Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám 3
E gyházközségi Levél
2011. 20 11. évi 3 . szám szá m
pünkösd
Pünkösd ünnepére Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba': Világító sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világosítsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívből szívb l szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg új nyelvre, új imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! Reviczky Gyula
1
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
Kedves Testvérek! Az Apostolok Cselekedeteiben Szent Lukács Pünkösd ünnepének eseményét így kezdi: „Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen együtt voltak mindannyian.” Ebben az együttlétben erő, bátorítás és kölcsönös vigasztalás van. Az apostolok, néhány asszony – köztük a Szűzanya – és Jézus unokatestvérei. Mindannyian egy új családhoz tartoznak, amelyben nem a vérszerinti kötelék az összekötő kapocs, hanem a Jézusba vetett hit. Ezek az imádkozó emberek várnak, mert Jézus megígérte nekik a Vigasztalót. Nem tudják pontosan, hogy ez mit jelent, de amikor a Szentlélek leszáll rájuk tüzes lángnyelvek alakjában, nyelveken kezdenek beszélni. Ennek a kicsi közösségnek valóságos tűzkeresztség ez, valami teljesen új dolog valósul meg közöttük. A Lélek összekapcsolja őket, Egyházzá válnak az Egyház születése napján. Pünkösdkor ugyanis nem emberi akarat szólította életre, hanem Isten Lelkének ereje. Ez az erő képes arra, hogy legyőzze a bábeli nyelvzavar átkát. Ahogy a bábeli torony gőgös építése odavezetett, hogy végül az emberek nyelve összezavarodott és már nem értették egymást, a Szentlélek új egyetértést hoz létre. Ő képes arra, hogy egységet teremtsen a szeretetben és egymás különbözőségének kölcsönös elfogadásában. Ma is csak a Szentlélek tudja megszabadítani az emberiséget és benne nemzetünket is mind az uniformizálódás, mind a széthúzás kísértésétől. Egy egyházi író ezt írja: „A Szentlélek nélkül az Isten távoli volna, Krisztus a múlt alakja maradt volna, az evangélium, halott könyv, az Egyház csak szervezés, a tekintély csak uraság, a misszió propaganda, a kultusz szellemidézés, a keresztény élet pedig rabszolga erkölcs volna.” Mi ezt így folytathatjuk: a Szentlélek eljövetelével Isten karnyújtásnyira van tőlünk, Krisztus bennünk és köztünk él, az evangélium életet teremt, az Egyház pedig mint élő szervezet állandóan megújul. Pünkösdkor – az Egyház születésnapján – kérjük a Szentlelket, Aki titokzatos módon mindannyiunkat megerősít, hogy mindig hűségesek legyünk Krisztushoz. Károly atya Pünkösd Ünnepéről 2
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
A Pünkösd ünnepét a 2. századtól tartjuk számon… De ne szaladjunk időben ennyire vissza. A rendszerváltás előtt vallási ünnepeket aligalig lehetett megünnepelni. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett és a Pünkösd munkaszüneti nappá vált (először csak 1993. május 31-én!). Miért is esik más és más napra minden évben a Pünkösd és honnan ered az elnevezés? Pünkösd azért "mozog" a naptárban, mert valójában húsvét ünnepe a "mozgó" ünnep. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap... A pünkösd szó a görög "pentakoszté" szóból ered, mely ötvenedik napot jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal. Elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínaihegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől – kőtáblákon – a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének, Jahvénak... Másodikként a Pünkösd keresztény vonatkozásait kell említeni. Természetesen a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki a kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették. Mi, mai megemlékezők töltsük békességben a Szentlélek eljövetelének ünnepét... Szoboszlai Endre
3
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva. A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében. Jöjj Szentlélek Jöjj Szentlélek, mennyekbõl, Hószín galamb Istentõl, Áldott égi szeretet, Töltsd be árva szívemet! Ó, Szentlélek, drága fény, Téged bírni vágylak én! Jöjj, foglalj el teljesen E csodás szép ünnepen! Szép tavasznak reggelén Tündököljön hit, remény: Hogy te ápolsz engemet, S mennybe viszed lelkemet! Somogyi Imre 4
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
Szepesdi Ervin alapítvány hirdetése Kedves Testvérek! Az évek óta tartó felújítási folyamatban elérkeztünk a plébánia belső felújításához, amikor végre sort keríthetünk a WC-k,fürdőszobák felújítására, az elöregedett víz,csatorna- és elektromos hálózat, parketta és csempe cseréjére és a helyiségek festésére. A felújítási terv szerint ennek várható költsége 16,2 millió forint .Terveinkről tájékoztattuk a Főegyházmegyét, és őszinte örömünkre 12,5 millió forint támogatást itélt meg plébániánknak. A hiányzó 3,7 millió forintot viszont Egyházközségünknek kell előteremteni. Tudjuk, hogy az amúgy is nehéz időkben a Testvérek már eddig is nagyon komoly áldozatokat hoztak Egyházközségünkért. Most mégis azzal a kéréssel fordulunk a Testvérekhez, hogy adományaikkal erőikhez mérten, tegyék lehetővé a munkák elvégzését. A felújítást most is az Alapítvány koordinálja. A munkákat május 16-án megkezdtük és augusztus 15-ig be szeretnénk fejezni. Támogatásukat előre is köszöni a plébánia papsága, az Egyházközség vezetése és az Alapítvány.
5
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
„Kicsi vagyok én…” Gyereknap 2011. május 29.
Meglepetéssel kezdődött a gyerekmise május utolsó vasárnapján: a gyereknap tiszteletére a gitáros énekkar kedves, vidám, gyerekeknek szóló dalai kísérték a szentmisét, amelyet Egyházközségünk gyermekeiért ajánlott fel Károly atya. Utána a kisebb és nagyobb gyerekek átvonultak a szomszédos iskola udvarára, ahol folytatódott az éneklés a gitáros fiatalok vezetésével. Azt hiszem, még a gyerekek közül kevesen ismerik ezeket az énekeket, de talán jó alkalom volt ez a találkozás is arra, hogy a kicsik és szüleik is láthassák, ily módon is lehet dicsérni az Urat. A program a legkisebbeknek zenebölcsivel: énekes –mondókáshangszeres játékkal, a nagyobbaknak kézműves foglalkozással, ügyességi játékokkal elnyerhető zsákbamacskával folytatódott. És természetesen a focipálya és a labda előzetes előkészítés nélkül is magához vonzotta az előző napi BL-döntő közönségét. Sajnos, a még színesebb programot több baba-mama hittanos anyuka betegsége akadályozta, de segítőink, a cserkész nagylányok igyekeztek a kisebbekkel foglalkozni, így a résztvevő kicsik bizonyára jól érezték magukat. A büfében gyorsan felüdíthették magukat a gyerekek, erőt gyűjtve a további játékhoz. Minden szervezőnek, segítőnek, a gitáros énekkarnak, a cserkészeknek köszönjük a segítséget és itt, az Egyházközségi Levél lapjain is biztatjuk a kis –és nagyobb gyerekes szülőket, hogy bátran és aktívabban vegyenek részt (akár ötletekkel és konkrét megvalósításukkal is) a gyerekek számára szervezett programokban, hogy azok elérjék céljukat: ne csak egymás mellett játszogassanak gyermekeink, hanem igazi közösséggé, barátokká válhassanak. Természetesen ez a szülőkre is vonatkozik: szólítsuk meg egymást, vegyünk részt a mások által szervezett programokon akkor is, ha nem ismerjük (még) a többi szülőt. Reméljük, hogy a húsvéti tojáskeresés, az anyák napi műsor és a gyereknap is egy-egy lépés azon az úton, amelyen együtt szeretnénk 6
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
haladni azért, hogy gyermekeink itt a templomban jól és otthon érezzék magukat. Kerekes Zsomborné Hargitai Szilvia
Szent Mónika Közösség Május utolsó vasárnapján volt a Szent Mónika Közösség megalapítása óta a harmadik „Szent Mónikás” mise, amelyben az áldozás utáni csendben elhangzott a Közösség napi imája. Ilyenkor a közös részeket kivetítőről követve minden édesanya, nagymama együtt imádkozhatja, az egyes könyörgéseket pedig a Rákosfalván megalapított csoport tagjai olvassák fel. Mindenkit biztatunk a közös imába való bekapcsolódásra, természetesen a közösséghez is folyamatosan lehet csatlakozni. A nyári hónapokban is a havi utolsó szentmiséken imádkozunk gyermekeinkért, de ha egy-egy misén nem leszünk jelen annyian, 7
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
hogy szétoszthassuk a 12 könyörgést, akkor egy-két édesanya olvassa majd az egész imádságot. Ezért kérem a Közösség tagjait, hogy aki Rákosfalván lesz ezeken a szentmiséken, kérdezze meg a sekrestyében, van-e már, aki vállalta a felolvasást. Köszönöm: Kerekes Zsomborné Hargitai Szilvia
Rákosfalva története 2. rész Rákosfalva „élete” Rákosfalva a középkorban a Rákosmezőnek nevezett területhez tartozott, amit az ország közepének neveztek a középkorban, és a Rákos–patak mentén épült településeket értették rajta. A mai Zugló területén lehetett Párdi más néven Párdió falu. Ez a terület 1467-ben Bárgyó néven volt ismert, majd 1703-ban Burgundia pusztának nevezték. A török hódoltság alatt a terület szinte teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után, a XVIII. században ezen a területen katonai kiképzéseket is tartottak. A Rákóczi–szabadságharc idejére már minden település ismét lakottá vált. Mária Terézia 1751-ben elrendelte az elpusztult fák újratelepítését, mivel a pesti tűzvész után, ami 1723-ban volt, Pest polgárai innen vágták ki az épületfákat. Eleinte fűz– és akácfákat telepítettek, majd később eperfákat is a selyemhernyó tenyésztés miatt. 1754-1755-es nemesi összeírás, szerint Irányossy Antal birtokolta „a Kerepes felé haladó királyi úttal szomszédos malomházat és vendégfogadót.” Irányossy Antaltól Keglevich Ádám, tőle pedig gróf Festetics János szerezte meg. Az 1780-as évek alatt egy hosszú per után a Rákos–patak mindkét oldala Kőbányával együtt Pest birtokába került. Ez egy szabadföld volt Pest vármegyében, földesura a XVIII–XIX. század fordulóján gróf Festetics János volt. Neki ezen a területen egy új kastélya, kertje és egyéb gazdasági épületei voltak. Kazinczy Ferenc feljegyzései szerint Festetics Jánosnak nemcsak kastélya volt itt, hanem sertésól, galambház, vendégfogadó 8
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
kocsiszínnel, istállókkal, pálinkafőző ház, malom, kovácslak és műhely is volt ezen a birtokon. Festetics János 1844-ben halt meg, majd 1847-ben, felesége Rohr Katalin is visszaadta lelkét a Teremtőjének. A birtok Festetics Miklósra szállt, majd utána 1854-ben Du Bourget Ilona, született Festetics grófnőre. Ő adta el a birtokot Zsivora Györgynek, aki egyébként Festetics Miklós megbízottjaként dolgozott, s így könnyen megszerezhette a földterületet. Zsivora György Sárszentlőrincről származott, egy szegény takácsmester fia volt. Az a terület, amit megvásárolt a Festetics családtól, a XIX. század eleji Pest városától körülbelül nyolc kilométerre feküdt. Az 1850-es években még itt zajlottak a polgárőrségek látványos gyakorlatai. A XIX. század közepén a Rákos-vidék jelentős részét Zsivora György birtokolta. Az itteni telkeket olcsón megvásárolta. Ő egy mintagazdaságot létesített. Birtokain szívesen látta vendégül az akkori magyarság színészeit és költőit, mint például Egressy Ákost, Szigligeti Edét, Egressy Bénit, sőt egyszer még Petőfi Sándor is ellátogatott hozzá. Zsivora György birtokaiból Pest városa az 1870-es években körülbelül egy 4200 négyszögölnyi területet vásárolt meg, de azt a területet, amin ma a templom áll ingyen ajándékozta Rákosfalva lakóinak. Rákosfalvát a XIX. század közepe után hozták létre. Valószínűleg az 1870-es években kezdték el parcellázni és a házhelyeket kimérni. Budapest lakosságának a száma megnövekedett, ezért több élelmiszerre volt szüksége. „A környező, elsősorban Pest megyei községekből érkező és Rákosfalván letelepedő tehenészettel és zöldségtermeléssel foglalkozó majorosgazdák bíztak abban, hogy Budapest népessége biztos piacot jelent termékeiknek, a tejnek és a zöldségeknek.” Ennek következtében a Rákos – vidékén fekvő telkek ára felszökött, s Zsivora György így jóval magasabb áron tudta eladni azokat a betelepülni szándékozó sváb majorosgazdáknak. (folytatás a következő számokban)
Scheiling Anna
9
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
Angol fekete humor Egy asszony meglátogatja barátnőjét. Már jó ideje beszélgetnek, amikor megkérdezi: - Na és hol a férjed? – Elutazott a nővéréhez. – A nővéréhez? De hát ő már meghalt! – Igen. Tavaly. …és tovább beszélgetnek. Távozáskor a látogató: - és a férjednek add át üdvözletemet!
Miből lehet észrevenni az idő múlását? - Abból, hogy egyre kevesebb az ismerős. Miből lehet észrevenni, hogy elmúlt az idő? – Abból, hogy már nincs ismerős. Miből lehet észrevenni, hogy lejárt az idő? – Abból, hogy már te sem vagy ismerős, de ezt nem veszed észre. eSGé
Rejtvény A látszat csal Egy fiatalember tele kétséggel és szorongással, mivelhogy az élete nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, elment a pszichiáterhez, és elpanaszolta rengeteg baját. A pszichiáter többek között a következő jó tanácsot adta neki: Legyen jókedvű! Nevessen, mosolyogjon! Ha nem tud nevetni, menjen el a cirkuszba, amelyik éppen most a városunkban játszik. Van ott egy nagyszerű bohóc, aki majd megnevetteti, és jókedvre deríti. A beteg hirtelen összerezzent. Megragadta az orvos karját, és azt mondta: ........................................ 10
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
Az alábbi szavak és betűcsoportok hét kivételével elhelyezhetők az ábrában. A kimaradt hét szóból a fenti történet csattanója állítható össze. Kétbetűsek: AN, AM, AZ, ÁR, CÁ, DE, DÖ, ÉK, ÉN, NY, OR, PÉ, PS, SM, ÚR, YL Hárombetűsek: ÁCE, EVŐ, IGE, KÁR, KÉR, LAK, NAP, NIL, TTC, ŐRE, YRR Négybetűsek: AMIG, BANA, BÉKE, ELŐL, HALT, KAPA, NERC, SZIN, TERC, TRAM Ötbetűsek: ABLAK, BAKSA, BÁMUL, EDINA, ESZIK, EZÉRT, GYALU, MÁSRA Hatbetűsek: ALAKUL, ARNOLD, DOKTOR, HISZEN, IDÉZET, RABSÁG, SZALAG, UNALOM, VAGYOK Hétbetűsek: ÖREGLAK, VARANGY, VÉDELEM Nyolcbetűsek: HÁBORGAT, LIDÉRCES, NEVETTET, TASZIGÁL Kilencbetűs: ŐKEGYELME
11
Rákosfalvai Egyházközségi Levél
2011.évi 3.szám
A plébánia címe: 1144 Budapest, Álmos vezér tér 1. Telefon: 363-59-76 Számlaszáma: CIB Bank: 11100104-19819019-36000001 Hivatali órák: Hétfő-szerda-péntek: 16 órától -17.30 óráig Kedd-csütörtök: 9 órától -12 óráig Karitász fogadóóra: csütörtökönként 10-12 óráig A Karitász fogadóideje alatt nincs ruha és egyéb használati tárgyak átvétele A templom miserendje: Hétköznap: 7; 18.30 óra Vasár- és ünnepnapokon: 7.30; 8.45; 10; 18.30 óra Az Egyházközségi levél Internet elérhetősége: http://rakosfalva.uw.hu/index.php Rákosfalvai levelezőlista e-mail címe:
[email protected] 4. számunk lapzártája 2011. augusztus 7.-én lesz Egyházközségi Levél – A Budapest-Rákosfalva Szent István Király Plébánia és Egyházközség évente hat alkalommal megjelenő, ingyenes kiadványa. Az újságban megjelenő cikkeken javítást csak a szerző hozzájárulásával végzünk! Felelős kiadó: Spick Károly plébános A templom logóját tervezte: Bege Márta Szerkesztette: Scheiling Lászlóné
[email protected] 12