E-‐JOG Alapjogok, információs jogok
ì
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ
Alan Turing 1912-‐1954
BEVEZETŐ ì ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI
JOGOK
ì A XIX. század vége -‐ XX. század eleje: az
alkotmányjog önálló jogágazaTá válik a ì A liberalizmus passzív államát felváltja az akWv, az
egyéni jogok realizálódását segítő, a fennálló esélyegyenlőtlenséget korrigáló állam ì az emberi és polgári jogok az alkotmányjog önálló szabályozási tárgyává válnak ì szabályozási technika: jogosultságok és kötelezeTségek, korlátok
BEVEZETŐ W.N. Hohfeld, 1913: Alapvető jogi fogalmak
BEVEZETŐ Dokumentumok ì Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ, 1948) ì Polgári és Polidkai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966 ì Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966 ì az egyezségokmányokat törvényerejű rendeleTel hirdeTék ki iThon 1976-‐ban ì Az emberi jogok európai egyezménye (Európa Tanács,
1950)
ì Magyar kihirdetés: 1993
BEVEZETŐ ì ALAPJOGOK – EMBERI JOGOK – ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ì Alapjogok: vonatkoznak a nem természetes személyekre
is ì Emberi jogok: tágabb az állampolgári jogoknál ì Állampolgári jogok:
ì tágabb értelemben: az államhoz viszonyítoT cselekvési
lehetőség à ahol az állam nem jelenik meg
ì szűkebb értelemben: a cselekvési lehetőséget az állam
által szankcionált ill. kibocsátoT jogi normákhoz mérjük
ì alapvető állampolgári jogok: olyan jogok, amelyeket az
alkotmányokban szoktak szabályozni
BEVEZETŐ ì ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ì felfogása az első polgári alkotmányokban:
alaptételei
ì minden egyénnek azonos a viszonya az államhoz →
JOGEGYENLŐSÉG ì az állam hatalma nem terjed ki a társadalmi együTélés minden szférájára → A CIVIL TÁRSADALOM AZ ÁLLAMTÓL VALÓ ELVÁLÁSA
BEVEZETŐ ì ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK: három generációját
különböztetjük meg
ì első generáció: → kialakulása a (polgári)
forradalmak korára tehető – hangsúly az állam hatalmának korlátozásán van (szabadságjogok) ì második generáció: → az állam által biztosítoT jogok (akWv, tevékeny állam) – hangsúly a gazdasági, szociális kultúrális jogokon van ì harmadik generáció: szolidaritási jogok → fejlődés, béke, dszta környezet, kommunikáció, az emberiség közös öröksége → kiterjesztés globális problémákra
BEVEZETŐ MAGYAR JOGTUDOMÁNY HÁRMAS FELOSZTÁSA ì
egyéni jogok és szabadságok: az ember életével, tesd épségével, személyi szabadságával magánéletével, méltóságával kapcsolatos jogok
ì
polidkai jogok és szabadságok: a polidkai életben való részvételre a polidkai döntések kialakítására, befolyásolására vonatkoznak
ì
gazdasági, szociális, kulturális jogok: nem szabadságjogok → megvalósulásukhoz az állam poziWv cselekvésére van szükség → a jog az állam cselekvési programját jelzi;
Az EGYENJOGÚSÁG olyan alapelv, ami az egész jogrendszert áthatja
BEVEZETŐ LEGLÉNYEGESEBB EMBERI JOGOK ì élethez való jog ì emberi méltósághoz való jog ì személyi sérthetetlenséghez való jog (à
ártatlanság vélelme)
Ezek nélkül az ember emberi mivolta nem lenne biztosítható
BEVEZETŐ Jogok rögzítése, védelmi eszközök rögzítése ì Alaptörvény ì Ptk. ì Btk. ì külön törvények
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I.
Cikk
ì
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait dszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezeTsége.
ì
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
ì
(3) Az alapvető jogokra és kötelezeTségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának dszteletben tartásával korlátozható.
ì
(4) A törvény alapján létrehozoT jogalanyok számára is biztosítoTak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezeTségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG II. Cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illed meg. III. Cikk ì
1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
ì
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
ì
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG IV. Cikk ì
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
ì
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározoT okokból és törvényben meghatározoT eljárás alapján megfosztani. Tényleges éleuogydg tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miaT szabható ki.
ì
(…)
V. Cikk ì
Mindenkinek joga van törvényben meghatározoTak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézeT vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VI. Cikk ì
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán-‐ és családi életét, oThonát, kapcsolaTartását és jó hírnevét dszteletben tartsák.
ì
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
ì
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozoT, független hatóság ellenőrzi.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG VII. Cikk ì
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. (…)
VIII. Cikk ì
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
ì
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
ì
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
ì
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
ì
(5) Szakszervezetek és más érdekképviseled szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG IX. Cikk ì
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
ì
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokradkus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
ì
(3) A demokradkus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében polidkai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározoT feltételek melleT közölhető.
ì
(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
ì
(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzed, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek -‐ törvényben meghatározoTak szerint -‐ jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miaT igényeiket bíróság előT érvényesíteni.
ì
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG X. Cikk ì (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és
művészed alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározoT keretek közöT a tanítás szabadságát.
ì (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult
dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
ì (…)
ALAPTÖRVÉNY SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG továbbiak: ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì ì
művelődéshez való jog munkához való jog, szabad foglalkozásválasztás tulajdonhoz való jog, örökléshez való jog kiutasítás dlalma törvény előw egyenlőség, jogképesség, megkülönböztetés dlalma (esélyegyenlőség, társadalmi felzárkóztatás) gyermekek egészséges fejlődéshez való joga, gyermekmunka dlalma szociális biztonság biztosítására való törekvés tesd és lelki egészséghez való jog egészséges környezethez való jog méltó lakhatás biztosítására való törekvés választáshoz és választhatósághoz való jog szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való jog pártatlan elbírálás, ártatlanság vélelme, jogorvoslathoz való jog nemzedségek jogai közteherviselés, hazavédelem kötelezeTsége
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] ì (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások
jogainak korlátai közöT személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
ì (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó
személyiségi jogokat mindenki köteles dszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alaT állnak.
ì (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás,
amelyhez az érinteT hozzájárult.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:43. § [Nevesíte9 személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelend különösen ì
a) az élet, a tesd épség és az egészség megsértése;
ì
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
ì
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
ì
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
ì
e) a magándtokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
ì
f) a névviseléshez való jog megsértése;
ì
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:44. § [Közéle@ szereplő személyiségi jogának védelme] ì A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok
gyakorlása a közéled szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog] ì (1) A becsület megsértését jelend különösen a más
személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
ì (2) A jóhírnév megsértését jelend különösen, ha
valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:46. § [A magán@tokhoz való jog] ì (1) A magándtok védelme kiterjed különösen a
levéldtok, a hivatásbeli dtok és az üzled dtok oltalmára.
ì (2) A magándtok megsértését jelend különösen a
magándtok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:47. § [Az üzle@ @tokhoz való jog. Know-‐how (véde9 ismeret)] ì
(1) Üzled dtok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érinteT gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a dtok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
ì
(2) Az üzled dtokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzíteT, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védeT ismeret), ha a jóhiszeműség és dsztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védeT ismerethez vagy az azt lényegében helyeTesítő hasonló ismerethez ì ì
ì
a) a jogosulTól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzeT termék vagy jogszerűen igénybeveT szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutoT hozzá.
(3) Az üzled dtok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzled dtkot vagy a védeT ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] ì (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és
felhasználásához az érinteT személy hozzájárulása szükséges.
ì (2) Nincs szükség az érinteT hozzájárulására a
felvétel elkészítéséhez és az elkészíteT felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéled szereplésről készült felvétel esetén.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:49. § [Névviseléshez való jog] ì (1) Irodalmi, művészed, tudományos vagy közéled
szerepléssel járó tevékenységet felveT névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
ì (2) Ha az irodalmi, művészed, tudományos vagy közéled
szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érinteT személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. 2:50. § [Kegyele@ jog] ì (1) Meghalt ember emlékének megsértése miaT
bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeled juTatásban részesíteT.
ì (2) A kegyeled jogsértéssel elért vagyoni előny
átengedését bármelyik örökös kérhed. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illed meg.
SZEMÉLYISÉGI JOGOK – PTK. JOGÉRVÉNYESÍTÉS Akit személyiségi jogában megsértenek, követelhed ì a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását ì a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eldltását a további
jogsértéstől ì azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot ì a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállítoT dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását ì azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint
INFORMÁCIÓS JOGOK Jogok rögzítése, védelmi eszközök rögzítése ì Alaptörvény ì Ptk. – polgári jog (magánjog): személyhez fűződő
jogok à polgári per: személyek egymás közöw vitái
ì Btk. – büntetőjog: az egész társadalom védelme
bizonyos cselekményekkel szembenà büntetőper: állam vádolja az egyes személyeket
ì külön törvények
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
MAGÁNTITOK VÉDELME ì Polgári jogi védelem: a magándtok megsértését
jelend különösen a magándtok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése
ì Büntető tényállás: a foglalkozásánál vagy
közmegbízatásánál fogva tudomására jutoT magándtkot alapos ok nélkül felfedi (minősíteT eset: jelentős érdeksérelmet okoz)
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
LEVÉLTITOK VÉDELME ì Polgári jogi védelem: a magándtok megsértését jelend
különösen a magándtok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése
ì Büntető tényállás:
másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíd, a tartalmának megismerése végeT felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja ì elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbítoT közleményt kifürkész (minősíteT eset: foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával történik, jelentős érdeksérelmet okoz) ì
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
ÜZLETI TITOK VÉDELME ì
Polgári jogi védelem: Üzled dtok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érinteT gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a dtok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli
ì
Büntető tényállás: jogtalan előnyszerzés végeT, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzled dtkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
BECSÜLET VÉDELME ì
Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelend különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás
ì
Büntető tényállás: ì BECSÜLETSÉRTÉS: valakiről más előT a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (minősíteT eset: aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosség előT, jelentős érdeksérelmet okozva) RÁGALMAZÁS: mással szemben ì a) a sérteT munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy ì b) nagy nyilvánosság előT a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ ì
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
BECSÜLET VÉDELME ì
Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelend különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás
ì
Büntető tényállás: ì
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-‐ vagy képfelvétel készítése: abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisítoT vagy valótlan tartalmú hang-‐ vagy képfelvételt készít
ì
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-‐ vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala : abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisítoT vagy valótlan tartalmú hang-‐ vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz
EGYES INF. JOGOK
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
BECSÜLET VÉDELME ì
Polgári jogi védelem: a becsület megsértését jelend különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás
ì
Büntető tényállás: ì
nem büntethető az elkövető a fend bűncselekményekért, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul
ì
a valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
EGYESÜLÉSI JOG gyakorlása ì nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére ì nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel rá ì nem sérthed más jogait és szabadságát ì fegyveres szervezet nem hozható létre ì kizárólag állami feladat nem gyakorolható ilyen jogi
keretben
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG AB: gyűlések megszerevezésének, megtartásának, az azokon való részvételnek a joga nélkül a nézetek, információk megszerzésének és másokkal való megosztásának, a vélemények közösen történő kialakításának a lehetősége aligha volna megvalósítható Gyakorlása: Nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel rá Nem sértehd más jogait és szabadságát A szervezőnek (aki a felelősséget viseli) be kell jelenteni előzetesen írásban a lényeges körülményekkel együT ì (a vonatkozó törvény hatálya nem terjed ki a családi, vallási, kultúrális rendezvényekre) ì ì ì
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VALLÁSSZABADSÁG ì Immanens része a lelkiismered meggyőződés
kinyilvánításának joga, ezért kapcsolható az információs jogokhoz
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
TAN-‐ és TUDOMÁNYSZABADSÁG ì AB: a tudományos élet szabadsága magába foglalja
a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik
ì az államnak a tudományos igazságok kérdésében
semlegesnek kell lennie, biztosítania kell a tudományos információk, eszmék és nézetek szabad áramlását
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA ì
anyajoga a többi kommunikációs alapjognak nevesíteTek: ì szólásszabadság ì sajtószabadság (médiaszabadság) Tágabb értelemben ide tartozik pl.: irodalmi, művészed alkotás szabadsága
ì
AB: Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedeT a társadalmi igazságosság, az emberi kreadvitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életáben is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezeTek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelésekszabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Nem korlátozhatatlan, de “csak igen kevés joggal szemben kell engednie” ì mások személyhez fűződő jogainak – jó hírnevének,
becsületének – védelme ì társadalom egészének érdekei: közerkölcs, közrend ì egyes társadalmi csoportok érdekei: faji, etnikai, vallási, stb. diszkrimináció ellen ì állam érdekei: külső és belső biztonság, igazságszolgáltatás zavartalan működése, állami szimbólumok védelme
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Korlátozás értelmezése ì A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó
törvényeket csak szorosan lehet értelmezni ì A törvényeknek nagyobb súlya van, ha közvetlenül másik alanyi – alkotmányos – alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál ì Kisebb, ha csak mögöTesen, közveteTen szolgál ilyeneket (pl. köznyugalom)
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Mire is vonatkozik a védelem? ì Az Alaptörvény szövege nem tesz különbséget
tényközlés és értékítélet közöT ì a gyakorlat megkülönbözted ì az értékítéletre, az egyén véleményére minden
esetben kiterjed a védelem ì Tények meghamisítására azonban nem vonatkozhat
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Büntetőjogi korlátozások – a méltóság védelmében ì Becsületsértés: valakiről más előT a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ (minősíteT eset: aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosség előT, jelentős érdeksérelmet okozva) ì Rágalmazás: mással szemben ì a) a sérteT munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy ì b) nagy nyilvánosság előT a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA Polgári jogi korlátozások – a jóhírnév védelme ì
Média: negyedik hatalma ág
ì
Sajtószabadság: nincs cenzúra Nem jelenthed azt, hogy teljesen korlátlan, felügyeletlen
ì ì
Mindenkinek joga van a jó hírnévhez à ez az alapjog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, így a sajtószabadságot is
ì
Speciális jogi intézmény: sajtó-‐helyreigazítás
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-‐HELYREIGAZÍTÁS ì
Ptk-‐ból médiajogba
ì
“Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelhed olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.”
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-‐HELYREIGAZÍTÁS ì Ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson, spciális szabályok kellenek: gyorsnak kell lennie az eljárásnak ì
vitatoT közlemény közzétételétől számítoT harminc napon belül írásban kérhed az érinteT
ì
“A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezeT részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezeT részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számítoT nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezeT részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezeT részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.”
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA SAJTÓ-‐HELYREIGAZÍTÁS ì ì
ì
Ha határidőben nem tejesídk, helye van keresetnek (be lehet perelni a sajtószervet) Speciális bizonyítási rend: polgári perben a felperesnek (az eljárást kezdeményezőnek) kell bizonyítani, sajtó-‐helyreigazítási perben azonban nem a felperes, hanem az alperes bizonyít – hiszen erededleg ő állítoT valamit a sajtótermékben, aminek az igazságát most bizonyítania kell Nem tény kérdésében: sajtó-‐személyiségi jogi per
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ì
Célja: adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők Xszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon
ì
személyes adat: az érinteTel kapcsolatba hozható adat -‐ különösen az érinteT neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -‐, valamint az adatból levonható, az érinteTre vonatkozó következtetés;
ì
különleges adat: ì
ì
a faji eredetre, a nemzedséghez tartozásra, a polidkai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézed meggyőződésre, az érdekképviseled szervezed tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ì
közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzad feladatot, valamint jogszabályban meghatározoT egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezeY, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzíteT információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezed felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adauajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötöT szerződésekre vonatkozó adat
ì
közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
EGYES INF. JOGOK
KOLLEKTÍV JOGOK
INFORMÁCIÓSZABADSÁG – KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉHEZ VALÓ JOG ì
Állami működés átláthatóságának előmozdítását szolgáló alapjog
ì
A közhatalmat gyakorló szervek tevékenysége ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka
ì
Nem korlátozhatatlan, de kitünteteT védelmet élvez
ì
Megismerési szempontból a véleménynyilvánítási szabadság előfeltétele
ì
Közérdekű adat fogalma: bármilyen információ (függetlenül a formátumától), amely az állami, önkormányzad szervek tevékenységével, közfeladataik ellátásával kapcsolatban keletkezeT
ì
FŐSZABÁLY: A közérdekű adatokat megismerhetővé kell tenni ì Mindenféle igénylés nélkül közzé kell tenni (jellemzően az Interneten) ì Ha nem esik közzétételi kötelezeTség alá, megismerésére bárki igényt tarthat ì (kivételes a megismerés korlátozása)
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ì
Az adatkezelés elvei ì ì
ì
kizárólag meghatározoT célból, jog gyakorlása és kötelezeTség teljesítése érdekében, elengedhetetlenül szükséges mértékben és ideig A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érinteTel helyreállítható (az érinteTel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek)
Az adatkezelés jogalapja Személyes adat akkor kezelhető, ha ì ì
a) ahhoz az érinteT hozzájárul (különleges adatnál írásban), vagy b) azt törvény vagy -‐ törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározoT körben -‐ helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
Személyes adaTal visszaélés ì
a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva ì jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy ì az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja
ì
a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érinteY tájékoztatására vonatkozó kötelezeYségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérX
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
Közérdekű adaTal visszaélés ì
a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével ì
a) közérdekű adatot az adaXgénylő elől elXtkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezeTségének nem tesz eleget,
ì
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
ì
c) hamis vagy hamisítoT közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
TiltoT adatszerzés ì
személyes adat, magándtok, gazdasági dtok vagy üzled dtok jogosulatlan megismerése céljából ì más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekeríteT helyet dtokban átkutatja, ì más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekeríteT helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíX, ì más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíX, ì elektronikus hírközlő hálózat -‐ ideértve az információs rendszert is -‐ útján másnak továbbítoT vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
Információs rendszer vagy adat megsértése ì
ì
a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, b) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
c) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, (adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozoT vagy továbbítoT tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja) ì
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
Információs rendszer felhasználásával elköveteT csalás ì
jogtalan haszonszerzés végeY információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz
EGYES INF. JOGOK ADATVÉDELEM ADATVÉDELEM ì
Büntető tényállás:
Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása ì
(Fend két) bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve ì b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja Nem büntethető az a) pontjában meghatározoT bűncselekmény elkövetője, ha -‐ mielőT a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutoT volna -‐ tevékenységét a hatóság előT felfedi, az elkészíteT dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását ì