Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. ELŐTERJESZTÉS közterületek átnevezéséről, és az azzal kapcsolatos munkacsoport felállításáról Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. április 3-i ülésén 35/2013. (IV. 3.) önkormányzati testületi határozatával úgy döntött, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14. §-ában foglaltaknak megfelelően, a 2013. áprilisi soron következő képviselő-testületi ülésére felülvizsgálja közterületeinek az elnevezését. A közterületek elnevezésének, átnevezésének eljárási rendjét a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 5/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) rögzíti. A város utcajegyzékének átvizsgálása megtörtént, és a következő utcák elnevezéseit egyértelműen meg kell változtatni: 1. Ságvári utca, 2. Hámán Kató utca, 3. Zalka Máté utca, 4. Mező Imre utca, 5. Rózsa Ferenc utca. Az átnevezendő utcák jelenlegi „névadóit” bemutató életrajzokat az előterjesztésemhez mellékelem. (1. melléklet) A felülvizsgálat során a végleges utcanév módosítási javaslatok testületi döntésre való előszítésére, az eljárás lefolytatására az Ör. 7. §-ára figyelemmel 3 fős munkacsoport felállítása indokolt. A munkacsoport feladata az új utcanevekre történő javaslattételek véleményezése, értékelése, előterjesztése. A munkacsoport tagjainak felkértem Makai Lajost a Városvédő és Szépítő Egyesület Közhasznú Szervezet volt elnökét, korelnökét, Rásó Jánost a Városvédő és Szépítő Egyesület Közhasznú Szervezet jelenlegi elnökét, és Kiss Istvánnét a Karacs Ferenc Múzeum igazgatóját. Mindhárman a város múltját, jelenét oly mértékben ismerő személyek, akiket alkalmasnak tartok a feladat elvégzésére. Mindhárman nyilatkoztak, hogy a megtisztelő felkérésnek örömmel tesznek eleget. A munkacsoport működéséhez elengedhetetlenül szükséges az érintett utcák
2
lakóinak bevonása a közterületek új elnevezésének javaslat folyamatában, illetve tájékoztatásuk az átnevezésekkel kapcsolatos teendőkről. Fontos továbbá képet adni arról is, hogy az önkormányzatot miként érinti a változás. (2. melléklet). Javaslom továbbá felhatalmazni a jegyzőt a lakosságot érintő tájékoztató, hirdetmény közzétételére. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Határozati javaslat Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. §-ában foglaltaknak való megfelelés, valamint a 35/2013. (IV. 3.) önkormányzati testületi határozatban hozott döntés végrehajtására, figyelemmel a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 5/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendeletre úgy dönt, hogy 1. megváltoztatja a jelenleg Ságvári utca, Hámán Kató utca, Zalka Máté utca, Mező Imre utca, Rózsa Ferenc utca közterületek elnevezését; 2. a közterületek új neveire történő javaslattételre 3 fős munkacsoportot hoz létre, - tagjai: Makai Lajos, Rásó János, Kiss Istvánné - a munkacsoport a 2013. májusi soron következő képviselő-testületi ülésre feladatából eredő javaslatait beterjeszti; 3. felhatalmazza a jegyzőt, hogy a lakosság tájékoztatására hirdetményt tegyen közzé. Határidő: 1. és 3. pont: azonnal 2. pont: szövegben Felelős:
1. pont: Dombi Imréné polgármester 2. pont: Munkacsoport elnöke 3. pont: Keserű László jegyző
Püspökladány, 2013. április 18. D o m b i Imréné polgármester
1. melléklet
Ságvári Endre
(eredeti családneve Spitzer) (Budapest, Józsefváros, 1913. november 4. – Budapest, 1944. július 27.) jogász, az illegális kommunista mozgalom tagja. Jogász, az illegális kommunista mozgalom tagja. Az egyetemi évei alatt ismerkedett meg a marxizmussal. 1940-ben lépett be a kommunista pártba. A világháború alatt számos háborúellenes megmozdulásban részt vett, de ismertté halála után vált, amelyet a kommunista propaganda és történetírás mártíromságként aposztrofál. 1944. július 24-én a Budakeszi úti Remiz cukrászdában találkozott egy másik kommunistával, ide érkezett négy csendőr az őrizetbe vételükre. Társa ellenállás nélkül megadta magát, Ságvári azonban hamis igazolványt mutatott fel, pisztolyt rántott és három csendőrt megsebesített, egyiküket halálosan. A kialakult tűzpárbajban szerzett sérüléseibe Ságvári is belehalt. Kristóf Lászlót, az egyik intézkedő csendőrt a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2006. március 6-án rehabilitálta, hatályon kívül helyezve az ellene 1959-ben többek között Ságvári meggyilkolásáért hozott és végre is hajtott halálos ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság kimondta azt is, hogy Ságvárival szemben a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el. Forrás: http://zsakutca.iksz.net/page.php?51 http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1gv%C3%A1ri_Endre
Hámán Kató
(Kompolt, 1884. december 2. – Budapest, 1936. augusztus 31.) magyar kommunista politikus, az illegális KMP egyik kiemelkedő aktivistája. Eleinte a MÁV tulajdonában álló Nyugati pályaudvar pénztárosaként, később egy vegyipar szakszervezet vezetőjeként dolgozott. Először egy segédmunkás szövetségben, majd 1918tól a Vasutas Szövetségben kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét. 1919-ben tanult meg eszperantóul, aktív eszperantistaként a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületében vezetett nyelvtanfolyamot, a Budapest II. kerülete eszperantó csoportjának vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt a IX. kerületi Munkástanács tagja volt, majd 1923-tól az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja egyik szervezője, 1925-től az Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSzMP) vezetőségének tagja, majd a Vörös Segély egyik vezetője volt. 1925-ben az első Rákosi-per egyik vádlottja volt, 1931-ben budatétényi házában letartóztatták. Kiszabadulása után még többször került börtönbe politikai nézetei miatt, utoljára 1934-ben. 1936 nyarán került szabadlábra, de a börtönben szerzett betegségében augusztusban meghalt. Más források szerint halálra kínozták. A Fiumei úti sírkertben a Munkásmozgalmi Panteon felső szintjén kapott díszsírhelyet. Magyarországon több utcát és teret, a MÁV Nyugati Pályaudvar Fűtőházát (Hámán Kató Fűtőház) valamint középiskolát (Hámán Kató Leánygimnázium) neveztek el róla az 1950es években. Ezek nagy részét később átnevezték. Szülőháza Kompolton van, 1960-ban a Magyar Posta Arcképek II. sorozatának első bélyegén ő szerepel. Szülőházán és 1919-től 1931-ig használt budatétényi házán emléktáblát állítottak. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1m%C3%A1n_Kat%C3%B3
Mező Imre
(eredetileg Mehrel Izsák, Ramocsaháza, 1905. december 13. – Budapest, 1956. november 1.) kommunista politikus, állampárti funkcionárius. Fiatalon Belgiumba emigrált, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, és lett tagja a belga kommunista pártnak. A spanyol bolgárháborúban a Nemzetközi Brigád tagjaként harcolt, majd a francia ellenállásban vett részt. A háború után hazatért, az MKP majd az MDP mozgalmi embere lett. 1956 júliusától a Központi Vezetőség tagja. Bár a vezetőségben kérte az október 23-ai tüntetés engedélyezését, ettől a naptól fogva lett a párt Katonai Bizottságának tagja, melynek célja az általuk ellenforradalminak nevezett erők lefegyverzése és az ellenük fellépő munkásmilíciák szervezése volt. Ez a munka főként a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) épületében folyt, amelynek védelmével 24-től bízták meg Mezőt. A pártházat védő ÁVH-s alakulatok eleinte magabiztosan viselkedtek: rajtaütésszerűen ki-kimerészkedtek a környékre és foglyokat is ejtettek, ahogy azonban haladtak előre az események, az épületen belül nőtt a zűrzavar és a feszültség, különösképpen október 28-a után, amikor Nagy Imre feloszlatta az ÁVH-t. Miután 29én a szovjet tankokat is kivonták a térről, másnap a felkelők egy csoportja egy harckocsi támogatásával megkezdte a pártház ostromát, mely eleinte kevés sikerrel járt, mert a nyílt terepen a támadók hátrányban voltak a védőkkel szemben. A védők többször is kértek segítséget eredménytelenül, míg végül az ostromot végül az pecsételte meg, hogy védelem támogatására késve kiküldött három harckocsi tévedésből az épületet vette tűz alá. Amikor az ellenállás értelmetlenné vált, Mező két társával elindult a megadásról tárgyalni, a kapuból kilépve azonban lövés érte, amelybe napokkal később belehalt. Tény, hogy a következő fél órában a Köztársaság téren történt szégyenletes lincselések, és brutális kivégzések melyet az ostromló tömeg egy, az emberiességéből kivetkőzött csoportja követett el, bemocskolták a forradalom tisztaságát. Ezek az események szolgáltak Moszkvában a szovjet intervenció ürügyéül is; a forradalom leverése után Mező tragikus halálát is a kádári propaganda politikai céljai igazolására, a megtorlás indoklására használta fel. A Köztársaság téri eseményekben való részvétel 57 bírósági eljárásban, 110 vádlott bűnlajstromában szerepelt. Közülük 36-ot végeztek ki, így Maléter Pált is, aki a helyszínen sem volt, mert abban az időben a Corvin közben tárgyalt a felkelőkkel… Forrás: http://zsakutca.iksz.net/page.php?51 http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91_Imre
Rózsa Ferenc
(Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.) építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista volt a a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott. Édesapja kultúrmérnök volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben. Miután hazatért, bátyja, Richárd bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. 1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt. Rózsa Ferenc a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi pantheonban helyezték végső nyugalomra. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa_Ferenc_%28politikus%29
Zalka Máté
született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok. Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk felszabadításában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett. Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekből származnak. 1936-ban a spanyolországi antifasiszta harcosok soraiba önként jelentkezett. Itt Lukács Pál néven mint tábornok szervezte a nemzetközi brigádokat a spanyol polgárháborúban. 1937 nyarán esett el a Huesca alatti harcokban. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalka_M%C3%A1t%C3%A9
2. melléklet
Lakosságot érintő változások 1. Lakcímváltozás átvezetése a központi nyilvántartó rendszerben A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény az „A személyi azonosító” alcíme a következő 13/A. §-al egészült ki: „13/A. § A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.” A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtására vonatkozó 146/1993 (X.26) Korm. rendelet szerint: „37. § (1) A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása vagy a területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak. A lakcímadat-változásról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - az Nytv. 13/A. §-ban meghatározott kivétellel - a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatalnál előterjesztett kérelemre a lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít részére. (2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.” Az utcanévváltozással érintett lakos lakcímigazolványába (vagy régi típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkező személy esetén lakcímigazolványnyal történő ellátása) a régi megnevezés helyett az új közterületnév nyilvántartásba vétele szükséges. A lakosoknak fentiek értelmében a teendője, hogy felkeresi a helyi okmányirodát és az új lakcímigazolvány kiállításával kapcsolatosan aláírja a szükséges nyomtatványokat a régi lakcímigazolványok leadásával egyidejűleg. 2. Gépjárművek forgalmi engedélyében történő átíratás Amelyik lakos rendelkezik gépkocsival, a forgalmi engedélyében történő lakcímváltozás iránt intézkednie kell. A lakosok ezt csak azután tudják kezdeményezni, miután a járási hivatal átvezette a személyi adat-nyilvántartásban az adatváltozást. Az ezután kiállított lakcímigazolvánnyal és forgalmi engedéllyel
2
kell az illetékes okmányirodát felkeresni, ahol illetékmentesen történik a forgalmi engedély kicserélése. 3. Gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozásokat érintő változások Amennyiben az utcában egyéni vállalkozása, gazdasági társasága van, akkor annak székhelyének/telephelyének/postai címének megváltozásának bejegyzése szükséges. Ha a gazdasági tevékenység végzése működési engedély, telepengedély vagy más hatósági engedély köteles, akkor az azokban megjelölt közterületnevek megváltozása miatti cseréjét is meg kell tenni a telepengedély, valamint a működési engedély cseréje az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. alapján illetékmentes. Gazdasági társaság esetén azonban az alapító okiratot/alapszabályt is kell módosítani, amikor is a közjegyzői, az ügyvédi költség, esetleges cégbírósági eljárás díja már az ügyfelet terheli. 4. Egyéb hatóságoknál, hivataloknál, közszolgáltatóknál történő adatváltozás A lakosok különböző pénzintézetekkel kötött szerződéseikben, illetve a közszolgáltatók irányába az adatok megváltozását be kell jelenteni. Az adott hatóságnál, szervnél, pénzintézetnél az új adatok bejegyzésének eljárása az ügyfél bejelentése alapján indul meg. 5. Ingatlan-nyilvántartás adatainak megváltozása Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. (a továbbiakban: Inytv) 27. § (1) bekezdése szerint az ingatlan adatainak, valamint az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az ingatlannyilvántartásban. Az Inytv 27. § (2) bekezdés szerint az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetve a használó, a változás bekövetkezésétől, vagy a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Az Inytv 27. § (5) bekezdése alapján az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a településigazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be az ingatlanügyi hatóságnak. Az utcanév változás esetén tehát a képviselő- testület határozata alapján fogja a Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanra vonatkozó adatokat megváltoztatni.
3
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdését a következő m) ponttal egészült ki: Tárgyánál fogva díjmentes: „m) az ingatlan közigazgatási címének közterületnév-változás miatt történő átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díja, ha az eljárás megindítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésébe foglalt tilalomba ütközés miatti közterületnévváltozás miatt kerül sor.” Ezen esetben sincs a lakosnak intéznivalója, mivel az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetés is a polgármesteri hivatal kérelmére a képviselő-testület határozata alapján fogja a Járási Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanra vonatkozó adatokat megváltoztatni. Az érintett lakók részére lakásonként egy általános tájékoztató levélben a jegyző adna információt arról, hogy mely adatváltozás bejelentését, melyik hatóságnál szükséges kezdeményezni. Ezen felül természetesen az ott lakó kötelessége minden olyan szervet értesíteni a változásról, amellyel kapcsolatban, jogviszonyban (pl. hallgatói-, munkáltatói jogviszonyban, pénzintézetnél hitelszerződése) van, és az Ör. 8. §-a nem nevesíti értesíteni.
Önkormányzatot érintő változások 1. A névváltozás következtében szükségessé válik az utcanévtáblák megváltoztatása, cseréje is, amelyről gondoskodni kell. Az utcanévtáblákat a közterület végein és minden útkereszteződés minden oldalán el kell helyezni. Az Ör. 9. § (2) bekezdése szerint az utcanévtábla elhelyezéséről, pótlásáról, cseréjéről az önkormányzat gondoskodik. Előzetes költségbecslés után, mely kizárólag a táblák beszerzési árát tartalmazza, összeget kell költségvetésünkben elkülöníteni erre a célra. 2. A névváltozás következtében szükségessé válik a várostérképek megváltoztatása is, amelyről gondoskodni kell. Fentiekben foglalt költségek, valamint a jelzett utcákban lakóhelylyel/székhellyel/telephellyel rendelkező személyek, cégek tájékoztatásának költségei is az önkormányzatot terhelik.