketing tevékenység nagyon fontos; a valós igények feltárása a modern technika eszközeivel történhetne; - a fiatalkorúak éjszakai diszkózási szokásait keretek között tartani, felügyelni szükséges (konkrét javaslatuk: klubkártya rendszer, ami pl. Debrecenben jól működik); - az állandó helyszín (ifjúsági közösségi tér) megvalósítása komoly döntéseket igényel; - van kész programterv az egészségmegőrzéssel; illetve a prevencióval kapcsolatban is, a megszervezés szükséges csak; -
az ifjúsági programszervező, kapcsolattartó alkalmazásának kérdése sürgető feladat;
A válaszokon végigtekintve szembetűnő, hogy részben olyan javaslatok jelennek meg, amelyek a korábban leírt, lényegében működő és létező programokkal megegyezőek, másrészt egyértelműen két hangsúlyos elem van: kell az ifjúsági referens, ifjúsági szakember; szükséges a tér, vagyis a „kell egy hely” megfogalmazása a 2008-as koncepcióban változatlanul az egyik legégetőbb probléma. A koncepció célkitűzései, rövid távon megfogalmazott feladatai látszólag nagyon csekély arányban valósultak meg. Azonban ha csak a 2011-es (de bármelyik megelőző 2008-2011. közötti) év eseményeit, programjait, helyszíneit végigkövetjük, reálisabb képet kapunk. A 2008. február 8-ai Oktatási, Kulturális és Sportbizottsági szakmai napon többektől is elhangzott: valójában kisvárosi létünkhöz mérten nagyon is gazdag, színes a kínálat, de kétségtelen tény, hogy sok fiatal mégsem érzi „megszólítva” magát.
7 Ezért azt mindenképpen ki kell mondani, hogy a módszereken kell elsősorban változtatni. Annak a kommunikációnak kell kialakulnia városunkban, amely ezt az utat a fiatalokhoz jól ki tudja építeni. Ehhez valóban szükséges a kompetencia, a szakmai hozzáértés. Az, hogy az ifjúsági szakember, referens csak ezt a feladatot lássa-e el, vagy mást is, az részletkérdés. A lényeg az: legyen. Ehhez önkormányzati döntés szükséges. Ugyancsak nem az a fontos, melyik – esetleg jelenleg is közösségi térként működő – helyet nevezzük „ifjúsági háznak”, „tanyának”, „ifjúsági közösségi térnek”, hanem az, hogy valóban az legyen elsősorban. Azt kell érezniük a fiataloknak, hogy az elsősorban az övék, s csak a kihasználatlan „kapacitást” kell, hogy átengedjék másoknak. Mint annyi más esetben, itt sem csak a pénz, a forrás hiánya az, ami akadályt jelent a megoldás során. Az értékeink, hagyományaink számbavétele azt bizonyítja, hogy nagyon is jelen van városunkban a szándék arra: legyen tere a fiataloknak, legyenek programok a fiataloknak, legyenek hasznos szabadidő eltöltésre lehetőségek a fiataloknak. Ezekkel a lehetőségekkel élni szükséges, és ehhez kell a megfelelő kommunikáció, szervezés, marketing, és mindehhez elsősorban maguk a fiatalok.
H a t á r o z a t i j a v a s l a t: Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő–testülete 1.) a 2008-ban elfogadott Ifjúságpolitikai Koncepció felülvizsgálatának megállapításait tudomásul veszi. 2.)
Határidő:
felkéri a jegyzőt vizsgálja meg a) a 2012-es évtől kezdődően ifjúsági szakember (ifjúsági referens) alkalmazásának lehetőségét, illetve b) olyan ifjúsági közösségi tér kialakításának megtervezését, amely elsősorban a fiatalok számára ad lehetőséget a kultúrált szabadidő eltöltésére, közösségi rendezvények, foglalkozások tartására.
az 1. pont esetében azonnal, a 2/a) és b) pont esetében a 2012. évi önkormányzati költségvetés elfogadásáig.
Felelős: Dombi Imréné polgármester
Püspökladány, 2011. november 30. D o m b i Imréné polgármester
