Drámafoglalkozások helye és szerepe a tanórákon
Készítette: Klecsány Anikó szaktanácsadó
1
„Hallom: elfelejtem. Látom: emlékezem. Cselekszem: megértem.” (kínai közmondás)
A fent említett közmondást idézve világossá válik a drámapedagógia létjogosultsága a hagyományos oktatási rendszerben, hiszen a gyerek aktívan jelen van, maga irányítja, befolyásolja a helyzetet, A drámapedagógia a gyermeket nem passzív befogadóként, hanem aktív résztvevőként, jelentésadóként, jelentésteremtőként értelmezi, aki közvetlen környezetéről már az iskolába lépés előtt is számottevő ismerettel, tanulási tapasztalattal rendelkezik, élmények alapján tevékenykedik, cselekvéseiben és az újonnan érkező információk feldolgozásában, elsősorban képzeletére és érzékszerveire támaszkodik. Kihasználja a gyerek saját erőforrásait így képesek összefüggést teremteni az ismerős és ismeretlen dolgok között, ami a tanuláshoz elengedhetetlen kiindulópont. Könnyű azt is belátni, hogy minél támogatóbb, elfogadóbb, nyitottabb a gyerek környezete, ő annál szabadabb és bátrabb. megengedi magának, hogy új viselkedésformákkal kísérletezzen, új érzelmeket fejezzen ki, saját gondolatait közvetítse a megszégyenítés lehetősége nélkül. A dráma figyelembe veszi a meglévő nyelvi szintet, tapasztalatokat, motivációkat és érdeklődést, azonnali visszajelzést biztosít, bevonja az intellektust és az érzelmeket is. A drámajáték alapvetően játék, a játék a tanulás eszköze, mely segítségével fejlődnek az egyén ismeretei, készségei és képességei. A tanuláson keresztül fejlődik a játszó. A fejlődés lényege az alkalmazkodás, az adaptáció. Az adaptív viselkedés, pedig nélkülözhetetlen a mindennapi életben maradáshoz.
2
Gavin Bolton nevéhez fűződik a dramatikus tevékenységi formák osztályozása. A drámapedagógiát módszerként határozza meg, ezért nem használja a drámapedagógia kifejezést. Az „A” típusúak a gyakorlatok, melyek célja a készségfejlesztés. Rövid, lezárt, szabályok által meghatározott játékok, melyek többször megismételhetők. Formája lehet csoportos, páros, vagy egyéni. Ide tartoznak a közvetlen tapasztalatszerzésre, a dramatikus készségfejlesztésre irányuló gyakorlatok, a helyzetgyakorlatok, a „játékok”, és egyéb művészeti formanyelvek bevonása. Jellemző rá, hogy nem kötődik erőteljes érzelmekhez, de nagyfokú koncentrációt és erőfeszítést igényel a játszóktól. Fejlesztik a tanuláshoz szükséges készségeket
és
képességeket,
alkalmazásuk
közben
alakul
az
énkép,
önismeret,
kifejezőkészség és kreativitás.
A „B” típus, a dramatikus játék, mely előre meghatározott kontextusban, helyszínen, időben játszódik, ahol a történés adott, de a kimenetel, a befejezés a játszóktól függ. Ebből következik, hogy nincsenek megadott szabályok, nem megismételhető, az „itt és most” keretein belül zajlik. Meghatározó momentuma, a „mintha”élmény, mely segítségével bárki, bármi bőrébe belebújhat a játszó. A gyakorlatokkal szemben, nincs időbeli korlátozása, nem törekszik lezártságra. Nagyfokú szabadságot nyújt az egyéni kreativitás kibontakozásához, nem igényli az érzelmek és koncentráció magas szintjét, noha ez gyakran megjelenik. Lehetővé teszi a gyerekek számára, érzéseik, félelmeik, szorongásaik, agressziójuk feldolgozását. Megtanulnak beszélni saját érzéseikről, átélik és megértik a másik problémáját.
A „C” típus, maga a színház, melynek produktuma a közönség számára készült előadás, ezért nélkülözhetetlen eleme a néző.
"D" típus: A megértés megváltoztatása a fenti három típus folyamatos ötvözésére, egymásba olvasztására épül; célja, hogy a résztvevők a feldolgozni kívánt témát személyes szinten megtapasztalják,
ugyanakkor
ráébredjenek
az
abban
rejlő
általános
emberi
jelentéstartalmakra. A tevékenység formai oldalának megszerkesztésén keresztül, színházi konvenciók segítségével halad előre, ugyanakkor a tanulók érzelmi-gondolati jelenlétére épít.
3
Tehát maga a drámapedagógia kifogyhatatlan lehetőséget tartogat számunkra, ha fogékonyak, vagyunk valami új kipróbálására. Ennek nagyon sok formája létezik, én most a teljesség igénye nélkül néhány példán keresztül szeretném bizonyítani létjogosultságát a különböző tanórákon.
Drámapedagógia alkalmazásának lehetőségei a tanítási órákon:
Szabadon választható tantárgy 1. osztályban
Tapasztalatom szerint az iskolába lépő gyerekek komoly elvárások elé néznek és nagyon sok esetben, ezeknek képtelenek megfelelni. Ennek okai természetesen nagyon sokrétűek és összetettek, lehetnek: beilleszkedési nehézségek, hiperaktivitás, figyelemzavar, agresszív magatartás,
alulszocializáltság,
iskolaéretlenség,
megértési
és
tanulási
nehézségek,
részképesség- zavarok, és mindezek gyakran együttesen jelentkeznek. Ezek okán a gyerekek sikerélmények nélkül, motiválatlanul végzik tanulmányaikat, és természetesen a kudarcokkal teli mindennapok peremhelyzetbe szorítják őket, lemaradnak, lemorzsolódnak. Az iskolai teljesítmény szempontjából fontos készségek és képességek kialakításának és fejélesztésének igen nagy szerepet kell, hogy tulajdonítsunk, hiszen erre tudunk alapozni ezek nélkül az eredményes ismeretelsajátítás, iskolai előmenetel lehetetlenné válik. Maga a tanulási környezet is különbözik a hagyományostól, hiszen oldott környezetben, teljesen más térben zajlik a tanulás. A gyerekeket nem külső szabályok motiválják, hanem a játék öröme. Tanulmányaim során fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a gyógypedagógia és a drámapedagógia szemléletében igen sok közös vonás fellelhető. Például, a cselekvésből kiinduló tevékenység, a játék szerepe a tanításban, a folyamatjelleg, az egyéni képességek figyelembe vétele, a fokozatosság elve. A főszerep, nem az intellektusé, hanem a percepcióé, az emócióé, mozgáskommunikációé, ezért a drámapedagógia eszköztárát, módszerét a fejlesztő munkám során folyamatosan használom, és tapasztalom jótékony hatását a mindennapokban. És ami talán számomra a legfontosabb, az elfogadó, bizalmas légkör, a játék közben való tanulás, a megnyilatkozás bátorsága, a másikat elfogadó, segítő légkör.
4
Foglalkozási terv
A pedagógus neve: Klecsány Anikó Tantárgy: Dráma és tánc Osztály: 1. osztály Az óra cél- és feladatrendszere: Kommunikációs játékok, beszéd nélküli gyakorlatok folytatása közben:
egyensúly
beszédprodukció,
taktilis percepció
auditív percepció
koncentrációs képesség,
egymásra figyelés,
csoportkohézió,
szabálytudat,
kreativitás,
testséma
Időkeret
Az óra menete Bevezető rész:
3 perc
Nevelési-oktatási stratégia Tanulói munkaformák
Módszerek
irányítás,
Esőerdő című gyakorlat játék
csoportmunka
Befejezetlen mondat: 7 perc
A legjobb megbeszélés csoportmunka dolog, ami velem történt… A legrosszabb dolog, ami velem történt…
Eszközök
5
székek
Fejlesztési terület A használt térforma és a játéksorrend tudatos ismétlése a szabálytudat és a koncentráció rituális szintű rögzítését szolgálja Élmények megosztása, problémák megbeszélése a csoportkohézió és társismeret fejlesztését szolgálja
Fő rész:
7 perc
10 perc
7 perc
Robinson
Ismerem felismerem
Külvilág zajai
egyéni
gyakorlat
egyéni, csoportos
gyakorlat
magyarázat
Én és testem
Befejező rész: 3 perc Magvak
2 perc
a magyarázat
kendő
Taktilis percepciót fejleszti, miközben erős koncentrációt is igényel.
egyéni
Auditív percepciót fejleszti, miközben kifejezőkészségük is fejlődik.
páros
Figyelmet, testsémát fejleszt, miközben lazítanak.
gyakorlat
5 perc
A koncentrációt, és kudarctűrést újságpapír egyensúlyt és térérzékelést fejleszti
gyakorlat
magyarázat egyéni
gyakorlat
Értékelés, megbeszélés egyéni vélemények meghallgatása
6
Kreativitást fejleszt, miközben izomtónusukat is szabályozzák Kifejezőkészségüket fejleszti
Kötelezően választható tantárgy 5. osztályban
5. évfolyamon a személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés áll a fókuszban. Gyakran okoz problémát, a 4. és 5. évfolyam közötti átmenet. Az állandóság, az egységes szabályrendszer megváltozik, hiszen több pedagógus, másfajta elvárásainak kell megfelelnie a tanulóknak. Az életkori sajátosságokból fakadóan, a gyerekek nem találják helyüket, ezek gyakran nyílt, vagy rejtett konfliktusokhoz vezetnek. Ezek feldolgozásában segít a drámapedagógia, hiszen megtanít a szabályok követésére, az együttműködésre, a toleranciára, az egymásra figyelő empátiás viszonyulásra, eközben fejlődik a problémamegoldó képesség és a konfliktuskezelés hatékonysága. A csoportban folyó, közösségért végzett tevékenység, az együttes örömök szorosabbá fűzik a gyerekek kapcsolatait. Eszköztára alkalmas a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, a családi szocializációban mutatkozó hiányosságok pótlására, társas készségek fejlesztésére. A dramatikus játékok lehetővé teszik a gyerekek számára, érzéseik, félelmeik, szorongásaik, agressziójuk feldolgozását. Megtanulnak beszélni saját érzéseikről, átélik és megértik a másik problémáját. Mindezek könnyebbé teszik az alsó és felső tagozat közötti átmenetet, az adaptív viselkedés elsajátítását.
7
Foglalkozási terv
A pedagógus neve: Klecsány Anikó Tantárgy: Dráma és tánc Osztály: 5. osztály Az óra cél- és feladatrendszere: Kommunikációs játékok, beszéd nélküli gyakorlatok folytatása közben:
beszédprodukció,
koncentrációs képesség,
egymásra figyelés,
csoportkohézió,
szabálytudat,
kreativitás,
és érzelmi intelligencia játékos fejlesztése
Nevelési-oktatási stratégia Időkeret
Az óra menete
Bevezető rész: 3 perc
Esőerdő című játék
Módszerek
Tanulói munkaformák
irányítás,
székek csoportmunka
gyakorlat
Befejezetlen mondat: 7 perc
A legjobb dolog, ami velem történt…
Eszközök
megbeszélés csoportmunka
A legrosszabb dolog, ami velem történt…
8
Fejlesztési terület A használt térforma és a játéksorrend tudatos ismétlése a szabálytudat és a koncentráció rituális szintű rögzítését szolgálja Élmények megosztása, problémák megbeszélése a csoportkohézió és társismeret fejlesztését szolgálja
A koncentráció, és kudarctűrés fejlesztését célozza, mindamellett, hogy a térérzékelést is fejleszti.
Fő rész: 5perc
2 perc
Puff! című játék (nehezített változat)
egyéni
gyakorlat
Légzőgyakorlat, hangerőgyakorlattal összekötve (Nem 3, nem 6…)
Helyesejtés, artikuláció, hangerő és helyes légzés fejlesztése.
egyéni, csoportos
gyakorlat
A légzőgyakorlat szövege, megadott instrukcióval: 3 perc
5 perc
elkeseredve dühösen kedvesen, a másikat megérintve
Tükörjáték
magyarázat
A második variáció az érzelmek szabályozását szolgálja.
egyéni
gyakorlat
magyarázat
Figyelmet, utánzókészséget fejleszt, miközben párokban együttműködnek.
páros
gyakorlat
10 perc
Szobor és szobrász
magyarázat
páros
gyakorlat
5 perc
Kacsintós gyilkos
gyakorlat
csoportos
Befejező rész: 5 perc
Hoztam neked ajándékot!
drámajáték
9
csoportos
cédulák
Kreativitás fejlesztése, testnyelv értelmezése Testnyelv értelmezése, figyelem fejlesztése Társismeret fejlesztése, kreativitás fejlesztésére szolgál, egy-egy kedves gesztus a másik felé
Osztályfőnöki órákon: Napjainkban sok tanuló küzd szociális és viselkedési problémával. Gyakran fordulnak elő kötődési nehézségek, nem ismerik az együttműködés formáit, nem alakult ki a tolerancia, az empátia. Rosszul tűrik a frusztrációs helyzeteket, konfliktuskezelési technikáik szegényesek. így nagy hangsúlyt
kell fektetnünk a szociális kompetenciák fejlesztésére,
a.
kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek a fejlesztésére. Kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg az énkép és az önismeret fejlesztése. Nagyon fontos a gyerekek pozitív elfogadása, megerősítése, a személyközi kapcsolatok sokszínűsége. Mindezen területek fejlesztésére nagyon alkalmasak az osztályfőnöki órák. Most egy 8. osztályban tartott foglalkozást szeretnék bemutatni.
Foglalkozási terv
A pedagógus neve: Klecsány Anikó Tantárgy: osztályfőnöki óra Osztály: 8. osztály Az óra témája: Ismerem, elfogadom! Az óra cél- és feladatrendszere:
egymásra figyelés,
csoportkohézió,
ön- és társismeret
szabálytudat,
kreativitás,
bizalom,
nonverbális kommunikáció,
szóbeli kifejezőkészség,
és érzelmi intelligencia játékos fejlesztése
10
Nevelési-oktatási stratégia
Időkere t
Az óra menete
Módszerek
Tanulói munkaformák
Eszközök
irányítás,
egyéni és
gyakorlat
csoportmunka
székek körben
Fejlesztési terület
Bevezető rész: Légzőgyakorlat 2 perc
3 perc
egyénileg irányítással
Mimetikus játék
instruálás,
„Egy napom”
játék
Koncentráció, egymásra figyelés Érzelmek kifejezése
egyéni munka
Nonverbális kommunikáció
Fő rész: 1perc 1 perc
Téma ismertetése Kendők választása
magyarázat irányítás
egyéni egyéni
kendők
Ismerem, felismerem 10 perc
Csukott szemmel magyarázat érintéssel gyakorlat Csukott szemmel hangról Páralkotás
1 perc
(séta a térben)
csoportos
kendők
auditív percepció taktilis percepció társismeret
magyarázat, utasítás
egyéni
játék bizalom
Vakvezetés Vak vezet világtalant… 10 perc
vállfogással (cserével)
gyakorlat
pármunka
interaktív tábla
Film bemutatása 5 perc
https://www.youtube .com/
magyarázat, instrukció
egyéni
watch?v=10GRPeq BfRc
5 perc
Én azt gondolom, azt érzem, hogy…
magyarázat
egyéni
gyakorlat
Beszélgetés irányított kérdések segítségével
együttműködés
laptop
érzelmi intelligencia,
pendrive
emóciók
szóbeli kifejezőkészség,
Befejezetlen mondat. 3 perc
kendők
(kiszolgáltatotts ág érzésének megtapasztaltatá sa)
egyéni
emóciók érzelmi intelligencia, kifejezőkészség
11
2 perc
1 perc
Amit ma hazaviszek magammal… (kendők visszarakásával) Reflexió
gyakorlat beszélgetés, értékelés
12
egyéni
kendők
csoportkohézió csoportkohézió,
egyéni
ön-és társismeret
Magyar irodalom órákon
Mint már említettem, nagyon fontos, hogy a gyerekek nyílt, elfogadó és megengedő környezetben fejlődhessenek. Az ismeretszerzés változatos módon, lehetőleg cselekedtetve, saját tapasztalataikat felhasználva, gondolkodtatásra, problémamegoldásra ösztönözve történjen. A gyerekek bátran elmondhassák véleményüket, vitát kezdeményezhessenek. Ennek egyik hatékony formája, a tanítási dráma, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek a „mintha” helyzet segítségével belebújhassanak mások bőrébe, átélhessék mások problémáit, saját értékrendjüknek megfelelő megoldásokat válasszanak, és általános jelentéstartalmakat fedezzenek fel. Kitűnő terepe lehet ennek a módszernek a magyar irodalom óra, ahol a tanítási dráma módszerével szépirodalmi szövegek, történetek segítségével állítunk egy-egy problémát a foglalkozás fókuszába.
Dráma óra
Csoport: 4. osztály Tér: Csoportos mozgásra is elegendő teret biztosító osztályterem Időtartam: 2 óra Tanulási terület: Család, az összetartozás élménye Téma: Fekete István: Vuk című regény részletének alapján a családi összetartozás, önfeláldozás fontossága Fókusz: Hogyan éljük meg, ha meghal egy közeli hozzátartozónk? Történetváz: Karak, Iny és Vuk arra lesz figyelmes, hogy vadászok érkeznek. Vuk inti az öreget, hogy lapuljanak, de ő nem hisz benne, hogy rejtve maradhatnak és menekülni kezd. Karakot meglövik, de még visszamegy rejtekhelyükre és ott hal meg.
13
Bemelegítő játék: Puff! Beszélgetés a történet bevezetéséhez: Körben leültetem a gyerekeket és elmondom, hogy egy jól ismert történet részletét fogják a mai órán feldolgozni. A bemelegítő játék lehetőséget nyújt arra, hogy szóba kerüljön a vadász, mint szereplő.
Kontextus építés: 1. Tanári narráció Felolvasom a történetet, úgy hogy a gyerekek képzeletében megjelenjen az erdő, a szereplők és maga a szituáció. 2. A tér megteremtése A gyerekek zenét fognak hallani. Arra kérem őket, hunyják be a szemüket és képzeljék azt, hogy ők rókák és az erdőben élnek. Milyen képeket láttak? Hol a lakóhelyük? Milyen az erdő? Milyen állatok élnek még ott? Stb. 3. Mímes játék Arra kérem őket, álljanak fel és mozogjanak úgy, mintha rókák lennének! Folyamatosan instruálom őket: Jól érzed magad, boldog vagy! Hirtelen neszeket hallasz, szimatolsz! Ijedten menedéket keresel! Korog a gyomrod, éhes vagy! Hirtelen puskalövést hallasz a távolban! Meglátsz egy egeret, el akarod kapni! 4. Csoportalakítás: 4 csoport alakítása a főfogalom megtalálásával Mindenki húz egy papírlapot és megkeresi a „családját”. 1. puska, lőszer, kopó, kürt 2. fa, bokor, virág, fű, bozót 3. szőrzet, vörös, ragadozó, farok 4. boldog, fél, szomorú, mérges
14
Feldolgozás: 1. Kiscsoportos improvizáció: A rókák meghallják a vadászok közeledtét. Mit tesznek és mondanak a veszély fenyegetésében. 2. Gyűlés: Megkérem a csoportokat, gyűjtsenek össze érveket, hogyan tudnák Karakot meggyőzni, hogy maradjon. 3. Tanár a szerepben: A tanár, mint Karak vitatkozik a csoportokkal, próbálja meggyőzni őket arról, hogy helyesen cselekszik. 4. Tanári narráció: Nem sikerül Karakot meggyőzni és kiront a rejtekhelyről. 5. Belső hang: A gyerekek kaput tartva, mintha a kijárat lenne, egymással szemben állnak és „Karak” kilép a rejtekhelyről. Közben mindenki elmondja, mire gondolt az öreg, miközben a menekülést választotta. 6. Mímes játék Hogyan fogadják a sebesült állatot? 7. Gondolatkövetés: Újra zene szól, körben ülnek és behunyják a szemüket. Akit megérintek, mond egy mondatot, amivel elbúcsúzik.
15
Egyéb tanórákon való felhasználás
Az emlékezet és figyelem fejlesztő, kommunikációs, szókincsfejlesztő gyakorlatok jól használhatók a matematika, magyar nyelv, idegen nyelv és természetismeret órán is. Az óra bevezetésére, ráhangolódására, egyes ismeretek bevésésére, gyakorlására is alkalmasak. Itt csak egy- két példát említenék, de mindenki saját kreativitásához, csoportjához mérten sokféleképpen és sok gyakorlatot fel tud használni.
Mit rajzoltam? A játszók egymás mögé állnak. A játékvezető az utolsó játékosnak megmutat egy egyszerű rajzot. Ezt kell az előtte álló hátára rajzolnia, majd az továbbadja a következőnek. A legelöl álló egy lapra lerajzolja a hátára rajzoltakat. Hasonlítsuk össze az eredetivel! (betűtanítás, számok írása, formadifferenciálás.) Forrás:ismeretlen
Azonnal mondd! A játékosnak bekötjük a szemét. Kezébe adunk egy tárgyat, és azonnal, gondolkodás nélkül el kell mindent mondania a tárgyról. ( gyümölcsök, zöldségek, mértani testek differenciálása) Forrás: (Debreczeni,p.33.)
Francia szembekötősdi A gyerekek kézen fogva körben állnak és körbesétálnak, amíg a középen álló játékos, aki becsukta a szemét, botjával a földre koppant. A kör megáll, és mindenki csöndben marad. A becsukott szemű játékos a botot kinyújtja valaki felé, aki megfogja a bot végét, és válaszol a vak kérdésére. Természetesen olyan kérdéseket tesz fel, amire hosszan kell válaszolnia, hogy a hang után kitalálhassa, ki fogja a bot másik végét. Hármat találhat. Ha talál, a másik játékos áll be középre, hanem, újra ő marad benn.
16
(szorzótábla, vagy bármilyen számon kérendő ismeret, akár a tanár is lehet középen) Forrás: (Boyd)
Irányítótorony A párok egyik tagja csukott szemmel megy (ő a repülőgép), míg a másik (az irányítótorony) szavakkal, szöveges utasításokkal vezeti, irányítja végig az akadályokkal teli „kifutópályán”. Játszhatjuk több párossal, ebben az esetben a nekik szóló információ kiválasztására is figyelni kell. ( irányok differenciálása) Forrás: ismeretlen
Kulcsos játék A játékosok körben ülnek, egyvalaki középen áll csukott szemmel, a többiek nesztelenül egy kulcscsomót adogatnak körbe. Ha a kör közepén álló játékos meghallja a csörgést, abba az irányba mutat, ahonnan hallotta. Ha az irányt eltalálta, akkor megadhat egy betűt és a rajtakapott játékosnak annyi idő alatt, míg a kulcs körbeér, öt tárgyat kell mondania a megadott betűvel. Ha nem sikerül, ő áll a kör közepére. (tárgy helyett, színeket, foglalkozásokat, zöldséget, idegen szavakat, költőket stb. gyűjthetünk) Forrás: (Kaposi, p.36.)
A kalóz kincse A játékosok körben ülnek, középen a „kalóz (csukott szemmel). A kalóz előtt néhány aprópénz van. Valaki odalopakodik nesztelenül, csendben, és megpróbálja megszerezniészrevétlenül- a kalóz kincsét. Ha sikerül neki, vagyis nem fogja meg a kalóz, akkor ő lesz a kalóz - ellenkező esetben más próbálkozhat. (a megszerzett pénzeket összeszámoltathatjuk, lehet játékpénz is, így már akár tízezres számkörben is számlálhatunk) Forrás: (Kaposi, p.37.)
17
Levegőbe rajzolás A gyerekek betűket, formákat rajzolnak a levegőbe és a másiknak ki kell találnia, mit rajzoltak. (betűtanítás) Forrás: (Englbrecht, Artur- Weigert, Hans p.117.)
Mutasd be! A gyerekek bármilyen tárgyat kiválasztanak maguknak a teremben. Aztán mindenki bemutatja ezt a tárgyat, amilyen pontosan tudja. A cél, hogy a többiek kitalálják. (szóbeli szövegalkotás, pontos fogalom használat) Forrás: ismeretlen
Vándorló ritmus A gyerekek körben állnak, majd sétálni kezdenek. Séta közben arra kell törekedniük, hogy minél hamarabb kialakuljon egy közös ritmus, amire mindenki egyszerre tud lépni. Ha ez sikerült, elkezdenek hangosan számolni egytől-tízig. A számolást többször megismétlik, előbb együtt fennhangon, majd némán, magukban. Mikor már némán számolnak, tapsoljanak az egyes számnál, a következő körben a kettes számnál, aztán a hármas számnál, és így tovább egészen tízig. Ha mindig egyszerre tapsolnak, akkor sikeres lesz a gyakorlat. (nagyobb számkörben, vagy visszafelé számlálásnál is használható) Forrás: (Fort Krisztina- Kaposi József- Nyári Arnold- Perényi Balázs- Uray Péter, p.13.)
Szólánc A gyerekek körben állnak, kiválasztanak öt színt, és együtt- többször is elismételve – megjegyzik a sorrendjüket (piros, kék, sárga, fehér, lila). Ha közösen rögzítették a sorozatot, akkor határozottan egy másik játékosra nézve, adogassák egymásnak a színek neveit, amilyen gyorsan csak tudják. Fontos, hogy elég hangosan mondják a szavakat, ugyanis mindenkinek követnie kell, hogy éppen hol tart a színsor, és tudnia kell folytatni is. 18
(memoriterekkel, megtanulandó szabályokkal is játszható) Forrás: (Fort Krisztina- Kaposi József- Nyári Arnold- Perényi Balázs- Uray Péter, p.33.)
Zsipp - Zsupp Körben állunk. Mindenki megkérdezi két szomszédja nevét. Ha a játékmester a kör közepéről rámutat valakire. s azt mondja, hogy zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja zsupp, akkor a bal oldali szomszéd nevét kell mondania. Ha zsipp – zsupp-ot mond, akkor mindenki helyet cserél, senki nem maradhat addigi szomszédja mellett, majd folytatódik a játék, csak a szomszédok változtak. Aki téveszt, vagy nem tudja szomszédja nevét, esetleg sokat gondolkodik rajta, maga áll be a körbe játékmesternek. (irányok differenciálása) Forrás:(Kaposi, p. 10.)
Bumm Körben ülünk és sorban elkezdünk számolni. Az első játékos egyet, a második kettőt mond és így tovább. Akire a hetes vagy annak többszöröse jut (vagy olyan szám, amelynek második számjegye hetes), annak a szám helyett bumm- ot kell mondania. Például: 12, 13, bumm, 15, 16, bumm, stb. Aki téved, az kiesik. Tévesztésnek számít az is, ha nem rögtön vágja a rá a számot a játékos. Tévesztés után elölről kell kezdeni. (A játék más „szorzótáblákkal” is játszható.) Forrás: (Kaposi, p. 27.)
Tilos a „sz”! A gyerekek körben állnak. A hét napjait kell sorolniuk, egymás után úgy, hogy a szerdát és a szombatot
nem
mondhatják,
mivel
tartalmaz
sz
hangot.
(Helyette
tapsolhatnak,
dobbanthatnak, vagy bármilyen más jelet használhatnak. Lehet kieséses alapon is játszani. (Játszhatjuk a hónapok neveivel is.) Forrás: (Fort Krisztina- Kaposi József- Nyári Arnold- Perényi Balázs- Uray Péter, p.32.)
19
Adok- kapok Körben áll a társaság. Megegyezünk egy rövid szövegbe ( Például: fekete, fehér, igen, nem), majd memorizáljuk, begyakoroljuk azt. A játék menete: a kezdő játékos mondja az első mondatot – valamelyik társának. Ő nyugtázza az üzenetet, majd a második mondatot mondja egy általa kiválasztott résztvevőnek ( egyedül visszaadni tilos az üzenetet), a harmadik mondattal adja tovább a „stafétát”. A negyedik mondat után újra az első következik, s így tovább. Hiba esetén újra indul a játék( de játszhatunk kiesésre is). A játék alapváltozata kétirányú figyelemosztást igényel: az üzenet vételére- adására és a soron következő mondatra kell figyelni. Változatok:
Te voltál? Nem én voltam. Akkor ki tette? Nem tudom.
Négynél több mondattal játszunk
Sorokba bontott verssel
Forrás: (Kaposi, p. 28.)
Puff! A gyerekek körben állnak. A kör közepén áll egy játékos, ő fog lőni. kezével pisztolyt formál és rálő valakire a körben állók közül, és azt mondja:”Puff!”. Akire rálőtt, az leguggol, ha nem teszi, lelőtték. A két szomszédja, pedig, szintén egymásra lő. Aki később lő, kiesik. Addig játsszuk, míg ketten maradnak. Ők párbajozni fognak. Egymásnak háttal állva, elindulnak a teremben, miközben a középen álló szavakat mond, amiben van egy „kakukktojás” is. Ha meghallják a „kakukktojást, egymásra lőnek, az nyer, aki előbb lőtt. (Játszható a szorzótáblával is, lövés helyett, egy-egy szorzatot mond a középen álló, aki később mondja az eredményt az kiesik.) Forrás: ismeretlen
Gyereksor Tíz gyerek sorban áll. A játékosnak meg kell jegyeznie a sorrendjüket. Tapsra elkezdenek össze- vissza mozogni. A játékos feladata visszaállítani őket az eredeti sorrendbe. Nehezíthető a gyakorlat azzal,hogy a mozgásokra is figyelni kell. (pl.: Mit csinált Peti?) 20
Forrás: (Pinczésné Dr. Palásthy Ildikó, p-65.)
Ha elmegyek hozzád… A gyerekek körben ülnek és a következő mondatot egészítik ki: „Ha elmegyek hozzád, viszek neked…”. Tetszőleges szavakkal mindenki kiegészíti, úgy, hogy előzőleg elhangzottakhoz hozzáteszi a sajátját. Forrás: (Szűcsné Pintér Rozália, p.9.)
Rabló és pandúr Kijelölünk egy nagyobb területet, ez lesz a számítógép monitorja. Kiválasztunk egy rablót, és egy rendőrt és két őket irányító gyereket, akik a monitor szélén állva irányítják a két „számítógépes figurát”. A rendőrnek el kell kapnia a rablót, az őt irányító gyerek utasításainak segítségével.(Természetesen az irányító nem léphet a „képernyőre”) A játékosok csak az instrukciókat hajthatják végre, és természetesen mozgásuk is gépies. A vezényszavak a következők: előre, stop, hátra, stop, jobbra, stop, balra, stop. Nagyon hasznos és szórakoztató, de nehéz játék. Forrás: ismeretlen
„Tőled azt szeretném kérdezni…” A játékhoz, egy nagy pamutgombolyag szükséges. A fenti kérdéssel elindítjuk a játékot, általában a vezető kérdez először. A kérdéssel egy időben a fonalat is odagurítjuk a válaszadónak, de a végét fogja. Majd a kérdezett kérdez, és gurít. A játék végére egy komoly hálót kapunk. Ha vége, vissza is gombolyíthatjuk a fonalat, bár kicsit időigényes. (Tartalom elmondására, szóbeli házi feladatok ellenőrzésére is használható) Forrás: (Előd N. : Drámajátékok 3. p.21.)
Tulajdonság és szó A gyerekek körben ülnek. A játékvezető megnevez egy tárgyat, élőlényt, természeti jelenséget, stb. Mindenkinek egy jelzővel kell illetni a megadott szót. Aki nem tud válaszolni, az kiesik, vagy zálogot ad. Forrás: ismeretlen 21
Mit visz a kis hajó? Egyszerű szókincsfejlesztő játék, ahol mi magunk adhatjuk meg a szempontokat. Például adott hangot kérhetünk, alkothatunk kategóriákat, al,- és főfogalmakat. (Milyen játékokat visz? Mit visz a kis hajó az állatkertbe, az iskolatáskába stb.) Aki nem tud válaszolni, az lemarad a hajóról. Forrás: ismeretlen
22
A foglalkozásokon felhasznált gyakorlatok leírása
Robinson A földre hullahopp karikákat rakunk, egymástól kisebb nagyobb távolságra. Ezek lesznek a szigetek. A szigetlakók egy lábon ugrálnak, egyik szigetről a másikra. Minden szigetet meg kell látogatniuk, és egy szigeten csak egy „Robinson” lakhat. A szigeten megpihenhetnek, lábat cserélhetnek. Cél, hogy ne essenek a „vízbe”. Forrás: ismeretlen
Vakvezetés Több változata ismeretes. A pár egyik tagja behunyt szemmel jár, míg a másik játékos mögötte haladva a „vak” vállára helyezett kezével irányítja a közös mozgást. Páron belüli szerepcserével folytatódik a játék. A párok tagjai a terem szemközti falai előtt helyezkednek el. Az egyik sorban állók behunyt szemmel, egyenletes tempóban indulnak a másik oldal felé. A többiek feladata: meg kell fogni társukat a fal előtt. Forrás: (Kaposi, p.19.)
Ismerem? Felismerem? A játszók körben állnak. Egy gyerek a kör közepén bekötött szemmel. A körben állók menetirányban elindulnak. A középen álló jelzésére megállnak. A kitaláló rámutat valakire, aki odamegy hozzá, és a kitaláló kezét a saját arcára teszi. Csak az arc érintésével, tapintásával kell felismernie társát. Másik változata, az, hogy hangról kell felismernie társát. Forrás: (Kaposi, p.22.)
Külvilág zajai A játszók csukott szemmel ülnek. meghallgatják és lokalizálják a külvilág zajait. Forrás: ismeretlen 23
Tükörjáték A pár tagjai egymással szemben állnak, olyan távolságban, hogy kinyújtott karjuk összeérjen. Egyikük az irányító, aki elmozdulhat, fintort vághat, gesztikulálhat. A társa feladata: mintha ő lenne a tükör, utána csinálni, a lehető legpontosabban az összes mozdulatot. A fokozatosság elvét betartva előbb lassú mozdulatokat tükrözzünk, később gyorsabbakat. Forrás: (Kaposi p.32.)
A gyilkos A gyerekek körben ülnek. A játék vezetője jelöli ki a „gyilkost”. Mindenki becsukja a szemét, az lesz a gyilkos, akit megérint a vezető. A gyilkos kacsintással végzi a dolgát. Akire rákacsint, az ötig számol magában és kijelenti: Meghaltam. Mindenkinek van egy gyanúsítási lehetősége. (felemelt kézzel, csendben jelez, majd addig vár, míg lesz még egy jelentkező) A játékvezető hangosan számol háromig, és ekkor rá kell mutatni a gyanúsítottra. Ha mindketten egy irányba mutatnak, vége a játéknak, ha nem, akkor megy tovább a játék. Mindaddig tart, még a gyilkos le nem lepleződik. A játék alatt végig tartani kell a szemkontaktust. Egy másik változat, talán könnyebb is, a játékosok sétálnak a térben. Forrás: (Kaposi, p.38.)
Puff! A gyerekek körben állnak. A kör közepén áll egy játékos, ő fog lőni. kezével pisztolyt formál és rálő valakire a körben állók közül, és azt mondja:”Puff!”. Akire rálőtt, az leguggol, ha nem teszi, lelőtték. A két szomszédja, pedig, szintén egymásra lő. Aki később lő, kiesik. Addig játsszuk, míg ketten maradnak. Ők párbajozni fognak. Egymásnak háttal állva, elindulnak a teremben, miközben a középen álló szavakat mond, amiben van egy „kakukktojás” is. Ha meghallják a „kakukktojást, egymásra lőnek, az nyer, aki előbb lőtt. Forrás: ismeretlen
24
Magvak A játszók „magvak”, akik lassan kikelnek a földből, növekszenek, terebélyesednek, hatalmas fává nőnek. Szél kerekedik, eső esik, vihar tépkedi őket. Végül vége lesz a viharnak és a fák boldogan élvezik a csendet. Forrás: (Debreczeni, p.19.)
Esőerdő Körben ülnek a játékosok. A játékvezető összedörzsöli a tenyerét és a mellette lévő utánozza, lassan mindenki átveszi a mozdulatot (szitál az eső). Majd csettint az ujjaival (esik). Ütögeti a combjait (szakad). A vihar kerekedik, talpaival a padlón kopog. Ugyanezt visszafelé is megcsinálja, míg el nem áll az eső. ha kellően gyakorlott a csoport, csukott szemmel még izgalmasabb. Forrás: ismeretlen
Én és a testem A gyerekek csukott szemmel, ellazulva fekszenek a földön. A játékvezető testrészeket nevez meg, amit a gyerekek kissé megmozdítanak, vagy „rágondolnak” ( bal láb, száj, has) Forrás: (Englbrecht, Artur- Weigert, Hans p.128.)
Kötött mondatkezdések Minden foglalkozás kezdő mozzanata lehet a befejezetlen mondat:”A legjobb dolog ami velem történt…” Itt még a nem szívesen beszélő gyerekek is megszólalnak. Természetesen, ha nem szeretne, passzolhat. Játszható úgy is, hogy egy kalapba annyi befejezetlen mondatot írunk, ahányan vagyunk. Ezek érzéseket, vágyakat, célokat fogalmazzanak meg. ( attól félek, azért aggódom, annak örülnék stb.) Ez a változat az ön,- és társismeret fejlesztését is szolgálja. Forrás: (Kaposi, p.57.)
25
Hoztam neked ajándékot A gyerekek körben ülnek. Egyenként odamennek valamelyik társukhoz, odaadnak neki egy képzeletbeli csomagot:”Hoztam neked ajándékot!” mondattal. A megajándékozott átveszi, „felbontja” megköszöni, és elmondja milyen ajándékot képzelt a csomagba. A megajándékozott folytatja az ajándékozást, mindaddig, míg mindenki sorra kerül. Forrás: ismeretlen
Szobor és szobrász Páros játék. Az egyik gyerek a szobrász, a másik a szobor anyaga. olyan szobrot kell formáznia az anyagból, hogy a többiek felismerjék. A játék a párok cseréjével folytatódik. Forrás: ismeretlen
Légzőgyakorlat A légzőgyakorlatok igen sok fajtája létezik. Én a szavakkal, számokkal, szöveggel összekapcsoltakat részesítem előnyben. Egy levegővétellel kell elmondaniuk a megadottakat. Ez még kombinálható hangerőváltásokkal is. Nem 3, nem 6, nem 9, nem 12, nem 15, nem18, nem 21, nem 24, nem 27, hanem 30. Nem hétfő, nem kedd, nem szerda, nem csütörtök, nem péntek, nem szombat, hanem vasárnap. forrás: Montágh: Gyermekszínjátszók beszédművelő könyve
26
Felhasznált irodalom Trencsényi László (szerk.) (2008): A drámapedagógia mint tudomány, Budapest, Új Helikon Bt. ISBN 978 963 87842 3 0 Bolton Gavin (1993): A tanítási dráma elmélete, Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ. ISBN 963 8457 04 X Gabnai Katalin (1993): Drámajátékok, 3. módosított kiad. Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ. ISBN 963 8457 01 5 Kaposi László (szerk.) (2002): Játékkönyv, Budapest, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Marczibányi Téri Művelődési Központ. ISBN 9 63 8457 03 1 Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédművelő könyve, Montágh Imréné- Bittera Tiborné: Szép szóval, nyílt szívvel, Budapest, Logopédia Kiadó. ISBN 963 85186 9 3 Gyenei Melinda- Szautner Jánosné Szigeti Gizella (2005): A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban I., 8. kiad. Szolnok, Marketing Műhely Kft. ISBN 963 04 5041 0 Englbrecht, Artur- Weigert, Hans (1999): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelent akadályt a tanulási akadály!, Budapest, A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft. Debreczeni Tibor (szerk.) (1987): Szín- Kör- Játék, Budapest, Népművelési Propaganda Iroda. ISBN 963 562 853 6 Előd Nóra (1997): Drámajátékok 3, Budapest, Másképp Alapítvány. Klecsány Anikó.(2013) Kerek gyerek (drámapedagógiai gyakorlatgyűjtemény a tanulási korlátok enyhítésére) Budapest, Krasznár és Társa BT. ISBN 978863898 8508 Szűcsné Pintér Rozália (2003): Éljünk velük! Veszprém, Candy kiadó. ISBN 963 85935 6 3 Pinczésné Dr. Palásthy Ildikó: Dráma Pedagógia pszichológia, Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó. ISBN 963 9396 33 8 Előd Nóra (szerk.) (1997): Add tovább!, Veszprém, Candy Kiadó ISBN 963 85259 1 6 Fort Krisztina- Kaposi József- Nyári Arnold- Perényi Balázs- Uray Péter (2002): Dráma és tánc,Celldömölk, Apáczai Kiadó. ISBN 963 464 670 0
27
28